Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottság MAB kód: MF1104
A MAB FvB 17/2010. számú határozata A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) rektora 2009. november 3-án felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) a Főiskola vezetés és szervezés mesterképzési szakindítási kérelme tárgyában készült – a MAB 2009/7/XII/31. számú határozatával meghozott – elutasító szakértői véleményével szemben. Az OH 2009. december 7-én kelt és a MAB Titkársághoz 2009. december 10-én érkezett átiratában a MAB Felülvizsgálati Bizottságát (a továbbiakban: MAB FvB) kérte fel az ügyben újabb szakértői vélemény adására, s az ügyben 30 napos határidő-hosszabbítás történt. Szakértői vélemény A szakértői véleményben dőlt betűvel szedjük a MAB eredeti elutasító határozatának megfelelő szövegrészét, álló betűvel a felülvizsgálati kérelem megfelelő szövegrészét, s félkövérrel a MAB FvB megállapításait. A képzési terv és részei I. A MAB szakértői véleménye szerint: Bár a képzést két szakirányon tervezik folytatni, tudni kell, hogy a szervezeti mediátor szakirányt a képzési és kimeneti követelmények nem nevesíti, az oklevélben nem szerepelne, főként nem önálló szakképzettségként. Ennek a szakiránynak az ismereteit a szakmai törzstantárgyak körébe is be lehetne építeni. Összességében megállapítható, hogy a szakirányhoz kapcsolódó tananyag mennyisége és területei alapján nem éri el a komolyabb tanfolyami képzések színvonalát. Az intézmény erre a felülvizsgálati kérelem 1. pontjában a következőket reagálta: „1. A szervezeti mediátor «szakiránynak az ismereteit a szakmai törzstantárgyak körébe is be lehetne építeni.» Szeretnénk kiemelni, hogy véleményünk szerint nem a szakirányokra van a szak alapozva, hanem a szakra vannak a szakirányok telepítve. A mintatanterv ezt bizonyítja, és azon belül a tantárgyak és a tantárgycsoportok kialakításakor maximálisan a szak képzési és kimeneti követelményeiben foglaltaknak kívántunk megfelelni. Mivel már a KKK is világosan elkülöníti «a szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei» kategóriát a «szakirányokhoz kapcsolódó ismeretek» kategóriától, mi is e szerint a csoportosítás szerint osztottuk fel a tárgyakat. Véleményünk szerint – az előíráson túl – mind a logika, mind az átláthatóság is a fenti tagozódást kívánja meg. A mintatantervből egyebekben pedig világosan látszik, hogy mely tantárgy mely szakirányhoz kapcsolódik, és bár valóban beépíthetnénk a szakmai törzstantárgyak közé is ezeket az ismeretköröket, de – a szakértői véleményekkel egyetértve – külön szakirányként fontosabbnak érezzük ezen ismeretek kifejtését. A szakértők kifejezetten kiemelték a tervezett szakirányokat, az üzletviteli tanácsadás szakirány erősségét, valamint a szervezeti mediátor szakirány hiánypótló szerepét kiemelve.” A MAB FvB megállapítja, hogy a főbb tanulmányi területek, az alapozó és szakmai törzsanyag tekintetében, a hiányzó marketingmenedzsmentet leszámítva megfelelnek a KKK-ban rögzítetteknek. Ezekhez hasonlóan az üzletviteli tanácsadás szakirány differenciált szakmai ismeretei is harmonizálnak – témaköreit és volumenét tekintve – a KKK-val. A szervezeti mediátor szakirány differenciált szakmai ismereteinek nincs mivel harmonizálnia. II. A MAB szakértői véleménye szerint az előtanulmányi feltételek meghatározása nem következetes. Nehéz elképzelni, hogyan lehet kontrollingot oktatni számviteli ismeretek nélkül; a vezetői gazdaságtan tárgy ezt a hiányt nem pótolja. A tantárgyak tartalmának módszerbeli korszerűsége olykor nehezen megítélhető: a kérelem például nem tartalmaz utalást arra, hogy a kvantitatív módszerek körében ismertetésre kerül-e legalább fő vonalaiban valamely statisztikai szoftver, vagy az innovációmenedzsment (esetleg a pénzügyek vagy a vezetői gazdaságtan stb.) keretében az integrált
H:\fvb\fvb-17-2010.doc
vállalatirányítási rendszer. Emellett, bár a szoftver-használat sok tantárgynál teljesítési követelmény, előírása néhány további tárgynál (pl. a vezetői gazdaságtan esetében) is indokolt lenne. Önmagában kérdéses, hogy a kvantitatív és kvalitatív módszerek tárgynak mi lesz a tartalma. Jelen formájában csak az látszik, hogy segítségével felpuhítható a képzés módszertani megalapozása. Az intézmény erre a felülvizsgálati kérelem 6. pontjában a következőket reagálta: „6. «Az előtanulmányi feltételek meghatározása nem következetes...» Az előfeltételek meghatározására a szakfelelős kiemelkedő szakmai tudása és tantervi koncepciója alapján került sor. A részletes megállapítások véleményünk szerint ténybeli tévedések. Az előtanulmányi feltételek pontosan meg vannak határozva, az idézett tantárgyak előtt számvitelt és kontrollingot is tanulnak a hallgatók. Az üzleti képzési ágon belül futó mesterszakunk az alapozó törzstantárgyakat szerepelteti, bemeneti feltételként egyértelműen meghatározott az is, hagy milyen módon pótolható azok számára ezen kulcsismeretek megszerzése, akik nem ezen a területen szerezték meg alapképzéses oklevelüket. A kvantitatív és kvalitatív módszerek beállítása megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek, de ha bizonyos szoftvertípusokat is külön igényelnek a szakértők, vagy a Plénum, ezt pótlólagosan be tudjuk állítani a képzési programba. Véleményünk szerint pusztán erre alapozni egy szakindítás elutasítását nem lehet, ha megjegyzésben javaslatként találkozunk vele, azt természetesen köszönettel vesszük. Ez általánosságban valamennyi tantárgyi-tartalmi kiegészítésre vonatkozik.” Az ismeretek egymásra épülésével valóban komolyabb problémák merülnek fel: vállalati pénzügyek és kontrolling számviteli ismeretek nélkül nem sajátíthatók el sem alap-, sem mesterképzés szintjén; mivel a bemeneti követelmények explicit módon nem írnak elő számviteli alapismereteket, így ebben a struktúrában a hallgatók ilyen jellegű „szintrehozása” nem valósul meg. A modern vállalati pénzügyek tantárgy előírt irodalma általában az alapszakok irodalma. A menedzsment modellek és rendszerek tantárgy túl későn, a harmadik félévben jelenik meg, ami több tárgy alapját jelenthetné. A szakirodalommal kapcsolatos mozzanatok III. A MAB szakértői véleménye szerint az egyes tárgyakhoz megadott irodalom az alapképzés tankönyve és nem a mesterszintű képzésé. Az intézmény erre a felülvizsgálati kérelem 7. pontjában a következőket reagálta: „Örömmel vettük volna, ha a Bizottság eme kijelentését példákkal támasztja alá, ám – konkrétumok ismerete nélkül is – elmondhatjuk, hogy a megadott irodalom mesterképzési szakon is megfelelő. Az alapképzés erősségétől is függ, de BA képzések esetében is sokszor találkozni «magasabb irodalom» megkövetelésével; valamint: BA képzések esetében előírt számos szakirodalom olyan ismeretekre világít rá, amelyek kiválóan alkalmazhatóak MA képzésnél is. Mint ahogy nem sokkal ezelőttig maguk a képzések is egységesek voltak (nem váltak szét BA és MA részre), természetesen a rendelkezésre álló (így a megadható) kötelező és ajánlott irodalom is ehhez idomult. Figyelembe kell venni azt is, hogy egyes tantárgyak esetében az elmúlt időszakban egyszerűen még nem születtek «külön» a mesterképzési szakokra írt kézikönyvek, tankönyvek. Természetszerűleg a tankönyvpiac bizonyos késéssel tudja csak követni az oktatáspolitikai intézkedéseket.” A MAB FvB álláspontja szerint nem elfogadható, hogy egyes tárgyak tekintetében a megadott irodalom az alapképzési szakok irodalma, erre példa a vezetői (üzleti) gazdaságtan, a modern vállalati pénzügyek, a kontrolling rendszerek, a szervezeti magatartás. Több felsőoktatási intézményben folyik ilyen mesterképzés, amely tanúsítja, hogy léteznek megfelelő írott tananyagok. Külön említést érdemel, hogy az információmenedzsment tantárgynál „Kiss Imre: Az üzleti informatika elmélete a gyakorlatban. BME, 2004.” jegyzete szerepel. Egy ilyen jellegű tantárgy esetében elvárható, hogy az adott irodalom legfrissebb kiadása legyen irodalomként megjelölve, ami 2007-es. A kommunikációmenedzsment tantárgy kötelező irodalma egy szöveggyűjtemény, ami nem elégséges egy szakmai törzstárgy esetében. A menedzsment modellek és rendszerek tananyaga Ködmön István: Menedzsmentrendszerek. Egyetemi jegyzet, 2009., amely nem hozzáférhető, így ennek tartalmi megítélése nem lehetséges.
2
Továbbá heti 4 órás tantárgyhoz egy 108 oldalas B5 méretű könyvet rendelni elégtelennek tűnik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a tantárgy során nem érnek a könyv végére, hiszen ez a könyv újra megjelenik a mediátor eszköztára és módszerei tantárgynál is, akkor még abszurdabbnak tűnik a kép. Az intuíció- és kreativitásfejlesztő technikák tantárgy kötelező irodalma két cikk: egy a Magyar Tudományból, és egy Pléh Csaba tollából. Az írások színvonala a mesterképzésben való alkalmazásra megfelelő, azonban heti 3 órában beszélni e két írásról furcsának tűnik. Hasonlóan kevésnek tűnik a P. Sütöri Judit: Szöveggyűjtemény a beszédtechnikai gyakorlatokhoz című írása a prezentáció- és tanulmánykészítési technikák tantárgy tartalmának feldolgozásához. A fenti felsoroláson túl a tananyagok megfelelőnek tűnnek. Az oktatókkal kapcsolatos mozzanatok IV. A MAB szakértői véleménye szerint a szakfelelős alkalmas lenne a szak vezetésére, bár mesterszinten nehezen hihető, hogy ugyanaz az oktató öt tárgyat egyenletes színvonalon oktatna. N. N. is három tárgyat oktat, ezek ráadásul különböző szakterületekhez tartoznak. N. N. esetében a szakterület azonos, de ő 7 tárgy felelőse lenne. Az intézmény erre a felülvizsgálati kérelem 8. pontjában a következőket reagálta: „Álláspontunk szerint N. N. szakfelelős szakmai tudása, oktatói és egyéb kompetenciái egyáltalán nem megkérdőjelezhetőek. Vele hasonló kvalitással rendelkező szakértő országosan is nehezen található, olyan országos és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, hogy fel sem vetődik a gondolat, hogy a szóban forgó tárgyakat ne tudná megfelelő színvonalon oktatni. A szakfelelős személyét valamennyi szakértői vélemény kiemeli és méltatja... a Plénum döntés indokolásával ellentétben! A későbbiekben kiemelt oktatók esetében általánosságban elmondhatjuk, hogy a MAB szempontrendszere szerint pontosan szabályozott, hogy az oktatók hány tantárgyat oktathatnak és a szakindítási kérelem minden MAB előírásnak ilyen szinten is megfelel.” A MAB FvB megállapítja, hogy a szakfelelős, N. N. megfelel a MAB által előírt kritériumoknak. N. N. önéletrajzából nem derül ki, hogy mikor szerezte PhD fokozatát, azonban a BCE honlapján megtalálható, hogy ez 2007-ben történt, vagyis a kérelem 2009. májusi beadásáig legfeljebb két év telt el. A többi tudományos fokozattal bíró oktató esetében alig van olyan, akinél ez az évszám kimaradt. Ez az eset azért is kirívó, mert az oktató fiatal korára való tekintettel valószínűsíthető, hogy néhány évvel ezelőtt szerezte a fokozatát. Az információk ilyen irányú elhallgatása nem megengedhető, még akkor sem, ha a bizottság ebben a kérdésben nem feltételezi a kérelmező jóhiszeműségének hiányát. A 2008–2009 időszak alatt, tehát a tudományos fokozat megszerzése óta N. N.-nek a kérelem szerint egyetlen publikációja jelent meg, amely egy könyvben egy alfejezet (13 oldal) egy társszerzővel. A rövid szakmai múlt mellett túlzott, hogy a szakirány tantárgyainak 60%-át (6 tantárgy, 25 kredit) ő gondozza, azzal együtt, hogy eddig három ilyen témájú, de nem igazán fajsúlyos tárgyat oktatott (bevezetés a mediációba, mediációs tréning, konflituskezelés). A mesterszakok szakirány-felelőseivel szemben támasztott szakmai elismertség és kutatási eredményesség követelményének való megfelelés nem bizonyított. Ezen túlmenően tanulmányozva a BKF honlapját, N. N. nem található egyik intézet vagy tanszék oktatói közt sem. V. A MAB – szakértői véleményében – megállapítja, hogy a közölt szakmai-személyi adatok szerint egyes oktatók végzettsége sem köthető ahhoz a területhez, amit oktatna, több kolléga utolsó publikációja 10-15 évvel ezelőtti, és/vagy semmi köze nincs a vezetés- és szervezés-tudományhoz. Mesterképzésnél végül is csak elvárható lenne a szakirányú végzettség és a tudományos fokozat, valamint a tárgy tematikájához köthető publikációs tevékenység. Az intézmény erre a felülvizsgálati kérelem 9. pontjában a következőket reagálta: „Ahogy a fentiekben idézett megállapítások esetében, úgy itt is hiányoljuk a tényeket. Oktatóinkat a legnagyobb szakmai gondossággal válogattuk ki a mesterképzési szak oktatói gárdájába. Meglehet, hogy néhány oktató nem publikál kiemelkedően aktívan vagy nem azon a területen diplomázott, amelyben oktat, esetükben azonban a kifogástalan szakmai hírnév, a magas színvonalú szakmai munkásság és a kivételes tudás teszi megalapozottá és indokolttá a tantárgy-felelősséget és/vagy
3
az oktatásban való részvételt. Megítélésünk szerint gyakran a kiváló tanulmányi előmenetel nem pótolja az érdemi, gyakorlati tapasztalatot, s ne felejtsük el: szakemberek képzése a cél még a mesterképzés szintjén is.” A tantárgyak oktatóihoz kapcsolódó alapvető információk az általuk megadott – a MAB elvárásainak nem mindig megfelelő – önéletrajzokból megítélhetők. (ld. 1. sz. melléklet) Bár konkrét elvárás nincs arra nézve a MAB követelmények között, hogy az utóbbi öt évben legalább öt publikációval kell rendelkeznie egy oktatónak, azért tanulságos végigvenni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az AT oktatók közül 6 tantárgy felelőse (4 fő) nem rendelkezik az utóbbi öt évből 5, az oktatni kívánt tantárgyhoz kapcsolódó publikációval. Az AE és V oktatói kategóriát együttesen számítva további 12 olyan tantárgy látható, amelynek egy-egy oktatója az utóbbi 5 évre nem adott meg legalább 5 publikációt. Láthatunk olyan tárgyat is, amelynek oktatói közül senki nem rendelkezik az utóbbi öt évből 5 publikációval. A legfontosabb öt publikáció összesen 26 tantárgy oktatójánál nem teljes körű. Ennek bizonyos esetekben lehet az is az oka, hogy a legfontosabb öt között olyan is van, amelyet az utóbbi öt év publikációi között már felsorolt. Természetesen a 26 tantárgy oktatószámban kevesebbet jelent, hiszen adott oktató több tárgynál is szerepelhet. Mindez azonban azt mutatja, hogy feltételezhetően jelentős számban fordul elő olyan tantárgy, amelynek oktatói nem rendelkeznek mindösszesen 10, az utóbbi öt évből 5 publikációval. 24 tantárgy oktatója által megadott publikációs jegyzék témakörei nem harmonizálnak az oktatni kívánt tantárggyal. További probléma, hogy N. N. professzor úr – adatlapja szerint – 1988-ig oktatott politikai gazdaságtant, ezt követően 2007-ben döntéselkészítést, ehhez képest a mesterképzésben gazdaságpolitika tárgyat oktatna. N. N. kifejezetten szervezeti magatartás vagy szervezeti viselkedés tantárgyat életrajza alapján még nem oktatott. N. N. docens úr publikációi hiányosak, a legfontosabbak közt kétszer szerepel ugyanaz. N. N. esetében a diplomadolgozat nem tekinthető publikációnak. N. N.- nek egyetlen – a Web of scienceben jegyzett – cikke van, ez az Eastern European Economics hasábjain jelent meg 1975(!) -ben. Az elmúlt öt év publikációinál felsorolt publikációk között bemutatott – általa impakt faktorosnak (IF=4,48) jelölt – dolgozat valójában nem Web of sciencees cikk, a folyóirat (Problems of Education in the 21st Century) az Index Copernicus Journal Information pontszámítása alapján IC=4,98 indexű, az SSCI-ben nem indexált, így a JCR-ben impakt faktor nem tartozik hozzá. A problémát az jelenti, hogy e publikációs lista alapján nem lehet megítélni, hogy az oktató a felsorolt tantárgyak tekintetében valóban rendelkezik-e releváns kutatási háttérrel, amely bizonyítaná az alkalmasságát a hallgatók a PhD képzésre való felkészítésére. Egyéb forrásokból megítélhetően egyébként alkalmas, de a kérelem alapján ez nem bizonyított. Összességében a személyi feltételek a vezetés és szervezés mesterszak indításához a kérelemben összeállított információk alapján nem elégségesek. A kutatási háttér VI. A MAB – szakértői véleményében – megállapítja, hogy az intézményben elismert oktató és kutatómunka folyik kommunikációs területen, ami azonban nem biztosítja annak feltételeit, hogy ezen a képzési területen mesterszakot indítsanak, mert ennek a képzésnek a szakmai hátterét az anyag szerint csak a szakfelelős képviseli. Az intézmény erre a felülvizsgálati kérelem 10. pontjában a következőket reagálta: „A szakértői vélemények – ismét csak a plénumdöntéssel ellentétben – nem azt mondják, hogy a Főiskolán csak a kommunikáció területén folyik kutató munka, hanem megjegyzik, hogy a gazdaságtudományi területeken is folyik egyre erősödő kutatási tevékenység, akárcsak a kommunikációs területen. Ez utóbbi nem zárja ki az előbbit és nem jelenti, hogy erre épülne a Vezetés és szervezés mesterképzési szak.
4
Természetesen a képzés szakmai hátterét nem csupán a szaktelelős képviseli, hanem a mögötte felsorakoztatott kiváló oktatói gárda is, így meglátásunk szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy speciálisan ezen a képzési területen is eredményes kutatómunka folyhasson.” A MAB FvB megállapítja, hogy az intézmény tudományos tevékenysége jellemzően nem a gazdálkodás- és szervezéstudományok vezetés és szervezési területéhez kapcsolódik. A kutatói tevékenység megítéléséhez jó fogódzó, ha megnézzük azt, hogy a szakindítási kérelemben szereplő oktatók, az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság által az MTA doktora cím megszerzéséhez kapcsolódó publikációs követelményekben megadott magyar nyelvű kiemelt folyóiratokban hány cikket közöltek az elmúlt tíz évben. Természetesen elképzelhető, hogy e számot meghaladja a valóság, csak a kérelemben rögzített önéletrajzokban ezeket nem jelölték, bár feltehető, hogy ha ennél több lenne, akkor azokat is bemutatták volna. A publikációkat Megvizsgálva ezeket megállapítható, hogy a képzésben résztvevő összesen 35 oktató az elmúlt tíz évben együttvéve mindössze 14 cikket publikált a hazai listás folyóiratokban. (ld. 2. sz. melléklet) A listás idegen nyelvű folyóiratok tekintetében ennél is szerényebb a teljesítmény. Ezek alapján nemhogy kutató műhelyekről nem beszélhetünk, de az egyes oktatók kutatási tevékenysége is csak a szerény jelzővel illethető, amely nem garancia arra, hogy hamarosan javulni fog a kutatási háttér. Felkészítés a doktori képzésre VII. Az oktatói gárda fentebb vizsgált kutatási teljesítménye nem bizonyítja, hogy az oktatók képesek biztosítani a hallgatók doktori képzésre való megfelelő felkészítését. A szakindítási kérelem „Az indítandó mesterszak hallgatóit a kutatásra, ill. a doktori képzésre elkészítés bemutatása, valamint a doktori képzésre történő továbblépés lehetőségeinek vázolása” fejezetben a következőket írja: „Az oktatásban széles körű alkalmazást nyernek az aktivizáló pedagógiai módszerek. Jelentős szerepe van a hallgatók önálló (gyakorlati terepen is végzett) feladatvégzésének, erről szóló prezentációiknak és a hallgatói munka rendszeres (évközi) tanári értékelésének. A modern tanári munkára jellemző az erőteljesedő – az elsajátítás hallgatói felelősségét felerősítő – támogató-moderátori szerep erőteljes megjelenése, a partneri megközelítés, valamint a problémamegoldás képességének kialakulását erősítő, gyakorlati szakemberek bevonása az oktatási tevékenységbe.” Ezek alapján – ha a képzés tartalmi szempontból is megfelelő – a hallgatók kiváló gyakorlati szakemberekké válhatnak, azonban ettől a tudományos kutatás alapvető követelményeivel nem ismerkednek meg. A doktori képzésbe való belépés nem ilyen jellegű felkészítést igényel. A citált bekezdéseken túl, a doktori képzésre való felkészítés leírása alapján a hallgatók nem lesznek képesek felvenni a versenyt a többi felsőoktatási intézményben végzett azonos szakképzettséggel rendelkező társaikkal. Tehát a doktori képzésre való felkészítés a tervezett szak esetében nem megfelelő. VIII. Ezeken túlmenően a képzés tartalmát tekintve nem megalapozott, hogy a végzett hallgatók a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén nélkülözhetetlen statisztikai, ökonometriai ismeretekkel felvértezetté válnak a képzés során. Összefoglalva A szakkal szembeni tartalmi és személyi elvárások nem teljesülnek. Az indítandó szakkal kapcsolatban felmerült leglényegesebb és nehezen módosítható hibák és hiányosságok: az oktatói gárda nem megfelelő összetétele, az oktatott tárgyak és az oktatók tudományos tevékenység sokszor hiányzó összhangja, az oktatók tudományos munkájának összességében alacsony eredményessége, valamint az, hogy a hallgatók doktori képzésre való felkészítése nem valósul meg a képzésben.
5
Az „intézményi véleményben” a Főiskola rektora felhívta a figyelmet az ún. bergeni kritériumok alkalmazására a véleményező munka során „Általában a jelentések tartalmazzanak mind leíró, mind elemző részeket (beleértve a vonatkozó bizonyítékokat), valamint következtetéseket, méltatásokat és javaslatokat. Legyen elegendő előzetes magyarázat ahhoz, hogy a laikus olvasó megérthesse az értékelés célját, formáját és a döntéshozatal során alkalmazott kritériumokat. Az olvasó könnyen találja meg a fontosabb megállapításokat, következtetéseket és ajánlásokat.” A MAB FvB reméli, hogy a szokásosnál jóval részletezőbb véleményével megfelelt ezeknek az elvárásoknak. Mindezek után a MAB FvB – egyetértve a MAB nem támogató döntésével – nem támogatja a vezetés és szervezés mesterképzési szak indítását a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán. Budapest, 2010. április 22. Szekeres Júlia a MAB FVB elnöke
6
Oktató
1. sz. melléklet:
Alapozó tárgyak 1. Kvant. és kvalitatív módsz. 2. Vezetés és szervezetelmélet 3. Döntéstámogató rendszerek 4. Gazdaságpolitika 5. Vezetői (üzleti) gazdaságtan
N. N. N. N.
2. Innováció – és tudásmen.
4. Információ menedzsment 5. Stratégiai menedzsment
jelleg
fok. tud.
AT
szociológia
nem
igen
igen
igen
igen
CSc/hab
f.tan.
AT
közg.
igen
igen
igen
igen
igen
PhD
f.tan.
AT
gazd. és szerv.
nem
igen
nem
igen
igen
CSc
f.tan.
AT
közg.
igen
nem
nem
nem
igen
PhD
f.doc.
AT
közg.
nem
nem
nem
nem
igen
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
PhD
f.tan.
AT
Multi. társtud.
igen
igen
nem
igen
igen
PhD
f.doc.
AT
közg.
nem
nem
nem
nem
igen
adj.
AT
-
igen
igen
igen
igen
nem
PhD
f.doc.
AT
pszichológia
nem
nem
nem
nem
igen
-
-
-
-
nem
igen
igen
igen
nem
CSc/hab
f.tan.
AT
közg.
igen
igen
igen
igen
igen
PhD
f.tan.
AT
bölcsészettud.
igen
igen
igen
igen
nem
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
PhD
f.tan.
AT
gazd. és szerv.
nem
igen
igen
igen
igen
PhD
f.doc.
AT
közg.
nem
nem
nem
nem
igen
PhD
f.doc.
AT
közg.
nem
nem
igen
nem
igen
CSc/hab
f.tan.
AT
közg.
igen
igen
igen
igen
igen
-
-
-
-
nem
nem
nem
igen
nem
CSc
f.doc.
AT
Neveléstud.
igen
igen
igen
nem
nem
közg.
igen
igen
igen
igen
igen
N. N. N. N. N. N.
N. N.
N. N.
N. N. N. N.
N. N. N. N. N. N. N. N.
6. Controlling rendszerek N. N. 7. Változás és válságmenedzsment
N. N.
Üzletviteli tanácsadás szakirány Differenciált szakmai targyai N. N. N. N. 1. Tanácsadó iparági általános ism.
fokozat tudományága harmonizál-e az oktatott tárggyal
f.tan.
N. N. 3. Kommunikáció men.
harmonizál-e a tárgy az eddigi oktatással
beoszt.
N. N. 1. Szervezeti magatartás
harmonizál-e a tárgy a publiációkkal
PhD
N. N. 8. Modern vállalati pénzügyek
utóbbi 5 év publ.
fokozat
N. N. 6. Kutatás módszertan
legfontosabb 5 publ.
CSc N. N. -
-
-
-
nem
nem
igen
igen
nem
-
-
-
-
nem
igen
nem
nem
nem
PhD
f.doc.
AT
gazd. és szerv.
nem
igen
nem
nem
igen
-
adj.
AT
-
nem
igen
igen
igen
nem
CSc/hab
f.tan.
AT
közg.
igen
igen
igen
igen
igen
-
-
-
-
nem
nem
nem
nem
nem
CSc
f.doc.
AT
Neveléstud.
igen
igen
igen
nem
nem
-
-
-
-
nem
nem
nem
nem
nem
CSc/hab.
f.tan.
AT
közg.
igen
igen
igen
igen
igen
-
-
-
-
nem
nem
nem
nem
nem
CSc
f.doc.
AT
Neveléstud.
igen
igen
igen
igen
nem
-
-
-
-
nem
nem
nem
nem
nem
CSc
f.doc.
AT
Neveléstud.
igen
igen
igen
igen
nem
-
-
-
-
nem
nem
igen
igen
nem
PhD
f.doc.
AT
gazd. és szerv.
nem
igen
nem
nem
igen
-
-
-
-
nem
nem
igen
igen
nem
PhD
f.doc.
AT
közg.
igen
igen
igen
nem
igen
-
-
-
-
nem
nem
nem
nem
nem
PhD
f.tan.
AT
pszichológia
igen
igen
igen
igen
igen
adj.
AT
-
nem
igen
nem
nem
nem
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
-
-
-
-
nem
nem
nem
nem
nem
N. N. N. N. 2. Menedzsment modellek és rendszerek
N. N. N. N.
3. Tanácsadói szakmai alapismeretek
N. N. N. N.
4. Tanácsadó cég felépítése és működése
N. N. N. N.
5. Tanácsadási módszerek és technikák
N. N. N. N.
6. Coaching alapjai
N. N.
Szakismereti modul tantárgyak N. N. 7. Tárgyalástechnikák és konfliktusok kezelése
N. N. N. N.
8. Tanácsadói megbízások projektmenedzsmentje
N. N.
Kötelezően választható tantárgyak N. N. 9. A sikeres pályázatkészítés folyamata
N. N. N. N.
10. Intuíció – és kreativitásfejlesztő technikák
N. N. N. N.
11. Prezentáció és tanulmánykészítési technikák
N. N.
Szervezeti mediátor szakirány Differenciált szakmai targyai
7
N. N. 1.Mediáció alapjai
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
-
adj.
AT
-
igen
igen
nem
nem
nem
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
-
adj.
AT
-
igen
igen
igen
nem
nem
PhD
f.doc.
AT
jogtud.
igen
igen
igen
igen
igen
PhD
f.doc.
AT
jogtud.
igen
igen
igen
igen
igen
-
-
-
-
igen
igen
igen
igen
nem
CSc
f.tan.
AT
nyelvtud.
igen
igen
igen
igen
igen
-
adj.
AT
-
igen
igen
igen
nem
nem
CSc
-
-
nyelvtud.
nem
nem
igen
igen
igen
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
-
adj.
AT
-
igen
igen
nem
nem
nem
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
pszichológia
igen
igen
igen
igen
igen
N. N. N. N.
2. Mediációt igénylő szervezeti helyzetek
3. A mediáció jogi környezete I.
N. N. N. N. N. N.
4. A mediáció jogi környezete II.
N. N. N. N.
5. A konstruktív kommunikáció alapjai
N. N. N. N. N. N.
6. A mediációs tevékenység szupervízója
N. N.
Szakismereti modul tantárgyak 7. Mediátori praxis mőködtetése
N. N. N. N.
8. A mediátor eszköztára és módszerei
N. N. CSc N. N. CSc
-
-
nyelvtud.
nem
nem
nem
nem
nem
PhD
f.doc.
AT
szociológia
igen
igen
igen
igen
igen
PhD
f.tan.
AT
pszichológia
igen
igen
igen
igen
igen
-
-
-
-
igen
igen
nem
igen
nem
Kötelezően választható tantárgyak 9. Mediációs esetgyakorlatok
N. N. N. N.
10. A mediáció pszichológiája
N. N.
8
2. sz. melléklet Kategória
A magyar nyelvű listás folyóiratok és besorolásuk Elmúlt 10 évben Folyóirat megjelent cikkek száma
A: A hazai közgazdasági élet kiemelkedő lapja A
Közgazdasági Szemle
1
B: Egy terület vezető folyóirata B
Szigma
0
B
Külgazdaság
0
B
Statisztikai Szemle
0
B
Gazdaság (1967-89)
B
Vezetéstudomány (2000-től)
3
C: Egy terület tekintélyes folyóirata C
Bankszemle
0
C
Hitelintezeti Szemle
0
C
Demográfia
0
C
Európai Tükör
0
C
Ipargazdasági Szemle
0
C
Magyar Tudomány
0
C
Marketing és Menedzsment
2
C
Pénzügyi Szemle
0
C
Szociológiai Szemle
2
C
Tér és Társadalom
1
C
Valóság (1998-ig)
C
Vezetéstudomány (1999-ig)
D: Egyéb figyelembe veendő lapok D
Competitio
0
D
Egyetemi Szemle/AULA
0
D
Európa Fórum
0
D
Fejlesztés és Finanszírozás
0
D
Gazdálkodás
0
D
0
D
Gazdaság (1990-től) Gazdaság és Jogtudomány/társadalomkutatás
D
Info-Társadalomtudomány
0
D
Ipari Szemle
0
D
Iparpolitikai tájékoztató
0
D
Magyar Szemle
0
D
Mozgó Világ
0
D
Munkaügyi Szemle
1
D
Replika
0
D
Society and Economy
0
D
Számvitel és Könyvvizsgálat
0
D
Századvég
4
D
Szövetkezés
0
D
Társadalmi Szemle
0
D
Társadalomkutatás
0
D
Valóság (1999-től)
0
Mindösszesn
14
0
9
