Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság XXV. Kongresszusa Péc s , 2014. június 5 -7.
SANDOSTATIN LAR ®
· Vékonyabb (20 G), rövidebb (4 cm), biztonsági injekciós tû · Felrázható ampulla · Változatlan hatóanyag tartalom (10 mg, 20 mg, 30 mg) · Változatlan, 28 naponkénti adagolás*
®
Rövidített alkalmazási elôírás: Sandostatin LAR por és oldószer szuszpenziós injekcióhoz ATC: H01C B02. Hatóanyag: injekciós üvegenként 10 mg, 20 mg illetve 30 mg oktreotidnak megfelelô oktreotid-acetát. Terápiás javallatok: Acromegalia: Olyan esetekben, amelyekben a beteg sc Sandostatin kezeléssel megfelelôen egyensúlyban tartható. Azokban az esetekben, amelyekben a betegek nem megfelelôen reagálnak a sebészi vagy radioterápiás kezelésre. Ha a beteg nem alkalmas, vagy nem járul hozzá a sebészi beavatkozásokhoz. Átmenetileg, amíg a radioterápia hatása nem jelentkezik. Gastro-entero-pancreatikus endokrin tumorok: Gastro-entero-pancreatikus endokrin tumorok okozta tünetek enyhítésére azokban az esetekben, amelyekben a beteg s.c. Sandostatin-kezeléssel megfelelôen egyensúlyban tartható. Karcinoid tumorok, karcinoid-szindróma tüneteivel; VIPomák; Glükagonomák; Gastrinoma/Zollinger-Ellison szindróma; Insulinómák esetén a preoperatív hipoglykémia-kontrol elôsegítésére és fenntartó kezelésére; GRFomák. Adagolás: 10-40 mg 4 hetente. A Sandostatin LAR szuszpenziós injekció kizárólag mélyen, intragluteálisan adható. Az injekció beadásának helyét (jobb illetve baloldal) váltogatni kell. A károsodott vesefunkciójú betegek Sandostatin LAR-kezelése során az adag módosítása nem szükséges, bizonyos esetekben a májkárosodásban szenvedô betegeknél lehet rá szükség. Idôskorú betegeknél nem szükséges a Sandostatin-LAR adagjának megváltoztatása. Gyermekeknek Sandostatin LAR-ral történô alkalmazásáról jelenleg nagyon kevés a tapasztalat. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések: A növekedési hormont termelô hipofízis tumorok terjedelme néha megnôhet, veszélyes komplikációkat okozva, ezért minden beteget gondosan monitorozni kell. A fogamzóképes nôk számára az oktreotid-kezelés ideje alatt szükség esetén megfelelô fogamzásgátló módszer alkalmazását kell javasolni. Tartós oktreotid-kezelés alatt álló betegekben a pajzsmirigy-funkciót monitorozni kell. Béta-blokkolók, kálcium-csatorna-gátlók, vagy a folyadék- és elektrolit-háztartás kontrolljára szolgáló gyógyszerek dózisának módosítása szükséges lehet. Javasolt az epehólyag ultrahangos vizsgálata Sandostatin-LAR kezelés elôtt és 6 hónapos idôközönként. Amennyiben a kezelés során szimptomatikus epekövek alakulnak ki, a kezelés leállítása vagy folytatása az elôny/kockázat újbóli mérlegelésétôl függ. A növekedési hormon, a glükagon és az inzulin szekréciót gátló hatása miatt a Sandostatin LAR befolyásolhatja a glükóz-regulációt, ezért a glükóztolerancia és az antidiabetikus kezelés monitorozása javasolt. A B12 – vitamin szint rendszeres ellenôrzése javasolt azoknál a betegeknél, akiknél B12 – vitamin hiány szerepel az anamnézisben. A Sandostatin LAR terhes nôknek csak kényszerítô körülmények fennállása esetén rendelhetô; alkalmazásának ideje alatt a szoptatást fel kell függeszteni. Gyógyszerkölcsönhatások és interakciók: A ciklosporin felszívódását csökkenti, a cimetidinét pedig késlelteti, a bromokriptin biohasznosulását növeli. A CYP3A4 enzim által metabolizált, alacsony terápiás indexû gyógyszerek (pl. kinidin, terfenadin) egyidejû alkalmazása esetén óvatosság ajánlott. Ellenjavallatok: A készítmény hatóanyagával, vagy a készítmény bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Mellékhatások: Nagyon gyakori (*1/10): hasmenés, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés, flatulencia; fejfájás; epekövesség; hyperglykaemia; fájdalom a beadás helyén; Gyakori (*1/100, <1/10): dyspepsia, hányás, haspuffadás, steatorrhoea, laza széklet, a széklet színének megváltozása; szédülés; hypothyreoidismus, pajzsmirigy-diszfunkció; epehólyag-gyulladás; sûrû epe(sludge); hiperbilirubinémia; hypoglykaemia, csökkent glükóztolerancia, anorexia; transzamináz-szintek emelkedése; viszketés, kiütés, alopécia; nehézlégzés; bradycardia; Nem gyakori (*1/1000, <1/100): dehidráció; tachycardia; Spontán beszámolókból származó nemkívánatos gyógyszer hatások: anafilaxia, allergia/túlérzékenységi reakció, urticaria, akut pancreatitis, cholestasis nélküli akut hepatitis, cholestaticus hepatitis, cholestatis, sárgaság, cholestaticus sárgaság, arrhythmia, alkalikus-foszfatáz szintek emelkedése, gamma-glutamil-transzferáz-szintek emelkedése. Rendelhetôség: Korlátozott érvényû orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követôen folyamatos szakorvosi ellenôrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz). A csomagolás tartalma: 1 db port tartalmazó injekciós üveg, 1 db oldószerrel elôretöltött fecskendô, 1 db injekciós üveg adapter, 1 db biztonsági injekciós tû A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Novartis Hungaria Kft.(Pharma részleg) Budapest, Bartók Béla út 43-47. Tel: 06-1-457-6500 Forgalomba hozatali engedély számai: OGYI-T-1723/03-05 A gyógyszer az Eü rendelet 8/c pontja alapján jelenleg 100% támogatással rendelhetô. Térítési díj: 300 forint. Az árváltozások tekintetében kérjük ellenôrizze a www.oep. hu honlapon található információt. Bôvebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási elôírását! *Referencia: OGYI/44018/2012, OGYI/44021/2012, OGYI/44024/2012, sz. Alkalmazási elôírás Az alkalmazási elôírás dátuma: 2012.12.06.
Rendelhetôség: 8/c Rosszindulatú daganatos betegségekben (BNO: C00-C97), az adott készítmény alkalmazási elôírásában szereplô javallatokban a klinikai onkológus, sugárterápiás, haematológus, gasztroenterológus, endokrinológus vagy urológus szakorvos az alábbi gyógyszereket: ATC-kód: H01CB02 Térítési díj Támogatás kiemelt támogatás esetén
Törzskönyvi szám
Gyógyszernév
Kiszerelés
OGYI-T-1723/01
Sandostatin 0,1 mg/ml oldatos injekció
5x1 ml ampulla
11 930
11 630
300
OGYI-T-1723/02
Sandostatin 0,2 mg/ml oldatos injekció
1x5 ml injekciós üvegben
20 960
20 660
300
OGYI-T-1723/03
Sandostatin LAR 10 mg por és oldószer szuszpenziós injekcióhoz
1x porüveg + 1 oldószer elôretöltött fecskendôben +2 tû
262 385
262 085
300
OGYI-T-1723/04
Sandostatin LAR 20 mg por és oldószer szuszpenziós injekcióhoz
1x porüveg +1 oldószer fecskendôben + 2 tû
327 721
327 421
300
OGYI-T-1723/05
Sandostatin LAR 30 mg por és oldószer szuszpenziós injekcióhoz
1x porüveg + 1 oldószer fecskendôben+2 tû
393 056
392 756
300
Fogy. ár
Kérjük az árat ellenôrizze a www.oep.hu weboldalon!
*2014. 05. 26-án hatályos adat.
Novartis Hungária Kft. H-1114 Budapest, Bartók Béla út 43–47. Tel.: 06-1-457 6500; Fax: 06-1-457 6600
Lezárás dátuma: 2014. 05. 26.
SAS16/13AUG
A terápiás együttműködés nem okoz nehézséget
Számos, a témakörben végzett vizsgálat során a legtöbb beteg a Norditropin® SimpleXx® kezelést és a NordiPen® beadó eszközt preferálta*2-4 • Könnyű az előkészítés és a beadás2-4 • Tartós, likvid, patron-alapú beadó eszköz • Nem igényel hűtést az első használat után - minden hatáserősségben stabil 25 °C-ig†1
RDITROPIN ® O NO
RA
15 mg 10 mg 5 mg
Y†
S
TO
ERS FF
ON LY
• A NordiPenMate® használatával csökken a fájdalom-érzet5,6
G E F L E XI BI L
IT
* Előnyben részesítették a hűtést igénylő növekedési hormon készítményekkel szemben: Genotropin®, Saizen® és Zomacton®. † Az első használat után max. 21 napig 25 °C-on tárolva. A még nem használt patronokat hűtve tároljuk (2-8 °C), és az első használat után hűtőben tartva max. 28 napig felhasználhatók. 1 Norditropin® alkalmazási előírás 2 Drent ML, et al. Clin Drug Invest 2002;22(9):633-638. 3 Stanhope R, et al. J Pediatr Endocrinol Metab 2001;14:735 -740. 4 Müller J, et al. Horm Res 1999; 51(suppl 3):109-112. 5 Main KM, et al. Acta Paediatr 1995;84(3):331 -334. 6 Diglas J, et al. Pract Diabetes Int 1999;16:39 -41. A Norditropin®, a SimpleXx®, a NordiPen® és NordiPenMate® a Novo Nordisk Health Care AG, Svájc védjegyei. A többi termék védjegye vagy regisztrált védjegye saját tulajdonosainak.
Novo Nordisk Hungária Kft. 1025 Budapest, Felsőzöldmáli u. 35. Tel: 06-1-325-9161 fax: 06-1-325-9169 Ingyenesen hívható zöldszám, munkanapokon 9–12-ig: 06-80-200-970 www.novonordisk.hu,
[email protected] Mellékhatás-jelentés esetén:
[email protected] Az alkalmazási előírást, az árral és rendelhetőséggel kapcsolatos információkat kérje kollégánktól.
2014.05.20. GH/2014/08/01
Az egyszerűség érték
Segítség a terápiás fegyelem
betartásához
Saizen 5,83 mg/ml oldatos injekció • Saizen 8 mg/ml oldatos injekció ATC-kód: H01AC01 Minőségi és mennyiségi összetétel: Saizen 5,83 mg/ml oldatos injekció: 5,83 mg szomatropin 1 ml oldatos injekcióban. Összetétel patrononként: 1,03 ml oldat (6 mg szomatropin*) Saizen 8 mg/ml oldatos injekció: 8 mg szomatropin 1 ml oldatos injekcióban. Összetétel patrononként: 1,50 ml oldat (12 mg szomatropin*) vagy 2,50 ml oldat (20 mg szomatropin*). *Hatóanyag: emlőssejtekben rekombináns DNS technikával előállított rekombináns humán növekedési hormon. Terápiás javallatok: Gyermekek és serdülők: • Csökkent mennyiségű vagy hiányzó endogén növekedési hormon által okozott növekedési elégtelenség gyermekekben. • Kromoszóma vizsgálattal igazolt gonád disgenesisben (Turner szindróma) szenvedő lányok növekedési elégtelensége. • Krónikus veseelégtelenség (CRF – Chronic Renal Failure) által okozott növekedési elégtelenség prepubertás korú gyermekekben. • Növekedési zavar (jelenlegi magasság standard deviáció pontszáma < -2,5 és a szülőhöz viszonyított magasság standard deviáció pontszáma < -1) olyan alacsony gyermekeknél, akik születéskor kicsik voltak a gesztációs korukhoz képest (small for gestational age, SGA), születési súlyuk és/vagy hosszuk a –2 standard deviáció alatt van és nem zárkóztak fel társaikhoz a növekedésben a 4. életév végére vagy később (növekedési sebesség (height velocity, HV) standard deviációs pontszáma < 0 az utolsó évben). Felnőttek: • Hormonpótló kezelés olyan felnőtteknek, akiknél a kifejezett növekedési hormon hiányt egyszerű dinamikus teszttel igazolták. A betegeknek meg kell felelniük a következő kritériumoknak is: Gyermekkori kialakulás: Azokat a betegeket, akiknél növekedési hormon hiányt gyermekkorukban diagnosztizálták, újra kell tesztelni, hormonhiányukat meg kell erősíteni, mielőtt a Saizen kezelést megkezdenék. Felnőttkori kialakulás: A betegeknek hipotalamusz vagy hipofízis elégtelenség miatt kialakult növekedési hormon hiányuk van és legalább még egy hormon hiányát diagnosztizálták (kivéve a prolaktint). A Saizen kezelést akkor szabad elkezdeni, ha a hiányzó másik hormon pótlása már folyamatban van. Adagolás és alkalmazás: A Saizen adagja minden beteg esetében egyéni, a testfelszín (TF) vagy a testtömegkg (TTKG) alapján határozzák meg. A javasolt napi maximális adagot nem szabad túllépni. Javasolt, hogy a Saizent lefekvéskor, a következő séma szerint adagolják: Gyermekek és serdülők: • Az endogén növekedési hormon elégtelen kiválasztása miatt kialakuló növekedési zavar: naponta 0,7-1,0 mg/m2 testfelszín (TF) vagy naponta 0,025 – 0,035 mg/testtömegkg (TTKG), szubkután alkalmazva. • Gonadalis dysgenesis (Turner szindróma) következtében kialakuló növekedési zavar lányoknál: naponta 1,4 mg/m2 testfelszín (TF) vagy naponta 0,045 – 0,050 mg/testtömegkg (TTKG), szubkután alkalmazva. Nem-androgén anabolikus szteroidokkal végzett egyidejű kezelés a Turner szindrómában szenvedő betegnél elősegítheti a növekedési választ. • Krónikus veseelégtelenség (KVE) következtében kialakult növekedési zavar prepubertás korú gyermekekben: naponta 1,4 mg/m2 testfelszín (TF), ami körülbelül megfelel 0,045 – 0,050 mg/testtömegkg (TTKG) dózisnak, szubkután alkalmazva. • Növekedési zavar azoknál az alacsony gyermekeknél, akik születéskor kicsik voltak a gesztációs korukhoz (SGA) képest: a javasolt napi adag 0,035 mg/testtömegkg (vagy 1 mg/m2/nap), naponta, szubkután alkalmazva. A kezelést abba kell hagyni, ha a beteg kielégítő felnőtt testmagasságot ér el, vagy ha az epiphysis fugák záródtak. Felnőttek: • Felnőttkori növekedési hormon hiány: a szomatropin kezelés kezdetekor alacsony, 0,15-0,3 mg-os dózisok javasoltak, naponta, szubkután adva. A dózist fokozatosan kell módosítani és az inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-1) meghatározásával kell ellenőrizni. A Saizen oldatos injekció beadására használt Easypod elsősorban 7 év feletti gyermekek és felnőttek számára készült. Gyermekek ezeket az eszközöket kizárólag felnőtt felügyelete mellett használhatják. Ellenjavallatok: • A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén. • A szomatropin a növekedés fokozására nem alkalmazható azoknál a gyermekeknél, akiknek az epifízis fugái már záródtak. • A szomatropin nem alkalmazható igazolt daganat aktivitás esetén. A növekedési hormon terápia megkezdése előtt az intracranialis daganatoknak inaktívnak kell lenniük és a daganatellenes terápiát be kell fejezni. A kezelést le kell állítani bizonyított daganatnövekedés esetén. • Nem szabad szomatropinnal kezelni az akut kritikus állapotban lévő betegeket, akiket pl. nyílt szívműtét vagy hasi műtét után fellépő komplikációk miatt kezelnek, politraumatizáltak, akut légzési elégtelenségük van, vagy az előbbiekhez hasonló állapotban vannak. • Krónikus veseelégtelenségben szenvedő gyermekek szomatropin kezelését a vesetranszplantáció esetén le kell állítani. • Azoknál a betegeknél, akik gyermekkori rákos megbetegedésből gyógyultak és szomatropinnal kezeltek az első daganatuk után, egy második daganat kialakulásának fokozott kockázatáról számoltak be. Koponyaűri daganat, különösen a meningeómák voltak a leggyakrabban előforduló második daganatos megbetegedések azoknál a betegeknél, akik az első tumor kezelése során koponya besugárzásban részesültek. Terhesség: A terhesség alatt és védekezést nem alkalmazó termékeny nők esetében szomatropin tartalmú készítmények adása nem javasolt. Szoptatás: Nem ismert, hogy a szomatropin kiválasztódik-e az anyatejbe. Szoptató anyáknak történő alkalmazás esetén óvatosság szükséges. Prader-Willi szindrómában: Alvási apnoeról és hirtelen halálról számoltak be növekedési hormon-terápia megkezdését követően olyan gyermekek esetében, akiknél a következő kockázati tényezők közül egy vagy több előfordult: súlyos elhízás, korábbi felső légúti szűkület vagy alvási apnoe, vagy tisztázatlan okból bekövetkezett légúti fertőzés. Inzulin érzékenység: A betegekben monitorozni kell a glükóz intolerancia kialakulását. Nemkívánatos hatások, mellékhatások: Gyakori: fejfájás (izolált); az injekció helyén kialakuló helyi reakciók: lokalizált zsíratrófia (a beadás helyének változtatásával elkerülhető). Felnőtteknél gyakori: folyadékretenció, perifériás ödéma, merevség, ízületi és izomfájdalom, paraesthesia. Forgalomba hozatalt követő vizsgálatokban hasnyálmirigy-gyulladásról számoltak be növekedési hormon terápia során. Felhasználhatósági időtartam: 2°C - 8°C között 18 hónapig tárolható. 5±3 °C-on 28 napig lehet tárolni. A már felbontott készítményt maximum 28 napig 2°C - 8°C között kell tárolni. Ettől eltérő, a használat során alkalmazott tárolási időtartamok és körülmények a felhasználó felelőssége. Különleges tárolási előírások: Hűtőszekrényben 2°C - 8°C között tárolandó. Nem fagyasztható! A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. Amennyiben a Saizen Az ár a 2014. május 1-jétől hatályos OEP gyógyszertörzs alapján: Térítési díj Vonatkozó Gyógyszer közfinanpatront az easypod auto-injektorba helyezték, akkor a beadóeszközben tartva a hűtőszekrényben kell tárolni (2°C - 8°C). Kiemelt indikációs kiemelt szírozás alapjául Készítmény megnevezése elfogadott ár (Bruttó támogatási támogatás pont Cool.click tűmentes auto-injektor használata esetén csak a Saizen-oldatot tartalmazó patront kell hűtőszekrényben összeg (Ft) fogyasztói ár) (Ft) esetén (Ft) (Eü. pont) tárolni (2°C - 8°C). Megjegyzés: II/2 csoport. Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diag- Saizen 5,83 mg/ml oldatos injekció 1x1,03 ml patronban 38 530 38 230 300 35 nózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz). Forgalomba hozatali eng. szám: Saizen 8 mg/ml oldatos injekció 1x1,5 ml patronban 76 020 75 720 300 35 OGYI-T-7358/03-08 A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2013. november 07. KÉRJÜK OLVASSA EL A RÉSZLETES ALKALMA- Saizen 8 mg/ml oldatos injekció 1x2,5 ml patronban 126 006 125 706 300 35 ZÁSI ELŐÍRÁST! Rövidített alkalmazási előírás ellenőrzésének dátuma: 2014-02-19 Ár: www.oep.hu Adatok és módosítás: www.oep.hu
MSSA200/140516
Merck Kft. 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 6–10. • Tel.: + 36 1/ 463 8100 • Fax: + 36 1/ 463 8174 • Web: www.merck.hu • E-mail:
[email protected]
Tisztelt Kollégák, Kedves Vendégeink!
Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság XXV. Kongresszusát a Pécsi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika rendezheti. Bízunk abban, hogy a 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert és megújult kétezer éves város, az 1367-ben alapított nagy múltú egyetem, a találkozó helyszínéül szolgáló pompás új konferencia- és koncertközpont és a várhatóan gazdag tudományos program társaságunk minél több tagját vonzza Pécsre. Vezető hazai és nemzetközi szakemberek részvételével a kongresszus nyolc szimpóziumán áttekintjük az endokrinológia és anyagcsere betegségek fejlődési irányait, a legégetőbb klinikai problémákat és az új terápiás lehetőségeket. A kongresszus programját pajzsmirigy ultrahang workshop és pro/contra viták színesítik. Nagy érdeklődéssel várjuk a szabadon választott előadásokat és a poszterek bemutatását is. Reméljük, hogy a változatos szakmai programok között mindenki megtalálja az őt legjobban érdeklő témákat. Kívánjuk, hogy a szakmai ismeretek elmélyítése mellett találjanak lehetőséget a baráti kapcsolatok ápolására és az aktív kikapcsolódásra is. Érezzék jól Magukat városunkban, kongresszusunkon! Szeretettel várunk mindenkit Pécsett!
Dr. Mezősi Emese a szervezőbizottság elnöke
6
Prof. Dr. Góth Miklós a programbizottság elnöke
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Elnök: Mezősi Emese Tagok: Bajnok László Bódis Beáta Nemes Orsolya Rucz Károly Szujó Szabina Tarjányi Zita
PROGRAMBIZOTTSÁG Elnök: Góth Miklós Tagok: Bajnok László Gereben Balázs Halász Zita Horányi János Hubina Erika Igaz Péter Jermendy György Kovács Gábor Lakatos Péter
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
7
A KONFERENCIA IDŐBEOSZTÁSA
2014. június 5., csütörtök 09.45-10.00 A kongresszus megnyitása 10.00-11.50 Tudományos program 11.50-12.05 Kávészünet, poszter nézés 12.05-13.05 Tudományos program 13.05-14.10 Ebédszünet 14.10-16.15 Tudományos program 16.15-16.30 Kávészünet, poszter nézés 16.30-17.30 Poszter vizit 17.30-18.00 MEAT Közgyűlés 19.00- Fogadás 2014. június 6., péntek 07.00-11.00 Tudományos program 11.00-11.15 Kávészünet, poszter nézés 11.15-12.45 Tudományos program 12.45-13.50 Ebédszünet, poszter nézés 13.40-15.20 Tudományos program 15.20-15.40 Kávészünet, poszter nézés 15.40-16.40 Tudományos program 16.40-17.00 Kávészünet, poszter nézés 17.00-18.00 Tudományos program 19.00- Gálavacsora 2014. június 7., szombat 08.00-10.15 Tudományos program 10.15-10.30 Kávészünet 10.30-13.00 Tudományos program 13.10-13.40 Díjak átadása 13.40- Kongresszus zárása, ebéd
8
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A KONGRESSZUS HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA Kodály Központ 7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4. (www.kodalykozpont.hu) 2014. június 5-7. A KONGRESSZUS HONLAPJA www.stand-art.hu/MEAT2014 SZERVEZŐIRODA Stand-Art Ügynökség Kft. 6723 Szeged, Tisza Palota B/2., Felső Tisza-part 31-34. Postacím: 6792 Zsombó, Pf. 17. Tel: +36 62 317 445 Fax: +36 62 661 331 SZPONZORI KIÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYEK Dr. Bernáth Erika E-mail:
[email protected] REGISZTRÁCIÓ ÉS SZÁLLÁSFOGLALÁS Markella Ágnes E-mail:
[email protected] PÉNZÜGYEK ÉS SZÁMLÁZÁS Hemeder Edit E-mail:
[email protected] TUDOMÁNYOS PROGRAMMAL ÉS CÉGES SZIMPÓZIUMOKKAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉS Dr. Mezősi Emese PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Tel: +36 72 536 194 Fax: +36 72 536 148 E-mail:
[email protected] KONGRESSZUSI IRODA, REGISZTRÁCIÓ 2014. június 5-én: 09.00 – 18.00 2014. június 6-án: 07.00 – 18.00 2014. június 7-én: 08.00 – 14.00 KONGRESSZUSI IRODA TELEFONSZÁMA 2014. június 4-ig +36 62 317 445 2014. június 5-6-7. +36 30 619 7348
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
9
a kONGRESSZUS HIVaTaLOS NYELVE Magyar
REGISZTRÁCIÓS DÍJak
*A regisztrációs díjak tartalma: kávészünetek, csütörtöki fogadás, pénteki vacsora, kitűző, kongresszusi táska a kongresszusi anyagokkal, belépés az előadásokra, a szponzori kiállításra, valamint tartalmazza a 27% ÁFA összegét is. A napidíj tartalmazza az aznapi kávészünet fogyasztást, kitűzőt, kongresszusi táskát a kongresszusi anyagokkal, belépést az előadásokra, a szponzori kiállításra, valamint tartalmazza a 27% ÁFA összegét is. MEAT 2014 regisztrációs díjak 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Regisztrációs díjak a helyszínen *MEAT tagok számára 45 000 Ft *Nem MEAT tagok számára 50 000 Ft *Kísérők számára 20 000 Ft *Kiállítók, cégképviselők 45 000 Ft MEAT tagok és cégképviselők számára vacsorák nélkül 30 000 Ft Nem MEAT tagok számára vacsorák nélkül 35 000 Ft Rezidensek, orvostanhallgatók számára (vacsorák nélkül) 0 Ft Nyugdíjasok számára (vacsorák nélkül) 0 Ft PhD hallgatók számára (vacsorák nélkül) 0 Ft Napidíj (vacsora nélkül) 15 000 Ft/nap
ÉTkEZÉSEk, MELYEk a HELYSZÍNI JELENTkEZÉSI LaPON kÜLÖN MEGRENDELHETŐk Ebéd: 3 500/fő/nap Fogadás (június 5.): 7 500/fő Gálavacsora (június 6.): 7 500/fő
EBÉDEk HELYSZÍNE Kodály Központ
CSÜTÖRTÖkI FOGaDÁS HELYSZÍNE Hotel Palatinus, Bartók terem Pécs, Király u. 5. 19.00 órától
PÉNTEk ESTI GÁLaVaCSORa HELYSZÍNE Jammertal Rendezvényközpont www.jammertal.hu 19.00 órától
A Kodály Központ és a vacsora helyszín között busztranszfert biztosítunk. Indulási időpont: 2014. június 6., 18.30 (Kodály Központ parkolójából) Visszaút: igény szerint
10
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
SZÁLLÁSHELYEk
A pécsi szálláshelyekről információt a kongresszus honlapján találhatnak: www.stand-art.hu/ MEAT2014. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a szállodai szobaárak a parkolás díját NEM tartalmazzák!
akkREDITÁCIÓ
A kongresszuson résztvevő orvosok 18 általános kreditpontot kapnak.
ELŐaDÁSOk aNYaGÁNak LEaDÁSa ÉS FELTÖLTÉSE
Kérünk minden előadót, hogy szíveskedjen a prezentáció anyagát 3 órával az előadás időpontja előtt leadni az előadó teremben. A reggeli előadásokat kérjük, hogy lehetőség szerint előző nap legyenek szívesek leadni.
PaRkOLÁS
A konferencia helyszínén ingyenesen igénybe vehető parkoló található. Pécs belvárosában munkanapokon a parkolásért fizetni kell, automaták állnak a rendelkezésre.
TaXI
Az Euro7 Taxi Pécs telefonszáma: +36 72 777 777
SZÁMLÁZÁS
A megrendelt szolgáltatások költségeit a kiállított számlán az érvényes jogszabályok szerint tüntetjük fel. Számlamódosítás, új számla kiállítása a konferencia végéig, legkésőbb 2014. június 7-ig lehetséges. Ezen időpont után a megrendelésen és az erről kiállított számlán változtatni már nincs lehetőség.
MÓDOSÍTÁSI, LEMONDÁSI FELTÉTELEk
Regisztráció és szállás módosítására ill. lemondására 2014. május 5-ig volt lehetőség. Számlamódosítások díja a rendezvényt megelőzően: 2.500,- Ft + ÁFA. A rendezvényt követően kizárólag a számla formai módosítása lehetséges, melynek díja: 4.000,- Ft + ÁFA.
EGYÉB FONTOS TUDNIVaLÓk
A regisztrációs lapon megadott árak tartalmazzák az általános forgalmi adót, de NEM tartalmazzák a közvetített szolgáltatások (étkezések) után fizetendő egyéb terheket. A rendezvény közzétett részvételi és egyéb díjai nem tartalmaznak baleset-, betegség-, pogygyász- és felelősségbiztosítási díjat, így a felsorolt események bekövetkezése esetén a szervezőknek nem áll módjukban semmilyen felelősséget vagy kártérítést vállalni.
FOTÓZÁS
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a rendezvényről hang- és képfelvétel készül, melyet a résztvevők számára nyilvános album formájában elérhetővé teszünk. Minden résztvevő, aki a felvételeken feltűnik csak a beleegyezésével nevesíthető, viszont semmilyen követeléssel nem élhet a felvétel készítőivel vagy a Rendezvényszervezőkkel szemben.
Magyar endoKr inológiai és anyagcsere Társaság
11
2014. június 5., csütörtök 09.45-10.00
A KONGRESSZUS ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA
Páva Zsolt – Pécs polgármestere Bódis József – a Pécsi Tudományegyetem rektora Miseta Attila – a Pécsi Tudományegyetem ÁOK dékánja Nagy Endre – a MEAT elnöke Góth Miklós – a programbizottság elnöke Mezősi Emese – a szervezőbizottság elnöke
10.00-10.35
A „Magyar Endokrinológiáért” érem átadása
A díjat átadja: Nagy Endre Spät András: JELÁTVITEL AZ ANGIOTENZIN II – VEL SERKENTETT GLOMERULÓZA SEJTBEN
10.35-11.50
Szimpózium I.
A hormonális jelátvitel aktuális kérdései Elnök: Gereben Balázs (Budapest)
10.35-10.55
A TÁPLÁLÉKFELVÉTEL CENTRÁLIS SZABÁLYOZÁSA
Fekete Csaba MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest
11.00-11.20
ÚJ PEPTIDERG MECHANIZMUSOK A REPRODUKCIÓ KÖZPONTI IDEGRENDSZERI SZABÁLYOZÁSÁBAN
Hrabovszky Erik MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest
11.25-11.45
AZ INOZITOL LIPIDEK SZEREPE A PLAZMAMEMBRÁN RECEPTOROK MŰKÖDÉSÉBEN
Várnai Péter Semmelweis Egyetem ÁOK, Élettani Intézet, Budapest
11.50-12.05
Kávészünet, poszter nézés
12.05-13.05
Klinikai előadások 1.
12
Elnökök: Horányi János (Budapest), Kovács Gábor László (Kistarcsa)
12.05-12.15
A WASH-OUT TECHNIKA ALKALMAZÁSA PAJZSMIRIGY ÉS MELLÉKPAJZSMIRIGY ELVÁLTOZÁSOKBAN
Solymosi Tamás Pajzsmirigy Szakrendelés, Bugát Pál Kórház, Gyöngyös
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
12.15-12.25
GENETIKAI ELTÉRÉSEK ELEMZÉSE ÉS KÖVETÉSE EUTHYREOSISOS „HIDEG” GÖBÖS PAJZSMIRIGY BETEGEKEN
Tóbiás Bálint1, Balla Bernadett1, Kósa János1, Árvai Kristóf1, Horváth Péter1, Takács István1, Nagy Zsolt1, Horányi János2, Járay Balázs3, Székely Eszter3, Istók Roland3, Székely Tamás3 és Lakatos Péter1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
12.25-12.35
GYERMEK ÉS FIATALKORI PAJZSMIRIGY CARCINOMA MŰTÉTI KEZELÉSE
Győry Ferenc1, Juhász Ferenc1, Damjanovich László1, Barna Sándor2 és Lukács Géza1 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Sebészeti Intézet, Debrecen 2 Scanomed Kft, Debrecen
12.35-12.45
MENIN FEHÉRJE EXPRESSZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA MEN-1 SZINDRÓMÁHOZ TÁRSULT ÉS SPORADIKUS MELLÉKPAJZSMIRIGY ÉS HASNYÁLMIRIGY
DAGANATOKBAN Grolmusz Vince Kornél1, Borka Katalin2, Balogh Katalin1, Dékány Csaba2, Kiss András2, Tóth Miklós1, Rácz Károly1,3 és Patócs Attila3,4,5 1 Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézet, Budapest 3 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 4 Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest 5 MTA “Lendület” Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport, Budapest
12.45-12.55
A TSHR GÉN VIZSGÁLATA MAGYAR VELESZÜLETETT HYPOTHYREOZISOS BETEGEKBEN
Lábadi Árpád1, Gellén Balázs2, Mezősi Emese3, Kovács L. Gábor1, Péter Ferenc4, Muzsnai Ágota4, Nagy V. Endre5 és Luca Persani6 1 Pécsi Tudományegyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Pécs 2 Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged 3 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs 4 Budai Gyermekkórház, Budapest 5 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, I.sz Belgyógyászati Klinika, Debrecen 6 IAI, IRCCS, Milano, Olaszország
12.55-13.05
AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁS JÓDELLÁTOTTSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERHESSÉG ÉS SZOPTATÁS ALATT
Katkó Mónika1, Hircsu Ildikó1, Sámson László1, Varga Zsuzsa1, Bodor Miklós1, Gazsó Andrea Anett1, M. Nagy Domonkos1, Kovács Béla2, Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen 2 Debreceni Egyetem MÉK, Élelmiszertudományi Intézet, Debrecen
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
13
13.05-14.10
Ebédszünet
14.10-15.25
Szimpózium II.
14.10-14.30
GENETIKAI VIZSGÁLATOK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI A GYERMEKENDOKRINOLÓGIAI KÓRKÉPEK DIAGNOSZTIZÁLÁSÁBAN
Kosztolányi György Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézet, Pécs
14.35-14.55
GNRH ANALÓG SZEREPE AZ ELÉRHETŐ FELNŐTT MAGASSÁG JAVÍTÁSÁBAN
Péter Ferenc Szent János Kórház és Észak-budai Kórházak Egyesített Kórházai, Budai Gyermekkórház telephely, Endokrinológia, Budapest
15.00-15.20
CONGENITALIS HYPOTHYREOSISSAL FELNÖVŐ BETEGPOPULÁCIÓ
Muzsnai Ágota Budai Gyermekkórház Th., Endokrin Szakrendelés, Budapest
15.25-16.15
Elméleti előadások 1.
Elnökök: Reglődi Dóra (Pécs), Igaz Péter (Budapest)
15.25-15.35
KÉT ÚJ, AZ UTÓDGONDOZÁSBAN SZEREPET JÁTSZÓ NEUROPEPTID LEÍRÁSA
Dobolyi Árpád MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport Semmelweis Egyetem ÁOK, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest
15.35-15.45
A PITUITARY ADENYLATE CYCLASE-ACTIVATING POLYPEPTIDE (PACAP) SZABÁLYOZZA A PAJZSMIRIGYHORMON AKTIVÁCIÓT
14
Gyermekendokrinológia Elnök: Halász Zita (Budapest), Soltész Gyula (Pécs)
Egri Péter1, Reglődi Dóra2 és Gereben Balázs1 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Endokrin Neurobiológiai Osztály, Budapest 2 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómiai Intézet, MTA-PTE Lendület PACAP Kutatócsoport, Pécs
1
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
15.45-15.55
PACAP SZÉRUM SZINT MEGHATÁROZÁS PAJZSMIRIGY BETEGEKNÉL
Nagy Zsuzsanna1, Kovács Anna2, Németh József3, Tamás Andrea2, Helyes Zsuzsanna4 és Reglődi Dóra2 1 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómia Intézet, MTA-PTE Lendület PACAP Kutatócsoport, Pécs 3 Debreceni Egyetem ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Debrecen 4 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Pécs
15.55-16.05
A HIPOTALAMUSZ PARAVENTRIKULÁRIS MAGJÁBÓL FELSZABADULÓ VAZOPRESSZIN SZEREPE A STRESSZINDUKÁLTA VISELKEDÉSBEN
Csikota Péter1, Fodor Anna1,2, Balázsfi Diána1,2, Pintér Ottó1, Mario Engelmann3 és Zelena Dóra1 1 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest 2 Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest 3 Otto-von-Guericke-Universität, Magdeburg, Germany
16.05-16.15
A PERIFÉRIÁS CIRKADIÁN ÓRA VIZSGÁLATA HUMÁN MELLÉKVESEKÉREG (H295R) SEJTVONALBAN
Nagy Zsolt1, Butz Henriett2, Likó István3, Igaz Péter1, Rácz Károly1,2 és Patócs Attila2,4 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 MTA- SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 3 Richter Gedeon Zrt., Budapest 4 MTA- SE “Lendület” Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport, Budapest
16.15-16.30
Kávészünet, poszter nézés
16.30-17.30
Poszter vizitek 4 párhuzamos szekcióban
Elnökök: Lőcsei Zoltán (Szombathely), Pocsay Gábor (Gyula), Valkusz Zsuzsanna (Szeged), Fekete Csaba (Budapest)
17.30-18.00
MEAT Közgyűlés
19.00
Fogadás
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
15
2014. június 6., péntek 07.00-08.25
Pajzsmirigy ultrahang workshop az ANAMED Kft. közreműködésével Solymosi Tamás (vezeti; Gyöngyös), Kovács Gábor László (Kistarcsa), Reismann Péter (Budapest), Tóth Géza (Eger), Rucz Károly (Pécs)
07.00-07.50
2 helyszínen ultrahangos gyakorlat (diagnosztika, fantomszúrás)
07.50-08.25
Esetismertetések: ultrahang képek, klinikum, citológia
08.30-11.00
Szimpózium III.
Meghívott külföldi előadók (angol nyelvű előadások) Elnökök: Korbonits Márta (London), Nagy Endre (Debrecen)
16
08.30-08.55
CUSHING’S SYNDROME RELATED THROMBOEMBOLISM
Kastelan, Darko Department of Endocrinology, University Hospital, Zagreb
09.00-09.25
PENDRED-SYNDROME
Korbonits Márta Queen Mary University of London, Centre for Endocrinology, London
09.30-09.55
AGRESSIVE PITUITARY TUMORS
Kovács Kálmán St. Michael’s Hospital, Department of Laboratory Medicine, Division of Pathology, Toronto
10.00-10.25
MUSCLE - ADIPOSE TISSUE CROSS TALK
Pfeifer, Marija Department of Endocrinology, University Medical Centre, Ljubljana
10.30-10.55
TRAUMATIC BRAIN INJURY
Popovic, Vera Center for Neuroendocrinology and Endocrine Diseases, Institute of Endocrinology, Diabetes and Metabolism, Belgrade
11.00-11.15
Kávészünet, poszter nézés
11.15-12.05
Szimpózium IV. Hot topics
11.15-11.35
HYPOPHYSIS BETEGSÉGEK
Góth Miklós MH EK II. Belgyógyászati Osztály, Budapest
Elnökök: Mezősi Emese (Pécs), Lakatos Péter (Budapest)
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
11.40-12.00
PAJZSMIRIGY BETEGSÉGEK
Nagy Endre DE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen
12.05-12.45
Pro vs. Con/Against (mellette és ellene szóló érvek)
METFORMIN KEZELÉS PCOS-BEN Elnök: Tóth Miklós (Budapest)
12.05-12.15
PRO/MELLETTE - Speer Gábor
Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest
12.15-12.25
CON/ELLENE - Bajnok László
PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs
12.25-12.35
Előadók egymás közötti vitája
12.35-12.45
Hallgatóság hozzászólásai, elnöki összefoglaló
12.45-13.50
Ebédszünet, poszter nézés
13.50-14.40
Szimpózium IV. Hot topics folytatás
Elnökök: Mezősi Emese (Pécs), Lakatos Péter (Budapest)
13.50-14.10
NŐGYÓGYÁSZATI ENDOKRINOLÓGIA
Szilágyi András Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház, Szülészet-Nőgyógyászat, Kaposvár
14.15-14.35
MELLÉKVESE BETEGSÉGEK
Rácz Károly Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
14.40-15.20
Pro vs. Con/Against (mellette és ellene szóló érvek)
BIZTONSÁGOS-E A D-VITAMIN ÉS CALCIUM PÓTLÁS CARDIOVASCULARIS SZEMPONTBÓL? Elnök:Takács István (Budapest)
14.40-14.50
PRO/MELLETTE -Lakatos Péter
Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
14.50-15.00
CON/ELLENE -Kiss Róbert Gábor MH Egészségügyi Központ, Budapest
15.00-15.10
Előadók egymás közötti vitája
15.10-15.20
Hallgatóság hozzászólásai, elnöki összefoglaló
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
17
15.20-15.40
Kávészünet, poszter nézés
15.40-16.40
Klinikai előadások 2.
15.40-15.50
TRAUMÁS KOPONYASÉRÜLÉST KÖVETŐ HYPOPHYSIS FUNKCIÓZAVAR ELŐREJELZŐI HOSSZÚ TÁVÚ ENDOKRIN KÖVETÉS SORÁN
Nemes Orsolya1, Kovács Noémi2, Czeiter Endre2, Kenyeres Péter1, Tarjányi Zita1, Bajnok László1, Büki András2, Dóczi Tamás2 és Mezősi Emese1 1 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika, Pécs
15.50-16.00
NÖVEKEDÉSI HORMON (GH) KEZELÉS HATÉKONYSÁGA KÜLÖNBÖZŐ ETIOLÓGIÁJÚ KÓRKÉPEKBEN, GYERMEKKORBAN
Perge Pál1, Ács Orsolya2, Lehotkai Nóra2, Török Dóra2, Sallai Ágnes2, Hosszú Éva2, Luczay Andrea2, Vajda Zsolt3, Csákváry Violetta4, Szabó András2, Patócs Attila5 és Rácz Károly5 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 3 Heim Pál Gyermekkórház, Budapest 4 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely 5 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
16.00-16.10
A KORTIZOL HASZNOS PROGNOSZTIKAI MARKER KRITIKUS ÁLLAPOTÚ BETEGEKBEN
Tarjányi Zita1, 2, Montskó Gergely2, 3, Kenyeres Péter1, Márton Zsolt1, Hágendorn Roland1, Gulyás Erna1, Nemes Orsolya1, Bajnok László1, Kovács L. Gábor2, 3 és Mezősi Emese1 1 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Laboratóriumi Medicina Intézet, Pécs 3 Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont, Pécs
18
Elnökök: Toldy Erzsébet (Szombathely), Vadász János (Szolnok)
16.10-16.20
A VIZELETTEL ÜRÜLŐ KATEKOLAMINOK ÉS METABOLITJAIK DIAGNOSZTIKUS ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 122 PHAEOCHROMOCYTOMA-PARAGANGLIOMÁS BETEGBEN
Balog Beatrice (oh), Róna Kálmán, Tőke Judit, Szücs Nikolett, Ádler Ildikó, Igaz Péter, Pusztai Péter, Sármán Beatrix, Gláz Edit, Kiss Róbert, Patócs Attila, Rácz Károly, Tóth Miklós Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Igazságügyi és Toxikológiai Intézet, Budapest
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
16.20-16.30
A TÉL VÉGI D-VITAMIN HIÁNYT BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
Bakos Bence, Szabó Boglárka, Szili Balázs, Horváth Péter, Lakatos Péter és Takács István Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
16.30-16.40
HOMA-IR VAGY QUICKI? AVAGY INZULINREZISZTENCIA PCOS-BEN
Csajbók Éva, Gyói Alexandra, Magony Sándor, Sepp Krisztián, Valkusz Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika Endokrinológia, Szeged
16.40-17.00
Kávészünet, poszter nézés
17.00-18.00
Szimpózium V. Novartis által szponzorált tudományos ülés. A neuroendokrin daganatok kezelésének endokrinológiai, onkológiai és nukleáris medicinai vonatkozásai Elnök: Góth Miklós (Budapest)
17.00-17.15
Igaz Péter
Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
17.15-17.30
Uhlyarik Andrea
Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Onkológia Osztály, Budapest
17.30-17.45
Dabasi Gabriella
Semmelweis Egyetem, Nukleáris Medicina Tanszék, Budapest
17.45-18.00
Vita
19.00
Gálavacsora
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
19
2014. június 7., szombat
08.00-09.15
Szimpózium VI.
Diabetes mellitus Elnök: Jermendy György (Budapest)
08.00-08.20
SZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK DIABETES MELLITUSBAN
Takács Éva Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Budapest
08.20-08.40
INZULIN REZISZTENCIA ÉLETTANI HÁTTERE
Wittmann István Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs
08.40-09.00
TÉNYEKEN ALAPULÓ ORVOSTUDOMÁNY: FÉNY- ÉS ÁRNYOLDALAK A DIABETOLÓGIÁBAN
Jermendy György Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. sz. Belgyógyászat, Budapest
09.00-09.15
Vita
09.15-10.15
Szimpózium VII.
Ipsen által szponzorált tudományos ülés
Elnök: Rácz Károly (Budapest)
09.15-09.40
LEGÚJABB VIZSGÁLATOK A NEUROENDOKRIN TUMOROK KEZELÉSÉRE; CLARINET VIZSGÁLAT
Tóth Miklós Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
09.40-10.00
LEGÚJABB VIZSGÁLATOK AZ ACROMEGALIA KEZELÉSÉRE; PRIMARYS-VIZSGÁLAT, LEAD-VIZSGÁLAT
Szücs Nikolette Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
10.00-10.15
TRANZÍCIÓ, AVAGY A GYERMEKGYÓGYÁSZ ÉS A BELGYÓGYÁSZ KOOPERÁCIÓJA A NÖVEKEDÉSI HORMON HIÁNYOS BETEGEK GONDOZÁSÁBAN
Sallai Ágnes Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
10.15-10.30
Kávészünet
10.30-12.00
Szimpózium VIII.
Felkért előadások
Elnökök: Bodor Miklós (Debrecen), Czirják Sándor (Budapest)
20
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
10.30-10.50
HORMONÁLIS HATÁSÚ KÉSZÍTMÉNYEK KLINIKAI VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON A 2013.01. - 2014.03. IDŐSZAKBAN
Borvendég János Klinikai Farmakológiai és Etikai Bizottság, Budapest
10.55-11.10
ÚJDONSÁGOK PRIMER HYPERPARATHYREOSISBAN
Kovács László Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Budapest
11.15-11.30
PRIMER ALDOSTERONISMUS GENETIKÁJA
Patócs Attila Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet és MTA-SE „Lendület” Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport, Budapest
11.35-11.55
A HYPOPHYSIS TUMOROK KOMPLEX SEBÉSZI KEZELÉSE
Dóczi Tamás Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika, Pécs
12.00-13.00
Elméleti előadások 2.
Elnökök: Hunyady László (Budapest), Luczay Andrea (Budapest)
12.00-12.10
A CYP21A2 GÉN MUTÁCIÓ SZŰRÉSE ÉS KÓPIASZÁM MÉRÉSE 21HIDROXILÁZ DEFEKTUSOS BETEGEKBEN
Koncz Klára1, Doleschall Márton2, Tóth Miklós1, Szücs Nikolett1, Luczay Andrea3, Rácz Károly1,2 és Patócs Attila2,4,5 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem- Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 4 Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest 5 Magyar Tudományos Akadémia, Lendület - Örökletes Endokrin Tumorok Kutatócsoport, Budapest
12.10-12.20 A 9-cisz retinsav tumorellenes hatásainak vizsgálata mellékvesekéregrákban
Szabó Diána Rita1, Nagy Zoltán1, Baghy Kornélia2, Marczell István1, Éder Katalin3, Tóth Sára3, Buzás Edit3, Falus András3, Kovalszky Ilona2, Patócs Attila4, Rácz Károly1 és Igaz Péter1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest 4 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
21
12.20-12.30
A P45017Α ÉS A Δ5-3Β-HSD ENZIMEK GÁTLÁSA 17-OXADIAZOLIL ANDROSZTÉN SZÁRMAZÉKOKKAL
Szabó Nikoletta1, Kovács Dóra2, Herman Bianka2, Szécsi Mihály1, Magony Sándor1, Frank Éva2, Wölfling János2, Schneider Gyula2, Wittmann Tibor1 és Julesz János1 1 Szegedi Tudományegyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged 2 Szegedi Tudományegyetem, Szerves Kémiai Tanszék, Szeged
12.30-12.40
A MICRORNS miR-34a SZEREPE AZ ARYL HYDROCARBON RECEPTOR INTERACTING PROTEIN (AIP) EXPRESSZIÓ SZABÁLYOZÁSÁBAN
Dénes Judit1,2, Leandro Kasuki3, Giampaolo Trivellin¹, Leandro M. Colli4, Christina M. Takiya5, Craig E. Stiles¹, Sayka Barry¹, Margaret de Castro4, Mônica R. Gadelha3 és Márta Korbonits¹ ¹ Department of Endocrinology, William Harvey Research Institute, Barts and the London School of Medicine, Queen Mary University of London, London 2 MH Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Endokrin Szakprofil, Budapest 3 Endocrinology Unit, Clementino Fraga Filho University Hospital, Federal University of Rio de Janeiro, Rio de Janeiro 4 Department of Internal Medicine, Endocrinology Laboratory, Ribeirão Preto Medical School, São Paulo University, São Paulo 5 Biofísica Carlos Chagas Filho Institute, Federal University of Rio de Janeiro, Rio de Janeiro
12.40-12.50
A PAI-1 EXPRESSZIÓ VIZSGÁLATA ORBITA FIBROBLASTOKBAN
Galgóczi Erika1, Jeney Florence1, Gazdag Annamária1, Steiber Zita2, Ujhelyi Bernadett2, Győry Ferenc3, Katkó Mónika1 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen 2 Debreceni Egyetem ÁOK, Szemklinika, Debrecen 3 Debreceni Egyetem ÁOK, Sebészeti Intézet, Debrecen
22
12.50-13.00
A SZÉRUM CHEMERIN SZINT ÉS A LIPOPROTEIN SZUBFRAKCIÓK VIZSGÁLATA ELHÍZOTT, METABOLIKUSAN EGÉSZSÉGES BETEGEKBEN
Lőrincz Hajnalka, Katkó Mónika, Harangi Mariann, Somodi Sándor, Gaál Krisztina, Fülöp Péter, Paragh György és Seres Ildikó Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Anyagcsere Betegségek Tanszék, Debrecen
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
13.10-13.40
Díjak átadása
Elnökök: Nagy Endre, Tóth Miklós
MEAT Ifjúsági díjak átadása 2013: Feldman Karolina Feldman K., Szappanos A., Butz H., Grolmusz V., Majnik J., Likó I., Kriszt B., Lakatos P., Tóth M., Rácz K., Patócs A. The rs4844880 polymorphism in the promoter region of the HSD11B1 gene associates with bone mineral density in healthy and postmenopausal osteoporotic women. Steroids. 2012 Nov;77(13):1345-51. 2014: Bódi Szabó Diána Rita Bódi Szabó D., Baghy K., Szabó M., Zsippai A., Marczell I., Nagy Z., Varga V., Éder K., Tóth S., Buzás E., Falus A., Kovalszky I., Patócs A., Rácz K., Igaz P. Antitumoral effects of 9-cis retinoic acid in adrenocortical cancer. Cell Mol Life Sci. 2014 Mar;71(5):917-32.
MEAT poszter díj átadása Góth Endre díj átadása
13.40
Kongresszus zárása, ebéd
POSZTEREK Poszter vizit 1. Elnök: Lőcsei Zoltán (Szombathely)
P1. A DIFFERENCIÁLT PAJZSMIRIGY CARCINOMÁS BETEGEK GONDOZÁSA
Szujó Szabina, Bajnok László, Bódis Beáta, Rucz Károly és Mezősi Emese Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Endokrinológia és Anyagcsere Osztály, Pécs
P2. TOXIKUS ADENOMA KÉPÉBEN JELENTKEZŐ PAPILLARIS PAJZSMIRIGY CARCINOMA Hircsu Ildikó, Erdei Annamária és Nagy V. Endre Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen
P3. NORMÁLIS ÉS KÓROS MŰKÖDÉSSEL JÁRÓ AUTOIMMUN PAJZSMIRIGYBETEGSÉGEK SZELÉN-KEZELÉSE
Szántó Zsuzsanna, Botár Zsófia és Kun Imre Zoltán Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem, Endokrinológiai Klinikai Osztály, Marosvásárhely, Románia
P4. A SZELÉNPÓTLÁSBAN RÉSZESÜLŐ BETEGEK SZÉRUM SZELÉN KONCENTRÁCIÓJÁNAK IDŐSZAKOS ELLENŐRZÉSÉNEK FONTOSSÁGA Molnár Jeannette1 és Balázs Csaba2 Molzsa Medical Kft., Budapest 2 Budai Endokrin Központ, Budapest
1
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
23
P5. TSH ÉS ANTI-TPO SZINT VIZSGÁLATA PREKONCEPCIONÁLISAN Gazdag Andrea1, Pocsay Réka2, Kovács Endre3 és Pocsay Gábor1 Pándy Kálmán Megyei Kórház, I. Belgyógyászati Osztály, Gyula 2 Pándy Kálmán Megyei Kórház, Infektológiai Osztály, Gyula 3 Központi Laboratórium, Gyula
1
P6. PAJZSMIRIGYHORMON-PÓTLÁS NEHÉZSÉGEI – ESETRIPORT
Kovács Gábor László1, Hella Zoltán1, Bánáti Katalin1, Góth Miklós2 és Turbucz Piroska1 1 PM Flór Ferenc Kórház, I. Belgyógyászati Osztály, Kistarcsa 2 Honvéd Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Budapest
P7. DURÁLIS ARTERIOVENOSUS FISTULA ÉS ENDOCRIN OPHTHALMOPATHIA TÁRSULÁSA (ESETISMERTETÉS) Bakó Barnabás1, Pósán Gabriella2, Lázár István3 és Orosz Péter1 B.-A.-Z. Megyei Kórház, II. Belgyógyászat, Miskolc 2 B.-A.-Z. Megyei Kórház, Szemészeti Osztály, Miskolc 3 B.-A.-Z. Megyei Kórház, Képalkotó Diagnosztikai-Intervenciós Intézet, Miskolc
1
P8. IMMUNGLOBULIN G4-ASSZOCIÁLT ORBITOPATHIA – ENDOCRIN ORBITOPATHIÁT UTÁNZÓ KÓRKÉP
Erdei Annamária1, Steiber Zita2, Szántó Antónia3, Molnár Csaba4, Gazdag Annamária1, Berta Eszter1, Bodor Miklós1 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen 2 Debreceni Egyetem ÁOK, Szemészeti Klinika, Debrecen 3 Debreceni Egyetem ÁOK, Immunológiai Tanszék, Debrecen 4 Debreceni Egyetem ÁOK, Kórbonctani Intézet, Debrecen
P9. A MANNÓZ-KÖTŐ LEKTIN SZEREPE GRAVES-BASEDOW KÓRBAN
Gazdag Annamária1, Katkó Mónika1, M. Nagy Domonkos1, Erdei Annamária1, Bodor Miklós1, Papp Mária2 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia, Debrecen 2 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Gasztroenterológia Tanszék, Debrecen
P10. A PAJZSMIRIGYHORMON STÁTUSZ ÉS AZ EGYIDEJŰLEG SZEDETT GYÓGYSZERES KEZELÉS HATÁSA A SZTATIN-INDUKÁLT MELLÉKHATÁSOK MEGJELENÉSÉRE HYPERLIPIDAEMIÁS BETEGEKBEN
Berta Eszter, Harangi Mariann, Zsíros Noémi, Nagy V. Endre, Paragh György és Bodor Miklós Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet, Endokrinológiai, Anyagcsere, Klinikai Farmakológia Tanszék, Debrecen
Poszter vizit 2.
Elnök: Pocsay Gábor (Gyula)
P11. AZ AGYALAPI MIRIGY CSÖKKENT MŰKÖDÉSÉNEK GYAKORISÁGA FEJSÉRÜLÉST KÖVETŐEN Frendl István2, Boda Judit1, M. Nagy Domonkos1, Penyigei Nóra1, Zsíros Noémi1, Katkó Mónika1, Mata Balázs László1 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen 2 Debreceni Egyetem ÁOK, Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék, Debrecen
24
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
P12. LYMPHOCYTÁS HYPOPHYSITIS – ESETISMERTETÉS Nádas Judit1, Jermendy György1, Várallyay György2, Rácz Károly3 és Tóth Miklós3 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Oktató Osztály, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, MR Kutató Központ, Budapest 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
1
P13. AUTOIMMUN POLYGLANDULARIS SZINDRÓMA FIATAL NŐBETEGBEN Sohár Gábor, Györkös Andrea és Gasztonyi Beáta Zala Megyei Kórház, Belgyógyászati Osztály, Zalaegerszeg
P14. PANCREAS INSULINOMA KEZELÉSE ENDOSONOGRAPHIA VEZÉRELT ETANOLOS ABLATIÓVAL – ESETISMERTETÉS Sepp Krisztián, Bor Renáta, Csajbók Éva, Magony Sándor, Szepes Zoltán és Valkusz Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem ÁOK, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged
P15. MALIGNUS PHAEOCHROMOCYTOMA – 46 ÉVE ZAJLÓ KÓRTÖRTÉNET Balog Beatrice (oh), Csöregh Éva, Jakab Zsuzsa, Dabasi Gabriella, Patócs Attila, Rácz Károly és Tóth Miklós Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Nukleáris Medicina Tanszék, Budapest
P16. PSEUDOHYPOPARATHYREOSIST OKOZÓ ÚJ GNAS MUTÁCIÓ Sallai Ágnes1, Virágh Károly2, Tőke Judit3, Jakab Zsuzsa3, Rácz Károly3 és Tóth Miklós3 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 2 OliveView-UCLAMedical Center, Sylmar, CA, USA 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
P17. GLUKOKORTIKOID RECEPTORT KÓDOLÓ GÉN POLIMORFIZMUSAINAK VIZSGÁLATA ADDISON-KÓROS BETEGEKBEN Molnár Ágnes1, Vas Dániel1, Koncz Klára1, Tóth Miklós1, Szücs Nikolette1, Igaz Péter1, Gláz Edit1, Rácz Károly1,2 és Patócs Attila2,3,4 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 3 Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Részleg, Budapest 4 MTA Lendület – Örökletes Endokrin Tumorok Kutatócsoport, Budapest
P18. Keringő mikroRNS-ek vizsgálata mellékvesekéregdaganatokban Szabó Diána Rita1, Nagy Zoltán1, Michaela Luconi2, Szabó Péter Márton3, Tóth Miklós1, Szücs Nikolette1, Horányi János4, Massimo Mannelli2, Patócs Attila3,5, Rácz Károly1 és Igaz Péter1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Endocrinology Unit, Department of Experimental and Clinical Biomedical Sciences, University of Florence, Firenze, Olaszország 3 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 4 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. Sebészeti Klinika, Budapest 5 Lendület 2013 Kutatócsoport MTA-SE, Budapest Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
25
P19. A NIEMANN-PICK C1-LIKE 1 -133 A>G POLIMORFIZMUS HATÁSA AZ EZETIMIB MONOTERÁPIA HATÉKONYSÁGÁRA Zsíros Noémi1, Varga Viktória1, Bodor Miklós1, 2, Berta Eszter1, 2, Balogh István3, Káplár Miklós1, Paragh György1 és Harangi Mariann1 1 Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen 2 Debreceni Egyetem, Klinikai Farmakológiai Tanszék, Debrecen 3 Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen
P20. PARAOXONÁZ AKTIVITÁS ÉS MIELOPEROXIDÁZ KONCENTRÁCIÓ TÚLSÚLYOS HIPERLIPIDAEMIÁS BETEGEKBEN Szentpéteri Anita, Zsíros Noémi, Varga Viktória, Lőrincz Hajnalka, Katkó Mónika, Koncsos Péter, Sztanek Ferenc, Seres Ildikó, Paragh György és Harangi Mariann Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Anyagcsere Betegségek Tanszék
Poszter vizit 3. Elnök: Valkusz Zsuzsanna (Szeged)
P21. CUSHING SZINDRÓMÁBAN SZENVEDŐ ÉS KONTROLL ELHÍZOTT BETEGEK ZSÍRSZÖVETÉNEK GÉNEXPRESSZIÓS VIZSGÁLATA Hubina Erika1, Dénes Judit1, Zsippai Adrienn2, Kovács László1, Görömbey Zoltán1, Kovács Gábor László1, Igaz Péter2 és Góth Miklós1 1 MH Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Endokrin Szakprofil, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest
P22. A TRABEKULÁRIS CSONT INDEX (TCSI) MEGHATÁROZÁSA CUSHING-SZINDRÓMÁS BETEGEKEN Braun Marcell (oh), Hankó László (oh), Tőke Judit és Tóth Miklós Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Endokrinológiai Osztály, Budapest
P23. AZ LRP5, GPR177 ÉS SP7 GENETIKAI VARIÁCIÓINAK HATÁSA A FEMUR BMD-RE Horváth Péter, Bakos Bence, Balla Bernadett, Kósa János, Lakatos Péter, Szili Balázs, Tóbiás Bálint és Takács István Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
P24. SZÉRUM OSTEOPROTEGERIN ÉS қB NUKLEÁRIS FAKTOR RECEPTOR AKTIVÁTOR LIGAND (RANKL) SZINT MEGHATÁROZÁSA EGÉSZSÉGES FÉRFIAKBAN Bhattoa Harjit Pal, Molnár Zsuzsanna, Kulcsár-Jakab Éva, Pethő Zsófia, Kalina Edit, Földesi Róza, Balogh Ádám és Antal-Szalmás Péter Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen
P25. A D-VITAMIN-HIÁNY HATÁSA A KALCIUM-ANYAGCSERÉT JELLEMZŐ LABORATÓRIUMI PARAMÉTEREKRE Szili Balázs, Bakos Bence, Horváth Péter, Szabó Boglárka, Lakatos Péter és Takács István Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
26
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
P26. D-VITAMIN-ELLÁTOTTSÁG ÉS A FEHÉRJE FRAKCIÓK KAPCSOLATA A DIALÍZIS TÍPUSTÓL FÜGGŐEN
Kovács László1,2, Balogh Dóra5, Lőcsei Zoltán2, Oláh András6, Kálmán Bernadette3, 7, Kulcsár Imre1,2 és Toldy Erzsébet4,7 1 B. Braun Avitum 6th Dialízis Központ, Szombathely 2 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktatókórház Általános Belgyógyászati Osztály, Szombathely 3 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktatókórház, Molekuláris Diagnosztikai Centrum, Szombathely 4 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktatókórház, Központi Laboratórium, Szombathely 5 Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém 6 Pécsi Tudományegyetem, ETK Ápolástudományi Intézet, Pécs 7 Pécsi Tudományegyetem, ETK Diagnosztikai Intézet, Pécs
P27. 25(OH)D-VITAMIN FRAKCIÓK ELEMZÉSE ELTÉRŐ REPRODUKTIV ÁLLAPOTÚ NŐKBEN
Horváth Dóra Eszter1, Kovács Klaudia2, Toldy Erzsébet3,4 és Lőcsei Zoltán1 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Általános Belgyógyászati Osztály, Szombathely 2 Synlab Hungary Kft, Budapest 3 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Központi Laboratórium, Szombathely 4 Pécsi Tudományegyetem Diagnosztikai Intézet ETK, Pécs
1
P28. D-VITAMIN ELLÁTOTTSÁG VIZSGÁLATA KÓRHÁZI KEZELÉST IGÉNYLŐ BETEGEKBEN
Fata Emőke2, Toldy Erzsébet1,5, Kovács László2, Schaffer Éva3, Lőcsei Zoltán2 és Salamon Antal4 1 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Központi Laboratórium, Szombathely 2 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Általános Belgyógyászati Osztály, Szombathely 3 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Szombathely 4 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Baleseti Sebészeti Osztály, Szombathely 5 Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Kar, Gyakorlati Diagnosztikai Tanszéki csoport, Szombathely
Poszter vizit 4. Elnök: Fekete Csaba (Budapest)
P29. A KALCIUM-PERMEABILIS AMPA-RECEPTOROK BLOKKOLÁSA A POSZTTRAUMÁS STRESSZ-ZAVAR PATKÁNYMODELLJÉBEN
Urbán Eszter, Varga János, Klausz Barbara, Haller József és Zelena Dóra MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Magatartásélettan és Stressz Kutatócsoport, Budapest
P30. A PACAP HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA HC11 EGÉR EMLŐSEJTEK DIFFERENCIÁCIÓJÁRA
Csanaky Katalin1, Doppler Wolfgang2, Tamás Andrea1, Kovács Krisztina3, Tóth Gábor4 és Reglődi Dóra1 1 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómiai Intézet, PTE-MTA Lendület PACAP Kutatócsoport, Pécs 2 Division of Medical Biochemistry, Biocenter, Innsbruck Medical University, Innsbruck, Ausztria 3 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, Pécs 4 Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Biokémiai Intézet, Szeged
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
27
P31. A HYPOPHYSIS ADENILÁT CIKLÁZ AKTIVÁLÓ POLIPEPTID (PACAP) SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA HUMÁN TROPHOBLAST SEJTEKEN Reglődi Dóra1, Horváth Gabriella1, Brubel Réka1, Halász Melinda2, Barakonyi Aliz2, Tamás Andrea1, Fábián Eszter1 és Szereday László1 1 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómiai Intézet, MTA-PTE PACAP Lendület Kutatócsoport, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, Pécs
P32. MAGROPHAG MIGRÁCIÓ INHIBITOR FAKTOR ÉS HIPOFÍZIS ADENILÁTCIKLÁZ AKTIVÁLÓ POLIPEPTID VIZSGÁLATA ANYATEJ MINTÁKBAN Tamás Andrea1, Garai János2, Vass Réka1, Kovács Anna1, Csanaky Katalin1, Helyes Zsuzsanna3, Tarcai Ibolya4, Santik Luca1 és Reglődi Dóra1 1 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómiai Intézet, PTE-MTA „Lendület” PACAP Kutatócsoport, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Kórélettani és Gerontológiai Intézet, Pécs 3 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Pécs 4 Pécsi Tudományegyetem MJV, Egyesített Egészségügyi Intézmények, Pécs P33. AZ ÖSZTROGÉN MEMBRÁN RECEPTOROK SZEREPE AZ AZONNALI ÖSZTROGÉN HATÁSOK KIALAKÍTÁSÁBAN Marczell István, Stark Júlia és Békési Gábor Semmelweis Egyetem ÁOK, II.sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest P34. LOW CONCENTRATION OF 17β-ESTRADIOL DECREASES FREQUENCY OF POSTSYNAPTIC CURRENTS IN GNRH NEURONS OF METESTROUS MICE VIA ENDOCANNABINOID SIGNALING Flóra Bálint1, Imre Farkas1 és Zsolt Liposits1,2 1 Laboratory of Endocrine Neurobiology, Institute of Experimental Medicine, HAS 2 Department of Neuroscience, Faculty of IT, Pázmány Péter Catholic University, Budapest, Hungary
28
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Absztraktok Klinikai előadások 2./5. Bakos Bence, Szabó Boglárka, Szili Balázs, Horváth Péter, Lakatos Péter és Takács István Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
A TÉL VÉGI D-VITAMIN HIÁNYT BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A D-vitamin egyedülálló a hormonok közt, abban a tekintetben, hogy szintéziséhez UVB sugárzás szükséges, ellátottsága így elsősorban a bőrt ért UVB sugárzás függvénye. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a kalcium-anyagcserére gyakorolt klasszikus hatásai mellett ez a hormon számos élettani folyamatban játszik szerepet. Hiányát autoimmun, kardivaszkularis, daganatos és neurológiai kórképekkel is összefüggésbe hozzák. A világon elsőként végeztünk a lakosság D-vitamin ellátottságát érintő felmérést annak mélypontján, a tél legvégén. Tanulmányunk a magyar népességre kor-, nem- és lakhely szerint reprezentatív 831 fős mintán alapul. A D-vitamin mellett meghatároztuk a résztvevők D-vitamin-kötő fehérje ill. albumin szintjeit, és ezek alapján kiszámoltuk a biológiailag aktív és szabad D-vitamin frakciókat. Vizsgáltuk a D-vitamin hiány és a legfontosabb rizikófaktorok - kor, nem, BMI - kapcsolatát, illetve a lakhely, foglalkozás, megelőző D-vitamin-pótlás, szabadban töltött idő és a szolárium használat hatásait is. A populáció átlagos 25OHD-vitamin értéke a 2013 első két egymást követő napsütéses napját megelőző héten 41,75± 20,9 nmol/l volt. A D-vitamin szubsztitúcióban nem részesülők 97,3%-ának 25OHD-vitamin szintje a csontanyagcsere szempontjából optimális alsó érték; 75 nmol/l, 22,5 %-ának pedig a súlyos D-vitamin hiányt jelentő 25 nmol/l alá esett. A bármely okból történő D-vitamin-pótlás kis mértékben, de emelte a D-vitamin szinteket. Szignifikáns különbséget okozott a szoláriumhasználat, a külföldi utazás, ill. a BMI is. A D-vitamin ellátottságra a kor, a lakhely és a szabadban töltött órák száma nem volt hatással.
P7. Bakó Barnabás1, Pósán Gabriella2, Lázár István3 és Orosz Péter1 B.-A.-Z. Megyei Kórház, II. sz. Belgyógyászat, Miskolc 2 B.-A.-Z. Megyei Kórház, Szemészeti Osztály, Miskolc 3 B.-A.-Z. Megyei Kórház, Képalkotó Diagnosztikai-Intervenciós Intézet, Miskolc
1
DURÁLIS ARTERIOVENOSUS FISTULA ÉS ENDOCRIN OPHTHALMOPATHIA TÁRSULÁSA (ESETISMERTETÉS) V. S-né 66 éves nőbeteget 2013 februárjában fogyás, tachycardia miatt kezdték el vizsgálni. Hyperthyreosis igazolódott, emiatt thyreostaticus kezelésben részesült. Később jobb oldali periferiás faciális paresis okozott panaszokat, ill. szemhéj duzzanat, exophthalmus, diplopia jelent meg. Koponya CT vizsgálat történt, ami fronto-basalisan pathologiás érképződményt valószínűsített. Idegsebészeti javaslatra MRI vizsgálatot végeztek, ami endocrin ophthalmopathiára (EOP) jellegzetes képet mutatott. Endokrinológiai ellenőrzése során az észlelt szemtüneteket EOP-ra vezettük vissza, emiatt heti egyszer adott nagydózisú Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
29
corticosteroid kezelést indítottunk. Idegsebészeti kezdeményezésre angiographia történt, ami Cognard III. típusú, jobb dominanciájú cavernosus durális fistulát ábrázolt. Felmerült intervenciós radiológia beavatkozás szükségessége, de az arteriovenosus (AV) fistula az artériás oldal felől nem volt megközelíthető. Idegsebészeti konzílium során a beteg szemtüneteit elsősorban az AV fistulával magyarázták, emiatt műtétet mérlegeltek. A corticosteroid kezelés effektívnek bizonyult, a beteg exophthalmusa jelentősen csökkent, a diplopia megszűnt, így műtétre nem került sor. Feltételezzük, hogy a jobb oldali durális AV fistula a fokozott véráramlás révén provokálta Graves-Basedow kórhoz társuló szemtüneteket. Esetünk tanulságát abban látjuk, hogy durális AV-i fistula és EOP társulása esetén a corticosteroid kezelés önmagában eredményes lehet, így opus, vagy intervenciós radiológiai beavatkozás elkerülhető.
Klinikai előadások 2./4. Balog Beatrice (oh), Róna Kálmán, Tőke Judit, Szücs Nikolett, Ádler Ildikó, Igaz Péter, Pusztai Péter, Sármán Beatrix, Gláz Edit, Kiss Róbert, Patócs Attila, Rácz Károly és Tóth Miklós Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Igazságügyi és Toxikológiai Intézet, Budapest
A VIZELETTEL ÜRÜLŐ KATEKOLAMINOK ÉS METABOLITJAIK DIAGNOSZTIKUS ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 122 PHAEOCHROMOCYTOMAPARAGANGLIOMÁS BETEGBEN Célkitűzés: A vizelet katekolaminok és metabolitjaik diagnosztikus érzékenységének vizsgálata phaeochromocytomás (phaeo) és pararagangliomás (PGL) betegekben (együtt: PPGL). Betegek: A klinikán 1993-2003 között kezelt 122 PPGL beteg. A családi anamnézis, a klinikai kép és a 2001-től egyre gyakrabban elvégzett DNS analízis alapján 38 betegben igazoltunk örökletes betegséget (15 MEN2A, 6 VHL, 8 NF1, 4 SDHB, 2 SDHC, 2 SDHD, 1 TMEM). A daganat 15 betegben kétoldali adrenalis, 18 esetben extraadrenalis (is) (ebből 7 csak fej-nyaki), 11 esetben malignus volt. Módszerek: A laboratóriumi diagnosztika 2006-ig a vanilmandulasav (VMA) oszlopkromatográfiás meghatározására, azóta HPLC technikára (VMA, MN-metanefrin, NMNnormetanefrin,MTY-3-methoxytyramin,HVA-homovanilinsav,A-adrenalin,NA-noradrenalin, DA-dopamin) alapozódik. Eredmények: A laboratóriumi referencia értékre alapozva az egyes katekolaminok ill. metabolitok diagnosztikus érzékenysége (%): NMN 93,4, NA 78, VMA 61,3, MN 54,3, A 47,4, MTY 35,5, HVA 31, D 15,2. A CgA szenzitivitása 88,7%. A vizelet katekolamin-(metabolit)ok ismételt mérése ritkán változtatja meg a phaeo- nem-phaeo besorolási kategóriát. A fejnyaki PGL ritkán okoz katekolamin (metabolit) emelkedést. Következtetés: A PPGL laboratóriumi diagnosztikájában a metabolitok (elsősorban a NMN) vizsgálata jóval érzékenyebb, mint a maguké a katekolaminoké (A, NA, DA). A VMA egyedüli meghatározása nem elégséges. Saját referencia-tartomány kialakítását tervezzük.
30
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
P15. Balog Beatrice (oh), Csöregh Éva, Jakab Zsuzsa, Dabasi Gabriella, Patócs Attila, Rácz Károly és Tóth Miklós Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Nukleáris Medicina Tanszék, Budapest
MALIGNUS PHAEOCHROMOCYTOMA – 46 ÉVE ZAJLÓ KÓRTÖRTÉNET A jelenleg 67 éves nőbetegnél 21 éves korában, 1968-ban típusos tüneteket okozó jobb mellékvese phaeochromocytomát távolítottak el. 1979-től ismét phaeochromocytoma gyanúját keltő panaszok jelentkeztek. A recidiva fennállását hosszú éveken át sem laboratóriumilag, sem képalkotó vizsgálatokkal nem sikerült igazolni. 2000-ben CT-vizsgálattal a jobb tüdõben többszörös pulmonalis kerekárnyékot találtak, tüdőbiopszia phaeochromocytoma metastasist igazolt. 2003-ban CT-vel mindkét tüdő érintettnek bizonyult. 2008-ban bal o-i recurrens paresis miatt 18FDG-PET-CT történt, ami bal felsõ tüdõlebenyi és mediastinohilaris nyirok-csomó áttéteket igazolt. 2009-ben bal felső tüdőlebeny eltávolítás történt, histologia: phaeochromocytoma metastasisa. 2001-2012 között 8 alkalommal történt 131I-MIBG kezelés. 2011. márc-ban mellkas CT a mediastinumban kifejezett progressziót jelzett. 2011. aug-ban stridoros légzés miatt bronchoscopia történt, a bal fõhörgõt infiltráltnak találták, szövettani vizsgálat phaeochromocytomát igazolt. A folyamatot inoperábilisnek minősítették. Súlyos stridoros légzésre, majd bal tüdő-lebenyi atelectasiára és cachectizálódásra vezető kardiorespiratorikus elégtelenség miatt 90Y-DOTATOC kezelés mellett döntöttünk, amelyre 2013-ban két ciklusban került sor (2x120 mCi). A 2. DOTATOC kezelés után 4 hónappal elvégzett mellkasi CT a mediastinalis nyirok-csomó konglomeratum 30%-os megkisebbedését jelezte. A korábban elzárt főhörgő occlusiója enyhült, sztentelhetővé vált. A vizelet normetanephrin mennyisége ¼-ére csökkent, a beteg általános állapota látványosan javult, a cachexia megszűnt. A phaeochromocytomára hajlamosító, eddig megvizsgált gének (MAX, SDHB és SDHD) genetikai analízise negatív eredményt adott.
P34. Flóra Bálint1, Imre Farkas1 és Zsolt Liposits1,2 1 Laboratory of Endocrine Neurobiology, Institute of Experimental Medicine, HAS 2 Department of Neuroscience, Faculty of IT, Pázmány Péter Catholic University, Budapest, Hungary
LOW CONCENTRATION OF 17β-ESTRADIOL DECREASES FREQUENCY OF POSTSYNAPTIC CURRENTS IN GNRH NEURONS OF METESTROUS MICE VIA ENDOCANNABINOID SIGNALING Gonadotropin-releasing hormone (GnRH) neurons regulate reproduction centrally. In vivo, 17β-estradiol (E2) controls GnRH release in concentration and estrus cycle dependent manner. In vitro data on GnRH neurons of ovariectomized mice showed that low concentration (10 pM) of E2 decreased spontaneous firing rate which was eliminated by blocking fast synaptic neurotransmission. In the present study, we examined the effect of 10 pM E2 on postsynaptic currents (PSCs) in GnRH neurons Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
31
of acute brain slices obtained from metestrous mice and analyzed the putative involvement of endocannabinoid (EC) signaling in this effect. Whole-cell clamp recordings revealed that 10 pM E2 significantly diminished frequency of the PSCs in GnRH neurons. The GABAA-R antagonist picrotoxin eliminated the PSCs, showing involvement of GABAergic neurotransmission.BothpretreatmentofthebrainsliceswiththeCB1cannabinoidreceptor antagonist AM251 and intracellular application of THL to block EC production in the GnRH neuron significantly attenuated the effect of E2. These data suggest that ECs are involved in the mediation of the effect of E2 on suppression of fast neurotransmission onto GnRH neurons. The interaction of E2 and EC signaling mechanisms represents novel regulatory machinery in the execution of the negative estrogen feedback to GnRH neurons. The present work was supported by grants OTKA (K100722) and FP7/2007-2013 (245009).
P10. Berta Eszter, Harangi Mariann, Zsíros Noémi, Nagy V. Endre, Paragh György és Bodor Miklós Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet, Endokrinológiai, Anyagcsere, Klinikai Farmakológia Tanszék, Debrecen
A PAJZSMIRIGYHORMON STÁTUSZ ÉS AZ EGYIDEJŰLEG SZEDETT GYÓGYSZERES KEZELÉS HATÁSA A SZTATIN-INDUKÁLT MELLÉKHATÁSOK MEGJELENÉSÉRE HYPERLIPIDAEMIÁS BETEGEKBEN A sztatinok alkalmazása a kardiovaszkuláris prevencióban gyakran jár mellékhatásokkal, ami klinikai hasznosságuk gátja. A hypothyreosis és a citokróm P450 útvonalon metabolizálódó egyidejű gyógyszerelés kockázatot jelent a mellékhatások, köztük a myopathia kialakulása szempontjából. A szimvasztatin, atorvasztatin és lovasztatin a CYP3A4 enzimen metabolizálódik, míg a fluvasztatin a CYP2C9, a rozuvasztatin a CYP2C9 és 2C19 enzimek segítségével biotranszformálódik. 101 sztatinnal kezelt hyperlipidaemiás beteg (átl. 61,3±9,9 év) pajzsmirigyhormon értékeit és az egyidejűleg szedett gyógyszereit vizsgáltuk, myopathiát 56 (55,4 %), hepatopathiát 39 (38,6%), gasztrointesztinális mellékhatást 24 esetben (23,8%) detektáltunk. 5 betegnél találtunk kóros pajzsmirigyhormon-értékeket, 2 esetben hypo-, 3 esetben hyperthyreosist észleltünk, közülük három betegnél jelentkezett myopathia. A TSH, fT4 és fT3 szintek nem mutattak összefüggést a sztatin-indukált mellékhatásokkal. 78 beteg szedett a sztatinok által használt CYP izoenzimeken metabolizálódó gyógyszert (3A4: 66 (65,3%); 2C9: 67 (66,3%); 2C19: 54 beteg (53,5%)). A myopathiás betegek szignifikánsan több a CYP3A4 enzim által metabolizált gyógyszert szedtek, mint az egyéb mellékhatást jelzők (p<0,05). A szimvasztatint szedők körében többször fordult elő myopathia, mint egyéb mellékhatás, míg szignifikánsan kevesebb myopathia jelentkezett a fluvasztatinnal kezelteknél (13% vs. 33%, p<0,05).
32
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
P24. Bhattoa Harjit Pal, Molnár Zsuzsanna, Kulcsár-Jakab Éva, Pethő Zsófia, Kalina Edit, Földesi Róza, Balogh Ádám és Antal-Szalmás Péter Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen
SZÉRUM OSTEOPROTEGERIN ÉS қB NUKLEÁRIS FAKTOR RECEPTOR AKTIVÁTOR LIGAND (RANKL) SZINT MEGHATÁROZÁSA EGÉSZSÉGES FÉRFIAKBAN Bevezetés: Az osteoprotegerin (OPG), valamint a қB nukleáris faktor receptor aktivátor ligand (RANKL) a tumor nekrózis faktor receptor szupercsalád két tagja, funkciójuk a csontfelszívódás szabályozása. Vizsgálataink célja, hogy a szérum OPG és RANKL koncentráció kapcsolatát elemezzük az életkorral, cystatin C meghatározáson alapuló vesefunkció vizsgálatával, a nemi hormonokkal és a csontanyagcsere biokémiai markereivel, valamint a csont ásványianyag-sűrűségével (BMD). A vizsgálati populáció a megfelelően szelektált, 51-81 éves, egészséges férfiak csoportja. Betegek és módszerek: Meghatároztuk 194 férfi szérum OPG és RANKL koncentrációját és vizsgáltuk ezek kapcsolatát az életkorral, cisztatin C-vel, osteocalcinnal, I-es típusú kollagén C-terminális telopeptidjeivel, I-es típusú prokollagén amino-terminális propeptidjeivel, 25-hydroxy-D-vitaminnal, parathormonnal, 17 β-ösztradiollal (E2), tesztoszteronnal (T), az L1-L4 lumbális gerinc (LS) és a combnyak (FN) ásványianyag-sűrűségével (BMD). Eredmények: A vizsgálati populációban statisztikailag szignifikáns korrelációt találtunk a szérum OPG koncentráció, az életkor [Spearman’s rho (r) = 0,359, p <0,001], a cisztatin C (r = 0,298, p <0,001), az E2 (r = 0,160, p = 0,028) és szabad tesztoszteron index (FTI) (r = -0,230, p = 0,001) között. Összehasonlítva a középkorú (életkor: ≤ 59 év, n = 98) és az időskorú férfiak (életkor> 59 év, n = 96) eredményeit, szignifikánsan magasabb szérum OPG koncentrációkat (4,6 pmol/l és 5,4 pmol/l; p <0,001) és alacsonyabb RANKL koncentrációkat (0,226 pmol/l és 0,167 pmol/l; p = 0,048) találtunk. Azoknál az egyéneknél, akiknél a szérum RANKL koncentráció < 0,02 pmol/l (n = 74), nagyobb volt az LS (1,143 gm/cm2 és 1,190 gm/ cm2, p = 0,043) és az FN (0,949 gm/cm2 és 0.984 gm/cm2, p = 0,490) BMD, mint azoknál akiknél a szérum RANKL koncentráció ≥ 0,02 pmol/l (n = 120). Következtetések: A vizsgált egészséges, 50 évnél idősebb, férfiakból álló kohorszban a szérum OPG koncentráció jelentős növekedést mutat a kor előrehaladtával, és a szérum cisztatin C és 17 β-ösztradiol szint emelkedésével.
Szimpózium VIII./1. Borvendég János – Felkért előadás Klinikai Farmakológiai és Etikai Bizottság, Budapest
HORMONÁLIS HATÁSÚ KÉSZÍTMÉNYEK KLINIKAI VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON A 2013.01.-2014.03. IDŐSZAKBAN Új készítmények, potenciális gyógyszerek klinikai vizsgálatainak száma az európai országokban az elmúlt évtizedben évről évre csökkent. Magyarországon- köszönhetően a magyar klinikai farmakológusok magas színvonalú, megbízható munkájának-ennek jelét még nem észleljük. M.o.-n a nemzetközi trendeknek megfelelően túlnyomórészt azoknak a termékeknek kérMagyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
33
ték a klinikai vizsgálatát, melyeket krónikus gyulladásos és malignus betegségek kezelésére fejlesztettek ki. A hormonális hatású készítmények száma szerényebb volt. Ezek között is elsősorban a cukorbetegség kezelésére szolgáló készítmények jelentették az újdonságot. és az előrelépést. Így klinikai vizsgálat indult két GLP-1( Glucagon Like Peptide-1) agonista készítmén�nyel (dulaglutide,lixisenatide),egy újabb DPP-4 (Dipeptidil Peptidase) gátló(MK-3102), két SGLT-2( sodium glucose cotransporter)gátló ( canagliflosin, ertugliflosin),továbbá egy I. típusú diabetes mellitus kezelésére kifejlesztett „antisense” termékkel(Diapep277). Más endokrinologiai indikációra kifejlesztett gyógyszerek vizsgálatai közül megemlíthetők a tartós hatású rekombináns növekedési hormon készítmények (MOD-4023,és ACP 001), acromegalia kezelésére alkalmasnak látszó antisense készítmény az ATL 1103, a Cushing kor kezelésére az EMA/CHMP által is elfogadott pazireotid és végül a SIADH( „inappropriate” antidiuretikus hormon szekréciós syndroma) kezelésére szolgáló gyógyszer(Tolvaptan) már jóváhagyott és engedélyezett klinikai vizsgálata. Az előadás röviden összefoglalja e gyógyszervizsgálatok elfogadott vizsgálati terveit és várható eredményeit.
P22. Braun Marcell (oh), Hankó László (oh), Tőke Judit és Tóth Miklós Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Endokrinológiai Osztály, Budapest
A TRABEKULÁRIS CSONT INDEX (TCSI) MEGHATÁROZÁSA CUSHINGSZINDRÓMÁS BETEGEKEN Bevezetés: A trabekuláris csont index (TCsI, angolul TBS - trabecular bone score) meghatározása egy új képelemző módszer, mely a DEXA felvétel szürke skála szerinti varianciája alapján jellemzi a trabekuláris csont állapotát. Beteganyag: A klinika 70 aktív Cushing-szindrómás betegét (59 nő, 11 ffi), valamint kontroll csoportként 158 személyt vizsgáltunk. Kizártuk a szubklinikai és az ectópiás Cushingszindrómás, továbbá a mellékvesekéreg carcinomás betegeket. A DEXA vizsgálatok Hologic QDR 4500C készülékkel történtek, a TCsI meghatározására a TBS iNsight szoftvert használtunk. A kapott adatokat SPSS Statistics 17.0 program segítségével elemeztük. Eredmények: A 70 aktív Cushing-szindrómás beteg TCsI-e szignifikánsan alacsonyabb volt, a nem és kor szerint illesztett kontrollcsoporté (140 fő) (1,331±0,117 vs. 1,172±0,165, p<0,001). A csonttörést szenvedett betegeket (22 beteg, 19 perifériás és 7 csigolyatörés) a nem törött csoporttal összehasonlítva szignifikáns különbséget találtunk a TCsI–ben (1,202±0,176 vs. 1,127±0,154, p=0,031). 15 beteg gyógyulását követő (3,8± 1,3 év) ellenőrző DEXA-vizsgálata alapján a TCsI szignifikáns növekedését találtuk (átlagosan + 0,105, p=0,002). Megbeszélés: Eredményeink alapján a TCsI aktív Cushing-szindrómában alacsony. A törött és a nem-törött betegek különböző TCsI-e, valamint a TCsI gyógyulás utáni változása arra utal, hogy a TCsI a csontminőség érzékeny markere lehet Cushing-szindrómában.
34
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Klinikai előadások 2./6. Csajbók Éva, Gyói Alexandra, Magony Sándor, Sepp Krisztián és Valkusz Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika Endokrinológia, Szeged
HOMA-IR VAGY QUICKI? AVAGY INZULINREZISZTENCIA PCOS-BEN Bevezetés: Inzulinrezisztencia (IR) a policisztás ovárium szindrómás (PCOS) betegek 60-80%-ában jelen van. Az IR is önálló rizikótényezője a 2-es típusú diabétesznek és a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek. Betegeink: Vizsgálatunkba 1 centrumból 77 PCOS-ben szenvedő beteget válogattunk be. Módszerek: A PCOS fennállását a Rotterdam kritériumok alapján állapítottuk meg. 63 betegnél-az antropometriai adatok meghatározása után- éhomi vércukor és inzulin-szint meghatározás után HOMA-IR és QUICKI indexet számoltunk. 37 betegnél orális glükóztolerancia tesztet (OGTT) készítettünk. Eredményeink: A PCOS diagnózisának felállításakor a betegek átlagéletkora 27±6 l év, átlagos testtömeg-indexe (BMI) 30,16±7,97 kg/m2 volt. A HOMA-IR (HIR) alapján 48, míg a QUICKI (QIR) alapján betegeink 65%-a bizonyult inzulinrezisztensnek. Az inzulinrezisztens betegeink idősebbek voltak (30±6 vs 25.5±5év), BMI-jük mindkét csoportban hasonlóan alakult (HIR:35.5±7.33 kg/m2, QIR: 33.15± 7.81 kg/m2) csakúgy, mint az inzulinszenzitiv betegeké (HIS: 25.7± 4.74 kg/m2 vs. QIS, 25.18± 4.53 kg/m2). Az éhomi vércukorszint érdemben nem különbözött az inzulinrezisztens csoportokban (HIR: 4.88±0.51; QIR: 4.88±0.53 mmol/l), de az éhomi inzulinszintek közt a HOMA IR alapján magasabb értékeket észleltünk (HIR:18.09±8.05 mIU/l vs. QIR:15.64±7.78 mIU/l). Az IR csoportok lipidprofiljában és HBa1c-jében szignifikáns különbséget nem észleltünk. Az IR PCOS betegekben magasabb szabad androgen indexet (FAI) észleltünk (HIR: 8.64±6.4, QIR: 8.48±6.21 vs. HIS:6.34±4.4, QIS: 5.47±3.17). Az OGTT alapján egyik csoportban sem tudtunk sem IFG-t, sem diabéteszt igazolni. Konklúzió: QUICKI használatával nagyobb arányban tudtunk inzulinrezisztenciát igazolni, mint a HOMA-IR-rel. A QUICKI alapján IR eseteknél az éhomi inzulinszint alacsonyabbnak mutatkozott a HOMA IR csopotban észlelthez képest. A szabad androgén index (FAI) az IR esetekben magasabb volt,a legalacsonyabb FAI értéket a QUICKI alapján szenzitiv (QIS) csoportban mértük. A QUICKI korábban jelzi az IR-t, mint a HOMA-IR.
P30. Csanaky Katalin1, Doppler Wolfgang2, Tamás Andrea1, Kovács Krisztina3, Tóth Gábor4 és Reglődi Dóra1 1 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómiai Intézet, PTE-MTA Lendület PACAP Kutatócsoport, Pécs 2 Division of Medical Biochemistry, Biocenter, Innsbruck Medical University, Innsbruck, Ausztria 3 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, Pécs 4 Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Biokémiai Intézet, Szeged
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
35
A PACAP HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA HC11 EGÉR EMLŐSEJTEK DIFFERENCIÁCIÓJÁRA Bevezetés: A hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptidnek (PACAP) kiemelkedő szerepe van nem csak a sejttúlélés és proliferáció hanem a differenciáció szabályozásában is. Kitűzött célok: A magas PACAP szint az anyatejben és annak szignifikáns változása a laktációs periódus során felveti a PACAP lehetséges szerepét az emlő differenciálódásában. Módszerek: A HC11 sejtek dexamethasone, inzulin, prolaktin hatására terminális differenciációt mutatnak, mely a β-kazein expressziójának kimutatásával igazolható. A PACAP hatását a β-kazein, pAkt, pSTAT5 és pp38 MAPK jelátviteli utakon Western blot módszerrel követtük nyomon, illetve egér citokin és angiogenezis array kit-ek segítségével vizsgáltuk a differenciálatlan és differenciált emlősejtek cito- és kemokin, valamint növekedési és angiogenikus faktor szekréciójára. Eredmények: A PACAP nem befolyásolta az emlősejtek differenciációját, sem a differenciációra specifikus β-kazein expresszió, sem pedig a differenciációban szerepet játszó jelátviteli útvonalak szintjén. Egyes kemokinek és növekedési faktorok, így a RANTES, IP10, AREG, EGF és IGFBP3 szekréciója szignifikánsan alacsonyabb volt a differenciált HC11 sejtek médiumában, mint a differenciálatlanokéban. A PACAP kezelés szignifikánsan csökkentette az EGF és AREG szekrécióját a differenciálatlan sejteken. Értékelés: Eredményeink azt mutatják, hogy a PACAP a megváltozott kemokin és növekedési faktor szekréción keresztül befolyásolhatja az emlősejtek differenciációját.
Elméleti előadások 1./4. Csikota Péter1, Fodor Anna1,2, Balázsfi Diána1,2, Pintér Ottó1, Mario Engelmann3 és Zelena Dóra1 1 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest 2 Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest 3 Otto-von-Guericke-Universität, Magdeburg, Germany
A HIPOTALAMUSZ PARAVENTRIKULÁRIS MAGJÁBÓL FELSZABADULÓ VAZOPRESSZIN SZEREPE A STRESSZ-INDUKÁLTA VISELKEDÉSBEN Az arginin-vazopresszin (AVP) jól ismert regulátora a stressz válasznak: serkenti az adrenokortikotropin (ACTH) és a kortikoszteron (CS) elválasztás mértékét, és ezzel összefüggésben szerepet játszik a szorongás és depresszió kialakulásában is. Célunk a hipotalamusz paraventrikuláris magjából (PVN) felszabaduló AVP szerepének tanulmányozása a magatartásra és stresszválaszra AVP-hiányos Brattleboro patkányok felhasználásával. Ezen állatokban az AVP hiánya csökkenti a stresszre adott válaszreakciót és a depresszió-szerű viselkedés intenzitását. Feltehető, hogy amennyiben a PVN-ből ürülő AVP felelős ezen hatásokért, akkor AVP-t kódoló adeno-asszociált vírus (AAV) vektort fecskendezve az AVP hiányos állatok kétoldali PVN-jébe a zavart működés helyreáll. A testtömeget és vízfogyasztást a kísérlet egész ideje alatt regisztráltuk, és a következő viselkedésteszteket végeztük el: nyílttér (open field, OF) teszt az általános lokomotoros aktivitás; tárgyfelismerés (object recognition, OR) a rövidtávú memória; gyöngytemetés (marble burying, MB) a szorongás és kényszeres úszás teszt (forced swim, FS) a depresszió-szerű viselkedés vizsgálatára. Végül az ACTH és CS szintek változásait vizsgáltuk uretános altatást követően. A PVN AVP
36
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
szekréciójának helyreállítása súlygyarapodást és csökkenő vízfogyasztást eredményezett. Az AVP-kezelt csoportban a memóriazavar helyreállt (OR), az AVP-hiányos állatokkal összehasonlítva pedig csökkent a fokozott küzdelem az FS során. A redukált ACTH-szint ugyancsak normalizálódott. A szorongást és a CS-szintet illetően nem mutatkozott változás. Kutatásunk eredménye arra enged következtetni, hogy a PVN-ből származó AVP stimulálja az ACTH szekréciót és - ezzel összefüggésben – hatással van a depresszió-szerű viselkedés és a memória kialakulására is.
Elméleti előadások 2./4. Dénes Judit1,2, Leandro Kasuki3, Giampaolo Trivellin¹, Leandro M. Colli4, Christina M. Takiya5, Craig E. Stiles¹, Sayka Barry¹, Margaret de Castro4, Mônica R. Gadelha3 és Márta Korbonits¹ ¹ Department of Endocrinology, William Harvey Research Institute, Barts and the London School of Medicine, Queen Mary University of London, London 2 MH Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Endokrin Szakprofil, Budapest 3 Endocrinology Unit, Clementino Fraga Filho University Hospital, Federal University of Rio de Janeiro, Rio de Janeiro 4 Department of Internal Medicine, Endocrinology Laboratory, Ribeirão Preto Medical School, São Paulo University, São Paulo 5 Biofísica Carlos Chagas Filho Institute, Federal University of Rio de Janeiro, Rio de Janeiro
A MICRORNS miR-34a SZEREPE AZ ARYL HYDROCARBON RECEPTOR INTERACTING PROTEIN (AIP) EXPRESSZIÓ SZABÁLYOZÁSÁBAN Bevezetés: Az AIP-mutációt hordozó betegek esetében a szomatotropinomák nagyobbak, invazívak és kevésbé reagálnak szomatosztatin- (SS-) analóg terápiára. Hasonló tulajdonságú a sporadikus hypophysisadenomák egy csoportja, ahol AIP mutációt nem, de az AIP fehérje alacsonyabb szintjét sikerült kimutatni. Módszer: 31 sporadikus szomatotropinomát vizsgáltunk, amelyek esetében AIP mutáció nem igazolódott, de az AIP fehérje szintje eltérő volt (alacsony n=13, magas n=18). Az AIP mRNS, valamint az AIP 3’UTR-hoz előrejelzetten kötődő 12 microRNS (miRNS) expresszióját vizsgáltuk. A kiválasztott miRNS-ek hatását AIP-3’UTR vad típust és deléciós konstrukciót tartalmazó luciferáz reporter assay segítségével vizsgáltuk GH3 sejtekben. Az endogén AIP fehérje és mRNS szintjét miRNS felül-és alulexpresszálását követően mértük HEK293 és GH3 sejtekben. Eredmények: Az AIP mRNS szintjében nem volt szignifikáns különbség azokban a tumorokban, ahol alacsony ill. magas volt az AIP fehérje szintje. Ennek alapján felmerült, hogy az AIP fehérje expressziója poszt-transzkripciós szabályozás alatt áll miRNS-ek által. A miR-34a szintje magas volt azokban a tumorokban, amelyekben alacsony volt az AIP fehérje szintje. A miR34a gátolta a luciferáz-AIP-3’UTR konstrukciót, ami alapján felmerül, hogy a miR-34a kötődik az AIP-3’UTR-hoz. Az AIP-3’UTR 3 előrejelzett kötőhelyén létrehozott deléciós konstrukciókkal történő mérés alapján a c.*6-30 kötőhely játszik szerepet a miR-34a aktivitásában. A miR-34a felülexpresszálása HEK293 és GH3 sejtekben az endogén AIP fehérje expresszióját gátolta. Megbeszélés: Az alacsony AIP fehérje szintje együtt jár a magas miR-34a szinttel. A miR-34a gátolja az AIP fehérje expresszióját, de az AIP mRNS expresszióját nem befolyásolja in vitro. A miR-34a ezáltal felelős lehet a szomatotrop adenomák felében észlelt alacsony AIP fehérje szintjéért, amely együtt jár a daganat invazivitásával és SS-analóg terápiára adott válaszkészség csökkenésével. Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
37
Elméleti előadások 1./1. Dobolyi Árpád MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport Semmelweis Egyetem ÁOK, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest
KÉT ÚJ, AZ UTÓDGONDOZÁSBAN SZEREPET JÁTSZÓ NEUROPEPTID LEÍRÁSA Azonosítottunk egy új neuropeptidet, a 39 aminosavból álló tuberoinfundibularis peptidet (TIP39) kódoló gént. A TIP39 legnagyobb mértékben a központi idegrendszerben fejeződik ki, de mennyisége az egyedfejlődés során csökken, a nemi érés végére eltűnik az agyból. A TIP39 indukálódik anyaállatokban a szülés környékén, szintje a kölykök elválasztásáig magas. A posterior thalamusban elhelyezkedő TIP39 sejtek több, a központi idegrendszeri adaptációban résztvevő agyterülethez vetülnek, így a hypothalamus arcuatus magjába és a preoptikus területre. Feltérképeztük a TIP39 receptorának, a parathormon 2-es receptornak (PTH2 receptor) az agyi eloszlását, és megállapítottuk, hogy az hasonló a főemlősökben és a rágcsálókban, és megegyezik a TIP39 rostvégződések eloszlásával. A PTH2 receptor antagonistája felhasználásával igazoltuk, hogy a TIP39 hozzájárul a prolaktin szoptatás hatására történő felszabadulásához, valamint a nőstény állatok postpartum időszakban mutatott anyai motivációjához. A thalamusban elhelyezkedő TIP39 sejtek felszálló bementet kapnak a gerincvelőből, és aktiválódnak szoptatás hatására, vagyis egy olyan felszálló rendszer részei, melyek a szoptatási információt a hypothalamus felé közvetítik. Rendszerbiológiai eszközökkel vizsgáltuk a TIP39 sejtek célpontjait a preoptikus területen, melynek során azonosítottunk egy új neuropeptidet, az amylint, amely csak az utódgondozás időszakában fejeződik ki az idegrendszerben. Az amylin sejtek aktiválódnak szoptatás hatására, de az aktiválódás mértéke csökken TIP39-génkiütött egerekben. Mivel az amylin sejtek TIP39 végződések általi beidegzését is sikerült igazolni, az amylin közvetítheti a TIP39 hatását az anyai motiváció növelése érdekében. Az eredmények alapján megállapítható a szoptatási inger évtizedek óta keresett agyi pályája, valamint új peptidek, neurontípusok, és receptorok leírása történt meg, melyek egyben gyógyszercélpontok kifejlesztését teszik lehetővé olyan betegségek, mint például az anyák 10-15%-át érintő gyermekágyi depres�szió kezeléséhez.
Elméleti előadások 1./2. Egri Péter1, Reglődi Dóra2 és Gereben Balázs1 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Endokrin Neurobiológiai Osztály, Budapest 2 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómiai Intézet, MTA-PTE Lendület PACAP Kutatócsoport, Pécs
1
A PITUITARY ADENYLATE CYCLASE-ACTIVATING POLYPEPTIDE (PACAP) SZABÁLYOZZA A PAJZSMIRIGYHORMON AKTIVÁCIÓT Bevezetés: A PACAP és a pajzsmirigyhormonok (PH) kiemelkedő jelentőséggel bírnak az anyagcsere, illetve a táplálkozás és energiaháztartás hipotalamikus szabályozásában, azonban a két rendszer egymásra gyakorolt hatása kevéssé feltárt. Mivel a PACAP szignál
38
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
intracelluláris cAMP-szint emelkedést vált ki és a PH aktiváció kulcsenzimét, a kettes-típusú dejodáz (D2) enzimet kódoló dio2 gén tartalmaz cAMP válasz elemet (CRE), feltételeztük, hogy a PACAP befolyásolhatja a D2 expressziót a hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy (HHP) tengely működésében kulcsfontosságú mediobazális hipotalamuszban (MBH). Módszer: Immuncitokémia segítségével vizsgáltuk a PACAP receptor (PAC1R) előfordulását az egér MBH-ban. Luciferáz promoter assay-vel tanulmányoztuk a PACAP kezelés hatását a hdio2 gén traszkripciójára. A folyamat cAMP függésének tesztelésére mutagenezissel CRE-mutáns hdio2-luciferáz promoter konstrukciót hoztunk létre. Eredmények: PAC1R immunreaktivitás volt kimutatható a HHP tengely működésében kiemelt jelentőségű, a harmadik agykamra falában található tanicitákban, ezen belül is elsősorban α-tanicitákban. Továbbá kimutattuk a PACAP kezelés hdio2 génre gyakorolt indukáló hatását. Megbeszélés: Vizsgálataink rámutatnak, hogy a PACAP képes aktiválni az idegrendszeri PH aktivációért felelős D2 enzimet, továbbá megmutattuk, hogy e mechanizmus működésének feltételei adottak tanicitákban. Eredményeink a hipotalamikus PH-szint és a HHP tengely eddig nem ismert szabályozási módjára vetnek fényt.
P8. Erdei Annamária1, Steiber Zita2, Szántó Antónia3, Molnár Csaba4, Gazdag Annamária1, Berta Eszter1, Bodor Miklós1 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen 2 Debreceni Egyetem ÁOK, Szemészeti Klinika, Debrecen 3 Debreceni Egyetem ÁOK, Immunológiai Tanszék, Debrecen 4 Debreceni Egyetem ÁOK, Kórbonctani Intézet, Debrecen
IMMUNGLOBULIN G4-ASSZOCIÁLT ORBITOPATHIA – ENDOCRIN ORBITOPATHIÁT UTÁNZÓ KÓRKÉP A 25 éves nőbeteg kórelőzményében 2003 óta bőrgyógyászati gondozás ismeretlen etiológiájú „kiütések” miatt, szintén 2003 óta ismert asthma bronchiale szerepel. 2009-ben dacroadenitis miatt kezelték. A beteget 2013. októberében a szemészeti ambulanciáról utalták az endokrinológiai szakrendelésre endocrin orbitopathia gyanújával. A beteg 2013. júliusában szült és a terhesség alatt szemkörnyéki oedema jelentkezett, melyet a terhesség következményének tartottak. Panasza a szülés után fokozódott, valamint a szemhéjak vörössége és szem mögötti fájdalom is kialakult. A szemészeti vizsgálaton a Hertel érték 24-21/105 mm volt, kifejezett periorbitalis oedema és a jobb felső szemhéj alatt gyulladásos szövetszaporulat volt észlelhető. Pajzsmirigy működészavar, antitest pozitivitás nem igazolódott. Orbita MR a szemhéjak oedemáját írta le, emellett a laterális és felső egyenes szemmozgató izmok szimmetrikusan szélesebbek voltak. A beteg a fentiek mellett az arc bal oldalán egy tapintható terimét panaszolt, mely ultrahangon a parotis előrenyúló állományának bizonyult. Az anamnesztikus adatok és az elvégzett vizsgálatok alapján felmerült IgG4 asszociált orbitopathia lehetősége, mely miatt kortikoszteroid kezelést kezdtünk: Az irodalmi adatoknak megfelelően néhány nap alatt drámai javulás következett be a szemek állapotában. Az időközben elkészült IgG4 szint jelentős emelkedést mutatott. Az esetbemutatás kapcsán az IgG4 orbitopathia klinikai jellemzőit és az esetleges egyéb szervi érintettségeket ismertetjük a közelmúltban megjelent irodalmi adatok alapján.
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
39
P28. Fata Emőke2, Toldy Erzsébet1,5, Kovács László2, Schaffer Éva3, Lőcsei Zoltán2 és Salamon Antal4 1 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Központi Laboratórium, Szombathely 2 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Általános Belgyógyászati Osztály, Szombathely 3 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Szombathely 4 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktató Kórház, Baleseti Sebészeti Osztály, Szombathely 5 Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Kar, Gyakorlati Diagnosztikai Tanszéki csoport, Szombathely
D-VITAMIN ELLÁTOTTSÁG VIZSGÁLATA KÓRHÁZI KEZELÉST IGÉNYLŐ BETEGEKBEN Bevezetés: Az utóbbi évek kutatásai nyilvánvalóvá tették, hogy a D-vitaminnak egyedülálló szerepe van nemcsak skeletális, de extraskeletális hatásai miatt is, feltételezhető, hogy a megfelelő D-vitamin ellátottság alapvető kérdés egyes betegségek gyógyításában. A D-vitamin ellátottságot a totál-25-hidroxi-D [t-25(OH)D] szintek alapján javasolják meghatározni. A keringő t-25(OH)D-vitamin szállítófehérjékhez – 90%-a D-vitamin binding proteinhez (DBP) és 10%-a albuminhoz- kötődik. A kórházban fekvő betegek körében a kötőfehérjék (albumin és DBP) megváltozása miatt nem biztos, hogy relevánsak a mért t-25(OH)D szintek. Felvetődik a kérdés, hogy a D-vitamin ellátottságot a különböző D-vitamin frakciók ismeretében vajon azonosan lehet-e értékelni? Célkitűzés: a D-vitamin ellátottság vizsgálata korházunk egyes osztályain fekvő betegek körében. Anyag és módszer: összesen 316 beteget, 68 alacsony albuminszinttel járó kórképben szenvedő általános belgyógyászati, 104 krónikus veseelégtelen (73 vesepótló terápiában részesült), 107 combnyaktörés miatt a baleseti sebészeti osztályon és 37 intenzív osztályon fekvő beteget vizsgáltunk. Minden beteg szérum mintájából meghatároztuk a t-25(OH)D és b-25(OH)D szinteket is. Eredmények: az összes beteg 97%-a bizonyult a t-25(OH)D szintek alapján szuboptimális D vitamin ellátottságúnak, többségük súlyos hiányban szenvedett. Ezek az eredményeink a b-25(OH)D vitamin szintek alapján, csak 1-3 %-al javultak. Következtetés: Az esetek többségében a t-25(OH)D szintek mérése elegendő a D-vitamin ellátottság megállapításához.
A 2013-as MEAT Ifjúsági Díj nyertese: Feldman Karolina1, Szappanos Ágnes1, Butz Henriett5, Grolmusz Vince1, Majnik Judit1, Likó István2, Kriszt Balázs3, Lakatos Péter4, Tóth Miklós1, Rácz Károly1 és Patócs Attila1,5 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Richter Gedeon Nyrt., Budapest 3 Szent István Egyetem, Gödöllő 4 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 5 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest
40
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
A HSD11B1 GÉN PROMOTER POLIMORFIZMUSAINAK CSONT-METABOLIZMUSRA GYAKOROLT HATÁSA EGÉSZSÉGES ÉS OSTEOPOROSISBAN SZENVEDŐ NŐKBEN Bevezetés: A 11béta-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz-1-es (11β-HSD1) enzimnek fontos szerepe van a szöveti szintű kortizol szabályozásában. Munkánk során arra kerestünk a választ, hogy az enzimet kódoló HSD11B1 gén polimorfizmusainak van-e csontanyagcsere hatása egészséges és posztmenopauzás osteoporosisban szenvedő nőkben. Módszerek: A HSD11B1 gén 38 kb. szakaszát in silico módszerekkel elemeztük. Molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáltunk tizenkét HSD11B1 gén polimorfizmust. Az rs4844880as SNP allélgyakoriságát 154 osteoporosissal diagnosztizált nőbetegben, és 209 személyből álló hazai egészséges női kontroll csoportban határoztuk meg. Expressziós vektorokat készítettünk, amelyek tartalmazzák a vad és a mutáns rs4844880 allélt, amelyek segítségével tanulmányoztuk a HSD11B1 gén promoterének luciferáz aktivitását HeLa sejtekben. Eredmények: Az rs4844880-as SNP összefüggést mutatott a kedvezőbb csontsűrűséggel. A mutáns allélt tartalmazó vektor luciferáz aktivitása szignifikánsan alacsonyabb volt a vad allélt tartalmazó vektorhoz képest. Következtetések: A HSD11B1 gén polimorfizmusai közül az rs4844880 a géntranszkripciót gátló hatása révén szövet specifikus módon módosíthatja a glükokortikoidok csontszövetre gyakorolt hatását.
P11. Frendl István2, Boda Judit1, M. Nagy Domonkos1, Penyigei Nóra1, Zsíros Noémi1, Katkó Mónika1, Mata Balázs László1 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen 2 Debreceni Egyetem ÁOK, Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék, Debrecen
AZ AGYALAPI MIRIGY CSÖKKENT MŰKÖDÉSÉNEK GYAKORISÁGA FEJSÉRÜLÉST KÖVETŐEN Bevezetés: Traumás agysérülést (Traumatic Brain Injury, TBI) követően hypophysis dysfunctio alakulhat ki. A patomechanizmusban valószínűleg a trauma során létrejött vascularis eltéréseknek és a hypophysis-nyél közvetlen károsodásának lehet szerepe. Az agyalapi mirigy hormonok közül leggyakrabban a növekedési hormon (GH) szekréciója csökken. Célunk az volt, hogy felmérjük, súlyos fejtraumát követően milyen gyakorisággal alakul ki tartós hypophysis dysfunctio, és a hormonkiesések milyen kombinációkban fordulnak elő. Betegek és módszerek: A vizsgált időszakban 394 fejsérültet kezeltünk, közülük a szervezett endokrin vizsgálaton 83-an jelentek meg 6-12 hónapon belül. GH, IGF-1 (a GH szekréció jellemzésére), TSH, szabad tiroxin, FSH, LH, testosteron, prolactin, cortisol, ACTH meghatározást végeztünk. A prolactin esetében a magas hormonszintet tekintettük a hypophysis károsodás jelének. Minden vizsgált személy kitöltött egy kérdőívet is, amelyben numerikus skálán kellett megadni az életminőség néhány paraméterének baleset utáni változását. Eredmények: A fejsérültek 32,5 %-ánál jelentkezett valamelyik hypophysis-hormon eltérése. Leggyakoribbnak az FSH deficienciát (16,8%) és a GH deficienciát (16,0%) találtuk. A többszörös hormondeficienciák aránya 6% volt. A GH hiányos férfiak prolactin szintje a referencia tartományon belül volt, de magasabbnak találtuk, mint a nem GH hiányos csoportban (p=0.0037). Megbeszélés: Fejsérülés után a tartós GH hiány és a gonadotrop tengely eltérése is gyakori. TBI után 6-12 hónappal a hypophysis működését ellenőrizni kell. Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
41
Elméleti előadások 2./5. Galgóczi Erika1, Jeney Florence1, Gazdag Annamária1, Steiber Zita2, Ujhelyi Bernadett2, Győry Ferenc3, Katkó Mónika1 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen 2 Debreceni Egyetem ÁOK, Szemklinika, Debrecen 3 Debreceni Egyetem ÁOK, Sebészeti Intézet, Debrecen
A PAI-1 EXPRESSZIÓ VIZSGÁLATA ORBITA FIBROBLASTOKBAN Bevezetés: A fibroblastok közötti sejt-sejt kölcsönhatás fontos antiproliferatív jelzésként működik és a sejtek extracelluláris mátrix (ECM) termelő funkcióját is szabályozza. A kontakt gátlás számos fehérje expresszióját befolyásolja a fibroblastokban, ilyen az extracelluláris proteolízis gátlása révén a mátrix alakításában fontos szerepet játszó plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI-1). Az endokrin orbitopathia (EOP) pathogenesisében az orbita fibroblastok proliferációjának és ECM termelésének fokozódása központi jelentőségű, melyben a PAI-1 szerepe még nem tisztázott. Betegek és módszerek: Az orbita fibroblastokat 4 EOP beteg dekompressziós és 5 kontroll személy enukleációs műtéte során, a bőr fibroblastokat 3 nem pajzsmirigy beteg hasi műtéte során eltávolított kötőszövetéből nyertük, majd eltérő sejtdenzitás mellett tenyésztettük. A PAI-1 mRNS szint változását RT-PCR, a termelt PAI-1 fehérje mennyiségét ELISA módszerrel határoztuk meg. Eredmények: Az orbita és a bőr fibroblastok egységnyi sejtszámra vonatkoztatott PAI-1 expressziója a sejtdenzitás növekedésével csökkent. A csökkenés az orbita eredetűek esetében szignifikánsan nagyobb mértékű volt. Az EOP betegek orbita fibroblastjainak sejtdenzitás függő PAI-1 termelése nem különbözik az egészséges orbitából származó fibroblastokétól. Megbeszélés: In vitro orbita fibroblast kultúrákban igazoltuk, hogy a növekvő sejtsűrűség az orbita kötőszövetében is a PAI-1 expresszió negatív regulátora. A különböző származási helyű fibroblastok sejtdenzitás-függő PAI-1 expressziójának szabályozásában megfigyelt eltérések, más lokális tényezők mellett szerepet játszhatnak az orbitára jellemző ECM kialakításában. A vizsgálat az OTKA K105733 számú pályázat támogatásával készült.
P5. Gazdag Andrea1, Pocsay Réka2, Kovács Endre3 és Pocsay Gábor1 Pándy Kálmán Megyei Kórház, I. Belgyógyászati Osztály, Gyula 2 Pándy Kálmán Megyei Kórház, Infektológiai Osztály, Gyula 3 Központi Laboratórium, Gyula
1
TSH ÉS ANTI-TPO SZINT VIZSGÁLATA PREKONCEPCIONÁLISAN A hipotireózis még enyhébb formában is kedvezőtlenül befolyásolhatja a fogamzás esélyeit, meddőséget, koraszülést, szülészeti komplikációkat okozhat, és ronthatja a magzat központi idegrendszeri fejlődését. Hasonló hatása lehet az anti-TPO szint emelkedésének is. Betegek, eredmények: 5 év alatt 140 olyan nőbeteget vizsgáltunk, akik gyermeket kívántak, de addig még nem sikerült szülniük. A TSH szint 42 esetben volt 2,5 IU/l fölött prekon-
42
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
cepcionálisan, ők valamennyien levotiroxin terápiában részesültek. 51 betegnél találtunk anti-TPO pozitivitást, náluk 100 µg szelén pótlást alkalmaztunk. Az 51 anti-TPO pozitív beteg közül 32 kapott levotiroxint, mivel TSH-juk >2,5 IU/l volt. Közülük 22 asszony lett várandós (65,6%), 19 betegnek nem adtunk levotiroxint (mivel TSH-juk < 2,5 IU/l volt), közülük csak 1 nőbeteg esett teherbe. Következtetés: mind a graviditásra készülve, mind a terhesség alatt javasolt minél korábban TSH és anti-TPO vizsgálatot végeztetni. Izolált anti-TPO szint emelkedés esetén levotiroxin adása is mérlegelhető.
P9. Gazdag Annamária1, Katkó Mónika1, M. Nagy Domonkos1, Erdei Annamária1, Bodor Miklós1, Papp Mária2 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia, Debrecen 2 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Gasztroenterológia Tanszék, Debrecen
A MANNÓZ-KÖTŐ LEKTIN SZEREPE GRAVES-BASEDOW KÓRBAN Bevezetés: A mannóz-kötő lektin (MBL) a komplement rendszer lektin útvonalának fontos tagja, a veleszületett immunitás része. Az alacsony MBL szint és bizonyos autoimmun betegségek közötti kapcsolat az irodalomból ismert. Az MBL szintézisét a pajzsmirigyhormonok fokozzák a hepatocytákban. Vizsgálatunk célja a kezelt Graves-Basedow kóros (GB) betegek MBL szintjének összehasonlítása volt egészséges kontroll csoportéval. Ugyancsak vizsgáltuk a beteg csoporton belül az endokrin orbitopathiában szenvedő (EOP) illetve EOP nélküli betegek (nonEOP) szérum MBL szintjét. Módszer: 130 GB beteg szérum MBL szintjét határoztuk meg és hasonlítottuk össze 116 nemre és korra illesztett egészséges kontroll MBL értékével. Mindkét csoportban megmértük a sTSH, fT4, fT3 szintet, és a betegek TRAK szintjét. A szérum MBL-t ELISA módszerrel határoztuk meg. A kapott értékeket alacsony (< 100 ng/ml), intermedier (100-1000 ng/ml) és magas (> 1000 ng/ml) MBL csoportokba soroltuk. Eredmény: A GB betegcsoporton belül 67-en szenvedtek aktív- vagy inaktív EOP-ban. Nem volt szignifikáns különbség a szérum MBL-ben az euthyreoid GB beteg és kontroll csoport között (849; 394-1571 vs. 827; 243-1753 ng /ml, ns). Szintén nem mutatott különbséget az MBL szint EOP-ban szenvedő és a szemtünetek nélküli betegcsoportban (996; 517-1834 vs. 826; 422-1632 ng/ml, ns). Az MBL szint szignifikáns korrelációt mutatott az fT3-mal EOP és nonEOP GB-betegekben is. Az euthyreoid GB betegek közül szignifikánsan kevesebben tartoztak az alacsony MBL csoportba (2/64; 3,1%), mint az egészséges kontroll csoportba (16/116; 13,8%, p=0,035). Következtetés: Az MBL szint szoros korrelációt mutat az fT3 szinttel. Az egészséges kontrollokhoz képest GB-ban ritkábban fordul elő MBL deficiencia, melynek a GB kialakulásával szemben védő szerepe lehet.
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
43
Klinikai előadások 1./4. Grolmusz Vince Kornél1, Borka Katalin2, Balogh Katalin1, Dékány Csaba2, Kiss András2, Tóth Miklós1, Rácz Károly1,3 és Patócs Attila3,4,5 1 Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézet, Budapest 3 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 4 Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest 5 MTA “Lendület” Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport, Budapest
MENIN FEHÉRJE EXPRESSZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA MEN-1 SZINDRÓMÁHOZ TÁRSULT ÉS SPORADIKUS MELLÉKPAJZS-MIRIGY ÉS HASNYÁLMIRIGY DAGANATOKBAN Bevezetés: A menin fehérjét kódoló gén csírasejtes mutáció okozzák a MEN1 (multiplex endokrin neoplázia 1-es típusa) szindrómát, melynek részjelenségei közé tartoznak a mellékpajzsmirigy- hipofízis- és endokrin hasnyálmirigydaganatok. A MEN1 szindróma a tumorigenezis Knudson-féle “két ütés” elméletét követi. A tünetegyütteshez társult daganatok legtöbbjében ez a mechanizmus érvényesül, bár ismeretesek olyan közlések is, ahol a menin fehérje expressziója kimutatható maradt. Cél: a menin fehérje kifejeződésének vizsgálata MEN1 szindrómához társult mellékpajzsmirigy és endokrin hasnyálmirigy és sporadikus előfordulású mellékpajzsmirigy (SHPT), inzulint termelő (SINZT) és hormonálisan inaktív endokrin hasnyálmirigy (SNFT) daganatokban. Módszerek: Összesen 11 MEN-1 szindrómás és 30 nem MEN1 szindrómás beteg 46 daganatát vizsgáltuk. A MEN1 gén csírasejtes mutációit perifériás vérből izolált DNS-en végzett direkt DNS szekvenálással mutattuk ki. A menin fehérje szöveti kifejeződését az egyes daganatok szövettani blokkjain immunhisztokémiai módszerrel, Abcam ab2605 antitesttel vizsgáltuk. A festődések közötti különbséget Fischer exact próbával vizsgáltuk. Eredmények: A MEN1 szindrómához társult daganatokban nem volt kimutatható a menin magi festődése, de a daganatok 37,5%-ában enyhe citoplazmatikus pozitivitás igazolódott. A SHPT és SNFT daganatok 50%-55%-ban hiányzott a magi menin festődés, míg a SINZT daganatok mindegyikében élénk menin festődést detektáltunk (p=0,03 és p=0,01). Konklúzió: A MEN1-hez társult daganatokban a menin fehérje hiánya megerősíti a gén tumorszuppresszor szerepét. A SHPT és SNFT daganatok mintegy felében a menin tumorszuppresszor funkciót tölt be, expressziójának hiánya biallélikus szomatikus mutációkra és/vagy posztranszkripciós módosulásokra utalhat. Köszenetnyilvánítás: A szerzők köszönetüket fejezik ki a Nemzeti Fejlesztési Alapnak (KTIAAIK-2-2012-0010) és az OTKA Irodának (PD100648) a munkához nyújtott támogatásukért.
Klinikai előadások 1./3. Győry Ferenc1, Juhász Ferenc1, Damjanovich László1, Barna Sándor2 és Lukács Géza1 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Sebészeti Intézet, Debrecen 2 Scanomed Kft, Debrecen
44
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
GYERMEK ÉS FIATALKORI PAJZSMIRIGY CARCINOMA MŰTÉTI KEZELÉSE Bevezetés: A pajzsmirigyrák a rosszindulatú daganatok kb 1%-t képviselik, ezen belül a gyerek és fiatalkorban előforduló esetek száma még ritkább. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Intézetében évtizedek óta végzünk ilyen műtéteket. Betegek: 1961 és 2013 között pajzsmirigy carcinoma miatt 1483 műtétet végeztünk. Ebből 61esetben (4,1%) a beteg 18 év alatti volt (átlagéletkor: 15,8 év, 50 lány, 11 fiú). 22 beteg tartozott a 8-14 éves korcsoportba, míg 39 a 15-18 éves kor közé. Eredmények: A szövettani vizsgálat 49 betegnél papillaris, 8 esetben follicularis, 4 esetben medullaris carcinomat mutatott. Korai T1 stádium 23 beteg (38%) esetében fordult elő. A betegek többségében (31 beteg-51%)T2 stádiumú primer tumort diagnosztizáltak, T3 stádumú 4 beteg volt, 3 esetben T4 daganatot találtunk. Regionalis nyirokcsomó metastasisa a műtétkor 25 betegnek (41%) volt, 3 betegnek pedig távoli metastasisa. 51 betegnél történt total, vagy near-total thyreoidectomia, ezek közül 14 esetben második (azaz komplettáló) műtétként, 10 esetben lobectomia, vagy resectio. 19 betegnél módosított radikalis nyirokcsomó dissectiot (MRND) végeztünk. Nervus recurrens paresis 3 esetben átmeneti, 1 esetben végleges volt. Hypoparathyreosis 5 esetben csak átmeneti volt, 2 esetben tartós maradt. Kiegészítő I131 kezelésben 20 beteg részesült. Regionalis nyirokcsomó recidiva miatt 12 beteg került ismételten műtétre. Lokális recidíva 2 esetben fordult elő (1 medullaris 1 papillaris cc). Az utánkövetés során 2 T4 stádiumú tumoros beteget veszítettünk el. Megbeszélés: A gyerek és fiatalkori pajzsmirigy carcinomák lefolyásukat tekintve jó prognózisúak, mindemellett hosszú távú utánkövetés szükséges. A gyerek és fiatalkori esetek száma az utóbbi években növekvőben van, melyet célszerű endokrin sebészeti központban műteni.
P2. Hircsu Ildikó, Erdei Annamária és Nagy V. Endre Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen
TOXIKUS ADENOMA KÉPÉBEN JELENTKEZŐ PAPILLARIS PAJZSMIRIGY CARCINOMA A 45 éves nőbeteg kórelőzményében néhány éve ismert hypertonia szerepel. 2012. októberben indult kivizsgálása a pajzsmirigy jobb lebenyében észlelt göb miatt. A laborvizsgálatok subklinikus hyperthyreosist mutattak; ultrahang vizsgálattal egy 4 cm-es göb látszott a jobb lebenyben. A gamma kamerás vizsgálat - a vártnak megfelelően - toxikus adenomát mutatott a pajzsmirigy jobb lebenyében. 2013. júniusában jobb oldali lobectomia történt. A szövettani vizsgálattal encapsulált papillaris pajzsmirigy carcinoma igazolódott, 1 mm-es területen tokinvázióval. Komplettáló thyreoidectomia során a pajzsmirigy bal lebenyben egy 1 m-es és egy 3 mm-es papillaris carcinómás góc igazolódott. A műtét után radiojod ablatiot (3700 MBq) végeztünk, a beteg thyroxint kap suppressios adagban. Egy a közelmúltban megjelent összefoglaló közlemény szerzői 76 esetet találtak az irodalomban, ahol a toxikus adenoma malignusnak bizonyult. A (jóindulatú) toxikus adenomával rendelkező betegekhez képest a vizsgált esetekben az átlagéletkor alacsonyabb volt és ki-
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
45
fejezett női dominanciát figyeltek meg. A 76 esetet áttekintve a szerzők nem tudtak olyan specifikus jellemzőt találni, ami alapján a „malignus” toxikus adenomák előrejelezhetők lennének. Véleményünk szerint - az itt bemutatott eset ritkasága miatt – a göbös pajzsmirigy betegség és hyperthyreosis társulásakor változatlanul az érvényes diagnosztikus és terápiás protokoll szerint célszerű eljárni.
P27. Horváth Dóra Eszter1, Kovács Klaudia2, Toldy Erzsébet3,4 és Lőcsei Zoltán1 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Általános Belgyógyászati Osztály, Szombathely 2 Synlab Hungary Kft, Budapest 3 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Központi Laboratórium, Szombathely 4 Pécsi Tudományegyetem Diagnosztikai Intézet ETK, Pécs
1
25(OH)D-VITAMIN FRAKCIÓK ELEMZÉSE ELTÉRŐ REPRODUKTIV ÁLLAPOTÚ NŐKBEN A mért totál-25-OH-D-vitamin [t-25(OH)D] koncentrációját befolyásolhatja többek között a kötőfehérjék koncentrációjának változása, melyre az ösztrogén szint is hatással van. Célunk volt a különböző 25(OH)D-vitamin frakciók – összes [(t-25(OH)D], szabad index [fi25(OH)D], biológiailag hasznosítható [Bio-25(OH)D], szabad [f25(OH)D]- elemzése és összevetése a PTHi és a Ca szintekkel, eltérő ösztrogén szintek esetén. Módszer: 158 nő szérumát vizsgáltuk, közülük 40 orális fogamzásgátlót szedő (OC: 27,8±7,4 év), 40 OC-t nem szedő, normál ciklusú (C1: 31,1±6,8 év), 40 16. gesztációs hétben lévő gravida (PRG; 28,8±5) valamint 38 postmenopauzában lévő (PM; 66,2±9,9 év). Mindegyik mintából t-25(OH)D, intakt parathormon (iPTH), D- vitamin binding protein (DBP), albumin és Ca szintet mértünk. A fi-25(OH)D-t, Bio-25(OH)D-t, f25(OH)D-t számítottuk. Eredmények: A legmagasabb t-25(OH)D szinteket az OC csoportban, a legalacsonyabbat PRG-ben (OC: 101±23 vs. C1: 86±24, PM: 65±31, PRG: 45±24 nmol/l, p<0,001), míg a DBP szintek PRG-ben voltak a legmagasabbak és a C1 és PM csoportban a legalacsonyabbak (PRG: 593±66, OC: 525±113, vs. C1: 362±68, PM: 340±68 mg/l, p< 0,001). Mindhárom számított 25(OH)D szint esetében az OC-ét szedők szintje alacsonyabb mint a C1 csoporté, [fi-25(OH) D: OC:11,7±3,7, C1: 14,2±4; Bio-25(OH)D: OC: 7±2,2, C1: 8,6±2,3; f25(OH)D: OC:15,6±5,3, C1:18,4±5,1 nmol/l] de szignifikáns (p<0,001) eltérés mindhárom csoporttól csak a PRG-ben igazolódott. Szuboptimális D-vitamin ellátottságot (<75 mmol/l) OC-ben t-25(OH)D alapján csak 13%, de Bio-25(OH)D és f25(OH)D esetén 40, ill. 53%-ban észleltünk, míg a PRG esetekben D-vitamin hiány 100%-ban igazolódott a Bio-25OHD és 85%-ban a t-25(OH)D alapján. A C1 és PM esetekben csak csekélyebb eltérést találtunk az egyes 25(OH)D-vitamin frakciók között. Konklúzió: ösztrogén tartalmú fogamzásgátlót szedők esetében célszerű a Bio-25OHD vitamin frakciót figyelembe venni a D-vitamin ellátottság megítélésekor, mert a t-25(OH)D eredmények alapján tévesen jónak ítélhetjük a D-vitamin ellátottságot. Terhességben - különösen a Bio-25(OH)D szintek alapján észlelt 100%-ban szuboptimális D-vitamin ellátottság - felveti az 1-alfa hydroxiláció regulációjának megváltozását, emiatt az optimális határérték eltérhet a jelenleg elfogadott >75 nmol/l-től.
46
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
P23. Horváth Péter, Bakos Bence, Balla Bernadett, Kósa János, Lakatos Péter, Szili Balázs, Tóbiás Bálint és Takács István Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
AZ LRP5, GPR177 ÉS SP7 GENETIKAI VARIÁCIÓINAK HATÁSA A FEMUR BMD-RE Bevezetés: A Wnt jelátviteli útvonalat több vizsgálat is sikeresen kapcsolta össze a csontanyagcserével. GWAS vizsgálatok kimutatták, hogy a jelátviteli útvonal több szereplője játszhat klinikailag is jelentős szerepet a csonttömeg kialakításában. Kitűzött célok: Jelen vizsgálatunk során arra törekedtünk, hogy bizonyítsuk a kapcsolatot a Wnt-útvonal egynukleotidos polimorfizmusai (SNP) és posztmenopauzás nők csonttömege, valamint törési kockázata között. Módszerek: Munkánk során 932 posztmenopauzás nőt választottunk ki. A résztvevők BMD értékeit (csípő és lumbáris gerinc) Lunar DXA Prodigy készülékkel mértük. A kapott értékekből kiszámítottuk a T-score értékeket, megmértük a betegek magasságát és testsúlyát és BMI-t számoltunk belőle. A betegek anamnéziséből törésadatokat gyűjtöttünk, az alanyoktól DNS mintát vettünk. A DNS mintákat egy Sequenom MassARRAY 4 készüléken genotipizáltuk. 11 SNP-t választottunk ki 3 génből, nevezetesen az LRP5, SP7 és GPR177 génekből. Az eredmények statisztikai analízisét az SPSS és R programokkal végeztük Eredmények: Szignifikáns összefüggést sikerült kimutatunk a vizsgálati alanyok BMD értékei és az LRP5 gén rs4988300 polimorfizmusa között. Nem tudtunk kapcsolatot találni azonban az SP7 és a GPR177 gének vizsgált polimorfizmusaival, valamint a törési rizikóval. Értékelés: Kísérletünkkel sikerült megerősíteni és tovább pontosítani egy korábbi teljes genom asszociációs vizsgálat (GWAS) eredményét, amely felvetette az összefüggést az LRP5 gén és a csontanyagcsere között.
P21. Hubina Erika1, Dénes Judit1, Zsippai Adrienn2, Kovács László1, Görömbey Zoltán1, Kovács Gábor László1, Igaz Péter2 és Góth Miklós1 1 MH Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Endokrin Szakprofil, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest
CUSHING SZINDRÓMÁBAN SZENVEDŐ ÉS KONTROLL ELHÍZOTT BETEGEK ZSÍRSZÖVETÉNEK GÉNEXPRESSZIÓS VIZSGÁLATA Bevezetés: Az elhízás velejárója az adipokin szekréció szabályozásának felborulása, ami kardiometabolikus kompliációkhoz - mint 2-es típusú diabetes mellitus, metabolikus szindróma, gyulladásos és vaszkuláris eltérések – vezet. Mindez együtt jár a coronária betegségek kockázatának, és végső soron a mortalitás növekedésével. A glükokortikoid túlprodukcióval járó Cushing szindróma (CS) egyik fő velejárója a centrális elhízás. A glükokortikoidoknak szerepük van a zsírszövet eloszlásának, endokrin- és anyagcsere funkciójának szabályozásában. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy az endogén glükokortikoid túltermelés befolyásolja-e a viscerális zsírszövet génexpresszióját. Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
47
Módszer: 14 beteg (8 CS és 6 kor-, nem- és BMI alapján illesztett, hasi műtéten áteső kontroll beteg) viscerális zsírszövetmintájából vizsgáltuk a következő gének mRNS expresszióját: adiponektin, rezisztin, tumor nekrózis faktor-α, interleukin-6 (IL-6), angiotenzinogén (AGT), plazminogén aktivátor inhibitor-1, retinol kötő fehérje 4, visfatin, cystatin C. Eredmények: Az AGT felülexpresszióját és IL-6 alulexpresszióját találtuk a CS betegek viscerális zsírszövet mintájában a kontrollhoz képest. Megbeszélés: A kardiometabolikus rizikófaktorként számon tartott gének expressziójában nem volt különbség a Cushing szindrómában szenvedő illetve a kontroll betegek között. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a komplikációk kialakulásának patomechanizmusában nincs számottevő különbség az endogén hyperkortizolismus vagy a túlzott kalóriafogyasztás által okozott elhízás között.
Klinikai előadások 1./6. Katkó Mónika1, Hircsu Ildikó1, Sámson László1, Varga Zsuzsa1, Bodor Miklós1, Gazsó Andrea Anett1, M. Nagy Domonkos1, Kovács Béla2 és Nagy V. Endre1 1 Debreceni Egyetem ÁOK, Belgyógyászati Intézet Endokrinológia Tanszék, Debrecen 2 Debreceni Egyetem MÉK, Élelmiszertudományi Intézet, Debrecen
AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁS JÓDELLÁTOTTSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERHESSÉG ÉS SZOPTATÁS ALATT Bevezetés: A hazánkra jellemző enyhe jódhiány terhesség és szoptatás alatt súlyosbodhat. Az anya, a magzat, illetve az anyatejjel táplált csecsemő megfelelő pajzsmirigyhormon szintjének biztosítása érdekében jódpótlás szükséges, ami országos program hiányában a lakosság egyéni döntésén és tájékozottságán alapul. Vizsgálati populáció és módszerek: Egy mérsékelten jódhiányos magyar kisvárosban élő 100 fős terhes populáció jódellátottságát mértük fel. A vizsgálat kiterjedt a szoptatás időszakára is. A jódbeviteli és dohányzási szokások kérdőíves felmérése mellett a vizelet- és anyatejminták jódtartalmát mértük induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel. Eredmények: A terhesség alatti vizelet jódürítés (medián: 56.3 µg jód/g kreatinin) jódhiányt jelez. A nők 30%-a nem él a jódpótlás lehetőségével, és 20%-uk csak jódozott sót fogyaszt, ami nem elegendő a megnövekedett jódigény fedezéséhez. Eredményeink alapján szoptatás alatt a jódellátottság pontosabb markere az anyatej jódkoncentrációja, szintjét a kiegészítő jódbevitel mennyisége és a dohányzás mértéke befolyásolja. Utóbbi a dohányzás során felhalmozódó tiocianát NIS-re gyakorolt gátló hatását jelzi az emlőben. Szülés után a jódpótlást nem alkalmazó nők aránya növekszik (49%) a jódtartalmú étrend kiegészítők szedésének abbahagyásával. A jódpótlás hiánya és a dohányzás gyakoribb a fiatal, alacsony iskolai végzettségű nők körében. Megbeszélés: A jódhiányt súlyosbító egészségmagatartási faktorokkal kapcsolatos orvosivédőnői felvilágosító tevékenység kiemelt jelentőségű, mely során nagyobb figyelmet kell fordítani a 23 év alatti, alacsony végzettségű nők csoportjára. A vizsgálatot a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatta.
48
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Elméleti előadások 2./1. Koncz Klára1, Doleschall Márton2, Tóth Miklós1, Szücs Nikolett1, Luczay Andrea3, Rácz Károly1,2 és Patócs Attila2,4,5 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem- Magyar Tudományos Akadémia, Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 4 Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest 5 Magyar Tudományos Akadémia, Lendület - Örökletes Endokrin Tumorok Kutatócsoport, Budapest
A CYP21A2 GÉN MUTÁCIÓ SZŰRÉSE ÉS KÓPIASZÁM MÉRÉSE 21-HIDROXILÁZ DEFEKTUSOS BETEGEKBEN Bevezetés: A congenitális adrenalis hyperplasia (CAH) ritka (1:15000), autoszomális recesszíven öröklődő betegség, az esetek 95%-ban a 21-hidroxiláz defektusa okozza. A betegségért a CYP21A2 gén mutációi a felelősek. A kórképet újszülött, gyermek, illetve felnőtt korban diagnosztizálják a betegség súlyosságának megfelelően (SW, SV, LO típus). Genotípus-fenotípus összefüggések a gén leggyakoribb mutációi esetében ismertek. Cél: A Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika Endokrin Genetika Laboratóriumában eddig összegyűjtött 21-hidroxiláz defektusos betegek CYP21A2 gén komplex analízise. Az adatok elemzése, genotípus-fenotípus összefüggések feltárása. Betegek és módszer: A vizsgálatba bekerült 111 klinikailag igazolt CAH-os betegben (70 klasszikus: 45 SW és 25 SV; és 41 nem klasszikus/LO fenotípusú) a leggyakoribb CYP21A2 mutációk (Δ8bpE3, P30L, IVS2-13A/C>G, I172N, R356W, Q318X) szűrése allélspecifikus PCR-rel és a CYP21A2 gén kópiaszám meghatározása kvantitatív valós idejű PCR-rel történt, saját tervezésű primerekkel. Eredmények: A klasszikusok esetében a 140 kromoszómában összesen 55 esetben deléciót (39,3%), 39 esetben (27,8 %) az I2 splice mutációt, míg 59 esetben (42,1%) az öt leggyakoribb mutáció valamelyikét igazoltuk. A 70 esetből 58-ban (82,8%) sikerült tisztázni a betegségért felelős genotípust. A nem klasszikus esetek 82 vizsgált kromoszómáin 17 esetben deléciót (20,7 %), 4 esetben (4,8%) az I2 splice mutációt, míg 53 esetben (64,6%) az öt leggyakoribb mutáció valamelyikét mutattuk ki. A V281L mutáció volt a leggyakoribb. A 41 esetből 31-ben (75,6%) azonosítottuk a betegségért felelős genetikai hibákat. Megbeszélés: A CAH gyanú esetében a molekuláris genetikai vizsgálatok segítenek a diagnózis felállításában. A genetikai háttér tisztázásában a CYP21A2 gén kópiaszám meghatározása egy fontos, gyorsan kivitelezhető és hasznos módszer. Ugyanakkor a hiányzó mutációk felderítésére egyéb, mindezidáig a hazai populációban ritkábban vizsgált mutációk vizsgálata is szükséges, mivel az esetek mintegy 20%-ában további eltérések felelősek a kórkép kialakulásáért.
P6. Kovács Gábor László1, Hella Zoltán1, Bánáti Katalin1, Góth Miklós2 és Turbucz Piroska1 1 PM Flór Ferenc Kórház, I. Belgyógyászati Osztály, Kistarcsa 2 Honvéd Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Budapest
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
49
PAJZSMIRIGYHORMON-PÓTLÁS NEHÉZSÉGEI – ESETRIPORT 37 éves nőbeteg anamnézisében 2003-ban göbös struma miatt elvégzett kétoldali subtotalis pajzsmirigyresectio szerepel. A betegnél 2009-ben tracheacompressziót okozó göbös golyva miatt ismételten kétoldali pajzsmirigyresectiora került sor, amelyet követően kétoldali n. laryngeus recurrens paresis, hypoparathyreosis alakult ki. Postoperativ laboreredmények hypothyreosist és hypocalcaemiát mutattak: TSH> 100 µIU/ml, fT4 2.49 pmol/l, fT3 1.81 pmol/l, Ca 1.95 mmol/l. 200 µg thyroxin pótlás mellett a TSH érték javult (0.18 µIU/ml), Microcytaer anaemia és hypoparathyreosis miatt vas-szulfát, calcium karbonát valamint aktív D vitamin pótlás indult. 2010-ben hypocalcaemia mellett súlyos hypothyreosist észleltük (TSH 270 µIU/ml, fT4 5.09 pmol/l, fT3 2.37 pmol/l). Jelentős thyroxinpótlás-emelés ellenére (450µg/nap thyroxin) a TSH érték magas maradt. A betegnél malabszorpció kizárása végett végzett vizsgálatok (thyroxin- és vasfelszívódási teszt), továbbá képalkotó vizsgálatok (gastro- és colonoscopia, hasi CT) negatív eredményt adtak. Az esetleges gyógyszerinterakciókat kiküszöbölendő, bedtime adagolt hormonpótlás (500 µg thyroxin[T4] + 20 µg liothyronin[T3]) alkalmazása indult, ami mellett a TSH szint elfogadható tartományba került (TSH 0.26 µIU/ml). Aktuálisan a pajzsmirigyhormon-pótlás mértéke: T4 550µg + T3 25µg este 9 órakor, valamint minden második napon reggel T4 100µg + 25µg T3. Esetriportunkban választ keresünk arra, hogy mi okozhatja az átlagost lényegesen meghaladó hormonpótlás szükségességét, amelynek hátterében a lehetséges non-complience mellett abszorpciós interakció vagy hypophysaer deiodinase 2 defektus vagy ugyanitt hormonrezisztencia állhat. Szeretnénk felhívni a figyelmet a T3 alkalmazásának, illetve az esti hormonpótlásnak a lehetőségére nehezen szupprimálható TSH értékek esetén.
P26. Kovács László 1,2, Balogh Dóra5, Lőcsei Zoltán2, Oláh András6, Kálmán Bernadette3, 7, Kulcsár Imre1,2 és Toldy Erzsébet 4,7 1 B. Braun Avitum 6 th Dialízis Központ, Szombathely 2 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktatókórház Általános Belgyógyászati Osztály, Szombathely 3 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktatókórház, Molekuláris Diagnosztikai Centrum, Szombathely 4 Markusovszky Lajos Egyetemi Oktatókórház, Központi Laboratórium, Szombathely 5 Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém 6 Pécsi Tudományegyetem, ETK Ápolástudományi Intézet, Pécs 7 Pécsi Tudományegyetem, ETK Diagnosztikai Intézet, Pécs
D-VITAMIN-ELLÁTOTTSÁG ÉS A FEHÉRJE FRAKCIÓK KAPCSOLATA A DIALÍZIS TÍPUSTÓL FÜGGŐEN Bevezetés: A szérum totál 25-hidroxi-vitamin-D (t-25OHD) szintje tükrözi a D-vitamin ellátottságot, amelyre a D-vitamint kötő fehérje (DBP) és az albumin szint is hatással van. Vesepótló kezelésben részesülő betegeknél a szérum fehérje szinteket a dialízis típusa is befolyásolja.
50
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Cél: Peritoneális és haemodialízis kezelésben részesülő betegeinknél 1000 NE/nap D3 adása előtt és után a t-25OHD, biológiailag hasznosítható vitamin-D (bio-25OHD), biointakt parathormon (bioPTHi) és ionizált calcium (Ca2+) szintek változásának követése a DBP és albumin szintek tükrében. Betegek, módszer: Korban és nemben illesztett 35 HD és 31 PD (65,1±14 év) betegnél végeztünk t-25OHD, bioPTHi, albumin, Ca2+ and DBP méréseket, a bio-25OHD-ét kalkuláltuk. A D-vitamin pótlás átlagos ideje 6,1±3,5 hónap volt. Eredmények: Mindkét időpontban alacsonyabb albumin értékeket tapasztaltunk PD-ben, mint HD-ben (D-vitamin pótlás előtt: 38,0±5,2 vs. 41,6±3,2 g/l; után: 36.0±4.0 vs. 43.0±9.0; p<0,001). Csak PD-ben volt megfigyelhető pozitív korreláció a t-25OHD és DBP (r=0,59), valamint t-25OHD és albumin között (r=0,94). A t-25OHD szint szignifikánsan alacsonyabb, míg bioPTHi szint szignifikánsan magasabb volt PD-ben mint HD-ben mindkét időpontban (D3 adás előtt: t-25OHD: 11.3±5.9 vs. 37.9±22.0 nmol/l; bio-25OHD: 1.0±0.8 vs. 5.1±6.1 nmol/l; bioPTHi: 190.5±82.7 vs. 95.3±59.7 pg/ml és után: t-25OHD: 35.1±16.1 vs. 70.1±36.6 nmol/l; bio-25OHD: 3.0±1.3 vs. 6.7±4.4 nmol/l; bioPTHi: 176.3±95.0 vs. 110.9±63.0 pg/ml). Induláskor a PD betegünk mindegyike, míg HD-esetek 70%-a szenvedett D-vitamin hiányban. D3 adása után a PD betegek 82%-a, míg a HD betegek 33%-a maradt D-vitamin hiányos. A 25(OH)D minden frakciója mind a két csoportban hasonló negatív korrelációt (r=-0.47) mutatott a bioPTHi szinttel. Csak a PD-ben és csak a Ca2+ és Bio-25OHD szint között volt pozitív korreláció, míg a Ca2+ és a t-25OHD között nem kaptunk szignifikáns összefüggést. Következtetések: Mivel a PD betegek súlyosabb D-vitamin hiányban szenvednek, mint a HD betegek, 1000 NE/nap D3-nál nagyobb dózisra van szükségük. A PD és HD betegekben mért különbségeket részben magyarázzák a t-25OHD és DBP/albumin között észlelt eltérő interakciók. A BioPTHi és a t-25OHD szintek között talált negatív korreláció felhívja a figyelmet arra, hogy a dialízis módjától függetlenül a bioPTHi döntéshozatali értékeit, a D-vitamin ellátottság figyelembe vétele mellett kell meghatározni a vesepótló terápiában részesülők esetében is.
Klinikai előadások 1./5. Lábadi Árpád1, Gellén Balázs2, Mezősi Emese3, Kovács L. Gábor1, Péter Ferenc4, Muzsnai Ágota4, Nagy Endre5 és Luca Persani6 1 Pécsi Tudományegyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Pécs 2 Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged 3 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs 4 Budai Gyermekkórház, Budapest 5 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, I.sz Belgyógyászati Klinika, Debrecen 6 IAI, IRCCS, Milano, Olaszország
A TSHR GÉN VIZSGÁLATA MAGYAR VELESZÜLETETT HYPOTHYREOZISOS BETEGEKBEN A TSH receptor (TSHR) gén funkcióvesztő mutációi a veleszületett hypothyreozis (CH) leggyakoribb genetikai okai. A mutációk okozta klinikai eltérések a CH teljes súlyossági spektrumát lefedhetik. Munkánk során több országos centrumból több mint 140 CH-s beteg vérmintáját és genetikai adatait gyűjtöttük össze. DNS izolálást követően a betegek TSHR génjének vizsgálatát Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
51
kezdtük meg. Ennek során a gén exonjait PCR-ral amplifikáltuk, majd a fragmensek Sangerszekvenálását végeztük. A vizsgált csoporton belül 85 beteg teljes vizsgálatát és eredményeinek validálását fejeztük be. Eredményként 4 betegben összesen hét mutációt azonosítottunk. Hat missense pontmutáció közül kettő (N432D, P449L) teljesen új, eddig nem publikált eltérés. A hetedik mutáció egy deléció (pAla644Aspfs⃰10), mely komplexitásából adódóan szintén új eltérés. Három beteg compound heterozigótának (P162A – P449L, C41S – P162A, P449L - pAla644Aspfs⃰10), egy beteg pedig heterozigótának (N432D) bizonyult. Az N432D és P449L mutációk in vitro funkcionális vizsgálata alapján az N432D mutáció a TSHR teljes intracelluláris retencióját okozza, ugyanakkor a P449L mutáns receptor expressziója nem tért el a vad típusétól. Mivel mind a négy beteg súlyos, manifeszt hypthyreozissal született, a továbbiakban – az új mutációk in vitro funkcionális vizsgálatának kiterjesztése mellett – a TSHR gén nem transzlált regulatórikus régióinak vizsgálatát tervezzük.
Elméleti előadások 2./6. Lőrincz Hajnalka, Katkó Mónika, Harangi Mariann, Somodi Sándor, Gaál Krisztina, Fülöp Péter, Paragh György és Seres Ildikó Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Anyagcsere Betegségek Tanszék, Debrecen
A SZÉRUM CHEMERIN SZINT ÉS A LIPOPROTEIN SZUBFRAKCIÓK VIZSGÁLATA ELHÍZOTT, METABOLIKUSAN EGÉSZSÉGES BETEGEKBEN Bevezetés: A fehér zsírszövet által termelt szérum chemerin szint lipoprotein szubfrakciókra gyakorolt hatását, ill. az érelmeszesedéssel járó folyamatokban betöltött szerepét vizsgáltuk elhízásban. Kitűzött célok: 50 metabolikusan egészséges, elhízott személyt és 38 nemben, korban illesztett, normál testtömegű, egészséges kontroll személyt vizsgáltunk. Módszerek: A szérum chemerin szint meghatározását ELISA-val, a HDL és LDL szubfrakciók elválasztását gélelektroforézissel végeztük. Eredmények: Az elhízott csoportban szignifikánsan magasabb volt a szérum chemerin szint a kontrollokhoz képest (p<0,001). A szérum chemerin szint szignifikánsan pozitívan korrelált az LDL-C (p<0,001) és az atherogén, kis denz LDL szubfrakció arányával (p<0,001). Szignifikáns negatív korrelációt találtunk a szérum chemerin szint és a HDL-C (p=0,02), ill. a nagy HDL szubfrakció aránya (p<0,001) között; viszont ez az összefüggés a közepes és a kis HDL szubfrakciók aránya esetében megfordul (p=0,04 és p<0,001). Értékelés: A chemerin kiemelkedő szerepet játszhat a lipoprotein metabolizmus szabályozásában elhízott, metabolikus eltérésekkel nem rendelkező személyek esetében. A lipoprotein szubfrakciók arányának korai eltolódása hozzájárulhat az érelmeszesedés progressziójához, ill. a fokozott kardiovaszkuláris kockázathoz. Köszönetnyilvánítás: A prezentáció elkészítését az OTKA 84196 és a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/ KONV-2012-0031 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
52
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
P33. Marczell István, Stark Júlia és Békési Gábor Semmelweis Egyetem ÁOK, II.sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
AZ ÖSZTROGÉN MEMBRÁN RECEPTOROK SZEREPE AZ AZONNALI ÖSZTROGÉN HATÁSOK KIALAKÍTÁSÁBAN Noha az ösztrogén élettani hatásai viszonylag jól ismertek, a mögöttük meghúzódó jelátviteli folyamatok jórészt tisztázatlanok. A klasszikus modellben az intracelluláris ösztrogén receptorok transzkripciós faktorként működnek, s a DNS specifikus régióihoz kötődve befolyásolják egyes gének átíródását. Az így létrejövő transzkripciós válasz kialakulásához tehát órákra van szükség. Már a 20. század derekán megfigyeltek azonban olyan ösztrogén mediált hatásokat, melyek percek, olykor másodpercek alatt alakulnak ki. Ezen jelenségek magyarázatára több elmélet is napvilágot látott, s mára úgy tűnik, hogy az időközben leírt ösztrogén membrán receptorok szerepet játszanak eme gyors ösztrogén hatások kialakításában. A membrán kötött ösztrogén receptorok struktúrálisan nem tekinthetőek homogén csoportnak. Míg egyes receptorok a magreceptorok - vagy azok splice variánsainak - membrán kötött formái, vannak ezektől szerkezetlieg markánsan eltérő receptorok is. Jelenlegi ismereteink szerint a membranekötött ösztrogén receptorok ún. szignaloszómákban helyezkednek el, s ezekben más jelátviteli molekulákkal együtt alkotnak funkcionális egységet. Számos megfigyelés támasztja alá az elképzelést, hogy az egyes szövetek eltérő ösztrogén válaszához hozzájárul a szignaloszómák változó felépítése is. Mivel olyan nagy epidemiológiai jelentőségű kórképek esetében mint az atherosclerosis vagy a mellrák bizonyított az ösztrogén meghatározó szerepe, a fenti jelátviteli sajátságok jobb megismerése nézetünk szerint kulcsfontosságú. Célunk, hogy röviden, tömören összefoglaljuk mindazt, amit az ösztrogén korai szignalizációs útvonalairól tudunk, beleértve az ezzel kapcsolatos saját eredményeinket is.
P17. Molnár Ágnes1, Vas Dániel1, Koncz Klára1, Tóth Miklós1, Szücs Nikolette1, Igaz Péter1, Gláz Edit1, Rácz Károly1,2 és Patócs Attila2,3,4 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 3 Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Részleg, Budapest 4 MTA Lendület – Örökletes Endokrin Tumorok Kutatócsoport, Budapest
GLUKOKORTIKOID RECEPTORT KÓDOLÓ GÉN POLIMORFIZMUSAINAK VIZSGÁLATA ADDISON-KÓROS BETEGEKBEN Irodalmi háttér: A glükokortikoid receptor polimorfizmusok befolyásolják a glukokortikoid érzékenységet, ami következésképpen befolyásolhatja a glükokortikoid pótlás során a hormonadagolást. Célkitűzések: Három jól jellemzett glükokortikoid receptor polimorfizmus (N363S, BclI, A3669 vagy 9ß) prevalenciájának vizsgálata és a hordozó státusz esetleges hatását a glükokortikoid hormonpótlásra Addison-kóros betegekben.
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
53
Anyag és módszer: 52, a Semmelweis Egyetem 2.sz. Belgyógyászati Klinikáján gondozott, Addison-kóros beteget vizsgáltunk. Perifériás vérmintákból DNS-t izoláltunk. A BclI. és N363S polimorfizmusokat allél-specifikus PCR segítségével, az A3669G polimorfizmust Taqman assay felhasználásával Real Time PCR-rel vizsgáltuk. A genotípus megoszlását a magyar átlagpopulációban megjelenő adatokkal hasonlítottuk össze (n=160), Chi négyzet és Fischer teszt segítségével. A polimorfizmusok a glükokortikoid dozírozásra kifejtett hatását ANOVA segítségével értékeltük. Eredmények: Az N363S polimorfizmus allélfrekvenciája Addison-kóros betegekben magasabb volt a kontroll populációhoz képest (9.1% vs. 3.1%; p<0,05). A BclI. és A3669G SNP-k allélmegoszlása nem különbözött a beteg és a kontroll csoportban (BclI 25% vs 35 %, A3669G 20.1% vs. 22%). A szükséges glükokortikoid hormonpótló dózis homozigóta BclI. polimorfizmus hordozókban szignifikánsan alacsonyabbnak találtuk (átlagosan 13.3 mg, szemben a vad típusú hordozókkal – 24.6mg, és heterozigóta hordozókkal – 28mg). Glükokortikoid dózis szükséglet terén nem találtunk szignifikáns különbséget az N363S és az A3669G polimorfizmusok esetében. A Bcl. polimorfizmust hordozók esetében alacsonyabb szérum triglicerid szintet mértünk a nem hordozókhoz képest (1.21 vs. 1.66 mmol/l). Konklúzió: Kutatási eredményeink alapján, Addison-kóros betegekben az N363S polimorfizmus allélfrekvenciája háromszorosa a kontrollcsoportban megfigyelteknek. A Bcl. polimorfizmus befolyásolja a hormonpótló terápia során a dózis szükségletet, illetve a szérum triglicerid szintet, amit fontos lehet figyelembe venni az egyénre szabott terápia során. Köszenetnyilvánítás: A szerzők köszönetüket fejezik ki a Nemzeti Fejlesztési Alap (KTIA-AIK-22012-0010) és az OTKA Irodának (PD100648) a munkához nyújtott támogatásukért
P4. Molnár Jeannette1 és Balázs Csaba2 Molzsa Medical Kft., Budapest 2 Budai Endokrin Központ, Budapest
1
A SZELÉNPÓTLÁSBAN RÉSZESÜLŐ BETEGEK SZÉRUM SZELÉN KONCENTRÁCIÓJÁNAK IDŐSZAKOS ELLENŐRZÉSÉNEK FONTOSSÁGA Bevezetés: Az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazott szelénpótlás ellenére ritkán fordul elő, hogy a szérum szelénkoncentráció mérésére sor kerülne. Vizsgálatunknak célkitűzése a szelénpótlásban részesülő betegek szérum szelén szintjének többszörös meghatározása volt és esetleges mellékhatások nyilvántartása. Betegek: Húsz enyhe endokrin orbitopátiában szenvedő beteg adatait elemeztük. A betegek ATA szerinti kezelése mellett naponta kétszer kaptak 100 μg nátriumszelenitet. A vizsgálatot 12 hónapig folytattuk. Módszer: A szérum szelén koncentrációt minden betegnél legalább két alkalommal, a kezelés előtt és közben határoztuk meg hidrid generációs atom abszorpciós módszerrel. Eredmények: Az ATA és a klinikai aktivitás pontszámok mindenkinél javultak, kivéve azokat a betegeket, akiknek nem nőtt a szérum szelénszintjük. Az átlagos szérum szelén koncentráció 83,2±13,4 ng/ml (59,1-92,0 ng/ml) volt a szelénpótlás megkezdése előtt és 107,8±22,0 ng/ml (73,2-162,8 ng/ml) a már több hónapja tartó kezelés közben (p<0,001). A vizsgálat elején emelkedett autoantitest-értékek a szelénnel kiegészített levothyroxin kezelés hatására csökkentek vagy normális tartományba kerültek.
54
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Megbeszélés: Szelénpótlás hatására a szérum szelén koncentrációk néhány betegnél olyan mértékben nőttek, hogy nyilvánvaló mellékhatások nélkül is leállítottuk a szelénpótlást. Az észlelt extrém magas szérum szelén koncentrációk háttérben elsősorban compliance-hiba állhat. Amennyiben lehetséges, a szelénpótlásban részesülő betegek ezirányú ellenőrzése 3-6 havonta indokolt.
Szimpózium II./3. Muzsnai Ágota, Péter Ferenc és Gráf Rózsa – Felkért előadás Budai Gyermekkórház Th., Endokrin Szakrendelés, Budapest
CONGENITALIS HYPOHTYREOSISSAL FELNÖVŐ BETEGPOPULÁCIÓ Bevezetés: A congenitalis hypothyreosis vegyes hátterű kór-csoport, a dg. azon esetekben kerül felállításra, ahol a perifériás pajzsmirigyhormonok alacsony szintje veszélyezteti a normális idegrendszeri fejlődést. Felismerésük első lépcsője a neonatális TSH meghatározás, mely hazai programként 1982-1983-ban került bevezetésre. A kezelés etiológiától függetlenül többnyire élethosszig tartó levothyroxin substitutio. Célkitűzés: Az eltelt bő 30 év számos megválaszolandó kérdést vetett fel, ezek közül a legfontosabbakat emeljük ki: Garantáltan kivédhető-e a mentális retardáció a substitutio korai bevezetésével? Mi az optimális indító levothyroxin adag? Mikor érdemes a diagnózist felülvizsgálni? Megfelelő-e a kezelt gyermekek szomatikus fejlődése? Kellően tisztázott-e a komorbiditás? Mi a genetikai háttér? Ideális-e a monoterápia? Betegek és módszer: 2007-ig a budapesti Neonatális Szűrőcentrumban 413 gyermek került felismerésre, közülük 329-en a Budai Gyermekkórház endokrin szakrendelésére járnak gondozásra. A viziteken rögzítésre kerültek a testméretek, a szülő/páciens megfigyelései, a gyógyszeradag, vérvétel történt hormon-meghatározására. A pszichomotoros fejlődést kortól függően Brunet-Lesine teszttel, módosított Binet, később Wechsler teszttel vizsgáltuk. A PAX8 gén mutációanalízise direkt DNS-szekvenálással történt. Eredmények és konklúzió: A felnőtt kort mentális és szomatikus deficit nélkül elérő populáció tisztázatlan polygénes öröklődéssel lassan átkerül belgyógyászok gondozásába, a kísérőbetegségek nyomonkövetése, esetleges morbiditási és mortalitási adatok gyűjtése már a társszakma feladata lesz.
Elméleti előadások 1./5. Nagy Zsolt1, Butz Henriett2, Likó István3, Igaz Péter1, Rácz Károly1,2 és Patócs Attila2,4 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 MTA- SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 3 Richter Gedeon Zrt., Budapest 4 MTA- SE “Lendület” Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport, Budapest
1
A PERIFÉRIÁS CIRKADIÁN ÓRA VIZSGÁLATA HUMÁN MELLÉKVESEKÉREG (H295R) SEJTVONALBAN
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
55
Bevezetés: A fény-sötétség periodikus változása a legtöbb élőlényben számos élettani és viselkedésbeli funkciót befolyásol. Az elmúlt évtized kutatási eredményeinek köszönhetően egyre több bizonyíték utal arra, hogy a hipotalamuszban elhelyezkedő központi óra mellett belső szerveinkben is megtalálható egy önálló működésre képes perifériás cirkadián óra. Keveset tudunk azonban a perifériás órák hormonális szabályozásáról. Kitűzött célok: Célkitűzésünk között szerepelt, hogy humán mellékvesekéreg sejtvonalban (H295R) indukálható-e a CLOCK gének cirkadián expressziója. Összehasonlítottuk a szérum sokk, illetve a dexamethasone kezelés perifériás cirkadián rendszerre gyakorolt hatását. Módszerek: H295R sejteket 24 órán keresztül szérum éheztettük, majd 2 órás szérum sokk alkalmazásával szinkronizáltuk. Szinkronizáció után 100 nmol dexamethasonnal vagy 0,01%-os etanollal (vehicle) kezeltük párhuzamosan a sejteket. A 48 órás kezelés alatt meghatározott időpontokban történt a sejtek felszedése. A CLOCK gének expressziójának mérése TaqMan assay használatával, kvantitatív Real-Time PCR módszerrel történt. Eredmények: Szérum sokk alkalmazása után a cirkadián CLOCK rendszer általunk vizsgált génjei közül 4 (PER1, PER2, NR1D1, ARNTL) mutatott ritmikus ingadozást. Az NR1D1 illetve ARNTL szintek egymással ellentétes fázisban változtak. A dexamethasone kezelés robusztusabb expresszió változást okozott az NR1D1 és ARNTL szintekben, valamint 12 órás fázis eltolódást eredményezett a PER2 expressziójában a csak szérum sokk kezelt csoporthoz képest. Értékelés: H295R sejtvonalban indukálható a perifériás cirkadián óra működése. A dexamethasone kezelés befolyásolhatja a CLOCK gének expresszióját, így feltételezésünk szerint a mellékvesekéregben található perifériás cirkadián óra részben glükokortikoidok mediálta hormonális szabályozás alatt áll.
Elméleti előadások 1./3. Nagy Zsuzsanna1, Kovács Anna2, Németh József3, Tamás Andrea2, Helyes Zsuzsanna4 és Reglődi Dóra2 1 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómia Intézet, MTA-PTE Lendület PACAP Kutatócsoport, Pécs 3 Debreceni Egyetem ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Debrecen 4 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Pécs
PACAP SZÉRUM SZINT MEGHATÁROZÁS PAJZSMIRIGY BETEGEKNÉL Bevezetés: A pituitary adenylate cyclase activating polypeptid (PACAP) egy, a VIP-secretinglucagon családba tartozó polypeptid, melyet először hypothalamusból izoláltak. Elsősorban állatkísérletes modellekből ismerjük a PACAP élettani hatásait (pl. neuroprotektív-, citoprotektív hatás), de kevés információval rendelkezünk in vivo humán vizsgálatokból. Kimutatták a PACAP jelenlétét több emberi szervben is (pl. agyban, placentában, endokrin mirigyekben), azonban a szérum PACAP szint méréssel még kevés tapasztalat született. Kitűzött célok: Vizsgálatunk célja a PACAP szint mérése pajzsmirigy betegség miatt gondozott betegeink szérumában. Módszerek: A PACAP szint mérése a korábban beállított radioimmunoassay módszerrel történt. 76 gondozott pajzsmirigy betegnél (11 thyreostatikummal kezelt Basedow-kór, 65 kezelt vagy kezeletlen hypothyreosis) standardizált körülmények között történt vérvétel. Párhuzamosan TSH és prolaktin meghatározást végeztünk. Az értékelésből kizártuk a magas prolaktin szinttel rendelkezőket.
56
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Eredmények: PACAP szérum szint meghatározás jelenleg 39 betegünk szérumából áll rendelkezésre. Statisztikai elemzés alapján a PACAP szérum szintje szoros korrelációt mutat a TSH értékével. Értékelés: A humán minták vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy a klinikum oldaláról megközelítve ismerjük meg a PACAP élettani szerepét a hormonális szabályozásban, az endokrin rendszer működésében. A humán vizsgálati eredmények új irányt mutathatnak az in vitro és állatkísérletes kutatások számára is.
P12. Nádas Judit1, Jermendy György1, Várallyay György2, Rácz Károly3 és Tóth Miklós3 1 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Oktató Osztály, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, MR Kutató Központ, Budapest 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
LYMPHOCYTÁS HYPOPHYSITIS – ESETISMERTETÉS A lymphocytás hypophysitis a hypophysis lymphocytás infiltráció által okozott ritka, döntően szülés után előforduló autoimmun megbetegedése. Hypopituitarismus mellett sokszor hyperprolactinaemia és agyi kompressziós tünetek jelentkeznek. Sella MRI vizsgálattal gyakran hypophysis daganatra emlékeztető eltérés mutatható ki. A 33 éves nőbeteget második szülését követően kilenc hónappal kezdődő fogyás, hányás, amonorrhoea miatt vizsgáltuk. Az alacsony reggeli és Synacten teszt utáni kortizolszint, az alacsony ACTH alapján a panaszok hátterében centralis hypadrenia igazolódott. A jelentős hyperprolactinaemia mellett hypogonadotrop hypogonadismust találtunk, a TSH, fT4, IGF1 a normál tartományban voltak. A sella MRI hypophysis microadenoma gyanúját vetette fel. Hydrocortison-szubsztitúció mellett a beteg állapota látványosan javult. Három hónappal később centrális hypothyreosis kialakulását észleltük, a terápiát levothyroxinnal egészítettük ki. A panaszok kezdete után másfél évvel visszatért a rendszeres menstruáció. A három évvel később készült sella MRI vizsgálat kóros eltérést nem mutatott. Differenciáldiagnosztikai szempontból a lymphocytás hypophysitis mellett prolactinoma és Sheehan-szindróma lehetősége merült fel. A klinikai kórlefolyás, a hormonleletek és az ismételt sella MRI vizsgálatok alapján a betegséget lymphocytás hypophysitisnek tartjuk. A hypophysitis további részjelenségei a hyperprolactinaemia, a hypogonadotrop hypogonadismus és a secunder hypothyreosis voltak. A beteg 3,5 éves követése során a hypadrenia és a hypothyreosis perzisztált, a többi hormoneltérés rendeződött, a hypophysis radiológiai eltérése regressziót mutatott.
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
57
Klinikai előadások 2./1. Nemes Orsolya1, Kovács Noémi2, Czeiter Endre2, Kenyeres Péter1, Tarjányi Zita1, Bajnok László1, Büki András2, Dóczi Tamás2 és Mezősi Emese1 1 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika, Pécs
TRAUMÁS KOPONYASÉRÜLÉST KÖVETŐ HYPOPHYSIS FUNKCIÓZAVAR ELŐREJELZŐI HOSSZÚ TÁVÚ ENDOKRIN KÖVETÉS SORÁN Célkitűzések: A traumás koponyasérülést követően kialakuló hypophysis alulműködést az elmúlt időszakban fokozódó figyelem övezi. A koponyasérülés következtében kialakuló agyalapi mirigy működészavar prevalenciáját és rizikó faktorait vizsgáltuk a PTE Traumás Koponyasérült Adatbázis adatai alapján. Módszerek: A 126 retrospektíven vizsgált túlélő (átlag életkor 42.4 év, átlagos követési idő: 48 hónap) GCS adatai alapján 60.3%-uk súlyos, 39.7% közepesen súlyos koponyasérülést szenvedett. A leggyakoribb sérülés típusok a subduralis hematoma (29.3%) és a diffúz agysérülés (27%) voltak, a betegek 17.5 %-nak koponyaalapi törése volt. Több, a hypophysis dysfunctio prevalenciáját befolyásoló tényezőt is vizsgáltunk. Eredmények: Az adenohypophysis elégtelenség prevalenciája 57.1% volt. Teljes és részleges növekedési hormon hiány (GHD/GHI) 39.7%-ban fordult elő, míg az LH/FSH,(23%) TSH (16.7%) és ACTH (10.3%) elégtelenségek kevésbé gyakoriak voltak. Az ismételt endokrin felméréseken részt vett betegek (82 fő) 31.7%-a mutatott szignifikáns változást a hormonhiányok számában a követési idő során: új hormonhiányok alakultak ki 16 betegben, míg 10 esetben a korábbi eltérések elmúltak. Minden hormonhiány gyakrabban alakult ki a súlyos koponyasérülést követően (OR: 3.25), a műtéti beavatkozás pedig független rizikótényezőnek bizonyult a többszörös hormonhiányok, valamint a súlyos GH hiány vonatkozásában. (OR: 3.72 és 9.33, p<0.05) Következtetés: A post-traumás hypophysis elégtelenség gyakori következmény, főleg súlyos esetekben és/vagy idegsebészeti beavatkozást követően. Lefolyása dinamikus, így hosszú távon is szükséges lehet ismételt endokrin vizsgálat.
Szimpózium VIII./3. Patócs Attila – Felkért előadás Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet és MTA-SE „Lendület” Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport, Budapest
PRIMER ALDOSTERONISMUS GENETIKÁJA A hyperaldosteronismus előfordulási gyakoriságáról eltérő adatok ismertek, de a terápia-rezisztens hypertóniás betegek között prevalenciája elérheti a 20%-ot is. Hátterében leggyakrabban a mellékvese aldoszteront-termelő daganata vagy kétoldali hyperplasiája áll. A családi halmozódást mutató esetek ritkák, de főleg a fiatal életkorban jelentkező hyperaldosteronismus hátterében előfordulhatnak genetikai eredetű kórképek is. Az előadásban áttekintésre kerülnek a primer aldosteronismus genetikai formái, mint pl. a glükokortikoiddal kezelhető aldosteronismus (glucocorticoid remediable aldosteronism,
58
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
1-es típusú familiáris aldosteronismus), a nem régen azonosított KCNJ5 génmutációkhoz társuló 3-as típusú familiáris aldosteronismus és az egyelőre genetikai hátterét tekintve nem ismert 2-es típusú familiáris hyperaldosteronismus klinikai és genetikai jellegzetességei. Differenciáldiagnosztikai jelentőségük miatt röviden ismertetésre kerülnek a genetikai eredetű hypertóniák is.
Klinikai előadások 2./2. Perge Pál1, Ács Orsolya2, Lehotkai Nóra2, Török Dóra2, Sallai Ágnes2, Hosszú Éva2, Luczay Andrea2, Vajda Zsolt3, Csákváry Violetta4, Szabó András2, Patócs Attila5 és Rácz Károly5 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 3 Heim Pál Gyermekkórház, Budapest 4 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely 5 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
NÖVEKEDÉSI HORMON (GH) KEZELÉS HATÉKONYSÁGA KÜLÖNBÖZŐ ETIOLÓGIÁJÚ KÓRKÉPEKBEN, GYERMEKKORBAN Bevezetés: Gyermekkorban a növekedés elmaradás hátterében számos esetben áll növekedési hormon (GH) hiány. A terápia hormonpótlásból áll és csak bizonyos kórképek esetén elfogadott. Kitűzött célok: A hazánkban elterjedt GH-pótló terápiák hatékonyságának vizsgálatát, a terápia eredményességét előre jelző paraméter megállapítását tűztük ki célul. Módszerek: Pro-retrospektív követéses vizsgálatunk során három hazai centrumból gyűjtöttünk adatokat. 72 GH-hiányos gyermeknél (átlag életkor 8,35± 4,15 év) rögzítettük a perinatalis diagnózist, a GH-hiány okát, az antropometriai adatokat, a várható testmagasságot. A követési idő alatt (2-3 év), 3 havonta regisztráltuk a kezelés hatékonyságát jellemző testmagasság, testsúly, testtömeg index (BMI) abszolút és percentilis (pc) értékeit. Eredmények: A 72 GH-terápiára szoruló gyermeknél genetikai rendellenesség 15, panhypopituitarismus 2, izolált GH hiány 55 esetben igazolódott. A genetikailag érintett (n=15) és a genetikai rendellenességet nem mutató (n=57) gyermekek kiindulási testmagasság percentilise egyaránt 3 alatt volt. A harmadik követési év végén 3 testmagasság percentilis alatt a genetikailag érintett 12 beteg közül 8, míg a genetikailag nem érintett csoportban 49 betegből csupán 4 volt. A terápia során mellékhatást, kóros testtömeg-növekedést nem igazoltunk. Értékelés: A GH kezelés jól tolerálható, mellékhatásoktól mentes. Eredményességét leginkább a betegség etiológiája határozza meg. A genetikai kórképek miatti GH-pótlás esetén a terápia kevésbé hatékony, mint az izolált GH-hiány esetében. Mindkét csoportra jellemző azonban az, hogy a második követési év végén már látható a GH terápia hatékonysága.
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
59
Szimpózium II./2. Péter Ferenc - Felkért előadás Szent János Kórház és Észak-budai Kórházak Egyesített Kórházai, Budai Gyermekkórház telephely, Endokrinológia, Budapest
GnRH ANALÓG SZEREPE AZ ELÉRHETŐ FELNŐTT MAGASSÁG JAVÍTÁSÁBAN Növekedésünk közel egyharmada a nemi-hormon szint emelkedésével jellemezhető pubertás időszakára esik. A hossznövekedés és csontérés, az ilyenkor elérhető magasság-változás jelentősen függ a pubertás időzítésétől (kezdetétől) és tempójától (időtartamától). A pubertásban központi szereplő a GnRH – gonadotropin – nemi-hormon tengely. A növekedés befejeződésében, az epiphysisek elcsontosodásában ugyancsak kulcsszereplő az E2. Több mint három évtizede ismert, hogy az idiopatiás centrális pubertas praecox (ICPP) esetleges káros szomatikus-pszichés hatásai elkerülhetők/csökkenthetők a hypophysisnek a GnRH iránti deszenzitizálásával, annak analógja segítségével (Crowly, 1981). Az eljárás alkalmazása csaknem teljesen egységes; technikai kivitelezése időnként módosul (28 naponta, 3 havonta, évente adott injekció, implantáció). A referátum azonban részletesebben a GnRH analógok (GnRHa) ICPP-on kívüli alkalmazási területeivel kíván foglalkozni a felnőtt magasság javíthatósága szempontjából. A témakörrel foglalkozó tanulmányokban a feltüntetett paraméterek és a kapott eredmények jelentősen eltérőek, továbbá a GnRHa kezelés hGH-val kombinálva rendszerint lényegesen hatékonyabb, mint egyedül. Mindkét általános jellemzőre van magyarázat. Az amerikai és európai gyermekendokrinológusok az addigi publikációk alapján („Consensus statement on the use of GnRHa in children”, Pediatrics 2009) definiált kórképekhez kötötten („a felnőtt magasság növelése idiopatiás alacsonyságban”, „SGA-gyerrmekekben”, „súlyos hypothyreosisban”, „GHD-gyermekekben”, „CAH-ban” stb) tárgyalják a változatos eredményeket. Csak néhányan írnak olyan konstellációkról, amikor a GnRHa adástól eredmény várható („.. benefit … of combined treatment of rhGH and GnRHa in girls with poor height potential”, illetve „strategies for maximizing growth in puberty in children with short stature” (Mauras, 2011). A GnRHa-ot e témakörben valóban bizonyos körülmények összessége alapján érdemes alkalmazni, amikor pubertás alatt a csontkor jelentősen meghaladja a hosszkort viszonylag alacsony testmagasság, rossz növekedési potenciál mellett. A GnRHa deszenzitizáló protokoll szerinti adása ilyenkor kétélű fegyver. Egyrészt – a célnak megfelelően – megállítja, vagy jelentősen lassítja a csontérést, másrészt viszont csökkentheti a pubertásra jellemző fokozott növekedési ütemet (GV), rontva a kezelés hatékonyságát. Ez utóbbi körülmény kompenzálható hGH adással. A csontérés és növekedési ütem reagálása individuális, alg jósolható, a Δ csontkor/Δ hosszkor hányados alakulásában azonban tükröződik. Kevesen figyelnek rá. Ugyancsak méltatlanul alulértékelt a GV folyamatos ellenőrzése különösen a prepubertás és pubertás határán, pedig megváltozásának felismerése lehetővé teszi az eredményes, korai kezelést. A kezelés indikálása és az eredményesség értékelése ma is a felnőtt magasság jóslására (FH) több mint félszázada publikált Bayley-Pinneau (BP) módszerrel történik, noha az akceleráció miatt az életkor/magasság/csontkor összefüggések alapadatai óriásit változtak. Átlagos magasság esetén a 7-11 éves magyar lányok jelenlegi értékeit behelyettesítve BP módszerrel a 10-es és 25-ös percentilisek közé eső FH jósolható, de 11-16 év között is ~ 2.7 cm-el „alájósol”! A fenti – és további, kisebb jelentőségű – szempontokat érvényesítő kritikával értékelve az ellentmondásos szakirodalmi adatokat megállapítható, hogy az eljárás indikálásakor elvégzett körültekintő szelektálás és optimális protokoll alkalmazása esetén GnRHa kezeléssel – különösen hGH- val kombinálva – a felnőtt magasság egyértelműen javítható.
60
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
P31. Reglődi Dóra1, Horváth Gabriella1, Brubel Réka1, Halász Melinda2, Barakonyi Aliz2, Tamás Andrea1, Fábián Eszter1 és Szereday László1 1 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómiai Intézet, MTA-PTE PACAP Lendület Kutatócsoport, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, Pécs
A HYPOPHYSIS ADENILÁT CIKLÁZ AKTIVÁLÓ POLIPEPTID (PACAP) SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA HUMÁN TROPHOBLAST SEJTEKEN Bevezetés: A PACAPot először hypothalamicus neuropeptidként izolálták, azonban megtalálható a teljes idegrendszerben és jelenléte nem-neuronális szövetekben - többek között a placentában - is kimutatható. Kevés információ áll rendelkezésünkre a PACAP trophoblast sejtekben betöltött szerepére vonatkozóan. Kitűzött célok: Célunk volt a PACAP trophoblast sejtekben betöltött szerepének kezdeti vizsgálata Módszerek: In vitro vizsgálatainkat HIPEC) sejtvonal és HTR-8/SVneo humán trophoblast sejtek felhasználásával végeztük. A sejtek invázióját standardizált inváziós assay-vel detektáltuk. A sejttúlélés vizsgálatakor a HTR-8/SVneo sejteket H2O2-dal, a HIPEC sejteket metotrexáttal kezeltük A PACAP angiogenezisre kifejtett hatását angiogenezis array segítségével határoztuk meg. Eredmények: HTR-8 sejtek esetében nem találtunk számottevő különbséget a kontroll, illetve a PACAP-kezelt sejtek inváziója között. Ezzel szemben a HIPEC sejtek vizsgálatakor a PACAP csökkentette az inváziót és fokozta a proliferációt. Amennyiben a HTR-8/SVneo sejteket PACAP-pal előkezeltük, protektív hatást figyelhettünk meg. HIPEC sejtek esetén a PACAP nem volt képes ellensúlyozni az alkalmazott metotrexát-kezelés toxikus hatását. A humán deciduális és perifériás mononukleáris sejtek összehasonlító vizsgálatakor nem találtunk különbséget a kezeletlen és a PACAP-kezelt csoportok között. Értékelés: Vizsgálataink alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a PACAP szerepet játszhat a humán trophoblast sejtek működésében, ennek részletei azonban még további kísérletek tárgyát képezik.
Szimpózium VII./3. Sallai Ágnes - Felkért előadás Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
TRANZÍCIÓ, AVAGY A GYERMEKGYÓGYÁSZ ÉS A BELGYÓGYÁSZ KOOPERÁCIÓJA A NÖVEKEDÉSI HORMON HIÁNYOS BETEGEK GONDOZÁSÁBAN Tranzíciós életszakasznak nevezzük a felnőttkori magasság elérését követő 6-7 évet, amely során a szomatikus fejlődés befejeződik. Irodalmi adatok alapján ismert, hogy perzisztáló növekedési hormon hiányban (GHD) a csúcs-csonttömeg eléréséig javasolt a növekedési hormon (GH) kezelés folytatása, a folyamatos GH kezelés a metabolikus profilt is javítja. A kezelést illetően azonban még több kérdésre nem született a bizonyítékalapú orvoslásnak (EBM) megfelelő válasz. Melyik a legmegfelelőbb módszer a GHD retesztelésére, mi az elvágási („cut off”) érték a stimulációs tesztekben, mennyi az optimális GH dózis? Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
61
A sikeres tranzíció feltétele, hogy a gyermekgyógyász már korán tájékoztassa a GHD pácienst és családját a perzisztáló GHD esetén potenciálisan élethosszig tartó GH terápia szükségességéről, előnyeiről. Lényeges az összhang, a kapcsolat a gyermekgyógyász és belgyógyász munkacsoport között, valamint fontos a rugalmasság az átadási időpontban (> 18 év).
P16. Sallai Ágnes1, Virágh Károly2, Tőke Judit3, Jakab Zsuzsa3, Rácz Károly3 és Tóth Miklós3 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 2 OliveView-UCLAMedical Center, Sylmar, CA, USA 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
PSEUDOHYPOPARATHYREOSIST OKOZÓ ÚJ GNAS MUTÁCIÓ Bevezetés: Pseudohypoparathyreosisban (PHP) a célszervek rezisztensek a parathormonra. A kórkép gyanúját a változatos kombinációkban észlelhető klinikai tünetek kelthetik fel. Az I/a típus a klasszikus Albright-féle herediter osteodystrophia (AHO) fő tünete a brachydactylia, továbbá kerek arc, rövid nyak, kövér, alacsony alkat, mentalis retardatio és multiplex hormonrezisztencia jellemzi. Esetismertetés: A jelenleg húszéves nőbeteg anamnézisében vontatott ütemű motoros fejlődés, kilenc hónapos korától fokozott mértékű súlygyarapodás, egyévesen macrocephalia, faciális dysmorphia, mentalis retardatio szerepel. Az ismételt részletes orvosi vizsgálatok dacára a PHP lehetősége csak 15 éves korában merült fel, amikor perioralis bizsergés, valamint kéz- és lábzsibbadás volt a panasza. Laboratóriumi értékei: se Ca 1,6 mmol/l [ref. 2,22,6], se P 2,16 mmol/l [0,8-1,45], se PTH 398 pg/ml [10-55], 25-hydroxyvitamin D3 16,7 ng/ ml [30-73]. Fizikális vizsgálat során feltűnő volt mindkét kezén a rövid IV. és V. ujj, kerek arc, rövid nyak, obes alkat (AHO). Koponya CT-n kiterjedt törzsdúci, fehérállományi, subcorticalis meszesedések látszottak. A D3-vitamin szint normalizálását követően is magas maradt a PTH szint, valamint hypothyreosis, hypergonadotrop primer amenorrhoea, inzulin rezisztencia és enyhe cardiomyopathia (Gs-alfa protein defektusának myocardiumbeli érintettsége?) is fennáll. A genetikai vizsgálat egy új GNSA mutációt igazolt. Betegünk diagnózisának késésében feltehetően szerepet játszott, hogy a kórképre jellegzetes brachydactylia csak ötéves korban jelent meg. Bemutatásunkban hathetes kortól 18 éves korig 14 fényképpel dokumentáljuk a brachydactylia megjelenését.
P14. Sepp Krisztián, Bor Renáta, Csajbók Éva, Magony Sándor, Szepes Zoltán és Valkusz Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem ÁOK, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged
PANCREAS INSULINOMA KEZELÉSE ENDOSONOGRAPHIA VEZÉRELT ETANOLOS ABLATIÓVAL – ESETISMERTETÉS Bevezetés: az insulinoma ritka neuroendokrin daganat, leggyakrabban a pancreasban alakul ki; általában kisméretűek, soliterek, 25%-ban malignusak. Klinikai tünetként spontán és éhezé-
62
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
si hypoglycaemia, elhízás, neuroglycopenia jellemzi. Laboratóriumi vizsgálatként az emelkedett inzulin, proinzulin, C peptid szint diagnosztikus értékű. Képalkotó diagnosztikai eljárások közül hasi CT/MR, somatosatin receptor scintigraphia, PET CT, endosonographia alkalmazható. Terápiás lehetőségek között sebészi eltávolítás, kemoterápia, octreotid, tüneti kezelésként diazoxid szerepel. Esetismertetés: a 82 éves nőbeteg hypoglycaemiaval járó rosszullétei évek óta jelentkeztek, amelyet fekvőbeteg intézeti observationk során is gyakran észleltünk emelkedett inzulin szinttel együtt, ezért diazoxid kezelést indítottunk. Hasi CT a pancreas területén kórosat nem írt le, endosonographia neuroendokrin tumorra típusos hypodens szöveti képletet látott a pancreas test és farok határon, cytológiai vizsgálat jól differenciált neuroendokrin tumort valószínűsített. Tekintettel a beteg korára, a műtéti rizikóra, endosonographia vezérelt etanolos ablatio elvégzése mellett döntöttünk. Jelenleg a beteg tartósan normoglycaemias diazoxid elhagyását követően is, serum inzulin értéke csökkent. Megbeszélés: évek óta jelentkező hypoglycaemia hátterében endosonographias vizsgálat nemcsak az insulinoma lokalizációjában, hanem etanolos ablatio elvégzésével terápiás beavatkozásként is segítséget adott, amely után a beteg jelenleg is panaszmentes, normoglycaemias.
Klinikai előadások 1./1. Solymosi Tamás Pajzsmirigy Szakrendelés, Bugát Pál Kórház, Gyöngyös
A WASH-OUT TECHNIKA ALKALMAZÁSA PAJZSMIRIGY ÉS MELLÉKPAJZSMIRIGY ELVÁLTOZÁSOKBAN A pajzsmirigy régió nem pajzsmirigy eredetű elváltozásai igen ritkák, s felismerésük a szokásos diagnosztikai eljárásokkal gyakran nehéz. A vékonytű aspirációs citológia során a tűben maradt anyag (wash-out) tireolobulin (TG)-, parathormon (PTH)- és calcitonin tartalmának vizsgálata eldöntheti a differenciál-diagnosztikai problémát. 43 elváltozásnál vizsgáltuk a wash out technika használhatóságát. A 16 cisztikus és a 3 szolíd mellékpajzsmirigy-elváltozás mindegyikében a szérum szintet nagyságrenddel maghaladó PTH-t mértünk, a ventrálisan elhelyezkedő 3 eset egyikében sem volt mérhető a TG, míg a dorzális elváltozások közül 8-ban a szérum-szintet nagyságrenddel meghaladó, 5 esetben azzal egyező TG értéket kaptunk. 12, metastasisra gyanús pajzsmirigy göb esetében vizsgáltuk a TG tartalmat, ebből 5 szövettanilag igazolt áttétnek bizonyult. Ezek közül abban a 3 esetben, ahol az elváltozás ventrálisan helyezkedett el, a TG nem volt mérhető, míg a két, pajzsmirigyszövettől dorzálisan elhelyezkedő göb egyikében a TG a szérum szintet nagyságrenddel haladta meg, míg a másik esetben azzal egyező mértéket mutatott. 5 szövettanilag igazolt nyaki nyirokcsomóba áttétet adó papilláris carcinoma mindegyikében a szérum-szintet nagyságrenddel meghaladó TG-szintet mértünk. Ebből 2 betegnél a citológia nem tudta igazolni az áttétet. A 7 nem metastatikus nyirokcsomó egyikében sem volt mérhető a TG. Összegezve: mind a PTH, mind a TG-meghatározás szenzitivitása 100%-nak bizonyult. A TG specificitása ventrálisan elhelyezkedő elváltozások esetében 100%, pajzsmirigyszövet mögött elhelyezkedő lézióknál 16,7%.
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
63
P13. Sohár Gábor, Györkös Andrea és Gasztonyi Beáta Zala Megyei Kórház, Belgyógyászati Osztály, Zalaegerszeg
AUTOIMMUN POLYGLANDULARIS SZINDRÓMA FIATAL NŐBETEGBEN Bevezetés: Az autoimmun polyglandularis szindróma második típusát Addison-kór és I-es típusú diabetes mellitus, vagy autoimmun pajzsmirigy betegség társulása jellemzi. A kórkép autoszomális, domináns öröklődésű, nőkben kétszer gyakrabban fordul elő. Leginkább a harmincadik életév körül manifesztálódik. Esetismertetés: A 29 éves nőbeteg 2012 decemberében jelentkezett szakrendelésünkön latens hypothyreosis miatt. Ekkor észleltük vitiligóját is. Az elvégzett vizsgálatok Hashimoto thyreoiditis-t igazoltak, levothyroxin kezelést kezdtünk, ennek hatására euthyreoiddá vált. 2013 májusában a beteget családorvosa irányította vissza rendelésünkre gyengeség, fogyás, hyperpigmentáció miatt. A klinikai kép, laborleletek alapján Addison-kór igazolódott. Osztályos felvételt követően kezdetben parenterális, majd orális hydrocortison pótlás, illetve fludrocortison terápia hatására állapota gyors javulást mutatott. Az elvégzett mellékvese MRI morfológiai eltérést nem írt le, jelentősen emelkedett ACTH szintje miatt kért hypophysis MRI térfoglalást szintén nem igazolt. 2013 októberében hyperthyreosis-t észleltünk, ezért levothyroxin dózisát csökkentettük, majd elhagytuk. 6 héttel később perzisztáló hyperthyreosis, emelkedett TRAK érték alapján Basedow-kór igazolódott, thiamasol kezelést indítottunk. Jelenleg ezen terápia mellett a beteg euthyreoid, rendszeres ellenőrzés alatt áll rendelésünkön. Következtetés: Az esetet a társuló autoimmun kórképek sokszínűsége miatt tartottuk bemutatásra érdemesnek. Az elvégzett vizsgálatok egyéb autoimmun hátterű betegséget nem igazoltak, ez irányú szűrővizsgálatai rendszeresek.
Elméleti előadások 2./2. A 2014-es MEAT Ifjúsági Díj nyertese: Szabó Diána Rita1, Nagy Zoltán1, Baghy Kornélia2, Marczell István1, Éder Katalin3, Tóth Sára3, Buzás Edit3, Falus András3, Kovalszky Ilona2, Patócs Attila4, Rácz Károly1 és Igaz Péter1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest 4 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest
A 9-cisz retinsav tumorellenes hatásainak vizsgálata mellékvesekéregrákban Bevezetés: A mellékvesekéreg-carcinoma (ACC) gyógyszeres kezelési lehetőségei korlátozottak. A mellékvesekéreg-tumorok elérhető genomikai adatain korábban elvégzett metaanalízisünk során kiderült, hogy az ACC-t csökkent retinsav jelátvitel jellemzi. Célkitűzésünk: a 9-cisz retinsav (9-ciszRA) potenciális tumorellenes hatásának vizsgálata volt in vitro humán H295R mellékvesekéreg carcinoma sejtvonalon, valamint in vivo xenograft modellen.
64
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Módszerek: A sejtvonalon a sejtek proliferációját (flowcitometria), hormonelválasztását (kortizol és dehidroepiandroszteron, RIA), valamint a teljes génexpressziót (Agilent 4x44 K microarray) vizsgáltuk. A génexpressziós eredményeket komplex bioinformatikai elemzésnek vetettük alá. A kiválasztott géneket valós idejű polimeráz láncreakcióval validáltuk. A xenograft modellhez H295R sejtekkel beoltott nude egereket használtunk (n=6). Eredmények: A 9-ciszRA koncentráció és kezelési idő függvényében szignifikánsan csökkentette a H295R sejtek szaporodását és hormonszekrécióját in vitro. Négy fontos molekuláris útvonalat azonosítottunk a microarray alapján: 1. szteroidhormon termelés, 2. retinsav jelátvitel, 3. sejtciklus befolyásolása, 4. immunmechanizmusok. A xenograft kísérlet során a 9-ciszRA csökkentette a tumorok növekedési ütemét és a Ki-67 proliferációs marker expresszióját. Megbeszélés: A 9-ciszRA egy potenciális és ígéretes jelölt lehet a hormonelválasztó mellékvese tumorok, illetve mellékvesekéreg-carcinoma kezelésében.
P18. Szabó Diána Rita1, Nagy Zoltán1, Michaela Luconi2, Szabó Péter Márton3, Tóth Miklós1, Szücs Nikolette1, Horányi János4, Massimo Mannelli2, Patócs Attila3,5, Rácz Károly1 és Igaz Péter1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Endocrinology Unit, Department of Experimental and Clinical Biomedical Sciences, University of Florence, Firenze, Olaszország 3 MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Budapest 4 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. Sebészeti Klinika Budapest 5 Lendület 2013 Kutatócsoport MTA-SE, Budapest
Keringő mikroRNS-ek vizsgálata mellékvesekéreg-daganatokban Bevezetés: A mellékvesekéreg adenoma (ACA) és carcinoma (ACC) elkülönítésének jelentősége nagy, hiszen a benignus és malignus daganatok prognózisa és kezelése nagyban eltérő. A keringő mikroRNS-ek (miRNS) ígéretes biomarker jelöltek a tumor diagnosztikában. Célkitűzésünk: a keringő miRNS-ek vizsgálata mellékvesekéreg-daganatos betegekben, hogy biomarkerként való potenciális alkalmazhatóságukat meghatározzuk. Módszerek: Összesen 25 preoperatív ACA-s és ACC-s beteg plazmamintáját vizsgáltuk microarray és kvantitatív valós idejű polimeráz láncreakciós (qRT-PCR) módszer segítségével. Eredmények: A microarray vizsgálat során kimutatott három, szignifikánsan eltérő miRNS közül egyet sem tudtunk validálni qRT-PCR módszerrel. Ezzel szemben 8 - az irodalomban közölt ACA és ACC szövetminták között szignifikánsan eltérően kifejeződő miRNS-ek köréből kiválasztott– miRNS közül 5 mutatott szignifikáns expressziós különbséget (hsamiR-100, hsa-miR-181b, hsa-miR-184, hsa-miR-210, hsa-miR-483-5p) az ACC és ACA plazmaminták között a miR-16 referenciagén használatával. Az adatok ROC analízise során a dCThsa-miR-210-dCThsa-miR-181b, ill. a dCThsa-miR-100/dCThsa-miR-181b kombinációja mutatta a legnagyobb diagnosztikus pontosságot.
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
65
Megbeszélés: Szignifikáns eltéréseket találtunk a mellékvesekéreg adenomában és carcinomában szenvedő betegek keringő miRNS expressziója között, de a klinikai alkalmazhatóságukhoz további vizsgálatok szükségesek.
Elméleti előadások 2./3. Szabó Nikoletta1, Kovács Dóra2, Herman Bianka2, Szécsi Mihály1, Magony Sándor1, Frank Éva2, Wölfling János2, Schneider Gyula2, Wittmann Tibor1 és Julesz János1 1 Szegedi Tudományegyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged 2 Szegedi Tudományegyetem, Szerves Kémiai Tanszék, Szeged
A P45017Α ÉS A Δ5-3Β-HSD ENZIMEK GÁTLÁSA 17-OXADIAZOLIL ANDROSZTÉN SZÁRMAZÉKOKKAL Bevezetés: A 17α-hidroxiláz-C17,20-liáz (P45017α) és a Δ5-3β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz (Δ5-3β-HSD) a szteroidhormon bioszintézis kulcsenzimei. Aktivitásaik gátlása mind a mellékvesék, mind a herék androgén szintézisét blokkolja, ami hatásos terápiája lehet a hiperandrogenizmussal járó megbetegedéseknek. Számos 17-exo-heterociklusos szteroid származékról igazolódott, hogy a szteroid konvertáló enzimek hatásos inhibitorai. Jelen munkánkban újonnan szintetizált 17-oxadiazolil androsztén származékoknak a P45017α és Δ53βHSD enzimekre gyakorolt hatását vizsgáltuk. Módszer: A tesztvegyületek gátló hatását patkány here homogenizátum enzimforrás felhasználásával végzett in vitro radioszubsztrát inkubációkban határoztuk meg. A 17αhidroxilázt progeszteron, a C17,20-liázt 17-hidroxi-progeszteron, míg a Δ5-3β-HSD aktivitását dehidroepiandroszteron szubsztrátum átalakulásával mértük. Eredmények: A vizsgált 10 új vegyület közül a 3β-hidroxi-17-(5′-[3′-metil]-1′,2′,4′-oxadiazolil)androszt-5,16-dién hatékony P45017α inhibitornak bizonyult, és a C17,20-liáz aktivitást erősebben gátolta (IC50=0,6 µM), mint a 17α-hidroxlilázt (IC50=2,4 µM). A Δ5-3β-HSD aktivitást ez a vegyület közepes mértékben gátolta (IC50=37 µM). A többi tesztvegyület nem, vagy csak gyengén gátolta a P45017α, illetve a Δ5-3β-HSD enzimek aktivitásait az általunk alkalmazott kísérleti körülmények között. Következtetés: Eredményeink új enzimszinten ható antiandrogének kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá.
P3. Szántó Zsuzsanna, Botár Zsófia és Kun Imre Zoltán Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem, Endokrinológiai Klinikai Osztály, Marosvásárhely, Románia
NORMÁLIS ÉS KÓROS MŰKÖDÉSSEL JÁRÓ AUTOIMMUN PAJZSMIRIGYBETEGSÉGEK SZELÉN-KEZELÉSE Bevezetés. A normo- vagy hypofunkcióval járó idült autoimmun thyreoiditist hagyományosan thyroxinnal (T4) kezelik, de újabban sokan szelént (Se) is adnak, T4-hez társítva vagy anélkül. Endokrin ophthalmopátiában is egyre gyakrabban használnak Se-t.
66
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Célkitűzés: Vizsgálni a hypo- és euthyreózissal járó Hashimoto-thyreoiditis válaszát T4±Sekezelésre, ill. a hyperthyreózissal járó autoimmun folyamatokét methimazol (MMI)±Se adására, a klinikai lefolyás, TSH, fT4, fT3, TRAb, és az ATPO-szintek követése révén. Anyag és módszer: 43 eu- vagy hypothyreózisos, T4+Se-(napi 0,1-0,2mg) kezelésben részesülő Hashimoto-thyreoiditiszes beteget követtünk, ezek kontrollcsoportját 62 autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedő, de Se-kezelésben nem részesülő beteg alkotta. Ugyanakkor MMI-lal kezelt 37 hyperthyreotikus esetet is figyelemmel kísértünk, közülük 14-nél Se-ot társítottunk. Eredmények. T4+Se-kezelésre az ATPO-szint 57,4%-kal csökkent, a kontrollcsoporté csak 21,4%-kal. A 43 T4+Se-kezelt betegből 7-nél normalizálódott az ATPO-érték féléves kezelésre, míg a kontrollcsoportban csupán egynél, annál is csak egy év múltán. Se-ot társítva MMI-hoz 14 hyperthyreoticus betegnél, a kezdeti átlag-ATPO 63,6%-os csökkenéstét észleltük (p=0,005), 1-3 vagy 6-9 hónap után; a csak MMI-t kapó betegeknél ez a csökkenés csupán 22%-os volt, 1 év után. Következtetés. Eu- és hypothyreoticus autoimmun pajzsmirigybetegekben a 3-9 hónapos szelén+T4-kezelés több mint kétszer erősebben csökkentette az ATPO-szintet, mint a T4 önmagában. Szelénkezelés társítása mérsékelte az evolúciót is hypothyreosis felé. Hyperthyreózisban a MMI-hoz társított Se az ATPO-szintet 1 év alatt a MMI-nál majdnem háromszor hatékonyabban csökkentette. Jelentős egyéni különbségek voltak a szelénkezelésre adott válaszban.
P20. Szentpéteri Anita, Zsíros Noémi, Varga Viktória, Lőrincz Hajnalka, Katkó Mónika, Koncsos Péter, Sztanek Ferenc, Seres Ildikó, Paragh György és Harangi Mariann Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Anyagcsere Betegségek Tanszék
PARAOXONÁZ AKTIVITÁS ÉS MIELOPEROXIDÁZ KONCENTRÁCIÓ TÚLSÚLYOS HIPERLIPIDAEMIÁS BETEGEKBEN Bevezetés: Az antiatherogén humán paraoxonáz-1 (PON1) aktivitást és az atherogén mieloperoxidáz (MPO) szintet vizsgáltuk túlsúlyos hiperlipidaemiás betegekben. Kitűzött célok: Célul tűztük ki 167 kezeletlen, túlsúlyos, IIa és IIb típusú hiperlipidaemiás beteg vizsgálatát. 41 beteg rendelkezett, 126 beteg nem rendelkezett érrendszeri szövődményekkel. Módszerek: A szérum MPO, mátrix metalloproteáz-9 (MMP-9), és MMP szöveti inhibitor-1 (TIMP-1) szinteket ELISA-val határoztuk meg. A PON1 paraoxonáz és arilészteráz akitivás mérése spektrofotometriával történt. A PON1 fenotípus meghatározást kettős szubsztrát módszerrel végeztük. Eredmények: Az érszövődménnyel rendelkező betegekben szignifikánsan magasabb koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid, CRP és MPO szinteket találtunk a szövődménymentes betegekhez viszonyítva. Szignifikáns negatív korrelációt találtunk az MPO koncentráció és a PON-1 arilészteráz aktivitás között minden alcsoportban. A MPO szint szignifikáns pozitív korrelációt mutatott az MMP-9 szinttel. A PON fenotípus allél frekvenciák megoszlásában nem volt szignifikáns különbség. Értékelés: Az MPO koncentrációja az érelmeszesedés számos rizikófaktorával szoros kapcsolatot mutat, és ezek párhuzamos vizsgálata alkalmasabb lehet az érelmeszesedés progressziójának nyomon követésére. Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
67
Köszönetnyilvánítás: A prezentáció elkészítését az OTKA 84196 és a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/ KONV-2012-0031 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
P25. Szili Balázs, Bakos Bence, Horváth Péter, Szabó Boglárka, Lakatos Péter és Takács István Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
A D-VITAMIN-HIÁNY HATÁSA A KALCIUM-ANYAGCSERÉT JELLEMZŐ LABORATÓRIUMI PARAMÉTEREKRE Bevezetés: A D-vitamin emberi szervezetben betöltött széleskörű szerepéről egyre több adat jelenik meg, számos betegséggel mutatták ki a D-vitamin-hiány összefüggését. Ismert, hogy a D-vitamin ellátottságot nagyban befolyásolja a napsütéses órák száma. Kitűzött célok: Célunk annak vizsgálata volt, hogy a tél legvégére kialakuló D-vitamin-hiány hogyan befolyásolja a kalcium anyagcserét jellemző laboratóriumi paramétereket, illetve azok változása képes-e jelezni a D-vitamin-hiány fennálltát. Módszerek: A magyarországi populációra, kor, lakhely és életkor szerint reprezentatív mintát vizsgáltunk. A vizsgálatot március elseje utánra, de két egymás utáni napra jósolt napsütéses napot megelőző időszakra, tehát a D-vitamin-képzésre alkalmas UV-B sugárzás előttre terveztük, 2013-ban ez az időszak április első hetében volt. A mintákat ekkor egy héten belül nyertük. A D-vitamin ellátottság felmérésére általánosan elfogadott 25-OH-Dvitamin szint mérése mértük a D-vitamin-kötő fehérjét, albumint és a kalcium anyagcsere legfontosabb laboratóriumi paramétereit (szérum Ca, P, Mg, albumin, PTH, kreatinin). Eredmények: A 25-OH-D-vitamin szint nem korrelált a szérum kalcium szinttel, viszont a foszfát értékével igen. A PTH szinttel pedig csak 75 nmol/l alatti értékek mutattak összefüggést. A D-vitamin-hiányos populációban is a PTH korrelált a foszfát és kalcium értékekkel. Azonban sem a PTH, sem a foszfát érték nem volt alkalmas a D-vitamin-hiány jelzésére (area under curve: 0,633; 0,421). Értékelés: A tél legvégén a D-vitamin-hiány extrém gyakori Magyarországon, azonban ez még súlyos esetben sem okoz eltérést a kalcium anyagcserét jellemző laboratóriumi paraméterekben, ezért ezek vizsgálata nem alkalmas a D-vitamin-hiány jelzésére. Igazoltuk azt is, hogy a PTH szintje 75 nmol/l alatti D-vitamin értékek alatt mutat azzal összefüggést, ami megerősíti azokat az újabb közleményeket, melyek szerint a csontanyagcsere szempontjából a 75 nmol/l-es D-vitamin-szint a kívánatos alsó normál érték.
P1. Szujó Szabina, Bajnok László, Bódis Beáta, Rucz Károly és Mezősi Emese Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Endokrinológia és Anyagcsere Osztály, Pécs
A DIFFERENCIÁLT PAJZSMIRIGY CARCINOMÁS BETEGEK GONDOZÁSA Bevezetés: A differenciált pajzsmirigy rákot (DTC) világszerte növekvő incidencia jellemzi. A nemzetközi irányelveknek megfelelően a betegek ellátásában jelentős változás ment
68
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
végbe az utóbbi években. Célunk volt annak felmérése, hogy az új irányelvek bevezetésével hogyan változtak a betegek gyógyulási és túlélési esélyei. Betegek: Munkánkban retrospektíven elemeztük a PTE I.sz. Belgyógyászati Klinikán 2005. január és 2012. június között kezelt 275 DTC-ban szenvedő beteg adatait. Nő/férfi arány 223/52. A betegek átlag életkora a diagnózis idején 45,6±16 év (15-83 év), míg az átlagos követési idő a diagnózistól számítva 6,1±5,2 (1-38 év) volt. Eredmények: A papillaris (PTC) és follicularis (FTC) carcinomák előfordulási aránya (78/22%) alapján a régió továbbra is mérsékelten jódhiányosnak tekintendő. A PTC-ban szenvedő betegek szignifikánsan fiatalabbak voltak FTC-ban szenvedő társaiknál és korábbi tumor stádiumban kerültek felismerésre. PTC esetén 36%-ban találtunk nyirokcsomó, 5%-ban távoli áttétet, FTC-ben ez az arány 6% (N1), illetve 22% (M1) volt. A malignus cytológiai lelet ellenére a pajzsmirigy műtétek gyakran két lépésben történtek, a 275 betegnél összesen 474 műtétet végeztek. A műtét után rutinszerűen nagy dózisú radiojód kezelésre került sor, összesen 400 alkalommal. Külső sugárkezelés FTC-ban 13, PTC-ban 6%-ban történt. Valamennyi betegnél TSH szuppresszióra törekedtek. 2012-ben a FTC-ban szenvedő betegek 72%-a tumormentes, 10%-a stabil reziduális betegséggel bír, 11%-ban a betegség jelenleg progrediál, betegeink 7%-át elvesztettük. PTC-ban a betegek 89%-a tumormentes, 7%-ban a reziduális betegség stabil, 3%-ban észlelhető progresszió, 2 beteg hunyt el. Megbeszélés: Összefoglalva, a jelenlegi komplex kezeléssel PTC-ban nagyon jó eredményt sikerült elérni, míg FTC-ban az előrehaladott stádiumú betegség prognózisa lényegesen rosszabb.
Klinikai előadások 2./3. Tarjányi Zita1, 2, Montskó Gergely2, 3, Kenyeres Péter1, Márton Zsolt1, Hágendorn Roland1, Gulyás Erna1, Nemes Orsolya1, Bajnok László1, Kovács L. Gábor2, 3 és Mezősi Emese1 1 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Laboratóriumi Medicina Intézet, Pécs 3 Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont, Pécs
A KORTIZOL HASZNOS PROGNOSZTIKAI MARKER KRITIKUS ÁLLAPOTÚ BETEGEKBEN Bevezetés: A kortizol szerepe a mortalitás kockázatának előrejelzésében ellentmondásos. Kitűzött célok: Kutatásunk célja az össz- és szabad kortizol koncentráció prognosztikai szerepének értékelése az intenzív ellátást igénylő betegek kevert populációjában. Módszerek: A vizsgálat során 69 intenzív osztályon kezelt betegtől (39 férfi, 30 nő, átlagéletkor 69 év) gyűjtöttünk vérmintát a felvétel időpontjában (0 órás) és az azt követő 6, 24, 48, 96 és 168 órában. A plazmából össz- és szabad kortizol értéket határoztunk meg nagy teljesítményű folyadék-kromatográfiával összekapcsolt nagy felbontású LC-ESI TOF tömegspektrometriával, mely jelenleg a kortizol meghatározás legpontosabb módszere. A betegek állapotának súlyosságát SAPS II és APACHE II pontrendszerek segítségével értékeltük. Eredmények: Az összkortizol szintje 49.9-8797.8 nmol/l, a szabad kortizolé 0.4-759.9 nmol/l között változott. A 0, 6, 24 és 48 órás szabad kortizol és a 0 és 6 órás összkortizol értékek szignifikáns korrelációt mutattak a valós halálozással és az APACHE II illetve a SAPS II rendszerek által megjósolt halálozással. Magas halálozási rizikót a magas kortizol szint jelentett. Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
69
A kortizol szintek prognosztikus értéke a halálozás előrejelzésében hasonló volt a rutinszerűen használt pontrendszerekéhez. Bináris logisztikus regressziót alkalmazva a prediktív modellekben az APACHE II és a SAPS II halálozás mellett a 6, 24 és 48 órás szabad kortizol értékek bizonyultak a halálozás független meghatározójának. Értékelés: Az intenzív osztályra történő felvételt követő első 2 napban mért szabad kortizol és a 6 órán belül mért összkortizol szintek halálozást előrejelző értéke hasonló a komplex, rutinszerűen használt pontrendszerekéhez. Az intenzív ellátást igénylő állapotra adott kortizol válasz valószínűleg jól tükrözi a betegség súlyosságát.
P32. Tamás Andrea1, Garai János2, Vass Réka1, Kovács Anna1, Csanaky Katalin1, Helyes Zsuzsanna3, Tarcai Ibolya4, Santik Luca1 és Reglődi Dóra1 1 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Anatómiai Intézet, PTE-MTA „Lendület” PACAP Kutatócsoport, Pécs 2 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Kórélettani és Gerontológiai Intézet, Pécs 3 Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Pécs 4 Pécsi Tudományegyetem MJV, Egyesített Egészségügyi Intézmények, Pécs
MAGROPHAG MIGRÁCIÓ INHIBITOR FAKTOR ÉS HIPOFÍZIS ADENILÁTCIKLÁZ AKTIVÁLÓ POLIPEPTID VIZSGÁLATA ANYATEJ MINTÁKBAN Bevezetés: Munkacsoportunk több éve foglalkozik a hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) laktációban betöltött szerepének vizsgálatával. Korábbi vizsgálataink során szignifikánsan magasabb PACAP szintet detektáltunk a várandós és szoptatós édesanyák vérében. Kimutattuk a PACAP jelenlétét az anyatejben is, ahol koncentrációja 5-20-szorosa a vérben mérhető PACAP mennyiséghez képest. Az anyatejben számos más biokatív vegyület is megtalálható, amelyek szintén fontosak lehetnek az újszülött immunkompetenciájának kialakulásában, mint pl. a magrophag migráció inhibitor faktor (MIF) nevű proinflammatorikus citokin. Kitűzött célok: Korábbi prospektív vizsgálatok kizárólag az anyatej vizes fázisára irányultak a szoptatás első három hónapjában, de jelen kísérletünkben 6 hónapon keresztül követtük a MIF változását az anyatej vizes fázisában és méréseinket kiegészítettük a zsíros fázis elemzésével is. Az jól ismert, hogy az anyatej összetételét számos külső tényező befolyásolja, így az újszülött neme is, ezért kísérleteink második felében az anyatej minták elemeztük abból a szempontból, hogy van-e különbség a lány és fiú újszülöttek anyatej mintáinak PACAP szintjében. Módszerek: Vizsgálataink során a szoptatás első hat hónapjában 5 ml anyatejet gyűjtöttünk havi egy alkalommal. A mintákat centrifugálással vizes és lipid fázisra bontottuk. A lipid fázist szonikáltuk, majd ultracentrifugálással abból egy zsíros és egy újabb vizes fázist nyertünk. A minták MIF tartalmát ELISA kit segítségével mértük. A zsírtalanított tejminták PACAP mennyiségét radioimmunoassay módszerrel vizsgáltuk. Eredmények: Vizsgálataink során elsőként mutattuk ki a MIF jelenlétét az anyatej lipid fázisában, ahol a lipid réteg vizes fázisában magasabb MIF koncentrációt mértünk, mint a
70
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
zsíros fázisban. Szintén elsőként végeztünk hosszútávú 6 hónapos követést, amely során elsődleges méréseink az anyatej zsíros fázisában a MIF koncentráció emelkedő tendenciáját mutatták. Az újszülöttek neme alapján a minták PACAP szintjében szignifikáns eltérést nem tudtunk detektálni. Értékelés: Jövőbeni célunk a MIF és PACAP laktációban kifejtett hatásának pontos feltérképezése további klinikai és molekuláris biológiai vizsgálatok segítségével. TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 „Nemzeti Kiválóság Program”, PTE-MTA „Lendulet” Program, Arimura Foundation, OTKA K104984, TAMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0024
Klinikai előadások 1./2. Tóbiás Bálint1, Balla Bernadett1, Kósa János1, Árvai Kristóf1, Horváth Péter1, Takács István1, Nagy Zsolt1, Horányi János2, Járay Balázs3, Székely Eszter3, Istók Roland3, Székely Tamás3 és Lakatos Péter1 1 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, II. sz. Patológiai Intézet, Budapest
GENETIKAI ELTÉRÉSEK ELEMZÉSE ÉS KÖVETÉSE EUTHYREOSISOS „HIDEG” GÖBÖS PAJZSMIRIGYBETEGEKEN Bevezetés: Az utóbbi években a felderített pajzsmirigyrákos megbetegedések száma drámaian megemelkedett. A korai diagnózist lehetővé tevő, illetve a betegség prognózisát befolyásoló paraméterek, elsősorban genetikai eltérések keresése napjainkban előtérben áll. Kitűzött célok: Jelen vizsgálatunkban 4 szomatikus génmutáció (BRAF, HRAS, NRAS, KRAS) és 4 génátrendeződés (RET/PTC1, RET/PTC3, PAX8ex7/PPARgamma, PAX8ex9/ PPARgamma) jelenlétét elemeztük összesen 779 pajzsmirigy vékonytű aspirációs mintában, ahol a mintavétel pillanatában a citológia benignus eredményt adott. A pácienseket évente követtük telefonon 3 évig. Módszerek: A génmutációk elemzését fluoreszcens jelölésen alapuló melting pont módszerrel végeztük Light Cycler készülékkel. A génátrendeződéseket specifikus TaqManpróba alapú valós idejű PCR technikával vizsgáltuk. Eredmények: A biopsziaminták elemzése során 39 BRAF, 23 NRAS, 9 HRAS és 1 KRAS mutációt, 1 RET/PTC3 génátrendeződést találtunk (az összes minta 9,4%-ában volt genetikai elváltozás). Az összes, szövettanilag papilláris carcinomának bizonyult esetből (40 minta) 22 esetben találtunk BRAF, 1 esetben NRAS mutációt és szintén 1 esetben RET/PTC3 génátrendeződést. A követés során 2 betegnél igazolódott follicularis cc. és 10 esetben egyéb (follic. adenoma, anaplasticus cc., medullaris cc.), amelyben nem detektáltunk semmilyen genetikai elváltozást. Az összes minta egy éves (779 esetet) követés során 96,4%-os specificitást, ami 3 éves követés (250 minta) után is 96,2%-os maradt. Értékelés: Az idő során általunk észlelt malignizálódó „hideg” göbökben a BRAF mutáció előfordulása hasonlatos volt a papillaris daganatokban eddig leírtakéhoz. Ugyanakkor, a RAS és RET/PTC eltérés előfordulása ritkább volt anyagunkban, mint az az irodalom alapján várható lett volna. PAX8/PPARgamma génátrendeződést nem találtunk. A genetikai eltérések felismerése kiegészítheti a hisztológiai/citológiai vizsgálatokat, segítve így a diagnosztikát, azaz a „hideg” göbök malignizálódási hajlamának előrejelzését. Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
71
P29. Urbán Eszter, Varga János, Klausz Barbara, Haller József és Zelena Dóra MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Magatartásélettan és Stressz Kutatócsoport, Budapest
A KALCIUM-PERMEABILIS AMPA-RECEPTOROK BLOKKOLÁSA A POSZTTRAUMÁS STRESSZ-ZAVAR PATKÁNYMODELLJÉBEN A szorongásos kórképek modellezésére használt kondícionált félelem teszt alatt a patkányok a semleges környezetet elektromos sokkhoz társítják. A sokkoló ketrecbe visszahelyezve őket újabb sokk nélkül is félelmi reakciót mutatnak (freezing, azaz dermedés). A glutamáterg jelátvitelnek szerepe lehet a sokkolást követő neuroendokrin stresszválasz szabályozásában. Ezzel összefüggésben antagonistákkal (pl. IEM-1460) végzett in vitro kísérltek a glutamáterg kalcium permeábilis AMPA-receptor fontos szerepét sugallják a stresszválasz kioltódásában. Elsőként a kioltás patkánymodelljét állítottuk be 4 protokoll összehasonlításával. A patkányokat 24 órával (I) illetve 28 nappal (II) a sokkolás után napi egyszer 7 napon át (A) illetve napi ötször 3 napon át (B) helyeztük vissza a sokkoló ketrecbe. A gyakoribb visszatevések gyorsították a kioltást. Az állatokat az első visszahelyezés után 28 nappal is betettük a sokkoló ketrecbe. A kioltott válasz spontán kiújulása volt megfigyelhető az I-es csoportokban. Ezután IEM-1460 i.p. beadását követően (1 és 3mg/kg, 1 órával az első visszahelyezés előtt) vizsgáltuk a kioltást. Az állatokat 24 órával (I) illetve 28 nappal (II) a trauma után helyeztük vissza, ötször az 1. és egyszer a 2. napon, majd egyszer az első visszahelyezéshez képest a 28. napon. 1 mg/kg IEM-1460 gyorsította a kioltást a II-es csoportban és itt a freezing a 28 nappal később is alacsony maradt, de az I-es csoportban hatástalan volt a kioltásra és a freezing-re a 28. napon. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a sokk után később kezdett kioltási protokoll tartósabb eredménnyel járt, illetve az IEM-1460 csak a 28 nappal a trauma után indított kísérletnél volt hatásos, így eltérő idegrendszeri mechanizmusok állhatnak a különböző latenciájú kioltási folyamatok hátterében.
P19. Zsíros Noémi1, Varga Viktória1, Bodor Miklós1, 2, Berta Eszter1, 2, Balogh István3, Káplár Miklós1, Paragh György1 és Harangi Mariann1 1 Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen 2 Debreceni Egyetem, Klinikai Farmakológiai Tanszék, Debrecen 3 Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen
A NIEMANN-PICK C1-LIKE 1 -133 A>G POLIMORFIZMUS HATÁSA AZ EZETIMIB MONOTERÁPIA HATÉKONYSÁGÁRA Bevezetés: A Niemann-Pick C1-like 1 (NPC1L1) fehérje kulcsszerepet játszik az intesztinális koleszterin felszívódásban. Génváltozatai közül a -133A>G polimorfizmus szerepét az ezetimib monoterápiára adott válaszban eddig nem vizsgálták.
72
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
Kitűzött célok: Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy a NPC1L1 133A>G polimorfizmusa befolyásolja-e a lipid szinteket illetve a 3, 6 és 12 hónapos 10 mg ezetimib monoterápia hatását sztatin intoleráns hiperlipidémiás betegekben. Módszerek: 97 statin intoleráns hiperlipidémiás beteg (67 nő, 30 férfi) került bevonásra. Izolált DNS mintákon restrikciós fragmenthossz analízissel határoztuk meg a betegek genotípusát. Eredmények: Az AA és AG+GG betegek kiindulási lipid szintjei között nem volt szignifikáns különbség. Míg az AA betegekben kezelés után az ApoA1 szintje nem csökken (1,96; 3,39 és 2,74%), az AG+GG betegeknél az ApoA1 szintekben szignifikáns emelkedés figyelhető meg a kezelés után (9,15; 8,54 és 13,58%). Egyéb lipid paraméterekben nem találtunk különbséget. Értékelés: Az NPC1L1 -133 A>G SNP befolyásolja az ezetimib monoterápia hatását az ApoA1 szintekre, ezáltal módosíthatja az ezetimib kezelés HDL részecskék szerkezetére és funkciójára gyakorolt hatását. Köszönetnyilvánítás: A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Magyar Endokr inológiai és Anyagcsere Társaság
73
A MAGYAR ENDOKRINOLÓGIAI ÉS ANYAGCSERE TÁRSASÁG XXV. KONGRESSZUSÁT TÁMOGATÓ CÉGEK:
ARANY FOKOZATÚ TÁMOGATÓK Ipsen Pharma SAS Magyarországi Kereskedelmi Képviselet Novartis Hungária Kft.
EZÜST FOKOZATÚ TÁMOGATÓK Merck Kft. Lilly Hungária Kft.
BRONZ FOKOZATÚ TÁMOGATÓK Berlin-Chemie/A. Menarini Kft. Genzyme Europe B.V. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet Novo Nordisk Hungária Kft. Pfizer Kft. Sandoz Hungária Kft.
TOVÁBBI TÁMOGATÓK Anamed Kft. AstraZeneca Kft. Bayer Hungária Kft. EGIS Nyrt. IBSA Pharma Kft. Ladeepharma Kft. Sanofi-Aventis Zrt
KÖSZÖNJÜK A KONGRESSZUS MEGRENDEZÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁSUKAT!
74
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
A tapasztalat a lényeg
A mi tapasztalatunk az Ön kezében :8ABGEBC
`\aW\Z^T_e\TfmXZ~alW\~gyiT_^X__^\XZ~fmgXa\.^XmX_~fX_ggTYX_f_~Zg\bUfgeh^V\g~fTmT_iyf\TcabXg^\^X__myea\._~Zg\ YXegm~fX^XgTZeXffmiXa^XmX_a\^X__!;TTUXgXZa~_YX_f_~Zg\X_myeWyfgaXgX\]X_Xag^XmaX^T^XmX_~f~gYX_^X__YZZXfmgXa\! 4mF:4ZlXe`X^X^UXaT^XmX_~f`XZ^XmW~fXX_gg`T]WXmg^
iXgXa~iXa^~ag`~ea\^X__Tm~[Zlb`e\\amh_\a~fi~eVh ^befm\agXgiT_T`\ag~iXagX^~gfmXeTm<:9 <fm\agXg!4mT_TVfbalF:4ZlXe`X^X^Ta
iX^XW~f\[be`ba^XmX_~f[TgyfyeTX_~eg gXfg`TZTffyZa
iX^XW~fe~fmUXaX_iXfm[Xg[TT^XmX_~fgTi~ZfgXfg`TZTffyZX_~e~fXX_ggTUUT[TZl]y^!>ea\^hfiXfX X_~ZgX_Xaf~ZUXaTiXfXYha^V\TmXZ~fmf~ZXf~eg~^_XZT_yUU(# TT_Tgg^X___Xaa\X~fTa
iX^XW~f\gX`XgT^XmX_~f`XZ^Xm W~fXX_ggXZl~iXayg·ZlX_X``X_^X__^f~ea\!IXfXgeTafmc_TagyV\hgyaTUUT^X__[TZla\T^XmX_~fg!GXe[Xff~Z~ffmbcgTgyf- 4gXe[Xff~ZUX^
iXg^Xm~fXXfXg~aT:Xabgebc\a^XmX_~fg`XZ^X__fmT^gTa\!AX`\f`Xeg[bZlTfmb`Tgebc\a^\iy_TfmgW\^ X Tm TalTgX]UX WX Tm \agT^g YX[~e]X YX_fmiWyfT T VfXVfX` Zlb`be U~_eXaWfmXe~U_ \ZXa iT_fmag_Xa! AX`^iyaTgbf [Tgyfb^`X__~^[Tgyfb^-9X_aggX^UXaZlT^be\Tmy_gT_yUTaXal[X `~ef~^X_gcXe\Y~e\yf
W~`Ti~ZgTZ`XeXif~ZTeg[eT_Z\T `lT_Z\T~fcTeTXfg[Xf\T!8mX^fcbagya`WbaiTZlTmT_^T_`Tmbgga
iX^XW~f\[be`baTWTZVf
^^Xag~f~iX_`XZfmaaX^! :lXe`X^X^a~_Tm\a]X^V\[X_l~aYX__~cyg`XaXg\[X_l\UeeXT^V\ZlT^be\!% XfgchfW\TUXgXf`X__\ghf^\T_T^h_yfTe\g^T! E\g^yaX_YbeWh_UXa\Zahf\ageTVeTa\T_\f[lcXegXaf\b!4VTecT_ghaaX_fm\aWe`TaX`ZlT^be\YX_aggUXgXZX^a~_!4UXgXZX^ ^
mX_ XZl fmymT_~^yay_ T fmb`Tgebc\a ^XmX_~f Tag\gXfgX^ ^~cmW~f~g iy_gbggT ^\! >\mye_TZ beibf\ eXaWX_i~aleX T fmT^be ibf\"^e[ym\ W\TZam\fg ^
iXgXa Yb_lT`Tgbf fmT^beibf\ X__Xaem~f `X__Xgg ^\TW[Tg ZlZlfmXe^~fmg`~al Fm! 4 YbeZT _b`UT [bmTgT_\ XaZXW~_l ]bZbfh_g]T- C·mXe >Yg! $$%& 5hWTcXfg 4_^bgyf h (&! @B@ CTe^ »9° uc_Xg 4 YbeZT_b`UT [bmTgT_\ XaZXW~_l fmy`T- B:L< G %#(#"#$ :8ABGEBC~e]^b_iTffTX_TgX_]XfT_^T_`Tmyf\X_eyfg\f
C9<M8E>9G! G¿EF4:LÆ:LÂG¿F54A PFIZER Gyógyszerkereskedelmi KFT. - TÁRS A GYÓGYÍTÁSBAN $$%&5hWTcXfg4_^bgyfh!(&!@B@CTe^»9°~c_XgGX_!-&)$'++&*##9Tk-&)$'++&*** 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park „A” épület Tel.: +36 1 488 3700, Fax: +36 1 488 3777 4C·mXei~W]XZlmXggaXiX!GbiyUU\\aYbe`yV\~egYbeWh_]baTC·mXe>Yg! [Xm!:8A"$%"#%"%#$# ® A Pfizer védjegyzett neve. www.pfizer.hu
ip_jW]b_fj_d%c[j\ehc_d#^_Zheabeh_Z
>WWc[j\ehc_ddcW]|XWdd[c[b]
Erőteljes HbA1c csökkentés 2-es típusú diabéteszben, ha metforminnal nem érhető el a HbA1c<7% célérték1,2
Rövidített alkalmazási előírás Velmetia® 50 mg/1000 mg filmtabletta 56x ATC kód: A10BD07 Minőségi és mennyiségi összetétel: 50 mg szitagliptinnek megfelelő szitaglipin-foszfát-monohidrát és 1000 mg metformin-hidroklorid tablettáként. Terápiás javallatok: Glikémiás kontroll javítására 2-es típusú diabeteses betegeknek, akiknél a diéta és testmozgás mellett adott, maximálisan tolerálható adagú metformin nem biztosít megfelelő vércukorkontrollt vagy akiket már szitagliptin és metformin (M) kombinációjával kezelnek. Szulfonilureával (SU) kombinációban (hármas kombinációs terápiaként) olyan betegek számára, akiknél M+SU maximálisan tolerálható adagja nem biztosít megfelelő vércukorkontrollt. PPARγ-agonistával (pl. tiazolidindionnal) hármas kombinációban olyan betegek számára, akiknél M+PPARγ-agonista maximálisan tolerálható adagja nem biztosít megfelelő vércukorkontrollt. A Velmetia ezen kívül diéta és testmozgás mellett a glikémiás kontroll javítására javallott inzulinnal kombinációban adva (hármas kombinációs terápia), olyan betegek számára, akiknél az inzulin állandó dózisa és a metformin önmagában nem biztosít megfelelő glikémiás kontrollt. Adagolás és alkalmazás: Egyéni, általában 2×1 tabletta étkezés közben (A szitagliptin max. napi dózisa napi 100 mg.). SU-val való kombináció esetén hipoglikémia veszélye miatt a SU dózisának, inzulinnal való kombináció esetén az inzulin adagjának csökkentése jöhet szóba. Minden betegnek folytatnia kell az egyenletes napi szénhidrátbevitellel járó diétáját, túlsúlyosaknak a csökkentett energiabevitellel járó diétájukat is. Különleges betegcsoportok: Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél az adagot nem szükséges módosítani. Közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban nem alkalmazható. Időskor: 75 év felett körültekintően kell eljárni. Gyermekpopuláció: biztonságosságát és hatásosságát újszülöttkor és 18 évnél fiatalabb életkor közötti gyermekek és serdülők setében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Ellenjavallatok: Túlérzékenység, diabéteszes ketoacidózis, diabéteszes kómát megelőző állapot, középsúlyos-súlyos vesekárosodás, a vesefunkciót befolyásoló olyan akut állapotok, mint a kiszáradás, súlyos fertőzés, sokk és jódtartalmú kontrasztanyag intravaszkuláris alkalmazása; olyan akut vagy krónikus betegség, mely szövet-hypoxiát okozhat (pl: szív-vagy légzésleállás, nemrég lezajlott myocardialis infarktus, sokk), májkárosodás, akut alkoholos intoxikáció, alkoholizmus, szoptatás. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések: Pancreatitis gyanúja esetén a Velmetia és más potenciálisan gyanúsítható gyógyszerek szedését abba kell hagyni. Tejsavas acidózis gyanúja esetén a Velmetia alkalmazását abba kell hagyni, és a beteget azonnali kórházi ellátásban kell részesíteni. A szérum kreatinin koncentrációját rendszeresen ellenőrizni kell (normális vesefunkciójú betegeknél min. évente egyszer, a felső normálértéket elérő vagy azt meghaladó szérum kreatinin-szinttel rendelkező, vagy időskorú betegeknél legalább évente 2-4x). Túlérzékenységi reakció gyanúja esetén (anafilaxia, angioödéma és exfoliatív bőrelváltozások, beleértve a Stevens–Johnson-szindrómát) a Velmetia szedését abba kell hagyni. A Velmetia szedését a betervezett és általános, spinális vagy epidurális érzéstelenítésben végzett műtétek előtt 48 órával abba kell hagyni, és nem szabad újra kezdeni a műtétet követő 48 órán belül, illetve addig, míg a vesefunkció vizsgálati eredménye normális értéket nem mutatott. A radiológiai vizsgálatok során használt jódtartalmú kontrasztanyagok intravaszkuláris alkalmazása vesekárosodáshoz vezethet. A Velmetia szedését ezért a vizsgálat ideje előtt vagy alatt abba kell hagyni, és nem szabad újra kezdeni a tesztet követő 48 órán belül, illetve addig, míg a vesefunkció vizsgálati eredménye normális értéket nem mutatott. Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók: A metformin miatt akut alkoholos intoxikáció esetén a tejsavas acidózis kockázata megnő. Az alkohol és alkoholtartalmú gyógyszerek fogyasztása kerülendő. Renális tubuláris szekréció útján kiválasztódó kationos ágensek (pl. cimetidin) együttes alkalmazása esetén fontolóra kell venni a glikémiás kontroll szigorú monitorozását, az ajánlott adagolás keretein belüli dózismódosítást és a diabétesz-kezelés megváltoztatását. A szisztémásan és helyileg alkalmazott glükokortikoidok, a béta-2 agonisták és a vízhajtók intrinsic hiperglikémiás aktivitással rendelkeznek. A betegeket tájékoztatni kell erről, és vércukorszintjüket gyakrabban kell monitorozni. Az ACE-gátlók csökkenthetik a vércukorszintet. Szitagliptin: Erős CYP3A4-inhibitorok (pl.: ketokonazol, itrakonazol, ritonavir, klaritromicin) a súlyos vesekárosodásban vagy ESRD-ben szenvedő betegek esetében megváltoztathatják a szitagliptin farmakokinetikáját, azonban ezt klinikai vizsgálatokban nem vizsgálták. Klinikai vizsgálatok során a szitagliptin nem változtatta meg jelentős mértékben a metformin, gliburid, szimvasztatin, roziglitazon, warfarin, vagy orális fogamzásgátlók farmakokinetikáját. A digoxin dózismódosítása nem javasolt. A digoxin-toxicitás kockázatának kitett betegeket azonban monitorozni kell. Termékenység, terhesség és szoptatás: Terhesség alatt nem alkalmazható. Ha a beteg teherbe kíván esni, vagy teherbe esik, a Velmetia szedését abba kell hagyni és minél előbb meg kell kezdeni az inzulin-kezelést. Szoptató nők nem szedhetik. Nemkívánatos hatások, mellékhatások: >1/100 és >1/100 - <1/10 [szitagliptin metforminnal]: hipoglikémia, hányinger, flatulentia, hányás, [szitagliptin metforminal+kombináció]: hipoglikémia (SU, PPARγ-agonista, inzulin), székrekedés (SU), peripheriás oedema (PPARγ-agonista). Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását, különös tekintettel a pontos indikációkra (4.1), az adagolásra és alkalmazásra (4.2), ill. a figyelmeztetésekre (4.4). www.ema.europa.eu EU Tk: EU/1/08/456/010 A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2008. július 16. 17/03/2014 Velmetia-EMEA/H/C/000862-IG/0414/G Szöveg ellenőrzés: 2014.03.27. Árinformáció: Velmetia® 50/1000 mg filmtabletta 56x: Fogy. Ár: 11 205 Ft; Eü. emelt tám: 7 789 Ft (Eü 70% 1. pont); Eü. emelt tér. díj: 3 416 Ft Termékeink árváltozásával és rendelhetőségével kapcsolatos információkért forduljon orvoslátogató kollégáinkhoz, illetve ezekről tájékozódhat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján: www.oep.hu
A korcsolyázók nem 2-es típusú diabéteszesek, és nem szednek Xelevia-t ill. Velmetia-t.
A Velmetia® a Merck& CO., INC.,Whitehouse Station, NJ., USA bejegyzett védjegye. Copyright © MERCK & CO., INC., Whitehouse Station, N.J., USA 2009. Minden jog fenntartva.
ip_jW]b_fj_d
Hatékony, innovatív terápia a 2-es típusú diabétesz kezelésében3
I[]ji]W]b_ac_|i[]o[dibo[bhiX[d
Rövidített alkalmazási előírás Xelevia® 100 mg filmtablettta 28x ATC kód: A10BH01 Hatóanyaga: 100 mg szitagliptin (foszfát-monohidrát formájában) tablettáként. Terápiás javallatok: monoterápiában: ha a diéta és a testmozgás önmagában történő alkalmazása mellett a kontroll nem megfelelő, és metformin (MET) ellenjavallt vagy intolerancia miatt nem alkalmazható; kettős oralis terápiában: MET-nal kombinációban adva, ha a diéta és a testmozgás mellett egyedül MET alkalmazva a glikémiás kontroll nem megfelelő vagy szulfonilurea (SU) kombinációban adva, ha a diéta és a testmozgás mellett egyedül a SU nem biztosít megfelelő vércukorszint beállítást, és a MET kontraindikáció vagy intolerancia miatt nem alkalmazható vagy PPARγ-agonistával (pl. tiazolidindion), ha a PPARγ-agonista alkalmazása helyénvaló, és ha a diéta és testmozgás mellett a PPARγ-agonista nem biztosít megfelelő vércukorszint beállítást; hármas oralis terápiában: SU-val és MET-nal kombinációban adva, ha a diéta és a testmozgás mellett az ezzel a két szerrel végzett együttes kezelés nem biztosít megfelelő vércukorszint beállítást vagy PPARγ agonistával és MET-nal kombinációban adva, amennyiben a PPARγ agonista alkalmazása helyénvaló, és ha a diéta és testmozgás, valamint ezeket a szereket tartalmazó kettős terápia mellett a glikémiás kontroll nem megfelelő; inzulinnal kombinálva (MET-nal vagy a nélkül) ha a diéta és testmozgás, és az inzulin állandó dózisa mellett a glikémiás kontroll nem megfelelő. Adagolás: 1×100 mg tabl. SU-val vagy inzulinnal való kombináció esetén hipoglikémia veszélye miatt a SU ill. az inzulin dózisának csökkentése jöhet szóba. Ellenjavallatok: Túlérzékenység. Ketoacidózis vagy 1-es típusú diabétesz kezelésére nem alkalmazható. Figyelmeztetések: Pancreatitis gyanúja esetén a Xelevia és más potenciálisan gyanúsítható gyógyszerek szedését abba kell hagyni. Túlérzékenységi reakció gyanúja esetén (anafilaxia, angioödéma és exfoliatív bőrelváltozások, beleértve a Stevens–Johnson-szindrómát) a Xelevia szedését abba kell hagyni. Speciális betegcsoportok: Az enyhe vesekárosodásban dózismódosításra nincs szükség. Közepesen súlyos vesekárosodásban adagja naponta egyszer 50 mg. Súlyos vesekárosodásban, illetve hemodialízist vagy peritoneális dialízist igénylő, végstádiumú vesebetegségben (ESRD) adagja naponta egyszer 25 mg. A vesefunkciós értékek rendszeres vizsgálata javasolt. Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban a dózis módosítására nincs szükség. Súlyos májkárosodásban nem vizsgálták. Időskor: A dózis életkor alapján történő módosítására nincs szükség. A 75 éves kor felett körültekintően kell eljárni. Gyermekpopuláció: Nem javasolt 18 év alatti gyermekek számára. Gyógyszerkölcsönhatások: Erős CYP3A4-inhibitorok (pl.: ketokonazol, itrakonazol, ritonavir, klaritromicin) a súlyos vesekárosodásban vagy ESRD-ben szenvedő betegek esetében megváltoztathatják a szitagliptin farmakokinetikáját, de ezt klinikai vizsgálatokban nem vizsgálták. Klinikai vizsgálatokban a szitagliptin nem változtatta meg jelentősen a metformin, gliburid, szimvasztatin, roziglitazon, warfarin, vagy orális fogamzásgátlók farmakokinetikáját. Xelevia adásakor a digoxin dózismódosítása nem javasolt. A digoxin-toxicitás kockázatának kitett betegeket monitorozni kell. Terhesség és szoptatás idején nem adható. Főbb mellékhatások (>1%, [kombináció]): fejfájás [PPARγ+MET, inzulin+MET], hasmenés, hányás [PPARγ+MET], felfúvódás [PPARγ], hipoglikémia [SU, SU+MET, PPARγ, PPARγ+MET, inzulin+MET], perifériás ödéma [PPARγ+MET, PPARγ]. Szitagliptin monoterápia (>1%): Hipoglikémia, fejfájás. Ok-okozati összefüggés kimutatása nélkül: Felsőlégúti fertőzés, nasopharingitis, köhögés, végtagfájdalom, osteoarthritis. Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását, különös tekintettel a pontos indikációkra (4.1), az adagolásra és alkalmazásra (4.2), ill. a figyelmeztetésekre (4.4). www.ema.europa.eu EU Tk: EU/1/07/382/014 A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. március 21. 17/03/2014 Xelevia-EMEA/H/C/000726-IG/0413/G Szöveg ellenőrzés: 2014.03.27. Árinformáció: XELEVIA® 100 mg filmtabletta 28x: Fogy. ár: 10 493 Ft; Eü. emelt tám (Eü 70% 1. pont): 7 345 Ft; Eü. emelt tér. díj: 3 148 Ft Referencia: 1. Charbonnel B, Karasik A, Liu J et al. Efficacy and safety of the dipeptidyl peptidase-4 inhibitor sitagliptin added to ongoing metformin therapy in patients with type 2 diabetes inadequately controlled on metformin alone. Diabetes Care 2006;29:2638-2643. 2. VELMETIA® (sitagliptin + metformin, MSD) alkalmazási előírás (www.ema.europa.eu). 3. XELEVIA® (sitagliptin+metformin, MSD) alkalmazási előírás (www.ema.europa.eu)
XEL/VEM 72
Termékeink árváltozásával és rendelhetőségével kapcsolatos információkért forduljon orvoslátogató kollégáinkhoz, illetve ezekről tájékozódhat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján: www.oep.hu
76
A Xelevia® a Merck& CO., INC.,Whitehouse Station, NJ., USA bejegyzett védjegye. Copyright © MERCK & CO., INC., Whitehouse Station, N.J., USA 2009. Minden jog fenntartva.
További információ: Egis Gyógyszergyár Zrt. marketingfőosztály 1134 Budapest, Lehel u. 15., tel.: 803-22-22, fax: 803-24-59, e-mail: [email protected] honlap: www.egis.hu Lezárás dátuma: 2014.05.16.
X X V. Kongresszusa
Pécs, 2014. június 5-7.
HUHMT00008
Továbbiinformáció: LillyHungáriaKft. 1075Budapest,MadáchI.u.13–14.Tel.:+36Ͳ1/328Ͳ5100 www.lilly.hu Lezárásdátuma:2014.február6.
A gyógyítás árnyalatai a pajzsmirigy betegségek kezelésében
Merck Kft. 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 6-10. Telefon: 463 8100, Fax: 463 8174 Web: www.merck.hu • E-mail:
[email protected]
MSEU53/140131
Euthyrox 50, 75, 100, 125, 150, 175 mikrogramm tabletta Hatóanyag: levothyroxin-nátrium ATC: H03A A01 Javallatok: Euthyrox 50-175 μg: jóindulatú euthyreoid struma kezelésére, recidíva profilaxisára strumectomiát követően, szubsztitúció hypothyreosis esetén, szuppressziós kezelés pajzsmirigy carcinomák esetén; Euthyrox 50-100 μg: pajzsmirigy túlműködése esetén thyreostaticum kiegészítése; Euthyrox 100/150 μg: diagnosztikus céllal pajzsmirigy szuppressziós vizsgálata. Adagolás: A napi adag meghatározása laboratóriumi és klinika vizsgálatok alapján történik. A szükséges adag napi egyszeri alkalommal adható. Irányelvként: Veleszületett hipotireózis esetén újszülötteknél: a kezdő adag 10-15 μg/ttkg/nap az első három hónapban, ezt követően egyéni szükséglet szerint; gyermekeknél a kezdő adag 12,5-50 μg/nap, a fenntartó adag 100-150 μg/testefület m2/nap. Euthyreoid struma + műtét utáni recidíva profilaxisára: 75-200 μg/nap; hypothyreosis szubsztitúciós kezelése felnőtteknél: kezdő adag 25-50 μg/nap, fenntartó adag 100-200 μg/nap; hyperthyreosisnál thyreostaticum mellett: 50-100 μg/nap; pajzsmirigy ráknál mint szuppressziós terápia: 150-300 μg/nap; diagnosztikus tesztnél: 200 μg/nap két héten át, vagy 75 μg/nap két héten át majd 150 μg/ nap újabb két héten át. Idősebb, koszorúér-betegségben szenvedő vagy súlyos, illetve hosszú ideje fennálló hypothyreosisban szenvedő betegeknél alacsony adaggal kell kezdeni, amelyet lassan és hosszú intervallumokban a pajzsmirigy-hormon szint gyakori ellenőrzése mellett lehet emelni. Ellenjavallatok: A készítmény hatóanyagával vagy a segédanyagokkal szembeni túlérzékenység, kezeletlen mellékvese-elégtelenség, kezeletlen hipofízis elégtelenség és kezeletlen tireotoxikózis és hyperthyroidismus. Az Euthyrox kezelést nem szabad megkezdeni akut miokardiális infarktus, akut miokarditisz, akut pankarditisz esetén. Terhesség alatt hyperthyreózis kezelésére nem szabad kombinációs terápiát kezdeni levothyroxinnal és antithyreoid szerrel. Mellékhatások: Levothyroxin előírás szerinti alkalmazása esetén nem várhatók mellékhatások, a klinikai és laboratóriumi paramétereket folyamatosan ellenőrizni kell. Ha túllépik a levothyroxinra való egyéni túlérzékenység határát, illetve túladagolás történik, a hyperthyreosis alábbi tünetei fordulhatnak elő, különösen, ha kezdetben túl gyorsan emelik az adagot: szívritmuszavarok, anginás panaszok, fejfájás, izomgyengeség és görcsök, kipirulás, láz, hányás, menstruációs zavarok, pseudotumor cerebri, remegés, nyugtalanság, álmatlanság, hyperhydrosis, fogyás, hasmenés. Tárolás: Legfeljebb 25 oC-on, fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. Kiadhatóság: II. csoport, kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). Forgalomba hozatali eng. száma: OGYI-T-1936/01-06 Szöveg ellenőrzésének dátuma: 2011. július 13. KÉRJÜK, OLVASSA EL A RÉSZLETES ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁST! Rövídített alkalmazási előírás ellenőrzésének dátuma: 201107-25 Ár: Euthyrox 50 tab. 50x: Bruttó fogy. ár: 426 Ft, Normatív támog.: 245 Ft, Normatív térítési díj: 181 Ft, Euthyrox 75 tab. 50x: Nem támogatott, Euthyrox 100 tab. 50x: Bruttó fogy. ár: 507 Ft, Normatív támog.: 288 Ft, Normatív térítési díj: 219 Ft, Euthyrox 125 tab. 50x: Nem támogatott, Euthyrox 150 tab. 50x: Bruttó fogy. ár: 748 Ft, Normatív támog.: 598 Ft, Normatív térítési díj: 150 Ft, Euthyrox 175 tab. 50x: Bruttó fogy. ár: 815 Ft, Normatív támog.: 652 Ft, Normatív térítési díj: 163 Ft. Módosítások. www. oep. hu
Szomatropin
szomatropin
Megnőve felnőni
Kényelem3 Egyszerûség3 Jó tolerálhatóság1,2
Rövidített alkalmazási elôírás – Omnitrope® 5 mg/1,5ml és 10 mg/1,5 ml oldatos injekció Összetétel: Omnitrope 5 mg/1,5 ml oldatos injekció: Az oldat ml-enként 3,3 mg (10 NE) szomatropint tartalmaz. Egy patron 1,5 ml térfogatban 5 mg (15 NE) szomatropint tartalmaz. Segédeanyagként benzil-alkoholt is tartalmaz. Omnitrope 10 mg/1,5 ml oldatos injekció: Az oldat ml-enként 6,7 mg (20 NE) szomatropint tartalmaz. Egy patron 1,5 ml térfogatban 10 mg (30 NE) szomatropint tartalmaz. Segédeanyagként fenolt is tartalmaz. Javallatok: Csecsemők, gyermekek és serdülők: A növekedési hormon (GH) nem megfelelő szekréciója miatt bekövetkező növekedési zavarok. Turner-szindrómával társult növekedési zavar. Krónikus veseelégtelenséggel társult növekedési zavar. A gesztációs korhoz képest kicsinek (SGA) született gyermekek/serdülők növekedési zavara, akiknek születési súlya és/vagy testmagassága -2 SD (standard deviáció) alatti, és akik 4 éves korukra vagy később sem zárkóznak fel kortársaikhoz. Prader-Willi-szindróma (PWS, genetikailag diagnosztizált) esetén a növekedés és testfelépítés elősegítése. Felnőttek: Felnőttek hormonpótló terápiája kifejezett növekedésihormon-hiány esetén. Súlyos növekedésihormon-hiányban szenvedő felnőtt betegek azok, akiknél ismert a hypothalamus hypophysis rendellenessége és a hypophysishormonok közül legalább egynek (kivéve a prolaktint) a hiánya (funkcionális vizsgálatokkal igazolt) áll fenn. Adagolás és alkalmazás: Az injekciót szubkután kell beadni, és a beadás helyét a lipoatrophia elkerülése céljából változtatni kell. Gyermekpopuláció: Az adagolást és alkalmazást egyedileg kell meghatározni a diagnózis, a növekedés sebessége és a csontkor figyelembe vételével: ált. 0,025–0,050 mg/ttkg/nap ill. 0,7–1,4 mg/testfelület-m2/nap (bizonyos esetekben ennél nagyobb adagokra is szükség lehet). Felnőttek: A kezelést alacsony dózissal, 0,15-0,3 mg napi adaggal kell kezdeni, és a beteg egyéni igényeinek megfelelően, fokozatosan kell emelni, alapul véve a beteg IGF-I koncentrációját. A kezelés célja az inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-I) szérum koncertációjának 2 SDS-n (Standard Deviation Score) belüli értéke az egészséges felnőttek életkor korrigált átlagértékéhez képest. A kezelés megkezdésénél normál IGF-I koncentrációval rendelkező, 2 SDS-t el nem érő betegeknek az IGF-I normálértékének felső határáig kell a növekedési hormont adagolni. A klinikai válasz és a mellékhatások is használhatók a dózistitrálás útmutatójaként. A napi fenntartó adag ritkán haladja meg az 1,0 mg-ot. A nőknek magasabb dózisra lehet szükségük. A pontos adagolást 6 havonta ellenőrizni kell. A legkisebb hatékony adagot kell alkalmazni. Ellenjavallatok: Szomatropinnal vagy a készítmény bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Záródott epifízisű betegek növekedésének elősegítése. Bizonyítottan aktív tumor jelenléte. Intracranialis tumor esetén annak inaktívnak kell lennie, továbbá a GH kezelés csak a tumor-ellenes terápia befejezését követően kezdhető el. Tumor növekedésére utaló evidencia esetén a kezelést be kell fejezni. Nyílt szívműtétet, hasi műtétet, politraumát, akut légzési elégtelenséget vagy hasonló állapotokat követően fellépő komplikációk, vagy hasonló akut kritikus betegségben szenvedő betegek. (Hormonpótló terápiában résztvevő betegekre vonatkozóan lásd 4.4 pont). Figyelmeztetések: Az Omnitrope 5 mg/1,5 ml oldatos injekció benzil-alkohol tartalma miatt nem adható koraszülötteknek vagy újszülötteknek; csecsemőknél és 3 év alatti kisgyermekeknél toxikus reakciókat és anafilaktoid reakciókat okozhat. Az ajánlott maximális napi adagot nem szabad meghaladni (lásd: Alkalmazási előírás 4.2 pontja). A betegeket glükóz intolerancia jeleinek irányában monitorozni kell. Azoknál a betegeknél, akiknél előzetesen diabetes mellitust diagnosztizáltak, a szomatropin-kezelés megkezdésekor szükséges lehet az antidiabetikus terápia módosítása. Különösképpen fontos a pajzsmirigyműködés ellenőrzése a kezelés megkezdését, valamint az adagolás beállítását követően. Omnitrope terápia megkezdése előtt azonban a kortikoszteroid pótló terápia optimalizálása szükséges. Malignus betegség kezelésekor másodlagosan jelentkező növekedésihormon-elégtelenségben az esetleges relapszus jeleire figyelni kell. Szomatropin-kezelésben részesülő betegeknél fellépő sántítás további vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé. Erős vagy visszatérő fejfájás, látászavarok, hányinger és/vagy hányás esetén szemfenékvizsgálat javasolt az esetlegesen kialakult papilla-ödéma miatt. Igazolt papilla-ödéma esetén a jóindulatú intracranialis hypertensio diagnózisára gondolni kell, és ha szükséges, a növekedésihormon-kezelést fel kell függeszteni. Prader-Willi-szindróma (PWS): a kezelést mindig kalóriaszegény diétával kell összehangolni; egy vagy több kockázati tényező (súlyos elhízás, a kórtörténetben szereplő légzéskárosodás, alvási apnoe vagy azonosítatlan légúti fertőzés) jelenléte esetén a betegek fokozottabban veszélyeztetettek, kezelés előtt az alvási apnoét, a felsőlégúti obstrukciót és a légúti fertőzéseket ki kell zárni, a kezelés alatt ezek jeleit, valamint a testsúlyt és a scoliosis jeleit folyamatosan monitorozni kell. A gesztációs időhöz viszonyítva kicsinek születettek (SGA): a növekedési zavart magyarázó egyéb egészségügyi okokat a kezelés előtt ki kell zárni; a kezelés megkezdése előtt, majd azt követően évenként mérni kell az éhgyomri inzulin- és a vércukorszintet; diabetes mellitus fokozott kockázata esetén orális glükóztolerancia tesztet (OGTT) kell végezni és ha a
Sandoz Hungária Kft. • 1114 Budapest, Bartók Béla út 43-47. T e l . : 4 3 0 - 2 8 9 0 • F a x : 4 3 0 - 28 9 9 • w w w. s a n d oz . h u
diabetes nyilvánvaló, növekedési hormon nem adható. A kezelés elkezdése előtt és azt követően évenként kétszer ajánlott az IGF-I szint mérése. A pubertás kezdetéhez közel nem ajánlatos a kezelés megindítása. A már elért testmagasság-növekedése elveszhet, ha a kezelést a végső testmagasság elérése előtt abbahagyják. Gyógyszerkölcsönhatások: A citokróm P450 3A4 által metabolizált vegyületek clearance-e (pl. nemi hormonok, kortikoszteroidok, görcsgátlószerek és ciklosporin) nagymértékben megnőhet, ezen vegyületek alacsonyabb plazmaszintjét eredményezve. Terhesség, szoptatás: Terhesség esetén az Omnitrope-kezelést abba kell hagyni. Szoptató nők Omnitrope-kezelését körültekintően kell végezni. Mellékhatások: Gyakori: Antitestek képződése. Felnőtteknél: paraesthesia, végtagmerevség, arthralgia, myalgia, perifériás ödéma. Gyermekeknél: a beadás helyén fellépő átmeneti bőrreakciók. A nem gyakori, ritka, nagyon ritka és nem ismert gyakorisággal előforduló mellékhatások leírását lásd az alkalmazási előírás 4.8 pontja alatt. Osztályozás: II./2 csoport. Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz). Forgalomba hozatali engedély jogosultja: Sandoz GmbH, Ausztria. Forgalomba hozatali engedély számai: EU/1/06/332/004-006 (5 mg/1,5 ml); EU/1/06/332/007-009 (10 mg/1,5 ml). Szöveg frissítésének dátuma: 2012.03.02. Bővebb információért olvassa el a gyógyszer teljes alkalmazási előírását, mielőtt rendeli/felírja a készítményt!
Árak (2013. március 1-tôl érvényesek, Eü. 100% támogatással)
Bruttó fogyasztói ár
Kiemelt támogatás összege
Térítési díj
Omnitrope 5 mg/ 1,5 ml oldatos injekció, patronban 1x
23 486 Ft
23 186 Ft
300 Ft
Omnitrope® 5 mg/ 1,5 ml oldatos injekció, patronban 5x
116 819 Ft
116 519 Ft
300 Ft
Omnitrope® 10 mg/ 1,5 ml oldatos injekció, patronban 1x
46 820 Ft
46 520 Ft
300 Ft
Omnitrope® 10 mg/ 1,5 ml oldatos injekció, patronban 5x
233 486 Ft
233 186 Ft
300 Ft
®
Az árak, illetve a támogatások időközi változása a www.oep.hu oldalon követhető nyomon. 1
2
3
4
López Siguero J, Borrás Pérez V, Balser S, Khan-Boluki J: Long-term safety and efficacy of the recombinant human growth hormone Omnitrope in the treatment of spanish growth hormone deficient children: results of a phase III study. Adv Ther 2011; 28(10): 879-893 Romer T, Saenger P, Peter F, Walczak M, Le Bouc Y, Khan-Boluki J, Berghout A: Seven years of safety and efficacy of the recombinant human growth hormone Omnitrope in the treatment of growth hormone deficient children: results of a phase III study. Horm Res 2009; 72:359-369 Fuhr U, Tuculanu D, Berghout A, Balser S, Schwebig A, Saenger P: Bioequivalence between novel ready-to-use liquid formulations of the recombinant human GH Omnitrope and the original lyophylized formulations for reconstitution of Omnitrope and Genotropin. Eur J Endocrinol 2010, 162:10511058 www.sandoz.com
SOMN131/01.14 • A dokumentum lezárásának idôpontja: 2014. 01. 31.
Sokévnyi tapasztalat a biotechnológiában4
Megalapozott hosszútávú hatásosság1
VÁLASSZON STABIL ALAPOKON NYUGVÓ KEZELÉST BETEGE SZÁMÁRA!
$]HOVÿJ\RUVKDW¡Vº LQ]XOLQDQDO³J 1,** Több, mint 20 év klinikai tapasztalat 2 Több, mint 300 SXEOLN¡FL³ 3
Kézenfekvő FOLYTATÁS!* * Humán reguláris inzulinról történő továbblépéskor ** Az első gyors hatású inzulinanalóg, amely klinikai használatra került Humalog, Humalog Mix25 és Humalog Mix50 rövidített alkalmazási előírás: Hatóanyag: 100 NE/ml lispro insulin 3 ml-es patronban. A Humalog tiszta, színtelen, vizes oldat. A Humalog Mix25 25% lispro inzulin oldatot és 75% lispro inzulin protamin szuszpenziót, a Humalog Mix50 50% lispro inzulin oldatot és 50% lispro inzulin protamin szuszpenziót tartalmaz. Terápiás javallatok: Diabetes mellitusban szenvedő betegek kezelésére javallt, akik normális glükóz homeosztázisuk fenntartásához inzulinra szorulnak. A Humalog a diabetes mellitus kezdeti stabilizálására is alkalmazható. Adagolás és az alkalmazás módja: A gyógyszeradagot az orvos határozza meg a beteg inzulinszükséglete alapján. A Humalog és a Humalog Mix készítmények röviddel az étkezést megelőzően, szükség esetén rövid idővel az étkezést követően adhatóak. A Humalog-ot subcutan injekcióként vagy folyamatos subcutan infúziós pumpával kell beadni, és bár nem ajánlott, adható intramuscularis injekcióként is. Szükség esetén a Humalog alkalmazható intravénás injekcióként is, például ketoacidosis esetében, akut betegségek idején vagy műtéti beavatkozás alatt, illetve a posztoperativ időszakban a vércukorszint szabályozására. A Humalog-ot az orvos javaslatának megfelelően hosszabb hatástartalmú humán inzulinnal vagy orális szulfonilurea készítményekkel kombinálva lehet alkalmazni. A Humalog Mix készítményeket kizárólag subcutan injekcióként lehet beadni. A Humalog Mix készítményeket semmilyen körülmények között nem szabad intravénásan beadni. A Humalog, Humalog Mix25 és Mix50 subcutan beadásánál gondosan el kell kerülni az érpályába való juttatást. A subcutan adagolás a felkarok, a combok, a far vagy a has területén történjen. Az injekciós helyeket úgy kell váltogatni, hogy ugyanaz a hely havonta kb. egy alkalomnál gyakrabban ne kerüljön sorra. A Humalog, Humalog Mix25 és Mix50 subcutan beadását követően a Humalog hatásának gyors kialakulása és a csúcskoncentráció korai elérése észlelhető. Ez teszi lehetővé, hogy a Humalog, Humalog Mix25 és Mix50 beadására az étkezéshez nagyon közel kerüljön sor. A Humalog Mix25 és Mix50 lispro inzulin protamin szuszpenzió (NPL) összetevőjének hatástartama hasonló a bazális (NPH) inzulinéhoz. Ellenjavallatok: Hypoglycaemia. Lispro inzulin, illetve a készítmény bármely összetevője iránti túlérzékenység. Legfontosabb figyelmeztetések: Az inzulinszükséglet veseműködési zavar esetében csökkenhet. Májműködési zavar esetében a glükoneogenezis csökkent kapacitása és a kisebb mértékű inzulin lebontás miatt csökkenhet az inzulinszükséglet; azonban krónikus májműködési zavar esetében az inzulinrezisztencia növekedése fokozhatja az inzulinszükségletet. Az inzulinszükséglet megnövekedhet betegség vagy az érzelmi élet zavarai esetén. Közvetlenül az étkezés után végzett fizikai tevékenység növelheti a hypoglycaemia kockázatát. A lispro inzulin gyermekkori adása 12 éves kor alatt csak akkor javasolt, ha alkalmazása a reguláris inzulinhoz képest várhatólag előnnyel jár. Pioglitazon és inzulin kombinált alkalmazása esetén egyes esetekben szívelégtelenség kialakulását
Lilly Hungária Kft., 1075 Budapest, Madách u. 13-14., Tel: 06-1-3285100, Fax: 06-1-3285101, www.lilly.com
jelezték, különösen olyan betegeknél, akiknél fennálltak a szívelégtelenség kialakulásának kockázati tényezői. Amennyiben a pioglitazon és Humalog/ Humalog Mix25/ Humalog Mix50 kombinációt alkalmazzák, figyelni kell a szívelégtelenség okozta panaszokat és tüneteket, a testtömeg-növekedést és az ödémát. A kardiális tünetek bármilyen romlása esetén a pioglitazon-kezelést fel kell függeszteni. Nemkívánatos hatások, mellékhatások: Diabeteses betegen az inzulinkezelés leggyakoribb nemkívánatos hatása a hypoglycaemia. A súlyos hypoglycaemia eszméletvesztést, szélsőséges esetekben halált okozhat. Lokális allergia előfordulása gyakori (>1/100, <1/10). Bőrpír, duzzanat és viszketés léphet fel az inzulin beadásának helyén. Ezen állapot rendszerint néhány nap vagy hét alatt megszűnik. Kialakulása egyes esetekben nem az inzulinnal áll összefüggésben, hanem egyéb tényezőkkel, pl. a bőr megtisztítására használt szerben levő ingerlő hatású anyagokkal vagy a hibás injekciós technikával. Az általános allergiás reakció ritka (>1/10000, <1/1000), de potenciálisan súlyosabb. Tünete lehet a testszerte fellépő bőrpír, a légszomj, a nehézlégzés, a vérnyomáscsökkenés, a szapora szívverés vagy verejtékezés. A generalizált allergia súlyos esetei életveszélyes állapothoz vezethetnek. Az injekció beadásának helyén lipodystrophia alakulhat ki, előfordulása nem gyakori (>1/1000, <1/100). Az inzulinkezelés kapcsán oedema eseteit jelentették, különösen olyankor, amikor a korábbi rossz anyagcsere-helyzet javult az intenzifikált inzunlinkezelés hatására. Terhesség: A lispro inzulin terhesség alatti alkalmazásakor szerzett nagyszámú adat nem utal a terhességre, illetve a magzat/újszülött egészségére gyakorolt nemkívánatos hatásra. Csomagolás: 2×5×3 ml Humalog, Humalog Mix25 és Humalog Mix50 patron. Forgalomba hozatali engedély száma: EU/1/96/007/004-008-006, dátuma/megújítás dátuma: 1996. április 30./2006. április 30. Az alkalmazási előírás legutóbbi frissítésének dátuma: 2013. november 14. Kiadhatóság: „J” (szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer). Támogatás alapjául szolgáló ár: Humalog: 17674 Ft, Humalog mix25 és 50: 19004 Ft Támogatás mértéke: Humalog: EÜ50 6/b. esetén 50%, EÜ100 2. esetén 100%, Humalog Mix (EÜ90 30.): 90% Támogatás összege: Humalog: EÜ50 6/b. esetén 8837 Ft, EÜ100 2. esetén 17374 Ft, Humalog Mix: 17104 Ft Térítési díj: Humalog: EÜ50 6/b. esetén 8837 Ft, EÜ100 2. esetén 300 Ft dobozdíj, Humalog Mix: 1900 Ft Bővebb információért kérjük, olvassa el a gyógyszer részletes alkalmazási előírását, amelyet kérésére elküldünk Önnek. Referenciák: 1. Dr. Gerő László, Dr. Jermendy György: Inzulinanalógok, Medicina Könyvkiadó, 2006. 27. oldal 2. Howey DC, et al. Diabetes1994;43:396-402. 3. 2014.01.20-án végzett PubMed keresés alapján: Search term: lispro, Field: [Title], Excluded: neutral protamine[Title], protamine suspension[Title], mix[Title], mixture[Title], hyaluronidase[Title], premixed[Title], fixed[Title], biphasic[Title], Humalog Mix25[Title], Premixed formulation[Title] Filters: Humans HUDBT00229 A dokumentum lezárásának dátuma. 2014.03.14.