AZ ERNST-MUZEUM KIÁLLÍTÁSAI
X.
MAGYAR BIEDERMEIER-MŰVÉSZET RENDEZTE:
ERNST LAJOS
DR. LÁZÁR BÉLA
BUDAPEST, AZ ERNST-MUZEUM
1913 KIADÁSA
A kiállítási helyiség termeit és díszítéseit tervezte FALUS ELEK.
A bejáró üvegablakát tervezte RIPPL-RÓNAI
JÓZSEF.
MAGYAR BIEDERMEIER-MŰVÉSZET. Az
aligmult
korok
művészetének
értékelésénél
rendszerint nagy igazságtalanságok történnek. A közvetlen utód — érvényesülési törekvésében — szigorúan és igaztalanul lebecsüli elődjét és az unokák, gyakran a kései dédunokák, szolgáltatnak csak igazságot. Párisban is éppen most frissítik fel Davidék babérait,
minekutána
Jngres-t,
megtépdesett
Chassériau-t,
croix-t, Courbet-t egymásután rehabilitálták.
DelaMicsoda
meglepetés volt Székely Bertalan nagyszabású hagyatékkiállítása, azelőtt a Lotzé; — művészek, kiket alig hogy hallomás u t á n ösmert a mai nemzedék ! A mi rövid emlékezetünk, melyet egy rosszul informált m ű t ö r t é n e t táplált, a h a t v a n a s éveken túl alig terjedt, mindössze azt t u d t u k , hogy a X I X . század elején alig volt nálunk művészi gyakorlat, csak a harmincas évek közepén ébredt fel egy kis érdeklődés, s ha a . n e g y v e n e s években kiállítások is voltak Pesten, ott nagyreszt bécsi művészek állítottak ki, s csak az ötvenes években, lassanlassan, alakult szabadságharc
ki valamelyes művészi közszellem. előtt lépett fel
Barabás
Miklós,
átszenvedte a nagy temetői korszakot, mint •
3
•
A aki
egyetlen
jelentős művésze korának. Markó
Károly
Brocky Károly
Olaszországban
élt,
Londonban,
Ferenczy
István,
ki hazajött, tönkre ment a meddő küzdelemben, visszavonult Rimaszombatba, meghalni. J ö t t ugyan ide egy Marastoni nevü olasz, aki iskolát is nyitott, de az pártolás hiján mihamar feloszlott, minden nagyobb eredmény nélkül. A kor csekély művészi szükségleteit idegenből
bevándorló
vagy
pláne
országunkon
átutazó
művészek elégítették ki. A művészi élet az ötvenes években kezdett nagy nehezen fellendülni, de csak a hatvanas években szökkent magasba . . . . . . .
így t a n í t o t t á k
a kézikönyvek és adtak
hozzá egy pár művésznevet, l á t h a t t u n k a Nemzeti Muzeumban néhány műalkotást is, s megokolták
mindé
negatív eredményt a szomorú közviszonyokkal, országos ínségekkel, azonban
árvízzel,
közelebbről
háborúval,
elnyomatással.
vizsgálgatta
e kor
Aki
(1830—1860)
felszínre kerülő műalkotásait, s például odaállott a Szépművészeti Muzeumban
Borsos József ,,Bál u t á n " - j a elé
és nézte a kép színezésének mesteri finomságait, csodás rajzbiztonságát, a holland mesterekkel vetekedő jellemző erejét, — aki meglátott egy Györgyi-arcképet
s benne
a felfogás nobilis egyszerűségét, a színezés mély szonorikus erejét, — aki Weber Henrik arckép-csoportjain a
kompozíciós
biztonságot
megbámulta,
—
vizfestményein az angolokat is felülmúló
Barabás
szinpompát
csodálta, — Brocky pasztelljeinek lágyságát és színeinek ragyogását
rajongó szemmel szemlélte, 0 4 *
az t u d t a
jól,
hogy itt revízióra van szükség, mert itt nemcsak nagy, lappangó értékek rejlenek, de egész sora az eltemetett és mellőzött elődöknek vár méltánylásra. Nemcsak ők maguk a mesterek, — mert az elképzelhetetlen, hogy sivár és művészietlen környezetben ilyen mesterek bontakozhassanak ki. Reményünk
valóra vált, s kiállításunk azt
iga-
zolja, hogy a kort megelőzőleg volt már nálunk
mű-
vészet és abból fejlődött ki — ha nehezen, ha nagy küzdelmek között is, — de következetesen és nemzedékeken át, — egy nagy magyar Biedermeier-művészet. Magyar ez a művészet, nemcsak mert művészei magyarok ; három művészt kivéve, akiket nem mellőzhettünk, mert m a g y a r r á vált mindegyik : Donát, Canzi és Marastoni, a többi kivétel nélkül magyar ember, akik művészetükbe bevitték magyar szivüket és honfi érzésüket. Ez időben már néhányan otthon, a legtöbben azonban Bécsben és Münchenben t a n u l t á k az elemeket, o t t fejlesztették ki művészetük alapjait, de ez a művészet azért n e m
n é m e t , ez a művészet igen gazdag,
sokoldalú és egyéni. Egész sora a tisztán kivehető művészi Sterio,
arcmásoknak a sötét
látható
hangulatu
e kiállításon, Grimm,
a
a
gyöngéd
csodafinomságu
Canzi, akiket megelőzött a jól látó Donát, a mesteri kvalitásokat igérő Rombauer, az erőteljes Kozina, s körülvett az ország minden részében elszórtan élő kis mesterek hosszu-hosszu sora, becsületes tudással és művészi komolysággal ábrázolva a világot. •*• 5 •*•
Mindezek fölött állanak a kor mesterei, első sorban B o r s o s
József, aki Bécsben él és dolgozik, mél-
tányolják is, de vagyonát a börzén elveszti s 1861-ben Pestre jön. Itt azonban az ő művészetének nincs még tere, Borsos keveset dolgozott, de nagy gonddal s munk á j á t nem t u d t á k megfizetni. Fotográfus lett t e h á t és meggazdagodott. Korcsmát vett azután és művészetével felhagyott. Pedig a művészete a gazdag árnyéklatok
művészete,
finom
átmenetek, a
egy Ter
Borch,
egy
J an Steennel vetekedő művész ő. Waldműller t a n í t v á n y a volt, de mesterétől csak a
finomságok
szeretetét vette
át, — egyébként sokkal gazdagabb. Most széles és átfogó a felfogása, — arcképeiben főleg, melyek közt nem egy a legelsőrangu
ember-reveláció,
részletező, ezer apró
— m a j d gyöngéd és
finomságot
észrevevő,
visszaadó
és — mégis sohasem kicsinyes. Egy miniatűr portrait-ja : freskószerü monumentalitás van benne, mint egy t a n a grában. Barabás
arcképeiben
ezidétt, sokkal jelentékenyebb
és
genre-jeiben,
művész, mint
főleg gondol-
tuk, — de vizfestményeiben egyenesen a legelsőbbrangu. Amit ő az angol William Leitch-tól tanult, a széles, kivonatoló előadást t á j képfestésben, azt az arcképfestésre alkalmazta s ebben még az angol vizfestők sem multák felül. E kiállításon például a Lánchíd építőinek, a Clark-oknak arcmásai e nemben mindent felülmúlnak, amit az aquarellportraitban eddig láttunk. B r o c k y • t akár mint pasztellfestőt, akár mint •
6
•
aquarellistát
figyeljük
meg, igen kiváló mester,
noha
igen bécsies benne a kor szépségideáljának erős hangsúlyozása, de az angolok éppen ezt a sweetnesst szerették benne, ezt az altwieni
bevégzettséget, mely az
ecsetkezelés nyomainak teljes és sima elnyomásáig is elment,
nem
is nélkülözhették
tehát
a
simítóecsetet
(jellemző, hogy angol szóval is jelölték, sweetener-nek hivták). De ez szinte egészen megszűnik, ha olajfestékhez nyul.
Van itt egy képe, Asthon Lucy és Radens-
wood meglátogatják a vak A 1 i c e-t, melyet Walter
Scott
egy
regénye
illusztrációjaként
1843-ban festett.
Aki nem ösmeri Walter Scott regényét, csak azt a gyöngéd érdeklődést látja, melylyel a férfi és a nő a vak leányt figyelik, az érzés mesteri kifejezését csodálhatja, a hogarthi erőt, mely a széles és bátor előadásban megnyilatkozik. Mig
illuminált
rajzaiban a bécsi
modor
nemesbedett meg, a k t j a i b a n és festményeiben m a g y a r érzése erőben teljes kifejezésre talált. Ugyanezt a magyaros érzés-kitörést l á t j u k M a r k ó Károlynak
hazai
t á j a t ábrázoló
képeiben,
s
minden
klasszikus iskolázottság mellett originális f o r m á t G y ö r g y i nagyszabású arckép-jellemzéseiben, W e b e r mesteri lélekábrázolásában. Mindketten
Rahl-ból
indultak
ki, de mindegyik elüt mesterétől és egymástól. És mégis, valami láthatatlan szál fűzi őket össze, egy nagy egységgé, mely az érzés közösségében
rejlik.
S köréjük sereglik egy nagy sora az érdemes művészeknek s aki szerető szívvel nézi őket, szebbnél-szebb O 7 o
értékeket fedezhet fel Czauczik, Melegh, Sikó, Knopp, Szálé, Gerhardt, Schöfft műveiben, s ehhez járulnak a szobrászok, a tragikus sorsú, nagy érzésű G u 1 1 m a n-nal élükön, akinek egy nobilis m á r v á n y á t csodálhatjuk itt. S látjuk, mint használati
lesz magyarrá a porcellán, a bútor, a
tárgy, a ruha, a könyvdísz,
az óra, s kél
életre a régi magyar műipar, az ötvösség egy
Szent-
péteri kezében, emelkedik csodás művészi színvonalra egy zempléni művész, Zsarnóczy,
aki hatalmas képzelettel
vág ki tájképeket a papírból, s e g y másik, Libay,
finomra
kihegyezett crayonnal mint vázolja albumában a magyar és osztrák, az egyptomi és olasz világokat . . . És hogy ezt.-az új, a feledés által eltemetett magyar művészi világot b e m u t a t h a t t u k , őszinte köszönetet mondunk mindenkinek, akik e törekvésünkben
támo-
gattak, hisz ez csak az első lépés, — nyomon fogja azt követni a kor művészetét írásban és képben megörökítő feldolgozásunk. Dr. L Á Z Á R BÉLA.
•
8
•
A MESTEREK
B A R A B Á S M I K L Ó S született Márkusfalván, 1810ben. Korán feltűnt rajztehetségével, de nagy időbe került mig Bécsbe j u t h a t o t t , addig csak Szabó, Neuhauser és Gentilhuomo
vándorpiktoroknál
lesett
el
egyetmást.
1829-től 1830-ig volt a bécsi akadémián, egy évig Olaszországban, ahol Leitch angol vizfestővel jött össze, akitől az angol kezelést s a j á t í t o t t a el. A bécsi művészet, Dannhauser és Waldmüller, a velencei iskola, a kor angol vizfestészete volt a mestere, erre építette fel művészetét, mindvégig idehaza, főleg Pesten 1835-től 1898-ban bekövetkezett haláláig. 1. N i c o l i c s
Sándorné
arcmása.
Olaj-
festmény. Nicolics Sándor ur tulajdona. 2. A m u 1 t, a j e 1 e n, a j ö v ő .
Vizfestmény.
Báró Kohner Adolf ur tulajdona. ,,Az meg Pesten történt 1842-ben, — irja Barabás Emlékirataiban (76. lapon) — hogy gróf B . , a k i agglegény volt, némi időközökben lefestette vélem egyenkint a kedvesét. Egyszer azt m o n d j a nekem, valami eszméje t á m a d t : az aquarelleket szeretné keretbe foglalni, s a mostani kedvesének képe alá a „jelen" szót, az előbbarcképe alá pedig a „ m u l t " szót iratni, természetesen görög nyelven, hogy ne értse mindenki. De már most
a következetesség azt kivánná, hogy egy harmadik is legyen ott, ezzel a felírással : ,,jövő". De ezt nem lehet megfesteni, ugy-e bár? Én azt feleltem neki, hogy igenis lehet, még pedig ugy, hogy dominóba festenék egy alakot, lárvával az arcán. A gróf ur
Ízlését úgyis ismerem
már, fekete vagy nagyon sötét haj, a szem is sötétbarna, gömbölyű kar, telt nyak, csinos fül, igy az arckép szükséges látható részei megvolnának, a többit eltakarja az álarc. A grófnak nagyon megtetszett ez az
eszmém,
én meg is f e s t e t t e m . " Prielle
Kornélia
1846-ban. Az
Ernst-mu-
zeumban, X I . ter. 2. A művész
ö n a r c k é p e . Orth Ambrusné urnő
tulajdona. 3. B a r a b á s
Miklós,
felesége
és
sógor-
n ő j e . Maszák Hugó úr tulajdona. 4. N ő i a r c k é p . Dr. Eger Gyula úr tulajdona. 5. N ő i
arckép.
Vizfestmény.
Gróf
Teleky
Domokos úr tulajdona. 6. N ő i
a r c k é p . Olajfestmény. Grünwald M. úr
tulajdona. 7. G r ó f
Bánffyné
arcképe.
Kilényi Hugó
úr tulajdona. 8. A r c k é p c s o p o r t .
(Wesselényi
Miklós,
Széchenyi István, Sennyei Géza és egy angol lord.) Glück Frigyes úr tulajdona. 9. S c h é d e l n é
arcképe.
tulajdona. •
12
Glück Frigyes úr
10.
Petrikovics
Júlia
arcképe.
1837.
Orth A m b r u s n é úrnő t u l a j d o n a . 11. O r o s z
tábornok.
Miniatűr
kép.
Orth
Ambrusné úrnő t u l a j d o n a . 12. C l a r k
Á d á m a L á n c h i d é p i t ő j e . Víz-
festmény. A fővárosi muzeum t u l a j d o n a . 13. C l a r k W i l l i a m a L á n c h i d
tervezője.
Vízfestmény. A fővárosi muzeum t u l a j d o n a . 14. F é r f i
arckép.
1841. Vízfestmény. Balázs
Aurél úr t u l a j d o n a . 15. N ő i
arckép.
1846. Eladó.
15a F é r f i a r c k é p . Balázs Aurél úr t u l a j d o n a . 16. G r ó f
Bánffy
M. a r c k é p e .
Keleti G. úr
(Bécs) t u l a j d o n a . 17.
Erdődy
grófnő
arcképe.
Vízfest-
mény. Dr. Ullman Imre úr (Bécs) t u l a j d o n a . 18. A m ű v é s z nőjének
feleségének
arcképe.
és
sógor-
Vízfestmény. Kilényi Hugó úr
tulajdona. 19. A m ű v é s z
sógorának
arcképe.
Ki-
lényi Hugó úr t u l a j d o n a . 20. F é r f i
a r c k é p . Vízfestmény. 1850. Asboth-
né Ferenczy Sára úrnő t u l a j d o n a . 21. N ő i
arckép.
Rajz. Siklóssy
László
dr.
tulajdona. 22. G y e r m e k a r c k é p .
Szines rajz. Siklóssy
László dr. úr t u l a j d o n a . 23. N ő i a r c k é p .
Sándor Fülöp úr t u l a j d o n a .
13 o-
24. G y e r m e k a r c k é p . Dr.Delmár Emil úr tulaj d. 25. F é r f i a r c k é p .
Vázlat. Molnár Viktorné
úrnő tulajdona. 26. A m ű v é s z
f e l e s é g e . 1841. Orth Ambrus-
né úrnő tulajdona. 27. C s o p o r t k é p . 28. T e n g e r .
Maszák Hugó úr tulajdona.
Maszák Hugó úr tulajdona.
29. L a g o M a g i o r e. Maszák Hugó úr tulajdona. 30. A m ű v é s z a p ó s a . Maszák Hugó úr tulajd. 31. A m ű v é s z a n y ó s a . Maszák Hugó ur t u l a j d . 32. N ő i 32a
arckép.
Dr. Ágai Béla úr t u l a j d o n a .
Leányarckép.
Eladó.
BORSOS J Ó Z S E F , szül. 1821-ben Veszprémben, hol a p j a ügyvéd és iró volt, iskoláit Veszprémben és Pesten végezte, ahol előbb Schöfft pesti festőnél, m a j d 1840-től kezdve a bécsi akadémián tanult
Kupelwieser
tanárnál. 1842-től kezdve részt vett az akadémiai kiállításokon Bécsben és Pesten, 1861-ig, amikor Pestre költözik. Ezalatt Bécsben a kritika és művész-társai nagy elismeréssel fogadják, Eszterházy herceg, az Andrássy, Pállfy, Keglevich grófok, sőt ő felsége is pártfogolják, a Belvedere vásárol tőle és Borsost Bécsben elismerés veszi körül. Pettenkofen és Liszt, Amerling és főleg Waldmüller benső barátai, — Pettenkofennel 1848-ban közösen litografálják az országgyűlés megnyitását,
Petten-
kofen kétszer is megfesti, (olajfestménye a Szépm. Muzeumban, vizfestménye Dr. Heymannál),
de
1861-ben
a bécsi tőzsdén anyagilag tönkre megy és Pestre költö<s» 14
zik, hol fotográfus lesz. I t t eleinte Doktorral, m a j d vejével Varságh-al közösen dolgozik, utóbb á t a d j a műtermét, megveszi a Szép Juhásznéhoz cimzett
korcsmát
és mint egykor J a n Steen, ő is korcsmáros lett s m i n t ilyen hal meg 1883-ban Pesten. Dolgozott t e h á t 1842-től 1856-ig, tizennégy évig s ezalatt mintegy 40 f e s t m é n y t (arcképet, genreképet) állított ki. Főműveit b e m u t a t j u k . Ismerjük
ezeken
kívül : Galambposta
(1855-ből,
két
példányban, Bécs, az egyiket magyarul, a másikat németül szignálta), Bál után (1850. Szépművészeti Muzeum), Női arckép (1847. Szépmüv. Muzeum), Hegedűs Kristóf arcképe (Máramarosszigeti ev. lic. könyvtárából ellopták.) Csendélet,
Férfi arckép. (A bécsi cs. kir. Művészettör-
téneti Muzeumban.) Stéger Ferenc, m i n t H a m l e t . arckép. (Szépművészeti 33. G r ó f
Ön-
Muzeum.)
Pálffy
János
arcképe.
1854.
A gróf Pálffy-hagyatékból (Pozsony.) 34. Ö n a r c k é p e .
1850.
A
kassai
Rákóczy-
muzeum t u l a j d o n a . 34a. Ö n a r c k é p e .
1865. Zuppler F. ur t u l a j d .
35. C s a t a
1854. Eladó.
után.
36. E l h a g y a t v a . 37. H e r c e g
1843. Eladó.
Eszterházy
arcképe.
1852.
A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 38. A m a t r ó z .
1844. A Történeti Arcképcsar-
nok tulajdona. 39. G r ó f
Keglevics
János arcképe.
Eladó. O 15 o
1853.
40. R o t t e n b i l l e r
arcképe.
1848. A Törté-
neti Arcképcsarnok tulajdona. 40a. L e n d v a y n é
arcképe.
Alpár
Ignác ur
tulajdona. 41. G r ó f K e g l e v i c s
János
arcképe.
Mi-
niatűr. Kilényi Hugó úr tulajdona. 42. M i n i a t ű r
arckép.
Kilényi
Hugó
úr
tulajdona. 43.
Feleségének
apotheozisa.
Braun
J a q u e s úr tulajdona. •44. N ő i a r c k é p . 1857. Lengyel Menyhért t u l a j d . 45. F é r f i
arckép.
Glück Frigyes úr t u l a j d .
45a. N a p l e m e n t é b e n .
1851. Dr. Tok J á n o s
v. b. t. t. úr t u l a j d o n a . 46. A n y a i g o n d .
1845. Id. Weinwurm Antal
úr tulajdona. 47.
Krizis
egy
művész
életében.
1852. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 48. K a t o n a s o r s . 49. B á l
után.
1852. Eladó.
1851. Dr. Bayer-Krucsay Dezső
úr tulajdona. 50. I m r é d y
Ignác
arcképe.
Imrédy
Kál-
mán úr tulajdona. 50a. N a p l e m e n t é b e n . 51. B o r ,
asszony,
Eladó. szerelem.
1847.
Lánczy Leó v. b. t. t. úr tulajdona. 52. I m r é d y
H.
arcképe.
rédy Kálmán úr tulajdona. •S- 16 <•
Vízfestmény.
Im-
53.
Női
arckép.
Dr.
Pataki
Gyula
úr
tulaj-
ístvánné) a r c k é p e .
Zupp-
dona. 53a. L e á n y a
(Bársony
ler F. úr t u l a j d o n a . BROCKY
KÁROLY
várott, t a n u l t Versecen Gábornál miára,
született
sokat
Temes-
1823-ban egy darabig Melegh
festészetet, m a j d
eleinte
1807-ben
Bécsbe
került
nyomorgott,
majd
az akadéjobb
ke-
resethez j u t o t t , s 1833-ban önállósította m a g á t , szorgalmasan
állit
ki
a
kiállításokon,
megszereti
Józefint, akivel jegybe lép, de feleségül nem Párisba utazik
(1837-ben),
kánai menyegző"
ott
c. képét,
Csida veheti.
másolja Veronese
miközben
„A
megismerkedik
egy skót főúrral, Munro of Navar-rai, dilletáns festővel, akivel
összebarátkozik,
az
magával
viszi
hazájába.
Brocky egy nagyobb, két évig t a r t ó megszakítást kivéve Angliában t ö l t ö t t e a negyvenes és ötvenes éveket,
s
művészete meggazdagodott a nagy művészi környezetben. Még az eperjesi ev. t e m p l o m b a n levő
oltárképe
(a n a p o k b a n leégett), de még Miss Liddel arcképe is, tiszta bécsi művészi szellemet áraszt, de képzeleti világát már itt nagy szemmel látva m u t a t j a be, — addig Angliában készült arcképei,pasztelljei, genre képei, mithologiai
alkotásai
mind
önállóbb
és
nagyszabásubbak
lesznek, a leggazdagabb idegen hatások mellett is. Főművei e korszakból : Sir Dominic Colnaghi
arcképe.
Csida asszony arcképe (Miniatűr), Aquarellminiatürjei. Szines pasztell fejei (Szépm. Muzeum), Ámor és Psyche, o
17 o-
Nyugvó Psyche (Szépm. Muzeum). Brocky festette az angol u d v a r ^tagjait is, később azonban az angol puritán izlés elfordult aktfestészetétől.
De ő hiven k i t a r t o t t
művészete mellett 1855-ben bekövetkezett haláláig. 54. G y e r m e k
mellkép.
Pasztell. Dr. Nyári
Sándor ur tulajdona. 55. K é t
f é r f i f e j . Rajz. Dr. Nyári Sándor ur
tulajdona. 56. C s i d a J o z e f i n.
Rajz.
Dr.
Nyári Sándor úr
tulajdona. 57. K é z t a n u l m á n y o k .
Dr.
Nyári
Sándor
úr
tulajdona. 58. K é z
és
láb
tanulmányok.
Dr.
Nyári
Sándor úr tulajdona. 59. A
művész
menyasszonyának
arc-
k é p e . Vizfestmény. Glück Frigyes úr t u l a j d o n a . 60. N y u g v ó P s y c h e . 61. A s h t o n
Lucy
látogatják
Dr. Gozsdu Elek ur t u l a j d o n a .
é s
vak
Ravenswood
meg-
A l i c e - t . Walter Scott re-
gényjelenete. 1843. Eladó. 62—64.
N ő i - f e j e k.
65. N ő i a r c k é p . 66—69. N ő i
Nemes
Marcell
ur
tulaj d.
Medgyaszay István ur t u l a j d o n a .
miniaturák.
Dr. Nyári Sándor
ur
tulajdona. 70. O l a s z
alak.
Vizfestmény. Déri Béla ur tulaj-
dona. 71. A r c k é p c s o p o r t .
Dr. Gyárfás Elemér ur tu-
lajdona. o
18
71a. K ö n y ö k l ő
n ő . Schiffer Miksa ur t u l a j d o n a ,
GRIMM R E Z S Ő született Pesten, 1832-ben. Előbb L a n d a u e r rajziskolájában, m a j d
Marastoninál
tanult,
aztán Bécsben Rahl-nál s keresett arcképfestő lett. Rövid ideig Bécsben élt, aztán Pesten, végül r a j z t a n á r lett Kecskeméten, Pécsett, s megbomlott elmével,
miután
az elmeintézetből kikerült, 1873-ben kiszenvedett. 72. A p h r o d i t é muzeum
a
habokon.
A kassai Rákóczi-
tulajdona.
Egressy
Gábor
arcképe.
Az E r n s t - m u -
zeumban. X I . terem. 30. Hugó
Károly
a r c k é p e . Az E r n s t - m u z e u m -
ban. X I I . terem. 35. 7
3. S z e m l é r
Mihály
a r c k é p e . 1859. Dr. Szem-
lér Lőrinc ur t u l a j d o n a . 74. S z e m l é r n é
arcképe.
1859. Dr. Szemlér Lő-
rinc úr t u l a j d o n a . 75. N ő i 76. N ő i
f é 1 a k t.
Eladó.
a r c k é p . Dr. Bácker Béla ur t u l a j d o n a .
77. L o v a k . Báró Kohner Adolf ur t u l a j d o n a . 78. F é r f i - a r c k é p. Molnár Károly ur (Kecskemét) tulajdona. G Y Ö R G Y I ALAJOS, atyja
ezüstműves
Peskynél,
aztán
volt.
szül.
Ő
a bécsi
is,
1821-ben, mint
akadémián
Kozina, tanul
Pesten, előbb (1845.),
beutazza Olaszországot, visszatér Bécsbe és Rahl mesteriskolájában képezi m a g á t t o v á b b . J á r t Rahl t a n á c s á r a O
19 <s» 275*
Velencében s onnét visszatérve Pestre, elsősorban arcképfestő lesz. Főbb művei : Deák Ferenc arcképe (Zalaés Pestmegye székháza), Erkel Ferenc (Tört. Arcképcsarnok). Dolgozott az Andrássy,
Károlyi,
Széchenyi,
Forgách, Lónyay, P r ó n a y családoknak. 1853. óta állit ki, eleinte genre-képeket, pl. A beteg gyermek (1885.)> Esmeralda (1856.), A szorgalmas tanuló (1859.). Később kizárólag arcképeket, 1862-ben ő felségét festi. Meghalt 1863-ban, élete delén. 79. N ő i a r c k é p. Stolp Ferenc ur tulajdona. 80. N ő i a r c k é p . Györgyi Dénes ur tulajdona. 81. G y e r m e k a r c k é p .
Nietsch Sándor ur tulaj-
dona. 82. S t é g e r
Ferenc
tenorista
arcképe.
Nietsch Sándor ur tulajdona. 83. S t é g e r n é
arcképe.
Nietsch Sándor ur tu-
lajdona. 84. N ő i a r c k é p . Stolp Ferenc ur tulajdona. 85. N ő i a r c k é p . Stolp Ferenc ur tulajdona. 86. N ő i a r c k é p . Dr. Székely Ferenc v. b. t. t. ur tulajdona 87. G r ó f
Andrássyné
é s f i a . Gróf
Andrássy
Géza ur tulajdona. 88. M i l k o v i c s Z s i g á n é a r c k é p e . Győr város tulajdona. 89. A
művész
önarcképe.
Györgyi Géza
tulajdona. 90. V á z l a t . Györgyi Géza ur tulajdona. o 20 o-
ur
91. F e l e s é g é n e k
arcképe.
Györgyi Géza
ur
tulajdona. 91a. V á r a k o z á s . R u p p Zsigmond ur t u l a j d o n a . 91b. A
piktor
WEBER
fia.
Magántulajdon.
HENRIK
szül. Budapesten
1818-ban.
Bécsben t a n u l t az akadémián, s 1840-ben hazatér, ahol arcképfestő lesz, de őt m a g a s a b b ambíciók
sarkalták.
Münchenbe megy t e h á t ú j r a az a k a d é m i á r a (1842.), ahol Cornelius és Kaulbach jó fogadják, j á r t Olaszországban, ahol Rahl-lal ismerkedik meg s festi ,,Corvin
Mátyás
budai bevonulását," mely 1855-ben a képzőműv. társ. m ű l a p j a k é n t jelent meg. Olaszországból való visszatérte u t á n Pesten dolgozott 1866-ban bekövetkezett haláláig. Főbb műveit Marastoni József lithografálta s a z , , O r s z á g t ü k r e " mellékleteként
jelentek meg.
Ilyenek:
,,Judit
és Holofernes", „Salamon király a b ö r t ö n b e n " stb. De jelentősége
arcképfestészetében
rejlik,
amely
téren
a
kor igazi kiválósága. 92. F l e i s c h m a n
Benedek
arcképe.
Weber
Auguszta urnő t u l a j d o n a . 93. A m ű v é s z
első feleségének
arcképe
1859. Vizfestmény. Weber Auguszta urnő t u l a j d o n a . 94. C s a 1 á d i k é p.
(A képen l á t h a t ó balról jobbra ;
Mosonyi Mihály, Weber Mihály, Gusztáv, Henrik, J o h a n n a , Frigyes, Mosonyiné szül. Weber
Paula,
id. Weber Mihály, Fáriánné Weber J e a n e t t e , Fárián J o h a n n a . ) Weber Auguszta urnő t u l a j d o n a . O
21
o
95. A
művész
önarcképe.
Weber
Auguszta
urnő tulajdona. 96. A m ű v é s z
második
feleségének
arc-
k é p e . Weber Auguszta urnő tulajdona. 97. M o s o n y i
Mihály zeneszerző
Weber Károly ur tulajdona.
22
•
és
neje.
FESTŐK
Á D L E R MÖR szül. 1826-ban Ö-Budán, tanult a bécsi akadémián, ahol dijat is nyert, m a j d Münchenben, Párisban s 1848-ban hazatér. Az
1851-iki
kiállításon
jelenik meg először mint csendélet- és arcképfestő, s hű
maradt
e tárgykörhöz
mindvégig.
Főbb
művei :
Báró Eötvös apoteozisa (Nemzeti Muzeum), „Mementó m o r i " (Gróf Saint-Genois tulajd. Bécs). A n y j a arcképe, s főleg önarcképe. Meghalt 1902-ben. 98. Ö n a r c k é p .
Adler Henrikné urnő t u l a j d o n a . .
99. S z i n e s r a j z .
Adler Henrikné urnő t u l a j d o n a .
A L C O N I É R E H E R M Á N , született 1798-ban, Nagy Mártonban, meghalt Bécsben, 1865-ben, nyomorban, elh a g y o t t a n a kórházban. Eredetileg K o h n n a k hivták, kikeresztelkedett s belépett a bécsi akadémiába, m a j d Róm á b a n t a n u l t , a pármai herceg udvari festője lett, járt P á pán, Pesten s Bécsben élt, ahol Amerling benső b a r á t j a volt. Éveken á t szeretett egy magyar hölgyet, akit gyakran festett, (több m i n t 10 arcképe m a r a d t ránk), de kezet nem nyerte el, végül mást vett el, de neje m e g ő r ü l t és 6 emiatt búskomorságba esett, züllésnek indult s az irgalmasok kórházában pusztult el. Különös tehetsége volt az arcképen kivül a humoros genre-re, egy zenész arcképét hangszerekből állította össze, egy néger l á n y k á t festett o 25 o-
^.ki Krisztust nem t u d j a fehéren elképzelni és feketére festi a feszületet. Főműve : gróf Károlyi László lovon (1885). Amerling megfestette arcképét. 100.
Női
arckép.
Löwenstein Arnold ur tulajd-
BOEMM T I V A D A R
szül. 1822-ben
Munkácson,
meghalt 1889-ben. Boemm R i t t a festőművésznő a t y j a . Lőcsén telepedett le, hol r a j z t a n á r volt. 1882-ben Drezdába
költözött.
Minoriták
Főbb
müve,
Mária
oltár
(Lőcse,
temploma). Főleg arcképfestő volt.
101. Ö n a r c k é p e ,
1850. F. Boemm R i t t a t u l a j d o n a .
102. R a j z . Dr. Lázár Béla ur t u l a j d o n a . BOHUN
PÉTER
Árvanagyfaluban
született
1822-ben, a t y j a ev. lelkész volt, Bécsben t a n u l h a t o t t , az ötvenes évek elején Liptószentmiklósra
került,
ahol
(1854—1863) t a n í t o t t a felső leányiskolánál, de amellett atcképfestő volt, m a j d Bialában, később Turdosinba költözött. Főbb művei arcképek a polgári kaszinóban (Liptós^entmiklóson), népviseleti rajzok az ev. iskolában. Meghált 1870-ben. 1Ö3. N ő i
arckép.
Diner-Dénes Ákos ur tulajdona.
GANZI ÁGOST, szül. Badenben, 1808-ban, meghalt Pesten, 1866-ban. Tanult S t u t t g a r t b a n , Párizsban, Ingres mellett s 1846-ban jött Pestre, megnősült és szívvel-lélekkel magyarrá lett. Főbb műve : Taglioni táncosnő arcképe (Stuttgarti muzeum). Szüret Vác vidékén
(1859.
Szépművészeti Muzeum.) Deák Ferenc arcképe (1861.) Vizfestményei kiválóak. •
26
•
104. N ő i
arckép.
Vizfestmény. Kilényi Zoltán ur
tulajdona. 105. N ő i
arckép.
Vizfestmény. Kilényi Zoltán ur
tulajdona. 106.
Leányarckép.
Vizfestmény. Kilényi Zoltán
ur t u l a j d o n a . 107. N ő i
arckép.
Olajfestmény. Nowágh Károly ur
tulajdona. '08. F é r f i
arckép.
Olajfestmény. Nowágh Károly
ur tulajdona. 109. A r c k é p . 109a. N ő i
Dr. Ágai Béla ur tulajdona.
arckép.
Lechner Ödön t u l a j d o n a .
CZAUCZIG J Ó Z S E F , született Lőcsén,
1789-ben,
előbb Müller J á n o s lőcsei festőnél, m a j d Bécsben t a n u l t 1806-tól kezdve 1810-ig. Onnét Lőcsére költözött és o t t dolgozott 1853-ban bekövetkezett haláláig. Főbb művei : Krisztus az olajfákhegyén. (Szepesszombati ev. templomban). Arcképek nagy számban lőcsei családoknál. 110.
Önarckép.
A
muzeum
tulajdona.
111. F é r f i
arckép.
felsőmagyarországi Dr. Siklossy
László
Rákócziur
tu-
lajdona. DECKER meghalt Bécsben
GÁBOR,
112. N ő l o v a g l ó 113.
szül. Budapesten
1821-ben,
1855-ben. ruhában.
F é r f i a r c k é p.
Vizfestmény. Eladó.
Vizfestmény.
Eladó.
D O K T O R A L B E R T , szül. 1825-ben Pesten, Bécsben tanult s r a j z t a n á r lett a Landauer rajziskolában, m a j d <s> 27 «*•
Borsossal együtt fotográfus lett, de a rajztanárságot ezu t á n is gyakorolta. Vizfestményeket nagy gonddal dolgozott. Meghalt 1875-ben Pesten. 114.
Női
arckép.
114a. F é r f i 114. b. N ő i
Kilényi
arckép. arckép
Zoltán
ur
tulajdona.
Magántulajdon. Magántulajdon.
D O N Á T J Á N O S , született 1744-ben Kloster-Neuzellben, Prágában végezte el iskoláit, Bécsben járt az akadémiára s 1779 óta elsősorban arcképfestő. Művei Teschenben, Bécsben, Zágrábban vannak, de már korán foglalkoztatják őt a magyar urak, részben oltárképekkel, részben arcképekkel. Ez időből való a gutti oltárkép : Krisztus keresztelése, a selmeci, tatai, zágrábi festményei. 1810-ben végleg Pestre költözik, ahol husz éven át megfestette az egész
Magyarországot
s „most
kevés
jelesebb ház találtatik, még a legtávolibb vármegyékben is, hol ezen művész kedvelt ecsetvonásait nem látni'' írja róla a „Hazai és Külf. Tudósítások." Ő festette meg Kazinczyt, Döbrenteit, Kis Jánost, H o r v á t Istvánt, Virág Benedeket,
Újfalvi Krisztinát,
Teleky
Lászlót,
Döb-
renteit, Vutkovicsot, Szemerét, Mitterspacher egyet, tanárt, R u d n a y hercegprímást, gróf Majláthot, Kollert stb., stb. Kazinczyval szoros barátságban volt, 1830-ban bekövetkezett haláláig. 115. Ö n a r c k é p . A Szépművészeti Muzeum t u l a j d o n a . G I R S I K A. Aradon dolgozott az ötvenes években. 116. N ő i
arckép.
Gozsdu Elek ur tulajdona. •*• 28
G E R H A R D T ALAJOS, született 1837-ben Pesten, s ott halt meg 1889-ben. 117. Ö n a r c k é p .
A Történeti Arcképcsarnok t u l a j -
dona. GYURKOVICH
KÁROLY,
született
1810-ben
Pesten, gyermekkorában s ü k e t n é m a lett s Vácra került s onnét a bécsi a k a d é m i á r a . Keresett arcképfestő volt. F e s t e t t oltárképet is (Szentkuti templomban, Nógrád m.) Meghalt 1874-ben Budapesten. 118. C s a l á d i
kép.
Dr. Moskovicz
Iván ur t u l a j -
dona. 119. G y u r k o v i c s
generális.
Miniatűr.
1843.
Imrédy Kálmán ur t u l a j d o n a . 120. F é r f i a r c k é p . Miniatűr. Eladó. 121. N ő i a r c k é p . Wolfner Gyula ur t u l a j d o n a . H A H N A N T A L született 1827-ben meghalt 1888-ban Capri szigetén, t a n u l t
Békéscsabán, Waldmüllernél
Bécsben, m a j d Münchenben, ahol az a k a d é m i á r a 1839ben irták be. Eleinte Csabán,
Pesten
de az ötvenes
dolgozott, m a j d
években
Olaszországba
Békésment
és ott m a r a d t . Meghalt 1888-ban. Főbb művei : IX. Pius pápa arcképe (1857), Léda (1861). Másolta
Rafaelt.
A h a l d o k l ó h o n v é d . Az Ernst-muzeumban. I X . terem. 37. HEINRICH
EDE,
született
1819-ben
Pesten
s
meghalt 1885-ben Milanóban. Sokat volt Olaszországban, ott nyomorogta á t az életét. Fő művei : Régiségbuvár. (1846. Szépműv. Muzeum). Négy évszak (1851). <s- 29
Teleki
Blanka
arcképe.
Az
Ernst-mu-
zeumban. I X . terem. 41. 122. G r ó f B r u n s w i c k a r c k é p e . Miniatűr. 1850. Dr. Figder K. ur (Bécs) tulajdona. H E S S J Á N O S M I H Á L Y . Egerben született 1768ban, a bécsi akadémián tanult s főleg bibliai s történeti tárgyú festményeit méltányolták. Főbb m ű v e i : Szent István (Eger, a lyceumi templomban), Szent Anna (agárdi templom), azonkívül sok arckép és rézkarc. egy festészeti akadémia
tervét
dolgozta
ki.
1820-ban (Kiadta
Ernst Lajos, 1898.) 123. M i n i a t ű r . Dr. Feledy Dezső ur tulajdona. H Ö F E L J Á N O S N E P O M U K , született 1786-ban? meghalt
1864-ben
Pesten.
Iskoláit
Pesten
végezte,
tanult a bécsi akadémián (1804). ahol K r a f f t t a n í t v á n y a lett.
Már az akadémiában
—
klasszicziáló
stílusban
festett — m u n k á k k a l tűnik ki, Olaszországba utazik, m a j d Münchenbe és vissza Bécsbe. Mithologiai, történet és vallásos képeket festett, elvétve arcképet is. (Pyrker egri érsek). Ösmert művei : Szent István, rákospalotai templom oltárképe, Szent Egyed, besztercei
templom
oltárképe.
van
Bécsben
a penzingi
templomban
egy
feszülete, m a g á n t u l a j d o n b a n több nagy méretű mithologiai képe. 124. O e d i p u s . JACAB,
1831-ből. Eladó.
életrajzi
adatai
ösmeretlenek.
Magyar
művész volt, mert 1826-ban B u d á t ir s nem Ofent. o 30 o-
125. V o g e 1 k. a. a r c k é p e . Szignálva Pinx. J a k a b . Buda, 1826. április 3. ISMERETLEN
FESTŐ:
126. Átkelés a
Dunán.
A fővárosi muzeum t u l a j d o n a . K Á N N H E N R I K , 1818 körül született Ó-Budán, Münchenben t a n u l t s Kassára települt
1843-ban, elő-
zetesen megnősülve s o t t festői gyakorlatot f o l y t a t v a . Később Pestre költözött s 1860-ban meghalt. 127. F é r f i a r c k é p. Dr. Fekete Ignác ur t u l a j d o n a . 128. N ő i a r c k é p .
K n o p p Lajos ur t u l a j d o n a .
129. F é r f i a r c k é p .
K n o p p Lajos ur t u l a j d o n a .
130. G y e r m e k a r c k é p .
Dr. Fekete Ignác ur
tu-
lajdona. K N O P P J Ó Z S E F (1825—1899.) művészcsaládban született, testvérei színészek és festők voltak. Bécsben és
Münchenben
tanult
(1847-ben).
Keresett
arckép-
festő, akinek erős jellemző tehetsége volt. 131. F é r f i
arckép.
Özv.
Knopp
Józsefné
urnő.
tulajdona. 132. Ö n a r c k é p .
1847. Knopp Imre t u l a j d o n a .
133. N ő i a r c k é p . Özv. K n o p p Józsefné urnő t u l a j d . 134. Ö n a r c k é p . 135. Ö n a r c k é p . KOMLÓSSY
1868. K n o p p Imre tulajdona. 1856. Végh Arturné urnő t u l a j d o n a . FERENC
135a. G y e r m e k a r c k é p . KOVÁCS
MIHÁLY,
(1817—1892). 1826. Magántulajdon. született
1818-ban
Tisza-
Szalókon, Bécsben t a n u l t Danhausernél, lakott Olaszországban, 1842-től fogva, ahol (1845) megismerkedett o
31 o-
Rahl-lal s á t t é r t annak modorára. 1848-ban hazajött, de betegeskedett s Egerben megszállt, ahol megismerkedett Tárkányi Bélával, aki hűséges pártfogója lett. Oltárképet, arcképet és történeti kepet festett igen szorgalmasan, nevezetesen : Árpád vezérré emeltetése (1853.) (Szépműv. Muz.), Dobó vezér Eger védője (1854.) (Megjelent lithografiában is.) Az ötvenes években is sokat utazott, volt Párisban, Londonban, (1863-ban),
megnősült,
Spanyolországban
hazajött s igen szorgalmasan
dolgozott 1892-ben bekövetkezett haláláig. Ipolyi
Arnold.
Az Ernst-muzeumban X. terem. 22. Önarckép. Az Ernst-muzeumban. X I V . 31. 48. 136. A m ű v é s z
neje.
Szegedy Maszák
Hugó ur
tulajdona. 137. G u t t m a n
j : a k a b a r c k é p e . G u t t m a n Géza
ur tulajdona. KOZINA S Á N D O R , szül. Sághon, 1808-ban, előbb Peschky, József
aztán
Krafft
tanitványa
(Bécs),
beutazta
nádor ösztöndijábal Olaszországot, ahol
nyolc
évig marad, hazaérve Budán telepedik meg. Majd Fehőmagyarországba megyékben
költözik,
ahol Abauj-, Sáros-,
is sokat foglalkoztatták.
1841-ben
BiharOrosz-
Országba megy, ahol igen sokat keresett (100 ezer frankot, Művészet, V I I . 202.) s 1844-ben visszatér, Pulyán telepszik le, a szabadságharc után
Londonba
költözik,
ahol 1851-ben ő és Brocky vesznek részt a kiállításon. o
32 o-
Majd visszatér, hogy 1855-ben Párisba menjen s onnan visszatérve, nemsokára meghalt. 138. S z i n y e i
Merse László
arcképe.
Dr. Szmrecsányi J e n ő ur (Kassa) t u l a j d o n a . Szinyei Merse László, Szinyei Merse Pál n a g y a t y j á ról,
ezt
irja
Berzeviczy
önéletleirásában
Albert:
,,Pulszky
Ferenc
megemlékszik a nagyatyámról,
ki az
1831 -iki cholera idejében alispán volt s kinek erélyes föllépése h á r í t o t t a el a megyéről a parasztlázadás iszonyait. Magam is hallottam
gyakran, hogy Szinyei
megyei közgyűlés által hirtelenében
a
elhatározott s t a t á -
riumot a maga felelősségére rögtön a l k a l m a z t a is és a Branyiszkó t á j á n fekvő Nagy-Vitézen a két főizgatót fölakasztatta,
amiért
József
nádorhoz
audiendum verbum ; a nádor hivatalosan
rendelték
ad
megdorgálta
a szabálytalan eljárásért, de a z u t á n bizalmasan
meg-
dicsérte az erőskezű a l i s p á n t . " (Régi emlékek. 25. 1.) B a r a b á s , K o z i n a és B u r k h a r d ,
1834-ben.
Az E r n s t - m u z e u m b a n , X I V . terem. 4. LIBAY
LAJOS, született
1814-ben
Besztercebá-
nyán, fia volt Libay Sámuelnek, a jeles ötvösnek, akinek műhelyében
dolgozott,
aztán
Bécsben
tanult
az
akadémián, m a j d gróf Beunert t a n í t j a rajzolni s h á n y t vetett
életet
élt
Olaszországban,
Ischlben,
Münchenben,
Jeruzsálemben,
s
Gasteinban,
tájrajzai
általános
tetszésben részesülnek. 1855-ben régi t a n í t v á n y á v a l , gróf o
33 o 3
Breunerrel Egyiptomba megy s útjairól számos albumot a d o t t ki. Leghíresebb a „Keleti utiképek'' (1858), erről Humbold is
elismerő levélben emlékezik meg. A fárad-
h a t a t l a n művész 1888-ban halt meg Bécsben. Művei a Szépműv. Muzeumban, a besztercebányai m u z e u m b a n , a bécsi Albertinában l á t h a t ó k . 139—149. R a j z o k é s v i z f e s t m é n y e k .
Magán-
tulajdon. 150. T á j k é p . LISZT
Olajfestmény. Plány Ervin t u l a j d o n a .
FERENC.
151—158.
Silhouettek.
Dr.
Ágai Béla ur t u l a j d o n a . MARASTONI J A K A B szül. 1804-ben Velencében, meghalt Pesten 1860-ban. Már 1840-ben a pesti kiállításon részt vett, 1842-ben Kolozsvárt arcképeket festett, de daguereotypeket is készített. 1846-ban Pesten r a j z a k a d é m i á t nyit, melynek többek közt Lotz, Zichy, Grimm stb. tanítványai. Főbb m ű v e i : A bölcsész, A jó anya. —
Fia, József
született
1834-ben
Velencében,
apjánál tanult s egészen m a g y a r r á vált, k i t ű n t arcképlithografiáival. K o s s u t h L a j o s 1847-ben. Az Ernst-muzeumban. IX. terem. 30. 159. N ő i a r c k é p . Miniatűr. Eladó. 160. A M a r a s t o n i (Van
benne
akadémia
rajz Grimm,
rajzai.
Lotz,
Zichytől
Album. stb.)
Eladó. M A R K Ö K Á R O L Y szül. 1791-ben Lőcsén. Mérnöknek képezte ki m a g á t s a rozsnyói püspöknél állást <s> 34 <•>
vállalt. A regényes vidék tájképszenvedélyét felébreszté, 1818-ban Pestre jött s b a r á t o k a t nyert, akik művészi pályára segitik. Báró Brudern József t á m o g a t t a , Bécsbe m e h e t e t t az akadémiára, mikor azonban a báró engedelme nélkül megnősült, a legnagyobb n y o m o r b a sülyedt, Arcképfestészetből,
főleg miniatűrökből
élt.
Ismerjük
egy m i n i a t ű r j é t , mely Berman S. J . m ű á r u s t ábrázolja (Bécs, Dr. Heymannál), Végre 1832-ben vágyai Mekkájába, Olaszországba mehetett, ahol hírnévre t e t t szert, s a német művészek körében, első sorban m a g a az öreg Koch, ünnepelték. L a k o t t Pizában, Firenzében, közben 1858-ban három n a p r a haza jött, amikor lelkesen ünnepelték. Olaszországban azonban haláláig, 1860-ig, a kor nagy mesterének tekintették, aki a klasszicizáló t á j k é p e t a legmagasabb fokra fejlesztette. A szépműv. Muzeumban gazdagon van képviselve. IV. B é l a
menekülése.
Az
Ernst-muzeum-
ban. II. terem. 27. 161. T á j k é p
alakokkal.
Br. Kohner Adolf
ur
tulajdona. 162. M a g y a r
tárgyú
tájkép.
Báró
Kohner
Adolf ur t u l a j d o n a . 162a. V á z l a t . Scheer E. (Bécs) ur t u l a j d o n a . Önarcképe.
Az E r n s t - m u z e u m b a n . X I V . 21.
M E L E G H G Á B O R , szül. Versecen 1801-ben. Tem e s v á r t j á r h a t o t t iskolába és korán festészettel foglalkozott, már 1820-ban m ű t e r m e volt Versecen, amikor Brocky
Károlyt
is t a n i t o t t a .
Majd Bécsbe
<s> 35 -s> 3*
ment akadémiára, miközben örökséghez j u t v á n , tanulmányútra
indul. I. Ferenc király a j á n l a t á v a l
1830-ban. Visszatérve Bécsbe, igen keresett
utazva
miniatür-
festő. Ú j r a ú t n a k indul Brocky társaságában, 1835-ben, de Triesztben szerencsétlenül jár, a tengerbe ful. 163. G y e r m e k a r c k é p .
(Melegh
Ferenc).
Melegh
Gyula ur tulajdona. 164. M i n i a t ü r a r c k é p . Kilényi Hugó ur tulajdona. 164a.
Dessewffy Antal
mesvári muzeum 164b.
Dessewffyné MEZEY
arcképe.
1829. A te-
tulajdona. arcképe.
L A J O S szül.
meghalt u g y a n o t t 1880-ban.
Ugyanazé.
1820-ban Nagyváradon s Szinyei-MersePált
t a n i t o t t a , ő maga a bécsi és müncheni iskolában képezte ki magát, nem az akadémián, de egy vándor panoramafestőnél. 1848-ban mint arcképfestő települt le Nagyváradon s 1868-ban fotográfus lett, de emellett festett is. Egész életén át k ü z d ö t t a megélhetésért. Főleg arcképeket is vallásos tárgyú festményeket csinált. 165. M a d o n n a . MOLNÁR
Mezey Vilma urnő tulajdona.
J Ó Z S E F szül. Zsámbokon
1821-ben.
Bécsben, Münchenben (1847.) és Párisban tanult, volt Markó,
Dannhauser,
Schwind
tanítványa.
Tájképek
mellett történelmi és vallásos kompozíciókat is csinált, — eleinte főleg a bécsi iskola szellemében. Főbb művei : ,,Dezső önfeláldozása", — de később főleg tájképfestő lett, aki a természetet Markó szemével látta 1899-ben bekövetkezett haláláig. 35
Erzsébet
királynő
Nagy
Lajos
sír-
j á n á l . Az E r n s t - m u z e u m b a n . I I I . 10. G R Ó F N Á K Ó K Á L M Á N N É szül. 1820-ban Temesvárott,
meghalt,
1882-ben
Nagy-Szent-Miklóson.
Rendszeres r a j z o k t a t á s b a n nem részesült, de Amerling volt tanítómestere, sokat másolta a holland művészeket. 166. T a n u l m á n y f e j . ORLAI
Eladó.
P E T R I C S SOMA szül.
1822-ben
Mező-
berényben. P á p á n Jókai és Petőfivel egy iskolába járt, szoros barátságot k ö t ö t t e k . Marastoninál t a n u l t
rajzol
gatni, m a j d Bécsbe ment, hol Waldmüller és Münchenbe, hol Kaulbach voltak mesterei. Visszatérve előbb Debrecenben, m a j n Pesten telepedett le. Azután is gyakran u t a z o t t külföldön s igen sokat dolgozott, főleg történelmi tárgyakat
és Petőfi életéből vett genre-eket 1880-ban
bekövetkezett
haláláig.
Az Ernst-muzeum Petőfi termében műveinek egész sora látható. Az
ónódi
országgyűlés.
Az
Ernst-
muzeumban. V I I . terem 20. P E S K Y J Ó Z S E F szül. 1820-ban Pesten. A negyvenes és ötvenes években
keresett
arcképfestő.
Apja
is festő volt, fia, Ede is festő lett, de utóbb fotográfusnak ment. Ő maga vallásos képeket és arcképeket festett. Ismert műve ,,Szent Nepomuk J á n o s " (Oltárkép a törteli templomban),
Noli me
tangere
1870-ben. •«• 37 •*•
(Börzsöny).
Meghalt
167. R e ö k
István
arcképe.
Dr.
Rombauer
Emil ur tulajdona. 168.
Reöck
istvánné
arcképe.
Dr.
Rom-
bauer Emil t u l a j d o n a . 169. N ő i
arckép.
Dr. Jankovich
Béla
vallás-
és
Béla vallás-
és
közoktatásügyi miniszter ur tulajdona. 170. N ő i
arckép.
közoktatásügyi
Dr. Jankovich
miniszter ur t u l a j d o n a .
PÓSA GUSZTÁV 170a T a n u l m á n y i f e j . 1847. München. R u p p Zsigmond ur tulajdona. Q U I T T N E R MIKSA szül. Vágujhelyen 1825-ben. Bécsben tanult az akadémián és Pesten dolgozott. Meghalt az ötvenes évek végén, fiatalon. 171. Ö n a r c k é p .
Vágfalvi
Quittner
Zsigmond
ur
tulajdona. RÉVÉSZ GYÖRGY 171a. L e á n y ,
Bécsben tanult,
gyümölcscsel.
Kassán élt.
Eladó.
R O M B A U E R J Á N O S szül. 1782-ben Lőcsén. Sokáig élt Oroszországban mint arcképfestő, ahol megnősült. O t t festette Feszler J . Aurél történetírót (1832.) (jelenleg az Akadémia tulajdonában), I. Sándor cár arcképét, Krisztus feltámadását (Czorkoviczky herceg gyűjteményében), m a j d visszatért Eperjesre, ahol több képe l á t h a t ó : Hitetlen T a m á s (1834. az ev. szegényházban) főleg igen sok arcképe.
A kassai
Rákóczi-muzeumban
két arcképe van, 1827 és 1830-ból. Rombauer szorgalmasan dolgozott 1849-ben bekövetkezett haláláig. o 38
172. Ö n a r c k é p .
1840. Dr. R o m b a u e r Emil ur
tulajdona. 173. H o l l a e n d e r
Leo arcképe,
Dr. Hol-
laender Dezső ur t u l a j d o n a . 174. H o l l a e n d e r
L e o n é 1828. Dr. Hollaen-
der Dezső ur tulajdona. SAAR,
KARL
VON
(1771—1853.)
bécsi
festő,
jeles miniatürista. 175. B á l
után,
Borsos
képének
másolata,
példája a magyar mester korára gyakorolt nagy hatásának. Dr. Uliman Imre ur (Bécs) t u l a j d o n a . S C H A F F E R ' B É L A született
1815-ben
Nagyká-
rolyban, Bécsben tanult s csendélet festő lett. Meghalt Düsseldorfban
1871-ben.
Főművei:
Csendélet (bécsi,
cs. kir. muzeumban), Eisler Fanni szobra (Szépm. Muz.) Csendélet (Kassai Rákóczi Muzeum.) 176. C s e n d é l e t .
A
Kassai Rákóczi
Muzeum
tulajdona. SCHIMON F E R D I N Á N D , született Pesten, 1797ben, meghalt u g y a n o t t 1852-ben. A harmincas évek elején énekes volt S t u t t g a r t b a n ,
de már ott is arcképfestő
egyszersmind, festvén a württembergi királyt is többek közt.
1841-ben Pestre jön s a
Miatyánk-utcában,
a
Balla-féle házban dolgozott, főleg m i n t arcképfestő. 177. A r c k é p .
Radó Vilmos ur t u l a j d o n a .
S C H Ö F F T ÁGOSTON, született 1809-ben Pesten, Bécsben tanult és beutazta csaknem az egész világot. Kelet-Indiában sokáig élt, járt o 39
^
Perzsiában,
ahonnét
a negyvene: évek elején tért vissza, magával akvarellbe . festett műveit s Calcuttában
hozva
festett
arc-
képeinek vázlatait. Elutazása előtt festette le Széchenyi István grófot (1835.). Visszatérve Európába, Velencében telepedik le s ott készült művei közül több a bécsi muzeumban van. Gazdag ember volt,
nagy gyűjtő,
de
1863-ban tönkre megy, mindenét eladják és megőrül. 1888-ban halt meg. 178.
Önarckép.
A Történelmi Képcsarnok t u l a j d .
S I K Ö MIKLÓS, született Sepléren 1816-ban, korán feltűnt rajztehetségével, de csak 1844-ben m e n t ki a müncheni akadémiára, a szabadságharc u t á n R o m á n i á b a menekült, ahol Ghika herceg t á m o g a t á s a mellett dolgozott. 1856-ban Barabásnál vizfestést tanult, azóta állandóan Kolozsvárt dolgozott. Utolsó nagyobb
munkája
Őfelsége arcképe (1896, Maros-Torda vármegye). Meghalt 1900-ban Marosvásárhelyt. 179. N ő i a r c k é p .
Vizfestmény.
Gróf
Teleki
Do-
mokos ur tulajdona. 180. N ő i a r c k é p . Vizfestmény. Gróf Teleki Domokos ur tulajdona. 181. Ö n a r c k é p e . A kolozsvári muzeum tulajdona. 181a.
ifjúkori önarcképe.
Rajz.
Gróf
Teleki
Domokos ur t u l a j d o n a . STERIO 1821-ben,
KÁROLY,
meghalt
Pesten
született
Sarkán,
1862-ben,
tanult
(Bánát) Bécsben,
k i t ű n ő vizfestő. Főbb művei : ,,Magyar K o n y h a " (1854) a Szépműv. Muzeumban, s igen szorgalmas arcképfestő, a népéletből vett genre-képei több albumban megjelentek.
182. S t r i x n e r
arcképe.
Vizfestmény.
Kilényi
Zoltán úr tulajdona. 183. N ő i
a r c k é p . Olajfestmény. Magántulajdon.
184. N ő i
a r c k é p . Vizfestmény.
Dr. Politzer Alfréd
úr tulajdona. 185. N ő i
arckép.
Magántulajdon.
186. F é r f i a r c k é p . Dr. Bodor Zsigmond ur t u l a j d o n a 186a. és b.
Színezett
SZÁLÉ
ISTVÁN,
litográfiák. született
1811-ben
Losoncon,
tanult Bécsben, Rahl-nál, festett t á j - és történeti képeket. Főbb m ű v e i : Zrínyi a költő (1854), Dugonics Nándorfehérvár ostrománál (1857). Meghalt 187. Ö n a r c k é p . SZAMOSSY mestere,
A Történelmi ELEK,
1890-ban.
Képcsarnok
Munkácsy
született Déván,
1826-ban.
tulajd.
Mihály Gimnáziumot
és papnöveldét végzett Gyulafehérvárott, m a j d a bécsi Pázmáneumba Bécsben
Rahl
került s Bécs festővé tette. tanítványa
lett,
1855-ben
1850-ben Velencébe
u t a z o t t , ott m a r a d t négy évig, azután h a z a j ö t t és restaurálgatásból
élt,
Békésgyulán ismerte fel Munkácsy
nagy tehetségét s a helyes útra terelte. Később rajzt a n á r lett Nagyváradon s nyugalomba lépése után meghalt Budapesten 1888-ban. 188. N ő i
arckép.
188a. T a n u l m á n y .
Szamossy L. ur. t u l a j d o n a . A temesvári Muzeum t u l a j d o n a .
S Z E N T G Y Ö R G Y I J ÁNOS, született 1820-ban, Kassán, tanult Bécsben Peteméi, s főleg csendéletet festett, de t á j k é p e t is. Meghalt
1860-ban Pesten. Az esztergomi;
kassai és fővárosi muzeumban több műve o
41 o-
található.
189. P e s t
és
Buda
l á t k é p e . A fővárosi
mu-
zeum tulajdona. 190. A
budai
várhegy
és
Dunapart.
A
fővárosi muzeum tulajdona. 191. C s e n d é l e t .
Dr. Ágai Béla ur tulajdona.
V I Z K E L E T Y B É L A (1825-1864) történelmi kompozíciókat csinált, Aradon, Lúgoson m a j d Bécsben tanult. Főművei: Mátyás az igazságos, Kinizsi, Attila. Önarcképe. F é r f i a r c k é p . 1859. A temesvári Muzeum tulaj d. ZICHY MIHÁLY
1827-ben született Zalán, már
egyetemi évei alatt inkább a rajz vonzotta, mintsem a jus. Marastoni iskolájába került, de a család ellenezte a művészi pályát, felküldte Bécsbe, de o t t egyenesen Waldmüllerhez csatlakozott, aki nagyon megszerette és nagyrabecsülte. I t t Bécsben,
egészen
biedermeier-szellemben
dolgozott. Festette : ,,A koporsó lezárása", ,,A haldokló lovag",
i m á j a " c.
képeket.
1847-ben az orosz cár leánya számára r a j z t a n á r t
,,A meggyógyult
leány
kerestek
és Waldmüllert hivták meg, de az maga helyett
nagy
elismeréssel irt levélben Zichyt ajánlotta. így került ki Oroszországba, ahol — többszörös megszakítással — élete legnagyobb részét töltötte. Innéttől kezdve művészete elhagyja a Biedermeier-formákat és zseniális
rajzolóvá,
Dorrénál is hatalmasabb képzeletű művészszé fejlődött. Meghalt 1907-ben. 192. O r o s z
hercegnő,
1861. Eladó.
193. N ő i m i n i a t u r, 1852. Dr. Bischitz Gyula ur tulajdona. 193a. T a n u l m á n y f e j . o
42 o-
Magántulajdon.
SZOBRÁSZOK
A L E X Y K Á R O L Y született Poprádon, 1823-ban, Bécsben tanult, beutazta
Münchent,
Drezdát,
Párist.
1844-ben Mátyás király, 1847-ben Mária Terézia szobrát tervezte. 1848-ban m i n t á z t a (Barabás rajza alapján) Hegedűs Sámuel szobrát (a nagyenyedi főiskola könyvtárában). 1852-ben
Londonba
csinált, s 1861-ben
jött
a
Vigadó
Batthyány
szobrait, Lajos
Deák
gróf
ment,
vissza.
Ferenc
szobrát
ahol kis
Sándor
Király
bronzszobrát,
stb. Utóbb
lett a fővárosnál és Bécsben halt meg Mátyás
síremléket
Itthon ő készítette el
szobra.
rajztanár
1880-ban. Kisfaludy
a r c k é p e . Az Ernst-Muzeumban V. és V I I .
teremben. F E R E N C Z Y ISTVÁN
1792-ben született
Rima-
szombaton, előbb lakatos volt, v á n d o r ú t r a kelt, eljut Bécsbe és benne ott művészi hajlandóságok ébrednek fel. Beiratkozik az akadémia ércmetsző osztályába,
majd
szobrász akar lenni s R ó m á b a megy Canovához. De csak Thorwaldsenhez jut be m á r v á n y m u n k á s n a k .
De Cano-
vával megismerkedik s a nádor, ki ott találja, ösztöndíjat ad neki. Ezalatt készült el ,,A pásztorlányka," V I I . Pius érme. Ekkor rövid látogatásra haza indul, de itthon reked. Dolgozni akar, de ahhoz m á r v á n y kell. Márványt o
45
megy keresni. Az irók pártolják s tervezi a Mátyás-emléket. Ez a terve dugába dől, agyonkritizálják és a szükséges pénz sem gyül egybe. Ez elkeseríti, összetöri gipszeit és visszavonult Rimaszombatba,
ahol 1856-ban
meg-
halt. Révai
Miklós
s z o b r a . Az Ernst-muzeum-
ban, X I I . ter. 67. GUTTMAN J A K A B , született
1815-ben Aradon,
mint fegyverkovács került Bécsbe, m a j d Metternich herceg pártfogása mellett az akadémiára került, 1841-ben kiállítja a herceg szobrát, felkelti a figyelmét Rotschild bárónak, akinek szobrát elkészíti s 1845-ben
Rómába
megy. O t t csinálta IX. Pius pápa szobrát, Chorin Áron aradi rabbi síremlékét, Sármon és Delila, Psyche és Ámor, A genius és az ifjú stb. cimü kompozícióit. Pesten rendszeresen kiállít, 1852-ben egy olasz költőnő c. művét. Olaszországból Angliába, m a j d Párisba ment, ahol beleszeret Rachelbe, a színésznő visszautasítja és ő beleőrül fájdalmába, 1861-ben meghalt Bécsben. 194.
Egy
olasz
költőnő.
1852.
Guttman
Géza ur tulajdona. KUGLER FERENC ben.
Főműve
Deák
született
Sopronban, 1837-
Ferenc-szobra (1865), Liszt
Fe-
renc mellszobra, a Pulszky-család síremléke, reliefben, továbbá „Szent István hitterjesztő ú t j á b a n " , szintén relief (Ormos Zsigmond számárakészült.) Meghalt 1875-ben. 195. R e l i e f e k . Dr. Fekete Ignác ur tulajdona. Z Ü L L I C H R U D O L F született o 46
Gyulafehérvárott,
1813-ban, rendszeres művészi kiképzésben nem részesült, de R ó m á b a került, ahol Tenerani szobrásznál a Canovaiskola formafelfogásába bevezették. A negyvenes években R ó m á b a n élt, onnét küldte haza műveit, gróf Gyulainak, Döbrenteinek és Petrichevich H o r v á t h
Lázárnak,
kik önzetlenül pártfogolták, 1855-ben hazajött, de itthon készült műveivel nincs szerencséje, Párisba költözik, ahol glyptikával
foglalkozik, nevelő lesz s utazás
közben
1889-ben Kairóban meghalt. Főbb művei : J u n o, M a donna,
1845. K a t o n a József emlék (1858), Kisfaludy
Sándor szobra (1860). Vörösmarty ban, X I I .
arcmása.
Az
Ernst-muzeum-
teremben.
SZENTPÉTERY Rimaszombatban,
JÓZSEF,
meghalt
ötvösmester, klasszicizáló
született
1781-ben,
1862-ben, Pesten, Ízlésben
dolgozik.
hírneves Főművei
,,Nagy Sándor győzelme Dáriuson" (1832) ,,Nagy Sándor keresztül vezeti seregét a Granicuson" (Bécs,
császári
kincstár) ,,Pórus király elfogatása." „Krisztus a
Kál-
várián", „Arbellai ü t k ö z e t " (1852). 196. P ó r u s
király
elfogatása.
Ezüst
Eladó. 197. É k s z e r .
Dr. Engel Aurélné t u l a j d o n a .
ZSARNÓCZY ALAJOS,
1819-ben született Zem-
plénmegye egy kis f a l u j á b a n . Nagy nyelvtalentum volt, a középiskolát és egyetemet játszva végezte el, de ügyvédi gyakorlatot nem kezdett soha. Egész életén á t a maga ú t j á n haladt s különcködéseért igen sokat kellett szeno
4 7 o-
vednie. Magába zárkózott, filozófiával és politikával foglalkozott, irt 1846-ban a horvátországi viszonyokról hoszszabb cikksorozatot, várva, hogy politikai
éleslátását
észreveszik. De nem történt semmi és ő élt egymagán, bánatát, keserveit versben, zenében és főleg — nyirásban fejezve ki. A bécsi muzeum egy ilyen nyirott t á j k é p é r t 3000 f r t o t a j á n l o t t fel, de ő keveselte és a m ű r e m e k e t szétszaggatta ! Unokaöccse 1885-ben a m u z e u m n a k négy darabot ajándékozott. 198—216. Á r n y k é p e k , nyay
(tájképek). Dr.
Hor-
Ödön ur t u l a j d o n a . Magyar
porcellánok
és
ékszerek
a vitrinákban. A porcellánok Farkasházi Fischer Zs. ur, és Dr. Lévai Ödön ur tulajdonai. Az ékszer-gyűjtemény tulajdona.
Dr. Engel Aurélné
urnő
A Hallban L I G E T I M I K L Ó S következő 1. Anonymus.
Bronz és m á r v á n y
művei: 2500.—
2. Madonna. Márvány
6000.—
3. Szent István. Márvány
1200.—
4. T a n u l m á n y . Márvány
3000.—
5. Faun és Vénusz. Bronz
400.—
6. Forradalom. Bronz
1500.—
7. F a u n és Vénusz. Színezett kő
4500.—
8. Fiu akt. Márvány
2000.—
9. Bestia. K u t . Márvány
6000.—
10. F a u n és Vénusz. Bronz
400.—
11. Alvó nő. Márvány
800.—
12. Ártatlanság. Színezett m á r v á n y
®
<s> 4 9 ***
1500.—
AZ E R N S T - M U Z E U M E D D I G A K Ö V E T K E Z Ő KIÁLLÍTÁSOKAT 1. S Z I N Y E I
RENDEZTE: M E R S E P Á L gyűjteményes kiállí-
tását. 2. K E R N S T O K K Á R O L Y N A K a j d e b r e c e n i megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA
ÉS
BRANGWYN
gyűjteményes
kiállítását. 4. F É N Y E S A D O L F u j a b b festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MI KLÓS rajzainak gyűjteményes kiállítását. 6. F R A N C I A
IMPRESSZIONISTÁK
és
HER-
MÁN L I P Ó T gyűjteményes kiállítását. 7. I V Á N Y I - G R Ü N W A L D és Dr. S O N N E N F E L D
BÉLA
ZSIGMOND
festményeinek gyűjteményének
bemutatását. 8. F E R E N C Z Y
KÁROLY
ujabb
festményeinek
és rajzainak kiállítását. 9. L I G E T I M I K L Ó S szoborművésznek gyűjteményes kiállítását.
©
•
50 •
AZ
ERNST-MUZEUMBAN
A
KÖVETKEZŐ
FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK : 1. Dr. Y B L E R V I N : Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI A L B I N : A Spanyol
aranykor
mű-
velődése. 3. OLGYAI V I K T O R :
Brangwyn és a rézkarc.
4. Dr. F E L E K Y GÉZA : Fényes Adolf művészete. 5. Dr. L Á Z Á R B É L A
tárlatvezetést rendezett, a
csendélet művészetéről t a r t v a 6. SZÁSZ Z O L T Á N : 7. S Z É P
ERNŐ :
előadást.
A női szépség és elegáncia.
Költemények.
8. K E M É N Y SIMON : Novellák. 9. N A G Y E N D R E : A modern művészetről. 10. B Á R D O S A R T H U R : 11. V I T É Z M I K L Ó S :
Az impressionismusról.
Iványi-Grünwald Béla mű-
vészete. 12. S C H I L L E R O T T Ó :
A modern festészet pro-
blémái. 13. Dr.
FIEBER
HENRIK:
A szines
szobrá-
szatról. 14. Dr. L Á Z Á R B É L A három előadást a biedermeier
művészetről. 15. SOMOGYI
a magyar
MÓR zongoraművész
bemutatta
biedermeier-zeneszerzőket.
16. M E I E R - G R A E F E :
H a n s von
17. P R O F . Dr. B I E R M A N N :
-*• 51 **
Marées-ről.
El Greco-ről.
