Magyar Hidrológiai Társaság

Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár

NAGYKUNSÁGI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓ VIZSGÁLATA HEC-RAS 1D HIDRAULIKAI MODELLEZŐ PROGRAMMAL

Készítette: TÓTA DÁVID vízgazdálkodási ügyintéző

Munkahely: KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség

KISKÖRE 2014. augusztus 22.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az 1998 – 2002. évi nagy tiszai árvizek után rá kellett jönni, hogy az árvízvédelmi rendszerünk nem rendelkezik elegendő tartalékkal. Az árvízcsúcsok emelkedése mellett gyakoriságuk és tartósságuk növekedése is jelentős problémákat okoznak. Nem elégséges megoldás csak a töltéseket a mértékadó szintek fölé magasítani, szükség van „biztonsági szelepek” beépítésére is. Ez alapján született meg 2003 elején a Kormánydöntés a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről. A koncepcióterv fő alapelve a hullámtéri vízszállítási feltételek javítása és a veszélyeztető árhullámok árapasztással való csökkentése. 2003 őszén létrejött a VTT-nek az I. üteme, amiben előirányozták a Szolnok-déli országhatár közötti nagyvízi meder rendezését és 6 tározó létesítését. A dolgozatomban a Nagykunsági árapasztó tározóval foglalkoztam részletesen. A Tisza 1D hidrodinamikai modelljéhez felépítettem a tározó beevezető és leeresztő csatornáját a műtárgyakkal és a tározótérrel együtt. A modellben vizsgáltam, hogy a 2006. és 2010. évi árhullámnál mekkora feltételezett árapasztó hatása lett volna a Tisza vízszintjére és ezek mellett milyen hidraulikai változások következtek be a bevezető csatornába. Azt is lemodelleztem, hogyha a csatornán nem lenne rendszeres karbantartás, akkor az milyen hatással lenne a csatorna vízszállítására és a tározó feltöltésére.

2

„A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében,…” (Petőfi Sándor: A Tisza)

3

Tartalomjegyzék 1.

Előzmények

5

1.1.

Vízjárás

5

1.2.

Hidrometeorológiai tényezők

6

1.3.

Árvizek gyakorisága, tartóssága

7

1.4.

Vízszállító képesség csökkenése

8

2.

Nagykunsági tározó elhelyezkedése és általános adatai

13

3.

A tározó létesítményei

14

4.

3.1.

A vízbeeresztő és leeresztő műtárgy

14

3.2.

A vízbeeresztő és leeresztő csatorna

15

3.3.

A tározót határoló és csatlakozó töltések

17

3.4.

Töltést keresztező műtárgyak

18

3.5.

Észlelőrendszer

20

3.6.

Egyéb építmények

20

A HEC-RAS modell elkészítése 4.1.

Geometria felépítése

21

4.1.1.

Vázrajz elkészítése

21

4.1.2.

Keresztszelvények szerkesztése (Cross Section)

22

4.1.3.

Hidak és átereszek létrehozása (Brdg/Culv)

24

4.1.4.

Keresztirányú műtárgyak behelyezése (Inline Structure)

24

4.1.5.

Oldalbukók bevitele (Lateral Structure)

26

4.2. 5.

21

Nem permanens áramlás hidraulikai adatbevitele (Unsteady Flow Data)

26

A Nagykunsági árapasztó tározó hatásvizsgálata a 2006. és 2010. évi árhullámnál 28 5.1

A 2006. évi tiszai árvíz vizsgálata

29

5.2

A 2010. évi tiszai árvíz vizsgálata

35

6.

Táblázat, ábra, kép jegyzék

40

7.

Irodalomjegyzék

42

4

1. Előzmények

1.1. Vízjárás A Tisza árvizei általában tavasszal jelentkeznek és júliusba van az úgynevezett zöldár, aminek vízhozama kisebb, de előfordulhatnak a téli árvizek is. A Tisza fokozatosan növekvő, időnként magas és tartós árvizeivel, hazánk legváltozatosabb folyója, az éves vízszállítás összegének ingadozása 1:4. Az árvízszintek emelkedésének legalább három egymással összefüggésben lévő oka van: emberi tevékenységek a vízgyűjtőn,

korábban

még

nem

kialakult

időjárási

helyzetekből

származó

következmény, éghajlatváltozás, ami még vitatott téma (Szlávik, 2003). A vízgyűjtőn folytatott antropogén beavatkozás a folyók felső szakaszán gyorsítja a területi és mederbeli lefolyást az összegyülekezési idő lerövidül, így növekszik a vízhozam és ennek következtében a vízállás is.

LNV

Vízmérce

1998 előtt 1998-ban 1999-ben 2000-ben 2001-ben 2006-ban 2010-ben

Mértékadó (cm)

Tiszabecs

680

708

260

488

719

406

225

662

Tivadar

865

964

656

783

1014

698

467

929

Vásárosnamény

912

923

836

882

941

833

619

985

Záhony

751

737

657

711

752

665

496

803

Dombrád

890

815

758

833

822

756

617

856

Tokaj

880

872

894

928

847

892

819

916

Tiszalök

785

747

795

831

725

782

737

806

Tiszapalkonya

733

725

774

804

704

769

798

798

Tiszafüred

788

767

835

881

717

835

858

814

Kisköre-alsó

908

890

978

1030

829

981

991

931

Tiszaroff

958

940

1033

1088

877

1035

1029

994

Tiszabő

949

926

1023

1080

866

1028

1018

1004

Szolnok

909

897

974

1041

836

1013

954

961

Martfű

888

835

926

1003

776

986

915

923

Tiszaug

843

752

844

932

688

946

820

880

Csongrád

935

780

891

994

721

1033

867

971

Mindszent

982

780

891

1000

731

1062

879

1003

Szeged

960

705

817

929

660

1009

838

971

1. táblázat: Árvízszintek növekedése a Tiszán

5

Az eddig mért legnagyobb árvízszintek pirossal vannak kiemelve (1. táblázat), különböző Tiszai vízmércéken. Amíg Szolnoknál 1970-ben a legnagyobb mért vízállás 909 cm volt addig 2000-ben ezt 132 cm-el haladta meg, az LNV- MÁSZ = 80 cm volt.

1.2. Hidrometeorológiai tényezők

Az árvíz származhat esőzésből, hóolvadásból vagy a kettő kombinációjából. Árhullámot idézhetnek elő: 

nagy intenzitású esők



hosszú időtartamú esők



nagy területre kiterjedő esők



a vastag hótakaró hirtelen olvadása

Figyelembe kell venni az egyes hidrológiai paraméterek változását, az újabb meteorológiai szélsőségek előfordulását, amik eddig még nem fordultak elő. Ezt fokozhatja még a globális éghajlatváltozás, ami a tél végi hóolvadásokból származó árvizeket okozhatja. A hidrometeorológiai tényezők kedvezőtlen hatásai, a Tiszai és mellékfolyói árhullámainak időbeli egybeesése jelentősen befolyásolják a tetőző vízszinteket. A 2000. áprilisi árvizet sok csapadék előzte meg. A hegyekben a hó felhalmozódás már novemberbe elkezdődött utána a kisebb felmelegedések és ismétlődő hóesések következtében a hóréteg víztartalma fokozatosan növekedett, de még így sem érte el az 1999. évit. Ezután további hatalmas esőzések és hóolvadás következtében több árhullám egymásra futott. A 2000. évi árvíz arra engednek következtetni, hogy még ennél nagyobb árhullám is kialakulhat a Tiszán, mivel lehetnek ennél kedvezőtlenebb meteorológiai jelenségek, mint például ha az 1999-ben kialakult vastag hórétegre lehullott volna egy 2001. évi esőzés. (Kovács – Váriné, 2003; Szlávik, 2005c) 6

1.3. Árvizek gyakorisága, tartóssága Gyakoriság Hidrológiába vízállás gyakoriságnak azt a számot nevezzük, amely megmutatja, hogy a vizsgált időtartam alatt az egy intervallumban, a vízállás hányszor fordult elő. A Tisza mély fekvésű hullámterei átlagosan 58 %–os éves gyakorisággal kerülnek elöntésre. A III. fokú árvíz védekezési készültség elrendelésére átlagosan 5,5–6 évenként kerül sor. (Szlávik, 2003) Időszak 1881-1910 1911-1940 1941-1970 1971-2010

650 cm felett 9 20 31 41

700 cm 750 cm 800 cm 850 cm 900 cm 950 cm felett felett felett felett felett felett 5 2 2 0 0 0 15 9 5 3 0 0 19 13 11 6 1 0 33 21 12 7 3 3 2. táblázat: Árvízszintek gyakorisága - Tisza, Szolnoknál,

1000 cm felett 0 0 0 2

1881.-2010. között / Barabás – Kovács – Reimann, 2003

Az 2. táblázatban látható, hogy az utolsó 70 évben huszonkettő olyan árvíz is volt, amelynek tetőzése 850 cm felett volt, ebből kettő az 1000 cm-t is meghaladta. Az 1940-es évek előtt csak három olyan árvíz volt, ami 850 cm felett tetőzött.

Tartósság Hidrológiába vízállás tartósságnak azt a számot nevezzük, amely megmutatja, hogy egy vízállás, vagy annál nagyobb a vizsgált időszakban hányszor fordult elő. Az árvízszintek emelkedése és gyakorisága mellett nagy problémát jelentenek az egyre növekvő tartósságuk is.

7

Árvízszintek tartóssága, egy évre vonatkoztatva nap 35 30

1881-1910

25

1911-1940

20

1941-1970

15

1971-2000

10

2001-2007

5 0 650 cm felett

700 cm felett

750 cm felett

800 cm felett

850 cm felett

900 cm felett

950 cm felett

1000 cm felett

1. ábra: Árvízszintek tartóssága - Tisza, Szolnok / Czeglédi, 2003

1881-1910. évek között Szolnok tiszai szelvényében, átlagban 5 napon keresztül volt az árvízszint 650 cm felett, addig 2001-2007 között már a 30 napot is meghaladta. A diagramon látható hogy, a nagyobb árvízszinteknél is egy erősen növekvő tendenciát mutatnak az árhullámok tartóssága. Szolnoknál a 2000. évi árhullám 17 napon át volt a MÁSZ felett.

1.4.

Vízszállító képesség csökkenése

Hullámtéri beavatkozások: 

növényzetgyérítés,



töltésáthelyezés,



árapasztó vápa kialakítás,



nyárigát áthelyezés, visszabontás vagy teljes elbontás,



tuskógátak eltávolítása



övzátony visszabontás A szélesebb hullámterek a teljes meder vízhozamának akár felét is

szállíthatják.1-2

km-en

történő

növényzetgyérítések

(érdesség

változtatás)

vízszintcsökkenő kedvező hatása kis szakaszon érvényesül. Hosszú szakaszon történő folyamatos gyérítés hatása viszont egy ideig összegződik is. Ezen beavatkozás

8

csökkentik az árvízszintek emelkedését és azok tartósságát. Cél a Kisköre alatti szakaszon az 1970-es állapotok visszaállítása. (Kovács, 2006)

2. ábra: A hullámtér keresztmetszeti adatai 1890-től 2000-ig / Váradi – Nagy, 2003

A Tisza első összefüggő vízrajzi felvétele Vásárhelyi Pál nevéhez fűződik, ami az 1830-40-es években készült el és a szabályozás előtti állapotokat mutatja be. A második felvételt az egész hullámtér területére, 1890-91-ben végezte el az Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztálya. A Tisza árvízi medre az 1930-as évekig kialakult. Akkoriban a hullámtéren kevés volt az árvízi lefolyást akadályozó létesítmények, az aljnövényzet nem volt olyan sűrű, nincs számottevő övzátony. A Tisza medrét a későbbiekben rendszeresen mérték, melyet a Tisza atlaszokba közre is adtak (Vajk, 2003). A 2. ábrán jól látható, hogy a Tisza medre és hullámtere mekkora változáson ment keresztül.

Hullámtéri erdőgazdálkodás A Tisza árterén a szabályozások előtt jelentős vízfolyást akadályozó növényzet nem volt. Jellemző volt a legelő, kaszáló, mocsár és szántó. Erdő alig volt, az is inkább galéria erdő vagy a zárt lombkoronájú kevés egyedet tartalmazó cserjeszintű erdő volt a jellemző. Az elmúlt évek árvízei rámutattak arra, hogy a mai hullámtér nem biztosítja az árvíz zavartalan levonulását. A hullámtéri gazdálkodás és az ott lévő növényzet nem teljesen felel meg a biztonságos nagyvízi levonulásnak. 9

Még 1902-ben a Közép-Tiszán csak 7% volt az erdő. Ezek a hullámtéri viszonyok mára megfordultak, a hullámtér csaknem kétharmada erdő, bozótos vagy elvadult, besűrűsödött gyalogakácos, zöldjuharos, amerikai kőrises, tájidegen fajok. Ezeken a helyeken az állatokon kívül még a víz sem talál magának utat. Az áramló vizet megállítja, mozgását lelassítja és felduzzasztja a vizet. A hullámtéri természetvédelmi területeken is ilyen erdőket találhatunk. Ez a helyzet sem a természetvédelemnek sem az árvízvédelemnek nem kedvez. Kisköre – Szolnok vasúti híd (401,6 fkm – 340,0 fkm), teljes hullámtér 2003 2008 Összes terület 11274 11274 Kivett művelési ágú (vízfolyás, anyaggödör, 1763 1763 árok) Termő terület 9510 9510 Mezőgazdasági 4710 2215 hasznosítás alatt áll Szántó művelési ág 3861 1563 Gyep művelési ág 748 652 Erdő művelési ág 4800 Erdőtörvény hatálya alá 5518 tartozó erdő 3. táblázat: Hullámtér művelési mód változása 2003-2008 között / Ficzere, 2010.

A táblázatban lévő adatok alapján (3. táblázat), 5 évnyi időtartam változásában is jól láthatóak, hogy a gyep és szántók kárára az erdős területek mennyire elterjedtek. A másik nagy problémát a nemes nyarak nemesítése jelenti, ami a múlt század 20-30-as éveiben jelentek meg (kanadai nyár, korai nyár, francia nyár, kései nyár, később óriás és az olasz nyár). A nemesítés kiinduló alanya az európai feketenyár volt, de mára ezek már eltűntek, a hullámtéren csak néhány ezer darab van belőlük. Ezek a keverék nemes nyarasok elvesztik eredeti előnyös tulajdonságaikat. A feketenyár faj fenntartására alkalmasak lennének a hullámterek különböző részei (kubikok gerendái, áramlási holtterek, árvízvédelmi véderdők). A 6.500 ha-os Közép-Tiszai hullámtéren lévő erdőterületből, 80-85%-a nemes nyaras, 15-20%-a hazainyár-fűz és keménylombos erdő. Az erdőállományok alatt főként gyalog akác, zöldjuhar és amerikai kőrisből álló cserjeszint található.

10

1. kép: Hullámtéri erdő a Tisza jobb partján lévő Csongrádnál / http://www.csongrad.hu

A hullámtéri erdőt, mint a Tiszát kísérő „zöld folyosót” a gátról is megfigyelhetjük (1. kép), ahol főleg a füzek és a nyárfák fordulnak elő, kubikgödrökkel tarkítva. Számos védett énekesmadár és ragadozó madár fészkelőhelye a kubikerdő. A Tisza középvízi medrének mindkét partján sűrű növényzet található. Régen, ha volt is erdő csak az egyik parton volt, a másik partot rendszeresen tisztán tartották a hajóforgalom miatt. A hullámtéri biztonságos vízlevezetés érdekében a különböző részeken más és más fafaj összetételű, szerkezetű és más technológiát igénylő erdőket kell kialakítani. Az áramlási holttereken a gazdálkodást a termőhelyi adottságok és a természetvédelmi érdekek határozzák meg, szükségtelen a fás szárú növények mennyiségével bármilyen korlátozást bevezetni.

Nyárigátak A nyárigátak építések az 1900-as években kezdődtek el. A termékeny talajú hullámtereken, nyárigátakkal védekeztek az árvíz ellen, hogy kapás növényeket termelhessenek rajta. Az évek folyamán töltésének magasítása jelentős mértékben emelkedett. A mértékadó árvízszint alatti keresztszelvény területből a TiszasülyKőtelki, Tiszaroff-alsóréti nyárigátak a teljes szelvény 55-62 %-át kitakarják. Ezt követően a nyárigátak vízjogi engedélyeit visszavonták, de 1998-ig a nyárigátak ügyében változás nem történt. Az 1999. és 2000. évi árvizek arra a következtetésekhez vezettek, hogy a lefolyási viszonyok javítása érdekében a nyárigátak visszakell bontani a jelenlegi 11

átlagos övzátony szintig (HSzolnok =700 cm). Ahol az áramlási viszonyok így sem javulnak ott az övzátony megnyitásával együtt a nyárigátak teljes elbontása szükséges. (Szín – Ivaskó, 2003; Varga, 2003; http://www.aquadocinter.hu/ )

3. ábra: Keresztmetszet szűkület nyárigáttól és tuskógáttól / Lovas – Vajk, 2003

A 3. ábrán a Tisza szolnoki és tiszasülyi szelvényében láthatunk keresztmetszet szűkülést. A tiszasülyi szelvényben a nyárigáttal kitakart terület következtében, 85%-os szelvényvesztés következett be. A szolnoki szelvényben a kitakart terület és az LNV alatti terület aránya által a szelvényvesztés 39%-os volt. Tuskógátak A hullámtéri erdőgazdálkodásban a kivágott fák tuskóit kiszedik és tuskóprizmában gyűjtik. A prizmák néhol két méteres tuskógátakat is képezhetnek a víz áramlási irányára merőlegesen (áramlási holtterek) s a rajtuk fejlődő növényzetnek szelvényszűkítő hatása van, ami néhol elérheti a 20-25 %-ot is. Természetvédelmi szempontból is káros eljárás, mivel a talaj felső, legértékesebb, humuszos rétege kerül összetolásra a tuskó prizmákba. A tuskózást 50-60 cm-es tárcsázás és simítózás követi. Ennél a módszernél jobb megoldás a tuskók kiforgácsolása. (Czeglédi, 2003; http://www.aquadocinter.hu/)

12

2. Nagykunsági tározó elhelyezkedése és általános adatai

A tározó Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Tisza bal partján helyezkedik el. Pontosabban a KÖTIVIZIG működési területén lévő 2.82 számú ártéri öblözet része. A tározót keletről a Nagykunsági- főcsatorna jobb parti töltése határolja. Nyugatról és délnyugatról többségében a Tiszafüred- Kunhegyesi sík löszös, szélbarázdás felszínű magaspartja, kisebb részben e dombokat összekötő új töltés alkotja. Északi határát a Tiszabura-Abádszalók közötti 3216 számú közút, déli határát a Tiszagyenda-Kunhegyes közötti 3222 számú közút képezi. A tározóval határos települések: Abádszalók, Tiszaroff, Tiszagyenda, TiszaburaPusztataskony. (Megvalósulási dokumentum, 2012)

A vízkivétel helye:

Tisza bp. 138+742 tkm (Tisza 400,4 fkm)

MÁSZ az árapasztó műtárgynál:

90,59 mBf

Maximális tározási szint:

88,10 mBf

Tározótöltés koronaszintje:

89,10 mBf

Tározótérfogat:

~ 99 millió m3

Tározófelület:

~ 40 km2

Átlagos vízmélység:

2,5 m

Tervezett új töltéshossz:

~ 10 km + 2 x ~ 3,5 km (beeresztő csatorna mentén)

4. táblázat: Az Nagykunsági tározó általános adatai / Megvalósulási dokumentum, 2012

13

3. A tározó létesítményei

3.1. A vízbeeresztő és leeresztő műtárgy A tározó feltöltését és leürítését a kétnyílású zsilipes műtárgy szabályozza (2. kép). A műtárgy a Tisza 400,4 fkm.-ben, a bal parti töltés 138+742 tkm.-be, helyezkedik el. Az árvizek szükség esetén a tározóba való beeresztésén és későbbi leeresztésén kívül, szükség esetén tájgazdálkodási célú vízbeeresztésre is lehetőség van, ha a Tisza vízszintje meghaladja a küszöbszintet. A zsilipszerkezet

egy homlok-fogaskerekes

hajtóművet

kapott,

amely

kézikulccsal vagy hordozható elektromos működésű nyitószerkezetekkel mozgathatóak. Az árvízi működés esetén fellépő havaria helyzetben a főelzárások mellett ideiglenes elzárásokat is beterveztek. A műtárgy megépülte után a Tisza töltésének nyomvonalát rávezették és a műtárgy előtti régi töltésszakaszt elbontották.

2. kép: Vízbeeresztő és leeresztő műtárgy, 2013.03.20.

14

A műtárgy főbb adatai Műtárgy legmélyebb alapozási síkja:

83,20 mBf.

Műtárgy küszöbszintje:

84,80 mBf.

Műtárgy kezelőszintje:

93,60 mBf.

Nyílások száma:

2 db

Beépített főelzárások száma:

2*2= 4 db

Szabad nyílások szélessége:

6,00 m

Műtárgy hossza (szárnyfalak nélkül):

30,00 m

Közbenső pillér szélessége:

3,00 m

Parti pillér szélessége:

2,40 m

Alaplemez vastagsága:

1,50 m

Hidrológiai adatok MÁSZ= 90,59 mBf. (KHVM 15/1997. (IX.19.) rendelet szerint) Tisza LKV= 78,12 mBf. Tisza LNV= 91,62 mBf. A Tisza, Kisköre alsó vízmérce törzsállomás a műtárgytól nem messze található (403,1 fkm.-ben, „0” pont magassága 81,32 mBf). (Megvalósulási dokumentum, 2012)

3.2. A vízbeeresztő és leeresztő csatorna Ez a csatorna köti össze a tározót a Tiszával. A csatorna teljes hossza kb. 5 km, ami 3 részből áll: a műtárgytól vezető ~0,2 km-es hullámtéri szakasz, a vízbeeresztő és leeresztő műtárgytól a tározótérig tartó ~3,4 km-es töltésezett szakasz, valamint egy ~1,4 km-es szakasz, ami a tározótérben halad. Fenékszintje a Mirhó-Gyolcsi VII. számú belvízcsatornához igazodva lett kialakítva (83,75 mBf.). Ezutá egy 0,2 ‰-es eséssel emelkedő a műtárgyig, ahol 84,72 mBf. A vízbeeresztő és leeresztő csatorna a tározó feltöltését és leürítését szolgálja. A leürítést a vízbeeresztő és leeresztő műtárgy küszöbszintjéig bírja ellátni az alatt a

15

tározótérbe lévő belvízcsatornák látják el, a Mirhó-gyolcsi VII. számú csatorna és a Mirhó-Gyócsi főcsatorna. A vízbeeresztő és leeresztő csatorna hullámtéri szakaszán 70 m fenékszélességű egyszerű trapéz szelvény található, kétoldali 1:3-as rézsűhajlással. A csatorna feneke a hullámtéri szakaszon burkolatlan, a rézsűk füvesítettek. A töltésezett szakaszon a csatorna csésze szelvényű, amelyet úgy alakítottak ki, hogy később tájgazdálkodási céloknak, gépi fenntartásának és a hidraulikai feltételeknek is megfeleljen. A csatorna fenékszélessége 8,0 m, ezután 4,5 m hosszon 1:15-ös hajlással emelkedik, majd 1:4-es hajlással a 86,00 mBf szintet eléri, ahol 10 m széles 1:20-as hajlású padka található. Ezután 1:3-as töltés található. A tározótérben lévő csatorna szakasz csésze szelvényű kialakítása ugyanilyen csak ott nincs töltés. A 0+675-1+775 fkm közötti 1:4-es hajlású szakaszon geotextíliára 30 cm kőszórást helyeztek el. A vízbeeresztő és leeresztő műtárgy és a tározótöltés közötti szakaszra a töltőürítő csatornába 3 db betonba rakott terméskő burkolatú mederátjárót (1+238, 3+534 és a 3+932 fkm szelvényekben) helyeztek el a jobb közlekedés érdekében (3. kép).

3. kép: A vízbeeresztő és leeresztő csatornában lévő mederátjáró az energiatörő fogakkal, 2013.03.20.

16

A mederátjárók alá 6 db Ø80-as TUBOSIDER SPIREL típusú csőáteresz van beépítve, melyek folyási fenékszintje a csatorna fenékszintjével megegyezik. A vízbeeresztő és leeresztő csatornába, hogy a víz sebesség ne haladja meg a 2 m/s-ot négy db energiatörő részt alakítottak ki. Ezekből kettőt a tározótérben lévő két mederátjárók után, kettő meg a 3+688 fkm és a 3+771 fkm szelvényekben találhatóak. Az energiatörő mederszakaszokon 1,0 x 1,0 x 2,5 m keresztmetszetű vasbetonfogakat építetek be. A két mederszakaszon 3 sorban 34 db energiatörő fog található A 2+419 fkm-be egy hídszerkezetet építettek (4. kép), mivel itt egy közút keresztezi a vízbeeresztő és leeresztő csatornát.

4. kép: Hídszerkezet a 2+418 fkm-ben, 2013.03.20.

A vízbeeresztő és leeresztő csatorna tiszai torkolata alatt és felett 10-10 m hosszon a medret rendezték és a tiszai mederrézsű állékonyságának biztosítására 50 cm vastag terméskő partbiztosítást alakítottak ki.

3.3. A tározót határoló és csatlakozó töltések Az árvízi tározót főként új töltések veszik körbe, amelyek megfelelnek az elsőrendű védvonal paramétereinek. Az új töltések hossza megközelíti a 25 km-t, amibe beletartozik a tározó nyugati határán a magasparton futó üzemi út, ami ~ 6,5 km és a 17

Nagykunsági-főcsatorna töltéséhez csatlakozó szennyvíztelepi és S2 műtárgy menti töltések, ezek hossza ~ 1,2 km. A meglévő töltések magasítása ~ 8,4 km-t tesznek ki.

3.4. Töltést keresztező műtárgyak A tározó töltése több belvízcsatornát keresztez, ahova elzáró műtárgyakat építettek be szivattyúállással, ide mobil szivattyúkat lehet elhelyezni, ha az érkező vizet be akarjuk emelni a tározótérbe. (S1, S2, S3, S4, S5 jelű műtárgyak). A tározótérből belvíz és öntözőcsatornák vezetnek ki, amelyeket zsilipes műtárggyal lehet elzárni. (Z1, Z2, Z3 jelű műtárgyak). Két helyen szivornyás vízkivételi műtárgy épült (V2 és V3 jelű műtárgyak), és átépítették a V1 jelű öntöző vízkivételt és felújították a főcsatorna jobb parti töltés 7+184 tkm-ben lévő bújtatót (V jelű műtárgy), ezek a műtárgyak a tározó tájgazdálkodási célú vízpótlását segítik elő.

5. kép: S5 jelű műtárgy, 2013.03.20.

18

4. ábra: Nagykunsági tározó áttekintő helyszínrajza

19

3.5. Észlelőrendszer Vízmércék A Tisza, Kisköre alsó vízmérce törzsállomás hidrológiai adatai alapján készülnek fel a tározó elárasztására. A vízbeeresztő és leeresztő műtárgynál lévő tiszai vízszint alapján kezdik el a vízbeeresztését, ennek észlelése a műtárgy felett, a műtárgyhoz csatlakozó 0+292 tkm szelvényében és a töltő-ürítő csatorna töltésén a műtárgytól távolabb lévő rézsűs lapvízmércén történik. A műtárgynál helyi leszívás van, ezért ez nem mértékadó. A vízbeeresztő és leeresztő csatorna és a tiszai oldalon is a pillér orrban vízszintjelző szonda van elhelyezve. Vízmércéket helyeztek el a tározótöltést keresztező műtárgyakhoz is. Észlelő kutak Ha a tározót feltöltik és a hosszabb ideig tartó víztartás a környező területek talajvízszint emelkedését okozhatja. Ezek észlelésére szolgálnak a meglévő vízrajzi törzsállomások és újészlelő kutak létesítése. Acél pont jelek Ezeket a töltő-ürítő műtárgyra és a töltést keresztező 8 db műtárgyra helyezik el a függőleges és vízszintes elmozdulások mérésé

3.6. Egyéb építmények Keresztrámpák épültek a megmaradt és új földút kereszteződéseknél. A rámpáknál sorompókat és behajtást tiltó közlekedési táblákat helyeztek ki a töltésre. A kisebb csatornákra, árkokra nem építettek műtárgyakat, hanem övcsatornákkal összegyűjtik a töltéslábnál lévő vizeket és rávezetik egy kiépített műtárgyra. A töltéskoronára kilométerköveket és 100 m-ként szelvényköveket helyeztek el.

20

4. A HEC-RAS modell elkészítése 4.1. Geometria felépítése 4.1.1. Vázrajz elkészítése Mivel a Tisza és a Zagyva nyomvonala adott volt ehhez rajzoltam még hozzá a vízbeeresztő és leeresztő csatornát és a tározóteret. 1:10000-es raszter térképek alapján végeztem el a megszerkesztését. A hidrodinamikai modell tartalmazza a Tisza folyót Tiszapalkonyától – Csongrádig (484+700 – 246+200 fkm). A Zagyva folyót Jásztelektől – torkolatig (54+800 – 0+000 fkm). A vízbeeresztő és leeresztő csatornát a tározótérrel.

 5. ábra: Modell vázrajza

21

A modellben a Tisza folyó három szakaszból épül fel (5. ábra). Az első szakasz Tiszapalkonyától – Tiszaroffig (484+700 – 400+722 fkm), második szakasz Tiszarofftól – Szolnokig (400+225 – 335+700 fkm), és az utolsó szakasz Szolnoktól – Csongrádig (335+600 – 246+200 fkm) tart.

4.1.2. Keresztszelvények szerkesztése (Cross Section) A vízbeeresztő és leeresztő csatorna keresztszelvényeit AutoCAD-es és PDF-es állományban is megkaptam. A csatorna keresztszelvényeit 200 méterenként vettem fel, kivétel a két műtárgy közelében ahol jobban besűrítettem.

Az AutoCAD-es fájlból a keresztszelvény adatait beírtam a HEC-RAS-ba : 1.

Station - szelvényszám (m) (keresztszelvényen belül) A szelvényezés a bal parttól nő a jobb part irányába.

2.

Elevation - abszolút magasság (mBf.)

Ezután megadtam a keresztszelvény és a csatorna szerinti lejjebb eső keresztszelvény közötti távolságokat (Downstream Reach Lengths) a bal hullámtéren (LOB) a mederben (Channel) és a jobb hullámtéren (ROB). Manning-féle mederérdességi tényező (Manning’s n Values) A meder érdességének pontos megválasztása nagyon fontos, mivel ez a modell egyik legérzékenyebb pontja. Nem egyszerű, mert sok mindentől függ pl. a meder benőttségétől, ami a különböző vegetációs évszakokban is változik, a mederfelszín esésétől és burkolatától,a hőmérséklettől, a meder vonalvezetésétől, a mederben lévő műtárgyaktól, a gyepburkolatoknál a fű hosszától stb. (Starosolszky, 1970) A vízbeeresztő és leeresztő csatorna még nem volt kipróbálva, és nincsenek ellenőrző mérések, ezért csak a HEC-RAS kezelési kézikönyvére bírtam hagyatkozni és a legpontosabban kiválasztani a Manning tényezőt. (HRM, 2010) Itt is háromfelé van osztva a szelvény, bal hullámtérre (LOB), mederre (Channel) és a jobb hullámtérre (ROB). Itt természetes nem jobb és bal hullámtérről beszélhetünk, hanem jobb és bal oldali rézsűről csak.

22

Az elő és utófenéknél kisebb Manning értékeket adtam meg, ugyanis a meder betonba rakott terméskő burkolatú a rézsű meg sejidomkővel van kirakva. A mederérdességi tényező alapján két geometriai változatot készítettem. Első esetben egy jól karbantartott, alacsony füves rézsűjű csatornát vizsgáltam. A második esetben egy olyan helyzetet szimuláltam, amikor erodált és nem gondozott csatorna medret és rézsűt vettem figyelembe. Az elő és utófenék burkolatának rongálódását is feltételeztem. Manning tényező

Típus nagy műtárgy előtti és utáni szelvényben többi szelvényben

LOB

Channel

ROB

0.02

0.02

0.02

0.03

0.03

0.03

Manning tényező

Típus nagy műtárgy előtti és utáni szelvényben többi szelvényben

LOB

Channel

ROB

0.04

0.04

0.04

0.05

0.04

0.05

5. táblázat: Manning tényezők megválasztása (HRM, 2010)

Csomópontok (Junction) Két csomópontot lett kialakítva a Tisza 400,4 fkm-be, ahol a Nagykunsági tározó csatornája egy kétnyílású zsilipes műtárggyal csatlakozik a Tiszához. A másik csomópont az Szolnoknál található ahol a Zagyva beletorkollik a Tiszába.

Kontrakciós és Expanziós tényező (Cont/Exp Coefficient) Hidaknál és a Kiskörei vízlépcsőnél a felvizi szelvényeken a kontrakciós tényezőt (mederszűkület) 0.3-ra, az alvizi szelvényeken az expanziós tényezőt (meder kiszélesedés) 0,5-ra lett felvéve.

23

4.1.3. Hidak és átereszek létrehozása (Brdg/Culv) A hidak definiálása előtt is szükség van alvizi és felvizi keresztszelvényre. Külön kell megszerkeszteni a pályalemezt (Deck/Roadway), ahol alvízre és felvízre is adni kell meg adatokat és külön kell kialakítani a pilléreket is (Pier). Folyó Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva Zagyva

Folyószakasz

Híd neve

Szelvényszám (fkm)

Tpalkonya-Troff Tiszafüredi vasúti híd Tpalkonya-Troff Tiszafüredi közúti híd Tpalkonya-Troff Kiskörei vízlépcső Tpalkonya-Troff Pusztataskonyi híd Troff_Szolnok Szolnoki vasúti híd Szolnok-Csongrad Szolnoki közúti híd Szolnok-Csongrad Tiszavirág híd Szolnok-Csongrad Szolnoki Szent István híd Szolnok-Csongrad Tiszaugi híd Jasztelek-Szolnok Jászteleki közúti híd Jasztelek-Szolnok Pusztamizsei közúti híd Jasztelek-Szolnok Alattyáni közúti híd Jasztelek-Szolnok Jánoshidai közúti híd Jasztelek-Szolnok Jászalsószentgyörgyi közúti híd Jasztelek-Szolnok Szászbereki vasúti híd Jasztelek-Szolnok Újszászi közúti híd Jasztelek-Szolnok Zagyvarékasi közúti híd Jasztelek-Szolnok Közúti híd Jasztelek-Szolnok Malomzugi közúti híd Jasztelek-Szolnok Szolnoki vasúti híd Jasztelek-Szolnok Szolnoki közúti híd Jasztelek-Szolnok Szolnoki közúti híd

430+561 430+531 403+210 401+634 340+000 335+564 334+900 331+460 267+624 54+341 51+733 44+198 39+668 35+822 28+849 25+320 18+745 7+543 4+717 1+936 1+157 0+121

6. táblázat: Tisza és Zagyva hidak

4.1.4. Keresztirányú műtárgyak behelyezése (Inline Structure) A modellembe egy darab keresztirányú műtárgyat építettem be, a Nagykunsági árapasztó tározó vízbeeresztő és leeresztő műtárgyát (6. ábra). A vízbeeresztő és leeresztő csatorna 3+445 fkm szelvényébe található. Méreteit a megvalósulási dokumentumból szedtem ki. A műtárgy alvizi és felvizi oldalára is 2-2 keresztszelvényt helyeztem el. A műtárgy részletes leírása a 14. oldalon található meg.

24

94

Legend Ground Levee Bank Sta

Elevation (m)

92

90

88

86

84

0

20

40

60

80

100

Station (m)

6. ábra: Vízbeeresztő és leeresztő műtárgy a 3+445 fkm-ben

Distance: A gát felső élének a felső szelvénytől való távolsága Width: A műtárgy tervezett szélessége Weir Coef: Duzzasztógát együttható Station: Műtárgy távolsága Elevation: Műtárgy magassága (mBf.) Weir Crest Shape: bukó formája (széles küszöbű) 7. ábra: A nagyműtárgy adatlapja

Height: Szabad nyílás magassága Width: Szabad nyílás szélessége Invert: A fenékszint (mBf.) Openings: Mennyi kaput akarok egyszerre nyitni Centerline Station: A kapuk középvonalának helye. Gate type: Elzárás típusa (síktábla) 8. ábra: A nagyműtárgy szabad nyílás adatai

25

4.1.5. Oldalbukók bevitele (Lateral Structure) Ez egy fiktív műtárgy (9. ábra). A vízfolyások mentén oldalsó kivezetéssel vezetik ki a vizet a tározóba, amit egy oldalbukós műtárggyal oldanak meg. De mivel ez egy olyan eset, hogy a tározóhoz egy bevezető csatorna tartozik, emiatt a HEC-RAS-ba ezt így lehetett kivitelezni. Legend Ground

89

Bank Sta

Elevation (m)

88

87

86

85

84 0

5

10

15

Station (m)

9. ábra: Oldalbukós műtárgy – Vízbeeresztő és leeresztő csatorna, 0+120 fkm

Mivel ez egy kitalált műtárgy, ezért szélességét találomra vettem fel. A magasságát meg a csatorna keresztszelvényéhez képest alakítottam ki. Az elzárás, egy nyílású síktáblás zsilipes szerkezetű. Műtárgy főbb adatai:  Műtárgy legmélyebb pontja:

84.10 mBf.

 Műtárgy küszöbszintje:

84.30 mBf.

 Műtárgy legfelső szintje:

89.50 mBf.

 Szabad nyílás szélessége:

12.00 m

 Szabad nyílás magassága:

5.00 m

4.2. Nem permanens áramlás hidraulikai adatbevitele (Unsteady Flow Data)

Két fajta hidraulikai modellt állítottam elő. Az elsőben a 2006-os árvíz adatait, a másodikban a 2010 nyári árhullám vízhozam és vízállás adatait használtam fel. 26

Peremfeltételek (Boundary Conditions) és kezdeti feltételek (Initial Conditions) megadása Sok esetben az óránkénti adatokat interpolálással kellett előállítani. A vízállás adatokat méterbe átváltva és a vízmérce nullpontját hozzáadva mBf-re váltottam át. A Tiszánál, Zagyvánál és a Nagykunsági bevezető csatornánál felső határfeltételnek vízhozam idősort (Flow Hydrograph) adtam meg m3/s-ban. A Tisza Csongrádi szelvényénél alsó határfeltételnek vízállás idősort (Stage Hydrograph) használtam mBf-ben. A két műtárgynál peremfeltételnek zsilipnyitási idősort alkalmaztam. A bevezető csatorna 0+120 fkm. szelvényében lévő oldalbukós műtárgynál állandó 5 m-es nyitási magasságot adtam meg. A 0+100 fkm-ben lévő szelvénybe felső határfeltételnek 0.01 m3/s-os vízhozamot határoztam meg.

Folyó

Folyó szakasz

1 2 3

NK_bevcsat NK_bevcsat NK_bevcsat

NK_bevcsat NK_bevcsat NK_bevcsat

4

Tisza

Tpalkonya-Troff

5

Tisza

Szolnok-Csongrad

6

Zagyva

Jasztelek-Szolnok

Szelvényszám (fkm.) 3+445 IS 0+120 LS 0+100 484+700 (Tiszapalkonya) 246+200 (Csongrád) 54+800 (Jásztelek)

Peremfeltételek T.S. Gate Openings T.S. Gate Openings Flow Hydrograph Flow Hydrograph Stage Hydrograph Flow Hydrograph

7. táblázat: A modell alsó és felső határfeltételei

Kezdeti feltételeknek mind az öt különböző szelvényben vízhozam adatokat írtam be. A csatorna kezdő szelvényébe, 3+480 fkm-be, kezdeti vízhozamnak 0.01 m3/s –ot állapítottam meg, amit a továbbiakban nem is változtattam.

1 2 3 4 5

Folyó

Folyószakasz

NK-bevcsat Tisza Tisza Tisza Zagyva

NK-bevcsat Tpalkonya-Troff Troff-Szolnok Szolnok-Csongrad Jasztelek-Szolnok 8. táblázat: Kezdeti feltételek

27

Szelvényszám (fkm.) 3+480 484+700 400+225 335+600 54+800

5. A Nagykunsági árapasztó tározó hatásvizsgálata a 2006. és 2010. évi árhullámnál A 9. táblázatba összefoglaltam azokat a Tiszai szelvényeket és adatait, melyeknél a következőkben vizsgálni és értékelni fogom, hogy ha meglehetett volna nyitni a Nagykunsági tározót a 2006. és 2010. évi árvizeknél, akkor ott milyen hatással lett volna és mekkora leszívást okozott volna a Tiszán. Ezen kívül azt is elemeztem, hogy ha nem fogják rendszeren karbantartani a bevezető csatornát, akkor annak milyen hatásai lehetnek. Mérőállomás Szelvény szám (fkm.) 0 pont (mBf.) Tiszapalkonya 484+700 87.28 Tiszaderzs 411+200 81.32 Kisköre-alsó 403+200 81.32 Tiszaroff 379+300 80.14 Tiszabő 369+000 79.88 Szolnok 334+600 78.78 Tiszaug 267+600 77.56 Csongrád 246+200 76.18 9. táblázat: Vizsgálati helyszínek adatai

A 2006 és 2010-es árvízre is öt-öt változatot készítettem, különböző tározótérfogatok alapján (10. és 13. táblázat). A különböző variációkat azért végeztem el, mert előállhat olyan eset is, hogy még egy árhullám várható a Tiszán és még abból is tározni kell be. Vagy az is lehetséges, hogy a többi Tiszai árapasztó tározót is már használatba vették és ez miatt nincs szükség akkora vízszintcsökkentő hatásra. Alap árhullámnál, a futtatási dátum első órájában csak 0.01 m-re nyitottam ki a műtárgyat. Ez azért volt szükséges, hogy a csatorna folytonos legyen. Különben a modellt le se bírtam volna futtatni. A többi öt változatnál annyi ideig tartottam nyitva a műtárgyat, hogy a tározó negyedig, félig, háromnegyedig és tele töltődjön. A maximális tározási vízszintnek 88.10 mBf. és a maximális tározási térfogatnak 98908.47 ezer m3-t vettem figyelembe. A VITUKI Hidraulikai Intézete kisminta vizsgálatokat végeztek, a Nagykunsági árvízcsúcs-csökkentő tározó vízbeeresztő és leeresztő műtárgyára és csatornájára. Meghatározták, hogy a maximális vízhozam 150 m3/s lehet.(Megvalósulási dokumentum, 2012) Ez alapján a műtárgy szabad átfolyási szelvényét a vízhozam függvényében szabályoztam. Kivétel a hatodik változatnál (tele tározó 2), ahol nem vettem figyelembe

28

ezt a határ vízhozamot. Annak érdekében, hogy megvizsgáljam, nagyobb vízhozamok mellett mekkora vízsebességek alakulnak ki a csatornában. A két zsilip táblát egyszerre és folyamatos nyitottam, zártam, 10-30 cm/ órás lépcsőkben. A folyamatosság több szempontból is szükséges volt. Először hogy a Tiszán ne alakuljon ki hírtelen leszívás, ami a bevezető csatornába medererózióhoz is vezethetne. Másfelől a HEC-RAS modellt nem bírtam volna lefuttatni. Az aszimmetrikus táblanyitás az alvízi mederben és a csillapítómedencében súlyos károsodásokat okozhatna. A különböző nyitási időpontokat próbáltam úgy megválasztani, hogy a leghatékonyabb legyen és az árvíz csúcsából minél nagyobb víztömeget leszívjon.

5.1

A 2006. évi tiszai árvíz vizsgálata

Előzmények A 2006. évi árhullám előtt nagyon hasonló hidrometeorológiai helyzet alakult ki, mint a 2000-es árvizet megelőző időszakban. Az alföldön a sokévi átlagot figyelembe véve, 50%-al több csapadék hullott le a vízgyűjtőkre. A csapadék időbeli eloszlásában jelentős eltérések mutatkoztak. December és március hónapokban a területi átlag másfél – kétszeresét is mérték. A többi hónapban átlagosnak vagy átlag alattinak mondható a csapadék mennyisége. A Tisza külföldi vízgyűjtőin a hóban tárolt vízkészlet meghaladta a sokévi átlagok kétszeresét is. Míg március 20-án a Tisza Szolnokig terjedő vízgyűjtőjén 3 km3, a Szegedig tartón 5,5 km3 volt, ami közel annyi, mint az átlag négyszerese. Az igazi tél január második felében köszöntött be és teljesen március közepéig kitolódott. Ezzel az volt a probléma, hogy a tél folyamán nem volt olyan olvadás, amely a hegyvidékekben a nagy vízkészletek lefolyását előidézte volna. Ez az átjegesedett hó képezte az árhullám alapját. Az erőteljes felmelegedés március 26-án kezdődött. Az ezt követő két hétben minden nap esett az eső. Ezzel nem is volt probléma, mert napi bontásba olyan 5-10 mm csapadék hullott, viszont az olvadó hóval együtt minden mellékfolyón árhullám indult el. 29

A kedvezőtlen hidrológiai és meteorológiai körülmények együttes bekövetkezése miatt, a Tiszán és a Bodrogon megközelített a 2000. évben mért LNV-ket, sőt Tiszaugtól – Csongrádig meg is haladta azokat. (KÖTIVIZIG, 2006) A futtatást 2006. április 1. 7:00 óra – 2006. május 10. 7:00 óra között végeztem

Tisza vízszint a Kisköre-alsó szelvényben (mBf.)

el. A pontos értékelés céljából a kimeneti intervallumot 1 órára vettem. 91,3

Alap árhullám

91,2

Tele tározó térfogat

91,1 91 90,9 90,8 90,7 90,6 90,5 90,4

2006.05.02 0:00

2006.05.01 0:00

2006.04.30 0:00

2006.04.29 0:00

2006.04.28 0:00

2006.04.27 0:00

2006.04.26 0:00

2006.04.25 0:00

2006.04.24 0:00

2006.04.23 0:00

2006.04.22 0:00

2006.04.21 0:00

2006.04.20 0:00

2006.04.19 0:00

2006.04.18 0:00

2006.04.17 0:00

2006.04.16 0:00

2006.04.15 0:00

2006.04.14 0:00

2006.04.13 0:00

2006.04.12 0:00

2006.04.11 0:00

2006.04.10 0:00

2006.04.09 0:00

2006.04.08 0:00

90,3

10. ábra: Vízszintek alakulása, Kisköre-alsónál a tározó megnyitása esetén a 2006. évi árvíznél

Számításaim alapján, ha már a 2006-os árvíz idején is feltölthető lett volna a tározó, akkor a vízszintek jelentősen csökkentek volna. Ez a vízszint esés Kiskörealsónál 18 cm-t (10. ábra), Szolnoknál még 9 cm-t (11. ábra) jelentene. A Tiszán Kisköre-alsó és Tiszabő szelvények között lettek volna, a legnagyobb vízszint csökkenések. A tározás hatása Tiszaderzs – Tiszaug között jelentkezett. De már Csongrád és Tiszapalkonyánál nem figyelhettünk meg változásokat a vízszintben. Amire számítottam is, hogy a felvíz felé való hatása (kb.:80 km) jóval kisebb, mint az alvízi hatása (140 km). A megnyitási hely fölötti leszívó hatás jelentkezik. Kisköre-alsónál a nyitás hatására 70 m3/s, Tiszaderzsnél 50m3/s körüli vízhozam növekedés tapasztalható. A megnyitási hely alatt a vízelvonás következtében Tiszaroff, Tiszabő szelvényekben 100 m3/s-os vízhozam csökkenés áll elő. Ezeket az értékeket a teletöltött tározó térfogatnál vizsgáltam meg.

30

Tisza vízszint a Szolnok szelvényben (mBf.)

89

Alap árhullám

88,9

Tele tározó térfogat

88,8

88,7 88,6 88,5 88,4 2006.05.04 0:00

2006.05.03 0:00

2006.05.02 0:00

2006.05.01 0:00

2006.04.30 0:00

2006.04.29 0:00

2006.04.28 0:00

2006.04.27 0:00

2006.04.26 0:00

2006.04.25 0:00

2006.04.24 0:00

2006.04.23 0:00

2006.04.22 0:00

2006.04.21 0:00

2006.04.20 0:00

2006.04.19 0:00

2006.04.18 0:00

2006.04.17 0:00

2006.04.16 0:00

2006.04.15 0:00

2006.04.14 0:00

2006.04.13 0:00

88,3

11. ábra: Vízszintek alakulása, Szolnoknál a tározó megnyitása esetén a 2006. évi árvíznél

A 10. táblázatban részletesen összefoglaltam, hogy a különböző tározó telítettségek mellett, a felsorolt Tiszai szelvényekben mekkora feltételezett vízszint csökkenés következett be a modellezésem alapján.

Változat

Tiszapalkonya

Tiszaderzs

Kisköre -alsó

Alap árhullám

95.01

91.45

91.20

90.63

95.01/ 0

91.41/ 0.04

91.15/ 0.05

95.01/ 0

91.35/ 0.10

3/4 tározó térfogat

95.01/ 0

Tele tározó térfogat

95.01/ 0

Negyed tározó térfogat Fél tározó térfogat

TiszaTisza roff bő Vízszint (mBf.)/ Hatás (m)

Szolnok

Tiszaug

Csongrád

90.25

88.96

87.02

86.52

90.59/ 0.04

90.2/ 0.04

88.94/ 0.02

87.01/ 0.01

86.52/ 0

91.08/ 0.12

90.53/ 0.10

90.1/ 0.09

88.92/ 0.04

87.01/ 0.01

86.52/ 0

91.34/ 0.11

91.05/ 0.15

90.49/ 0.14

90.1/ / 0.14

88.90/ 0.06

87.00/ 0.02

86.52/ 0

91.32/ 0.13

91.02/ 0.18

90.46/ 0.17

90.0/ 0.16

88.87/ 0.09

87.00/ 0.02

86.52/ 0

10. táblázat: Különböző tározótérfogatok feltételezett hatása a 2006.évi árhullámnál

A bevezető csatornában a megnövelt mederérdességi tényezők következtében, a Tisza vízszintjében csak 1-2 cm-es emelkedés volt megfigyelhető Tiszaderzs és Szolnok között.

31

Tározási Tározótérfogat vízszint (ezer m3) (mBf.) Negyed tározó térfogat 86.14 24740.29 Fél tározó térfogat 86.82 49103.59 3/4 tározó térfogat 87.48 74440.13 Tele tározó térfogat 88.10 98715.06 Tele tározó (2) térfogat 88.10 98799.59 Negyed tározó térfogat (nagyobb Manning) 86.13 24596.99 Fél tározó térfogat (nagyobb Manning) 86.82 49069.36 3/4 tározó térfogat (nagyobb Manning) 87.49 74641.82 Tele tározó térfogat (nagyobb Manning) 88.01 95485.87 Tele tározó (2) térfogat (nagyobb Manning) 87.86 89603.13 11. táblázat: Tározási adatok a 2006-os árhullámnál Változat

A műtárgynyitásoknál arra törekedtem, hogy minél nagyobb szintre kibírjam nyitni a zsiliptáblákat a 150 m3/s-os vízhozam határ betartása mellett. Kivétel a tele tározó (2) változatnál ahol a 150 m3/s-ot nem vettem figyelembe. A táblázatokban összefoglaltam (12. és 15. táblázat), hogy a különböző tározó telítettségek és nyitási magasságok mellett milyen maximális vízhozamok és ehhez tartozó vízállás és vízsebességek alakulnak ki a bevezető csatorna, különböző szelvényeiben. A 3+440 fkm. az közvetlen a nagy műtárgy után található, felvettem egy szelvényt a csatorna középső részén az 1+900 fkm szelvényben és a csatorna vége felé a 0+500 fkm.-be. Ezek a megállapítások a 5.2. fejezetnél lévő 15. táblázatra is igazak lesznek.

A tározó feltöltése negyedig 2 nap 15 óra, félig 5 nap 4 óra, háromnegyedig 7 nap 16 óra, tele 9 nap 13 óra hosszáig tartott (11. táblázat). 1.5 és 2 méteres kapunyitásokat alkalmaztam, kivétel az utolsó esetben, ahol megnéztem, hogy a 3 m-es nyitás következtében mekkora vízhozam alakul ki a csatornában. A 1.5 m-es nyitások mellett átlagban 119 m3/s-os maximális vízhozam alakult ki. A 2 m-es nyitáskor a hozamérték majdnem túllépte a határértéket, ekkor 0.5 m-es záró irányú mozgatásra volt szükség. 186.16 m3/s-os maximális vízhozam is kialakult a 3 m-es nyitás következtében. A csatorna vége felé haladva az első négy sima

32

mederérdességi változatnál 30-40 cm-es vízszint csökkenést lehet tapasztalni, ezzel párhuzamosan a vízsebességek különböző mértékben megnövekedtek. A megnövelt meder érdességek következtében jól megfigyelhető, hogy a vízsebességek a 3+440 és 1+900 fkm szelvényeknél lecsökkentek, addig a 0+500 fkm-nél inkább növekedtek ez már lehet a végén lévő műtárgy leszívó hatása is (12. táblázat). A kezdeti szakasznál a vízszintek 40 cm-el is megemelkedtek és a csatorna végszelvénye felé egyre jobban csökkentek a különbségek (12. táblázat). A tározóban lévő vízszint és térfogat csökkenés (10. táblázat) a teletöltött tározó verziónál a legszámottevőbb. Ahol 9 cm-es vízszintsüllyedés látható, ami 3.2 millió m3-es térfogat csökkenéssel párosul

33

34

12. táblázat: Nyitások feltételezett hatása a bevezető csatornában, 2006. évi árvíznél

Változat

Zsilip nyitási magasság (m)

Zsilip nyitási zárási időpont

negyed tározó térfogat

1.5

fél tározó térfogat 3/4 tározó térfogat tele tározó térfogat

3+440 fkm.

1+900 fkm.

0+500 fkm.

Qmax (m3/s)

H (mBf.)

v (m/s)

Qmax (m3/s)

H (mBf.)

v (m/s)

Qmax (m3/s)

H (mBf.)

v (m/s)

4.12. 10:00 4.15. 3:00

119.02

88.37

0.96

119.02

87.99

1.15

119.01

87.60

1.22

1.5

4.11. 11:00 4.16. 15:00

119.11

88.37

0.96

119.11

87.99

1.15

119.11

87.60

1.22

1.5

4.10. 5:00 4.17. 21:00

118.94

88.37

0.96

118.93

88.00

1.14

118.91

87.62

1.20

2

4.9. 1:00 4.12. 1:00 4.12. 2:00 4.18. 14:00

149.47

88.80

1.04

149.41

88.45

1.19

149.35

88.12

1.22

118.75

88.46

0.93

118.65

88.11

1.09

118.54

87.75

1.13

1.5

tele tározó (2) térfogat

3

4.10. 12:00 4.17. 11:00

186.16

89.31

1.10

186.16

88.99

1.22

186.16

88.71

1.22

negyed tározó térfogat (nagyobb Manning)

1.5

4.12. 10:00 4.15. 3:00

119.02

88.77

0.83

119.02

88.27

1.08

119.01

87.67

1.21

fél tározó térfogat (nagyobb Manning)

1.5

4.11. 11:00 4.16. 15:00

119.11

88.77

0.83

119.11

88.27

1.08

119.11

87.67

1.21

3/4 tározó térfogat (nagyobb Manning)

1.5

4.10. 5:00 4.17. 21:00

118.95

88.77

0.83

118.94

88.28

1.07

118.92

87.69

1.20

2

4.9. 1:00 4.12. 1:00 4.12. 2:00 4.18. 14:00

134.14

88.99

0.87

134.08

88.50

1.12

134.02

87.92

1.23

118.79

88.81

0.82

118.73

88.37

1.05

118.65

87.74

1.17

4.10. 12:00 4.17. 11:00

168.12

89.48

0.95

168.12

88.99

1.18

168.12

88.48

1.25

tele tározó térfogat (nagyobb Manning) tele tározó (2) térfogat (nagyobb Manning)

1.5 3

5.2

A 2010. évi tiszai árvíz vizsgálata

Előzmények 2010 az elmúlt 110 év legcsapadékosabb éve volt Magyarországon. Az éves csapadék 969 mm. Egész évben folyamatosan belvíz és árvízkészültségek alakultak ki. Területi átlagban a sokévi csapadék mennyiség kétszerese, háromszorosa is lehullott májusban a Tisza vízgyűjtőjére. Főként sok csapadék volt tapasztalható a folyó jobb oldali vízgyűjtőjén. Ebben az az érdekes, hogy a jobb oldali vízfolyások a Tisza vízgyűjtőjének 1/5-ét teszik csak ki, és még is ezen az 1/5 részen alakult ki a Tisza árhulláma. Sok csapadék hullott júniusban is, amikor 4 nap alatt lehullott a havi átlagnak megfelelő vízmennyiség. A nagymennyiségű csapadékok hatására jelentős árhullám indult el a Tiszán A második Tiszai árhullám utolérte még a Közép-Tiszán áradó ágon lévő előző árhullámot, így Tiszafüred – Tiszabő között az árvízszint meghaladta a MÁSZ-t. A Tiszán nem lettek újabb LNV értékek, de ez valószínűleg annak köszönhető, hogy június 5-14. között forró, száraz idő volt. (KÖTIVIZIG, 2010)

A futtatást 2010. május 12. 7:00 óra - 2010. július 12. 7:00 óra között csináltam

91,1 91 90,9 90,8 90,7 90,6 90,5 90,4 90,3 90,2 90,1 90

Alap árhullám

6.22.10 0:00

6.21.10 0:00

6.20.10 0:00

6.19.10 0:00

6.18.10 0:00

6.17.10 0:00

6.16.10 0:00

6.15.10 0:00

6.14.10 0:00

6.13.10 0:00

6.12.10 0:00

6.11.10 0:00

6.10.10 0:00

6.9.10 0:00

6.8.10 0:00

6.7.10 0:00

Tele tározó térfogat

6.6.10 0:00

Tisza vízszint a Kisköre-alsó szelvényben (mBf.)

meg. Az értékelés pontossága miatt itt is 1 órára vettem a futtatási intervallumot.

12. ábra: Vízszintek alakulása, Kisköre-alsónál a tározó megnyitása esetén a 2010. évi árvíznél

35

A 2006-os árhullámhoz képest, Tiszaderzsnél 4 cm-el, Kisköre-alsótól – Tiszabőig 2 cm-el, Szolnoknál 5 cm-el és Tiszaugnál 3 cm-el nagyobb vízszintet lebírtam vágni az árvízcsúcsából. A tározó Csongrád kivételével mindegyik vizsgált szelvényben befolyással volt a tiszai vízszintekre.

Tisza vízszint a Szolnok szelvényben (mBf.)

88,6

Alap árhullám

88,5

Tele tározó térfogat

88,4 88,3 88,2 88,1 88

6.23.10 0:00

6.22.10 0:00

6.21.10 0:00

6.20.10 0:00

6.19.10 0:00

6.18.10 0:00

6.17.10 0:00

6.16.10 0:00

6.15.10 0:00

6.14.10 0:00

6.13.10 0:00

6.12.10 0:00

6.11.10 0:00

6.10.10 0:00

6.9.10 0:00

87,9

13. ábra: Vízszintek alakulása, Szolnoknál a tározó megnyitása esetén a 2010. évi árvíznél

Az alap árhullámhoz képest, amikor teletöltöttem a tározót, akkor Kisköre-alsónál 20 cm-es (12. ábra), Szolnoknál 14 cm-es (13. ábra) vízszintesés következett be.

Változat

Tiszapalkonya

Tiszaderzs

Kisköre -alsó

91.23

90.96

90.37

TiszaTiszaroff bő Vízszint (mBf.)/ Hatás (m)

Szolnok

Tiszaug

Csongrád

89.96

88.52

85.78

84.85

Alap árhullám Negyed tározó térfogat Fél tározó térfogat

94.87/ 0

91.19/ 0.04

90.92/ 0.04

90.33/ 0.04

89.92/ 0.04

88.49/ 0.03

85.77/ 0.01

84.85/ 0

94.86/ 0.01

91.15/ 0.08

90.88/ 0.08

90.29/ 0.08

89.88/ 0.08

88.46/ 0.06

85.76/ 0.02

84.85/ 0

3/4 tározó térfogat

94.86/ 0.01

91.09/ 0.14

90.82/ 0.14

90.23/ 0.14

89.83/ 0.13

88.41/ 0.11

85.75/ 0.03

84.85/ 0

Tele tározó térfogat

94.86/ 0.01

91.06/ 0.17

90.76/ 0.20

90.18/ 0.19

89.78/ 0.18

88.38/ 0.14

85.73/ 0.05

84.85/ 0

91.87

13. táblázat: Különböző tározótérfogatok feltételezett hatása a 2010.évi árhullámnál

36

A tározó nyitásának leszívó hatása Kisköre-alsónál 70 m3/s, Tiszaderzsnél 50 m3/s-os vízhozam növekedéssel jár. A vízelvonás hatásának érvényesülése következtében Tiszaroffnál 110 m3/s-os vízhozam csökkenést okoz. Ezeket teljesen feltöltött tározónál néztem meg. Elhanyagolható volt a Tisza vízszint emelkedése az miatt, hogy a bevezető csatornában megnöveltem a Manning-tényezőket. Az 1-2 cm abból adódott, hogy a csatorna kezdeti szakaszánál vízszintemelkedés következett be így a nagy műtárgyon nem bírt annyi víz beáramlani a Tisza felől.

Változat Negyed tározó térfogat Fél tározó térfogat 3/4 tározó térfogat Tele tározó térfogat Tele tározó (2) térfogat Negyed tározó térfogat (nagyobb Manning) Fél tározó térfogat (nagyobb Manning) 3/4 tározó térfogat (nagyobb Manning) Tele tározó térfogat (nagyobb Manning) Tele tározó térfogat (2) (nagyobb Manning)

Tározási vízszint (mBf.) 86.14 86.83 87.47 88.10 88.10 86.10 86.71 87.29 87.85 87.85

Tározótérfogat (ezer m3) 24955.07 49229.66 74238.45 98715.06 98775.60 23471.56 44812.34 67202.45 89062.29 89194.38

14. táblázat: Tározási adatok a 2010-es árhullámnál

Ennél a 2010-es modellnél 2 és 2.5 m-es nyitásokat használtam (15. táblázat). Az utolsó esetben itt is megnéztem, hogy 3 m-es zsiliptábla emelésnél milyen maximális vízhozam alakul ki a bevezető csatornában. Jobban kibírtam használni a műtárgy nyitási kapacitását, mint a 2006-os árhullám esetén. Ezáltal a tározó feltöltése különböző szintekre rövidebb idő alatt befejeződött. Negyed térfogatig való töltés 2 nap 11 óra, félig 4 nap 11 óra, háromnegyedig 6 nap 10 óra, teletöltés már csak 8 nap 11 óra hosszát vett igénybe. A maximális vízszintre való feltöltés 1 nappal lerövidült. A normál érdességek esetén 2 - 2.5 m-es nyitásoknál 145-150 m3/s között változtak a vízhozamok. A 3 m-es nyitás esetén, már 175 m3/s is kialakul.

37

A vízsebességek a közép szelvényig (1+900 fkm) átlagban 0.15 m/s-al növekedtek, utána ez a növekedés 0.03 m/s-ra lecsökkent. A 0+500 fkm felé a vízszintek jellemzően 0.3 – 0.35 m-el növekedtek. A vízhozamokban nagy változások nem következtek be. A magasabb nyitások következtében itt már jelentős vízhozam különbségeket lehet felfedezni a normál és a nagyobb értékű Manning modellek között. A nagyobb érdességek következtében 15-18 m3/s-os vízhozam csökkenés állt elő. Átlagban a csatorna kezdő szelvényénél 20 cm-es visszaduzzasztó hatás van. A csatorna 0+500 fkm. szelvényénél meg már 20 cm-es vízszint csökkenés van. A csatorna elején a vízsebességekben átlagosan 0.17 m/s-os a középső részen már csak 0.08 m/s-os és a végén 0.01 m/s-os csökkenés tapasztalható az elhanyagolt meder következményeként.

38

39

15. táblázat: Nyitások feltételezett hatása a bevezető csatornában, 2010. évi árvíznél

Változat

Zsilip nyitási magasság (m)

negyed tározó térfogat

2

fél tározó térfogat

2.5

3/4 tározó térfogat

2.5

tele tározó térfogat

2.5

tele tározó (2) térfogat negyed tározó térfogat (nagyobb Manning)

2

2

2 3 2

fél tározó térfogat (nagyobb Manning)

2.5

3/4 tározó térfogat (nagyobb Manning)

2.5

tele tározó térfogat (nagyobb Manning)

2.5

tele tározó (2) térfogat (nagyobb Manning)

2

2

2 3

Zsilip nyitási zárási időpont 6.8. 21:00 6.11. 8:00 6.7. 16:00 6.8. 23:00 6.9. 0:00 6.12. 3:00 6.7. 4:00 6.9. 5:00 6.9. 6:00 6.13. 15:00 6.5. 22:00 6.9. 11:00 6.9. 12:00 6.14. 10:00 6.6. 7:00 6.14. 0:00 6.8. 21:00 6.11. 8:00 6.7. 16:00 6.8. 23:00 6.9. 0:00 6.12. 3:00 6.7. 4:00 6.9. 5:00 6.9. 6:00 6.13. 15:00 6.5. 22:00 6.9. 11:00 6.9. 12:00 6.14. 10:00 6.6. 7:00 6.14. 0:00

3+440 fkm.

1+900 fkm.

0+500 fkm.

Qmax (m3/s)

H (mBf.)

v (m/s)

Qmax (m3/s)

H (mBf.)

v (m/s)

Qmax (m3/s)

H (mBf.)

v (m/s)

144.14

88.73

1.02

143.90

88.37

1.18

144.01

88.03

1.22

149.44

88.80

1.04

149.39

88.45

1.19

149.33

88.12

1.22

145.92

88.75

1.03

146.02

88.40

1.19

145.97

88.06

1.22

149.91

88.81

1.04

149.85

88.46

1.19

149.79

88.12

1.22

149.23

88.81

1.03

149.20

88.46

1.19

149.17

88.13

1.21

149.96

88.81

1.04

149.88

88.46

1.19

149.80

88.12

1.22

147.44

88.80

1.02

147.37

88.46

1.17

147.29

88.13

1.20

174.88

89.17

1.08

174.85

88.85

1.21

174.80

88.56

1.21

128.77

88.91

0.86

128.71

88.41

1.10

128.64

87.83

1.22

132.49

88.97

0.87

132.44

88.47

1.11

132.38

87.89

1.23

131.03

88.95

0.87

130.97

88.45

1.11

130.91

87.87

1.23

133.07

88.98

0.87

133.01

88.48

1.11

132.95

87.90

1.23

134.15

89.00

0.87

134.13

88.50

1.11

134.10

87.93

1.22

133.28

88.98

0.87

133.20

88.48

1.11

133.13

87.90

1.23

132.96

89.00

0.86

132.92

88.52

1.10

132.85

87.99

1.20

157.27

89.34

0.92

157.24

88.85

1.16

157.20

88.33

1.23

6. Táblázat, ábra, kép jegyzék 1. táblázat: Árvízszintek növekedése a Tiszán 2. táblázat: Árvízszintek gyakorisága - Tisza, Szolnoknál, 1881 -2010 között / Barabás – Kovács – Reimann, 2003 3. táblázat: Hullámtér művelési mód változása 2003-2008 között / Ficzere,2010. 4. táblázat: Az Nagykunsági tározó általános adatai / Megvalósulási dokumentum,2012 5. táblázat: Manning tényezők megválasztása (HRM, 2010) 6. táblázat: Tisza és Zagyva hidak 7. táblázat: A modell alsó és felső határfeltételei 8. táblázat: Kezdeti feltételek 9. táblázat: Vizsgálati helyszínek adatai 10. táblázat: Különböző tározótérfogatok feltételezett hatása a 2006.évi árhullámnál 11. táblázat: Tározási adatok a 2006-os árhullámnál 12. táblázat: Nyitások feltételezett hatása a bevezető csatornában, 2006. évi árvíznél 13. táblázat: Különböző tározótérfogatok feltételezett hatása a 2010.évi árhullámnál 14. táblázat: Tározási adatok a 2010-es árhullámnál 15. táblázat: Nyitások feltételezett hatása a bevezető csatornában, 2010. évi árvíznél

1. ábra: Árvízszintek tartóssága - Tisza, Szolnok / Czeglédi, 2003 2. ábra: A hullámtér keresztmetszeti adatai 1890-től 2000-ig / Váradi – Nagy, 2003 3. ábra: Keresztmetszet szűkület nyárigáttól és tuskógáttól / Lovas – Vajk, 2003 4. ábra: Nagykunsági tározó áttekintő helyszínrajza 5. ábra: Modell vázrajza 6. ábra: Vízbeeresztő és leeresztő műtárgy a 3+445 fkm-ben 7. ábra: A nagyműtárgy adatlapja 8. ábra: A nagyműtárgy szabad nyílás adatai 9. ábra: Oldalbukós műtárgy – Vízbeeresztő és leeresztő csatorna, 0+120 fkm 10. ábra: Vízszintek alakulása, Kisköre-alsónál a tározó megnyitása esetén a 2006. évi árvíznél 11. ábra: Vízszintek alakulása, Szolnoknál a tározó megnyitása esetén a 2006. évi árvíznél 12. ábra: Vízszintek alakulása, Kisköre-alsónál a tározó megnyitása esetén a 2010. évi árvíznél 13. ábra: Vízszintek alakulása, Szolnoknál a tározó megnyitása esetén a 2010. évi árvíznél

40

5 7 10 13 23 24 27 27 28 31 32 34 36 37 39

8 9 12 19 21 25 25 25 26 30 31 35 36

1. kép: Hullámtéri erdő a Tisza jobb partján lévő Csongrádnál / http://www.csongrad.hu 2. kép: Vízbeeresztő és leeresztő műtárgy, 2013.03.20. 3. kép: A vízbeeresztő és leeresztő csatornában lévő mederátjáró az energiatörő fogakkal, 2013.03.20. 4. kép: Hídszerkezet a 2+418 fkm-ben, 2013.03.20. 5. kép: S5 jelű műtárgy, 2013.03.20.

41

11 14 16 17 18

7. Irodalomjegyzék Árvizek szükségtározása. Árvízvédekezés a gyakorlatban, c. kiadványban (Nagy László Szlávik Lajos) Eötvös József Főiskola, Budapest, 2004. Barabás Béla - Kovács Sándor - Reimann József: Növekednek-e az árvizek? (Szemelvények a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megalapozó tanulmányaiból, Szolnoki műhely, Szolnok, 2003.) BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék (2007): Hidroinformatika – Folyami, tavi áramlások és elöntési folyamatok kétdimenziós modellrendszere alkalmazásokkal HEFOP jegyzet Czeglédi István (erdőmérnök, ÁESZ Debreceni Igazgatósága: Hullámtéri erdőgazdálkodás (In: Szemelvények… , Szolnok, 2003) Ficzere András (KÖTIVIZIG): Hullámtéri erdőtársulások cserjeszintjének naturális mértékegységekben történő jellemzése. XXVIII. Országos Vándorgyűlés, Sopron, 2010. július 7-9. HEC-RAS, River Analysis System, 2010.: Hydraulic Reference Manual, version 4.1. 2010, January Kovács Sándor: HEC-RAS program kezelése, oktatási segédlet. Összeállította: Hajdú Géza, Láng Mercédesz, Dr. Kovács Sándor. Szolnok, 2008. Július Kovács Sándor: Hidrológiai és hidraulikai számítások a Tiszán. KÖTIVIZIG, Szolnok, 2006 Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén (KÖTIVIZIG): A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését megalapozó hidrológiai és hullámtér hidraulikai vizsgálatok eredményei a Közép-Tiszán. (In: Szemelvények… , Szolnok, 2003) KÖTIVIZIG: Megvalósulási dokumentum.

Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó

üzemeltetési, kezelési és karbantartási kézikönyv, Budapest, 2012. október KÖTIVIZIG: Nagykunsági árvízi tározó engedélyezési terv, Műszaki leírása, Budapest, 2005. november KÖTIVIZIG: Összefoglaló jelentés az 1999. évi tavaszi árvízről, Szolnok 1999. KÖTIVIZIG: Zárójelentés a 2006. évi árvízről, Szolnok 2006. 42

KÖTIVIZIG: Zárójelentés a 2010. évi nyári árvízről, Szolnok 2010. KÖTIVIZIG: Zárójelentés a 2000. évi tavaszi árvízről, Szolnok 2000. Lovas Attila - Vajk Ödön (KÖTIVIZIG): Közép-tiszai hullámtéri térinformatikai adatbázis kialakítása és felépítése, a hullámtér morfológiai változásainak értékelése az elmúlt 220 évben. (In: Szemelvények… , Szolnok, 2003) Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika, Budapest, 1970 Szín Imréné - Ivaskó Lajos (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidéki nyárigátak története. (In: Szemelvények… , Szolnok, 2003) Szlávik Lajos: Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági és kockázat-becslési módszerek kidolgozása. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP), IX. Az árvizeket módosító hatások, VITUKI, Budapest, 2005c. (199-215. o.) Szlávik Lajos: Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági és kockázat-becslési módszerek kidolgozása. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP), II. Az árvízi elemzések kiindulási adatai, VITUKI, Budapest, 2005b. (25-30. o. / 39-52. o.) Szlávik Lajos: Az árvízvédelmi biztonság elemzése – VITUKI, Budapest, 2003. (34-36. o.) Szlávik Lajos: Ármentesítés-árvízvédelem. Főiskolai tankönyv. Eötvös József Főiskola, Baja, 2005a. (259-288. o.) Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása. Vízügyi Közlemények 1998 1. füzet, p. 21-66. Szlávik Lajos: Árvízi szükségtározók tervezése és üzemelése. Vízügyi Közlemények, 1983 2. füzet Varga László (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza nagyvízi medrének vizsgálata. (In: Szemelvények… , Szolnok, 2003) Varga

Miklós-Váradi

József:

Vízvisszatartás

–

tározás

–

vidékfejlesztés.

Történelemtudományi Intézet, Budapest, 2010. Párbeszéd a vidékért sorozat.(121-124. o.)

43

MTA

Váradi József – Nagy István: Árvíz, árvízi biztonság a Közép-Tisza vidékén. (In: Szemelvények… , Szolnok, 2003) Vízrendszerek modellezése, BME egyetemi jegyzet. Összeállította: Dr. Krámer Tamás, Dr. Bakonyi Péter, Dr. Baranya Sándor, Dr. Józsa János, Keve Gábor, Dr. Enrico Napoli, Budapest, 2012. Április

Internetes forrásmunkák: http://www.aquadocinter.hu/ http://www.csongrad.hu/ http://www.nagykunsagitarozo.hu/

44