MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) által fenntartott
Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.)
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013
Bevezetés ................................................................................................................... 4 1. Az iskola nevelési programja .................................................................................. 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai ........................................ 5 1.2. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai ................................................ 10 1.3. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ................................ 11 1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................... 12 1.5. Az egészségfejlesztés iskola feladatai ........................................................... 20 1.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................... 21 1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka ................................ 25 1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 27 1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .................. 30 1.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................... 31 1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................ 35 1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................. 39 1.13. A felvételi eljárás különös szabályai ............................................................. 40 2. Az intézmény helyi tanterve .................................................................................. 41 2.1. A választott kerettanterv................................................................................. 41 2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .............................................................................................................................. 65 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....................................................................................................... 66 2.4. Mindennapos testnevelés ............................................................................. 67 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............................................................................................................................. 67 2.6. Érettségi vizsga .............................................................................................. 67 2.7. Projektoktatás .............................................................................................. 102 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.................................... 102 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................................................................................................. 103 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................... 113 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............... 114
2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......................................................................................................... 115 2.13. Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................... 117 2.14. Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................. 122 2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............................................................................................................................ 131 2.16. A hitoktatás ................................................................................................ 136 3. Szakmai programok ............................................................................................ 138 4. Záró rendelkezések ............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Melléklet ............................................................................................................. 287
3
Bevezetés A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium több mint 60 éves múltra tekint vissza. Az iskola múltja, tanárai és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy egyrészt őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, másrészt olyan korszerű, megújuló iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon felel meg az új kihívásoknak, elvárásoknak. Magyarországon eddig a Bencés Rend elsősorban gimnáziumi oktatással foglalkozott és az egyházi iskolák között is arányaiban igen kevés, amelyik a szakképzésen keresztül szeretne a fiatalsághoz utat találni. Iskolánk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 14-18 éves, továbbá a 18 éven felüli, valamint a felnőtt korosztály számára vonzó módon nyújtja a szakmatanulás lehetőségét, miközben erkölcsös életvitelre, egymás megbecsülésére, szeretetére, megbízhatóságra neveli a fiatalokat, illetve a felnőtteket. Értelmes életcélt szeretnénk nyújtani számukra, egy szakma szeretetét és tudását, mely elkísérheti őket egész életükön át. Biztosítani szeretnénk számukra a színvonalas szakmai képzés segítségével, hogy iskolánkból kikerülve könnyen munkához jussanak. A becsületes, megbízható, magas szakmai tudással rendelkező szakember örök érték. Ezért fontos volt a Rend vezetőinek az a kezdeményezése, és támogatása, melynek értelmében iskolánkat a 2009/2010. tanévben új telephelyekkel, tagintézményekkel, új tevékenységekkel bővíthettük, igazán országos méretűvé fejlesztve intézményünket. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tekintetében fenntartója a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (továbbiakban: Pannonhalmi Főapátság), - melynek beiskolázási körzete országos – úgy döntött, hogy a többcélú közös igazgatású közoktatási intézményt kettéválasztja, azaz kiválással új jogi személyiséggel rendelkező szakképzési fő irányultsággal rendelkező intézményt hoz létre, Szent Benedek Gimnázium és Szakképző Iskola néven. Az anyaiskola Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a „régi hagyományokat” megőrizve a tanulókat a felsőfokú tanulmányok megszerzéséhez szükséges alapismeretekre, továbbá új kezdeményezésként az érettségire épülő egyházi élethez kapcsolódó OKJ szakképzések megszerzésére készíti fel tanulóit. A 2013/2014. tanévtől újabb tagintézménnyel bővülünk – fenntartói jogok átvételével – Kiskunfélegyházán. Szakképzési palettánk tovább bővült, mivel a gépészeti és informatikai szakmacsoportba tartozó OKJ képzések már e két szakmacsoportban két tannyelvű képzés keretében is folyhatnak Kiskunfélegyházán magyar-német, ill. magyar-angol nyelven. A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium alaptevékenységét az alábbiak szerint rögzítjük: - „a művelődés céljait és az ifjúság jellemének alakítását akarja megvalósítani”, - „kiemelt értéknek tekintjük azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdasági világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak”, - „diákjaink értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudással rendelkezzenek”, - „megteremtjük a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akik vagy akiknek a szülei a nevelésben fontosnak tartják a keresztény hit és erkölcs értékeit,” 4
-
-
„az általános középiskolai és szakképzési programunk mellett a leghatékonyabb nevelési eszköz a kollégiumi élet, amely önfegyelemre, közösségi gondolkodásra, lelki és szellemi igényességre kívánja tanulóinkat formálni,” „feladatunk a műveltség átadása, az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése” „a művelődés nemes, emberi eleméhez hozzá akarja adni az isteni kinyilatkoztatás és a keresztény élet többletét is.
1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium lehetőséget akar adni azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket katolikus nevelésben szeretnék részesíteni. Iskolánk nyitva áll más keresztény egyházak hívei előtt is és mindenki előtt, aki elfogadja alapelveinket. A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium olyan korszerű szaktárgyi tudást közvetít, amely megfelel az állami követelményeknek, így felkészít az érettségire és a továbbtanulásra is. Ugyanakkor átfogó nevelésre és oktatásra törekszik, amely döntően meghatározza mind az egyes tantárgyakban való oktatást, mind az iskolai élet alakítását. A bencés iskola hagyományának megfelelően több akar lenni, mint tisztán oktatási intézmény. Ezért hangsúlyozza más, a hagyományos oktatáshoz kevésbé kötődő készségek felébresztését és lehetőség szerinti kifejlesztését is. A tanórák szerves kiegészítését szolgálják a különböző sport-tevékenységek, a közösségalakító, a természet-megismerést is szolgáló túrák, a környezet- és természetvédelmi nevelést segítő oktatás, a (tanulmányi) kirándulások, a múzeumés színházlátogatások, a színjátszó kör, az olvasókör, az önképzőkör, a hangversenyek, az előadások és az őket követő beszélgetések, a filmbemutatások megbeszélésekkel, a zenetanulási lehetőség, az idegenvezetési elméleti és gyakorlati képzés, a könyvtárhasználat, a KRESZ, a számítástechnika és az irányítástechnika elemeinek elsajátítása, az énekkar, a néptánc, az agyagozás, a képzőművészeti és egyéb tevékenységek. Ezeknek a lehetőségek és adottságok szerinti beépítése a "képzésbe" jelentős gazdagodást jelenthet. A hitre nevelésnek az iskolánkban különleges helye és értéke van. Bízunk abban, hogy iskolánkban össze lehet kötni "az időleges és az örök célokat" a felnövekvő ember oktatásában és nevelésében. Tudjuk, hogy a hit nem emberi teljesítmény terméke, hanem Isten ajándéka; a hit elfogadása az egyes személyek szabad beleegyezését feltételezi. De azt is tudjuk, hogy "a hit hallásból ered", s ezért mindent megteszünk, hogy a hozzánk kerülő fiatalok a Szentíráson keresztül megismerkedjenek a hit elemeivel és az üdvösségtörténettel, hogy felébresszük bennük az igényt Isten keresésére és arra, hogy vágyakozzanak utána. Állandó "igehirdetésünkkel" Istenre irányuló kérdéseikre válaszolunk, személyes beszélgetéseinkkel ösztönözzük, kísérjük és támogatjuk törekvéseiket, és segítséget nyújtunk nekik, hogy meggyökerezzenek a személyesen elfogadott hitben. A Szent Benedek által hangsúlyozott istenkeresés intézményünk vallásos nevelésének 5
alapja. Ezért a hitoktatás nevelésünk szerves része. A hittanon tanultak életté alakítása szervezett formában a, a közös imádságokon és a beszélgetéseken történik. A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium az ökumenizmus szellemében nyitott a más hitvallású keresztények előtt is. Az iskola szeretne az a hely lenni, ahol a felnövekvő fiatalok megtanulják megismerni a más hitvallású keresztények értékeket közvetítő hitvallását is, s így az egység építésén munkálkodnak, és a keresztény tanításban elmélyülve, hitből fakadó életre találnak. Az iskola oktatásában, nevelésében és légkörében meghatározó tényező a benedeki Regulában hangsúlyozott "discretio", a bölcs mértéktartás (64. fej.). Benedeket bizalmatlanság tölti el a szélsőségekkel szemben, viszont nagyra értékeli a higgadtságot, a megfontoltságot, a kiegyensúlyozottságot és a körültekintést. Iskolánk arra törekszik, hogy megtalálja a helyes mértéket, a próbát kiállt értékek és a jelen kihívásai között. A középfokú oktatás nevelési és oktatási alapelvei azt a célt szolgálják, hogy növendékeink érettebb személyiségekké váljanak, akik világnézetüket majd meggyőződéssel vállalják, és képesek lesznek arra, hogy keresztény felelősséggel alakítsák életüket a családban, a hivatásukban, az egyházban és a társadalomban. A katolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus. Az egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). A II. vatikáni zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”1 A katolikus iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az egyház a katolikus iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. kánon) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:
1
II. vatikáni zsinat „Gravissimum Educationis Momentum”(G.E.3.)
6
az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; a keresztény értékrend; az egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; az intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása; az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének hatására fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra: „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”2 A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokások automatizálásának. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. Valljuk, hogy minden gyerek Isten gyermeke, ezért él benne egy olyan mag, amelynek kibontakozását segítve, mindegyikük képes saját fejlődését irányítani a számára legmegfelelőbb irányba. Számunkra ez azt jelenti, hogy feltétel nélkül szeretetre méltóak. A kibontakozás-kibontakoztatás egy időbeli folyamat, amelyet kísérni kell. Az iskola világos, áttekinthető, kiszámítható kereteket biztosít ehhez a folyamathoz. Az egyéni fejlődés-fejlesztés kísérése személyes törődést és odafigyelést követel, amit a legteljesebb módon meg akarunk adni növendékeinknek. Hisszük, hogy mindez növendékeinket segíti a felelős, szabad választásban és az ön-meghatározásban.
2
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal
7
A tananyag átadása közben hozzásegítjük őket, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok után, hogy azokat kritikusan megvizsgálva, beépítsék eddigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel hozzásegítve őket a későbbi folyamatos fejlődéshez, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére. Elősegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja. Mi az emberek közösségbe tartozó egyének, mely közösség élete is egy folyamat keretekkel, lehetőségekkel, amelyeket mi magunk, a természeti környezet, és Isten állít elénk. Elengedhetetlen hogy ebben a folyamatban megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), ne ismerjük fel, ne becsüljük, ne szerettessük meg diákjainkkal. Mindezek közül kiemeljük egymás és a természeti környezet megbecsülését, az egymással való együttműködést és felelősségvállalást, a hűséget, egyszóval a szeretetet. Célunk újra felfedeztetni diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. Minden egyes tanuló képességeit és adottságait mérlegeljük, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit alkalmazzuk. Igyekszünk bevonni őket a keresztény közösség életébe, és a tapasztalatra épülő hitoktatás által növeljük hitüket. Lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítjuk a minőségi tudáshoz, a közösséghez és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. Kollégiumaink „családias” légkörben, mintegy szociális védőhálót kialakítva, az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében nevelik és oktatják növendékeinket. Olyan kollégiumi élet kialakítására törekszünk – megőrizve a helyi már kialakult hagyományokat, - ahol tanár és diák jól érzi magát, a szülő pedig biztos abban, hogy gyermeke jó helyen van. Pedagógiai munkánk célja, hogy A diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Cselekvő elkötelezettségre neveljük diákjainkat az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesztjük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességüket. A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. A diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze. 8
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, tanulói a haza felelős polgárává váljanak. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze, reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja, váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.
A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.
Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa. Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat), kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága. Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). A kulturált szórakozás igényét kialakítsa, törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra. Megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat. A tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához, a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú a kulcskompetenciák fejlesztése. Tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, hogy megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról.
A digitális írástudás elterjesztése.
A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése.
A nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése, önálló intézményi innováció megvalósításával, differenciált tanítás-tanulás megvalósításával. Célunk az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést preferáljuk. 9
1.2. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 3 Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni élmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: szakkörök, kirándulás, zenetanulás, kézművesség, iskolanapok szervezése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szeressék és ismerjék meg tágabb és szűkebb környezetüket, ezért feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük diákjainkkal országunk, városunk és iskolánk múltját, hagyományait és jelenét. Ezt a feladatot minden osztályban a történelem és osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. Bekapcsolódunk városaink életébe, minden városi rendezvényen és megemlékezésen részt veszünk. E mellett kialakítjuk saját iskolai hagyományrendszerünket is, melyeket ápolunk. Kiemelten kezeljük az ország és a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartjuk Európához való tartozásunkat is. Minden évben két-négy napos tanulmányi kirándulásokat szervezünk az osztályoknak szakmai képzés, hazánk és a környező országok megismerése céljából. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató képességek kibontakozását.
programokkal
támogassa
az
egyéni
Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, a keresztény világszemlélet és a világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.
3
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal
10
Etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetése által segítse elő az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdasági fejlődéséhez. Minden képzési területünkön tantárgyszerűen foglalkozunk a környezetünk egészségének megóvásával, kialakítjuk diákjainkban a saját maguk iránti esztétikai igényt. Ahhoz, hogy diákjainkban kialakuljon az egészséges életmód iránti igény meg kell ismertetnünk diákjainkkal az egészséges életmód szabályait és a káros szenvedélyek elkerülésének lehetőségeit. Ezt a feladatunkat az osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. De erre még külön délutáni foglalkozások keretében is igen nagy hangsúlyt fektetünk. Minden évben a különböző aktuális egészségügyi világnapokon szintén foglalkozunk az egészséget károsító különböző problémák megelőzésével és törekszünk arra, hogy diákjaink minél többet tudjanak ezekről, hogy ellent tudjanak állni a kísértésnek. Vetélkedőket, plakátversenyeket szervezünk, ezekkel is igyekszünk felkelteni az igényt az egészséges életmód iránt. Élet közeli tanulási környezetben az iskolai nevelés-oktatás során jutassa el a tanulókat a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz. Fordítson figyelmet az emberiség előtt álló közös, globális problémákra, legyen nyitott a különböző kultúrák iránt. A tanulási stratégiák alkalmazásában tevékenységrendszerét biztosítsa.
a
sokszínűségre
törekvés
1.3. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás és büntetés formái: házirend szabályozza
11
A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények elkerülését elősegítő módszerek (személyes kapcsolat, felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). Eszközök és eljárások alkalmazása: előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;
használják az infokommunikációs eszközöket,
a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket (tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, tantárgytömbösítés, projektoktatás, témahét); a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy az segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; az SNI tanulók esetében a sérülés specifikus fejlesztést, az egyéni haladást alkalmazzuk; a tanításunk fő elve és teendője a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; a tanítási-tanulási helyzeteknek, a tanulásszervezési módoknak és értékelési eljárásoknak alkalmazkodniuk kell az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, hogy azok támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását [valamely műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (moduláris oktatás, epocha stb.)]; a különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítanunk mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.
1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő körülöttünk élő embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a hegyi beszéd, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé.
12
Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult – jórészt másutt és más körülmények között kialakult – egyéniséggel érkeznek meg a középiskolába. Így első feladatunk, a tanulók személyiségének megismerése, a középiskolai életbe való beépítése és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. A tizenkettedik évfolyam jelentősége rendkívül nagy még a felnőttoktatásban is, hiszen a tanulók pályaválasztási döntéshelyzetbe kerülnek. A helyes döntés alapja a reális önkép kialakulása, mely az előző évek helyes értékelésén alapulhat. A tanári munka egyik legnehezebb feladata az, hogyan vezessük rá tanítványainkat a helyes önértékelésre, a megfelelő pályaválasztásra. Ebben a folyamatban kiemelkedő a tanárok pályaorientációs tevékenysége. Megemlítendő, hogy ez is az osztályban tanító összes tanár feladata, hiszen a sokféle érdeklődésű diák sokféle irányítást kíván. Egészen más jellegű kapcsolatrendszert kíván meg az érettségi utáni képzés. A tanár-diák kapcsolat azonban itt sem mellőzhető. Szükséges megállapítanunk, hogy bár a képzéseink jellegüket tekintve hasonlóak a főiskolák és az egyetemek képzéseihez, mégis az alkalmazható és alkalmazandó módszereink nem lehetnek még hasonlóak sem a felsőoktatási intézményekhez. Fontos feladat, hogy rávezessük diákjainkat arra, hogy változatlanul középiskolás tanulók, így elkerülhetjük a szükségtelen konfliktusok kialakulását. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladataink:
a hitre nevelés szője át iskolánk mindennapi életét,
a hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához és életkorához, ismerje és tartsa be Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényeit (főparancs, tízparancsolat), amely az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi, alakuljon ki tanulóinkban az erényes élet igénye (állandó készség a jó akarására és megtételére),
tartsa be a négy sarkalatos (kardinális) erényt: 13
okosság: az a begyakorolt körültekintés, józan ítélőképesség, mely által az általános erkölcsi irányelveket mindennapi tetteiben a körülmények mérlegelésével alkalmazza.
igazságosság: adja meg mindenkinek, ami neki jár - Istennek a teremtményi hódolatot - a közösségnek, hazának, társadalomnak kötelességeink teljesítését, embertársainknak a velük való kapcsolatoknak vagy megállapodásoknak megfelelő javakat, szolgáltatásokat, tartozásokat.
erősség: rendelkezzen a lélek erejével, legyen állóképessége a jó ügyekben, a szorongatások, szenvedések, küzdelmek között.
mértékletesség: gyakorolja be és uralkodjon az emberi szenvedélyek fölött mind testi természetű dolgokban (falánkság, élvezetek, nemi vágy, mozgás stb.), mind a szellemiekben (harag, kíváncsiság, rendetlen kívánság, túlzásokra való hajlam).
ismerje az isteni erények célját, Istennel való kapcsolatát, adományait, amelyek az együttműködésünkkel bontakoznak ki. (hit, remény, szeretet)
1. A HIT: a legfőbb Igazság szavának, igéjének feltétlen elfogadása annak alapján, hogy Isten nem téved és nem téveszt meg.
2. A REMÉNY: bizalomteljes ráhagyatkozás a legfőbb Jóra, aki minket üdvözíteni tud és akar; vakmerőség nélkül, de Isten irgalmában bízva életünknek az öröklét felé irányítottsága.
3. A SZERETET: akaratunk minél teljesebb egyesülése Istennel, aki maga a Szeretet; felebarátaink szeretete Istenre való tekintettel és Isten példája szerint. A szeretet gyümölcsei: a béke, öröm, megbocsátó és adakozó jóindulat.
tartsa be az evangéliumi parancsokat és tanácsokat, hogy a bűnt elkerülje és a jót tegye, hogy foglalkozásának, képességeinek megfelelően legyen példamutató cselekedeteiben, igazságban és szeretetben - családja, munkahelye, embertársai körében.
minden igazi jócselekedetében érezze a kegyelem hatását, legyen együttműködő.
Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladataink:
az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése,
a megismerés képességének fejlesztése,
az önismeret, a céltudatosság kialakítása,
a helyi ill. a kerettantervre épülő tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása; a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése; 14
pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése;
életszerű helyzetek bemutatásával készítse fel a diákokat az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira; nyújtson lehetőséget az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására; az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogassa a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet; a tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hasson ki egész felnőtt életükre és segítse elő helytállásukat a munka világában is. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladataink: a gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása,
szociális kompetenciák fejlesztése,
a helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén elvégzendő feladataink
diákjaink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait,
tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek, alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége, Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját, tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés területén elvégzendő feladataink diákjainkban alakuljon ki a törvénytisztelet, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, melyet az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez,
tartsák be az együttélés szabályait, aktívan vegyenek részt a közügyekben,
rendelkezzenek a kreatív, önálló kritikai gondolkodással, az elemzőképességgel és alakuljon ki bennük a megfelelő vitakultúra, a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások során alakuljon ki a tanulókban a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás. 15
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése terén elvégzendő feladataink elő kell segíteni a tanulóink kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését, amely a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapszik, hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell őket abban, hogy érezzék, alakítani tudják fejlődésüket, sorsukat, életpályájájukat, a megalapozott és helyes önismerettel váljanak képessé arra, hogy másokat megértsenek, tiszteljenek, szeretetteljes emberi kapcsolatokat létesítsenek, boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi életet tudjanak kialakítani. A családi életre nevelés terén elvégzendő feladataink olyan erkölcsi normák, harmonikus családi minták közvetítése, amellyel a család szerepe erősödik, foglalkoznunk kell a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításával, a szexuális kultúra kérdéseivel, fel kell készíteni diákjainkat a felelős párkapcsolatok kialakítására, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére. A testi és lelki egészségre nevelés területén elvégzendő feladataink az egészséges életmódra nevelés során segítsük hozzá diákjainkat az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez, legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a módszereinek alkalmazására,
stresszkezelés
legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére
társas
sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek, a családdal együttműködve készítsük fel diákjainkat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, hogy bármilyen helyzetben tanulóink a káros függőségeket elutasítsák, bennük ilyen szokások ne alakuljanak ki. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén elvégzendő feladataink diákjainkban alakuljon ki az akadályozott, hátránnyal élő, beteg, sérült, fogyatékos emberek iránti együttérző és segítő magatartás, fejlesszük szociális érzékenységüket - a saját élményű tanuláson keresztül képességüket (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez, 16
pedagógusaink szenteljenek figyelmet minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségére. Fenntarthatóság, környezettudatosság területén elvégzendő feladataink növendékeink ismerjék és becsüljék az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában használják az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel, a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljon meghatározóvá a tanulóink számára, fel kell készítenünk őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, hogy ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció területén elvégzendő feladataink átfogó képet kell nyújtanunk tanulóinknak a munka világáról, amelyek révén kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére, fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés területén elvégzendő feladataink diákjainkanak hasznosítható ismeretekkel kell rendelkezniük a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézményekről és folyamatokról, ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén, tudják mérlegelni döntéseik közvetlen kockázatát,
és közvetett következményeit és
lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés területén elvégzendő feladataink növendékeink értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, felelős résztvevői legyenek a nyilvánosságnak, ismerkedjenek meg a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. készüljenek fel a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. 17
A tanulás tanítása területén elvégzendő feladataink a pedagógus keltse fel az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban tanítsa meg diákjait arra, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. tegye képessé őket arra, hogy a tanulók új helyzetekben is képesek legyenek alkalmazni a a megszerzett tudást, folyamatosan növelje a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetősége szerint a tanulás eredményességét, a tudás minőségét értékelje. Összegezve: A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:
A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.
A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának:
a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke),
a „személyre szabott”,- az egyén szükségleteire épülő neveléshez szükséges a személyiség elmélyült és pontos ismerete. Ezért a személyiségméréseknek is fontos szerepet szánunk a személyiségfejlesztés folyamatában, az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önértékelés, önbizalom, önművelés, megfontolt ítélőkészség, önfegyelem, stb.), a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (nyitottság, befogadókészség, tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),
(folyamatos
tanulás,
a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.)
mélyüljön el bennük a hazájuk itránti szeretet,
kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
18
a tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése,
a belső csendre, elmélyülésre való igény felkeltése,
hűség Istenhez és embertársainkhoz,
tisztelje az emberi jogokat és a demokrácia értékeit, sajátítsa el aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességeket, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt, rendelkezzenek kellő önállósággal, az emberközpontú (nem csak gyermekközpontú) iskola megvalósulását szeretnénk elérni, ahol lehetőség nyílik a harmonikus személyiség alakulására, ismerjék meg és kontrollálják önmagukat, a személyiségfejlesztés során elsődleges eszköznek a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk. A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a diákok természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Elvárásaink tanítványainktól a következők:
rendelkezzenek alapvető az erkölcsi ismeretekkel,
részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban,
az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség,
tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt,
mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása,
alapos, rendszeres és pontos munka,
a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése,
készüljön fel az esetleges pályamódosításokra,
őrizzék meg a személyes méltóságukat,
az önfejlesztés, önművelés igénye és szokása alakuljon ki bennük,
váljanak a tanulók tudatos fogyasztókká, tudják mérlegelni a döntéseikkel járó kockázatokat, tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. alakuljon ki bennük az okos gazdálkodás képessége, személyes felelősségen alapuló környezettudatos magatartás,
a házirend felelős betartása.
19
1.5. Az egészségfejlesztés iskola feladatai A hozzánk kerülő fiatalok, ill. fiatal felnőttek életüknek az egyik legkritikusabb, legsérülékenyebb időszakában vannak. A serdüléssel a szülői kapcsolatok gyengülnek, erősödik a kortárs csoportok és az egyéb információhordozók szerepe a tanulásban és felvilágosításban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagymértékben meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, preferenciáik kialakítását. Az iskola tehát a családi környezet mellett a szocializációnak azon színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Felnőtt diákjaink egy része viszont már saját családot alapított, munka mellett gyermeket nevel, számukra is fontos az egészséges életmód és az egészségkárosító tényezőknek a megismertetése. 1.5.1. Alapelve, célja: Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában, bővítse, korszerűsítse a pedagógusok és a tanulók egészségi ismereteit.
Fejlessze az életvezetési képességeket.
Az iskolai egészségnevelési tevékenység tervezett, ütemezett végrehajtása,
Az oktatási-nevelési tevékenység egészséges környezetben való biztosítása, a környezet egészségtámogató jellegének erősítése.
Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.
Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.
Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.
Valósítsa meg a mindennapi testedzést.
Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.
Az iskola-egészségügyi ellátás tervezett biztosítása,
Az egészségfejlesztésben érdekelt partnerek együttműködésének koordinálása.
1.5.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: az egészséges életmódra nevelés feladatait, területeit, eszközeit, a 0-3 éves gyermekek tudatos, következetes, folyamatos gondozásának teendőit;
a korszerű táplálkozás illetve a gyermek korszerű táplálásának alapelveit;
és biztosítani tudják a gyermekek egészséges mozgásfejlődését. Ismerik a mozgás szerepét az egészséges életmódban;
a családdal való helyes, hatékony együttműködés követelményeit és lehetőségeit.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 20
A Magyar Vöröskereszttel együttműködési megállapodás alapján.
1.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember természeténél fogva közösségi lény. A kisebb közösségek létjogosultságát mindig az adja, hogy tagjai egymást bizonyos értékek megszerzésére, megvalósítására és megőrzésére segítik. Igazi erőforrásunk azonban az a nagy közösség, melyre Krisztus üzenete közvetítését, lelki irányításunkat, az istendicséret folytatását bízta a földön: az Egyház. Aki a kinyilatkoztatott tanítás átadásával és magyarázatával, az apostoli idők óta adott parancsok, tanítások által, hagyományaival és szokásaival is formál minket napról napra Krisztus hasonlóságára. Iskolai közösségnek törekednie kell a Szent Benedek és Don Bosco által hangsúlyozott személyes embertársi kapcsolatra, tanár és diák, tanár és tanár, diák és diák között. Ennek az iskola más szükséges elvárásaival szemben elsőbbsége van. E személyes kapcsolatokból kialakuló közösségnek döntő jelentősége van a nevelés sikerében. Az iskola csak akkor tud értelmesen és sikeresen tanítani és nevelni, ha él a tanárok és a diákok között a bizalom és az összetartozás. A közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert az oktatónevelő folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidős tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is; A közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének; olyan forrássá, amelyből az egyén erőt meríthet, továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is. A pedagógusok számára talán a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, hiszen az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a tanuló közösségben elfoglalt helye. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, melegmegengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét. Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység fő területei:
Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák
Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: tanulószoba, szakkörök, szombati „csendes óra”, tanévkezdő- és tanévbefejező „csendes nap” - rekollekció, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások
Diák önkormányzati munka
21
1.6.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Osztályközösség kialakítása Az iskolába bekerülő új osztályok diákjai még nem alkotnak közösséget. Meghatározó szerepe van az osztályfőnököknek, akiknek a legkülönbözőbb helyekről összegyűlt gyerekekből osztályközösséget kell formálni. Szerencsés, ha már az első félév során sikerül kialakítani azokat az alapelveket, normákat és elvárásokat, amelyek alapján megkezdődhet a közösséggé formálódás. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.
segítségnyújtással,
Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést.
A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
A kooperatív együttműködésből adódó feladatok, elvárások megfogalmazása,
A másság elfogadása,
A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség, Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Népünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismertetése. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését, s annak közösséget igénylő és formáló erejét.
Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.
Átgondolt tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy azok fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel, fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést, segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére, 22
ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismertesse meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátíttassa el azokat az ismereteket és gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, segítse a tanulók kezdeményezéseit, hozzájárul a közvetlen tapasztalatszerzéshez, ösztönzi a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységet, törekedjék arra, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, úgy irányítsa a tanulókat, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, a közösségfejlesztő munkája során olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölésére törekedjék, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervez, törekedjék olyan közösség kialakítására, fejlesztésére, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, nevelő-oktató munkája során segítse az olyan csoportok kialakulását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.
Az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét.
Ezen a szinten jut fontos szerep a DÖK-nek. Az intézményben több DÖK tevékenykedik. Közülük kell az iskolai szintű DÖK-öt megválasztani, akik aztán gyakorolják a törvényben előírt jogaikat 1.6.2. Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: határozzon meg olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket,
tudjanak felelősséget vállalni egyéni vagy közös tetteikért,
a társadalmi együttélés erőszakmentesség jellemez,
szabályainak
kölcsönös
betartása,
amelyet
az
a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben, hatékonyan működjön együtt,
fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket,
a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása, 23
hatékony kommunikáció, kockázatfelmérés és vállalás alapján, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, együttműködés jellemezze, sajátítsa el a kooperatív munkát, rendelkezzen empátiával, tudja kezelni a stresszt és a frusztrációt, legyen fogékony a változások iránt, rendelkezzen megfelelő tudással, támogassa a fenntartható fejlődést, a veszélyhelyzeteket előzze meg, kezelje egyéni és közösségi szinten, különböző nézőpontok figyelembe vétele által, a döntések kritikus és kreatív elemzésével vegyen részt a döntéshozatalban, küzdje le személyes állampolgári jogait,
előítéleteit,
törekedjen
kompromisszumra,
vállaljon aktív szerepet a környezettudatos szemlélet kialakításában,
törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.
ismerje
Harmadik szint: az iskola, mint vallási közösség Arra kell törekednünk, hogy az iskolán kívüli életben különböző szervezetekhez tartozó fiatalok létrehozzák a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium vallási közösségét az iskola vezető hittantanárának az irányításával és a többi hittantanár aktív részvételével Negyedik szint: diákkörök létrehozása Az iskola tanulói az egyes tantárgyakban való jártasság elmélyítésére, illetve a tehetségek kibontakoztatására diákköröket, önképzőköröket hozhatnak létre, amelyhez szakmai segítséget kérhetnek tanáraiktól. Összefoglalva: minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat; a tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelése;
egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása;
az értékek megőrzése és gyarapítása;
a tanulók jó közérzetének megteremtése;
harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel;
a különböző kultúrák, életmódok, vallások, szokások megismertetésével nyitottá, megértővé tenni tanulóinkat a másság iránt; a tanulók ápolásában;
közvetlen
részvételének
segítése
a
nemzetközi
kapcsolatok
a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése.
24
1.6.3. A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái
osztályfőnöki órák, szakórák, szakmai gyakorlatok, sportkörök;
tanulmányi kirándulások, gyárlátogatások
sportversenyek;
különböző közös programok (pl. színház, hangverseny, mozi-, múzeumlátogatás stb.);
iskolai- és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek, megemlékezések;
iskolai hagyományőrzés (pl. sportnapok, egyházi és társadalmi ünnepek, stb.).
1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka 1.7.1 A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 25
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.7.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
26
1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.8.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órák és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség. A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs órák adjanak alkalmat tanulóinknak, az intézményünkben szervezett foglalkozásokon pedig, a pedagógusok beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítsék diákjainkat a pályaválasztásban. A kiváló, jó és kevésbé tehetséges tanulóknak egyaránt szorgalmazzuk a képességüknek és érdeklődési körüknek megfelelő felsőoktatási intézményekben, ill. egyéb oktatási intézményekben való továbbtanulást, továbbképzést! 1.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A pedagógusok feladata, hogy az újonnan érkezett diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését. A diákok felzárkóztatása ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában! Minden tanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat! A gyengébb képességű diákok számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt! A felzárkóztatás három formáját alkalmazzuk: alapok pótlása – főleg a belépők esetében jelentős, mivel pótolni szükséges az általános iskola adta tudás és az új iskola induló tudásszintje közötti különbségeket; hagyományos felzárkóztatás – a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, ill. olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják az iskolai tanítás-tanulás során elsajátítani az ismereteket, ettől több, vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek. alkalmi felzárkóztatás –azok estében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. bukás, témazáró írása előtt, vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése esetén elmaradnak a korrepetálástól. A továbbiakban is a folyamatos felzárkóztatást szorgalmazzuk tanulóink körében. 1.8.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A belépő diákoknak - akár tanköteles korúak, akár a tizenharmadik osztályosok, akár felnőttoktatásban részt vevő felnőtt korú egyének, - nem kisebb jelentőségű kérdésekkel kell megismerkedniük, mint az adott iskola tantervi és nevelési követelményeivel, kulturális, társadalmi, gazdasági helyzetével, funkciójával, élethivatásra felkészítő jellegével. Fontos, hogy a tanuló mielőbb megismerje a többcélú intézmény és annak helyi hagyományait, annak ápolásába öntevékenyen 27
bekapcsolódjék. E nélkül az adoptáció nélkül a tanuló lélektelenül, idegenként, vagy ellenségesen szemléli az új környezetet. A deviáns életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése a formális csoportban (osztály). Ennek többféle oka lehet (pl. szülői problémák); az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet és zavart viselkedéshez vezethet. A feszültség csökkentésének módszerei:
a figyelem megosztása (kiiktatja tudatából az ellentmondást)
ideológia kovácsolása (gyakori és közismert önigazolás)
kompromisszum képzése (passzivitás vagy kitérés)
kábítás (a szerfogyasztás mint időleges "felejtés")
menekülés (kilépés a helyzetből, tragikus formája a szuicidum).
Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal, az a személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit. Mivel a nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek a problémák megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció: Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az arra illetékes személyek, szervek közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: Ez tartozik főleg az iskola feladatai közé. Ez már a meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a viselkedés pozitív irányú átépítése. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Meggyőződésünk, hogy minden magatartásbeli és beilleszkedési zavar valamilyen törés következménye, melyet a tanuló a szocializációja illetve életútja során elszenvedett. A javulás ennek a törésnek és következményeinek helyes feldolgozásán alapul. Úgy gondoljuk, hogy nem a zavarok megszüntetése a legfőbb cél, hanem azok feldolgozása. Olyan pedagógiai tevékenységről beszélünk, ahol a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, a hittantanár, az iskolaorvos és a védőnő összehangolt munkájára van szükség. Az utóbbi időben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma megnőtt. Ez ugyan általános tendencia, de a 28
keresztény iskolában ennek a problémának a kezelése hangsúlyosabb. Ezt tükrözi a társadalom, a szülők felénk irányuló elvárása is. Elsődlegesen az osztályfőnök segíti a diákok beilleszkedését, kíséri figyelemmel fejlődésüket. A személyes figyelmen kívül objektív visszajelzésre is törekszünk. Iskolai rendünket minél világosabban próbáljuk megfogalmazni, hogy egyértelmű keretek között folyjék a közös tanulás, nevelés. A kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésében a család segítségre szorul. Következésképpen a megoldás útja is innen indul: a rendezett emberi kapcsolatok kialakítása és tartós fenntartása. Éppen ezért fontos a szülők, a pedagógusok és a gyermekek jó kapcsolata, valamint a tanulók kortárs- és csoportkapcsolatainak figyelemmel kísérése. 1.8.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét e folyamatban betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. Szám szerint is emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Kiemelt figyelmet fordítunk a HH, HHH, SNI, BTM diákokra. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, a kábítószer, és egyéb erkölcsi veszélytől. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Iskolánk számára fontos, hogy segítse tanulói személyes és szakmai fejlődését. Ennek érdekében igyekszik minden veszélyt elhárítani, ami a zavartalan fejlődést akadályozza. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülő(k) életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval. 1.8.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Minél fiatalabb valaki annál kevésbé felelős azért, hogy milyen szociális környezetben él. Egyre jobban felelős azonban azért, hogy mit kezd ezzel a 29
helyzettel, milyen változások mellett kötelezi el magát. Felelősnek érezzük magunkat, hogy tanulóink szociális környezetén javítsunk, és segítsük őket a változás és a fejlődés lehetőségének felismerésében és kivitelezésében. Minden szellemi és anyagi lehetőséget megragadunk erre. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget teremtünk az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére a következőkkel:
tehetséggondozó programok szervezése,
motiválást segítő differenciált tanulásszervezést alkalmazunk,
felzárkóztató foglalkozások szervezése,
szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,
a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,
motiválás arra, hogy a rászoruló tanuló tanulószobai vagy étkezési ellátásba részesüljön.
tanszersegély,
alkalmi segély hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, nagyobb kiadás esetén,
táborozásokhoz,
rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénybe vételére figyelemfelkeltés,
drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,
tájékoztatás a szociális juttatások fogadóórákon, esetleg családlátogatáson,
lehetőségeiről
szülői
értekezleteken,
felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon,
pályaorientációs tevékenység erősítése (osztályfőnöki és szakmai órákon).
iskolai, alapítványi támogatás.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, az adott helyzetben szükséges Szolgálatokkal (Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal), a gyermekorvossal, a védőnővel és az iskolapszichológussal.
1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl –
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, 30
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben
ki kell kérni.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
1.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.10.1.Iskolahasználók az iskolai közéletben A szülőkkel való együttműködés, a diákok családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a jó nevelésoktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért meg kell teremtenünk azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az iskola legfontosabb partnere nevelési programjának megvalósításában a szülő és a tanuló. Sajátos a kapcsolata az iskolának mindkét féllel, mert konkrét nevelési céllal és küldetéssel rendelkező partner elvárásai lehetnek a másik féllel szemben, sőt esetenként a gyerek érdekében még konfliktusokat is vállalhat. A családdal együttműködve, egységes nevelési szemléletre törekedve lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés folyamata. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A szülők egyrészről, mint a „szolgáltatás” megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét 31
viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi, és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. 1.10.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülő jogait és kötelességeit az Nkt. 72. §-a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció hatásköréb tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok megszerzése, az osztályfőnök feladata. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működhet, amennyiben a szülők kezdeményezik ilyen érdekképviseleti szerv létrehozását. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői szervezetét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői szervezet az egyes osztályok szülői szervezetéből áll. Az osztályok szülői szervezetének elnökei és tagjai választják az iskolai szülői szervezetének vezetőit: elnököt és a tisztségviselőket. A szülő az iskola életével kapcsolatos kérdésekben véleményezési joggal bír. Az iskola vezetősége és a szülői szervezet között a kapcsolatot a szülői szervezet elnöke, illetve a szülői szervezet összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskolai szülői szervezet képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 1 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola Szülői Szervezet elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői. Szükség esetén összevont osztályfőnöki, szülői, szaktanári, tanulói megbeszéléseket tartunk. A szülői értekezlet lehet osztály, tagintézményi (telephelyi) és iskolai szintű. Az iskolai és tagintézményi (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. A kilencedik osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja 32
be az igazgató az iskolát, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. Fogadónapok, fogadóórák A fogadónapok és órák feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, külön órák vétele, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Szülői fogadóórát valamennyi pedagógus tanévenként több alkalommal tart, amelyen a szülő és a pedagógus személyesen találkozva beszélheti meg egy-egy tanuló egyéni fejlődését. Nyílt tanítási nap Ennek feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskola oktató-nevelő és szakmai munkájának mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási és gyakorlati órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, munkájáról. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. A felnőttek részére is szervez az iskola, ún. „tájékoztató délutánt”. Ezen alkalommal az iskolában oktatott szakmákról, adott szakmák tantárgyairól és a felnőttoktatás követelményeiről szaktanárok adnak tájékoztatást a felnőttoktatásba jelentkezők részére. Írásbeli, digitális tájékoztató Ez azt a célt szolgálja, hogy a szülőket tájékoztassuk a tanulók tanulmányaival, magatartásával, illetve a különféle iskolai, vagy osztályszintű programokról. (pl.: igazolatlan osztálykirándulás,)
hiányzás,
bukásértesítő,
rendkívüli
szülői
értekezlet,
Bemutató tanítások: Az iskolaválasztás megkönnyítése céljából szervezzük szülőknek, diákoknak. 1.10.3. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.10.3.1. A diákképviselet fórumai A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A tanulók jogait és kötelességeit az Nkt. 46. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja. 33
A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fóruma a diákönkormányzat (DÖK). Az iskola diákokat érintő kérdéseiben a tanulók tájékozódhatnak az osztályfőnököknél, illetve az igazgatónál közvetlenül, vagy a diákönkormányzat képviselőin keresztül közvetetten. Az illetékesek legkésőbb egy héten belül kötelesek választ adni. Számít az iskola a tanulók értékelésére és javaslataira az iskola oktató-nevelő munkájában, munkatervének és környezetének kialakításában. Erre évente szervezett lehetőséget biztosítunk. Számít az iskola a diákok részvételére az iskola és környezte rendjének fenntartásában. Ennek egyik módja az ügyeletesi feladat, melyet a felsőbb évesek látnak el. Osztálykeretben ugyanezt a feladatot látja el a hetes. 1.10.3.2. Diákönkormányzat (DÖK) Iskolánk pedagógiai programja a személyességre építve a tanulói részvételt természetesnek tekinti, és rögzíti a DÖK és minden diákszervezet és kör szervezésének jogát és feltételeit. A nevelőtestületnek kötelessége kezdeményezni a DÖK létrejöttét, s amennyiben létrejön legitim DÖK, az iskola minden feltételt megteremt működéséhez. A DÖK maga határozza meg működési rendjét, kompetenciája határait. A határok meghúzása a törvény keretei között autonóm módon történhet, ezt meghaladó igény esetén a nevelőtestülettel kell egyeztetni a tanulói igényeket. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, munkájukat pedagógus segíti, rajta keresztül is fordulhatnak a diákok az iskola vezetőségéhez. Az osztályközösség a DÖK legkisebb egysége, amely küldöttet delegál a DÖK vezetőségébe. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, valamint az iskola ifjúságvédelmi felelősével. A DÖK szerveződése, felépítése a tagintézményekben is ugyanúgy történik, mint a székhelyen. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmények vezetői, a DÖK vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. Az iskola igazgatója tanévenként egyszer a diákközgyűlésen ad tájékoztatást, illetve hallgatja meg a tanulók észrevételeit, javaslatait, melyen a tagintézmények DÖK küldöttei is részt veszenek, ők képviselik a telephelyek diákságát. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata A Nkt. 48. § alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a DÖK tevékenysége révén. A fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a DÖK munkáján és a diákközélet - ODB működése, diáktanács megbeszélései, diákközgyűlés vagy diákparlament lebonyolítása stb. - megvalósításán keresztül. 34
A DÖK működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával. Az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során.
1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.11.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 2011. évi CXC. tv. 6.§, 20/2012 EMMI r. 26-45.§, 7980.§ bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.
idő
alatt
(tanév
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.11.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, pótló vizsgákra javítóvizsgákra vonatkozik. 1.11.3. Továbbhaladás tanulmányok alatti vizsga letételével A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javító vizsgán nyújtott teljesítménye (a felsorolt vizsgák a továbbiakban együttesen: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
35
Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát (amennyiben kérelmezi) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az iskolai nevelés-oktatás szakaszában (szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végéig) a kétszázötven tanítási órát, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húszhúsz százalékát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen (a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségének), ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie, a szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Egy osztályozó vizsga – kivéve, ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Az intézményben az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgánál az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. 36
Osztályozó vizsga esetén a tanuló továbbhaladását iskolánk abban az esetben biztosítja, ha a tanuló az osztályozó vizsga tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot szerzett, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után valamennyi intézménytípusban. Osztályozó vizsgát a hatályos jogszabályok szerint az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskolaváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén). Különbözeti vizsga letételére minden év május 31-éig (keresztféléves képzés esetén december 15-éig) van lehetőség. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet (keresztféléves képzés esetén az osztályt záró félévi osztályozó konferenciát követő egy hónapon belül, a továbbhaladó osztályba történő zökkenőmentes visszacsatlakozás érdekében lehetőség szerint minél előbbi időpontban, ugyanakkor annak figyelembevételével, hogy a tanulónak lehetősége legyen sikeresen felkészülni a vizsgára). Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. Tanulmányok alatti vizsgát – jogszabályban meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 37
Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga részletes szabályairól a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-73.§ rendelkezik és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseket a 143.§ tartalmazza. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja! A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi és a szakmai vizsga teljesítéséről bizonyítványt kap. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írhatja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Szintvizsga A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába átvett 16 szakmában, a gazdasági kamarák – együttműködve az érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, közreműködve a szakképző iskolákkal és gyakorlati képzőhelyekkel – felhatalmazást kaptak a szintvizsgák szervezésére. A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. A szintvizsga a tanuló számára kötelező, függetlenül attól, hogy tanulószerződést kíván-e kötni. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara a tanév kezdetét megelőzően pótló szintvizsgát szervez. A szintvizsga értékeléséről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „A gyakorlati szintvizsga általános szabályairól és eljárás rendjéről szóló szabályzata” című dokumentuma rendelkezik. A magasabb évfolyamba lépés alapfeltétele a szintvizsga sikeres elvégzése. 1.11.4. Az értékelés rendje Az érettségi vizsgát a 100/1997 Kormányrendelet szabályozza. A szakmai vizsgát a 20/2007 (V.21) SZMM rendelet és az egyes szakmákhoz tartozó SZVK-k szabályozzák. 38
Osztályozó, javító, pótló, különbözeti vizsgák során közismereti tárgyak esetében az érettségi szabályzat, szakmai tárgyak esetében a vonatkozó SZVK százalékos értékei mérvadóak. 1.11.5. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak részei Irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika
írásbeli és/vagy szóbeli vizsga
Fizika
írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika
gyakorlati vizsga
Testnevelés
gyakorlati + szóbeli vizsga
Társadalomismeret
szóbeli vizsga
Hittan
szóbeli vizsga
Szakmai alapozó tárgyak
írásbeli + szóbeli vizsga
Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon)
írásbeli + szóbeli vizsga
Kiscsoportos szakmai gyakorlat
írásbeli + szóbeli vizsga
1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.12.1.Iskolaváltás Középiskolai tanuló átvétele esetén a korábbi iskola igazolása alapján az ott addig elért érdemjegyeit figyelembe vehetjük a tanuló osztályzatainak kialakításakor. Szakképző évfolyamokra más hasonló vagy azonos szakképesítés esetében a tanuló átvehető a korábbi iskola igazolása, és a tanuló ott szerzett érdemjegyei alapján.
39
1.12.2. Átjárhatóság A 10. évfolyamokon lehetőség van arra, hogy a tanuló másik szakmacsoportban folytathassa tanulmányait a következő feltételekkel
az osztályváltást megengedik az osztályok létszámkorlátai,
az idegen nyelv tanulása nem okoz órarendi problémát, vagy az elsajátítandó idegen nyelvből a tanuló megfelelő szinten áll, esetleg különbözeti vizsgát tesz, a választott tárgyat leadni lezárt félév után lehet, új tantárgy felvételekor az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő.
1.13. A felvételi eljárás különös szabályai Jelentkezés 9. évfolyamra Általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli középfokú felvételi eljárás keretében vehető fel, a hatályos jogszabályokban részletezett módon. A felvételi követelményeket az egyes tagintézmények a felvételi eljárást megelőzően minden évben közzéteszik az Oktatási Hivatal által biztosított hivatalos fórumokon, a központi felvételi tájékoztatóban és az iskola honlapján. A felvételi eljárás részét képezi az alkalmassági beszélgetés. Jelentkezés szakképzési évfolyamra Az iskola szakképzési évfolyamára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a középiskolát sikeresen teljesítették (érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek), vagy a szakiskola esetében a 8. illetve a 10. évfolyam követelményeit teljesítették, rendelkeznek a szakmára vonatkozó bemeneti kompetenciákkal, és megfelelnek a szakmák által előírt alkalmassági, ill. egészségügyi követelményeknek. Az a tanuló, aki jelentkezésekor is tanulói jogviszonyban áll iskolánkkal és az érettségi vizsga vagy a szakiskola követelményeit is iskolánkban teljesíteti, tanulói jogviszonyát folytatva lép az iskola első szakképzési évfolyamába. Tanulói jogviszony keletkezése A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. (A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel.) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. 40
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. 2.1.1. Szakiskola A közismereti képzés heti óraszámai Nappali munkarend szerinti képzés 1/9. évfolyam Komplex műveltségterület Heti óraszám Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv 2 Matematika 2 Társadalomismeret (történelem, társadalmi és 2 Természetismeret (biológia, fizika, kémia, 3 Testnevelés 5 Osztályközösség-építés (életvitel, etika – 1 Hittan 2 Szabadon tervezett Természetismeret (biológia, fizika, kémia, 1 Matematika KÖZISMERET ÖSSZESEN 20
2/10. évfolyam Heti óraszám 1 2 1 1
3/11. évfolyam Heti óraszám
5 1 1
5 1 1
12
1,5 10,5
2
41
2.1.2. Szakközépiskola A közismereti képzés heti óraszámai tagintézményenként, szakágazatonként Balatonfüred Rendészeti terület (XXXVIII), kert és parképítés (XXXIV), vendéglátóipar (XXVII), turisztika (XXVIII), élelmiszeripar (XXXVI) szakágazatok (4 évfolyamos) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol/német) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (Etika helyett) hittan Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezett órakeret (a fenti óraháló tartalmazza ezeket az órákat is) Idegen nyelvek (angol/német) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika Művészetek Rendelkezésre álló órakeret Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4+1v 4+1v 4* 4* 3*+1v 3*+1v 4* 4 3+1v 3+1v 2 3 3+1v 3+1v 1 2 2+1v 1+1v 2 2 1 2 1 2 1 1 1 2* 1* 2v* 1v* 5 5 5 5 1 1 1 1 6
7
8
11
4 1 1
4 1 1 1 1
4 4 óra a választható tantárgyakból 35 1
4 4 óra a választható tantárgyakból 35 2
1 1 35 2
36 2
v: választható tanóra (11. és 12. évfolyamon heti 4 óra kötelezően választandó) **: A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. *: csoportbontást igénylő órák
42
Budaörs Informatika (XIII) szakágazat (4 évfolyamos) Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett) Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika Gépírás és iratkezelés Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9. § 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) Mindösszesen
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti óraszám 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2
2
3 1 2 1
3
2 2 2
2 2 1 1 1 5 1
5 1
5 1
1 1
1 1 1
1 1 1
1
1
1 1 29
1 1 29
27
24
2 31
2 31
1 28
2 26
1 5 1
1 1
1
43
Budaörs Kereskedelem (XXVI) szakágazat (4 évfolyamos) Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett) Biológia Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Gépírás és iratkezelés Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9. § 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) Mindösszesen
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti óraszám 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2
2
3 1 2 1
3
2 2 2
2 2 1 1 1 5 1
5 1
5 1
2 1
1 1 1
1 1 1
1
1
1
1 29
29
27
24
2 31
2 31
1 28
2 26
1 5 1
2 1
1
44
Budapest Informatika (XIII), ügyvitel (XXV), közgazdaság (XXIV), villamos ipar és elektronika (XI) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
Idegen nyelv
2
2
2
2
Matematika
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
29
29
27
24
2 31
2 31
1 28
2 26
Szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
45
Budapest Kereskedelem (XXVI) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
2
2
1
1
Matematika
2
1
1
1
1
1
1
29
29
27
24
2 31
2 31
1 28
2 26
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
46
Kiskunfélegyháza Informatika (XIII) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
1
1
Matematika
1
Fizika
1
1
Informatika
1
2
Gépírás
1
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
28
28
27
23
2 30
2 30
1 28
2 25
47
Kiskunfélegyháza Informatika (XIII) szakágazat (5 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9. KNY
9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv
1
4
4
4
4
18
3
3
3
3
1
1
2
2
3
3
3
3
2
2
3
3
Angol civilizáció Matematika
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
1
2
2
Fizika
2
2
1
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
4
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
4
4
3
3
Szabadon tervezhető Angol nyelv Matematika
1
Fizika
1
Informatika
1
Gépírás
1
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
30
33
30
29
26
2 32
2 35
2 32
1 30
2 28
48
Kiskunfélegyháza Gépészet (IX) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető Idegen nyelv Matematika
1
Informatika
1
2
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
27
28
25
21
2 29
2 30
1 26
2 23
49
Kiskunfélegyháza Gépészet (IX) szakágazat (5 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9. KNY
9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom Német nyelv
1
4
4
4
4
18
3
3
3
3
1
1
2
2
3
3
3
3
2
2
3
3
Német civilizáció Matematika
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Vizuális kommunikáció
2
Informatika
2
1
Testnevelés és sport
5
5
Ének zene Osztályfőnöki
5
1
5
5
1 1
1
1
1
1
4
4
3
3
Szabadon tervezhető Német nyelv Matematika
1
Informatika
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
1
2
30
31
32
29
25
2 32
2 33
2 34
1 30
2 27
50
Kiskunfélegyháza Villamosipari és elektronika (XI) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető Idegen nyelv Matematika Informatika
1 1
2
Fizika
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
1
27
28
26
21
2 29
2 30
1 27
2 23
51
Miskolc Egészségügy (I) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető Biológia, egészségtan
2
Kémia Informatika
1 1
1
2
Fizika
2
2
1
Földrajz
1
Művészetek
1
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
29 2 31
1
1
29
27
24
2 31
1 28
2 26
52
Miskolc Képző- és iparművészet (V) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Kémia
1
1
Informatika
1
1
2
2
Művészetek
2
2
2
2
Közismereti óraszám összesen + Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
29
29
27
24
2 31
2 31
1 28
2 26
Szabadon tervezhető
53
Szeged Informatika (XIII) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika
1
Fizika
1
1
1
1
Informatika
2
2
Gépírás
1
1
Közismereti óraszám összesen
29
29
28
24
+ Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
2 31
2 31
1 29
2 26
54
Szeged Informatika (XIII) szakágazat (5 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9. KNY
9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv
1
4
4
4
4
18
3
3
3
3
Angol civilizáció
1
1
2
2
1
3
3
3
3
1
2
2
3
3
Biológia
1
1
2
2
Fizika
1
2
2
1
Kémia
1
2
1
Földrajz
1
2
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Művészetek
1
1 1
Informatika
4
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
2
3
3
3
Szabadon tervezhető Angol nyelv Matematika
1
Fizika
1
Informatika
1
Gépírás
1
1
Közismereti óraszám összesen
35
31
30
29
26
+ Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
2
2 33
2 32
1 30
2 28
37
55
Szeged Pedagógia (IV) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2
Fizika
2
2
1
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
1
1
1
1
2
2
2
1
Szabadon tervezhető
Magyar nyelv és irodalom Művészetek (dráma és tánc) Informatika
1
Közismereti óraszám összesen
29
29
27
24
+ Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
2 31
2 31
1 28
2 26
56
Szeged Pedagógia (IV) szakágazat (5 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9. KNY
9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
1
4
4
4
4
Idegen nyelv
18
3
3
3
3
Matematika
1
3
3
3
3
1
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
1
2
2
Fizika
1
2
2
1
Kémia
1
2
1
Földrajz
1
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
4
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
1
1
1
1
2
2
Szabadon tervezhető
Magyar nyelv és irodalom Művészetek
2
2
Közismereti óraszám összesen
35
29
29
27
24
+ Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
2
2 31
2 31
1 28
2 26
37
57
Szeged Kereskedelem (XXVI) szakágazat (4 évfolyamos)
58
Szeged Kereskedelem (XXVI) szakágazat (5 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9. KNY
9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
1
4
4
4
4
Idegen nyelv
18
3
3
3
3
Matematika
1
3
3
3
3
1
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
1
2
2
Fizika
1
2
2
1
Kémia
1
2
1
Földrajz
1
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
4
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
1
1
1
1
2
2
Szabadon tervezhető
Emelt matematika Informatika
2
2
Közismereti óraszám összesen
35
29
29
27
24
+ Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
2
2 31
2 31
1 28
2 26
37
59
Szeged Turisztika (XXVIII) szakágazat (4 évfolyamos)
60
Szeged Turisztika (XXVIII) szakágazat (5 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9. KNY
9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
1
4
4
4
4
Idegen nyelv
18
3
3
3
3
Matematika
1
3
3
3
3
1
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
1
2
2
Fizika
1
Kémia
1
2
2
1
2
1
Földrajz
1
2
Művészetek
1
1 1
Informatika
4
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
2
2
2
2
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Szabadon tervezhető Idegen nyelv Matematika
1
Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Földrajz
1
Művészetek
1
Informatika
1
Közismereti óraszám összesen
35
29
29
27
24
+ Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
2
2 31
2 31
1 28
2 26
37
61
Szeged Villamosipar és elektronika (XI) szakágazat (4 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
3
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
2
2 1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Földrajz
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
1
1
1
1
2
2
Szabadon tervezhető
Emelt Matematika Informatika
2
2
Közismereti óraszám összesen
29
29
27
24
+ Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
2 31
2 31
1 28
2 26
62
Szeged Villamosipar és elektronika (XI) szakágazat (5 évfolyamos) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9. KNY
9.
10.
11.
12.
heti óraszám Magyar nyelv és irodalom
1
4
4
4
4
Idegen nyelv
18
3
3
3
3
Matematika
1
3
3
3
3
1
2
2
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan (etika helyett)
1
Biológia
1
2
2
Fizika
1
2
2
1
Kémia
1
2
1
Földrajz
1
2
1
Művészetek
1
1
Informatika
4
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Idegen nyelv
2
2
1
1
Matematika
1
1
1
1
2
2
Szabadon tervezhető
Emelt matematika Informatika
1
1
Közismereti óraszám összesen
35
29
29
27
24
+ Hittan (NAT 9.§ 1.a szerint nem számít az órakeretekbe) MINDÖSSZESEN
2
2 31
2 31
1 28
2 26
37
63
2.1.3. Gimnázium (esti, levelező munkarend) Évfolyam/ Tantárgyak
9.
10.
11.
12.
esti levelező esti levelező esti levelező esti levelező Anyanyelv, kommunikáció
1
0,5
1
0,5
1
0,5
0,5
0,5
Magyar irodalom
2
2
2
2
2
2
2
1
Matematika
3
2
3
2
3
2
2
2
Fizika
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Kémia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Földrajz
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Biológia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Történelem és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Művészeti ismeretek
1
-
1
-
1
-
-
-
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki óra
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Szabadon tervezhető órakeret
-
-
-
-
-
-
5,5
2,5
Összesen
15
10
15
10
15
10
15
10
Szabadon tervezhető órakeret 12. évfolyam, esti munkarend: Matematika: 2 óra Idegen nyelv: 2 óra Történelem: 1,5 óra Szabadon tervezhető órakeret 12. évfolyam, levelező munkarend: Matematika: 1,5 óra Idegen nyelv: 1 óra 64
2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógust megilleti a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket ruházati és más felszereléseket. Intézményünkben a tankönyvek kiválasztásának elvi szempontjai a következők: A munkaközösségi egységes tanmenetkészítés egységes tankönyvhasználatot feltételez. Ennek kialakítása konszenzus útján történik. Egyes tantárgyaknál kipróbált és bevált tankönyvcsaládokkal dolgozunk. Ezek váltására csak indokolt esetben kerül sor /pl. tanterv-váltás, új, használhatóbb tankönyv megjelenése, stb./. Csak minden tanuló által, tanórai foglalkozáson használt tankönyv és segédlet vásárlása lehetséges. A tankönyvek kiválasztásánál mindig figyelembe vesszük a támogatási lehetőségeket (könyvtári állomány fejlesztése, vásárlási támogatások, ingyenes tankönyvek, stb.). A tankönyv megvásárolhatósága (ára) is fontos szempontja. A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának, rendelésének és terjesztésének rendjét az SZMSZ szabályozza. A kedvezmények igénybevételének törvényi lehetőségeiről májusban iskolai nyomtatványon tájékoztatjuk és nyilatkoztatjuk tanulóink szüleit. 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az új kerettantervnek megfelelő tankönyveket választunk a A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvellátás
a
tankönyvtámogatás,
valamint
az iskolai
rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet alapján. Taneszközök vásárlásáról beiratkozáskor adunk tájékoztatót. A választás alapelve a szükséges használhatóság és az anyagi elérhetőség. Az órai foglalkozások közül a testnevelés és a szakmai gyakorlati foglalkozás igényel meghatározott ruházati felszerelést. Testnevelés órán hagyományosan kék alsót és piros pólót használnak tanulóink. A piros póló megvásárlására az iskola a beiratkozó tanulóknak szervezetten biztosít lehetőséget. A tanműhelyi gyakorlati foglalkozásokon minden évben résztvevő tanulóink tanulmányaik ideje alatt kétszer részesülnek ingyenes munkaruha ellátásban.
65
2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Pedagógiai feladatok megvalósítása:
tanulási módszerek kialakítása,
iskolai fegyelem és figyelem,
kötelességérzet kialakítása
motiváció megteremtése
tanulásszervezés,
teljesítmények növelése,
kulcskompetenciák megalapozása,
együttműködési készség fejlesztése,
a tanulói tudás megalapozása,
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása,
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük,
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, 49
66
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával,
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.
2.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az óratervekbe heti 5 óra testnevelés került be. Vannak tagintézményeink, ahol a heti 5 óra testnevelésből 3 órát órarendi keretek között szerveznek meg és a fennmaradó 2 órát - a testnevelés órákon kívül – a sportköri foglalkozásokkal teremtik meg. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatók rögzítik a terembeosztással együtt.
2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanuló jelentkezhet a tagintézményenként évente meghirdetett foglalkozásokra. A választott foglalkozáson a tanuló egész évben köteles részt venni. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
2.6. Érettségi vizsga 2.6.1. Választható érettségi vizsgatárgyak Ssz. 1.
Tagintézmény Balatonfüredi Tagintézmény
Középszint biológia informatika testnevelés szakmai előkészítő vizsgatárgy (belügyi
Emeltszint biológia informatika testnevelés szakmai előkészítő vizsgatárgy (belügyi 67
2.
Budaörsi Tagintézmény
3.
Budapesti Tagintézmény
4.
Kiskunfélegyházi Tagintézmény
5.
Miskolci Tagintézmény
6.
Szegedi Tagintézmény
rendészeti ismeretek, mezőgazdasági alapismeretek, fegyveres szervek és vagyonvédelem) emberismeret és társadalomismer et, etika hittan szakmai előkészítő vizsgatárgy szakmai előkészítő vizsgatárgy katolikus hittan testnevelés biológia fizika kémia fizika informatika szakmai előkészítő vizsgatárgy (informatikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, célnyelvi civilizáció) fizika kémia földrajz informatika szakmai előkészítő vizsgatárgy biológia informatika földrajz dráma és tánc hittan fizika
rendészeti ismeretek, mezőgazdasági alapismeretek, fegyveres szervek és vagyonvédelem) informatika szakmai előkészítő vizsgatárgy (gazdasági ismeretek) szakmai előkészítő vizsgatárgy katolikus hittan
fizika testnevelés szakmai előkészítő vizsgatárgy (informatikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, célnyelvi civilizáció) biológia szakmai előkészítő vizsgatárgy
szakmai előkészítő vizsgatárgy hittan
68
2.6.2. Középszintű érettségi vizsga témakörei 1. Magyar irodalom Életművek Szerzők Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet 2. Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés 3. Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód
világháborús
4. Matematika Halmazok, halmazműveletek Kombinatorika alapjai, összeszámlálási feladatok Egész kitevős hatványok, azonosságai Algebrai kifejezések, polinomok, törtek, műveletek algebrai kifejezésekkel Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk Elsőfokú egyenletek, megoldási módszerek, mérlegelv Lineáris egyenletrendszerek, megoldási módszerek Abszolútértékes egyenletek 69
Elsőfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok Számelmélet alapjai, oszthatóság, lnko, lkkt keresése Függvény fogalma, lineáris függvények Abszolútérték, törtrész, egészrész, előjelfüggvény Másodfokú függvények Négyzetgyökfüggvény Függvénytranszformációk Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok Háromszög nevezetes vonalai, körei Thálész-tétele, Pitagorasz-tétele Geometriai transzformációk, tulajdonságaik Forgásszög és mérése, ívmérték, körív és körcikk Háromszög területe, képletek Ismert négyszögek csoportosítása, területe Statisztika alapfogalmai: átlag, medián, módusz, szórás Négyzetgyökvonás és azonosságai Az n-edik gyök, n-edik gyök azonosságai, gyökfüggvények Másodfokú egyenlet, megoldóképlet Viete-tétele, gyöktényezős alak Négyzetgyökös egyenletek Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges egyenletek Hegyesszög szögfüggvényei Forgásszög szögfüggvényei Szögfüggvények tulajdonságai Szögfüggvények ábrázolása Hasonlósági transzformációk, tulajdonságai Háromszögek hasonlósága, súlyvonal, súlypont Derékszögű háromszög magasság és befogótétele Síkbeli és térbeli számítások szögfüggvényekkel Vektorok, vektorműveletek, vektorok felbontása Valószínűségszámítás alapjai Permutáció, variáció, kombináció Racionális kitevőjű hatványok, azonosságok Logaritmus, azonosságai Exponenciális és logaritmikus egyenletek Exponenciális és logaritmus függvény jellemzése, inverz függvény Vektorok skaláris szorzata Szinusztétel, koszinusztétel Trigonometrikus egyenletek Helyvektor, műveletek vektorokkal a koordináta rendszerben Szakasz osztópontja, háromszög súlypontja Szakasz hossza Egyenesek jellemző adatai: irányvektor, normálvektor, iránytényező Egyenes egyenletei Merőleges és párhuzamos egyenesek Kör egyenlete Sorozat fogalma, tulajdonságai Számtani sorozat 70
Mértani sorozat Poliéderek Hengerszerű testek Kúpszerű testek Csonkakúp, csonkagúla Gömb 5. Angol nyelv Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása sajátosságok Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
71
Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál
Szerep vevő vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég
Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
ügyfél
tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő
munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs
72
Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)
kérése,
73
Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása Nyelvtani szerkezetek Articles – Névelők Nouns – Egyes és többes szám , megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Adjectives – Melléknevek fokozása, hasonlítás Possession – Birtoklás Adverbs – Határozók Prepositions, prepositional phrases – Elöljárószók, elöljárós szerkezetek Conjunctions, linking words – Kötőszók Forms of the verb – Igealakok Auxiliaries/Modal verbs – Segédigék, modális segédigék Present Simple – Az egyszerű jelen idő aktív ragozása Present Simple Passive – Az egyszerű jelen idő passzív ragozása Present Continuous – A folyamatos jelen idő Present Perfect Simple – Az egyszerű befejezett jelen idő aktív ragozása Present Perfect Passive – Az egyszerű befejezett jelen idő passzív ragozása Present Perfect Continuous – A folyamatos befejezett jelen idő Past Simple – Az egyszerű múlt idő aktív ragozása Past Simple Passive – Az egyszerű múlt idő passzív ragozása Past Continuous – A folyamatos múlt idő Past Perfect – A befejezett múlt idő Future with will, Passive Future – A jövő idő kifejezése „will” segédigével: aktív és passzív ragozás A „be going to” szerkezet Reported Speech (with the reporting verb in the present) – A függő beszéd használata (amennyiben a főmondat jelen idejű) 74
Reported Speech (with the reporting verb in the past) – A függő beszéd ismerete (amennyiben a főmondat: múlt idejű) Conditional Clauses 1st, 2nd - A feltételes mondatok 1. és 2. típusának használata Conditional Clauses 3rd - A feltételes mondatok 3. típusának ismerete Relative clauses defining – A korlátozó értelmű vonatkozó mellékmondat használata Relative clauses non-defining – A bővítő értelmű vonatkozó mellékmondat ismerete Time clauses with future meaning – A jövő időt kifejező időhatározói mellékmondatok Clauses of purpose – A célhatározói mellékmondatok Wish Question-tags – Utókérdések 6. Német nyelv Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása sajátosságok Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban 75
Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál
Szerep vevő vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég
Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
ügyfél
tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő
munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs
Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás 76
Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés
kérése,
77
Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása Nyelvtani szerkezetek Morfológia – Alaktan Das Verb – Ige Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen – Idő Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Hilfsverben der Zeitformen – Időbeli segédigék Modus – Mód Indikativ – Kijelentő mód Imperativ – Felszólító mód Konjunktiv I – Függő beszéd Präsens Perfekt Konjunktiv II – Feltételes mód Präteritum – Jelen idő körülírással würde-Form, hätte, wäre und Modalverben weitere Formen Plusquamperfekt – Múlt idő Hilfsverben der Modalität – Módbeli segédigék Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt 78
Futur I Trennbare und untrennbare Verben – Elváló és nem elváló igekötős igék Reflexive Verben – Visszaható névmással álló igék Passiv: – Szenvedő szerkezetek a) Handlungspassiv Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II b) Zustandspassiv Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Passiv mit Modalverben – Szenvedő szerkezetek módbeli segédigével Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Partizipien – Melléknévi igenevek Partizip Präsens Partizip Perfekt Partizip Futur Substantiv – A főnév Genus, Numerus, bestimmter/unbestimmter, negierender Artikel – Neme, száma, esete, határozott és határozatlan névelők ragozása mind a négy esetben Substantivierung: Partizip Präsens als Substantiv – Főnévvé vált melléknevek ragozása Adjektiv – A melléknevek ragozása, fokozása, jelzői és határozói Gebrauch des Adjektivs Adjektivdeklination Valenz der Adjektive Numeralien – A számnevek Kardinalzahlen – Tőszámnevek Ordinalzahlen – Sorszámnevek Bruchzahlen – Törtszámnevek Adverbien – Határozók, névmási határozók Pronomina – A névmások Personalpronomen – Személyes névmások unpersönliches „es” am Satzanfang unpersönliches „es” als formales Subjekt Possesivpronomen – Birtokos névmások Demonstrativpronomen – Mutató névmások Interrogativpronomen – Kérdő névmások 79
Indefinitpronomen – Határozatlan névmások undeklinierbar – Nem ragozható névmások deklinierbar – Ragozható névmások Relativpronomen – Vonatkozó névmások Reflexivpronomen – Visszaható névmások Reziprokpronomen – Kölcsönös névmások Präpositionen – Elöljárószók minden esettel Konjunktionen – A kötőszók Partikeln – Nyomatékosítószók Wortbildung – A szóképzés Syntax – A mondattan Satzbau, Satzrahmen – A mondat felépítése Satzglieder – A mondatrészek Der zusammengesetzte Satz – Az összetett mondat Nebenordnung – A mellérendelő mondat Unterordnung – Az alárendelő mondat Satztypen – A mondatok típusai Aussagesatz – Pl: Kijelentő – állító – tagadó – kérdő – felszólító stb. Übergreifende (Morphosyntektische) Phänomene Verneinung Kongruenz Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése – amelyekből a középiskola a közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést kötelezően vállalja 1. Fizika Mechanika Út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás. Impulzus (mozgásmennyiség, lendület). Perdület. Munka. Munkatétel. A mechanikai energia megmaradása. Newton törvényei. Erőtörvények. Egyenes vonalú mozgások. Az egyenletes és a változó körmozgás. Rezgőmozgás. Kényszerrezgés, rezonancia. Kényszermozgás, (lejtő, inga). Súrlódás. Merev testek. Tömegközéppont. Merev testek egyensúlya. Rugalmas szilárd test. Hooke törvénye. Hullámmozgás. Longitudinális és tranzverzális hullám. Polarizáció. Interferencia. Elhajlás. Állóhullámok. Hangtan. Hőtan Hőmérséklet. Az ideális gázok állapotegyenlete. Állandó nyomáson, térfogaton, hőmérsékleten végbemenő folyamatok. Az ideális gáz belső energiája. Hőkapacitás és fajhő. A kinetikus gázelmélet alapjai. Az ekvipartició tétele. Halmazállapot-változások. Folyadékok és szilárd anyagok hőtágulása A hőtan első főtétele. Munka, hő. A hőtan második főtétele. 80
Elektromágnesség Időben állandó elektromos mező (erőtér) és jellemző mennyiségei. Coulomb törvénye. Kapacitás, kondenzátorok. Elektromos áram, Ohm-törvény. Eredő ellenállás, egyenáram munkája, teljesítménye. Időben állandó mágneses mező (erőtér). Indukcióvektor. Lorentz-erő. Elektromágneses indukció. Önindukció. Váltakozó áram. Váltakozó áramú ellenállások. A váltakozó áramú teljesítmény. Transzformátor. Rezgőkör. Elektromágneses hullámok. A fény mint elektromágneses hullám. A fény visszaverődése, törése, teljes visszaverődés. Interferencia, diszperzió, színek. A fény polarizációja. Atomfizika, magfizika Fényelektromos jelenség. Az elektron töltése, tömege, hullámtermészete. H-atom színképe, alapállapota, energiaszintjei. Az atommag összetétele. Proton, neutron. Tömeghiány. Egy nukleonra jutó kötési energia. Radioaktivitás. Magreakciók. Láncreakció. Az atomenergia felszabadítása. Atomerőművek. Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Tömegvonzás Bolygómozgás Naprendszer 2. Kémia Általános kémia Kémiai jelölések és mennyiségek Az atom felépítése, alkotórészei. Az izotópok Az atomok elektronszerkezete A periódusos rendszer Ionok képződése atomokból Molekulák képződése és szerkezete Az elsőrendű kötések és jellemzésük Másodrendű kötések kialakulása Az oldás folyamata és energiaviszonyai A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások. A reakcióhő A reakciósebesség és a kémiai egyensúly Savak és bázisok reakciói Redoxireakciók Elektrolízis, galvánelemek Anyagi halmazok Szervetlen kémia A kémiai elemek általános jellemzése A hidrogén és a víz legfontosabb tulajdonságai A halogénelemek és fontosabb vegyületeik Az oxigéncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport fontosabb elemei és vegyületeik 81
A széncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A fémek általános jellemzése A fontosabb fémek ipari előállításának kémiai alapjai Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik Az alumínium és vegyületei A vascsoport és a rézcsoport fontosabb fémei és vegyületeik Szerves kémia Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének Aromás szénhidrogének; a benzol A szerves kémiai reakciók főbb típusai A földgáz és a kőolaj. Energiagazdálkodás Alkoholok Oxovegyületek Karbonsavak Észterek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok és amidok Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Szénhidrátok Aminosavak és fehérjék Nukleinsavak Műanyagok 3. Biológia Rendszertan és evolúció Az élőlények rendszerezése. A vírusok, a prokarióták, az egysejtű eukarióták A többsejtű eukarióták. A gombák és a telepes növények. A hajtásos növények szerveződése A többsejtű állatok szerveződése, az ősszájúak és az újszájúak A gerincesek A növényi és az állati szövetek Molekuláris és sejtbiológia A biogén elemek. A víz és az ásványi sók. A kolloid állapot biológiai jelentősége A lipidek és a szénhidrátok biológiai jelentősége A fehérjék és a nukleinsavak biológiai jelentősége. A mono- és a dinukleotidok szerepe Az enzimek, az enzimműködés A sejtanyagcsere. Az építő és a lebontó anyagcsere-folyamatok A szénhidrátok felépítése A DNS, mint örökítő anyag. A genetikai kód. A fehérjék bioszintézise A sejtalkotók felépítése és működése. A biológiai membránok és anyagforgalmuk A színtestek és a mitokondriumok A sejtmag és a kromoszómák A sejtek osztódása A növények életműködései A növények vízforgalma, vízgazdálkodása és anyagszállítása A növények táplálkozása, légzése, raktározása és kiválasztása A növények mozgása és ingerlékenysége. Szabályozás a növények szervezetében 82
Az állatok és az ember életműködése A belső környezet stabilitása, a belső védekezés A vér és a vércsoportrendszerek Az állatok és az ember keringési rendszere Az állatok és az ember légzése Az állatok és az ember táplálkozása Az állatok és az ember kiválasztása Az állatok és az ember mozgása Az életműködések szabályozása Az idegi szabályozás evolúciója A gerincvelő, az agytörzs és a nagyagy. Az érző- és a mozgatóműködés A vegetatív idegrendszer A hormonális szabályozás. Az agyalapi mirigy, a mellékvese, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy belső elválasztású szigetei. Az ivarmirigyek hormontermelése Egészséges életmód, fontosabb betegségek és megelőzése Szaporodás, növekedés, fejlődés, öröklődés A meiózis, a gének rekombinációja, az ivaros és az ivartalan szaporodás A növények növekedése és fejlődése Az állatok növekedése és fejlődése Az ember nemi működései, az ivarsejt- és az ivarihormon-termelés szabályozása Az ember növekedése és fejlődése Az öröklődés és a változékonyság. A mutáció A minőségi és a mennyiségi tulajdonságok öröklődése Az emberi öröklődés Populációgenetika és evolúció A populációk genetikai egyensúlya. A szelekció és az alkalmazkodás Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. Új fajok kialakulása A fizikai, a kémiai és a biológiai evolúció az eukarióta sejt kialakulásáig A növények és az állatok evolúciója a földtörténeti óidőben, a középidőben és az újidőben. Az utolsó jégkorszak és a főemlősök evolúciója Ökológia és etológia Az egyed feletti szerveződési szintek. Az élő és az élettelen környezeti tényezők A populációk, a biocönózisok, és a biomok A bioszféra anyag- és energiaforgalma. A környezet- és a természetvédelem. Nemzeti parkok, természetvédelmi területek Az öröklött és a tanult magatartásformák Létfenntartási és szaporodási viselkedési formák Társas viselkedés, szociális kapcsolatok az élővilágban Kommunikáció az állatvilágban 4. Földrajz Általános természeti földrajz A földrajzi környezet ábrázolása A kőzetburok A légkör A Föld vízburka A földrajzi övezetesség Gazdasági és regionális földrajz 83
A Föld népessége és települései A világ változó társadalmi-gazdasági képe Globális világproblémák Európa Az európai integráció folyamata Nyugat-Európa jelentősebb országai Közép-Európa országai Kelet-Európa jelentősebb országai Észak-Európa országai Dél-Európa jelentősebb országai Hazánk helye és kapcsolatai Európában Magyarország gazdaságföldrajza (fejlődése, gazdasági szerkezete, népessége és települései) Magyarország mezőgazdasága (természeti alapjai, élelmiszer-gazdaságunk) Magyarország ipara (energiagazdaságunk, kohászatunk, gépgyártásunk, egyéb iparágaink) Közlekedésünk, idegenforgalmunk, külkereskedelmünk Hazánk régiói Észak-, Közép- és Dél-Amerika legfontosabb országai Ázsia jelentősebb országai Afrika természeti adottságai és gazdasága Ausztrália helye a világban 5. Ének-zene A magyar népzene A magyar népzene régi stílusa A magyar népzene új stílusa és egyéb csoportjai Az ókor zenéje A középkor zenéje A Reneszánsz zene XI – XVI. századi magyar műzene A barokk instrumentális zene Barokk oratórikus formák A klasszicizmus kialakulása Klasszikus énekes (vokális) műfajok Klasszikus műfajok és műformák XVII – XIX. századi magyar műzene fejlődéstörténete A zenei romantika és a társművészetek XIX. századi nemzeti opera Programzene a XIX. században Postromantika A századforduló francia zenéje A XX. század legjelentősebb stílusirányzatai a zenében és a társművészetekben A XX. századi magyar zene megteremtése és a folklórizmus 6. Rajz és vizuális kultúra Ősművészet Mezopotámia művészete Egyiptom művészete 84
Görög művészet Etruszk és római művészet Ókeresztény művészet Népvándorlás kora Bizánc, ortodox művészet Karoling-kor Romanika Európában Európai Gótika Középkori művészet Magyarországon (romanika, gótika) Itáliai reneszánsz Északi reneszánsz Reneszánsz hazánkban Barokk Európában Barokk Magyarországon Egyetemes és magyar klasszicizmus Romantika Európában és hazánkban Realizmus Európában és hazánkban Impresszionizmus és előzményei Posztimpresszionizmus Magyar művészet kibontakozása a XIX. században Századforduló körül: szimbolizmus, szecesszió Magyar művészet a századforduló idején Az avantgárd (expresszionizmus, fauvizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus) Absztrakt művészet – konstruktivizmus Művészet a két világháború között (egyetemes és magyar) Művészet a második világháború után (egyetemes és magyar) Kortárs magyar művészet Népi építészet és tárgykultúra, viseletkultúra A fotó eszközei, műfaji sajátosságai A mozgókép fajtái (film, videó, digitális) felhasználási területei Film: műfaji és stiláris osztályozása, történetisége 7. Informatika Neumann-elvek, Neumann-elvű számítógépek felépítése Hardvereszközök csoportosítása, jellemzői Logikai műveletek és kapuk Számábrázolás, bináris formák Operációs rendszer fogalma, jellemzői, csoportosításuk Állományművelet: keresés, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, törlés Installálás, telepítés fogalma, végrehajtása Archiválás, tömörítés, tömörítők használata Helyi hálózatok jellemzése Elektronikus levelezés Munka az interneten: levelezési listák, ftp, web Munka a helyi hálózaton: Netware alapjai Algoritmus fogalma, jellemzése, leíró eszközök Programkészítés lépései Adattípusok, programozási nyelvek 85
Kódolás folyamat, algoritmusok tervezése Szövegszerkesztők és jellemzésük Szövegszerkesztők alapvető műveletei: beírás, mentés, nyomtatás, betöltés, módosítás Formázási lehetőségek: karakter, bekezdés, oldal Speciális formázási lehetőségek: fejléc, lábléc, oldalszámozás, lábjegyzet, hasábok, tabulátor Képek beillesztése, formázása Weblapkészítés alapjai Prezentációkészítés Táblázatkezelés alapfogalmai: cella, adattípusok, tartomány, hivatkozások, képletek Táblázatkezelő függvények, számítások, relatív és abszolút cellahivatkozás Adatok megjelenítési lehetőségei, formátumok, egyéb formázási lehetőségek Diagramok készítési módjai, diagramtípusok Összetett problémák táblázatkezelővel 8. Testnevelés és sport Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok 86
Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda 9. Filozófia A hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése; a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása; a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása; a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása; eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése; a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése; a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése. 10. Ember és társadalomismeret, etika TÉMÁK Követelmények a középszintű érettségi vizsgán 1. Az ember, mint biológiai, Mutassa be irodalmi példákon keresztül, hogy mit társadalmi és szellemi lény jelent az ember természeti és társadalmi mivolta. Mutassa be, hogy az embernek milyen lehetőségei és milyen korlátjai fakadnak természeti, illetve társadalmi lény mivoltából. Értelmezze az embert, mint egyidejűleg különböző közösségekhez tartozó lényt. 2. Az ember, mint Világítsa meg különböző példákon keresztül, hogy az meghatározott és szabad, ember számára milyen értékek lehetségesek. értékelő és erkölcsi lény Életből vett vagy irodalmi példákon keresztül mutasson be néhány olyan szituációt, ahol különböző értékek ütköznek. Legyen tisztában a szabadság, az identitás és a lelkiismeret fogalmával, saját identitásával, önértékelése alapjaival. 3. Szokás, erkölcs és jog Ismerje és legyen képes megkülönböztetni a társadalmi együttélés alapvető erkölcsi és jogi szabályait. Magyarázza el eredetüket, rendeltetésüket és változásuk okait. Mondjon példát esetleges ütközésükre. Legyen tisztában a gyermeki-, a diák- és az emberi jogokkal. 4. Az ember közvetlen Értelmezze a családot, mint társadalmi, érzelmi, környezete: gazdasági közösséget és mutasson rá ezek család, párkapcsolat, történelmileg változó hangsúlyeltolódásaira. barátság, közösségi Legyen tisztában a családi munkamegosztás és a kapcsolatok családi költségvetés jellemzőivel. Tudjon beszélni a nők és a férfiak társadalmi szerepéről és a párkapcsolat felelősségéről. Az életből vett és irodalmi példák segítségével érzékeltesse: a barátság és a szerelem sajátosságait. Vázolja az iskola szocializációs szerepét. 87
5. A mi kis ügyeink
6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció
7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció
8. A közélet és a politika világa
9. Hovatartozásaink: szülő és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk
10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság,
Tudjon csekket, ajánlott vényt, lakcímbejelentőt, útlevél- és vízumkérelmet kitölteni. Menetrendet, banki számlakivonatot értelmezni, kérvényt, meghatalmazást, fellebbezést írni. Legyen tisztában azzal, hogy hétköznapi ügyeit mely hatóságoknál lehet intézni. Ismerje a gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső és belső egyensúly, fogalmát. Legyen képes bemutatni az alapvető jogokat, szerepeket és konfliktustípusokat a munka világán belül Ismerje a pályaválasztás és a munkába lépés általános lehetőségeit a mai Magyarországon. Ismerje az önéletrajzírás és az álláskeresés alapvető „szabályait”. Legyen tisztában a mai magyar társadalom rétegződésének fő jellemzőivel: a lélekszám változásai, a szociális összetétel, etnikai és felekezeti viszonyok, a területi elhelyezkedés kérdései. Ismerje a társadalmi mobilitás, a hátrányos helyzet és a deviancia fogalmát. Ismerje a Magyar Köztársaság állami és közigazgatási intézményrendszerét, az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit, valamint mindezek működésének fő jellemzőit. Ismerje a helyi társadalom fogalmát és működését. Ismerje az iskolai érdekérvényesítés néhány módját és a diákönkormányzat lehetőségeit. Ismerje a kulturnemzet, politikai nemzet, etnikum, többség és kisebbség fogalmak jelentését. Ismerje a határainkon kívül élő magyarság sajátos helyzetét és területi elhelyezkedését Ismerje az Európai Unió alapvető intézményrendszerét, és Magyarország helyzetét az Európai Unión belül. Legyen tisztában az „európai polgárság”-ból adódó lehetőségekkel: jogokkal és kötelezettségekkel. Ismerje az életszínvonal, életmód és az élet minősége fogalmak jelentését. Az életből vett és irodalmi példák segítségével érzékeltesse a kellemes, a hasznos és a boldog élet közti különbséget.
Tudjon példákat mondani azokra a globalizációs 13. Globális gazdasági, kihívásokra, amelyek a mai Magyarországot is érintik. társadalmi és erkölcsi Legyen képes bemutatni, hogy milyen hatást gyakorol kihívások a természeti környezetre a technikai civilizáció és a gazdasági növekedés Ismerje a legjelentősebb nemzetközi szervezeteket. 88
11. Emberismeret és etika TÉMÁK
Követelmények a középszintű érettségi vizsgán
1. Az emberi Tegyen különbséget a biológia, a történelem, a pszichológia és természet az etika emberfogalma között. Értelmezze a „gondolkodó lény”, „társas lény”, „alkotó ember” kifejezéseket. 2. Az lény
erkölcsi Ismertesse az erkölcsi személyiség kialakulásának folyamatát az egyén szocializációja során, a példa- és szabálykövetéstől a tudatos meggyőződésen alapuló lelkiismereti döntésig.
3. Az erkölcsi Értelmezze ezeket a fogalmakat: szokáserkölcs, tekintélyelv, cselekedet lelkiismereti szabadság, konszenzus. Értelmezze a következő ellentétpárokat a cselekedet erkölcsi megítélése szempontjából: eszköz - cél, szándék - következmény, magánérdek - közjó. Értelmezze a tetteinkért, illetve a másokért viselt felelősség fogalmát. 4. Az etika Értelmezze ezeket a fogalmakat: meggyőződés, hit, kétely, megalapozása nyitottság, türelem, előítélet. Magyarázza meg, miként egyeztethető össze az erkölcsi ítélet egyetemesség-igénye a lehetséges jó életformák sokféleségével. 5. Az erények és Mutassa be az európai civilizációban legáltalánosabban elfoa jellem gadott alapértékeket. Ismertesse a velünk született adottságok, a körülmények, a helyes önismeret, az önfegyelem és az önnevelés szerepét a jellem fejlődésében. Értékelje az őszinteség erkölcsi jelentőségét. 6. Társas Mutassa be a versengés, illetve a kölcsönös segítség jelentősékapcsolatok gét a természetben és a társadalomban. Értelmezze a szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes erkölcsi problémáit. Értelmezze az ösztönök, az érzelmek és az erkölcsi tudatosság szerepét a nemi párkapcsolatban. Keressen példákat a házasélet erkölcsi konfliktusaira. Értelmezze az összefüggést az alábbi fogalmak között: barát/ellenfél, szeretet/gyűlölet, béke/harc, következetesség/megbocsátás. 7. Erkölcs és Tegyen különbséget erkölcs és jog, illetve erkölcsi és politikai társadalom közösség között. Foglaljon állást az emberi alapjogok és kötelességek természetéről folyó vitában. Érveljen a szólás szabadsága, illetve korlátozása mellett és ellen, pl. a gyűlöletkeltő beszéd, a nyilvános rágalmazás, a hazug reklám, a szeméremsértő ábrázolás esetében. Keressen példát az egyéni lelkiismeret, a család és a társa89
dalom/állam illetékessége közötti lehetséges konfliktusokra (pl. családon belüli erőszak). Értelmezze gazdasági szemlélet és etika viszonyát. Ismertesse a hazaszeretet erkölcsi megítélése körüli vitában kialakult főbb álláspontokat és érveket. Jellemezze a más közösségekkel, illetve a társadalmi kisebbségekkel kapcsolatos etikus magatartás főbb vonásait, a többség-kisebbség konfliktusok természetét. 8. Vallás és Értelmezze az ember megkülönböztetett léthelyzetét és erkölcs felelősségét az Ó- és Újszövetség alapján. Értelmezze a szeretet jelentőségét a zsidó-keresztény hagyományban, és ennek hatását az európai erkölcsi gondolkodásra. Értelmezze a személyes gondviselésbe vetett hit szerepét az individuális etika kibontakozásában. 9. Korunk Ismertessen néhány, a tudományos-technológiai haladással erkölcsi kihívásai kapcsolatos erkölcsi problémát (géntechnológia, atomenergia, eutanázia, abortusz stb.). Mutassa meg, miként vezet a technológia fejlődése és a globalizáció az emberi felelősség megváltozott dimenzióinak felismeréséhez. Ismertesse, milyen tényezők hatására vált a női és férfi szerepek kérdése közéleti témává korunkban. Mutassa be a pazarló gazdálkodás néhány környezeti, társadalmi, és kulturális következményét. Ismertesse, milyen etikai dilemmákat vet fel az ember-állat viszony, értelmezze ezeket az állattartás és az állatok hasznosításának különféle területein. 12. Hittan Témakörök/Kompetenciák I. Biblia Ószövetség 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig
Követelmények a középszintű érettségi vizsgán
Őstörténet: a teremtés, Isten elgondolása a teremtett világról és az emberről; a bűnbeesés, a bűn következményei; az ősatyák istenélménye, meghívása, a nekik adott ígéret, a velük kötött szövetség. Mózes és a mózesi szövetség. A Dávidnak tett messiási ígéret. 2. Ószövetségi üdvtörténet a Illés, Ámosz és Ozeás próféta próféták aranykorától a Izajás, a második Izajás, a harmadik Izajás hellenista korig Jeremiás próféta Ezékiel próféta Dániel próféta
90
Alapvető ószövetségi Az ószövetségi üdvtörténet fogalma, az ószövetségi bevezetés-tudományi kánon, irodalmi műfajok az Ószövetségben, az ismeretek Ószövetség szövegtanúi és fordításai, a prófétaság fogalma és a prófétai irodalom jellemzése, a bölcsességi és a lírai irodalom, a zsoltárok fogalma és műfaja. Kompetenciák Szövegértelmezés Ószövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének értelmezése, kifejtése Esetelemzés A bibliai szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére. Véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása. Újszövetség 3. Krisztus misztériuma az A gyermekségtörténetek értelmezése, Jézus evangéliumok alapján tanítása, Jézus tettei (csodák), Jézus halála és feltámadása, a Szentlélek eljövetele 4. Az apostolok kora az Az ősegyház élete, a misszió, az első apostoli Újszövetség fényében zsinat. Péter apostol tanítása az Ap.Csel. és a Péterlevelek alapján. Pál apostol megtérése és missziós útjai. János és Jakab apostol tanítása a leveleikben. Alapvető újszövetségi Az Újszövetségi üdvtörténet fogalma, az bevezetés-tudományi újszövetségi kánon, irodalmi műfajok az ismeretek újszövetségi Szentírásban, újszövetségi szövegtanúk és fordítások. Az evangéliumok keletkezéstörténete. Az Ap.Csel. keletkezéstörténete és műfajai. Péter apostol leveleinek keletkezéstörténete. Jakab és János apostol leveleinek keletkezéstörténete Kompetenciák Szövegértelmezés Újszövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének értelmezése, kifejtése Esetelemzés Az újszövetségi szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére. Véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása. II. Egyháztörténelem
91
5. Az egyház középkora
ókora
6. Az egyház legújabb kora
újkora
Kompetenciák Szövegértelmezés
és Az egyház történelmének kezdete, a keresztényüldözés kora. Egyetemes zsinatok az ókorban. A szerzetesség kialakulása a remetéktől Assziszi Szent Ferencig. A keleti (ortodox) egyház története. Szent István és az Árpád-házi szentek Jézus evangéliumának szolgálatában. Az egyház történelme mint üdvtörténet. Az egyházi állam fogalma. Egy egyházatya és/vagy az egyházmegye védőszentje életének és művének bemutatása. Két ó- vagy középkori pápa bemutatása. és A reformáció értékeiben és negatívumaiban rejlő isteni üzenet: forradalom helyett belső megújulás. A Trentói Zsinat a megújulás szolgálatában. Jézus örömhírének hiteles hordozói (néhány kiemelkedő jelentőségi szent életútjának és művének bemutatása). Az egyház története a felvilágosodás korától az I. Vatikáni Zsinatig. A keleti (görög katolikus) rítus jellemzői. Korunk kihívásai és a II. Vatikáni Zsinat. A 20. század egy nagy pápájának bemutatása Az ökumenizmus törekvései a 20. században az ökumenizmusról szóló zsinati nyilatkozat alapján.
Esetelemzés III. Dogmatika 7. Ünnepeink liturgiája és dogmatikája (Krisztus megváltó tevékenysége, Mariológia) (A görög szertartású tanulók saját liturgikus hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai tanítást.)
Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentumok elemzése, értelmezése. Az egyháztörténeti események értelmezése és összevetése a mai kor problémáival. Az egyház mai helyzetének elemzése. A teremtés, a bűnbeesés és az ígéret dogmatikája – az advent liturgiája A megtestesülés dogmatikája (Karácsony) A megváltás és a halálon túli lét dogmatikája (Húsvéti ünnepkör) A Szentlélekről szóló dogmatikai tanítás (Pünkösd) Az üdvtörténet, a misztérium, a liturgia és a misztériumokat értelmező dogmatika fogalma. A Mária-dogmák krisztológiai mondanivalója. A Lélek ajándékai – a karizmák.
92
8. Az Eukarisztia és a szentségek (A görög szertartású tanulók saját liturgikus hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai tanítást.)
Kompetenciák Esetelemzés
A szentmise liturgiája mint az üdvtörténet valamennyi misztériumának emlékezete és megjelenítője. A szentség fogalma. A kegyelem fogalma. A keresztség és a bérmálás szentségének liturgiája és dogmatikája. A kiengesztelődés és a betegek kenetének liturgiája és dogmatikája. A házasság és a papi rend szentségének liturgiája és dogmatikája. A legfontosabb liturgikus jelképek. A szentek tiszteletének dogmatikája. A szentelmények liturgiája és dogmatikája. Az imádság dogmatikája. A szentmisén kívüli igeliturgia dogmatikája. A keresztény életgyakorlat örömei, nehézségei. Állásfoglalás, a vélemény indoklása.
IV. A keresztény erkölcsi élet 9. Az ember erkölcsi lény Az ószövetségi ember üdvtapasztalata saját erkölcsi mivoltáról. Jézus tanítása az ember erkölcsi mivoltáról és feladatáról. Az ember erkölcsi mivolta az egyház tanításában. A törvény az ószövetségi üdvtörténetben. A Jézusban beteljesedett ószövetségi törvény. Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma. A törvény fogalma és fajtái az erkölcsteológiában. A teológiai erények. 10. Az erkölcsi halál és az A bűn és következménye az ó- és újszövetségi erkölcsi feltámadás Szentírás alapján. A bűn következménye az egyház teológiai tanításában. Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben. Az erkölcsi feltámadás az egyház tanításában és gyakorlatában. A születéssel kapcsolatos erkölcsi problémák. A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák. A házassággal kapcsolatos erkölcsi problémák. A halállal kapcsolatos erkölcsi problémák. Kompetenciák Esetelemzés Erkölcsi kérdések, mai erkölcsi problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása. V. Vallás – világvallások
93
11. A vallás és a Krisztus- A vallás fogalma és lehetősége a katolikus egyház esemény bizonyossága önértelmezésében. A kereszténység előtti keleti vallások: hinduizmus, buddhizmus. A kinyilatkoztatásból merítő vallások: zsidó vallás, iszlám. Jézus történetisége pogány és zsidó források alapján. Jézus feltámadásának igazolhatósága. A vallásfilozófia fogalma. Az üdvtörténet apológiájának fogalma. Isten létének bölcseleti bizonyítása. A vallásszabadságról szóló zsinati nyilatkozat ismertetése. A nem keresztény vallásokról szóló zsinati nyilatkozat ismertetése. Mai vallási áramlatok. 12. Az egyház és a kinyilatkoz- Az egyház jézusi eredetének ténye és szükséges tatás volta az újszövetségi iratok alapján. Az egyház négy ismertetőjegye (egy, szent, katolikus és apostoli) és szükséges volta. Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján. Az egyház ószövetségi gyökerei. Az egyház és a pápa tévedhetetlenségének fogalma. A kinyilatkoztatás és a sugalmazás fogalma. A hit és a cselekvés összefüggése. A hit mint ésszerű engedelmesség. Kompetenciák Esetelemzés A vallásos élet értékének, az egyházhűségnek bemutatása, értelmezése. A missziós tevékenység fontossága. Mások megértésének, tiszteletének, elfogadásának alapja a krisztusi szeretet. Állásfoglalás, a vélemény indoklása. 13. Művészettörténet Készségek, képességek Követelmények a középszintű érettségi vizsgán Vizuális eszközök fajtáinak A vizuális közlés eszközeinek (pont, vonal, sík, felismerése és helyes felület, tónus, szín, kompozíció) felismerése és használata a képelemzések használata az elemzés során. során Térábrázolási módok felismerése. A vizuális minőségek textúra/faktúra/struktúra) megkülönböztetése.
(tónus/szín; alak/forma; ismerete és
A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (nézőpont, arányok) ismerete és alkalmazása. 94
A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, szimultán, magábanvaló, mennyiségi, minőségi) felismerése.
Művészeti technikák
A tömegkommunikáció média eszközei
A vizuális eszközök jelentését meghatározó összefüggések, a kontextus felismerése és értelmezése az elemzés során. A művészetben használt alkotói technikák felismerése. A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete. és A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete.
A fotó és a mozgókép műtípusainak ismerete. környezetének A különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkcióés formaelemzése. Művészeti ágak, műfajok A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, iparművészet) legfontosabb jellemzőinek ismerete. Tárgy és kapcsolata
A képzőművészeti műfajok ismerete. Művészettörténeti korszakok, A legfontosabb jellemzők ismerete. stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílusmeghatározása. A műelemző módszerek (stílustörténeti, formafunkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során. A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése.
Őskor művészete
Mezopotámia művészete
A műalkotás létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, megrendelői igény, technikai feltételek, alkotói beállítottság) ismerete. Az őskori ember művészete. A termékenységszobrok. A barlangfestészet kialakulásának okai és fejlődési fokozatai. A halottkultusszal és a termékenységgel kapcsolatos építmények Franciaország és Anglia területén. Az ókori Mezopotámia népeinek és birodalmainak művészete; sumer, akkád, Babilon, asszír, perzsa. A vallásos és uralkodói reprezentáció építészeti és szobrászati emlékei. 95
Egyiptom művészete
Görög művészet
Római művészet
Az ókori Egyiptom halottkultusszal összefüggő építészete, a sírhelyek típusának alakulása a masztabáktól a Királyok völgyéig. A fáraókultusz és a szobrászat, festészet kapcsolata. A szobrászat és a festészet stílusjegyei az Ó-, és az Újbirodalomban. Az ókori görög építészet formavilága, az oszloprendek. A görög kultúrában kialakult épülettípusok, a templom, a színház és a különböző funkciójú épületegyüttesek, az akropoliszok és a szent körzetek. Az antik görög szobrászat nagy korszakai, az archaikus a klasszikus és a hellenisztikus kor szobrászatának jellemző jegyei. A görög vázafestészet nagy korszakai, a geometrikus s fekete- és a vörös-alakos vázafestészet jellemzői. Az ókori Római birodalom művészete. A római birodalomban kialakult városépítészeti feladatok megoldása, a fórumok, a vízvezetékek, az amphiteátrumok és a boltozatos közfürdők építészete, a római lakóház típusa. A római szobrászatban létrejött új típusok, a portréés a császárszobrok dombormű szobrászat a császári reprezentációt szolgáló diadalíveken. A festészet fennmaradt emlékei Pompeii-ben és az ott megállapítható stíluskorszakok. Az iparművészet emlékei.
Pannónia provincia művészeti emlékei, Aquincum fontosabb leletei. Ókeresztény művészet A katakombák keletkezése és freskóinak stílusa. Az ókeresztény szimbólumok a díszítőművészetben. A kora keresztény építészet emlékei, a keresztény templomtípus kialakulása. Bizánc és az iszlám világ A bizánci birodalom építészetének sajátosságai, az művészete Hagia Sophia és a ravennai emlékek. A mozaikfestészetben alkalmazott technika, a jellemző stílusjegyek és az ábrázolt témák.
Népvándorláskor
Az iszlám világ épülettípusai a vallás és a hatalom igényeinek megfelelően. Az épületek díszítésénél alkalmazott formai megoldások. Népvándorlás-kori népek ötvösművészetének díszítőelemei, a fontosabb emlékek. A honfoglaló magyarság művészetének és hiedelemvilágának kapcsolata a sírleletek alapján. 96
Román kor művészete
A ruházat részei; a veretes öv, a tarsolylemez, a hajfonat- és ruhakorongok és a süvegcsúcs. Az európai román kor építészete Németországban és Franciaországban. A szobrászat és festészet formai és tartalmi sajátosságai. Magyar román kor művészeti emlékei. Építészeti és szobrászati emlékek a román kori Székesfehérvárról, Jákról és Pécsről.
Gótika művészete
Reneszánsz művészet
A magyar koronázási jelvények, (a korona a jogar az országalma és a palást) keletkezése, a különböző elméletek az egyes darabok keletkezéséről. Az európai gótika művészetének stílusjegyei. A gótikus katedrálisok építészete, kiemelten a francia katedrálisokat; Saint Denis, párizsi NotreDame, Reims és Amiens katedrálisai. A gótikus szárnyasoltár. Az épületszobrászat és a festészet formai jegyei. A gótikus üvegablak-festészet. A magyarországi gótika művészeti emlékei. A koragótika megjelenése Esztergomban, Pannonhalmán, Zsámbékon és Bélapátfalván. A klasszikus és a későgótika szobrászati, festészeti és ötvösművészeti emlékei. Az itáliai reneszánsz művészet igazodása az új humanista filozófiához és irodalomhoz, a klasszikus kultúra felélesztésére, a kor igényeihez igazított felhasználásra tett kísérletek. Az építészetben használt formai elemek, az épületek kialakításánál figyelembe vett alapelvek. A szobrászat és festészet stílusjegyei, a reneszánsz gondolkodás megjelenése a formai jegyekben és a témaválasztásban. A quattrocento három nagy művészegyéniségének munkássága; Leonardo, Michelangelo és Raffaello művei. A németalföldi és német reneszánsz sajátos vonásai. A festészet és grafika jellemző jegyei és témái az eltérő kultúrkör tükrében. A reneszánsz művészet korai jelentkezése Magyarországon. A Mátyás király udvarában kialakult humanista kultúra és az olasz és dalmáciai mesterek tevékenysége során keletkezett művészeti emlékek. 97
Barokk művészet
Az európai barokk építészet, szobrászat és festészet fő jellemzői. Az egyházi és udvari barokk az abszolutisztikus berendezkedésű államokban, különös tekintettel Spanyolországra és Franciaországra. A holland területen kialakult protestáns barokk művészet jellemzői, az itt kialakult új festészeti műfajok. A magyarországi barokk művészet emlékei. A barokk templom és kastélyépítészet Magyarországon. A barokk főnemesi kultúra emlékei. Az ősgalériák kialakulása és a kiemelkedő portréfestő, Mányoki Ádám hazai működése. A köztéri és a templomi szobrászat emlékei.
Klasszicizmus és romantika Az európai klasszicizmus és romantika irányzatának művészete építészeti, szobrászati és festészeti emlékei, különös tekintettel a franciaországi emlékekre. A klasszicista, a historizáló és eklektikus építészet jellemzői. A klasszicizmus és a romantika szobrászatának és festészetének törekvései, egyegy jelentős alkotójuk.
Realizmus
A klasszicizmus és romantika művészeti emlékei Magyarországon. A klasszicista portré és tájképfestészet képviselői. A romantika magyarországi sajátosságai. A nemzeti történelem eseményeit feldolgozó festészet és szobrászat. A XIX. században jelentkező realista tendenciák a festészetben. A barbizoni festőiskola. A Courbet-i realista festészet.
Realista tendenciák Magyarország festészetében, Paál László Barbizonban és Munkácsy Mihály. Impresszionizmus és Az impresszionizmus, a neoimpresszionizmus és a posztimpresszionizmus posztimpresszionizmus festészetének törekvései. Az impresszionisták festészeti mozgalma Franciaországban, hatása a festői látásmód megváltozására. A neoimpresszionisták (pointilisták) művészeti törekvései és festésmódja. A három nagy posztimpresszionista festő, Cézanne, Van Gogh és Gauguin munkássága és hatása a következő művészgeneráció festészetére. Századforduló művészete: Az európai századforduló művészete. szimbolizmus, szecesszió A szimbolizmus festészeti törekvései és a 98
szecesszió festészetének követői. A szecesszió építészete, iparművészete és központjai (Anglia, Franciaország, Németország, Bécs, Spanyolország). A magyarországi századforduló művészete. A szecessziós építészet, festészet és iparművészet jelentkezése és kapcsolata a magyar népművészettel. A gödöllői művésztelep létrejöttének célja és jelentős alkotói. Avantgárd irányzatok a XX. A fauve, expresszionista, kubista, futurista, dadaista század elején irányzatok törekvései, jelentősebb művészeik és műalkotásaik Európában és Magyarországon. A fauve irányzat festési eljárásának fő jellemvonásai és vezetőjük Matisse művészete. Az expresszionista festészeti mozgalom kialakulása, a Die Brücke és a Blaue Reiter csoport. A kubista festészet kialakulása és fejlődési szakaszai Braque és Picasso munkásságában. Az olaszországi futurista mozgalom festészeti és szobrászati alapelvei. A dadaista alkotók művészeti elvei és jelentős műveik. A XX. századi építészet A Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, purista és irányzatai organikus építészet jellemzői, jelentős építészek és művek. Művészet a két világháború A szürrealista iskola kialakulása, jelentős képviselői között és alkotási alapelvei.
Művészet a világháború után
A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik második Neoavantgárd irányzatok: informel (tasizmus, gesztusfestészet, kalligráfia), tudományos, technicista irányzatok (Op-art, kinetika, minimal-art, post-painterly abstraction, konceptuális művészet, land art, earth art, arte povera). A Pop art mozgalom művészeti törekvései és új kifejezési eszközei; combine painting, assemblage, environment. A Nouveau Realisme és a hiperrealizmus. Transzavantgarde és posztmodern művészeti irányzatok törekvései. A művészek által a társadalmi-gazdasági helyzetre adott válaszok. Az alkotók új kifejezési formái; akcióművészet; happening, performance, fluxus, body art, process 99
art, mail art, magánmitológia, Spurensicherung. 14. Informatikai alapismeretek Hardver alapismeretek Fogalmak helyes használata Eszközök ismerete Lemezpartíciók használata Szoftver alapismeretek Fogalmak helyes használata Programok telepítése Operációs rendszer használata Állományok kezelése Segédprogramok használata Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő használata Grafikai kiegészítő ismeretek Táblázatkezelés Táblázatkezelő használata Informatikai alapismeretek Számábrázolás, számrendszerek Hálózati ismeretek Hálózati alapok Bejelentkezési környezet kialakítása Hálózati operációs rendszer használata Kommunikáció a hálózaton Programozási alapismeretek Programozási alapismeretek Algoritmusok A programkészítés környezete Programnyelv ismerete Programozási tételek Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság Az objektumorientált programozás alapjai Adatbázis kezelés A relációs adatbázis kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő használata Alapvető adatbázis kezelési műveletek Az SQL nyelv használata
15. Gépészeti alapismeretek 1. A műszaki ábrázolás alapjai: 1.1 Ábrázoló geometriai alapismeretek 1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása 100
2. Mechanika: 2.1 Merev testek statikája 2.2 Szilárdságtan 3. Gépelemek: 3.1. Kötőgépelemek, kötések 3.2 Rugók és lengéscsillapítók 3.3 Csövek, csőszerelvények 3.4 Tengelyek, csapágyazások 3.5 Tengelykapcsolók és fékek 3.6 Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások 3.7 Hajtóművek 4. Anyagismeret: 4.1 Fémtani alapismeretek 4.2 Fémes szerkezeti anyagok 4.3 Nemfémes szerkezeti anyagok 5. Megmunkálások: 5.1 Forgácsnélküli megmunkálások 5.2 Hőkezelések 5.3 Hegesztés 5.4 Forrasztás 5.5 Műanyagok megmunkálása 6. Villamosságtani ismeretek: 6.1 Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak 6.2 Transzformátorok 6.3 Egyenáramú- és váltakozó áramú villamos forgógépek 7. Az ember és környezete: 7.1 Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak 7.2 Munkakörnyezet, ergonómia 16.Célnyelvi civilizáció A célnyelvi országok természetföldrajza A célnyelvi országok gazdasága A célnyelvi országok politikai berendezkedése A célnyelvi országok társadalmi viszonyai Hagyományok, szokások, életmód Környezetvédelem Tömegkommunikáció, média Sport Tudományok 11-12. évfolyamokon A célnyelvi országok gazdasága A célnyelvi országok politikai berendezkedése A célnyelvi országok társadalmi viszonyai Hagyományok, szokások, életmód Környezetvédelem 101
Tömegkommunikáció, média Irodalom, történelem, művészetek Tudományok
2.7. Projektoktatás A tagintézmény vezetője évfolyamonként projektoktatást szervezhet.
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium fontos célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. További célja, hogy az iskola hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulóinak fejlesztését, minél szélesebb körű támogatását megalapozza. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy társadalmi környezetük adottságai miatt a közoktatásban hátránnyal induló diákoknak segítsünk. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a szegényekkel, idegenekkel és kitaszítottakkal vállalt szolidaritás tanítása nélkül egyáltalán nem képzelhető el a kereszténység alapvető értékeinek átadása. A Magyarországon élő polgárok egyenlő esélyeinek biztosítása, az aktív állampolgári lét biztosítása az ország felemelkedésének egyetlen lehetősége. Ennek érdekében az ország településein és a munkahelyeken meg kell tervezni a hátrányos helyzetű csoportok esélynövelésének eszközrendszerét. Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít az esélyegyenlőség érvényesítésére. Ennek megfelelően minden projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához, a megfogalmazott esélyegyenlőségi célokhoz, azaz az esélyegyenlőség erősítéséhez – különös tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a romák és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének erősítéséhez. Egyes esélyegyenlőségi szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként) jelennek meg a szervezetek életében, míg mások közvetett módon. A foglalkoztatási és a versenyképességi prioritások minél teljesebb és egyenlőbb elérése és hasznosulása szempontjából érvényesíti a szabályzat az esélyegyenlőségi terület/célcsoport értelmében a fejlesztés közvetlen és közvetett hatásait, és intézkedéseket fogalmaz meg a szervezetéhez kapcsolódóan, illetve a kiemelt célcsoportok számára kedvezőbb fejlesztések érdekében. A fő esélyegyenlőségi területek 1. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése 2. A nemek közötti egyenlőség erősítése A közalkalmazottakra és a közoktatásban résztvevő tanulókra megfogalmazott intézkedés. 3. Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása
102
A közalkalmazottakra és a közoktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos intézkedés. 4. Roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása A közalkalmazottakra és a közoktatásban résztvevő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos intézkedés. 5. 68/2001
EK
rendelet
alapján
hátrányos
helyzetű
munkavállalók
esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett más, kisebb létszámú csoportok, ún. hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kívánjuk segíteni. Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján): minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul; minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban.
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.1. Az iskola követelményrendszere Minden iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára, amitől esetileg értelemszerűen el lehet térni az iskolavezetés engedélyével. Az ezeknek való megfelelés, vagy meg nem felelés alapelveit foglaljuk össze az alábbiakban. A követelményrendszer több nagy csoportba osztható: tantárgyi követelmények, melyeket a NAT és a Kerettanterv alapján a helyi tanterv határoz meg (a követelményrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a szakmai vizsgák és a kétszintű érettségi vizsgakövetelményeit, valamint azt, hogy a tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok), szakmai gyakorlati követelmények, melyeket a szakmai vizsgakövetelmények és a helyi tanterv határoznak meg, 103
magatartási követelmények, melyek az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épülnek, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza, szorgalmi követelmények, melyek a diákok tanuláshoz, munkához való viszonyát tükrözik. A követelmények betartása és betartatása több úton történik. Fontos a keretek betartatása a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés, az ellenőrzés, valamint a hiányosságok és elmaradások esetén a támogatás felajánlása, és az ehhez kapcsolódó világos megállapodás tanuló és tanár között. Világosan és konkrétan fogalmazódnak meg időkeretek, feladatok, követelmények, mindezzel személyessé válik az, ami általánosan érvényes volt. A fegyelem, önfegyelem kialakításának eszköze a jutalmazás és a büntetés. Mindkettő akkor hatékony, ha időben és helyes mértékkel, valamint következetesen, kiszámíthatóan alkalmazzuk, és arányban áll a jutalmazandó, illetve büntetendő tettel. Nem szabad senkit jutalmazással mások fölé helyezni, illetve büntetéssel megszégyeníteni. Egyik sem alkalmazható túl gyakran, mert hatását veszti. A büntetés együtt jár a megbocsátással, az újrakezdés lehetőségének a megadásával. A követelmények betartását segíti a folyamatos számonkérés és értékelés, melynek több szintje van a feleltetéstől kezdve a vizsgáztatásig. 2.9.2. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei Az igazságos értékelés előfeltétele a követelmények világos megfogalmazása és következetes érvényesítése. A tanulók értékelése-minősítése során a tantárgyi tervekben leírt követelményeket kell alkalmazni, ugyanakkor az egyes tanulókat önmaguk teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell úgy, hogy közben nem sérthetjük mások igazságérzetét. Az iskola pedagógusai nevelő-oktató munkájuk során folyamatos, jól megtervezett és szervezett ellenőrzésre törekednek annak érdekében, hogy saját munkájuk hatékonyságát és a tanulók felkészültségét értékeljék. A folyamatos információszerzés az intellektuális teljesítményeken kívül kiterjed a személyiség más szféráira is, vagyis a tanulók személyiségének egészére. Az ellenőrzés-értékelés főbb jellemzői
folyamatosság, rendszeresség,
korrektség,
igényesség,
objektivitás és empátia egészséges aránya,
a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.
A számonkérésnek, követelményei
a
tanulói
teljesítmény
értékelésének,
minősítésének
számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott, ami a tankönyvben szerepel,
104
a számonkérésnek mindig a tanuló tudására kell irányulnia, a hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése, a tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség– teljesítmény egységében kell értékelni, az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét), a tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. 2.9.3. Az értékelés A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A folyamatos értékelés szerepe
visszajelzés a diáknak a továbbhaladás érdekében,
jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.
A folyamatos értékelés fajtái órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), szóbeli felelet értékelése, gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakban nyújtott teljesítmény értékelése), írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére érdemjeggyel és hozzáfűzött megjegyzésekkel, tanácsokkal), szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző révén küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy a kiemelkedően jó teljesítményekről. 2.9.4. Az ellenőrzés Az ellenőrzés fajtái
házi feladat ellenőrzése,
füzetvezetés ellenőrzése,
szóbeli feleltetés (bejelentés nélkül, előző óra anyagából),
írásbeli számonkérési formák (hátrébb részletezve) 105
témazáró dolgozat,
dolgozat,
röpdolgozat,
írásbeli felelet,
beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat,
a tanuló teljesítményének gyakorlati, ill. manuális ellenőrzése (pl.: művészeti tevékenység, testneveléssel összefüggő mozgásforma esetén). Az ellenőrzés funkciói
folyamatos munkára készteti a tanulókat,
folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. Az értékelés érdemjegyei és tartalma • jeles (5) a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes, a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz, kiemelkedő teljesítményt nyújt, • jó (4) ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, tudását kisebb bizonytalanságokkal, jelentéktelen hibával alkalmazni is tudja, • közepes (3) a tanuló a követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen teljesíti, tudását csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni, • elégséges (2) a tanuló a tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz éppen elegendő részét sajátította el, fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló munkavégzésre, • elégtelen (1) a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, önálló munkavégzésre nevelői segítséggel sem képes, megtagadja a munkát. Az iskolában használatos osztályozatok, érdemjegyek és súlyozásuk: A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét – a törvényben foglalt kivételek fenntartásával - tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A megszerezhető érdemjegyek és osztályzatok a következők: 1. a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), 2. a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), 3. a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél 106
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag Jegytípus Egyéb Évközi osztályozó vizsga Írásbeli Kiselőadás Külalak Normál Osztályozó vizsga Szóbeli Szódolgozat Szorgalmi Témazáró
Jegytípus súlyozása 1 3 1 0,5 0,3 1 5 1 0,3 0,5 2
2.9.5. Az ellenőrzés és értékelés pedagógiai szerepe Az ellenőrzés, az értékelés és az osztályozás oktatásunk szerves része, jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben is (ösztönzést ad, növeli a felelősségérzetet és az önértékelő képességet, önnevelésre késztet). Az iskolában folyó értékelő tevékenység további célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy az oktató-nevelő munka és annak eredményei mennyire felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Az oktató-nevelő munka értékelésének alapvető feladata az is, hogy megerősítse a pedagógusokat munkájuk helyességében, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözzön a kijavításukra. Az objektív, igazságos értékelés, osztályozás csak világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer alapján lehetséges. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, az osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható legtöbbet nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, épüljön a bizalomra. Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a folyamatosság. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeli és írásbeli számonkérés megfelelő egyensúlyát, természetesen az adott tantárgy sajátosságait figyelembe véve. Még a "feladatmegoldó" tárgyakban sem hagyható el a rendszeres szóbeli ellenőrzés, számonkérés. A tanár értékelési szempontjainak kialakításakor legyen következetes, kerülje a szubjektív elemeket. Adjon rá lehetőséget, hogy szempontrendszerét a tanulók is megismerhessék. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként meg kell határozni a tanév során írandó nagy- vagy témazáró dolgozatok számát. Az arányos terhelés miatt célszerű, hogy a tanárok egymás között egyeztessék egy-egy osztályban a témazáró dolgozatok idejét, ill. azt előre jelezzék.
107
A félévi értékelés visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, valamint visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. Az év végi osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A tanév végi osztályzatok megállapításánál a tanév összes érdemjegyének átlagából kerekítéssel kapott jegyet vesszük alapul. Ha a tanév végi osztályzat ettől a jegytől a tanuló hátrányára eltér, a szaktanár az osztályozó értekezleten tájékoztatja az osztályban tanító tanárokat az eltérésről és annak indokairól. Ha az osztályban tanító tanárok az indoklással nem értenek egyet, az osztályzatot a tanuló javára módosítják. Az e pontban meghatározott eljárást alkalmazzuk a félévi osztályzatok megállapításánál is. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. A tanulók az ellenőrzés során munkájukról visszajelzést kapnak. Ez történhet például metakommunikáció útján, egy-két mondatos értékeléssel, pontokkal vagy + és – jelekkel (melyeket később osztályzatokra váltunk), valamint közvetlen osztályzattal. Lényeges, hogy bármilyen rendszer szerint is értékelünk, ez végül osztályzatokban is jelenjen meg az 1-től 5-ig tartó skálán, és ezt is hozzuk a tanuló tudomására. Az osztályozó naplóba törtszámú osztályzat nem írható. 2.9.6. Az ellenőrzés és értékelés gyakorlata Minden tanulónak minden tantárgyból minimálisan a heti óraszámnak megfelelő, de legalább három osztályzata van félévente, kivéve a szakképzési évfolyamokon előforduló moduláris oktatást, ahol igen alacsony óraszámok esetén ettől el lehet térni. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét e jegyek alapján értékeli, feltéve, hogy a tanuló hiányzásai az adott időszakban nem érik el a tantárgy óraszámának jogszabályban előírt mértékét. A szorgalmi időben kapott osztályzatokat az elektronikus napló személyre szóló, a tanulók személyiségi jogait egyéni azonosítóval és biztonsági jelszóval védő tanulói/szülői tájékoztató felületén közöljük, vagy a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetébe, ill. ellenőrző könyvbe. A szülő a papír alapú bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. A szülőknek joguk és kötelességük tájékozódni gyermekük tanulmányi előmeneteléről, osztályzatairól. Erre módjuk nyílik az elektronikus napló ezt a célt szolgáló tájékoztató felületén (a számukra kiosztott egyéni azonosítók és jelszavak segítségével), vagy a tájékoztató füzet, ill. az ellenőrző könyv útján, valamint az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés vagy a szaktanári fogadóóra során. Amennyiben a tanuló munkájában alapvető hiányosság tapasztalható és a követelményeknek nem tud eleget tenni (vagyis bukásra áll), a szaktanár jelezze ezt a szülőknek és az osztályfőnöknek. Az iskola november és április végén is tájékoztatja a szülőket, illetve a nagykorú tanulókat a tanulmányi eredményekről, különösen a félévkor vagy tanév végén várható elégtelen osztályzat(ok)ról. 108
A kezdő évfolyamok (kilencedik, tizenharmadik) tanulóinak teljesítményét az első hónapban lehetőleg csak pozitívan értékeljük. Az értékelés elsősorban szóban történik, az adható/kapható osztályzat mértékére csak utalunk. Hasonlóan járunk el minden új tantárgy és tanárváltás esetén is. A munkaközösségi munkatervek rögzítik a szóbeli és írásbeli teljesítményre adható osztályzatok arányát, a számonkérés formáit, rendszerességét és azt, hogy a tanár (munkaközösség) témazáró rendszerben dolgozik-e vagy sem. Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. A tantárgyi követelményrendszerben rögzítjük az egyes érdemjegyek (témazáró dolgozat, dolgozat, röpdolgozat, szódolgozat, házi dolgozat, házi feladat, szorgalmi feladat, felelet, kiselőadás, versenyeredmények stb.) súlyát, hatását a félévi, ill. tanév végi osztályzatra. Indokolt esetben (pl. súlyos betegség miatti tartós hiányzást követően) megfelelő időt kell biztosítani a tanulónak a felkészülésre, az elmaradás pótlására, illetve lehetőséget kell adni az elégtelen témazáró osztályzat kijavítására. Az egyéb osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi fejlődését szolgálja. Az órai aktivitás, házi feladat plusz és mínusz ponttal értékelhető. Elégtelen félévi osztályzat esetén a diáknak javasoljuk, hogy – ha van ilyen, akkor – az iskola (a szaktanár) által szervezett felzárkóztatáson vegyen részt, illetve keresse meg a szaktanárt felzárkóztatás céljából. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. A tantárgyi dicséreteket az osztálynaplóban, az ellenőrzőben „5d” jelöléssel, az egyéb (osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi) dicséreteket megjegyzés formájában dokumentálni kell, valamint tanév végén a törzslap megfelelő rovatába is be kell jegyezni. A bizonyítványhoz mellékelve külön lapon (oklevélben) tüntethetők fel a dicséretek. 2.9.7. A 3 éves szakiskolai képzésben részt vevők értékelése Közismereti, közéleti és életvezetési program alkalmazása során csak a tanulói jelenlét és a tanórákon tanúsított aktív együttműködés feltételezésével és igazolásával lehet értelme annak, hogy az egyes évfolyamok esetében olyan követelményeket fogalmazzunk meg, melyek teljesítése nélkül az iskola, a pedagógus nem támogathatja a tanuló továbblépését a magasabb évfolyam(ok)ra. A tanulók között számosan lehetnek olyanok, akik az iskolát követően azonnal – vagy néhány év kihagyást követően – szeretnének továbbtanulni. Ehhez a legfontosabbnak a felnőttkori, különféle típusú és keretek között zajló tanulást (is) megalapozó tanulási készségek/képességek birtoklását tartjuk. Ezt tekintjük a legalapvetőbb, a mindenkori (tovább)tanulást elősegítő és támogató elemnek.
109
A tanulók számára a program meghatározza a továbblépés feltételeit is. Az egyes műveltségterületek/tantárgyak esetében megfogalmazott követelmények azt a minimumot jelentik, amelyek teljesítése nélkül a tanulás magasabb évfolyamon történő folytatása nem lehetséges. A magasabb szintű követelmények kidolgozását, a tanulói teljesítmények közötti differenciálást, a részletes szempontrendszert a helyi programban a szakiskolai közismereti tantervben rögzítettük. A tanulói teljesítmények visszajelzése tanév közben érdemjegyekkel és szöveges értékeléssel történik. Az év végi értékelés osztályzattal történik. 2.9.8. Az iskolai írásbeli számonkérés elvei, formái, rendje és korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor már a középiskolába bekerüléskor és ezt követően is, pl. az érettségi és a felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése szintén az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Ezzel szemben a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. Az írásbeli számonkérés elvei a félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek), a bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás, dysgraphiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük, az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni, az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértjük azt is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (pl. szövegszerkesztés, Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre stb.), a diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját 15 munkanapon belül értékelni, javítani kell, ellenkező esetben annak fontosabb visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. Az írásbeli számonkérés formái témazáró dolgozat: egy teljes tantervi témakör számonkérésére szolgáló, egy egész tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, ahol a feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak, dolgozat: egy tantervi téma valamely részének (néhány órára feladott egységének) számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli 110
számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető, röpdolgozat: előző tanórai tananyag elsajátításának számonkérésére szolgáló, rövid, legfeljebb tíz perces írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető, írásbeli felelet: néhány tanuló tudásának egyidejű mérésére, vagy szóbeli feleletre ideiglenesen vagy tartósan képtelen tanuló szóbeli feleletének kiváltására szolgáló írásbeli számonkérési forma. Az írásbeli számonkérés rendje és korlátai témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, ill. a haladási naplóban előre jelezi,
egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk,
dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, ill. a haladási naplóban előre jelezi,
röpdolgozat íratását a szaktanárnak nem kell előre bejelentenie,
ha csak lehetséges (korábban megindokolt okok miatt), a szóbeli feleltetést kell előnyben részesíteni az írásbeli feleltetéssel szemben, a megírt, beadott dolgozatot a szaktanár 15 tanítási napon belül kijavítja és értékeli, a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak, azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető, így ekkor dolgozatot sem írhat, ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra adott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor – a munkaközösség előzetes véleményének és a tantárgyi követelményrendszerben rögzítetteknek a figyelembe vételével – kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején felhívja a tanulók figyelmét. Az írásbeli számonkérés értékelése ha a dolgozat kizárólag a tanult ismeretek azonosítását, kiválasztását, illesztését, közlését, felidézését tartalmazza, akkor a dolgozat értékelésénél a következő, a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárokat alkalmazzuk jeles (5) – 87,5 százaléktól, jó (4) – 75 százaléktól, közepes (3) – 62,5 százaléktól, elégséges (2) – 50 százaléktól, ha a dolgozat a fenti tevékenységeken kívül tartalmaz még információ átalakítást, jelentés és összefüggés kifejtést, következtetést, bizonyítást, tudásfelhasználást a gyakorlati feladat megoldása során, akkor a dolgozat értékelésénél a következő, a 111
dolgozatra adható alkalmazzuk
összes
pontszám
százalékában
megadott
ponthatárokat
jeles (5) – 80-85 százaléktól, jó (4) – 60-65 százaléktól, közepes (3) – 40-45 százaléktól, elégséges (2) – 20-25 százaléktól, ha a szaktanár szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes itt meghatározott ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja. A kapott osztályzatokat a tanulók a tájékoztató füzetbe, ill. az ellenőrző könyvbe kötelesek beírni (amennyiben az elektronikus napló helyett vagy mellett azthasználják), a tanárok pedig negyedévente ellenőrzik azt. Témazáró dolgozat alól nincs felmentés. Dolgozati időpontok ütközése esetén az érdekelt tanárok jussanak megegyezésre. Az iskola által szervezetten látogatott rendezvényeket (színházi előadásokat, hangversenyeket stb.) követő napon az eseményen részt vevő tanulókkal csak témazáró dolgozatot lehet írni, az egyéb számonkérési formák és az előző napon feladott házi feladat megírása alól mentesülnek. Az iskolai szervező előre tájékoztatja a szaktanárokat az esemény időpontjáról a számonkérések tervezhetősége érdekében. 2.9.9. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez Az egyes tantárgyak és a helyi óratervben külön oktatott modulok követelményeinek teljesítését a jogszabályban is előírt öt fokozatú skálával értékeljük (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat (pl. egészségtan) a befogadó tantárggyal együtt értékeljük. Egyetlen érdemjegyet kap a témakör értékelésekor a tanuló akkor is, ha a szaktanár az integrált tantárgyon belül az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítette. A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a különböző témakörökben szerzett érdemjegyek között nem teszünk különbséget. A 3 éves szakiskolai képzésben az egyes modulokat tantárgyakra bontottunk, és azokat külön-külön osztályozzuk vagy szövegesen értékeljük. Összegzés Az egységes szemléletű ellenőrzés és értékelés kialakítását megbeszéléseknek, továbbképzésnek kell megszilárdítania, hogy a tapasztalatcseréken a tantestület tagjai megismerkedhessenek a pedagógia korszerű módszereivel. Az ellenőrzés gyakorlatában a kor követelményeihez igazodva növekednie kell a problémamegoldó jellegű, kreativitást igénylő feladatok számának.
112
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A „házi feladat” és „házi dolgozat” céljai
újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,
készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat,
önálló kutatómunkát végezni valamely témában,
alkotómunkát végezni valamely témában.
A „házi feladat” és „házi dolgozat” elvei
házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja),
a házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta minimum 5-6, sőt akár 7-8 órája is van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot, csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes (ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére, megoldására mindenki képes, a házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell – a szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják – pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék, az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad, meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (pl. igazolt betegség) mulasztotta azt el, a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel (érdemjegyet csak tudásra adunk, míg az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető, ezért a házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni, mint pl. a feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése stb.), az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell, tanítási szünet idejére kötelező házi feladat nem adható, a szünetet megelőző és követő napokra is csak annyi, amennyi egyik óráról a másikra szokásos, a beadandó házi dolgozat vagy alkotás (könyvtári vagy internetes kutatómunka, forrásfeldolgozás, projektfeladat, képzőművészeti alkotás stb.) a tanuló nagyobb elmélyülést igénylő, egyéni vagy csoportos kutató, ill. gyűjtőmunkára épülő, vagy a tanuló kreativitását igénylő munka, mely az aktuális tananyagrészhez kapcsolódik és a tanórai keretek közt elsajátított ismeretek elmélyítését vagy kiegészítését szolgálja. 113
A „házi dolgozat” íratásának rendje és korlátai a beadandó házi dolgozat vagy alkotás elkészítésének, beadásának határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell kitűzni, legalább három tanítási héttel előre, az elkészítési, beadási határidőt a szaktanár úgy határozza meg, hogy a határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék, a beadandó házi dolgozat vagy alkotás elkészítési, tartalmi és formai követelményeit tanórán, valamennyi tanuló számára világosan kell meghatározni, a tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. az elkészített, beadott házi dolgozatot vagy alkotást a szaktanár a kitűzött határidőt követően 15 tanítási napon belül kijavítja és meghatározott szempontok szerint érdemjeggyel értékeli, igazolt mulasztásra hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását. Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai az otthoni felkészüléshez előírt kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki,
a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon,
a kiadott feladat elvégzése a tanulók számára kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki, a kötelező szóbeli házi feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti, kivéve, ha az itt felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott – ilyenkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem vesszük figyelembe. Az OKJ vizsgát előkészítő szakdolgozatot, érettségi projektmunkát és egyéb vizsgafeladatot – annak pontos leírásával – a beadási határidő előtt a vizsgaszabályzatban rögzített határidőre kell kiadni.
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Szükség esetén iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, és a szakmai alapozó gyakorlati tárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.
114
2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.12.1. A mérés célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.
növelés,
Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitnesz szintet elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének folyamatos népszerűsítésével el kell érni, hogy minden tanuló- elméletben és gyakorlatban- elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendőek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napi- heti mozgásprogram elvégzéséhez. 2.12.2. A mérés feladata Megmutatja a tanulók pillanatnyi fizikai fittségét, lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak feltárását. A fizikai fittség ismerete kiindulási alapot ad
a terhelhetőség megállapításához
a képességek fokozatos fejlesztéséhez,
módot ad összehasonlításokra,
lehetőséget a fejlődés folyamatos figyelemmel kísérésére
a fizikailag jól terhelhető, kiváló testi, biológiai, fiziológiai fiatalok feltérképezése az élsportolók kiválasztásához (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban) 2.12.3. A mérés hasznossága Köztudott, hogy a már kialakult krónikus betegségek nagy része, amelyek a lakosság életminőségét meghatározzák nem gyógyíthatók, ezért költséghatás- hatékonyság szempontjából egyetlen ésszerű megoldás az iskolai oktatásra épített átfogó egészségmegőrző, megelőző program. A törvény által előírt kötelező mérés a tervezett teljes programnak csak az első része, a kezdete. A program második részének elvégzését ugyan ma még nem szabályozza törvény, de a továbbiakban is társadalmi szintű erkölcsi és anyagi összefogás kell ahhoz, hogy a gyenge fizikuma miatt kiszűrt, az egészségileg hátrányos helyzetű tanulók számára intézményen belüli felzárkóztató programokat tudjunk biztosítani. A teljes program megvalósításával az iskolai testnevelés és sport egységes, társadalmi szintű prevenciós stratégiai programként kapcsolódhatna- a jelenlegi igen hátrányos helyzetünk javítása érdekében- más prevenciós programhoz. A felnövekvő fiatalok egészségi állapotának javítása, a gyenge fizikumú fiatalok felzárkóztatása nemcsak a szellemi- fizikai terhelhetőségük, hanem az 115
önbecsülésük, az önértékelésük, az önértékelésük, az akaratuk területen is esélyegyenlőséget biztosítana mindenki számára. A közös mérés értékelés elősegíti a jó tanár-diák kapcsolat kialakulását. 2.12.4. A mérés módja A jelenleg Emberi Erőforrások Minisztériuma (régen: Oktatási és Kulturális Minisztérium) által szerkesztett EUROFIT/HUNGAROFIT tesztsor alapján történik. Ez a felmérés az általános fizikai teherbíró- képességet (aerob kapacitást), valamint a mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő és erőállóképességet méri. 2.12.5. Mérés és értékelés A test általános izomerejét, erő- állóképességét hét motorikus próba alapján értékelhetjük:
Cooper- teszt futással
Helyből távolugrás
Mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás
Hason- fekvésből törzsemelés- és leengedés
Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel
Medicinlabda lökése egy kézzel
Kétkezes dobás hátra a fej fölött medicinlabdával
A mérés szeptemberben és májusban történik, és összesített pontértékeléssel zárul. 2.12.6. Általános mérési szempontok A fizikai teljesítmény mérését a jelenleg Emberi Erőforrások Minisztériuma (régen: Oktatási és Kulturális Minisztérium) által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végeztetjük. A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni.
sportudvaron)
tornaruhába-
A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés.
Próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizika állapota.
Az általános elvégzésekor
testi
erő,
erő-állóképesség
mérésére
alkalmazott
próbák
(minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértéket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró- képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az apavető 116
élettani, egészségtani, és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A tanuló általános fizikai teherbíró- képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. 2.12.7. Gyógytestnevelés A tanulók mozgásszegény életmódja miatt egyre több mozgásszervi és egészségi problémákkal küszködő tanulóval találkozunk, akik ennek következtében nem hagyományos testnevelésben, hanem könnyített v. gyógytestnevelés órán kell részt vennie. A gyógytestnevelés órák feladata a prevenció, a meglévő fizikai állapot megőrzése, javítás, ill. a rehabilitáció. Ezt a feladatot elkülönítve, az érintett tanulók számára külön gyógytestnevelés órák keretében lehet csak ellátni, hiszen a feladatok más jellegűek, mást kell végrehajtaniuk, más teljesítményt kell elérniük, mint egészséges társainak. Gyakorlatilag a gyógy testnevelő felügyelete és irányítása mellett személyre szabottan végzik a feladatokat. Ezzel megelőzzük fizikai állapotuk romlását, és az esetleges sérülések után gyorsabbá tehetjük felépülésüket.
2.13. Az iskola egészségnevelési elvei 2.13.1. Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek hagyományos felvilágosító tevékenység: ezek egyfelől az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet – általában elrettentő tartalmú információk bemutatásának eszközével -, másrészt megoldásként kínálják a helyesnek vélt egészségmagatartást. Veszélye, hogy az ismeretek átadásának nem feltétele a hallgatóság aktív bevonása. Tapasztalatok szerint az ismeretek ilyen módon történő átadása önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására, hiszen a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erősebbek lehetnek. Ebbe a csoportba tartoznak az iskolai felvilágosító előadások, a különböző időszaki kiadványok, brosúrák. rizikócsoportos megközelítés: korai szűrés eredményeként feltárt egészségi (nem fertőző betegség) problémákkal, avagy szociális helyzetük szempontjából veszélyeztetettek felmérése, majd a körükben végzett célzott egészségfejlesztő, betegség megelőző tevékenység. Iskolai szinten ez valósul meg az orvosi vélemény alapján könnyített, vagy gyógytestnevelési foglalkozásokon részt vevő diákok esetében (differenciált testi nevelés). a társas-érzelmi készségek fejlesztését fokozó beavatkozások: az érzelmi nevelést előtérbe helyező modell a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségeit nevezi meg az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának háttereként. Ez a módszer lehetőséget biztosít résztvevői számára a szocializációra, a társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok ellenállnak az egészségkárosító magatartásformáknak, nemet mondanak a káros szenvedélyeknek. 117
2.13.2. Feltételek, rendelkezésre álló eszközök a) tárgyi feltételek: Az iskolai egészségneveléshez szükséges tárgyi feltételek mind műszaki (multimédiás szakterem, projektor, videó lejátszó és TV, diavetítő stb..), mind prevenciós szakanyagok szintjén (szakkönyvek, szemléltető anyagok, videó kazetták és CD-k) megfelelőek. A későbbiekben szükségessé váló anyagok a taneszköz fejlesztés évi beszerzéseivel tervezhetőek. b) órakeret: Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges óra-keretet minden évfolyamon a biológia és az osztályfőnöki időkerete fedi le. c) személyi (humán) feltételek Az egészségnevelési program megvalósításába bevonható, intézményi szinten jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás:
az iskola biológia szakos tanárai
az osztályfőnöki munkaközösség vezetői és tagjai,
mentálhigiénés (lelkigondozói) végzettséggel rendelkező pedagógus
Bizonyos témaköröknél az ismeretátadási és prevenciós tevékenység elvégzéséhez szükséges külső szakemberek bevonása is, úgymint
iskolaorvos,
védőnő,
pszichológus,
rendvédelmi szervek munkatársai,
civil szervezetek szakemberei, stb… d) módszerek
Játékok
Közösségépítés
Művészetek
Programok
2.13.3. Az iskolai egészségnevelés területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek/témáknak az iskola pedagógiai rendszerébe be kell épülnie. Ezen témák a következők:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
tanulási technikák, a tanulási környezet kialakítása,
az idővel való gazdálkodás fontossága,
a személyes válsághelyzetek felismerése és megoldási stratégiák ismerete,
az egészséges táplálkozás élelmiszerbiztonság, 118
szenvedélybetegségek (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat)
szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok, családtervezés, AIDS prevenció,
a betegség és gyógyulást segítő magatartások, elsősegélynyújtás,
személyi higiénia, testi-lelki egészség,
személyes biztonság, balesetvédelem (iskola, közlekedés),
testedzés, mozgás, egészséges testtartás,
személyiségfejlődés elősegítése, önismeret, tanulási technikák,
egészséges környezet (tanulási környezet, természethez való viszony)
2.13.4. Az iskolai egészségnevelés színterei az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a körzet szerint illetékes védőnő látják el Az iskolaorvos, körzeti védőnő feladatai: a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása (általános kötelező szűrővizsgálatok: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, belgyógyászat, tüdőszűrés)
a tanulók elsősegélyben való részesítése
közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve
védőnői feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátásában, problémáik diagnosztizálásában, szakvélemény elkészítésében a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait vesszük igénybe. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a Tanulási Képességet Vizsgáló és a fogyatékosság típusának megfelelő Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jár el, ez utóbbi tanulók ellátására fokozatosan készülünk fel. tanórai foglalkozások biológia órák: az egyes szervek, szervrendszerek működéséhez kapcsolódó egészségügyi vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás, testi higiénia, (egészségtan modul) osztályfőnöki órák: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés, szexuális felvilágosítás, minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó balesetvédelmi rendszabályok ismertetése az adott tantárgy első foglalkozásán történik a tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása), ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: reggeli torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.,
119
az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel, példamutató iskolai hatás, termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, a pedagógusok, a dolgozók példamutatása, iskolai hirdetők „egészség” rovatai, média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, gyűjtőmunkák faliújságon történő megjelenítése), mindennapi / tömbösített testedzés programja, testnevelés óra (legalább heti 3 órarendi óra), a fizika és kémiaórák szaktantermét a telephelyeken együttműködési és bérleti szerződés keretében a befogadó intézmények korszerű szaktantermeiben biztosítjuk.
tanórán kívüli foglalkozások
ismeretterjesztő előadások, kiállítások,
a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek
szabadidős foglalkozások, nyári táborok,
kirándulások, túrák, (rendszeresen, egészséges környezetben)
egészségnevelési akciók (évente kétszer tájékozódási futás verseny) tájékoztató fórumok
szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató (szülők felkészítése),
szakmai tanácskozások, tréningek (tanárok felkészítése); ezek helyszíne lehet más intézmény, kortárs segítők képzése (tanulók felkészítése); színtere lehet az iskola vagy más képző intézmény. 2.13.5. Szakképzés területén A jövő szakembereivel tudatosítani kell, hogy az ember termelő- fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. A változások csökkentéséhez bővíteni kell látókörüket, meg kell ismertetni a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek kölcsönös kapcsolatát. Ki kell alakítani az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igényt. Tudatosítani kell a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari termelés egészséget veszélyeztető hatásait. Szakmai képzésükben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Legyen természetes számukra a szelektív hulladékgyűjtés. Feltétlenül tudatosítani szükséges, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet fennmaradásáért, saját utódainkért, születendő gyermekeinkért. A káros szenvedélyeket el kell kerülnünk, illetve meg kell előznünk kialakulásukat. Célok: 120
az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése
takarékoskodás a vízzel és a villannyal
a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat. 2.13.6. Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink az egészségnevelési programunk feladatainak ellátására az egészségfejlesztésben képzett, többlet szakértelemmel rendelkező kollégát (= egészségnevelő) kell megbízni. Feladatai: az intézményi egészségnevelési feladatok koordinálása, irányítása, partnerkapcsolatok biztosítása, osztályfőnöki munka segítése (egyes témakörök feldolgozásában), külső szakemberek előadásainak szervezése, pályázatok készítése. az egészségnevelésben szerepet vállaló kollégák szakirányú továbbképzésének biztosítása minden tanulónk a 10. évfolyam végéig kapjon korszerű felvilágosító ismereteket a szexualitás és a szenvedélybetegségek témakörében, a „kényes” témáknál (pl. kábítószer-használat) külső szakemberek bevonásával minden olyan prevenciós tevékenység támogatása, amely tanulóink egészségét szolgálja
egészségnevelési verseny szervezése
2.13.7. Középtávú céljaink a személyi feltételek folyamatos fejlesztésével egészségfejlesztő team létrehozása (tagjai: az intézményvezetés egy tagja, egészségfejlesztésért felelős pedagógus, biológia szaktanárok, osztályfőnöki munkaközösség vezetője) az iskolai egészségfejlesztési program teljes körű kiépítése a minőségfejlesztésben ismert PDCA ciklus ismérvei alapján. Intézményi helyzetfelmérés alapján (módszere: SWOT, kérdőív) a legfontosabb célok kiválasztása, majd ezek lebontása intézkedési (=cselekvési) tervvé. A program megvalósítását folyamatos ellenőrzés és önértékelés kíséri, ami alapján a terv módosítható. 2.13.8. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők Belső résztvevők: pedagógusok (szaktanárok és diákotthoni nevelők), hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus. Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, Sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.
121
2.14. Az iskola környezeti nevelési elvei 2.14.1. Helyzetkép, adottságok Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából az iskola székhelyén Az iskola szép természeti környezetben épült. Igen csendes, jó levegőjű hely, rendkívül kedvező adottságokkal. Testmozgásra a gyönyörű környezetben kialakított udvari sportpálya, valamint kondi terem ad lehetőséget, tornatermünk sportolásra alkalmas. Kulturális programokhoz, lelkigyakorlatokhoz, szent misékhez a templomot és annak ifjúsági házát használjuk. Az iskola területén melegítőkonyha és büfé működik. Az épület az építészeti szabványoknak és az egészségügyi előírásoknak megfelel. A felújításokat folyamatosan végzik, baleseti veszélyek nincsenek. A szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az iskola udvara tágas, részben parkos jellegű, részben sportolási célokat szolgál. Példamutató környezet:
tantermek, folyosók növényekkel való ellátása,
anyag és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés,
a pedagógusok, a dolgozók példamutatása,
kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,
szelektív hulladékgyűjtés,
iskolai, hirdetőtáblák „zöld” rovatai.
Megvalósult környezeti nevelési tevékenységek
Múzeumlátogatások, kirándulások, osztálykirándulások szervezése
arborétumi séták tudatos és ismereteket közlő alkalmai, madarak megfigyelése, projektek Külső: település és a régió, helyi értékek Az iskolára fontos szerep hárul megismertetésében, bemutatásában.
a
környezetében
található
értékek
Fontosnak tartjuk a székhely szerint Győr-Moson-Sopron megye történetének, természeti szépségeinek és néprajzi értékeinek bemutatását, aminek megvalósulása tanórai kereteken belül, illetve azon kívül (szakkör, kirándulás) egyaránt történhet. Az országos feladatot ellátó intézmény tagintézményei és telephelyei közötti széles együttműködés érdekében ajánlatosnak tartjuk egymás lakókörnyezetének és az egyes régióknak a megismerését. Erőforrások: Humán erőforrás A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel 122
jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Pedagógusok: kidolgozzák és a tantárgyakba építve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, különösen a természettudományos tantárgyakban van sok lehetőség. E mellett az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára. Osztályfőnöki munkaközösség: az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozása történik meg osztályközösségi szinten. Itt lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére. A közvetlen környezet (osztályterem) szépítése, dekorálása is osztályközösség szintjén realizálódik. Adminisztratív és technikai dolgozók: támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (adminisztráció, pénzügyi és pályázati elszámolások), ezen kívül biztosítják a programok tárgyi feltételeit. Diákok: a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Fontos feladatunk, hogy kialakítsuk a tanulókban a környezet tisztaságára való igényt, ezért bevonjuk őket környezetük szépítésébe, tisztán tartásába (tavaszi nagytakarítás, ügyeleti rendszer). Szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Másrészről fontos a szülők szerepe abban, hogy az egyes környezeti nevelési programok (pl. osztálykirándulások) anyagi fedezetét a családok maguk biztosítják. Külső résztvevők: szakemberek - környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek. Külső intézményekkel, civil és egyházi szervezetekkel sokoldalú kapcsolatok építhetők ki. A különböző intézmények (múzeumok, kiállítóhelyek, NP stb.) meglátogatása, szakmai előadások szervezése színesebbé, tartalmasabbá teszi a környezeti nevelést. Pályázati kiírásokkal, szakmai anyagok küldésével is több intézmény és szervezet segíti munkánkat. Technikai felszereltség, taneszközök Az iskola technikai felszereltsége a környezeti nevelés célrendszerének megfelelő. Rendelkezésre álló tárgyi erőforrásaink: könyvtár környezet/természetvédelmi tárgyú könyvekkel, folyóiratokkal (Élet és Tudomány)
számítógépterem a tanulók számára is elérhető Internet hozzáféréssel
modern ismerethordozók (videók, multimédiás anyagok)
audiovizuális eszközök (multimédiás terem, projektor, írás és diavetítő stb.)
csoportmunkához megfelelő számú Állatismeret és Kis növényhatározó
123
2.14.2. Jövőkép – alapelvek és célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósulását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek:
elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT) kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé,
érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt,
bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, képessé tenni a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Pedagógiai célok: az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése
a környezetetika hatékony fejlesztése
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
tapasztalatokon alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia és segítő életmód kialakítása
a környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése
az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése
az egészséges életmód igényének kialakítása, az ehhez szükséges technikák és módszerek elsajátítása a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése
a problémamegoldó gondolkodás, döntőképesség fejlesztése
globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikációs kultúra fejlesztése 124
2.14.3. Konkrét célok és feladatok: Rövid távú célok A már megvalósult, illetve folyamatosan végzett tevékenységek mellett a következő területeken kívánunk új, rövid távú célokat megfogalmazni a környezeti nevelési program megvalósulásának érdekében. a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre, a hétköznapi környezeti problémák megjelenítésére a tanulók bevonása a környezetvédelemmel kapcsolatos témák feldolgozásába (kiselőadás) a kétszintű érettségi vizsga környezetvédelmi vonatkozású témáira, kérdéseire való felkészítés
osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában
multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon
az intézmény technikai, tárgyi felszereltségének folyóiratok, videóanyag és CD-k beszerzése
javítása:
szakkönyvek,
interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet)
tanórán kívüli előadások, élménybeszámolók szervezése
pedagógus továbbképzés támogatása a környezeti nevelés ismeretanyagának illetve módszertanának elsajátítására, bemutatására az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése: szelektív hulladékgyűjtés, a pedagógusok és alkalmazottak személyes példamutatása, tanulók bevonása a dekoráció készítésébe, a tantermek, folyosók, udvar tisztaságának következetes védelme. Kiemelt feladat a vizesblokkok tisztaságának, alapvető higiéniás feltételeinek biztosítása. Hosszú távú cél - természettudomány tantárgy bevezetése 2.14.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek a) Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, ismerjenek meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, 125
legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt.
A tanulókban
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával.
Történelem A tanulók
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
Idegen nyelv A tanulók
váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével
A tanulókban
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
Matematika A tanulók
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, 126
tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek számolási készségeket
megismeréséhez
szükséges
Fizika, természetismeret A tanulók
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá, ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.
Kémia, természetismeret A tanulók
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
Földrajz, természetismeret A tanulók
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, 127
értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalom a földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.
A tanulókban
a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény, alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.
Biológia, természetismeret A tanulók
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
A tanulókban
alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók
legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait.
2.14.5. Tanórán kívüli programok
A nem hagyományos tanórai formák között elsőként az osztálykirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat kell megemlítenünk. A 128
közoktatásról szóló törvény 114. § (4) bekezdése szerint a „mindenki számára előírt … foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni.” Mivel költségvetésünkben az osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások megvalósítására nincs elkülönített forrás, az ezeken való részvétel nem lehet kötelező! környezet- és természetvédelmi versenyekre való felkészülés pályázatokon, különféle akciókon való részvétel természetjáró szakkör működtetésének lehetősége a jeles napok megünneplése kiállításokon, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével a Föld napjának megtartása, nemzetközi GLOBE-programban való részvétel, látogatás múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba (Hanság, Fertő)
Módszerek A környezeti nevelésben felhasználható módszerek tárháza igen széles, ami abból is adódik, hogy nagy a szerepe a tanórán kívüli tevékenységeknek. A tanórákon használt hagyományos tanítási módszereken – frontális munka, előadás, csoportmunka, kiselőadás – kívül nagyon fontos az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. A környezeti nevelésben használható módszerek: Játékok
szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő
kombinációs
ráhangolást segítő
kapcsolatteremtést segítő
Modellezés
hatásvizsgálatok
rendszermodellezés
prognosztikus, előrejelző
Riport módszer
kérdőíves felmérés
direkt riportok
Projekt módszer
analízis
akció projektek (savas eső mérése)
Globe,
Terepgyakorlati módszerek
terepgyakorlatok, térképkészítés 129
egyszerű megfigyelések
célzott megfigyelések, mérések
táborok, ”iskolazöldítés”
Aktív, kreatív munka
természetvédelmi és fenntartási munkák
madárvédelmi feladatok,
rekonstrukciós munkák
szelektív hulladékgyűjtés
rend- és tisztasági verseny
pályázatok, versenyek,
kiállítás rendezése,
újság készítése,
kutatómunka
Közösségépítés
csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében
Művészi kifejezés
műalkotások, rajz, film, fotó, zene
népművészet
színdarab, vers, próza
esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése
a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
Kommunikáció Az iskolán belüli és iskolán kívüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelési programot tervezni és megvalósítani is csak közösen, a pedagógusok/nempedagógus dolgozók/ tanulók szoros együttműködésével lehet. A lehetőségeket kihasználva a szülőket is be kell vonni, érdekeltté kell tenni az iskolai célok elérése érdekében, hiszen az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden iskolahasználó közös érdeke. Fontos, hogy tanulóink nyitottak legyenek a környezeti problémákat feldolgozó rádióés televíziós hírekre, olvassanak ilyen témájú cikkeket napilapokban és tudományos folyóiratokban. Legalább ilyen fontos, hogy a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől.
130
2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái A magatartás fogalma a magatartás a tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjeihez, valamint társaihoz, tanáraihoz és az iskola más dolgozóihoz, a magatartás nem azonos a magaviselettel, minthogy a magatartásjegy kialakításában nem csupán a fegyelmezettség szintje, sokkal inkább a közösséghez való viszony és a morális tulajdonságok (pl. becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut az iskolába járási fegyelme (a házirendben meghatározott igazolatlanul mulasztott óraszám),
a társaihoz való viszonya (pl. segítőkészség, szolidaritás stb.),
a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság…),
beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változása;
óra alatti magaviselete (a fegyelmezettség szintje).
A szorgalom fogalma
a szorgalom a tanuló viszonya a tanuláshoz (aktivitás, érdeklődés).
A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni),
a tanuló képességéhez mért teljesítménye,
a tanuló feladattudata minősége, igényessége),
(kötelező feladatai megoldásának,
elkészítésének
a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás),
a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. milyen gyakran hagy otthon kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze,
131
az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet (a fegyelmezettség önmagában nem azonos a példás szorgalommal, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is). A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái az értékelést nevelési eszköznek tekintjük, amely visszajelzést ad a tanulóknak a róluk kialakított általános képről, ennek változásáról, valamint viszonyítás alapjául szolgálhat és motivációt jelenthet számukra, a követelmények megfogalmazásánál figyelembe kell venni a korosztály életkori sajátosságait, az iskolában eltöltött évek során fokozatosan kell a gyerekek gondolkodásában elmélyíteni és tudatosítani azon értékek fogalmát, amelyek tükrében minősítjük magatartásukat és szorgalmukat, hiszen célunk, hogy mindinkább magukénak érezzék őket, elfogadásuktól eljussanak a velük való azonosulásig. Folyamatos minősítés a pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon), kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk, kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret. Félévi és tanév végi értékelés és minősítés, magatartás- és szorgalomjegyek kialakítása az osztályzatok kialakításakor az adott időszak teljesítményét, valamint a félév, illetve az egész tanév alatt bekövetkezett változásokat kell figyelembe venni, az értékelés és minősítés elsősorban a tanárok közvetlen tapasztalataira épül, és kiterjed a tanulók teljes iskolai tevékenységére, továbbá az iskolán kívül szervezett programok, versenyek, rendezvények területére, az osztályzatok megállapítása az osztályfőnök feladata, aki a minősítésben felhasználja az osztályban tanító szaktanárok véleményét, és figyelembe veszi az osztály tanulóinak értékelését is (ezeket saját belátása szerint kérheti írásban, statisztikailag feldolgozható formában, vagy szóban, esetleg indoklással), az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti (az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó, szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó), lehetőséget kell adni a diákoknak önmaguk értékelésére és egymásról alkotott véleményük nyílt megbeszélésére is, 132
az értékelés és minősítés négy kategóriába való besorolással történik: a magatartás esetében példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2), a szorgalom esetében példás (5), jó (4), változó (3) és hanyag (2) osztályzattal, az osztályzatok megállapításához igyekeztünk olyan egységes szempontrendszert kialakítani, amely a tantestület egésze által elfogadható, az osztályfőnökök gyakorlatában jól hasznosítható, ám alkalmazása során természetesen figyelembe kell venni a tanulók és az osztályok egyéni jellemzőit és körülményeit, ugyanakkor iskolai szinten mégis törekednünk kell az egységes gyakorlatra, nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni és minősíteni,
a
semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés), az értékelés és minősítés semmiképp nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet, az értékelés és minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés, melynek célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás, amennyiben a kiskorú tanuló szülője nem ért egyet a pedagógusok által kialakított értékeléssel, minősítéssel, az osztályfőnöknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére. A magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai (mely iránymutató szándékkal tartalmazza az osztályozás szempontjait, az egyes minősítések kritériumait) • példás (5) részt vesz a közösségi élet megszervezésében és védelmében, a közösségi tulajdont megbecsüli és védi (épület, berendezés, eszközök, szolgáltatások), a közösségért végzett munkáját felelősséggel végzi (hivatali teendők, hetesség, tisztaság, pontosság),
az iskola célkitűzéseit magáévá teszi és megvalósításán dolgozik,
az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja,
nincs fegyelmi büntetése,
mások véleményét tiszteletben tartja, munkájukat becsüli és segíti (bírálat, kritika),
a gyengébbeket felkarolja és erejéhez mérten segíti (tanulás, barátság),
iskolai munkáját lelkiismeretesen végzi, önművelésén tudatosan dolgozik (emiatt a változó szorgalmú nem lehet példás magatartású),
a többiek felnéznek rá (pozitív példakép),
önismeretre, önnevelésre törekszik (önuralom, fegyelmezettség, türelem),
egyeneslelkűség, becsületesség, őszinteség, udvariasság jellemzi,
meg nem engedett módon nem törekszik előnyökhöz jutni, s az ilyen előnyszerzést elítéli,
a fizikai munkát becsüli és szívesen végzi, 133
szórakozásaiban nem könnyelmű, másokra is tekintettel van,
testi egészségét védi (alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése), testét gondozza (sportol!), ruházata tiszta, ápolt,
környezetének kialakításában esztétikai igényesség jellemzi,
• jó (4)
az iskola célkitűzéseit elfogadja, megvalósításukra törekszik,
közösségi ember, a közösségi tulajdont nem rongálja, hanem védi,
mások véleményét meghallgatja, munkáját nem akadályozza, bírálatában általában pozitív,
iskolai munkáját, megbízatásait elvégzi,
a gyengébbeket nem bántja, ha alkalma van rá, segíti őket,
igyekszik nevelni magát, ritkán vét az önuralom és a fegyelem terén,
becsületes és őszinte,
a meg nem engedett előnyszerzés módszereit elítéli, és nem is csal,
nem vonja ki magát a fizikai munka alól,
szórakozásaiban nem túlzó, a jó ízlést nem sérti,
testét gondozza, ruházata rendes és tiszta, káros szenvedélyei nincsenek,
maximum egy súlyos fegyelmi büntetése van,
• változó (3)
az iskola célkitűzéseit csak részben fogadja el, szembe is fordul velük,
önző, a közösségi tulajdont nem becsüli,
kritikája kíméletlen, romboló,
kötelességteljesítésében, megbízatásai vállalásában hanyag,
a gyengébbeket bántja,
megalkuvó, cinikus,
nem törekszik önuralomra, fegyelmezettségre,
kihívóan feltűnést keltő,
a meg nem engedett előnyszerzés módszereit elfogadja és él velük,
a fizikai munka alól kivonja magát,
szórakozásaiban túlzó, könnyelmű, másokra nincs tekintettel,
teste, ruházata gondozatlan, rendetlen,
egészsége védelmében könnyelmű (dohányzás, alkoholfogyasztás),
súlyos fegyelmi büntetésben többször részesült,
• rossz (2)
az iskola célkitűzéseit nem fogadja el, szembehelyezkedik velük,
elsősorban saját érdekeit nézi, a közösség életét zavarja, 134
a közös tulajdont rongálja,
kötelességét csak büntetés kilátásba helyezése esetén végzi,
szertelen, durva, botránkoztató,
bármi áron érvényesülni akar,
figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti az együttélés szabályait és az intézet rendjét, iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért a fegyelmi büntetések valamelyik súlyosabb fokozatában részesült, • megjegyzés a magatartás elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább kétharmadának együttes megléte (vagy megsértése) szükséges, a fenti minősítéseket módosíthatják a házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. A szorgalom értékelésének és minősítésének szempontjai (mely iránymutató szándékkal tartalmazza az osztályozás szempontjait, az egyes minősítések kritériumait) • példás (5)
munkáját rend, fegyelem, pontosság és igényesség jellemzi,
az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken, ill. az iskola nyújtotta egyéb önképzési lehetőségeket kihasználja, a tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül,
az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába,
• jó (4)
többletmunka nélkül, tehetségének megfelelően tanul,
irányításra szorul, néha ösztönzést igényel,
hangulata hatással van munkájára,
néha kapkod és pontatlan,
az érdeklődési körébe tartozó tárgyakból jó eredménnyel dolgozik, de a többieket elhanyagolja, • változó (3)
nem tanul tehetségének megfelelően,
a munkájára folytonosan figyelmeztetni kell,
munkájának külalakja gondozatlan,
munkavégzésében kiszámíthatatlan, ötletszerű, válogat,
egy vagy több tárgyból elégtelen,
• hanyag (2) munkájával megbízhatatlan,
nem
törődik,
rendszeresen
elhanyagolja,
munkájában 135
képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
több tárgyból elégtelen,
• megjegyzés a szorgalom elbírálásakor az egyes osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább kétharmadának az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.15.1. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás és a fegyelmezés elveit az SZMSZ szabályozza.
2.16. A hitoktatás Az iskolába való jelentkezéssel a tanuló tudomásul veszi, hogy az iskola fenntartója a Pannonhalmi Főapátság. A fenntartónak nem követelménye, hogy csak római katolikus, vagy történeti egyházhoz tartozó felekezetű hallgatók vehetők fel az iskolába, még kevésbé szándéka, hogy a lelkiismereti szabadságot kijátszva tanulói közt erőszakos térítő munkát végezzen. Az iskola diákjaitól a keresztény értékek tiszteletben tartását, a bencés szellemiségre való nyitottságot vár el. Az iskola tanulója tudomásul veszi, hogy az intézmény arculatának ugyanúgy meghatározó eleme az alapvető keresztény értékek melletti síkra szállás, mint a magas színvonalú oktató munka. A bencés iskola elismeri a más világnézetekben rejlő értékeket. Ezzel együtt vallja meggyőződéssel a keresztény értékek pozitív életalakító erejét, különösen is azokét, amelyek Szent Benedek óta meghatározóak a bencés közösségben. Ezen értékeket minden tanítási órán, de különösen is a kereszténységbe bevezető kurzusukon képviseli, melyek látogatása – a többi órához hasonlóan – kötelező. Az iskola bencés szellemisége elsősorban azon szellemi és erkölcsi értékek alapján nyugszik, melyeket a kereszténység alapvető értékeiként ismerünk, s amelyek Jézus Krisztus alakjában jelennek meg tökéletes formában, ahogy a Bibliában az ő tanítását összefoglaló evangéliumok megfogalmazzák. Szent Benedek követői – a bencések – mindezen értékek közül kiemelten fontosként kezelik azokat, amelyek immár körülbelül 1 500 éve kipróbált, meghatározó alakítói a bencés közösségeknek. A keresztény tanítás szerint az embernek alapvető meghatározottsága, hogy Isten teremtményeként él a világban, sőt a Biblia üzenete szerint Isten saját képére és hasonlatosságára alkotta az embert. Ez adja minden ember méltóságát, s így a másik ember és az élet tiszteletére vezet. Jézus Krisztus alakjában a gondviselő Isten egyedülálló módon mutatta meg tervét az ember kiteljesedésére. Az emberré lett Isten minden eddiginél szorosabb sorsközösséget vállalt az emberekkel, s tanításával egy teljes és boldog élet lehetőségének módját mutatta meg. Ez a teljes élet azonban épp az 136
egyszerűségben, az anyagi javaktól való függetlenedésben és a felelősség- és áldozatvállalásban valósult meg. Jézus Krisztus élete és tanítása számunkra olyan módját mutatja meg az emberi életnek, mely élhető a mi hétköznapjainkban is, és békére, örömre, kiteljesedésre vezet. A Bencés Rend másfél évezredes tapasztalata arra utal, hogy ez az evangéliumi életforma képes éltetni és építeni a közösséget, legyen az akár egy iskolai-, családivagy egy szerzetesközösség. Ezen életforma megvalósítása által törekszünk, iskoláinkban megvalósítani a bencések jelmondatát, amely a boldog emberi élet, az ebben való állandó munkálkodás és kiteljesedés vágyát fogalmazza meg: Pax et Gaudium – Béke és Öröm.
137
3. Szakmai programok SZAKISKOLA Ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
OKJ szám 34 811 01 34 622 01 34 341 01 34 522 02 34 522 03 34 582 03 34 621 01 35 622 01 34 521 06 34 622 02 34 541 04 34 811 03 35 811 01 34 811 04 33 523 02 34 762 01 34 541 05 34 522 04 33 215 02 35 622 02
Szakképesítés
Cukrász Dísznövénykertész Eladó Elektromos gép és készülék szerelő Elektronikai műszerész Épület-és szerkezetlakatos Gazda Gyógy- és fűszernövény termesztő Hegesztő Kertész Pék Pincér Sommelier Szakács Számítógép-szerelő,-karbantartó Szociális gondozó és ápoló Szőlész-borász Villanyszerelő Virágkötő és virágkereskedő Zöldség- és gyümölcstermesztő
Balaton- KiskunfélegyPannonhalma Miskolc Budapest Szeged Budaörs füred háza x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x
34 811 01 Cukrász
Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség
0,5
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorfüggő elméleti elméleti lati lati nyári heti heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
0,5
biztonság
10045-12 Gazdálkodás
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1
0,5
0,5
1
1
0,5
0,5 2 1 1
1 1,5
Általános élelmiszer10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
ismeretek, Élelmiszerek
10043-12 Cukrászati termékkészítés
1 1
1
Szakmai idegen nyelv
1
1
Cukrászat
4
2
csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv
1
fogyasztóvédelem
Szakrajz gyakorlat
1
Cukrászat gyakorlat
4 140
gyakorlat
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
1
9,5
14,5
5
140 140
5,5
0,5
Cukrászat
1
2
2 3
1 3 1 3,5
Cukrászat üzemi
SZAKMAI
1
23
17,5
140
17,5
140 140
17,5
5,5
23
17,5
17,5
9,5
1
31,5
22
Cukrászat gyakorlat
160 160 160
17,5
11
31,5
20,5
0,5
1 1
Szakrajz gyakorlat
3
1 1
Cukrászat üzemi
1
gyakorlat
2
2,5 1
Osztályfőnöki
1
Vendéglátó
0,5
gazdálkodás
Összesen
0,5
2
0
1
1
0
0,5
2 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
1,5 2
2
37
0
1 1
2,5
36
139
34 622 01 Dísznövénykertész Szakmai követelmény-modulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti függő elméleti lati lati heti nyári heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
0,5
0,5 0,5 2
0,5 2
Gazdálkodási 10960-12
alapismeretek
1
1
Gazdálkodási Vállalkozás, kereskedelmi alapok
alapgyakorlatok
10961-12
Növénytan
1
1 1
1
Kertészeti alapismeretek
Termesztési ismeretek
2
2
Termesztési ismeretek gyakorlat
1,5
1,5
Műszaki alapismeretek
2
2
Műszaki alapismeretek gyakorlat
3,5
3,5
10962-12
1
Kertészeti munkavállalói
Munkavállalói
ismeretek
ismeretek
1
Dísznövénytermeszté 10963-12
s 1.
Szabadföldi
Dísznövénytermeszté
dísznövénytermesztés
s 1. gyakorlat
5
4,5
3
6
7
Dísznövénytermeszté 10964-12
s 2.
4
3
1
Dísznövénytermeszté Fásszárú dísznövénytermesztés
s 2. gyakorlat
6
Műszaki ismeretek
5,5
6
1
1
Műszaki ismeretek gyakorlat
3,5
3
Dísznövénytermeszté 10965-12
s 3.
Növényházi
Dísznövénytermeszté
dísznövénytermesztés
s 3. gyakorlat
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
6,5 140
6,5
14,5
8
140 140
6
140
11
23
12
140 140
9,5
9
23
160
14
14
31,5
17,5
160 160
10
11,5
31,5
20
Műszaki
1
alapismeretek Dísznövénytermeszté
1,5
s 1. gyakorlat
1,5
Gazdálkodási
1
alapismeretek
1
Dísznövénytermeszté
1
s 2. gyakorlat
1
Dísznövénytermeszté
1,5
s 3.
1 1
1
Osztályfőnöki Dísznövénytermeszté
1
s 3. gyakorlat
Összesen
1
1,5
0
1
1
0
1,5
0,5
1 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
1 2
2,5
37
0
3 1
0,5
36
140
34 341 01 Eladó Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
0,5
A működtetés szabályai
működtetése
A működtetés
0,5 2
2
2 2,5
szabályai gyakorlat 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása
Áruforgalom
2
1
1
1
Áruforgalmazás
Áruforgalmazás
áruk és gyógynövények
gyakorlata II.
forgalmazása
Értékesítés idegen
10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása
2
2,5
nyelven II. Összefüggő nyári gyakorlat
10027-12 A ruházati cikkek és a
Áruforgalmazás
vegyes iparcikkek forgalmazása
gyakorlata I.
10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása
7,5
14,5
Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I.
forgalmazása
140 140
6
23
17
140 140
8,5
6
1
1
160 160 160
140
23
14,5
0,5
0,5
1
0,5
1
1
9,5
1
31,5
22
11,5
0,5
gyakorlata III.
0,5
1
0,5
0,5
0,5
0,5
Értékesítés idegen Osztályfőnöki
1 1
1
1
1,5
0
0
2
0
0
2,5 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
20
1
nyelven II.
Összesen
31,5
0,5
Áruforgalmazás 10029-12 A műszaki cikkek
7
5
1
140
1 1
3
1
6,5
1 2
3
Értékesítés idegen
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
6
1
1
gyakorlata III.
1
4
1
5
2
6
2
6
1
2,5
1
5
1
Áruforgalmazás
SZAKMAI
5
4
nyelven I. Áruforgalmazás III.
2
1
2
gyakorlata I.
10028-12 Az élelmiszerek, vegyi
2
4
gyakorlata
Áruforgalmazás II.
2,5
1
Áruforgalom Áruforgalmazás
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorfüggő elméleti elméleti lati lati nyári heti heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
0,5
biztonság
10025-12 A kereskedelmi egység
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
17
25
25,5
1,5 2
2
37
0
2 1
1,5
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon Értékesítés idegen nyelven I. és 2/14. évfolyamon Áruforgalmazás gyakorlata III. óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
141
34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam gyakor-lati
elméleti heti óraszám
heti óraszám
2. évfolyam gyakorÖsszeelméleti lati függő nyári heti heti gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5 0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10007-12
Műszaki informatika
Informatikai és műszaki alapok
Műszaki ismeretek
2
2,5
2,5 3
60
3
1
60
1
mérések gyakorlat 10009-12 Mérőműszerek, üzemi
2
2
Műszaki gyakorlatok Elektrotechnika Villamos műszerek és
0,5
2
3
Villamos gépek üzemi
mérések
mérések gyakorlat
10010-12
Villamos védelmek
3
40
3
40
1
1 1
Vezérlések, Villamos berendezések védelme
jelzőrendszerek
3
gyakorlat
2
40
Villamos 10011-12
dokumentáció
2
Villamos gépek
3
2
2
1
3
2
3
2
4
Villamos gépek üzemeltetésének Villamos gépek üzemeltetése
gyakorlata
10012-12
Villamos készülékek
4 2
3
Villamos készülékek Villamos készülékek szerelése
szerelési gyakorlata
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
6
14,5
3,5
80
8,5
140 140
6
23
10
60
17
140 140
10,5
8,5
23
14,5
8
31,5
12,5
60
23,5
160 160
0,5
Műszaki informatika
Elektrotechnika
12
12,5
31,5
19
0,5
1
1 1
Műszaki gyakorlatok
1
Villamos gépek üzemi
1
mérések gyakorlat
1
Villamos készülékek Villamos gépek üzemeltetésének
1,5
gyakorlata
1,5
1
Villamos gépek Villamos készülékek
1
szerelési gyakorlata
1
Osztályfőnöki
Összesen
1
1,5
0
1
1
0
1
1,5 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
2 2
1
1,5
37
0
1 1
2,5
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán a Műszaki gyakorlatok, a 2/14. évfolyamon a Villamos gépek üzemeltetésének gyakorlata óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
142
34 522 03 Elektronikai műszerész Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti elméleti függő lati lati heti heti nyári heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5 0,5
0,5 0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
Műszaki informatika 10007-12
gyakorlat
Informatikai és műszaki alapok
Műszaki ismeretek
10320-12
Elektronika
Elektronikai berendezések
Elektronika gyakorlat
2
2
2,5
2,5
Műszaki gyakorlatok
3
60
3
3 3,5
3
60
4,5
50
2,5
80
8
4
80
9
Elektronikus 10321-12
áramkörök
3
3
2,5
3
Ipari Áramkörök ipari alkalmazása
alkalmazástechnika
3
3
Ipari alkalmazástechnika gyakorlat
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
6
14,5
8,5
140 140
6
1
Elektronika
23
9
60
17
140 140
14,5
8,5
23
14,5
8
1
50
160 160
10
12,5
31,5
19
1
1,5
Elektronika gyakorlat
31,5
14
23,5
1
1,5
Ipari
1
alkalmazástechnika
1
Ipari alkalmazástechnika
1,5
gyakorlat
1,5 1
Osztályfőnöki
Összesen
1
1,5
0
1
1
0
1
1,5 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
2 2
1
1,5
37
0
2 1
1,5
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán az Elektronikai gyakorlat, a 2/14. évfolyamon az Ipari alkalmazások gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
143
34 582 03 Épület- és szerkezet lakatos Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorfüggő elméleti elméleti lati lati nyári heti heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10163-12 munkabiztonság és Gépészeti
Munkavédelem Elsősegély-nyújtás
környezetvédelem
gyakorlata
10162-12
Gépészeti alapozó
Gépészeti alapozó feladatok
feladatok
0,5
0,5 0,5 2
1
1 1
1
2
2
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
4
4
Gépészeti kötések 10166-12
alapjai
2,5
1
2,5
1
Gépészeti kötések készítésének Gépészeti kötési feladatok
gyakorlata
3,5
3
3,5
4
Épületlakatos feladatok
4
3
1
Épületlakatos 10165-12 Épületlakatos feladatok
feladatok gyakorlata
9
1
8
3,5
Magasban végzett lakatos feladatok
2
2
Magasban végzett 10167-12 Magasban végzett
lakatos feladatok
lakatos feladatok
gyakorlata
3
3
Szerkezetlakatos feladatok 10168-12 Szerkezetlakatos
Szerkezet-lakatos
feladatok
feladatok gyakorlata
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
2
2,5
140
6
14,5
8,5
140 140
7
23
4
140
16
140 140
2
2,5
12
7
23
16
11
31,5
4
160
20,5
160 160
12
9
31,5
22,5
Gépészeti alapozó
2
feladatok gyakorlata
1,5
Gépészeti alapozó feladatok
0,5
Épületlakatos
0,5
feladatok Épületlakatos
1
feladatok gyakorlata
1
Szerkezetlakatos
0,5
feladatok
0,5
0,5 1
1
Osztályfőnöki Szerkezet-lakatos
2
feladatok gyakorlata
Összesen
0,5
2
0
1
1
0
0,5
2
2 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
1 2
2,5
37
0
1,5 1
2
36
144
34 621 01 Gazda Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti elméleti függő lati lati heti heti nyári heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
Állattartás
0,5
0,5
1
1
0,5 2
2
2
2
Állattartási 10997-12 Állattartás
gyakorlatok Növénytermesztés
3
4
1
4
1
6
1
5
2
2
Növénytermesztési 10998-12 Növénytermesztés
gyakorlatok Kertészet
3
4
1
4
1
6
1
5
1,5
1,5
Kertészeti 10999-12 Kertészeti alapok
gyakorlatok Műszaki ismeretek
2
4
1
4
5
1
5
1
1,5
Műszaki ismeretek 11000-12 Mezőgazdasági géptan
gyakorlat
2
3
4,5
4
Gazdálkodási 11001-12
ismeretek
Agrár kereskedelem, vállalkozás
Gazdálkodási
és ügyvitel
ismeretek gyakorlata
11002-12
Kiegészítő
Gazda kiegészítő tevékenységei
tevékenységek
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
1
2
1
2
4,5
14,5
10
140
1
140 140
6
0,5
Műszaki ismeretek
23
1
1
17
140
1,5
140 140
10
1
1
1
23
13
9
31,5
22,5
160
1
160 160
11,5
0,5
31,5
20
0,5
Növénytermesztési gyakorlatok
1
1
0,5
0,5
1
1
1
0,5
Kertészeti gyakorlatok Gazdálkodási
0,5
ismeretek
0,5
Gazdálkodási
1
ismeretek gyakorlata
1
Osztályfőnöki
Összesen
1
0,5
2
0
1
1
0
0,5
2 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
0,5
0,5
Növénytermesztés
37
37
36
1 2
1
2,5
37
0
2 1
1,5
36
145
35 622 01 Gyógy- és fűszernövény termesztő
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam
2. évfolyam
gyakorlati
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Gyógynövény- és drogismeret
gyakorlati
heti óraszám
elméleti heti óraszám
Összefüggő elméleti nyári heti gyakorlat óraszám
heti óraszám
3
Gyógynövény- és drogismeret 11026-12
gyakorlat
Gyógynövényt Gyógynövénytermesztés ermesztés
1,5 5
Gyógynövénytermesztés gyakorlat Műszaki ismeretek
8 1
Műszaki ismeretek gyakorlat Fűszernövény-termesztés 11027-12 A fűszernövény termesztés
1,5 2,5
Fűszernövény-termesztés gyakorlat Műszaki ismeretek
6 1
Műszaki ismeretek gyakorlat
2
12,5
31,5
19
0 0
0
0
0
0
0
Műszaki ismeretek
0,5
Fűszernövény-termesztés
1
Fűszernövény-termesztés gyakorlat
1
Osztályfőnöki
1
Gyógynövénytermesztés gyakorlat
1,5
2
Hittan
1
Összesen
36
0
0
146
34 521 06 Hegesztő Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorfüggő elméleti elméleti lati lati nyári heti heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
Gépészeti alapozó 10162-12
feladatok
2
2
Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok
feladatok gyakorlata
10163-12
Munkavédelem
Gépészeti munkabiztonság és
Elsősegélynyújtás
környezetvédelem
gyakorlat Hegesztési
10180-12
alapismeretek
4
4
1
1 1
1
1
2
2
1
A hegesztés előkészítő és befejező Hegesztési alapműveletei
gyakorlatok
2
3
1,5
3
3
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11453-12
Hegesztési ismeretek I.
0,5
0,5 4
3,5
Bevontelektródás kézi ívhegesztő Hegesztési feladatok
gyakorlatok I.
3
4
6
2
5,5
2
Hegesztési ismeretek 11455-12
II.
Fogyóelektródás védőgázas
Hegesztési
ívhegesztő feladatok
gyakorlatok II.
3
3 7
Hegesztési ismeretek 11456-12
III.
3
3
Hegesztési Gázhegesztő feladatok
gyakorlatok III.
7
8
Hegesztési ismeretek 11457-12
IV.
Volfrámelektródás védőgázas
Hegesztési
ívhegesztő feladatok
gyakorlatok IV.
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
2 140
4,5
14,5
10
140 140
2
140
9
23
14
140 140
7
7,5
23
160
15,5
12
31,5
19,5
160 160
8
8,5
31,5
23
Gépészeti alapozó
2
feladatok gyakorlata
2,5
Gépészeti alapozó feladatok
0,5 0,5
Hegesztési ismeretek I. Hegesztési ismeretek
0,5
II. Hegesztési
1
gyakorlatok II.
0,5
Hegesztési ismeretek
0,5
IV.
1
Osztályfőnöki
1
Hegesztési
2
gyakorlatok IV.
Összesen
0,5
2
0
1
1
0
0,5
2
2 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
1 2
2,5
37
0
1 1
2,5
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán a Hegesztési gyakorlatok II., a 2/14. évfolyamon az Hegesztési gyakorlatok III. óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
147
34 622 02 Kertész Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam gyakor-lati
elméleti heti óraszám
heti óraszám
Összefüggő nyári gyakorlat
2. évfolyam gyakorlati heti óraszám
elméleti heti óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok
0,5
0,5
Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok
3
3 3,5
Növénytan
1
Termesztési ismeretek
2
3 2 2
Termesztési ismeretek gyakorlat
1,5
2,5
Műszaki alapismeretek
2
2,5
Műszaki alapismeretek 10961-12 Kertészeti alapismeretek gyakorlat
2,5
10962-12 Kertészeti
Munkavállalói
munkavállalói ismeretek
ismeretek
1
Kerti munkák
2
-
3 1 3
Kerti munkák 11024-12 Kerti munkák
gyakorlat
2
3
Gyümölcstermesztési alapok
2
2
4
Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat
3,5
4,5
7
Zöldségtermesztési alapok
2
1,5
3
Zöldségtermesztési alapok gyakorlat
3,5
Szőlőtermesztés
4,5
2
7
3
3,5
2
Szőlőtermesztés 11025-12 Kertészeti termesztés
gyakorlat
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
140
8,5
14,5
6
140 140
9
23
3,5
140
14
140 140
5
9
23
14
14,5
31,5
8,5
160
17
160 160
14,5
31,5
17
Műszaki
1
alapismeretek Termesztési ismeretek
0,5
gyakorlat
0,5
Kerti munkák
1
gyakorlat Gyümölcstermesztési
0,5
alapok Zöldségtermesztési
0,5 0,5
alapok Szőlőtermesztés
0,5
Zöldségtermesztési
0,5
alapok gyakorlat
1
1,5
Gyümölcstermesztési
1
alapok gyakorlat
1,5
1
1
Osztályfőnöki
1
Műszaki alapismeretek
0,5
gyakorlat
Összesen
1
1,5
0
1,5
0,5
0
0,5
2 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
1 2
2,5
37
0
1 1
2,5
36
148
34 541 01 Pék
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam
Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam
2. évfolyam
gyakorÖsszegyakorlati függő lati elméleti elméleti heti nyári heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10937-12 Előkészítő és befejező
Szakmai gyakorlat1
műveletek
Szakmai számítás
0,5
0,5
1
0,5 2
1
1
2
1
2
1
2
1
1
Élelmiszervizsgálat gyakorlat
3
10934-12 Mérések, dokumentálás, Vállalkozás és kereskedelem gazdálkodás
2
3
1
2
1
Tésztakészítés és gépei 10938-12 Tésztakészítés
7
3
Szakmai gyakorlat2
7
2
4
2
2
2
4
5
Tésztafeldolgozás és gépei 10939-12 Tésztafeldolgozás
Szakmai gyakorlat3
10940-12 Kelesztés, vetés-
Kelesztés és gépei
előkészítés
Szakmai gyakorlat4
5
5
1 1
3 2
2
2
Sütés és berendezései 10941-12 Sütés
4
1 2
2
1
Szakmai gyakorlat5
1
2
2
2
2
2
2
2
Mézeskalács készítés és eszközei 10942-12 Mézeskalács készítés
1,5
Szakmai gyakorlat6
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret Szakmai gyakorlat 1 Szakmai számítás
3
1
8,5
14,5
6
140 140
11
23
12
140 140
8
23
15
15,5
31,5
1
16
3
160 160
11,5
31,5
20
1
1,5
0,5
0,5
1
Tésztakészítés és
1
gépei
Szakmai gyakorlat 2
1
1 0,5
Foglalkoztatás II. Élelmiszervizsgálat
0,5 1
gyakorlat
1
Vállalkozás és
0,5
kereskedelem
Osztályfőnöki
Összesen
1
1,5
1
0
1
1
0
1,5
1 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
1
1,5 2 37
2
0
2,5 1
1
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán az Élelmiszervizsgálat gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Foglalkoztatás II. tantárgy óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
149
34 811 03 Pincér Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti elméleti függő lati lati heti heti nyári heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5 0,5
0,5 0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
Vendéglátó 10045-12
gazdálkodás
1
0,5
0,5
1
1
Gazdálkodás
Szakmai számítások
1
1
0,5
1
1,5
Általános élelmiszerismeretek, 10044-12
fogyasztóvédelem
1
1
Élelmiszerek Élelmiszer, fogyasztóvédelem
csoportjai
1
1
Szakmai idegen nyelv
Szakmai idegen nyelv
1
1
10047-12
Felszolgálás alapjai
4
1
1
2
2
1
10046-12 3
Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai
gyakorlat
10074-12
Felszolgálás
Felszolgálás
Felszolgálás gyakorlat
5
4,5 2
1
3 3
Felszolgálás üzemi gyakorlat
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret Felszolgálás alapjai
140
9,5
14,5
5
140 140
5,5
23
17,5
140
17,5
140 140
17,5
5,5
23
17,5
9,5
0,5
31,5
17,5
160
22
160 160
17,5
11
31,5
20,5
0,5
Felszolgálás alapjai
2
gyakorlat
2 1
Felszolgálás Felszolgálás üzemi
1
gyakorlat
2
2,5 1
Osztályfőnöki
1
Vendéglátó
0,5
gazdálkodás
Összesen
0,5
2
0
1
1
0
0,5
2 Hittan
1,5 2
2
0
1 1
2,5
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai) 37 37 36 37 36 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk.
Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán a Szakmai idegen nyelv, a 2/14. évfolyamon a Felszolgálás gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
150
35 811 01 Sommelier
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam
2. évfolyam
gyakorÖsszegyakorlati függő lati elméleti elméleti heti nyári heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
A sommelier borvidéki alapismeretei
5
-
-
1,5
A sommelier borvidéki alapismeretei gyakorlat A sommelier élelmiszer alapismeretei 10949-12 A sommelier
4,5
A sommelier élelmiszer
tevékenysége alapismeretei gyakorlat
-
9,5
A sommelier italkezelési és felszolgálási alapismeretei
3
A sommelier italkezelési és felszolgálási alapismeretei gyakorlat
-
8
12,5
19
31,5
0 0
0
0
0
0
0
A sommelier élelmiszer alapismeretei gyakorlat
1
A sommelier italkezelési és felszolgálási alapismeretei gyakorlat
1
Osztályfőnöki
1
A sommelier italkezelési és felszolgálási alapismeretei
0,5
1,5
2
Hittan
1
Összesen
36
0
0
151
34 811 04 Szakács Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti elméleti függő lati lati heti heti nyári heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10045-12 Gazdálkodás
0,5
0,5 0,5 2
Vendéglátó gazdálkodás
1
0,5
0,5
1
1
Szakmai számítás
1
1
0,5
1
1,5
1
Általános élelmiszerismeretek, 10044-12 Élelmiszer,
fogyasztóvédelem
1
fogyasztóvédelem
Élelmiszerek csoportjai
1
1
1
Szakmai idegen nyelv
1
1
1
2
2
1
10046-12 Szakmai idegen nyelv
Előkészítési és ételkészítési 10049-12
alapismeretek
1,5
1
Előkészítési és ételkészítési Konyhai kisegítés
alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok
2
2
2,5
1
2
Ételkészítési alapgyakorlat
2
3
3,5
1
Ételkészítési üzemi 10048-12 Ételkészítés alapjai
alapgyakorlat
17,5
Ételkészítési ismeretek
1
1
Ételkészítési gyakorlat
2
Ételkészítési üzemi 10075-12 Ételkészítés
gyakorlat
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
17,5
9,5
14,5
5
140 140
5,5
23
17,5
140 140
5,5
23
17,5
17,5
9,5
31,5
22
17,5
160 160
11
31,5
20,5
Előkészítési és ételkészítési
1
alapozó gyakorlat
1
Előkészítési és ételkészítési alapismeretek
0,5
Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési alapok
1
1,5
1
Szakmai idegen nyelv
Ételkészítési ismeretek Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Ételkészítési gyakorlat Osztályfőnöki
Összesen
1 0,5 1
0,5 1 1
0,5
2
0
2
0
0
2,5
0
1 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
2
1
37
37
36
1
2,5
2
0
1,5
3
1
37
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán az Ételkészítési alapgyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Ételkészítési gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
152
34 523 02 Számítógép szerelő, -karbantartó Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I
Foglalkoztatás I
2
10815-12 Információtechnológiai
ai alapok
alapok
Információtechnológi
0,5
építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
0,5 2
2
2 2
ai gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya
2
Munkaszervezési
2
ismeretek
2
Munkaszervezés
2
gyakorlat Hálózati ismeretek
2
2
2
gyakorlat
2
hibaelháritás
3
4
6
2
5,5
6
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása
3
9
7
11
Összefüggő nyári gyakorlat
140
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
7,5
Információtechnológi 10815-12 Információtechnológiai ai alapok alapok Információtechnológi ai gyakorlat Hálózati ismeretek Hálózati ismeretek gyakorlat
14,5
7
140 140
10
23
13
140 140
10
23
13
14,5
12,5
31,5
19
1 1
1
Operációs rendszerek
1
1
1
1
0,5
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat
1
1,5
1
Osztályfőnöki
2,5
1
1
1,5
0
1
1
0
1
1,5
2,5 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
17
0,5 1
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása
Összesen
31,5
11
160 160 160
140
Operációs rendszerek gyakorlat
10834-12 Számítógépes hibaelháritás
4
8
gyakorlat
10833-12 Hálózati alapok
2
2
gyakorlat
10834-12 Számítógépes
2
2
Operációs rendszerek
hibáinak elhárítása
2
2
Operációs rendszerek
Számítógéprendszer
2
2
Hálózati ismeretek 10833-12 Hálózati alapok
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti függő elméleti lati lati heti nyári heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
0,5
biztonság
Információtechnológi
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
37
37
36
1
3
0
2
2,5
2
1
37
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán az Információtechnológiai gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Hálózati ismeretek gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
153
34 762 01 Szociális gondozó és ápoló Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti függő elméleti lati lati heti nyári heti heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
0,5 2
0,5 2
Szakmai kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek
1,5
1,5
2,5
1
1,5
Monitorozó gyakorlat
1,5
3,5
1
70
3
2,5
3
1
3
40
Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi
2,5
2
alapismeretek
2
2,5
2
1
4 1,5
5,5
0,5
Ápolási, gondozási alapismeretek
3
Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat
2
70
2
Társadalomismeret
1,5
Klinikai ismeretek
5
40
2
40
1,5 2
Gondozási ismeretek
4 0,5
Ápolási gyakorlat
felmérése
10570-12 A szükségletek
10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok
készségfejlesztés és
4
70
2
2
A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata
1
1
Szociális munka 3,5
3,5
Szociális munka gyakorlata
1,5
Szociális gondozás
1
04.jan
5
Szociális gondozás gyakorlata
70
Mentálhigiéné feladatok
10571-12 Sajátos gondozási
elmélete
3
40
1,5
3 1,5
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton
10572-12 Gondozási-ápolási
A szociális
adminisztráció
adminisztráció
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
1,5
1,5
1,5
9,5
14,5
5
140 140
15,5
23
7,5
140 140
16
1,5
23
7
18
31,5
13,5
160 160
23
31,5
8,5
Ápolási, gondozási
2
alapismeretek
2
1
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs
0,5
gyakorlat
1
1,5
1
Megfigyelési és elsősegélynyújtási
1,5
gyakorlat
1,5 1
Osztályfőnöki
Összesen
2
0,5
0
2
0
0
0
2,5 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
2 2
1
1,5
37
0
1 1
2,5
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán a Szakmai készségfejlesztés gyakorlata, a 2/14. évfolyamon megfigyelési és Elsősegély-nyújtási gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
154
34 541 06 Szőlész- borász
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti elméleti függő lati lati heti heti nyári heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
1/9. évfolyam
Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszefüggő függő gyakorgyakorgyakorelméleti elméleti elméleti nyári nyári lati lati lati gyakorlat gyakorlat heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
0,5
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
0,5
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10947-12
A szőlőtermesztés
A szőlőtermesztés gyakorlata
gyakorlata
10945-12
A szőlőtermesztés
A szőlőtermesztés technológiája
technológiája
2 9
4
6,5
3 1
2
2
2
10944-12 Borászati gyakorlat
8,5
6
9 Borászati gyakorlat
4
6,5
10906-12 Borászati technológia
Borászati technológia
10946-12
A szőlőtermesztés
A szőlőtermesztés szakmai gépei
szakmai gépei
10943-12
Borászati szakmai
Borászati szakmai gépek
gépek
1
2
1
2
1
2
9
6 3
2
2
1
2
1,5
2
0,5
10948-12
3
Szőlész-borász alapmérések,
Alapmérések,
vizsgálatok
vizsgálatok gyakorlat
10890-12
Élelmiszeripari
2
2
2
vállalkozások Élelmiszeripari vállalkozások
A működtetés
működtetése
gyakorlati feladatai
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret Borászati technológia
1
160
1 140
4,5
14,5
10
140 140
140
8
23
15
3
140 140
10,5
1
8
0,5
1
0,5
0,5
23
15
31,5
21
160 160
1
10
31,5
21,5
0,5
Borászati szakmai gépek
1
Osztályfőnöki
1,5
Borászati gyakorlat
Összesen
1
1,5
2
0
0
2
1
0
1,5
2,5
1
1 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
1
36
2,5
2
2
0
1,5
2
1 37
36
155
34 522 04 Villanyszerelő Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti elméleti függő lati lati heti heti nyári heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5 0,5
0,5 0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
Műszaki informatika 10007-12
gyakorlat
Informatikai és műszaki alapok
Műszaki ismeretek
2
2
2,5
2,5
Műszaki gyakorlatok
3
60
3
60
15
0,5
20
2
3
60
100
16,5
80
4
40
2
20
1
Épületvillamossági 10023-12
szerelés Épületvillamossági
Épületvillamossági szerelés
szerelés gyakorlata
1,5
3
2,5
2
Épületvillamossági mérések gyakorlat Vállalkozási ismeretek
1
1
Ipari elektronika
1
1
Elektrotechnikai számítások
1
1
1
1
0,5
1
0,5
1
Villamosipari 10024-12
anyagismeret
Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése
3
Villamos gépek és berendezések
3
1
1
Villamos műszaki ábrázolás
1
1
14
Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
14,5
6
14,5
8,5
140 140
6
23
17
140 140
8,5
23
14,5
8
31,5
23,5
160 160
12,5
31,5
19
Elektrotechnikai
1
számítások
0,5
1
Épületvillamossági
1,5
mérések gyakorlat
1,5
1,5
Villamos gépek és berendezések üzemvitelének,
2,5
mérésének gyakorlata
2,5
Osztályfőnöki
Összesen
1
1
1,5
0
0,5
1,5
0
0
2,5
2 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
37
37
36
1
1,5
0
1
2,5
2
1
37
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén a közismeret nélküli képzés 1/13. évfolyamán az Épületvillamossági mérések gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Villamos gépek és berendezések üzemvitelének gyakorlata óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
156
34 215 04 Virágkötő és virágkereskedő Szakmai követelmény-modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam ÖsszeÖsszegyakorgyakorgyakorfüggő függő elméleti elméleti elméleti lati lati lati nyári nyári heti heti heti heti heti heti gyakorlat gyakorlat óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
1. évfolyam 2. évfolyam Összegyakorgyakorelméleti elméleti függő lati lati heti heti nyári heti heti óraszám óraszám gyakorlat óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság
és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5 0,5
0,5 0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
Növényismeret és kezelés 11074-12 Növényismeret és -
Növényismeret és
kezelés
kezelés gyakorlat Virágkötészet
2
2
2
2
4
3
3
2
2
2
5
2
2,5
4
3
Virágkötészet 11075-12 Virágkötészet
gyakorlat Virágeladás alapjai
3
4
2
4
7
2
7
4
Virágeladás alapjai 11077-12 Virágeladás alapjai
gyakorlat
2
4
Virágkereskedelem
7
3
1,5
4,5
Virágkereskedelem gyakorlat
3
3
4
Vállalkozási ismeretek
3
3
Vállalkozási 11076-12 Virágkereskedelem
gyakorlat
SZAKMAI
Összes óra Szabadon felhasznált órakeret
140
7,5
14,5
7
140 140
140
9
23
14
140 140
3
11
23
160
12
12,5
31,5
19
160 160
3
15
31,5
16,5
Növényismeret és -
0,5
kezelés Növényismeret és
1
kezelés gyakorlat
0,5
1
1
1,5
0,5
Virágkötészet
1
gyakorlat
1
1
Osztályfőnöki
0,5
2
0
1
1
0
1
1,5 Hittan
ÖSSZESEN (közismeret+szakmai)
0,5 0,5 1
1
Virágkötészet
Összesen
1
1
Virágkereskedelem
37
37
36
1 2
2,5
37
0
2 1
1,5
36
157
35 622 02 Zöldség- és gyümölcstermesztő
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam gyakorlati
Szakmai követelményTantárgyak modulok 11028-12 Gyümölcstermesztés
elméleti heti óraszám
heti óraszám
2. évfolyam Összefüggő nyári gyakorlat
gyakorlati elméleti heti óraszám
heti óraszám
5
Gyümölcster mő növények Gyümölcstermesztés termesztése gyakorlat
7
Műszaki ismeretek gyümölcstermesztés Műszaki ismeretek
1
gyümölcstermesztés gyakorlat
11029-12
Zöldségtermesztés
2,5
5,5
Zöldségnövé nyek Zöldségtermesztés termesztése gyakorlat Műszaki ismeretek zöldségtermesztés
7 1
Műszaki ismeretek zöldségtermesztés gyakorlat
2,5
12,5
Gyümölcstermesztés
31,5
19
0 0
0
0
0
0
0
0,5
Gyümölcstermesztés gyakorlat
1
Zöldségtermesztés gyakorlat
1
Osztályfőnöki
1
1,5
2
Hittan
1
Összesen
36
0
0
158
SZAKKÖZÉPISKOLA Ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41
OKJ szám 54 523 01 55 541 01 54 481 01 55 723 02 54 720 01 54 212 02 54 523 02 54 813 01 55 815 01 54 481 02 54 521 03 52 723 01 52 723 02 52 815 01 52 720 03 52 815 02 54 726 01 54 140 01 54 812 01 54 481 03 54 481 04 54 346 01 54 482 01 54 341 01 55 815 02 54 850 01 54 345 01 54 523 04 54 481 05 54 581 02 54 140 02 54 344 01 54 481 04 54 762 02 54 762 03 54 213 05 54 212 09 54 812 03 54 346 02 54 344 02 54 811 01
Szakképesítés Automatikai technikus Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus CAD-CAM informatikus Csecsemő és gyermekápoló Egészségügyi asszisztens Egyházzenész Elektronikai technikus Fittness- welness instruktor Fodrász Gazdasági informatikus Gépgyártástechnológiai technikus Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő és gyermekápoló Gyakorló fodrász Gyakorló gyógyszertári asszisztens Gyakorló kozmetikus Gyógy- és sportmasszőr Gyógypedagógiai segítő munkatárs Idegenvezető Infokommunikáció hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Irodai asszisztens IT mentor Kereskedő Kozmetikus Környezetvédelmi technikus Logisztikai ügyintéző Mechatronikai technikus Műszaki informatikus Parképítő és fenntartó technikus Pedagógiai és családsegítő Pénzügyi-számviteli ügyintéző Szállítmányozási ügyintéző Szociális asszisztens Szociális szakgondozó Szoftverfejlesztő Táncos Turisztikai szervező, értékesítő Ügyviteli titkár Vállalkozási és bérügyintéző Vendéglátásszervező-vendéglős
Pannonhalma Miskolc Budapest Szeged Budaörs
x
x x x
x x x x x
x x
x
x
x
x
x x
x
x x
x
x
x
Balaton- Kiskunfélegyfüred háza x x x
x x
x x x x x x x x x
x
x
x x x
x
x x x x x x x x x
x
x
x
x
x x
x
x x
159
54 523 01 Automatikai technikus Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10007-12 Informatikai és műszaki alapok
Műszaki informatika gyakorlat *
10007-12 Informatikai és műszaki alapok
Műszaki ismeretek
10007-12 Informatikai és műszaki alapok
Műszaki gyakorlatok *
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
0,5
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
0,5 0,5 2 2
1,5
2
1
2,5
Műszaki rajz
1
1
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
Elektrotechnika
1
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
Elektrotechnika gyakorlat *
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
Elektronika
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
Elektronika gyakorlat *
10003-12 Irányítástechnikai alapok
Irányítástechnika
10003-12 Irányítástechnikai alapok
Irányítástechnika gyakorlat *
10004-12 Pneumatikus és hidraulikus rendszerek
Pneumatika és hidraulika
10004-12 Pneumatikus és hidraulikus rendszerek
Pneumatika és hidraulika gyakorlat *
10002-12 Ipari gyártórendszerek
Gyártórendszerek
10002-12 Ipari gyártórendszerek
Gyártórendszerek gyakorlat *
10001-12 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel
PLC ismeretek
10001-12 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel
PLC programozási gyakorlat *
3
4 2
3
1
2 2
4
5
3
2 2
6 2
2
3 4,5 6 3 2 3 10
Szabadon tervezhető 10007-12 Informatikai és műszaki alapok
Műszaki ismeretek
10007-12 Informatikai és műszaki alapok
Műszaki gyakorlatok *
2
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
Elektrotechnika gyakorlat *
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
Elektronika
10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
Elektronika gyakorlat *
10003-12 Irányítástechnikai alapok
Irányítástechnika gyakorlat *
10002-12 Ipari gyártórendszerek
Gyártórendszerek
1
10001-12 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel
PLC ismeretek
1
10001-12 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel
PLC programozási gyakorlat *
1 2
1 1 1
2
1
1
1
1 1
Osztályfőnöki összes óra:
4
4
összes óra:
8
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
8
70
3
5 8
8
105
5
4 9
9
140
6
7
1
15
20
13
15
12
35 2 37
160
16
19 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Műszaki informatika gyakorlat és 2/14. évfolyamon Gyártórendszerek gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
160
55 541 01 Bor- és pezsgőgyártó szaktechikus
161
54 481 01 CAD-CAM informatikus Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10815-12 Információ-technológiai alapok
Információ-technológiai alapok
10815-12 Információ-technológiai alapok
Információ-technológiai gyakorlat *
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
heti óraszám e
évf.
1/13. gy
h e
gy
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e
gy
0,5 0,5 2 1
1,5 2
2
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
nélkül
11.
Szakképesítésspecifikus utolsó
1
Munkaszervezési ismeretek
1
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,
2
2
munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezés gyakorlat
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat *
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek I.
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat *
10820 -12 CAD alapok
Műszaki ábrázolás és gépelemek
10820 -12 CAD alapok
Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat *
10820 -12 CAD alapok
CAD gyakorlat *
10819 -12 CAM alapok
Technológiai ismeretek
4
10819 -12 CAM alapok
Műszaki ismeretek
3
10819 -12 CAM alapok
CAD-CAM gyakorlat *
10818 -12 CNC gépkezelés, programozás
Számítógépes gyártás
10818 -12 CNC gépkezelés, programozás
Technológia gyakorlat
3
10818 -12 CNC gépkezelés, programozás
CNC gépek gyakorlat **
3
0,5
1
2
1
1
2
4
2
1
2
1
2
2
8 4
2
2
8 2,5 2 4
3 4
Szabadon tervezhető 10815-12 Információ-technológiai alapok
Információ-technológiai alapok
1
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat *
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek I.
10818 -12 CNC gépkezelés, programozás
Technológia gyakorlat
10818 -12 CNC gépkezelés, programozás
CNC gépek gyakorlat **
0,5 1
1 1
1
1
1
1
1 2
Osztályfőnöki összes óra:
2 1
1 4
3
összes óra:
7
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
7
70
3
5 8
8
105
4
5 9
9
140
6
7
1
13
22
13
35
13
35 2 37
160
17
18 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon az Információ-technológiai alapok és 2/14. évfolyamon a Technológia gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
162
54 720 01 Egészségügyi asszisztens Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
egészség és
0,5
0,5
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12
gy
Munkahelyi
Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan
0,5
1
1
1,5 1,5
2,5
0,5
1,5
4
0,5
2
0,5
5
ÁpolástanAlapápolás
gondozástan
70
105
4
gyakorlat 11222-12 Klinikumi ismeretek
Klinikumi ismeretek
1
2,5
2
4
Klinikumi
3,5
gyakorlat
9,5
140
3,5
6
160
Egészségügyi 11124-12
asszisztensi
10
ismeretek Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás
Szakmai
18,5
gyakorlat
Szabadon tervezhető: Osztályfőnöki 11221-12
1 Ápolástangondozástan
1
1
1
1
1
1
Alapápolás 11110-12 Egészségügyi alapismeretek
Egészségügyi
1
alapismeretek Szakmai
1
kommunikáció Egészségügyi
11124-12
asszisztensi
3
ismeretek Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás összes óra:
6
0
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
7
0 7
7
105
4,5
3,5 8
8
140
7,5
3,5
25
10
11
35
11
35 2 37
160
16,5
18,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon az Egészségügyi alapismeretek és 2/14. évfolyamon az Egészségügyi asszisztensi ismeretek óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
163
54 212 02 Egyházzenész, kántor- énekvezető Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak h
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10602-12 Zenész alapok (szolfézs, zenetörténet) 10603-12 Egyházi zene szolgáltatása
gy
ögy
heti óraszám e
gy
0,5 2 2 2
Szolfézs 2. gyakorlat
1
Zeneelmélet
3
Zenetörténet 2.
1
3 3 3
Zongora kötelező gyakorlat Gregorián gyakorlat Népének gyakorlat Egyházzene irodalom
5/13 és 2/14.
0,5
Szolfézs 1. gyakorlat Zenetörténet 1.
évf.
1/13. e
Szakképesítésspecifikus utolsó
1
1
2
2
2
2
2
Orgonaismeret
1
Hittan
2
1
Liturgia
2
1
Népzene
2
Kórus gyakorlat
2
2
Liturgikus gyakorlat
2
2
Liturgikus orgona
1
gyakorlat
10604-12 Kántor-énekvezető tevékenysége
Vezetett gyakorlat
2
2
Latin gyakorlat
2
Orgona gyakorlat
1
1
Karvezetés gyakorlat
1
1
Hangképzés gyakorlat
1
1
Szabadon tervezhető Osztályfőnöki
1
1
Zongora kötelező gyakorlat
1,5
Orgona gyakorlat összes óra:
1,0 13,5
21,5
összes óra:
35
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
35 2 37
160
14,5
18 32,5
35 1 36
164
54 523 02 Elektronikai technikus Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
0,5
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. Műszaki
10007-12
informatika Műszaki
Informatikai és műszaki alapok
ismeretek Műszaki
2 2 1,5
gyakorlatok
3
2
1
2,5 1
70
4
10005-12
Műszaki rajz
1
Villamosipari alaptevékenységek
Elektrotechnika
1
2
3
Elektrotechnika gyakorlat
1
105
Elektronika
2 2
4
5
Elektronika gyakorlat 10003-12
3
140
Irányítástechnika
2 2
6
160
2
Irányítástechnika Irányítástechnikai alapok
gyakorlat
2
3
Elektronikai 10013-12
áramkörök
4,5
Elektronikai áramkörök Áramkör építése, üzemeltetése
gyakorlat
10014-12
Mechatronika
Mechatronikai rendszerek
Mechatronika
6 3
gyakorlat
3
Számítógép 10015-12
alkalmazása
3
Szimuláció és PLC Számítógép alkalmazása az elektronikában
gyakorlat
6
Mikrovezérlők gyakorlat
3
Szabadon tervezhető Elektrotechnika
1
gyakorlat
1
Elektronika
1
gyakorlat
1
Elektronika Irányítástechnika
1
Mikrovezérlők
1
1
gyakorlat
2
Elektronikai
1
áramkörök Osztályfőnöki összes óra:
1 2
4
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
3
4 7
7
105
4
4 8
8
140
7
4
1
16
19
11
35
11
35 2 37
160
15
20 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. és 2/14. évfolyamokon az Elektronika gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
165
54 813 01 Fitness-wellness instruktor Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
évf.
1/13.
heti óraszám e
Szakképesítésspecifikus utolsó
gy
h e
gy
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
0,5
0,5
Anatómiai10323-12
élettani
Egészségügy és elsősegélynyújtás
ismeretek
2
2
4
Egészségtan
2
2
Terhelésélettan
2
2
Elsősegélynyújtá s /gyakorlat/
4
4
Funkcionális anatómia 10324-12
Edzéselmélet
Edzéselmélet és gimnasztika
Edzésprogramok
0,5
1
gyakorlat
2
2
2
2
1
2,5
1
2
9
Gimnasztika elmélet
1
1
2
Gimnasztika gyakorlat 10334-12
Aquatréning
Aquatréning
elmélet
1
1
3 1,5
Aquatréning gyakorlat
3,5
Csoportos fitness 10335-12
órák elmélete
1
Csoportos fitness Csoportos fitness órák
órák gyakorlata
7
Fitness termi kondicionálás 10336-12
elmélet
2
Fitness termi kondicionálás Fitness termi kondicionálás
gyakorlat
3
Ügyfélszolgálat 10337-12
elmélet
3
Ügyfélszolgálat Ügyfélszolgálat a fitness-wellness létesítményekben
gyakorlat
2
Speciális óratípusok 10338-12
elmélet
1,5
Speciális óratípusok Speciális óratípusok és foglalkozásformák
gyakorlat
4
Szabadon tervezhető Edzésprogramok
1
gyakorlat
1
2
Gimnasztika
1
gyakorlat
1
1
Fitness termi kondicionálás
1
gyakorlat Speciális óratípusok
2
gyakorlat Osztályfőnöki összes óra:
1 3
3
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
0
3
4 7
7
0
5
3 8
8
0
4
7
1
16
19
11
35
11
35 2 37
0
12,5
22,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarend esetén az Osztályfőnöki óra helyett 1/13. évfolyamon és 2/14. évfolyamon az Edzésprogramok gyakorlat tantárgy óraszámát 0,5 órával meg kell emelni.
166
55 815 01 Fodrász Ágazati szakképzés közisme re t né lkül
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
3/15 heti óraszám e
gy
Alaphajvágások gyakorlat
ögy
11
11242-12 Alaphajvágás Fodrász szakmai ismeretek 1.
1
Művészetek 1.
1
Frizurakészítés gyakorlat Fodrász szakmai ismeretek 2. 11243-12 Frizurakészítés
Fodrász anyagismeret
14 2 1,5
Művészetek 2.
1
Osztályfőnöki
1
Szabadon tervezhető
összes óra:
Alaphajvágások gyakorlat
1,5
Frizurakészítés gyakorlat
1 7,5
27,5
összes óra:
35
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
35 1 36
167
54 481 02 Gazdasági informatikus Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
0,5
gy
ögy
1
gy
1,5 2
2 1
1
Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés
2 0,5
1
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
2
1
gyakorlat
1
2
Hálózati ismeretek I.
2
1
2
2
2 4
2
1
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
8 4
2
2
8
Gazdasági ismeretek
rendszerszervezés
e
0,5
10826-12 Szakmai életpálya-építés, Munkaszervezési ismeretek
10821-12 Gazdasági alapok és
heti óraszám
2
Információtechnológiai gyakorlat
és adatbázis-kezelés
h e
Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok
10817-12 Hálózatok, programozás
gy
5/13. és 2/14.
0,5
alapok
kommunikáció
e
évf.
1/13.
heti óraszám
Szakképesítésspecifikus utolsó
Foglalkoztatás II.
10815-12 Információtechnológiai
munkaszervezés, munkahelyi
nélkül
6
Gazdasági ismeretek gyakorlat
5
Vállalati információs rendszerek
4
Projektmenedzsment
2
Szakmai idegen nyelv
1,5
Projektmenedzsment gyakorlat
2
Vállalati információs rendszerek
2
gyakorlat 10822-12 Informatika alkalmazása Informatikai alkalmazási
4
gyakorlat Számviteli információs rendszerek
2
gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat
70
105
140
160
Szabadon tervezhető Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
1
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1
gyakorlat
1
Hálózati ismeretek I.
1
0,5
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés 10822-12 Informatika alkalmazása
összes óra:
1
1,5
Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat
1
Szakmai idegen nyelv Informatikai alkalmazási
1 1
gyakorlat Osztályfőnöki
1 3
3
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
2
5 7
7
105
4
4 8
8
140
4
7
1
12,5
22,5
11
35
11
35 2 37
160
18
17 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarend esetén az Osztályfőnöki óra helyett 1/13. évfolyamon a Hálózati ismeretek I. és 2/14. évfolyamon a Szakmai idegen nyelv tantárgy óraszámát 0,5 órával meg kell emelni.
168
54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9.KNY heti óraszám e
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok
2,5
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat **
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Munkavédelem
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
4 2
3
4
13,5
1
1
3
11
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Elsősegélynyújtás gyakorlat *
10172-12 Mérőtermi feladatok
Műszaki mérés
10172-12 Mérőtermi feladatok
Műszaki mérés gyakorlat **
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
Forgácsolási alapismeretek
4
10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás
gy
0,5
1 2
1 2
2
2 0,5
Forgácsolási alapismeretek gyakorlat **
8
Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat
10171-12 Karbantartás és üzemvitel
* Szerszámgépek karbantartása
10171-12 Karbantartás és üzemvitel
Szerszámgépek karbantartása gyakorlat **
6,5 2 4 4
Szabadon tervezhető 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat **
1
1 2
Mechanika
1
2
1
2 2
Általános gépészeti ismeretek
2
Műszaki rajz * szerszámgépeken 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás
3
Forgácsolási alapismeretek gyakorlat **
2
Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat
1
* Osztályfőnöki
1
összes óra:
0
összes óra:
0
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
2
1
Általános anyagismeret
10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC
1
1
5
4 9
6
70
4
5 9
7
105
7
4 11
8
140
10
5
1
19
16
15
35
11
35 2 37
160
18
17 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarend esetén az Osztályfőnöki óra helyett a 1/13. évfolyam: 0,5 óra Gépészeti alapozó feladatok, 2/14. évfolyam: 0,5 óra Forgácsolási alapismeretek tantárgy óraszámát 0,5 órával meg kell emelni.
169
52 723 02 Gyakorló csecsemő és gyermekápoló Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12
egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
Egészségügyi alapismeretek 11221-12
ögy
11. heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi
Munkahelyi egészség és biztonság
11110-12
gy
10. heti óraszám
nélkül
Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan
0,5
0,5
0,5 2 0,5
1
1
2,5
0,5
1,5
1,5 1,5
4
0,5
2
0,5
5
ÁpolástanAlapápolás
gondozástan
70
105
4
gyakorlat 11222-12 Klinikumi ismeretek 11153-12
Klinikumi ismeretek
1
2,5
2
4
Klinikumi
3,5
gyakorlat
9,5
140
3,5
6
160
Diagnosztikai ismeretek
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások
4,5
csecsemő- és gyermekkorban Terápiás ismeretek
4,5
csecsemő- és gyermekkorban Diagnosztikus beavatkozások
5
gyakorlata Terápiás beavatkozások
5
gyakorlata 11154-12
Egészséggondozá
2,5
s-fejlesztés Egészséggondozá
Egészségfejlesztés
s-fejlesztés
2,5
gyakorlat Habilitáció, rehabilitáció a 2,5
csecsemő- és gyermekápolásb an Habilitáció, rehabilitáció a
2
gyakorlatban
Szabadon tervezhető: Osztályfőnöki 11221-12
1 Ápolástangondozástan
1
1
1
1
1
1
Alapápolás 11110-12 Egészségügyi alapismeretek
Egészségügyi
1
alapismeretek Szakmai
1
kommunikáció Diagnosztikus
11153-12
beavatkozások
1
gyakorlata Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Egészséggondozá 11154-12
s-fejlesztés
1
gyakorlat Habilitáció, Egészségfejlesztés
rehabilitáció a
1
gyakorlatban összes óra:
6
0
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
7
0 7
7
105
4,5
3,5 8
8
140
7,5
3,5
25
10
11
35
11
35 2 37
160
17,5
17,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarend esetén az Osztályfőnöki óra helyett 1/13. évfolyamon az Egészségügyi alapismeretek és 2/14. évfolyamon a Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata tantárgy óraszámát 0,5 órával meg kell emelni.
170
52 723 01 Gyakorló ápoló Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkavédelmi alapismeretek 11110-12 Egészségügyi alapismeretek
Munkavédelmi Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció
11221-12 Alapápolás
Ápolástangondozástan
gy
ismeretek
heti óraszám e
gy
ögy
heti óraszám e
gy
0,5
1
ögy
1
1,5 1,5
2,5
0,5
70
heti óraszám e
évf.
1/13. gy
h e
gy
1
1,5
4
0,5
2
0,5
5
105
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e
gy
2,5
4 2
4
Klinikumi
3,5
gyakorlat 11499-12 Foglalkoztatás
12.
Szakképesítésspecifikus utolsó
0,5
Gyak. 11222-12 Klinikumi ismeretek
ögy
11.
0,5
Áptan-gondtan. Klinikumi
10.
nélkül
9,5
140
3,5
6
160
Foglalkoztatás
0,5
Elhelyezkedést, 11498-12 Elhelyezkedést, munkavállalást segítő idegen nyelv
munkavállalást
2
segítő idegen nyelv Diagnosztikkus
11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegeknél
és terápiás
4
szakismeretek Diagnosztikus, terápiás
2,5
beavatkozások Klinikai
16
gyakorlat 1152-12 Egészségnevelő és fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés-
3,5
egészségfejlesztés Egészségnevelésegészségfejlesztés
2,5
gyak. Szabadon tervezhető 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek
Egészségügyi alapismeretek Áptan-gondtan.
0,5
0,5
0,5
Klinikumi ismeretek
0,5
1
0,5
0,5
Klinikumi
1
gyakorlat
1
Osztályfőnöki
1 1
1
Diagnosztikus, 11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegeknél
terápiás
2,5
beavatkozások 1152-12 Egészségnevelő és fejlesztő tevékenység összes óra:
Egészségnevelés-
0,5
egészségfejlesztés 6
0
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
7
0 7
7
105
4,5
3,5 8
8
140
6,5
4,5
24
11
11
35
11
35 2 37
160
16,5
18,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarend esetén az Osztályfőnöki óra helyett 1/13. évfolyamon a Klinikumi ismeretek és 2/14. évfolyamon a Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata tantárgy óraszámát 0,5 órával meg kell emelni.
171
52 815 01 Gyakorló fodrász Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közisme re t
Szakképesítés-
né lkül
specifikus utolsó évf.
Tantárgyak
1/13. heti óraszám e
gy
2/14 ögy
heti óraszám e
0,5
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
11486-12
Szakmai etika
Szépségszalon üzemeltetése
és kommunikáció
11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek
2
Munka – és környezetvédelem
1
Vállalkozás és marketing
1
Szakmai informatika
2
Szépészeti szakmai ismeretek
2
Divattörténeti ismeretek
1
Szépészeti általános
1
anyagismeret
15
Szakmai alapozó gyakorlat 10250-12
Kézápoló szakmai ismeretek
Kézápolás
Kézápoló szakmai gyakorlat
11484-12 Fodrász manuális alapműveletek
1,5 4
Gyakorló fodrász szakmai
2
ismeretek1 Gyakorló fodrász szakmai
15
gyakorlat 0,5
Szakrajz Gyakorló fodrász szakmai
2
ismeretek 2 11485-12 Fodrász vegyszeres műveletek
gy
2
Gyakorló fodrász anyagismeret Gyakorló fodrász vegyszeres
7
műveletek szakmai gyakorlat Szabadon tervezhető Osztályfőnöki
1
1
Szakmai alapozó gyakorlazt
2
Kézápoló gyakorlat
1
Gyakorló fodrász szakmai
2
gyakorlat Gyakorló fodrász vegyszeres
1
műveletek szakmai gyakorlat összes óra:
13
22
összes óra:
35
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
35 2 37
160
10
25 35
35 1 36
172
52 720 01 Gyakorló gyógyszertári asszisztens Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi
11499-12 Foglalkoztatás II.
egészség és Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12
Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
0,5
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
0,5 0,5 2
0,5
1
1
1,5 1,5
2,5
0,5
1,5
4
0,5
2
0,5
5
ÁpolástanAlapápolás
70
gondozástan
105
4
gyakorlat 11222-12 Klinikumi ismeretek
Klinikumi ismeretek
1
2,5
2
4
Klinikumi
3,5
gyakorlat
9,5
140
3,5
6
160 2
Kémia Gyógyszer-
8
technológia elmélet 11156-12 Gyógyszerkészítés, gyógyszertechnológia
Általános labor
2
gyakorlat Gyógyszer-
9
technológia gyakorlat Gyógyszerészi
1
latin Gyógyszerészeti
1
propedeutika Gyógyszertári 11155-12 Gyógyszertári adminisztráció és ügyvitel
ügyvitel és
2
gazdálkodás elmélet Gyógyszertári ügyvitel és
3,5
gazdálkodás gyakorlat Szabadon tervezhető: Osztályfőnöki 11110-12 Egészségügyi alapismeretek
1 Egészségügyi alapismeretek
1
1
1
1
1
2
Szakmai
2
kommunikáció Ápolástan-
11221-12 Alapápolás
gondozástan
2
gyakorlat Kémia 11156-12 Gyógyszerkészítés, gyógyszertechnológia
1
Gyógyszer-
2
technológia elmélet
11222-12 Klinikumi ismeretek összes óra:
Klinikumi
2
gyakorlat 6
0
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
7
0 7
7
105
4,5
3,5 8
8
140
7,5
3,5
21
14
11
35
11
35 2 37
160
20,5
14,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarend esetén az Osztályfőnöki óra helyett 1/13. évfolyamon az Egészségügyi alapismeretek és 2/14. évfolyamon a Gyógyszerkészítés, gyógyszertechnológia tantárgy óraszámát 0,5 órával meg kell emelni.
173
52 815 02 Gyakorló kozmetikus Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közisme re t
Szakképesítés-
né lkül
specifikus utolsó évf.
Tantárgyak
1/13. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
2/14. ögy
heti óraszám e
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
11486-12
Szakmai etika
Szépségszalon üzemeltetése
és kommunikáció
11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek
2
Munka – és környezetvédelem
1
Vállalkozás és marketing
1
Szakmai informatika
2
Szépészeti szakmai ismeretek
2
Divattörténeti ismeretek
1
Szépészeti általános
1
anyagismeret
15
Szakmai alapozó gyakorlat 10250-12
Kézápoló szakmai ismeretek
Kézápolás
Kézápoló szakmai gyakorlat
11488-12 Kozmetikai alapműveletek
gy
1,5 4
Gyakorló kozmetikus szakmai
4
ismeret Gyakorló kozmetikus szakmai
22
gyakorlat Gyakorló kozmetikus
2,5
anyagismeret Szabadon tervezhető Osztályfőnöki
1
1
Szakmai alapozó gyakorlazt
2
Kézápoló gyakorlat
1
Gyakorló fodrász szakmai
2
gyakorlat Gyakorló fodrász vegyszeres
1
műveletek szakmai gyakorlat összes óra:
13
22
összes óra:
35
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
35 2 37
160
10
25 35
35 1 36
174
54 726 01 Gyógy- és sportmasszőr Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi
11499-12 Foglalkoztatás II.
egészség és Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
11110-12 Egé szsé gügyi alapisme re te k 11221-12
Egé szsé gügyi alapisme re te k Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan
gy
ögy
10.
11.
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
nélkül
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
0,5
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
0,5 0,5 2
0,5
1
1
1,5 1,5
2,5
0,5
1,5
4
0,5
2
0,5
5
ÁpolástanAlapápolás
70
gondozástan
105
4
gyakorlat 11222-12 Klinikumi isme re te k
Klinikumi isme re te k
1
2,5
2
4
Klinikumi
3,5
gyakorlat
11172-12
Masszázs
Masszázs elméleti alapjai
elméleti alapjai
9,5
140
3,5
6
160
5
Masszázstechnik 11173-12
2
ák és kiegészítő terápiák Masszázstechnik
Masszázstechnikák és kiegészítő terápiák
ák és kiegészítő
6,5
terápiák gyakorlat
11174-12 Gyógy- és sportmasszázs
2
Gyógymasszázs Gyógymasszázs
8
gyakorlat 1,5
Sportmasszázs Sportmasszázs
3,5
gyakorlat Szabadon tervezhető: Osztályfőnöki: 11222-12
1 Klinikumi isme re te k
1
1
1
1
1
Klinikumi isme re te k 11110-12 Egé szsé gügyi alapisme re te k 11221-12
Egé szsé gügyi
1
alapisme re te k Szakmai
1
kommunikáció Ápolástan-
1
gondozástan
Alapápolás
Masszázstechnik 11173-12
ák és kiegészítő
1
terápiák gyakorlat
Masszázstechnikák és kiegészítő terápiák 11174-12
Gyógymasszázs
Gyógy- és sportmasszázs összes óra:
Sportmasszázs
1 1 6
0
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
7
0 7
7
105
4,5
3,5 8
8
140
7,5
3,5
20
10
160
16
19
11
30
35
11
35 2
35 1
37
36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarend esetén az Osztályfőnöki óra helyett 1/13. évfolyamon az Egészségügyi alapismeretek és 2/14. évfolyamon a Sportmasszázs tantárgy óraszámát 0,5 órával meg kell emelni.
175
54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás I. II.(érettségire épülő képzések 11498-12
Foglalkoztatás II.
0,5
esetén)
Foglalkoztatás I.
2
Pedagógia
0,5
0,5
1,5
3
Pedagógia gyak. 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
Pszichológia
1
3
70
2
1
4
105
2
1
10,5
140
3
3 3
10
10
160
-
-
Gyógypedagógiai 11465-12
alapismeretek
3,5
Gyógypedagógiai Általános gyógypedagógiai feladatok
gyakorlat
12
Gyógypedagógiai 11466-12
pszichológia
4
Gyógypedagógiai Speciális gyógypedagógiai feladatok
egészségtan
4
Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák
5
Szabadon tervezhető Pedagógia
1
1
Pedagógia
1
gyakorlat
1
1
2
Gyógypedagógiai
1
gyakorlat Gyógypedagógiai
1
alapismeretek Gyógypedagógiai tantárgypedagógi
1
ák Osztályfőnöki összes óra:
1 5
1
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
5
2 7
7
105
6
2 8
8
140
7
4
1
23
12
11
35
11
35 2 37
160
22
13 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Pedagógiai gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Gyógypedagógiai gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
176
54 812 01 Idegenvezető Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
ögy
10.
11.
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
nélkül
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10061-12
Turizmus alapjai
0,5
0,5 0,5 2
2
1
3
1,5
1,5
1
1
1
1
3
1
1
3
Kultúr- és Turisztikai erőforrások bemutatása
vallástörténet
4
Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció 10062-12
gyakorlata
1
1
2
Marketing Turisztikai kommunikáció
alapjai
0,5
Szakmai idegen nyelv gyakorlat 11503-12
2
4,5
8
Antik örökségünk
Turisztikai latin
1
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok
1
Ügyviteli 10063-12
ismeretek
2
2
Informatika a Ügyviteli folyamatok alkalmazása
turizmusban gyakorlat
1
1,5
3
Levelezési ismeretek Gyakorlat
1
1
2,5
10058-12
Országismeret I.
2
Idegenvezetés
Országismeret II.
2
Idegenvezetés gyakorlat
8,5
Kommunikáció alapjai
1
Idegenvezető munkamódszerei
1,5
Kapcsolattechnikai ismeretek 10059-12 Idegenvezetés módszertana
gyakorlat
7,5
Adminisztrációs 10060-12
ismeretek
1
Adminisztráció a Idegenvezetői adminisztráció
gyakorlatban
3
Szabadon tervezhető Üzleti kommunikáció
1
1
gyakorlata 1
Turizmus alapjai
1
Szakmai idegen
1
nyelv gyakorlat Informatika a turizmusban
1
1
gyakorlat Idegenvezetés
2
gyakorlat Kommunikáció
1
alapjai Osztályfőnöki összes óra:
1 4
2
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
0
5
2 7
7
0
3
5 8
8
0
4
7
1
17,5
17,5
11
35
11
35 2 37
0
14
21 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon az Üzleti kommunikáció gyakorlat, a 2/14. évfolyamon Idegenvezetés gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
177
54 481 03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
ögy
10.
11.
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
nélkül
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
0,5
0,5
Információtechnológiai 10815-12
alapok
1
1
Információtechnológia Információ-technológiai alapok
gyakorlat
2
2
Adatbázis és 10817-12
szoftverfejlesztés
1
1
2
4
Adatbázis és szoftverfejlesztés Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
gyakorlat
1
1
1
2
1
4
1
Hálózati ismeretek I.
1
1
2
4
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
1
1
1
1
4
Munkaszervezési 10826-12
ismeretek
1
Munkaszervezés Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
gyakorlat
10823-12
Elektrotechnika
2 1,5
2
3,5
TávközlésTávközlés-elektronikai alaptevékenység
elektronika
2
2
4
Elektrotechnikaelektronika gyakorlat 10824-12
2
1
1
2
2
4
3
Hálózatelmélet
2
Hálózatok építési Távközlési és informatikai hálózat építése
előírásai
2,5
Hálózatinstallálá s gyakorlat
2
Hálózatszerelés 10825-12
és mérés elmélet
2
Hálózatszerelés és mérés Hálózatszerelés és mérés
gyakorlat
6
Optikai hálózatok szerelése gyakorlat
5
Optikai mérések gyakorlat
6
Szabadon tervezhető Információtechnológia
1
1
gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés
1
1
gyakorlat Hálózati ismeretek I.
1
1
gyakorlat Elektrotechnikaelektronika
1
gyakorlat Optikai hálózatok
1,5
szerelése gyakorlat Hálózatszerelés és mérés
1,5
gyakorlat Osztályfőnöki összes óra:
Összesen Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
1 3
3 6
6
2
4
3 7
7
3
4
4 8
8
4
6
5
1
18
17
11
35
11
35 2 37
4
11
24 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Információtechnolólia gyakorlat , a 2/14 . évfolyamon a Hálózatszerelés, mérés gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
178
54 481 04 Informatikai rendszergazda (A verzió) Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
0,5
1
heti óraszám e
gy
1,5 2
2 1
1
Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés
2 0,5
1
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
2
1
gyakorlat
1
2
Hálózati ismeretek I.
2
1
2
2
2 4
2
1
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
rendszerek és szolgáltatások
ögy
0,5
10826-12 Szakmai életpálya-építés, Munkaszervezési ismeretek
10827-12 Hálózati operációs
gy
2
Információtechnológiai gyakorlat
és adatbázis-kezelés
h e
Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok
10817-12 Hálózatok, programozás
gy
5/13. és 2/14.
0,5
alapok
kommunikáció
heti óraszám e
évf.
1/13.
Foglalkoztatás II.
10815-12 Információtechnológiai
munkaszervezés, munkahelyi
nélkül
11.
Szakképesítésspecifikus utolsó
8 4
2
2
8
Hálózati operációs rendszerek
5,5
Hálózati operációs rendszerek
7
gyakorlat Hálózati ismeretek II.
10828-12 Vállalati hálózatok
Hálózati ismeretek II. gyakorlat
üzemeltetése és felügyelete
IT hálózat biztonság
6 6 2
IT hálózat biztonság gyakorlat
2
Összefüggő nyári gyakorlat
70
105
140
160
Szabadon tervezhető Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
1
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1
gyakorlat
1
Hálózati ismeretek I.
1
0,5
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827-12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
1
Hálózati operációs rendszerek
1
gyakorlat
10828-12 Vállalati hálózatok
Hálózati ismeretek II.
üzemeltetése és felügyelete
Hálózati ismeretek II. gyakorlat
1 1
Osztályfőnöki összes óra:
1,5
Hálózati operációs rendszerek
1 3
3
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
2
5 7
105
4
7
4 8
8
140
4
7
1
12,5
22,5
11
35
11
35 2 37
160
18
17 35
35 2 37
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Osztályfőnöki óra helyett a 13. évfolyam: 0,5 óra Adatbázis- és szoftverfejlesztés 14. évfolyam: 0,5 óra Hálózati ismeretek II.
179
54 481 04 Informatikai rendszergazda (B verzió) Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Szabadon tervezhető 10815-12 Információtechnológiai alapok 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete összes óra: összes óra:
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság Információ-technológiai alapok * Információ-technológia gyakorlat *
9. heti óraszám e gy 0,5 1 2
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
nélkül
12. heti óraszám e gy
1/13. h e 0,5 1,5
gy
2
Munkaszervezési ismeretek
1 2 0,5
Információ-technológiai alapok Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat * Hálózati ismeretek I. Hálózati operációs rendszerek gyakorlat * Hálózati ismeretek II. gyakorlat * Osztályfőnöki
1 1
1
2
1
2
1
50
1
2
2
2
2
2 2
55
50
4
70
1
5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
1
Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat * Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat * Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat * Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat * IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat *
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
8
60
8
50
4
70
2
2 0,5 5,5 7 6 6 2 2
1
1 1
1
1
1
1
2 1 1 2
4
3 7
70
3
5 8
Hittan Összesen
105
4
5 9
140
6
7 13
1 13
22 35
2 37
160
1 17
18 35
1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Osztályfőnöki óra helyett a 13. évfolyam: 0,5 óra Adatbázis- és szoftverfejlesztés 14. évfolyam: 0,5 óra Hálózati ismeretek II.
180
54 346 01 Irodai asszisztens Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Munkahelyi egészség és biztonság
heti óraszám e
gy
ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
heti óraszám e
évf.
1/13. gy
0,5
h e
gy
5/13. és 2/14. ögy
heti óraszám e
Foglalkoztatás I.
2
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek
2
70
2
Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek
40
1
60
1
7
60
5,5
85
4
15
1
Levelezési ismeretek gyakorlat
kommunikáció
2
65
2
80
1
3
3,5 4
1
1
2
0,5
1
1
4 2,5
Vállalkozási ismeretek
3
3
Bizalmas információ kezelés
1,5
technikája 10068-12 Gyorsírás és
Gyorsírási alapismeretek
jegyzőkönyvvezetés
gyakorlat
gy
0,5 0,5
Kommunikáció alapjai
alapfeladatok
ögy
11.
Szakképesítésspecifikus utolsó
Foglalkoztatás II.
10070-12 Munkahelyi
10066-12 Gazdálkodási
gy
10.
nélkül
7
Dokumentáció készítése a
7
gyakorlatban
10069-12 Irodai asszisztensi feladatok
Ügyviteli ismeretek
4
Marketing alapjai
2
Időgazdálkodás
2
Nyomtatvány-, és adatbázis-
5
kezelés gyakorlat Szabadon tervezhető 10067-12 Gépírás és
Gépírás és iratkezelés gyakorlat
dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek gyakorlat
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
1
1 1
Kommunikáció alapjai
1
10066-12 Gazdálkodási
Gazdasági alapismeretek
0,5
alapfeladatok
Vállalkozási ismeretek
0,5
1 0,5 0,5
Gyorsírási alapismeretek 10068-12 Gyorsírás és
gyakorlat
jegyzőkönyvvezetés
Dokumentáció készítése a
1 1
gyakorlatban 10069-12 Irodai asszisztensi
Nyomtatvány-, és adatbázis-
feladatok
kezelés gyakorlat
1
Osztályfőnöki összes óra:
1 3
3
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
3
4 7
7
105
5
3 8
8
140
6
5
1
16,5
18,5
11
35
11
35 2 37
160
13
22 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Gépírás és iratkezelés gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Nyomtatvány – és adatbáziskezelés gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
181
54 482 01 IT mentor Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
ögy
10.
11.
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
nélkül
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
0,5
0,5 0,5 2
Információtech10815-12
nológiai alapok
1
1,5
Információtechnológiai Információtechnológiai alapok
gyakorlat
2
2
Adatbázis- és 10817-12
szoftverfejlesztés
0,5
1
2
1
4
Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
gyakorlat
1
2
2
2
8
Hálózati ismeretek I.
1
1
2
4
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
2
2
2
8
Munkaszervezési 10826-12
ismeretek
1
1
Munkaszervezési Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
gyakorlat
10829-12
Emberismeret
2
2 1
Társadalomszervezési Közösségi IT mentor feladatai
ismeretek
2
Gazdasági ismeretek
2
Szakmamódszertani ismeretek
2
Közösségszervez és gyakorlat
6
Társadalmi informatika és az IT mentor 10830-12
szakma
Közösségi informatikai szolgáltató feladatai
IT mentorálás
2 7
Közigazgatási és jogi ismeretek
1
eKözszolgáltatás és Közösségi 10831-12e-Közszolgáltatások alkalmazása, az e-ügysegédi feladatok ellátása
kommunikáció
6
Szabadon tervezhető Információtechnológiai
1
1
gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1
1
1
gyakorlat Hálózati
1
ismeretek I.
1
Közösségszervez
1
és gyakorlat Közigazgatási és
0,5
jogi ismeretek Társadalmi informatika és az
1
IT mentor szakma Osztályfőnöki összes óra:
1 2
4
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
0
2
5 7
7
0
3
5 8
8
0
5
6
1
13
22
11
35
11
35 2 37
0
15
20 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon az Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Közösségszervezés gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
182
54 341 01 Kereskedő Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
0,5
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
A marketing 10032-12
alapjai
1
2
3
Marketing a Marketing
gyakorlatban
20
1
1
20
5
80
4
60
Az üzleti tevékenység tervezése, 11508-12
elemzése
2
3
3
3
11
1
1
Vezetési Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban
11507-12
Áruforgalom
1
1
1,5
1
2
60
1
1 1
5,5
Áruforgalom Az áruforgalom lebonyolítása
gyakorlata
70
105
1
60
1
Vállalkozási 10033-12
ismeretek
4
Vállalkozási ismeretek A vállalkozások működtetése
gyakorlat
2
A működtetés 10025-12
szabályai
4
A működtetés szabályai A kereskedelmi egység működtetése
gyakorlat
2
Áruismeret- és 10031-12
forgalmazás
7,5
Értékesítési A főbb árucsoportok forgalmazása
gyakorlat
7
Értékesítés idegen nyelven
2
Szabadon tervezhető Áruforgalom
1
1
Üzleti tevékenység a
1
1
gyakorlatban Marketing a
1
gyakorlatban
1
1
A működtetés szabályai
1
gyakorlat Áruismeret- és
1,5
forgalmazás Értékesítési
0,5
gyakorlat Osztályfőnöki összes óra:
1 5
1
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
5
2 7
7
105
5
3 8
8
140
7
4
1
23
12
11
35
11
35 2 37
160
22,5
12,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon az Áruforgalom, a 2/14. évfolyamon az Értékesítési gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
183
55 815 02 Kozmetikus Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
3/15 heti óraszám e
gy
Kozmetikus szakmai
14
gyakorlat 1. 11246-12 Bőrtípusok és rendellenességek
Kozmetikus szakmai ismeretek és biológia Kozmetikus anyagismeret
2,5 2
Elektrokozmetika 11247-12 Elektrokozmetikai készülékekkel végzett kezelések
7
gyakorlat Elektrokozmetika elmélet
1
Kozmetikus szakmai 11248-12 Speciális kozmetikai eljárások
4
gyakorlat 2. Speciális kozmetikus ismeretek
ögy
1
Szabadon tervezhető Osztályfőnöki
1
Kozmetikus szakmai gyakorlat 1.
0,5
Kozmetikus szakmai gyakorlat 2. összes óra:
2 7,5
27,5
összes óra:
35
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
35 1 36
184
54 850 01 Környezetvédelmi technikus Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
ögy
10.
11.
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
nélkül
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi egészség és 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
0,5
0,5 2
Környezetvédele 11494-12
mi alapismeretek
3
2
5
Vízgazdálkodási Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek
alapismeretek
3
2
5
1
2
4,5
Környezettechni kai alapok Műszaki ábrázolás
0,5
1
Laboratóriumi alapgyakorlatok
4
4
Környezetvédel 3
mi gyakorlat
2
5
Vízgazdálkodási alapgyakorlat
3
3
Analitika gyakorlat
2
3
Környezettechni ka
5
Környezettechni ka gyakorlat
2
Műszeres analitika gyakorlat
2
Környezetvédel mi számítások
2
Humánökológia
3
Környezeti biológia
2
Környezetgazdas ágtan
3
Műszaki ismeretek
3
Jogi- és szakigazgatási 10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok
ismeretek
2
Környezeti analitika gyakorlat
1,5
Ügyintéző 10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok
feladatok
3
Szabadon tervezhető Analitika
1
gyakorlat Környezettechni
1
kai alapok Műszaki ábrázolás
1
1
Környezetvédele
1
1
mi alapismeretek Vízgazdálkodási
1
alapismeretek Környezettechni
1
ka gyakorlat Műszeres analitika
1
gyakorlat Környezeti analitika
1
gyakorlat Osztályfőnöki
1 70
összes óra:
2
4
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
105 4
3 7
7
105
1
140 5
3 8
8
140
160 7
4
19
16
11
35
11
35 2 37
160
26,5
8,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Környezetvédelmi gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Környezeti analitika gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
185
54 345 01 Logisztikai ügyintéző Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing
Munkahelyi egészség és biztonság
tervezése, irányítása elemzése
ögy
heti óraszám e
gy
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
0,5
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13. és 2/14.
ögy
heti óraszám e
0,5
Foglalkoztatás I.
2
A marketing alapjai
1
2
Marketing a gyakorlatban elemzése
2
3
3
lebonyolítása
Áruforgalom gyakorlata
10034-12 A logisztikai ügyintéző
Logisztika
feladatai
Készletgazdálkodás gyakorlat
1 3
1
1
1,5
1
2 70
1 1
105
1
20
5
80
4
60
1
60
1
1 11
1
Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom
3
20
Vezetési ismeretek
11507-12 Az áruforgalom
gy
0,5
Foglalkoztatás II.
Az üzleti tevékenység tervezése, 11508-12 Az áruforgalom
gy
10.
nélkül
5,5
60
1
4 4
Szállítmányozási és fuvarozási 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás
5
feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás,
7,5
fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz
10036-12 Termelési és
Raktározás
nagykereskedelmi raktározás
Raktározás gyakorlata
1,5 3 3,5
Szabadon tervezhető 10032-12 Marketing
A marketing alapjai Az üzleti tevékenység tervezése,
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
elemzése
1
1
1
0,5
Üzleti tevékenység a gyakorlatban
0,5
Áruforgalom
10034-12 A logisztikai ügyintéző
Logisztika
feladatai
Készletgazdálkodás gyakorlat
1
1 1 0,5 0,5
Szállítmányozási és fuvarozási 10035-12 Szállítás, fuvarozás,
feladatok gyakorlat
szállítmányozás
Nemzetközi szállítmányozás,
1 1
fuvarozás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás
Raktározás Osztályfőnöki
összes óra:
1 5
1
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
6
1 7
7
105
6
2 8
8
140
7,5
3,5
1
24
11
11
35
11
35 2 37
160
21
14 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon az Áruforgalom, a 2/14. évfolyamon a Logisztika tantárgy óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
186
54 523 04 Mechatronikai technikus Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat **
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Munkavédelem
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Elsősegélynyújtás gyakorlat *
10172-12 Mérőtermi feladatok
Műszaki mérés
10172-12 Mérőtermi feladatok
Műszaki mérés gyakorlat **
10190-12 Mechatronikai gépészeti feladatok
Mechatronikai gépészeti feladatok
10190-12 Mechatronikai gépészeti feladatok
Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlat *
10191-12 Mechatronikai villamos feladatok
Mechatronikai villamos feladatok
10191-12 Mechatronikai villamos feladatok
Mechatronikai villamos feladatok gyakorlat *
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
0,5
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
0,5 0,5 2
2,5
3
4
2
3
4
13,5
1
1
3
11 1 2
1 2
2
2 8 8 6,5 6
Szabadon tervezhető 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat **
1
2
10172-12 Mérőtermi feladatok
Műszaki mérés gyakorlat **
10190-12 Mechatronikai gépészeti feladatok
Mechatronikai gépészeti feladatok
1
10191-12 Mechatronikai villamos feladatok
Mechatronikai villamos feladatok
1
10191-12 Mechatronikai villamos feladatok
Mechatronikai villamos feladatok gyakorlat *
2
2
2
1
2
1
1 1
Osztályfőnöki összes óra:
2
4
4
összes óra:
8
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
3
5 8
7
105
6
4 10
8
140
9
5
1
18
17
14
35
11
35 2 37
160
20
15 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki óra helyett a 13. évfolyam: 0,5 óra Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 14. évfolyam: 0,5 óra Mechatronikai villamos feladatok tantárgy óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
187
54 481 05 Műszaki informatikus (A verzió) Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10815-12 Információtechnológiai alapok
Információtechnológiai alapok
10815-12 Információtechnológiai alapok
Információtechnológiai gyakorlat *
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
heti óraszám e
gy
Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat *
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek I.
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek I. gyakorlat *
10832-12 Műszaki informatika
Elektronika
10832-12 Műszaki informatika
Elektronika gyakorlat *
10832-12 Műszaki informatika
Digitális technika
10832-12 Műszaki informatika
Műszaki dokumentációs gyakorlat *
10832-12 Műszaki informatika
Villamos műszerek és mérések gyakorlat *
10832-12 Műszaki informatika
Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás
10832-12 Műszaki informatika
gy
ögy
heti óraszám e
gy
0,5 2 1
1,5 2
2 1
Munkaszervezési ismeretek
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
h e
5/13 és 2/14.
0,5
1
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
évf.
1/13.
0,5
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
nélkül
11.
Szakképesítésspecifikus utolsó
2 0,5
1
2
1
1
2
2
1
2
1
2
2
2 4 8 4
2
2
8 4 3 2 3 3 2,5
Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás
3
gyakorlat *
10832-12 Műszaki informatika
Adatátviteli hálózatok hálózatok üzemeltetése üzemeltetése gyakorlat Adatátviteli
10832-12 Műszaki informatika
*
2 3
10832-12 Műszaki informatika
Műszaki programozás gyakorlat *
3
Szabadon tervezhető 10815-12 Információtechnológiai alapok
Információtechnológiai alapok
1
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat *
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Hálózati ismeretek I.
10832-12 Műszaki informatika
Digitális technika
1
10832-12 Műszaki informatika
Adatátviteli hálózatok üzemeltetése Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat
1
10832-12 Műszaki informatika
*
összes óra:
1
1 1
1
1
1
1
1
1 1
1 4
3
összes óra:
7
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
7
70
3
5 8
8
105
4
5 9
9
140
6
7
13
21
13
34
13
35 2 37
160
15
19 34
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Digitális technika, a 2/14. évfolyamon a Műszaki programozás gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
188
54 481 05 Műszaki informatikus (B verzió) Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
10815-12
Információtechnológiai alapok
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
1
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
1,5
Információtechnológiai Információtechnológiai alapok
gyakorlat
10826-12
Munkaszervezési ismeretek
Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezési gyakorlat
2
2 1
1 2
2
Adatbázis- és 10817-12
szoftverfejlesztés
0,5
1
2
1
4
Adatbázis- és Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
szoftverfejlesztés gyakorlat
1
2
Hálózati ismeretek I.
2
1
2
1
2
8 4
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
2
2
2
8
Elektronika
4
Elektronika gyakorlat
3
Digitális technika
2
Műszaki dokumentációs gyakorlat
3
Villamos műszerek és mérések gyakorlat
3
Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás
2,5
Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat
3
Adatátviteli hálózatok üzemeltetése
2
Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat
3
Műszaki programozás 10832-12 Műszaki informatika
gyakorlat
3
Szabadon tervezhető Adatbázis- és
1,5
1,5
szoftverfejlesztés gyakorlat Adatbázis- és
1
1
2
szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I.
1
gyakorlat 2
Digitális technika
1,5
Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat Műszaki programozás
2
gyakorlat Osztályfőnöki összes óra:
1 1,5
4,5
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
0
3
4 7
7
0
4
4 8
8
0
4
7
1
11,5
23,5
11
35
11
35 2 37
0
13,5
21,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Digitális technika, a 2/14. évfolyamon a Műszaki programozás gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
189
54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10961-12
Növénytan
0,5
0,5
1
1
0,5 2
Termesztési Kertészeti alapismeretek
alapismeretek
1
1
2
Termesztési alapismeretek gyakorlat
0,5
36
35
1,5
24
2
24
Műszaki alapismeretek
1
1
2
Műszaki alapismeretek gyakorlat
1
34
1
35
Vállalkozási és kereskedelmi 10960-12 Vállalkozási és kereskedelmi alapok
alapok
1
2
3
1
1
3,5
Kertészeti munkavállalói 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek
ismeretek
0,5
Növényismeret
2
1,5
Növényismeret 11070-12 Dísznövényismeret
gyakorlat
1
35
Kertfenntartás
1
49
1
2 2
5,5
32
4
48
2
32
3
3
Kertfenntartás gyakorlat
1
70
2
Kertfenntartás műszaki ismeretei
1
1
Kertfenntartás műszaki ismeretei 11069-12 Kertfenntartás
gyakorlat
1
21
1
Kerttörténet
1
Kerttervezés
6
Kerttervezés gyakorlat
4
Számítógépes szakrajz 11073-12 Kerttervezési alapismeretek
gyakorlat
11072-12
Kerttechnika
1 4
Kerttechnika Parképítés
gyakorlat
3
Geodézia
1
Geodézia gyakorlat
1,5
Parképítés műszaki ismeretei
1
Parképítés műszaki ismeretei gyakorlat
1
Szabadon tervezhető Termesztési alapismeretek
1
0,5
gyakorlat Növényismeret
1
gyakorlat
0,5
Kertfenntartás
1
gyakorlat
1
2 0,5
Foglalkoztatás II. Kertészeti munkavállalói
0,5
ismeretek 0,5
Növényismeret Számítógépes szakrajz
0,5
gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei 1
Kerttechnika 1
Osztályfőnöki összes óra:
3,5
2,5
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
4
3 7
7
105
4
4 8
8
140
5
6
1
16
18
11
34
11
35 2 37
160
20
14 34
35 1 36
190
54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 11498-12 Foglalkoztatás II. I. (érettségire épülő képzések
Foglalkoztatás II.
esetén)
Foglalkoztatás I.
11464-12
Pedagógia
Pedagógiai, pszichológiai feladatok
gyakorlat Pszichológia Oktatási
11467-12
0,5
0,5 0,5 2
1,5
3 1
3
70
2
1
4
105
2
1
10,5
140
3
3 3
10
-
-
10
160
-
-
intézmények
3,5
Szabadidő Oktatási tevékenység
szervezés
3
A pedagógiai segítés gyakorlata 11468-12
6
Családtan
2
Kommunikáció, Kapcsolat a családokkal
kapcsolatépítés
1
Kommunikáció a gyakorlatban
3
Családpedagógia
4
Szervezési és ügyintézési ismeretek
3
A szervezés és ügyintézés 11469-12 Családpedagógiai gondozás
gyakorlata
3
Szabadon tervezhető Pedagógia
1
1
Pedagógia
1
gyakorlatok
1
1
2
Pedagógiai segítés
1
gyakorlata Kommunikáció a
1
gyakorlatban Osztályfőnöki összes óra:
1 5
1
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
5
2 7
7
105
6
2 8
8
140
7
4
2
23
12
11
35
11
35 2 37
160
21
14 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Pedagógiai gyakorlatok, a 2/14. évfolyamon a Pedagógiai segítés gyakorlata óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
191
54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I.
Szakmai idegen nyelv
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
0,5
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13. és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
0,5 0,5 2
(érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek
2 2
3,5
Ügyviteli gyakorlatok
5,5
2,5
2,5
1
Általános statisztika
1
Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási
Pénzügyi alapismeretek
alaptevékenység ellátása
Pénzügy gyakorlat
6
1
2
1
1
2
2 1
Adózási alapismeretek
1 1
Számviteli alapismeretek
2
2
1 4,5
Számvitel gyakorlat ellátása
1 1,5
Adózás gyakorlat
10147-12 Gazdálkodási feladatok
2 4
1
1
Gazdálkodási ismeretek
3,5
11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés
11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
4
Számvitel
6
Vállalkozás-finanszírozás
2
Vállalkozás-finanszírozás
1
gyakorlat Adózás
3
Elektronikus adóbevallás
2
gyakorlata 11501-12 Projektfinanszírozás
Projekt-finanszírozás
2
Projekt-finanszírozás gyakorlata
11502-12 Projektfolyamatok
Projektfolyamatokkövetése
követése
Projekttervezés gyakorlata
2 2 1
Szabadon tervezhető 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
Gazdasági és jogi alapismeretek
1
1
1
Pénzügyi alapismeretek
1
1
Számviteli alapismeretek
1
1
Gazdálkodási ismeretek
1
Számvitel
1
Vállalkozás-finanszírozás Adózás
1
Osztályfőnöki összes óra:
1 3,5
2,5
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
0
4,5
2,5 7
7
0
6
2 8
8
0
7
4
1
24
11
11
35
11
35 2 37
0
25
10 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Számviteli alapismeretek, a 2/14. évfolyamon a Gazdálkodási ismeretek óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
192
Rendész Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
heti óraszám e
gy
Fegyveres szervek és
2
Fegyveres szervek és vagyonvédelem II.
2
Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.
1,5
Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.
2,5
Speciális gyakorlat I.
2
Speciális gyakorlat II.
1,5
Speciális gyakorlat III.
2,5
Speciális gyakorlat IV.
3,5
Jogi és közigazgatási ismeretek I.
1,5
Jogi és közigazgatási ismeretek II.
1
Jogi és közigazgatási ismeretek III.
2
Társadalom és kommunikáció I.
1
Társadalom és kommunikáció II.
0,5
Társadalom és kommunikáció gyakorlat
0,5
Speciális informatika
1,5
Speciális informatika 0,5
gyakorlat Idegen nyelv I.
1,5
Idegen nyelvi gyakorlat
0,5
Rendészeti tábor
35
Katasztrófavédel mi gyakorlat
35
Rendőrségi gyakorlat
35
Személy- és vagyonőri gyakorlat
40
Rendőrségi gyakorlat
65
Szabadon tervezhető Speciális
1
gyakorlat I. Speciális
1
gyakorlat II. Jogi és közigazgatási
1
ismeretek II. Jogi és közigazgatási
1
ismeretek III. összes óra:
3
3
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen
6
35
4
3 7
7
70
5
3 8
8
105
7
4 11
11
193
54 481 04 Szállítmányozási ügyintéző Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
ögy
10.
11.
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
ögy
e
gy
nélkül
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
0,5
0,5 0,5 2
Közlekedési 10496-12
alapismeretek
2
1
1
2
5
2
4
Közlekedési alapismeretek Közlekedés-szállítási alapok
gyakorlat
30
1
45
40
3
50
3
80
2
30
Közlekedési földrajz
1
1
0,5
1
1
2
1
1
Közlekedésbizton ság és -védelem
2,5
Közlekedés üzemvitel
2
6
Közlekedés üzemvitel gyakorlat
40
1
60
1
70
Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek
2
3
5
Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat
30
1
Szállítmányozási 10501-12
ismeretek
6,5
KülkereskedelmiA szállítmányozási ügyintéző feladatai
és vámismeretek
5
Szállítmányozási földrajz
3
Logisztikai ismeretek
5
Szállítmányozási informatika
1
Szállítmányozási szakmai idegen nyelv
2
Szállítmányozási gyakorlat
6
Szabadon tervezhető Közlekedés üzemvitel
1
1
2
Közlekedés üzemvitel
1
gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi
1
ismeretek
1
gyakorlat Logisztikai
1
ismeretek Szállítmányozási
1
gyakorlat Szállítmányozási
1
ismeretek Osztályfőnöki összes óra:
1 6
0
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
5
2 7
7
105
6
2 8
8
140
9
2
1
26
9
11
35
11
35 2 37
160
25
10 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Közlekedésüzemviteli gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Szállítmányozási gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
194
54 762 02 Szociális asszisztens Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
heti óraszám e
gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
1/13.
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e
11500-12
Munkahelyi
Munkahelyi egészség és biztonság
egészség és
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
0,5
gy
0,5
Szakmai készségfejlesztés 10 525-12
1
és
2
2
5
kommunikációs gyakorlat A szociális ellátás általános tevékenységei
Társadalomisme ret
1,5
1,5
1
1
4
Társadalomisme reti és
0,5
szociálpolitikai
72
1
108
1
4
70
2
54
1,5
36
gyakorlat Szociálpolitikai, 1
jogi és etikai
1
2
4,5
2
4,5
2
3
ismeretek Pszichológiai és pedagógiai
1
1,5
ismeretek Pszichológiai
0,5
gyakorlat
70
0,5
33
Egészségügyi
1
alapismeretek 10559-12
Népegészségügyi ismeretek
0,5
1
2
Az Elsősegélynyújtási feladatok
1
elsősegélynyújtá
32
s gyakorlata A szociális 10527-12
problémák
3
megjelenésének összefüggései
A szükségletfelmérés és a problémamegoldás
A szociális
részfeladatai
munka elmélete
5,5
A szociális 10558 -12
4
munka gyakorlata
Önálló szociális segítő feladatok
Esetmegbeszélés
3
és szupervízió 1
Mentálhigiéné A 10562-12
szabadidőszerve
5
zés és rekreáció elméleti ismeretei A
Szabadidőszervezési és rekreációs feladatok
szabadidőszerve
2,5
zés és rekreáció gyakorlata
10563-12 Szociális munka adminisztrációja
A szociális
4
adminisztráció Számítástechnik
0,5
ai ismeretek
Szabadon tervezhető: Osztályfőnöki: 10 525-12
1 Társadalomisme ret
0,5
1
1
1
1
1
Szakmai készségfejlesztés A szociális ellátás általános tevékenységei
és
1
kommunikációs gyakorlat Társadalomisme reti és
1
szociálpolitikai gyakorlat 10527-12
A szociális
0,5
munka elmélete
A szükségletfelmérés és a problémamegoldás részfeladatai Mentálhigiéné
1
A szabadidőszerve
1,5
zés és rekreáció gyakorlata összes óra:
4
1,5
összes óra:
5,5
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
5,5
70
6
1 7
7
105
4
4 8
8
140
8
3
20,5
14,5
11
35
11
35 2 37
160
23,5
11,5 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek, a 2/14. évfolyamon a Számítástechnikai ismeretek tantárgy óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
195
54 762 03 Szociális szakgondozó Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
0,5
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
gy
0,5
Szakmai készségfejlesztés 10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei
és
1
2
2
5
kommunikációs gyakorlat Társadalomisme ret
1,5
1,5
1
1
4
Társadalomisme reti és
0,5
szociálpolitikai
72
1
108
1
4
70
2
54
1,5
36
gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai
1
1
2
4,5
2
4,5
2
3
ismeretek Pszichológiai és pedagógiai
1
1,5
ismeretek Pszichológiai
0,5
gyakorlat
70
0,5
33
Egészségügyi
1
alapismeretek 10559-12 Elsősegélynyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek
0,5
1
2
Az elsősegélynyújtá
1
32
s gyakorlata 10556-12 Gondozási -ápolási alapfeladatok
Ápolási
2,5
ismeretek Alapápolási
2,5
gyakorlat Gondozási
1,5
ismeretek Gondozási
1,5
szükségletek Gondozási
1
gyakorlat 10574-12 Személyes gondoskodás
A szociális
3
munka A szociális munka
2
gyakorlata A szociális
3,5
gondozás A szociális gondozás
2
gyakorlata A szoc. szakember
1
személyiségének védelme 10575-12 Szociális szervezés
Gazdálkodási
2
alapismeretek A szociális intézmények
1
gazdálkodása Vezetési, szervezési
0,5
ismeretek Vezetési, szervezési és
0,5
gazdálkodási gyakorlat 10576-12 Szakgondozási adminisztráció
Szociális szolg.
1
Adm. Szoc. Szolg. Adm.
0,5
Gyak. Számtech. Ism.
1
Számtech. Ism.
1,5
Gyak. Szabadon tervezhető 10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei
Társadalomisme
0,5
ret
1
Társ. Ism. És
0,5
szocpol. Gyak. Pszichológiai és pedagógiai ism.
1
0,5
0,5
Pszichológiai
0,5
gyak.
0,5
Az 10559-12 Elsősegélynyújtási feladatok
elsősegélynyújtá
1
1
s gyak. 10556-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok
Gondozási
1
ismeretek Gondozási
1
szükségletek Gondozási gyak. 10574-12 Személyes gondoskodás Osztályfőnöki összes óra:
1
A szociális munka gyak. 1 4
2
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
5,5
1,5 7
7
105
3
5 8
8
140
7
4
1
21
14
11
35
11
35 2 37
160
24
11 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek, a 2/14. évfolyamon az Alapápolási gyakorlat tantárgy óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
196
54 213 05 Szoftverfejlesztő Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
Információtechno 10815-12
lógiai alapok
1
1,5
Információtechno Információtechnológiai alapok
lógiai gyakorlat
2
2
Munkaszervezési 10826-12
ismeretek
1
1
Munkaszervezési Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
gyakorlat
2
2
Adatbázis- és 10817-12
szoftverfejlesztés
0,5
1
2
1
4
Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
gyakorlat
1
2
2
2
8
Hálózati ismeretek I.
1
1
2
4
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
2
2
2
6
Operációs 10835-12
rendszerek
2
Operációs rendszerek Alkalmazás fejlesztés
gyakorlat
2
Alkalmazásfejles ztés
4,5
Alkalmazásfejles ztés gyakorlat
4
Web alkalmazásfejlesz tés
2
Web alkalmazásfejlesz tés gyakorlat
4
Programozási nyelvek gyakorlat
4
Multimédia gyakorlat
2
Adatbázis fejlesztés
1
Adatbázis fejlesztés gyakorlat
2
Szakmai idegen nyelv
2
1
Szabadon tervezhető Információtechno lógiai alapok
1
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
1
1
2
gyakorlat Hálózati ismeretek I.
1
1
gyakorlat Operációs rendszerek
1
gyakorlat Alkalmazásfejles
1
ztés gyakorlat Szakmai idegen
1
nyelv Osztályfőnöki összes óra:
1 3
3
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
0
2
5 7
7
0
3
5 8
8
0
4
7
1
14
21
11
35
11
35 2 37
0
15
20 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon az adatbázis és Szoftverfejlesztés gyakorlat, a 2/14. évfolyamon az Alkalmazásfejlesztés gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
197
54 219 09 Táncos Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak
ok
9.
10.
heti óraszám e
ögy
gy
heti e
gy
11. ögy
heti óraszám e
Ágazati szakképzés
Szakk
13.jan
5/13 és
12.
gy
ögy
heti óraszám e
gy
heti óraszám e
gy
ögy
heti e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
tevékenység 10726-12 Színházi tánc
1/13. évfolyam
2/14. évfolyam
e
gy
-
-
-
-
-
-
-
-
788**
-
-
-
-
244**
-
Emelés gyakorlat*
-
136
-
Színpadi tánc gyakorlat*
-
140
-
Néptánc gyakorlat*
-
172
-
Előadó-művészeti gyakorlat
-
64**
Színészmesterség gyakorlata
-
180**
118**
-
-
-
72**
-
-
312
2232
e
gy
280
-
Táncművészet gyakorlatának alapjai
-
892**
Klasszikus balett gyakorlat*
-
Kortárs-moderntánc gyakorlat*
e
gy
Ögy
e
-
180
-
-
-
-
-
-
828**
-
-
-
-
-
54**
-
-
-
Bevezetés a tánctörténetbe (szakmai érettségi vizsgatárgy)
prezentációval Tánctörténet -műelemzés Zeneismeret
összes óra
5/13. évfolyam
9-12. évfolyam ögy***
Balett elmélet gyakorlati
összes óra
Szakképesítés utolsó évfolyama
szaba d
10722-12 Előadó-művészeti
Szakképesítés első évf.
szaba d
Szakmai Tantárgyak követelménymodulok
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. szaba d
Párhuzamos képzés
+176** +384** 2544+560 **
126
320
-
192**
-
-
36
-
126
-
-
-
64
-
-
36
-
-
-
-
-
64
-
-
54
-
-
-
-
-
64
-
-
-
-
-
-
-
256**
34
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
32
-
-
18
-
-
-
16
-
-
48
-
-
-
-
-
-
32
-
-
-
-
-
-
-
-
***
34 *** -
-
160 ***
160
832 +128** 1120
36**
216
-
900 +144**
1116 + 144 **
-
32 144
160
+16** 992 + 128**
Heti 5 óra a testnevelés órák terhére **Szabad sáv ***Az összefüggő gyakorlat óraszáma az évfolyamok között megosztható
198
54 812 03 Turisztikai szervező,- értékesítő Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi 11500-12
egészség és
Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10061-12
Turizmus alapjai
0,5
0,5 0,5 2
2
1
3
1,5
1,5
1
1
1
1
3
1
1
3
Kultúr- és Turisztikai erőforrások bemutatása
vallástörténet
4
Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció 10062-12
gyakorlata
1
1
2
Marketing Turisztikai kommunikáció
alapjai
0,5
Szakmai idegen nyelv - gyakorlat 11503-12
2
4,5
8
Antik örökségünk
Turisztikai latin
1
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok
1
Ügyviteli 10063-12
ismeretek
2
2
Informatika a turizmusban Ügyviteli folyamatok alkalmazása
gyakorlat
1
1,5
3
Levelezési gyakorlat 10064-12
1
1
2,5
Utazásszervezés
5
Utazási szolgáltatások értékesítése Turisztikai termékkínálat értékesítése
gyakorlat
9,5
Vállalkozási 10065-12
alapismeretek
2,5
Turisztikai üzletágak működtetése Turisztikai vállalkozások működtetése
gyakorlat
9,5
Szabadon tervezhető Turizmus alapjai
1
Üzleti kommunikáció
1
1
gyakorlata Szakmai idegennyelv gyak
1
1
2 1,5
Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Turisztikai üzletágak
1,5
működtetése gyakorlat Osztályfőnöki
1
összes óra:
5
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
1
0
4
3 7
7
0
3
5 8
8
0
4
7
1
16,5
18,5
11
35
11
35 2 37
0
13
22 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon az Üzleti kommunikáció gyakorlata, a 2/14. évfolyamon a Turisztikai üzletágak gyakorlata óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
199
54 346 02 Ügyviteli titkár Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Munkahelyi egészség és biztonság
e
gy
ögy
heti óraszám e
gy
ögy
1/13.
heti óraszám
heti óraszám
e
e
gy
0,5
gy
évf. 5/13. és 2/14.
ögy
heti óraszám e
2
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek
2
70
2
Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek
40
1
60
1
7
60
5,5
85
4
15
1
Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti kommunikáció gyakorlat
gy
0,5
Foglalkoztatás I.
kommunikáció
10073-12 Titkári ügyintézés
heti óraszám
12.
0,5
Kommunikáció alapjai
alapfeladatok
ögy
közismeret nélkül
11.
Foglalkoztatás II.
10070-12 Munkahelyi
10066-12 Gazdálkodási
gy
10.
Szakképesítésspecifikus utolsó
2
65
2
80
1
3
3,5 4
1
1
2
0,5
1
1
4 2,5
Vállalkozási ismeretek
3
3
Üzleti adminisztráció gyakorlat
6
Ügyviteli ismeretek
4
Rendezvény és program 10072-12 Rendezvény- és
dokumentáció alapjai
programszervezés
Rendezvény és program
3
dokumentáció a gyakorlatban 10071-12 Hivatali kommunikáció
Hivatali protokoll ismeretek
magyar és idegen nyelven
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
6 2,5 7
Szabadon tervezhető 10067-12 Gépírás és
Gépírás és iratkezelés gyakorlat
dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek gyakorlat
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
1
1 1
Kommunikáció alapjai
1
1
10066-12 Gazdálkodási
Gazdasági alapismeretek
0,5
0,5
alapfeladatok
Vállalkozási ismeretek
0,5
0,5
10073-12 Titkári ügyintézés
Üzleti adminisztráció gyakorlat
10072-12 Rendezvény- és
Rendezvény és program
programszervezés
dokumentáció a gyakorlatban
10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
1
Ügyviteli ismeretek 1
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
1
Osztályfőnöki összes óra:
1 3
3
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
70
3
4 7
7
105
5
3 8
8
140
6
5
1
16,5
18,5
11
35
11
35 2 37
160
13
22 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Levelezési ismeretek gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Szakmai idegen nyelv gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
200
54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás Szakmai idegenII.
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
gy
0,5
Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi
11504-12
alapismeretek Ügyviteli
Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
gyakorlatok Általános
h e
gy
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e
gy
0,5 0,5
nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
évf.
1/13.
heti óraszám
Szakképesítésspecifikus utolsó
2 2 2
3,5
5,5
2,5
2,5
1
statisztika Statisztika
6
1
1
gyakorlat Pénzügyi
2
1
1
2
alapismeretek Pénzügy
2
2 4
gyakorlat Adózási
1
alapismeretek Adózás
1
1 1,5
gyakorlat Számviteli
1
alapismeretek
2
2
1 4,5
Számvitel gyakorlat Kis- és 10152-12
középvállalkozás Üzleti terv
Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai
készítés
1
1 2,5 2
Könyvvezetés Pénzforgalmi 10153-12 Könyvvezetési feladatok
4
könyvvitel Vállalkozás-
2
finanszírozás
2
Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat
1
Adózás Elektronikus 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
adóbevallás Munkaerő-
10154-12
gazdálkodás Bérszámfejtési
Munkaerő-gazdálkodás
gyakorlat
3 1 3 2
Bérügyi feladatok 10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása
2
gyakorlat
1
Társadalombiztosítás 10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása
2
TB gyakorlat
1
Szabadon tervezhető: Ügyviteli
1
gyakorlatok
1
1
2
Számviteli
1
gyakorlat
1
1,5
Bérszámfejtési
1,5
gyakorlat TB gyakorlat Osztályfőnöki összes óra:
1 2,5
3,5
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
0
3,5
3,5 7
7
0
5
3 8
8
0
6
5
1
21
14
11
35
11
35 2 37
0
22
13 35
35 1 36
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 60. § (8) bekezdés szerint az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti tanórai foglalkozások ötven százalékával számolunk. Esti munkarendű képzés esetén az Osztályfőnöki órák helyett az 1/13. évfolyamon a Számviteli gyakorlat, a 2/14. évfolyamon a Bérszámfejtési gyakorlat óraszámát a szabad sávban 0,5 órával meg kell emelni.
201
54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős Ágazati szakképzés közismeret
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
gy
10. ögy
heti óraszám e
gy
nélkül
11. ögy
heti óraszám e
gy
12. ögy
e
évf.
1/13.
heti óraszám gy
h e
gy
Szakképesítésspecifikus utolsó 5/13 és 2/14.
ögy
heti óraszám e
gy
Munkahelyi egészség és 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
10053-12
Vendéglátó gazdálkodás
Vendéglátó üzleti gazdálkodás
Szakmai számítás
0,5
0,5 0,5 2 2
1
3
2
2
2
1,5
Marketing és kommunikáció a 10051-12
gyakorlatban
Vendéglátó marketing és kommunikáció
Alkalmazott számítástechnika
2
2
2 2
Ügyvitel
2
10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret
Vendéglátó termelés
Termelés elmélete
1 1
1
1
Értékesítés elmélete
Vendéglátó értékesítés
Értékesítés gyakorlata
10055-12
Vendéglátó vállalkozások
1
3
2 1
2
1
2
2
1
2
2
3
1
Termelés gyakorlata 10050-12
4
2
Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12
6
6
3
2
1
3
5
0,5
1
Vendéglátó vállalkozás Vendéglátó üzletvezetés
működtetése
1
1
Szabadon tervezhető 1,5
Értékesítés gyakorlata
1
Termelés gyakorlata
1
1
1
2
1
1
Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret
1
Ügyvitel 1
Osztályfőnöki összes óra:
2,5
3,5
összes óra:
6
Szakmai óraszám összesen Hittan Összesen
6
0
3
4 7
7
0
5
3 8
8
0
4
7
1
16
19
11
35
11
35 2 37
0
13
22 35
35 1 36
202
2. számú melléklet: Óratervek (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium-kifutó) Balatonfüredi Tagintézmény 1.) Szakiskola Tananyagegység
óra
9. éf. heti óra
10. éf heti óra
11. éf heti óra
9. éf.
10.éf.
11. éf.
Anyanyelvi
160
2
2
0,5
72
72
16
Idegen nyelv
108
3
0
0
108
0
0
Tanulás(a moduláris órasz. t.)
88
1
1
0,5
36
36
16
Történelemi, szoc., állampolg.
160
2
2
0,5
72
72
16
Természettudomány
140
2
1
1
72
36
32
Digitális
108
2
1
0
72
36
0
Matematika
108
2
1
0
72
36
0
Művészeti
124
1
2
0,5
36
72
16
Osztályfőnöki
104
1
1
1
36
36
32
Testnevelés
278
3
2,5
2,5
108
90
80
Hittan
140
2
1
1
72
36
32
21
14,5
7,5
756
522
240
Habilitáció, rehabilitáció (a Közokt. tv. 52. § (6) és a Nkt. 6. számú melléklete alapján) Összesen:
203
33 621 01 0000 00 00 ELŐREHOZOTT BORÁSZ NAPPALI MUNKAREND Szakmai követelménymodul
Tantárgy
I/9. Óra (/hét)
II/10. Óra (/hét)
III/11. Óra (/hét)
Összes óraszám
36 (1)
-
-
36
Szakmai elmélet A munkakezdés feladatai 0509-06
Munka-, tűz- és környezetvédelem
A munkakezdés feladatai 0509-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0510-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06 Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10 A munkakezdés feladatai 0509-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0510-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06 Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10 Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10
Higiénia
-
36 (1)
-
36
Mikrobiológia
-
36 (1)
-
36
Szőlőfajta ismeret
72 (2)
16 (0,5) 96 (3)
34
Borászat
18 (0,5) 72 (2)
240
A munkakezdés feladatai 0509-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0510-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06 Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10
Műszaki ismeretek
36 (1)
72 (2)
64 (2)
172
Borturizmus
-
-
32 (1)
32
Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06
Vállalkozási ismeretek
-
-
64 (2)
64
204
Szakmai elmélet összesen
4
6,5
8,5
650
-
108 (3)
96 (3)
204
Szakmai gyakorlat Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06
Minőségbiztosítás (elm. ig. gyak.)
Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10
Borászat gyakorlat
213 (6)
180 (5)
192 (6)
588
Műszaki gyakorlat
72 (2)
-
64 (2)
136
Informatika (elm. ig. gyak.)
-
-
32 (1)
32
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen
120 (4x5x6) 288 (8) 120
120 (4x5x6) 288 (8) 120
-
240
384 (12)
1200
-
72 (2)
64 (2)
136
Szőlőtermesztés
72 (2)
36 (1)
32 (1)
140
Szőlőtermesztés gyakorlat
-
72 (2)
96 (3)
208
A munkakezdés feladatai 0509-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0510-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06 Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10 A munkakezdés feladatai 0509-06 Gyártás előkészítése és befejezése 0510-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06 Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai idegen nyelv Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10 Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10
1850
205
Gyártás előkészítése és befejezése 0510-06 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 0511-06 Borászati műveletek 3130-10 Pincészet üzemeltetése 3131-10
Összesen
Szakmai számítások (elm. ig. gyak.)
-
36 (1)
32 (1)
68
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen
72 (2)
216 (6)
224 (7)
552
624 (14)
858 (20,5)
880 (27,5)
2402
206
2.) Szakközépiskola Óraszámok évfolyamonként (Balatonfüred) (Tanév/heti)
Tantárgy/évfolyam 1)
Magyar irodalom 1) Magyar nyelv Történelem és 1) társadalmi ismeretek Társadalomismeret 1) Német/Angol * 1) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és 2) környezetünk Biológia Kémia 2)* Informatika Szakmai orientáció/ szakmacsoportos alapozás♦ Hittan** Habilitáció, rehabilitáció (a Közokt. tv. 52. § (6) és a Nkt. 6. számú melléklete alapján) Összesen Mindösszesen
9.
10.
11.
12.
111 37
3 1
111 37
3 1
111 37
3+1v 1
96 32
3+1v 1
74
2
74
2
111
3+1v
128
4+1v
0 148 111* 37 37 37 111 37
0 4 3* 1 1 1 3 1
0 148 111 37 37 37 111 55,5
0 4 3 1 1 1 3 1,5
37 148 111 0 0 37 111 0
1 4+1v 3+1v 0 0 1 3+1v 0
0 160 128 0 0 32 96 0
0 5+1v 4+1v 0 0 1 3+1v 0
74
2
74
2
0
0
0
0
0 55,5 74
0 1,5 2 6
0 37 74
0 1 2 6
111 0 74
3 0 2+1v
96 0 0
3 0 0
296
8
256
8
2
74
2
64
2
222 74
2
31,5 33,5
222 74
31,5 33,5
32+2v 34+2v
32+1v 34+1v
1)
Kötelező érettségi tantárgy Ajánlott választható érettségi tantárgy *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek v: Választható tanóra (11. évfolyamon heti 2, 12. évfolyamon heti 1 óra kötelezően választandó) ♦ Előző oldalon az óratáblák szakmacsoportos oktatás elméleti és gyakorlati óratáblái, egybeszerkesztve a következő oldalon lévő óraháló szemlélteti ** A Hittan tantárgy a tanuló terhelhetőségébe nem számít 2)
207
Szakmai alapozó
MEZŐGAZDASÁG SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK (20) Mezőgazdaság szakmacsoportos alapozó ismeretek (elmélet) 9. 10. 11. Agrometeorológiai és talajtani ismeretek: Növénytermesztési- kertészeti alapismeretek 74/2 (Az állattenyésztés alapjai) Műszaki alapismeretek I.: A növénytermesztés alapjai I.: Kertészeti termesztés alapjai (Az állattenyésztés élettani alapjai): 74/2 Műszaki alapismeretek II.: Tájékozódás a munkaerőpiacon: A növénytermesztés és kertészet alapjai: - Zöldség- és dísznövénytermesztés 148/4 (A takarmányozás alapjai I.:) Műszaki alapismeretek III.: A növénytermesztés és kertészet alapjai: - Gyümölcsés szőlőtermesztés, bortechnológia (Takarmányozás alapjai II.:) Gazdálkodási ismeretek: Mezőgazdaság szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Mezőgazdasági gyakorlatok 148/4 148/4 148/4
12. -
-
128/4
128/4
Megjegyzés: A Balatonfüredi Széchényi Ferenc tagintézményben a mezőgazdaság állattenyésztési ágazatába tartozó OKJ szakképzések nem szerepelnek, ezért a szakmai alapozás a növénytermesztési ágazatban történik. Gyakorlat kéthetente: 8 óra, csoportbontás létszám függvényében. Szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai képzés (rendészeti pályára előkészítő oktatással) 9. osztály Tantárgy
Össz.
10. osztály
Heti
Össz.
11. osztály
Heti
Össz.
12. osztály
Heti
Össz.
Heti
Órasz Órasz Órasz. Órasz Órasz Órasz Órasz Órasz . Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem
1)
1)
1)
Társadalomismeret, etika 1)
Idegen nyelv*
Matematika
Ének-zene Rajz
1)
.
.
.
.
.
.
111
3
111
3
111
3+1v
96
3+1v
37
1
37
1
37
1
32
1
74
2
74
2
148
4+1v
128
4+1v
37
1
37
1
37
1
32
1
148
4
148
4
185
5+1v
160
5+1v
111*
3*
111
3
148
4+1v
128
4+1v
37
1
37
1
--
--
--
--
--
--
--
--
37
1
32
1
208
Osztályfőnöki
37
1
37
1
37
1
32
1
Testnevelés*
2)
74
2
74
2
74
2
64
2
Fizika
74
2
74
2
--
--
--
--
Földrajz
74
2
74
2
--
--
--
--
Biológia
74
2
74
2
--
--
--
--
55,5
1,5
55,5
1,5
--
--
--
--
74
2
74
2
74
2
64
2
--
--
--
--
148
4
128
4
148
4
148
4
148
4
128
4
1165,
31,5
1165,5
31,5
74
2
74
2
1239,
33,5
1239,5
33,5
Kémia 2)
Informatika*
Belügyi rendészeti 2)
ismeretek
Önvédelem, rendészeti gyakorlat* Összesen
1258 32+2v
1056 32+1v
5 Habilitáció, rehabilitáció (a Közokt. tv. 52. § (6) és a Nkt. 6. számú melléklete alapján) Hittan** Összes óraszám
74
2
1332 34+2v
64
2
1120 34+1v
5 1)
Kötelező érettségi tantárgy Ajánlott választható érettségi tantárgy *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek v: Választható tanóra (11. évfolyamon heti 2, 12. évfolyamon heti 1 óra kötelezően választandó) **A Hittan a tanuló terhelhetőségébe nem számít 2)
209
Budaörsi Tagintézmény 1.) Szakközépiskola
9. 111 37
3 1
Óraszámok évfolyamonként (Tanév/heti) 10. 11. 111 3 111 3+1v 37 1 37 1
74
2
74
2
92,5
2,5+1v
96
3+1v
0 148
0 4
0 148
0 4
0 148
0 4+1v
32 128
1 4+1v
111
3
111
3
111
3
96
3+0,5v
111 18 19 37 92,5 37
3 0,5 0,5 1 2,5 1 2
111 37 37 37 92,5 37
3 1 1 1 2,5 1 2
111 0 0 37 92,5 0
3+1v 0 0 1 2,5 0 +1v
128 0 0 32 64 0
4+1v 0 0 1 2+1v 0 0
0 1 2 5 2
0 37 37
0 1 1 5 2
111 0 74
3 0 2+1v 8 2
96 0 0
Tantárgy/évfolyam 1)
Magyar irodalom 1) Magyar nyelv Történelem és társadalmi 1) ismeretek Társadalomismeret 1) Angol * 2. idegen nyelv * (német, francia, olasz, spanyol) 1) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és 2) környezetünk Biológia Kémia 2)* Informatika Szakmai orientáció♦ Hittan** Habilitáció, rehabilitáció Összesen Mindösszesen
74 0 37 74 74
31,5 33,5
74
74
31,5 33,5
0
74
32+2v 34+2v
12. 96 32
3+1v 1
0
3 0 0 8 2
64
32+1v 34+1v
1)
Kötelező érettségi tantárgy Ajánlott választható érettségi tantárgy *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek v: Választható tanóra (11. évfolyamon heti 2, 12. évfolyamon heti 1 óra kötelezően választandó) ♦ Előző oldalon az óratáblák szakmacsoportos oktatás elméleti és gyakorlati óratáblái, egybeszerkesztve a következő oldalon lévő óraháló szemlélteti ** A Hittan tantárgy a tanuló terhelhetőségébe nem számít 2)
KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK (17) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek (elmélet) 9. 10. 11. 12. Gazdasági környezetünk 74/2 74/2 Közgazdaságtan 74/2 64/2 Marketing 74/2 64/2 Idegen nyelv 74/2 64/2 Szakmai Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó alapozó gyakorlatok Információkezelés 74/2 Viselkedéskultúra 37/1 Információkezelés: 74/2 Kommunikáció: 37/1 Tanirodai gyakorlatok 74/2 64/2
210
Miskolci Tagintézmény
1.) Szakiskola 31 341 01 0010 31 02 ELŐREHOZOTT ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ NAPPALI MUNKAREND
Tananyagegység Anyanyelvi Idegen nyelv Tanulás(a moduláris órasz. t.) Történelemi, szoc., állampolg. Természettudomány Digitális Matematika Művészeti Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai alapozás Pályaorientáció Hittan Általános áruismeret Áruforgalmi Ismeretek I. Áruforgalmi Ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlatok I. Áruforgalmi gyakorlatok II. Kommunikáció Idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I. Jogszabályok alkalmazása II.
9. éf. 10. éf 11. éf heti heti heti óra óra óra óra 160 2 2 0,5 108 3 0 0 88 1 1 0,5 160 2 2 0,5 140 2 1 1 108 2 1 0 108 2 1 0 124 1 2 0,5 104 1 1 1 278 3 2,5 2,5 0 0 0 0 0 0 0 0 140 2 1 1 összesen: 1518 21 14,5 7,5 46,8 1,3 0 0 144 2,5 1,5 0 160 0 0 5 108 0 3 0 64 0 0 2 144 2 2 0 32 0 0 1 144 2 2 0 96 0 0 3
Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiá. ért. idegen nyel. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyak. I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyak. II. összesen: Összesen: Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
9. éf. 72 108 36 72 72 72 72 36 36 108 0 0 72 756 46,8 90 0 0 0 72 0 72 0
10.éf. 72 0 36 72 36 36 36 72 36 90 0 0 36 522 0 54 0 108 0 72 0 72 0
11. éf. 16 0 16 16 32 0 0 16 32 80 0 0 32 240 0 0 160 0 64 0 32 0 96
64
0
0
2
0
0
64
72
2
0
0
72
0
0
2 0 2,7 0 4 0 17,2 31,7
0 4 0 3 0 3 23 30,5
72 0 128 0 97,2 0 96 0 144 0 96 0 1708 9,8 3226 30,8
0 72 0 0 0 97,2 0 0 0 144 0 0 352,8 619,2 1108,8 1141,2 160
0 128 0 96 0 96 736 976
211
2.) Szakközépiskola és gimnázium Összevont 4 évfolyamos gimnázium és szakközépiskola tánc tagozatos osztály: közös Párhuzamos táncos szakképzés ½ osztály nappali munkarend 10. 11. 9. évf. évf. évf. Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. heti heti heti óra óra óra magyar nyelv 74 74 74 64 2 2 2 irodalom 74 74 74 64 2 2 2 történelem 74 74 74 64 2 2 2 társadalomismeret és etika 0 0 37 0 0 0 1 idegen nyelv I. 111 111 111 96 3 3 3 matematika 111 111 111 96 3 3 3 informatika* 37 37 74 64 1 1 2 37 37 0 0 1 1 0 ének-zene és rajz és vizuális kultúra=Művészeti ismeretek 0 0 37 32 0 0 1 osztályfőnöki 37 37 37 32 1 1 1 testnevelés 92,5 92,5 92,5 80 2,5 2,5 2,5 fizika 37 37 0 0 1 1 0 földrajz* 74 37 0 64 2 1 0 biológia 37 37 37 0 1 1 1 kémia 37 37 0 0 1 1 0 814 777 740 640 22 21 20 Szakképzés tantárgyai 16 16 18 balett 148 222 222 192 4 6 6 akrobatika 74 0 0 0 2 0 0 emelés 0 0 74 64 0 0 2 színpadi tánc 185 185 148 160 5 5 4 modern tánc 0 0 74 64 0 0 2 néptánc 74 74 74 64 2 2 2 színészmesterség 74 74 74 0 2 2 2 tánctörténet 0 0 0 32 0 0 0 zeneismeret 37 37 0 0 1 1 0 előadóművészeti gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 balett-elmélet 0 0 0 0 0 0 0 Hittan* 74 74 74 64 2 2 2 Habilitáció, rehabilitáció (a Közokt. tv. 52. § (6) és a Nkt. 6. számú melléklete alapján) Összesen: 1480 1443 1480 1280 40,5 39,5 40,5
a) 12. évf. 13.évf. heti heti óra óra 2 0 2 0 2 0 0 0 3 0 3 0 2 0 0 0 1 0 1 0 2,5 0 0 0 2 0 0 0 0 0 20 18 26 6 10 0 0 2 0 5 3 2 3 2 2 0 0 1 2 0 0 0 4 0 2 2 2
40,5
28
Gimnázium ½ osztály
b)
nappali munkarend
10. 9. évf. évf. Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. heti heti óra óra magyar nyelv 74 74 74 64 2 2 irodalom 74 74 74 64 2 2 történelem 74 74 74 64 2 2 társadalomismeret és etika 0 0 37 0 0 0 idegen nyelv I. 111 111 111 96 3 3 idegen nyelv II. (*csoportb.) 111 111 148 128 3 3 matematika 111 111 111 96 3 3 informatika* 37 37 74 64 1 1 37 37 0 0 1 1 ének-zene és rajz és vizuális kultúra=Művészeti ismeretek 0 0 37 32 0 0 osztályfőnöki 37 37 37 32 1 1 testnevelés 92,5 92,5 92,5 80 2,5 2,5 fizika 37 37 0 0 1 1 földrajz* 74 74 37 64 2 1 biológia 37 37 37 0 1 1 kémia 37 37 0 0 1 1 Összesen 925 925 925 768 25,5 25,5 Tantervi modulok Társadalomismeret (öv. történelemmel egy osztályzat) Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Szabadon szervezhető Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv I. vagy II. Matematika Hittan Testnevelés Hon és népismeret Összesen:
11. évf. heti óra 2 2 2 1 3 4 3 2 0 1 1 2,5 0 0 1 0 24,5
12. évf. 13.évf. heti heti óra óra 2 0 2 0 2 0 0 0 3 0 4 3 0 2 0 0 0 1 0 1 0 2,5 0 0 0 2 0 0 0 0 0 24,5
0 37 0
0 0 0
0 0 37
32 0 0
0 1 0
0 0 0
0 0 1
1 0 0
37 0 37 37 74 37 0 1184
37 0 37 37 74 37 0 1147
37 37 37 37 74 0 37 1221
32 32 32 37 74 0 32 1039
1 0 1 1 2 0,5 0 32
1 0 1 1 2 0,5 0 31
1 1 1 1 2 0,5 1 34
1 1 1 1 2 0,5 1 32
213
Kiskunfélegyházi Tagintézmény 1.) Szakközépiskola
Magyar-angol két tanítási nyelvű informatikus tagozat (nyelvi előkészítő, 5 éves)
Jelen óraterv vonatkozik a teljes képzési ciklusra azokon az évfolyamokon, akik 2012. szeptember 1-én már az adott évfolyamon folytatták tanulmányaikat. óraszámok Tantárgy 11. 12. 13. Magyar nyelv és irodalom (Nyelvtan) 4 3 3 Történelem és állampolgári ismeretek 3* 3* 2* Társadalomismeret és etika 1* Ének-zene 1 1 Angol nyelv 4*+1* 3*+2* 3*+2* Angol civilizáció 2* 2* Szakmai idegen nyelv 2 2. idegen nyelv (német-francia) 3* 3* 3* Matematika 4 4 4 Fizika 2 2 2 Kémia Biológia Földünk és környezetünk Testnevelés 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 Informatika Szakmai orientáció elmélet 4* Szakmai orientáció gyakorlat 4** Szakmacsoportos alapozó elmélet 2* 2* Szakmacsoportos alapozó gyakorlat 5* 5* Hittan 1 1 1 Összesen: 32+1 33+1 35+1 * jelű tantárgyak csoportbontása szükséges ** jelű tantárgyak többszörös csoportbontása szükséges A 12-13. évfolyamon maximum két tantárgy választható emelt szintű érettségire történő felkészüléshez. Tantárgyi választék: matematika, informatika, fizika, magyar nyelv és irodalom. A csoportok indításához megfelelő számú jelentkezőre van szükség. A tantárgyak 35%-a célnyelven oktatva.
214
Magyar-német két tanítási nyelvű gépész tagozat (nyelvi előkészítő, 5 éves)
Jelen óraterv vonatkozik a teljes képzési ciklusra azokon az évfolyamokon, akik 2012. szeptember 1-én már az adott évfolyamon folytatták tanulmányaikat. óraszámok 11. 12. 13. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (Nyelvtan) 3 3 3 Történelem és állampolgári ismeretek 3* 3* 2* Társadalomismeret és etika 1* Ének-zene Német nyelv 4*+1* 3*+2* 3* Német civilizáció 1*+1* 1*+1* 2. idegen nyelv (angol) 3* 3* 3* Matematika (felzárkóztatás) 3* 3* 3* Fizika 1,5 2 2 Kémia 2 Biológia Földünk és környezetünk Testnevelés 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 Számítástechnika-informatika 2* 2* Vizuális kommunikáció 2 Műszaki mechanika 3* 2* 1* Általános gépipari ismeretek 2 3 CAD gépészeti tervezés 1* 2* Általános anyagismeretek 2 1 2 Általános elektrotechnika 2 Munka és környezetvédelem 1 Minőségbiztosítás, műszaki mérések 1* Orientációs előkészítő gyakorlat 4** Szakmacsoportos alapozó gyakorlat 4** 4** Hittan 1 1 1 Összesen: 36,5+1 37+1 37+1 * jelű tantárgyak csoportbontása szükséges ** jelű tantárgyak többszörös csoportbontása szükséges A 12-13. évfolyamon maximum két tantárgy választható emelt szintű érettségire történő felkészüléshez. Tantárgyi választék: matematika, informatika, fizika, magyar nyelv és irodalom. A csoportok indításához megfelelő számú jelentkezőre van szükség. A tantárgyak 35%-a célnyelven oktatva.
215
Gépész szakmacsoport (szakközépiskolai képzés, 4 éves) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Mechanika Szakmai orientáció gyakorlat Általános gépészeti ismeretek Általános technológiai ismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Hittan
Összesen:
óraszámok 10. 11. 12. 3 3 3 1 1 1 2 2 3 1 4* 4* 4* 3 3 4 1 1 2* 1 1 1 2 2 2 1,5 2 2 2 2 2* 2* 2* 2 4** 2 2 2 3 4** 4** 1 1 1 31,5+1 30+1 32+1
* jelű tantárgyak csoportbontása szükséges ** jelű tantárgyak többszörös csoportbontása szükséges A 11-12. évfolyamon maximum két tantárgy választható emelt szintű érettségire történő felkészüléshez. Tantárgyi választék: matematika, informatika, fizika, ált. gépészeti ismeretek, magyar nyelv és irodalom. A csoportok indításához megfelelő számú jelentkezőre van szükség. Testnevelés órák miatti óraszám növekedés: tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016
évfolyam 10. 11. 12.
óraszám 5 óra 5 óra 5 óra
összes óra 34,5 óra +1 óra hittan 34 óra +1 óra hittan 34 óra +1 óra hittan
216
Informatika szakmacsoport (szakközépiskolai képzés, 4 éves) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Szakmai idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció elmélet Szakmai orientáció gyakorlat Szakmacsoportos alapozó elmélet Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Hittan Összesen:
10. 3 1 2 4* 3 1 2* 1 2 2 2 2 2* 4** 1 31+1
óraszámok 11. 3 1 2 1 4* 4 1 2 2 4* 5* 1 29+1
12. 3 1 3 2* 4* 4 1 2 2 4* 5* 1 31+1
* jelű tantárgyak csoportbontása szükséges ** jelű tantárgyak többszörös csoportbontása szükséges A 11-12. évfolyamon maximum két tantárgy választható emelt szintű érettségire történő felkészüléshez. Tantárgyi választék: matematika, informatika, fizika, idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom. A csoportok indításához megfelelő számú jelentkezőre van szükség. Testnevelés órák miatti óraszám növekedés: tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016
évfolyam 10. 11. 12.
óraszám 5 óra 5 óra 5 óra
összes óra 34 óra +1 óra hittan 32 óra +1 óra hittan 34 óra +1 óra hittan
217
Szegedi Tagintézmény 1.) Gimnázium
Esti munkarend szerinti felnőttoktatás (9 – 12. évfolyam)
Évfolyam/ Tantárgyak
9. esti
Heti óra
10. esti 37 74 111 37 37 37 37 37 37 37 0 0 111
Heti óra
11. esti 37 74 111 37 37 0 37 37 37 37 37 0 111
Heti óra
12. esti 32 64 96 32 32 32 32 64 32 0 32 16 112
Heti óra
Anyanyelv/kommunikáció 74 2 1 1 1 Magyar irodalom 74 2 2 2 2 Matematika 148 4 3 3 3 Fizika** 0 0 1 1 1 Kémia** 0 0 1 1 1 Földrajz ** 0 0 1 0 1 Biológia** 0 0 1 1 1 Történelem 37 1 1 1 2 Művészeti ismeretek** 37 1 1 1 1 Társadalomismeretek** 37 1 1 1 0 Informatika** 0 0 0 1 1 Filozófia/ etika 0 0 0 0 0,5 Idegen nyelv/angol/német 148 4 3 3 3,5 Szabadon tervezhető modul: Környezeti nevelés 18,5 0,5 0 0 18,5 0,5 0 0 Idegen nyelv/ angol/német 0 0 37 1 0 0 0 0 Informatika 74 2 37 1 37 1 0 0 Társadalomismeretek 18,5 0,5 0 0 0 0 0 0 Földrajz 0 0 0 0 18,5 0,5 0 0 Biológia 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 666 18 666 18 666 18 576 18 Hittan* 37 1 37 1 37 1 37 1 1.) *243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a) 2.) **megjegyzés: a csillaggal megjelölt tantárgyak érettségi vizsgatantárgyként választhatóak, ezért ezeket 10. évfolyamtól kezdve tanítjuk.
218
Szakmai órahálók (Kiskunfélegyháza)
31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet alapján 9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgy hetek száma
36
36
Biztonságos munkavégzés gyakorlat Általános gépészeti munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok Geometriai mérések elmélete Nagypontosságú geometriai mérések
32
elm össz
gyak össz
összesen
0
36
36
48
0
48
50
86
136
36
0
36
16
100
116
90
0
90
0
64
64
72
0
72
296
0
296
0
608
608
0
216
216
0
72
72
68
0
68
4
0
128
128
1310
1986
19
676 nyári gyak.
300
2286
32
1,5 1,5
1
1
1 1 1,5
Anyagismeret
36
1
0,5
Műszaki dokumentációk
36
0,5
2
1 2
Anyagvizsgálatok 2
Forgácsolási ismeretek
2
Gépi forgácsolás műveletei Gépi forgácsolás műveletei gyakorlat
7 8
10
6
Kézi forgácsolás
2
Gépi forgácsolás 1
CNC programszerkesztés
1
CNC gépkezelés Összesen 5 Heti óraszám: Nyári összefüggő gyakorlat:
8,5
4
13,5
szakmai
11
11
15
140
30
1
1
1
Testnevelés
2
2
2
Idegennyelv
3
Művészetek
1
2
0,5
Anyanyelvi kommunikáció
2
2
0,5
Történelem
2
2
0,5
Informatika
2
1
Matematika
2
1
Természettudományok
2
1
1
Tanulásmódszertan
1
1
0,5
Közismeret összesen:
648
468
192
Közismeret heti óraszám:
18
13
6
1134
1008
31,5
28
1 1152 + 32 36+1
Hittan
Heti óraszám:
29,6% 70,4%
160
Osztályfőnöki
Összesen:
Összessen
219
Gépi forgácsoló (34 521 03) szakképesítés óraterve Készült a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Nonprofit Kft. Gépészeti kerettantervi ajánlásokat fejlesztő munkacsoport által 2012. évben kiadott Szakképzési tantervi ajánlás alapján. A tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben induló szakképzésekre vonatkozóan alkalmazható. A szakmai elméleti és gyakorlati óraszámok a szabadsáv óráival kiegészítve*: Heti óraszám + nyári gyak. óraszáma 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
36
32
36 Munkavédelem
e 1
Elsősegélynyújtás
gy
ögy
e
gy
ögy
e
gy
Összesen e 36
gy 0
ögy 0
1
0
36
0
62
10,08
0
Műszaki dokumentációk
1,72
0,28
Gépészeti alapmérések
0,5
1
20
18
36
20
Anyagismeret, anyagvizsgálat
1
1
10
36
36
10
Fémek alakítása
1
5
80
36
180
80
2
30
0
72
30
36
0
0
Alapszerelések végzése Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
1
Anyagvizsgálat
1
0
36
0
Gépészeti mérések
2
0
72
0
204
0
0
0
340
60
204
0
0
0
340
60
136
0
0
0
412
40
768
1570,08
300
29%
71%
Esztergálás elmélete
3 5
Esztergálás gyakorlata Marás elmélete
60
3 60
2
Köszörülés gyakorlata
5 3
5
Marás gyakorlata Köszörülés elmélete
3
5 2
3
40
9,5
Az oktatási tevékenységet végző szakembereink és a piac jelenlegi elvárása szerint a szabadsáv szakmai óráit az alábbiak szerint osztottuk fel: 9. évfolyam:
Műszaki dokumentációk (e): 1,5 óra helyett 1,72 óra
Gépészeti alapmérések (gy): 0,61 óra helyett 1 óra
Fémek alakítás (gy): 3,33 óra helyett 5 óra
Alapszerelések végzése (gy): 1,78 óra helyett 2 óra
10. évfolyam:
Esztergálás elmélete (e): 2 óra helyett 3óra
Köszörülés gyakorlata (gy) 2 óra helyett 3 óra
220
11. évfolyam:
Köszörülés elmélete (e): 1 óra helyett 2 óra
Esztergálás gyakorlata (gy): 3 óra helyett 5 óra
Marás gyakorlata (gy): 3 óra helyett 5 óra
* A fenti tábázatban az órarendben is megjelenő tantárgyak szerepelnek. A közismereti óraszámok alakulása a képzés során: Közismereti tantárgyak heti óraszáma 9. évfolyam Kommunikáció-magyar irodalom
nyelv
és
36
10. évfolyam 36
11. évfolyam
Összesen
32
1
1
1
104
Természetismeret
1
1
1
104
Német
2
2
2
208
Matematika
1
1
1
104
Testnevelés
5
5
5
520
Társadalomismeret
1
1
1
104
Osztályközösség-építés
1
1
1
104
Heti óraszám/összes óraszám
12
12
12
1248
1
1
68
Hittan
221
Szerszámkészítő (34 521 10) szakképesítés óraterve Készült a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Nonprofit Kft. Gépészeti kerettantervi ajánlásokat fejlesztő munkacsoport által 2012. évben kiadott Szakképzési tantervi ajánlás alapján. A tantervi ajánlás kizárólag a 2012/2013. tanévben induló szakképzésekre vonatkozóan alkalmazható. A szakmai elméleti és gyakorlati óraszámok a szabadsáv óráival kiegészítve*: Heti óraszám + nyári gyak. óraszáma 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
36
36
32
e 1
Munkavédelem
gy
ögy
e
gy
ögy
e
gy
1
Elsősegélynyújtás
Összesen e 36
gy 0
ögy 0
0
36
0
62
9,997
0
Műszaki dokumentációk
1,72 0,28
Gépészeti alapmérések
0,5
1
20
18
36
20
Anyagismeret, anyagvizsgálat
1
1
10
36
36
10
Fémek alakítása
1
5
80
36
180
80
2
30
0
72
30
36
0
0
0
36
0
72
72
0
0
0
0
Alapszerelések végzése Szakmai anyagismeret anyagvizsgálat
és
1
Anyagvizsgálat
1
Gépészeti mérések
2
2
Szerszám- és készülékgyártás 180 óra + 128 óra Szerszámkészítés hőkezelési eljárások
alapjai,
Készülékelemek
4
3
240
0
0
1
1
68
0
0
1
32
0
0
36
0
0
0
0
0
0
680
116
Szikraforgácsolás alapjai Irányítás elmélete
és
vezérléstechnika
1
Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata 432 óra + 320 óra Szerszámok gyártása, szerelés, hőkezelés
10
116
Készülékelemek összeállítása
1
22
0
36
22
2
22
0
72
22
96
0
0
0
288
0
768
1554
300
768
1854
29%
71%
gyártása,
Irányítás és vezérléstechnika Üzemeltetés és karbantartás Üzemeltetés gyakorlata
és
karbantartás
10
3 9
* A fenti táblázatban szereplő Szerszám- és készülékgyártás 180 óra + 128 óra, Szerszám- és készülékgyártás gyakorlata 432 óra + 320 óra óraszámok nem a mellettük lévő oszlopokban szerepelnek, mivel a központilag meghatározott tantárgyat iskolánk további tantárgyakra bontotta, így a tényleges órarendi tantárgyak sorában történt meg az óraszámok részletezése. Az oktatási tevékenységet végző szakembereink és a piac jelenlegi elvárása szerint a szabadsáv szakmai óráit az alábbiak szerint osztottuk fel: 9. évfolyam:
Műszaki dokumentációk (e): 1,5 óra helyett 1,72 óra
222
Gépészeti alapmérések (gy): 0,61 óra helyett 1 óra
Fémek alakítás (gy): 3,33 óra helyett 5 óra
Alapszerelések végzése (gy): 1,78 óra helyett 2 óra
10. évfolyam:
Készülékelemek (e): 0,5 óra helyett 1 óra
Irányítás és vezérléstechnika elmélete (e): 0,5 óra helyett 1 óra
Irányítás és vezérléstechnika (gy): 1 óra helyett 2 óra
11. évfolyam:
Szerszámkészítés alapjai, hőkezelési eljárások (e): 2,875 óra helyett 3 óra
Készülékelemek (e): 0,563 óra helyett 1 óra
Szikraforgácsolás alapjai (e): 0,563 óra helyett 1 óra
A közismereti óraszámok alakulása a képzés során: Közismereti tantárgyak heti óraszáma Összesen
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
36
36
32
1
1
1
104
1
1
1
104
2
2
2
208
1
1
1
104
5
5
5
520
1
1
1
104
Osztályközösség-építés
1
1
1
104
Heti óraszám/Összes óraszám
12
12
12
1248
1
1
68
Kommunikáció-magyar irodalom
nyelv
Természetismeret Német Matematika Testnevelés Társadalomismeret
Hittan
és
223
1. Felnőttoktatás – esti tagozat Az iskola kiemelt fontosságot tulajdonít a felnőttek, a 8. osztályt, a 9-10. osztályt végzettek, szakmunkások és az érettségizettek esti tagozatos iskolarendszerű képzésének. Iskolánk kiemelten támogatja az informatika szakmacsoportos érettségi, illetve a technikusi, valamint egyéb szakképesítések megszerzését esti tagozatos formában. Informatika szakmacsoportos esti tagozatos érettségire felkészítő képzés Tantárgy
Óraszámok 10. évfolyam
Magyar irodalom
11. évfolyam
12. évfolyam
2
2
2
Magyar nyelv
0,5
0,5
1
Történelem és állampolgári ismeretek
1,5
2
2
Társadalomismeret és etika
0,5
Szakmai idegen nyelv
1*
Idegen nyelv
3*
3*
2*
Matematika
2
2
2
Matematika felzárkóztató
0,5
Fizika
3
Földünk és környezetünk
1
Kémia
1
Informatika
1*
Szakmai orientáció elmélet
1*
Szakmai orientáció gyakorlat
1*
2 1* 3*
Szakmacsoportos alapozó elmélet
1*
Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Konzultációs óra (nem óratervi óra) Hittan
3* 2
2
2
1 14,5+1
1 15,5+1
1 17,5+1
Összesen: * jelű tantárgyak csoportbontása szükséges A képzés időtartama: 3 év Formája: esti tagozat Belépési feltétel: befejezett középiskolai 9. évfolyam, vagy 9-10.-es szakiskolai végzettség, vagy szakmunkás bizonyítvány. Egyéb feltételek: 8 általános iskolai végzettség esetén a 9. évfolyam tananyagából különbözeti vizsga letétele szükséges. Képzés célja: érettségire való felkészítés. Az érettségi vizsga követelményei azonosak a nappali tagozatéval. Iskolánk igény esetén az emelt szintű érettségire való felkészítést is vállalja. A kötelező érettségi tárgyak mellett, mivel a képzést informatika szakmacsoportban indítjuk, ezért elsősorban kötelezően választható érettségi tárgyként a közismereti informatika vagy a szakmai informatikai tárgy választását javasoljuk (azért is, mert jeles közismereti informatika érettségi eredmény esetén az ECDL vizsgát megkapja a diák), de megadjuk a lehetőséget az általunk oktatott tantárgyak bármelyikének választására (érettségi tárgyként való választás esetén fakultációs órák keretén belül biztosítjuk a felkészülést). A képzés során szükség és észszerűség esetén az órák megtartását tömbösítve szervezzük. A képzési idő alatt a pedagógiai program alapóraszámai mellett, amennyiben arra igény van + nemzetközi és OKJ-s bizonyítványok megszerzésére is lehetőség nyílik tanfolyami képzés keretében, önköltséges formában. A munkaerőpiac igényeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy minden végzős hallgatónknak állást tudjunk kínálni. A legjobbaknak lehetővé válik a felsőoktatásba való tovább tanulás.
224
54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus 2 éves Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagvizsgálati gyakorlatok (blokkosítva 2 óra) CNC gépkezelés Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elméleti ismeretei Forgácsoló alapeljárások Geometriai mérések kiegészítő ismeretei
13. évfolyam
14. évfolyam
1,5 1
1 9
2 3 1,5
1,5
Gyártási eljárások tervezése
1,5
Gyártásirányítási feladatok
2
Gyártástervezés
1,5
Gyártástervezés gyakorlatok
2,5
Hidraulika, írányítástechnika Ipari anyagok és előgyártmányok
3 3
Ipari anyagok és előgyártmányok gyakorlat Karbantartás, üzemeltetés, üzembehelyezés (elmélet)
2 2
Karbantartás, üzemeltetés, üzembehelyezés (műhely gyakorlatok) Konfírmálási Konfirmálási gyakorlatok kiegészítő ismeretei
1,5 7
1 0,5
Korszerű forgácsolóeljárások Mérés, ellenőrzés (blokkosítva 2 hetente 2 óra) Minőségbiztosítás
1 0,5
0,5
1
Minőségbiztosítás gyakorlat Munkabiztonság, minőségvédelem (félévig 1 óra)
3,5
0,5 0,5
Műszaki dokumentációk
4
Műszaki mechanika
2
Osztályfőnöki
1
1
Hittan
1
1 összesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat a 13. évfolyamot követően: 90 óra
2196
elmélet
1306 59,5%
gyakorlat
890 40,5%
225
54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus 1 éves 2/14. évfolyam 2
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok (gyak)
1
Anyagvizsgálati gyakorlatok
1
Forgácsoló alapeljárások
2,5
Geometriai mérések kiegészítő ismeretei
1,5
Gyártási eljárások tervezése
1,5
Gyártásirányítási feladatok
2
Gyártástervezés
3,5
Hidraulika, írányítástechnika
1
Karbantartás, üzemeltetés, üzembehelyezés (elmélet)
2
1,5
Karbantartás, üzemeltetés, üzembehelyezés (műhely gyakorlatok)
7,4
Konfirmálás
0,5
Konfirmálás gyakorlatok
0,5
Mérés, ellenőrzés
1
Minőségbiztosítás
0,5
Osztályfőnöki
"1"
Hittan
"1" Összesen:
17,5
11,9
560
380,8
940,8 Elmélet:
59,5%
Gyakorlat:
40,5%
226
54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető 2/14. évfolyam Hálózatok elmélet (halelm)
e 7
Hálózati eszközök elmélet (haleszke)
7
gy
Hálózati eszközök gyakorlat (haleszkgy)
6
Hálózatok gyakorlat (halgy)
6
Munkaszervezési ismeretek (muism)
1
Projektmenedzsment elmélet (projelm)
2 2
Projektmenedzsment gyakorlat (projgy) Angol nyelv
2
Osztályfőnöki (of)
1
Hittan
1 34+1
Összes heti óraszám Szakmai órák száma
17
14
Összes óra szám (32 hét)
544
448 90
Nyári gyakorlat Összesen:
544
elmélet %
50,3%
gyakorlat % Beszámítások: Érettségi tantárgyból, vagy
Informatika
vagy
538 1082
49,7%
Informatikai
alapismertek
Szofverüzemeltető OKJ-s szakképesítés A 13. évfolyam anyagából tett eredményes felvételi vizsga Előnyt jelent az ECDL 7 modulos bizonyítvány, vagy egyéb informatikai végzettséget igazoló tanúsítvány
227
Szakmai órahálók (Budaörs, Budapest, Szeged, Pannonhalma)
31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó nappali munkarend Modul Az áruforgalom lebonyolítása
Tananyagegységek Általános áruismeret* 0004 Áruforgalmi ismeretek I* Áruforgalmi ismeretek II* Áruforgalmi gyakorlat I* Áruforgalmi gyakorlat II* Kommunikáció idegen nyelven*
A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés* Jogszabályok alkalmazása 0005 I* Jogszabályok alkalmazása II* Pénzforglami és nyilvántartási rendszerek* Élelmiszerek és Élelmiszerek és vegyiáruk vegyiáruk vásárláshelyi forgalmazása ösztönzésének gyakorlata I* Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata 0007 II* Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven* Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I* Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II* Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I* Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II* Összesen Szabadon választott
Összesen Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés* Idegen nyelv* Vallástörténet* Etika* Testnevelés*
Összes óraszám
13. (36hét)
48 144 160 108 64
48 144
144
144
108
32 144
14. (32hét)
160 64
32 144
13. heti 14. heti órasz. órasz. 1,3 4,0 0,0 3,0 0,0
0,0 0,0 5,0 0,0 2,0
4,0
0,0
0,0
1,0
4,0
0,0
96
96
0,0
3,0
64
64
0,0
2,0
64
64
0,0
2,0
2,0
0,0
0,0
4,0
2,7
0,0
0,0
3,0
4,0
0,0
96 800
0,0 25
3,0 25
32 72 40
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7 32
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7 32
72
72
128 96
128 96
96
96
144
144
96 1700
900
68 144 40 54 170 476 2176
36 72 0 54 90 252 1152
80 224 1024
160
228
31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó esti munkarend Tananyagegységek Általános áruismeret* Áruforgalmi ismeretek I* Áruforgalmi ismeretek II* Áruforgalmi gyakorlat I* Áruforgalmi gyakorlat II* Kommunikáció idegen nyelven* Üzleti levelezés* Jogszabályok alkalmazása I* Jogszabályok alkalmazása II* Pénzforglami és nyilvántartási rendszerek* Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I* Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II* Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven* Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I* Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II* Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I* Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II* Élet és pálya tervezés* Idegen nyelv* Vallástörténet* Etika* Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Összes 13. 14. óraszám (36hét) (32hét) 24 24 72 72 80 80 54 54 32 32 72 72 16 16 72 72 48 48 32 32 32
32
36
36
64 48 48
48
72
72
48 850 34 144 20 40 238 1088
450 18 72 0 40 130 580 80
64 48
48 400 16 72 20 108 508
13. heti órasz. 0,7 2,0 0,0 1,5 0,0 2,0 0,0 2,0 0,0 0,0
14. heti órasz. 0,0 0,0 2,5 0,0 1,0 0,0 0,5 0,0 1,5 1,0
0,0
1,0
1,0
0,0
0,0 1,3 0,0
2,0 0,0 1,5
2,0
0,0
0,0 12,5 0,5 2,0 0,0 1,1 3,6 16,1
1,5 12,5 0,5 2,3 0,6 0,0 3,4 15,9
229
33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens esti munkarend Modul
Tananyagegységek Gépírás és Gépírás és iratkészítés iratkészítés* Számítástechnikai alkalmazások 1617 (elmélet)* Ügyviteli eszközök* Dokumentum készítés és -kezelés az irodában Dokumetum kezelés* Számítástechnikai alkalmazások 1618 (gyakorlat)* Dokumetum készítés* A munkahelyi kapcsolat A kommunikáció tartás alapismeretei* Hivatali 1611 kommunikáció* A nyelvi kifejezés eszközei* Személyiség fejlesztés* Elektronikus Elektronikus szövegfeldolgozás írástechnika (elmélet)* A szövegfeldolgozás 1612 elektronikus módja* Elektronikus levelezés* Elektronikus írástechnika (gyakorlat)* Elektronikus információkezelés Iroda és információ* Információs folyamatok az 1613 irodában* Információ- és adathasználat* Elektronikus információcsere* Hivatali gazdálkodás és Gazdasági és jogi üzleti protokoll alapismeretek* 1614 Hivatali protokoll* A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban* Összesen
Szabadon választott
Összesen Mindösszesen Nyári összefüggő
Élet és pálya tervezés* Idegen nyelv* Vallástörténet* Etika*
Összes óraszám
11. (36hét)
12. (32hét)
11. heti órasz.
12. heti órasz.
86
86
2,4
0,0
37,5 4
37,5 4
1,0 0,1
0,0 0,0
13
13
0,4
0,0
74 40,5
74 40,5
2,1 1,1
0,0 0,0
44,5
44,5
1,2
0,0
17
17
0,5
0,0
42
42
1,2
0,0
24
24
0,7
0,0
9
9
0,3
0,0
0,0
1,0
0,9
0,0
0,0
1,7
0,5
0,0
33,5 31
33,5 31
54 18
54 18
83,5
83,5
0,0
2,6
59
59
0,0
1,8
0,3
0,0
82 54
0,0 0,0
2,6 1,7
34 400
0,0 12,5
1,1 12,5
16 72 20 108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4
508
16,1
15,9
9,5
9,5
82 54 34 850
450
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
1088
580 80
230
szakmai gyakorlat
33 523 01 1000 00 00 Számítógép-szerelő, -karbantartó esti munkarend Modul Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Számítógép összeszerelése
Tananyagegységek
Informatikai alapismeretek* Munkatervezés és – 1142 szervezés*
Hardvertechnika* 1173 Szoftverismeretek* Hálózatok* Számítógép és hálózat felügyelet (elmélet)* Számítógép és hálózat felügyelet (gyakorlat)* Számítógép javítás, Számítógépes karbantartása architektúrák* Haladó számítógép és 1174 hálózatfelügyelet* Összesen Szabadon választott
Összesen Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés* Idegen nyelv* Vallástörténet* Etika*
Összes óraszám
13. (36hét)
14. (32hét)
13. heti órasz.
14. heti órasz.
117
117
3,3
0,0
20,5
20,5
0,6
0,0
79,5 104 103,5
79,5 104 103,5
2,2 2,9 2,9
0,0 0,0 0,0
25,5
25,5
0,7
0,0
50
50
0,0
1,6
160
160
0,0
5,0
190 400
0,0 12,5
5,9 13
16 72 20
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4 15,9
190 850
450
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
1088
580
508
16,1
45
231
33 762 01 0010 33 02 Szociális gondozó és ápoló esti munkarend modul Gondozási-ápolási alapfeladatok
A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban
Idősgondozási feladatok Az idősellátás adminisztrációja
szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek* Pszichológiai ismeretek* Egészségügyi alapismeretek* Ápolási és gondozási ismeretek*
Szociális alapismeretek* Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei* Gondozási ismeretek* Szociális munka* Szociális gondozás* A szociális szakember személyiségvédelme* A gondozás és ápolás adminisztrációja* Élet- és pályatervezés* idegen nyelv* Vallástörténet* Etika*
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
óra
13. éf
14. éf.
13. éf. heti óra
14. éf. heti óra
85 93 60
85 93 61
2,4 2,6 1,7
0,0 0,0 0,0
95,5
95,5
2,7
0,0
33
33
0,9
0,0
162 58
26 58
136
0,7 1,6
4,3 0,0
72 105
72 105
0,0 0,0
2,3 3,3
43
43
0,0
1,3
44 850,5
44 400
0,0 12,5
1,4 12,5
16 72 20
0,5 2,3 0,6 0,0 0,0 3,4 15,9
451,5
34 144 20 40
18 72
238
130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 0,0 3,6
1088,5
581,5
508
16,2
40
80
232
33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő esti munkarend modul Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Kisfeszültségű villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása
Kisfeszültségű villamos szerelések
Szabadon választott
Tananyagegység Informatikai alaptevékenységek* Technológiai alapműveletek*
14. é 13.éf.heti 14.éf. f. óra heti óra
óra
13.éf
60
60
0
1,71
0
77
77
0
2,2
0
Munkaszervezés/tervezés* 43 Előkészítés* 136 Munkahely- és környezet védelme* 34
43 136
0 0
3,88
1,22 0
34
0
0,9
Dokumentáció*
68
68
0
1,94
Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata I.*
144
0
144
4,6
Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata II.*
24
0
24
0,77
45 8 101
0 0 0
45 8 101
0 0 0
1,45 0,25 3,25
32 52 26
0 0 0
32 52 26
0 0 0
1,03 1,67 0,83
34 144 20 40
18 72
16 72 20
0,5 2
0,5 2,3 0,6 0
Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata III.* Villámvédelem* Villamos gépek* Szabadvezeték és kábelhálózatok* Villamos mérések* Munkavédelem* Élet és pályatervezés* Idegen nyelv* Vallástörténet* Etika* Nyári szakmai gyakorlat
40 80
1,1
233
54 762 01 0010 54 02 SZOCIÁLIS ASSZISZTENS ESTI MUNKAREND
modul 024/1.0/1356-06 024/2.0/1356-06 024/3.0/1356-06 024/1.0/1361-06 024/2.0/1361-06 024/3.0/1361-06 024/1.0/1362-06 024/2.0/1362-06 024/1.0/1363-06 024/1.0/1368-06 024/2.0/1368-06 024/1.0/1849-06 Szabadon választott
ÖSSZESEN
13. óra éf 103 103 56 56 123 123 113 72 22,5 22,5 145 140 73 57,5
14. éf 0 0 0 40 0 56 16
0 0 0 0 0 574
40,5 52,5 115 25 50 395
Tananyagegység Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek Társadalomismeret Pszichológiai ismeretek A szociális problémák komplexitása A feladatok megosztásának szabályai A problémamegoldás rendszere Szociális munka A szociális szakember személyiségének védelme 40,5 Egészség és társadalom 52,5 A szabadidő mint érték 115 Biztonság 25 A szakmai ügyintézés gyakorlati ismeretei 50 összesen: 918 Élet- és pályatervezés Idegen nyelv Etika
13. éf 14. éf heti heti óra óra 2,85 0 1,55 0 1,65 0 2 1,25 0,65 0 2,5 1,75 1,6 0,5 0 0 0 0 0 12,8
1,25 1,65 3,55 0,8 1,6 12,35
34 18 16 0,5 68 36 32 1 51 27 24 0,75 összesen: 153 81 72 2,25 1071 655 467 15,05
0,5 1 0,75 2,25 14,6
234
54 346 01 0010 54 01 Idegen nyelvi titkár esti munkarend modul Gépírás és iratkészítés
Dokumentumkészítés és kezelés az irodában
Titkári ügyintézés Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban Titkári ügyintézés idegen nyelven
szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység
óra
13. éf
14. éf.
13. éf. 14. éf. heti heti óra óra 3,4 0,0
Gépírás és iratkészítés* Számítástechnikai alkalmazások* Ügyviteli eszközök *
122
122
55 6
55 6
1,5 0,2
0,0 0,0
Dokumentumkezelés* Számítástechnikai alkalmazások* Dokumentumkészítés * Gazdasági-vállalkozási ügyintézés* Titkári feladatvégzés* Iratfogalmazás *
12
12
0,3
0,0
114 49
114 49
3,2 1,4
0,0 0,0
96 80 12
80
12
0,0 2,2 0,0
3,0 0,0 0,4
86
1,3 0,0
0,0 2,7
102
0,0
3,2
136 432
0,0 13,5
4,3 13,5
16 72 20
0,5 2,5 0,5 0,0 0,0 3,4 16,9
Kommunikáció * Rendezvényszervezés *
48 86
48
96
Idegen nyelvű levelezés* Szakmai kommunikáció idegen nyelven*
102
Élet- és pályatervezés* idegen nyelv* Vallástörténet* Etika*
34 144 20 40
18 72
238
130
108
0,5 2,5 0,0 1 0,0 3,6
1156
616 45
540
17,1
Nyári szakmai gyakorlat
136 918
486
40
235
54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens nappali munkarendben
modul
tananyagegység A pedagógiai munka feltételei, körülményei
Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék A tanulás, nevelés, fejlesztés egyéni segítése Egészségvédelem, elsősegélynyújtás Iskolai informatikai és technikai tevékenységek A gyógypedagógia általános elméleti alapjai A gyógypedagógia elméleti alapjai A gyógypedagógiai alapgyakorlatok Egyéni habilitációs és rehabilitációs Általános gyakorló foglalkozás gyerekekkel, gyógypedagógi tanulókkal -ai asszisztensi Foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli feladatok nevelés elméleti alapjai A foglalkozáson, tanórán iskolán kívüli nevelés gyakorlata Általános pedagógiai asszisztensi feladatok
Fogyatékosság-specifikus gondozási és önellátási alapgyakorlatok Értelmi fogyatékosok segítése Látásfogyatékosok segítése Hallásfogytékosok segítése Fogyatékosság Mozgáskorlátozott (testi -specifikus fogyatékos)személyek segítése gyógypedagóBeszédfogyatékosok segítése giai Autisták segítése asszisztensi feladatok I.-II. A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak segítése A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek segítése Szabadon választott Élet és pályatervezés Idegen nyelv Vallástörtrénet Testnevelés* Etika Nyári összefüggő szakmai gyakorlat:
13.évf. óra 13.évf. heti óra
14.évf.
14.évf. heti óra
54
54
1,54
0
64
64
1,82
0
210 65
210 65
6 1,85
0 0
93
93
2,65
0
54 113 54
54 113 54
1,54 3,22 1,54
0 0 0
54
54
1,54
0
64
64
1,82
0
64
64
1,82
0
54
54
1,54
0
320 102 95
0 0 0
320 102 95
10,3 3,29 3,06
85 58 68
0 0 0
85 58 68
2,74 1,87 2,19
68
0
68
2,19
68
0
68
2,19
34 144 20 170 40
18 72
16 72 20 2,5
0,5 2,3 0,6 2,5 0
90 40
0,5 2 0 80 1,1
90 óra
236
54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző esti munkarend modul
tananyagegység
Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Üzleti adminisztráció* Alkalmazott számítástechnika* Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció* Szakmai kommunikáció idegennyelven* Marketing és PR Marketing- és PRalapismeretek alapismeretek* Veszélyes áruk tárolásának, Veszélyes áruk tárolásának, szállításának szállításának követelményei követelményei I.* Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei II.* Áruterítés Áruterítés I.* Áruterítés II.* Az anyagbeszerző munkakör Az anyagbeszerző követelményei munkakör követelményei I.* Az anyagbeszerző munkakör követelményei II.* A Logisztikai ügyintéző A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai speciális feladatai I.* A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I.* Szakmai idegen nyelv* szabadon választott
ÖSSZESEN
Élet- és pályatervezés* idegen nyelv* Vallástörténet* Etika*
Nyári szakmai gyakorlat
óra
13. éf
14. éf.
13. éf. heti óra
14. éf. heti óra
36
36
1
0
27
27
0,75
0
36
36
1
0
63
63
1,75
0
99
99
2,75
0
135
135
3,75
0
18 36 112
18 36
112
0,5 1 0
0 0 3,5
16
16
0
0,5
144
144
0
4,5
64
64
0
2
96
0 1 13,5
3 0 13,5 0,5 2,5 0,5 0,0 0,0 3,4 16,9
96 36 918
36 486
432
34 144 20 40
18 72
238
130
108
0,5 2,5 0,0 1 0,0 3,6
1156
616 45
540
17,1
40
16 72 20
237
54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens esti munkarend modul
Általános pedagógiai asszisztensi feladatok
Általános gyógypedagógi ai asszisztensi feladatok
Fogyatékosság -specifikus gyógypedagógi ai asszisztensi feladatok I.-II.
Szabadon választott
tananyagegység A pedagógiai munka feltételei, körülményei Tanulók felügyelete,gondozása,kézmű ves tevékenységek, játék A tanulás,nevelés,fejlesztés egyéni segítése Egészségvédelem, elsősegélynyújtás Iskolai informatikai és technikai tevékenységek A gyógypedagógia általános elméleti alapjai A gyógypedagógia elméleti alapjai A gyógypedagógiai alapgyakorlatok Egyéni habilitációs és rehabilitációs gyakorló foglalkozás gyerekekkel, tanulókkal Foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés elméleti alapjai A foglalkozáson, tanórán iskolán kívüli nevelés gyakorlata Fogyatékosság-specifikus gondozási és önellátási alapgyakorlatok Értelmi fogyatékosok segítése Látásfogyatékosok segítése Hallásfogytékosok segítése Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek segítése Beszédfogyatékosok segítése Autisták segítése A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak segítése A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek segítése Élet és pályatervezés Idegen nyelv Vallástörtrénet Etika Nyári összefüggő gyakorlat:
óra
13.évf.
13.évf. heti óra
14.évf.
27
27
0,77
0
32
32
0,91
0
105
105
3
0
32,5
32,5
0,92
0
46,5
46,5
1,32
0
27
27
0,77
0
56,5
56,5
1,61
0
27
27
0,77
0
27
27
0,77
0
32
32
0,91
0
32
32
0,91
0
27 160 51 47,5
27 0 0 0
0,77
0 160 51 47,5
5,16 1,64 1,53
42,5 29 34
0 0 0
42,5 29 34
1,37 0,93 1,09
34
0
34
1,09
34
0
34
1,09
16 72 20
0,5 2,3 0,6 0
34 144 20 40 45 óra
18 72 40
0,5 2 0 1,1
14.évf. heti óra
238
54 481 03 0010 54 05 Számítógéprendszer-karbantartó esti munkarend Modul Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés
Tananyagegység Informatikai alapismeretek*
Munkatervezés és – 1142 szervezés* Projektmenedzsment Projektirányítás* 1143 Szoftvermenedzsment* Vállakozás menedzsment* Hardveres, szoftveres Hardver technológia* feladatok Szoftverismeretek (elm. + 1168 e.i.gyak.)* Számítógépes rendszerek Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése hardverismerete* Számítógépes rendszer1164 menedzsment* Számítógépes rendszerek Szoftverismeretek (elmélet)* szoftveres telepítése Számítógépes 1175 rendszermenedzsment* Szoftver telepítési ismeretek* Számítógépes rendszerek menedzsmentje* Szabadon választott
Összesen Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés* Idegen nyelv* Vallástörténet* Etika*
Óraszáma
13. 14. 13. heti 14. heti (36hét) (32hét) órasz. órasz.
117,5
117,5
20
20
37,5 25 29
37,5 25 29
33
33
104,5
104,5
119,5
119,5
156
156
98,5
98,5
48
48
62
62
67,5
67,5
918
486
432
34 144 20 40 238 1156
18 72 0 40 130 616
16 72 20 108 540
3,3
0,0
0,6 1,0 0,7 0,8
0,0 0,0 0,0 0,0
0,9
0,0
2,9
0,0
3,3
0,0
0,0
4,9
0,0
3,1
0,0
1,5
0,0
1,9
0,0 13,5
2,1 13,5
0,5 2,5 0,0 1 3,6 17,1
0,5 2,5 0,5 0,0 3,4 16,9
45
239
52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintéző Esti munkarend modul
tananyagegység
13.évf.
16
16
0
0,45
20 35 18
20 0 18
0 35 0
0,57
52
0
52
85 40 64
85 40 64
0
72 32 16
72 0 16
0 32 0
89 15
0 0
89 15
12 40
12 0
0 40
Analitikus nyilvántartások Irodai ügyviteli alapok
26 45
0 45
26 0
1,28
Statisztikai alapismeretek Statisztika gyakorlatok
27 18
27 18
0 0
0,77 0,51
Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek
18
18
0
0,51
33 34 144 20 40
0 18 72
33 16 72 20
KözgazdaságtanMikroökonómiai ismeretek Gazdálkodási feladatok
Pénzügyi feladatok
Könyvvezetés és beszámolókészítés
Számítógépes programcsomag használata
13.évf. 14.évf. heti óra
óra
KözgazdaságtanMakroökonómiai ismeretek Gazdasági jog Marketing alapjai Az üzleti vállalkozás működése A vállalkozások általános pénzügyei Vállalkozások finanszírozása Adózási ismeretek Pénzügyi feladatok a gyakorlatben Adózás a gyakorlatban Számviteli alapismeretek Gazdasági események könyvelése Zárlati munkálatok Számviteli alapismereti gyakorlatok Könyvvezetési gyakorlat
Könyvviteli és pénzügyi számítógépes programok Szabadon választott Élet és pályatervezés Idegen nyelv Vallástörtrénet Etika
40
0
0,51
14.évf. heti óra
2,33 3,46
2,42 1,14 1,82 2,05 0,45
2,13
5,93 1 0,34
0,5 2 0 1,1
2,66 1,73
2,2 0,5 2,3 0,6 0
240
54 212 02 0010 54 01 Kántor - énekvezető esti munkarend Modul
Tananyagegység
Zenész - alapmodul
Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalomzenetörténet Népzene Kötelező zongora Hangszeres / énekes szakmai gyakorlat
Egyházi zene szolgáltatása
Zenei menedzselés Liturgika Hittan Gyülekezeti ének – népének Zeneelmélet Egyházzene irodalom Hangszer Előadói gyakorlat Gyűjtés Számítástechnika
Egyházi énekek vezetése
Helyi tanterv szerint
Énekes előadás Hangegészségtan Latin Gregorián összefüggő szakmai gyakorlat Mindösszesen óra:
öszz. óra
13. évf. (36 hét)
14.évf. (36 hét)
15. évf. (32 hét)
104 104
36 36
36 36
32 32
104 52 52
36 18 18
36 18 18
32 16 16
52
18
18
16
52 104 104
18 36 36
18 36 36
16 32 32
104 36
36 18
36 18
32 0
104 104 68 36
36 36 18 12
36 36 18 12
32 32 32 12
68 140
24 48
24 48
20 44
16 108 148
6 36 36
6 36 36
4 36 76
108 1768
54 612
54 612
0 544
241
33 522 01 0000 00 00 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ esti Sorszám
1.1.1 1.1.2 1.1.3
Tananyagelem azonosító 147/1.0/0900-06 147/1.1/0900-06 147/1.2/0900-06 147/1.3/0900-06 147/2.0/0900-06
1.2.1
147/2.1/0900-06
1.2.2
147/2.2/0900-06
1.3.1 1.3.2
147/3.0/0900-06 147/3.1/0900-06 147/3.2/0900-06 147/1.0/1410-06
2.1.1 2.2.1
147/1.1/1410-06 147/2.0/1410-06 147/2.1/1410-06
2.2.2 2.2.3
147/2.2/1410-06 147/2.3/1410-06 147/3.0/1410-06
2.3.1
147/3.1/1410-06
2.3.2
147/3.2/1410-06
2.3.3
147/3.3/1410-06
2.3.4
147/3.4/1410-06
2.3.5
147/3.5/1410-06 147/1.0/1411-06
3.1.1
147/1.1/1411-06
3.1.2
147/1.2/1411-06
3.1.3
147/1.3/1411-06
3.1.4
147/1.4/1411-06
3.2.1 3.2.2 3.2.3
147/2.0/1411-06 147/2.1/1411-06 147/2.2/1411-06 147/2.3/1411-06 147/1.0/1412-06
4.1.1
147/1.1/1412-06
Tananyagelem megnevezése Informatikai alaptevékenységek Számítógép alapok Irodai alkalmazások Kommunikáció és multimédia Technológiai alapműveletek Anyagok, szerszámok, mérések Mechanikai és elektromos kötések készítése A munka minősége A munka minősége A munkahely és a környezet védelme Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek Villamosipari rajzjelek Elektronikus áramkörök Elektrotechnikai alapismeretek Analóg áramkörök Digitális áramkörök Elektronikai gyakorlati ismeretek Technológiai alapismeretek Mechanikai szerelési gyakorlat Villamosipari szerelési gyakorlat Alkalmazott számítástechnika gyakorlat Elektronikai mérések Információ feldolgozás és adatátvitel Hiradástechnikai anyagismeret Hiradástechnikai gyártásismeret Vezetékes átviteltechnika alapjai Vezeték nélküli átviteltechnika alapjai Műszerek és mérések Analóg méréstechnika Digitális méréstechnika Számítógépes méréstechnika Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli ismeretek Audio és multimédiás
Elmélet
Gyak.
Összesen
0
Elm.i. gyak 72
0
72
0 0 0
18 18 36
0 0 0
18 18 36
0
63
63
27
0
27
0
36
0
36
9 5 4
0 0 0
0 0 0
9 5 4
18
0
0
18
18 135 45
0 0 0
0 0 0
18 135 45
45 45 0
0 0 36
0 0 81
45 45 234
0
0
27
27
0
0
27
27
0
0
27
27
0
18
0
18
0 108
18 0
0 0
18 108
27
0
0
27
27
0
0
27
27
0
0
27
27
0
0
27
0 0 0 0
117 36 45 36
0 0 0 0
117 36 45 36
84
0
0
84
28
0
0
28
242
4.1.2
147/1.2/1412-06
4.1.3
147/1.3/1412-06 147/2.0/1412-06
4.2.1
147/2.1/1412-06 147/3.0/1412-06
4.3.1
147/3.1/1412-06
4.3.2
147/3.2/1412-06
4.3.4
147/3.3/1412-06
berendezések Szórakoztató elektronikai eszközök Telekommunikációs informatikai készülékek Szórakozatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása Készülékek szerelése Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek mérése Audio és multimédiás eszközök mérése Telekommunikációs mérések Szórakoztató eszközök programozása I. szakma összesen
28
0
0
28
28
0
0
28
0
36
0
36
0 0
36 91
0 0
36 91
0
35
0
35
0
28
0
28
0
28
0
28 850
54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus * 148/3.0/0917-06 5.3.2
148/3.2/0917-06 148/1.2/0918-06
6.1.2
148/1.2/0918-06 148.2.0/0918-06
6.2.2
148/2.2/0918-06
6.2.3 6.2.4
148/2.3/0918-06 148/2.4/0918-06 148/1.0/0919-06
7.1.1 7.1.2 7.1.3
148/1.1/0919-06 148/1.2/0919-06 148/1.3/0919-06
7.1.4
148/1.4/0919-06
7.2.1 8.1.1
148/2.1/0919-06 148/2.0/1420-06 148/2.1/1420-06
8.1.2
148/2.2/1420-06
8.1.3 8.1.4
148/2.3/1420-06 148/2.4/1420-06
Elektronikai gyakorlati ismeretek Elektronikai gyakorlat Villamosipari méréstechnikai ismeretek Villamosipari méréstechnikai ismeretek Ipari gyakorlati ismeretek Mechatronikai szerelési gyakorlat Villamos gépek Ipari mérések Alkalmazott számítástechnika PLC alapismeretek PLC programozása Mikrovezérlők alapismeretek Mikrovezérlők programozása Szimulációs programok Automatikai ismeretek Villamosipari technológiai ismeretek Vezérlési és szabályozási ismeretek Automatizálási gyakorlat Folyamatirányítás, robotika II. szakma kieg. összesen I. és II. szakma együtt
0
0
25
25
0 0
0 9
25 0
25 9
0
9
0
9
0
41
0
41
0
18
0
18
0 0 0
13 10 40
0 0 0
13 10 40
0 0 0
7 8 7
0 0 0
7 8 7
0
8
0
8
0 16 16
10 33 0
0 0 0
10 97 16
16
0
0
16
0 0
20 13
0 0
20 13 163 1013
243
54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus * 9.1.1
1650,1651,1652,1653 1650-06
9.1.2
1651-06
9.1.3
1652-06
9.1.4
1653-06
A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói feladatok A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos feladatok Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahely létesítésével és használatával kapcsolatos feladatok Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás munkavédelmi követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok III. szakma kieg. összesen Vallásismeret, etika Osztályfőnöki Mindösszesen
0 0
200 50
0 0
200 50
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
200 66 33
66 33 1312
31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer és vegyi áru eladó nappali Sorszám
Tananyagelem azonosító 309/1.0/0004-06
1.1.1
309/1.1/0004-06
1.1.2
309/1.2/0004-06 309/2.0/0004-06
1.2.1
309/2.1/0004-06
1.2.2
309/2.2/0004-06
1.2.3 1.2.4
309/2.3/0004-06 309/2.4/0004-06
1.2.5
309/2.5/0004-06
1.2.6
309/2.6/0004-06 309/3.0/0004-06
Tananyagelem megnevezése Árurendszerek, szabvány, minőség Árurendszerek, szabvány, minőség Minőségbiztosítás, minőségtanúsítás Áruforgalmi ismeretek I. Áruátvétel Az áruátvételhez kapcsolódó adminisztratív munkák Raktározási munkák Leltározási munkák Az értékesítés előkészítése A vásárlási indítékok megismerése Áruforgalmi ismeretek II.
Elmélet 48
Elm.i. gyak 0
Gyak.
Összesen
0
48
20
0
0
20
28
0
0
28
68
66
20 0
0 40
0 0
20 40
0 16 16
26 0 0
0 0 0
26 16 16
16
0
0
16
30
130
0
160
134
244
1.3.1
309/3.1/0004-06
1.3.2
309/3.2/0004-06
1.3.3
309/3.3/0004-06
1.3.4
309/3.4/0004-06 309/4.0/0004-06
1.4.1
309/4.1/0004-06
1.4.2
309/4.2/0004-06
1.4.3
309/4.3/0004-06
1.5.1
309/5.0/0004-06 309/5.1/0004-06 309/6.0/0004-06
1.6.1
309/6.1/0004-06 309/1.0/0005-06
2.1.1
309/1.1/0005-06
309/2.0/0005-06 2.2.1
2.2.2
309/2.1/0005-06
309/2.2/0005-06
2.2.3
309/2.3/0005-06
2.2.4
309/2.4/0005-06 309/3.0/0005-06
2.3.1
309/3.1/0005-06
2.3.2
309/3.2/0005-06 309/4.0/0005-06
2.4.1
309/4.1/0005-06
2.4.2
309/4.2/0005-06
2.4.3
309/4.3/0005-06
Az értékesítési módok alkalmazása Az értékesítés folyamata Fogyasztói reklamációk intézése A pénztárgép kezelése Áruforgalmi gyakorlat I. Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása A raktározás, leltározás lebonyolítása Értékesítést előkészítő munkák Áruforgalmi gyakorlat II. Értékesítési munkák Kommunikáció idegen nyelven Kommunikáció idegen nyelven, vevő fogadása, tájékoztatása Üzleti levelezés A vállalkozás működéséhez kapcsolódó üzleti levelek és jegyzőkönyvek készítése Jogszabályok alkalmazása I. A vállalkozásokat érintő baleset, munka, tűzvédelmi előírások és azok alkalmazása A vállalkozásokat érintő környezetvédelmi előírások, és azok alkalmazása A vállalkozásokat érintő minőségirányítási és higiéniai előírások és azok alkalmazása A fogyasztói érdekvédelem jogszabályi háttere Jogszabályok alkalmazása II. A fogyasztói érdekvédelem gyakorlati alkalmazása A biztonsági és vagyonvédelmi előírások alkalmazása Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek A vállalkozások pénzforgalma és annak gyakorlata Az áruforgalmat érintő adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségek A vállalkozások működéséhez
30
0
0
30
0 0
30 36
0 0
30 36
0 0
64 0
0 118
64 118
0
0
40
40
0
0
42
42
0
0
36
36
0 0 108
0 0 0
64 64 0
64 64 108
108
0
0
108
0 0
32 32
0 0
32 32
36
104
40
180
0
0
40
40
0
46
0
46
0
58
0
58
36
0
0
36
0
0
99
99
0
0
63
63
0
0
33
33
0
48
16
64
0
0
16
16
0
26
0
26
0
22
0
22
245
309/1.0/0007-06
3.1.1
309/1.1/0007-06
309/2.0/0007-06
3.2.1
309/2.1/0007-06 309/3.0/0007-06
3.3.1.
309/3.1/0007-06
3.3.2.
309/3.2/0007-06 309/4.0/0007-06
3.4.1
309/4.1/0007-06
3.2.2
309/4.2/0007-06
3.2.3
309/4.3/0007-06 309/5.0/0007-06
3.5.1
309/5.1/0007-06
3.5.2 3.5.3 3.5.4
309/5.2/0007-06 309/5.3/0007-06 309/5.4/0007-06 309/6.0/0007-06
3.6.1
309/6.1/0007-06 309/7.0/0007-06
3.7.1
309/7.1/0007-06
kapcsolódó munkajogi szabályok alkalmazása Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszeráruk kihelyezése, dekoráció Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszer termékek csomagolása Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Áruforgalmi idegen nyelvű kommunikáció elmélet Áruforgalmi idegen nyelvű kommunikáció gyakorlat Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Italok Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Fűszerek és élvezeti szerek Háztartási és vegyiáruk Lakkok és festékek Noinbergi áruk Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk ajánlása Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. szakma összesen
0
0
64
64
0
0
64
64
0
0
72
72
0
0
72
72
64
64
0
128
64
0
0
64
0
64
0
64
96
0
0
96
28
0
0
28
40
0
0
40
28 96
0 0
0 0
28 96
24
0
0
24
30 30 12 0
0 0 0 0
0 0 0 240
30 30 12 240
0
0
144
144
0
0
96
96
0
0
96
96 1700
31 341 01 0010 31 02 Ruházati eladó 309/1.0/0008-06 4.1.1
309/1.1/0008-06 309/2.1/0008-06
Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati árukihelyezés, dekoráció Ruházati termékek
0
0
32
32
0
0
32
32
0
0
36
36
246
4.2.1
309/2.1/0008-06 309/3.0/0008-06
4.3.1
309/3.1/0008-06
4.3.2
309/3.2/0008-06 309/4.0/0008-06
4.4.1
309/4.1/0008-06
4.4.2
309/4.2/0008-06 309/5.0/0008-06
4.5.1
309/5.1/0008-06
4.5.2
309/5.2/0008-06 309/6.0/0008-06
4.6.1
309/6.1/0008-06 309/7.1/0008-06
4.7.1
309/7.1/0008-06
vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek csomagolása Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Áruforgalmi idegennyelvű kommunikáció Áruforgalmi idegennyelvű kommunikáció gyakorlat Ruházati termékek áruismerete I. Ruházati anyagok Konfekcionált termékek és kiegészítők Ruházati termékek áruismerete II. Rövidáruk, kiegészítők Bőr, műbőr és lábbeli ismeret Ruházati termékek eladási gyakorlata I. Ruházati termékek ajánlása Ruházati termékek eladási gyakorlata II. Ruházati termékek eladástartalma II. szakma kieg. összesen I. és II. szakma együtt
0
0
36
36
32
32
0
64
32
0
0
32
0
32
0
32
48
0
0
48
24 24
0 0
0 0
24 24
47
0
0
47
22 25
0 0
0 0
22 25
0
0
72
72
0
0
72
72
0
0
48
48
0
0
48
48 347 2047
33 341 01 0000 00 00 Kereskedő, boltvezető 0003-06, 0874-06 5.1.1
0003-06
9.1.2
0874-06
Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Kisvállalkozások alapítása, működtetése III. szakma kieg. összesen Vallásismeret, etika Osztályfőnöki Testnevelés Mindösszesen
0 100
150 0
0 0
150 100
0
50
0
50 150
66 66 138
66 66 138 2467
31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer és vegyi áru eladó esti Sorszá m
Tananyagelem azonosító 309/1.0/0004-06
1.1.1
309/1.1/0004-06
1.1.2
309/1.2/0004-06
Tananyagelem megnevezése Árurendszerek, szabvány, minőség Árurendszerek, szabvány, minőség Minőségbiztosítás,
Elmélet 24
Elm.i. gyak 0
10 14
Gyak. 0
Összes en 24
0
0
10
0
0
14
247
309/2.0/0004-06 1.2.1
309/2.1/0004-06
1.2.2
309/2.2/0004-06
1.2.3 1.2.4
309/2.3/0004-06 309/2.4/0004-06
1.2.5
309/2.5/0004-06
1.2.6
309/2.6/0004-06 309/3.0/0004-06
1.3.1
309/3.1/0004-06
1.3.2
309/3.2/0004-06
1.3.3
309/3.3/0004-06
1.3.4
309/3.4/0004-06 309/4.0/0004-06
1.4.1
309/4.1/0004-06
1.4.2
309/4.2/0004-06
1.4.3
309/4.3/0004-06
1.5.1
309/5.0/0004-06 309/5.1/0004-06 309/6.0/0004-06
1.6.1
309/6.1/0004-06 309/1.0/0005-06
2.1.1
309/1.1/0005-06
309/2.0/0005-06 2.2.1
2.2.2
309/2.1/0005-06
309/2.2/0005-06
2.2.3
309/2.3/0005-06
2.2.4
309/2.4/0005-06 309/3.0/0005-06
2.3.1
309/3.1/0005-06
minőségtanúsítás Áruforgalmi ismeretek I. Áruátvétel Az áruátvételhez kapcsolódó adminisztratív munkák Raktározási munkák Leltározási munkák Az értékesítés előkészítése A vásárlási indítékok megismerése Áruforgalmi ismeretek II. Az értékesítési módok alkalmazása Az értékesítés folyamata Fogyasztói reklamációk intézése A pénztárgép kezelése Áruforgalmi gyakorlat I. Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása A raktározás, leltározás lebonyolítása Értékesítést előkészítő munkák Áruforgalmi gyakorlat II. Értékesítési munkák Kommunikáció idegen nyelven Kommunikáció idegen nyelven, vevő fogadása, tájékoztatása Üzleti levelezés A vállalkozás működéséhez kapcsolódó üzleti levelek és jegyzőkönyvek készítése Jogszabályok alkalmazása I. A vállalkozásokat érintő baleset, munka, tűzvédelmi előírások és azok alkalmazása A vállalkozásokat érintő környezetvédelmi előírások, és azok alkalmazása A vállalkozásokat érintő minőségirányítási és higiéniai előírások és azok alkalmazása A fogyasztói érdekvédelem jogszabályi háttere Jogszabályok alkalmazása II. A fogyasztói érdekvédelem gyakorlati alkalmazása
34
33
67
10 0
0 20
0 0
10 20
0 8 8
13 0 0
0 0 0
13 8 8
8
0
0
8
15
57
0
72
15
0
0
15
0 0
7 18
0 0
7 18
0 0
32 0
0 59
32 59
0
0
20
20
0
0
21
21
0
0
18
18
0 0 54
0 0 0
32 32 0
32 32 54
54
0
0
54
0 0
16 16
0 0
16 16
18
52
20
90
0
0
20
20
0
23
0
23
0
29
0
29
18
0
0
18
0
0
49
49
0
0
32
32
248
2.3.2
309/3.2/0005-06 309/4.0/0005-06
2.4.1
2.4.2
2.4.3
309/4.1/0005-06
309/4.2/0005-06
309/4.3/0005-06
309/1.0/0007-06
3.1.1
309/1.1/0007-06
309/2.0/0007-06
3.2.1
309/2.1/0007-06 309/3.0/0007-06
3.3.1.
309/3.1/0007-06
3.3.2.
309/3.2/0007-06 309/4.0/0007-06
3.4.1
309/4.1/0007-06
3.2.2
309/4.2/0007-06
3.2.3
309/4.3/0007-06 309/5.0/0007-06
3.5.1
309/5.1/0007-06
3.5.2 3.5.3 3.5.4
309/5.2/0007-06 309/5.3/0007-06 309/5.4/0007-06 309/6.0/0007-06
3.6.1
309/6.1/0007-06 309/7.0/0007-06
3.7.1
309/7.1/0007-06
A biztonsági és vagyonvédelmi előírások alkalmazása Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek A vállalkozások pénzforgalma és annak gyakorlata Az áruforgalmat érintő adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségek A vállalkozások működéséhez kapcsolódó munkajogi szabályok alkalmazása Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszeráruk kihelyezése, dekoráció Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszer termékek csomagolása Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Áruforgalmi idegen nyelvű kommunikáció elmélet Áruforgalmi idegen nyelvű kommunikáció gyakorlat Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Italok Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Fűszerek és élvezeti szerek Háztartási és vegyiáruk Lakkok és festékek Noinbergi áruk Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk ajánlása Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási
0
0
17
17
0
24
16
64
0
0
8
8
0
13
0
13
0
11
0
11
0
0
32
32
0
0
32
32
0
0
36
36
0
0
36
36
32
32
0
64
32
0
0
32
0
32
0
32
48
0
0
48
14
0
0
14
20
0
0
20
14 48
0 0
0 0
14 48
12
0
0
12
15 15 6 0
0 0 0 0
0 0 0 72
15 15 6 72
0
0
72
72
0
0
48
48
0
0
48
48
249
gyakorlata I. szakma összesen
850
31 341 01 0010 31 02 Ruházati eladó 309/1.0/0008-06 4.1.1
309/1.1/0008-06 309/2.1/0008-06
4.2.1
309/2.1/0008-06 309/3.0/0008-06
4.3.1
309/3.1/0008-06
4.3.2
309/3.2/0008-06 309/4.0/0008-06
4.4.1
309/4.1/0008-06
4.4.2
309/4.2/0008-06 309/5.0/0008-06
4.5.1
309/5.1/0008-06
4.5.2
309/5.2/0008-06 309/6.0/0008-06
4.6.1
309/6.1/0008-06 309/7.1/0008-06
4.7.1
309/7.1/0008-06
Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati árukihelyezés, dekoráció Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek csomagolása Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Áruforgalmi idegennyelvű kommunikáció Áruforgalmi idegennyelvű kommunikáció gyakorlat Ruházati termékek áruismerete I. Ruházati anyagok Konfekcionált termékek és kiegészítők Ruházati termékek áruismerete II. Rövidáruk, kiegészítők Bőr, műbőr és lábbeli ismeret Ruházati termékek eladási gyakorlata I. Ruházati termékek ajánlása Ruházati termékek eladási gyakorlata II. Ruházati termékek eladástartalma II. szakma kieg. összesen I. és II. szakma együtt
0
0
16
16
0
0
16
16
0
0
18
18
0
0
18
18
16
16
0
32
16
0
0
16
0
16
0
16
24
0
0
24
12 12
0 0
0 0
12 12
23
0
0
23
11 12
0 0
0 0
11 12
0
0
36
36
0
0
36
36
0
0
24
24
0
0
24
24 173 1023
33 341 01 0000 00 00 Kereskedő, boltvezető 0003-06, 0874-06 5.1.1
0003-06
9.1.2
0874-06
Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Kisvállalkozások alapítása, működtetése III. szakma kieg. összesen Vallásismeret, etika Osztályfőnöki Mindösszesen
0 100
150 0
0 0
150 100
0
50
0
50 150
66 66
66 66 1305
250
54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens nappali Sorszám
Tananyagelem azonosító 027/1.0/1283-06
1.1.1
027/1.1/1283-06
1.1.2
027/1.2/1283-06
1.1.3
027/1.3/1283-06
1.1.4
027/1.4/1283-06
1.1.5
027/1.5/1283-06
1.1.6
027/1.6/1283-06 027/2.0/1283-06
1.2.1
027/2.1/1283-06
1.2.2
027/2.2/1283-06
1.2.3
027/2.3/1283-06
1.2.4 1.2.5
027/2.4/1283-06 027/2.5/1283-06
1.2.6
027/2.6/1283-06
1.2.7
027/2.7/1283-06
1.2.8
027/2.8/1283-06 027/3.0/1283-06
1.3.1
027/3.1/1283-06
1.3.2
027/3.2/1283-06
1.3.3
027/3.3/1283-06
1.3.4
027/3.4/1283-06
Tananyagelem megnevezése A pedagógiai munka feltételei, körülményei Az intézményi működés jogszabályi feltételei Az intézményi működés belső szabályai Tudnivalók a szülővel való kapcsolattartásról (elmélet) Mindennapi kapcsolattartás a szülővel, szülői értekezlet Részvétel tantestületi értekezleten, szakmai megbeszélésen (gyakorlat) Rendezvények szervezése és lebonyolítása Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék Általános elméleti ismeretek a gyerekek viselkedéséről Mechanikai és elektromos kötések készítése Tanulók intézményi felügyelete ( a helyiségek használata) Étkeztetés (gyakorlat) Tanulók felügyelete (közlekedés , az intézményen kívüli tevékenységek) Tanulók felügyelete, gondozása bentlakásos körülmények között Sportjátékok, közösségi játékok Kézműves foglalkozások, fejlesztő játékok A tanulás, nevelés, fejlesztés egyéni segítése A tanulás általános elmélete Az egyéni tanulás segítségének általános elmélete Az íráskészség egyéni fejlesztése Az olvasáskészség egyéni fejlesztése
Elmélet 36
Elm.i. gyak 0
Gyak.
Összesen
18
54
12
0
0
12
12
0
0
12
12
0
0
12
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
28
0
36
64
14
0
0
14
14
0
0
14
0
0
6
6
0 0
0 0
6 6
6 6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
162
0
48
210
18
0
0
18
18
0
0
18
15
0
0
15
15
0
0
15
251
1.3.5
027/3.5/1283-06
1.3.6
027/3.6/1283-06
1.3.7
027/3.7/1283-06
1.3.8
027/3.8/1283-06
1.3.9
027/3.9/1283-06
1.3.10
027/3.10/1283-06
1.3.11
027/3.11/1283-06
1.3.12
027/3.12/1283-06
1.3.13
027/3.13/1283-06
1.3.14
027/3.14/1283-06
1.3.15
027/3.15/1283-06
1.3.16
027/3.16/1283-06
1.3.17
027/3.17/1283-06
1.3.18
027/3.18/1283-06
1.3.19
027/3.19/1283-06 027/4.0/1283-06
1.4.1
027/4.1/1283-06
1.4.2
027/4.2/1283-06
1.4.3
027/4.3/1283-06
1.4.4
027/4.4/1283-06 027/5.0/1283-06
1.5.1
027/5.1/1283-06
1.5.2
027/5.2/1283-06
1.5.3
027/5.3/1283-06
1.5.4
027/5.4/1283-06
1.5.5
027/5.5/1283-06 027/1.0/1284-06
A számolási készség egyéni fejlesztése A lelassult mentális fejlődésű tanuló fejlesztése A magatartási nehézségekkel küzdő tanuló egyéni fejlesztése A beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók egyéni fejlesztése A hiperaktív tanuló egyéni fejlesztése A figyelemzavarral küzdő tanulók egyéni fejlesztése Az autisztikus viselkedésű tanuló egyéni fejlesztése A tehetséges tanuló egyéni fejlesztése Tanórai foglalkozások előkészítése és lebonyolítása Egyéni írás, olvasás, számolás fejlesztése A magatartási és beilleszkedési zavarral küzdők segítése A lelassult mentális fejlődésű tanulók segítése A hiperaktív és a figyelemzavarral küzdő tanulók segítése Az autisztikus viselkedésű tanulók segítése Egyéni tehetséggondozás Egészségvédelem, elsősegélynyújtás Az egészségvédelem elméleti alapjai Az elsősegélynyújtási ismeretek Alapvető betegápolás, gondozás Elsősegélynyújtási gyakorlatok Iskolai informatikai és technikai tevékenységek Oktatástechnikai eszközök használata Informatikai eszközök használata Iskolai információk kezelése Iskolai dokumentumok készítése Iskolai adatok feldolgozása A gyógypedagógia általános
15
0
0
15
10
0
0
10
10
0
0
10
10
0
0
10
12
0
0
12
12
0
0
12
12
0
0
12
15
0
0
15
0
0
6
6
0
0
12
12
0
0
6
6
0
0
6
6
0
6
6
0
6
6
0
6
6
41
0
24
65
21
0
0
21
20
0
0
20
0
0
6
6
0
0
18
18
93
0
0
93
21
0
0
21
18
0
0
18
18
0
0
18
18
0
0
18
18
0
0
18
54
0
0
54
252
2.1.1
027/1.1/1284-06
2.1.2
027/1.2/1284-06 027/2.0/1284-06
2.2.1
027/2.1/.11284-06
2.2.2
027/2.2/1284-06
2.2.3
027/2.3/1284-06
2.2.4
027/2.4/1284-06
2.2.5
027/2.5/1284-06
2.2.6
027/2.6/1284-06
2.2.7
027/2.7/1284-06
2.2.8
027/2.8/1284-06
2.2.9
027/2.9/1284-06
2.2.10
027/2.10/1284-06
2.2.11
027/2.11/1284-06
027/3.0/1284-06 2.3.1
027/3.1/1284-06
2.3.2
027/3.2/1284-06
2.3.3
027/3.3/1284-06
2.3.4
027/3.4/1284-06
2.3.5
027/3.5/1284-06
2.3.6
027/3.6/1284-06
2.3.7
027/3.7/1284-06
2.3.8
027/3.8/1284-06
2.3.9
027/3.9/1284-06
elméleti alapjai Gyógypedagógiai alapismeretek Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek A gyógypedagógia elméleti alapjai Tanulási nehézségek korrekciója Magatartási nehézségek korrekciója Beilleszkedési nehézségek korrekciója Általános ismeretek az értelmifogyatékosok oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a látásfogyatékosok oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a hallásfogyatékosok oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a mozgáskorlátozott személyek oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a beszédfogyatékosok oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek az autisták oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottak oktatásáról Általános ismeretek a súlyosan halmozottan fogyatékos személyek oktatásáról, neveléséről A gyógypedagógiai alapgyakorlatok Tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciója Értelmi fogyatékosok oktatása, nevelése Látásfogyatékosok oktatása, nevelése Hallásfogyatékosok oktatása, nevelése Mozgáskorlátozott személyek oktatása, nevelése Beszédfogyatékosok oktatása, nevelése Autisták oktatása, nevelése Pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottak oktatása, nevelése Súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek
27
0
0
27
27
0
0
27
113
0
0
113
11
0
0
11
11
0
0
11
11
0
0
11
10
0
0
10
10
0
0
10
10
0
0
10
10
0
0
10
10
0
0
10
10
0
0
10
10
0
0
10
10
0
0
10
0
0
54
54
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
253
027/4.0/1284-06
2.4.1
027/4.1/1284-06
2.4.2
027/4.2/1284-06
2.4.3
027/4.3/1284-06
2.4.4
027/4.4/1284-06
2.4.5
027/4.5/1284-06
2.4.6
027/4.6/1284-06
2.4.7
027/4.71/1284-06
2.4.8
027/4.8/1284-06
2.4.9
027/4.9/1284-06 027/5.0/1284-06
2.5.1
027/5.1/1284-06
2.5.2
027/5.2/1284-06
2.5.3
027/5.3/1284-06
2.5.4
027/5.4/1284-06
2.5.5
027/5.5/1284-06
2.5.6
027/5.6/1284-06
oktatása, nevelése Egyéni habilitációs és rehabilitációs gyakorló foglalkozás gyerekekkel, tanulókkal, (felnőttekkel) Tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek korrekcióját célzó egyéni foglalkozás Egyéni foglalkozás értelmi fogyatékosokkal Egyéni foglalkozás látásfogyatékosokkal Egyéni foglalkozás hallásfogyatékosokkal Egyéni foglalkozás mozgáskorlátozott személyekkel Egyéni foglalkozás beszédfogyatékosokkal Egyéni foglalkozás autistákkal Egyéni foglalkozás pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottakkal Egyéni foglalkozás súlyosan halmozottan fogyatékos személyekkel Foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés elméleti alapjai Tanulási nehézségekkel küzdők tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Beileszkedési nehézségekkel küzdők tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Beilleszkedési nehézségekkel küzdők tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Értelmifogyatékosok tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Látásfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Hallásfogyatékosok
0
0
54
54
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
93
0
0
93
7
0
0
0
8
0
0
0
8
0
0
0
10
0
0
0
10
0
0
0
8
0
0
0
254
2.5.7
027/5.7/1284-06
2.5.8
027/5.8/1284-06
2.5.9
027/5.9/1284-06
2.5.10
027/5.10/1284-06
2.5.11
027/5.11/1284-06
027/6.0/1284-06 2.6.1
027/6.1/1284-06
2.6.2
027/6.2/1284-06
2.6.3
027/6.3/1284-06
2.6.4
027/6.4/1284-06
2.6.5
027/6.5/1284-06
2.6.6
027/6.6/1284-06
2.6.7
027/6.7/1284-06
2.6.8
027/6.8/1284-06
tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Mozgáskorlátozott személyek tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Beszédfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Autisták tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Pszichés fejlődésükben tartósan akadályozottak tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Súlyosan halmozottan fogyatékos személyek tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja A foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés gyakorlata Tanulási, mozgási, beilleszkedési zavarban szenvedők tanórán és iskolán kívüli nevelése Értelmi fogyatékosok tanórán és iskolán kívüli nevelése Látásfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli nevelése Hallásfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli nevelése Mozgáskorlátozott személyek tanórán és iskolán kívüli nevelése Beszédfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli nevelése Autisták tanórán és iskolán kívüli nevelése Pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottak tanórán és iskolán kívüli nevelése
10
0
0
0
8
0
0
0
8
0
0
0
8
0
0
0
8
0
0
0
0
0
55
55
0
0
7
7
0
0
8
8
0
0
7
7
0
0
6
6
0
0
8
8
0
0
7
7
0
0
7
7
0
0
7
7
255
2.6.9
027/6.9/1284-06
027/7.0/1284-06
2.7.1
027/7.1/1284-06
2.7.2
027/7.2/1284-06
2.7.3
027/7.3/1284-06
2.7.4
027/7.4/1284-06
2.7.5
027/7.5/1284-06
2.7.6
027/7.6/1284-06
2.7.7
027/7.7/1284-06
2.7.8
027/7.8/1284-06
2.7.9
027/7.9/1284-06
027/1.0/1285-05 3.1.1
027/1.1/1285-06
3.1.2
027/1.2/1285-06
3.1.3
027/1.3/1285-06
3.1.4
027/1.4/1285-06
Súlyosan halmozottan fogyatékos személyek tanórán és iskolán kívüli nevelése Fogyatékosságspecifikus gondozási és önellátási alapgyakorlatok Tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdők alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Értelmi fogyatékosok alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Látásfogyatékosok alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Hallásfogyatékosok alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Mozgáskorlátozott személyek alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Beszédfogyatékosok alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Autisták alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottak alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Értelmi fogyatékosok segítése Ismeretek az értelmi fogyatékosokról Enyhe értelmi fogyatékosok tanulásának segítése Középsúlyos értelmi fogyatékosok tanulásának segítése Az enyhe értelmi fogyatékososok foglalkozások, tanórán kívüli nevelésének segítése
0
0
7
7
0
0
54
54
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
128
0
186
314
16
0
0
16
16
0
0
16
16
0
0
16
16
0
0
16
256
3.1.5
027/1.5/1285-06
3.1.6
027/1.6/1285-06
3.1.7
027/1.7/1285-06
3.1.8
027/1.8/1285-06
3.1.9
027/1.9/1285-06
3.1.10
027/1.10/1285-06
3.1.11
027/1.11/1285-06
3.1.12
027/1.12/1285-06
3.1.13
027/1.13/1285-06
3.1.14
027/1.14/1285-06
3.1.15
027/1.15/1285-06
3.1.16
027/1.16/1285-06
3.1.17
027/1.17/1285-06
3.1.18
027/1.18/1285-06
027/2.0/1285-06 3.2.1
127/2.1/1285-06
3.2.2
127/2.2/1285-06
3.2.3.
127/2.3/1285-06
3.2.4
127/2.4/1285-06
3.2.5
127/2.5/1285-06
3.2.6
127/2.6/1285-06
A középsúlyos értelmi fogyatékosok foglalkozásokon, tanórán kívüli nevelésének segítése Értelmi fogyatékosok intézményen kívüli nevelése Értelmi fogyatékosok gondozása Az értelmi fogyatékosok önkiszolgálása Oktatási-nevelési intézmények működésének fogyatékosság specifikus jellemzői Enyhe értelmi fogyatékosok tanulásának segítése Középsúlyos értelmi fogyatékosok tanulásának segítése Értelmi fogyatékosok foglalkozásokon, tanórán, intézményen kívüli nevelésének segítése Értelmi fogyatékosok gondozása Értelmi fogyatékosok önkiszolgáló tevékenységének általános segítése Értelmi fogyatékosok kézműves és munkatevékenységének segítése Értelmi fogyatékosok játék, sport és szabadidős tevékenységének segítése Értelmi fogyatékosok közlekedésének segítése Felnőtt értelmi fogyatékosok ellátása, gondozása, foglalkoztatása Látásfogyatékosok segítése Ismeretek a látásfogyatékosokról A gyengénlátók tanulásának segítésen A vakok tanulásának segítése Látásfogyatékosok speciális tan és szemléltető és informatikai eszközeinek használata A gyengén látók tanulásának segítése A vakok tanulásának
16
0
0
16
16
0
0
16
16
0
0
16
16
0
0
16
0
0
6
6
0
0
24
24
0
0
24
24
0
0
24
24
0
0
18
18
0
0
18
18
0
0
18
18
0
0
18
18
0
0
18
18
0
0
18
18
42
0
60
102
10
0
0
10
10
0
0
10
10
0
0
10
12
0
0
12
0
0
5
5
0
0
5
5
257
3.2.7
127/2.7/1285-06
3.2.8
127/2.8/1285-06
3.2.9
127/2.9/1285-06
3.2.10
127/2.10/1285-06
3.2.11
127/2.11/1285-06
3.2.12
127/2.12/1285-06
3.2.13
127/2.13/1285-06
3.2.14
127/2.14/1285-06
3.2.15
127/2.15/1285-06
3.2.16
127/2.16/1285-06 027/3.0/1285-06
3.3.1
027/3.1/1285-06
3.3.2
027/3.2/1285-06
3.3.3
027/3.3/1285-06
3.3.4
027/3.4/1285-06
3.3.5 3.3.6
027/3.5/1285-06 027/3.6/1285-06
3.3.7
027/3.7/1285-06
3.3.8
027/3.8/1285-06
3.3.9
027/3.9/1285-06
3.3.10
027/3.10/1285-06
3.3.11
027/3.11/1285-06
segítése Gyengénlátók tanórán és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának segítése Vakok tanórán és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának segítése Gyengénlátók kézműves és munkatevékenységének segítése Vakok kézműves és munkatevékenységének segítése Gyengénlátók gondozása, életvitelük, önkiszolgálásuk segítése Vakok gondozása, életvitelük, önkiszolgálásuk segítése Gyengénlátók játék, sport és szabadidős tevékenységének segítése Vakok játék, sport és szabadidős tevékenységének segítése Gyengénlátók közlekedésének segítése Vakok közlekedésének segítése Hallásfogyatékosok segítése Ismeretek a hallásfogyatékosokról Nagyothallók tanulásának segítése Siketek tanulásának segítése Hallásfogyatékosok foglalkozásokon, tanórán és intézményen kívli nevelésének segítése Jelnyelv alapjai Nagyothallók tanulásának segítése Siketek tanulásának segítése Hallásfogyatékosok kézműves és munkatevékenységének segítése Hallásfogyatékosok játék, sport és szabadidős tevékenységének segítése Hallásfogyatékosok közlekedésének segítése Hallásfogyatékosok gondozása, önkiszolgálásuk,
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
35
0
60
95
9
0
0
9
9
0
0
9
9
0
0
9
8
0
0
8
0 0
0 0
34 5
34 5
0
0
5
5
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
4
4
258
027/4.0/1285-06 3.4.1
027/4.1/1285-06
3.4.2
027/4.2/1285-06
3.4.3
027/4.3/1285-06
3.4.4
027/4.4/1285-06
3.4.5
027/4.5/1285-06
3.4.6
027/4.6/1285-06
3.4.7
027/4.7/1285-06
3.4.8
027/4.8/1285-06
3.4.9
027/4.9/1285-06
3.4.10
027/4.10/1285-06
027/5.0/1285-06 3.5.1
027/5.1/1285-06
3.5.2
027/5.2/1285-06
3.5.3
027/5.3/1285-06
életvitelük, tevékenységük általános segítése Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek segítése Ismeretek mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyekről Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek tanulásának általános segítése (elmélet) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek tanulásának sérülésspecifikus segítése (elmélet) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek tanulásának segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek tanulását és kommunikációját segítő taneszközök és informatikai eszközök kezelése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek kézműves és munkatevékenységének segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek gondozása, önkiszolgálása, életvitelük általános segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek sport- és szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek közlekedésének segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek intézményei működésének fogyatékosságspecifikus jellemzői (gyakorlat) Beszédfogyatékosok segítése Ismeretek a beszédfogyatékosokról Beszédfogyatékosok tanulásának segítése (elmélet) Beszédfogyatékosok
35
14
36
85
12
0
0
12
11
0
0
11
12
0
0
12
0
0
8
8
0
10
0
10
0
0
7
7
0
0
7
7
0
0
7
7
0
0
7
7
0
4
0
4
28
0
30
58
10
0
0
10
10
0
0
10
4
0
0
4
259
3.5.4
027/5.4/1285-06
3.5.5
027/5.5/1285-06
3.5.6
027/5.6/1285-06
3.5.7
027/5.71/1285-06
3.5.8
027/5.8/1285-06
3.6.1 3.6.2
027/6.0/1285-06 027/6.1/1285-06 027/6.2/1285-06
3.6.3
027/6.3/1285-06
3.6.4
027/6.4/1285-06
3.6.5
027/6.5/1285-06
3.6.6
027/6.6/1285-06
3.6.7
027/6.7/1285-06 027/7.0/1285-06
3.7.1
027/7.1/1285-06
3.7.2
027/7.2/1285-06
3.7.3
027/7.3/1285-06
3.7.4
027/7.4/1285-06
életvitelének és tevékenységének általános segítése (elmélet) Beszédfogyatékosok szabadidős tevékenységének segítése (elmélet) Beszédfogyatékosok tanulásának segítése (gyakorlat) Beszédfogyatékosok életvitelének és tevékenységének általános segítése (gyakorlat) Beszédfogyatékosok szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) Beszédfogyatékosok kézműves és munkatevékenységének segítése (gyakorlat) Autisták segítése Ismeretek az autizmusról Autisták tanulásának segítése (elmélet) Autisták tanulásának segítése (gyakorlat) Autisták foglalkozáson, tanórán, intézményen kívüli tevékenységének segítése (gyakorlat) Autisták sport- és szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) Autisták kézműves és munkatevékenységének segítése (gyakorlat) Autisták gondozása, önkiszolgálási szokásaik kialakítása (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak segítése Ismeretek a pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottakról (elmélet) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak tanulásának segítése (elmélet) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak tanulásának segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan
4
0
0
4
0
0
18
18
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
4
4
28 14 14
0 0 0
40 0 0
68 14 14
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
8
28
0
40
68
14
0
0
14
14
0
0
14
0
0
10
10
0
0
6
6
260
3.7.5
027/7.5/1285-06
3.7.6
027/7.6/1285-06
3.7.7
027/7.7/1285-06
3.7.8
027/7.8/1285-06
027/8.0/1285-06 3.8.1
027/8.1/1285-06
3.8.2
027/8.2/1285-06
3.8.3
027/8.3/1285-06
3.8.4
027/8.4/1285-06
3.8.5
027/8.5/1285-06
3.8.6
027/8.6/1285-06
3.8.7
027/8.7/1285-06
akadályozottak tanórán és intézményen kívüli nevelésének segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak kézműves és munkatevékenységének segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak játék-, sport- és szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak közlekedésének segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak gondozása és önkiszolgálásuk fejlesztése (gyakorlat) A súlyosan, almozottan fogyatékos személyek segítése Ismeretek súlyosan, halmozottan fogyatékos személyekről A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek tanításának, tanulásának, fejlesztésének segítése (elmélet) A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek önkiszolgálásra nevelésének segítése (elmélet) A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek szabadidős tevékenységének segítése (elmélet) A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek tanulásának, tanításának, fejlesztésének segítése (gyakorlat) A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek önkiszolgálásra nevelésének segítése (gyakorlat) A súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) I. szakma összesen
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
6
28
0
40
68
7
0
0
7
7
0
0
7
7
0
0
7
7
0
0
7
0
0
13
13
0
0
14
14
0
0
13
13
1836
261
54 140 01 0001 54 02 Beszédfogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense * 4.1.1
2682-06
Beszédfogyatékos személyeket (hangbeszéd- és nyelvi zavarban szenvedőket) segítő gyógypedagógiai asszisztensi tevékenységek, feladatok II. szakma kieg. összesen I. és II. szakma együtt
75
0
75
200
100
0
100
200 2036
54 140 01 0001 54 03 Értelmileg sérültek gyógypedagógiai asszisztense * 5.1.1
2678-06
A tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott személyeket (értelmi fogyatékosokat) segítő gyógypedagógiai asszisztensi tevékenységek, feladatok III. szakma kieg. összesen Vallásismeret, etika Osztályfőnöki Testnevelés Mindösszesen
100 100
0 0
100 100
200 200
200 66 66 138
66 66 138 2456
54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens esti Sorszám
Tananyagelem azonosító 027/1.0/1283-06
1.1.1
027/1.1/1283-06
1.1.2
027/1.2/1283-06
1.1.3
027/1.3/1283-06
1.1.4
027/1.4/1283-06
1.1.5
027/1.5/1283-06
1.1.6
027/1.6/1283-06
Tananyagelem megnevezése A pedagógiai munka feltételei, körülményei Az intézményi működés jogszabályi feltételei Az intézményi működés belső szabályai Tudnivalók a szülővel való kapcsolattartásról (elmélet) Mindennapi kapcsolattartás a szülővel, szülői értekezlet Részvétel tantestületi értekezleten, szakmai megbeszélésen (gyakorlat) Rendezvények szervezése és lebonyolítása
18
Elm.i. gyak 0
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
Elmélet
Gyak.
Összesen
9
27
262
027/2.0/1283-06 1.2.1
027/2.1/1283-06
1.2.2
027/2.2/1283-06
1.2.3
027/2.3/1283-06
1.2.4 1.2.5
027/2.4/1283-06 027/2.5/1283-06
1.2.6
027/2.6/1283-06
1.2.7
027/2.7/1283-06
1.2.8
027/2.8/1283-06 027/3.0/1283-06
1.3.1
027/3.1/1283-06
1.3.2
027/3.2/1283-06
1.3.3
027/3.3/1283-06
1.3.4
027/3.4/1283-06
1.3.5
027/3.5/1283-06
1.3.6
027/3.6/1283-06
1.3.7
027/3.7/1283-06
1.3.8
027/3.8/1283-06
1.3.9
027/3.9/1283-06
1.3.10
027/3.10/1283-06
1.3.11
027/3.11/1283-06
1.3.12
027/3.12/1283-06
1.3.13
027/3.13/1283-06
1.3.14
027/3.14/1283-06
1.3.15
027/3.15/1283-06
Tanulók felügyelete, gondozása, kézműves tevékenységek, játék Általános elméleti ismeretek a gyerekek viselkedéséről Mechanikai és elektromos kötések készítése Tanulók intézményi felügyelete ( a helyiségek használata) Étkeztetés (gyakorlat) Tanulók felügyelete (közlekedés , az intézményen kívüli tevékenységek) Tanulók felügyelete, gondozása bentlakásos körülmények között Sportjátékok, közösségi játékok Kézműves foglalkozások, fejlesztő játékok A tanulás, nevelés, fejlesztés egyéni segítése A tanulás általános elmélete Az egyéni tanulás segítségének általános elmélete Az íráskészség egyéni fejlesztése Az olvasáskészség egyéni fejlesztése A számolási készség egyéni fejlesztése A lelassult mentális fejlődésű tanuló fejlesztése A magatartási nehézségekkel küzdő tanuló egyéni fejlesztése A beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók egyéni fejlesztése A hiperaktív tanuló egyéni fejlesztése A figyelemzavarral küzdő tanulók egyéni fejlesztése Az autisztikus viselkedésű tanuló egyéni fejlesztése A tehetséges tanuló egyéni fejlesztése Tanórai foglalkozások előkészítése és lebonyolítása Egyéni írás, olvasás, számolás fejlesztése A magatartási és
14
0
18
32
7
0
0
7
7
0
0
14
0
0
3
3
0 0
0 0
3 3
3 3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
81
0
24
105
9
0
0
9
9
0
0
9
7
0
0
7
8
0
0
8
7
0
0
7
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
8
0
0
8
0
0
3
3
0
0
6
6
0
0
3
3
263
1.3.16
027/3.16/1283-06
1.3.17
027/3.17/1283-06
1.3.18
027/3.18/1283-06
1.3.19
027/3.19/1283-06 027/4.0/1283-06
1.4.1
027/4.1/1283-06
1.4.2
027/4.2/1283-06
1.4.3
027/4.3/1283-06
1.4.4
027/4.4/1283-06 027/5.0/1283-06
1.5.1
027/5.1/1283-06
1.5.2
027/5.2/1283-06
1.5.3
027/5.3/1283-06
1.5.4
027/5.4/1283-06
1.5.5
027/5.5/1283-06 027/1.0/1284-06
2.1.1
027/1.1/1284-06
2.1.2
027/1.2/1284-06 027/2.0/1284-06
2.2.1
027/2.1/.11284-06
2.2.2
027/2.2/1284-06
2.2.3
027/2.3/1284-06
2.2.4
027/2.4/1284-06
2.2.5
027/2.5/1284-06
2.2.6
027/2.6/1284-06
2.2.7
027/2.7/1284-06
2.2.8
027/2.8/1284-06
beilleszkedési zavarral küzdők segítése A lelassult mentális fejlődésű tanulók segítése A hiperaktív és a figyelemzavarral küzdő tanulók segítése Az autisztikus viselkedésű tanulók segítése Egyéni tehetséggondozás Egészségvédelem, elsősegélynyújtás Az egészségvédelem elméleti alapjai Az elsősegélynyújtási ismeretek Alapvető betegápolás, gondozás Elsősegélynyújtási gyakorlatok Iskolai informatikai és technikai tevékenységek Oktatástechnikai eszközök használata Informatikai eszközök használata Iskolai információk kezelése Iskolai dokumentumok készítése Iskolai adatok feldolgozása A gyógypedagógia általános elméleti alapjai Gyógypedagógiai alapismeretek Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek A gyógypedagógia elméleti alapjai Tanulási nehézségek korrekciója Magatartási nehézségek korrekciója Beilleszkedési nehézségek korrekciója Általános ismeretek az értelmifogyatékosok oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a látásfogyatékosok oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a hallásfogyatékosok oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a mozgáskorlátozott személyek oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a
0
0
3
3
0
3
3
0
3
3
0
3
3
20
0
12
32
10
0
0
10
10
0
0
10
0
0
3
3
0
0
9
9
47
0
0
47
11
0
0
11
9
0
0
9
9
0
0
9
9
0
0
9
9
0
0
9
27
0
0
27
13
0
0
14
14
0
0
14
56
0
0
56
5
0
0
5
6
0
0
6
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
264
2.2.9
027/2.9/1284-06
2.2.10
027/2.10/1284-06
2.2.11
027/2.11/1284-06
027/3.0/1284-06 2.3.1
027/3.1/1284-06
2.3.2
027/3.2/1284-06
2.3.3
027/3.3/1284-06
2.3.4
027/3.4/1284-06
2.3.5
027/3.5/1284-06
2.3.6
027/3.6/1284-06
2.3.7
027/3.7/1284-06
2.3.8
027/3.8/1284-06
2.3.9
027/3.9/1284-06 027/4.0/1284-06
2.4.1
027/4.1/1284-06
2.4.2
027/4.2/1284-06
2.4.3
027/4.3/1284-06
2.4.4
027/4.4/1284-06
2.4.5
027/4.5/1284-06
2.4.6
027/4.6/1284-06
2.4.7
027/4.71/1284-06
2.4.8
027/4.8/1284-06
2.4.9
027/4.9/1284-06
beszédfogyatékosok oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek az autisták oktatásáról, neveléséről Általános ismeretek a pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottak oktatásáról Általános ismeretek a súlyosan halmozottan fogyatékos személyek oktatásáról, neveléséről A gyógypedagógiai alapgyakorlatok Tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciója Értelmi fogyatékosok oktatása, nevelése Látásfogyatékosok oktatása, nevelése Hallásfogyatékosok oktatása, nevelése Mozgáskorlátozott személyek oktatása, nevelése Beszédfogyatékosok oktatása, nevelése Autisták oktatása, nevelése Pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottak oktatása, nevelése Súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek oktatása, nevelése Egyéni habilitációs és rehabilitációs gyakorló foglalkozás gyerekekkel, tanulókkal, (felnőttekkel) Tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek korrekcióját célzó egyéni foglalkozás Egyéni foglalkozás értelmi fogyatékosokkal Egyéni foglalkozás látásfogyatékosokkal Egyéni foglalkozás hallásfogyatékosokkal Egyéni foglalkozás mozgáskorlátozott személyekkel Egyéni foglalkozás beszédfogyatékosokkal Egyéni foglalkozás autistákkal Egyéni foglalkozás pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottakkal Egyéni foglalkozás súlyosan halmozottan
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
0
0
27
54
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
27
27
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
265
027/5.0/1284-06 2.5.1
027/5.1/1284-06
2.5.2
027/5.2/1284-06
2.5.3
027/5.3/1284-06
2.5.4
027/5.4/1284-06
2.5.5
027/5.5/1284-06
2.5.6
027/5.6/1284-06
2.5.7
027/5.7/1284-06
2.5.8
027/5.8/1284-06
2.5.9
027/5.9/1284-06
2.5.10
027/5.10/1284-06
fogyatékos személyekkel Foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés elméleti alapjai Tanulási nehézségekkel küzdők tanórán és iskolán kivüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Beileszkedési nehézségekkel küzdők tanórán és iskolán kivüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Beilleszkedési nehézségekkel küzdők tanórán és iskolán kivüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Értelmifogyatékosok tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Látásfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Hallásfogyatékosok tanórán és iskolán kivüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Mozgáskorlátozott személyek tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Beszédfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Autisták tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Pszichés fejlődésükben tartósan akadályozottak tanórán és iskolán kívüli szabadidős
47
0
0
47
4
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
4
5
0
0
5
5
0
0
5
4
0
0
4
5
0
0
5
4
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
4
266
2.5.11
027/5.11/1284-06
027/6.0/1284-06 2.6.1
027/6.1/1284-06
2.6.2
027/6.2/1284-06
2.6.3
027/6.3/1284-06
2.6.4
027/6.4/1284-06
2.6.5
027/6.5/1284-06
2.6.6
027/6.6/1284-06
2.6.7
027/6.7/1284-06
2.6.8
027/6.8/1284-06
2.6.9
027/6.9/1284-06
027/7.0/1284-06
2.7.1
027/7.1/1284-06
2.7.2
027/7.2/1284-06
2.7.3
027/7.3/1284-06
2.7.4
027/7.4/1284-06
tevékenységek habilitációja és rehabilitációja Súlyosan halmozottan fogyatékos személyek tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek habilitációja és rehabilitációja A foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés gyakorlata Tanulási, mozgási, beilleszkedési zavarban szenvedők tanórán és iskolán kívüli nevelése Értelmi fogyatékosok tanórán és iskolán kívüli nevelése Látásfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli nevelése Hallásfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli nevelése Mozgáskorlátozott személyek tanórán és iskolán kívüli nevelése Beszédfogyatékosok tanórán és iskolán kívüli nevelése Autisták tanórán és iskolán kívüli nevelése Pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottak tanórán és iskolán kívüli nevelése Súlyosan halmozottan fogyatékos személyek tanórán és iskolán kívüli nevelése Fogyatékosságspecifikus gondozási és önellátási alapgyakorlatok Tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdők alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Értelmi fogyatékosok alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Látásfogyatékosok alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Hallásfogyatékosok alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése
4
0
0
4
0
0
28
28
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
27
27
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
267
2.7.5
027/7.5/1284-06
2.7.6
027/7.6/1284-06
2.7.7
027/7.7/1284-06
2.7.8
027/7.8/1284-06
2.7.9
027/7.9/1284-06
027/1.0/1285-05 3.1.1
027/1.1/1285-06
3.1.2
027/1.2/1285-06
3.1.3
027/1.3/1285-06
3.1.4
027/1.4/1285-06
3.1.5
027/1.5/1285-06
3.1.6
027/1.6/1285-06
3.1.7
027/1.7/1285-06
3.1.8
027/1.8/1285-06
3.1.9
027/1.9/1285-06
3.1.10
027/1.10/1285-06
3.1.11
027/1.11/1285-06
3.1.12
027/1.12/1285-06
Mozgáskorlátozott személyek alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Beszédfogyatékosok alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Autisták alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottak alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek alapvető gondozása, önkiszolgálásának fejlesztése Értelmi fogyatékosok segítése Ismeretek az értelmi fogyatékosokról Enyhe értelmi fogyatékosok tanulásának segítése Középsúlyos értelmi fogyatékosok tanulásának segítése Az enyhe értelmi fogyatékososok foglalkozások, tanórán kivüli nevelésének segítése A középsúlyos értelmi fogyatékosok foglalkozásokon, tanórán kivüli nevelésének segítése Értelmi fogyatékosok intézményen kívüli nevelése Értelmi fogyatékosok gondozása Az értelmi fogyatékosok önkiszolgálása Oktatási-nevelési intézmények működésének fogyatékosság specifikus jellemzői Enyhe értelmi fogyatékosok tanulásának segítése Középsúlyos értelmi fogyatékosok tanulásának segítése Értelmi fogyatékosok foglalkozásokon, tanórán, intézményen
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
64
0
93
157
8
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
8
0
0
8
0
0
3
3
0
0
12
12
0
0
12
12
0
0
12
12
268
3.1.13
027/1.13/1285-06
3.1.14
027/1.14/1285-06
3.1.15
027/1.15/1285-06
3.1.16
027/1.16/1285-06
3.1.17
027/1.17/1285-06
3.1.18
027/1.18/1285-06
027/2.0/1285-06 3.2.1
127/2.1/1285-06
3.2.2
127/2.2/1285-06
3.2.3.
127/2.3/1285-06
3.2.4
127/2.4/1285-06
3.2.5
127/2.5/1285-06
3.2.6
127/2.6/1285-06
3.2.7
127/2.7/1285-06
3.2.8
127/2.8/1285-06
3.2.9
127/2.9/1285-06
3.2.10
127/2.10/1285-06
3.2.11
127/2.11/1285-06
3.2.12
127/2.12/1285-06
3.2.13
127/2.13/1285-06
kívüli nevelésének segítése Értelmi fogyatékosok gondozása Értelmi fogyatékosok önkiszolgáló tevékenységének általános segítése Értelmi fogyatékosok kézműves és munkatevékenységének segítése Értelmi fogyatékosok játék, sport és szabadidős tevékenységének segítése Értelmi fogyatékosok közlekedésének segítése Felnőtt értelmi fogyatékosok ellátása, gondozása, foglalkoztatása Látásfogyatékosok segítése Ismeretek a látásfogyatékosokról A gyengénlátók tanulásának segítésen A vakok tanulásának segítése Látásfogyatékosok speciális tan és szemléltető és informatikai eszközeinek használata A gyengén látók tanulásának segítése A vakok tanulásának segítése Gyengénlátók tanórán és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának segítése Vakok tanórán és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának segítése Gyengénlátók kézműves és munkatevékenységének segítése Vakok kézműves és munkatevékenységének segítése Gyengénlátók gondozása, életvitelük, önkiszolgálásuk segítése Vakok gondozása, életvitelük, önkiszolgálásuk segítése Gyengénlátók játék, sport és szabadidős
0
0
9
9
0
0
9
9
0
0
9
9
0
0
9
9
0
0
9
9
0
0
9
9
21
0
30
51
5
0
0
5
5
0
0
5
5
0
0
5
6
0
0
6
0
0
2
2
0
0
3
3
0
0
2
2
0
0
3
3
0
0
2
2
0
0
3
3
0
0
2
2
0
0
3
3
0
0
2
2
269
3.2.14
127/2.14/1285-06
3.2.15
127/2.15/1285-06
3.2.16
127/2.16/1285-06 027/3.0/1285-06
3.3.1
027/3.1/1285-06
3.3.2
027/3.2/1285-06
3.3.3
027/3.3/1285-06
3.3.4
027/3.4/1285-06
3.3.5 3.3.6
027/3.5/1285-06 027/3.6/1285-06
3.3.7
027/3.7/1285-06
3.3.8
027/3.8/1285-06
3.3.9
027/3.9/1285-06
3.3.10
027/3.10/1285-06
3.3.11
027/3.11/1285-06
027/4.0/1285-06 3.4.1
027/4.1/1285-06
3.4.2
027/4.2/1285-06
3.4.3
027/4.3/1285-06
3.4.4
027/4.4/1285-06
tevékenységének segítése Vakok játék, sport és szabadidős tevékenységének segítése Gyengénlátók közlekedésének segítése Vakok közlekedésének segítése Hallásfogyatékosok segítése Ismeretek a hallásfogyatékosokról Nagyothallók tanulásának segítése Siketek tanulásának segítése Hallásfogyatékosok foglalkozásokon, tanórán és intézményen kívüli nevelésének segítése Jelnyelv alapjai Nagyothallók tanulásának segítése Siketek tanulásának segítése Hallásfogyatékosok kézműves és munkatevékenységének segítése Hallásfogyatékosok játék, sport és szabadidős tevékenységének segítése Hallásfogyatékosok közlekedésének segítése Hallásfogyatékosok gondozása, önkiszolgálásuk, életvitelük, tevékenységük általános segítése Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek segítése Ismeretek mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyekről Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek tanulásának általános segítése (elmélet) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek tanulásának sérülésspecifikus segítése (elmélet) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek tanulásának segítése (gyakorlat)
0
0
3
3
0
0
2
2
0
0
3
3
17
0
31
48
4
0
0
9
5
0
0
9
4
0
0
9
4
0
0
8
0 0
0 0
17 3
34 5
0
0
3
5
0
0
2
4
0
0
2
4
0
0
2
4
0
0
2
4
18
7
18
43
6
0
0
6
6
0
0
6
6
0
0
6
0
0
4
4
270
3.4.5
027/4.5/1285-06
3.4.6
027/4.6/1285-06
3.4.7
027/4.7/1285-06
3.4.8
027/4.8/1285-06
3.4.9
027/4.9/1285-06
3.4.10
027/4.10/1285-06
027/5.0/1285-06 3.5.1
027/5.1/1285-06
3.5.2
027/5.2/1285-06
3.5.3
027/5.3/1285-06
3.5.4
027/5.4/1285-06
3.5.5
027/5.5/1285-06
3.5.6
027/5.6/1285-06
3.5.7
027/5.71/1285-06
3.5.8
027/5.8/1285-06
Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek tanulását és kommunikációját segítő taneszközök és informatikai eszközök kezelése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek kézműves és munkatevékenységének segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek gondozása, önkiszolgálása, életvitelük általános segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek sport- és szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek közlekedésének segítése (gyakorlat) Mozgáskorlátozott (testi fogyatékos) személyek intézményei működésének fogyatékosságspecifikus jellemzői (gyakorlat) Beszédfogyatékosok segítése Ismeretek a beszédfogyatékosokról Beszédfogyatékosok tanulásának segítése (elmélet) Beszédfogyatékosok életvitelének és tevékenységének általános segítése (elmélet) Beszédfogyatékosok szabadidős tevékenységének segítése (elmélet) Beszédfogyatékosok tanulásának segítése (gyakorlat) Beszédfogyatékosok életvitelének és tevékenységének általános segítése (gyakorlat) Beszédfogyatékosok szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) Beszédfogyatékosok kézműves és munkatevékenységének
0
5
0
5
0
0
3
3
0
0
4
4
0
0
3
3
0
0
4
4
0
2
0
2
14
0
15
29
5
0
0
5
5
0
0
5
2
0
0
2
2
0
0
2
0
0
9
9
0
0
2
2
0
0
2
2
0
0
2
2
271
3.6.1 3.6.2
027/6.0/1285-06 027/6.1/1285-06 027/6.2/1285-06
3.6.3
027/6.3/1285-06
3.6.4
027/6.4/1285-06
3.6.5
027/6.5/1285-06
3.6.6
027/6.6/1285-06
3.6.7
027/6.7/1285-06 027/7.0/1285-06
3.7.1
027/7.1/1285-06
3.7.2
027/7.2/1285-06
3.7.3
027/7.3/1285-06
3.7.4
027/7.4/1285-06
3.7.5
027/7.5/1285-06
3.7.6
027/7.6/1285-06
3.7.7
027/7.7/1285-06
3.7.8
027/7.8/1285-06
segítése (gyakorlat) Autisták segítése Ismeretek az autizmusról Autisták tanulásának segítése (elmélet) Autisták tanulásának segítése (gyakorlat) Autisták foglalkozáson, tanórán, intézményen kívüli tevékenységének segítése (gyakorlat) Autisták sport- és szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) Autisták kézműves és munkatevékenységének segítése (gyakorlat) Autisták gondozása, önkiszolgálási szokásaik kialakítása (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak segítése Ismeretek a pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottakról (elmélet) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak tanulásának segítése (elmélet) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak tanulásának segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak tanórán és intézményen kívüli nevelésének segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak kézműves és munkatevékenységének segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak játék-, sport- és szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan akadályozottak közlekedésének segítése (gyakorlat) A pszichés fejlődésben tartósan és súlyosan
14 7 7
0 0 0
20 0 0
34 7 7
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
4
4
0
0
4
4
14
0
20
34
7
0
0
7
7
0
0
7
0
0
5
5
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
0
0
3
3
272
3.8.1 3.8.2
3.8.3
3.8.4
3.8.5
3.8.6
3.8.7
4.1.1
akadályozottak gondozása és önkiszolgálásuk fejlesztése (gyakorlat) 027/8.0/1285-06 A súlyosan, almozottan 14 0 20 fogyatékos személyek segítése 027/8.1/1285-06 Ismeretek súlyosan, 3 0 0 halmozottan fogyatékos személyekről 027/8.2/1285-06 A súlyosan, halmozottan 4 0 0 fogyatékos személyek tanításának, tanulásának, fejlesztésének segítése (elmélet) 027/8.3/1285-06 A súlyosan, halmozottan 3 0 0 fogyatékos személyek önkiszolgálásra nevelésének segítése (elmélet) 027/8.4/1285-06 A súlyosan, halmozottan 4 0 0 fogyatékos személyek szabadidős tevékenységének segítése (elmélet) 027/8.5/1285-06 A súlyosan, halmozottan 0 0 7 fogyatékos személyek tanulásának, tanításának, fejlesztésének segítése (gyakorlat) 027/8.6/1285-06 A súlyosan, halmozottan 0 0 7 fogyatékos személyek önkiszolgálásra nevelésének segítése (gyakorlat) 027/8.7/1285-06 A súlyosan, halmozottan 0 0 6 fogyatékos személyek szabadidős tevékenységének segítése (gyakorlat) I. szakma összesen 54 140 01 0001 54 02 Beszédfogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense * 2682-06 Beszédfogyatékos 50 0 50 személyeket (hangbeszéd- és nyelvi zavarban szenvedőket) segítő gyógypedagógiai asszisztensi tevékenységek, feladatok II. szakma kieg. 50 0 50 összesen I. és II. szakma együtt
34 3 4
3
3
7
7
6
918 100
100 1018
54 140 01 0001 54 03 Értelmileg sérültek gyógypedagógiai asszisztense * 5.1.1
2678-06
A tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott személyeket (értelmi
50 50
0 0
50 50
100 100
273
fogyatékosokat) segítő gyógypedagógiai asszisztensi tevékenységek, feladatok III. szakma kieg. összesen Vallásismeret, etika Osztályfőnöki Mindösszesen
100 66 33
66 33 1217
274
54 481 03 010 54 05 Számítógéprendszer-karbantartó esti Sorszá m 1.1.1
Tananyagelem azonosító 166/1.0/1142-06 166/1.1/1142-06
1.1.2
166/1.2/1142-06
1.1.3
166/1.3/1142-06
1.1.4
166/1.4/1142-06
1.1.5
166/1.5/1142-06
1.1.6 1.17 1.1.8 1.1.9 1.1.10 1.1.11
166/1.6/1142-06 166/1.7/1142-06 166/1.8/1142-06 166/1.9/1142-06 166/1.0/1142-06 166/1.11/1142-06 166/2.0/1142-06
1.2.1 1.2.2
166/2.1/1142-06 166/2.2/1142-06
2.1.1
166/2.3/1142-06 166/1.0/1143-06 166/1.1/1143-06
2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.7
166/1.2/1143-06 166/1.2/1143-06 166/1.2/1143-06 166/1.2/1143-06 166/1.2/1143-06 166/1.2/1143-06
2.2.1
166/2.0/1143-06 166/2.1/1143-06
2.2.2
166/2.2/1143-06
2.2.3 2.2.4
166/2.3/1143-06 166/2.4/1143-06
2.3.1 2.3.2
166/3.0/1143-06 166/3.1/1143-06 166/3.2/1143-06
2.3.3
166/3.3/1143-06
2.3.4
166/2.4/1143-06
3.1.1 3.1.2 3.1.3
166/1.0/1168-06 166/1.1/1168-06 166/1.2/1168-06 166/1.3/1168-06
3.1.4
171/1.4/1168-06
Tananyagelem megnevezése Informatikai alapismeretek Az információtechnológia alapjai Az információ technológia alapjai gyakorlat Operációs rendszerek elmélete Operációs rendszerek gyakorlat Irodai alkalmazások elméleti alapjai Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Prezentáció készítés Internet és intranet Multimédia és kommunikáció Munkatervezés és szervezés A munkajog alapismeretei A munkahely és környezet védelme Minőségbiztosítás Projektirányítás A projektirányítás alapelemei Feladattervezés Erőforrástervezés Költségtervezés Időtervezés A projekt nyomonkövetése Projektirányítás számítógéppel Szoftverismeretek Szoftvermenedzsment alapismeretek Fejlesztő és tesztelő eszközök Szoftverértékelés Szoftverüzembehelyezési ismeretek Vállalkozásmenedzsment Vállallkozási ismeretek Szervezési és vezetési ismeretek Marketing és reklám alapismeretek Marketing és reklám a gyakorlatban Hardvertechnológia Hardver alapismeretek Hardver szerelési ismeretek Hardver üzemeltetési ismeretek Hálózatszerelési ismeretek
Elmélet 46 14
Elm.i. gyak 0 0
Gyak. 66 0
Össz esen 112 14
0
0
10
10
5
0
0
5
0
0
9
9
32
0
0
32
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0
8 10 10 5 9 5
8 10 10 5 9 5
21
0
0
21
6 10
0 0
0 0
6 10
5 20 5
0 20 0
0 0
5 40 5
3 2 3 2 3 2
0 0 0 0 0 20
0 0 0 0 0 0
3 2 3 2 3 25
10 3
15 0
3 0
28 3
2
0
0
2
5 0
0 15
3 0
8 15
21 0 6
15 15 0
0 0 0
36 15 6
7
0
0
7
8
0
0
8
9 9 0 0
12 0 0 0
12 0 6 6
33 9 6 6
0
12
0
12
0
275
3.2.1
166/2.0/1168-06 166/2.1/1168-06
3.2.2
166/2.2/1168-06
3.2.3
166/2.3/1168-06
3.2.4
166/2.4/1168-06
3.2.5
166/2.5/1168-06 166/1.0/1175-06 166/1.1/175-06 166/1.2/175-06
4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4
166/1.3/175-06 166/1.4/175-06 166/2.0/1175-06
4.2.1
166/2.1/1175-06
4.2.2
166/2.2/1175-06 166/3.0/1175-06
4.3.1
166/3.1/1175-06
4.3.2.
166/3.2/1175-06
4.3.3
166/3.3/1175-06
4.3.4
166/3.4/1175-06 166/4.0/1175-06
4.3.1 4.4.2 4.4.3 4.4.4
166/4.1/1175-06 166/4.2/1175-06 166/4.3/1175-06 166/4.4/1175-06 166/1.0/1164-06
5.1.1 5.1.2 5.1.3 5.1.4
166/1.1/1164-06 166/1.2/1164-06 166/1.3/1164-06 166/1.4/1164-06 166/2.0/1164-06
5.2.1
166/2.1/1164-06
5.2.2
166/2.2/1164-06
5.2.3
166/2.3/1164-06
5.2.4
166/2.4/1164-06
5.2.5
166/2.5/1164-06
5.2.6
166/2.6/1164-06
Szoftverismeretek Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Internetes szolgáltatás elmélete Internetes szolgáltatás gyakorlata Hálózatmenedzsment Szoftverismeretek Hálózati ismeretek Hálózati operációs rendszerek Internetes szolgáltatások Multimédia rendszerek Számítógépes rendszermendzsment Számítógépes rendszer szervezési ismeretek Számítógépes rendszer tervezési ismeretek Szoftver telepítési ismeretek Hálózati ismeretek gyakorlat Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Internet szolgáltatások gyakorlat Multimédia rendszerek gyakorlat Számítógépes rendszermenedzsment Kábelmenedzsment Eszközmenedzsment Üzemeltetési ismeretek Hibaelhárítás Számítógépes rendszerek hardverismerete Hardver eszközök Hálózati alapismeretek Hardver eszközök gyakorlat Hálózati alapismeretek gyakorlat Számítógépes rendszermenedzsment Számítógép karbantartási ismeretek Számítógép üzemeltetési ismeretek Számítógépes rendszerek felügyelete Számítógép karbantartási ismeretek Számítógép üzemeltetési ismeretek A számítógépes rendszerek felügyelete I. szakma összesen
64 32
42 0
0 0
106 32
0
18
0
18
32
0
0
32
0
12
0
12
0 99 16 34
12 0 0 0
0 0 0 0
12 99 16 34
32 16 48
0 0 0
0 0 0
32 16 48
24
0
0
24
24
0
0
24
0
62
0
62
0
15
0
15
0
17
0
17
0
16
0
16
0
14
0
14
0
55
12
67
0 0 0 0 112
0 22 18 15 57
12 0 0 0 0
12 22 18 15 169
28 28 28 28
0 0 0 57
0 0 0 0
28 28 28 85
82
74
0
156
28
0
0
28
28
0
0
28
26
0
0
26
0
26
0
26
0
26
0
26
0
22
0
22 850
276
54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus *
9.1.1
1650,1651,1652,16 53 1650-06
9.1.2
1651-06
9.1.3
1652-06
9.1.4
1653-06
12.1.1 12.1.2 12.1.3 12.1.4
A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói feladatok A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos feladatok Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahely létesítésével és használatával kapcsolatos feladatok Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás munkavédelmi követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok II. szakma kieg. összesen I. és II. szakma együtt CISCO
0
200
0
200
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
240 1090 0 0 0 0 0
I. szemeszter II. szemeszter III. szemeszter IV. szemeszter III. szakma kieg. összesen Vallásismeret, etika Osztályfőnöki Mindösszesen
240 60 60 60 60
0 0 0 0 0
66 33
240 60 60 60 60 240 66 33 1449
33 762 01 0010 33 02 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÁPOLÓ esti Sorszám
Tananyagelem azonosító 025/1.0/1851-06
1.1.1. 1.1.2. 1.1.3.
025/1.1/1851-06 025/1.2/1851-06 025/1.3/1851-06
1.1.4. 1.1.5.
025/1.4/1851-06 025/1.5/1851-06
1.1.6.
025/1.6/1851-06
Tananyagelem megnevezése Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek Jogi alapismeretek Közigazgatási ismeretek A jóléti ellátások jogi keretei Szociálpolitikai alapok Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák A szociálpolitika intézményrendszere
60
Elm.i. gyak 10
12 12 12
0 0 0
0 0 0
24 24 20
12 10
0 0
0 0
24 10
4
0
0
4
Elmélet
Gyak.
Összesen
15
85
277
1.1.7.
025/1.7/1851-06
1.1.8.
025/1.8/1851-06 025/2.0/1851-06
1.2.1.
025/2.1/1851-06
1.2.2.
025/2.2/1851-06
1.2.3.
025/2.3/1851-06
1.2.4.
025/2.4/1851-06
1.2.5.
025/2.5/1851-06
1.2.6.
025/2.6/1851-06 025/3.0/1851-06
1.3.1. 1.3.2. 1.3.3.
025/3.1/1851-06 025/3.2/1851-06 025/3.3/1851-06
1.3.4. 1.3.5. 1.3.6
025/3.4/1851-06 025/3.5/1851-06 025/3.6/1851-06 025/4.0/1851-06
1.4.1. 1.4.2.
025/4.1/1851-06 025/4.2/1851-06
1.4.3. 1.4.4. 1.4.5. 1.4.6. 1.4.7. 1.4.8.
025/4.3/1851-06 025/4.4/1851-06 025/4.5/1851-06 025/4.6/1851-06 025/4.7/1851-06 025/4.8/1841-06 025/1.0/1865-06
2.1.1.
025/1.1/1865-06
2.1.2.
025/1.2/1865-06
2.1.3.
025/1.3/1865-06 025/2.0/1865-06
2.2.1.
025/2.1/1865-06
2.2.2.
025/2.2/1865-06
2.2.3.
025/2.3/1865-06
2.2.4.
025/2.4/1865-06
2.2.5.
025/2.5/1865-06
2.2.6.
025/2.6/1865-06
2.2.7.
025/2.7/1865-06
Szociálpolitikai monitorozás Szakmai etika Pszichológiai ismeretek Segítő kapcsolat kommunikációja Készségfejlesztés a segítő kapcsolat működtetéséhez Pszichológiai ismeretszerzés módszerei Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok A szocializáció folyamata Egészségügyi alapismeretek Az emberi test működése Kórok és kórokok A betegségek tünetei a betegmegfigyelés szempontjai Gyógyszerelés Gyógyszerelési gyakorlat Közegészség Ápolási és gondozási ismeretek Alapápolási ismeretek Az ápolási szükségletek felmérése Alapápolási feladatok Holtakták és elhunytak Alapápolási gyakorlat Gondozási ismeretek Gondozási gyakorlat Elsősegélynyújtás Szociális alapismeretek A mai magyar társadalom szerkezete Társadalmi egyenlőtlenség és a szegénység A szociális problémamegoldás Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei A keringési és vérképzőrendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei, anyagcsere betegségei Endokrin betegségek, daganatos megbetegedések Alapápolási gyakorlat a belgyógyászaton Sebészeti ellátást igénylő betegségek Alapellátási gyakorlat a
0
0
15
30
0 33
10
0 60
20 93
0
0
30
30
0
0
30
30
6
0
0
6
12
0
0
12
9
0
0
9
6 47
0 12
0 0
6 59
10 10 10
0 0 0
0 0 0
10 10 10
10 0 7 39
0 12 0 24
0 0 0 31
10 12 7 94
9 10
0 0
0 0
9 10
10 10 0 10 0 0 31
0 0 0 0 8 16 0
0 0 21 10 0 0 0
10 10 21 20 8 16 62
10
0
0
10
11
0
0
11
12
0
0
12
117
0
30
147
12
0
0
12
12
0
0
12
12
0
0
12
12
0
0
12
0
0
15
12
12
0
0
12
0
0
15
15
278
2.2.8.
025/2.8/1865-06
2.2.9.
025/2.9/1865-06
2.2.10.
2.3.1
025/2.10/186506 025/2.11/186506 025/2.12/186506 025/2.13/186506 025/3.0/1865-06 025/3.1/1865-06
2.3.2
025/3.2/1865-06
2.3.3
025/3.3/1865-06
2.3.4
025/3.4/1865-06
2.3.4
025/3.5/1865-06
3.1.1 3.1.2 3.1.3
025/1.0/1866-06 025/1.1/1866-06 025/1.2/1866-06 025/1.3/1866-06
3.1.4
025/1.4/1866-06
3.1.5
025/1.5/1866-06
3.1.6
025/1.6/1866-06
3.1.7
025/1.7/1866-06
3.2.1.
025/2.0/1866-06 025/2.1/1866-06
3.2.2
025/2.2/1866-06
3.2.3
025/2.3/1866-06
3.2.4
025/2.4/1866-06
3.2.5 3.2.6 3.2.7 3.2.8 3.2.9
025/2.5/1866-06 025/2.6/1866-06 025/2.7/1866-06 025/2.8/1866-06 025/2.9/1866-06
3.2.10
025/2.10/186606 025/3.0/1866-06
2.2.11. 2.2.12. 2.2.13
3.3.1 3.3.2 3.3.3
025/3.1/1866-06 025/3.2/1866-06 025/3.3/1866-06
sebészeten Ideg és elmegyógyászati alapok A bőr és az érzékszervek megbetegedései Reumatológiai alapismeretek Urológiai és a nemi szervek megbetegedései Geriátria
11
0
0
11
12
0
0
12
12
0
0
12
12
0
0
12
13
0
0
13
Dietetikai ismeretek
11
0
0
11
Gondozási ismeretek Gerontológia és az idősek rehabilitációjának Szenvedélybetegek és a rehabilitáció Fogyatékosságok és rehabilitációjuk A gondozási szükséglet felmérése A szükségletfelmérés gyakorlata Szociális munka Egyéni esetkezelés Családsegítés Egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata Szociális munka csoportokkal Csoportokal végzett szociális munka gyakorlata Közösségi szociális munka A közösségi szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Az idősgondozás tervezése és sajátosságai A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata A gyógyíthatatlan betegek gondozása, haldoklók gondozása Az idős emberek gondozásának gyakorlata Aktivitás és foglalkoztatás Foglalkozási gyakorlat Háztartási ismeretek Háztartási gyakorlat Munka, baleset és tűzvédelem Munka, baleset és tűzvédelmi gyakorlat A szociális szakember személyiségvédelme Lelki egészségvédelem Esetmegbeszélés Szupervizió I. szakma összesen
46 11
0
12 0
58 11
11
0
0
11
12
0
0
12
12
0
0
12
0
0
12
12
46 11 11 0
0 0 0
19 0 0 15
65 11 11 30
12
0
0
12
0
0
4
4
12
0
0
12
0
0
4
4
57 12
0 0
48 0
210 12
8
0
0
8
10
0
0
10
0
0
15
15
10 0 12 0 5
0 0 0 0 0
0 10 0 18 0
10 10 12 18 5
0
0
5
5
12
9
22
86
12 0 0
0 0 9
0 22 0
24 44 18 784
279
33 762 01 0010 33 01 Fogyatékossággal élők gondozója 5.1.3
025/1.0/1862-06 025/1.3/1862-06 025/2.0/1862-06
5.2.1
025/2.1/1862-06
5.2.15
025/2.15/186206 025/2.16/186206
5.2.16
6.2.1
025/2.0/1863-06 025/2.1/1863-06
6.2.4
025/2.4/1863-06
Szociális alapismeretek II. A fogyatékkal élők társadalmi helyzete Egészségügyi ismeretek II. Az élet alapjai és a mozgásszervek Érdekképviseleti feladatok a fogyatékos ellátásban A fogyatékkal élők támogatásának lehetőségei Gondozási ismeretek II. Fogyatékos személyek gondozásának sajátosságai Fogyatékos személyek gondozásának gyakorlata II. szakma kieg. összesen I. és II. szakma együtt
12 12
0 0
0 0
12 12
12
0
0
29
6
0
0
12
4
0
0
8
4
0
0
9
12 12
0 0
30 0
27 12
0
0
15
15 67 851
54 762 01 0010 54 02 Szociális asszisztens * 7.1.0
024/1.0/1356-06
7.2.0 7.3.0 8.1.0
024/2.0/1356-06 024/3.0/1356-06 024/1.0/1361-06
8.3.0
024/3.0/1361-06
9.1.0 9.2.0 10.1.0
024/1.0/1368-06 024/2.0/1368-06 024/1.0/1849-06
1356, 1361, 1368, 1849 Jogi, szociálpolitikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Társadalom ismeret Szociális problémák komplexitás A problémamegoldás rendszere A szabadidő mint érték Biztonság Szakmai ügyintézés gyakorlati ismeretek III.szakma kieg összesen: Vallásismeret, etika Osztályfőnöki Mindösszesen:
30
0
0
30
30 20 30
0 0 0
20 0 0
50 20 30
20
0
20
40
15 10 20
10 20 20
0 0 0
25 30 40 265 66 66 1248
66 66
31 522 04 1000 00 Villanyszerelő esti Sorszá m
Tananyagelem azonosító 161/1.0/0900-00
1.1.1 1.1.2 1.1.3
161/1.1/0900-00 161/1.2/0900-06 161/1.3/0900-06 161/2.0/0900-00
1.2.1
161/2.1/0900-06
Tananyagelem megnevezése Informatikai alaptevékenységek Számítógép alapok Irodai alkalmazások Kommunikáció és multimédia Technológiai alapműveletek Anyagok, szerszámok, mérések
Elmélet 18
Elm.i. gyak 0
Gyak.
Összesen
42
60
18 0 0
0 0 0
0 18 24
18 18 24
0
0
77
77
0
0
41
41
280
1.2.2
161/2.2/0900-06
1.3.1 1.3.2
161/3.0/0900-06 161/3.1/0900-06 161/3.2/0900-06
2.2.1
161/1.0/0896-06 161/1.1/0896-06 161/1.2/089-06 161/1.3/0896-06 161/1.4/0896-06 Munkahely- és környezet védelme 161/2.1/0896-06
2.2.2
161/2.2/0896-06
2.3.1 2.3.2 2.3.3 2.3.4
161/3.0/0896-06 161/3.1/0896-06 161/3.2/0896-06 161/3.3/0896-06 161/3.4/0896-06 161/1.0/0899-06
3.1.1
161/1.1/0899-06
3.1.2
161/1.2/0899-06
3.1.3
161/1.3/0899-06
3.1.4
161/1.4/0899-06
2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4
161/2.0/0899-06 3.2.1
161/2.1/0899-06 161/3.0/0899-06
3.3.2
3.4.1 3.5.1. 3.5.2 3.5.3 3.5.4 3.5.5
161/3.1/0899-06 161/4.0/0899-06 161/4.1/0899-06 161/5.0/0899-06 161/5.1/0899-06 161/5.2/0899-06 161/5.3/0899-06 161/5.4/0899-06 161/5.5/0899-06 161/6.0/0899-06
3.6.1 3.6.2
161/6.1/0899-06 161/6.2/0899-06
3.7.1
161/7.0/0899-06 161/7.1/0899-06
Mechanikai és elektromos kötések készítése Munkaszervezés/tervezés A munka minősége A munkahely környezetvédelme Előkészítés Előkészítés I. Előkészítés II. Előkészítés III. Előkészítés IV. Munkahely- és környezet védelme Munka és környezetvédelem I. Munka és környezetvédelem I. Dokumentáció Dokumentáció I. Dokumentáció II. Dokumentáció III. Dokumentáció IV. Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata I. Kommunális és lakóépületek villamos hálózata Épület villamos hálózatok és berendezések Világítási hálózatok és berendezések I. Ipari villamos hálózatok és berendezések II. Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata II. Ipari villamos hálózatok és berendezések I. Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata III. Kommunális és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata II. Villámvédelem Villámvédelem Villamos gépek Villamos forgógépek I Villamos forgógépek II. Transzformátor I. Transzformátor II. Villamos gépek javítása Szabadvezeték és kábelhálózatok Szabadvezeték hálózatok Az áruforgalmat érintő adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségek Villamos mérések Üzemi elleőrzések
0
0
36
36
0 0 0
0 0 0
43 16 27
43 16 27
0 0 0 0 0 34
0 0 0 0 0 0
136 36 36 32 32 0
136 36 36 32 32 34
17
0
0
17
17
0
0
17
68 18 16 18 16 24
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 120
68 18 16 18 16 144
0
0
48
48
0
0
36
36
0
0
36
36
24
0
0
24
24
0
0
24
24
0
0
24
0
0
45
45
0
0
45
45
8 8 77 24 16 21 16 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 24 0 0 0 0 24 32
8 8 101 24 16 21 16 24 32
0 0
0 0
16 16
16 16
0 0
52 18
0 0
52 18
281
3.7.2
161/7.2/0899-06
3.7.3
161/7.3/0899-06 161/8.0/0899-06 161/8.1/0899-06
3.8.1
villamos hálózaton Üzemi ellenőrzés villamos gépeken Érintésvédelmi mérések Munkavédelem Munkavédelem I. szakma összesen
0
18
0
18
0 0 0
16 18 18
0 0 0
16 18 18 842
31 544 02 0000 00 00 Elektrolakatos és villamossági szerelő 4.1.0
1413-06
5.1.0
1414-06
6.1.0
1415-06
1413-06, 1414-06, 1415-06 A munkafolyamat komplex megszervezése Mechanikai gépészeti szerelés Villamos gépek, alapvető villamos berendezések javítása, szerelése II. szakma kieg. összesen I. és II. szakma együtt
80 20
0 0
130 30
210 50
30
0
50
80
30
0
50
80 210 1052
54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus *
9.1.1
1650,1651,1652,16 53 1650-06
9.1.2
1651-06
9.1.3
1652-06
9.1.4
1653-06
A munkavédelemmel kapcsolatos jogi, igazgatási, eljárási munkáltatói feladatok A munkaeszközök, munkafolyamatok és az egyéni védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazásával kapcsolatos feladatok Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahely létesítésével és használatával kapcsolatos feladatok Az anyagmozgatás, rakodás, szállítás, tárolás és raktározás munkavédelmi követelményeinek biztosításával kapcsolatos feladatok III. szakma kieg. összesen Vallásismeret, etika Osztályfőnöki Mindösszesen
0
200
0
200
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
0
50
200 66 66
66 66 1384
282
Szakmai óraháló (Balatonfüred)
Parképítő és -fenntartó technikus nappali munkarend szerint: I/13. Óra (/hét) 36 hét*
II/14. Óra (/hét) 32 hét*
Összes óraszám
-
48 (1,5)
48
Növénytan
18 (0,5)
-
18
Termesztési ismeretek
54 (1,5)
-
54
Műszaki ismeretek - alapismeretek: 54 óra - parképítés: 18 óra
72 (2)
Szakmai követelménymodul Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2219-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertépítés 2236-06 Kertfenntartás 2237-06 Munkavállalói ismeretek 2221-06 Növényismeret 2234-06 Kerttervezés 2235-06 Kerttervezés 2235-06 Kertépítés 2236-06 Kertépítés 2236-06 Kertfenntartás 2237-06 Kertfenntartás 2237-06 Golfpályafenntartás 2238-06 Temetőkertészet 2668-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2219-06 Kerttervezés 2235-06 Kertészeti alapismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek
Tantárgy Szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek
Munkavállalói ismeretek
72
54 (1,5)
-
54
72 (2)
-
72
Kerttörténet
-
32 (1)
32
Kerttervezés
-
64 (2)
64
Kerttechnika
108 (3)
-
108
Geodézia
36 (1)
-
36
Parkfenntartás
-
80 (2,5)
80
Műszaki ismeretek (parkfenntartás)
-
32 (1)
32
54 (1,5)
-
54
-
48 (1,5)
48
468 (13)
304 (9,5)
772
-
80 (2,5)
80
-
32 (1)
32
Termesztési gyakorlat
54 (1,5)
-
54
Műszaki gyakorlat
90 (2,5)
-
90
Dísznövényismeret
Golfpálya-fenntartás Temetőkertészet Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi gyakorlat
Informatika (elm. igényes gyakorlat)
283
2220-06 Kertépítés 2236-06 Kertfenntartás 2237-06 Golfpályafenntartás 2238-06 Temetőkertészet 2668-06 Növényismeret 2234-06 Kerttervezés 2235-06 Kertépítés 2236-06 Kertépítés 2236-06 Kertfenntartás 2237-06 Kertépítés 2236-06 Kertfenntartás 2237-06 Golfpályafenntartás 2238-06 Temetőkertészet 2668-06
Dísznövényismeret (gyakorlat)
72 (2)
-
72
-
112 (3,5)
112
Kerttechnika gyakorlat
126 (3,5)
-
126
Geodézia gyakorlat
54 (1,5)
-
54
-
224 (7)
224
36 (1)
-
36
-
32 (1)
32
72 (2)
-
72
-
80 (2,5)
80
504 (14) 972 (27)
560 (17,5) 864 (27)
1064 1836
36 (1) 72 (2) 72 (2)
32 (1) 64 (2) 64 (2)
68 136 136
108 (3)
96 (3)
340 476
36 (1)
32 (1)
68
144 (4)
128 (4)
272
180 (5)
160 (5)
340
Kerttervezés (gyakorlat)
Parkfenntartás gyakorlat Műszaki ismeretek (parképítés) gyakorlat Műszaki ismeretek (parkfenntartás) gyakorlat Golfpálya-fenntartás gyakorlat Temetőkertészet gyakorlat
Szakmai gyakorlat összesen Szakmai óraszám összesen (40% elmélet, 60% gyakorlat) Kötelező elméleti tantárgyak Osztályfőnöki Testnevelés Hittan** Habilitáció, rehabilitáció (a Közokt. tv. 52. § (6) és a Nkt. 6. számú melléklete alapján) Kötelező elmélet összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak (20%) Szabadon választható kötelező szakmai elmélet (pl. testnevelés, informatika, szakmai idegen nyelv) Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat (pl. növényismeret) Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Elmélet összesen Gyakorlat összesen Összes óraszám (42,3% elmélet, 57,7% gyakorlat, tanévben 43,9% és 56,1%) Nyári összefüggő szakmai gyakorlat ** A Hittan tantárgy a tanuló terhelhetőségébe nem számít
612 (17) 432 (13,5) 648 (18) 688 (21,5) 1260 (35) 1120 (35) 140
-
1044 1336 2380 140
284
HEGESZTŐ NAPPALI MUNKAREND Szakmai követelménymo dul/ Tananyagegysé g
Tantárgy
Osztályfőnöki Testnevelés Hittan**
Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédel mi feladatok 0110-11 Elsősegélynyúj tás, munkabiztonsá g, tűzvédelem, környezetvédel em elmélete 1.0/0110-11 Elsősegélynyúj tás, munkabiztonsá g, tűzvédelem, környezetvédel em gyakorlata 2.0/0110-11 Gépészeti alapozó feladatok 6361-11 Műszaki dokumentációk 1.0/6361-11 Gépészeti alapmérések 2.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat 3.0/6361-11 Fémek alakítása 4.0/6361-11 Alapszerelések végzése 5.0/6361-11 Hegesztés
Habilitáció, rehabilitáció (a Közokt. tv. 52. § (6) és a Nkt. 6. számú melléklete alapján) Elsősegélynyú jtás, munkabiztons ág, tűz- és környezetvéde lem
I/11. Óra (/hét)
II/12. Óra (/hét)
e 36 (1) 72 (2) 72 (2)
gy
e 32 (1) 64 (2) 64 (2)
36 (1)
18 (0,5)
gy 68 136 136
54
36
Gépészeti alapozás
Hegesztés
Összes óraszám
36
18
18
162 (4,5)
378 (10,5 )
540
54
72
126
18
36
54
36
18
54
36
170
206
18
82
100
72
54
64
32
222
285
előkészítő és előkészítése befejező és befejezése műveletei 6365-11 Hegesztési alapismeretek 1.0/6365-11 Hegesztést előkészítő műveletei 2.0/6365-11 Hegesztést befejező műveletei 3.0/6365-11 Hegesztési feszültségek, alakváltozások 4.0/6365-11 Hegesztési Hegesztési eljárások eljárások 6366-11 Termikus vágás, darabolás 1.0/6366-11 Gázhegesztés technológiája 2.0/6366-11 Bevontelektród ás kézi ívhegesztés technológiája 3.0/6366-11 Fogyóelektródá s kézi ívhegesztés technológiája 4.0/6366-11 Volfrámelektró dás kézi ívhegesztés technológiája 5.0/6366-11 Hegesztett kötések vizsgálata 6.0/6366-11 Összesen:
(2)
(1,5)
54
18
(2)
(1)
16
70
33
16
22
89
21
16
10
47
16 72 (2)
360 (10)
18
256 (8)
16 672 (21)
1360
30
18
66
27
180
14
221
27
150
66
100
343
96
270
366
70
270
340
24 450
810
416
24 704
2380
** A Hittan tantárgy a tanuló terhelhetőségébe nem számít Összefüggő nyári gyakorlat: 160 óra Jelmagyarázat: e = elmélet gy = gyakorlat
286
5.Melléklet Az intézményben használt szakképzési kerettantervek CD mellékletben találhatóak.
287
