Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság

Black Cian Magenta Yellow

Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság É

V

E

S

J

E

L

E

N

T

É

S

•

2

0

0

5

Éves Jelentés - 2005 Tartalom Köszöntô

5

A Bank gazdasági környezete és fôbb adatai 2005-ben

6

Független könyvvizsgálói jelentés

11

Mérleg (eszközök és források) Mérlegen kívüli tételek Eredménykimutatás Nemzetközi számviteli elôírások szerinti mérleg Nemzetközi számviteli elôírások szerinti eredménykimutatás A magyar számviteli szabályok és IFRS szerinti saját tôke közötti különbség levezetése

12 12 13 14 15 16

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság Az üzleti tevékenység alakulása Hitelezés – 2005 Fejlesztési tôkefinanszírozás – 2005 Támogatásközvetítés – 2005 Forrásbevonás – 2005 Az MFB Rt. tevékenységének kiszélesítése

17 21 22 26 28 30 32

Függelék Az MFB Rt. Igazgatósága Az MFB Rt. Felügyelô Bizottsága Az MFB Rt. vezetése Az MFB Rt. Képviseleti Hálózata

34 35 36 37

Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság – Éves jelentés 2005

3

magyar fejlesztési bank részvénytársaság

Zdeborsky György

4

Erôs János

Czirják Sándor


KÖSZÖNTÔ

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2003-ban megkezdett átalakítása 2005-ben is folytatódott. A hatékonyabb mûködés és a kiemelt gazdaságfejlesztési célok hathatós érvényesítése érdekében, az átalakítás elsô lépéseként – a Kormány döntése alapján – 2004-ben létrejött az MFB-bankcégcsoport. A 2005-ös tevékenység, a Bank eredményei és a cégcsoport gazdaságban betöltött szerepének alakulása e stratégia helyességét igazolják. 2006-ban további tevékenységbôvülés várható: a globalizált gazdasági környezet által megkövetelt módon és az európai támogatási lehetôségek kihasználása érdekében a fejlesztési intézményrendszert koncentráltabbá, s ennek révén hatékonyabbá kell tenni. Az átlátható struktúra és az aktivitás növekedésének hatására a Bank üzleti eredményei ugrásszerûen javultak, piaci helyzete a korábbinál jóval kedvezôbbé vált. Az MFB Rt. tevékenységét a fejlesztések és a beruházások elôsegítésére összpontosítja úgy, hogy mûködése egyaránt összhangban legyen a magyar gazdaság kiemelt fejlesztési céljaival és az európai uniós feltételekkel. Hogy a Bank jó úton jár, azt mutatják a számok is. 2002-ben az adózás elôtti veszteség még 136 milliárd forint volt, 2003-tól a Bank nyereségesen mûködik és 2005-ben a nyereség elérte a 25 milliárd forintot. A Bank mérlegfôösszege 508 milliárd forintról 779 milliárd forintra emelkedett. A 2005. évi kiugróan jó eredményhez az egyedi nagyberuházásokra nyújtott hitelek bôvülése és a SZÖVÜR hitelek rendezése is hozzájárult. Az MFB Rt. által folyósított hitelek nagysága majdnem megháromszorozódott 2003 és 2005 között, az utolsó évben már elérte a 310 milliárd forintot. Az MFB Rt. fejlesztésfinanszírozási tevékenységének növekvô makrogazdasági hatását jelzi az is, hogy a Bank által kihelyezett hitelekbôl megvalósult beruházások aránya a magyarországi összes beruházáson belül egyre nô: az elmúlt három évben több mint kétszeresére emelkedett. Ebben a folyamatban gazdaságstratégiai szempontból is nagy jelentôsége volt a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok fejlesztését támogató „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok 2005. májusi bevezetésének is. A kialakított rendszer átláthatóvá tette a több mint ötvenféle beruházási célt. A hitelezésben a kereskedelmi bankok és a takarékpénztárak közvetítô szerepe tovább nôtt. Az elmúlt évek folyamatos átalakulásával az MFB Rt. elérte, hogy az európai uniós társaihoz hasonló, a gazdaság versenyképességét növelô fejlesztési bankként mûködjön. A gazdasági felzárkózás olyan eszközévé vált, amely képes hatékonyan érvényesíteni Magyarország és az Európai Unió legfôbb gazdaságfejlesztési törekvéseit. A beruházási célok hosszú távú finanszírozhatósága érdekében az MFB Rt. prudensen és átláthatóan mûködik. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminôsítô intézet 2005-ben is megerôsítette az MFB Rt. A1-es hosszú lejáratú és P-1-es rövid lejáratú hitelminôsítését. A fejlesztések finanszírozásának forrásait a Bank elsôsorban a külföldi tôkepiacokról felvett, és jelentôs mértékben a partnerintézményekkel (EIB, CEB, NIB, NRW) kötött megállapodás alapján biztosította. Az MFB-bankcégcsoport 2006-ban a kialakult hitelezési és tôkebefektetési tevékenység folytatása mellett jelentôsen kibôvíti fejlesztési és támogatásközvetítési tevékenységét. Olyan „one-stop”, azaz „egyablakos” fejlesztési intézményrendszert alakít ki, amely a vállalkozások számára a fejlesztési források teljes eszköztárának (hitel, tôke, garancia) egy helyen való elérését teszi lehetôvé, ezzel funkcióit tekintve a „vállalkozók bankjává” válik. Budapest, 2005. december 31.

Zdeborsky György az Igazgatóság elnöke

Erôs János vezérigazgató

Czirják Sándor vezérigazgató

a bank gazdasági környezete és fôbb adatai 2005-ben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság számára – a stratégiájában meghatározott célok elérése, a fejlesztéspolitika és a vállalkozások közötti „híd-funkció” hatékony megvalósítása szempontjából – kiemelkedô fontosságú a nemzetközi és a hazai makrogazdasági folyamatok alakulása. A belföldi üzleti feltételek, a növekedési és beruházási folyamatok a Bank kihelyezéseinek növelését és termékkínálatát is befolyásolják. Ez utóbbinál az MFB Rt. figyelembe veszi a makro- és mikrogazdasági impulzusokat, illetve a változó konjunkturális feltételek alakulását, s ezzel orientálja a vállalatok fejlesztési lehetôségeit. Magyarország számára hagyományosan meghatározóak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. A nagyfokú külkereskedelmi nyitottság fontossá teszi a külsô feltételek változásának figyelemmel kísérését, mivel ezek a termelô- és a pénzügyi szektor mûködési környezetét egyaránt jelentôsen befolyásolják. A mai globalizált környezetben egyetlen gazdaság és vállalat sem vonhatja ki magát a nemzetközi folyamatok hatásai alól. A sikeres alkalmazkodás feltétele a legújabb technológiai trendek követése, rugalmas gazdasági szerkezet kialakítása és normatív üzleti környezet megteremtése. Mindezekben az MFB Rt. ösztönzô, vállalkozási környezetet is formáló mechanizmusai meghatározó szerepet játszanak. A világgazdaság fejlôdése az 1990-es évek második felétôl – a 2001-ben bekövetkezett törés ellenére – viszonylag magas szintû és kiegyensúlyozott. 2005-ben a növekedés 4,4%-ot tett ki. A globalizáció egyik következménye, hogy a konjunktúraciklusok a világ fôbb gazdasági övezeteiben és az egyes gazdaságokban is egyre inkább harmonizálódnak egymással. Miközben a növekedési folyamatok iránya az egyes országokban hasonló, annak szintjében rendkívül jelentôs különbségek alakultak ki. A világgazdasági GDP 2005-ös bôvülése mögött is az egyes meghatározó gazdaságok nagyon eltérô folyamatai húzódtak meg. Magyarország számá-

6

ra nagy jelentôségû, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között továbbra is számottevô a növekedési különbség. Míg az USA 2005ben 3,5%-os növekedési ütemet ért el, a fejlett régiók közül az Európai Unió fejlôdik a leglassabban (EU15 2005: 1,5%). Ázsia, a meghatározó országok – Kína (2005: 9,9%), India (2005: 8,3%), Japán (2005: 2,7%) – egyidejûleg kedvezô fejlôdése következtében jelenleg a világgazdaság legdinamikusabb régiója. A világgazdaságban azok az országok tudtak a legsikeresebben alkalmazkodni a felgyorsult változásokhoz, amelyeknek a gazdasági szerkezete rugalmas, a technológia fejlesztésében és alkalmazásában élen járnak, továbbá: ahol a piaci feltételek és a gazdaságösztönzési rendszer egymást erôsítve segíti elô a vállalati szektor alkalmazkodását. Végezetül pedig, ahol a gazdaságpolitika – a nyitott piacok mellett is – képes a maga eszközeivel a jelentkezô kedvezôtlen folyamatokat gyorsan ellensúlyozni. Az új uniós, kelet-közép-európai tagállamok (EU8) átlagos, súlyozott gazdasági növekedése 2005-ben 4,5%-os volt, de csekély gazdasági súlyuk miatt ez az EU növekedésére csak kismértékben hatott. A magyar gazdaság tavalyi 4,1%-os növekedése az EU régi tagállamaihoz való felzárkózás gyorsulását jelzi, ám az új tagállamokkal összehasonlítva nem volt kiemelkedô. Ugyanakkor az elmúlt években a kelet-középeurópai EU-tagállamok között Magyarország növekedése volt az egyik legkiegyensúlyozottabb. (A növekedés éves átlagos szintje 2000–2005 között 4,37%, az újonnan csatlakozott térségbeli gazdaságoké pedig 3,81%. A növekedési ütem szórása – Szlovénia mellett – Magyarországon volt a legalacsonyabb, azaz a növekedés itt volt a legkiegyenlítettebb.) A hazai gazdasági folyamatokra 2005-ben továbbra is a kettôsség volt jellemzô. Míg a reálgazdaság fejlôdésének szerkezete kedvezôen alakult, a makrogazdasági egyensúly továbbra sem javult számottevôen. A tartósan kiegyensúlyozott ütemû felzárkózás szempontjából kifeje-


Forrás: IMF, GKM-adatok alapján

GDP-növekedés 2005-ben

zetten pozitív, hogy 2005-ben a növekedés három fô tényezô egyidejû bôvülésén alapult: a beruházások, a lakossági fogyasztás, és legfôképpen az export. A növekedés szerkezete kedvezô exportrugalmasságot jelez, s ez biztosíthatja, hogy a növekedés magas szintje hosszabb távon is fenntartható legyen. 2005-ben a külkereskedelem egyensúlya látványosan javult (az export volumene 11%-kal, az importé azonban csak 5%-kal növekedett), ami a folyó fizetési mérleg alakulására is pozitívan hatott. Figyelembe véve a kedvezôtlen nyugat-európai konjunkturális folyamatokat, ez azt jelzi, hogy a magyar kivitelben döntô súlyt képviselô transznacionális vállalatok exportját már nem annyira a nyugat-európai piac határozza meg, mint inkább a világpiac. (Gazdaságunk nyitottságát jelzi, hogy 2005-ben az export/GDP arány 56%, az import/GDP arány pedig közel 60% volt.) A külkereskedelmi mérleg javulását erôsítette az is, hogy a magyar gazdaság külkapcsolatai az utóbbi 2-3 évben szerteágazóbbá váltak, és emiatt pl. a kelet-közép-európai, vagy

a távol-keleti országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok fokozatosan felértékelôdtek. A tartós fejlôdés feltétele, hogy a növekedési tényezôk közötti arányok ne változzanak meg, s az export továbbra is meghatározó szerepet töltsön be. Ennek fô hátterét a multinacionális cégek és a nagyvállalatok jelentik. Ugyanakkor a nemzetközi és a hazai vállalati szektor közötti kapcsolódási pontok, hidak kialakítása és megerôsítése egyre fontosabbá válik, éppen a gazdasági növekedés minél szélesebb bázisának kialakítása érdekében. Az MFB Rt. továbbra is támogatja ezt a folyamatot forrásai körültekintô kihelyezéseivel. A gazdasági folyamatok kedvezôtlen jellemzôje volt 2005-ben a költségvetési és a folyó fizetési mérleg egyensúlytalansága. A folyó fizetési mérleg egyenlege GDP-arányosan a 2004-es 8,6% után 2005-ben 7,3% volt, azonban az államháztartás egyenlege a GDP 5,4%-áról 6,1%ra romlott. A beruházások alakulása 2005-ben is meghatározó volt a Magyar Fejlesztési Bank


7

tevékenységére. 2005-ben a belföldi beruházások 6,4%-kal növekedtek, ami a gazdaság további erôteljes fejlôdését vetíti elôre. A feldolgozóipari beruházások azonban csak 2,4%-kal nôttek, s ez a 2003–2004-es 10% feletti dinamikához képest erôteljes lassulást jelez. A nemzetközi összehasonlításban is jelentôs beruházásbôvülés legfôbb összetevôje az infrastruktúra volt, ezen belül az autópálya-hálózat állami fejlesztése. Ez nagyban elôsegíti a gyors infrastrukturális felzárkózást és a regionális fejlôdési feltételek kiegyenlítését. Ezzel párhuzamosan, a vállalati szektor beruházásainak növelése is igen fontos feladat lesz 2006–2007-ben. Nagyhatású folyamatként – trendváltásként – értékelhetô, hogy 2005-ben jelentôsen lassult a fogyasztói árak emelkedése: a 3,6%-os éves átlagos infláció több mint három százalékpontos mérséklôdést jelent 2004-hez képest, s már nagyon közel van a maastrichti inflációs cél teljesítéséhez. A forint árfolyama 2005-ben viszonylag stabil volt, az év során az EUR/HUF árfolyam a ±15%-os ingadozást lehetôvé tevô 282,36 forintos sávközép erôs oldalán, a 250-es szint körül, végig 4–5%-os sávon belül mozgott. A lassuló infláció mellett ez is elôsegítette a jegybanki alapkamat fokozatos és összességében jelentôs (350 bázispontos) csökkenését. Európai összevetésben azonban a reálkamat hazai szintje az év során változatlanul magas volt, akárcsak az EU által figyelembe vett és a magyar fejlesztéspolitika szempontjából meghatározó referenciakamat (8,59%, az 5 éves államkötvények hozama alapján kerül kiszámításra). Hosszú távon a kamat további csökkenése a fejlesztési források volumenének a bôvítését eredményezi, ez pedig megnöveli a támogatáspolitika mozgásterét. Magyarországon a 2002 és 2005 közötti idôszakban, az egymástól sokszor elváló inflációs és kamatfolyamatok eredményeképpen kialakult magas reálkamat sem fogta azonban vissza a beruházásokat. Ezek a jobbára növekvô tôkeköltségek és a jelentôs költségvetési hiány mellett is kiegyensúlyozottan alakultak, vagyis a kamat-

8

politikára viszonylag rugalmatlanul reagált a gazdaság. Ezzel párhuzamosan a megtakarítások szintje kedvezôtlenül alakult, ellensúlyozásában a megfelelô hitelkonstrukciók felkínálása, illetve a hosszú távú megtakarítási formák ösztönzése játszhat fontos szerepet. Az infláció kedvezô alakulása mellett Magyarországon az elmúlt idôszak pozitív folyamatai közé tartozott, hogy erôsödött a lakosság gazdasági aktivitása. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta a 2004-es 6,1%-ról 2005-ben 7,2%-ra emelkedett, ez azonban még mindig jelentôsen alacsonyabb, mint az EU25-ök átlagosan 8,7%-os mutatója, és nem éri el az új tagállamokban tapasztalható arányt sem (Szlovénia kivételével). A gazdasági növekedés kedvezô szerkezetét jelzi, hogy az exporttal és a beruházásokkal szemben a fogyasztás csak kismértékben, 1,7%kal bôvült 2005-ben, s ez 10 éve a legalacsonyabb, de a gazdasági növekedés szempontjából továbbra is érzékelhetô ütem. A háztartások fogyasztása reálértéken 2%-kal nôtt, és mivel a nettó reálkeresetek ennél jobban emelkedtek, ez már a megtakarítási hajlandóság növekedésére utal, ami mind a növekedés egyensúlyi pályáját, mind a fejlesztésfinanszírozási lehetôségeket tekintve kedvezô tényezô. A magyar gazdaság belsô folyamatai és a nemzetközi trendekhez való igazodás szempontjából magasabb megtakarítási ráta lenne kívánatos. 2005-re a GDP-arányos megtakarítási ráta a 2003. évi mindössze 0,2%ról már 4,2%-ra emelkedett. Nemzetközi összehasonlításban azonban mind a lakossági megtakarítások, mind az eladósodottság szintje ma még alacsony. 2005-ben a bankszektor továbbra is dinamikusan fejlôdött Magyarországon. A szektor összesített mérlegfôösszege a 18%-os növekedés után a GDP-hez viszonyítva körülbelül 80%-os, ami azonban még jelentôsen elmarad az eurózóna 280%-os arányától. A magánszektornak nyújtott hitelek GDP-hez viszonyított aránya is csak 52%-os, ami alig 40%-át teszi ki az eurózóna átlagának.


Az MFB Rt. jegyzett tôkéje, saját tôkéje és mérlegfôösszege (Mrd Ft)

A következô években a magyar gazdaság felzárkózásának folyamata, ennek várható gyorsulása nemcsak feltételezi, de minden bizonnyal magával hozza a pénzügyi közvetítés szerepének, funkciójának további erôsödését, az eddiginél is jelentôsebb érvényesítését.

2004

2005

87,6 100,2 533,9

87,6 105,5 605,8

87,6 113,5 779,4

Az MFB Rt. mérlegfôösszege a bankszektor mérlegfôösszegének arányában


Forrás: MFB Rt., PSZÁF- adatok alapján

Jegyzett tôke Saját tôke Mérlegfôösszeg

2003

9

Forrás: MFB Rt., PSZÁF-adatok alapján

A bankszektor mérlegfôösszegének növekedése és a GDP változása

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság tevékenysége a 2005. évi tervezettnek megfelelôen alakult. A Bank mérlegfôösszege közel 780

10

milliárd forint volt, az MFB Rt. részesedése a bankszektorban mintegy 4,5% volt, adózás elôtti eredménye meghaladta a 25 milliárd forintot.


független könyvvizsgálói jelentés


11

Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság A magyar számviteli elôírások szerint összeállított mérleg

ESZKÖZÖK (aktívák) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív idôbeli elhatárolások

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK (passzívák) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség Ügyfelekkel szembeni kötelezettség Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív idôbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tôke Jegyzett, de még be nem fizetett tôke (–) Tôketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (±) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (±)

FORRÁSOK ÖSSZESEN

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Függô kötelezettségek Jövôbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések

12

adatok millió Ft-ban 2004.12.31. 2005.12.31. 2 046 128 068 134 746 275 251

7 770 71 143 152 248 456 696

3 440 1 330 1 008 35 859 2 205 3 679 0 10 485 7 668

3 440 0 892 52 490 2 161 3 553 0 14 130 14 889

605 785

779 412

adatok millió Ft-ban 2004.12.31. 2005.12.31. 319 684 21 058 129 091 1 189 6 361 13 410 9 500 87 570 0 85 357 1 812 –73 454 0 0 4 207

444 036 62 257 132 151 8 883 6 352 2 767 9 500 87 570 0 16 109 3 710 0 0 0 6 077

605 785

779 412

adatok millió Ft-ban 2004.12.31. 2005.12.31. 127 167 20 711 14 605


141 879 12 457 8 381

Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság A magyar számviteli elôírások szerint összeállított eredménykimutatás

EREDMÉNYKIMUTATÁS 1. 2.

Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET (1–2) 3. Bevételek értékpapírokból 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 5. Fizetett (fizetendô) jutalék- és díjráfordítások 6. Pénzügyi mûveletek nettó eredménye 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységbôl 8. Általános igazgatási költségek 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbôl 11. Értékvesztés, követelések utáni kockázati céltartalékképzés a függô és biztos (jövôbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelés után és kockázati céltartalék felhasználása a függô és biztos (jövôbeni) kötelezettségekre 12/A Általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás különbözete 13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonylatban lévô vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok, kapcsolt és egyéb részesedési viszonylatban lévô vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény (16-17) 19. Adózás elôtti eredmény (±15±18) 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény (±19-20) 22. Általános tartalékképzés és -felhasználás (±) 23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±21±22+23-24)

adatok millió Ft-ban 2004 2005 42 236 18 791 23 445 15 1 047 856 –2 282 19 784 7 632 961 7 299

38 670 20 244 18 426 313 956 771 489 20 315 8 427 1 137 5 882

18 701

31 499

11 712

33 878

0

–600

4 992

4 173

0 13 280 629 1 131 –502 12 778 1 437 11 341 –1 134 0 6 000

2 818 24 706 13 027 12 711 316 25 022 6 047 18 975 –1 898 0 11 000

4 207

6 077


13

Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság Nemzetközi számviteli elôírások szerint összeállított mérleg

MÉRLEG

adatok millió Ft-ban 2004.12.31. 2005.12.31.

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal Bankközi kihelyezések Hitelek és elôlegek, a várható hitelveszteségre képzett értékvesztéssel csökkentve Értékpapírok Részesedések Egyéb eszközök Tárgyi eszközök

2 346 135 336

7 964 152 054

275 251 133 009 44 730 9 719 5 884

456 696 78 093 53 382 28 127 5 714

Eszközök összesen

606 275

782 030

Bankközi hitelek és betétek Ügyfelek által elhelyezett betétek Kibocsátott értékpapírok Fedezeti célú pénzügyi instrumentumok Egyéb kötelezettségek

319 683 21 058 127 461 876 20 232

444 036 62 257 131 576 98 17 403

Kötelezettségek összesen

489 310

655 370

9 500

9 500

87 570 52 036 106 011 1 812 (139 964)

87 570 – 18 082 4 310 7 198

Saját tôke összesen

107 465

117 160

Források és saját tôke összesen

606 275

782 030

Függô és jövôbeni kötelezettségek

132 175

145 955

Alárendelt kölcsöntôke Jegyzett tôke Részvénykibocsátási felár Tôketartalék Kötelezô tartalékok Felhalmozott eredmény

14


Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság Nemzetközi számviteli elôírások szerint összeállított eredménykimutatás

adatok millió Ft-ban 2004 2005 Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások Nettó kamatbevétel

42 267 (19 133) 23 134

38 670 (20 244) 18 426

(8 167)

4 633

1 047 (949) 98

956 (860) 96

Befektetések értékesítésének eredménye Befektetések várható veszteségére képzett értékvesztések

116 (3 916)

712 (4 608)

Osztalékbevétel Devizakereskedelem eredménye, nettó bevétel Egyéb céltartalék-visszaírás (-képzés) Egyéb mûködésbôl származó bevétel Egyéb mûködési bevétel

15 70 1 099 12 933 14 117

313 — (2 265) 15 363 13 411

(9 365) — (1 667) (11 032)

(10 362) (510) (868) (11 740)

Adózás elôtti eredmény

14 351

20 930

Társasági adó/Halasztott adó

(1 564)

(6 047)

—

—

12 787

14 883

Várható hitelezési veszteségre képzett értékvesztés Kapott jutalékok és díjjellegû bevételek Fizetett jutalék és díjjellegû ráfordítások Nettó jutalék és díjbevétel

Általános és adminisztratív költségek Devizakereskedelem eredménye, nettó ráfordítás Egyéb mûködésbôl származó ráfordítás Egyéb mûködési ráfordítások

Fizetett osztalék Adózott eredmény


15

Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság A magyar számviteli szabályok és az ifrs szerinti saját tôke közötti különbség levezetése

adatok millió Ft-ban Saját tôke 2004. december 31. Magyar éves beszámoló 105 492 Általános kockázati céltartalék átsorolása – Általános kockázati céltartalék – Általános tartalék – Pénzügyi instrumentumok átértékelésének hatása 1 973 Fizetett osztalék – Halasztott adó – Nemzetközi éves beszámoló 107 465

16

Adózott eredmény 2005

Általános tartalék

Eredménytartalék

6 077

1 898

–

113 467

– 600 1 898

600 – –

– (600) (1 898)

600 – –

(4 692) 11 000 – 14 883

– – – 2 498

5 812 (11 000) – (7 686)

3 093 – – 117 160


Saját tôke 2005. december 31.

1. A magyar fejlesztési bank részvénytársaság

A társaság neve: Székhelye: Alapítás idôpontja: Társasági forma: Tulajdonos: Részvényesi jogok gyakorlója: A Bank vezérigazgatói: Részvények száma, névértéke:

A Bank tevékenységi köre:

Cégbírósági bejegyzési szám: BAF engedély száma: ÁPTF engedély száma: A bank információs honlapja:

Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB Rt.) 1051 Budapest, Nádor u. 31. 1991. december 1. részvénytársaság Magyar Állam (100%) gazdasági és közlekedési miniszter Erôs János Czirják Sándor Névre szóló törzsrészvények értéke 87 570 000 000 Ft, amely 87 570 db 1 000 000 Ft névértékû névre szóló törzsrészvénybôl áll. TEÁOR 65.12 egyéb monetáris tevékenység, TEÁOR 65.21 pénzügyi lízing, TEÁOR 65.23 máshova nem sorolt, egyéb pénzügyi tevékenység 01-10-041712 32/1993. 973/1997/F www.mfb.hu

1.1. Jogállás A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (rövidítve: MFB Rt. vagy a Bank) szakosított hitelintézeti jogállású egyszemélyes, zártkörû részvénytársaság. A Bank jogállását, feladatait és tevékenységi körét jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló, többször módosított 2001. évi XX. törvény, az Alapító Okirat rendelkezései, valamint a Kormány által 2004-ben jóváhagyott középtávú stratégia határozzák meg.

1.2. Minôsítés A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminôsítô intézet 2005-ben is megerôsítette az MFB Rt. A1-es hosszú lejáratú és P-1-es rövid lejáratú hitelminôsítését.

1.3. Stratégia Az elfogadott középtávú stratégia alapján a Bank kiemelt feladata, hogy közép- és hosszú lejáratú fejlesztési források biztosításával járuljon hozzá a magyar gazdaság versenyképességének erôsítéséhez, az Európai Unió egységes piacán való eredményes mûködéshez szükséges gazdasági felzárkózás feltételeinek megteremtéséhez. Alapvetô feladata a nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami és önkormányzati fejlesztésekhez szükséges finanszírozások hitellel való biztosítása, közremûködés a kis- és középvállalkozások beruházásainak fejlesztési hitel- és tôkefinanszírozásában. Fontos szempont, hogy az MFB Rt. a banki tevékenységeket komplexen kezelje, konzisztens struktúrába foglalja, biztosítsa a közöttük lévô kapcsolatrendszert, a felhasználók és döntéshozók számára az átláthatóságot. Ennek nélkülözhetetlen eleme a part-


17

nerség és együttmûködés a vállalkozásfejlesztési intézményekkel és a kereskedelmi bankokkal. A stratégiában meghatározott célok elérését az alábbi eszközök, módszerek segítik: – a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú, hazai és külföldi források bevonása és közvetítése; – állami, önkormányzati és vállalkozói fejlesztések hitel- és tôkefinanszírozása; – az európai uniós tagsághoz kapcsolódó fejlesztések (beruházások) pénzügyi lebonyolításában való közremûködés.

1.4. Az MFB-bankcégcsoport Az MFB Rt. stratégiai cégcsoportját a következô társaságok alkotják: Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Magyar Export-Import Bank Zrt., Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., Magyar Követeléskezelô Zrt., Nemzeti Ingatlanfejlesztô és Lakásberuházó Zrt., Magyar Közmû Zrt. (az utóbbi beolvadása folyamatban van a NIL Zrt.-be). A Bank középtávú stratégiájában meghatározott bankcégcsoporti alapstruktúra kialakítása 2004-ben megtörtént, a következô évben folytatódott a mûködési folyamatok, az információáramlás technológiájának összehangolása, szabályozása, a szinergikus lehetôségek feltárása és kiaknázása a csoport társaságai között. Ennek keretében a következô fontosabb intézkedések valósultak meg az MFB-bankcégcsoport szintjén 2005. évben: A „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok meghirdetésérôl és a fejlesztési tôkefinanszírozási eszközök kiszélesítésérôl hozott 1041/2005. (V.5.) számú Kormányhatározat végrehajtása érdekében, az MFB Rt. részvényesi jogait gyakorló gazdasági és közlekedési miniszter vonatkozó Alapítói határozatának megfelelôen megkezdôdött a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tevékenységének kibôvítése a tudásalapú gazdaság fejlesztését szolgáló belföldi befektetési konstrukciókkal; az innovációt támogató

18

kockázati tôkebefektetési alapok és befektetô társaságok – Corvinus csoporton belüli – létrehozásával és az ehhez szükséges források hozzárendelésével. Az MFB-bankcégcsoporti tagok racionális mûködésének és költséghatékonyságának biztosítása, valamint a párhuzamos tevékenységek kialakulásának elkerülése érdekében az MFB Rt. döntött a Magyar Közmû Zrt. beolvasztásáról a Nemzeti Ingatlanfejlesztô és Lakásberuházó Zrt.-be. A beolvadó társaság racionalizált tevékenységi körének integrálása mellett a beolvadás cégjogi folyamata várhatóan 2006. I. félévben zárul le. A kkv-szektor exportfinanszírozásában és külföldi piaci expanziójában meghatározó szerepet játszó Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank), a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. termékstruktúrájának, ügyfél-akvizíciójának összehangolásával képessé váltak arra, hogy az „egyablakos” rendszerben teljes körû fejlesztési és exportfinanszírozási szolgáltatást nyújtsanak. A Magyar Követeléskezelô Zrt. az APEH-ról szóló 2002. évi LXV. törvény 2.§ (8) bekezdése alapján megkötötte az adóhatósággal a felszámolás, illetve a végelszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló APEH és TB-követelések engedményezésére vonatkozó, kizárólagosságot biztosító keretszerzôdést. A szerzôdés hosszú távon biztosíthatja a köztartozások hatékony kezelését. Szintén 2005-ben kerültek aláírásra Magyar Követeléskezelô Zrt. és a bankcégcsoport egyes tagjai között (MFB Rt., Mehib Zrt.) a problémás követelések kezelésére, átvételére vonatkozó megállapodások.

1.5. Képviseleti Hálózat, regionális képviseletek 2005-ben A megyeközpontokban mûködô képviseleti irodák, valamint a régiófeladatokat is ellátó, Képviseleti Hálózat elsô teljes mûködési éve volt


a 2005-ös esztendô. Tevékenységük kiszélesedett és napi szintûvé vált a Bank és a fejlesztésekben, vagy azok kezelésében érdekelt intézmények közötti együttmûködés. Sikerült a refinanszírozásban részt vevô hitelintézetek országos hálózatába bekapcsolódni. Hatékonyabbá vált az információközvetítés és a kommunikáció. 2005-ben a Hálózat alaptevékenységei mellett elôtérbe került a refinanszírozással kapcsolatos tevékenység intenzitásának növelése, valamint az MFB-bankcégcsoport társaságai (Mehib Zrt., Exim Zrt. és a Corvinus Zrt.) mûködésének összehangolása és közös projektfinanszírozások szervezése. A teljes körû ügyfélkiszolgálás érdekében a Képviseleti Hálózat a bankcégcsoport közös információs és értékesítésközvetítôi felületévé vált. Kiemelt szerepet játszanak a képviseletek a támogatásközvetítési feladatokhoz kapcsolódó elôvizsgálatok, valamint utó- és záróvizsgálatok végzésében. Bár a Képviseleti Hálózat nem végez közvetlen hitelakvizíciós tevékenységet, kapcsolatrendszere és szakmai felkészültsége mégis üzleti lehetôségeket generál. 2005-ben az üzleti területek számára ilyen módon átadott hitel- és tôkeügyletek értéke elérte a 30 milliárd forintot. 2005-ben kiteljesedett a Hálózat marketingkommunikációs tevékenysége: a régiókban megrendezett roadshow-k, szakmai fórumok, elôadások során 8-10 ezer érdeklôdôt értek el.

A Panel Plusz Hitelprogramhoz kapcsolódva 65 lakossági fórumot tartottak a Hálózat szakemberei. A helyi médiumokban nyilvánosságot kapott kampányok széles körben ismertté tették a képviseleti irodákat és ajánlataikat.

1.6. Mûködés A Bank, stratégiáját szem elôtt tartva, tevékenységét prudens és transzparens módon végzi. Céljait összekapcsolja a gazdaságossági követelmények érvényesítésével és a hatékonysággal. A Bankhoz 2005. február 18-án kézbesítették a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálatát lezáró határozatot, valamint a végleges vizsgálati jelentést. A Felügyelet az MFB Rt. mûködését prudensnek minôsítette, elmarasztaló megállapítást a határozat nem tartalmaz. Az Állami Számvevôszék 2005. év végén megkezdte a Banknál szokásos, kétévenkénti átfogó vizsgálatát, a végleges számvevôszéki jelentés elkészülése a közeljövôben várható. A hatékony imázs- és termékkommunikáció eredményeként az MFB Rt. ismertsége nôtt 2005-ben, az ügyfélszolgálati és a képviseleti irodák regisztrációi kiemelkedô érdeklôdést mutatnak a termékek iránt. A termékkommunikáció jól áttekinthetô kiadványai folyamatosan követték a változásokat. A Bank 2005. évi kommunikációs tevékenységében kiemelt helyet kapott a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor.

1.7. Az MFB Rt. külföldi számlavezetôi – – – – – – –

ABN-AMRO Bank Commerzbank AG Bank Austria Euroclear Mizuho Corporate Bank Ltd. Royal Bank of Scotland Zürcher Kantonalbank

New York, USA Frankfurt, Németország Bécs, Ausztria Brüsszel, Belgium Tokió, Japán London, Egyesült Királyság Zürich, Svájc


19

1.8. Az MFB Rt. nemzetközi kapcsolatai, tagsága – European Investment Fund (EIF) Európai Befektetési Alap 2003. július 9-e óta 0,25%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik; – European Association of Public Banks (EAPB) Állami Tulajdonú Bankok Európai Szövetsége 2002 novembere óta tagja az EU köztulajdonban álló pénzintézetei szövetségének; – Club of Institutions in the European Union Specialising in Long-Term Credit (ISLTC) Az Európai Unió hosszú lejáratú hitelnyújtásra szakosodott pénzintézeteinek klubja 2003 áprilisától társult tag, 2004. május 1-jei EU-csatlakozást követôen teljes jogú tag; – Network of European Financial Institutions for Small and Medium Sized Enterprises (NEFI) Kis- és Középvállalkozások Finanszírozásával foglalkozó Európai Pénzintézetek Hálózata 2003 júniusától megfigyelô, 2004. május 1-jei EU-csatlakozást követôen teljes jogú tag; – International Capital Market Association (ICMA) International Securities Market Association (ISMA) 2005-tôl ICMA néven mûködik tovább Nemzetközi Értékpapírpiaci Szövetség 2005-tôl Nemzetközi Tôkepiaci Szövetség 2003. augusztus 28-a óta teljes jogú tag; – International Chamber of Commerce (ICC) Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 2003 óta tag; – European Private Equity & Venture Capital Association (EVCA) Európai Magántôke és Kockázati Tôke Szövetség 2004. november 19-e óta teljes jogú tag. Több jelentôs nemzetközi pénzügyi szervezet, így az ISLTC és az EAPB is Budapestet választotta 2005. évi közgyûlésének helyszínéül, amelynek az MFB Rt. volt a vendéglátó házi-

gazdája. A rendezvények komoly mértékben hozzájárultak a Bank nemzetközi kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez, az európai uniós integrációjának erôsítéséhez.

1.9. Az MFB Rt. tagsága a hazai szervezetekben – – – – – – –

20

Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AHVA) Hitelgarancia Zrt. Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Magyar Bankszövetség Magyar Forex Társaság Magyar Kockázati és Magántôke Egyesület Országos Betétbiztosítási Alap


2. az üzleti tevékenység alakulása

Hitelek

„Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok

fejlesztési tôkebefektetés

Támogatásközvetítés

Kkv Fejlesztési Tôkebefektetési Program

A GVOP fejlesztési programjai (1.1.1., 1.1.2., 1.2.1., 1.2.2., 1.1.3.)

– Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram – Agrárfejlesztési Hitelprogram – Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram

Piaci alapú egyedi tôkebefektetések

Egyedi hitelek

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tevékenységének szélesítése

Egyéb hazai támogatások Egyedi támogatások

2.1. Hitelezés A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2005-ben a magyar vállalkozások versenyképességének erôsítése és a helyi közösségek kezdeményezéseinek pénzügyi megerôsítése érdekében a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak szóló, hosszú lejáratú és kedvezményes kamatozású hitellehetôségeit a „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok néven vonta össze. Az átlátható rendszer megteremtésével egyidejûleg több mint ötven beruházási célt fogalmazott meg az új program, amely harmonizált feltételek mellett került kialakításra és meghirdetésre.

2.2. Fejlesztési tôkefinanszírozás Az MFB Rt. a 2005-ös év során folytatta tôkefinanszírozási tevékenységét, melynek célja továbbra is a magyarországi székhelyû vállalkozások viszonylag alacsony tôkefelhalmozó

képességébôl fakadó tôkehiányának enyhítése és pótlása. A 2004-ben indult Kkv. Fejlesztési Tôkebefektetési Programot az Európai Unió notifikációs eljárása keretében megvizsgálták és jóváhagyták. A Bank tôkebefektetési tevékenysége a Kkv. Fejlesztési Tôkebefektetési Programjával, valamint egyedi fejlesztési tôkebefektetések végrehajtásával valósul meg.

2.3. Támogatásközvetítés Az MFB Rt. támogatásközvetítési feladata az európai uniós és a hazai támogatások közvetítését foglalja magába. Ezen belül meghatározó súlyú a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), valamint az egyedi kormánydöntés alapján mûködô támogatási konstrukció döntés-elôkészítési és ellenôrzési feladatainak ellátása.


21

2.1. hitelezés – 2005

Az MFB Rt. 2005. évi hitelezési tevékenységének nagy részét a meglévô és az újonnan bevezetett hitelprogramok adták. A Bank 1041/2005.(V.5.) Kormányhatározat alapján

2005. június 1-jével meghirdette a „Sikeres Magyarországért” elnevezésû Vállalkozásfejlesztési, Agrárfejlesztési és Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogramokat.

Szerzôdött hitelek állományának össszesített megoszlása 2005.12.31.

A termékszerkezet átalakításának alapvetô célja az volt, hogy a fejlesztési hitellehetôségek egységesebb feltételrendszerben, könnyebben elérhetôk legyenek, és a kereskedelmi bankoknak rugalmasabb felhasználást, ezáltal jobb ügyfélkiszolgálást biztosítson. Másik fontos célja

olyan keretrendszer létrehozása volt, amelyben – az egyes ágazatok és kiemelt fejlesztési irányok szerinti csoportosítással – lehetôvé válik a gazdasági versenyképességet szolgáló új hitelezési célok befogadása, egy hatékonyabb hitelezési folyamat lehetôségének megteremtése.

Szerzôdött hitelek összesített állományának megye szerinti megoszlása 2005.12.31.

22


Az MFB Rt. a fenti kormányhatározat értelmében az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogramot, a Regionális Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot, a Partner Hitelprogramot, az Európa Projektkiegészítô Hitelprogramot, az Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogramot, a „Beruházás a XXI. századi Iskolába” Programot, valamint az EIF garanciával mûködô ECONOVA Hitelprogramot és a Midihitel programot beillesztette az új rendszerbe. Az ECONOVA Hitelprogramot a Bank 2005. december 31-én lezárta. 2005. szeptember elseje óta a programszerû kihelyezés kizárólag a három hitelprogramon belül

történik, közvetlen vagy közvetett formában. Az értékesítés elsôdlegesen a kereskedelmi bankok bevonásával, refinanszírozási konstrukcióban folyik, így a hitelt igénylô vállalkozások a saját számlavezetô bankjuknál is igényelhetik a kedvezményes forrásokat. A rendszer alkalmas arra, hogy a hitelintézetek országos hálózatával segítse az MFB Rt. hiteleinek eljuttatását az igénylôkhöz. Az MFB Rt. közvetlenül és a kereskedelmi bankok refinanszírozásán keresztül 2005 végéig több mint 2800 vállalkozás és önkormányzat 179 milliárd forintot meghaladó fejlesztési és beruházási kérelmét hagyta jóvá az egyes programokra. A befogadott kérelmek száma közel 3000 db volt, értéke meghaladta a 231 milliárd forintot.

Szerzôdött hitelek összesített állományának nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása 2005.12.31.

2.1.1. „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram A Hitelprogram a kkv-k gazdaságfejlesztését hivatott elôsegíteni 310 milliárd forint keretösszeggel. Az összevonással egyidejûleg új hitelcélok is beépültek a programba, mint a beszállítói tevékenységhez, az innovációhoz, a környezetvédelemhez, a filmgyártási és -terjesztési kapacitásokhoz kapcsolódó beruházási és fejlesztési célok. Megteremtôdött az esély arra, hogy az állami- és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában magánpartner részvételét

(PPP) elôsegítô, továbbá a munkahelyteremtést célzó fejlesztések és beruházások is finanszírozhatóak legyenek. A munkahelyteremtô beruházások esetén lehetôvé vált az is, hogy a kkv-nak nem minôsülô nagyvállalatok, állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok is kedvezményes forráshoz jussanak. A jegybanki alapkamattal meghirdetett Mikrohitel Plusz Programot az MFB Rt. ügynökök bevonásával értékesíti. A mikrohitelezésben nagy tapasztalattal rendelkezô megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok közremûködésével megbízott ügynökcégek és a Bank között speciá-


23

lis informatikai rendszer mûködik, amely lehetôvé teszi a gyors és folyamatos hitelbírálatot. Optimális esetben a kérelem befogadásától számított két héten belül szerzôdést kötnek a finanszírozásra. A mikrovállalkozások hitelképességét jelentôsen javítja, hogy a hitelek mögött minden esetben a Hitelgarancia Rt. 80%os készfizetô kezessége áll.

2.1.2. „Sikeres Magyarországért” Agrárfejlesztési Hitelprogram Ez az egyedüli olyan konstrukció a vállalkozási hitelek piacán, amely a kkv-k mezôgazdasági és feldolgozóipari célú beruházásaihoz biztosít hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelt. A 40 milliárd forint keretösszegû hitelprogram keretében forrás igényelhetô a mezôgazdasági termelô, feldolgozóipari és értékesítési célú beruházásokhoz, és külön hitelcélként a fiatal agrárvállalkozások tevékenységének megkezdéséhez. Ennek a forráslehetôségnek a mezôgazdaság átalakításában fontos a szerepe.

2.1.3. „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram 2005-ben a Hitelprogram keretösszegét a Bank 60 milliárd forintról 135 milliárd forintra emelte. Az új célokkal kibôvült hitel lehetôséget ad arra, hogy az önkormányzatok teljes infrastruktúrafejlesztési és beruházási tevékenységükhöz 20 éves lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelt vegyenek igénybe. Finanszírozást nyújt: a települési környezetvédelemmel kapcsolatos helyreállítási és fejlesztési feladatok elvégzésére; a közutakkal, a csatornahálózattal és a közvilágítással kapcsolatos teendôk ellátására; az önkormányzati tulajdonú létesítmények fejlesztéséhez; a közoktatási intézmények, a település kulturális infrastruktúrájának fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítására. A Hitelprogram 2005 augusztusában kiegészült az iparosított technológiával épült

24

(panel) lakóépületek energiatakarékos korszerûsítését, felújítását elôsegítô Panel Plusz Hitelprogrammal. Megnyílt a lehetôség az önkormányzati egészségügyi intézmények, valamint az önkormányzatok informatikai célú fejlesztéseinek finanszírozására is. A beruházási hitelek önkormányzati igénylése – mint pénzügyi szolgáltatás – 2005-ben közbeszerzési kötelezettség alá esett, ezért a kérelem és a szerzôdéskötés közötti idô meghosszabbodott. A „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok keretében összesen 485 milliárd forint fejlesztési- és beruházási hitellehetôség áll a mikro-, kis- és középvállalkozások és – egyes hitelcéloknál – a nagyvállalkozások széles köre, illetve az önkormányzatok rendelkezésére. Ez fontos hozzájárulást jelent a nemzetgazdaság egészében megjelenô igények finanszírozási hátterének biztosításához.

2.1.4. A hitelek közvetlen kihelyezése A Bank a középtávú stratégiája alapján, a gazdaságfejlesztés fô prioritásaihoz kapcsolódva közvetlenül is foglalkozik az 50 millió forintot meghaladó hitelek nyújtásával. A közvetlen kihelyezésû hitelállomány 2005-ben 63%-kal nôtt. Ezen belül 65%-kal a nagyvállalati szektor. Az MFB Rt. egyéb hitelkihelyezései döntôen a közlekedési és humán infrastruktúra fejlesztését segítették. A teljes – a családi gazdálkodók hiteleit is magába foglaló – hitelállományból 16% jutott az agrárágazatra. 2005 végéig további 50 milliárd forint hitelösszegû projektcsomag állt elôkészítés és tárgyalás alatt, ami alapján valószínûsíthetô, hogy a közvetlen kihelyezésû hitelállomány 2006-ban tovább nô. A Bank 2005-ben a mezôgazdasági és élelmiszeripari közvetlen finanszírozásban 137 hitel-, illetve garanciakérelem vizsgálatát végezte. Ezek élelmiszeripari fejlesztésekhez, mezôgazdasági alaptevékenységhez, valamint kiegészítô tevékenységhez kapcsolódó fejlesztéseket céloztak. A kérelmek csupán ötöde felelt meg a program elôírásainak.


A kis- és középvállalkozóknak közvetlenül kihelyezett hitelállomány 2005-ben 3,4 milliárd forinttal, az ügyfelek száma 45%-kal nôtt. Miután az önkormányzati szféra közbeszerzési eljárásában az MFB Rt. összeférhetetlenség miatt nem kívánt részt venni, így 2005-ben a korábban közvetlenül finanszírozott hitelek felhasználásának ellenôrzésén volt a hangsúly. Az MFB Rt. az Alapítói határozatnak eleget téve, 2005-ben az árvízkárosult önkormányzatok közül három településnek nyújtott hitelt kormányhatározat alapján, amely sikeresen szolgálta a károk enyhítését. Az Európai Unió jogszabályainak megfelelôen rendezni kellett a csatlakozás elôtti hitelállomány egységes kezelését. Az MFB Rt. a családi gazdálkodóknak 2002–2003-ban nyújtott kedvezményes agrárhitelek – 100 millió forint

feletti és a felmondott ügyletek vonatkozásában – ügynökbanki kezelését megszüntette és 2005ben közvetlen kezelésbe vonta. Ez 328 szerzôdést jelentett 9,9 milliárd forint értékben. Ezek a lépések az ügyek intézésének gyorsítását, átláthatóságát, egyszerûbb és költségtakarékos kezelését is eredményezték. Az MFB Rt. szándékai szerint a fennmaradt agrárállomány 2006. december 31-ig teljes egészében átkerül a Bank kezelésébe. 2005-ben a Bank folytatta az állami támogatástartalommal folyósított refinanszírozási hitelek programszerû ellenôrzését a kereskedelmi bankoknál, illetve a finanszírozott projektek helyszínén. A lebonyolított vizsgálatok tapasztalatai kedvezôek voltak: a bankok és ügyfeleik a hitelprogramokban megjelölt céloknak megfelelôen használják fel a kedvezményes beruházási kölcsönöket.

Szerzôdött hitelek összesített állományának hitelcél szerinti megoszlása 2005.12.31. („Sikeres Magyarországért” Hitelprogramokon kívül)


25

2.2. fejlesztési tôkefinanszírozás – 2005

A befektetések állományának 2005. évi növekedése részben a fejlesztési tôkebefektetési program keretében megvalósult befektetésekbôl, részben az MFB-bankcégcsoporton belüli átalakításból adódott.

A Bank 2005-ben folytatta a hazai tôkehiányos, de piacképes, fejlôdési lehetôségekkel rendelkezô vállalkozásokat finanszírozó fejlesztési tôkebefektetési programját.

Szerzôdött fejlesztési tôkebefektetések ágazati megoszlása ügyletszám szerint 2005.12.31.

A fejlesztési tôkebefektetések keretében 2005. év végéig 247 kérelmet fogadott be a Bank, amely 136 milliárd forint összegû tôkeigényt jelentett. A kis- és középvállalkozások nyújtották be a kérelmek 74,6%-át, összesen 101,5 milliárd forint összegben. A Bank 2005. december 31-ig összesen 24 szerzôdést kötött, 20 milliárd forint értékben. A szerzôdéskötések aránya a tranzakciók száma alapján 9,3%-os, míg a befektetési összeget tekintve 14,6%-os befektetési arányt tükröz. Az MFB Rt.-nél elért viszonylag magas arány elsôsorban – a vételi és eladási opció révén – elôre rögzített exit-mechanizmusnak köszönhetô.

26

A megfelelô akvizíciós és kommunikációs csatornák igénybevételével a Bank sikeresen folytatja a 2003 júliusa óta megkezdett tôkefinanszírozási tevékenységét, amely iránt a vállalkozások részérôl jelentôs és egyre fokozódó érdeklôdés mutatkozik. A tôkebefektetések lehetôséget teremtenek arra, hogy a jellemzôen alultôkésített magyarországi vállalatok tôkeszerkezete javuljon. Ezáltal a gazdaságilag életképes, versenyképességet növelô fejlesztési projektek tôkeoldali finanszírozáshoz juthatnak. A befektetési igények gyakorlatilag lefedték a teljes magyar gazdaságot: az ipar, a szolgáltatások, az infrastruktúra és a kereskedelem területérôl egyaránt érkeztek javaslatok.


Beérkezett fejlesztési tôkebefektetési kérelmek nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása 2005.12.31.

A részletes szakmai üzleti terv elemzési és elbírálási folyamata alapján, illetve a független pénzügyi, adó-, környezetvédelmi és jogi átvilágítást követôen az MFB Rt. a befektetéseit jórészt a kereskedelem és a szolgáltatás, a gyártás és a feldolgozás, a nyomdászat, az élelmiszeripar, az idegenforgalom, az építôipar, az informatika, az energetika, az egészségügyi szolgáltatások és a biztonsági tevékenység, a vagyonvédelem területén hajtotta végre. A Bank tapasztalatai alapján egy befektetés megvalósulása – hasonlóan az általános piaci normákhoz – átlagosan 4–8 hónapot vesz igénybe. Ebben fontos szerepet játszik az ügylet szakmai megalapozottsága, illetve a befektetési javaslat elôkészítettsége. A befektetések földrajzi megoszlása a budapesti, illetve a Pest megyei székhelyû cégek túlsúlyát mutatja, ugyanakkor ezen cégek egy része az ország egyéb területein hajtja végre a beruházásait.

A Kormány a „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramokkal együtt döntött a fejlesztési tôkefinanszírozási eszközök kiszélesítésérôl. Ennek jegyében az MFB Rt. tulajdonában lévô Corvinus Zrt. – nemzetközi befektetôi tevékenységének erôsítése mellett – a tudásalapú gazdasági fejlôdés céljait szolgáló belföldi lehetôségek felkutatásával bôvítette feladatkörét. Ennek eredményeként jött létre a kockázatitôke-finanszírozást nyújtó Corvinus Kockázati Tôkealap-Kezelô Zrt., illetve a kezelésében álló Corvinus Elsô Innovációs Tôkealap. A tapasztalatok alapján a jövôben a tevékenység folytatása mellett további feladatot jelent a befektetési portfolió növelése, a befektetési folyamat átláthatóságának fenntartása, valamint a Bank tôkefinanszírozási tevékenységének széles körben való megismertetése.


27

2.3. támogatásközvetítés – 2005

Az MFB Rt. közremûködôi és közvetítôi feladatok ellátásával vesz részt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) támogatási programjainak sikeres lebonyolításában. A Bank végzi a benyújtott pályázatok döntés-elôkészítését, a megítélt támogatások pénzügyi lebonyolítását, a kapcsolódó számviteli nyilvántartási feladatokat, monitoring tevékenységet, a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósulásának ellenôrzését, nyomon követését. A Bank kormányzati megbízás alapján a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) beruházásösztönzési prioritásának hat programjában lát el támogatásközvetítési feladatokat. Az egyéb hazai forrású konstrukciók között kiemelkedô volt a mûködô mûemlék gyógyfürdôk fejlesztésének támogatása, valamint újraindult a kereskedelemfejlesztési támogatás is. Az egyedi nagyberuházások állami támogatási programja a mûködôtôke-befektetések ösztönzését foglalja magában. 2005-ben a beérkezett kérelmek száma megduplázódott. A programban a Bank által kezelt 69 egyedi nagyberuházási projekt beruházási összköltsége mintegy 1090 milliárd forint.

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Az MFB Rt. által kezelt GVOP konstrukciók közvetítési feladatai 2005-ben is folytatódtak. A pályázati sajátosságok, valamint a beruházások idôszükséglete miatt a támogatási kérelem benyújtásától a projekt megvalósulásáig jellemzôen másfél-két év is eltelik. Ezt a támogatási szerzôdésekben elôírt üzleti tervben szereplô, vala-

mint a foglalkoztatási kötelezettségek teljesítése további 4–5 évvel meghosszabbítja. Ennek az idôszaknak a figyelemmel kísérése is a Bank feladata. A GVOP-1.1.1 program1 versenyképes beruházások létrehozásának támogatására, a GVOP-1.1.2 program2 térségi regionális szolgáltató központok fejlesztésére, a GVOP-1.2.1 program3 ipari parki szolgáltatások fejlesztésére irányul, míg a GVOP-1.2.2 program4 logisztikai szolgáltatók kapacitásbôvítését kívánja elôsegíteni. A fenti programok esetében a Bank a projektek teljes életpályáját lefedô közremûködôi feladatokat lát el. Az ugyancsak a GVOP megvalósításában részt vevô Regionális Támogatásközvetítô Kht. által kezelt GVOP-1.1.3 „Beszállítói integrátorok számának növelése és megerôsítésük”, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) által megvalósítandó GVOP-1.3 „Pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás” központi program esetében a támogatási szerzôdések számviteli, pénzügyi, utóvizsgálati feladatai tartoznak az MFB Rt. tevékenységébe. A 2005. év végi – két évre összesített – állomány az alábbiakkal jellemezhetô: 402 db pályázat érkezett be mintegy 50 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, a Bank elôterjesztése alapján 142 projekt részesült kedvezô elbírálásban 19,4 milliárd forintot megközelítô támogatási értékkel, a megítélt támogatások 71 milliárd forintot meghaladó összegû fejlesztési összeget mobilizáltak. Az egyes támogatási programok népszerûek, kivétel az 1.1.2. „Regionális vállalati központok létesítése” konstrukció, amely iránt a módosított (könnyítô) feltételek ellenére sem növekedett az érdeklôdés.

1

„Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése” intézkedés „Technológiai korszerûsítés” komponense „Versenyképes termelés és szolgáltatás fejlesztése” intézkedés „Regionális vállalati központok létesítése” komponense 3 „Üzleti infrastruktúra fejlesztése” intézkedés „Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése” komponense 4 „Üzleti infrastrukturális feltételek javítása” intézkedés „Logisztikai szolgáltatások fejlesztése” komponense 2

28


GVOP 2004–2005 Beérkezett pályázatok száma (db)

Konstrukció

Megítélt támogatás (M Ft)

Támogatott projektek száma (db)

Megítélt támogatás (M Ft)

Jóváhagyott fejlesztési költség (M Ft)

GVOP-1.1.1

269

38 169,8

107

16 153,3

55 808,5

GVOP-1.1.2

14

1 263,0

3

259,5

1 548,8

GVOP-1.2.1

50

5 086,9

5

500,0

2 722,3

GVOP-1.2.2

69

6 261,5

27

2 478,7

11 215,4

402

50 781,1

142

19 391,5

71 294,9

Összesen

A szerzôdéses állományhoz kapcsolódó pénzügyi kifizetési tevékenység az év során fokozatosan a Bank súlyponti feladatává vált. A GVOP programok esetében a korábbi kizárólagos utófinanszírozással szemben a támogatások 25%-a – a 2005. március végén megjelent négy kormányrendeletet és az érintett miniszterek együttes rendeletét követôen – elôlegként is lehívható. Leszerzôdött pályázatok száma (db)

Konstrukció

A kifizetések meggyorsítása és zökkenômentes bonyolítása érdekében a Bank az átutalásokat 2005 decemberétôl elektronikus úton továbbítja a Magyar Államkincstárhoz. Az év során a támogatottak számára további kedvezô feltételváltozások történtek a biztosítéknyújtási kötelezettségekben, illetve rugalmassá vált a támogatási kérelmek hiánypótlási lehetôsége.

Szerzôdés Szerzôdés szerinti szerinti támofejlesztési gatás (M Ft) költség (M Ft)

Keret Kihasználtság % 2004–2005 (Megítélt támoga(M Ft) táshoz viszonyítva)

GVOP-1.1.1

76

11 667,1

41 460,6

23 112,0

69,9%

GVOP-1.1.2

2

200,0

766,7

1 691,2

15,3%

GVOP-1.2.1

5

500,0

2 722,3

1 558,0

32,1%

GVOP-1.2.2

22

1 914,7

9 175,9

3 572,0

69,4%

105

14 281,9

54 125,5

29 933,2

64,8%

Összesen

Az intézkedések hatására 2005. év végére a Bank által kezelt hat európai uniós programhoz tartozó hároméves (2004–2006) allokált keret mintegy 65%-ban lekötésre került, és ezáltal

kedvezôen alakult a keretek idôarányos lekötése, valamint a rendelkezésre álló források felhasználása. Mindezek alapján a GVOP 1. prioritás programjai sikeresnek mondhatók.


29

2.4. forrásbevonás – 2005

Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott –, egy évnél hosszabb futamidejû forrásbevonási mûveleteibôl eredô fizetési kötelezettségek teljesítését az állam az MFB Rt.-rôl szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (1) a) pontja alapján készfizetô kezességgel biztosítja. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérôl szóló, 2004. évi CXXXV. törvény 36. § (1) bekezdése a kezességvállalás maximális összegét 2005. évre legfeljebb 1 000 milliárd forintban állapította meg. A 2005. évi forrásbevonási terv stratégiai céljai a következôk voltak: • az eszközoldali tevékenység által meghatározott forrásigény folyamatos biztosítása; • költség-hatékony, rugalmasan felvehetô és felhasználható források elérése;

• az eszköz- és forrásoldal összhangjának optimalizálása a futamidô, a devizanem és a kamatozási feltételek vonatkozásában, kihasználva a pénzpiacok kínálta származékos mûveleti lehetôségeket; • a stratégiai jellegû finanszírozási kapcsolatok további erôsítése nemzetközi és nemzeti fejlesztési intézetekkel. A Bank 2005. évi üzleti tervében foglaltak alapján az MFB Rt. 514 millió euró (127,5 milliárd forint)5 összegû forrást vont be a nemzetközi tôkepiacról és a nemzetközi fejlesztési intézetektôl. Az MFB Rt. ezen ügyleteinek volumenét és idôzítését a finanszírozandó hitelprogramok és egyedi hitelek forrás- és folyósítási igénye határozta meg.

2005. évi forrásbevonás instrumentumok szerint Értékpapírosított hitel 29%

Szindikált hitel 39%

Intézményi hitel 32%

Az elmúlt pénzügyi évben a teljes forrásbevonás közel harmadát tették ki a kötött felhasználású intézményi hitelek. A hitelek többségét 2005-ben is magánhitelezôk biztosították a Bank részére a nemzetközi hitel- és tôkepiacon.

5

A MFB Rt. hitelfelvételei 2005-ben 100%ban euróban történtek. A bevont források súlyozott átlagos futamideje 6,51 év volt. Az MFB Rt. az Európa Technológiai Felzárkóztatási Hitelprogram kis- és középvállalkozások finanszírozását szolgáló alprogramjának

Az EUR összegek HUF-ra történô átszámítása a devizaforrás folyósításának valutanapján érvényes hivatalos MNB deviza középárfolyam alkalmazásával történt.

30


részbeni finanszírozására a párizsi székhelyû Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (Council of Europe Development Bank, CEB) 2004-ben megkötött 50 millió euró összegû hitelkeretmegállapodás utolsó 10 millió euró összegû részletét az elsô negyedévben lehívta. A két fél a hitelkeret összegét 2005. május 10-én további 50 millió euró összeggel megemelte, amelyet az MFB Rt. két részletben, a második és a harmadik negyedévben teljes összegben lehívott. A Nordic Investment Bank (NIB) pénzintézettel 2005. február 15-én az MFB Rt. 25 millió euró összegû hitelkeret-megállapodást írt alá. Ezt elsôsorban olyan projektek finanszírozására lehet felhasználni, ahol a finanszírozandó projektekben a NIB tagállamok (Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia, Svédország) valamely vállalatának közvetlen vagy közvetett üzleti érdeke fellelhetô. A hitelkeret terhére, az elsô lehívásra – összesen 4 millió euró összegben – a harmadik negyedévben került sor. 2005. május 11-én az MFB Rt. 200 millió euró összegû, 5 éves futamidejû, EURIBOR + 0,12% kamatozású nemzetközi szindikált hitelmegállapodást írt alá. Az ügylet lebonyolításában fôszervezôként a következô bankok vettek részt: BNP Paribas, CALYON, KBC Bank. A hitelösszeget az MFB Rt. 150 millió euróra tervezte, amelyet a kedvezô piaci fogadtatás és a túljegyzés hatására további 50 millió euróval megemelt. Az ügyletben hitelezôként 10 ország

21 pénzintézete vett részt. A hitelt az MFB Rt. az év második és harmadik negyedévében teljes összegben lehívta. Az ügynöki feladatokat a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. látja el. A „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram részleges refinanszírozására az MFB Rt. és a CEB 2005. július 27-én 100 millió euró összegû hitelkeret-megállapodást írt alá. A hitelkeret terhére a Bank a negyedik negyedévben 50 millió euró összegû lehívást hajtott végre. Az MFB Rt. a német Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fejlesztési bankjával, a düsseldorfi székhelyû NRW bankkal 50 millió euró összegû – közvetlen vagy refinanszírozási formában megvalósuló fejlesztési hitelek finanszírozására felhasználható – hitelkeret-megállapodást írt alá 2005. október 26-án. Az MFB Rt. a hitelkeret teljes összegét a negyedik negyedévben lehívta. A luxemburgi székhelyû Európai Beruházási Bankkal (European Investment Bank, EIB) 2005. november 22-én írt alá az MFB Rt. 100 millió euró összegû hitelkeret-megállapodást a „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram részleges refinanszírozására. A nemzetközi pénzpiacokról történô forrásszerzési tevékenység keretében 2005-ben három, egyenként 50 millió euró összegû értékpapírosított hitel (Schuldscheindarlehen) formátumú zártkörû forrásbevonási mûveletre is sor került.

Tôkepiaci források befektetôinek földrajzi megoszlása


31

2.5. Az MFB Rt. tevékenységének kiszélesítése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. évi üzleti terve az elfogadott stratégián alapszik. Az MFB Rt. folyamatosan értékeli mûködési tapasztalatait és változó külsô piaci körülményeit, amelyekhez szervezeti felépítésében, termékkínálatában egyaránt alkalmazkodik. Ez a banki tevékenység részbeni átalakulását, a devizaügyletek és az árfolyam-garanciás programszerû kihelyezések súlyának dinamikusabb növekedését eredményezi. A EU 2007–2013-ig szóló költségvetési forrásainak lehívásához és a fejlesztési célokhoz köthetô felhasználásához elengedhetetlen a jelenlegi szétforgácsolt támogatásközvetítési intézményrendszer átalakítása, költségtakarékossá tétele, az egyes szervezetek által közvetített források összefogása és hatékony mûködtetése. Az MFB Rt. 2004. évi stratégiájában megfogalmazottak és az azóta történt tudatos fejlesztés alkalmassá teszi a Bankot arra, hogy a Kormány fent említett szándékának megvalósí-

32

tását felgyorsítsa, és az átalakítás fontos szereplôjévé váljon. Az MFB Rt.-nél 2006-ban megkezdôdô átalakítás nemcsak a források, hanem a funkciók koncentrációját is jelenti, s ezáltal nagymértékben hozzájárul a fejlesztéspolitika rugalmasságának növeléséhez. Várhatóan 2007 januártól kerül sor a fejlesztési források „egyablakos” modelljének bevezetésére, ami egyben az MFB Rt. irányító és koordináló szerepét is kibôvíti a magyar vállalkozók forrásigényét koncentráló banki és egyéb szolgáltatási feladatokkal. Az eljárási reformot a Bank az érintett intézményekkel együtt kívánja végrehajtani. Az idei átalakítással 2007-ben egy hatékony és átlátható forráselosztó központ jöhet létre, amely alkalmas a 2007–2013-ig szóló uniós költségvetési pénzek és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint a regionális tervek megvalósításához szükséges források hatékony közvetítésére.


függelék


33

Az mfb rt. igazgatósága

Dr. Zdeborsky György

Dr. Palánkai Tibor

34

az Igazgatóság elnöke

az Igazgatóság alelnöke

Benke Ákos

igazgatósági tag

Czirják Sándor

igazgatósági tag

Erôs János

igazgatósági tag

Dr. Inotai András

igazgatósági tag

Mészáros János

igazgatósági tag

Nagy Tamás

igazgatósági tag

Dr. Varga Sándor

igazgatósági tag


Az mfb rt. felügyelô bizottsága

Heller Judit

a Felügyelô Bizottság elnöke

Dr. Deák Gábor

a Felügyelô Bizottság tagja

Kovács Flórián László


Mészáros László


Dr. Poczkodi Balázs


Simóka Kálmánné dr.


a Felügyelô Bizottság dolgozói tagjai: Almási Ákos Fábián Lajos László Dr. Zakar Ágnes


35

Az mfb rt. vezetése

Czirják Sándor

vezérigazgató

Erôs János

vezérigazgató

Aladics Sándor Lex Zoltán Merfelsz Gábor

Dr. Csizmás József

üzleti vezérigazgató-helyettes pénzügyi vezérigazgató-helyettes

ügyvezetô igazgató (Jogi és Szabályozási Igazgatóság)

Galanits Rita

ügyvezetô igazgató, fôkönyvelô

Dr. Gál Péter

vezetô közgazdász

Hegedûs Gyula

igazgató (Kockázatkezelési Igazgatóság)

Katona István

ügyvezetô igazgató (Hitelezési Igazgatóság)

Mizsák Márta

igazgató (Belsô Ellenôrzési Igazgatóság)

Orosz Sándor

ügyvezetô igazgató (Banküzemi Igazgatóság)

Ôry Kovács Katalin Palicskó Csaba Penzné Lajta Katalin Dr. Szegedi Gyula Szelényi György Taál László Tzvetkov Julián

36

fejlesztési vezérigazgató-helyettes

igazgató (Kommunikációs Igazgatóság) ügyvezetô igazgató (Brüsszeli Képviselet) ügyvezetô igazgató (Humánpolitikai Igazgatóság) ügyvezetô igazgató (EU-s és Hazai Támogatások Igazgatósága) ügyvezetô igazgató (Pénz- és Tôkepiaci Mûveletek Igazgatósága) igazgató (Képviseleti Hálózati Igazgatóság) ügyvezetô igazgató (Tôkefinanszírozási Igazgatóság)


Az mfb rt. képviseleti hálózata

Miskolc Salgótarján Eger Gyôr

Debrecen

Budapest Szombathely

Nyíregyháza

Tatabánya Szolnok

Székesfehérvár Veszprém

Kecskemét

Zalaegerszeg Kaposvár

Szekszárd

Békéscsaba

Szeged

Pécs

Közép-Magyarország Budapest - 1051 Budapest, Nádor u. 31 • tel.: 06 1 428-1456, 06 1 428-1710, 06 1 428-1329 • fax: 06 1 428-1602 Nyugat-Dunántúl Gyôr-Moson-Sopron megye - 9022 Gyôr, Bajcsy Zs. u. 30-32. • tel.: 06 96 550-378, 06 96 550-375 • fax: 06 96 550-376 Vas megye - 9700 Szombathely, Uránia udvar 4. • tel.: 06 94 508-227, 06 94 508-147 • fax: 06 94 508-146 Zala megye - 8904 Zalaegerszeg, Kölcsey u. 2. • tel.: 06 92 511-437, 06 92 596-194 • fax: 06 92 511-438 Közép-Dunántúl Fejér megye - 8000 Székesfehérvár, Piac tér 28-30. • tel.: 06 22 503-966, 06 22 502-517 • fax: 06 22 503-967 Komárom-Esztergom megye - 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 2. • tel.: 06 34 511-464, 06 34 511-537 • fax: 06 34 511-538 Veszprém megye - 8200 Veszprém, Rákóczi u. 6. • tel.: 06 88 560-452, 06 88 560-453 • fax: 06 88 560-454 Dél-Dunántúl Baranya megye - 7624 Pécs, Barbakán tér 3. • tel.: 06 72 511-378, 06 72 510-683 • fax: 06 72 510-682 Somogy megye - 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 8. • tel.: 06 82 526-534, 06 82 511-637 • fax: 06 82 511-638 Tolna megye - 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. • tel.: 06 74 512-100, 06 74 512-117 • fax: 06 74 512-101 Dél-Alföld Bács-Kiskun megye - 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 12/d. • tel.: 06 76 507-678, 06 76 508-016 • fax: 06 76 508-017 Békés megye - 5600 Békéscsaba, Csaba köz 3./12-13. • tel.: 06 66 527-621, 06 66 527-620 • fax: 06 66 527-620 Csongrád megye - 6700 Szeged, Kígyó u. 4-6. • tel.: 06 62 540-950, 06 62 540-951 • fax: 06 62 540-953 Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye - 4026 Debrecen, Piac u. 58. • tel.: 06 52 536-242, 06 52 535-293 • fax: 06 52 536-243 Jász-Nagykun-Szolnok megye - 5000 Szolnok, Mária u. 23. • tel.: 06 56 514-046, 06 56 514-778, 06 56 514-779 • fax: 06 56 514-047 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 6-7. • tel.: 06 42 507-018, 06 42 507-022 • fax: 06 42 507-023 Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye - 3530 Miskolc, Arany J. u. 11-13. • tel.: 06 46 507-124, 06 46 507-142 • fax: 06 46 507-143 Heves megye - 3300 Eger, Dózsa Gy. tér 4. • tel.: 06 36 518-698, 06 36 518-703 • fax: 06 36 518-697 Nógrád megye - 3100 Salgótarján, Rákóczi út 11. • tel.: 06 32 513-350, 06 32 513-355 • fax: 06 32 513-351


37

Cím: 1051 Budapest, Nádor u. 31. Levélcím: 1365 Budapest, Pf. 678 Telefon: +36 1 428-1400, +36 1 428-1500 Fax: +36 1 428-1490 Kék szám (Call Center): 06-40 555-555, 06-40 466-682 (06-40-INNOVA) E-mail: [email protected] Honlap: www.mfb.hu Reuters: MBFB

S.W.I.F.T. Code: HBID HUHB

Portréfotók: Bócsi Krisztián Látványterv, grafikai munkák: Boros-Szikszai Grafikai Stúdió Nyomda: Grafit Pencil Nyomda Kft. 2006

38


Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság

Recommend Documents