MAGYAR BIOTECHNOLÓGIA

MAGYAR BIOTECHNOLÓGIA

2030 Stratégiai Kutatási Terv Összefoglaló 2009. december

Újragondoljuk a biotechnológiát!

Verzió: BNTP SKT osszefoglalo - FA - 2010Jan24.doc

Szerkesztette: •

Dr. Fehér Arnold // CONVINCIVE Consulting Bt, ügyvezető (BNTP Projektvezető és Piros Biotechnológia Munkacsoport Vezető)

A szerkesztőbizottság tagjai: •

Dr. Buzás Norbert // Cogito Consulting Kft., ügyvezető

•

Dr. Lacza Zsombor // Semmelweis Innováció Kft., ügyvezető

•

Dr. Peták István // KPS Biotechnológia Kft., kutatási igazgató

•

Dr. Bérces Attila // Chemistry Logic Kft., ügyvezető (Bioinformatika Munkacsoport Vezető)

•

Dr. Jenes Barnabás // Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, tudományos főmunkatárs (Zöld Biotechnológia Munkacsoport Vezető)

•

Prof. Kovács Kornél // Szegedi Tudományegyetem, Biotechnológiai tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár (Fehér Biotechnológia Munkacsoport Vezető)

A tartalom kialakításában aktívan részt vettek a BNTP Munkacsoportok tagjai (ld. Melléklet), valamint a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) titkársága: •

Ördögh Antal // MBSZ, ügyvezető igazgató

•

Jankovics Mónika // MBSZ, projektmenedzser

A Biotechnológiai Nemzeti Technológiai Platform (BNTP) egy önálló jogi státusz nélküli független érdektömörülés, amelynek nevében jogviszonyt a Magyar Biotechnológiai Szövetség, mint koordinátor létesíthet. A projektet az MBSZ koordinálta, az NKTH-val kötött OMFB-00688/2008 számú („Nemzeti Technológiai Platformok”) támogatási szerződés alapján.

A tanulmányban foglalt információk a szerzők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok pontosságáért a szerzők felelősséget nem vállalnak. © Magyar Biotechnológiai Szövetség


2

TARTALOM BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................... 6 SZEKTOR-SZINTŰ STRATÉGIAI ÖSSZEFOGLALÓ...................................................... 10 A biotechnológia definíciója, szegmentációja ............................................................... 11 Vízió 2030 .....................................................................................................................17 Helyzetkép és kritikus kihívások 2009 .......................................................................... 24 A BNTP fejlesztési javaslatai ........................................................................................ 36 Kutatási prioritások ....................................................................................................... 40 1. MELLÉKLET: A BNTP SZERVEZETE ......................................................................... 43 2. MELLÉKLET: A MAGYAR BIOTECHNOLÓGIAI VÁLLALATOK ............................... 48


3

BEVEZETÉS A BNTP 2008. szeptember 1-én jött létre, a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) koordinációjával, az NKTH-val kötött OMFB-00688/2008 számú („Nemzeti Technológiai Platformok”) támogatási szerződés alapján. A Biotechnológiai Nemzeti Technológiai Platform (BNTP) missziója a magyar biotechnológiai iparág megerősítése, és ez által Magyarország hosszú távú fejlődésének és versenyképességének elősegítése. A BNTP felállítása és működtetése három munkafázisban történik, melyből az első kettő munkafázis az NKTH pályázat keretében valósul meg. A három munkafázisban a BNTP operatív célja: 1. A magyar biotechnológiai szektor stratégiai érdekközösségének megszervezése; 2. A szektor 20 éves stratégiájának megalkotása; 3. A stratégiai érdekközösség fenntartása és a 20 éves stratégia folyamatos megújítása.

A BNTP projekt fázisai és feladatai 1. 1.

2. 2.

3. Stratégiaalkotás Stratégiaalkotás (BNTP (BNTP output) output)

Stratégiai Stratégiai érdekközösség érdekközösség megszervezése megszervezése

Stratégiai érdekközösség fenntartása és stratégia folyamatos megújítása

I.I. Projektfázis: Projektfázis: 2008. 2008. szeptember szeptember 1. 1. –– 2009. 2009. december december 31. 31.

II. II. Projektfázis: Projektfázis: 2010. 2010. augusztus augusztus 31-ig 31-ig

Folytatás: 2010. szeptember 1. után

1. Stratégiai érdekközösség megszervezése

2/B. Stratégiaalkotás – Megvalósítási terv

3. Stratégiai érdekközösség fenntartása és stratégia folyamatos megújítása

2/A. Stratégiaalkotás – Stratégia

A BNTP négy munkacsoportja a magyar biotechnológia alszektorai köré szerveződik: •

Piros (orvosi) biotech,

•

Bioinformatika,

•

Zöld (agrár-élelmiszeripari) biotech és

•

Fehér (ipari-környezetvédelmi) biotech.

A BNTP a biotechnológiát iparági szemlélettel közelíti meg, azonban holisztikusan igyekszik kezelni, pl. annak tudományos, oktatási vonatkozásaiban is. A BNTP-t dedikált menedzsment vezeti, melynek tagjai főleg az üzleti szféra képviselői. A BNTP igyekszik munkáját valamennyi érdekelt bevonásával, a civil szféra felé is nyitottan (felhasználók, lakosság), az egyéb NTP-k1 és ETP-k2 rendszerébe ágyazottan végezni. 1 2

NTP = Nemzeti Technológiai Platform ETP = Európai Technológiai Platform


4

A BNTP funkciója és kapcsolatai Egyéb felhasználók Nagyközönség Nagyközönség Tagság, Tagság, mint mint stratégiai stratégiai érdekközösség érdekközösség •• Nagyvállalatok Nagyvállalatok •• KKV-k KKV-k •• Technológia Technológia transzfer transzfer és és inkubáció inkubáció szervezetek szervezetek •• Egyetemek Egyetemek és és egyéb egyéb K+F K+F helyek helyek •• Befektetők, Befektetők, bankok bankok •• Piacfejlesztők Piacfejlesztők •• Szakpolitika Szakpolitika •• Szakmai Szakmai és és érdekérdekképviseleti képviseleti szervezetek szervezetek •• Média Média •• Egyéb Egyéb érdekeltek érdekeltek

Nemzeti Nemzeti szakpolitika szakpolitika

EU EU szakpolitika szakpolitika

Biotech Biotech szektor szektor érdekeltjei, érdekeltjei, akik akik nem nem BNTP tagok BNTP tagok

Stratégia Stratégia output output

Stratégia, Stratégia, mint mint muníció muníció aa stratégiai stratégiai döntésekhez döntésekhez és és az az érdekérdekérvényesítéshez érvényesítéshez

Kapcsolódó Kapcsolódó NTP-k NTP-k Stratégia Stratégia egyeztetés egyeztetés Kapcsolódó Kapcsolódó ETP-k ETP-k

Stratégia Stratégia input input

Az indulás óta a BNTP sok primer és szekunder kutatást végzett, melyek eredménye számos menedzsment- és munkacsoport-megbeszélésen, és konferencián formálódott tovább. A BNTP eddigi munkájának eredményét, a Stratégiai Kutatási Tervet a szerkesztők kb. 250 oldalnyi dokumentumban foglalták össze. A BNTP Stratégiai Kutatási Terv dokumentum összesen hat önálló részből áll (ld. ábra). E dokumentum tehát szerves egységet képez a BNTP Stratégiai Kutatási Terv (SKT) egyéb dokumentumaival

A BNTP Stratégiai Kutatási Terv (SKT) dokumentumai

SKT SKT Összefoglaló Összefoglaló

Horizontális Horizontális Szektorfejlesztési Szektorfejlesztési Javaslatok Javaslatok

Piros Piros (orvosi) (orvosi) Biotechnológia Biotechnológia SKT SKT

Bioinformatika Bioinformatika SKT SKT

Zöld Zöld (agrár(agrárélelmezési) élelmezési) Biotechnológia Biotechnológia SKT SKT


Fehér Fehér (ipari(iparikörnyezetvédelmi) környezetvédelmi) Biotechnológia Biotechnológia SKT SKT

5

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A magyar biotechnológia négy alszektora a piros (orvosi) biotech, bioinformatika, zöld (agrár-élelmiszeripari) biotech és fehér (ipari-környezetvédelmi) biotech. A négy alszektor közül Magyarországon egyértelműen a piros biotech a legfejlettebb. 2. „A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért.” (OECD 2005). A legfontosabb biotechnológiai tudományterületek, ill. technikák a molekuláris biotechnológia, a sejt- és szöveti biotechnológia, az anyagfeldolgozási biotechnológia, a bioinformatika és a nanobiotechnológia. 3. A piros (orvosi) biotechnológia fő alkalmazási területei a (1) terápia, a (2) molekuláris diagnosztika és „omikák”, valamint a (3) kutatási technológiák és szolgáltatások, hatóanyag bejuttatás. A bioinformatika fő alkalmazási területei a (1) szűken vett bioinformatika, a (2) biokémiai informatika, valamit az (3) egyéb biológiai kísérletek informatikai támogatása. A zöld (agrár-élelmiszeripari) biotechnológia fő alkalmazási területei a (1) növénybiotechnológia, az (3) állatbiotechnológia, valamint az (3) élelmiszeripari biotechnológia. A fehér (ipari-környezetvédelmi) biotechnológia fő alkalmazási területei a (1) bioalapú termékek, biofinomítás, a (2) bioenergia, valamint a (3) bioremediáció. A négy alkalmazási terület között és körül erősek a kapcsolódások, s azokat nem lehet minden esetben egyértelmű határvonalak mentén elválasztani egymástól. 4. A magyar biotechnológia szektor több mint 400 szervezetet foglal magában. Kb. 110 magyar biotechnológiai vállalat3 van (első sorban KKV), azaz olyan cég, amely Magyarországon biotechnológiai technikákat alkalmaz termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és előállítására. További kb. 60 olyan biotechnológiában érdekelt vállalat van, amely a biotechnológiai vállalatoknak szolgáltató és ellátó vállalkozás. Kb. 250 biotechnológiai kutató- és oktatóhely van, amely a biotechnológiai vállalatok által potenciálisan hasznosítható tudományt művel. A szektor kb. 1,500 főt foglalkoztatott, árbevétele kb. 15 milliárd Ft, azaz kb. 60 millió EUR volt 2008-ban. 5. A piros biotech és a bioinformatika fiatalabb alszektorok és inkább korábbi, kutatásiinnovatív fázisban vannak, a zöld és a fehér biotech idősebb, konszolidáltabb alszektorok, és inkább piaci fázisban vannak. A magyar piros biotechnológiai és bioinformatikai szektor összesített árbevétele a 2004-es ~2,2 md Ft-ról 2008-ra ~9 md Ft-ra nőtt, ami éves átlagos 40%-os növekedés. Exporthányaduk ~72% volt 2007ben. A magyar piros biotechnológiai szektor az új EU-tag országok között már most magasan vezetőnek számít és az elmúlt 10 évben világszintű ismertségre is szert tett. 6. Hova akar a magyar biotechnológia szektor reálisan eljutni? – Az elmúlt évtizedek során Magyarország megteremtette a K+F bázist, az emberi tudásalapot, a nemzetközi kapcsolatokat, az ipari és szellemi infrastruktúrát, amelyekből kiindulva az elkövetkező évtizedekben a magyar biotechnológiai szektor a világ élvonalába kerülhet. A BNTP átfogó 2030-as jövőképe: (1) A magyar biotechnológiai szektor tovább erősödik, bekerül az EU kiemelkedő biorégióinak sorába, globálisan is számon tartják, s ezzel együtt kifejlődik néhány a globális élvonalba tartozó 3

Ld. a definíció c. fejezetben.


6

szegmense; (2) Az erős magyar biotechnológiai szektor mérhetően hozzájárul a magyar társadalom jólétéhez – többek között – gazdasági erején, az emberek egészségi állapotának javításán, az élelmiszerek minőségén, az ország energiafüggőségének csökkentésén és a biológiai környezetvédelmen keresztül. 7. Öt kritikus horizontális tényező (kritikus kihívás) van, melyek együttesen és egymásra kölcsönösen is hatnak, a biotechnológiai szektor mind a négy alszektorára közel egyforma intenzitással: (1) Alap- és alkalmazott kutatás, (2) Technológia transzfer, (3) Emberi erőforrások, (4) Vállalkozásfinanszírozás, és (5) Piaci környezet. 8. A BNTP fejlesztési javaslatai két csoportba oszthatók: (i) a 25 horizontális fejlesztési javaslat (5 főcsoportba osztva) mind a négy alszektorra többnyire egyszerre igaz… 1. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Kiegyensúlyozott K+F finanszírozást kell kialakítani az innovációs piramis alján! 1.1. Alap- és alkalmazott kutatás támogatási rendszerének jobb összehangolása, az alapkutatás támogatásának növelése és elérhetővé tétele biotechnológiai vállalkozások számára is 1.2. Interdiszciplináris kutatóközpontok létrehozása kiválósági alapon 1.3. Kutatóegyetemek kiemelt támogatása 1.4. Kutatási infrastruktúra kihasználtsági szintjének növelése 1.5. Tudományos adatbázisok egységesítése és a tudománymetriai adminisztráció radikális csökkentése 2. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Fejleszteni kell a technológia transzfert, hogy minél több kutatási eredmény hasznosulhasson! 2.1. Kutatóhelyi technológia transzfer szervezetek (TTI-k) stabil állami támogatása 2.2. Üzletfejlesztés-orientált gyakorlati oktatási és preinkubációs programok indítása 2.3. Fókuszált, államilag támogatott bioinkubátor rendszer létrehozása 2.4. Elő-magvető finanszírozás rendszerének megerősítése 2.5. Szellemi tulajdon menedzsment pályázati támogatása 3. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Fejleszteni kell, ide kell vonzani és meg kell tartani a magas színvonalú menedzsment és kutatói tehetséget! 3.1. A biotech kutatói pálya attraktivitásának növelése a pályaválasztók körében 3.2. Az átjárhatóság megkönnyítése az egyetemi kutatói és az ipari kutatói vagy biotech menedzseri karrierpályák között 3.3. A kockázat és a vállalkozási bukás iránti általános tolerancia növelése Magyarországon 3.4. Biotech menedzsment képzés megerősítése 3.5. Külföldön élő magyar és külföldi származású biotech kutatók Magyarországra vonzása 3.6. Külföldön élő magyar és külföldi származású biotech vállalkozók és menedzserek Magyarországra vonzása 3.7. Olyan struktúrák kidolgozása, amelyek a kint élő, sikeres szakmai karriert befutó magyar származású kutatók és üzletemberek részvételével segíti az itthoni biotechnológia fejlődését 4. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Biztosítani kell, hogy a biotechnológiai vállalkozások számára mindig legyen elegendő és megfelelő finanszírozás! 4.1. K+F és hasznosítási pályázatok (GOP, NKTH) elérhetőbbé tétele a növekedésorientált biotech KKV-k számára 4.2. Hazai EU-s és állami magvető- és növekedési tőkeprogramok (pl. JEREMIE program) biotech KKV-ket valóban támogató megvalósítása 4.3. Üzleti angyalok és magán biotech befektetők árfolyam-nyereségadó kedvezménye


7

4.4. Young Innovative Company (YIC, FIV) státusz Magyarországi bevezetése 4.5. Részvényopciók értékesítés előtti adóztatásának eltörlése 4.6. Szellemi tulajdon apportja utáni SZJA eltörlése 5. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Ki kell alakítani egy biotechnológiai innovációt elősegítő piaci környezetet! 5.1. Magyar biotech szektor globális PR és marketing aktivitásának növelése 5.2. „Ready-to-Build” zöldmezős területek kialakítása biotech nagyberuházásokhoz

… és a (ii) 27 alszektor-specifikus fejlesztési javaslat. PIROS BIOTECH P1. A hazai szektorszereplők egymás közötti és a gyógyszergyártókkal való együttműködésének és tudásmegosztásának támogatása P2. A hazai fejlesztésű biotechnológiai termékek preklinikai és klinikai fejlesztésére itthon meg kell teremteni a költséghatékony feltételeket, lehetőleg egészen a klinikai fázis II-ig P3. El kell érni, hogy a Magyarországon folytatott klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó központi laboratóriumi vizsgálatokat (biomarker és analitika) hazánkban, hazai diagnosztikai vállalkozások végezzék és a szövetminták ne hagyják el az országot P4. A piros biotechnológia több haladó interdiszciplináris területén induljanak Magyarországon képzések P5. BSc szintű labortechnikus képzés elindítása Magyarországon P6. Az egészségiparban dolgozó hazai vállalkozásokat hivatalosan be kell vonni az OEP, az Egészségügyi Minisztérium és a szakma képviselői közötti egyeztetésekbe P7. Támogatni kell a magán egészségügyi szolgáltatókat a magas komplexitású és innovatív orvosi eljárások bevezetésében P8. Erősíteni kell az egészségipar hazai szereplőit és a magán egészségügyi szolgáltatók szerepét a szektorsemleges egységes finanszírozás bevezetésével P9. Kommunikációs programok indítása a gén-, őssejt- és sejtterápiákkal, valamint a személyre szabott orvoslással szembeni társadalmi ellenállás és tudatlanság csökkentésére BIOINFORMATIKA I1. M.Sc. és Ph.D. szintű bioinformatika kurzusok elindítása Magyarországon I2. Külföldön dolgozó bioinformatikai szakemberek által tartott szakmai kurzusok szervezése I3. Olyan törvényi szabályozást kell kialakítani, amely segíti a személyre szabott gyógyászat elterjedését. I4. Az orvostudományi kutatások és biobankok törvényi hátterének optimalizálása Magyarországon I5. Bioinformatika értékpropozíció megismertetése a magyar nagyvállalatokkal I6. Valamelyik harmadik generációs genom szekvenáló központ telephelyének Magyarországra vonzása I7. A genomika alapján történő döntéstámogatást elősegítő törvényi szabályozás kialakítása ZÖLD BIOTECH Z1. GMO törvény EU-harmonizációja Z2. Környezetbiztonságos GM növényfajták előállításának támogatása és ezzel a GM növényfajták elfogadtatásának elősegítése a közvéleménnyel Z3. A klónozott állatok tejének és húsának élelmiszeripari felhasználására vonatkozó törvényi szabályozás módosítása Z4. A genetikailag módosított növények és állatok felhasználásával készült élelmiszerek elfogadtatása a közvéleménnyel (szemléletváltás elérése) Z5. Termékvédelem törvényi támogatása az alapanyagok eredetvédelmével erősítve, különös tekintettel a Hungarikumokra


8

Z6. Molekuláris fajtavédelem bevezetése a hazai növénynemesítés és fajtaminősítés hatósági eszköztárában FEHÉR BIOTECH F1. A fehér biotechnológiai ipar fejlődéséhez gazdasági környezetet kell teremteni F2. Bioenergia termelés tevékenységeinek integrálása F3. Termékek tisztítása és bekapcsolása az energiahálózatba, infrastrukturális fejlesztések F4. Rendezni kell a megújuló energia és az alternatív energiahordozók jogi státuszát F5. Jól működő bioremediációs információs rendszer és rugalmas pályáztatás, mely lehetővé teszi, hogy ráfordított pénzek időben eljussanak a célállomásra

A javaslatok között számos összefüggés jelentkezik, némelyek pedig kifejezetten kölcsönösen egymásra épülnek. Egy célzott biotechnológiai ágazati fejlesztés tehát koherens egészként kell kezelje az egyes intézkedéseket. 9. A BNTP munkacsoportjai meghatározták az alszektorok kutatási prioritásait is, melyek pontosabb kidolgozása – a fejlesztési javaslatok részletezésével egyetemben – a BNTP 2010-es, II. (implementációs tervezési) munkafázisának feladata lesz.


9

SZEKTOR-SZINTŰ STRATÉGIAI ÖSSZEFOGLALÓ A BNTP munkáját a biotechnológia szektor definíciójával és felmérésével kezdte. A BNTP munkacsoportjai által azonosított magyar biotechnológia szektor – minden eddigi felmérés eredményét jelentősen felülmúlva – több mint 400 szervezetet foglal magában. A legnagyobb „felfedezések” a zöld- és fehér biotechnológiai vállalatok területén, valamint a biotechnológiai irányultságú oktató- és kutatóhelyek területén történtek. A BNTP által 2009-ben rögzített helyzetkép fő számai: •

Kb. 110 magyar biotechnológiai vállalat4 van, azaz olyan cég, amely Magyarországon biotechnológiai technikákat alkalmaz termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és előállítására. Ide számítottuk mindazokat a cégeket – a cég tulajdonosainak nemzetiségétől függetlenül –, amelyek e tevékenységet Magyarországon végzik.

•

További kb. 60 olyan biotechnológiában érdekelt5 vállalat van, amely a biotechnológiai vállalatoknak szolgáltató és ellátó vállalkozás.

•

Kb. 250 biotechnológiai kutató- és oktatóhely van, amely a biotechnológiai vállalatok által potenciálisan hasznosítható tudományt művel.

A 20 éves Stratégiai Kutatási Terv megalkotása szigorú módszertan és logika alapján történt. A felhasznált primer és szekunder információforrások hivatkozása lábjegyzetekben található.

A stratégiaalkotás logikája 1. 1.

2. 2. Helyzetelemzés Helyzetelemzés (ágazati (ágazati és és alágazati alágazati ) )

a. A biotechnológia definíciója, szegmentációja b. A biotechnológia általános helyzete Magyarországon, európai és globális relációban, globális trendek c. A pozitív adottságok és a kritikus kihívások, mint az ágazat fejlődését meghatározó főbb tényezők és fejlesztendő területek

3. 3. Jövőkép Jövőkép és és célok célok

a. Az ágazat és alágazatainak () általános jövőképe és céljai b. A fejlesztendő területek szerinti konkrét jövőkép

d. A fejlesztendő területek szerinti részletes elemzés, globális trendek és best practice-ek

Eszközök Eszközök

a. A fejlesztendő területek szerinti bontásban a javasolt szabályozási, közpolitikai és fiskális/fejlesztéspolitikai lépések: • Javaslat neve és rövid bemutatása • Konkrét best practice b. Szektorspecifikus javaslatok () c. Megvalósítási terv (javaslatonként) • Részletes feladatleírás • Felelős/bevonandó szervezetek • Prioritás • Erőforrásigény • Időtáv

== Alszektoronként Alszektoronként

4 5

Ld. a definíció c. fejezetben. Ld. a definíció c. fejezetben.


10

A biotechnológia definíciója, szegmentációja A biotechnológia definíciója nehéz feladat. Mind a mai napig minden a biotechnológiával foglalkozó tanulmány azzal kezdi, hogy hosszú oldalakon keresztül definiálja és újradefiniálja magát. Számos definíció létezik, melyek közül egy sem vált mindenhol elfogadottá. Jellemzően minden elemzés a saját szempontjainak és céljainak legjobban megfelelő definíciót használ. A BNTP is így tett, s célkitűzéseinek megfelelően, a biotechnológiát a következőkben pragmatikusan két szinten definiálja: 1. Mint tudomány- és alkalmazási területet, 2. Mint szektort. Előre jelezzük tehát, hogy a BNTP definíciója csak egy a sok lehetséges közül, amelyet a BNTP munkacsoportjai jelen célra a legmegfelelőbbnek tartottak. A definíció dolgát külön megnehezítik az öndefiníciók, tehát hogy bizonyos cégek magukat, vagy egyes üzletágaikat „biotechnológiának” definiálják, amely nem mindig esik egybe az elfogadott meghatározással. (1) A biotechnológia tudomány- és alkalmazási terület definíciója is folyamatosan változik az egész világban: folyamatosan új technológiák kerülnek bele a listába, ami egyre csak hosszabbodik. (2) A biotechnológia szektornak vannak egyéb definíciói is, melyek közül a leggyakoribb a piros biotech esetében használt „minden olyan KKV (tehát nem nagyvállalat), aki gyógyszert vagy egyéb orvosi célú terméket fejleszt, függetlenül attól, hogy maga a termék vagy a felhasznált technológia biotechnológiai-e vagy nem”. A BNTP ezt a definíciót nem használja, több okból: A. Ily módon kizáródnának azok a magyar nagyvállalatok, amelyek fontosak a magyar biotechnológia szektor számára; B. a BNTP az általa nem „magyar biotechnológiai vállalat”a-nak definiált cégeket attól még a magyar biotechnológiai szektor részeként tekinti, csak épp úgy nevezi őket, hogy „egyéb, biotechnológiában érdekelt szervezetek”.

1. A biotechnológia, mint tudomány- és alkalmazási terület definíciója „A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért.” – OECD (2005) single definition6

6

Forrás: http://www.oecd.org/document/42/0,3343,en_2649_34537_1933994_1_1_1_1,00.html


11

Ennek megfelelően a legfontosabb általános biotechnológiai tudományterületek ill. technikák a következők – OECD (2005) list-based definition (Forrás: ld. fent): I.

Molekuláris biotechnológia: I.

Géntechnikák (DNS és RNS): genomika, farmakogenomika, genetikai módosítás, génterápia, vírusvektorok, stb.

II. Fehérjetechnikák: proteomika, immunológia II. Sejt- és szöveti biotechnológia: sejt- és szövetkultúrák, szövetépítés, embrió manipuláció stb. III. Anyagfeldolgozási biotechnológia: bioreaktoros fermentáció, biológiai kinyerés, biofiltráció, bioremediáció, stb. IV. Bioinformatika: genomikai/proteomikai információk feldolgozása, komplex biológiai folyamatok (pl. rendszerbiológia) modellezése V. Nanobiotechnológia: nano/mikrogyártási módszerek alkalmazása a biotechnológia alkalmazási területein A bioinformatika logikailag kilóg ezek közül, mivel ez az a tudományág, amely informatikai eszközöket és módszereket alkalmaz a biológiai folyamatok megismerésére, modellezésére és befolyásolására. Ellentétben a biotechnológia egyéb területeivel, a bioinformatikánál a „bio” határozza meg a feladatot, az informatika az eszközöket. Ennek ellenére, a nemzetközi gyakorlat alapján a BNTP is a bioinformatikát biotechnológiai tudományterületnek tekinti. A biotechnológia erősen interdiszciplináris tudományterület, amely szoros kapcsolatban áll számos egyéb tudományterülettel, mint pl. az információtechnológia, az anyagtudományok és a nanotechnológia, stb. Biotech alkalmazási területek alatt a biotechnológia tudomány és technikák alkalmazását értjük termékek és szolgáltatások előállítására. A számos és szerteágazó alkalmazási területet három főcsoportba szokták csoportosítani: 1. piros biotech, 2. zöld biotech és 3. fehér biotech, amelyet a BNTP – magyarországi kiemelt fontossága miatt – egy negyedikkel egészít ki, a bioinformatikával, amely külön alkalmazási területté nőtte ki magát. I.

Piros (orvosi) biotechnológia I/1. Terápia: Biotechnológiai terápiáknak vagy prevenciós eszközöknek tekinthetjük (1) a biológiai gyógyszereket (monoklonális antitestek („mAB”) és rekombináns fehérje alapú gyógyszerek), (2) a génterápiát, az őssejtterápiát, a szöveti terápiát, és a (3) rekombináns vakcinákat. I/2. Molekuláris diagnosztika és „omikák”: Genomika, farmakogenomika, proteomika, metabolomika, DNS/RNS tesztek, immunesszék, biocsipek. I/3. Kutatási technológiák és szolgáltatások7, hatóanyag bejuttatás: Gyógyszerek optimalizálása vagy karakterizálása, biológiai szűrés és validálás, bioesszé-fejlesztés,

7

A nemzetközi gyakorlat alapján a klinikai kutatást (klinikai CRO-k) nem tekintjük biotechnológiai technikának. A preklinikai CRO szolgáltatások egy részét viszont igen (pl. transzgenikus állatmodellek, sejtvonalak, sejtmembránok stb.)


12

gyógyszertesztelés transzgenikus állatmodelleken, sejtvonalakon, sejtmembránokkal stb., racionális hatóanyag tervezés/molekulárisan célzott gyógyszerek; hatóanyag bejuttatásban alkalmazott pl. az antitestek, a vírus vagy sejt alapú rendszerek. II. Bioinformatika II/1. Szűken vett bioinformatika: Genomikai/proteomikai és rendszerbiológiai informatika. II/2. Biokémiai informatika: In silico screening, drug design stb. II/3. Egyéb biológiai kísérletek informatikai támogatása: Egy adott biológiai kísérlet vagy eszköz használatával kapcsolatos informatikai megoldások, és nem sorolhatók be a fenti kettő kategóriába. III. Zöld (agrár-élelmiszeripari) biotechnológia III/1. Növénybiotechnológia: A. Marker asszisztált szelekció (MAS): Genotípus alapján történő szelekció, amely a kívánt tulajdonságot kódoló génnel szoros kapcsoltságban lévő ismeretlen lokuszokat a markerek alapján azonosítja (klónozás). B. Mikroszaporítás: Növények különböző vegetatív (testi) szerveinek, szöveteinek és sejtjeinek tenyésztése steril kontrollált körülmények között (klónozás). C. Genetikai módosítás: A bejuttatott gén beépül a gazdaszervezet vagy sejt szerv genomjába, működik, fehérjét termel, és öröklődik. D. Agromikorbiológia: Molekuláris növénydiagnosztika (DNS, immunoassay). Talaj biotechnológia: Olyan mikrobiológiai rendszerek fejlesztése, melyek komplex megoldásokat nyújtanak a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén, és természetes módon biztosítják a talajok tápanyag szolgáltató képességét és javítják a termékenységét. III/2. Állatbiotechnológia: A. Embrió technológiák: mesterséges megtermékenyítés és ondómélyhűtés, embrió átültetés és mélyhűtés, in vitro embrió előállítás, embriómanipuláció és klónozás, genetikai elemzés és gaméta ivar vizsgálat. B. Molekuláris állatdiagnosztika és marker asszisztált szelekció (MAS) III/3. Élelmiszeripari biotechnológia: A. Élelmiszerbiztonság monitorozás: DNS és immunoassay technológiák az élelmiszerekben található toxinok kvalitatív és kvantitatív meghatározására. B. GMO nyomonkövetés: A táplálékláncban megjelenő GMO minőségi és mennyiségéi kimutatása molekuláris diagnosztikai módszerekkel. IV. Fehér (ipari-környezetvédelmi) biotechnológia IV/1. Bioalapú termékek, biofinomítás: Biomasszából organikus savak, ipari enzimek stb. környezetbarát, fenntartható módon történő előállítása különféle iparágak számára: vegyipari és gyógyszeripari alapanyagok, élelmiszer-alapanyagok, textil-alapanyagok, bioalapú műanyagok (biopolimerek), kenőanyagok stb. IV/2. Bioenergia: Biomasszából energiahordozók előállítása: pl. biobrikett, biogáz, bioetanol, biobutanol, biodízel, biohidrogén. IV/3. Bioremediáció: Biológiai rendszerek (mikroorganizmusok) használata a környezet megtisztítására a (toxikus) szennyezőanyagoktól.


13

További komplexitást ad, hogy a négy alkalmazási területet nem lehet minden esetben egyértelmű határvonalak mentén elválasztani egymástól. Például van néhány alkalmazási terület melynek besorolása nem egyértelmű: •

Állategészségügy (piros vs zöld) >> a BNTP az állategészségügyi terápiákat a piros biotech-hez, az állatdiagnosztikát pedig a zöld biotech-hez sorolja.

•

Környezetvédelem (fehér vs zöld) >> a BNTP a bioremediációt a fehér biotech-hez sorolja, de természetesen a zöld biotechnek is van több környezetvédelmi aspektusa (pl. génmódosítás).

Másrészt a négy alkalmazási terület között számos kapcsolódási pont van, pl.: a biomassza mind a zöld, mind a fehér biotechnológia számára meghatározó terület. A személyre szabott orvoslás pedig összeköti a piros biotechnológiát a bioinformatikával. A négy alkalmazási terület között és körül erősek a kapcsolódások

Orvosi Orvosi eszköz eszköz ipar ipar

Egészség Egészség ipar ipar

Piros Piros biotech biotech

GyógyszerGyógyszeripar ipar

Vegyipar, Vegyipar, papíripar papíripar stb. stb.

Személyre szabott orvoslás

BioBioinformatika informatika

Diagnosztika Diagnosztika ipar ipar

ÉlelmiszerÉlelmiszeripar ipar

Zöld Zöld biotech biotech

Fehér Fehér biotech biotech Biomassza

Környezet Környezet védelem védelem

MezőMezőgazdaság gazdaság Energiaipar Energiaipar

Forrás: CONVINCIVE Consulting (2009)

2. A biotechnológia, mint szektor definíciója A BNTP célkitűzéseinek megfelelően saját bázisát, azaz a magyar biotechnológiai szektort pragmatikusan a következőképpen, a tudomány- és alkalmazási területeknél tágabban definiálja: I. 8

Magyar biotechnológiai vállalatok: A biotechnológiai vállalatok – nemzetközileg is elfogadott metódussal, az OECD és az Ernst & Young alapján8 –

www.ey.com , OECD (2005)


14

olyan vállalkozások, amelyek modern biológiai technikákat (ld. tudományterületek) alkalmaznak termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és/vagy előállítására a fent definiált négy terület valamelyikén (piros biotech, bioinformatika, zöld biotech és fehér biotech alszektorok). •

Ezen belül ú.n. dedikált biotechnológiai vállalatok (szűkebb definíció) azok, amelyek működése predominánsan biotechen alapul, és az ú.n. biotechnológiában aktív vállalatok (tágabb definíció) pedig azok, amelyek biotechet is alkalmaznak, de a fő területük nem ez. E két csoport közötti határ nem teljesen egzakt.

•

Azokat a szervezeteket tekintjük magyar biotechnológiai vállalatoknak, amelyek a biotechnológiai tevékenységüket magyarországi telephelyen végzik. Ez független a cég tulajdonosi körétől (magyar vagy külföldi) és attól is, hogy a stratégiai döntéseket hol hozzák (itthon vagy külföldön)9.

•

A magyar biotechnológai vállalatok ilyetén szigorú lehatárolása azért rendkívül fontos, mert a magyar biotechnológiai vállalati szektorról annak globális pozícionálása céljából egzakt, nemzetközi szinten is elfogadható módszertanon alapuló (OECD, E&Y, Critical I, stb.) statisztikai adatokat kell készíteni, amelyet a BNTP egyik fontos implementációs feladatának tekint.

II. Egyéb, biotechnológiában érdekelt szervezetek: Ilyen cégek pl. az összes klinikai és bizonyos preklinikai CROk10; CMOk11; kutatási fogyóanyag, eszköz és berendezés ellátók; egyéb (nem kutatási) szolgáltatók (pl. tanácsadók, jogi cégek, szabadalmi ügyvivők, technológia transzfer szervezetek (TTO), preinkubátorok és inkubátorok, ipari parkok stb.); a befektetők és egyéb finanszírozók; a Magyarországon is aktív nemzetközi biotechnológiai vállalatok, akik Magyarországon nem biotechnológiai technikákkal végeznek K+F-et (pl. klinikai kutatást) vagy gyártást; valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek. III. Biotechnológiai kutató- és oktatóhelyek: Egyetemek, MTA, kutatóintézetek és laboratóriumok stb. Fontos kiemelni, hogy a piros biotechnológiánál tágabb, ú.n. biotudományok vagy élettudományok (biosciences, life sciences) ágazat magában foglal olyan szektorokat is, mint pl. a gyógyszeripar nem biotech (hanem pl. csak kémiai alapú) szereplői, a (nem molekuláris) diagnosztika, vagy a (nem biotech) orvostechnika és orvosi eszközök. E szektorok Magyarországon és a világban mindenhol a biotechnológiai cégek körül csoportosulnak: vagy azért mert beszállítói, vagy azért mert alkalmazói a biotech termékeknek és szolgáltatásoknak. Jól mutatja e kapcsolódást, hogy e cégek közül is sokan meghatározó tagjai a Magyar Biotechnológiai Szövetségnek, ahol a biotech vállalatokkal közös érdekérvényesítést végeznek, s egyes – főleg KKV – tagjaik a BNTP munkájában is aktívan részt vesznek.

9

Iparpolitikai szempontból természetesen azok a cégek jelentik a fókuszt, amelyeknél a stratégiai döntéseket itthon hozzák. De a BNTP fókusza tágabb az iparpolitikánál. 10 A nemzetközi gyakorlat alapján azokat a preklinikai CRO-kat, amelyek biotechnológiai technikákat alkalmaznak (ld. definíció) biotech cégeknek tekintjük, a klinikai CRO cégeket viszont egységesen „Biotechnológiai vállalatoknak szolgáltató és ellátó vállalkozások”-nak tekintjük, amelyek természetesen szintén részei a biotech szektornak, de nem biotech cégek. 11 Contracted Manufacturing Organization = bérgyártók


15

A négy alszektor közül a piros biotech földrajzi területenként változó módon és mértékben, de szinte az egész világon dominál. Cégek számaránya (2006)

USA

Európa

Piros biotech

89%

92%

Zöld biotech

2%

5%

Fehér biotech

9%

3%

Forrás: Ernst & Young: Beyond Borders, Global Biotechnology report, 2006

A biotechnológiai ágazat alszektorainak aránya az egyes európai országokban Piros biotech

Forrás: CONVINCIVE elemzés, Ernst & Young: Beyond Borders, Global Biotechnology report, 2006

A biotechnológia tehát egyszerre jelent egy interdiszciplináris tudományterületet és egy fiatal életlen határvonalú ipari szektort, amely önállóan definiálja magát, de ugyanakkor több „tradicionális” ipari szektorral van szoros kapcsolata, miközben át is alakítja azokat, mintegy részükké válik: a legfontosabb ilyen ipari szektorok az egészségipar (gyógyszeripar és orvosi eszköz ipar; molekuláris, laboratóriumi és patológiai diagnosztika; egészségügyi szolgáltatás), a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vegyipar, az energetika és a környezetvédelem.


16

Vízió 2030 Az elmúlt évtizedek során Magyarország megteremtette a K+F bázist, az emberi tudásalapot, a nemzetközi kapcsolatokat, az ipari és szellemi infrastruktúrát, amelyekből kiindulva az elkövetkező évtizedekben a magyar biotechnológiai szektor a világ élvonalába kerülhet. A BNTP átfogó 2030-as jövőképe: 1. A magyar biotechnológiai szektor tovább erősödik, bekerül az EU kiemelkedő biorégióinak sorába, globálisan is számon tartják, s ezzel együtt kifejlődik néhány a globális élvonalba tartozó szegmense; 2. Az erős magyar biotechnológiai szektor mérhetően hozzájárul a magyar társadalom jólétéhez – többek között – gazdasági erején, az emberek egészségi állapotának javításán, az élelmiszerek minőségén, az ország energiafüggőségének csökkentésén és a biológiai környezetvédelmen keresztül.

1. A magyar biotechnológiai szektor erősödjön tovább! A magyar biotechnológiai szektor az új EU-tag országok között már most magasan vezetőnek számít és az elmúlt 10 évben világszintű ismertségre is szert tett. A magyar biotechnek az EU csatlakozó országok közötti vezető pozícióját egy 2009-es, független nemzetközi tanulmány is alátámasztja (EuropaBio és Venture Valuation): A magyar biotechnológiai szektor az EU csatlakozó országok között 100 90

Qualitative factor

80 70

Hungary

60

Czech Republic

50 40

Slovenia Cyprus Lithuania Croatia Malta Latvia Slovak Republic Bulgaria Romania

30 20 10 0 0

50

100

Poland

Estonia

Turkey 150

200

250

300

350

400

450

500

Quantitative factor

Forrás: EuropaBio and Venture Valuation: Biotech in the New EU Member States: An Emerging Sector, Biotechnology Report 2009; Qualitative factor = Environment for future growth: government support, qualified workforce, technology transfer systems, IP protection, technology parks and clusters, public and private financial support, presence of a pharmaceutical industry. Quantitative factor = Presence of a biotechnology industry: number of companies, employees and products.

A magyar biotech szektor stratégiája az elmúlt években, első sorban a KKE-i régióbeli


17

országokhoz képest pozícionálta magát és a velük való versenyre koncentrált. A BNTP 2009-től a KKE-i régión túllépve, európai és globális pozícionálást alakított ki. Az európai vezető (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország) vagy akár a közepesen erős (Svédország, Ausztria, Norvégia) biotech szektorral rendelkező országokat Magyarország valószínűleg reálisan soha nem fogja tudni utol érni vagy megközelíteni. Tehát ki lehet mondani, hogy az első 10 EU-s hely már „foglalt”, ami valószínűleg nem is fog megváltozni. Jelenleg a magyar biotech szektor inkább egy átlagos EU-s biorégió (Berlin régió, Bécs régió stb.) méretéhez hasonlítható, ill. egy ilyennek jelenleg kb. a felét-harmadát teszi ki. Reális cél lehet tehát a teljes magyar szektor számára, hogy 2030-ra elérje egy ilyen közepes EU régió méretét. Ahhoz, hogy Magyarország bekerüljön az EU biorégiók sorába, létre kell hoznia egy kritikus tömeget elért, önfenntartó biotechnológiai szektort, amely önellátó HR-ben és tőkefinanszírozásban, egy erős és profitábilis biotechnológiai vállalati kör köré szerveződve. Ehhez 2030-ig várhatóan az iparágnak a következő méretet szükséges elérnie: •

A magyar biotechnológiai szektor jelenlegi árbevétele minimum meg kell tízszereződjön, azaz meg kell haladnia az 500 mEUR-t.

•

A biotechnológiai vállalatok száma minimum meg kell háromszorozódjon. Tehát folyamatosan évente kb. 10 új, életképes biotech cég kell alakuljon, melyekből 2030-ig összesen kb. 300 életképes, megerősödött biotech cég kell megmaradjon, ebből legalább 10 nagy cég 100 millió € feletti piaci értékkel kell rendelkezzen, esetleg tőzsdén is jegyezve; 20-30 közepes cég 10 millió € feletti piaci értékkel kell rendelkezzen; 150-200 kisebb cég 1-10 millió € piaci értékkel kell rendelkezzen, valamint kell legyen kb. 50 start-up cég.

Számszerű céljaink megalapozottságát bizonyítja egyrészt a magyar biotech szektor eddigi dinamikus fejlődési üteme, másrészt hét benchmark ország múltbeli növekedési adatai elemezve is reálisnak látjuk a jelenlegi fő mérőszámaink újabb megtöbbszörözését a következő 20 év alatt. Ország

Időszak

Mag biotech cégek

Mag biotech alkalmazottak

Időszak elején (db)

Időszak végén (db)

Össz. növekedés (%)

Átl. éves növekedés (%)

Időszak elején (db)

Időszak végén (db)

Össz. növekedés (%)

Átl. éves növekedés (%)

Skócia

1999 – 2002

49

97

98,0 %

25,6 %

3 211

4 152

29,3 %

8,9 %

Izrael

1990 – 2000

30

160

433,3 %

18,2 %

600

3 500

483,3 %

19,3 %

Belgium

1999 – 2000

88

97

10,2 %

10,2 %

6 227

7 160

15,0 %

15,0 %

Írország

1980’s – 2001

15

40

166,7 %

n/a

n/a

2 100

n/a

n/a

Hollandia

1990’s – 2001

79

100

26,6 %

n/a

1 100

n/a

n/a

n/a

Finnország

1990 – 2001

26

134

415,4 %

16,1 %

n/a

4 178

n/a

n/a

Svédország

1995 – 2000

135

235

74,1 %

11,7 %

2 312

2 998

29,7 %

13,9 %

174,9 %

16,4 %

174,9 %

14,3 %

ÁTLAG

Öt Öt év év alatt alatt kb. kb. 2-3-szorozódás 2-3-szorozódás

Öt Öt év év alatt alatt kb. kb. 2-3-szorozódás 2-3-szorozódás

Forrás: CONVINCIVE elemzés, Review of New Zealand’s Biotechnology Sector, Ernst&Young, 2003, http://www.biospherenz.com/download/external-view-nz-biotech.pdf


18

A BNTP átfogó 2030-as jövőképének megvalósításához ú.n. öt horizontális területen kell nagyot előre lépni (horizontális vízió 2030): 1. Alap- és alkalmazott kutatás: Olyan finanszírozási és ösztönző rendszer működése, amely egyszerre lehetőséget biztosít a Nobel díjra érdemes tehetségek hazai kibontakozásához és biztosítja a szakembereket magas hozzáadott értékű világszínvonalú innovatív termékek kifejlesztéséhez. A rendszer maga ne legyen gátja annak, hogy egy kivételes tehetségű és szorgalmú kutató kivételes eredményeket érhessen el. 2. Technológia transzfer: Fel kell hagyni azzal a rossz gyakorlattal, hogy a tudományos kutatások mellékterméke a hasznosítás. Ehelyett annak kiemelt céljává válik a hasznosítható technológiák kifejlesztése, amelyeket hatékonyan működő TTI szervezetek szabályozott módon juttatnak el az ipari szereplőkhöz. A technológia transzfer szervesen illeszkedik a hazai egyetemi és kutatóintézeti rendszerbe, és egyik meghatározó eleme a kutatás finanszírozásának licencia bevételek, képzési hozzájárulások és szolgáltatások révén. 3. Emberi erőforrások: Magyarországon olyan finanszírozási környezet jön létre, amely az életképes és versenyképes biotechnológiai vállalkozások teljes életpályája során folyamatosan biztosítja a megfelelő finanszírozást. Ennek legfontosabb elemei egy vállalkozásbarát pályázati rendszer, a technológiai cégek alapítóinak és befektetőinek adókedvezmények biztosítása, valamint egy olyan tőkebefektetői (üzleti angyal és kockázati tőkés) közösség, akik rendszeresen fektetnek korai és növekedési fázisú biotechnológiai projektekbe. 4. Vállalkozásfinanszírozás: Magyarországon olyan finanszírozási környezet jön létre, amely az életképes és versenyképes biotechnológiai vállalkozások teljes életpályája során folyamatosan biztosítja a megfelelő finanszírozást. Ennek legfontosabb elemei egy vállalkozásbarát pályázati rendszer, a technológiai cégek alapítóinak és befektetőinek adókedvezmények biztosítása, valamint egy olyan tőkebefektetői (üzleti angyal és kockázati tőkés) közösség, akik rendszeresen fektetnek korai és növekedési fázisú biotechnológiai projektekbe. 5. Piaci környezet: A magyar biotechnológia szektor világszinten ismert és méretében partnere a nemzetközi biotechnológiai iparnak és a biotechnológiához kapcsolódó egyéb hazai és nemzetközi iparágaknak (gyógyszeripar, diagnosztikai ipar, orvosi műszergyártás, IT, vegyipar, mezőgazdaság stb.). A BNTP átfogó 2030-as jövőképe szerint Magyarország néhány szegmensben akár a világ élvonalába is kerülhet. Ilyen területek lehetnek pl.: •

Biológiai (rekombináns fehérje és monoklonális antitest („mAB”) alapú) gyógyszerek fejlesztése;

•

Racionális hatóanyag tervezés/molekulárisan célzott gyógyszerek;

•

Kelet-Közép Európa vezető őssejtkutató és szolgáltató központja lehetünk, ami a magas komplexitású egészségturizmus motorja is lehet;

•

Molekuláris diagnosztika/genomika: Magyarország nemzetközileg versenyképes helyzetben van és regionális vezető szerepre törhet; nyugaton gazdaságossággal, keleten pedig technológiai színvonala révén;


19

•

In vitro diagnosztika további irányai – proteomika, metabolomika: infrastruktúra és know-how is jelen van az országban, és nemzetközileg kiemelkedő technológiával rendelkező hazai biotechnológiai vállalkozásokkal rendelkezünk;

•

Magyarország rendkívül sikeres az új gyógyszerek nemzetközi klinikai vizsgálataiban;

•

Egészségügyi turizmus: előnyünk lehet a rövidebb távolság és a magasabb technológiai színvonal;

•

Néhány kiválasztott bioinformatikai módszerben/szolgáltatásban, néhány kiválasztott betegségcsoport genomikai vizsgálatában, néhány kiválasztott integrált módszerben;

•

Növénynemesítés biotechnológiai eszközökkel: Magyarországon Európában elsők között szabadalmaztattak biotechnológiai úton előállított ún. dihaploid búzafajtákat (GK Délibáb, GK Szindbád, GK Tündér, Mv Szigma, Mv Madrigál) és rizsfajtát (Dáma);

•

Az állatbiotechnológia alkalmazása: sikeres emlős klónozás egéren (“Klonilla”) és nyúlon (“Tapsilla”);

•

“Bioreaktor” növények alkalmazása (Molecular Farming): hazai kutatóhelyek együttműködéseként gyógyszeralapanyagot termelő őszi búza vonalakat állítottak elő. Sikeresen hoztak létre Magyarországon több féle, ehető vakcinát termelő rizs vonalakat;

•

Bioenergia termelési eljárások kidolgozása, a technológiák mikrobiológiai úton történő intenzifikálása;

•

Biofinomitás: platform vegyületek termelésének új technológiái (pl. csomagolóanyagok, ipari enzimek).

2. Az erős magyar biotechnológiai szektor mérhetően járuljon hozzá a magyar társadalom jólétéhez! A biotechnológia hozzá tud járulni a magyar társadalom jólétéhez gazdasági erején, azaz a megnövelt GDP-n és a teremtett munkahelyeken keresztül, amely tudásalapú, tehát gyorsan növekvő, magas hozzáadott értékű, ezáltal ellenáll a gazdasági kilengéseknek és alacsony költségű országok versenyének, ugyanis a biotechnológia: •

A világ egyik leggyorsabban növekvő iparága;

•

Cégei döntően export piacokat céloznak meg;

•

Számos egyéb ipari szektor növekedését előmozdítja;

•

Pozitív növekedési mintául szolgál és sikertörténeteket szolgáltat más iparágaknak, vállalkozásoknak, javítja a vállalkozói morált és a kockázati tőke kultúrát;

•

Jól fizető, magas kvalitású, tudásalapú munkahelyeket teremt;

•

Elősegíti a brain gain-t: nagyszámú hazai szakember dolgozik az EU/USA-ban ennek az iparágnak az élvonalában, jelentős részük szívesen hazatérne;

•

Nagy húzóerőt gyakorol a hazai felsőoktatás színvonalára (orvos, gyógyszerész, biológus, vegyész, fizikus, informatikusképzésben) és a fiatal tehetséges


20

szakembergárda itthon tartására; •

Gyakorlati visszajelzést ad az egyetemi oktatásnak és kutatásnak;

•

Elősegíti jelentős EU/USA pénz beáramlását strukturális (GOP stb.) és nem strukturális alapokból származó pályázatokból (FP7, NIH, stb.).

PIROS BIOTECH vízió 2030: •

Magyarország legyen „az egészség szigete”! Számos objektív körülmény mutat arra már most, hogy Magyarország az egészségiparhoz tartozó gazdasági területeken kiemelt versenyképességekkel rendelkezik. Ez nem csak a nagyszámú hazai természetes hőforrásra épülő termálfürdő, illetve a nyugati-európai várólistákon várakozó vagy a magas áraktól menekülő amerikai betegek egyre növekvő egészségturizmusa miatt van így. Az egészségügyi szolgáltatások mögött álló, technológiai és innovációs alapok is erősek Magyarországon, ami összefüggésben van azzal a nemzetközi trenddel, hogy a biotechnológia egyre nagyobb súlyt kap az egészségipar számos területén. Ez visszafele is igaz, hiszen ma már orvosi, azaz piros biotechnológia a biotechnológiai ipar több mint 90%-át teszi ki, azaz napjainkban az egészségipar és a piros biotechnológia definíciója egyre inkább átfedésbe kerül. Ezt a trendet jelzi az is, hogy Magyar Biotechnológia Szövetség tagjai közé jelentkeztek gyógyszergyárak, klinikai kutatással foglalkozó cégek, valamint orvosi eszközfejlesztő cégek is.

•

A magyar piros biotechnológia ipar legyen európai szinten jelentős régió! Ehhez Magyarországnak létre kell hoznia egy kritikus tömeget elért, önfenntartó biotechnológiai szektort, amely önellátó HR-ben és tőkefinanszírozásban, egy erős és profitábilis biotechnológiai vállalati kör köré szerveződve. E pozíció eléréséhez szükséges, hogy 2030-ig a szektor jelenlegi árbevétele minimum megtízszereződjön (azaz meghaladja a 250 mEUR-t), a biotechnológiai vállalatok száma pedig minimum megháromszorozódjon (azaz meghaladja a 100-at). A legfontosabb feladatunk annak elősegítése (ld. horizontális javaslatok), hogy Magyarországon a teljes innovációs lánc infrastrukturális és gazdasági feltételei adottak legyenek és így az alapkutatásból induló orvosbiológiai felfedezések a lehető legmagasabb hozzáadott értéken hasznosuljanak hazánkban.

BIOINFORMATIKA vízió 2030: •

Rövidtávon vonzó lehetőségeket látunk a pusztán informatikai problémák, különös tekintettel az adatbázisok kezelése, statisztikai módszerek alkalmazása, adatbiztonság, és infrastrukturális hatékonyság fejlesztése területén jelentkező alkalmazott kutatási problémák megoldásának hasznosítására.

•

Közép és hosszabb távon a betegség és genomika kapcsolatának kutatása jelenthet nagy jelentőségű áttöréseket. Ebből a szempontból rendkívül fontosnak tartjuk az interdiszciplináris kutatások és ezen belül az alapkutatások támogatását. Több jövőben gazdaságilag rendkívüli jelentőségű bioinformatikai kérdés ma még csak alapkutatási szinten fogalmazható meg.

•

Néhány kiválasztott bioinformatikai módszerben/szolgáltatásban a világ élvonalában lenni, a fő szolgáltatónak lenni. o

Egy X-ik generációs genom szekvenáló központ adatgyára látja el


21

feladatokkal a helyi bioinformatikai vállalkozásokat o

5 éven belül legalább egy nemzetközileg is versenyképes bioinformatikai cég

o

A szektor árbevétele 10 Mrd HUF-ra nő

o

Tíz éves távlatban Magyarország fontos bioinformatikai fejlesztői központ

•

Néhány kiválasztott betegségcsoport genomikai vizsgálatában a világ élvonalában lenni, fő szolgáltatónak lenni

•

Néhány kiválasztott integrált módszerrel a világ élvonalában lenni, fő szolgáltatónak lenni

•

Informált orvostársadalom és befogadó infrastruktúra a személyre szabott gyógyászathoz

•

Informált, genomtudatos lakosság

ZÖLD BIOTECH vízió 2030: •

„Bio-biotech” koncepció: a hangsúly olyan stratégiai kutatásokra helyeződik, amelyek nem hoznak létre öröklődő géntranszfert (MAS, mikroszaporítás), nem GMO funkcionalizált élelmiszerek, hanem pl. hungarikum fajták génbankolása és diagnosztikája. A környezetvédő szervezetekkel együttműködés fontos.

•

A legnagyobb áttörés a GM növények termesztésében és piacán várható.

•

A mikroszaporítás/szövettenyésztési technológia a GM növények elterjedésével párhuzamosan teret nyer majd, mivel a GM növényfajták előállítása elképzelhetetlen mikroszaporítási technikák alkalmazása nélkül.

•

2030-ban nem számíthatunk nagyobb mértékű GMO nyomonkövetési tevékenységre, mint napjainkban.

•

Az állatbiotechnológia ágazat társadalmi elfogadottsága már most is nagymértékben meghaladja a növényi GM technológiáét és ezzel párhuzamosan jelentős fejlődést mutat, aminek eredményeit látni fogjuk 2030-ban.

•

Az élelmiszer biztonság terén egyre nagyobb lesz az igény olyan diagnosztikai eljárások alkalmazására, melyekkel gyorsan és pontosan kimutathatók a fertőzések és a szennyezettség.

FEHÉR BIOTECH vízió 2030: •

Magyarországnak a megújuló energiák részesedése tekintetében az európai átlagot el kellene érnie. A jelenlegi 2020-as célérték 13%, ami továbbra is a mezőny végét jelenti számunkra. Koherens stratégiával 15-20%-os célérték sem irreális. Az Energia Központ Nonprofit Kht. által közzétett “Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020” dokumentumban megfogalmazott célértékek is hasonló részarányt prognosztizálnak: 2020-ra a megújulókkal előállított energiafelhasználást 180-190 pJ-ban jelöli meg (a teljes mai felhasználás 1040 pJ).

•

Az élelmiszerellátás biztosítása mellett hazánk jelenlegi energiaigényének 40-


22

50%-át fedezni tudnánk saját forrásból, saját meglevő technológiákkal. Magyarország biomassza termelési lehetőségeit tekintve jó adottságokkal rendelkezik. Az ország biomassza potenciálja nem elegendő a teljes energiaigény fedezésére, de az energetikai importfüggését jelentősen csökkenthetné. Mivel a kérdés a mezőgazdasággal szoros összefüggésben van, egy átfogó program lehet csak képes mind a két F (food and fuel) – óriási gazdasági jelentőséggel bíró – problémakört kezelni. A mezőgazdasági termelés koordinált működtetése az élelmiszeripari és energiaigények párhuzamos kielégítése érdekében gazdasági fellendüléshez vezethet. •

A biomassza hasznosításának palettáját sokszínűbbé kell tenni, az elégetés egy viszonylag szűk körű alkalmazást tesz csak lehetővé és számottevően jobban terheli a környezetet, mint a bioalkoholok vagy a gázhalmazállapotú bioüzemanyagok, a biometán, biohidrogén. Ez a törekvés fogalmazódik meg az idézett stratégiai tervben is, ahol a bioüzemanyagok részaránya 2020-ra mintegy 20%-ra emelkedne a mostani, alig 3%-hoz képest.


23

Helyzetkép és kritikus kihívások 2009 Általános kép A BNTP által 2009-ben rögzített helyzetkép fő számai: •

Kb. 110 magyar biotechnológiai vállalat12 van, azaz olyan cég, amely Magyarországon biotechnológiai technikákat alkalmaz termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és előállítására. Ide számítottuk mindazokat a cégeket – a cég tulajdonosainak nemzetiségétől függetlenül –, amelyek e tevékenységet Magyarországon végzik. Alszektor-eloszlásuk a következő: o

37 magyar piros (orvosi) biotechnológiai vállalat

o

18 magyar bioinformatikai vállalat

o

26 magyar zöld (agrár-élelmiszeripari) biotechnológiai vállalat

o

37 magyar fehér (ipari-környezetvédelmi) biotechnológiai vállalat

•

További kb. 60 olyan biotechnológiában érdekelt13 vállalat van, amely a biotechnológiai vállalatoknak szolgáltató és ellátó vállalkozás.

•

Kb. 250 biotechnológiai kutató- és oktatóhely van, amely a biotechnológiai vállalatok által potenciálisan hasznosítható tudományt művel.

•

Kb. 1,500 foglalkoztatott van a biotechnológiai vállalatoknál.

•

A szektor árbevétele kb. 15 milliárd Ft, azaz kb. 60 millió EUR volt 2008-ban.

A fenti adatok alszektorok közötti eloszlását az alábbi táblázat mutatja. Mutató

Összesen

Piros biotech

Bioinformatika

Zöld biotech

Fehér biotech

Magyar biotechnológiai vállalat

~110

37

18

26

31

Biotechnológiában érdekelt vállalat

~60

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Biotechnológiai oktató- és kutatóhely

~250

150

25

50

30

Vállalati foglalkoztatott *

~1500

7-800

250

2-300

n.a. **

Milliárd Ft vállalati árbevétel (2008)

~15

6-7

2,5

3-4

n.a. **

* A foglalkoztatási és pénzügyi adatok a részlegesen beérkezett statisztikai adatok előzetes feldolgozásának eredménye alapján készült durva becslések. Pl. a Richter Gedeon Nyrt. adatai a becsléskor nem álltak rendelkezésre. ** A fehér biotechnológiai vállalatok esetében a statisztikai kérdőív alacsony válaszadási rátája a becsléshez sem volt elegendő.

A négy alszektor néhány jellemzőben eltér egymástól. A piros biotech a 12 13

Ld. a definíció c. fejezetben. Ld. a definíció c. fejezetben.


24

bioinformatikával együtt tekinthető az egyik, a zöld biotech a fehér biotechnológiával együtt pedig a másik csoportnak. Az első csoport fiatalabb és inkább korábbi, kutatásiinnovatív fázisban van, a második csoport idősebb, konszolidáltabb, inkább piaci fázisban van. Természetesen mindkét csoporton belül vannak kivételek, de a fentiekből adódnak az általános különbségek: A magyar piros biotech és a bioinformatika alszektorok fő jellemzői és viszonyuk a magyar zöld biotech és a fehér biotech alszektorokhoz Magyar piros biotech és a bioinformatika alszektorok

Magyar zöld biotech és a fehér biotech alszektorok

Sok privát KKV-ból (jellemzően 25-50 fős létszám alatt) és néhány nagyvállalatból áll;

A privát KKV-k mellett számos nagyvállalatból áll;

Fiatal ágazat: szinte az összes vállalat 1990 után jött létre, nagy részük 2000 után, a cégek harmadát 2005 után alapították;

A cégek jelentős hányada 10 évnél idősebb;

Évente két számjegyű növekedést produkál;

A növekedés lassúbb, egyes esetekben stagnál;

Jelentős részben extrém nagy kockázatú és lassú megtérülésű originális K+F-et végez;

Alacsonyabb kockázatú és gyorsabb megtérülésű K+F-et végez;

A cégek nagy része globális réspiacokat céloz, ahol sok esetben néhány 10 alkalmazottal is piacvezetők

A cégek sokkal jobban kapcsolódnak a hazai piachoz;

Üzleti modell tekintetében kb. 75%-ban szolgáltatás- vagy technológiaértékesítés valósul meg más biotech cégek vagy gyógyszercégek felé a globális piacon. A termékértékesítésből származó árbevétel még kisebbségben van, de arányában is emelkedő trendet mutat.

Üzleti modell tekintetében a termékértékesítés jellemző, a licencia értékesítés ritkábban fordul elő;

Erős a szektor kapcsolatrendszere az EU, USA és Japán egyetemeivel és cégeivel;

A szektor kapcsolatrendszere az EU, USA és Japán egyetemeivel és cégeivel kevéssé erős.

Mindezekből adódóan, fő problémáik a K+Fel, vállalkozásfejlesztéssel és külföldi piacra lépéssel kapcsolatosak (pályázati- és tőkefinanszírozás, kvalifikált munkaerő, alap- és alkalmazott kutatás, labor infrastruktúra és technológiatranszfer, globális üzletfejlesztés)

Mindezekből adódóan, fő problémáik a hazai piaccal és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatosak (hazai piaci szabályozás, pályázati- és hitelfinanszírozás, kvalifikált munkaerő)

A magyar biotechnológia szektor nemzetközi kvantitatív összehasonlítása is csak részlegesen tehető meg, mivel a nemzetközi tanácsadócégek tanulmányaikban általában a biotech szektor elemzését csak annak két szektorára, a piros biotechre, és a – sok esetben egyszerűen a piros biotech részének tekintett – bioinformatikára limitálják. Emiatt a következőkben e két alszektorra fókuszált elemzéseket közlünk.


25

A BNTP 2009-ben elindított egy primer statisztikai felmérést a magyar biotechnológiai vállalatok 2008-as gazdálkodási alapadatait célozva. E felmérés e tanulmány lezárásakor még nem készült el teljesen, azonban a részeredmények alapján durva becslésekre lehetőséget adott. A magyar piros biotechnológiai és bioinformatikai ágazatok összesített fő számai globális összehasonlításban Mutató

Világ

USA

Európa

Magyarország (2008)

Biotechnológiai vállalatok száma (2006)

4,725

1,452

1,621

55

Foglalkoztatottak száma (fő) (2004)

n.a.

190,500

96,500

1,000

K+F-ben foglalkoztatottak száma (fő) (2004)

n.a.

n.a.

42,500

500

Árbevétel (mEUR) (2004)

n.a.

41,500

21,500

35

Tőzsdei cégek nettó vesztesége (mEUR) (2006)

n.a.

2,800

900

nincs tőzsdei cég

2006-os adatok forrása: Ernst & Young: Beyond Borders, Global Biotechnology report, 2007 2006-os átlagárfolyam: 1 USD = 0,8 EUR 2004-es adatok forrása: Critical I, 2006 2007-es átlagárfolyam: 1 EUR = 251,3 HUF (www.mnb.hu) 2008-as magyar adatok forrása a BNTP 2009-es statisztikai felmérése (előzetes becslések)

A magyar piros biotechnológiai és bioinformatikai szektor összesített árbevétele a 2004es ~2,2 md Ft-ról 2008-ra ~9 md Ft-ra nőtt, ami éves átlagos 40%-os növekedés. Fact sheet – Magyar piros biotechnológiai és bioinformatikai szektor Mutató

2004

2008

ÁÉNR14

Biotech szektor cégek száma (db)

~ 30

55

16%

~ 100

~ 170

14%

Foglalkoztatottak száma

~ 500 fő

~ 1,000 fő

19%

K+F-ben foglalkoztatottak száma

~ 230 fő

~ 500 fő

21%

Árbevétel (millió Ft)

~ 2,200

~ 9,000

42%

Tágan értelmezett biotech szektor cégek száma

Forrás: CONVINCIVE Consulting elemzése a Magyar Biotechnológiai Szövetség felmérése alapján (2009. december)

14

=Átlagos Éves Növekedési Ráta


26

A magyar piros biotechnológiai és bioinformatikai szektorok 2004 és 2008 között óriásit növekedtek (1) A A magyar magyar piros piros biotechnológiai biotechnológiai és és bioinformatikai bioinformatikai szektorok szektorok összesített összesített mutatói mutatói (2004-2008) (2004-2008)(1)

Árbevétel

Foglalkoztatottak

Milliárd HUF 10

Fő

Éves Éves átlagos átlagos növekedési növekedési ráta ráta

9,0 9,0

42%

9 8 7 6 5 4 3

2,2 2,2

2 1

500 500

1,000 1,000

0 2004 (1)

19% 1000 500 0

2008

Forrás: CONVINCIVE Consulting elemzése a Magyar Biotechnológiai Szövetség felmérése alapján (2009. december)

A piros biotechnológiai és bioinformatikai munkahelyek száma ~ 1,000 fő (ebből ~ 500 fő K+F-ben foglalkoztatott), azonban ha hozzávesszük a kapcsolódó területeket is (CRO-k, labor és orvosi eszközfejlesztők és értékesítők, bioremediációs cégek, nemzetközi biotech cégek hazai leányvállalatai), akkor ez a szám eléri a 4,000-et. A magyar piros biotechnológiai és bioinformatikai szektorok exporthányada ~72% volt 2007-ben15. A magyar piros biotechnológiai és bioinformatikai szektorok K+F költése pedig ~2,7 md Ft volt 2007-ben. A szektorok K+F kiadásai az árbevételéhez képest óriásiak. Az arány csökkent 2004 óta, aminek az lehet az oka, hogy egyre több cégnek sikerült termékeket piacra vinnie, s ily módon beindítania vagy növelnie árbevételét. A magyar iparág árbevétel szempontjából – a globális trendeknek megfelelően – koncentrált. 2007-ben az első 10 cég adta az árbevétel 82%-át. Az első 20 cég pedig a 97%-át.

15

Ez esetben 2008-as adatok nem állnak rendelkezésre. A 2007-es számok egy 2008 novemberében egy az NFGM által megrendelt stratégiai tanulmány céljára elvégzett közel teljes körű primer adatgyűjtés eredményei.


27

A piros biotech és bioinformatikai cégek a nagy egyetemi városokban csoportosulnak Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett

Budapest Debrecen

Szeged Pécs

Forrás: CONVINCIVE gyűjtés, nem teljeskörű (a LOGO-val nem rendelkező cégek nélkül)

Oktatás és kutatás: Kb. 250 olyan kutató- és oktatóhely van, amely a biotechnológiai vállalatok által potenciálisan hasznosítható tudományt művel.

A magyar biotech szektorral kb. 250 oktató- és kutatóhely van kapcsolatban 120

120

100

100

80

185 185

80

60

60

40

40

20

20

Zö ld

100

Debrecen régió gió

60

40

20 20

20

34 34

20

Zö ld

Fe hé r

Zö ld

Fe hé r

Szeged régió gió

Pécs régió gió

Pi ro Bi s oi nf or m at ika

0

0 Pi ro Bi s oi nf or m at ika

Fe hé r

120

80

60

40


Budapest régió gió

Zö ld

100

0

Fe hé r

120


0

80

55 55

Forrás: CONVINCIVE elemzés (2009)


28

Néhány kiemelt ágazati mérföldkő: −

2002-ben megalakult a Magyar Biotechnológiai Szövetség, elsőként az EU csatlakozó országok között (www.hungarianbiotech.org).

−

2004-ben a SOLVO a Deloitte & Touche's Technology Fast 50 'Rising Stars' kategóriában harmadik helyezést ért el.

−

2004-ben megjelent az első ágazati tanulmány a PCA tanácsadócégtől, amit 2006-ban egy újabb követett.

−

2005-ben a Thales Nanotechnology H-Cube terméke megnyerte az American R&D 100 Award-ot, más néven "Innovation Oscar"-t, amely az év technológiailag legfontosabb innovatív termékeit díjazza (ld. alábbi esettanulmány).

−

2005-ben megszületett az ágazat stratégiája a CONVINCIVE Consulting tanácsadó cég és az MBSZ közös munkájaként.

−

2006-ban a GenoID humán papillomavírus tesztje először nyerte el a Frost & Sullivan nemzetközi tanácsadócég innovációs díját a térségből.

−

2007: a Magyar Innovációs Nagydíj összes díjazottja a biotech szektorból került ki az elmúlt hat évben.

Piros biotechnológia A magyar piros biotechnológiai szektor az új EU-tag országok között már most magasan vezetőnek számít és az elmúlt 10 évben világszintű ismertségre is szert tett. A magyar orvosi biotech szektor a biotechnológiai vállalatok számát tekintve az európai szektor kb. 1/30-a, foglalkoztatottak és árbevétel tekintetében pedig kb. 1/100-a. A magyar piros biotech vállalatok listája a mellékletben található. 2009 végén, Magyarországon a piros biotechnológiai vállalatok16 száma 37, kb. 7-800 fő foglalkoztatottal, kb. 350-400 fő K+F-ben foglalkoztatottal, kb. 25 mEUR árbevétellel, kb. 11 mEUR K+F ráfordítással17. Bevételeik jelenleg leginkább szolgáltatásokból és 16

A biotechnológiai vállalatok olyan vállalkozások, amelyek modern biológiai technikákat (ld. tudományterületek) alkalmaznak termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és/vagy előállítására a fent definiált négy terület valamelyikén (piros biotech, bioinformatika, zöld biotech és fehér biotech alszektorok). Azokat a szervezeteket tekintkjük a magyar biotechnológiai vállalatoknak, amelyek a biotechnológiai tevékenységüket magyarországi telephelyen végzik. Ez független a cég tulajdonosi körétől (magyar vagy külföldi) és attól is, hogy a stratégiai döntéseket hol hozzák (itthon vagy külföldön). 17 2009-es magyar adatok forrása: a BNTP primer saját statisztikai felmérése. A foglalkoztatási és pénzügyi adatok a részlegesen beérkezett statisztikai adatok előzetes feldolgozásának eredménye alapján készült durva becslések. Pl. a nagy gyógyszergyárak (Richter, Sanofi-Aventis-Chinoin, Servier-Egis) adatai a becsléskor nem álltak rendelkezésre.


29

jelentős mértékben a globális réspiacokról kerülnek ki. •

18 vállalat foglalkozik első sorban terápiafejlesztéssel, közülük néhány vegyes üzleti modellt követ, s kiegészíti ezt gyógyszerkutatási technológiák fejlesztésével és szolgáltatásokkal, vagy diagnosztikai fejlesztéssel.

•

5 vállalat foglalkozik első sorban molekuláris diagnosztikával és valamilyen „omikával”.

•

14 foglalkozik első sorban gyógyszerkutatási technológiák fejlesztésével és szolgáltatásokkal, ill. hatóanyag-bejuttatással.

•

Kedvező jel, hogy az üzleti modell szerinti eloszlás a korábbi évekhez képest eltolódott a gyógyszerkutatási technológiák fejlesztésétől a termék és szolgáltatás-fejlesztés felé, ami egyértelműen az iparág érését jelzi.

•

Szintén kedvező, hogy több cég is elkezdett közvetlenül végfelhasználói (B2C18) piacokat célozni egészségügyi szolgáltatásokkal, ami a piros biotechnológiának az egészségipar felé való közeledési trendjét jelzi. A 2000-es évtized elején, a piros biotech ágazat korai fejlődési szakaszában ezzel szemben az volt a jellemző, hogy a cégek első sorban B2B piacokat céloztak, azaz a globális gyógyszeripar technológia vagy szolgáltatás beszállítói voltak. Ez az üzleti modell továbbra is fennmaradt, azonban már kevéssé dominál.

•

A piros biotech cégek a nagy egyetemi városokban csoportosulnak.

A piros biotechnológiához specifikusan kapcsolódó egyéb, biotechnológiában érdekelt szervezetek száma kb. 40. Ide tartozik számos klinikai és preklinikai CRO19, CMO20, kutatási fogyóanyag, eszköz és berendezés ellátó cég, valamint 7 Magyarországon is aktív nemzetközi biotechnológiai vállalat, akik Magyarországon jelentős klinikai kutatást végeznek (Amgen, Berlin Chemie, BMS, Eli Lilly, GSK, UCB, Wyeth), évente kb. 4 milliárd HUF értékben. Piros biotechnológiával kapcsolatba hozható oktatást és kutatást Magyarországon mintegy 150 kutatóhely végez (ld. MELLÉKLET).

Bioinformatika 2009 végén Magyarországon a bioinformatikával foglalkozó levő cégek száma 18. A szűken értelmezett bioinformatikai piacon levő cégek száma 5 és 10 közötti és bevételeik jelenleg leginkább szolgáltatásokból és jelentős mértékben a magyar piacról kerülnek ki. E cégek számára a nemzetközi szekvenátor piac robbanásszerű növekedése, a biomarker kutatások, kitörési lehetőségeket jelentenek. A versenyképesség feltétele viszont a rendkívül gyors alkalmazkodási képesség az új igényekhez és informatikai megoldásokhoz. A kémiai informatika piaca, a kombinatorikus kémia és a nagy áteresztőképességű 18

B2C = business-to-consumer, azaz végfogyasztói piacra értékesítés Contracted Research Organization = klinikai kutatási szolgáltatók 20 Contracted Manufacturing Organization = bérgyártók 19


30

szűrés elterjedésével a 90-es években fejlődött rendkívül gyorsan. Ez a piac jelenleg stagnál, illetve szűkül. Innovatív kis cégek – mint például a magyar Chemaxon – lényegesen költséghatékonyabban tudnak komplex rendszereket fejleszteni és ennek megfelelően versenyképesebb termékekkel tud előállni. Mivel Magyarország erős gyógyszerkémiában, ez igaz a kémiai modellezési részre is, kis magyar tudományos tanácsadó cégek találnak lehetőségeket a nemzetközi piacon. Magyarországon több cég a biológia kísérletekhez tartozó informatikai megoldások réspiacán talált magának szerepet. A Soft Flow egy adott készülék gyártóhoz kapcsolódik. A 3DHistech saját innovatív módszereket dolgoz ki egy adott probléma megoldására (a hisztológiai metszetek 3 dimenziós megjelenítése). Ez a piac az új eszközök megjelenésével együttesen növekszik. A képfeldolgozás jelentősége növekszik, amely egy olyan terület, ahol Magyarországon nagyon jó szakemberekkel rendelkezünk. Bioinformatikával kapcsolatba hozható oktatást és kutatást Magyarországon mintegy 70 kutatóhely végez.

Zöld biotechnológia 2009 végén Magyarországon a zöld biotechnológiával foglalkozó levő cégek száma 26. Amint az a fenti statisztikákból is kiderül, a zöld biotechnológia körébe tartozó vállalkozások száma Magyarországon is kevés. A növényi marker asszisztált szelekció (MAS) esetében a 3 állami kutatóhelyen kívül 3 cég tevékenysége hozható kapcsolatba a MAS alkalmazásával. A növényi mikroszaporításnak nagyobb hagyományai vannak országunkban és ez tükröződik abban is, hogy ebben a kis tőkeigényű és több mint 20 éves múlttal rendelkező alszektorban legalább 10 nyilvántartott vállalkozás foglalkozik elsősorban dísznövény alapanyag szaporítással. Annak dacára, hogy Magyarország “hagyományosan” élenjáró országnak számított a múlt század 70-es éveitől kezdve a biológiai alapkutatások terén, beleértve a géntechnológiai folyamatokkal összefüggő ismeretek kutatását is, valamint az alszektor ismertsége napjainkban a közvélemény előtt kimerül a géntechnológiai úton módosított szervezetek (GMO) körüli hitvitákban, Magyarországon ma ezzel egyetlen hazai cég foglalkozik, a jelenleg igen szűk európai piacin a multinacionális cégek dominálnak. Azt, hogy a kutatások széles hazai bázisát egyelőre nem követi a megvalósító vállalatok hosszú sora elsősorban az európai, azon belül is az erősen korlátozó hazai törvényi szabályozásnak köszönhető. Az állatbiotechnológiai alkalmazásokat tekintve egyik meghatározó tény, hogy a tíz legnagyobb szarvasmarha tenyésztő-nemesítő vállalat központja az EU-ban található. Az embriótranszfer alkalmazása ma nálunk kísérleti állapotát mutatja kevés szereplővel. Az alszektor legjelentősebb tevékenysége a mesterséges megtermékenyítés, amelyet ma Magyarországon mintegy 50 vállalkozás végez és ezek kétharmada kisvállalkozás. A szektor növekedését illetve jelen idejű stagnálását meghatározza a hazai állattenyésztésnek az EU csatlakozásunkat követő drámai visszaesése. Az élelmiszer biotechnológia körében ma az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok szolgáltatása valamint a GMO nyomonkövetés jelenti a jelentősebb aktivitást. Első


31

esetben 3 vállalkozás, második esetében 4 vállalkozás tevékenysége sorolható az alszektorba. A tevékenység jövője szorosan összefügg a GM élőlények, elsősorban élelmiszer növények termelése, engedélyezése körüli parázs európai és nemzeti viták eredményével. Zöld biotechnológiával kapcsolatba hozható oktatást és kutatást Magyarországon mintegy 50 kutatóhely végez.

Fehér biotechnológia 2009 végén Magyarországon a fehér biotechnológiával foglalkozó levő cégek száma 31. Fehér biotechnológiával kapcsolatba hozható oktatást és kutatást Magyarországon mintegy 30 kutatóhely végez. Általánosságban megállapítható, hogy a biofinomítás a többi biotechnológia alszektorhoz (piros, zöld, bioinformatika) képest tőkeigényes és ezért koncentrált terület, amelyet nagyvállalatok dominálnak, s a területen a KKV-k kevésbé terjedtek el. Bioalapú termékek, biofinomítás: o

Aminosavak: Magyarországon az Evonik AgroFerm ZRt. (székhely: Kaba, tulajdonos: Ajinomoto, Japán) 40.000 t/év kapacitással 15 éven át állított elő lizint, de a piac változásai miatt 2004-től treonin gyártására álltak át, melyet már az új tulajdonos (Evonik Industries AG, Németország) finanszírozott.

o

Szerves savak: Magyarországon a fentebb felsorolt, platform vegyületként használható egyik felsorolt szerves savat sem gyártják ipari mennyiségben, bár a 70es évek végén voltak kezdeményezések citromsav gyártó üzem kiépítésére.

o

Glicerin: Ipari alkalmazások Magyarországon még nem folynak a glicerin hasznosítására, azonban a BME Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszékén ígéretes kutatások folynak ezen a területen is, a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékén pedig a biodízel gyártás melléktermékeként keletkező, metanollal szennyezett glicerin biogáz termelésben való hasznosítását vizsgálják.

o

Ipari enzimek: Előállításuk Magyarországon nem folyik. Enzimgyártást előkészítő fejlesztések folynak a Szegedi Tudományegyetem és Corax-Bioner Zrt együttműködésében valamint a Debreceni Egyetem Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszékén.

Bioenergia: o

Magyarországon az egyoldalú és főleg importra alapozott energiaellátás miatt a megújuló energiaforrásoknak, alternatív energiahordozóknak mindenképpen hamarosan kiemelt jelentőségű fejlesztési iránnyá kell válniuk. Ráadásul mára az is világos, hogy az agrárgazdaság elsődleges funkcióját, az élelmiszerellátást túlteljesíti és túltermelés van mind növényi mind állati jellegű élelmiszerekből. Az adottságaink tehát megvannak, hogy jelentős előrelépéseket tegyen a biomassza alapú megújuló energiaforrások fejlesztése területén.

o

Magyarország jelentős mezőgazdasági termőterülettel rendelkezik, ebből 5,7 millió hektár (mHA) művelt terület, viszont közel 1,8 mHA 17 aranykorona (AK) alatti rossz


32

minőségű, élelmiszertermelésre nem, de biomassza termelésre alkalmas termőföld. Az energiatermelésre fordítható magyarországi biomassza kapacitás az ország éves energiakészletének 40-45 %-át lenne képes biztosítani. Az összkép bármelyik vetületét nézzük, riasztóan nagy a lemaradásunk Európához és a világhoz viszonyítva. Bioremediáció: o

Magyarországon a mezőgazdasági területek, a felhagyott orosz laktanyák, és a vegyipari cégek hulladéklerakói jelentették/jelentik a legnagyobb problémát. A nem veszélyes hulladékok nagy része a hulladéklerakókba kerül, komposztálással, egyéb ártalmatlanítással feldolgozzák azokat (főleg kommunális, élelmiszeripari hulladék). A veszélyes hulladékok jelentős részét hulladékégetőkben semmisítik meg (37%), további 30% -ot főleg kémiai megoldásokkal ártalmatlanítanak, a maradék 30-40% feldolgozatlan marad. Ezek a megoldások gyorsak, többé-kevésbé hatékonyak, de gyakran járnak együtt környezetszennyezéssel.

o

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számos erőfeszítést tett, hogy olyan adatbázisok (FAVI-KÁRINFO) jöjjenek létre, melyek összegyűjtik, kezelik az ország bármely pontján feltárt szennyezéseket, valamint szakértői háttérrel segítik az összegzést tanácsadást. A Nemzeti Kármentesítési Program a Környezetvédelmi Minisztérium által koordinált, 1995-ben indult kockázatkezelési projekt melynek része az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP).

Horizontális helyzetkép és kritikus kihívások A BNTP Stratégiai Kutatási Terve öt olyan kritikus horizontális tényezőt azonosított, melyek együttesen és egymásra kölcsönösen is hatnak, a biotechnológiai szektor mind a négy alszektorára – piros-, zöld-, fehér biotechnológia és bioinformatika – közel egyforma intenzitással. E területek közép-hosszú távon egyformán fontosak a biotechnológiai szektor egészséges fejlődéséhez. Más szóval, egy-egy időpillanatban érezhetjük úgy, hogy egyik vagy másik égetőbb, azonban ennek mindig az az oka, hogy egy-egy területen nagyot léptünk előre, s abban a pillanatban egy másik terület a fejlődés gátjává, szűk keresztmetszetévé vált. Hogy éppen melyik, az időben változhat. Közülük mostanra az emberi erőforrások valamint az alap- és alkalmazott kutatás váltak a növekedés fő szűk keresztmetszeteivé, mely probléma egyre mélyül. Az öt kihívás: 1. Alap- és alkalmazott kutatás 2. Technológia transzfer 3. Emberi erőforrások 4. Vállalkozásfinanszírozás 5. Piaci környezet


33

Az ágazat fejlődését meghatározó főbb tényezők és fejlesztendő területek a biotech projektek életciklusa és erőforrásigénye alapján származtathatók $

Előkészítő Előkészítő stádium stádium

Vállalkozási Vállalkozási stádium stádium Finanszírozási Finanszírozási szükséglet szükséglet

„Biotech „Biotech projektek” projektek” tipikus tipikus életciklusa életciklusa

Nyereség Nyereség // veszteség veszteség Alap- és alkalmazott kutatás

1. 1.

Set-up

Korai stádium

Cégépítés

Növekedés

AlapAlap- és és alkalmazott alkalmazott kutatás kutatás 2. 2.

Az Az ágazat ágazat fejlődését fejlődését meghatározó meghatározó főbb főbb tényezők tényezők és és fejlesztendő fejlesztendő területek területek

Start-up

Technológia Technológia transzfer transzfer 3. 3.

HR HR

4. 4.

5. 5.

Vállalatfinanszírozás Vállalatfinanszírozás Piaci Piaci környezet környezet

Forrás: CONVINCIVE Consulting elemzés (2005)

Status quo és fő kihívások az öt azonosított horizontális területen: 1. Alap- és alkalmazott kutatás: A tudományos alap- és alkalmazott kutatásnak két fő feladata van a társadalom és biotechnológia ipar számára: 1. új tudás létrehozása, 2. tudásalapú munkaerő nevelése. A magyar biotechnológia ipar szempontjából a második pont a jelentősebb, mivel tudást egyszerűbb importálni, mint embert! A hazai alap- és alkalmazott kutatásnak a jelenleg projektálható organikus növekedési pályájánál meredekebben kell fejlődnie a következő 20 évben ahhoz, hogy biztosítani tudja a tudásalapot és a szakembereket a biotechnológiai versenyszféra egészséges ütemű növekedéséhez. 2. Technológia transzfer: A technológia transzfer rendszer fő feladatai a társadalom és a biotechnológia ipar számára a létrehozott új tudás hasznosításának előkészítése és serkentése: innovációtudatosság növelése, iparjogvédelem, szakemberek nevelése, spin-offok gerjesztése, inkubáció stb. A hazai technológia transzfer rendszer alapjai kiépültek, amelyeknek stabilizálódni ill. újabb elemekkel (pl. bioinkubátorok, elő-magvető alapok, stb.) kell bővülnie a következő 20 évben ahhoz, hogy biztosítani tudja a technológiákat, szakembereket és spin-offokat a biotechnológiai versenyszféra egészséges ütemű növekedéséhez. 3. Emberi erőforrások: Egyértelmű tapasztalat, hogy Magyarországon sokkal több megvalósításra váró technológia van, mint amennyi megvalósító ember. A biotech cégek menedzserei, kutatói és egyéb alkalmazottai rendre túlterheltek. Ezen belül is két különböző problémáról van szó: 1. egyrészt hiányoznak a biotechnológiai menedzserek, akik élettudományi háttérrel és cégvezetési tapasztalattal is rendelkeznek, 2. másrészt kevés az ipari jellegű K+F tapasztalatokkal rendelkező kutató. A hazai biotech kutatói és menedzseri humán erőforrásoknak a jelenleg projektálható organikus növekedési pályájánál sokkal meredekebben kell fejlődnie a következő 20 évben ahhoz, hogy biztosítani tudja a tudásalapot és a


34

szakembereket a biotechnológiai versenyszféra egészséges ütemű növekedéséhez. Ha ez nem következik be, akkor már 1-2 éven belül e terület lesz a növekedés elsődleges szűk keresztmetszete. 4. Vállalkozásfinanszírozás: A tőke (kockázati tőke, üzleti angyalok) és a pályázatok kiemelt jelentőségűek a biotech cégek finanszírozásában, ami egész Európában így van. Magyarországon azonban jelenleg még nem elterjedt a kockázati tőkés finanszírozás a biotechnológiai ágazatban. 5. Piaci környezet: A piaci környezet vonatkozásában három terület kiemelkedően fontos: 1. A magyar biotech szektor nemzetközi megismertetése és globális piacépítés, 2. A hazai gyógyszeriparral való kollaboráció ösztönzése, 3. FDI ösztönzés. A piros biotech piaci elfogadottsága Magyarországon, mint globálisan is, általában megfelelő, hiszen a társadalom nagy része a piros biotechet a tradicionális gyógyszeripar, diagnosztika vagy orvosi eszköz szektor részének tekinti. A „biotechnológia” szóról a legtöbb embernek azonban nem is a piros, hanem a GMO-alapú zöld biotech jut az eszébe. Az sem ismert, hogy az agrárbiotechnológia is számos a GMO technológiától független, társadalmilag fontos tevékenységet takar, valamint az sem hogy a környezetvédelmi eljárásokat fejlesztő cégek többsége a biotechnológiához kapcsolódik.


35

A BNTP fejlesztési javaslatai A fejlesztési javaslatok két csoportba oszthatók: •

A 25 horizontális javaslat mind a négy alszektorra többnyire egyszerre igaz. E javaslatokat a négy munkacsoport együtt fejlesztette ki. E javaslatok nagy része még csak nem is biotech-specifikus, hanem számos egyéb innovatív high-tech ipari szektor növekedését előmozdítja, pl. ICT, elektronika, optika, finomgyártás.

•

A 27 alszektor-specifikus javaslaton a munkacsoportok külön dolgoztak.

A javaslatok időrendiségét, prioritását és várható hatásának bekövetkeztét is jeleztük. A javaslatok nagy száma természetesen kísérthet a köztük való „válogatásra” vagy részprogramok kialakítására. A BNTP azonban ezt nem javasolja, de ha szükséges, akkor is csak nagyon átgondoltan, mert az intézkedéscsomag egy hosszútávra tekintő stratégiai egységet képez, s az elsődlegesen fontos szűk keresztmetszetek megszüntetése nélkül bizonyos elszigetelt programok teljesen feleslegessé válhatnak. A javaslatok között számos összefüggés jelentkezik, némelyek pedig kifejezetten kölcsönösen egymásra épülnek. Egy célzott biotechnológiai ágazati fejlesztés tehát koherens egészként kell kezelje az egyes intézkedéseket.

A. Horizontális szektorfejlesztési javaslatok 1. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Kiegyensúlyozott K+F finanszírozást kell kialakítani az innovációs piramis alján! Vízió: Olyan finanszírozási és ösztönző rendszer működése, amely egyszerre lehetőséget biztosít a Nobel díjra érdemes tehetségek hazai kibontakozásához és biztosítja a szakembereket magas hozzáadott értékű világszínvonalú innovatív termékek kifejlesztéséhez. A rendszer maga ne legyen gátja annak, egy kivételes tehetségű és szorgalmú kutató kivételes eredményeket érhessen el. 1.1. Alap- és alkalmazott kutatás támogatási rendszerének jobb összehangolása, az alapkutatás támogatásának növelése és elérhetővé tétele biotechnológiai vállalkozások számára is 1.2. Interdiszciplináris kutatóközpontok létrehozása kiválósági alapon 1.3. Kutatóegyetemek kiemelt támogatása 1.4. Kutatási infrastruktúra kihasználtsági szintjének növelése 1.5. Tudományos adatbázisok egységesítése és a tudománymetriai adminisztráció radikális csökkentése 2. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Fejleszteni kell a technológia transzfert, hogy minél több kutatási eredmény hasznosulhasson! Vízió: Felhagyunk azzal a rossz gyakorlattal, hogy a tudományos kutatások mellékterméke a hasznosítás. Ehelyett annak kiemelt céljává válik a hasznosítható technológiák kifejlesztése, amelyeket hatékonyan működő TTI szervezetek szabályozott módon juttatnak el az ipari szereplőkhöz. A technológia transzfer szervesen illeszkedik a hazai egyetemi és kutatóintézeti rendszerbe, és egyik meghatározó eleme a kutatás finanszírozásának licencia bevételek, képzési hozzájárulások és szolgáltatások révén.


36

2.1. Kutatóhelyi technológia transzfer szervezetek (TTI-k) stabil állami támogatása 2.2. Üzletfejlesztés-orientált gyakorlati oktatási és preinkubációs programok indítása 2.3. Fókuszált, államilag támogatott bioinkubátor rendszer létrehozása 2.4. Elő-magvető finanszírozás rendszerének megerősítése 2.5. Szellemi tulajdon menedzsment pályázati támogatása 3. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Fejleszteni kell, ide kell vonzani és meg kell tartani a magas színvonalú menedzsment és kutatói tehetséget! Vízió: Magyarország az élettudományi szakemberek legnagyobb koncentrációját hozza létre, akik egyrészt sikerre viszik a hazai szektort, másrészt megfelelő nemzetközi részvétellel személyükön keresztül részt vesznek a világ biotechnológiai élvonalában. 3.1. A biotech kutatói pálya attraktivitásának növelése a pályaválasztók körében 3.2. Az átjárhatóság megkönnyítése az egyetemi kutatói és az ipari kutatói vagy biotech menedzseri karrierpályák között 3.3. A kockázat és a vállalkozási bukás iránti általános tolerancia növelése Magyarországon 3.4. Biotech menedzsment képzés megerősítése 3.5. Külföldön élő magyar és külföldi származású biotech kutatók Magyarországra vonzása 3.6. Külföldön élő magyar és külföldi származású biotech vállalkozók és menedzserek Magyarországra vonzása 3.7. Olyan struktúrák kidolgozása, amelyek a kint élő, sikeres szakmai karriert befutó magyar származású kutatók és üzletemberek részvételével segíti az itthoni biotechnológia fejlődését 4. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Biztosítani kell, hogy a biotechnológiai vállalkozások számára mindig legyen elegendő és megfelelő finanszírozás! Vízió: Magyarországon olyan finanszírozási környezet jön létre, amely az életképes és versenyképes biotechnológiai vállalkozások teljes életpályája során folyamatosan biztosítja a megfelelő finanszírozást. Ennek legfontosabb elemei egy vállalkozásbarát pályázati rendszer, a technológiai cégek alapítóinak és befektetőinek adókedvezmények biztosítása, valamint egy olyan tőkebefektetői (üzleti angyal és kockázati tőkés) közösség, akik rendszeresen fektetnek korai és növekedési fázisú biotechnológiai projektekbe. 4.1. K+F és hasznosítási pályázatok (GOP, NKTH) elérhetőbbé tétele a növekedésorientált biotech KKV-k számára 4.2. Hazai EU-s és állami magvető- és növekedési tőkeprogramok (pl. JEREMIE program) biotech KKV-ket valóban támogató megvalósítása 4.3. Üzleti angyalok és magán biotech befektetők árfolyam-nyereségadó kedvezménye 4.4. Young Innovative Company (YIC, FIV) státusz Magyarországi bevezetése 4.5. Részvényopciók értékesítés előtti adóztatásának eltörlése 4.6. Szellemi tulajdon apportja utáni SZJA eltörlése 5. HORIZONTÁLIS FŐJAVASLAT: Ki kell alakítani egy biotechnológiai innovációt elősegítő piaci környezetet! Vízió: A magyar biotechnológia szektor világszinten ismert és méretében partnere a nemzetközi biotechnológiai iparnak és a biotechnológiához kapcsolódó egyéb hazai és nemzetközi iparágaknak (gyógyszeripar, diagnosztikai ipar, orvosi műszergyártás, IT, vegyipar, mezőgazdaság stb.). 5.1. Magyar biotech szektor globális PR és marketing aktivitásának növelése 5.2. „Ready-to-Build” zöldmezős területek kialakítása biotech nagyberuházásokhoz


37

B. Alszektor-specifikus fejlesztési javaslatok PIROS BIOTECH P1. A hazai szektorszereplők egymás közötti és a gyógyszergyártókkal való együttműködésének és tudásmegosztásának támogatása P2. A hazai fejlesztésű biotechnológiai termékek preklinikai és klinikai fejlesztésére itthon meg kell teremteni a költséghatékony feltételeket, lehetőleg egészen a klinikai fázis II-ig P3. El kell érni, hogy a Magyarországon folytatott klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó központi laboratóriumi vizsgálatokat (biomarker és analitika) hazánkban, hazai diagnosztikai vállalkozások végezzék és a szövetminták ne hagyják el az országot P4. A piros biotechnológia több haladó interdiszciplináris területén induljanak Magyarországon képzések P5. BSc szintű labortechnikus képzés elindítása Magyarországon P6. Az egészségiparban dolgozó hazai vállalkozásokat hivatalosan be kell vonni az OEP, az Egészségügyi Minisztérium és a szakma képviselői közötti egyeztetésekbe P7. Támogatni kell a magán egészségügyi szolgáltatókat a magas komplexitású és innovatív orvosi eljárások bevezetésében P8. Erősíteni kell az egészségipar hazai szereplőit és a magán egészségügyi szolgáltatók szerepét a szektorsemleges egységes finanszírozás bevezetésével P9. Kommunikációs programok indítása a gén-, őssejt- és sejtterápiákkal, valamint a személyre szabott orvoslással szembeni társadalmi ellenállás és tudatlanság csökkentésére BIOINFORMATIKA I1. M.Sc. és Ph.D. szintű bioinformatika kurzusok elindítása Magyarországon I2. Külföldön dolgozó bioinformatikai szakemberek által tartott szakmai kurzusok szervezése I3. Olyan törvényi szabályozást kell kialakítani, amely segíti a személyre szabott gyógyászat elterjedését. I4. Az orvostudományi kutatások és biobankok törvényi hátterének optimalizálása Magyarországon I5. Bioinformatika értékpropozíció megismertetése a magyar nagyvállalatokkal I6. Valamelyik harmadik generációs genom szekvenáló központ telephelyének Magyarországra vonzása I7. A genomika alapján történő döntéstámogatást elősegítő törvényi szabályozás kialakítása ZÖLD BIOTECH Z1. GMO törvény EU-harmonizációja Z2. Környezetbiztonságos GM növényfajták előállításának támogatása és ezzel a GM növényfajták elfogadtatásának elősegítése a közvéleménnyel Z3. A klónozott állatok tejének és húsának élelmiszeripari felhasználására vonatkozó törvényi szabályozás módosítása Z4. A genetikailag módosított növények és állatok felhasználásával készült élelmiszerek elfogadtatása a közvéleménnyel (szemléletváltás elérése) Z5. Termékvédelem törvényi támogatása az alapanyagok eredetvédelmével erősítve, különös tekintettel a Hungarikumokra Z6. Molekuláris fajtavédelem bevezetése a hazai növénynemesítés és fajtaminősítés hatósági eszköztárában


38

FEHÉR BIOTECH F1. A fehér biotechnológiai ipar fejlődéséhez gazdasági környezetet kell teremteni F2. Bioenergia termelés tevékenységeinek integrálása F3. Termékek tisztítása és bekapcsolása az energiahálózatba, infrastrukturális fejlesztések F4. Rendezni kell a megújuló energia és az alternatív energiahordozók jogi státuszát F5. Jól működő bioremediációs információs rendszer és rugalmas pályáztatás, mely lehetővé teszi, hogy ráfordított pénzek időben eljussanak a célállomásra

E javaslatok valóra váltásához szükség van az állam aktív szerepvállalására, a szektor és a kapcsolódó iparágak, mint pl. a magyar gyógyszeripar, orvostechnikai ipar, diagnosztikai ipar, agrár-élelmiszeripar, stb. további összehangolt erőfeszítésére. „Innovation in the biosciences requires active support from government and industry. Those countries able to muster resources to invest in R&D and human capital formation – and equipped with policies to meet the challenges posed by new products and processes – will move ahead, creating wealth within their societies and becoming leaders in innovation globally. Those who fail to keep pace with these changes risk losing new global markets and compromising growth at the national level.” OECD International Futures Programme “The Bioeconomy to 2030: Designing a Policy Agenda” OECD 200621

21

http://www.oecd.org/dataoecd/7/51/37504590.pdf


39

Kutatási prioritások A BNTP munkacsoportjai számára a kutatási prioritásokat a következő kritériumok mentén határozták meg: 1. Jó, ha világtrend (kutatási és biotech ipari, azaz piaci irányultságú) 2. Kell legyen itthon hozzá jó alapunk o

Vannak itthon (world class) kutatócsoportok egyetemeken, kutatóintézetekben vagy cégeknél, akik értenek hozzá

o

Van itthon hozzá kutatási infrastruktúra (ha kell hozzá)

o

Van olyan biotech cég és hozzá munkaerő, aki hasznosítani tudja

3. Jó, ha van Magyarországnak valami versenyelőnye hozzá (pl. természeti vagy geopolitikai erőforrás) 4. Jó, ha Magyarországon van piaca a kifejlesztendő terméknek (pl. népbetegség) Az alábbi táblázatok összefoglalják a biotechnológiai alszektorok kutatási prioritásai meghatározásának jelenlegi állapotát. A prioritások jelenleg eltérő kidolgozottsági fokon vannak, s nem mindegyiknél történt meg az időrendiség megállapítása. A prioritások pontosabb kidolgozása a BNTP 2010-es, II. munkafázisának feladata lesz. A prioritások alábbi sorrendjei nem fontossági sorrendek.

Piros biotechnológia •

Racionális hatóanyag tervezés és molekulárisan célzott gyógyszerek fejlesztése

•

A személyre szabott gyógyításhoz szükséges diagnosztikai módszerek kutatása

•

Génterápia, őssejtterápia, szöveti terápia, regeneratív orvoslás

•

Terápiás vakcinák

•

Nanomedicina, nanoformulációk, gyógyszer-bejuttatási rendszerek

•

Nagy kapacitású rekombináns fehérjegyártás gyógyszerkutatáshoz

•

Biomarker kutatás surrogate klinikai végpontokhoz

•

Preklinikai gyógyszerfejlesztési módszerek

•

Orvosi eszközök és kombinációs termékek fejlesztése

•

Farmakogenomikai vizsgálatokkal kombinált klinikai vizsgálatok

•

Gyógyszerbeviteli módszerek


40

Bioinformatika •

Genomikai informatikai eszközök (szoftver, hardver)

•

Informatikai keresztutca: olyan modellezési feladatok, ahol a biológia és az algoritmus működése egymásra épül.

•

Betegség-specifikus informatika: Daganatos betegségek

•

Szív és érrendszer

•

COPD – end-pointja nehezen mérhető

•

Skizofrénia – Richter – személyre szabott gyógyászat

•

Neurodegeneratív betegségek

•

Autoimmun betegségek

Zöld biotechnológia •

A növényi anyagcsere mélyebb megértése

•

Egészséges, jó minőségű élelem és takarmány biztosítása

•

A maximális termés-hozam és a termés-biztonság növelése

•

A növények hatékonyabb feldolgozása

•

A vidék biodiverzitásának növelése

•

Génbanki kutatások erősítése

•

A haszonnövények genetikai sokféleségének növelése

•

A mezőgazdasági tevékenység káros környezeti hatásának csökkentése

•

Az asszisztált reprodukció (AR) és technikák (ART) alapjainak fejlesztése az állattenyésztésben

•

A termény-koegzisztencia feltételeinek javítása

•

Termékfejlesztési lehetőségek felkutatása

Fehér biotechnológia •

A mezőgazdasági hulladékokból, melléktermékekből kiinduló technológiákban változatos felhasználási lehetőségek állnak képzelhetők el

•

Magyarországra optimalizált energianövények kifejlesztése

•

A biomassza keletkezés helyén, vagy ahhoz nagyon közel alkalmazható előkezelési eljárásokat kell kidolgozni, amelyekkel a biomassza értékes frakciójában feldúsítjuk az anyagot. Az előkezelésnek a biomassza tárolhatóságát is javítani kell.

•

Technológia lépések költséghatékony fejlesztése, a szubsztrát biomassza


41

alkalmas kiválasztásán túl •

•

A biokonverziós és biotermék gyártási folyamatok kutatása és fejlesztése érdekében az alábbi területekre kell koncentrálni a tevékenységeket. o

Új enzimek és mikroorganizmusok

o

Fermentációs kutatás és mérnökség

o

Anyagcsere utak irányítása és modellezése

o

Biokatalizátorok működése és optimalizálása

o

Mikrobiális genomika és bioinformatika

o

Innovatív kinyerési eljárások

o

Biokatalitikus folyamatirányítás

o

Integrált biofinomítók

A bioenergia hatékony és gazdaságos termelése érdekében szakítani kell az un. első generációs bioüzemanyagok előállítására irányuló technológiákkal. A kutatásoknak új ismereteket kell feltárni az alábbi területeken: o

Olcsó, jó hatásfokkal és kedvező agrotechnológiával előállítható biomassza fajták,

o

A biomassza feltárását és előzetes átalakítását végző enzimek termeltetése és stabilizálása pl. immobilizálással,

o

Komplex, integrált biofinomítási rendszerek kialakítása és optimalizálása,

o

Az új energiahordozók termelésével és használatával járó veszélyek felismerése és kezelése,

o

Az új technológiák bevezetésével járó környezetvédelmi hatások.


42

1. MELLÉKLET: A BNTP SZERVEZETE A BNTP egy önálló jogi státusz nélküli független érdektömörülés, amelynek nevében jogviszonyt a Magyar Biotechnológiai Szövetség, mint koordinátor létesíthet.

Menedzsment

Projektvezető Projektvezető

Titkárság Titkárság Munkacsoport Munkacsoport vezetők vezetők

Orvosi Orvosi Biotechnológia Biotechnológia Munkacsoport Munkacsoport

Tagság Tagság

Bioinformatika Bioinformatika Munkacsoport Munkacsoport

Tanácsadó Tanácsadó Testület Testület

IpariIparikörnyezetvédelmi környezetvédelmi Biotechnológia Biotechnológia Munkacsoport Munkacsoport

Agrár-élelmezési Agrár-élelmezési Biotechnológia Biotechnológia Munkacsoport Munkacsoport

Menedzsment Projektvezető •

Dr. Fehér Arnold // CONVINCIVE Consulting Bt, ügyvezető

Tanácsadó Testület •

Dr. Buzás Norbert // Cogito Consulting Kft., ügyvezető

•

Dr. Lacza Zsombor // Semmelweis Innováció Kft., ügyvezető

•

Németh Sándor // Szecskay Ügyvédi Iroda, ügyvéd

•

Dr. Peták István // KPS Biotechnológia Kft., kutatási igazgató

Munkacsoport Vezetők •

Dr. Fehér Arnold // CONVINCIVE Consulting Bt., ügyvezető (Piros)

•

Dr. Bérces Attila // Chemistry Logic Kft., ügyvezető (Bioinformatika)

•

Dr. Jenes Barnabás // Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, tudományos főmunkatárs (Zöld)

•

Prof. Kovács Kornél // Szegedi Tudományegyetem, Biotechnológiai tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár (Fehér)

Titkárság •

Ördögh Antal // MBSZ, ügyvezető igazgató

•

Jankovics Mónika // MBSZ, projektmenedzser


43

Piros Biotechnológia Munkacsoport (2009. december) Vezető: Dr. Fehér Arnold // CONVINCIVE Consulting Bt., ügyvezető Név

Intézmény/Cég neve

Beosztás

1

Aradi Ildikó

Richter Gedeon Zrt.

Head of Clinical Development of Biologics

2

Antoni Györgyi

igazgató

ELTE-TPIK

3

Bencsik Péter

CRO Help Kft.

ügyvezető

4

Cseh Sándor

SZIE Állatorvosi Kar Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék

egyetemi tanár

5

Csutora Péter

Sanofi-Aventis/Chinoin

Sejtbiológia Vezető, Felfedező Kutatás

6

Dinnyés András

Biotalentum Kft.

ügyvezető

7

Erdő Sándor

Erdőpharma Kft.

ügyvezető

8

Ferdinandy Péter

Pharmahungary

ügyvezető

9

Föglein Ferenc

Biogreen Kft.

ügyvezető

10

Holló Zsolt

Solvo Zrt.

COO

11

Hulican SUN

SL-Europe Biotechnológiai Kereskedelmi és Fejlesztő Kft.

ügyvezető

12

Kovács Zoltán

Astrid Research Kft.

ügyvezető

13

Kozlovszky Miklós

BMF, Neumann Informatikai Kar

ügyvivő szakértő

14

Kurucz István

Biosystems International Kft.

ügyvezető

15

Leskóné Kecskés Ildikó

NFGM - Tudásgazdaság Főosztály

vezető-tanácsos

16

Liliom Károly

Cellpharma Kft.

ügyvezető

17

Lisziewicz Zsolt

Genetic Immunity Kft.

ügyvezető

18

Lustyik György

Soft Flow Hungary Kft.

ügyvezető

19

Micsinai Adrienn

BIOMI Kft.

ügyvezető

20

Maróti Gergely

BZAKA BAYGEN

kutatásvezető

21

Polgárné Májer Ildikó

ValDeal Innovációs Zrt.

elnök-vezérigazgató

22

Puskás László

AVICOR Kft.

ügyvezető

23

Sághy Laura

EGIS Gyógyszergyár Nyrt.

tanácsadó

24

Stegena Diana

Amgen Kft.

ügyvezető

25

Szalma Sándor

Centocor R&D, Inc.

Senior Research Fellow, R&D Informatics

26

Szőke Éva

Semmelweis Egyetem Farmakológiai Intézete

egyetemi tanár

27

Tubak Vilmos

Creative Labor Kft.

ügyvezető

28

Veidner Marcell

Bionity K+F Befektetési Tanácsadó

ügyvezető

29

Zahuczky Gábor

UD-Genomed Kft.

ügyvezető

Bioinformatika Munkacsoport (2009. december) Vezető: Dr. Bérces Attila // Chemistry Logic Kft., ügyvezető Név


Beosztás

1

Antal Péter

BME, Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszék

Egyetemi adjunktus

2

Bencsik Péter

CRO Help Kft.

ügyvezető


44

3

Bikádi Zsolt

Virtua Drug Kutatási Szolgáltató Kft.

Ügyvezető

4

Dormán György

Targetex Kft.

Head of medicinal chemistry

5

Falus András

Semmelweis Egyetem

Innovációs igazgató

6

Hári Péter

Delta Informatikai Zrt.

Innovációs igazgató

7

Juhos Szilveszter

Omixon Kft.

Informatikus mérnök

8

Kovács Zoltán


Ügyvezető

9

Kozlovszky Miklós

BMF, Neumann Informatikai Kar

ügyvivő szakértő

10

Lisziewicz Zsolt


Ügyvezető

11

Lustyik György


Ügyvezető

12

Miklós István

MTA Rényi Intézet és Magyar Bioinformatika Társaság

Tudományos munkatárs

13

Molnár János

Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft.

Bioinformatikai mérnök

14

Nagy István

BZAKA BAYGEN

Kutatásvezető

15

Szabó Gábor

Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség és WABT International

elnök, Innoreg; alelnök, WABT

16

Szabó Gábor

Közép-magyarországi RIÜ és WABT International

Elnök, Innoreg; alelnök, WABT

17

Török Zsolt


Ügyvezető

18

Veidner Marcell

Bionity K+F Befektetési Tanácsadó

ügyvezető

Zöld Biotechnológia Munkacsoport tagjai (2009. december) Vezető: Dr. Jenes Barnabás // Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, tudományos főmunkatárs Név


Beosztás

1

Cseh Sándor

SZIE Állatorvosi Kar Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék

egyetemi tanár

2

Czepó Mihály

Monsanto Huingaria Kft.

termék-engedélyeztetési vezető

3

Dallmann Klára

BIOMI Kft.

laboratóriumivezető

4

Dinnyés András

Biotalentum Kft.

ügyvezető

5

Fári Miklós Gábor

Debreceni Egyetem, AMTC Növényi Biotechnológiai Tanszék

egyetemi tanár

6

Feczák János

Agroszemek Kereskedelmi Kft.

ügyvezető igazgató

7

Föglein Ferenc

Biogreen Kft.

ügyvezető

8

Gelencsér Éva

KÉKI

tudományos főosztályvezető

9

Györgyey János

MTA Szegedi Biológiai Központ

tudományos főmunkatárs

10

Komlósi István

Debreceni Egyetem Állattenyésztési Intézet

ügyvezető

11

Kovács Zoltán


ügyvezető

12

Kováts Ferenc

NKTH

szakértő

13

Lustyik György


ügyvezető

14

Marosvölgyi Béla

Magyar Biomassza Társaság

tudományos igazgatóhelyettes

15

Maróti Gergely

BZAKA BAYGEN

kutatásvezető

16

Mészáros Klára

MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete

tudományos főmunkatárs

17

Neményi Miklós

Nyugat Magyarországi Egyetem

egyetemi tanár, intézet igazgató

18

Pauk János

Gabonakutató Kft.

biotechnológiai osztályvezető

19

Szőke Éva

Semmelweis Egyetem Farmakológiai Intézete

egyetemi tanár

20

Taller János

Pannon Bio-Innováció Kft. és Pannon Egyetem

ügyvezető

21

Tamás László

ELTE Növényélettani és Molekiuláris

egyetemi docens


45

Növénybiológiai Tanszék 22

Vértes Csabáné

FVM

szakmai tanácsadó

Fehér Biotechnológia Munkacsoport tagjai (2009. december) Vezető: Prof. Kovács Kornél // Szegedi Tudományegyetem, Biotechnológiai tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár Név


Beosztás

1

Bélafiné Dr. Bakó Katalin

Pannon egyetem

Tudományos főmunkatárs

2

Dancs Gábor

FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Alkalmazott Biotech osztály

Phd hallgató, intézeti mérnök

3

Kiss István

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete

Megbízott igazgató

4

Kovács Zoltán


Ügyvezető

5

Kováts Ferenc

NKTH

Szakértő

6

Maróti Gergely

BZAKA BAYGEN

Kutatásvezető

7

Szántó Réka

BIOMI Kft.

Biotechnológiai mérnök

8

Toldi Ottó

FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Alkalmazott Biotech osztály

Főigazgató-helyettes

Egyéb BNTP tagok (2009. december) Intézmény/Cég neve

Kapcsolattartó

1

77 Elektronika Kft.

Zettwitz Sándor

2

Abiol Kft.

Dr. Csera Gáborné

3

Evonik AGROFERM Rt.

Dr. Balogh István

4

Bioinformat-X Informatikai és Tanácsadó Bt.

Dr. Szegedi Zsolt

5

BIOPOLISZ Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft.

Dr. Molnár István

6

Bio-Science Kft.

Dr. Tátrai Ágnes

7

Biostatin Gyógyszerkutató-Fejlesztő Kft.

Dr. Szűcs Tamás

8

Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar

Dr. Szeidl László

9

Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt.

Dr. Pénzes Zoltán

10

Comergen Zrt.(Jelenleg: Nangenex Zrt.)

Szaniel Renáta

11

Cominnex Zrt.

Tari Pálné, Vargáné Darvas Margit

12

Cyclolab Kft.

Dr. Szente Lajos

13

Danubia Szabadalmi és Védjegyiroda Kft.

Molnár Imre

14

Debreceni Egyetem

Dr. Fésüs László

15

DRC Gyógyszervizsgáló Központ Kft.

Dr. Korányi László

16

DSS Consulting Kft.

Lukács Lajos

17

EIK Európai Innovációs Központ Ingatlanhasznosító Kft.

Esek Katalin

18

Fiatal Kutatók Fóruma Alapítvány

Dr. Pálfi György

19

Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége

Benkovics Péter

20

GenoID Kft.

Nyíri Miklós

21

Informatikai Vállalkozások Szövetsége

Kovács Zoltán

22

ITD Hungary Zrt.

Szabó László

23

KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft.

Kollár Katalin

24

L&MARK Informatika Kft.

Lisziewicz Andrea


46

25

Magyar Biogáz Egyesület

Dr. Kovács Kornél

26

Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform

Dr. Sebők András

27

Magyar Onkológusok Társasága

Prof. Dr. Oláh Edit

28

Magyar Szabadalmi Hivatal

Dr. Bendzsel Miklós

29

Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja

Dr. Báthori János, Dr. Dudits Dénes

30

mDurance Labor Kft.

Veidner Marcell

31

MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Dr. Obertfrank Ferenc

32

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet

Dr. Inzelt Péter

33

Napi Gazdasági Kiadó Kft.

Tallosy István

34

Pharmapolis Klaszter Kft.

Dr. Pankucsi Csaba

35

Pronovix Bt.

Vass Laura

36

SoftFlow Hungary Kutató Fejlesztő Kft.

Dr. Lustyik György

37

SOLVO Biotechnológiai Zrt.

Ifj. Duda Ernő

38

Szegedi Tudományegyetem

Kiricsi Imre

39

Thales Nanotechnológia Rt.

Ürge László

40

Tudomány és Technológiai Alapítvány

Dr. Bakonyi Péter


47

2. MELLÉKLET: A MAGYAR BIOTECHNOLÓGIAI VÁLLALATOK (2009. december) Név

Al-szektor fókusz

Tevékenység csoport*

Tevékenység (5-10 szó)

Város

Abiol Kft.

I. Piros

2,4

Molekuláris diagnosztika, szerződéses kutatások

Budapest

Acheuron Kft.

I. Piros

1

Gyógyszerkutatás amyloid betegségekre

Szeged

AMRI Hungary Kft.

I. Piros

4

Gyógyszerkutatási kémiai szolgáltatások, kismolekulájú vegyületkönyvtárak szintézise, kollaborációs kutatás

Budapest

AVICOR Kft.

I. Piros

1,4

Gyógyszerkutatás, hatóanyagok fehérje-célpontjának azonosítása

Szeged

AVIDIN Kft.

I. Piros

1

Gyógyszerkutatás, rákkutatás, orvosi kémia

Szeged

Biomer Kft.

I. Piros

1,4

Biológiailag aktív anyagok fejlesztése, telomeráz analitika

Debrecen

Biostatin Kft.

I. Piros

1

Eredeti gyógyszerjelölt vegyületek vizsgálata-fejlesztése rákellenes, neurogén gyulladásgátlás, fájdalomcsillapítás indikációkban

Budapest

Biosystems International Kft.

I. Piros

2,4

Proteomikai biomarker kutatási szolgáltatások, ellenanyag termelés, diagnosztika

Budapest

BioTalentum Kft.

I. Piros

4

Orvosbiológiai kutatások, valamint gyógyszer tesztelés céljára használható új állatmodellek és sejtes rendszerek

Gödöllő

Biotech Hungary Kutató és Fejlesztési Kft.

I. Piros

1

Sebkezelési és egyéb szövetterápiák

Budapest

BIOTECONT Kutató-fejl. és Szolg. Kft.

I. Piros

4

Zebrafish modellek humán betegségek és preklinikai gyógyszerkutatáshoz

Pécs

Cellpharma Kft.

I. Piros

1,2,4

Klónozás, rekombináns fehérjék, esszéfejlesztés, mol.diag., őssejtkutatás

Budapest

Cera-med Kft.

I. Piros

4

Prediktív biztonságfarmakológiai és hatástani állatkísérletes vizsgálatok szolgáltatásként

Debrecen

CHINOIN Zrt.

I. Piros

1

Biológiai gyógyszerkutatás

Budapest

Nangenex Zrt. (volt: Comergen Zrt.)

I. Piros

1

Nanomedicina alapú gyógyszerek

Budapest

Creative Labor Kft.

I. Piros

1,2

In Vitro Diagnosztika, Gyógyszerkutatás

Szeged

Cyclolab Kft.

I. Piros

3,4

Hatóanyagbejuttatás és kutatási szolgáltatások

Budapest

Cytosoft Kft.

I. Piros

4

FACS adatok kiértékeléséhez és összehasonlításához való szoftver fejlesztése

Budapest

EGIS Gyógyszergyár Nyrt.

I. Piros

1


Budapest Budapest


I. Piros

1,3

Nanomedicina alapú immunterápiák és hatóanyagbejuttatási rendszerek

GenoID Kft.

I. Piros

2

HPV molekuláris diagnosztika

Budapest

HIPB Magyarország Kft.

I. Piros

1

Szájflórában élő anaerob baktériumok által okozott egyes megbetegedések megelőzésére szolgáló termékek fejlesztése

Budapest

Hisztopatológia Kft.

I. Piros

4

mAB-ok hisztopatológiai kísérletekhez

Pécs

HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztési Kft.

I. Piros

1

Rákterápia

Budapest

InFarmatik Bt.

I. Piros

4

Kémiai scaffoldok és building blockok forgalmazása

Budapest

Innotears Kft.

I. Piros

1

Szemműtétek mellékhatsait csökkentő diagnosztikumok és terápiák

Debrecen

KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft

I. Piros

2

Molekuláris diagnosztia és egészségügyi szolgáltatások

Budapest

N-Gene Kft.

I. Piros

1

Terápia inzulin rezisztencia, type II diabetes stb. ellen

Budapest

Pharmahungary 2000 Kft.

I. Piros

1,4

Gyógyszer és biotechnológiai terápia, K+F szolgáltatás

Szeged

Proloxin Kft.

I. Piros

1

Sebgyógyításban alkalmazott formulációk

Szeged

Richter Gedeon Nyrt.

I. Piros

1


Budapest

Seroscience Kft.

I. Piros

4

Immunotoxikológiai CRO

Budapest

Solvo Biotechnológiai Zrt.

I. Piros

4,2

Gyógyszergyáraknak szerződéses kutatás; tesztrendszerek gyártása, molekuláris diagnosztika

Szeged

TargetEx Kft.

I. Piros

4

Sejtes és biokémiai esszék fejlesztése, nagyáteresztőképességű szűrés, molekuláris biológia, rekombináns fehérjék előállítása

Dunakeszi

Thales Nanotechnológia Rt.

I. Piros

4

Mikroflow kémiai megoldások gyógyszerkutatáshoz

Budapest

UBICHEM Kutató Kft.

I. Piros

4

Gyógyszeripari kutatás fejlesztés, eljárás és analitikai fejlesztés, hatóanyagelőállítás preklinikai és klinikai vizsgálatok céljára

Budapest

UD-GenoMed Medical Genomic Technologies Kutatás-fejlesztési és Szolgáltató Kft.

I. Piros

2,4

Klinikai genomikai szolgáltatások,klinikai mitagyűjtés, mintafeldolgozás, adatanalízis

Debrecen Budapest

3DHISTECH Kft

II. Bioinfo

3

Hisztopatológiai képfeldolgozás és megjelenítés

Acheuron Hungary, Ltd.

II. Bioinfo

2

Molekulatervezés, célmolekula-specifikus tervezés

Szeged


II. Bioinfo

1

Új generációs szekvenálás, egyedi bioinformatikai algoritmusok és adatelemzés, epigenetikai vizsgálatokat lehetővé tevő technológia fejlesztés

Debrecen

Bioinformat-X Informatikai és Tanácsadó Bt.

II. Bioinfo

1

Bioinformatikai tanácsadás

Budapest

Biomi Kft.

II. Bioinfo

1

DNS szekvencia elemzés, komparatív genomika, promoter elemzés

Gödöllő

Chemaxon Kft.

II. Bioinfo

2

Kémiai informatikai szoftver, vegyület regisztráció, kémiai modellezés

Budapest

Chemistry Logic Kft. (Omixon)

II. Bioinfo

2

Szekvencia informatika, kémiai informatika

Nyúl

Comgrid Kft.

II. Bioinfo

2

Kémiai informatikai szakértői és ügyviteli rendszerek készítése, kémiai ecommerce; kémiai firmwarek fejlesztése

Budapest

Compudrug Kft.

II. Bioinfo

2

Kémiai informatikai szoftware, vegyület tulajdonság predikció

Budapest

Delta Informatikai Zrt.

II. Bioinfo

2

Szoftver fejlesztés, kémiai szoftverek

Budapest


48

DSS Kft.

II. Bioinfo

2

QSAR, statisztika, kémiai informatikai szolgáltatás, fejlesztés

L&Mark Informatikai Kft.

II. Bioinfo

3

Immunobiológia, biostatisztika

Budapest



Város

Név

Al-szektor fókusz

Budapest

Magyar Bioinformatikai Intézet Kft. (MBI)

II. Bioinfo

1

Bioinformatikai tanácsadás

Budapest

Seqomics Kft.

II. Bioinfo

1

Szekvenátor informatikai kiértékelés

Domaszék

Soft Flow Kft.

II. Bioinfo

3

Sejtmikroszkópiai kiértékelés szoftveres támogatása

Pécs

Szilák Labor Bioinformatikai és Molekulatervezo Kft.

II. Bioinfo

2

Bioaktív molekulák tervezése

Szeged

Vichem Kft.

II. Bioinfo

2

Kémiai könyvtárak, QSAR predikció

Budapest

Virtua Drug Kft.

II. Bioinfo

2

Bioaktív molekulák tervezése

Budapest

AGRO.bio Hungary Kft.

III. Zöld

1

Talajbaktérium és gomba granulátióumok kifejlesztése

Szombathely

Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.

III. Zöld

2

Szarvasmarha embrió átültető állomás (stabil)

Szolnok

Alltech Hungary Kft.

III. Zöld

2

Állatdiagnosztika

Budapest

Biomi Kft.

III. Zöld

3

DNS szekvenálás, fragment-analízis, oligonukleotid-szintézis, GMO kimutatás

Gödöllő

BioTalentum Kft.

III. Zöld

2

Sejttenyésztéstől az embrió és sperma mélyhűtésig

Gödöllő

BIOVÉD Biológiai Növényvédő Készítményt Előállító Bt.

III. Zöld

1

Antagonista gomba hatóanyagú biológiai készítmények fejlesztése és gyártása. Növénybetegségek diagnosztizálása.

Kemestaródfa

Cetox Kft.

III. Zöld

3

Toxin meghatározás

Debrecen

CONCORDIA Zrt., GMO Labor

III. Zöld

3

GMO nyomonkövetés

Budapest

Cryo-Innovation Kft.

III. Zöld

2

Embriók és spermiunok tartós tárolása fagyasztással

Budapest

Embrió Kft.

III. Zöld

2

Szarvasmarha embrió átültető állomás (mobil)

Pécs

Fermentia Ltd.

III. Zöld

3

Rekombináns fehérje előállítás,

Budapest

Flora Mikroszaporító Kft.

III. Zöld

1

Mikroszaporítás

KecskemétKatonatelep

Floratom Kft.

III. Zöld

1

Mikroszaporítás

Szeged

Fumoprep Kft.

III. Zöld

3

Növényvédőszer-maradvány, mikotoxin mérések

Mórahalom

Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.

III. Zöld

1

Gabonafélék szövettenyésztése és géntranszformációs kutatások

Szeged

Génbank-Semex Magyarország

III. Zöld

2

Markerezés

Mezőhegyes

Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kft. /Érd/

III. Zöld

1

Gyümölcstermő- és erdészeti fás növények mikro-szaporítása. Embriótenyésztés. In vitro vírus-mentesítési kísérletek csonthéjasoknál.

Budapest

Medimat Kft.

III. Zöld

1

DH előállítás

Budapest

Óbuda Kertészeti Kft. Növénykórtani és Biotechnológiai Laboratórium

III. Zöld

1

Növényi szövet- és szervtenyésztés a vegetatív szaporítású növények előállítása, vírusmentesítését és mikroszaporítását. Növénykórtani

Budapest

Ostffyasszonyfai Petőfi Mg. Szövetkezet, Tehenészeti Telep

III. Zöld

2

Szarvasmarha embrió átültető állomás (stabil)

Ostffyasszonyfa

Pannon Bio-Innováció Kft.

III. Zöld

1

Marker szelekció, in vitro szaporítás

Veszprém

Pharmagene-Farm Kft.

III. Zöld

2

Génfarming, inszeminálás,

Mosonmagyaróvár

ProTeam Kft.

III. Zöld

1

Programozott Folyamatos Táplálású Mikroszaporítás

Újszentmargita

SaniPlant Kft.

III. Zöld

1

Talajbiológia

Budapest

Soft Flow Biotechnology Kft.

III. Zöld

3

Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek mikotoxin szennyezettségének ellenőrzése

Gödöllő

Szombathelyi Erdészeti Rt., Mikroszaporító Laboratórium

III. Zöld

1

Mikroszaporítás

Szombathely

VITRONÖVÉNY Mezőgazdasági Termeltető és Szolgáltató Kft.

III. Zöld

1

Mikroszaporítás

Dánszentmiklós

IV. Fehér

2

Energianövények, cukorcirok nemesítés, bioetanol technológia fejlesztés, biogáz technológia fejlesztés, silózás

Szeged

Agroszemek Kft. Atevszolg Zrt.

IV. Fehér

2,3

Állati hulladékkezelés, komposztálás, veszélyes hulladék ártalmatlanítás

Budapest

Bátortrade Kft.

IV. Fehér

2

Biogáz, állati hulladék feldolgozás, termofil és mezofil fermetnáció, tanácsadás, megújuló energia gazdasági elemzés

Nyírbátor

Biofilter Zrt.

IV. Fehér

3

Biodízel, használt étkezési olaj gyűjtése és feldolgozása

Törökbálint

Bio-Genezis Kft.

IV. Fehér

2,3

Biogáz kommunális hulladékokból, szilárd biogáz fermentációs technológiai fejlesztése, depóniagáz kinyerése, tisztítása, hasznosítása

Nyíregyháza Pécs

Biokom Kft.

IV. Fehér

3

Hulladékkezeéls, bioremdiáció, olajos szennyeződések ártalmatlanítása

Bionanoferm Kft.

IV. Fehér

1

Hatóanyagok fermentálása, fermentációs technológia fejlesztés

Debrecen

Contireg Kft.

IV. Fehér

1,2

Biogáz technológia fejlesztés, komposztálás,

Dunaharaszti

Corax-Bioner Zrt.

IV. Fehér

1,2,3

Bioremediációhoz fermentációs oltóanyag, ipari enzimek, megújuló energia, biogáz, biohidrogén, olajos és klórozott szennyeződések ártalmatlanítása, BTEX vegyületek lebontása mikróbákkal

Mezőtúr, Szeged, Budapest

Denex Kft.

IV. Fehér

1

Hatóanyagok fermentálása bioetanol, biodízel

Nyíregyháza

Denk Kft.

IV. Fehér

2

Bioetanol, biogáz

Székesfehérvár

Első Magyar Biogáz Kft.

IV. Fehér

2

Biogáz fermentációs technológiák fejlesztése, biogáz potenciál mérése, minőségellenőrző mérések, biogáz üzemek tervezése, menedzselése

Budapest

Energo-Kör Kft.

IV. Fehér

3

Bioremediáció, komposztálási technológiák

Debrecen

Enviroinvest Kft.

IV. Fehér

3

Bioremediáció, fágterápia alkalmazása anövényvédelemben és élelmiszeriparban, mikrobiális diagnosztikai módzserek fejlesztése, DNS diagnosztika az élelmiszeriparban

Szekszárd

Evonik AGROFERM Rt.

IV. Fehér

1,2

Aminosav gyártás treonin gyartas rekombináns E. coli-val, fermentációs maradék kezelése, ártalmatlanítása

Kaba

Geosan Kft.

IV. Fehér

2,3

Biogáz

Budapest

Hódbiotech Kft.

IV. Fehér

2

Biogáz fejlesztések, minőségellenőrző mérések, optimális biogáz alapanyag keverékek kifejlesztése

Szeged


49

Hologén Kft. Név

IV. Fehér Al-szektor fókusz

3

Bioremediációs technológiák alkalmazása, szolgáltatás, veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, komposztálás ipari léptékben

Szeged



Város

Hungrana Kft.

IV. Fehér

1,2

Bioetanol gyártó, fejlesztő, szolgáltató, biogáz szeszmoslékból, állati takarmány termeléése , izocukor termelésfermentációs maradékból

Szabadegyháza

Magyar Cukor Zrt.

IV. Fehér

2

Biogáz cukoripari hulladékokból, fermentációs berendezések és technológiák fejlesztése,

Budapest

Mol-Csoport

IV. Fehér

2,3

Biogáz, bioüzemanyagok, bioetanol, biodízel, biofinomítás, energia racionalizálás

Szászhalombatta

MVM ERBE Zrt.

IV. Fehér

2

Kapcsolt energiatermelés, biometán hasznosítás

Budapest

Nitrokémia Zrt.

IV. Fehér

3

Biofinomítás, biopolimerek, tejsav és származékainak gyártása, bioremediáció

Balatonfűzfő

Pick Szeged Nyrt.

IV. Fehér

2

Biogáz élelmieszeripari melléktermékekből, élelmiszeripari diagnosztika, minőségellenőrzés molekuláris módszerekkel

Szeged

ProfiKomp Kft.

IV. Fehér

2

Biogáz, komposztálási technológiák fejlesztése

Budapest

Repét Kft.

IV. Fehér

3

Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása in situ és ex situ módszerekkel

Budapest

Rewox Hungária Ipari és Környezetvédelmi Kft.

IV. Fehér

3

Szennyvízkezelési technológiák, szolgáltatások

Szeged

STS Group Zrt.

IV. Fehér

2,3

Hulladékkezelés, biogáz, biohidrogén, megújuló energiák, tanácsadás, szolgáltatás

Győr

Tisza Volán

IV. Fehér

2

Biogáz, bioüzemanyagok hasznosítása a közlekedésben, biogáz tisztítás, járműfejlesztés, biohidrogén buszok

Szeged

Univ-Biotech Kft.

IV. Fehér

2

Biogáz és biohidrogén minőségellenőrző mérések, alapanyagok jellemzése, biomassza keverékek optimalizálása

Szeged

UTB Envirotec

IV. Fehér

2

Biogáz technológia fejlesztés, beépítés, működtetés

Budapest

* I. Piros biotech I/1. Terápia I/2. Molekuláris diagnosztika, genomika, farmakogenomika és proteomika I/3. Hatóanyag bejuttatás I/4. Kutatási technológiák és szolgáltatások II. Bioinformatika II/1. Bioinformatika (szűken vett) = genomikai vagy proteomikai informatika II/2. Biokémiai informatika (in silico screening, drug design stb.) II/3. Egyéb biológiai kísérletek informatikai támogatása III. Zöld biotech III/1. Növénytermesztési biotechnológia (marker asszisztált szelekció, mikroszaporítás, genetikai módosítás, agromikrobiológia) III/2. Állattenyésztési biotechnológia (marker asszisztált szelekció, embrió technológiák) III/3. Élelmiszeripari biotechnológia (élelmiszerbiztonság monitorozás, GMO nyomonkövetés) IV. Fehér biotech IV/1. Bioalapú anyagok, biofinomítás IV/2. Bioenergia IV/3. Bioremediáció

=

Nagyvállalat, akinek a biotechnológia csak kicsi részben profilja.


50

MAGYAR BIOTECHNOLÓGIA

Recommend Documents