MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET

Kötelező előadások (jogász szak) ETR kód:

MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET

J3:MAJT (1) JL4: MAJT (1)

első szemeszter A magyar alkotmánytörténet a jelenlegi oktatási struktúrában sajátos bevezető és előkészítő funkciót lát el. A gimnázium után a felvett diákok jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen stúdiumokat fog folytatni. A magyar alkotmánytörténet egyik feladata az első éves joghallgatók “átvezetése” a gimnáziumi történelmi tananyagtól a jog terrénumába. Feltételezve a diákok történelmi jártasságát a magyar alkotmánytörténet oktatásának célja tehát, hogy szisztematikus, áttekintő ismereteket szerezzenek hallgatóink az ezer esztendős magyar alkotmányról, hogy világos képet kapjanak a magyar alkotmánytörténet során kiépült vagy kiépíteni tervezett állammodellekről, továbbá, hogy a magyar alkotmány olyan alapintézményei, mint az országgyűlés, az államfő, a kormány, a törvénykezési szervek, a közigazgatás szervei és szervezetrendszere, a korábbi oktatási koncepcióknál mélyebben tárgyaltassanak. Célja továbbá a tárgy oktatásának, hogy kiemelje a sajátosan magyar fejlődési motívumokat az államélet történetéből, és ezzel egyidejűleg hangsúlyozza az európai hatások magyar államfejlődésre gyakorolt befolyását, rámutasson az európai történeti fejlődésben elfoglalt különleges helyzetünk (szélső-nemzet mivoltunk és a kelet-nyugati kapcsolatok csomópontjaként megfogalmazódott közvetítő létünk) következményeire. Feladata továbbá, hogy az alkotmánytörténet kérdéskörén belül jó néhány közjogi intézmény történeti megalapozását, definiálását végezze el, miként az önkormányzatiság, választójog, parlamentarizmus, parlamenti jogok. Az előadások időpontja Nappali tagozat: kedd 10.00-12.00 Vécsey auditórium (VIII. tanterem) Osztatlan levelező tagozat: péntek 09.30-12.20 Vécsey auditórium (VIII. tanterem) Az előadások tematikája 1. A magyar feudális állammodellek. Bevezetés 2. A szentkorona-eszme. Rendi képviselet – rendi országgyűlés 3. Az államfő a monarchiában; a királyi tanács és a rendi kormányzat 4. Feudális önkormányzatok és helyi igazgatás 5. A bíráskodási szervezet alakulása 1848 előtt 6. Erdély és Horvátország a magyar történelemben. Nemzetek és nemzetiségek 7. Polgári állammodellek Magyarországon, polgári alkotmányosság 8. Parlament, választójog a polgári korban 9. Az államfő: király és kormányzó; köztársasági elnök 10. A polgári kormányzat 11. Önkormányzatok a polgári korban 12. A polgári igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 13. A 20. század második felének alkotmányos tendenciái Magyarországon.

14. A 20. század második felének totalitárius tendenciái Magyarországon Tananyag és a vizsga anyaga A magyar alkotmánytörténet című kurzus tananyagát (és egyben a vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények). Kötelező irodalom  Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey B.) 5. átdolg. kiadás, Bp., 2003. Osiris

Kiadó  A magyar állam- és jogtörténet forrásai (szerk.: Mezey B.), Bp., 2002. Osiris Kiadó  Horváth A.-Völgyesi L.: Jogtörténeti atlasz, Bp., 1999. Rejtjel Kiadó Ajánlott irodalom    

Béli Gábor: Magyar jogtörténet, Budapest-Pécs, 1999. Dialog Campus Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Bp., 2000. Osiris Stipta István: A magyar bírósági szervezet története, Debrecen 1998., Multiplex Média Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey B.) 4. kiadás, Bp., 2007. Osiris Kiadó

A tárgyat oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár A számonkérés formája szóbeli kollokvium Előadók        

Bódiné dr. Beliznai Kinga adjunktus Dr. Gosztonyi Gergely tanársegéd Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Képes György adjunktus Dr. Máthé Gábor professor emeritus Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Dr. Révész T. Mihály címzetes egyetemi tanár Dr. Völgyesi Levente adjunktus

ETR kód:

MAGYAR JOGTÖRTÉNET

J3:MAJT (2) JL4:MAJT (2)

második szemeszter A magyar jogtörténet oktatásának fő célja az alkotmánytörténet politikai ihletettségű kötöttségeitől megszabadított jogtörténetet a lehetséges kereteken belül a legfontosabb jogágak saját intézményfejlődésének tükrében tárgyalni és bemutatni. A tantárgy oktatásának rendszere az egyes jogágak belső történetére épül, s a jogágak sajátos törvényszerűségeit, terminológiai rendszerét, intézményeit kívánja napjainkig elvezetni. A jogtörténet a második szemeszterben már szakmai történet, építve bizonyos római jogi ismeretekre és a jogi alaptan első szemeszteres tananyagára, a magyar történeti-jogi szóhasználat megismertetésével vezeti be a hallgatókat a nemzeti jog ismereteibe. A tárgy előadásai során különösen fontosnak ítéli a tanszék a jogágak történetének ismertetése mellett a magyar jogrendszer és a jogágazatiság kialakulásának historikus korszakait, a jogforrások belső és külső történetét, a jogforrások egymáshoz való viszonyának és a jogalkotásnak históriáját. Feladatának tekinti a tanszék továbbá, hogy a tárgy tanításának keretében a magyar jogi kultúra alapvető dokumentumait megismertesse a hallgatókkal, a magyar jogi kultúra szellemiségét, evulócióját és revulóciós töréseit világossá tegye a hallgatók előtt. A tárgy előadása során külön foglalkozunk a magyar jog tanításának históriájával, a magyar jogtudomány fejlődésével, a természetjogtól a szovjet modell hatása alatt álló tudományos munkálkodásig. Feladata még a jogtörténet stúdiumának a magyar jogtörténetírás és a jogtörténet oktatásának előadása, a nemzeti jogtörténet tudományos gyarapodásának hiteles bemutatása. Az előadások időpontja Nappali tagozat: kedd 10.00-12.00 Vécsey auditórium (VIII. tanterem) Osztatlan levelező tagozat: péntek 09.30-12.20 Vécsey auditórium (VIII. tanterem) Az előadások tematikája 1. A magyar feudális – rendi jogrendszer jellemzői. Jogalkotás és jogképződés 2. Magánjogi jellegű intézmények a hűbéri és a rendi korszak jogában 3. Házasság és család a magyar jogtörténetben 4. Bűnök és büntetések a feudális Magyarországon 5. Eljárásjogi intézmények a feudális Magyarországon 6. A polgári átalakulás hatása a jogrendszerre: a modern jog sajátosságai 7. Modern magánjogi intézmények kialakulása a magyar jogban 8. A kereskedelmi jog kialakulása és fejlődése 1945-ig 9. Egyházpolitikai törvényhozás Magyarországon – Polgári házasság és anyakönyvezés 10. A modern büntetőjog kialakulása; a Csemegi-kódex 11. A reformirányzatok a büntetőjogban – a századforduló újdonságai 12. Polgári eljárás a polgári Magyarországon 13. Büntetőperes eljárás a polgári Magyarországon 14. A szovjet típusú jog Magyarországon

Tananyag és a vizsga anyaga A magyar jogtörténet című tantárgy tananyagát (és egyben a vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények). A második szemesztert alapvizsga zárja, melynek tárgya az első szemeszter „Magyar alkotmánytörténet” című tárgy teljes anyaga is. Kötelező irodalom  Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey B.), Bp., 2007. (4. kiadás) Osiris Kiadó  A magyar jogtörténet forrásai (szerk.: Mezey Barna), Bp., 2002. Osiris Kiadó  Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti atlasz, Bp., 1999. Rejtjel Kiadó

Ajánlott irodalom  Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog, Budapest-Pécs, 2002. Dialog-

Campus  Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Bp. 2000. Osiris Kiadó  Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe, Budapest-Pécs 2004. Dialog-Campus  JogtörtéNet 2003. Apertus Közalapítvány Számonkérés formája szóbeli alapvizsga A tárgyat oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Előadók         

Bódiné dr. Beliznai Kinga adjunktus Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Gosztonyi Gergely tanársegéd Dr. Képes György adjunktus Dr. Lányi Tamás jogtanácsos, meghívott előadó Dr. Máthé Gábor professor emeritus Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Dr. Révész T. Mihály címzetes egyetemi tanár Dr. Völgyesi Levente adjunktus

Kötelező előadások (politológia szak) EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET

ETR kód: P2:EAP (1)

első szemeszter A politológus alapképzésben oktatott tárgy alapvető célkitűzése az európai alkotmányfejlődésbe ágyazott képviseleti modellek történetének áttekintő ismertetése, s ezen keresztül a parlamentáris, illetőleg attól eltérő kormányzati rendszerek tanulmányozása. A stúdium összehasonlító alkotmánytörténeti koncepciót valósít meg: a történeti fejlődést bemutató előadások tartalmi megközelítése Európa régióinak jellegzetességeire épül. Szakítva a korábbi egyetemes történeti felfogással, mely az európai történelem fókuszává az európai nyugatot tette, előadásaink közel azonos súllyal foglalkoznak Európa különféle régióival. A tantárgy koncepciója szerint az egyes régiók fejlődési törvényszerűségeinek részletes ismerete nélkül nem értelmezhető különbözőségük, ennél fogva szükségképpen felületes kép alakul ki a hallgatóban a szélső nemzetekről, de hiányos információi lesznek az angolszász peremről is. Erre az alapra kerül azután fel a képviseleti rendszerek fejlődésének előadása: a törzsi demokratikus képviseleti szerkezettől a szabadságok eltérő köreire épülő, majd rendibe forduló középkori képviselet, a modern polgári teóriák kritikából fakadt majd valóság által alakította képviseleti megoldásai a polgári berendezkedésnek. A közvetett és a közvetlen képviselet elméleti alapjai és gyakorlati megvalósításai, s végül a 18-20. század legnagyobb hatású képződménye a parlamentáris kormányrendszer. A tananyag második egységét a hatalmi ágak történeti modelljeinek fejlődése és a hatalommegosztás kialakult módozatai egészítik ki. Az előadások időpontja csütörtök 16.00-18.00 óra Fayer auditórium (VI. tanterem) Az előadások tematikája 1. Állam, jog, alkotmány - az alkotmány- és a parlamentarizmustörténet alapfogalmai 2. Az átmenet modellje: barbár államok alkotmányai 3. A koraközépkor modellje: a frank birodalom. A frank alkotmány jellegzetességei 4. A frank birodalom utódállamai I. A francia alkotmány 5. A frank birodalom utódállamai II. A német birodalom alkotmánya 6. A hűbériség "javított" kiadása: az angol alkotmány 7. Európa régiói - az északi periféria 8. A déli régió: Hispánia, Itália, Balkán 9. Kelet-Közép-Európa sajátos fejlődése 10. Túl Európa politikai határain: Bizánc és perifériái 11. Európa korszakai, alkotmánytörténeti változások (patrimonialitás, hűbériség, rendiség) 12. Alkotmányos teóriák - középkori alkotmány 13. A képviselet formái és fejlődése - Az angol képviselet kezdetei; az angol parlament A francia képviselet kezdetei; a francia általános gyűlés - A német képviselet kezdetei; a birodalmi gyűlés

14. A magyar képviselet kezdetei; a parlamentum generale, a diéta - a magyar történeti alkotmány Tananyag és a vizsga anyaga Az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet című tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek és tanulmányok. Kötelező irodalom  Mezey B.-Szente Z.: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet Bp., 2003.

Osiris Kiadó Számonkérés formája írásbeli kollokvium A tárgyat oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Előadók      

Bódiné dr. Beliznai Kinga adjunktus Dr. Gosztonyi Gergely tanársegéd Dr. Képes György adjunktus Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Dr. Szente Zoltán tudományos főmunkatárs, meghívott előadó Dr. Völgyesi Levente adjunktus

EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET

ETR kód: P2:EAP (2)

második szemeszter A politológus alapképzésben oktatott tárgy alapvető célkitűzése az európai alkotmányfejlődésbe ágyazott képviseleti modellek történetének áttekintő ismertetése, s ezen keresztül a parlamentáris, illetőleg attól eltérő kormányzati rendszerek tanulmányozása. A stúdium összehasonlító alkotmánytörténeti koncepciót valósít meg: a történeti fejlődést bemutató előadások tartalmi megközelítése Európa régióinak jellegzetességeire épül. Szakítva a korábbi egyetemes történeti felfogással, mely az európai történelem fókuszává az európai nyugatot tette, előadásaink közel azonos súllyal foglalkoznak Európa különféle régióival. A tantárgy koncepciója szerint az egyes régiók fejlődési törvényszerűségeinek részletes ismerete nélkül nem értelmezhető különbözőségük, ennél fogva szükségképpen felületes kép alakul ki a hallgatóban a szélső nemzetekről, de hiányos információi lesznek az angolszász peremről is.

Erre az alapra kerül azután fel a képviseleti rendszerek fejlődésének előadása: a törzsi demokratikus képviseleti szerkezettől a szabadságok eltérő köreire épülő, majd rendibe forduló középkori képviselet, a modern polgári teóriák kritikából fakadt majd valóság által alakította képviseleti megoldásai a polgári berendezkedésnek. A közvetett és a közvetlen képviselet elméleti alapjai és gyakorlati megvalósításai, s végül a 18-20. század legnagyobb hatású képződménye a parlamentáris kormányrendszer. A tananyag második egységét a hatalmi ágak történeti modelljeinek fejlődése és a hatalommegosztás kialakult módozatai egészítik ki. Az előadások időpontja csütörtök 16.00-18.00 óra Fayer auditórium (VI. tanterem) Az előadások tematikája 1. A modern állam teóriája – Nyugat-Európa abszolutizmusai. Közép-európai abszolutizmusok – a felvilágosult modell 2. Állam- és kormányformák. Alkotmányfogalom és emberi jogok. Államszerkezetek: föderális és unitárius. 3. A pártok kialakulása és az angol modell. Európai pártok – liberális, konzervatív, keresztény és szocialista pártok. Változások. Modern párttipológia 4. A választójog történeti útja. Előzmények és fejlődés. Választási rendszerek történeti modelljei 5. Parlamentek – parlamenti jogok – a parlament működése. A parlament feloszlatása. A parlament eszközei a kormány parlamentáris felelősségre vonásának érvényesítéséhez 6. Kormányzat, kormányzati rendszerek, kormányformák 7. A bírói hatalom 8. Angol parlamentarizmus 1918-ig 9. A forradalmi hullámok alkotmányai (francia alkotmányok, restauráció – belga alkotmány 1831-ben – a júliusi monarchia rendszere) 10. Skandinávia – Perifériából centrum. A skandináv államok alkotmányfejlődése 11. Ausztria és Magyarország 1918-ig 12. Történeti változások 1848 és 1945 között: Franciaország, Németország, Olaszország, Szovjet-Oroszország 13. A nem parlamentáris alternatívák (Az amerikai modell) Tananyag és a vizsga anyaga Az európai alkotmány és parlamentarizmus történet című tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek és tanulmányok. Kötelező irodalom  Mezey B.-Szente Z.: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet Bp., 2003.

Osiris Kiadó Ajánlott irodalom  Szente Z.: Bevezetés a parlamenti jogba, Budapest, 1998. Atlantisz Kiadó

 Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. 349.

Számonkérés formája szóbeli kollokvium A tárgyat oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Előadók     

Bódiné dr. Beliznai Kinga adjunktus Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Dr. Képes György adjunktus Dr. Szente Zoltán tudományos főmunkatárs, meghívott előadó Dr. Völgyesi Levente adjunktus

Kötelező előadások (igazságügyi igazgatási szak) MAGYAR ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNET

ETR kód: I1:MAKT

első szemeszter A magyar alkotmány- és közigazgatástörténet stúdium elsődleges célja, hogy az igazságügyi igazgatás BA szakos hallgatókkal megismertesse a magyar alkotmányos rendszer történeti alapjait és alapfogalmait, hozzásegítve őket a későbbi tanulmányaik során megismerendő hatályos magyar alkotmány, parlamentarizmus, közigazgatási szervezet, bírósági rendszer megértéséhez. A képzés feladata az intézménytörténeti gyökerek és hagyományok megismertetése és megértetése, a hallgatók szemléletmódjának a történeti megközelítéssel való gazdagítása. A jogalkalmazással, igazgatással foglalkozó szakemberek jogi kultúrájához adalékként kínálja a tárgy a jogrendszer statikus szemlélete (az éppen hatályos jogi normák gépies alkalmazása) helyett a mélyebb megértést, a történeti gyökerek és hagyományok ismeretét. A tantárgy fő célkitűzése, hogy a jogalkalmazás és jogszabály-előkészítés különböző szintjein tevékenykedő szakemberek, köztisztviselők kellő történeti megalapozottsággal közelítsenek jogi kérdésekhez, s ezzel nagy mértékben segítsék elő jogrendszerünk koherenciájának megteremtését a fogalomhasználattól a gyakorlati jogi problémák megközelítéséig és a mindennapi jogértelmezésig. Az előadások időpontja szombat 12.00-16.00 Nagy Ernő auditórium (VII. tanterem) Az előadások tematikája 1. Alkotmány, alkotmánytörténet, jogtörténet. A magyar alkotmánytörténet fő vonalai. Magyarország Európában - Államforma, kormányforma. Polgári állammodellek Magyarországon 2. Az államfő intézménye, jogállása a monarchiában - Köztársasági kísérletek. Az államfő a köztársaságban 3. A magyar Országgyűlés szervezete és működése a polgári korban - A népképviseleti választójog története Magyarországon 4. Kormány, kormányzati felelősség a polgári államban - A közigazgatás szervei. Centralizáció, dekoncentráció. A szakigazgatás 5. A polgári kor önkormányzata. Törvényhatóság, helyhatóság. A testületi önkormányzatok - A bírói hatalom fejlődése a magyar jogtörténetben. A bíró alakja a magyar joghistóriában. A bírói függetlenség 6. Az igazságszolgáltatási szervezet fejődése Magyarországon. Bíróság, ügyészség, ügyvédség - A hiteles tevékenység története Magyarországon. A billogostól a közjegyzőig 7. Szabadságjogok a polgári államban - Hatályos alkotmányunk történeti gyökerei

Tananyag és a vizsga anyaga A magyar alkotmány- közigazgatás-történet című kurzus tananyagát (és egyben a vizsga anyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt tankönyvek. Kötelező irodalom  Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey B.) 5. átdolg. kiadás, Bp., 2003. Osiris

Kiadó Ajánlott irodalom  Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a

tanácsrendszer létrejöttéig, Bp., 1976. Akadémiai Kiadó  Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Bp., 2000. Osiris Kiadó  Stipta István: A magyar bírósági szervezet története, Debrecen 1998., Multiplex Média

Számonkérés formája írásbeli beszámoló A tárgyat oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár A kurzus vezető oktatója: Dr. Képes György adjunktus Előadók     

Bódiné dr. Beliznai Kinga adjunktus Dr. Gosztonyi Gergely tanársegéd Dr. Képes György adjunktus Dr. Mezey Barna egyetemi tanár Dr. Völgyesi Levente adjunktus

Alternatív előadások A MAGYAR BÜNTETŐJOGI KODIFIKÁCIÓ TÖRTÉNETE (ALTERNATÍV KURZUS)

ETR kód: JL3:ALT (2): BKT

ötödik szemeszter Az előadások időpontja péntek 14.30-15.50 Nagy Ernő auditórium (VII. tanterem) Az előadások tematikája 1. A feudális rendi büntetőjog Európában. A magyar feudális rendi büntetőjog. 2. Európai kodifikációk, az első büntető törvénykönyvek. A büntetőjogi kodifikáció eszmeáramlatai. 3. A magyar büntető kodifikáció kezdetei, az 1712. évi javaslat. A felvilágosodás hatásai: az 1795. évi javaslat. 4. Reformkori törekvések: 1827., 1843. évi plánumok. Az 1848/49-es törvényhozás büntető tárgyú szabályai. 5. Az osztrák monarchikus diktatúra kodifikációja, az 1852. évi Strafgesetz. A kiegyezéses korszak büntetőpolitikai programja 1867-1874. 6. A klasszikus büntetőjog magyar kodifikációja: a Csemegi-kódex. Kriminológiai irányok: az első büntető novella. 7. Fellépés a megrögzött bűnelkövetők ellen: dologház (1913) és szigorított dologház (1928). A szovjet típusú szocializmus büntető kódexe. Tananyag és a vizsga anyaga A magyar büntetőjogi kodifikáció története című kurzus tananyagát (és egyben a vizsga anyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek). Kötelező irodalom  Mezey Barna: A büntetőjogi kodifikáció kezdetei Magyarországon. (Bónis György az

első magyar büntető kódex tervezet). In: Jogtörténeti Szemle 2004. I. 55-57. o.

 Jogtörténeti Szemle 2008/4. szám. A büntető novella kibocsátásának 100. évfordulója

alkalmából 2008. június 19-én az ELTE Állam,- és Jogtudományi Karán rendezett tudományos emlékülés előadásai: Balogh Elemér: A magyar büntetőjogi dogmatika kezdetei Máthé Gábor: Adalékok a büntető-gyakorlat kérdéseihez a két nagy kodifikáció között P. Szabó Béla: Bernolák Nándor, az I. büntető novella egyik kodifikátora és kommentátora Madai Sándor: A csalás tényállása a Csemegi-kódex és az I. Büntető novella tükrében Bárándy Péter: A feltételes elítélés megjelenése a magyar büntetőjogban az I. büntető novella révén.

Mezey Barna: Ami az első büntető novellából kimaradt. Törvényi válaszok a közveszélyességre Papp László: Új büntetőjogi irányzatok a századfordulón: a kriminálantropológia megjelenése Magyarországon Ajánlott irodalom  A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére. Jogtörténeti Értekezések 26.

Budapest 2001. Osiris Kiadó, 78 p.  Mezey Barna: Börtönügyi törvényjavaslat 1843-ban, Acta Facultatis Politico-iuridicae

Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, tom. XXXI. 1989 [1991], 65-94.  Mezey Barna: A büntető hatalom és a magyar liberalizmus (A büntető hatalom és a büntető kodifikáció az első liberális nemzedék gondolkodásában, in: Hatalommegosztás és jogállamiság, Jogtörténeti Értekezések 19. kötet, [Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke], Budapest 1998, 27-35. Számonkérés formája írásbeli beszámoló A tárgyat oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár A kurzus vezető oktatója: Dr. Máté Gábor professor emeritus Előadók       

Bódiné dr. Beliznai Kinga adjunktus Dr. Gosztonyi Gergely tanársegéd Dr. Horváth Attila egyetemi docens Dr. Képes György adjunktus Dr. Máthé Gábor professor emeritus Dr. Révész T. Mihály címzetes egyetemi tanár Dr. Völgyesi Levente adjunktus