MAGYAR ÁLLATORVOSOK. t,logila nevű szkíta halomsírból ( Kr. e. kb. IV. sz.) Jkrán Köztársaság)

HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL

MAGYAR

Established by Prof. B. Nádaskay, 1878

ÁLLATORVOSOK 135. évfolyam

129-192. oldal

t,logila” nevű szkíta halomsírból ( Kr. e. kb. IV. sz.)

Jkrán Köztársaság) m of the Scythians :ca 4th cent. В. С.)

res (Kiev, Ukraine)

----------------- 1MAGYAR I-----------------

ÁLLATORVOSOK

■ TARTALOMJEGYZÉK/CONTENTS Я LÓ Pálfi V., Juhászné K aszanyitzky É., Jánosi Sz., M a lik P.: S treptococcus e q u i subsp. zoo epide m icus okozta töm eges légzőszervi m egbetegedések lóállom ányokban / 131

■ KISÁLLAT Bende B., Jakab Cs., Balka Gy., RónaiZs., Jánosi Sz., Vajdovich P., B iksil.: Szisztémás M yco b a cte riu m avium subsp. hom inissuis fertőzés tö rp e schnauzerben / 138

Ш

17Q-1Q7 I L A

p

JAI

2 0 1 3 /3

A monthly journal, founded in 1878 („VETERINARIUS"), publishing papers devoted to all aspects of interest in the field of animal health, to all scientific and practical problems of veterinary importance. Free specimen copies are available from the editor-in-chief: H-1078 Budapest, István utca 2. Hungary or: H-1400 Budapest, P.O. Box 2. Subscription orders to the Editorial Office (address above)

■ VADON ÉLŐ ÁLLAT N agy Zs. B., Rzepiel A ., Szabára

A.,

H e lta i М ., Csányi S., Le hotzky P.,Ózsvári L.: A z aranysakál (Canis

aureus) magyarországi előfordulása, genetikai térképezésének fontossága és génbankjának felhasználási lehetőségei / 149 Korytár, í., O ndrejka , R., Ondrejková, A ., Süli, J., Prokes М ., Slepecká, E., Cechvala, P.: A fe h é ro rr-tü n e tegyüttes - a hibernáló denevérek Geomyces d estructans penészgom ba által o k o z o tt betegsége / 159 Gö r fö l Т., M á té B., G o m b kö tő P., D o brosi D., H egyiZ ., B oldogh S.: A denevérek fe h é ro rr-tü n e te g yü tte sé t okozó gom ba (Geomyces destructans) magyarországi előfordulása / 163

■ MIKOTOXINOK

M EG NAG YO BBO D O TT N Y IR O K C S O M Ó I44

Rafai P., M . SchillJ., Tanyi E.: A fla to x in o k hazai term esztésű takarm ány-alapanyagokban? / 171

■ ÁLLATHIGIÉNIA H artung, J.: A z állathigiénia a gazdaságihaszonállat-tartásban az an tibiotikum -felh asználá s csökkentésé­ nek kulcsa / 179

■ SZAKIRODALMI HÍR Főszerkesztőváltás az A cta Veterinaria Hungaricánál / 187

■ KÖNYVISMERTETÉS Karl, Ph.: Lókiképzés (N agy K ) / 190

■ HÍREK, RÖVID INFORMÁCIÓK, TALLÓZÁSA SZAKSAJTÓBAN EQUINE 1/ Pálfi, É. Juhászné Kaszanyitzky, Sz. Jánosi, P. M a lik : Mass incidence o f respiratory diseases in studs caused by S treptococcus e q u i subsp. zoo epide m icus /131

■ SMALL ANIMALS

„ FEHÉRORRÚ DENE VÉR EK "

160

B. Bende, Cs. Jakab, Gy. Balka, Zs. Rónai, Sz. Jánosi, P. Vajdovich, I. Biksi: Systemic M yco b a cte riu m avium subsp .hom inissuis infe ction in a M inia ture S c hna uzer/ 138

felírthumánanbbakteriálisszerek

■ WILD ANIMALS Zs. B. Nagy, A . Rzepiel, A . Szabára, M . Heltai, S. Csányi, P. Lehotzky, L. Ózsvári: The occurrence o f golden jackal in H ungary and im po rtan ce o f gene m apping and use o f its gene b a n k / 149 L. Korytár, R. O ndrejka, A . Ondrejková, J. Süli, M . Prokes, E. Slepecká, P. Cechvala: Geomycosis o r w h ite -

1 s 88S§

l l l l l i i ! i

1 1 1 1SI 1§ 1 1

nose syndrom e - a disease o f hibernating bats caused by the fun gus Geomyces destructans / 159 A N T IB IO T IK U M -F E L H A S Z N Á L Á S

182

T. Gö rfö l, В. M áté, P. G om bkötő, D. Dobrosi, Z. Hegyi, S. B oldogh: The occurrence o f th e fungus (Geomyces destructans) causing w h ite -n o s e syndrom e o f bats in H ungary / 163

■ MYCOTOXINS P. Rafai, J. S c h illМ ., E. Tanyi: A flatoxin s in hom e produced cereals? / 171

Я ANIMAL HYGIENE

A cikkeket kivonatolják és/vagy címeit köz­ ük az alábbi intézmények referáló és indexe­ lő folyóiratai: СAB Internatiional (UK) index Veterinarius, Veterinary Bulletin stb. ISI (Institute for Scientific information, USA): Current Contents és FO: VM™

J. H a rtu n g : A nim al hygiene in farm anim al keeping is th e key o f decrease in th e use o f a n tibiotics / 179

■ BOOK REVIEW Ph. Karl: Horse tra ining (K. N a g y )/ 190

■ PROFESSIONAL LITERATURE A cta V eterinaria H ungarica - change in Editor in C hief / 187

NEWS, SHORTINFORMATON, GLEANING FROM THE VETERINARY LITERATURE

This Journal is indexed and/of abtracted in Current Contents anf FO:VM™ of ISI (Insti­ tute for Scientific information, USA) index Veterinarius, Veterinary Bulletin (and others) of CAB International (UK)

★★★ Internet address (English contents pages, subscription price, etc.: http://www.univet.hu/mal

129

------------------ MAGYAR I-----------------

ÁLLATORVOSOK 135.

■ A C ÍM L A P O N L Á T H A T Ó K É P R Ő L

L A PJ A

|

2013/3

Hungarian V ete rin ary Journal A lapította - Established by Dr. NÁDASKAY Béla

A z állatorvoslás ó ko ri tö rté n e té n e k ködös b iro d a lm á b a n se g íten e k e lig a zo d ­ ni azok a régészeti fe ltá rá so k, am e lye k az o ro s z -tö rö k h á b o rú befejeztével (1774) a hatalm as orosz b iro d a lo m h o z csa to lt - ela d d ig az O szm án T ö rö k B iro d a lo m h o z ta rto z ó - á z s ia i sztye p pé ke n fe kvő h a lo m síro kb ó l (ku rg á n o kból) h o z tá k napvilágra a híres lóte n yésztő és fé le lm e te s lovas harcos szkíták h ih e te tle n ü l gazdag ara n ykin cse it (használati tá rg y a k a t, e dényeket, fe g y v e ­ reket, tia rá k a t, é kszereket stb). A z orosz, ukrán, kazak, tü rk m é n , üzbég stb. m ú z e u m o k b a n ő rz ö tt, úja b b an kiá llítá so ko n is b e m u ta to tt, fig u rá lis (életfá t, szarvast, sast, p á rd u co t, tig ris t, szárnyas és szarvas lovat, v a la m in t lovast, m adárszárnyat, va dkecskét, va d d iszn ó t, oro szlá n t, fa rka st, g riffe t ábrázoló) a ra n y tá rg y a k a t a m űvé sze ttö rté n é sze k a kisplasztika tö rté n e té b e n „á lla ts tílu s " korszak néven em lítik. C ím la p u n ko n egy szkíta fe je d e lm i díszö ltöze trő l szárm azó griff, arany­ lem ezre v e rt re lie fjé t m u ta tju k be. M e g je g ye zzü k, h o g y a szkíták fe je d e lm i ö ltö z é k é t te tő tő l ta lp ig b o ríto ttá k haso nló - de m ás-m ás fig u rá lis díszítésű - d o m b o r íto tt aranylem ezek. A szkíta m ito ló g ia kö zé p p o n tjá b a n álló hatalm as te rm e tű , oroszlán te stű , sas fe jű , sas szárnyú és sas ka rm ú g riffe t - a m ely a legenda szerint képes v o lt a m agas fá kra ra k o tt fészkébe em elni egy lo va t is lovasával e g y ü tt - a g ö rö g H é r o d o t o s z ((Kr. e. 4 8 4 - 4 2 5 ) leírásából ism erte m eg Európa. A g r iff - írta a neves ó ko ri tö rté n é s z - a fé lsze m ű szkíták fö ld jé n az A l­ faj h e gységben levő gazdag a ra n yle lő h e lye k őrzője. A z óperzsa legenda e képzeletszülte csodalényei ö rö kö s harcban á llta k a g o n osz Ahrimán követőivel, a p o k o lfa jz a t arimaneusokkal, ezé rt le tt a g r iff a m in d e n tu d ó O rm u z d n a k , a Jóság és Üdvösség iste n é ne k je lképe. Ezt idézi fel M i l t o n is „E lve sze tt p a ra d ic so m " c. g yö n yö rű eposzában (1667). A m ito ló g iá ­ ban - m in t a z t korábbi cím la p ké p ü n kö n b e m u ta to tt kirá lyn ői nyakláncon lá th a ttu k - g r iff te rm é k e n y íte tte m eg szkíta ő seink híres lovait, a m e lye kb ő l II. F ü lö p m ace d ó n király is vá sá ro lt 20 0 0 0 ka n cá t hadserege lovainak n e m e ­ sítése céljából. így le tt a „ga zd a g sá g ő rz ő je " - a szkíták to te m á lla ta k é n t, a lova kn a k is o lta lm a zó ja . A h un m ito ló g ia to v á b b é p íte tte a g r iff legendás szerepét: h itü k szerint e csodalény hozza fel a fö ld re a p o k o lb ó l szabaduló lelkeket. A nagyszen tm ikló si a ranykincs ábráján Istárt is g r iff ragadja fel az égbe. A székely n é p m esében („F e h é rló fia ") ugyancsak g r iff hozza fel a fö ld re fő h ő s ü n k e t a sá rká n yo k fö ld a la tti b iro d a lm á b ó l. A g riffe k által m e g te rm é k e n y íte tt kancák u tó d a ib ó l s z ü le te tt a szkíták szárnyas lova, a táltos: a n n a k n yo m á n a g ö rö g m ito ló g ia Pegazusa, m ajd a Nagy Károly (Charlemagne) le g e n d á kb a n szereplő, ső t n a p ja in kb a n Harry Potter varázslatos v ilá g á b a n is m e g je le n ő hippogriff. A g r iff - a szkíta n é p e k sá m á n h ité rő l h ird e te tt té v ta n o k a t virtu á lis létével is cáfolva - a szé p iro d a lo m m e lle tt a ké p ző m ű vé sze tb en és a heraldikában is m e g je le n t: Európában a keresztény kö zé p korb a n m ár e g yik le g n é psze rű b b és le g g ya kra b b a n á b rá zo lt fig u rá vá vált. M in t cím erállat, oroszlán „ k o llé g á ­ já v a l" e g y ü tt szkíta ö rö k s é g k é n t m áig hűségesen őrzi h a zá nk fő vá ro sá n a k cím erét. M in d e z e k - a zo n fe lü l, h o g y új fé n yb e n v ilá g ítjá k m eg m in d az ó g ö rö g m ito ló g ia e re d e té t, ill. g yö ke re it, m in d az állatorvoslás tö rté n e té n e k „á z s i­ a i" korszakát, a zt is ta n ú sítjá k, h o g y a szkíták ún. állatstílust lé tre h o zó , a kis­ plasztika tö rté n e té b e n új ko rsza ko t n yitó művészi alkotásai nem egyszerűen „fig u rá lis díszítő e le m e k", ha n em m ágikus erejű szim b oliku s je le n té s h o rd o ­ zók: totemek, a m e lye k a mágikus állatgyógyászatnak is p ó to lh a ta tla n é rté k ű tá rg y i em lékei.

Vol. 135. No 3. - Budapest, March 2013

■

FŐSZERKESZTŐ - EDITOR-IN-CHIEF Dr. VISNYEI László

Я

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG-EDITORIAL BOARD Dr. A bonyi Tamás, Dr. Bíró Ferenc, Dr. Búza László, Dr. Dunay Miklós, Dr. Farkas Róbert, Dr. Fekete Sándor, Dr. Fodor László, Dr. Gál János, Dr. Gálfi Péter, Dr. Gönci Gábor, Dr. Laczay Péter, Dr. M anczúr Ferenc, Dr. Nagy Béla, Dr. Nemes Imre, Dr. Németh Tibor, Dr. Ózsvári László, Dr. Sályi Gábor, Dr. Seregi János, Dr. Solti László, Dr. Sótonyi Péter, Dr. Sziebert István, Dr. Tuboly Tamás, Dr. Varga János, Dr. Vetési Ferenc, Dr. Visnyei László (elnök), Dr. Vörös Károly Szerkesztő: Dr. Fábián Tiborné Szerkesztőségi titkár: Baráth Edina

Я

SZERKESZTŐSÉG - EDITORIAL OFFICE H-1078 Budapest, István u. 2. Hungary Levélcím: 1400 Budapest 7. Pf. 2. Telefon: (36-1)34-13-023 (36-1)47-84-100/8961,8960, 8962 Telefax: (36-1) 34-13-023 Internet: h ttp ://w w w .univet. hu/maI E-mail: [email protected]

Я

K IA D Ó - PUBLISHER

A

130

Magyar Állatorvosok Lapja 2013. március

L

I

f \ / | If I

Nem zeti A grá rsza ktaná csadá si, K épzési é s V idékfejlesztési intézel

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet H-1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: (36-1)36-28-100 Telefax: (36-1)36-28-104 Internet: w w w .agrarlapok.hu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID, a NAKVI főigazgatója Я

LAPTULAJDONOS

VIDÉKFEJLESZTÉSI M in is z t é r i u m

■

H ird etések fe lvétele Szerkesztőségben Telefon/fax: (36-1) 34-13-023 Kiadóban Telefon: 06-20 996-9239 Telefax: (36-1) 470-0410 E-mail: info@ agrarlapok.hu M inden jo g fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a M agyar Állatorvosok Lapjára való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb rek­ lámkiadványok tartalm áért a kiadó felelősséget nem vállal.

Dr. Karasszon Dénes

Terjeszti: Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a M agyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Előfizetési és Á rus­ m enedzsm ent csoport. Postacím: 1900 Budapest. E lőfizethető az ország bárm ely postáján, valam int a hírlapot kézbesítőknél, e-m ailen :hirlapelofizetes@ posta.hu. T o­ vábbi inform áció: 0 6 -8 0 /4 4 4 -4 4 4 . Ügyfélszolgálat: Tel.: 362-8114, Fax: 362-81 04. K ülföldön terjeszti: C olor Interpress K ft., 1039 Budapest, H atvány L. u. 14. Tel.: 24 3-92 32, Fax: 243-9242. Előfizetési díj 1 évre: 18 4 8 0 Ft.

1878

Я

N yo m d ai előkészítés DÁVID ILDIKÓ

Я

NYOMÁS OOK-Press Kft. 8200 Veszprém, Pápai u. 37/a

Я ■

INDEX: 25531 HU ISSN 00 25-0 04X

LO J MAGYAR

ÁLLATORVOSOK 135. 131-137.

Streptococcus equi subsp. zooepidemicus okozta tömeges légzőszervi megbetegedések lóállományokban

|L A P J A [

2013/3

V. Pálfi - É. Juhászné Kaszanitzky - Sz. Jánosi P. Malik: Mass incidence of respiratory diseases in studs caused by Streptococcus e q u i subsp. zooepidem icus

Pálfi Vilmos1*, Juhászné Kaszanyitzky Éva\ Jánosi Szilárd2, M alik Péter2

1] N yugdíjas, a kko ri m u n k a h e ly : M gSzH Á D I, T á b o rn o k u. 2. H-1149 B udapest. *E -m a il: pa lfivilm o s@ g m a il.c o m 2] NÉBIH, Á lla t­ egészségügyi D ia g n o s z tik a i Ig a zga tó sá g , B u d a p e st

Ö sszefo glalás. A s ze rző k ké t ló á llo m á n y b a n le z a jlo tt Streptococcus e q u i subsp. zo o e p id e m ic u s (5. zo o e p id em icu s ) o k o z ta tö m e g e s lég ző s zervi m e g b e te g e d é s rő l s zá m o ln a k be. A z első es e tb e n , a té li h ó n a p o k b a n 65 v á la s z to tt csikó közül 4 5 -ö n (6 9 ,2 % ) könnyezés, o rrfo ly á s , köhögés és az áll a la tti n yiro kcso m ó k d u z z a n a ta v o lt m e g fig y e lh e tő . A z a n tib io tik u m o s g y ó g y k e ze lé s e k u tán e lh ú zó d ó tü n e te k és ú jabb b eláza so d á so k je le n tk e z te k . A z a n tib io tik u m -é rz é k e n y s é g i v izs g á la to k e re d m é n y e i a la p já n p en ic illin - és s tre p to m ic in ta rta lm ú ké szítm é n y h aszn á la tára t é r te k á t és a ke ­ zelé sek u tán 2 - 3 nap a la tt m in den csikó tü n e tm e n te s e n g y ó g y u lt. A m áso dik e s et­ b en , m ájus h ó n a p b a n , k ü lfö ld rő l é rk e z e tt v á la s z to tt csikókon k ö tő h á rty a -g y u lla d á s , láz, m ajd 1 -2 nap m ú lva felső lé g ú ti tü n e te k je le n tk e z te k . Ezt k ö ve tő e n a m e g b e te ­ g e d é s e k á tte rje d te k a v e rs e n y lo v a k ra , n éh án y kancára és szopós csikóra is. A nem g y ó g y k e z e lt á lla to k 7 -1 4 n ap ig , az a n tib io tik u m m a l g y ó g y k e z e lte k p ed ig 2 - 3 napig v o lta k b e te g e k . Elhullás e g y ik á llo m á n y b a n sem fo rd u lt elő. A la b o ra tó riu m i v iz s g á la to k során az első es etb en 2 , a m áso dikban p ed ig 5 o rrv á la d é k -m in tá b ó l 5. zo o e p id e m ic u s b a k té riu m o k a t m u ta tta k ki. A z a n tib io tik u m -é r­ zéken ység i v izs g á la to k során az első á llo m á n y b ó l iz o lá lt 5. zo o e p id e m ic u s tö rzs e k m é rs éke lt é rzé k e n y s é g e t m u ta tta k a ke zd e ti g y ó g y k e ze lé s re h aszn á lt a n tib io tik u ­ m o kkal szem b en . A v iro ló g iá i v izs g á la to k m in d k é t es etb en n e g a tív e re d m é n y re v e ­ z e tte k . A v é rs a v ó p á rm in tá k víru s szero ló g iai v izs g á la ta i során az első á llo m á n y b a n az EHV-1, ERBV-1 és M y x o v iru s in flu e n z a e eq u i A 2 M ia m i, a m áso dik állo m á n y b a n pedig az EHV-1, E H V -4, EVA, ERAV és ERBV-1 v íru s o k kal szem b en m u ta tta k ki specifikus tite re m e lk e d é s t. A z e re d m é n y e k m in d k é t á llo m á n y b a n a lég zőszervi víru s o k cirk u lá­ ciójára u ta ln a k , d e a le z a jlo tt m e g b e te g e d é s e k b e n az 5. zo o e p id e m ic u s m e lle tt csak m in t h ajla m o sító té n y e z ő k já ts z o tta k s ze re p e t. Ez az első a d a t m a g y aro rszág i ló á llo ­ m á n y o k b an az E H V -4, ERAV és ERBV-1 v íru s o k e lő fo rd u lá s á ró l. S um m ary. T h e au th o rs p res en t mass incidence o f re s p ira to ry diseases in t w o studs caused by Streptococcus e q u i subsp. zo o e p id e m ic u s (S. zo o e p id em icu s ) to g e th e r w ith results o f la b o ra to ry in v es tig atio n s . In th e firs t stud d u rin g th e w in t e r p erio d 45 o u t o f 65 w e a n e d fo als had lac rim atio n , serous nasal d ischarge, co u gh ing and e n la rg e d su b m a n d ib u la r lym p h nodes. In itia lly , a fte r a n tib io tic tr e a tm e n t lon g lasting sym p to m s and re cu rren t fe v e r w e re seen. A fte r having th e results o f in v itro a n tib io tic resistance te s t, th e use o f penicillin an d strep to m yc in resulted in reco very w ith in 2 - 3 days fo llo w in g tre a tm e n t. In th e second stud in M a y am o n g w e a n e d fo als arrive d fro m a b ro a d co n ju n ctivitis and fe v e r o f 3 8 .5 - 3 9 °C w e r e o b s erv ed , fo llo w e d in 1 -2 days by u p p e r re sp irato ry sym p tom s. In te n days th e race horses s h o w e d bad p e rfo rm a n c e , and in 1 - 2 days sh o w e d sim ilar sym p to m s. Som e m ares and suckling fo als b ecam e ill, to o . No d e a th a ttr ib u ta b le to 5. zo o e p id e m ic u s w a s o b served in e ith e r stu d . B a cte rio lo g i­ cal e x a m in a tio n o f nasal discharges resulted in iso latio n o f 5. zo o e p id e m ic u s in th e firs t stud in 2 , in th e second stud in 5 cases, respectively. A n tib io tic resistance te s t o f 5. zo o e p id e m ic u s iso lated in th e firs t stud s h o w e d in te rm e d ia te se n s itiv ity to th e a n ­ tib io tic s (o x y te tra c y c lin e o r g en ta m y c in e ) used fo r th e in itia l tre a tm e n t o f th e fo als.

Tömeges légzőszervi megbetegedések lóállományokban

131

V iro lo g ic al e x a m in a tio n s w e r e n e g a tiv e in e ith e r stud. Results o f sero log ical tests re ­ ve a le d specific titr e rise in p aired serum sam ples in th e firs t stud to EHV-1, M yx o v iru s in flu e n z a e eq u i A 2 M ia m i an d ERBV-1, an d in th e second stud to EHV-1, E H V -4, EVA, ERAV and ERBV-1, respectively. These results sh o w e d th e circu latio n o f th e s e resp ira­ to r y viruses in th e studs, b u t in th e re s p ira to ry diseases could o n ly play predisposing role. This is th e firs t re p o rt on th e occurrence o f E H V -4, ERAV an d ERBV-1 infection s in H u n g a rian studs.

132

Magyar Állatorvosok Lapja 2013. március

■ K IS Á L L A T ------------------ MAGYAR I-----------------

ÁLLATORVOSOK 135 138-148 | L A P J A |

2013/з

Szisztémás Mycobacterium avium subsp. hominissuis fertőzés törpe schnauzerben Systemic Mycobacterium avium subsp. hominissuis infection in a Miniature Schnauzer Balázs Bende1*, Csaba Jakab2, Gyula Balka2, Zsuzsanna Rónai3, Szilárd Jánosi3, Péter Vajdovich4, Imre Biksi5 1] B u d a p e sti Á lla tk ó rh á z K ft., Lehel u. 4 3 -4 7 . H-1135 B udapest. * E-mail: b e n d e @ b u c .h u SZIE-ÁOTK, K ó rb o n c ta n i és Ig a zság ü g yi Á lla to rv o s ta n i Tanszék N e m zeti É le lm isze rlá nc-b izto n sá gi H ivatal, Á lla t-e g é s z s é g ü g y i D ia g n o sztika i Ig a zga tó sá g SZIE-ÁOTK, B e lg yó g yá sza ti Tanszék és K linika SZIE-ÁOTK, N a g y á lla tk lin ik a

2] 3] 4] 5]

Ö sszefoglalás. A váro si lakásban t a r t o t t , 2 éves tö rp e schnauzer k a n t m e g n a g y o b b o d o tt re g io n á lis n yiro k­ csom ókkal v itté k a B u d ap esti Á lla tk ó rh á z b a . A z e g y ik m e g n a g y o b b o d o tt p o p lite alis nyiro kcso m ó bó l v e tt m in ta c ito ló g ia i v izs g á la ta során a m a cro p h a g o k b a n és a n e u tro p h il g ra n u lo c y tá k b a n saválló , pálcika alakú b a k té riu m o k a t le h e te tt m e g fig y e ln i. A nyirokcsom ób io p tá tu m k ó rs zö v e tta n i és b a k te rio ló g ia i, m ajd az e u ta n á z iá t k ö ve tő e n k ó rb o n c tan i v izs g á la to k k a l szisztém ás p ro life ra tív m ycobacteriosist á lla p íto tta k m eg a szerző k. A kórboncolás során az e g y ik n yiro k­ csom óból v e tt m in ta b a k te rio ló g ia i v izs g á la tá v a l és m o leku láris b io ló g iai m ó d szerek ke l k ó ro k o zó k é n t M y c o b a c te riu m a v iu m subsp. hominissuisX azo n o s í­ to tta k .

138

Magyar Állatorvosok Lapja 2013. március

S um m ary. A 2 y e a r old m a le M in ia tu re S chnauzer fro m an u rb an hou seho ld w a s p resen ted to th e A n im a l H o sp ital o f B u d ap est w ith g e n e ra lize d ly m p h a d e n o p a th y . C y to lo g y o f an e n la rg e d p o p lite a l lym p h n o d e re ve aled th e presence o f a c id -fas t, ro d ­ shaped b acte ria in m acrophages and n e u tro p h ils . H is to p a th o lo g ic a l and b acte rio lo g ic al e x a m in a tio n o f a lym p h n o d e biopsy sam p le an d su b se q u en t post m o rte m e x a m in a tio n c o n firm ed th e diagnosis o f system ic m ycobacteriosis. B acterial c u ltu re o f post m o rte m o b ta in e d lym p h n o d e an d tissue sam ples y ie ld e d p u re g ro w th o f M y c o b a c te riu m a v iu m subsp. hom inissuis, id e n tifie d by m o lec u lar b iological m eth o d s.

■ V A D O N ÉLŐ Á L L A T M A G Y A R I-------------------

ÁLLATORVOSOK Щ

144-158.

T A PJ A I

2013/3

Az aranysakéi ( aureus) C Zs. B. Nagy - A. Rzepiel magyarországi előfordulása, Á. Szabára - M . Heltai S. Csányi - P. Lehotzky L. Ózsvári: genetikai térképezésének The occurrence of golden jackal in Hungary and importance of fontossága és génbankjának gene mapping and use of its gene bank felhasználási lehetőségei Nagy Zsolt B.15\ Rzepiel Andrea2 5\ Szabára Ágnes3, Heltai Miklós4, Csányi Sándor4, Lehotzky Pál1, Ózsvári László3

1] G e n etiká va l az E gészségért Egyesület, V a k B o tty á n u. 37. H-1165 B udapest. E-mail: dr.n a g y.zso lt@ g m a il.c o m 2] SZIE-M KK, Á lla tte n y é s z té s -tu d o m á n y i In té zet, Á lla tn e m e s íté si, Sertés-, B a ro m fi- és E lobbiá lla t-ten yé szté si Tanszék, G ö d ö llő 3] SZIE-ÁOTK, Á lla t-e g é s z s é g ü g y i Ig a z g a tá s ta n i és A g rá rg a z d a s á g ta n i Tanszék, B u d a p e st 4] SZIE-M K K, V a d vilá g M e g ő rzé si Intézet, G ö d ö llő 5] N A G Y GÉN K ft., B u d a p e st

Ö sszefo glalás. A szerző k, iro d a lm i a d a to k a la p já n , b e m u ta tjá k az aran ysakál d é lk e ­ le t-e u ró p a i e lte rje d é s é t, á llo m á n y á n a k v á lto z á s á t, v a l a m i n t - a v a d á s za ti a d a to k tü k ­ rében - m a g y aro rszág i d in am ik u s vis s za te le p ü lé s é t. A b io b a n k o k n a k a jö v ő v a d g a z ­ d álko d á sá b a n fo n to s sze re p e t tu la jd o n íta n a k , elsősorban a fa ja zo n o s ítá s , az e g y e d azo n o s ítá s, az ivar m e g h a tá ro zá s a és a g e n e tik a i tis zta s á g v é d e lm e te ré n , e z é rt 2012b en , 50 eg ye d m in tái a la p já n , m a g y aro rszág i a ra n y s a k á lg é n b a n k o t a la k íto tta k ki. A m in ta g y ű jte m é n y , v é le m é n y ü k s ze rin t, fe lh a s z n á lh a tó k u ty a filo g e n e tik a i v iz s g á la ta ­ ira, k u ty a és aran ysakál h ib rid e k v izs g á la tá ra , a v a d á s za t során e le jte tt, s a ká ln ak v é lt e g y e d e k g e n e tik a i azo n o s ítá sá ra, az aran ysakál á lta l h á ziá lla to k b a n o k o z o tt k á ré rt v a ló felelő sség tis ztá zá s á ra , a ku ty a és az aran ysakál fa ji e lk ü lö n íté s é re az á lla tv é d e l­ mi jo g s za b á ly o k á lta l t ilt o t t , k u ty a p ré m e t é rin tő ható ság i ü g y ek b e n . S um m ary. T h e au th o rs , based on lite ra tu re d a ta , p res en t th e spread and p o p u la tio n dynam ics o f g o ld e n jackal in S o u th -E as tern -E u ro p e , fu rth e rm o r e - according to th e recent h u n tin g statistics and es tim a tio n s - its rapid re p a tria tio n in H u n gary. T h e bio banks can p lay im p o rta n t ro le in th e fu tu r e g a m e m a n a g e m e n t, p rim a rily in th e id e n tific a tio n o f species, in d ivid u als, g e n d e r an d th e p ro te c tio n o f g en etic p u rity , th e re fo r e , a H u n g a rian g o ld e n jackal D N A b an k o f 50 in d ivid u al sam ples has been es tab lis h e d in 20 12 . According to th e ir o p in io n th e g e n e b an k can be used fo r co n du ctin g p h y lo g e n e tic research o f d o g , te s tin g d o g -g o ld e n jackal hybrids, id e n tify in g th e g e n e tic m a ke u p o f jackals sh o t by h u n ters, d e te rm in in g th e lia b ility fo r d am a g e s in d om estic livestock caused by g o ld e n jackals, as w e ll as, fo r id e n tify in g jackals in o ffic ia l cases o f illeg al dog fu r tra d e .

Aranysakéi előfordulása és genetikai térképezése

149

A fehérorr-tünetegyüttes a hibernáló denevérek Geomyces destructans penészgomba által okozott betegsége Lubos Korytár12*, Róbert Ondrejka1, Anna Ondrejková\ Judit Süli1, Marián Prokes\ Éva Siepecká1, Peter Cechvala1

1] Á lla to rv o s - és G yógyszerészettu d o m á n y i Egyetem , K o m e n skéh o 73. S K -0 4 0 01 Kosice, Szlovák K öztársaság. E-mail: k o ry ta r.u v m @ g m a il.c o m 2] E gyesület a D e n e vé re k V é d e lm é é rt

------------------ MAGYAR I-----------------

ÁLLATORVOSOK 135 154-167. L A P J A I

2013/3

L. Korytár - R. Ondrejka A. Ondrejková - J. Süli M. Prokes - E. Siepecká P. Cechvala: Geomycosis or white-nose syndrome - a disease of hibernating bats caused by the fungus Geomyces destructans

Ö sszefoglalás. A sze rző k Észak-A m erika és Európa m é rs éke lt ég ö vi d e n e v é rá llo m á ­ n yát fe n y e g e tő új b e te g s é g e t m u ta tjá k be. A b ete g s é g , a m e ly e t a d e n e v é re k fe h é ro rrtü n e te g y ü tte s é n e k n e v e zn e k , tu la jd o n k é p p e n g eo m ikó zis , k ó ro ko zó ja a Geom yces d estructan s, h id e g tű rő g o m b a . A g e o m ik ó zis t elő szö r 2 0 0 6 -2 0 0 7 te lé n fig y e lté k m eg az U S A -ban (A lb a n y ), később K a n a d á b ó l is je le n te tté k , m ajd m e g je le n t tö b b e u ró p ai o rs zá g b a n , íg y M a g y a ro rs zá g o n is. É szak-A m erikáb an a g eo m ikó zis a h ib e rn á ló d e ­ n e v é re k tö m e g e s p u s ztu lás át o k o z ta . E u rópában e g y e lő re m ég n em fig y e lte k m eg hasonló m é rté k ű e lh u llá s t e b eteg ség k ö v e tk e zté b e n .

Sum m ary. The a rtic le p res en t a n e w e m e rg in g disease th re a te n in g b a t p o p u la tio n s in th e te m p e ra te zo n e o f N o rth A m erica an d Europe. T h e disease, also called as W h ite Nose S yn d ro m e o r geom ycosis is caused by th e psychrophilic fu n g u s Geom yces d estructan s. T h e firs t case o f geom ycosis in bats w a s re p o rte d b e tw e e n 2 0 0 6 and 2 0 0 7 in USA (A lb an y). Later, a ffe c te d bats w e r e re p o rte d also fro m C anada and fro m m any European co u ntries including H u n g a ry. U n til n o w th e re has b een no rep o rts o f m o rta lity in E u ro pe, h o w e v e r, th e lates t h is to p a th o lo g ic a l e x a m in a tio n s revealed p ath o lo g ica l changes in a ffe c te d E u ro pean bats.

Fehérorr-tünetegyüttes denevérekben

159

A denevérek fehérorrtünetegyüttesét okozó gomba [Geomyces destructans) magyarországi előfordulása

------------------ MAGYAR I-----------------

ÁLLATORVOSOK Щ

163-170

T A PJ A I

2013/3

T. Görföl - B. M áté P. Gombkötő - D. Dobrosi Z. Hegyi - S. Boldogh: The occurrence o f the fungus (Geomyces destructans) causing

Görföl Tamás12*, M áté Balázs3, Gombkötő Péter4, Dobrosi Dénes5, Hegyi Zoltán6, Boldogh Sándor2

1 ]M T A -A T K , Á lla to rv o s ­ tu d o m á n y i In té z e t 2] Tolna M eg ye i T erm észe tvé d e lm i A la p ítvá n y. Szent István té r 10. H -7 10 0 Szekszárd. *E -m a il: g o rfi@ tm ta .h u 3] G y ö n g y b a g o ly v é d e lm i A la p ítv á n y 4] B ükki N e m ze ti Park Ig a zga tó sá g 5] K iskunsági N em zeti Park Iga zga tó sá g 6] D u n a -lp o ly N e m zeti Park Iga zga tó sá g 7] A g g te le k i N e m ze ti Park Ig a zga tó sá g

white-nose syndrome o f bats in Hungary

Ö sszefo glalás. A fe h é ro rr-tü n e te g y ü tte s (W h ite -N o s e S yn d ro m e) e g y Észak-A m erikában te rje d ő kór, m ely e d d ig m ár tö b b m in t 5 m illió b arla n g i d e n e v é r p u s ztu lás át o k o z ta . Elsőként 2 0 0 6 -b a n t a lá lta k e lh u llo tt d e n e v é re k e t, a m e ly e k e n fe h é r pam acsok v o lta k m e g fig y e lh e tő e k , errő l k a p ta n e v é t a b eteg sé g . A d e n e v é re k o rrá n , fü lé n és v i­ to rlá in m e g je le n ő fe h é r fo lto k a t a G eom yces d estructan s nevű h id e g k e d v e lő g o m b a o k o zza . A g om bás fe rtő z é s b e n szenved ő d e n e v é re k É szak-A m erikáb an tú l g yak ra n é b re d n e k fe l a té li id ő sza kb an , e z é rt a h ib ernáció v é g e e lő tt e lfo g y n a k ta r ta lé k a ik és elp u s ztu ln a k . A g o m b a első d o k u m e n tá lt m a g y aro rszág i e lő fo rd u lá s a e g y Kislőd m e lle tti e lh a ­ g y o tt b a u x itb á n y á b a n v o lt 2 0 0 7 fe b ru á rjá b a n . A z inn en v e t t m in tá k b ó l PCR- és m ik­ roszkópos v iz s g á la to k segítség ével b iz o n y íto ttá k a G. d estructan s e lő fo rd u lá s á t. A b án yáb an m in den é v b e n m e g fig y e lh e tő e k fe r tő z ö tt e g y e d e k , ill. a szin tén bakonyi Ö re g -k ö v e s -v ízn y e lő b a rla n g b a n és a B ú jó -likb an 2 0 1 2 -b e n ta lá ltá k m eg a s ze rző k az első g om bás e g y e d e k e t, és to v á b b i n ég y h eg ys ég b e n , összesen 8 h elyrő l s zá rm azn ak a d a to k : a M ecsekb ő l a M á n fa i-k ő ly u k b ó l és e g y e lh a g y o tt va sú ti a la g ú tb ó l, a B ükkből a F e k e te -b a rla n g b ó l és a K is-k ő h á ti-zs o m b o ly b ó l, az A g g te le k i-k a rs z tró l a Vass Im re és a S za b a d s á g -b a rla n g b ó l, to v á b b á a Pilisből a S z o p lá k i-ö rd ö g ly u k b ó l és a Leány­ b a rla n g b ó l. A fe r tő z ö tt á lla to k tö b b s é g e közönséges (M y o tis m y o tis) és heg yeso rrú d e n e v é r (M y o tis b ly th ii) v o lt, e g y a lk a lo m m a l azo n b a n ta lá lta k g o m b á va l f e r tő z ö tt ta v i d e n e v é rt (M y o tis d asycn em e) is. A b ako n yi d e n e v é re k g y ű rű zé s é n e k s e g íts ég é­ vel E u rópában els ő k é n t sik e rü lt b iz o n y íta n iu k a s ze rző k n e k a z t, h o g y v a n n a k olyan e g y e d e k , a m e ly e k tú lé lik a fe r tő z é s t, és a k ö ve tke ző é v e k b e n tü n e tm e n te s s é vá ln a k .

Sum m ary. W h ite -N o s e S yn d ro m e (W N S ) is an em e rg in g d e v a s ta tin g infectiou s disease w h ic h has a lre a d y killed m o re th a n 5 m illion c a v e -d w e llin g bats in th e Eastern te rrito rie s o f U n ited States and ad jac en t p a rt o f Canada. T he disease w a s nam ed a fte r th e w h ite patches on th e nose, ears and w in g s o f bats, caused by a psychrophilic fu n ­ gus: Geomyces destructans. The infected bats w a k e up to o o fte n during w in te rtim e , w h ich d ep letes th e ir f a t reserves and th e bats d ie b efo re th e end o f th e h ib ern a tio n period. T he fu n g u s has a lre a d y been recorded in a t least 15 European countries, b u t no mass m o rta lities have been observed . Ino cu lation o f N o rth A m erican bats e ith e r w ith A m e ri­ can or European strains o f Geomyces d estructans severely a ffe c te d th e bats; this sup­ ports th e novel p ath o g en hypothesis, th a t th e fu n g u s coevolved w ith European bats and its in tro d u ctio n into a naive ecosystem m akes it leth al fo r th e n o n -a d a p te d hosts. T he firs t d o cum en ted occurrence o f w h ite patches on bats in H u n g a ry w a s in an a b a n ­ d o n ed b au xite m in e in Kislőd, Bakony M ts. in F eb ru ary 2007. The au th o rs sam pled in­ fec ted specimens fro m this m ine and th e fu n g u s proved to be Geomyces destructans by PCR and also by microscopic observatio ns. In th is m in e, infected specimens can be fo u n d e v ery year. Since 2007, th e y have fo u n d Geom yces destructans in 10 o th e r locali­ ties in fiv e d iffe re n t m ountains: 2 m o re fin d in g s in th e Bakony M ts ., 2 fin d in g s in th e M ecsek M ts ., 2 in Bükk M ts ., 2 in A g g te le k M ts. and 2 in Pilis M ts. T h ree d iffe re n t spe­ cies (M y o tis b ly th ii, M y o tis m yotis and M y o tis dasycnem e) infected w ith th is fu ng us have been recorded in H u n g a ry so far.

Fehérorr-tünetegyüttes magyarországi denevérekben

163

M IK O T O X I N O K 1 MAGYAR

ÁLLATORVOSOK 135. 171-178.

Aflatoxinok hazai termesztésű ta ka rmá ny-a la pa nyagokba n?

1LAPJA1

2013/3

P. Rafai - J . Schill M . E. Tanyi: Aflatoxins in home produced cereals?

Rafai Pál1*, M . Schill Judit2, Tanyi Ervin3

1] SZIE-ÁOTK, Á lla th ig ié n ia i Tanszék István u 2 H -1078 B u d a p e st *E -m a il: rafai p a l@ a o tk.szie.h u 2] N e m zeti Élelm iszerb iz to n s á g i H ivatal 3] Rom er Labs", A u s z tria

Ö sszefo glalás. A z a fla to x in o k az A s p e rg illu s g o m b á k , elsősorban az A . flavu s, az A . parasiticu s és az A . n o m in u s m ásodlagos an y a g c s e re te rm é k e i. A z á lta lu k te r m e lt a fla to x in B1 és B2 erős m é rg e k , e z é rt a N e m ze tk ö zi R á kk u ta tási Ü g yn ö kség (IARC) 19 9 3 -b a n az a fla to x in B ^ e t és e n n e k te jb e n m e g je le n ő m e ta b o litjá t, az a fla to x in M.,e t Class 1 (h u m án karc in o g é n ), ill. Class 2B (leh etsé g es hum án ka rcin o gén) besorolássál lá tta el. A z A s p e rg illu s g o m b á k sza p o ro d ás u k h o z m e le g e t és nedves k ö rn y e ze te t ig é n y e ln e k , e z é rt a le g u tó b b i idő kig e lfo g a d o tt v o lt az a n é z e t, h o g y M a g y a ro rs zá g klim a tik u s viszo n yai k ö z ö tt n em kell szám o lni a h azai te rm e s zté s ű ta k a rm á n y o k a f la to x i nszen n y e z e tts é g é v e l. Ebben az összesítésben a sze rző k m e g á lla p ítjá k és iro d a lm i a d a to k k a l b izo n y ítjá k , h o g y a g lo b ális fe lm e le g e d é s s e l p árh u zam o s an , kü lön ö sen az ö n tö z ö tt t e r ü le te ­ ken, szá m o ln i kell a ta k a rm á n y -a la p a n y a g o k , elsősorban a ku ko rica, A sperg ilu sfe rtő z ö tts é g é v e l és kö ve tke zm én y es a fla to x in s z e n n y e z e tts é g é v e l. M e g á lla p ítjá k , h o g y a ve szé ly n övek ed ése e lle n é re , n em kell szá m o ln i a hazai te rm e s zté s ű ta k a r­ m á n y o k a fla to x in s z e n n y e z e tts é g é b ő l szárm azó á lla ti m e g b e te g e d é s e k k e l. U g y a n a k ­ kor v á rh a tó a te rm e lő i te j a fla to x in M 1 s ze n n y e ze tts é g é n e k g y a k o rib b á vá lása , a m e ly fe lté te le z h e tő e n n em v e z e t e m b e ri m e g b e te g e d é s e k h e z, d e a szigorú szabályozás k ö v e tk e z m é n y e k é n t, a kö zfo g y a s ztá s tó l e lt ilto tt te jm e n n y is é g m ia tt, a te rm e lő k e t je le n tő s veszteség é rh e ti. A s ze rző k szü kség esnek lá tjá k a kukorica A sperg illusreziszten ciára tö rté n ő n em e sítés ét, v a la m in t az e lé rh e tő fiz ik a i, kém iai és e g yé b (a k ö zle m é n y b e n ö s s ze fo g la lt) m egelőzési m ó d szerek alk a lm a zá s á t. Sum m ary. A fla to x in s a re seco n dary m e tab o lic products o f A s p e rg illu s fu n g i, firs t o f all o f A . flavu s, A . parasiticu s and A . n om in u s. The firs t fo rm s o f th e a fla to x in s a re th e a fla to x in B1 and B2 t h a t a re te rrib le poisons, w h ic h b elo n g to th e g ro u p o f u ltim a te carcinogens. D ue to th e d e lic a te e n v iro n m e n ta l re q u ire m e n ts o f A sperg illus fu n g i (h ig h te m p e ra tu re , high h u m id ity ) up to re ce n tly th e presence and significance o f th e s e fu n g i in co u ntries o f m o d e ra te clim a te had been exclu ded. In 2012 th e Ita lia n re p re s e n ta tiv e o f th e e a rlie r es tab lis h e d an d e ffe c te d Rapid A le rt System fo r Food and Feed (RASFF) has re p o rte d th e presence o f a fla to x in M 1 and M 2 in b u lk m ilk sam ples im p o rte d fro m Flungary. F o llo w in g th e a le rt n u m b e r o f H u n g a rian D a iry Enterprises launched in v es tig atio n s and fo u n d a fla to x in m e ta b o lite s a b o v e th e to le ra b le level (0.05 p g /k g ) in th e m ilk o f a b o u t a d o ze n d a iry fa rm . Scrutiny o f th e re le v a n t lite ra tu re has re ve aled th e increasing presence o f a fla to x in m e ta b o lite s in b o v in e m ilk pro du ced in C entral Europe. It w a s seen to o , th a t A sperg illus in fe ctio n o f cereals, especially m aize, has increased recently. This u n d es irab le d e v e lo p m e n t has been u n a n im o u sly a ttrib u te d to th e effe c ts o f g lo b a l w a rm in g . The p a p e r o v e rv ie w s th e ecological d em a n d s o f a s p e rg illa , th e m e ta b o lis m o f a fla to x in s in ru m in an ts, gives in fo rm a tio n a b o u t th e g ro w in g concern o f aflato xicosis in hum ans an d sum m arises th e ap p lic a b le a n a ly tic a l and p re v e n tiv e m eth o d s. T he a u th o rs u rg e th e acceleratio n o f research fo r g e n e tic resistance o f cereals a g a in s t microscopic fu n g i.

Aflatoxin hazai takarmány-alapanyagokban?

171

A L L A T H IG IE N IA J MAGYAR

ÁLLATORVOSOK 135. 179-186.

Az állathigiénia a gazdaságihaszonállat-tartásban az antibiotikum-felhasználás csökkentésének kulcsa*

1LAPJA1

2013/3

J. Hartung: Animal hygiene in farm animal keeping is the key of decrease in the use o f antibiotics

Jörg Hartung

Á lla th ig ié n ia i, Á lla tjó llé ti és H a szonállatv ise lke d é stan i In té zet, A la p ítv á n y i Á lla to rv o s tu d o m á n y i Főiskola. B ü n te n w e g 7. D -3 0 5 5 9 H a n n o ver

Ö sszefo glalás. A szerző ele m zi az á lla tite rm é k -te rm e lé s n e k az e lm ú lt 50 év b e n b e ­ k ö v e tk e z e tt óriási n ö v ek ed ésé t, a te rm e lé s ip a rs zerű vé v á lá s á t és ko n ce n trá ció já t. M in d e z e k új álla t-e g é s zs é g ü g y i kih ív á s o k a t s zü ltek , a m e ly e k re a m egelőzés erősítése k ín á lt m e g o ld á s t. M a g y a ro rs zá g é le n já rt e b b e n , m e rt 50 éve a la k u lt m eg az Á lla th ig i­ én iai Tanszék és a m a g y a r s za k e m b e re k n e k ke zd e m é n y e ző sze re p e v o lt a N e m ze tk ö zi Á lla th ig ié n ia i Társaság m e g a la p ítá s á b a n is. A szerző b e m u ta tja , h o g y az á lla tb e te g ­ sé g e k lek ü zd és ére és h o za m fo ko zás ra h aszn á lt a n tib io tik u m o k m e n n yis ég e h og yan n ő tt (az USA -ban 27 év a la tt ö tven sze re sé re). A h o z a m fo k o z ó k é n t tö rté n ő alkalm azás tiltá s a ó ta a g y ó g y k e ze lé s re fe lh a s z n á lt a n tib io tik u m o k m e n n yis ég e tö b b o rszág b an m e g d u p lá z ó d o tt. Javaslato t ad az a n tib io tik u m o k k ö rü lte k in tő alk alm azá sá ra és a reziszten s kó ro k o zó k te rje d é s é n e k m e g a ka d á ly o zá sá ra . Sum m ary. T h e a u th o r analyses th e co n sid erab le increase, co n ce n tra tio n and in d u s tri­ alisa tio n o f fa rm an im a l p ro d u ctio n in th e last 50 years. A ll o f th e s e changes resulted n e w challen ges, an d d u e to th is s itu a tio n p re v e n tio n cam e in to th e fro n t. H u n g a ry w a s p ro m in e n c e in it w ith th e fo u n d a tio n o f th e D e p a rtm e n t o f A n im a l H y g ien e 50 years ag o an d th e H u n g a rian scientists p layed a s ig n ific a n t ro le in th e fo u n d a tio n o f th e In te rn a tio n a l S o ciety fo r A n im a l H y g ien e to o . The a u th o r show s th e raise o f th e use o f an tib io tic s in th e tre a tm e n t o f diseases and as g ro w th p ro m o ters (50 tim es m o re an tib io tic s used in th e USA d u rin g th e past 27 years). Since th e ban o f th e a n ti­ biotic g ro w th p ro m o ters in som e co u ntries th e use fo r tre a tm e n t is d o u b le d . Advises fo r carefu l use a re also p ro vid e d to p re v e n t th e spread o f a n tib io tic resistance.

Az antibiotikum-felhasználás csökkentése

179