Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottság

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottság MAB-kód: BF1385 A MAB FvB 17/2016. számú határozata A Kodolányi János Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) rektora 2016. március 9-én kelt levelében felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) a Főiskola óvodapedagógus alapképzési szak indítási kérelme tárgyában készült – a MAB 2016/1/X/3. számú határozatával elfogadott – nem támogató szakértői véleményével szemben. Az Oktatási Hivatal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 18. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a MAB Felülvizsgálati Bizottságát (a továbbiakban: MAB FvB) FNYF/299-4/2016. számú végzésével szakértőként kirendelte, majd FNYF/299-7/2016. számú levelével a Főiskola újabb nyilatkozatát továbbította a MAB-hoz. A kirendelés értelmében a felülvizsgálati eljárás során a MAB FvB figyelembe vette a Főiskola által benyújtott mindkét dokumentumot: a 2016. március 9-én kelt, a szakindítási beadvány átdolgozásáról szóló és a 2016. március 16-án kelt, a MAB határozat ellentmondásait, nem megfelelőségét részletező rektori leveleket. Szakértői vélemény A MAB FvB az ügyre vonatkozó dokumentumok teljes körének alapos áttekintése után a következőket állapítja meg. A szakértői véleményben dőlt betűvel szedjük a MAB eredeti nem támogató határozatának megfelelő szövegrészét, álló betűvel a felülvizsgálati kérelem megfelelő szövegrészét, s félkövérrel az új szakértői vélemény szövegét. A MAB nem támogató határozatában megállapította: „A tanterv a tanóra- és a kreditszámok, a tanóra típusok tekintetében is mechanikus: a tantárgyak magas (4-5) kreditszámmal mind 60 órásak, és azonos tanóratípussal tervezettek (30 óra előadás + 30 óra szeminárium), nem differenciálnak, nem igazodnak a tárgyak jellegéhez, s nem fejezik ki a szükséges képzési hangsúlyokat.” Az intézmény a felülvizsgálati kérelemben erre így reagált: „A tanterv szerkezetét érintő értékelések ellentmondanak a MAB szabályozásának és a párhuzamos akkreditációban megfogalmazott szakmai céloknak: A tantervi óra- és kreditszámok a tanóratípusok tekintetében mechanikusak, nem differenciálnak a tárgy jellegéhez, nem fejezik ki a képzési hangsúlyokat.  A megállapítás ellentmond a MAB akkreditációs követelményeinek, mivel a MAB alapszakokra kiadott útmutatója azzal, hogy az oktatói akkreditációs kapacitást 5x5 kreditben, illetve 7x5 kreditben adta meg - szemben a 2005-6-os követelményekkel, amikor csak a 25 kredit volt érvényben -, a felsőoktatási tantárgyi struktúrát is behatárolta (lásd szakindítási útmutató).  Az alacsony kreditszámú tárgyak kialakítása a képzési programstruktúra szétaprózódásához vezet, amit mint káros gyakorlatot a MAB negatív jelenségként értelmezte a pedagógus alap- és mesterszakok párhuzamos vizsgálatakor: »A tantervek többségében jól megfelelnek a KKK elvárásainak. Részben orvosolható hiányosságok tapasztalhatók, de ezek az esetek sem veszélyeztetik a képzés céljának teljesülését, az elsajátítandó szakmai kompetenciák kialakítását. Viszonylag gyakori jelenség a tantervekben a szétaprózottsághoz vezető, sok esetben indokolatlanul magas kurzus- vagy tanegységszám. Ez a tanító- és óvodapedagógus-képzésekben különösen tetten érhető. Az egykredites tantárgyak ilyen aránya a felsőoktatástól idegen, a középiskolás jelleget tartja életben, ezzel az önálló tanulás és szellemi alkotás kialakíthatóságára is negatív hatással van". Ezen túl a minőségi humánerőforrás biztosíthatóságának oldaláról nézve fenntarthatatlan, oktatásszervezési szempontból gyakorlatilag kezelhetetlen helyzetet teremt.«  A szakértői megállapítás helyességéhez pontosan a tanárképzés esetében is nyomatékos kétség fér, mivel a szak belső hangsúlyainak differenciálása a KKK által megállapított ismeretkörök révén és nem a kreditek eltérő jellegével történik. A kredit összege az elvégzendő munkát differenciálja, és pontosan az önálló tanulást és a nagyobb műhelymunkát teszi lehetővé.” A Főiskola által a felülvizsgálati eljárás keretében benyújtott átdolgozott beadvány kísérőlevelében további információk szerepelnek: „A tantárgyakra vonatkozó bírálat alapján csökkentettük a tárgyak K:\Testulet\Bizottsagok\FVB\ugyek\BF1385-KJF_ovodapedagogus\BF1385_KJF_fvbH_honlapra.doc

mechanikusságát, több 30 órás tárgyat iktattunk be a programba, továbbá áttekintettük és a tárgyak jellege alapján határoztuk meg az előadások és szemináriumok arányát. A szakmai tárgyak jelentős része továbbra is 60 órás és 4-5 kredites, mely a MAB Pedagógusképzés képzési terület 2012. évi párhuzamos akkreditációjában megfogalmazott igények alapján kiküszöböli a szétaprózottságot és az indokolatlanul magas kurzus, vagy tanegység számot. Ezt támasztja alá a minőségi humánerőforrás igénye, továbbá ezt indokolják az oktatásszervezési szempontok is. A bírálatban nevesített kevés szakmai tárgy - mely magasabb óraszámmal és kredit számmal párosul - nem ad kevesebb tudást, ellenkezőleg, ezek koncentrálják és integrálják a szükséges ismereteket és minden esetben megfelelnek a KKK-ban előírt tartalmaknak és követelményeknek, melyet a tantárgyleírások rögzítenek.” A MAB FvB álláspontja szerint a Főiskola érvelése nem fogadható el. A MAB szakmai bírálati szempontjai az oktatók terhelését valóban 25 illetve 35 kreditben, 5 illetve 7 tárgyban maximalizálják, ebből azonban nem következik a tantárgyi struktúra szerkezetének meghatározottsága. A szak tantervét a KKK-nak és a szakmai követelményeknek megfelelően kell kialakítani, a tantárgyi struktúrát nem az oktatói terhelések optimalizálása határozza meg. A MAB által meghatározott maximumok teljes kihasználása nem szükséges és nem is szerencsés, mivel ez már az oktatói kapacitás teljes kimerítését jelentené. A tantárgystruktúra szétaprózódása valóban nem kívánatos, ebből azonban nem következik, hogy a tantervet csak 4 és 5 kredites tárgyak alkothatják. A tantárgyak kreditértékét az adott ismeretanyag elsajátításához szükséges munkamennyiség, munkaóra határozza meg, amely az egyes tantárgyaknál eltérő, ezért a kreditkiosztás nem lehet mechanikus. Az ismeretek jellegétől és mennyiségétől függően indokolt lehet a 2-3 (ritkábban 1) kredites tárgy éppúgy, mint a 4-5 (vagy adott esetben még több) kredites tárgy. A tanóraszámok kialakítása szintén nem lehet mechanikus, mivel az egyes tárgyaknál az adott ismeretek elsajátításához szükséges munkaórán belül különböző lehet a tanóra és az egyéni felkészülés aránya. A tanóratípusok mechanikus elosztását az intézmény nem vitatta. Az óvodapedagógus alapképzési szak nem tanárszak. A MAB FvB a felülvizsgálat során ugyanazon ténybeli alapokon jár el, mint a MAB, ezért a szakindítási beadvány változtatásait nem tudja figyelembe venni, megjegyzendő ugyanakkor, hogy a jelzett változtatásokkal az intézmény részben elfogadja a MAB megállapításait. A MAB határozat értelmében: „A szakmai tárgyak száma kevés, a nyelvi és az általánosan művelő tárgyak száma viszont az indokoltnál magasabb. Lényeges szakmai tartalmak hiányoznak (pl. a bábozásra történő módszertani felkészítés), egymásra épülésükben és tartalmukban nem elég átgondoltak a pszichológiai tárgyak, a didaktikai témakörök nem érintik a pedagógus tanulást támogató tevékenységét, feladatait és az iskolakészültség kérdéseit, a multikulturális nevelés és a családpedagógia tárgyak pedig a választható speciális programban szerepelnek, miközben ezekre az ismeretekre a KKK teljesülése szempontjából valamennyi hallgatónak szüksége van. A differenciált szakmai ismereteket leszűkítik az idegen nyelvi felkészítésre. Ezzel, továbbá a speciális programok modulon belüli választható nyelvi tárgyakkal erősen hangsúlyos lett az idegen nyelvi tanulmányi tartalom.” A Főiskola véleménye szerint: „A szak tartalmi felépítésére vonatkozó észrevételek nem helytállóak 1. A szakmai tárgyak száma kevés, a nyelvi és az általánosan művelő tárgyak száma viszont az indokoltnál magasabb:  Nem állja meg helyét az az állítás, hogy az általános tárgyak száma sok, hisz mindössze két tárgy: egy társadalomismeret és egy informatikai tárgy nevezhető általánosnak, minden más alapozó tárgy szűkebb értelemben is az óvodapedagógiát alapozó pedagógia, pszichológia és óvodapedagógia. Azért sem nevezhetjük soknak az általános tárgyak számát/kreditértékét, hisz a KKK az alapozó/általános tárgyak kreditintervallumát 32-45 kreditben határozza meg, a KJF tervezete pedig 33 kredittel a limit alsó határán van.  Az az állítás sem helytálló, miszerint a szakmai tárgyak száma kevés/nem elégséges, hisz a szakmai elméletre biztosított 54-72 kredit felső határán van a KJF tervezetben 71 kredittel. A szakmai kifogás abból a téves nézetből származik, hogy egy szak akkor jó, ha tele van sok apró kredites tárggyal, és ebből az ismeretközpontú szempontból nézve, a képzésekből mindig hiányzik valami.”

2

2. Multikulturális nevelés és családpedagógia a választható programban szerepelnek, de erre mindenkinek szüksége van.  A kifogás ellentmond a KKK-nak, mert abban a "BA választható programok" között szerepel mind a családpedagógia, mind az inkluzív-integrált nevelés, multi- és interkulturális nevelés, stb. tárgyak ... 15-18 kredit értékben ... Amennyiben a MAB felülírja a KKK-t, vagy a bíráló megteheti annak felülírását, csak akkor fogadható el a kifogás (hasonlóan jár el a jelenleg elfogadás alatt álló KKK is). 3. Az idegen nyelvi tartalom túlzottan hangsúlyos lett: nem helytálló, mert  az idegen nyelv valóban hangsúlyos, de túlzottnak nem nevezhető, elsősorban azért, hisz a KKK egyedüli példaként említi az idegen nyelvet: »továbbá differenciált szakmai ismeretek felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó ismeretkörökből (pl. idegen nyelv) -12 kredit«;  mert a »megrendelő önkormányzat« és a társadalmi igény (kétnyelvű óvodai foglalkozás) ezt fogalmazta meg. így van lehetősége a végzetteknek, hogy kétnyelvű foglalkoztatásokat tarthassanak.  Harmadszor a párhuzamos akkreditációs jelentésből is ismert: hogy végzős óvodapedagógusok 3040%-a éppen a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudja átvenni diplomáját, ezért a felsőoktatási intézményeknek mindent meg kell tenni a sikeres kibocsátás elősegítése érdekében.” A Főiskola által a felülvizsgálati eljárásban benyújtott, átdolgozott beadvány kísérőlevelében a következők szerepelnek: „A MAB észrevételeit szem előtt tartva az általánosan művelő tárgyak óraszámát, továbbá a nyelvi kurzusok számát csökkentettük. Korrigáltuk az anyanyelvi és irodalmi modul túlzott hangsúlyosságát, mely mind az óraszámban, mind a kreditszámban nyomon követhető. Pótoltuk a MAB indoklásában megnevezett szakmai tartalmakat, a didaktikai témakörök kapcsán az Óvodapedagógia mellett külön tárgyat hoztunk létre a Pedagógus tanulást támogató tevékenysége címmel, továbbá mind egymásra épültségükben, mind tartalmukban korrigáltuk a pszichológiai tárgyakat. Az új differenciált szakmai tárgyak beemelésével egyrészt pótoltuk a hiányzó szakmai tartalmakat, másrészt az intézmény egyedi jellegét adó ismeretkört alakítottunk ki, hiszen ezen tartalmak oktatásának jelentős hagyományi vannak a Kodolányi János Főiskolán (Multikulturális nevelés tanára MA, Inkluzív nevelés tanára MA, Játékpedagógia és szabadidő-szervező szakirányú továbbképzés). Újragondoltuk a speciális választható programokat. A multikulturális nevelés törzsanyagba kerülésével az Inkluzív nevelés és az Óvodáskori egészségfejlesztés és jól-lét választható programmal bővítettük kínálatunkat. Az idegen nyelvi tartalom a szakmai törzsanyagból átkerült a speciális programok közé, így ezen keret lehetőséget ad egyrészt az idegen nyelvi (angol és német) alapozó ismeretek, továbbá az idegen nyelvi szakmai ismeretek elsajátítására. Előbbit indokolja a MAB párhuzamos akkreditációja, mely szerint az idegen nyelvi kompetenciák hatékonyabb fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell helyezni, annál is inkább, mert jelentős a nyelvvizsga hiányában át nem adott diplomák száma. Ezt támasztják alá, hogy a Kodolányi János Főiskola meglévő tapasztalatai a nyelvi képzés terén, továbbá a képzési helyszínek által támasztott igények. A nyelvi kínálat lehetővé teszi, hogy a hallgatók éljenek az intézmény azon szolgáltatásával, hogy tanulmányaik alatt a szakmai speciális program mellett egy plusz specializációt térítésmentesen felvehetnek és elvégezhetnek.” A MAB FvB álláspontja szerint az általánosan művelő tárgyak száma (2) valóban nem sok, kreditértékük és óraszámuk azonban csökkenthető lenne. Az alapozó ismeretekbe viszont nemcsak az általános műveltségi tárgyak, hanem a pedagógia és pszichológia alapozása is beletartozik, ezért az alapozó ismeretek 33 kreditben való meghatározása nem érv az általánosan művelő tárgyak alacsony száma mellett. A szakmai tárgyak alacsony száma és a „lényeges szakmai tartalmak hiánya” a MAB határozatban nem választható el. Ezeknek a szakmai tartalmaknak tantárgyakban való megjelenítése szükséges lenne, és még nem jelentené a tantárgyi struktúra szétaprózottságát. Új tárgyak beiktathatóak úgy is, hogy más tárgyak kreditszámát és óraszámát csökkentjük, de nem feltétlenül 1-2 kreditesre (ld. fent). A multi- és interkulturális nevelés és a családpedagógia tárgyak tekintetében a MAB FvB elfogadja a Főiskola érvelését, ezek a tárgyak a KKK szerint is választható programok. A pszichológiai

3

tárgyak egymásra épülésére és tartalmára vonatkozó MAB kifogásra a Főiskola nem tett észrevételt. A differenciált szakmai ismereteken belül tervezett tárgyak, tartalmak nyelvtanításra történő leszűkítése nem fogadható el úgy, hogy közben kétnyelvű specializációkat is kínálnak, mivel összességében így a nyelvi tárgyak túlsúlyba kerülnek a képzésen belül. A KKK nyelvi követelményként írja elő a B2 típusú nyelvvizsgát, de a nyelvvizsgára történő felkészítés elsősorban nem a 180 kredites főiskolai képzés feladata, különösen nem a szakmai ismeretek helyett. A MAB FvB a felülvizsgálat során ugyanazon ténybeli alapokon jár el, mint a MAB, ezért a szakindítási beadvány változtatásait nem tudja figyelembe venni, megjegyzendő ugyanakkor, hogy a jelzett változtatások ellentmondásban vannak a felülvizsgálati kérelemben megfogalmazott észrevételekkel: az intézmény egyidejűleg vitatja a MAB megállapításait, ugyanakkor azok alapján korrigálja a beadványt. A MAB nem támogató határozatában megállapította: „A képzési programban sehol nem szerepelnek tantárgyfelvételi előfeltételek, és újra kell gondolni a gyakorlati képzés vonatkozásában a szakmódszertani tantárgyakat is. A képzési programban alkalmazott terminológia (tanítási gyakorlat, mikrotanítás, tanítási órára való készülés, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat, óraterv, iskolai gyakorlat, tanulói teljesítmény) felveti a korosztályi hozzáértés kérdését. Összességében a tervezetet kettősség jellemzi: tükrözi a képző intézmény más területen szerzett gazdag tapasztalatát, ugyanakkor az óvodai nevelés területén az előzmények, felkészülés hiányát is.” A Főiskola erre a felvetésre így reagált: „A tantárgyi előfeltételeket átgondoltuk és ezek korrekciói a tantárgyleírásokban megjelenítésre kerültek, továbbá a képzési programban alkalmazott terminológiák javításra és következetesen átvezetésre kerültek.” A MAB FvB a szakindítási beadvány változtatásait nem tudja figyelembe venni. A MAB véleménye szerint: „A részidejű képzésre vonatkozó információk teljes egészében hiányoznak.” A Főiskola erre a felvetésre így reagált: „A részidejű képzésre vonatkozó információkat kidolgoztuk és ezek bekerültek a szakindítási anyagba.” A MAB FvB a szakindítási beadvány változtatásait nem tudja figyelembe venni. A MAB határozata szerint: „A vizsgaterhelés egyenletes, a számonkérési formák tárgyhoz rendelésének következetessége, ill. szakmai indoka ellenben nem állapítható meg. A záróvizsga terve nem követi az országos gyakorlatot, mert annak nem része/feltétele a gyakorlati záróvizsga, és a záróvizsga témakörei nem komplexek. A szóbeli záróvizsga ezért jelen formájában nem alkalmas a felkészültség megítélésére.” A Főiskola válasza szerint: „A vizsgaleterhelés egyenletességét továbbra is szem előtt tartva következetesebbé tettük az egyes tárgyakhoz kapcsolódó számonkérési formákat. Pontosításra került a záróvizsga érdemjegyének kiszámítása és a szakindítási anyagba beemelésre került a komplex záróvizsga tételsor.” A MAB FvB a szakindítási beadvány változtatásait nem tudja figyelembe venni. A MAB határozat szerint: A szakfelelős a neveléstudományban jól képzett óvodapedagógus végzettségű oktató tudományos fokozattal és figyelemreméltó publikációs tevékenységgel. Eddigi szakmai teljesítménye és érdeklődése azonban nem kapcsolódik sem óvodapedagógiához, sem az óvodás korosztályhoz. A főiskola álláspontja szerint:  „N.N. eddigi oktatói tevékenysége során a bajai Eötvös József Főiskolán óvodapedagógusokat és tanítókat oktatott 1997-98-ban, többek között Játékpedagógiát, csoportos szakmai gyakorlatot és neveléselméletet. Szakmai teljesítménye alapvetően beleillik abba a pedagógusképzési fejlesztési irányba, amely az óvodapedagógus alkalmasságát, viselkedését, mentalitását és egész szakmai személyiségét kívánja fejleszteni, szemben az óvodapedagógus korábbi, középfokhoz hasonlító szakmai felkészítéséhez, amely technikai szakmai jártasságot igényel. Ugyanakkor nem kap kellő

4

hangsúlyt/elismerést kutatási területe és oktatott tárgyainak egy része, pl. játékpedagógia, alternatív pedagógia, multikulturális nevelés, romapedagógia, intézményesített nevelés területén kifejtett tevékenysége és eredményei, melyek a köznevelési rendszer részeként egyaránt vonatkoznak az óvodára és az óvodás korosztályra. Mindemellett a szakfelelős az első HEFOP 2.1. pályázat idején több óvoda mentori tevékenységét, továbbképzését is ellátta a multikulturális nevelés területén.  A szakmai teljesítmény kifogás nem helytálló, mivel eddigi oktatási gyakorlati szükségleteinek megfelelően publikálta kutatásait (pedagógia alapszak, multikulturális nevelés tanára mesterszak, szakirányú továbbképzési szakok). A kifogás helyességéhez nyomatékos kétség fér, mivel olyan tudományos szakmai teljesítményt kér számon, ami csakis 5-10 év folyamatában az alapszakon oktatott teljesítményhez kapcsolódhatna csupán, és nem veszi figyelembe a mesterszakok oktatásában megszerzett szakmai tapasztalatokat.  A szakfelelős és az oktatók publikációi valóban inkább az iskolai nevelésre vonatkoznak, ugyanakkor számos tanulmány egységben tekinti és vizsgálja az óvoda pedagógiai és a tanítói területet, és nem az óvodapedagógiától idegen területen publikált. Erre példa N.N. (szerk.): Világjáró. Szempontok a multikulturális neveléshez, Educatio Kht., Budapest c. kötet, amelyben több óvoda szakmai gyakorlata megtalálható.  A szakfelelős publikációit rendszeresen hivatkozzák hazai és nemzetközi óvodapedagógiai szakcikkekben, könyvekben, publikációkban, továbbá doktori dolgozatokban is. Írásait a hazai óvodapedagógiai képzésben, tematikákban egyaránt megtalálhatjuk. Az alábbiakban közöljük ezeket a hivatkozásokat:(…)” A MAB FvB egyetért a MAB határozatával. A Főiskola maga is elismeri, hogy a szakfelelős publikációi inkább kapcsolódnak az iskolai, mint az óvodás korosztályhoz, óvodapedagógiai kérdésekhez. Az, hogy egy általa szerkesztett kötetben óvodai szakmai gyakorlatok is megtalálhatóak és óvodapedagógiai művekben hivatkozzák a publikációit, nem bizonyítja, hogy szakmai teljesítménye, kompetenciája az adott képzési programmal összhangban van. Két évig oktatott óvodapedagógiát, ezt követően azonban más szakokon fejtette ki oktatási és tudományos tevékenységét. A szakfelelőssel szemben elvárás, hogy a képzés szakterületén szakmai gyakorlattal és teljesítménnyel, elismert szakmai referenciával rendelkezzen. A mesterszakok oktatásában szerzett szakmai tapasztalatok figyelembe vételére annyiban van lehetőség, amennyiben ezek az adott alapszak képzési programjával összhangban vannak. A MAB határozata megállapítja: „A tantárgyfelelősök (26 fő) minősítettsége és az AT-AE előírt aránya megfelelő, a korfa azonban – főleg perspektivikusan - nem mutat túl jó képet: 9 fő (35 %) 60 év fölötti, ebből 2 oktató a 70 évet is betöltötte. A formai megfelelés nem minden tantárgyfelelős esetében párosul szakmai kompetenciával, a megfelelőség többnyire a nem szakspecifikus tárgyak esetében mutatható ki. A képző intézmény a tanárképzéshez kapcsolódó képzési portfólióval rendelkezik, az oktatók szakmaitudományos képzettsége, munkássága értelemszerűen ennek megfelelő. Egy oktató rendelkezik óvodapedagógus végzettséggel (gyakorlattal ő sem), egy további oktató pedig tanítói végzettségű. Összegezve: a formailag megfelelő és magasan kvalifikált oktatói kör tudományos munkássága nem kapcsolódik az óvodapedagógia területéhez. A képzés szakmai sajátosságait érvényesítő, jó minőségű alapképzés megvalósíthatóságának feltétele ezért néhány olyan további oktató alkalmazása, akinek szakmai tevékenysége és munkássága az indítani kívánt szakhoz, az óvodai nevelés területéhez kapcsolódik.” A főiskola álláspontja szerint:  „Miután a főiskola eddigi feladatai a pedagógusképzéshez, az inkluzív neveléshez, a minőségfejlesztéshez, a multikulturális neveléshez kapcsolódtak, amely szakok képzésében tanítók és óvónők is részt vettek, így jelentős tapasztalatra tett szert a tanítói és az óvodai területet illetően is a mester és szakirányú képzések szintjén, e képzéseinkben 119 tanító, ill. 66 óvónő vett részt.  Továbbá a főiskola által kiadott, lektorált, országos terjesztésű Neveléstörténet c. folyóiratunkban rendszeresen helyet adunk és adtunk óvodapedagógiai témájú publikációknak mind saját oktatóink, mind egyéb oktatók részére. Ezek az elmúlt években a következők voltak: (…)

5

 A KJF egy tanári karral rendelkezik, és valamennyi képzési helyszínen ellátja a képzést. Az oktatói kar rekrutációjában mindig is törekedett a helyben lakók alkalmazására. így például az oktatói kar közel kétharmada székesfehérvári illetőségű.  A KJF Oktatási kutatóműhelye nemzetközileg is elismert: jelenleg konzorciumi tagként bekapcsolódott Horizont 2020 kutatásokba a HORIZON 2020-2016: Tackling inequalities at their roots: new policies for fairness in education from early age c. témakörben 11 nyugat- közép és déleurópai intézménnyel. A projekt célja a korai kezdés oktatási hátrányainak és egyenlőtlenségeinek leküzdése ún. »személyes fejlődést és növekedést tanterv, gondolkodási mód és tanulási kultúra kialakításával az alacsony szociális kultúrájú környezetben élő gyermekek fejlődése felgyorsítása érdekében«”. A beadvány átdolgozásait bemutató levélben a Főiskola emellett a következő megjegyzést teszi: „Az oktatói állománnyal kapcsolatos MAB álláspont rávilágít a szakma egészének a párhuzamos akkreditációban is nevesített problémájára. A korfa javítására megtörtént fiatal, PhD-val rendelkező szakemberek vendégoktatóként bekapcsolódása a munkába, akik sikeres szakindítás esetén főállásban folytatják tevékenységüket. Az új vendégoktatók, továbbá a részmunkaidőben foglalkoztatott pszichológus szakmai tevékenysége az óvodai nevelés területéhez szorosabban kapcsolódik. Ezen kívül a szak indításának mindkét helyszínén olyan, a szakterületen jártas, ott gyakorlatot szerzett, magasan képzett szakemberek támogatják a szak indítását, akik a gyakorlati képzésben, a módszertani tárgyak oktatásában szívesen bekapcsolódnak az óvodapedagógusok képzésébe. (…)” A MAB FvB véleménye szerint a Főiskola érvelése nem adekvát. Az, hogy az oktatói kar óvónők továbbképzésében vesz részt és a Főiskola folyóirata helyet ad óvodapedagógiai témájú publikációknak nem bizonyítja, hogy az egyes tantárgyfelelősök és oktatók szakmai kompetenciája a szakhoz kapcsolódik. A felsorolt publikációk szerzői közül ráadásul egy személy sem szerepel az óvodapedagógus szak szakindítási beadványának oktatói listáján. Az, hogy helyben lakók alkalmazására törekednek, szintén nem lehet érv a szakmai kompetenciák vagy azok hiányának bizonyítására. A Horizont 2020 kutatás előremutató, de a szakmai kompetenciák meglétét nem bizonyítja. A MAB FvB szakindítási beadvány változtatásait (a korfa javítása és a képzésbe a jövőben bekapcsolódó szakemberek alkalmazása) nem tudja figyelembe venni. A MAB határozata szerint: „A szaktanszékek (pedagógia, pszichológia, módszertani tanszékek) nem a képzés tervezett helyén találhatóak. A gyakorlóhelyek bemutatása hiányzik, a beadvány mindössze azok biztosítottságát jelzi.” A Főiskola válasza szerint: „A szaktanszékek oktatói a Kodolányi János Főiskola minden képzési helyszínén jelen vannak és végeznek oktatói munkát. A képzés tervezett helyszínein a gyakorlóhelyek bemutatása elkészült és a szakindítási anyagban megjelenítésre került.” A MAB FvB megállapítja, hogy a MAB határozat a tanszékekre vonatkozott és nem az oktatókra. A MAB határozata szerint: „A könyvtári állomány gazdag, az iskoláskor előtti nevelésre irányuló irodalom azonban alapszintű (mindössze 145 tétel).” A Főiskola válasza szerint: „A könyvtári állomány gazdag, könyvtárunk több ezer, az óvodapedagógus képzés szakmai alapját jelentő pedagógiai, pszichológiai, társadalomtudományi alapmunkával rendelkezik, és intenzíven gyűjti, bővíti az óvodapedagógiai munkákat. A KJF egyedülálló idegen nyelvű óvodás és kisiskolai korúakra vonatkozó szakirodalommal és nyelvoktatási kézikönyv állománnyal bír, amelyről a szakma is elismeréssel nyilatkozott. Továbbá a képzés rendelkezésére áll a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Pedagógia Szakkönyvtárának pedagógiai, didaktikai és pszichológiai szakirodalma, valamint a legfrissebb tanítás- és tanulás-módszertani, tanügy-igazgatási dokumentumai.” A MAB FvB álláspontja szerint a Főiskola észrevétele nem tartalmaz új adatokat vagy érveket. A beadvány szerint az iskoláskor előtti nevelés, óvoda témakörben 145 magyar és 14 idegen nyelvű könyvtári anyag áll a hallgatók rendelkezésére. Összefoglalóan: a MAB FvB megállapítja, hogy a Főiskola érvelése a tanterv tekintetében ellentmondásos, egyfelől vitatja a MAB határozatának egyes megállapításait, másrészt viszont

6

azoknak megfelelően módosítja szakindítási beadványát. Több ponton (tantárgyi előfeltételek, részidejű képzés, számonkérési formák) a Főiskola nem is vitatja a MAB határozatának megállapításait, csupán módosítja a beadványt. A MAB FvB a szakindítás benyújtását követő változásokat nem tud figyelembe venni. A személyi feltételek tekintetében a MAB FvB egyetért a MAB határozatával. Összességében a MAB FvB egyetért a MAB határozatában foglalt megállapításokkal, a Főiskola nem hozott fel olyan érvet, amely a határozat megváltoztatását indokolná. Mindezek alapján a MAB FvB – a MAB határozatával egyetértve – a Kodolányi János Főiskola óvodapedagógus alapképzési szakán a képzés indítását nem támogatja. Budapest, 2016. május 18.

Szabó András a MAB FVB elnöke h.

7