MAGYAR ERKÖLCS tanítása bevezetı és munkafüzet készült a KALÁKA VI. kézmővestábor résztvevıi számára - Zsombolya, 2010 augusztus 23-28 -
(10 éven felüli korosztály számára)
Összeállította: Vetési Zoltán
KOHÉZIÓ EGYESÜLET Temesvár, 2010
Kérdések – válaszok: 1. Mi az erkölcs? Válasz: Azon íratlan szabályok összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. 2. Az emberi lét mely szintjein jelentkeznek a jó és rossz tulajdonságok? Válasz: - a Szellemiség szintjén(ész) - a Lelkiség szintjén (szív) - a Testiség és az anyag szintjén (gyomor, alsótest és anyagiasság)
3. Melyek ezek a tulajdonságok? JÓ tulajdonságok Erények
Szintek
Szellem
ROSSZ tulajdonságok Vétkek
Hit, az Isteni rend vállalása
Hitetlen, az Isteni rend elvetése
Igazság
Igazságtalanság (hamisság, hazugság)
Szerénység (alázat)
Gıg (kevélység, dölyf, fennhéjázás)
Tisztelet (megbecsülés)
Tiszteletlenség (megvetés, lenézés)
Szeretet, önfeláldozás Szívélyesség Lélek (elızékenység, jóindulat, udvariasság) Megbocsátás (higgadtság) Jótékonyság (könyörületesség, irgalmasság) Adakozás, segítség Test, anyagi Mértékletesség (önmegtartóztatás) Szorgalom (munkaszeretet) Tisztaság (testi tisztaság)
Szeretetlenség, önzés Irigység (féltékenység) Harag (győlölet, düh) Kapzsiság (mohóság, pénzsóvárság) Birtoklás, erıszakosság, lopás, csalás, üzérkedés Falánkság (torkosság, élvhajhászás) Lustaság (restség, tunyaság, munkakerülés) Paráznaság
4. Mi jellemzı a hagyományos magyar erkölcsre? Válasz: Jellemzı az igazságosság, szeretet, önfeláldozás, megbocsátás, jótékonyság. 5. A magyar hagyományban hol találunk rá a legszebb erkölcsi példákra? Válasz: A magyar népmesékben és népmondákban, - de a magyar történelembıl és a mindennapi életbıl is számtalan példát ismerünk.
6. Mi jellemzı a magyar népmese fıhıseire? Válasz: - A magyar népmese hıse a csúnya megjelenéső külsı alatt is a belsı értéket keresi. Tudja, hogy a kopott ládikó tartalmazza a kincset. De azt is, hogy egy leromlott gebe (ló) testében rejtızik a táltos ló (a mindent tudó és mindenben ıt segítı ló). - A mese hıse igazságos, elkövetett hibáját igyekszik helyre hozni, jóvá tenni. Felvállalja az igazság védelmét, magának is kiharcolja, de más számára is. A népmese hıse az erıtlennek védelmére kel, annak is felvállalja igazságát. A bátor ember a hatalmaskodó rossz ellen harcol, az erıtlent pedig védi: ez az igazi dicsıség! Aki ennek ellenkezıjét teszi, vagyis a hatalmas elıtt megalázkodik, a gyengét pedig támadja, kifosztja - azt gyávának szoktuk nevezni. Legtöbb ember viszont közömbös. Ez a magatartás a rossznak ad lehetıséget a hatalomra jutásra. A mese is mindig az igazság gyızelmével végzıdik. - A népmese hıse a történet során fejlıdik (a szegény legény, próbákat kiállva koronás királlyá lesz) és alkalmassá válik a vezetésre (beavatottá válik). - A cselekmény során nem törekszik ellenfele megsemmisítésére, sıt cselekedeteivel annak fejlıdését is elısegíti (Ludas Matyi csak megleckézteti, de nem öli meg Döbrögit. A póruljárt farkast viszont a Piroska és a farkas mesében a végén szükségtelen lett volna megölni). - A fıhıs élete útján áldozatokat hoz, lemond társainak épülésére-javára, még saját kárán is (utolsó kenyerét odaadja a kisegérnek, utolsó húsdarabként saját húsából szel az ıt szállító sasnak). Összes cselekedete a jóról szól: tudja, hogy az áldozat árán tett jóért jó jár – ez az üdvözülésének útja. Általános értékrend és erkölcs Emberi minıség (milyen az ember?) Az fenti táblázatból is kitünik, hogy az emberiség számára érvényes általános értékrend és erkölcs alapja csak az IGAZSÁG lehet, melyet elérni csak a SZERETET által és a Teremtı által alkotott TÖRVÉNY-t követve lehet. Ezt nevezzük általánosan a Teremtıtıl származó JÓ-nak.
Igazság
JÓ Kegyelem (szeretet)
Teremtı
Általános értékrend és erkölcs Emberi viszonyulás (Ki a felebarát?) A JÓ-t önmagában megélni értéktelen. Az ember feladata felismerni és elfogadni a Teremtı által adott JÓ-t és továbbítani-cselekedni a környezet irányába: a társadalom és természet felé. Ennek kölcsönös formáját nevezzük testvériségnek. A testvériségre használt jelölés:
Törvény (szabály)
JÓ
Ember
Környezet (társadalom, természet)
Teljességében tehát JÓ az, ha IGAZSÁG-ban, SZERETET-ben és a teremtett világ SZABÁLY-ai szerint élünk és cselekszünk a TESTVÉRISÉG jegyében. Ez lenne az evilágra született ember életének értelme, földi küldetésének célja és üdvözülésének útja.
7. Példák a JÓ-ra, a tesvériség jelével megjelölve: (TESTVÉRISÉG az IGAZSÁG-ban, KEGYELEM-ben és TÖRVÉNY-ben)
Szkíta hagyományos erkölcs - szerzıdés -
Szkíta hagyományos erkölcs - egymás védelme -
Az Utolsó vacsora magyar üzenete Egyetlen szóval kifejezve csak magyarul érthetı: test-véri szerzıdés
A hét magyar vezér szerzıdése - Vérszerzıdés -
Példa IGAZSÁG-ra: Az igazság az, hogy a tőz éget! Igazság Anyu mondja: Hallod? Gyerek: Nem hallo...om!
JÓ Kegyelem
Törvény
IGAZSÁG: Ha a gyerek hozzányul a tőzhöz, az megégeti. KEGYELEM: Anyu szeretettel figyelmeztet erre. A gyerek nem hallgat rá. TÖRVÉNY: A gyerek kezével benyúl a tőzbe, - az égés fájdalmat okoz. A törvény helyreállítja az igazságot a gyerek gondolkodásában: a tőz mégis éget! Szoktuk mondani: Sokszor fáj az igazság! Itt valóban fáj.
Magatartásformák JÓ az, ha teszünk valakiért (mert van lehetıségünk rá), jelöljük így: (Példa erre: a segítı ember)
adakozó
ROSSZ az, ha erıszakkal – zsarnokian – teszünk valamit, jelölése: (Példa erre:a zsarnok uralkodó)
eröltetı
JÓ az, ha elfogadunk valakitıl (mert szükségünk van), jelöljük így: (Példa erre: az idıs, segítségre szoruló ember)
befogadó
ROSSZ az, ha elveszünk valamit engedély nélkül és nincs szükségünk rá: (Példa erre: a munkakerülı kéregetı vagy tolvaj ember)
kisajátító
MEGSZÜNT vagy MEGSEMMISÍTETT minıség:
Jelölések a magatartásformákra: valós, igaz lehetıség
adakozó
eröltetı
valótlan, hamis lehetıség
valós, igaz szükséglet
befogadó
kisajátító
valótlan, hamis szükséglet
Képi példák:
VII HENRIK angol király
Zsarnok és alkalmatlan vezetı
Már tudnak segíteni
Segítségre szorulnak
Feltételezhetıen hamis koldus, mert életerıs lévén nincs szüksége kéregetni
Folyamatábrázolás Jelölések a hatásra és változásra: A következıkben kétféle nyíl-jelölést használunk: - a viszonyulásra (átadás, hatás) a vastagabbat JÓ viszonyulás AD - BEFOGAD
ROSSZ viszonyulás ERÖLTET - ELVESZ
- az állapot változására vékonyabbat: Példa: Fiatal lakásnélküli, szükségben lévı házaspárt a szülık és testvérek megsegítik, hogy saját házat építsenek maguknak. A fiatalok életében olyan változás- gyarapodásáll be, miáltal már ık is tudnak segíteni másokon. testvérek segítik változás házaspár
a szükség lehetıséggé alakult
Példa: Egy idısebb testvér megsegítette a szükségben lévı fiatalt. Tavasszal az árvíz megrongálja az idıs testvér házát, a fiatal nem nézi tétlenül és kárörömmel annak küszködését, hanem azonnal segít rajta. Így igazi testvériség által mindketten gyarapodnak.
kisebbik testvér
gyarapszik
vissza segíti
segíti
megkárosul
nagyobbik testvér
igazi testvériség
testvériség jele
megújul
sújtja árvíz
Közösen megoldott feladat (Olvasmány – Mese ábrázolása) Az öreg halász és nagyravágyó felesége Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy öreg halász. Volt neki egy nagyravágyó felesége. Egyszer elment az öreg halász a tengerre halászni. Hamarosan fogott egy gyönyörő szép, nagy pontyot. És csodák csodája, megszólal a ponty: – Te szegény halászember, engedj el engem! Úgy megjutalmazlak, hogy nem bánod meg soha életedben. Minden kívánságod teljesül. Hát az öreg halász a nagy könyörgésre a pontyot visszaengedte a tengerbe. Hazamegy, kérdezi a felesége: – No, mit fogtál? Hoztál-e valamit? – Fogtam egy nagyon szép pontyot. – Hát miért nem hoztad haza? – Könyörgött szegény, hogy engedjem el. Minden kívánságunkat teljesíti. – Hát akkor eredj vissza hozzá, és mondd meg neki, hogy egy nagyon szép házat szeretnék. Mert csak egy kis kunyhóban laktak a tenger partján. Visszaballagott a halászember a tenger partjára. Odaállt a víz szélére, és hangosan mondta: – Hallod-e, te ponty! Az én feleségem azt üzeni, hogy a tenger partján teremts egy szép kis házat! Kisvártatva felbukkan a ponty, és megszólal: – Eredj haza, jó ember! Úgy van, amint kívántad! Hát ahogy hazaér, gyönyörő szép házuk lett. A felesége ott sürgött-forgott, egy ideig nagyon boldog volt. De csak megint azt mondja: – Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, mondd meg neki, hogy a házat meguntam, adjon most egy kastélyt, és hogy grófok lehessünk! Ismét elment az ember a tenger szélére. Azt kiáltja: – Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem! Felbukkan a hal, azt kérdi: – Hát mit akar a feleséged? – Kastélyt akar, meg, hogy grófok legyünk! – Eredj haza, úgy van, amint kívánta! Hát ahogy hazaért, látta a gyönyörő szép kastélyt, és a felesége mint grófnı kényeskedett egyik szobából a másikba. – Most már csak meg vagy elégedve? – kérdi a halász. A felesége nagyon boldog volt. Másnap reggel, alighogy felébrednek, azt mondja az asszony: – Hallod-e? Eredj ahhoz a pontyhoz, és mondd neki, hogy királyné szeretnék lenni, és palotában lakni. A szegény halászember, mit volt neki mit tenni, ismét elballagott szomorúan a víz szélére. Azt kiáltja:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem. Elıjön a hal, és kérdi: – Hát most mit akar a te feleséged? – Királyné szeretne lenni, palotában lakni! – Eredj haza! Úgy van, amint kívánta! Hazaér a szegény ember, s a gyönyörő palota, a sok fényes katona majd elvette szeme világát. Mind vigyázzba vágták magukat a szegény halász elıtt, mikor elhaladt elıttük. Mikor végre bejutott a hosszú lépcsın, sok szobán keresztül, kérdi a feleségét: – No, asszony, meg vagy-e már elégedve a sorsoddal? – Meg – feleli az asszony boldogan. Alighogy megvirradt másnap, azt mondja az asszony: – Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, és mondd meg neki, hogy most már császárné szeretnék lenni, és olyan palotát, várakat akarok, amilyenek a világon nincsenek. Addig erısködött, hogy vissza kellett mennie a szegény halásznak a víz szélére. Mondja nagy szomorúan: – Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy feleségem mindig pöröl vélem. Zavaros lett a tenger, hullámzott, és csak sokára jött elé a ponty mérgesen: – Hát mit akar a te feleséged? – Most meg császárné szeretne lenni, és olyan palotát és várakat kíván, amilyenek a világon nincsenek. – Igaz, hogy ezért sem dolgozott – mondja a ponty –, nem is érdemli, de menj haza, úgy van, ahogy kívánta! Hazament a szegény ember. Alig tért magához a nagy ámulattól, olyan fényes paloták, várak és udvari népség volt mindenütt. – Most már csak meg vagy elégedve, mert én többet nem megyek vissza a pontyhoz! Az asszony boldognak is látszott. De másnapra kelve azt mondja az urának: – Eredj vissza a pontyhoz, és mondd neki, hogy én a világ úrnıje szeretnék lenni! Azt akarom, hogy leboruljanak az emberek elıttem. A birodalmam a világ egyik végétıl a másikig érjen! Hiába tiltakozott a szegény halász, csak vissza kellett mennie. Mondja nagy szomorúan: – Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem. Ott kellett állnia nagyon sokáig. A tenger haragos lett, hányta a habot, tajtékzott, és úgy hullámzott, mint még soha. Egy helyen zavaros lett a víz, és nagyon-nagyon sokára felbukott a hal. – Mit akar a te feleséged? – A világ úrnıje akar lenni, és hogy a világon mindenki a lába elé boruljon. – Jól van – mondja a hal –, ha azt hiszi, hogy munka nélkül élhet és másokon uralkodhat, hát legyetek ismét halászok. Úgy is lett. Ott találta a szegény halász a kis halászkunyhóját, és benne a feleségét. Ettıl kezdve szorgalmas és ügyes asszony lett. Még talán máig is élnek, ha meg nem haltak. A történet vázlata: Hal
Hal követel kastélyt grófságot
kér házat és kap
Hal követel palotát királyságot
Hal Hal
követel várakat császárságot
követel világ uralmat
büntet
megjavul
feleség kapzsiság gonosz
kapzsiság megszünik
Az elızı mese-ábrának utolsó változásában elég nehezen érthetı, hogy a büntetéstıl, megvonástól miért javulhat meg az ember. Azért lehet így, mert olyan szükséghelyzetbe kerül, melyben csak az igazi szellemi-lelki-anyagi értéket választja az értéktelen helyett. A gonosz csábításának nincs már hatása rá.
értéket választja
víz
érték
vizet válaszja megjavul kapzsiság
csábítás Példaként: képzeljünk el egy, a sivatagba megszünik elveszett embert, aki ugyanakkora kincs járóföldre egyik irányba kincset találhat, másik irányba az életet megtartó vizet. Válaszoljunk: ebben a szükséghelyzetben melyiket fogja választani? Mi az igazi érték számára? Nyilván az, ami megmenti az életét, tehát a vizet! A kincsre - a gonosz csábítására - nem is gondolhat, mert az a biztos halált jelenti számára.
(Olvasmány – Történelmi esemény ábrázolása) Kemény Simon önfeláldozása Kemény Simon, a szentimrei hıs, ki 1442. évben Hunyadi János jelmezébe öltözve, ennek ruháit magára véve, hazájáért s vezéréért, kinek életétıl a haza sorsa függött, hısi halált halt. A török ellenség ugyanis Hunyadi Jánosban látván a magyar haza legfıbb oszlopát, elhatározta, hogy mindenek elıtt ennek életére tör az ütközetben; ezt megtudván Kemény Simon, arra szánta magát, hogy annak zászlaját s öltözetét elsajátítsa s ez úton önmagát feláldozva, megmentse az imádott vezér életét. (a Kemény-család családi lexikonából)
Hunyady
Hunyady megmenekül
átadja életét
veszélyben Kemény Simon
büntet
meghal legyızi a törököt
megtámadja török
török
Röviden összefoglalva: Kemény Simon, önfeláldozása által átváltozik Hunyady Jánossá. önfeláldozás, mint átváltozás Kemény Simon
Hunyady János
Csoportos feladat 1. Magatartásformák ábrázolása reggeltıl estig a lehetıség-szükség vonatkozásában Te magad teszel? Vagy más tesz helyetted-érted? Jelöld meg a következı képeken!
2. Három mese folyamatábrázolása a) A mesék végén, ha felismerjük a testvéri magatartást, a folyamatábrába rajzoljuk be a már ismert testvériség jelét. b) Röviden jellemezzük a mese folyamatábráján a szereplık végsı magatartását: X) segítették egymást (barátok, testvérek), Y) megsemmisítette egyik a másikat, Z) segítette egyik a másiknak javulását, de utána nem lettek barátok 2.1.(Mese) Tolsztoj: A gıgıs kakas Két kakas a szemétdombon verekedett. Egyik erısebb volt, megverte a másikat és előzte a szemétdombról. Összegyőlt a tyúksereg a kakas körül s magasztalni kezdte. De a kakas azt akarta, hogy a szomszéd udvaron is hírt halljanak erejérıl és dicsıségérıl. Felrepült a csőrre, csattogtatta szárnyát s hangos kukorékolásba kezdett: - Ide nézzetek mind reám, legyıztem a másik kakast! Nincsen nálamnál erısebb kakas a világon! Végére sem ér a kukorékolásnak, lecsap egy sas, karma közé kapja s elviszi s sasfészekbe. 2.2. (Mese) Tolsztoj: A hangya és a galamb A hangya lement a patakhoz, hogy a szomjúságát csillapítsa. Jött egy hullám, elsodorta s majdnem el is merítette. A galamb ágat vitt csırében, meglátta, hogy merül a hangya, s ledobta az ágat neki a patakba. A hangya ráült az ágra s megmenekült.
Nemsokára jött egy vadász és madárfogó hálót vetett a galambra. Már készült is a hálóját összecsapni, de a hangya felmászott a lábára s megcsípte: nyögött egy nagyot a vadász és a hálót elejtette. A galamb meg kirepült és messze szállott. 2.3. (Mese) Arany László: A kis kakas gyémánt fél krajcárja Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt fél krajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt fél krajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt fél krajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erıvel is elvette tıle, hazavitte, betette a kincses kamrájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt fél krajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt fél krajcárom! Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szidd fel begyem a sok vizet, szidd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába. - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égõ kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, az égõ kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba. - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt fé lkrajcárom! Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belévetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas: - Szidd fel begyem a sok darázst; szidd fel begyem a sok darázst! Arra a begye mind felszítta a sok darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába. - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt fél krajcárom! Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. - Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bõ bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bõ bugyogója fenekébe. Akkor a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki begyem a darazsakat, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darazsakat, hadd csípje meg a farát! A begye mind kieresztette a darazsakat, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár. - Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast! Vigyétek hamar a kincses kamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt fél krajcárját. Bevitték a kis kakast a kincses kamarába, ott megint elkezdi a maga mondókáját: - Szidd fel begyem a sok pénzt, szidd fel begyem a sok pénzt! - Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belıle, még máig is él, ha meg nem halt.
Megoldás: 2.1. A gıgös kakas 2. kakas életben marad gıgıs 1. kakas megsemmisül
sas Y: megsemmisítés
2.2. A hangya és a galamb
hangya
galamb
X: barátság vadász
árvíz
2.3. A kis kakas gyémánt fél krajcárja gazdasszony okos kiskakas kiskakas kér török császár
elveszi
támadja
víz tőz darázs
büntet darázs
nem támadja többet
fáj
megjavul
Z: segítés
