Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011
Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE 2012. április 23
„Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikat, s így mindegyik determinált.” (József Attila: Magad emésztő)
2012. április 23
Az előadás főbb gondolatkörei 1.) Világgazdasági folyamatok – válság és kiútkeresés 2.) Európa a nemzetközi adóversenyben és adóverseny az Európai Unióban 3.) Az adók és járulékok felértékelődési trendjei 4.) Az EU27 országok adórendszerei és strukturális jellemzői: • Direkt, indirekt adók és szociális járulékok, • Fogyasztást, munkát és tőkét terhelő adók és járulékok 5.) A 25 éves évforduló előtt álló hazai adó- és járulékrendszer átfogó értékelése 6.) A hazai adómodernizáció kívánatos és lehetséges irányai 2012. április 23
A globális és átfogó válság főbb fázisai Bankrendszer megroggyanása
• befektetések drámai leértékelődése, • megtakarítási hajlandóság csökkenés • bankok, befektetési alapok tömeges megszűnése, • befektetési hajlandóság drámai zuhanása, • bizalomvesztés
2007-2008
Pénzügyi válság • bankrendszer stabilizációja, • tartalékolási terhek, • ktgv bevételnövelő intézkedések, • árfolyamveszteség kompenzációja, • kölcsönforrások bedugulása,
2008-2009
Gazdasági válság Szociális válság • GDP csökkenés, • piacvesztés • munkahelyek leépítése, • üzleti elbizonytalanodás
2009-2011 2012. április 23
• jövedelemvesztés, • életminőség differenciálódása, • munkanélküliség,
2011-2012
Forrás: Pitti Zoltán szerkesztése
„A globális adósságállomány jelenleg a világ által előállított GDP érték háromszorosának felel meg”
Forrás: Európai Politikai Tanulmányok Központja, 2011 2012. április 23
„Eredeti” válságfelhalmozás a világban • Reálgazdasági folyamatok és pénzügyi folyamatok erőteljes távolodása; • Gazdasági válság (növekedési ütem mérséklődése), • Szociális válság (munkahelyek leépítése, jövedelmek befagyasztása, megélhetési költségek emelkedése), • Költségvetési hiány és az adósságállomány felfutása a fejlett országokban (USA, EU) • Pénzügyi rendszerek (US €, euró) megingása, • Észak-Afrika (politikai dominó és az olajárak emelkedése – gazdasági következményei), • Japán (földrengés és az atomkatasztrófa kára a GDP 45%-a, ám ennél nagyobb a jövőbeni energiapolitikát érintő negatív hatása), 2012. április 23
Túlzott figyelem a fiskális és monetáris folyamatokra, s megfeledkezünk a reálgazdaságról • Exportképesség és importigény különbsége, a külkereskedelmi mérleg alakulása (lásd: PIIGS országok kontra Magyarország); • FDI áramlás (külföldi források fogadása helyett tőkeexport); • A bruttó hozzáadott értéknek a kibocsátás arányában mért gyengülése, s a teljesítmények végletes differenciálódása, • A jövedelemalapú bruttó hozzáadott értéken belül a munkajövedelmek csökkenése, illetve ezzel ellenkezőleg a bruttó működési eredmény, vagyis a profit emelkedése (következmény a fizetőképesség gyengülése, s ennek hiányában a belső piacra termelő gazdaság növekedési esélyeinek romlása); • A termelési szerkezet romlása (erőforrások alacsonyabb hatékonyságú ágazatokba áramlása); • Regionális közeledés helyett a régiók távolódása, az életminőség differenciálódása 2012. április 23
FDI állomány (inward stock) a „triász” térségeiben, 2010 Észak-Amerika 4 012 Mrd US $
EU-15 országok 6 212 Mrd US $
EU-12 országok 679 Mrd US $ Közép- és Dél-Amerika 1 307 Mrd US $
Kína - Hong Kong 2 467 Mrd US $
Yearly FDI inflows (mrd $)
1971 Japán 215 Mrd US $
Forrás: World Investment Report United Nations, Geneva, 2012.2011 április 23
1744 1185
1244
2007 2008 2009 2010
Az EU27 országokba érkező és a közösségből kiáramló működő töke éves értéke (FDI) 1000
billion US $
500
0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
-500
-1000
inflow
outflow
balance
-1500
2012. április 23
Forrás: World Investment Report adatai
Az FDI áramlás jellegzetességei • A vállalkozások élnek a szabadságelvek alkalmazásával; • A tőkeáramlás tipikus következménye a felvásárlás, az egyesülés, a privatizációs lehetőségeket kihasználó tulajdonszerzés, illetve zöldmezős beruházások; • A tőkeáramlás következtében a vállalkozások átlépik az országhatárokat, miközben a nemzetállamok továbbra is nemzeti határok között működnek; • Erősödő kompatibilitási probléma a piacgazdaság feltételrendszer, illetve az állam helyét és szerepét kijelölő konzervatív gondolkodás érvényesülése 2012. április 23
GDP teljesítmény alakulása Magyarországon (1987-2012) % 8,0
növekedés és felzárkózás
6,0 4,0
visszaesés
2,0
stabilizáció 2011
2009
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
-2,0
1987
0,0
-4,0 -6,0
átalakulási válság
-8,0 -10,0 -12,0 -14,0
Forrás:2012. KSHáprilis és az 23 MNB adatai alapján a szerző összeállítása
A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők (1997-2011) Hozzáadott-érték Hozzáadott-érték 100,0% 100,0%
Létszám Létszám többlet többlet -0,4––0,6 0,6% % -0,4
Tőke Tőke gyarapodás gyarapodás 68,7––69,5% 69,5% 68,7
Termelékenység Termelékenység 31,3%-31,5% 31,3%-31,5%
Munka Munka intenzitás intenzitás 3,3-3,4% 3,3-3,4%
Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?! 2012. április 23
Tőke Tőke intenzitás intenzitás 27,8%-28,0% 27,8%-28,0%
Európa és a közelmúlt • Lelassult növekedési ütem, romló versenyképesség, amit a világgazdasági válság tovább súlyosbított, • Költségvetési hiány és adósságállomány drámai felfutása (megkésett korrekció), • Eurózóna fenyegetettsége (Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Belgium, Spanyolország), • Lisszaboni program meghiúsulása (integráció erősödése helyett gyengülés, közösségi célok fedezet nélkül, intézményrendszer alacsony hatékonysága), • Demográfiai bomba (korösszetétel, nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válása, migrációs terhek), • Közösségi jövőkép elhomályosulása, kételyek az Európa 2020 programmal szemben 2012. április 23
Az EU főbb működési jellemzői alapján megvonható következtetések • Az EU megkésve és erőtlenül reagált a világgazdasági folyamatok kedvezőtlen változására; • A válságkezelő intézkedések többsége nem közösségi szintű, hanem nemzetállami jellegű (a protekcionizmus erősödő veszélyével); • A nemzetállami intézkedések alapvetően bevételtúlsúlyosak és a kiadási oldal racionalizálása bizonytalan elvi alapokon nyugszik; • Az euró övezet országainak nagyobbik felében csak most kezdődik a válság idején felhalmozott iszonyatos költségvetési deficitek leépítése; • Összességében az EU még mindig csak a válságkezeléssel foglalkozik, s még halvány jelei sincsenek meg a válság utáni helyzetre történő felkészülésnek (az Európa 2020 program – jelenleg – semmivel nem nyugszik biztosabb alapokon, mint a lisszaboni program) 2012. április 23
GDP in current prices (total in EUR millions and EUR/inhabitant), 2010 3 000
90 000
A GDP összértéke és a fajlagos mutatók differenciáltsága alapján az euró övezet nem optimális valutaövezet
70 000 60 000 50 000
1 500 40 000 1 000
30 000 20 000
500
GDP érték
€/inhabitant
2012. április 23
EE
CY
LV
LT
BG
SI
LU
SK
HU
RO
CZ
IE
PT
FI
DK
EL
AT
SE
PL
BE
NL
ES
IT
UK
FR
0
MT
10 000 0
EUR/inhabitant
2 000
DE
GDP éves értéke (billions of €)
2 500
80 000
Az EU27 országok konszolidált adósságállománya a GDP arányában (2007-2010) 160% 140%
2007
120%
2010
100% 80% 60% 40%
2012. április 23 Eurostat – Data Explorer adatai alapján Forrás:
EE
BG
LU
RO
CZ
LT
SI
SK
SE
DK
LV
EU12
FI
PL
ES
CY
NL
MT
AT
UK
EU27
HU
FR
EU15
DE
PT
IE
BE
IT
0%
EL
20%
A PIIGS országok és Magyarország konszolidált adósságállománya a GDP arányában (2000-2013) 250,0%
200,0% Greece
150,0% Italy
100,0%
Portugal Hungary
50,0% Spain Ireland
**2013
**2012
2010
*2011
2012. április 23
2009
2008
2007
2006
2005
2004
0,0%
A gazdasági válság mélységét és tartósságát meghatározó tényezők • A belső piac mérete (EL, SI, IE, de PL, ES); • A pénzügyi rendszer fertőzöttsége (UK, IT, ES); • Nemzetközi „kitettség” és transznacionalizálódási index alakulása (HU, SK); • A külker kapcsolatok kiegyensúlyozottsága és/vagy egyensúlyhiányos állapota; • A belső keresletben rejlő piacbővítés esélye; • A gazdaságpolitika kiszámíthatósága (hitelképesség, üzleti bizalmi index, munkavállalók biztonságérzete); 2012. április 23
Az EU27 adósságállomány leépítésének programfüggő változása 120,0
80,0
60,0
40,0
Kemény korrekció
Korrekció nélkül 2012. április 23
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2002
0,0
2001
20,0
2003
„22-es csapdája”: a kemény korrekció társadalmi ellenállásba ütközhet, de korrekció nélkül nincs kilábalási esély 2000
adósság a GDP arányában
100,0
mérsékelt korrekció
Az EU27 országok GDP arányában számolt költségvetési bevételeinek változása 2010 és 2012 között
(%)
60,0
Csökkenő bevételi részarány
Növekvő bevételi részarány
50,0
40,0
30,0
20,0
2010
2011 2012. április 23
2012
ES
LT
AT
UK
NL
RO
CZ
SI
DE
LV
PT
SK
FI
LU
FR
EL
PL
MT
IE
HU
BE
BG
SE
CY
DK
EE
0,0
IT
10,0
Az EU27 országok GDP arányában számolt költségvetési kiadásainak változása 2010 és 2012 között
(%) 80,0
Csökkenő kiadási részarány
Növekvő részarány
70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0
2010
2011 2012. április 23
2012
DK
BE
SI
FR
LU
SE
EE
MT
CZ
FI
HU
EL
PL
AT
CY
NL
SK
BG
UK
DE
RO
ES
LT
LV
PT
IE
0,0
IT
10,0
Az EU-27 országok 2011. évi államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában – hiány szerint rangsorolva 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0
-10,0
3,6%
EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -4,7%
-20,0 Bevételek
Kiadások
Egyenleg
2012. április 23 Economic Forecast, Autumn 2011, EUROSTAT Source: European
IE
UK
EL
ES
PT
CY
SK
FR
SI
PL
LT
RO
NL
LV
CZ
DK
IT
BE
AT
MT
BG
FI
DE
LU
EE
SE
HU
0,0
-10,3%
Az EU-27 országok 2012. évi államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában – hiány szerint rangsorolva 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0
-10,0
-2,85%
IE
UK
EL
ES
SI
FR
SK
CY
BE
DK
PT
PL
RO
CZ
MT
LV
NL
AT
LT
HU
IT
EE
BG
LU
DE
FI
SE
0,0
-8,6%
EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -4,0%
-20,0 Bevételek
Kiadások
Egyenleg
2012. április 23 Source: European Economic Forecast, Autumn 2011, EUROSTAT
Adó- és járulékbevételek részaránya a költségvetés összes bevételeiből az EU27 országokban (2007-2010) 120%
100%
60%
adók az összbevételek %-ában, 2007
adók az összbevételek %-ában, 2010
2012. áprilisEurostat 23 Source: – Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés
LV
BG
FI
LT
RO
PT
HU
EE
IE
EL
NL
PL
CZ
SI
CY
SK
SE
DK
MT
FR
EU27
DE
AT
ES
UK
0%
IT
20%
LU
A költségvetési bevételeken belül magas arányú és viszonylag kiegyenlített az adó- és járulékbevételek szerepe
40%
BE
adósságráta (%)
80%
Adó- és járulékbevételek megoszlása főbb közteherviselési típusok szerint az EU15 országokban (1975-2011) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0
indirekt adók
direkt adók
szociális járulékok
2012. áprilisEurostat 23 Source: – Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés
*2011
2009
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
1987
1985
1983
1981
1979
1977
1975
0,0
A GDP arányos adóterhelés változása az EU27 országokban (2007-2010) 60%
csökkenő
emelkedő
50%
40%
30%
20%
10%
2007 április 23 Source: Eurostat – Data Explorer, 2012. 01.2012. 25-i letöltés
2010
EE
SI
AT
BE
NL
RO
PL
BG
LT
LV
SK
IE
EU12
ES
EL
CZ
MT
PT
CY
UK
HU
LU
DE
EU27
EU15
FI
IT
FR
SE
DK
0%
A GDP arányos adóterhelés változása klasszikus csoportosítás szerint az EU tagországokban (2007-2010) EU-15 2007
2010
EU-12 2007
HU
EU-27
2010
2007
2010
2007
2010
Indirekt adók
13,4%
13,2%
13,7%
13,3%
13,5%
13,2%
16,3%
17,1%
Direkt adók
14,0%
12,9%
8,5%
6,9%
13,6%
12,4%
10,3%
8,0%
Szociális járulékok
13,7%
14,2%
12,2%
11,7%
13,5%
14,0%
13,9%
12,7%
Adóteher összesen
41,1%
40,3%
34,4%
31,9%
40,6%
39,6%
40,5%
37,8%
2012. április2012. 23 01. 25-i letöltés alapján Pitti Zoltán számításai Source: Eurostat – Data Explorer,
Az EU27 országok GDP arányos adó- és járulékbevételei főbb közteherviselési jogcímek szerint, 2010 60% 50% 40% 30% 20%
Indirekt adók
Direkt adók
Szociális járulékok
2012. áprilisEurostat 23 Source: – Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés
BG
LT
RO
LV
SK
EU-12
PL
IE
ES
CZ
EE
EL
MT
PT
CY
LU
HU
SI
UK
NL
DE
EU-27
EU-15
FI
IT
AT
FR
SE
BE
0%
DK
10%
Közvetlen (direkt) adók a GDP százalékában (2007-2010) 35,0%
Csökkenő közvetlen (direkt) adóteher 30,0%
25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
2012. április 23
LT
SK
RO
EE
PL
EU-12
CZ
EL
HU
SI
PT
ES
IE
FR
DE
NL
AT
EU-15
IT
BE
UK
FI
SE
0,0%
DK
5,0%
százalék (előző év=100)
A jövedelem alapú GDP főbb összetevőinek évenkénti változása (2000-2010) 2,0
Vállalkozási nyereség aránya növekvő
1,5 1,0 0,5 0,0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
-0,5 -1,0 -1,5 -2,0
Munkavállalói jövedelmek mérséklődőek
-2,5
Compensation of employees Taxes on production and imports less subsidies Gross operating surplus and mixed income
Employer's social contributions Wages and salaries
2012. április 23 Source: European Economic Statistics, 2011
Unit Labour Costs – Annual Indicators 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
-2,0
2000
0,0
1999
Annual growth rate (%)
18,0
-4,0
Austria Hungary
Czech Republic Italy 2012. április 23
Germany Slovak Republic
A direkt típusú adók GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, 2010 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%
Személyi jövedelemadó
Társasági adó
Egyéb jövedelem típusú adók
2012. áprilisEurostat 23 Source: – Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés
LV
BG
SK
RO
EE
LT
EU-12
EL
CZ
PL
SI
HU
PT
ES
IE
CY
DE
FR
NL
EU-27
AT
EU-15
MT
IT
LU
BE
FI
UK
SE
DK
0%
Közvetett (indirekt) adók a GDP százalékában (2007-2010) 20,0%
Emelkedő indirekt adóteher
Csökkenő indirekt adóteher
18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0%
2012. április 23
SK
ES
IE
RO
EL
EU-12
NL
BE
EU-15
PT
PL
DK
IT
DE
CZ
LT
UK
FI
EE
SI
AT
FR
HU
0,0%
SE
2,0%
Az indirekt típusú adók GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, 2010 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2%
VAT
Importot terhelő adók és vámok
Termékeket terhelő adók (ÁFA éa vám nélkül)
Egyéb forgalomhoz kapcsolt adók
2012.Source: április 23 Eurostat – Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés
SK
LV
ES
DE
CZ
IE
LU
LT
RO
EL
NL
UK
EU-27
EU-15
BE
EU-12
FI
PT
PL
MT
EE
IT
SI
AT
FR
BG
CY
DK
HU
SE
0%
A végső fogyasztás és a fogyasztásra épülő adóbevételek az EU 27 országokban, 2010 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0%
Végső fogyasztás a GDP arányában
Fogyasztást terhelő adók a GDP arányában
2012. április 23
ES
IT
LV
IE
SK
LU
RO
EU-15
LT
EU-27
FR
DE
EL
UK
CZ
BE
PL
PT
EU-12
NL
AT
MT
SE
FI
CY
SI
BG
EE
HU
DK
0,0%
A szociális járulékok GDP arányában számolt részesedése az EU27 országokban, 2010 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2%
munkavállalói járulékok (biztosítottak)
munkáltatói járulékkötelezettségek
DK
IE
MT
BG
UK
LV
SE
RO
PT
CY
LT
LU
EL
PL
EU12
HU
ES
SK
FI
EU27
EE
EU15
IT
NL
BE
AT
SI
CZ
DE
FR
0%
önfoglalkoztatók (önbiztosítottak)
2012. áprilisEurostat 23 Source: – Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés
Az adók és járulékok közgazdasági funkciók szerinti megoszlása az EU27 országokban (2000-2010) 2010
2000
8,8%
8,9%
19,9%
20,3%
10,9%
11,4% munkát terhelő fogyasztást terhelő tőkét terhelő
munkát terhelő fogyasztást terhelő tőkét terhelő
Source: – Data Explorer, 2012. 01. 25-i letöltés 2012. áprilisEurostat 23
A normál ÁFA kulcsok változása az EU27 országokban (2011-2012) 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0%
normál ÁFA kulcs, 2007
normál ÁFA kulcs, 2012
2012. április 23Taxud.c.1(2012)134284, 2012 edition Forrás: European Commission,
CY
LU
ES
MT
NL
DE
FR
BG
SI
EE
SK
CZ
AT
UK
LT
IT
BE
LV
EL
PT
IE
PL
FI
RO
SE
DK
0,0%
HU
5,0%
A válság következményeinek elhárítására tett intézkedések Kiadáscsökkentő intézkedések • Közszféra béreinek
befagyasztása
(EL, IE, PT) • Közalkalmazotti létszám csökkentése (ES, EL), • Nyugdíjkorhatár emelése (FR), • Szociális juttatások szűkítése (UK, IE) • beruházások fékezése, új beruházási programok törlése • költségvetési tartalékalapok emelése (zárolások)
Bevételnövelő intézkedések • adókulcsok átmeneti emelése,
beígért mérséklések halasztása, • nyugdíjkorhatár emelése, • ÁFA kulcs emelése (UK, DE) • bankadó bevezetése (korlátozott), • új adónemek (zöld adók), • eljárási rend szigorítása, • hatékonysági vizsgálatok alkalmazása
Forrás: 2012. április EUROSTAt 23 adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése
Európa 2020 és az Euró Plusz Paktum a.) Uniós szerződés módosítása (lásd: döntéshozatal), b.) „Európai szemeszter” beüzemelése: • Egyensúlyteremtés (bevételek, kiadások) • Költségvetések összehangolása, c.) Gazdasági kormányzás (csomag): • Nemzeti Akcióprogramok kidolgozása, • Makrogazdasági politikák összehangolása • Pénzügyi stabilizálás (válságalapok, banki stressz-teszt), • Adóharmonizáció (Tao, majd ÁFA), d.) Gazdasági aktivitás növelése, munkahely teremtés d.) Nyugdíjrendszerek megújítása, korhatár emelése, e.) Inflációkövető bérmechanizmus felmondása 2012. április 23
GDP teljesítmény alakulása Magyarországon (1987-2012) % 8,0
növekedés és felzárkózás
6,0 4,0
visszaesés
2,0
stabilizáció 2011
2009
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
1989
-2,0
1987
0,0
-4,0 -6,0
átalakulási válság
-8,0 -10,0 -12,0 -14,0
Forrás:2012. KSHáprilis és az 23 MNB adatai alapján a szerző összeállítása
Hazai helyzetünk értékelése • •
• • • •
•
Az 1988. évben meghonosított adórendszer modernizációjához egyfelől elégséges tapasztalattal rendelkezünk, másfelől a gazdasággal szembeni elvárások elkerülhetetlenné teszik az adórendszer átfogó megújítását, Figyelembe kell venni, hogy az adórendszer modernizációja eszközként szolgál a társadalmi, gazdasági célok megvalósításában, s az államszervezet működtetésében – így egy kiszámítható és stabil adórendszer csak előző célok ismeretében alakítható ki; Erősíteni kell a növekedés ösztönző elemeket (atomizáltság helyett erőforrások koncentrációja, nyereség visszaforgatás kedvezményezése, K+F+I tevékenység erősítése a saját tudásbázisra épülő termékszerkezet modernizációja érdekében, A közteherviselés hazai súlypontjait (fogyasztás, élőmunka, tőke) az ország valós adottságaihoz kell igazítani, s nagyobb teret kell adni a káros javak adóztatásának, Az adminisztrációs terhek egyszerűsítése érdekében egyfelől szélesebb körben kell élni a korszerű informatikai eszközökkel, másfelől a mikro- és kisvállalkozások körében enyhíteni kell az adminisztrációs kötelezettségeket, A vállalkozások szélesedő külkereskedelmi kapcsolataira, valamint országhatárokat átlépő „hálózatos” szerveződésére tekintettel nagyobb figyelmet kell fordítani a közteherviselési rendszerek működtetéséért felelős szervezetek nemzetközi együttműködésére, Az önkéntes jogkövető magatartás erősítése, illetve a közbevételek sorsának átláthatósága érdekében javítani kell a tájékoztatási rendszert, s meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az adóalanyok csak kiszolgálói és nem hasznosítói az informácós rendszernek 2012. április 23
Gondolatok a 2013. évi költségvetés kidolgozásának adó- és járulékrendszert érintő módosításaihoz • • • •
• • •
Kiindulópont: a Konvergencia program vállalásai, Széll Kálmán terv követelményei, az EU-IMF tárgyalásokból fakadó kötelezettségek; Sajnálatos módon kalkulálni kell azzal, hogy a GDP növekedés alacsony szintje az abszolút értéken számolt adó- és járulékbevételek mérséklődésével fog járni; Az államháztartás közbevételekkel szembeni elvárásait erősíti az adósságállomány ütemes leépítésének igénye és a költségvetési hiány 3% alatt tartásának kötelezettsége; A közbevételek biztonságos képződését gyengítik a korábbi ígéretek (ágazati különadók kivezetése, a bankadó leépítése, a 216 ezer Ft/hó jövedelem felettiekre vonatkozó szuperbruttósítás kötelezettség megszüntetése, az ÁFA 27%-os normál kulcs fenntarthatósága, egyebek); Új alapokra kell helyezni a társadalombiztosítási rendszer működését (egészségbiztosítás, nyugdíjrendszer), s biztosítani kell a járulékfizetés és a szolgáltatási jogosultság összhangját; Megújításra vár az önkormányzati adózás ügye (kiemelten IPA), aminek egyfelől az önkormányzati saját bevételek növelését kell biztosítania, másfelől viszont az új adózási rendszer nem járhat a GDP arányos adóterhelés emelkedésével; Számolnunk kell a közösségi szintű adópolitika megújulásával és ennek keretében az adóharmonizációs kötelezettségek további erősödésével. 2012. április 23
A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán:
[email protected]
2012. április 23
