MAGVETŐ VETÉLKEDŐ 3. FORDULÓ
CSAPATNÉV: ....................................................................................................
ISKOLANÉV: ....................................................................................................
A FELADATLAPOK BEKÜLDÉSE: A feladatlapok személyesen, postán vagy e-mailben küldhetőek be. Kérjük, kézzel töltsék ki a csapatok a feladatlapot (így e-mailben a beszkennelt dokumentum küldhető el) Kérjük, hogy a külön lapon beadandó feladatokat (6-7-8) lássák el feladatszámmal és csapatnévvel! Postai cím: Janus Pannonius Múzeum 7621 Pécs, Káptalan utca 5.
A borítékra írják rá: „Magvető vetélkedő” Az harmadik forduló beküldésének határideje: április 14. kedd, mely postára adás esetén a postára adás dátumát jelenti.
1. A szántóföldi növényeket az étkezésen kívül, a gabonákat a kenyérsütésen kívül egyéb célokra is használják, használták. Válaszolj a kérdésekre úgy, hogy válogass az itt felsorolt növények közül! Egy gabonának többféle felhasználása is lehet, és egy kérdés esetleg több növényre is illik. REPCE, HAJDINA, NAPRAFORGÓ, ZAB, ROZS, KUKORICA, KÖLES A fenti növények közül melyikből készítettek valaha kását? …………………………………………………………… Melyik növény szárából készült zsúptető? …………………………………………………………… Mely növényeket használják állati takarmánynak (is)? …………………………………………………………… Melyikből készül bio-etanol, a korszerű üzemanyag? …………………………………………………………… Melyekből készül a bio-diesel, a korszerű gázolaj? …………………………………………………………… Mivel növényi eredetűek, milyen energiaforrásoknak nevezzük a bio-üzemanyagokat? …………………………………………………………… 2. A mezőgazdasági tevékenységek, eszközök régen gyakori szereplői voltak a hétköznapi beszélgetéseknek, így nem csoda, hogy sok szólásunkban, közmondásainkban szerepelnek mezőgazdasági szerszámok. Mely szólásokban, fordulnak elő a következő szerszámok? Mit jelentenek a szólások? Ösztöke: …………………………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………………………………… Borona: …………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………. Kapa, kapál: ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………. Ásó, ás: ……………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………………
3. Mi a jelentése a következő, mezőgazdasággal kapcsolatos szólásoknak közmondásoknak? Próbáljátok értelmezni is, a kiemelt szavak jelentésével összefüggésben!
Felkötött gatyaszár a „Csikós” szobrán (Budai Vár)
Annyi a pénze, mint a pelyva! ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… Ki korpa közé keveredik, megeszik a disznók… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… Kösd fel a gatyaszárat! ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… Tanulj tinó, ökör lesz belőled! ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… Suba alatt intézi a dolgot ………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………
4. Régi és új – Gépek a mezőgazdaságban a, Nevezzétek meg az alábbi eszközöket!
1.
………………
2.
3.
…………………….
………………………………………..
4. …………………………………………
5. ……………………………………………………
Melyiket használták a kukoricatermesztésben? Sorszáma: ………. Melyiket használták a gabona kézi cséplésére? Sorszáma: ……… b, Az új gépek egyre többet tudnak, és egyre többféle funkcióra alkalmasak. Írd a képek alá a lejjebb felsorolt nevek közül a megfelelőt!
A,………………………………………………………
B,………………………………………………………
C,………………………………………………………
D,………………………………………………………
E,………………………………………………………
F,………………………………………………………
kombájn, rendsodró, gyűrűs henger, gabonavetőgép, altalajlazító, szerves trágyaszóró
Az alábbi jellemzések mellé írd (a fentiek közül!) a megfelelő eszköz betűjelét!
__ Az állattartó telepeken keletkezett trágyát juttatja egyenletesen a talaj felszínére. __ A lekaszált zöldtakarmányt megforgatja, elrendezi. __ A gabonamagvakat meghatározott távolságonként a talajba helyezi. __ A talaj alsóbb rétegét lazítja. __ A megtermelt takarmánynövényeket takarítja be __ A vetés mélységében enyhén tömörödött talajréteget hoz létre, a felette lévő rész pedig laza marad.
5. Malomról malomra Az alábbi állításokat kösd össze a megfelelő malom-típus képével!
a, A malomkövet állati erővel (lovakkal) forgatták.
Szélmalom b, A Duna-Tisza közén sokat építettek belőlük a XVIII. és XIX. században,a Bakonyban pedig ma is híres a tési malom.
c, E malmok a XIX. század végén jelentek meg az országban.
Vízimalom d, Kerekének fajtái: alulcsapott, felülcsapott és középen csapott kerék.
e, A nép „tüzes malomnak” nevezte e malmokat.
f,Fontos alkatrészei a vitorlák, és a tengely (tombác), mely az őrlőkövet forgatja. Szárazmalom
g, Híres e fajtából a túristvándi malom, de a közelben Mohácson és Orfűn is találunk műemlék-malmot e típusból.
h, Ilyen malom-típus a mekényesi is, melyet eredeti helyéről Orfűre telepítettek.
Gőzmalom
6. Időjárás-megfigyelés A mezőgazdaságban dolgozók számára nagy kihívást jelent az időjárás gyakori kiszámíthatatlansága és szélsőségei. Ez a szakma attól izgalmas, hogy a termés mennyiségét nagymértékben befolyásolják a természet erői. Figyeljük meg, hogyan alakul az időjárás idén áprilisban!
A tavaszi szünetről visszatérve, folytassatok megfigyeléseket április 8-ától április 13-ig. Figyeljétek az időjárást öt napig, az alábbiak szerint: 1. Hőmérsékletmérés. Naponta kétszer, lehetőleg ugyanabban az időpontban mérd meg a levegő hőmérsékletét (7 és 18 óra körül). 2. Napsütés/borult ég. A hőmérséklet mellett tüntesd fel, hogy a mért időszakban sütött-e a nap, vagy borult ég, vagy csapadék volt! 3. Csapadékmérés. Egy tölcsért helyezz el egy műanyagpohárba! Tedd ki a szabadba, és ha esik az eső, a nap során „befogott” csapadék szintjét mérd meg milliméterben, majd jegyezd az adott nap adataihoz! 4. Szélirány. Köss egy szalagot kerítésoszlopra, vagy olyan szabadon álló ágra, amelyen akadálytalanul loboghat és így megmutathatja a szél irányát! Ne felejtsd el, hogy a szélirány megállapításánál mindig azt az égtájat vesszük figyelembe, ahonnan a szél fúj! Vezess táblázatot az adatokról, használj hozzá saját készítésű jelkulcsot. Tüntesd fel a megfigyelés pontos helyszínét is! Minden csapattag külön is elvégezheti a megfigyeléseket, de az értékeléshez elegendő egyetlen táblázat beküldése.
7. Interjú egy gazdával Készítsetek interjút (csapatonként egyet) egy falutokban élő gazdálkodóval! Pécsiek vidéki nagyszülőt vagy egyéb rokont keressenek fel személyesen, e-mailben vagy telefonon. Az alábbi kérdéseket tegyétek fel nekik: Mekkora területen gazdálkodik? Hány növényféleséget termeszt, és milyen arányban? Melyik növényt vetették már el? Melyiket fogják ezt követően elvetni, és mikor vetik el? Milyen tevékenységet végzett a földeken az adott héten? Milyen állatokat tart? Voltak-e a héten a napi feladatokon kívül erre az időszakra aktuális teendők az állatok körül? A gazdaság használ-e szerves trágyát? Ha igen mely növényeknél, és mikor?
Az interjú szövege gépelve is beadható. mellékeljetek hozzá egy fényképet és néhány mondattal mutassátok be a gazdát. Ha a városi csapatok nem találnak gazdát, kérjük jelezzék e-mailben vagy telefonon – számukra akkor biztosítunk interjúalanyt.
8. Kísérlet - FÉNY ÉS NÖVEKEDÉS
Szükséges anyagok: cipős doboz (vagy hasonló méretű, fedeles doboz), konyhai papír-törlőkendő, nejlon, kiosztott zsázsamagok A kísérlet előkészítése: A cipős doboz egyik, rövidebb oldalán vágj nagy ablakot, majd vágd le a cipős doboz fedelének egyharmadát. Béleld ki a doboz alját nejlonnal, és tegyél rá néhány réteg törlőkendőt. Keménypapírból kivágott elválasztó-lapokkal oszd három részre a dobozt. Ezután szórj kb. egyenlő mennyiségű magot minden rekeszbe, és öntözzétek meg óvatosan (spriccelve) a magokat. A középső és az ablakos rekeszt takard el a doboz fedelével. Így a szélső, ablak nélküli oldal marad fedetlen. Mi így csináltuk:
Amint látjátok, nem a szépség a lényeg
Naponta kétszer öntözzétek a magokat, tartsátok nedvesen a törlőkendőt. Ne felejtsétek el visszacsukni a tetőt! Egy hét múlva nyissátok ki a három rekeszben kifejlődött növényt, és hasonlítsátok össze a színüket, száruk elhelyezkedését, méretüket! Készítsetek fényképet az eredményről! A tapasztalatok leírását külön lapon mellékeljétek. A fényképek e-mailben is csatolhatóak.
