MAGYAR FÖLDÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Magyar Földért Közhasznú Egyesület

Cum Deo pro Patria et Libertate

MAGYAR FÖLDÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET módosításokkal egybeszerkesztett egységes szerkezetű

ALAPSZABÁLYA

A Nagyságos Fejedelem saját kezűleg készített széke. Várjuk, hogy újra jöjjön, s a székét elfoglalja...

1/31


MAGYAR FÖLDÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

módosításokkal egybeszerkesztett ALAPSZABÁLYA

I. Az egyesület neve, székhelye, jogállása 1.§ Az egyesület neve: Magyar Földért Közhasznú Egyesület 2.§ Az egyesület székhelye: 8973 Magyarföld, Bem u. 1. 3.§ Az egyesület működési területe: Az egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. 4.§ Az egyesület jogállása, jellege: Az egyesület jogi személy; (általánosan) közhasznú társadalmi szervezet; jellege szerint: egyesület. II. Az egyesület célja, feladatai, tevékenységei 5.§ Az egyesület célja, feladatai: Vidéken lévő, nehezen, vagy áron alul, vagy egyáltalán nem értékesíthető, leromlott állagú vagy felújítandó állapotú épületek, építmények megmentése, korszerűsítése, majd a keresztény eszmerendszer alapján közösségi célú hasznosítása közhasznú tevékenységek végzésével; az egyesület közhasznú tevékenységeihez kapcsolódóan a támogatásra szorulók vagy támogatásra érdemesek juttatásban való részesítése. Az egyesület eszmeisége: II. Rákóczi Ferenc fejedelmünket példaképnek tekintve a haza, a magyarság megmaradásának érdekében értékmentés, önzetlen, ha szükséges, önfeláldozó feladatvállalás, szorgalmas és kitartó tevékenykedés, példamutatás, egymás iránti messzemenő szolidaritás, a magyarság összefogására való buzdítás az „Egy mindenkiért – mindenki egyért” egyesületi elv alapján. A célok bővebb kifejtése: A magyarság megmaradása, a magyar kultúra megóvása érdekében esztétikai, építészeti, néprajzi, történelmi, kultúrtörténeti, kortörténeti, falu- vagy városképi szempontból jellegzetes vagy értékes, vagy értékessé tehető vidéki, elsősorban falusi, tanyasi, kisvárosi, vagy e településtípusokhoz hasonló környezetben lévő, nehezen, vagy csak értéken alul, vagy egyáltalán nem értékesíthető épületek, építmények enyészettől való megóvása, felújítása, korszerűsítése, bővítése, és a magyarság érdekében keresztény értékrend szerint való közösségi célú hasznosítása egészségmegőrző, szociális, tudományos, művészeti, kulturális, oktató-nevelő, természetvédő, környezetvédő, jogvédő, nemzetközi kapcsolatokat építő, hazai turizmust, különösen vidéki turisztikát fejlesztő, településfejlesztő, vidékfejlesztő céllal. A magyarság megmaradása érdekében oktató, ismeretterjesztő, tudományos, művészeti tevékenység, magyar, elsősorban falusi, népi termények, termékek, állatok minél szélesebb körben való megismertetése, lobbitevékenység; a nagycsaládosok, az édesanyák, a gyermekek, az ifjúság, az oktatásinevelési intézmények segítése, támogatása, közösségi rendezvények, táborok támogatása, szervezése, létrehozása. A magyarság megmaradása érdekében a határainkon túli és a külföldre szakadt magyarok segítése, bekapcsolása a magyarországi kultúrába, a magyarsággal feltehetően rokon népekkel (ideértve az alternatív őstörténeti kutatások eredményei szerinti rokonnépeket is) és a magyarsággal történeti hagyomány alapján szoros és mély barátságban lévő népekkel való kapcsolatok szorosabbá fűzése, ezen népekhez tartozókra fokozottabb figyelem, ezen kultúrák magyarországi mélyebb megismertetése. 2/31


Magyarországgal, a magyarsággal, a magyar nyelvvel kapcsolatba került idegennépekhez tartozó személyek megkeresése, a velük való kapcsolat szorosabbá fűzése, a magyarsághoz való kapcsolódásuk megerősítése. II. Rákóczi Ferenc küzdelmét és személyét segítő nemzetek iránti hálával az ezen nemzetekhez tartozókkal fokozottabb kapcsolatok kiépítése (elsősorban a lengyel és a török néppel), Törökország euroatlanti integrációjának segítése. Az egyesület eszméjének széles körben való terjesztése internetes megjelenés, kiadványok, rendezvények segítségével, értékmentő mozgalom beindítása céljával. Megvalósítási terv: Az egyesület tagjai törekednek arra, hogy amennyiben tulajdonukba vagy haszonélvezeti jogukba kerül valamely, fentebbi szempontok szerinti, per- és igénymentes, lakásszükségleteiken felüli épület vagy építmény, épületrész vagy építményrész, azt az egyesület rendelkezésére bocsássák oly módon, hogy az egyesület számára külön okiratban foglaltan határozatlan időre szóló díjtalan használati jogot biztosítanak. A tagok törekednek arra, hogy lehetőségeik szerint ilyen épületek tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát megszerezzék, és a fentebbi módon az egyesület rendelkezésére bocsássák a fenti céloknak megfelelő használatra. Az egyesület alapítói, illetve tagjai a rendes évi tagdíjon felül egyéb pénzbeli vagy természetbeni adományokkal is támogathatják az egyesületi célok megvalósítását. Mindezek az egyesületi tagságnak nem feltételei. Az egyesület rendes tagjai törekednek arra, hogy lehetőségeik szerint az egyesület cél szerinti működését szakterületüknek megfelelő vagy egyéb módú önkéntes díjazás nélküli munkával segítsék. 6.§ Az egyesület tevékenységi körének határai: Az egyesület a civil szférában tevékenykedik. Az egyesület mint közhasznú szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény alapján közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő–testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. 1 A törvény értelmében nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek települési önkormányzati választásokon jelölt állítása. 7.§ Az egyesület cél szerinti és közhasznú cél szerinti 2 tevékenységei: Az egyesület céljai elérése érdekében3 a következő tevékenységeket végzi: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység mint közhasznú tevékenység keretén belül: a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés - amely közfeladat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (1)-(2) bekezdései alapján;4 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása mint közhasznú tevékenység keretén belül a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése – amely közfeladat a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény 1.§-a és 2.§-a alapján;5 3. tudományos tevékenység, kutatás mint közhasznú tevékenység keretén belül együttműködés 1 3 2 4 5

Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18.

3/31


a középtávú tudomány, technológia- és innováció politikai stratégia kialakításában – amely közfeladat a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján;6 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 5. kulturális tevékenység mint közhasznú tevékenység keretén belül közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának / művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének / a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, művészeti intézmények / lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése – amely közfeladat a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX törvény 121. § a)-b) pontja alapján. E kereten belül kulturális szolgáltatás, filmszínház, előadó művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása – amely közfeladat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) 7. pontja alapján;7 6. kulturális örökség megóvása mint közhasznú tevékenység keretén belül a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme – amely közfeladat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 23. § (4) 13. pontja alapján. E kereten belül a kulturális örökség védelme – amely közfeladat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) alapján. E kereten belül az épített környezet alakítása és védelme – amely közfeladat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/A § (2) alapján;8 7. műemlékvédelem mint közhasznú tevékenység keretén belül a nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele – amely közfeladat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/B § (3) alapján;9 8. természetvédelem, állatvédelem mint közhasznú tevékenység keretén belül a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása – amely közfeladat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) alapján; 9. környezetvédelem; 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet; 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; 12. emberi és állampolgári jogok védelme mint közhasznú tevékenység keretén belül jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai – amely közfeladat az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § a) b) c) d) pontja alapján;10 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; 14. a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése és MNVH tájékoztatás nyújtása; 11 15. közösségi programok szervezése, lebonyolítása és a folyamatok nyomon követése, továbbá közművelődési programok szervezése, lebonyolítása és a folyamatok nyomon követése, valamint többfunkciós szolgáltató központ működtetése és/vagy e körbe vonható szolgáltatás nyújtása mint közhasznú tevékenység - amely közfeladat a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX törvény 121. § a)-b) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) 7. pontja alapján;12 16. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése intézményi kereteken kívül; 17. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek számára igénybe vehető szolgáltatások nyújtása mint közhasznú tevékenység 6 7 8 9 10 11 12

Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18. Módosítva: 2013. 11. 18.

4/31


keretén belül a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése – amely közfeladat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § a)-b) pontja alapján; 18. turizmus fejlesztése, segítése, turisztikai szolgáltatás nyújtása;13 19. euroatlanti integráció elősegítése. A cél szerinti és közhasznú cél szerinti tevékenységek részletezése: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, • •

egészségmegőrző célú táborok szervezése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; egészségturizmus elősegítése, támogatása;

2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, • • • • • • • •

•

szociálisan rászorulók támogatása adományokkal, segélyszolgálattal, segéllyel; szociálisan rászorulók kedvezményes vagy ingyenes üdültetése, nyaraltatása az egyesület használatában lévő ingatlanokban; szociálisan rászoruló, jó tanulmányi eredményt elérő diákok, hallgatók, doktoranduszok, kutatók támogatása ösztöndíjakkal és egyéb módon; szociálisan rászoruló diplomások segítése, támogatása adományokkal, segélyszolgálattal, szociális segéllyel; szociálisan rászoruló pályakezdők segítése, támogatása adományokkal, segélyszolgálattal, szociális segéllyel; nagycsaládosok segítése adományokkal, segélyszolgálattal, szociális segéllyel; nagycsaládosok kedvezményes üdültetése, nyaraltatása az egyesület használatában lévő ingatlanokban; szociálisan rászoruló és/vagy nagycsaládban élő gyermekek, tanulók, felsőoktatási hallgatók nevelése-oktatása, részükre felzárkóztató, fejlesztő, felkészítő oktatások szervezése és biztosítása; bajbajutottak támogatása adományokkal, pénzügyi segítséggel;

3. tudományos tevékenység, kutatás, • • •

• •

• • • • • • • •

a magyarsággal kapcsolatos kutatások ösztönzése, segítése, végzése; történettudományi kutatások ösztönzése, segítése, végzése; a magyar őstörténettel, a magyarság eredetével kapcsolatos alternatív kutatások végzése, segítése, támogatása, vonatkozó kiadványok megjelentetése, konferenciák és találkozók szervezése, lebonyolítása elsősorban az egyesület használatában lévő ingatlanokban; török és turkológia tárgyú kutatások segítése, támogatása, végzése; a magyarsággal és a történettudománnyal és a turkológiával kapcsolatos kutatások végzőinek segítése tudományos konferenciák szervezésével, előadások megtartásával, kiadványok támogatásával; néprajzi kutatások támogatása; néprajzkutatók támogatása tudományos konferenciák szervezésével, előadások megtartásával, kiadványok támogatásával, ösztöndíjakkal; természetismereti, biológiai kutatások támogatása, végzése; természetismereti, biológus kutatók támogatása tudományos konferenciák szervezésével, előadások megtartásával, kiadványok támogatásával, ösztöndíjakkal; kutatótáborok szervezése és kivitelezése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; vonatkozó honlap és fórumlehetőség biztosítása; konferenciák szervezése, lebonyolítása, helyszín és vonatkozó szolgáltatások

13 Módosítva: 2013. 11. 18.

5/31


•

biztosítása, konferenciaturizmus elősegítése, szervezése, helyszín biztosítása; tudományos tevékenységet végzők támogatása ösztöndíjakkal vagy egyéb juttatásokkal;

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, • • • • • • • • • • • • • •

nevelő-oktató gyermek- és ifjúsági táborok szervezése, kivitelezése; gyermek-és ifjúsági kutatótáborok, ismeretszerző táborok szervezése, kivitelezése; képességfejlesztő táborok szervezése, kivitelezése; nevelő-oktató, képességfejlesztő, kutató foglalkozások szervezése, kivitelezése; rászorulók, hátrányos helyzetűek, fogyatékosok tanítása, támogatása, pénzbeli segítségnyújtás, ösztöndíjak adományozása; óvodáskorú gyermekek fejlesztése, fejlesztőtáborok szervezése, kivitelezése; iskoláskorú tanulók fejlesztése, oktatása, nevelése, kutatásra orientálása, ilyen célú táborok szervezése, kivitelezése; felsőoktatási hallgatók és ifjú kutatók támogatása, képességfejlesztő, ismeretterjesztő foglalkozások, táborok szervezése és kivitelezése; magyarságtudományi és turkológia tárgyú oktatás, ismeretterjesztés; török és egyéb altaji népek nyelvének, kultúrájának, történelmének oktatása; magyar és török népi hagyomány oktatása, ismeretterjesztés; óvodák és iskolák szakszerű, törvényes, szakmailag megalapozott működésének segítése, közoktatási szakértői szakmai segítés; közoktatási szakértői támogatás és segítés nehéz helyzetben lévő önkormányzatok és egyéb fenntartók számára; vonatkozó könyvkiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás;

5. kulturális tevékenység, • • • • • • • • • •

• •

• •

népi és történeti, művészeti, irodalmi hagyományok ápolása; török-magyar kulturális, tudományos, testvérszervezeti, testvérfalui, testvérvárosi kapcsolatok létrehozása, ápolása, működtetése; török-magyar kapcsolatok ápolása, kapcsolatrendszerek kialakítása, kapcsolatfelvétel; tudományos, művészeti, szépirodalmi alkotások megszületésének és megjelentetésének támogatása; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; előadások, műsorok, író-olvasó találkozók szervezése, táborok szervezése és kivitelezése, alkotótáborok szervezése és kivitelezése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; hagyományőrző táborok szervezése és kivitelezése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; török-magyar ismerkedési, kulturális táborok, találkozók, konferenciák szervezése és működtetése Magyarország szépségeinek bemutatása külföldiek, elsősorban törökországiak vagy más török népek, a magyarsággal feltehetően rokonságban álló népek és lengyelek számára; a magyar kultúra (ideértve a kultúra teljes fogalmát) minél szélesebb körben való megismertetése, értékeinek bemutatása; a legnemesebb hagyományokat követő, tradicionális előadások megtartását művelő, elsősorban (de nem kizárólag) amatőr színszínjátszók és egyéb művészeti ágakban tevékenykedők számára fellépési lehetőség biztosítása elsősorban az egyesület használatában lévő ingatlanokban; kiállítások, népi kirakodó vásárok szervezése, támogatása, helyszín biztosítása, a kultúra művelőinek támogatása, segítése, pénzbeli segítségnyújtás, ösztöndíjak

6/31


adományozása;

6. kulturális örökség megóvása, • • • • • • • • • • • • • •

• • • •

népi emlékek megóvása, népi értékek propagálása; népi, kulturális, helytörténeti, művészeti hagyományok ápolása, megóvása, közkinccsé tétele; irodalmi és tudományos múltunk védelme, ápolása, megóvása; vonatkozó kutató- és gyermek- és ifjúsági táborok szervezése, kivitelezése; hagyományápolás, hagyományőrző táborok és konferenciák szervezése, működtetése; hagyományápoló célú civil kezdeményezések támogatása; vonatkozó előadások, műsorok, rendezvények, találkozók szervezése, táborok szervezése és kivitelezése, hagyományaink óvodások, iskolások, hallgatók, ifjú kutatók közötti terjesztése; kultúrtörténeti kutatások támogatása, kutatótáborok szervezése és működtetése; magyarországi török szellemi és tárgyi emlékek megóvása, vonatkozó kutatások támogatása; törökországi magyar vonatkozású szellemi és tárgyi emlékek megóvása, vonatkozó kutatások támogatása; török-magyar kapcsolatok, közös kulturális és történelmi értékek ápolása; turkológiai örökség megóvása, propagálása; nyelvészeti, történeti, régészeti, néprajzi kutatások támogatása, előadások, alkotótáborok, gyermek- és ifjúsági táborok szervezése és működtetése az egyesület használatában lévő ingatlanokban; népi állattartás és földművelés, növénytermesztés kutatása, feltárása, propagálása; népi építészeti emlékek megóvása, épületfelújítás; népi építészeti stílusjegyek kutatása, elterjesztése, propagálása; népi gyógynövénytermesztés kutatása, terjesztése, vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás;

7. műemlékvédelem, • • •

• • • • • • • • •

műemlékek védelme, műemlékek felújítása, állagmegóvása, közösségi célú hasznosítása; helyi védettségű épületek állagmegóvása, felújítása, védelme, közösségi célú hasznosítása; védettség alatt nem álló, népi vagy építészeti, vagy kultúrtörténeti, vagy kortörténeti szempontból értékes vagy jellegzetes épületek állagmegóvása, felújítása, védelme, közösségi vagy turisztikai célú hasznosítása; műemléki és/vagy helyi védettségű státusz kezdeményezése arra érdemes népi, építészeti, kultúrtörténeti értékkel bíró épületek megóvása érdekében; műemléki védelem alatt nem álló épületek közösségi célú hasznosítása; falukép védelme, faluképi esztétika megóvása, fejlesztése, épület- és építményfelújítás, felújított épületek közösségi célú hasznosítása; tanyasi régebbi épületek megóvása, felújítása, védelme, közösségi célú hasznosítása; az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek falusi, vidéki építészete egy-egy példájának megóvása, felújítása, közösségi célú hasznosítása; az ún. Klebersberg-iskolák és tartozéképületei megóvása, felújítása, hasznosítása, elhagyott paplakok megóvása, felújítása, hasznosítása; romos kastélyok, romos udvarházak, romos kúriák, romos nagygazdaházak, romos tanyák felújítása, állagmegóvása, közösségi célú hasznosítása; régi vagy építészeti, esztétikai, kultúrtörténeti szempontból értékes városi épületek, lakások, egyéb építmények felújítása, állagmegóvása, a felújított építmények közösségi célú hasznosítása;

7/31


építészetileg, esztétikailag értékes zártkerti építmények, pincék, menedékházak, egyéb építmények felújítása, a felújított építmények közösségi célú hasznosítása; • a fentebb nevezett épültek és építmények felújítást követően elsősorban a következő célokra való hasznosítása: múzeum, skanzen, ismeretterjesztés, hagyományápolás, közösségi összejövetelek, tudományos és hagyományápoló rendezvények és konferenciák, gyermek- és ifjúsági táborok, szociálisan rászorulók és nagycsaládosok és fogyatékosok üdültetése, török-magyar kapcsolatok erősítése érdekében szervezett találkozók és üdültetések és táborok, kutatótáborok, természetvédő táborok, egészségtáborok, környezetvédő táborok, hagyományápoló táborok, alkotótáborok, falusi-vidéki turizmus; • vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; 8. természetvédelem, állatvédelem, • erdő- és mezővédelem propagálása, vidékvédelem terjesztése; • házi állatok védelme, állatbemutatók szervezése, állattartó gazdaságok bemutatása, propagálása; • gyógynövények ismertetése, terjesztése, gyógynövénytermesztés és kereskedelem segítése; • virágkertészet és vadvirággyűjtés támogatása; • gombatermesztés, gombagyűjtés propagálása, támogatása, gomba-kereskedelem segítése; • magyar és török kutyafajok propagálása, magyar kutyafajták külföldi megismertetése; • lovaglás és lótartás, lótenyésztés, lovas nemzettel kapcsolatos ismeretterjesztés; • kutya- és lókereskedelem ösztönzése, segítése; • vadvédelem propagálása, etikus vadászat terjesztése; • őshonos és jellegzetesen magyar házi állatfajták tenyésztésének segítése, ezen állatfajták külföldön való megismertetése; • védett növények és állatok ismertetése, védelme, a védelem segítése; • más országok és kultúrák Magyarországon hasznosítható növényeinek és állatainak ismertetése, különös figyelemmel a törökországi és más török népek növényeire és állataira; • ősi magyar növény- és állatfajokról ismeretterjesztés, hasznosításuk propagálása, hasznosításuk kivitelezése; • biológiai tárgyú kutatások ösztönzése, segítése, támogatása, kutatói ösztöndíj adományozása; • biológiai kutatótáborok, konferenciák szervezése és kivitelezése, természetvédő táborok, természetjáró túrák szervezése, lebonyolítása, túravezetés; • vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; •

9. környezetvédelem, • • •

•

környezettudatos nevelés elősegítése érdekében előadások tartása, rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése, oktató-nevelő tevékenység; megújuló energiát, zöldenergiát használó mintaépületek, -építmények, terek kialakítása; megújuló energia, zöldenergia elterjesztése érdekében előadások tartása, rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése, oktató-nevelő tevékenység, a megújuló energiára való áttérés segítése, támogatása; az egyesület használatába került épületek, építmények felújítása, állagmegóvása során megújuló energia, zöldenergia kiépítése, használta;

10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, •

állami gondozott, árva és félárva, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, fogyatékkal

8/31


• • • • • • •

élő gyermekek, tanulók, felsőoktatási hallgatók fokozott segítése, részükre kedvezményes nyaraltatás szervezése, biztosítása; gyermekek- és tanulók, felsőoktatási hallgatók számára táborok szervezése, kivitelezése, lebonyolítása; gyermek- és ifjúsági találkozók szervezése, helyszínbiztosítás, programszervezés; gyermeki és ifjúsági jogok védelme, tanácsadás, beadványkészítés, képviselet; gyermek- és ifjúságvédelmi továbbképzések, pedagógustáborok, vonatkozó konferenciák szervezése, helyszínbiztosítás, programszervezés; vonatkozó pályázatii lehetőséges felkutatása, pályázatok készítése; pályázatok kiírása, díjazással járó versenyek szervezése a fentebb felsorolt gyermekek, tanulók, felsőoktatási hallgatók számára; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás;

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, •

•

• • • • •

szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, gyermek-,ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet címszónál felsoroltakon túlmenően: leánygyermekek, tanulólányok, felsőoktatási hallgatónők, pályakezdő fiatal diplomásnők, fiatal kutatónők támogatása, számukra díjazással járó pályázatok kiírása, kutatótáborokban kedvezményes részvétel biztosítása; kisgyermekes értelmiségi nők támogatása, segítése, kedvezményes, családbarát nyaraltatás biztosítása; nagycsaládos édesanyák támogatása, segítése; török állampolgárságú vagy nemzetiségű és iszlám vallású nők segítése, támogatása; 50 év fölötti munkanélküli diplomások támogatása, segítése; a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozók segítése adományokkal, pénzbeli támogatással, ösztöndíjakkal;

12. emberi és állampolgári jogok védelme, •

• • •

•

•

emberi és állampolgári jogaikban vagy emberi méltóságukban sértett magyar, vagy török, vagy a magyarság feltehető rokonnépeihez tartozó állampolgárságú, továbbá lengyel állampolgárságú vagy identitású személyek támogatása, tanácsadás; emberi és állampolgári jogaik védelmében idegen nyelvű, elsősorban török, angol, német nyelvű, másodsorban bármely nyelvű beadványok, iratok fordítása; emberi és állampolgári jogaik védelmében idegen nyelvű, elsősorban török, angol, német, másodsorban bármely nyelvű tolmácsolás biztosítása; menekülttáborban élők, Magyarországon segítséget kérő külföldiek, elsősorban határon kívüli magyarok, törökországiak vagy más török népekhez, ill. a magyarsággal feltehetően rokonságban álló népekhez tartozóak, továbbá lengyelek számára tolmácsolás és fordítás biztosítása elsősorban török, angol, német nyelven, másodsorban bármely nyelven; kihallgatott, gyanúsított, vádolt külföldi, elsősorban törökországi vagy más török népekhez, ill. a magyarsággal feltehetően rokonságban álló népekhez tartozóak, továbbá lengyelek számára tolmácsolás és fordítás biztosítása elsősorban török, angol, német nyelven, másodsorban bármely nyelven; hivatalos ügyeik intézéséhez külföldi, elsősorban törökországi vagy más török népekhez ill. a magyarsággal feltehetően rokonságban álló népekhez tartozóak, továbbá lengyelek számára tolmácsolás és fordítás biztosítása elsősorban török, angol, német nyelven, másodsorban bármely nyelven;

13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, •

Táborok szervezése, lebonyolítása a határon túli és más külföldre szakadt magyar gyermekek, fiatalok, magyarság iránt elkötelezett felnőttek részére az egyesület

9/31


• •

használatában lévő ingatlanokban; Határon túli és más külföldre szakadt magyar gyermekek, fiatalok, felnőttek részére magyar nyelvi, magyar történelmi, magyar népismereti oktatás-nevelés biztosítása, Határon túli és külföldre szakadt magyarok számára magyar távoktatás biztosítása;

14 . a lakosság és a vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése és MNVH tájékoztatás nyújtása; 14

• •

•

Tájékoztatás a támogatási és pályázati lehetőségekről, MVH és MNVH tájékoztatás nyújtása; Segítségnyújtás a jogszabály-értelmezésekhez, a pályázati közlemények, feltételek értelmezéséhez, konzultáció, közreműködés a pályázatok elkészítésében, ill. igény esetén a pályázatok elkészítése, a pályázatok és/vagy kifizetési kérelmek meghatalmazottként való benyújtása, pályázati projektek teljes körű menedzselése; Hivatalos tájékoztatók, konzultációk, kapcsolódó programok szervezése, lebonyolítása, megvalósítása;

1515. közösségi programok szervezése, lebonyolítása és a folyamatok nyomon követése, továbbá közművelődési programok szervezése, lebonyolítása és a folyamatok nyomon követése, valamint többfunkciós szolgáltató központ működtetése és/vagy e körbe vonható szolgáltatás nyújtása; •

•

•

• • •

•

közösségi kaszinó működtetése azon célból, hogy a vidéki lakosság a közösséget érintő ügyekről eszmecserét folytathasson, problémákra közösen megoldást találhasson, hogy a városi és értelmiségi réteg és az egyszerű falusi emberek egymással szorosabbra fűzhessék a kapcsolataikat, az egyszerű vidéki/falusi emberek kapcsolati tőkéje növekedhessék; közösségi programok szervezése és lebonyolítása, hagyományteremtés, nemzeti és keresztény ünnepek valódi közösségi ünneppé történő emelése, népi hagyományok felelevenítése, közreműködés falunapok, ünnepek méltó lebonyolításában; egyéb közösségi programok, ünnepek, családi ünnepek, programok megvalósításához helyszín, eszközök, szolgáltatás biztosítása, használatba adása, kölcsönzése, igény szerint a programok megszervezése, lebonyolítása; többfunkciós szolgáltató központ közösségi kezdeményezésekhez illeszkedő nyitva tartása legalább heti 25 órában; közművelődési programok szervezése, lebonyolítása, író-olvasó, színész-néző, kutató-érdeklődő találkozók megvalósítása; közösségi mozi szervezése, lebonyolítása, helyszín és eszközök biztosítása; televízió, kommunikációs eszközök, ingyenes szélessávú internet-hozzáférés biztosítása; előadó művészeti szereplések megszervezése, lebonyolítása, helyszínének biztosítása;

16.16munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése intézményi kereteken kívül; • •

• •

támogatás nyújtása az elhelyezkedéshez, vállalkozóvá váláshoz; a helyi lakosság, ill. a tájegység vidéki lakossága, valamint a helyi vállalkozók, őstermelők számára termékeik eladását elősegítő kapcsolatrendszer kiépítése, az értékesítés megszervezése, lebonyolítása, támogatása, helyszín és eszközök biztosítása; hagyományos, népi mesterségek, foglalkozások újjáélesztése, népi, kisipari, paraszti, mezőgazdasági termékek előállításában közreműködés, tanácsadás, segítés, készítés; e körben kiállítások, rendezvények szervezése, érdeklődő vásárlói kör feltérképezése, igényfelmérés, helyszín, eszközök biztosítása, kölcsönadása,

14 Módosítva: 2013. 11. 18. 15 Módosítva: 2013. 11. 18. 16 Módosítva: 2013. 11. 18.

10/31


használatba adása; 17

17. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek számára igénybe vehető szolgáltatások nyújtása; •

a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése;

18.18 turizmus fejlesztése, segítése, turisztikai szolgáltatás nyújtása; • •

•

falusi turizmus, agroturizmus kialakítása, működtetése, szervezésében való közreműködés, szervezés, lebonyolítás, tanácsadó szolgáltatás; turisztikai szolgáltatások nyújtása falusi szálláshely, vendégház, ifjúsági szálláshely, telepített sátortáborok, valamint egyéb településeken, városokban is szálláshelyműködtetéssel, egyéb turisztikai szolgáltatások, idegenvezetés, tolmácsolás, turistatájékoztatás, szervezés, vendég-szervezés;

19. euroatlanti integráció elősegítése, • • •

• • • •

• • •

• • •

• • •

Törökország euroatlanti integrációjának előmozdítása érdekében török-magyar kapcsolatok elősegítése, szervezése, lebonyolítása; török-magyar testvérfalui, testvérvárosi, testvérszervezeti, testvérintézményi kapcsolatok kiépítésének segítése, ügygondozása; török-magyar kulturális, tudományos kapcsolatok segítése, támogatása, lebonyolítása, közös vagy bemutatkozó rendezvények szervezése, megtartása, konferenciaturizmus; török-magyar történelmi múlt, kulturális örökség kutatása, ismeretterjesztés, oktatás; a turanizmus mint összekötő kapocs kutatása, ismeretterjesztés, oktatás; török és magyar turizmus támogatása, egymás országa megismerésének segítése, idegenvezetés mindkét országban; török-magyar csereüdültetések, cserenyaralások szervezése, létrejöttük segítése, törökországi látogatók, turisták, nyaralók számára szállásbiztosítás, idegenvezetés, információs szolgáltatás; török-magyar gyermek-, ifjúsági találkozók lebonyolítása, helyszín biztosítása; török-magyar értelmiségi találkozók szervezése; török vagy törökországi termékek, termények Magyarországon való piacra találásának segítése, illetve magyar vagy magyarországi termékek, termények Törökországban való piacra találásának segítése; török és magyar nők, nőszervezetek, női kutatók, értelmiségi nők kapcsolatainak létrehozása, erősítése, találkozók szervezése, helyszín biztosítása; török anyanyelvűek számára fordító- és tolmácsszolgáltatás, illetve magyar anyanyelvűek számára török nyelvi fordító- és tolmácsszolgáltatás; kiadványok, újságok, folyóiratok, szépirodalmi, tudományos, művészeti művek fordítása, kiadásának segítése török nyelvből magyar, magyar nyelvből török nyelvre; vonatkozó könyvkiadás, időszaki kiadványok megjelentetése, folyóirat-kiadás, internetes megjelentetés, e-könyv, CD- és DVD-kiadás; a török kultúra magyarországi terjesztésének segítése, illetve a magyar kultúra törökországi terjesztésének segítése; az iszlám vallásúak előtt a kereszténység megismertetése, a keresztény vallásúak előtt az iszlám megismertetése, e célú rendezvények szervezése, helyszín biztosítása az egyesület használatában lévő ingatlanokban.

III. Az egyesület gazdálkodása és szolgáltatásaiból való részesülés 8.§ Az

egyesület

vagyona,

bevételei,

kiadásai,

gazdálkodása:

Az

egyesület

az

17 Módosítva: 2013. 11. 18. 18 Módosítva: 2013. 11. 18.

11/31


alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik. Az egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági-vállalkozási tevékenység céljára alapították. Az egyesület gazdálkodó tevékenységet végez, amely: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. Az egyesület a) alapcél szerinti (közhasznú), és b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet.19 A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így jelenleg befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. Amennyiben az egyesület működése során befektetési tevékenységet kívánna mégis végezni, a befektetési szabályzatot a Gyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel fogadja el. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület működéséhez szükséges vagyona: Az egyesület vagyona legelsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Konkrétan és ezen túlmenően a következőkből: 1) tagdíjak; 2) tagok adományai; 3) egyesületen kívüli személyektől kapott felajánlások, adományok; 4) az államháztartás alrendszerei által nyújtott támogatások; 5) pályázatok során elnyert támogatások; 6) cél szerinti tevékenységből származó bevételek; 7) vállalkozásból származó bevételek, 8) egyéb. Tagdíjat a tárgyhó tizedik napjáig kell megfizetni vagy banki átutalással, vagy átvételi elismervény ellenében az Elnök kezeibe. A tagdíj konkrét összegéről az évi rendszeres Gyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt; a Gyűlés ezen hatáskörét átruházhatja az Elnökségre vagy a Körök Tanácsára. A tagdíj konkrét összege június hónap első napjától a következő év május harmincegyedik napjáig kerül meghatározásra. Kiskorú tag tagdíj fizetésére nem köteles, törvényes képviselője azonban ilyen irányú kötelezettséget vállalhat a nevében. Az Elnök méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a rászoruló tag tagdíját. Az egyesület bevételei: a) egyesület esetében tagdíj; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)–f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.20 A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet 19 Módosítva: 2013. 11. 18. 20 Módosítva: 2013. 11. 18.

12/31


nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az előzőekben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A társadalmi szervezet az egyéb bevételei között nyilvántartott, az éves költségvetésről szóló törvény szerint szerződéses jogviszony alapján állami feladatellátás címén kapott céltámogatást, felhasználását, maradványának elszámolását a céltámogatást nyújtó szervezet előírásainak megfelelően végzi. Az egyesület költségei (kiadásai): Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. A működési költségeket, az értékcsökkenési leírást, az egyéb költségeket alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdaságivállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Közhasznú szervezet a hatályos jog alapján kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.21 Eredmény: Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában (jelen alapszabályban) meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Tőkeváltozásként kell kimutatni: a) a társadalmi szervezet célja szerinti tevékenység eredményét; a vállalkozási tevékenység adózott eredményét. A társadalmi szervezet a vállalkozási tevékenységéből származó eredményét a számviteli törvény, illetve az éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozó jogszabály szerint állapítja meg. A társadalmi szervezet a társasági adótörvény alapján határozza meg a társasági adó alapját, az igénybe vehető adókedvezményeket, a fizetendő társasági adót. A társadalmi szervezet az adóhatósággal szembeni kötelezettségeinek és igénybe vehető támogatásainak bevallása, pénzügyi rendezése önadózás formájában, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint történik. A társadalmi szervezet által működtetett, jogi személyiség nélküli intézmény eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a társadalmi szervezet nyilvántartásaiban és beszámolóiban kell kimutatni. A közhasznúsági jelentés: A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik; a Gyűlés a közhasznúsági jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év május harmincadik napjáig fogadja el. A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A civil szervezet ezen kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A 21 Módosítva: 2013. 11. 18.

13/31


letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.22 Munka díjazása: Az egyesület törekszik arra, hogy a rendes tagok önkéntes, díjazás nélküli munkájával teljesítse a céljait, végezze a cél szerinti és egyéb tevékenységeit. Amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján könyvvizsgáló alkalmazása kötelező, az egyesület fizetett könyvvizsgálót alkalmaz. Ezen túlmenően az egyesületnek lehetnek fizetett alkalmazottai, köthet a polgári jog szerint megbízási szerződést, tiszteletdíjat, költségtérítést fizethet. Az egyesület tartozásaiért való felelősség: A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A közhasznú jogállás vagy az egyesület megszűnése: A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. A társadalmi szervezet megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. 23 Az egyesület megszűnése esetén az esetleges hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonát kiváló tanulmányi eredményt elérő vagy más módon kiválóan teljesítő, szociálisan rászoruló vagy fogyatékos magyar, magyarországi gyermekek, tanulók, hallgatók támogatására fordítja; a konkrétumokról, a támogatás módjáról, a támogatottak személyéről az Elnökség dönt. 9.§ Az egyesület szolgáltatásaiból való részesülés: A tagok joga, hogy részesüljenek az egyesület közhasznú és egyéb szolgáltatásaiból, cél szerinti juttatásaiból. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény alkalmazásában cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás.24 A tagok az egyesület szolgáltatásaiból írásbeli jelentkezés alapján részesülnek. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület szándéka szerint törekedik is arra, hogy tagjain kívül mások is igénybe vehessék szolgáltatásait. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az egyesület szolgáltatásai, cél szerinti juttatásai, valamint az azokhoz való hozzáférés módja nyilvános, az egyesület saját honlapján, vagy 22 Módosítva: 2013. 11. 18. 23 Módosítva: 2013. 11. 18. 24 Módosítva: 2013. 11. 18.

14/31


honlap híján a sajtóban közzéteszi azokat. A tagokon kívül bárki magyar állampolgár vagy Magyarországon jogszerűen tartózkodó személy, aki az egyesület szolgáltatásait igénybe kívánja venni, igénylés, kérelem, felkérés formájában teheti, illetve az egyesület által kiírt pályázatokon való részvétellel. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A törvény alkalmazásában pályázat: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli. IV. Az egyesületi tagság 10.§ Az egyesület tagsága: Az egyesületi tagság önkéntes. Az egyesületnek rendes és pártoló tagjai, valamint tiszteletbeli tagjai lehetnek. Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, továbbá minden olyan külföldi állampolgár, aki Magyarországon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, illetőleg vagy bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, s aki az egyesület céljaival egyetért, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezővé teszi, az egyesület és a tagtársai iránt messzemenő szolidaritást vállal. Az egyesület tagja lehet: természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Kiskorú személy nevében a törvényes képviselője tesz nyilatkozatot. A tagsági jogokat és kötelességeket a természetes személy csak személyesen, a nem természetes személy törvényes képviselője útján gyakorolja. A rendes tag kérelmére pártoló taggá, a pártoló tag kérelmére rendes taggá válhat. Amennyiben a küldöttnek megválasztott rendes tag pártoló taggá válik, helyére az évi rendszeres Gyűlés választ küldöttet. A tiszteletbeli tag címe megtartásával minden különösebb eljárás nélkül rendes vagy pártoló taggá válhat. A tagok kötelességei: A tagok kötelesek az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani; az egyesület szerveinek tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni. A rendes tag köteles a meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. A rendes tag köteles az egyesület cél szerinti tevékenységeiben, munkájában tevőlegesen részt venni, feladatokat vállalni és teljesíteni. A pártoló tag köteles a vállalt támogatásnak eleget tenni. A tagok jogai: A tagok az alábbiak szerint egyenjogúak: A tag joga részt venni az egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni. A rendes, a pártoló, a tiszteletbeli tag egyaránt rendelkezik tanácskozási, javaslattételi joggal, továbbá egyaránt joga, hogy az egyesület szolgáltatásaiból részesedjék. A tagok tagsági jogaikat a Gyűlésen való szavazás kivételével elektronikus hírközlő eszközök segítségével is gyakorolhatják. A tag további joga, hogy az „Egy mindenkiért – mindenki egyért” egyesületi elv alapján az egyesülettől tanácsot, jogi és egyéb, anyagi, pénzbeli segítséget, támogatást kérjen és kapjon az egyesület céljával, illetőleg szellemiségével nem ellentétes, nem törvényellenes érdekei védelme kapcsán, illetőleg élethelyzete alapján. Az egyesület mint jogi személy kiáll tagja, az egyesületi tagság kiáll tagtársa mellett. A különböző tagsági típushoz tartozó tagok jogai az alábbiak 15/31


szerint különbözőek: szavazati joga csak a rendes tagoknak van. Az egyesület rendes tagja lehet, aki a meghatározott tagdíjat fizeti, az egyesület cél szerinti tevékenységeiben, munkájában tevőlegesen részt kíván venni. A rendes tagok az egyesület számára lehetőségeik szerint önkéntes díjazás nélküli munkát végeznek, illetve az egyesület cél szerinti tevékenységeiben feladatokat vállalnak. Az aktuális feladatokról az Elnök vagy az Elnökség értesíti a rendes tagságot. A rendes tagok egyenjogúak, egyenlő szavazattal rendelkeznek, választhatnak és választhatóak azzal a megszorítással, hogy az egyesület felelős tisztségviselőjévé csak nagykorú természetes személy választható, aki a közügyektől nincs eltiltva. A természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a Gyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal vesz részt. A természetes személy rendes tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az egyesület vezető tisztségviselőit. Az egyesület pártoló tagja lehet, aki az egyesületet pénzbeli támogatással vagy egyéb módon rendszeresen támogatja, azonban az egyesület rendszeres tevékenységeiben, munkájában részt venni nem kíván. A pártoló tag rendszeres tagdíj fizetésére nem köteles; köteles a vállalt támogatást az egyesület számára befizetni, illetőleg a vállalt támogatást az egyesület számára nyújtani. A pártoló tagnak tanácskozási, javaslattevői joga van, általános szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható. Jogai egyebekben a rendes tag jogaival azonosak. Tiszteletbeli tag lehet, akinek a magyarság megmaradásáért végzett tevékenysége kimagasló, személye tiszteletreméltó. „Tiszteletbeli tag” cím adományozására bármely tag javaslatot tehet. A javaslatot részletes indoklással együtt az Elnökségnél kell benyújtani. „Tiszteletbeli tag” cím annak adományozható, akit az Elnökség abszolút minősített többsége (elnökségi tagok kétharmada) tiszteletbeli tagnak megválaszt, s aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja. A „tiszteletbeli tag” cím adományozása a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata után történhet. A tiszteletbeli tag tagdíjfizetésre, az egyesület pénzbeli támogatására, az egyesület tevékenységében való részvételre nem köteles. Jogai a pártoló tag jogaival azonosak. 11.§ A tagfelvételi eljárás rendje: A rendes és pártoló tag vonatkozásában a tagfelvételi eljárás kérelemre indul; az eljárás azonos mind a rendes, mind a pártoló tagi kérelem esetében. A tagfelvételt a kérelmező vagy közvetlenül az Elnöknél, vagy az Elnökség valamely tagjánál, vagy valamely kör vezetőjénél, vagy ha az egyesület rendelkezik honlappal, az egyesületi honlap vonatkozó részén kezdeményezheti. A tagfelvételhez szükséges: kitöltött tagfelvételi kérelem formalap; önéletrajz (személyes adatok közlése nélkül); motivációs levél, továbbá csatolhatóak ajánlások és egyéb dokumentumok. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület létesítő okiratát ismeri, az egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. A tagfelvételi kérelmeket az Elnökség előzetesen megvizsgálja, mely során a jelöltet személyes beszélgetésre is behívhatja. Az Elnökség a tagfelvételi kérelmekről vagy levélben, vagy faxon, vagy e-mailben, vagy SMS-ben értesíti és röviden tájékoztatja a gyűléstagokat. A gyűléstagok a tagfelvételi kérelmeket és a csatolt dokumentumokat megtekinthetik az Elnökségnél, illetve az Elnökségtől további tájékoztatást kérhetnek. A tagfelvételi eljárás során a jelölt személyes adatai nem közölhetők, nyilvánosságra nem hozhatóak, amennyiben azok a jelölt által csatolt önéletrajzban vagy egyéb dokumentumokban mégis szerepelnének, az adatokat a gyűléstagok elé tárás előtt azonosíthatatlanná tenni, illetve törölni kell. A tag felvételével kapcsolatban a gyűléstagok véleményt formálhatnak, támogató vagy elutasító javaslatot tehetnek. A gyűléstagok a véleményformálásra, javaslattételre, a tagfelvételi eljárásban való közreműködésre nem kötelesek. A gyűléstagok véleményüket benyújthatják: személyesen az Elnökségnél; levélben; faxon; e-mailben; SMS-ben, illetve egyéb írásos, a feladó személyét 16/31


ellenőrizhető formában is. Amennyiben az alább leírt körök létrejöttek, a gyűléstagok véleményét, javaslatát a körök vezetői is összegyűjthetik, és bocsáthatják az Elnökség rendelkezésére. Az Elnökség a jelölt által benyújtott kérelem és a csatolt dokumentumok, a személyes beszélgetés, valamint a gyűléstagok véleménye, javaslata alapján dönt a tagfelvételi kérelem ügyében. Új tagot csak az Elnökség abszolút minősített többségi szavazatával lehet felvenni (elnökségi tagok kétharmada). A tagfelvételi kérelem eredményéről az Elnök határozat formájában értesíti a jelöltet. A tagfelvételi kérelem elutasítása ellen a tudomást szerzést követő tizenöt napon belül a Gyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az Elnökségnél kell benyújtani. A Gyűlés a fellebbezésről az évi rendszeres ülésén titkos szavazással dönt. A fellebbezés elutasításához egyszerű minősített többség szükséges (jelenlévő gyűléstagok 50%-a +1); a Gyűlés határozatát az Elnök tizenöt napon belül megküldi az érintettnek. A Gyűlés döntése jogerős, ellene az egyesületen belül további jogorvoslatnak helye nincs. Az egyesület bejegyzésének évében a tagfelvétel folyamatos, s az elbírálási határidő minden esetben legfeljebb harminc nap. Ezt követően a tagfelvétel félévente történik. Tagfelvételi kérelmet az első félévre vonatkozóan november 30. napjáig, a második félévre vonatkozóan május 31. napjáig lehet benyújtani. Az Elnökség a tagfelvételi kérelmekről az első félévre vonatkozóan december 15. napjáig, a második félévre vonatkozóan június 15. napjáig értesíti a gyűléstagokat. A vélemény, javaslat leadási határideje az első félévre vonatkozóan január 31. napja, a második félévre vonatkozóan július 31. napja. A tagfelvételi eljárás az első félévre vonatkozóan február 10. napján, a második félévre vonatkozóan szeptember 10. napján lezárul, mely határnapokat követően az Elnökség a tárgyhó végéig határozat formájában döntést hoz; a határozatot az Elnök az első félévre vonatkozóan március 05. napjáig, a második félévre vonatkozóan október 05. napjáig megküldi az érintettnek. A tagsági viszony a felvételről szóló határozattal és a belépési nyilatkozat aláírásával jön létre. A tagok naprakész nyilvántartását az Elnök végzi, a nyilvántartást az Elnök vezeti. A tagnyilvántartásban nem lehet személyiségi jogokat sértő adatokat tárolni. 12.§ A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik, ha az egyesület megszűnik, továbbá a tag írásban benyújtott kilépési nyilatkozatával, a tag halálával, ill. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag jogutód nélküli megszűnésével, a tartós tagdíjnemfizetés vagy tartós passzivitás következményeként jogerős törléssel, a tag etikai eljárás során történő jogerős kizárásával. A kilépő, törölt, kizárt tag kérésére minden eddig nyilvántartott adatát törölni kell, illetőleg a személyes anyagát át kell adni a számára. Hasonlóképp kell eljárni az elhunyt tag jogutóda kérésére is. A tag kilépési nyilatkozatát az Elnökhöz nyújthatja be írásban, aki köteles azt elfogadni, s köteles a tagot a tagnyilvántartásból nyomban törölni; a kilépés a benyújtással egyező időpontban hatályos. A tag a kilépése okát megindokolhatja, de erre nem köteles. A tag halálával megszűnik a tagsági viszony, a tagsági jog nem örökölhető; jogutódlásnak sem a jogok, sem a kötelességek, sem egyéb vonatkozásban helye nincs. Ez nem zárja ki, hogy az elhunyt tag jogutódja, illetve házastársa, egyenesági hozzátartozója, testvére a saját tagfelvételi kérelme esetén a tagfelvételi eljárás során előnyt élvezzen. A tagdíj nemfizetése vagy a passzivitás önmagában nem vonja maga után automatikusan a tagsági viszony megszűnését. Törléssel megszűnik a tagsági viszonya annak a rendes tagnak, aki kilencven napos tagdíjtartozást halmozott fel, s az Elnök a tagdíjfizetés harminc napon belüli pótlására és a mulasztás jogkövetkezményeire írásban felhívta a tag figyelmét. Törléssel megszűnik a tagsági viszonya annak a rendes tagnak, aki legalább tizenkét hónapja az egyesület cél szerinti tevékenységeiben, az egyesületi munkákban konkrét feladatra felhívás ellenére igazolatlanul nem vett részt, s a feladatra való felszólítással együtt a mulasztás következményeire az Elnök írásban felhívta a tag figyelmét. Törléssel megszűnik a tagsági viszonya annak a pártoló tagnak, aki a vállalt támogatást a naptári év 17/31


végéig nem teljesítette, s a harminc napon belüli teljesítésre való felszólítással együtt a mulasztás következményeire az Elnök írásban felhívta a tag figyelmét. Az írásbeli elnöki felszólítás történhet levélben, e-mailben, SMS-ben, ill. egyéb módokon; e körben kétség esetén az Elnök tartozik bizonyítani a szabályszerű eljárást. Amennyiben a kézbesítéstől, illetőleg a kézbesítési vélelem beálltától számított harminc napos határidő eredménytelenül telik le, a határidő lejártát követően nyolc napon belül az Elnök a tagsági viszony törléséről írásbeli határozatot hoz, amelynek egy példányát nyomban megküldi az érintettnek. A törlési határozat ellen a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül a mulasztás pótlásával egyidejűleg méltányossági kérelem nyújtható be az Elnökhöz, amelyet az Elnök saját hatáskörében a beérkezést követően tizenöt napon belül elbírál, s a határozatot nyomban megküldni az érintettnek. Az elbírálás során az Elnök köteles méltányosságot gyakorolni, s a kérelmet csak különösen indokolt esetben utasíthatja el. A határidő mulasztása jogvesztő. A méltányossági kérelem elutasítása ellen az érintett a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az Elnökségi Etikai Bizottsághoz; a határidő mulasztása jogvesztő. A fellebbezést az Elnökségi Etikai Bizottság harminc napon belül nyílt szavazással bírálja el, s a határozatot haladéktalanul megküldi az érintettnek. A fellebbezés elutasításához az Elnökségi Etikai Bizottság abszolút minősített többségi szavazata szükséges. Az Elnökségi Etikai Bizottság döntése jogerős, ellene az egyesületen belül további jogorvoslatnak helye nincs. Az Elnök törli a tagot a tagnyilvántartásból. A jogerős törlési határozat ellen az érintett a tudomásszerzést követő harminc napon belül a bíróságon keresettel élhet. A tag kizárása csak etikai (fegyelmi) eljárással történhet. Tag kizárólag nyomós okok miatt, s akkor zárható ki, ha: 1) vagy az egyesület elveivel és céljaival ellentétesen cselekedett/cselekszik, 2) vagy magatartása alkalmas arra, hogy megbotránkozást keltsen. Amennyiben a tiszteletbeli tag egyben rendes vagy pártoló tag is, a „tiszteletbeli tag” cím visszavonására irányuló eljárás egyben a tag kizárására irányuló eljárás is. Az eljárás megindítására bármely tag (rendes, pártoló, tiszteletbeli tag) javaslatot tehet az okok és a bizonyítékok egyidejű előtárásával. Az eljárás akkor indítható meg, ha az Elnökség legalább abszolút minősített többséggel, nyílt szavazással az eljárás megindítása mellett dönt. Az Elnökség a tudomásszerzést követő kilencven napon belül rendelheti el az etikai eljárás megindítását. Az eljárás megindulásáról az Elnökség az érintett tagot az ez irányú elnökségi döntés után nyolc napon belül az okok és a bizonyítékok közlésével értesíti, s egyidejűleg átteszi az ügyet az Elnökségi Etikai Bizottsághoz. Az etikai eljárást első fokon az Elnökségi Etikai Bizottság folytatja le. Az elsőfokú eljárás határozattal történő befejezéséig a tagsági jogok és kötelességek változatlanok. Az eljárás során a kézbesítési vélelem beálltának általános szabályait kell alkalmazni. Az értesítés átvételét, ill. a kézbesítési vélelem beálltát követő nyolc napon belül az Elnökségi Etikai Bizottság tárgyalást tűz ki, amelynek időpontjáról, helyéről az érintettet egyidejűleg értesíti, s egyidejűleg köteles kioktatni a jelen alapszabályban rögzített jogairól, jogorvoslati lehetőségeiről. Tárgyalási időpontot a kézbesítéstől, ill. a kézbesítési vélelem beálltától számított legkorábban harminc napot követően, legkésőbb kilencven napon belül kell kitűzni. Az etikai tárgyaláson az Elnökségi Etikai Bizottság tagjai kötelesek személyesen megjelenni. Az etikai tárgyalás nyilvános; zárt tárgyalás elrendelése kötelező az érintett és bármely olyan személy kérelmére, akinek a nyilvánosság a személyiségi jogait sértheti. Az etikai tárgyaláson az érintett a polgári eljárási jog szabályai szerint védekezhet; helyette meghatalmazottja is eljárhat, ezen túlmenően személyes megjelenés helyett írásbeli védekezést is benyújthat, s az írásbeli védekezést a személyes védekezéssel egyenértékűnek kell tekinteni. Az Elnökségi Etikai Bizottság az első tárgyalást követően szükség szerint több tárgyalást is lefolytathat. Személyesen előadott vagy írásbeli védekezés híján az Elnökségi Etikai Bizottság az előtte lévő bizonyítékok alapján dönt. Az Elnökségi Etikai Bizottság a tárgyalás berekesztését követően három napon 18/31


belül nyílt szavazással dönt; a kizáró határozathoz vagy a „tiszteletbeli tag” címet visszavonó határozat meghozatalához abszolút minősített többség (az Elnökségi Etikai Bizottság tagjainak kétharmada) szükséges. A kizárást vagy a „tiszteletbeli tag” cím visszavonását az Elnökségi Etikai Bizottság indokolni köteles. A kizáró vagy felmentő határozatot haladéktalanul meg kell küldeni az érintettnek. A kizárást vagy a „tiszteletbeli tag” cím visszavonását tartalmazó határozat ellen az érintett a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül írásban fellebbezhet az Elnökségi Etikai Bizottságnál. A fellebbezésnek az Elnökségi Etikai Bizottság a beérkezéstől számított harminc napon belül saját hatáskörében helyt adhat, vagy továbbíthatja a Gyűléshez. A fellebbezésnek a kizárás, illetőleg a „tiszteletbeli tag” cím visszavonása vonatkozásában halasztó hatálya van, mely időszak alatt az érintett tagsági viszonya felfüggesztésre kerül. A Gyűléshez továbbított fellebbezést a rendszeres évi Gyűlésen, vagy ha az hat hónapon túl lenne esedékes, rendkívüli Gyűlésen kell elintézni. A vonatkozó Gyűlésen az érintett személyesen megjelenhet, szóban és/vagy írásban védekezhet, de erre nem köteles; az érintett a vonatkozó szavazásban tagsági viszonya felfüggesztése következményeként akkor sem vehet részt, ha egyébként gyűléstag. A Gyűlés a fellebbezés elutasításáról vagy a fellebbezésnek helyt adásról titkos szavazással dönt. A fellebbezés elutasításához, azaz a tag kizárásához, illetőleg a „tiszteletbeli tag” cím visszavonásához minősített többség szükséges (jelenlévők kétharmada). A kizárás és a „tiszteletbeli tag” cím visszavonása fellebbezés hiányában vagy a Gyűlés döntésével jogerős; ellene az egyesületen belül további jogorvoslatnak helye nincs. A jogerős határozatot az Elnök látja el aláírásával, s meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi az érintettnek. A jogerős kizáró határozat ellen az érintett a tudomásszerzést követő harminc napon belül a bíróságon keresettel élhet. V. Az egyesület szervezete és működése 13.§ Az egyesület szervezeti és működési elvei: Az egyesület legfőbb szerve a Gyűlés. Az egyesület ügyintéző vezető szerve az Elnökség [amely áll az Elnökből, az Alelnökből és további elnökségi tag(ok)ból]; vezetője és képviselője az Elnök; az Elnök helyettese az Alelnök. Az egyesület alapegysége lehet: a kör, tanácsadó testülete lehet a Körök Tanácsa. Amennyiben létrehozása kötelező, felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság. Az egyesület jegyzése akként történik, hogy az egyesület géppel vagy kézzel írott, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az Elnök egyedül, önállóan írja alá teljes nevét a hiteles aláírási címpéldánynak megfelelően. Az egyesület bélyegzőjének használata csak az Elnök aláírásával együtt érvényes. Az egyesület jelképei: Az egyesület jelképei (pl. logója, szimbóluma, jelmondata, zászlója) megterveztetéséért az Elnökség felelős, használatát az Elnökség nyílt szavazással, abszolút kétharmados többséggel hagyja jóvá (elnökségi tagok kétharmada). A jelképek megterveztetése történhet pályázat útján is. Nyilvánosság, adatvédelem, iratnyilvántartás, határozatok közlése: Az egyesületre vonatkozó bírósági nyilvántartás tartalmazza az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük a társadalmi szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános. A tagok személyes adatait az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell tárolni és kezelni. A tagnyilvántartásban nem lehet olyan adatokat tárolni, ami személyiségi jogot sért. A Gyűlés, az Elnökség és minden szerv ülései nyilvánosak: időpontjuk, helyszínük, napirendi pontjaik a székhelyen kerülnek kifüggesztésre. A nyilvánosság csak személyhez fűződő jogok és 19/31


adatvédelmi szempontok miatt korlátozható. Zárt ülés elrendeléséről indokolt esetben a Gyűlés és az Elnökség kapcsán az Elnök, a Felügyelő Bizottság kapcsán a felügyelő bizottsági elnök jogosult dönteni. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, beszámolóinak, a közhasznú jelentésnek nyilvánosságát elsősorban a saját honlapján, honlap híján szórólapokon, székhelyen történő kifüggesztéssel és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja. A vezető szervek határozatai nyilvánosak, és a székhelyen kerülnek kifüggesztésre. Az Elnök olyan iratnyilvántartást vezet, amelyből a legfőbb szerv (Gyűlés), illetve az ügyintéző vezető szerv (Elnökség) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. A határozatok, jegyzőkönyvek a Határozatok Gyűjteménye elnevezésű, lefűzött okiratokat tartalmazó okiratgyűjtőbe kerülnek, amely tartalmazza a döntést támogató, ellenző elnökségi tagok megnevezését is, s amelyet az Elnök vezet. A működéssel kapcsolatos iratokba a székhelyen, kérelemre lehet betekinteni, az iratbetekintés engedélyezése és biztosítása az Elnök feladata. Iratbetekintésre előre egyeztetett időpontban, felügyelet mellett kerülhet sor; a közhasznúsági jelentésről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. Főszabály szerint bármely szerv határozatát, döntését az érintettekkel tizenöt napon belül igazolható módon közölni kell; ezen határidő alól csak a jelen alapszabályban nevesített (tagsági viszonyt érintő) kivételek léteznek. Igazolható közlési mód a vonatkozó okirat átvételi elismervény ellenében való személyes átadása, postai úton, elektronikus úton való igazolható közlése, szóbeli közlése, amennyiben azt hangfelvétel, vagy legalább két tanú, vagy hitelesített jegyzőkönyv bizonyítja (pl. gyűlési határozatok). A tag törléséről, kizárásáról, a tag felvételéről szóló határozatot minden esetben papíralapú okirati formában kell az érintettel közölni. A felügyelő bizottsági határozatok kivételével bármely határozat érintettekkel való közléséért az Elnök felelős. Az egyesület belső szabályzói, szabályzatai: Az egyesület jogszabályi előírás alapján vagy szükség szerint az alapszabályon kívül más belső szabályzókat, szabályzatokat is alkothat, amelyek azonban nem lehetnek ellentétben a jelen alapszabállyal. A szabályzók, szabályzatok elkészítésért a körökkel kapcsolatos szabályzók kivételével az Elnökség felelős. A szabályzókat, szabályzatokat szükség szerint a Gyűlés hagyja jóvá; ezen hatáskörét, amennyiben azt a hatályos jog lehetővé teszi, átruházhatja az egyesület más szervére is. Törvényességi felügyelet, törvényesség: Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei – tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint – társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. A civil szervezet működése felett az ügyészség – 2011. évi CLXXV. törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak. Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének 20/31


törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el, b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is, c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti. A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége 2011. évi CLXXV. törvény 3. § (3) bekezdésébe ütközik [„Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.”] . A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk. 61. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb létszám alá csökken. A civil szervezet – feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén – a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.25 Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. Az egyesület megszűnik, ha a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve – a Gyűlés – kimondja; b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Az egyesület szervezeti felépítése: Alapításko r Rendes tagok létszáma Legfőbb szerv

Gyűlés Létszáma

ezető szervek

Elnökség Létszáma

tizenegy

Bejegyzést követően tíztől ötvenig

ötvenegytől kettőszázegytől kettőszázig egyezerig

Alapító ülés Taggyűlés 11 fő Elnökség

11-50 fő

egyezer fölött

Küldöttgyűlés 27-53 fő

megállapítandó

54-105 fő

Elnökség

háromtagú háromtagú háromtagú öttagú

kilenctagú

Elnök

Elnök

Elnök

Alelnök

nincs

Elnökség választja tagjai közül

Etikai

nincs

Elnökség alakítja tagjaiból

Alapegység Körök

nincs

Rendes tagok igénye szerint

Tanácsadó

nincs

Megalakult körök igénye szerint

Bizottság

Körök

25 Módosítva: 2013. 11. 18.

21/31


szerv

Tanácsa Alapításkor Bevétel

Felügyelő szerv

Bejegyzést követően

ötmillió alatt

ötmillió forint alatt

ötmillió forint fölött

Felügyelő Bizottság

nincs

Nem kötelező

Törvény alapján kötelezően létrehozandó

Létszáma

nulla

nulla

háromtagú

14.§ A Gyűlés: Az egyesület legfelsőbb, legfőbb szerve a Gyűlés. A Gyűlés lehet: taggyűlés vagy küldöttgyűlés; bármely két szerv megnevezése: Gyűlés. A taggyűlés vagy a küldöttgyűlés rendes tagjának megnevezése egyaránt: gyűléstag. A taggyűlés: A Gyűlés ötven fős rendes tagságig a taggyűlés, azaz a rendes tagok összességének gyűlése. A taggyűlésen minden tag, azaz a rendes, pártoló, tiszteletbeli tag egyaránt részt vehet, javaslatot tehet, véleményt formálhat; szavazati joga csak a rendes tagoknak van. A szavazati joggal rendelkező tagok megnevezése: gyűléstag. A küldöttgyűlés: A Gyűlés ötven fő fölötti rendes tagságnál a küldöttgyűlés, amely a rendes tagok által választott, a rendes tagok képviseletében eljáró küldöttek gyűlése. A küldöttgyűlésen minden tag, azaz a rendes, pártoló, tiszteletbeli tag egyaránt részt vehet, javaslatot tehet, véleményt formálhat; szavazati joga csak a rendes tag gyűléstagoknak van. A szavazati joggal rendelkezők megnevezése: gyűléstag. A küldöttgyűlés gyűléstagjai a rendes tagok által választott küldöttek és hivatalból az Elnökség tagjai. A küldöttgyűlés létszáma ötvenegy és kétszáz közötti rendes tag esetén legalább huszonnégy, legfeljebb ötven küldött és három elnökségi tag; összesen tehát legalább huszonhét, legfeljebb ötvenhárom gyűléstag. A küldöttek létszámát a rendes tagok létszámához arányosítva kell megállapítani oly módon, hogy egy küldött saját magát is számítva legalább két rendes tagot, legfeljebb négy rendes tagot képviseljen; tört szám esetén felfelé kerekítést kell alkalmazni. Kétszáz rendes tagot meghaladó taglétszám esetén egyezer rendes tagig a küldöttek létszáma legalább negyvenkilenc, legfeljebb egyszáz küldött és öt elnökségi tag; összesen tehát legalább ötvennégy, legfeljebb egyszázöt gyűléstag. A küldöttek létszámát a rendes tagok létszámához arányosítva kell megállapítani oly módon, hogy egy küldött saját magát is számítva legalább négy rendes tagot, legfeljebb tíz rendes tagot képviseljen; tört szám esetén felfelé kerekítést kell alkalmazni. Egyezer rendes tagot meghaladó taglétszám esetén a küldöttek számát és a rendes tagok számához viszonyított arányát az Elnökség javaslata alapján a Gyűlés határozza meg. A küldöttgyűlés mandátuma a megválasztástól számított három évre szól. A küldöttválasztó gyűlés: A küldötteteket a taggyűlés a létszám-átlépés évét követő év február 15. napjáig választja meg. Küldött csak rendes tag lehet. A küldöttválasztó taggyűlésen minden tag részt vehet, a küldöttek személyére javaslatot tehet. Amennyiben az alább leírt körök létrejöttek, a jelöléseket a körök vezetői gyűjtik össze, és bocsátják az Elnök rendelkezésére. A küldöttválasztó gyűlésen szavazati joga csak a rendes tagoknak van. Az Elnökség tagjai hivatalból tagjai a küldöttgyűlésnek, következően külön küldöttnek nem választhatóak, jogaik, szavazati joguk a rendes tagokból választott küldöttekével azonos. A küldöttek személyére vonatkozó szavazás titkos. A küldöttválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagok 50%-a + 1 fő jelen van. A küldöttválasztó taggyűlésen a szavazást megelőzően meg kell határozni a küldöttek számát, a jelöltek személyét, majd a szavazást követően eredményességi rangsort kell felállítani. Az Elnök a megválasztott küldött számára a küldöttválasztó Gyűlésen mandátum-igazolást állít ki. 22/31


A Gyűlés eljárási rendje: A Gyűlés az ülés megkezdésekor egyszerű többséggel levezető elnököt és jegyzőkönyvvezetőt választ. A Gyűlés minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Gyűlés által erre megválasztott két hitelesítő gyűléstag írja alá. A Gyűlés a személyi döntések kivételével minden kérdésben nyílt szavazással dönt. A rendszeres Gyűlést évi egy alkalommal össze kell hívni a tárgyévet követő év május hónap huszonegyedik napjáig. A rendszeres évi Gyűlésen kell a közhasznúsági jelentést elfogadni. A Gyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. Rendkívüli Gyűlés összehívása kezdeményezhető: a Gyűlést össze kell hívni, ha azt vagy az Elnök, vagy az Elnökség, vagy a gyűléstagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, továbbá ha azt a Felügyelő Bizottság törvényes jogával élve a vonatkozó törvényben nevesített okok alapján kéri. A kezdeményezési javaslatot az Elnökségnél kell benyújtani. A Gyűlés összehívásáért az Elnök felelős. A Gyűlés előtt legalább nyolc nappal írásban postai úton vagy e-mailben, SMS-ben kell a gyűléstagokat értesíteni a Gyűlés helyéről, idejéről, napirendjéről, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Gyűlés helyéről, dátumáról, napirendjéről, továbbá a megismételt Gyűlésről való távolmaradás határozathozatalt érintő jogkövetkezményéről. A Gyűlés akkor határozatképes, ha a gyűléstagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a Gyűlést nyolc napon belül a fentebbiek szerinti újabb meghívóval össze kell hívni. A megismételt Gyűlés a vonatkozó eredeti napirendi pontok kérdéskörében, a minősített többséget igénylő kérdéskörök kivételével, a jelenlévő gyűléstagok számától függetlenül határozatképes. A minősített többséget igénylő kérdéskörben a megismételt Gyűlés is csak akkor határozatképes, ha a gyűléstagok 50%-a + 1 fő jelen van. A Gyűlés elé utalt kérdésekben a határozathozatalhoz általános esetben egyszerű többség, azaz a jelenlévő gyűléstagok felénél eggyel több (50%+1) szavazat szükséges. Ez alól csak jelen alapszabályban nevesített, rendkívüli esetekre vonatkozó kivételek léteznek (kétharmados döntések). Az arányszámításnál mindkét esetben a kerekítés általános szabályát kell alkalmazni. A Gyűlés ülései és határozatai nyilvánosak, amennyiben ez az egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről a fentebb felsorolt indokok alapján az Elnök jogosult dönteni. A Gyűlés határozatait az érintettekkel igazolható módon tizenöt napon belül közölni kell, s azokat az Elnök a Határozatok Gyűjteményébe behelyezi. A közlésért az Elnök felelős. A Gyűlés feladatai és hatásköre: 1.) Minősített többségi döntések (jelenlévő gyűléstagok kétharmada): A Gyűlés kizárólagos hatásköre az egyesület feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének kimondása; az egyesület alapszabályának elfogadása, módosítása. A feloszlás, egyesülés kimondásához, az alapszabály elfogadásához, módosításához szükséges a minősített többség. A Gyűlés e körben nyílt szavazással dönt. A Gyűlés kizárólagos hatásköre a tag kizárásáról és a „tiszteletbeli tag” cím visszavonásáról szóló határozat elleni fellebbezés elbírálása, az Elnökség tagjainak és az Elnöknek visszahívása. A fellebbezés elutasításához, a visszahíváshoz szükséges a minősített többség. E körben a Gyűlés titkos szavazással dönt. 2.) Egyszerű többségi döntések (jelenlévő gyűléstagok 50%-a +1): A Gyűlés kizárólagos hatásköre a közhasznúsági jelentés, az évi beszámoló elfogadása, a befektetési szabályzat elfogadása, az átruházható hatáskörei átruházásáról való döntés; átruházható hatásköre az egyezer rendes tagot meghaladó taglétszám esetén a küldöttgyűlés létszámának, a küldöttek számarányának meghatározása, az egyes, alapszabályon kívüli egyesületi szabályzók, szabályzatok elfogadása (amennyiben a törvény nem rendeli a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe), az éves tagdíj összegének, megfizetése ütemének megállapítása. Az igenlő döntéshez szükséges az egyszerű többség. E körben a Gyűlés nyílt szavazással dönt. A Gyűlés kizárólagos hatásköre az Elnökség és az Elnök megválasztása, a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, a tagfelvételi kérelem elutasítása elleni fellebbezés elbírálása. A megválasztáshoz, a visszahíváshoz, a fellebbezés 23/31


elutasításához szükséges az egyszerű többségi döntés. E körben a Gyűlés titkos szavazással dönt. 15.§ Az Elnökség: Az egyesület ügyintéző vezető szerve az Elnökség. Az Elnökség tagjai: az Elnök, az Alelnök, további elnökségi tag(ok). Az Elnökség elnöke az egyesület Elnöke. Az Elnökség tagja csak nagykorú természetes személy lehet, aki a közügyektől nincs eltiltva, s aki a tisztséget vállalja. Az Elnökség az egyesület alapításakor háromtagú. Egyebekben az Elnökség létszáma a rendes tagok létszámától függ: kettőszáz rendes tagig háromtagú, kettőszáz fő fölötti rendes tagságnál egyezer rendes tagig öttagú, egyezer rendes tag fölötti tagságnál legfeljebb kilenctagú. Az Elnökség Elnökön kívüli tagjait a rendes tagok közül a Gyűlés a megválasztástól számított öt évre választja titkos szavazással, egyszerű többséggel (jelenlévők 50%-a + 1). A megválasztásra a Gyűlés általános szavazási rendje az irányadó. Elnökségi tag korlátlan ideig újraválasztható. Az Elnökség Elnökön kívüli bármely tagjának visszahívását vagy az Elnök, vagy az Elnökség kétharmada, vagy a gyűléstagok egyharmada kezdeményezheti az ok, az indok, a visszahívásra alapot adó tény és a vonatkozó bizonyíték megjelölésével; a kezdeményezési javaslatot az Elnökségnél kell benyújtani. Elnökségi tag visszahívását csak nyomós okkal, körültekintő bizonyítékok előtárásával lehet javasolni és csak az egyesület céljának, eszmeiségének, működésének, gazdálkodásának, jó hírnevének védelmében: amennyiben ezeket az elnökségi tag megsértette. Az Elnök az egyesület működőképességének biztosítása érdekében köteles bármely elnökségi tag visszahívását kezdeményezni, amennyiben az elnökségi tag az elnökségi üléseken tartósan vagy gyakori rendszerességgel nem vesz részt, illetőleg amennyiben elnökségi tagi feladatkörét tartósan vagy gyakori rendszerességgel nem látja el. A visszahívásról a Gyűlés titkos szavazással dönt: elnökségi tag csak minősített többséggel, azaz a jelenlévő gyűléstagok kétharmadának akaratából hívható vissza. Az Elnökség évente legalább egyszer rendszeres ülést tart. Rendkívüli elnökségi ülés összehívása kezdeményezhető: a rendkívüli elnökségi ülést össze kell hívni, ha azt vagy az Elnök, vagy az elnökségi tagok kétharmada az ok és a cél megjelölésével kéri, továbbá ha azt a Felügyelő Bizottság törvényes jogával élve a vonatkozó törvényben nevesített okok alapján kéri. Az elnökségi ülés levezető elnöke az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök. Az elnökségi ülés összehívásáról az Elnök gondoskodik. Az elnökségi ülés előtt legalább nyolc nappal írásban postai úton vagy emailben, SMS-ben kell az Elnökség tagjait értesíteni az elnökségi ülés helyéről, idejéről, napirendjéről, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt elnökségi ülés helyéről, dátumáról, napirendjéről. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok kétharmada jelen van. Az Elnökség minden hatáskörébe tartozó és minden elé utalt ügyben és kérdésben nyílt szavazással, abszolút minősített többséggel dönt (elnökségi tagok kétharmada). Az arányok számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A szükséges szavazatarányok a következők: háromtagú elnökségnél kettő szavazat, öttagú elnökségnél három szavazat, kilenctagú elnökségnél hat szavazat. Amennyiben az elnökségi ülés nem határozatképes, az elnökségi ülést a fentebbiek szerinti újabb meghívóval nyolc napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételt elnökségi ülés is csak akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok kétharmada jelen van. Az ismételt ülésen a vonatkozó eredeti napirendi pontok kérdéskörében is abszolút minősített többségi szavazat szükséges (elnökségi tagok kétharmada). Ugyanezen szabályt kell alkalmazni az Elnökségi Etikai Bizottság határozatképességére és döntéséhez szükséges szavazatarányára. Amennyiben az ismételt ülés sem határozatképes, a fenti eljárás szerint az ülést ismételten újra össze kell hívni. Amennyiben ez sem vezet eredményre, a kérdést a Gyűlés elé kell vinni, s a működőképesség veszélyeztetése miatt a távol maradó elnökségi tagok visszahívására javaslatot kell tenni. Az Elnökség ülései és határozatai nyilvánosak, amennyiben ez az egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről a fentebb felsorolt indokok alapján az Elnök dönt. Az Elnökség minden 24/31


lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti, a jegyzőkönyvet az Alelnök vezeti, akadályoztatása esetén az Elnökség által választott elnökségi tag, s az Elnökség minden jelenlévő tagja aláírja. Az Elnökség határozatait, döntéseit az érintettekkel tizenöt napon belül igazolható módon közölni kell, s azokat az Elnök a Határozatok Gyűjteményébe behelyezi. A közlésért az Elnök felelős. Az Elnökség feladatai és hatásköre: Az Elnökség határozza meg az évi költségvetést. Az Elnökség készíti el a közhasznúsági jelentés és a beszámoló tervezetét, s tárja a Gyűlés elé megtárgyalás és jóváhagyás céljából. Az Elnökség dönt a Gyűlések közötti időszakban minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy a jelen alapszabály nem rendel kifejezetten a legfőbb szerv (a Gyűlés) hatáskörébe, és amely nem tartozik az Elnök jogosítványai közé. Az Elnökség dönt minden olyan ügyben is, amellyel a Gyűlés megbízza, illetőleg amellyel az Elnök megbízza. A Gyűlés az átruházható hatásköreiből átruházhat az Elnökségre. Az Elnökség hagyja jóvá az egyesület jelképeit (logóját, jelmondatát stb.). Az Elnökség feladata a tagfelvételi eljárás lebonyolítása, a tagfelvételre vonatkozó döntés meghozatala. Az Elnökség dönt a „tiszteletbeli tag” cím adományozásáról. Az Elnökség tesz javaslatot az egyezer rendes tagot meghaladó taglétszám esetén a küldöttgyűlés létszámára, a küldöttek számarányára, s tárja a javaslatot a Gyűlés elé elfogadásra. Az Elnökség ír ki az egyesület nevében pályázatokat, s vagy egyedül maga dönt a pályázat nyerteseinek személyéről, vagy külső szakértőket is felkérhet. Az Elnökség dönt az egyesület által nyújtott támogatásokról, a támogatottak személyéről. Az Elnökség hirdeti meg az egyesület rendezvényeit, szervezi meg a lebonyolítást, osztja be a tagok számára az elvégzendő munkákat és feladatokat. Az Elnökség ügyrendjét és munkarendjét maga alakítja ki, ezen túlmenően meghatározza az egyesület ügyrendjét és munkarendjét is. Az Elnökség választja tagjai közül az Alelnököt az elnökségi ciklus első elnökségi ülésén. Az Elnökség az elnökségi ciklus első elnökségi ülésén saját tagjaiból etikai bizottságot hoz létre, amelynek létszáma az Elnökség létszámától függetlenül legalább három, de minden egyéb esetben páratlan számú elnökségi tag, s amelynek elnevezése: Elnökségi Etikai Bizottság. Az Elnökségi Etikai Bizottság Elnöke az egyesület Elnöke; háromtagúnál nagyobb Elnökség esetén további tagjait az Elnökség választja saját tagjai közül. Az Elnökségi Etikai Bizottság elsőfokon dönt a tag kizárásáról; másodfokon jogerősen dönt a tag törlésével kapcsolatos méltányossági kérelem elutasítása elleni fellebbezés ügyében. Az Elnökségi Etikai Bizottság egyéb fegyelmi intézkedéseket és ezekhez kapcsolódó eljárási szabályokat is megállapíthat, amennyiben kidolgozza a vonatkozó szabályzatot, s azt a Gyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással elfogadja. 16.§ Az Alelnök: Az Alelnököt az Elnökég választja Elnökön kívüli tagjai közül az elnökségi ciklus első elnökségi ülésén, nyílt szavazással, abszolút minősített többséggel (az elnökségi tagok kétharmada). Az Alelnök mandátuma az ötéves elnökségi ciklusra szól. Az Alelnök visszahívására az Elnökség bármely tagja javaslatot tehet, a visszahíváshoz az Elnökség tagjainak abszolút minősített többsége (elnökségi tagok kétharmada) szükséges. Az Elnökség tagjai az egyesület működőképességének biztosítása érdekében kötelesek az Alelnök visszahívását kezdeményezni, ha az Alelnök az elnökségi üléseken tartósan vagy gyakori rendszerességgel nem vesz részt, illetőleg ha az alelnöki feladatkörét tartósan vagy gyakori rendszerességgel nem látja el. A visszahívott Alelnök az Elnökség tagja marad, Elnökségből való visszahívására az elnökségi tagok visszahívására vonatkozó eljárást kell alkalmazni. Az Alelnök feladatai és hatásköre: Az Alelnök az Elnök közvetlen és általános helyettese, az Elnök segítője. Az Alelnök vezeti az elnökségi ülések jegyzőkönyvét. Az Alelnök látja el az Elnök mellett és az Elnök irányításával a titkári teendőket. Az Elnök akadályoztatása esetén vagy az Elnök megbízásából az Alelnök jogosult az Elnök helyett és a nevében minden elnöki jogkörben eljárni. Az Elnök a saját hatásköréből szükség szerint átruházhat 25/31


az Alelnökre; az Elnök adhat az Alelnök számára teljes körű írásos megbízást és írásos meghatalmazást. Az Alelnöknek az Elnök méltányossági jogkörön kívül hozott bármely határozatával, elnöki döntésével szemben vétójoga van. A vétót az elnöki döntés, határozat meghozatala utáni harmadik napig nyújthatja be az Elnökségnél. A határidőben benyújtott alelnöki vétónak halasztó hatálya van, a vétóval érintett ügy elbírálására az Elnökség jogosult. A vétóval érintett ügyet az Elnökség rendkívüli ülésen megtárgyalja, s az ügyben nyílt szavazással, abszolút minősített többséggel dönt. 17.§ Az Elnök: Az Elnök az egyesület vezetője, az egyesület törvényes képviselője. Elnök csak nagykorú természetes személy lehet, aki a közügyektől nincs eltiltva, s aki a tisztséget vállalja. Az Elnököt a Gyűlés a rendes tagok közül a megválasztásától számított öt évre választja közvetlenül és titkos szavazással, egyszerű többséggel (jelenlévők 50%-a +1). A megválasztására a Gyűlés általános szavazási rendje az irányadó. Az Elnök visszahívását vagy az Alelnök, vagy az Elnökség tagjainak kétharmada, vagy a gyűléstagok egyharmada kezdeményezheti az ok, az indok, a visszahívásra alapot adó tény és a vonatkozó bizonyíték megjelölésével; a kezdeményezési javaslatot az Elnökségnél kell benyújtani. Elnök visszahívását csak nyomós okkal, körültekintő bizonyítékok előtárásával lehet javasolni és csak az egyesület céljának, eszmeiségének, működésének, gazdálkodásának, jó hírnevének védelmében: amennyiben ezeket az Elnök megsértette. Az Alelnök az egyesület működőképességének biztosítása érdekében köteles az Elnök visszahívását kezdeményezni, amennyiben az Elnök az elnökségi üléseken tartósan vagy gyakori rendszerességgel nem vesz részt, illetőleg amennyiben elnöki feladatkörét tartósan vagy gyakori rendszerességgel nem látja el. A visszahívásról a Gyűlés titkos szavazással dönt: Elnök csak minősített többséggel, azaz a jelenlévő gyűléstagok kétharmadának akaratából hívható vissza. A visszahívott Elnök a továbbiakban nem marad az Elnökség tagja, helyére a Gyűlés új Elnököt választ. Az Elnök feladatai és hatásköre: Az egyesületet az Elnök önállóan jogosult képviselni, az egyesület okiratait cégszerűen jegyezni Az egyesület bankszámlája felett banki aláírásra önállóan jogosult. Az Elnök képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, a hatóságok, a bíróság előtt. Az Elnök egyszemélyben dönt minden olyan ügyben, amely az ő hatásköre, ill. amely nem tartozik a Gyűlés vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe. Az Elnök dönthet minden olyan ügyben is, amellyel a Gyűlés, illetőleg amellyel az Elnökség megbízza. Az Elnök látja el a napi ügyviteli teendőket, megállapítja s saját munkarendjét és ügyrendjét. Az Elnök feladata az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése. Az Elnök elnöki feladataiból szükség és lehetőség szerint átruházhat az egyesület adminisztrációs apparátusára. Az Elnök az Elnökség elnöke. Az Elnök az Elnökségi Etikai Bizottság elnöke. Az Elnök írja alá a tagfelvételi és a tagsági viszony megszűnéséről, a tag kizárásáról szóló határozatot. Az Elnök vezeti a naprakész tagnyilvántartást. Az Elnök vezeti a tagdíj-nyilvántartást. Az Elnök jogosult a méltányosság gyakorlására. Az Elnök saját jogkörben méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti az arra rászoruló tag tagdíját. Az Elnök hívja össze a Gyűlést, az Elnökséget, az Elnök az elnökségi ülés levezető elnöke. Az Elnök rendelhet el indokolt esetben zárt ülést a Felügyelő Bizottságon kívüli bármely egyesületi szerv vonatkozásában. Az Elnök felel a határozatok, döntések nyilvántartásáért, nyilvánossá tételéért, az iratbetekintés engedélyezéséért és az iratbetekintési jog gyakorlásának biztosításáért. Az Elnök vezeti a Határozatok Gyűjteménye elnevezésű okiratgyűjtőt, az Elnök alakítja ki a Határozatok Gyűjteménye formáját, az okiratok rendezési elvét, katalógusát. Az Elnök felelős őrzésében van egyesület bélyegzője. Az Elnök felel a Gyűlés, az Elnökség, az Elnök határozatainak az érintettekkel való igazolható közlésért. Az Elnök felel az egyesület törvényes működésért, gazdálkodásáért, a Gyűlés és az Elnökség határozatainak, döntéseinek végrehajtásáért. Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat, utalványozási, számlaadási, számla-aláírási, szerződéskötési jogköre van, az 26/31


egyesület nevében aláírásra jogosult, rendelkezik az egyesület bankszámlája felett, az évi költségvetés keretein belül rendelkezik az egyesület pénzeszközeinek, vagyonának felhasználásáról, dönt az egyesület nevében benyújtandó pályázatokról, benyújtja és levezeti a vonatkozó pályázatokat. Az Elnök köteles kifejtett tevékenységéről az Elnökségnek évente a tárgyévet követő első elnökségi ülésen beszámolni. Az Elnök a saját hatásköréből szükség szerint átruházhat az Alelnökre, saját jogosítványai vonatkozásában adhat az Alelnök számára teljes körű írásos megbízást és írásos meghatalmazást. A megbízást, meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 18.§ A Felügyelő Bizottság: A felügyelő szerv az egyesület működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervektől elkülönült szerv. Felügyelő szerv létrehozása akkor kötelező, ha az egyesület éves bevétele meghaladja a törvényben aktuálisan megállapított összeget (jelenleg ötmillió forintot). Az egyesület várható bevétele ezt az összeget nem haladja meg, következően Felügyelő Bizottság létrehozására az alapításkor nem került sor. Amennyiben kötelező lesz a felügyelő szerv létrehozása, az elnevezése: Felügyelő Bizottság. Ez esetben: A Felügyelő Bizottság háromtagú. Tagjait a Gyűlés választja a rendes tagok közül titkos szavazással, egyszerű többséggel (jelenlévők 50%-a +1). A Felügyelő Bizottság tagja csak nagykorú természetes személy lehet, aki a közügyektől nincs eltiltva, s aki a tisztséget vállalja. A Felügyelő Bizottság saját tagjai közül felügyelő bizottsági elnököt választ. A Felügyelő Bizottság mandátuma öt évre szól. Felügyelő bizottsági tag korlátlan ideig újraválasztható. A Felügyelő Bizottság valamely tagjának visszahívására javaslatot tehet vagy bármely felügyelő bizottsági tag, vagy az Elnökség kétharmada, vagy a gyűléstagok egyharmada az ok, az indok, a visszahívásra alapot adó tény és a vonatkozó bizonyíték megjelölésével; a kezdeményezési javaslatot az Elnökségnél kell benyújtani. Felügyelő Bizottsági tag visszahívását csak nyomós okkal, körültekintő bizonyítékok előtárásával lehet javasolni és csak az egyesület céljának, eszmeiségének, működésének, gazdálkodásának, jó hírnevének védelmében: amennyiben ezeket a bizottsági tag megsértette. A Felügyelő Bizottság tagja a működőképesség biztosítása érdekében köteles bármely felügyelő bizottsági tag visszahívását kezdeményezni, amennyiben a felügyelő bizottsági tag a bizottsági üléseken tartósan vagy gyakori rendszerességgel nem vesz részt, illetőleg amennyiben feladatkörét tartósan vagy gyakori rendszerességgel nem látja el. Felügyelő bizottsági tag a Gyűlés titkos szavazásával, egyszerű többségével (jelenlévők 50%-a+1) hívható vissza. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, munkarendjét maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább nyolc nappal írásban hív össze a napirend, az időpont, a helyszín egyidejű írásbeli közlésével. A felügyelő bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről a fentebb felsorolt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni. A felügyelő bizottsági ülés akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada (kettő bizottsági tag) jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait, döntését nyílt szavazással, abszolút minősített többséggel hozza (kettő szavazat). Amennyiben a felügyelő bizottsági ülés nem határozatképes, a felügyelő bizottsági ülést újabb meghívóval nyolc napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételt felügyelő bizottsági ülés is csak akkor határozatképes, ha a felügyelő bizottsági tagok kétharmada jelen van. Az ismételt felügyelő bizottsági ülés döntéséhez is abszolút minősített többség szükséges (kettő szavazat). Amennyiben az ismételt ülés sem határozatképes, a fenti eljárás szerint az ülést ismételten újra össze kell hívni. Amennyiben ez sem vezet eredményre, a működőképesség veszélyeztetése miatt a távol maradó felügyelő bizottsági tagok visszahívására javaslatot kell tenni. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban. A határozatokat az egyesület Elnöke által vezetett Határozatok Gyűjteményébe kell behelyezni. A Felügyelő Bizottság működéséért a 27/31


Gyűlésnek felel, munkájáról, megállapításairól az évi rendszeres Gyűlésen tartozik a Gyűlést tájékoztatni. A Felügyelő Bizottság feladatai és hatásköre: A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 19.§ Az egyesület vezető tisztségviselői; összeférhetetlenségi szabályok: A 2011. évi CLXXV. törvény alapján vezető tisztségviselő: az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének, továbbá – amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve – a felügyelő szerv elnöke és tagja.26 Az egyesület vezető tisztségviselői: az Elnök, az Alelnök, a további elnökségi tag(ok); amennyiben a szerv létrehozása kötelező: felügyelő bizottsági tagok. Vezető, felelős tisztségviselő csak nagykorú természetes személy lehet, aki a tisztséget vállalja. Nem lehet az egyesület vezető és felelős tisztségviselője, akit a közügyektől eltiltottak. A vezető tisztségviselő vezető tisztségviselői munkájáért díjazásban nem részesül. A vezető tisztségviselő köteles nyilatkozni az állampolgárságáról, s arról, hogy irányában összeférhetetlenség nem áll fenn. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízása: az egyesület megszűnésével, a megbízás lejártával; visszahívással; lemondással; elhalálozással. A 2011. évi CLXXV. törvény alapján a legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú 26 Módosítva: 2013. 11. 18.

28/31


szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adóés vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.27 20.§ A körök és a Körök Tanácsa: A tagok vagy földrajzi területi alapon, vagy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, tevékenységi körönként vagy együttműködési készségük alapján szorosabb egységeket hozhatnak létre, amelyek elnevezése: Kör. Egy kör legkevesebb három, legtöbb harminc főből állhat. Kört alapítani nem kötelező; körbe belépni nem kötelező; egy tag csak egy körhöz tartozhat; a tag a körből kiléphet, másik körhöz csatlakozhat. A körök tagjaik közül vezetőt választhatnak. A körök vezetőiből létrehozható szerv a Körök Tanácsa. A Körök Tanácsába minden kör delegálhatja a vezetőjét, de erre nem köteles. A Körök Tanácsa az Elnökség munkáját segíti, tanácsadói jogkörrel rendelkezik, döntési, határozathozatali joga az alább leírtak kivételével nincs. A Körök Tanácsa az elnökségi javaslattal, határozattal, döntéssel ellentétes véleményét az Elnökség és a Gyűlés elé viheti újragondolás céljából. A Gyűlés a saját átruházható hatásköréből átruházhat a Körök Tanácsára, e körben a Körök Tanácsa döntési joggal rendelkezhet a Gyűlés felhatalmazása alapján. A körök és a Körök Tanácsa saját szabályzókat fogalmazhatnak meg, amelyek azonban nem lehetnek ellentétesek az alapszabállyal és egyéb egyesületi szabályzókkal, s nem az egyesület, hanem az egyes kör, illetőleg a Körök Tanácsa működését szabályozhatják. A kör és a Körök Tanácsa nem önálló jogi személy. VI. Zárórendelkezések 21.§ Vitás ügyek rendezése: Az egyesület tagjai törekednek arra, hogy az esetleges vitákat az egyesületen belül rendezzék Az egyesület tagjai kötelezik magukat arra, hogy az egyesülettel kapcsolatos vitás ügyekben addig nem fordulnak bírósághoz, amíg az egyesület Elnöksége vagy a Gyűlése a vitás ügy megoldását meg nem kísérelte. 22.§ Jogszabályi megfelelés: A jelen Alapszabályban szabályozott, továbbá a jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. (1959. évi IV. tv.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv. ill. más elnevezésben Civil tv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet,28 illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. 23.§ Alapszabály jóváhagyása: Az egyesület Alapszabályát az alapító tagok Öregcsertőn, Kettőezer-tíz augusztus hó elsején tartott Alakuló Ülése megtárgyalta, megállapította, és egyhangú határozattal jóváhagyta. 24.§ Nyilvántartásba vételi kérelem: Az egyesület Alapszabályát a Zala Megyei Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt 27 Módosítva: 2013. 11. 18. 28 Módosítva: 2013. 11. 18.

29/31


benyújtja. 25.§ Hatályba lépés: Ezen alapszabály a bírósági nyilvántartásba vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedése napján lép hatályba. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre, tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

* Kelt Öregcsertőn, Kettőezer-tíz év augusztus hó első napján.

* Az egyesület Alapszabálya módosítását és az egyesület egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályát az egyesület legfőbb szerve Budapesten, Kettőezer-tizenharmadik év november hó tizennyolcadik napján tartott taggyűlésen megtárgyalta, megállapította, és egyhangú határozattal jóváhagyta. Az Elnök az egyesület egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályát a kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja a Zalaegerszegi Törvényszékhez. A módosítások konkrét szövegei [törlések: törlések, beírások: beírások] jelen módosításokkal egybeszerkesztett Alapszabály mellékletét képezik.

Záradék Alulírott egyesületi elnök mint az egyesület törvényes képviselője és vezető tisztségviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokiratmódosítások alapján hatályos tartalmának. Budapest, 2013. november 18.

…...................................................... egyesületi elnök

30/31


Tartalom I. Az egyesület neve, székhelye, jogállása 1.§ Az egyesület neve............................................................................................................

1

2.§ Az egyesület székhelye....................................................................................................

1

3.§ Az egyesület működési területe.......................................................................................

1

4.§ Az egyesület jogállása, jellege.........................................................................................

1

II. Az egyesület célja, feladatai, tevékenységei 5.§ Az egyesület célja, feladatai.............................................................................................

1

6.§ Az egyesület tevékenységi körének határai.....................................................................

2

7.§ Az egyesület cél szerinti és cél szerinti közhasznú tevékenységei..................................

2

III. Az egyesület gazdálkodása és szolgáltatásaiból való részesülés 8.§ Az egyesület vagyona, bevételei, kiadásai, gazdálkodása............................................... 10 9.§ Az egyesület szolgáltatásaiból való részesülés................................................................ 10 IV. Az egyesületi tagság 10.§ Az egyesület tagsága........................................................................................................ 13 11.§ A tagfelvételi eljárás rendje.............................................................................................. 15 12.§ A tagsági viszony megszűnése......................................................................................... 16 V. Az egyesület szervezete és működése 13.§ Az egyesület szervezeti és működési elvei...................................................................... 17 14.§ A Gyűlés........................................................................................................................... 20 15.§ Az Elnökség..................................................................................................................... 22 16.§ Az Alelnök....................................................................................................................... 23 17.§ Az Elnök........................................................................................................................... 24 18.§ A Felügyelő Bizottság...................................................................................................... 25 19.§ Az egyesület vezető tisztségviselői; összeférhetetlenségi szabályok............................... 26 20.§ A körök és a Körök Tanácsa............................................................................................. 27 VI. Zárórendelkezések 21.§ Vitás ügyek rendezése...................................................................................................... 27 22.§ Jogszabályi megfelelés..................................................................................................... 27 23.§ Alapszabály jóváhagyása................................................................................................. 27 24.§ Nyilvántartásba vételi kérelem......................................................................................... 28 25.§ Hatályba lépés.................................................................................................................. 28 ----- Keltezés, aláírás------------------------------------------------------------------------------------ 28 ----- Záradék............................................................................................................................. 28

31/31

MAGYAR FÖLDÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Recommend Documents