Magonc Óvoda 1071 Budapest, Városligeti fasor Módosított Szervezeti és Működési Szabályzata 2013

Magonc Óvoda 1071 Budapest, Városligeti fasor 39-41.

Módosított Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

Az intézmény OM azonosítója:

Intézményvezető:

200535

Szegediné Pusztai Ildikó Ph

Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: …/2013. (..)

Szülői szervezet nevében véleményezte:

…………………………………….. ……………………………………… név név Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: .............................................................................Intézményvezető aláírása Ph. A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: Hatályos:

Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig Készült:…… példány IKTATÓSZÁM:

Verziószám: /2013. módosított változat

0

Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere ....................................................................4 1. Általános rendelkezések……………………………………………………………………………...6 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ...................................................................................6 1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: .............................................................................6 1.3 Az SZMSZ időbeni hatálya: ..........................................................................................................6 1.4 Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:............................................................................................6 2. Az Intézmény általános adatai……………………………………………………..…………………7 2.1 Az intézmény adatai ......................................................................................................................7 2.2 Az óvoda (költségvetési szerv) neve: .............................................................................................7 2.3 Az óvoda székhelye: .....................................................................................................................7 2.4 Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: ..............................................................7 2.5 A működési köre: ..........................................................................................................................7 2.6 Ellátandó alaptevékenységek: ........................................................................................................7 2.7 Vállalkozási tevékenység: .............................................................................................................8 2.8 Az intézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok: .........................8 2.9 Az irányító szerv neve és székhelye:..............................................................................................9 2.10 A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje: .................................................................................9 2.11 Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: ........................................................ 10 2.12 Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság: ......... 10 2.13 Az intézmény megszüntetése: .................................................................................................... 10 2.14 A kötelező szabályozások: ......................................................................................................... 10 3. Az óvoda szervezeti felépítése és vezetése……………………………………………….………...11 3.1 A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája: ....................................................... ……11 3.2 Az óvoda szervezeti egysége ....................................................................................................... 11 3.3 Az óvoda vezetősége ................................................................................................................... 12 3.4 Az óvodavezető........................................................................................................................... 13 3.4.1 Feladatai: ................................................................................................................................. 13 3.4.2 Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei ..................................................................... 13 3.4.3 Felelős ..................................................................................................................................... 13 3.4.4 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök.…………….14 3.5 Az óvodavezető helyettes ............................................................................................................ 16 3.5.1 Feladata ................................................................................................................................... 16 3.5.2 Közreműködik ......................................................................................................................... 16 3.5.3 Felelős ..................................................................................................................................... 16 3.6 A helyettesítés rendje .................................................................................................................. 16 3.7 Vagyonnyilatkozat-tétel .............................................................................................................. 17 3.7.1 Gyakorlati megvalósítása ......................................................................................................... 17 3.7.2 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozásai .............................................................. 18 3.7.3 Intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek .......................................................... 18 3.7.4 A hozzátartozók köre vagyonnyilatkozat szempontjából ........................................................... 18 3.7.5 A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei ...................................................................... 18 3.7.6 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége ............................................................. 19 3.7.7 A vagyonnyilatkozat őrzése ...................................................................................................... 19 4. Az óvoda közösségei, kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével ..................................... 19 4.1 Az óvodaközösség ...................................................................................................................... 19 4.2. Az óvoda dolgozói ..................................................................................................................... 19 4.3 A közalkalmazottak közössége .................................................................................................... 20 4.4 A nevelők közössége ................................................................................................................... 20

1

4.4.1 A nevelőtestület ....................................................................................................................... 20 4.4.2 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ........................................................... 21 4.4.3 A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok .................................................... 21 4.4.4 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések .......... 21 4.5 Szülői közösség……………………………………………………………………………………22 5. Az óvoda működésének rendje ...................................................................................................... 23 5.1 Nevelési év rendje ....................................................................................................................... 23 5.2 A közalkalmazottak munkarendje ................................................................................................ 23 5.2.1 A pedagógusok munkarendje.................................................................................................... 23 5.2.2 A nevelőmunkát közvetlenül segítő és egyéb munkakörben dolgozók munkarendje .................. 24 5.3 Étkezés megrendelése ................................................................................................................. 24 5.4 Az óvodai felvétel rendje............................................................................................................. 25 5.5 Felmentés a rendszeres óvodába járás alól ................................................................................... 25 5.6 Az óvodai elhelyezés megszűnése ............................................................................................... 25 5.7 Beiskolázás óvodai feladatainak eljárás rendje ............................................................................. 26 5.8 A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések ................ 26 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzése .......................................................................................... 27 6.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények ............................ 27 6.2 Ellenőrzési terv ........................................................................................................................... 27 6.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:....................................................................... 27 6.4 Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során ....................................................... 28 7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel .................................................................................................................................... 28 7.1 Külön engedély és felügyelet nélkül ............................................................................................ 28 7.2 Külön engedély és felügyelet mellett ........................................................................................... 29 8. Lelkiismereti és vallásszabadság ................................................................................................... 29 9. Az ünnepek rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........................................... 30 10. A kapcsolattartás rendszere ......................................................................................................... 31 10.1 A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás ............................................................... 31 10.2 A külső kapcsolatok .................................................................................................................. 33 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje................................................................. 34 12. Intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................... 37 13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ........................................................ 38 14. Az óvoda helyiségei és használati rendje ..................................................................................... 39 15. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai .................................................................. 40 16. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ............................. 41 17. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a Házirendről ............................................... 42 18. Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések……………………………………………………….42 Záró rendelkezések ........................................................................................................................... 45 Záradék………………………………………………………………………………………………...46

Mellékletek:

1. sz.: Kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés szempontjai 2. sz.: Adatkezelési Szabályzat 3. sz.: A helyettesítés rendje 2012-2013. nevelési évben

2

Bevezető Az óvoda – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - mivel óvodaszék nem működik, az óvodai szülői szervezetnek.

3

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere –

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. valamint módosítása, a 2009. évi CXVIII. tv.

–

2011. CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

–

2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény módosításáról

–

229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

–

363/2012.

(XII.17.)

Kormányrendelet

az

Óvodai

nevelés

országos

alapprogramjáról –

30/2004. (X.28.) OM rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

–

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

–

32/2012. (X.08.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről

–

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

–

A

közalkalmazottak

jogállásáról

szóló

1992.

évi

XXXIII.

törvény

végrehajtására kiadott 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet –

ÁNTSZ- előírások, helyi szabályozások

–

a 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről

–

1997. évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

–

368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára

–

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) és a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelete, valamint a 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet

–

1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól

–

308/2004. ( XI.13.) Kormányrendelet az európai lobogó használatának részletes szabályairól

–

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról

–

1999. évi LXVIII. törvény 122.§ 12. bekezdés reklámtevékenységek szabályozásáról 4

–

2007. évi CLII. Törvény a vagyonnyilatkozat–tételi kötelezettségekről

–

2012. évi I. Törvény a Munka Törvénykönyvéről és annak módosításai

–

2012. évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról

-

2005. (XII. 25.) kormányrendelet

a közérdekű adatok elektronikus

közzétételére, az egységes közadat kereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartamára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról – 2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról, a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény – Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselőtestülete által hozott hatályos rendeletek

Az SZMSZ elveiben, tartalmában illeszkedik az óvoda Közalkalmazotti Szabályzatához és Pedagógiai Programjához, valamint a csatolt belső szabályzatokhoz.

5

A Magonc Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti Működési Szabályzata

1. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Meghatározza a Magonc Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok (vezetői utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. 1.3 Az SZMSZ időbeni hatálya Az SZMSZ az óvodavezető jóváhagyásával a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a nevelőtestület vagy a szülők minősített többséggel erre javaslatot tesznek. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZe. Az SZMSZ egy példányát az óvodában közzé kell tenni, s arról az első szülői értekezleten a szülőket tájékoztatják. 1.4 Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed - az intézményvezető, vezető helyettes - a nevelőtestület, - a nevelőmunkát segítők, - egyéb munkakörben dolgozók, - a gyermekek szülei, törvényes képviselői, - az óvodába járó gyermekek közössége, - az intézménnyel kapcsolatba kerülők. Az SZMSZ területi hatálya: - kiterjed az óvoda működési területére és minden olyan helyszínre, ahol a gyermekekkel az óvoda dolgozói részt vesznek, - az intézmény képviselete szerinti minden alkalomra. 6

2. Az Intézmény általános adatai Az intézmény adatai a fenntartó által kiadott alapító okirat alapján: 2.1 Az intézmény adatai Létrehozásáról szóló jogszabály: alapítása: 203/1992. (XII.17.) Budapest VII. kerület Erzsébetváros Képviselőtestületének határozata alapján Törzskönyvi azonosító száma: 679033 Az alapító okirat kelte: 2012.11.19. Az alapító okirat száma: 633/2012.(XI.16.) Az alapítás időpontja: 1991.10. A költségvetési szerv alapítója: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. 2.2 Az óvoda (költségvetési szerv) neve: Magonc Óvoda 2.3 Az óvoda székhelye: 1071 Budapest, Városligeti fasor 39-41. 2.4 Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Köznevelés Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. 2.5 A működési köre: Az óvoda feladat ellátási kötelezettség a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkésztésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. 2.6 Ellátandó alaptevékenységek: /Ávr. 13. § (1) bekezdés c) pont/

7

2.6.1 Az ellátandó alaptevékenységek leírása az alapító okirat szerint: Köznevelési feladat, ezen belül óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. 2.6.2 Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Szakfeladat száma 851011

851012 562912 562917 856099

Megnevezése Óvodai nevelés, ellátás – a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozások és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magában foglaló nevelési tevékenységek. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Óvodai intézményi étkeztetés - az óvodai ellátottak intézményi étkeztetése. Munkahelyi étkeztetés. Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység.

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása: Ellátja a többi gyermekkel nevelhető, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral ) küzdő gyermekek nevelését. 2.6.3 Szakágazati besorolása: - száma: 851020 - megnevezése: Óvodai nevelés 2.6.4 Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. - nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. 2.7 Vállalkozási tevékenység: Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 2.8 Az intézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok: /az alapító okirat szerint/ Önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező (Az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 9 §.(3) szerint meghatározott) költségvetési szerv, mely besorolás nem érinti az intézmény szakmai önállóságát. Személyi előirányzat felett teljes rendelkezési jogkörrel bír, a dologi előirányzatok feletti rendelkezési 8

jogosultságát a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központtal együtt gyakorolja. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ látja el. A munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét külön megállapodás szabályozza. Az együttműködési megállapodás a mellékletben található. 2.9 Az irányító szerv neve és székhelye: /alapító okirat szerint/ Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. 2.10 A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje: 2.10.1 Az óvoda vezetőjének kinevezési rendje: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete bíz meg határozott időre. 2.10.2 Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. 2.10.3 A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: - az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása, - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződés kötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, - az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását, - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá, - a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell.

9

2.11 Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: 2.11.1 Az intézmény nevelési funkciót tölt be. 2.11.2 Az óvodai csoportok száma: 8. 2.11.3 Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 200 fő. 2.12 Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság: /alapító okirat szerint Köznev. tv. 21. § (3)/ A költségvetési szerv működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. A költségvetési szerv vagyonát a költségvetési szerv vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei - az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 49/2011. (XI.21.) számú önkormányzati rendelet betartásával – hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. 2.13 Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 2.14 A kötelező szabályozások: Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

10

3. Az óvoda szervezeti felépítése és vezetése 3.1 A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája: Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetőknek Vezetői szinthez tartozó beosztások

Intézményvezető

Intézményvezető helyettes

A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként)

közvetlenül alárendelt munkakörök Intézményvezető helyettes

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás)

1 fő

pedagógus munkakörök (óvodapedagógus és 16 fő fejlesztő pedagógus) pedagógiai asszisztens 1 fő óvodatitkár 1 fő technikai munkakörök dajka konyhalány 11 fő takarító kertész-fűtő

2 fő félállású: 0,5 0,5

3.2 Az óvoda szervezeti egysége Közalkalmazotti Tanács

Óvodatitkár

Szakszervezet

Óvodavezető

Óvodavezető helyettes

Nevelőtestület

Technikai dolgozók

11

Szülők közössége

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A közvetlen kommunikációs csatornák megfelelő működésének érdekében megbeszéléseket, magán jellegű beszélgetéseket vagy kötetlen programokat szervezünk, felhasználjuk az internet, az elektronikus levelezés eszközeit is. Az óvoda szervezeti egysége óvodai vezetés szakmai munkaközösség közalkalmazotti tanács nevelőtestület a nevelőtestületet közvetlenül segítők technikai dolgozók 3.3 Az óvoda vezetősége Az óvoda vezetőségét az óvodavezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az óvodavezető közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: az óvodavezető-helyettes, munkaközösségi vezető, közalkalmazotti tanács elnöke. Az óvoda felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját munkaköri leírása, hatályos jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete bíz meg határozott időre. Az óvodavezető munkáját az óvodavezető-helyettes segíti. Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. Az óvodavezető-helyettesi megbízás visszavonásig érvényes. Az óvodavezető-helyettes és a többi beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírások, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az óvodavezetőt távollétében teljes jogkörrel az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Az óvodavezetés állandó tagjai - óvodavezető - vezető helyettes - a közalkalmazotti tanács elnöke. Kibővített óvoda vezetősége: Az óvoda vezetőségének tagjai: - óvodavezető, - óvodavezető-helyettes, - a szakmai munkaközösségek vezetői, 12

- a közalkalmazotti tanács elnöke - szakszervezeti titkár. Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége rendszeresen három havonta, illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozói a mindenkori hatályos jogszabályok alapján közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók a fenntartó által engedélyezett létszámhatáron belül. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.4 Az óvodavezető 3.4.1 Feladatai: - nevelőtestület vezetése, - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítése, vezetése - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való együttműködés, - a nemzeti megemlékezések óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, - a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 3.4.2 Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, - egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. 3.4.3 Felelős - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő-és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért , - az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért, azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, 13

- a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, - a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, - a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért. 3.4.4 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat-és hatáskörök a) az alapdokumentumokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

Az átadott feladat- és hatáskör új címzettje

b) a minőségirányítással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök c) adat nyilvántartással, kezeléssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök közzétételi lista frissítése, jelentési kötelezettség Balikóné Franó Andrea d) a munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök e) a továbbképzéssel, képzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Továbbképzési alkalmak kapcsán – munkarenddel Müllerné Nagy Krisztina összefüggő teendők f) a gyermek veszélyeztetettséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Udvari játékeszközök ellenőrzése, dokumentációja Vargáné Dósa Andrea g) a munkaidő nyilvántartással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Jelenléti ívek rendszerezése Balikóné Franó Andrea h) gazdálkodással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök i) egyéb átadott feladat- és hatáskörök

14

A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladat-és Az átadott feladat-és hatáskör új hatáskörök címzettje a) a pedagógiai programmal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás Szauterné Berger Ildikó megadása b) a munkatervvel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Zöld Óvoda Program koordinálása Müllerné Nagy Krisztina c) a nevelőtestülettel, az alkalmazotti közösséggel, a szakmai munkaközösséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök d) az óvodában működő egyéb szervezetekkel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök e) a tanulói jogviszony keletkezésével és megszűnésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök f) az oktatás megszervezésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök g) a szakmai ellenőrzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

h) a tankönyvekkel, taneszközökkel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök i) a pedagógus igazolványokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök

15

j) egyéb átadott feladat- és hatáskörök

3.5 Az óvodavezető helyettes Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén, távollétében, az intézmény működésének megfelelően intézkedik és egyeztet az óvodavezetővel.

3.5.1 Feladata Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellet végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák, a takarító és a kertész-fűtő munkáját. 3.5.2 Közreműködik a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében, az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. 3.5.3 Felelős a helyi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a szülői közösség működésének segítéséért, a műszakbeosztás elkészítéséért részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. A vezető helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. 3.6 A helyettesítés rendje Vezetők helyettesítése A magasabb vezetőt (óvodavezetőt) akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az óvodavezető helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot.

16

Amennyiben magasabb vezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (pl. külföldön tartózkodik vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a vezető helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az óvoda nyitvatartási idején belül, 8–16 óra között az óvodavezetőnek, vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A reggel 6 órától 8.00 óráig, illetve 16 órától 18 óráig terjedő időben a vezetők helyettesítésének ellátásában az azonnali döntést igénylő helyzetekben közreműködik a helyettesítési rendben az óvodavezető által adott megbízás alapján megnevezett óvodapedagógus, szükség esetén a munkarend szerint ez időben munkát végző szakvizsgázott, majd rangidős határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Alkalmazottak helyettesítésének rendje Az alkalmazott betegség, vagy egyéb ok miatt távol maradni kényszerül munkájából, erről úgy köteles tájékoztatni az óvoda vezetőjét vagy vezető helyettesét, valamint óvodapedagógus esetében - a vele egy csoportban dolgozó pedagógust, pedagógiai munkát segítő illetve technikai dolgozó esetében - a közvetlenül vele együtt dolgozó munkatársat, hogy helyettesítéséről időben gondoskodni lehessen. Az óvoda dolgozói mulasztásukat igazolni tartoznak. Az intézmény zavartalan működése érdekében a szabadság, betegség, vagy egyéb akadályoztatás esetén a megfelelő helyettesítést meg kell szervezni. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A hiányzó pedagógust a lehetőség szerint a csoportban dolgozó társa helyettesíti. A technikai dolgozók helyettesítéséről az óvodavezető vagy helyettese dönt. 3.7 Vagyonnyilatkozat-tétel A vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek köre kibővül az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló 2007.évi CLII. törvény alapján, melynek rendelkezései 2008. januártól 1-jétől léptek hatályba. Célja: „Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése.” 3.7.1 Gyakorlati megvalósítása

17

Az a személy, aki a törvény 3.§-ában felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adatlap kérdései alapján nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. 3.7.2 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozásai E törvény 3.§(1) pontja szerint: „vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként- javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult – közbeszerzési eljárás során, – feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, – továbbá az állami vagy ön kormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint – elkülönített állami pénzalapok, – fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A fentiek értelmében az intézményvezetőn túl e törvény vonatkozik mindazokra, akik a vezető helyettesítése során döntéshelyzetbe kerülnek. 3.7.3 Intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek – – – –

óvodavezető óvodavezető-helyettes telephely óvodavezető-helyettes gazdasági vezető

3.7.4 A hozzátartozók köre vagyonnyilatkozat szempontjából – – – –

a házastárs az élettárs (Ptk. 685/A§) a közös háztartásban élő szülő, nagyszülő, gyermek(ek), függetlenül attól, hogy kiskorú-e, vagy elmúlt 18 éves, és nagykorú (ha nincs saját vagyona, akkor ezt a tényt kell rögzíteni) – a házastárs, élettárs gyermeke(i), ideértve az örökbe fogadott és nevelt gyermeket is A hangsúly a közös háztartáson van. Ha valakinek a gyermeke(i), szülei máshol laknak, akkor rájuk nem vonatkozik a nyilatkozatadási kötelezettség. 3.7.5 A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei A formai követelményeket a törvény 11. §-a részletesen szabályozza. – A vagyon nyilatkozatot két példányban, az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni, és a kötelezett által, valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön, zárt borítékba kell helyezni. – A nyilatkozó és az őrzéséért felelős személy (óvodavezető) a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az őrzésért felelős óvodavezető a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el.

18

– –

A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős személy (óvodavezető) az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy példányát is – csak a 14.§-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.

–

A vagyonnyilatkozat –tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14.§ rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Egyéb esetben a boríték(ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után! 3.7.6 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége – – –

Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes, legelső esetben 2008 évben a továbbiakban, amikor valaki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyba, beosztásba kerül, a feladatkör betölthetősége érdekében a kinevezését megelőzően a vagyonnyilatkozat –tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül

–

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, 5 év múlva, az esedékesség évében, június 30-ig – Aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb állami pénzeszközök felett rendelkezik, annak kétévente esedékes a vagyonnyilatkozat beadása. Ez vonatkozik az óvodavezetőre.

3.7.7 A vagyonnyilatkozat őrzése A vagyonnyilatkozat (ok) őrzője az óvodában az óvodavezető. Az óvodavezető köteles az érintett személyt, illetve személyeket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról legalább 30 nappal – megelőzően tájékoztatni. A tájékoztatás tartalmazza – a törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatványokat – saját és hozzátartozói számára – a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.

4. Az óvoda közösségei, kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 4.1 Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 4.2. Az óvoda dolgozói

19

Az óvoda dolgozói a mindenkori hatályos jogszabályok alapján közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók a fenntartó által engedélyezett létszámhatáron belül. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

4.3 A közalkalmazottak közössége Az óvodai alkalmazottak: pedagógusok, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár, dajkák, technikai dolgozók. Az alkalmazottaink közösségét a székhelyen foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Az óvoda dolgozóit az óvodavezető nevezi ki. Feladataikat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt., Kt., és a hozzájuk kapcsoló rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, ha ezt a jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalásakor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján két alkalommal tartunk munkatársi értekezletet, ahol megvitatásra kerülnek az óvoda valamennyi közalkalmazottját érintő ügyek, valamint az óvodavezető tájékoztatja a dolgozókat a soron következő feladatokról. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az ügyintéző és a technikai, kisegítő dolgozók együttműködését. Alkalmazotti értekezletet kell tartani a közoktatási törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá az óvodai minőségirányítási program elfogadására.

4.4 A nevelők közössége 4.4.1 A nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve (1). A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja (2). Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 20

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4.4.2 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a közalkalmazotti tanácsra ruházza az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a közoktatási törvényben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a közalkalmazotti tanács a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot. A nevelőtestület nem ruházhatja át az elfogadással kapcsolatos döntést a nevelési program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend esetében. 4.4.3 A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezésétől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Szakmai munkaközösséget hozhat létre, mely éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. A szakmai munkaközösség a következő tevékenységek segítése céljából hozható létre: o gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, o szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, o a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok, o módszertani projektek megvalósításával kapcsolatos feladatok, o a kompetencia alapú nevelés intézményi megvalósítását segítő feladatok. 4.4.4 A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a Pedagógiai Program és módosítása elfogadását, az SZMSZ, valamint módosítása elfogadását, a Házirend elfogadását, a nevelési év előkészítését, a munkaterv elfogadását, az óvoda éves munkájának értékelését, egyéb átfogó elemzéseket, értékeléseket, beszámolók elfogadását. 21

az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadását, az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítását, a nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt, nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadását, jogszabályban meghatározott esetekben. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni és sorszámozva nyilvántartásba venni. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: - a jegyzőkönyvet a nevelőtestület egy felkért tagja vezeti, - az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni, - az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá, - csatolni kell mellé a jelenléti ívet.

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) titkos szavazással határoz egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. A vezetői megbízással kapcsolatos vélemény nyilvános - Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, - a pályázattal kapcsolatosan – a Kt. alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény, - a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. 4.5 Szülői közösség A szülők az óvodában a jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézményt működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Közösséget hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. 22

Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot.

5. Az óvoda működésének rendje 5.1 Nevelési év rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. (Eltérő akkor, ha az ünnepek miatt a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.) Működése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. A zárva tartás ideje alatt két hetente egy alkalommal - külön megállapított beosztás szerint ügyeletet kell tartani. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról (egy nevelési évben maximum 5 nap) legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az óvodában a tárgyév június 15. és augusztus 31. között, ill. tartós létszámcsökkenéskor, csoportösszevonás történhet, de egy-egy csoport létszáma nem haladhatja meg a 25 főt. A nyitvatartási idő napi 12 óra, reggel 6 órától 18 óráig. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajkák nyitják. A gyermekek fogadása óvodapedagógus jelenlétében 630-tól 1730-ig történik. A gyermekek szakszerű felügyeletéről 630-tól 730-ig illetve 17-tól 1730-ig ügyeleti beosztásban legalább egy óvodapedagógus és egy dajka gondoskodik. Az óvodapedagógusok heti váltásban délelőtti ill. délutáni műszakban dolgoznak. Akadályoztatás esetén a gyermekek fogadásának megszervezése érdekében kötelesek a vezetőt vagy a helyettest, valamint a vele egy csoportban dolgozó óvodapedagógust értesíteni. Az óvoda bejárati ajtaja kódos beléptető rendszerrel működik, mellyel a biztonságos ki és bejutás biztosítható. A kód használatáról az újonnan érkezők tájékoztatást kapnak az óvoda vezetőjétől. Ha a szülő nem jön a gyermekért, 1730-18 óra között megkísérelhető az elmaradás okának kiderítése. 18 óra után az ügyeletes óvodapedagógus és egy dajka megvárja a szülőt, vagy annak meghatalmazottját az óvoda épületében. 19 óra után óvodában maradó gyermek esetén az óvodapedagógus értesíti az illetékes hatóságokat. A szülő év elején írásban nyilatkozik arról, kik azok a személyek, akik gyermekét - az ő távolmaradása esetén - még az óvodából elvihetik. Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. 5.2 A közalkalmazottak munkarendje A Magonc Óvoda alkalmazotti létszáma: 31 fő. 5.2.1 A pedagógusok munkarendje Óvodapedagógusainak száma: 16 fő 23

A heti törvényes munkaidő: 40 óra, mely a kötelező óraszámból és a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. óvodavezető heti kötelező óraszáma: 6 óra óvodavezető-helyettes heti kötelező óraszáma: 24 óra az óvodapedagógusok heti kötelező óraszáma: 32 óra 5.2.2 A nevelőmunkát közvetlenül segítő és egyéb munkakörben dolgozók munkarendje Az intézményekben nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók száma 13 fő, heti törvényes munkaidejük: 40 óra 11 fő esetében, illetve 20 óra 2 fő esetében. Az intézményben nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendjét a jogszabály betartásával az óvodavezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Az óvoda dolgozói csak indokolt esetben, az óvodavezető engedélyével hagyhatják el az óvodát. A dolgozók munkakezdéskor munkára készen kötelesek megjelenni az óvodában. Távolmaradásukat kötelesek minél előbb telefonon vagy személyesen bejelenteni. 5.3 Étkezés megrendelése Az étkezés megrendelése a szülők kötelessége, mely a következő hónapra, minden hónap 15éig történik – csak a meghirdetett időpontokban - az óvodatitkár irodájában. A térítési díjat csak az óvodatitkár veheti át a gyermek képviselőjétől. Az óvodatitkár a befizetés rendjéről fél évre előre értesíti a szülőket a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetményen és az óvoda honlapján. Amennyiben a gyermeket étkezéstérítési díj kedvezmény nem illeti meg, a szülő teljes térítési díjat köteles fizetni. Az étkezési térítési díjjal kapcsolatos támogatási formákról a nevelési év elején szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. Ha a szülő gyermeke étkezéséért térítési díjat nem fizet, aláírásával rendeli meg az étkezést az ebédmegrendelés időpontjában. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásról kapott határozatot a szülőnek be kell mutatnia illetve azok megszűnését jelezni kell. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásról csak a hivatalos értesítést tudjuk elfogadni, mely alapján a térítési díj kedvezmény érvényesíthető. A 3 vagy több gyermek, valamint a tartós beteg gyermek esetén 50 %-os étkezési térítési díj kedvezmény érvényesíthető. Amennyiben az eltartott gyermekek számában változás áll be, írásban szükséges a változást bejelenteni. Önkormányzati étkezéstérítési díj kedvezményt az erre a célra szolgáló kérelem teljes kitöltésével, Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2006. (VII. 31.) önkormányzati rendelete alapján kaphat a szülő. A gyermek ételérzékenységéről a szülőnek nyilatkoznia kell, a szülő kérelme és a szakorvosi javaslat alapján szervezi meg az óvoda a gyermek eltérő étkeztetését. Az étkezés lemondásához a gyermek hiányzása esetén a szülő köteles a távolmaradás okát és várható időtartamát bejelenteni telefonon vagy személyesen, délelőtt 10 óráig. A bejáratnál elhelyezett „lejelentő lapokon” írhatja be a távolmaradás idejét, vagy telefonon történt lemondáskor az üzenetet átvevő óvodai dolgozó köteles ezt megtenni.

24

A lemondott napok a következő étkezés megrendeléskor jóváírásra kerülnek. Indokolt esetben (költözés) az óvoda vezetője engedélyezheti a térítési díj készpénzben történő visszatérítését. Étkezés térítési díj hátralék a következő havi étkezés megrendelésnél kerül rendezésre. Ha a szülő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a hiányzási napokra jutó napi háromszori étkezés teljes költségét köteles az óvodának megtéríteni. 5.4 Az óvodai felvétel rendje Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratás pontos idejét a határidő előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra hozza az óvodavezető, a helyi szokásoknak megfelelően. / plakát, óvoda honlapja / A felhívásban külön ki kell térni az ötödik életévet betöltött gyermekek – az iskolai életmódra felkészítő óvodai foglalkozásokon való részvétel miatt – kötelező óvodai beíratására is A szülő gyermeke harmadik életévének betöltése után kérheti a gyermek óvodai felvételét előjegyzés vagy előzetes egyeztetés alapján. Az ötödik életévét betöltött gyermeket a szülő köteles beíratni, illetve az óvoda köteles felvenni az óvodai nevelési év első napjától az óvoda iskolai életmódra felkészítő foglalkozásaira. Az óvodai beíratáshoz szükséges okmányok: a szülő személyazonosságot igazoló irata, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártyája, lakcímkártyája. Az óvoda elsődlegesen a körzethatáron belül lakó, illetve tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek felvételét biztosítja. Óvodánk felvételi körzete a fenntartó jóváhagyása alapján alakul. A gyermek felvétele vagy átvétele más óvodából jelentkezés alapján folyamatosan történhet a nevelési év közben az üres férőhelyek függvényében. Az óvodaköteles gyermek átvétele más óvodából a beiratkozáskor leadandó „értesítés óvodaváltozásról” dokumentummal történik. Az óvodába felvételt nyert gyermekek csoportba való beosztásáról az óvoda vezetője a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérésével dönt. Az óvodai felvételi, átvételi kérelem, vagy az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon való részvételi lehetőség elbírásáról írásban kell értesíteni a szülőt és az előző óvoda vezetőjét. A jelentkezés részben (vagy teljesen) történő elutasításáról az óvoda vezetője határozat formájában dönt, annak alaki és jogi szabályozottsága figyelembe vételével. 5.5 Felmentés a rendszeres óvodába járás alól Az óvodaköteles gyermeket a szülő kérésére, - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja,- az óvodavezetője felmentheti az óvodai nevelésben való részvétel alól. (Ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni iskolai tanulmányait. A Nevelési Tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatán részt kell vennie.) 5.6 Az óvodai elhelyezés megszűnése Az óvoda a nyilvántartásából törli azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése - ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, 25

-

ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon, ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik évét betölti, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul tíznél több napot van távol az óvodai foglalkozásokról, miután a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az óvodavezetője az igazolatlan mulasztás következményeire.

A fentiekben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, ha hátrányos helyzetű, ha köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek óvodai jogviszonyának megszüntetését a szülőnek írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől, távozás esetén az „értesítés óvodaváltozásról” dokumentum kerül kitöltésre. 5.7 Beiskolázás óvodai feladatainak eljárás rendje A gyermekek beiskolázását mindenkor érvényes törvényi szabályozás és a gyermek fejlődési mutatói határozzák meg. A gyermek, ha elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban az évben, amelyben a 6. életévét betölti, legkésőbb amelyben a 8. életévét tölti, tankötelessé válik. Az a gyermek, aki elérte a megfelelő fejlettséget abban a naptári évben amikor a 6. életévét augusztus 31-ig betölti, tankötelessé válik. A tanköteles korú gyermekekről az óvoda szakvéleményt állít ki. A logopédus és fejlesztő pedagógus a gyermekek képességfelmérő szűrővizsgálatát (5 éves és tanköteles korban) a szülő (gondviselő) beleegyező nyilatkozata alapján végzik el. A tanköteles korú gyermekeknél nevelési év elején a logopédus logopédiai vizsgálatot, a fejlesztő pedagógus Ovi-szita szűrővizsgálatot végez. A vizsgálatok eredményével kapcsolatban fogadó órát biztosítanak a szülők részére. 5.8 A gyermekek rendelkezések

távolmaradásának,

mulasztásának

igazolására

vonatkozó

A szülő gyermeke távolmaradását, ha az előre nem látható, azt a távolmaradás első napján lehetőleg 10.00 óráig be kell jelenteni, valamint azt, hogy valószínűleg hány napot lesz távol. A gyermek betegsége miatti hiányzását az orvosi igazolással igazolja a szülő. Az igazolásnak tartalmaznia kell a távollét pontos időtartamát. Amennyiben a szülő tervezett távollét miatt (üdülés, külföldön való tartózkodás, stb.) nem kívánja gyermeke számára az óvodái ellátást igénybe venni, az intézmény vezetőjének előre, írásban kell nyilatkoznia a távollét okáról, idejéről. Telefonon előre bejelentett hiányzást utólag írásban is be lehet jelenteni Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A gyermek óvodai távolmaradását a foglalkozást tartó óvodapedagógus köteles napra készen vezetni az óvodai mulasztási naplóban és a hónap elteltével összesíteni. Ha a gyermek hatósági intézkedés miatt nem tudott részt venni az óvodai foglalkozáson, az erről szóló igazolást 3 napon belül be kell mutatni az érintett óvodapedagógusnak. 26

Ha a gyermek az ötödik életévét betöltötte és egy nevelési évben 10 napnál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 6.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 6.2 Ellenőrzési terv Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes javaslatai alapján az óvodavezető készíti el, mely a Munkaterv része. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés: területeit módszereit ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető-helyettes szakmai munkaközösség a szülői közösség is. 6.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

27

szóbeli beszámoltatás írásbeli beszámoltatás értekezlet foglalkozás látogatása speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok az óvodás gyermekekkel készített iskolaérettségi tesztek eredményeinek elemzése a gyermekeket átvevő iskolákból érkező visszajelzések vizsgálata. 6.4 Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során a pedagógusok munkafegyelme az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció a csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja az óvodapedagógus - gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása a nevelőmunka színvonala a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége Az egyes nevelési területek ellenőrzésében bevonhatja a vezető helyettest, a szakmai munkaközösség vezetőjét. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. 7.1 Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvodapedagógus felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógustól való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra 28

szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. 7.2 Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvodavezetőtől vagy az óvodatitkártól kell kérni. Csak az általuk adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek hivatali időben tehát az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelennek meg az óvodában. Az óvodatitkár a kaputelefonon keresztül győződik meg a látogató személyéről és beengedés után fogadja. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben.

8. Lelkiismereti és vallásszabadság Óvodai nevelési programunkban biztosítjuk a vallási és világnézeti semlegességet: önkormányzati óvodaként nem vagyunk elkötelezettek egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az óvoda programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást. Ugyanakkor, tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Nevelési időn kívül, az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, a szülői igények alapján – lehetővé tesszük, hogy a gyermekek fakultatív hit- és vallásismereti oktatásban vegyenek részt. 29

Ez nem történhet a délelőtti időszakban, a délutáni pihenés alatt, nem rövidíthető meg a játékidő és biztosítani kell, hogy minden gyermek az óvoda tevékenységeiben, foglalkozásain részt vegyen. Az óvodavezető szervezési feladatai közé tartozik a vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása.

9. Az ünnepek rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Jogszabály alapján az egész nevelési év folyamán az intézmény fellobogózása kötelező. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

Az ünnepély, megemlékezés neve Mikulásvárás Adventi készülődés, Karácsonyvárás Farsang Március 15-ei megemlékezés Húsvéti locsolkodás Anyák napi köszöntés Ballagás, évzáró ünnepségek

december december február március április május június

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

A rendezvény neve Őszi kirándulás nagycsoportosoknak Magonc születésnap

középső

Kincskeresős mesenap Felnőtt - mese est Kihívás napja, sportvetélkedő Gyermeknapi Magonc majális Tavaszi kirándulás, minden korcsoportban

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja és szeptember vagy október

A rendezvénnyel érintettek köre

és gyermekek dolgozók gyermekek és október dolgozók gyermekek és január dolgozók szülők és dolgozók március gyermekek dolgozók gyermekek dolgozók gyermekek dolgozók

30

és május és május és június

Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Megnevezés

Leírás

Intézményi logó: Magonc figura Magoncos póló gyermeknek és felnőtteknek

Gildan pólók - csoportonkénti színválasztással Magonc logóval

Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név- és születésnapjáról. Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Zöld Óvoda programnaptár: Takarítási világnap /IX.23./ Állatok Világnapja /X.4./ Komposztálás Világnapja /X.10./ Ne vásárolj semmit nap /XI. 29/ Madár karácsony /XII./ Medve nap /II.2./ Vizes élőhelyek napja /II.2./ Újra papír napja /III.3./ Víz Világnapja /III.22./ Egy gyerek - egy palánta Föld napja /IV.22./ Madarak –Fák Világnapja /V.10/ Környezetvédelmi Világnap /VI.5./

10. A kapcsolattartás rendszere 10.1 A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás A szülői közösséggel való együttműködés szervezése az óvodavezető feladata. Az óvodavezető és a szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját az óvodai munkatervben állapítják meg. A szülői közösség képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői közösségnek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. A meghívókhoz mellékelni kell az előterjesztés írásos anyagát. (A meghívót az értekezletet megelőzően 7 nappal korábban kell megküldeni.) 31

A szülői közösség egyetértési jogot gyakorol a SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben: a működés rendje, a gyerekek fogadásának és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás, a külső kapcsolatok formája és módja, az ünnepélyek rendje, hagyományok ápolása, a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a házirend elfogadásakor. A szülői közösség véleményét be kell szerezni a minőségirányítási program elfogadása előtt, a nevelési program elfogadása előtt, a nevelési év rendjének elfogadása előtt. Ha a szülői közösség az óvoda működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az óvodavezető gondoskodik. A szülői közösség javaslattevő jogkörrel rendelkezik az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, az óvoda irányítását, a vezető személyét, az óvoda egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot. A szülői közösség egyetértését be kell szerezni az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében. Ha tájékozódni kíván a szülői közösség a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői közösség képviselőjének. A szülői közösség képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a Házirend határozza meg. Ha a szülői közösség a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető 32

gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői közösség képviselőjének részvételével megtárgyalja. A szülői közösség részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok A szülői közösség véleményét be kell szerezni a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásához, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

10.2 A külső kapcsolatok Az óvodavezető kapcsolatot tart a fenntartóval és az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal minden irodájával, csoportjával, amely az intézmény működésével, az intézménybe járó gyermekekkel kapcsolatban illetékességgel és hatáskörrel bír. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés kialakításában és folyamatában. Az óvodához legközelebb lévő bölcsőde képviselőjével külön megállapodás rögzíti a bölcsődéből átkerülő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, Szociális Osztállyal, Gyámügyi Osztállyal. Az információkról és az azonnali intézkedést igénylő problémákról rendszeresen beszámol az óvodavezetőnek, illetve felveszi a kapcsolatot az illetékes szakszolgálatokkal. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekvédelmi felelős, a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus kezdeményezi, hogy az óvodavezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli.

33

Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa 1. Fenntartó:

Az érintett szervezet neve és címe, valamint a kapcsolattartás módja 1.1. Humánszolgáltató Iroda 1073 Budapest, Garay u. 5. Értekezlet, egyeztető megbeszélés, beszámoló, tájékoztatás 1.2. Bischitz Johanna Integrált Szolgáltató Központ 1072 Budapest, Nyár u. 7. Értekezlet, egyeztető megbeszélés, beszámoló, tájékoztatás 1.3. Polgármesteri Hivatal 1076 Budapest, Erzsébet krt. 6. Értekezlet, beszámoló, tájékoztatás 2. Más oktatási, nevelési 2.1. Baross Gábor Általános Iskola intézmény: Rendezvényeken való részvétel, közös rendezvények szervezése 2.2. Bischitz Johanna Integrált Szolgáltató Központ Városliget Bölcsőde 1071 Budapest, Városligeti fasor 39-41. Értekezlet, tájékoztatás, megbeszélés 3. Pedagógiai Szakszolgálat 3.1. Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 10. Vizsgálat, esetmegbeszélés, tájékoztatás, megbeszélés 4. Gyermekjóléti szolgálat 4.1. Hetedhét Gyermekjóléti Központ Budapest, Kertész u. 24-28. Esetmegbeszélés, konferencia, értekezlet 4.2. Esély Családsegítő Szolgálat Budapest, Dózsa György út 70. Esetmegbeszélés, konferencia, tájékoztatás 5. Egészségügyi szolgáltató 5.1. Védőnői Szolgálat 1077 Budapest VII. ker. Rottenbiller u. 27. Esetmegbeszélés, tájékoztatás, vizsgálat 5.2. Job-med Foglalkozásegészségügyi Szolgáltató Bt. Budapest, Dózsa György út Megbeszélés, vizsgálat

11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató orvos és védőnője látja el. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvodapedagógus felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. 34

Ha egy gyermek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni: A betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni a csoportszobában (súlyosabb esetben elkülönítve, a nevelői szobában), felügyeletéről a csoport dajkája, vagy a pedagógiai asszisztens, végső soron az egyik óvodapedagógus gondoskodik. A szülőket mielőbb értesíteni kell. A védőnő hetenként egyszer látogatja az óvodát. Vezeti és nyilvántartja a gyermekek egészségügyi törzslapját, szűrővizsgálatokban vesz részt, segíti a nagycsoportosok iskola előtti orvosi vizsgálatainak szervezését. A gyermekorvos félévenként egyszer ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát, ill. fertőző megbetegedések alkalmával tanácsot ad a további intézkedéshez. Az óvodába új gyermekek fogadásakor kérni kell az Egészségügyi törzslapot ill. az oltási könyvet (külföldi gyermekektől is). Az óvodavezető feladata az egészségügyi ellátás keretén belül: biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvodapedagógusi felügyeletről, szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvoda dolgozói évente egy alkalommal munka alkalmassági vizsgálaton vesznek részt, az Egészségügyi Szolgáltatással megbízott Foglalkozás egészségügyi szakrendelésen (szerződés szerint). Az intézmény minden dolgozójának kötelező az általános alkalmassági vizsgálatot elvégezni. a) az iskola orvosi szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Iskola orvosi szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Dr. Somogyi Anikó Kinderág Bt. 1022 Budapest, Lóczi Lajos u. 8. Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege szerződés szerint (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben szerződés szerint - alkalmak egyeztetéssel töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

Magonc Óvoda 1071 Budapest, Városligeti fasor 39-41.

Az ellátás nyújtása során annak a Dr. Somogyi Anikó háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a Kinderág Bt. megnevezése, akivel együttműködve történik 1022 Budapest, Lóczi Lajos u. 8. a szolgáltatás nyújtás 35

b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Védőnői szolgáltatás Bischitz Johanna Humán Szolgáltató Központ 7/2. Védőnői Szolgálat 1075 Budapest, Madách I. u. 2-6.

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege szerződés szerint (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben szerződés szerint – alkalmanként egyeztetve töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

Magonc Óvoda 1071 Budapest, Városligeti fasor 39-41.

Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek Kobleincz Anna (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás c) fogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Iskolafogászati ellátás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Egészségügyi Szolgálat Gyermek és Ifjúsági Fogászat Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege szerződés szerint (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben szerződés szerint – alkalmanként egyeztetve töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Magonc Óvoda 1071 Budapest, Városligeti fasor 39-41.

36

12. Intézményi védő, óvó előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Bármiféle orvosi beavatkozás csak a szülő előzetes értesítése esetén végezhető, kivéve a baleseti elsősegélynyújtást. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Teendőink: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az ismertetést dokumentálni kell a csoportnaplóban. A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását módon kell ellátni, hogy azok a balesetmegelőzést szolgálják. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. Az óvodába csak olyan játékot, eszközt szabad behozni, melyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodapedagógus ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt helyen elzárva kell tartani. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. A gyermekhez szükség esetén mentőt kell hívni, illetve a szülőt értesíteni. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető helyettes figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. Az óvodavezető távolléte esetén, az óvodavezető helyettese a veszélyforrás megszüntetésében intézkedik. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének, egy példányt az óvoda őriz meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az Oktatási Minisztériumnak és a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába be kell vonni a tűz- és munkavédelmi szakembert.

37

Az óvodába csak olyan élelmiszert lehet a közétkeztetésen kívül behozni, melyet olyan üzemből vásároltak, melynek élelmiszer eladására és/vagy előállítására hatósági engedélye van. Az innen származó élelmiszer számláját az óvodapedagógus köteles a fogyasztástól számított 3 napig őrizni. A szülők által óvodába behozott ünnepi édességekről (torta, sütemény, alapanyagok ) minden esetben számlát (minőségi tanúsítványt) szükséges az óvodába hozni. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő- óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során be kell tartaniuk (akár óvodapedagógusi, akár szülői felügyelettel vannak). Az óvoda dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az óvodába nem hozhatnak be.

13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A tűzvédelmi megbízott gondoskodik a tűz- és bombariadó terv szerinti szervezett mentésről. További teendőket a tűz- és bombariadó terv tartalmazza, melynek betartása az intézményvezető felelőssége. Feladatkörét megbízottja útján látja el. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Közérdekű hívószámok jegyzékének elhelyezése a telefonok mellett. (Felelős: a munkavédelmi- és tűzvédelmi felelős) Az óvodavezető a szomszédos óvodákkal dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a gyermekek elvitelének megszervezése, a szülők mielőbbi értesítése, - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. 38

Az épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyermeknek és felnőttnek távoznia kell! A helyszínt, a veszélyeztetett épületet az óvodavezető hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról nem maradt-e személy az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történt megérkezéskor az óvodapedagógusoknak meg kell számolniuk! Jó idő esetén a Városligetbe, a játszótérre visszük a gyermekeket. Az épület kiürítését évente legalább egy alkalommal a tűzriadó terv alapján gyakorolni és dokumentálni kell, megszervezéséért az óvodavezetője a felelős. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a szervek illetékes vezetőjének utasítása szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzvédelmi Szabályzat, tűzriadó- illetve bombariadó terve tartalmazza. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Az intézmény egész területén, illetve az intézmény 5 méteres körzetén belül tilos a dohányzás! Az utcán, de még az intézmény előtt, egyszerre legfeljebb 2 dolgozó dohányozhat abban az időben, amikor munkaköri feladatainak ellátásában nem zavarja, műszakjában maximum 2 alkalommal. Részletes szabályzás a Tűzvédelmi Szabályzatban.

14. Az óvoda helyiségei és használati rendje Az alkalmazottak az óvoda helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben rendeltetésszerűen használhatják. Ha nyitvatartási időn túlmenően kívánják igénybe venni az óvoda helyiségeit, az intézmény vezetőjétől írásban kell kérvényezni a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az óvoda helyiségeinek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok másik helyiségbe való (tartós) átviteléhez az óvoda vezető engedélye szükséges. Az elektromos berendezések, eszközök üzemeltetése csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény tulajdonában lévő eszközök, berendezések kölcsönzéséről az óvoda vezetője dönt a kölcsönző indokainak figyelembe vételével, írásos felelősségvállalása után. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzés határidejét és egyik példányát az irattárba iktatni szükséges. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. 39

Az étel szállítása a konyhához tartozó bejáraton át a megállapodás szerinti időben történik a délelőttös műszakban lévő dajka jelenlétében. A szállítást követően a hátsó bejárati ajtót be kell zárnia. Az ételmaradék elszállítása a délutános dajka jelenlétében történhet. A szállítást követően a helyiség ajtaját be kell zárni. A konyhában csak az oda beosztott személyzet tartózkodhat. A szülők az óvoda helyiségeit az öltözőkön kívül csak az óvodapedagógus külön engedélyével használhatják.

15. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az óvodában (és bármilyen helyen és formában) tilos az olyan gyermekkorúaknak szóló reklámtevékenység, amely fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, kedvezőtlenül befolyásolhatja. Nem vonatkozik a tiltás az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, az oktatási tevékenység reklámjára, az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.

A PR tevékenységhez felhasználhatók a korszerű informatikai eszközök, az internet, az elektronikus levelezés, honlap, CD, stb. a nyomtatott eszközök: szórólapok, üdvözlőkártyák, meghívók, plakátok, szakmai kiadványok, tájékoztatók, stb., a kapcsolatszervezéshez tartozó feladatok: személyes találkozók, rendezvények, tárgyalások, vendégek programjának szervezése, protokolláris feladatok ellátása, kirándulások, kiállítások, estélyek, stb. A fent említettek tartalmi és formai követelményeiért a munkatervben megbízott kollégák és az óvoda vezetője felelősek. A kihelyezni, megjelentetni kívánt reklámokat, tájékoztatókat, információkat, stb. az óvodavezetőnek előzetesen be kell mutatni és hozzájárulása esetén ő határozhatja meg a hirdetés helyét.

40

16. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az óvodavezető határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: elektronikus csoportnapló pedagógus munkaidő nyilvántartás pedagógus igazolvány igénylő rendszerben kiállított nyomtatványok oktatási azonosítóról szóló igazolás baleseti jegyzőkönyvek közalkalmazotti utazási utalvány.

41

17. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a Házirendről A dokumentumok elhelyezése Az iroda előtti helyiségben kell elhelyezni - az óvodavezető által hitelesített másolati példányban az óvoda nevelési programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét. Ezeket a szülők az óvodapedagógustól elkérhetik. A szülők az óvodavezetőtől vagy a helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Erre minden szerdán 16-17 óra között van módjuk. Egyébként a szülővel történő előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Tájékoztatás adható a szülői értekezleteken is. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. Az óvodai beíratások előtt a szülők tájékoztatására az óvodavezető intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet. A gyermek felvételekor az óvodai házirend egy-egy példányát a szülők megkapják, az abban foglaltak tudomásul vételéről aláírásukkal nyilatkoznak. A házirend egy példánya az óvoda hirdetőtábláján is kihelyezésre kerül. Az óvoda nevelési programja, Szervezeti és Működési Szabályzata és házirendje teljes terjedelmében az óvoda honlapján is megtalálható.

18. Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések: Az intézmény kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel – és követelményrendszere, folyamata és kapcsolatrendszere. Az intézmény gazdálkodásának alapját az Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő testületének mindenkori éves rendeletében jóváhagyott elemi költségvetés képezi. Az intézmény elemi költségvetésének előirányzati keretszámait a fenntartó és egyben felügyeleti szerv a Magyar Köztársaság éves költségvetésében elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, ill. azok keretei között állapítja meg, elkészítéséhez szempontokat ad és jóváhagyja. 1. A költségvetés elkészítésének és végrehajtásának folyamata, a költségvetési ciklus 4 fázisa: - a döntés-előkészítő szakasz, amely a költségvetési évet megelőző évben zajlik le (a tervezés) - a döntési szakasz (a fenntartó önkormányzat képviselő-testületének költségvetési rendelete) - a döntés végrehajtási szakasz, amelynek időtartama egybe esik a költségvetési évvel - a döntés – végrehajtás ellenőrzésének, beszámoló elkészítésének szakasza, amelynek ideje a költségvetési évet követő esztendőre tevődik.

42

2.Az elemi költségvetés tervezésekor az intézmény vezetője köteles áttekinteni a jogszabályi változásokból, a feladatváltozásokból adódó, valamint a szakmai munka fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges kiadásokat. Az elemi költségvetés magában foglalja: - a kiadásokat és a bevételeket kiemelt előirányzatonként és ezen belül részletes előirányzatonként, - a kiadások és bevételek szakfeladatonkénti részletezését, - a személyi juttatásokat és a létszám összetételt, - a költségvetési feladatmutatókat és a költségvetési mutatószámokat. Az intézmény minden bevétele és kiadása az elemi költségvetés része.

3. Kiemelt előirányzatok: kiadási- és bevételi előirányzatok. Kiadási előirányzatok: - működési kiadások (személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú támogatások, kiadások), - felhalmozási kiadások (beruházási kiadások, felújítási kiadások, egyéb felhalmozási kiadások). Bevételi előirányzatok: költségvetési támogatás, működési bevételek, felhalmozási bevételek, átvett pénzeszközök: működésre, felhalmozásra. 4. Kiadási előirányzat keret között tartásának követelményrendszere, folyamata Az intézmény kiadási előirányzatának működési kiadásainak legnagyobb hányadát a személyi juttatások adják, ezért a bérelőirányzat tervezésekor fokozott figyelmet kell fordítani: - a magasabb fizetési fokozatba lépők felmérésére - a várható felmentésekkel kapcsolatos kiadásokra - a tervezett gazdasági évben magasabb fizetési osztályba (jogszabályban meghatározottak alapján) lépők felmérésére. A bérelőirányzat pontos tervezéséhez elengedhetetlen a közalkalmazottak fizetési osztály/fokozatba sorolásának időszakos felülvizsgálata, mely az intézményvezető feladata. A tervezés szakaszában üres álláshelyeket a betöltendő munkakörnek megfelelő osztály 9. fokozatának megfelelő közalkalmazotti illetménnyel kell tervezni. Az előirányzatok keretek között tartását szolgálja az előirányzatok teljesítésének havi értékelése, melyet az óvodavezető végez, és eltérések esetén kezdeményezi az intézményvezetői szintű beavatkozást. A bevételek tervezésekor kiemelt fontosságú a valósághű gyermek létszám számbavétele (mely a ténylegesen beiratkozott gyermekekre vonatkozik) és a reális gyermek létszám tervezése. A ténylegesen beiratkozott gyermekekre vonatkozó adatokért az intézményben azzal megbízott óvodatitkár felelősséggel tartozik. Az intézmény vezetője az elvárható takarékosság mellett felelős az intézmény számára meghatározott előirányzatok indokolt felhasználásáért, teljesítéséért, jelen szabályzatban, továbbá az egyéb gazdálkodási dokumentumokban rögzítettek betartásáért. 5. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások és dokumentumai tartalma

43

A kötelezettségvállalás minden olyan jognyilatkozat, amelyből az intézmény terhére fizetési, számlázási, munkavégzési vagy foglalkoztatási kötelezettség keletkezik: - megbízás - megrendelés - megrendelés visszaigazolása - szállítási és vállalkozási szerződés - bérleti szerződés - közalkalmazotti jogviszonyt létrehozó, módosító és megszüntető jognyilatkozat - a felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - közalkalmazotti kinevezési okirat - átsorolás közalkalmazotti jogviszonyban - közalkalmazotti megszüntető okirat - közalkalmazotti elszámoló lap - megbízási szerződés - vállalkozói szerződés - terembérleti szerződés - megállapodás - visszaigazolt megrendelés A kötelezettségvállalás dokumentumainak tartalmaznia kell: - a szerződő felek adatait - a szerződés tárgyát - a szerződés időtartamát - a szerződés teljesítési és anyagi feltételeit - a szerződés felmondásának feltételeit - a szerződés nem teljesítésének jogi és egyéb következményeit - a szerződést kötő felek aláírását - terembérleti szerződésekben a bérlő által okozott kár megtérítésének módját. Kötelezettséget vállalni csak írásban lehet. Az intézményben kötelezettségvállalásra jogosultnak a kötelezettség vállalás előtt a célszerűség és a hatékony gazdálkodási szempontokra tekintettel kell lennie, ezért: - az üres álláshelyek betöltésénél törekedni kell, hogy a tervezett fizetési osztály/fokozatba tartozó közalkalmazottal létesítsen az intézmény jogviszonyt - a belső helyettesítés elrendelésénél a nevelési, oktatási munka színvonalának sérelme nélkül teljesüljenek a gazdaságossági szempontok (a helyettesítő fizetési osztálya/fokozata lehetőleg ne haladja meg a helyettesítettét) - a költségvetésben megadott létszám (álláshelyek száma) nem léphető túl - vizsgálni kell, hogy a költségvetési számításokban szerepel-e a kötelezettségvállalással járó kiadás - vizsgálni kell, van-e fedezet a kötelezettségvállalással járó kiadásra, időarányosan teljesültek-e a tervezett bevételek - bérleti szerződések esetében a szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani, amennyiben a kötelezet fizetési elmaradása az egy hónapot meghaladja a szerződésben rögzített fizetési határidőhöz képest.

44

Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el (jegyzőkönyv és jelenléti ív mellékelésével). A szülői közösség képviselői véleményezési jogukkal élhetnek és egyetértésüket nyilvánítják (jegyzőkönyv és jelenléti ív melléklésével). Az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé a jóváhagyás napjával (jegyzőkönyv mellékelésével). Határozatlan időre szól. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előtte érvényben lévő szervezeti és működési szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó a nevelőtestület az óvodavezető szülői közösség jogszabályi kötelezettség.

A Szervezeti és Működési Szabályzat elveiben, tartalmában illeszkedik az óvoda Közalkalmazotti Szabályzatához és a Magonc Óvoda pedagógiai programjához, valamint egyéb belső szabályzatokhoz.

45

ZÁRADÉK Jelen SZMSZ-t a Magonc Óvoda szülői közössége 2013.év 04.02. napján megtartott határozatképes értekezletén (2/2013. sz. határozatával) élt egyetértési és véleményezési jogával a 303/2013. iktatószámú jegyzőkönyv értelmében. Jelen SZMSZ-t a Magonc Óvoda nevelőtestület 2013.év 04.03. napján megtartott határozatképes értekezletén (2/2013. sz. határozatával) elfogadta a 304/2013. iktatószámú jegyzőkönyv értelmében. Jelen módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot 2/2013. számú határozatával az óvodavezetője jóváhagyta a 305/2013. iktatószámú jegyzőkönyv értelmében.

Budapest , 2013.04.03.

…………………………………………… óvodavezető aláírása

46