XVII.
2. szám.
évfolyam.
Cegl~ci. 1933. augusztus
ho.
Mezögazdasági Népoktatás MEZÖGAZDASÁGI É:S TANOGYI SZAKLAP A GAZI;>ASÁGI SZAKTANtTÖK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési dij: egész évre 8 pengó. Az elófizelési és hirdetési díjak 11 Gazdasági SzakIanilők Orsz. Egyesülete pénztórának Túrkevére az !14.135 csekkszámlán küldendók.
FELELOS SZERKESZTÖ
GYÖRFY GÉZA
A lap kiadásáért felel: Győrfy Géza. Cegléd. -
Megjelenik havonkinL Szerkeszlóség Cegléd 2. Kiadóhivatal Turkeve. Az egyesület lagjai a lapol .. lagdijuk fejében kapják. ..
Kiadótulajdonos: a Gazdasági Szakianilók Országos Ecyeaillete. Makó.
Magyar giazdanevelés lrta : Laurentzy VUmos dr. A történelmi magyar lélek elkövetkezendő megalkotásánál egyik legfőbb kérdés az, mi lesz a magyar földdel, mi lesz annak népével? Vajjon elkövetkezett-e már az a komoly népi politika, amely évtizedes közöny:isség után őszinte lélekkel fordul a magyar nép felé. A kiegyezés után bekövetkezett váratlan fel· lendülésben gazdasági termelésünk, amely első sorban érintette a föld népének sorsát, nem a legter· mészetesebb útat követte. Azt, amelynek földrajzi adottságai és történelmileg kifejlődött népi felté· telei meg voltak Törvényhozási intézkedésekkel nem azt a folyamatot indították meg, hogy állan· dóan szaporodó tökebefektetéssel, szakszerű rátanitással a magyar földnek kincseit minél jobban kiaknázzák és oly állandóan mind tökéletesebbé való agrárgazdasági rendszert építsenek ki, amely a magyar földön élő nép létfeltételeinek leginkább megfelel. Hanem ehelyett, megszédítve a nyugati példáktól, egyszerre világkereskedelmesdit és vi· lágiparosdit akartunk játszani. A túlméretezésnek ez egyoldalú erőszakolása közepette természetesen a mezögazdálkodás racionális felépítésére már nem jutott elég állami és ép ezért elég népi erő sem. Mig ez a mesterkélt fejlődés a nemzet erejét teljesen lefoglalta, addig a magyar föld és annak népe áldozata lett egy kereskedelmi-ipari tökeura· lom szűkkeblű önzésének. Ezen kivül a népi törne· gek hiszékenységét és jóakaratú nekiindulásait pe· dig a politikai pártok használták ki nem egyszer elég lelketlenül. Hiába jajdultak fel ezek miatt elő relátó föld· és népimádók: Károlyi, Vadnai, Bernát, Darányi, Mailáth, Czettler. Komor jóslataikat legtöbbször fölényes ·kézlegyintéssel intézték el. A magyar népi lélek igy aztán ma már sok helyen a hitetlenség, nadrágos gyűlölet szédítő örvényének szélein támolyog. 'Szorgos kezek pedig céltudatos·
" ·"·
*i
~'"lll~.=
sággal munkálják az agrárnihilizmusnak kimélyíté· sét. Az ügyesen elálcázott háttérböl, ennek a ravasz izgatásnak eredménye gyanánt, időnként a parasztforradalom titkos tüzének vésztjósló fénye parázslik elő. Ilyen politikai légkörben természetesen nem születhetett meg a föld népének sajátos életére sza· bott egységes és logikusan megszervezett iskola· rendszer. A gazda gyermekek kénytelenek voltak a mindel\ütt kéznél levő és a ·köztudatban minden utat megnyitó gimnáziumba özönleni. Nagy része nem birt az ö lelki világától idegen tanulmányok· ban haladni és el·elmaradozott. Félbemaradt, de nadrágos ember lett belőle. Urrá lenni csak a külsöségekben tudott és hogy ezt a külszínt megtarthassa, lassanként elpocsékolta az apai örökséget és végleg elszakadt a földtől. A nyomorúság be· vitte végül a városba. E szomorú és egészségtele~ fejlődésnek eredménye az a lehangoló díjnok-írnok tipus, amelybe az ember lépten-nyomon beleütkö· zött. Az elárvult föld idegen kézre jutott és az ál· taluk képviselt lélekbirtokállomány, szétszóródva a város ezerfajta életében, elpusztult. A falu meg· szégyenítö függésbe jutott a várossal, mert nem volt művelt, szakképzett és lelki önállósággal bíró vezető gazdaosztálya. A föld népe felé az általános figyelem a világ· háborúval kapcsolatosan fordult. Mindenkit meg· lepett az a teljesítő képesség, mit a hadrakelt ma· gyar nép mutatott, mint katona és polgár. Akik velük együtt küzdöttek, az idegenek is, meggyözöd· tek .arról, hogy emberi értékeik nem közönségesek. Az olyan szívesen kifigurázott magyar paraszt, a világháború legkomolyabb értéke gyanánt lett köz· ismertté. Aliarnfenntartó jelentősége még fokozó· dott a kommunizmu, alatt, mikor helyes történel·
MEZoGAZDASAGINaPOKTATAs
mi érzékkel nemcsak a csábitásnak állott ellent, haArra is kellene törekedni, hogy ez agrártömenem a terrornak is. gekből szelektálódjanak 'ki a szaktudósok, de a A nemzetnek felébresztett Jeikiismerete be- más tudós elemek is. Innen szivároghassanak fel a látta, hogy a föld népét fel kell emelni, állambiz- társadalom szerkezetének hajszálcsövein, a laptonságunk és történelmi fennmaradásunk érdeké- pangó ősi tehetségek. A mesterséges visszatartás ben a modern élet követelte magas kulturfokig. Ez- nem is méltányos a gazdatársadalom megbecsülése zel az új földmíves nemzedékkel kell pótolnunk azt szempontjából sem. Azok a leendő, legmagasabb a nagy emberhiányt is, amely a felsőbb osztályok- közgazdasági ismereteket elsajátított vezető egyéban, a történelmi kiéltség természetes következmé- niségek, kik már gyermekkoruktól kezdve a föld nye gyanánt, egyre nagyobbodik. Ugyanakkor pe- lelkével összenőttek, a földművesség tudományos dig eljövendő életfeladatunk számára elő kell őket rendszerének is bizonyára jobb megértői lesznek, készíteni szakmüveltség nyújtása által. Főcélnak mint bárki más. A valóban nagy perspektivájú népi politika azt tartva, hogy megmaradjanak lelki egyéniségük· nek azon a talaján, hol a legbiztosabban érzik ma- célkitűzése, melynek nyomait mindenütt látjuk, gukat, tehát az agrárkörnyezetben. Legtermésze- csak az lehet, hogy a föld népét ellássa, az elemi tesebb tehát az volna, hogy a gazdagyermekek ily iskolától fel az egyetemig, a lehető legtöbb általákifejezetten gazdanevelést pl. ne a gimnáziumban nos és szakmüveltséggel és az újjá al·kotandó makapják meg, hanem abban az iskolában, mely őket gyar lélek alapjává tegye a két történelmi alkotó egyben a legsajátosabb foglalkozáara képzi ki, te- gondolatot: a nemzethŰ8éget és az állambiztonhát a mezőgazdasági iskolákban. ságoti
Szemléltetési eszközök a gazdasági tárgyak tanításánál fiú osztályokban. lrta : Matós István. (Folytatú,) MáT rég megfeledkeztem azon rövidke cikkemröl, melyet még 1931. év öszén a gazdasági népiskolák akkor elmaradt kongresszusával kapcsolatos kiá.Ettás alkadmával irtam. De ha a szerkesztöi fiókból elökeriilt és napvilágot látott, úgy a beigért folytatá!,& sem maradhat el, annál is inkább, mert a gazda~ági tárgyak tanitásának megkönnyítésénél a szemléltetési el!zközök felhaszná:)ása, azoknak ibeszerzése 1 iH. &:szegyűjtése idöszeríiségéblSl ma sem veszített. Könnyebb á.ttekinthetés végett a házilag elkészíthető, összegyűjllhetlS és beszerezhetlS sze,mléltetési eszközöket tárgyak Ezerint csopol'tosítottam. A talajmivelé8 68 növénytermelés tanításához szükségesek: Gyűj temény a helyi talajokat alkotó ásványokból és ta'ajnemekblSl, ~Mly utóbbillikat tanulóinkkal együtt gyűjt hetünk össze és a könnyebb összehasonf.dtás végett iiJvegfedelíi Jádikában hely~Unk el. Te~esí.tési eljárásokat szemléltetlS magunkkészitette modellek va_gy ;képek, felvétel$. Talajmivelési-, magtisztiltó-, vetlS, arató-, csépilS és terményt kiemeliS gépek, eszközeink : eke, fogas, .tárcsás-, lá.nc- és tüskeborona, henger egy és többszörös kapálógépek, rosu, triör, szelektor, kézi és fogatos vetögépek, fűkaszálók és lógereblyék stb. amennyi·ben nem volnának, úgy azoknak miniatür modelljeit, vagy •lább képeit szerezzük be. Trágyatelop Mzi elkészttését és a trágya helyes kezeléllét bemutató modell, vagy kép, míitrágya gyíijtemény, mű trágyi\Szóró gép képe, hazai (iskolai) mütrágyázási kirérletekrlSI lftf.IVételek, képek és grafikonok. Cslriz·tató készUlék, vetéímaggyíijtemény. A vidéken termelt niezágazdasági és ugyancsak az elöforduló gxomnövények gyíijteménye. NövényápoiLásl eszközök éS növényvé-
delmi anyagok gyűjteménye. M~őgazdaságra hasznos és káros állatok preparátrumai, faliképei, fejlooésüket, életmódjukat és kártételüket feltüntető képek, felvételek stb. (nagyon m~fele'.Jnek erre~ célra a "Növimyvédelemnek" szines mellékl~tei). A hazai kir.gazdaságoknak, iskolánknak termésátlagait feltüntet() grafi'konok. Termények helyes el·ra.ktározását pl. magtári berendezést, takarmányrépa kupacolását sz~léltetö modellek, felvétel!iek és képe,k. Az álla.ttenyésztés körében szükségea.ek: állatszobrok, állati csontváz, az álJatok küls&-, bellliS szerveit, csontvázát ismertető képek. Állattenyésztési falitáblák (Juhász féle), mé.wek a testrészeknek gyakorj. hibás ewáltozásait, pl. loviliknál Ulbállásait stb. tüntetnék fel. Az ülatfajtákat i'iiiDleTte,tlS szines képek. ~ állatgyógyászatban leggyalorabban ·használt eszközök, anyagok (lázmérlS, irrigoáitor, wrócsap stb.). Az álllati éilSsködÖket, betegségeket szemiéitető preparátumok, vagy képek. Taka111DányelökészítlS, fiWesztlS gépe_k, eszközök: répavágó, szecskavágó, morzsoló, da.ráló stb. Ló és szarvasmarha fogazata, pata, szarv, p<kógyiijtemény, gya.pjírgyűjtemény. Tejkamra berendezése, és tejkezelési eszközök: felcsatolható fejlSszék, fejlSsajtár, Ulax tejszürö, úszós tejmérlS, tejszáHltó kanlliiL, fajsúlymérií, zsíTmeghat·ározó, kisgazdaságok részére is beszerezhetlS fölöző, köpüllS gépek, vajgyúró eszközök és tejhíitlS stb. Baromfitenyésztési eszközök: keiitetögép, ptűanya, önetet() és itató, tojásvizsgáló lámpa, tojásmérleg, csapófészek, tömlSgép, lábgyílri, számjelzlS stb. Végül a legszükséges@b méhtenyésztési eiiZközök és gépe"', (Foly.tatása követkeZik.)
'io"\'1"--------------------.:..------------------------.. ------~---~:_·~.:-,)::.'.
•
.l
··:.. ..
",.:.
·.....
'
~
.'
·, MEZOGAZDAIIAGI NU'OKTAT.&S
3
Gazdasági nevelés Nagyon sok ezó esik ·gazdasági dktatá~ról, szakoktatásról, szeml~tet6 oktatásról, ·gyakorlati ok~ tásról, szóval mindenféle o~tatásról_; dielllben nagyon ke;veset hallunk, vagy egyá.Jtalán nem, gazda~ági nevelésről. Pedig, 1ha van nemzetnevelés, hazafias-, vallásoa s.tb. nevetlés, miér.t ne lehetne gazdasági nevelés is? Most, amikor nem elégszünk és nem elégedhetünk meg a tömego~tatással, hanem "minőségre kell dolgoznunk", nem tllll"thatjuk elégség~ek a száraz ismeretek nyujtását, betanítását, sőt még a szemlé~:ető oktatásnál sem állha.un·k meg .Többet kell tennünk. Annál iE> inkább, mert még hajlékony, munká.':lható, fiatal anyag van a k~ünkben. Ezt a fiatal anyagot nem caak oktatni, hanem nevelni is kell és lehet, épenségcsak oktatni, !hanem nevelni is keH és lehet, ésp~ig gazdasági gondoUcozd~ra, gazdasági tevékenJJségre. Téves volna az a felfogás, hogy a nevelés csak az t\lemi isk
tét, s6t az egyéni-aégét, hajlamait is, hogy a legmegegyéni nevelést nyújthassuk. Csak a gyermekek akikre otthon egy biz()nyos nagyságú .gazdaEág 'VRr, vagyis mezögazdaságg:al f()glalkoznak szülei, bizonyára több érdeklődést tanusitanalk a mezőgazdaság irá:nt, mint azok, akik otthon csak egy kis kertet látlllak • .A:kiknek m.eg BejiD!J!.i földjük ·aincs, valószinü, hogy inkább a kertéi!Zet iránt tiehet bennük érdek·lödést kelteni, máJr csak azért is, mert egy kis ke.rtes ·házhelyet könnyebben szerezhet, mint mezőgazdasági területet. Vannak olyano'l_t különösen városban, akik egy-két osztályt elvégez.nek, azután meg iparosnak mennek. Az ,Uyene;kben is a gyümölocskertészet, szőlészet iránti hajla}llot tapasztalhatjuk, vagy kell érdeik!16déaüket felke!ltenünk. Az ip&ros, .ha egy kis pénzecskét ösazegrüjt, orögtön igyekszik egy kis kertet szerezni gyilmölcsössel, 111.őlővel, hogy legyen hol ünnepnapjait, piheniS óráit kelleme,sen eltölteni. Mindezeket tekintetbe véve fölt~tle.nül eszerint kell az egyes egyénnel mezőgazdaEággal, vagy ke,rtésze;ttel foglalkozni alaposabban. Az eddigiekből ki-tUnik, hogy a gyümölcskertészet, szőlészet a gazdasági népiskolák tananyagában n~ zetgazdasági f()ntosságánál fogva is igen nagy szerepet kell hogy betöltsön. .A:nnál is inkább, mer.t a kisgazdák gyümölcstenne.lésben taJ.án leghátrább vannak, sőt egyes vidékeken Eehol sincsenek. Nem akarom azt mondani, hogy a gazdasági isko~lák tananyagában nem foglal el neki megfelelő he.lyet. Csak cél;iaim érdekében fejtettem ki ehelyütt is a kertgazdaság fontosságát. A nevelésnek - tudjuk - ige,n hathatós eazköze a munka, a tevékenység. A gyenne~nek tevék.enységi készségét föltétlenül fel kell használnunk a nevelé,be,n. Utat ke~il engednünk ebbeli ösztönének megnyilvánulá·aához és azt helyes iránY'ban •veze.tnünk. Ha sikerült valamely tárgy iránt az érdeklődésüket és cselekvő képességüket felkel·teni, hacsak lehet ·rögtön módot is adjunk ahhoz, hogy azt végre. is hajtsák. Mos.t akarom összehozni a gazdasági nevelést és a tevékenységet a gyümölcstermelésset Hogy épen a gyümölcsészettel, az egyrészt ~>.Zért van, mert ezt ige,n fontosnak tartom, másrészt n.-!rt ezzel legkönnyebb. (~n si a dolog könnybe·b és egyszerübb oldaJát fogom meg. Nagyrészt azért, mert az egész eszme, melyet itt felvetettem, még kiforrottan bennem, de gondolom, hogy módját lehet majd ejteni annak, hogy más tárgyakkal is ösue lehe,ssen hozni. Törekedni fogok ezt a tárgyat alaposabban kimélyíteni és minden tárg;v.ra kiterjeszteni.) Azért a leg-könnyebb, t:nert ebben a tárgyban lehet leghamarabb ige,n er<Ss cselekvési vágyat felkelteni és azt kivitelre is vinni. Ta•pasztal·tam, hogy a gyerekek a szemzéssel, o~tással igen igen sze.retnek ·foglalkozni. Nagyon ·azeretnének ök maguk oltani, szemezni és i.gen nagy a vágyuk arra, hogy flll'6dménye&:on is végezzék azt. A nagyközönség, melye~ a gazdasá.gi iskola érdekel, a gazdasági oktatás csúcspontját az oltani tudásban látja. "Hát még oltani sem tamtották meg." - Kérdezhenénk. :Qs nem egészen helytelenül. A napokban történt, hogy gazdaság~ téren fel~őbb
B:,. ~l
Y··
tr-: ...
··.
......
--·-·-·--·. ·..• ·-:.=·"..----~~~~~~---1!111
'~-~.: .
1\IEZOGAZDASAGI Ni:POKTATAS
4
AOEILÍDI I&ZD&S!&IISIOL& nagyteijesitményú, magas vérú
yorkschirei sertéstenyésztésból már 1 P. 20 fillérért szállit tenyész malacokat
Per kgrr ab
C e g l é d.
Nagytestú, kiváló téli tojó, nemesített fehér magyar, töbszörösen díjazott fehér leghorn és nemesitett magyar kendermagos t y ú k o k t ó l sz á r m a z ó
keltetö tojások darabJát Oeglédea 20 llllérért adja.
A baromfitelep állami ellenórzés alatt tili. lehál vt'rfelfrissilés szemponljtiból is ajánlom a ltirsinlt'zeleknek lenyt'szlojásaink beszerzt'st'l.
számot tevő ember gazdagyüléaen fZÓvá tette. hogy a gyerekeket nem tanítjuk meg oltani, szemezni. Az olyan oltási gyakor:at azonban nem elé$. amilyent té-len a tanterembe,n lehet végezni száraz g;tlyakkl.!. ök eredményt is szerelnének látni. Mé~ egy felnőtt embernek is nagy örömet szerez az alkotás, egy új nrm~s fának az életre hozása, az első néhány szemzés~nck megfogamzása, mellyel bizonyít\·a látja tudá>át.. képeaségét. Addig egy embe,r sem meri azt !llOndanl m~ gáról, hogy tud o~tani, szemezni, amíg ezt ki nt>m próbálta és az eredmény meg nem erősítette. Ezért a gyerme,ket is hiába tanítjuk száraz galyakon oltani: mégsem tud, nincs bizalma önmagához, mert ered ményt nem látott. Otthon nincs mindenkinek módja ahhoz, hogy hazamenve az iskolai hallás után rögtön neki fogjon oltani. S ha erre bíznánk csak a bt>gyakoriást, nagyon kétes volna tanítámnk e.redménre. Módot kell tehát nekünk adni arra, hogy az iskolánkban vezetésünkkel ezt meg is tehease. Ezt megtt'liet · jük össze.l szepteli'berben, amikor is az a.''Vó szemzé>t még nagyon jól lehet végezni. l!:s pedig az első osztályosokkat Az elfő osztályosok természetes:n a gyü mölcskertészethez még mit ~em ér.enek. Attól azonban nem kell félnünk, hogy ezzel a tanulmány rendj:::o szerint sok ismeretnek elébe vágunk. Nekünk ugyanis nem kategóriákat, rendszereket kl~ll tanítanunk. A rendszerek csak a tudósoknak valók. A téli félévben lesz ugyis bőven időnk a azétszort ismereteket, illetve ezt a közbe efő ismeretegységet rendezni, megfelelő helyre beille,sztni. Szptemberben tehát az első órákban pl. két tanítási egységben előkészítjUk a szemzést. Egyikben a fa szövettanát dolgozzuk fel kii:'önös tE'kintettel a cambium fonto~ságára. A másikban a szemzést magá: s utána rögtön következzék begyakorlásképen a S!E'mzéo keresztülvitele. E ·szemzés céljára ne sajnáljon az is -
kola rászánni 100-200 olcsóbb fajta csemetét és a faiakolában egy kis helyE't. A faiskola rentab_i'itásának esetleg rovására mE'g kell ezt tenni, mert különben a mi ifko'ánknak ezirányú tanítása crE'dménytelen IE'sz. Minden g~·erekrt• ju~>~on 5--10 vadonc szemzé.srE'. A szemzésbe a gyerekek~t megfelt'lö szerszámmal ellátva egyE'nként, szemi-lyes felügyektünk ahtt kell be;\'E'Zetni. Két szemt't is tegyen beh• a gyerek egy részt gyakorlat, másrészt biztonsúr; kedvéért. De ne c.gyfzerre. hanem h:1 e~·szl'r végig ért visszafel(> jövet te-gyE' a másodikat. Igy mire az ~lsöhöz visszaér, a második .szem már g~·akor:ott:m kerül bele. 1\líg a leg el~ő szemzés legrosszabb volt s tán meg Sl'm el'cdnc•, a lt>gutolsó legjobb lesz és m~.>g is fog e1·edni. lg~· min den fájában lefz kgalúbb egy jó szt•m. Etttil kl•zdve ezt az 5-10 drb. fát sajátjúnak kell, hogy tekints.•. Azaz, kiki a maga fáját kt•zelni fogja harmaMv,•s ko ráig, amikor i.s már a koronaalap kiabkításút is maga fogja vezetni. Ezekl:ől a fákbó~ e~·-két kiiz<'pes minö ségüt a végén nt'ki ajándékozunk, mint s:1j:ít munk:íjának a ~·ümölcsét. Ezt má1· szC'mz<•skOI' közi\lni kC'I! velük, hogy annál nagyobb lt•gyc•n a buzgalom. A nyári szünidö alatti teendöket magunk \'t•g,•ztl'!jiik. Azon ban fog akadni olyan búzgó gyerl'k, aki m<•g nyúron is <>lfog látogatni, hogy a fáit megnézze, l;s a sziiksé ge,s munkákat elvégezze rajt:!. Ugyanígy lehet lavasszal nehány vadonco: o'·t:ís · sal nemesíteni tanulmúny céljából. -~ l\liko1· a fáját megkapja, az elülteté.s ismereteit ft•ll•ll'W.nít:l'e és be-· mutalva hazabocsátjuk s ezt ö is otthon azonnal \'Í'gTt' is hajtja kapott fáivaL Igy a tanulókat föltl\tlenül gazdasági tevék,•.nységre neveljük. ~s ez a fontos, a Íl'\'l;k,•nys,;g, me·t csak ezzd mozdíthatjuk <'lii gazdáink haladiu;ú:. Ehhez hasonlóan más tárgykö1·be khe,t bl'il•k:l•;lcsolni a tt•vékenysí.•gl'l- Cs.1k az a fonto., hogy l'Z m· robotmunka legyen. Nl' azt érezz~ a tanuló, ho~y ez: az iskola hasznáért kell csinálnia, han,•m azért ~~i-aál ~atják .~:ele, hogy ö lll'ki ll'gyt'n bl•lő'c h:tszna, ö tanul· ~'J.n bl'.ole. Ki~kunhalm•.
C
o. un;d,
.~:nl•fllll,
1\lindt•n mcz,'\guzdus
POLÓNYIMANÓ kivtiló gyakorinti szakmunktija:
.. A magyar parlagi baromfi védelme .. l;.S
..Baromfinemesités elméletben és gyakorlatban" Ára Nzuktnnitóknak és e lupra hiveikozáknak 6 l' heln•ll <'zt>n kivül ingyen mcllt'klt'll<<'nl knoitik Molnár Pál: .Honan lehet a lyuklenyt's1.lés a falu éle:enek könnyllöje ?" eim ü könyvel iN. - M<'~:rt•nd .. lhclö a Mogyar l'nrln!(i Buromfiakul Nt•m<'silök Orszilgns Szindikátuslinlil: Budupesl 72. Post" fiók 22.
4.:,o l' <'s
""'ll
,//)
... -.....
.
'
'•
MEZOOAZDA8AOI~KTATA8
-----~K Ü L Ö N F É L É K=-=---
A magyar búza világsikere. Hivatalos meg1Wapitá.sok a kétségbenemvonható számok és mérések - Igazolják, hogy a magyar búza ez évben döntö sikert ért el a világplacon, Az idei búzaminöség kiválóságát m•1tatja az a tény, hogy 81 kilónAl könynyebb fajsúlyú bú1:11 nem termett 1\lagyarországon. Minden szerénytelt,nség nélkül elmondhatjuk, hogy ebben a sikerben némi része van az önálló GazdasAgi Népiskoláknak ls, mely Intézmények ötven évi céltudatos, kltartó munka\Jukkal nagyban ho•zl\jai.rultak annak az értelmes, komoly gazda nemzedéknek ~. klne'\~léséhez, mely ezt a klmagasló eredményt el tudta érni. A:r. alá.bblakba!l Ismertetjük a földmfvelésügyl mlnlsztérlum vonatkozó jelentését:
A földmlvelésüg~oi mlnisztérium a búzatermelés egységesltésére irányu ó terv végrehajtása Eorán állami ellen. örzás mellet való szaporttás céljából 19SZ llszén az ország különbözö vidékein fek\'Ö 850 gazdaliágnak mlnllségbúzavetamagot osztott kl. E vetö:nagból származó Idei búzatermésből átlagmlnh\kat vettek amelyeket a Vetéímagvlzsgliló Allomá& ~s a Gabona- és Usztklsérletl Allomás részletes '\'lzsgálattwk vetett alá. A szaporitó gazdaságok által ezideig beküldött mlntálmak kétharmad részét vlzsgliltálc. meg és e vimgálatok azt ::nutatjá.k, hogy a klOiz• tásra került mlnöi!Pgb67.avetömagtermésnck hektoUters6lya 81--86.1) Idiogramm között mozog, vagyis 81 kllogrammnAI könnyebb fajsúly6 búza egyáltalAn nem fordul eM. A száraz slk4rtartalo:n megállapitásán kivül klterjesztettél: még a ~bsgálatokat az 1000 szemsúly, nedves ~lkértartalom, vlzfel• evöképesség, duzzaóAsi ldl! és ellAgyulásl fok megá.Uapltására ls és az igy nyert összes eredmények egybevetése azt igazolta, hogy a kiosztott mlnó· ségbúzavetőmag terméséböJ őrölhető liszt tekintet nél· kül arra, hogy a 'bllzát mely országrészben termelték 78 százalékban megfrlel annak a kivállalomnak és elölrAsnak, amelyet a kUiföldl piac a Manltoba-b6zával szemben támaszt. Mivel pedig a búza a sikérmennylség szempontjából aratás után bizonyos fermentálódáson, utóérésl folyamaton megy ker!'sztül, okvetlenül számitani lehet arra, J1ugy a fennmaradó 22 százalék is - a;nelyböl mostlsmár liszt őJ'Ö)he~ö - az ut66r6sl folyamat befejezése utAn még annyira megjevul, hogy ez a 2Z százalék ls eléri az elllbbl 78 száza!~ mlallségfokát.
kltünő
Feltét!enül kivánatos tehát, hogy a gazdák nemcsak ország!)s érdekből, ~s az eddiginél nagyobb mértékben tér· jenek At e mlnllségbt\zának tennelésére. Az ellenőrzés alatt kitermelt, Illetve szaporitott bú· zából :nég körülbelül 21100 vagon 411 a Növénytermelési HivatalnAl a pzciAk rendelkezésére, amely llll!llnyllég akAr kedvezménye. kéop6JJZJ\r ellenében, akár pedlc csere 6t-
JAn ve~ta Igénybe, Tekintettel a vetési idö közelségére, az ilyen vetőmagot ig:!nylö gazdák igénybejelentéslikkel mlelöbb forduljanak a Növénytermelési Hivatalhoz (Budapest, v., Kosuth Lajos-tér ll).
Felhivás A Mezögazdall&\gl NépoktatAs szerkesztllsége felkéri
az önállú Gazdasági Népiskollik lgazgatótl4galt, hoJD" lskolálk termés eredm6nyelt Illetve a várbató eredményt egy tájékoztato cikkben foglalják össze 6II llehet4Aeg 2 hétea belül, de legaláiJb szeptember hó végéig a szer"-tllhöz ktudjék meg. Igen kivánatos volna. ba ebben a t4Jékoztat6 közleményben az egyes Iskolák jeleznék azt ls, hogy terményben, tenyész áUatokban, racsemetékbea. van-e és mennyl feleslegük 6II hogy hajlandók volnAnak-e fe!eslegüket esetleg csere dtjáD. ls valamelyik m4s tes~ér lsko· Iának Atencednl 6II milyen feltételek melltt. A szerkesztllség 6gy gondolja, hogy az egyes lakolAk közt a kapcsolatot ez6ton ls szorosalltJá 6II közvedeltebbé lehetne tenni amellett, hoJD" ezek a eikkek az lskol6k Intenziv gazdasAgi mnnkAJAról a nyUvánC~UA&ot ls keliGkép. pen t4jékoztatnák.
faJéleaztéi azétküldéae. A M. Kir. AmpelologlaJ Intézet ebben az évben ls termel eladásra fajélr.. ;ztöket éa pedig IletileBak •endea, hanem süritett, nagy cui.;ortartalmú n1uatok flrjeaztéBére iB. Ez utóbbiilknál kiilönl;l~el! font;,s, sőt szükséges a fajélesztő alkalmazása. Nagyohb hatás elé1·ése végett szükséges az élesztőfajták célszeri' megválaszlása, például aszujellegü, sürltett, kénezctt. rothadt, vörös stb. mustra mlndég a megfelelő élesztőt ~•'lll használni. A mecrendelésnél tehát meg kell irni: 1. a lent és pontos cimet; 2. mUyen fajtAju és mennyi mu~tot t,:vánnak beoltanl; 3. rothadt-e a szölö, kénezik-e a mustoJt s mennyl a hozzávetőleges cukortartalma; 4. mlkor lc,z a szüret. Az élesztő elkészltése két he. tet vesz Igénybe, tc:!!át azt a szüret előtt két-három héttel kell kén1l. A szölüsrazdák érdeke, hogy a felsorolt adatokat pontosan lrjálc. ll'ICg 1:1 az élesztő mervAiasztAsit U ln· tézetre bizzák, nellngy például kénezett mustot beoltsanak olyan éle~ztővcl amely aszut jól erjeszt UJD"&n, de nem türl a kéneúst. vagy fordltva. Az éle1ztö ára ada• gonkint 8 pengö (U;rggel, portóval, ajánlási dljjal ei)'tltt). Az ös~zeget lehet előre beküldeni, vagy kUejezetten kell kérni az utánvétele:rést. Az intézet arra kéri a E!IÖiösrudálc.at, hogy a jövó év tavaszán a beoltás eredményét fe"• szólltás bevárása no\lkül, közárdekböl közöljék. A fajéleutő megrendelhető ~· M. Kir. Ampelológlai Intézetnél, BLIdapest, 11., Herman Ottó-út 15.
..J'•••
v-
·~
-
....
.. .
.....
·········"···-·~
--....-"~·-;.·.
'•
~l
~GAZDASAGIN&POKTATAS
8..
Tudnivalók a haJduszoboszlói
gyógyfürdő
és "Rádli Lajos üdülöházunk" igénybevételéröl.
Az idö kissé .n§.r eljlirt, de rajtunk kivül e:ö okok milatt lapunkat elöbb nem Aliott módunkban közrea.dnl. Mlnthogy azonba.n, a szeszélyes nyiiri ldöjá.rás utá.n ked. vezöbb nyiirutóra és a fürdöldény a hajdllszobosi~lól gyógyftlrdön okt. 15-ig tart, érdemeanek tartjuk olvaeólnkat a fürdöhaazné.latá.ról és a "Rádli Lajos üdülöhá.z lgénybevételéröl tlijékoztatnl. A bajd1UZObo&zl61 TS és '78 fokGir gAzos-gyógyvize& bGforrAIIok CBODka baz6Dk nagyszerU terméBeti kincsei. A 73 fkos höforrlis 1090 méter mélységböl tör elö, mlg a 78 fokos viz egy 2032 méter mélységü ~élyfllrás eredménye .. E vizek llitjlik el a hajduszoboszlól hévvizfürdiSt, mely né&'Y nagym~asbeton mede!llcéböl, zárt medence- és k6dtürdökböl,.,~~,.j.s dörz:ölö helylségekböl, vetke:zö és öltözö kabiikÍklJ~'i'ü1kékböl s egyébg szükséges épületekböJ AU. A vasbetoiUIIedenoék közül kettö strand~rectence, 50x61.5 és 50x2é méter méretekkel. Efs'l az 11gynevezc! t gyógymedence, me)ynek nagysliga 15x31 méter s v>.g·•lJ a negyedik a gyerme'!t-medence 12x24 méter mérett;!•. A stra.ndmedencék vizének hömérséklete 25-.JO fok :.. •. A gyógymedeDcéé :l0---40 fok C. Klidfürdök e!l'irao sz~rint. Dr. Dalmady 1-ollá.D egyetemitanú \J~&ineoloJ'...l szakvéleményében a h&jd. szobos.llló! I. ls II, Ezá:.n(l ::Morráa?k vizének orvosi haazloAibatóllápra vonaf"ozól&ó az alábItill.kat emelhetjük k1 · . A hajduszoboazlól vizek konyballós-111gos-Jódos hévvizek, igen nagy ntlrlumhydrocarbonat tartalommal. Töménységük s össze .ételük szempnntjliból igen közel á.llanak az emberi szövetntldvek ÖS3Zetéte~éhez, mely mlatt joggal lehet öket ,,földbö: fakadt vérsavó"nak nevezni, :nint ahogy ~· ezt a kifejezést hasonló ös~zetéte:ü francia gy6gyfürdök faszná.ljá.k, lltllnt I!'Plegvizü Lós strandfürdö, a bajduszobosziól Európában eyyedül' lill a maga nemében s mivel "a hajduszobosr.Iól viz maga sem mlis, mlnt trlaskorl tengerek felidézett szelleme", ateng.:rl fürdöket helyette~it hetl. lv6kún\kban a viz gyógyhatáslit :konyhasó, natrlumhydrocubonat és J6d tartai:ná.Diil fogva fejti kl. Alkalma~ .az emésztöszervek tr,vékenysé&"éntk serkentésére, a mlrigyek elvlilasztá.E.alnalr és a bel:k mozgá.Ealnak fokozásá.ra. a lélegzés és a k\"lilasztás ezervelnek tdültségre hajló, vagy ldüU hurutos bá.Dta:ma:nak kezelésére; b:zonyos alkati zavarok és 'Uiy&gcserebetegséfi~k kedvező befolylisiira és jódtartalm!lntl fogva alka;mas a golyva megelő zésére, Illetve gyógyit ásé.ra. Fürdllkllrá.kbaa használható csont"érüléseknél, töréseknél s ezek követkcv.ményelnél. Klvá.ló hatlisll rheumatlkus megbetegedéseknél, !zo:ncs111l, neurltlsek, lschlá.s, neuralglá.k, 8Zerv1 ldegb\jok és kbvelkezményel, igy apopleXIa, · tabes, myelttls gyermekbénuláBok eredmónyesen kezel hetök. Haszná.lható valódi köszvény, elhlzli
»Centrum« Kiadóvállalat Rt. IX., Köztelek·u.
1.
A "Rádli LaJos üdülóház" ieénybevételére nézve közöljük "A Gazdasá.gi Szaktanit6k Orazágos Egyesülete RAd11 l..ajoa Vdü16há.7.úno.k" szervezetl szabá.lyzatliból az allibbt klvonatot: Az igénybevétel rendszerint ellire való Jelentkezlis útJán történik. Jele~•tkezés él&zóvU vagy Irásban há.zgo~d nokkal közlendő, inely alkalommal bejelentendö az lgényb~vétel kezdő napj ll. tartama és a szoba milyen~ége (egy vagy több ágyas) Pelvétel a jelentkezés sorrendjében történik. J e;entkezés elfag3dásliról és beosztásiiról húgondDok üteslti jelentkezőket melynek vétele utá.D 3 napon belül a jelentkező köteles az Igénybevenni óhtjtott időre a szobadljat gondnokna:t előre beküldeni. Tnnek elmulasztlisa akként fog vétetn!, minth& jelentkező Igénylésről lemondott volna. Az elöre bejelentett üdülést lclll caak azon esetben hosszsbbltbat6 meg, ha szoba áll rendelkezésre. Bejelentett üdülés! tarta."Jl lejlirta Elött eltlivozott vendég t már befizetett szobadlj visszatér!tésre csak akkor tarthat Igényt, ha helyét azonnal mással lehet betölteni.
l l
l
•
l
Szoba használati dljak: Egy ligyas sznba rlíja naponitént tagoknak l nem tagoknak
1,40 p 1.50 p Kettő,. 2.nem tagoknak 2.20 " Pótligy btrme:y szJ.>aban naponként tagokn~k --.60 " nem tagoknak -.70., Lgyszeri ágynemüt ·•zat viiitás ágyanként tagokn. -.80 ,, nem tagoknak 1.- " Az üdülőben 'l l'o3ztollis neir. kötelező. A:ner.ny b:m a vendégek b:nl óha,i'.Pnak étkezni. az Udü:öhá.z gondnoka kttünöen fözö nőröl 0 ( nrlo~kodik. Egyébkt
l
Fürdójegy- dijszabás: Szabadfürdöjegy felnötteknek - -- - - - P. -.80 tls7\\ i seiöknek ( vasuti arcképes igazo:vány felmutatása ellenében) ,.--.8) gy··rmekeknek '1 tanulóknak (12 éve' korig, tanulóknak középlll'koIa-l:i.t.ogallis igazollisa me.Iett) ----,.-.40 Klidfürctlljegy - - - - - -· · - - - - - - · - - , . 1.20 ti>ztvlselöknek - -- -- - - - - " -.9 J Füzetjegy szabadfü·llöbe (H drb.) -- -·- -- - - - ,, 8.5:i tlszlvise:öknek (12 drb.) - - , . 6.50 gye• mekelmók (12 drb ) -· - .. 4 2 l <..;serké~z~k, b.kolák l:a Jega Ub 1(1 föböl ál:ó cs:~J;Ortb:m eq felügye el mcllett fürödnek, szemé;y•mként sza;badfUrdöte - -- - -- ,, -.30 Pakoló- é& pihenőjegy -- -·- -- - -·- -- -· - -- - .. -,5:! Nyugszék bér;etje&y félnapra -- - ·- - - - - - " -.10 Belépőjegy hétitönapra (fUrcteer~ mm jogoclt) " -.10 vaslir- és ünnP.pnapra (fUtdésre nem jogos:.t ,, -.20
Nyomdaigazgató: Bornemisza (.;ábor.
/
'
