(székhely: H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.) TERMÉKKATALÓGUS

Termékkatalógus

KBC Securities Magyarországi Fióktelepe

A KBC Securities Magyarországi Fióktelepe (székhely: H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.)

TERMÉKKATALÓGUS

2017. október

1

Termékkatalógus


I. Tartalom II.

BEVEZETÉS: A BEFEKTETÉSI PORTFOLIÓ FELÉPÍTÉSE

3

1.

A MiFID

5

III.

AZ EGYES PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK LEÍRÁSA

7

Állampapírok Diszkont Kincstárjegy Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) Államkötvény

7 7 13 16

2.

Vállalati kötvények

21

3.

Részvények

24

1. a. b. c.

4.

Certifikátok a. Index Certifikátok b. Diszkont Certifikátok c. Bónusz Certifikátok d. Opciós Certifikátok e. Turbo Certifikátok f. Warrantok

29 29 33 36 40 43 48

5.

ETF

54

6.

Határidős ügyletek

58

7.

Opciós ügyletek

63

8.

Befektetési jegyek

68

2

Termékkatalógus


II. Bevezetés: a befektetési portfolió felépítése Egy befektetés elvileg sohasem teljesen kockázatmentes. És nincs olyan dolog, hogy ideális befektetés! Hiszen az kivételesen magas hozamot nyújtó, teljesen kockázatmentes befektetés lenne. Ezért, valamennyi befektetőnek, attól függően, hogy mekkora hozamot szeretne elérni, meg kell határoznia, hogy mekkora mértékű kockázatvállalásra van felkészülve, és ha egyszer ez a kockázati profil meghatározásra került, különböző befektetési termékeket vásárol egy kiegyensúlyozott befektetési portfoliót kialakítva. Ugyanakkor, a kockázat nem az egyedüli döntő tényező a befektetés típusára nézve. A befektetés időtávja, a tőke rendelkezésre állása, a hozam és a fizetendő adók jelzik, hogy valamennyi befektetés különböző. Szükség van arra is, hogy ezeket a változó tényezőket is figyelembe vegye a befektető. A gazdaságban

hosszabb-rövidebb növekedési és recessziós időszakok

tapasztalhatók. A részvényekben, kötvényekben és likvid eszközökben lévő befektetésekre ezek az időszakok különbözőféleképpen hatással vannak, így bizonyos pénzügyi eszközök jobban fognak teljesíteni, mint mások. A részvények, kötvények és likvid eszközök portfolión belüli arányát ezért folyamatosan változtatni szükséges. Ezt úgy nevezik, hogy diverzifikálás, azaz szétterítés. A diverzifikáció a kockázat csökkentése, megosztása azáltal, hogy hogy különböző pénzügyi

eszközökbe

(portfolió)

történik

a

befektetés.

A

diverzifikáció

segítségével lehetséges egy adott elvárt hozam biztosítása mellett csökkenteni a kockázatot. Egy portfolió kialakításánál a befektetőknek figyelembe kell továbbá venniük az adózási szempontokat és tervezett jövőbeli befektetéseiket annak érdekében, hogy képesek legyenek azokat egy meglévő portfolióba integrálni. Fel kell tenniük a kérdést magukban, hogy melyik tőzsde, mely részvények és mely szektorok ajánlják a legjobb kilátásokat és mely devizák mutatnak lehetőséget arra, hogy erősödni vagy gyengülni fognak a befektetők nemzeti valutájával szemben.

3

Termékkatalógus


Bizosítaniuk kell majd továbbá, hogy pénzük megfelelő számú piac és értékpapír között van elosztva. Ez a brosúra nem azért készült, hogy megmondja, hogy mi a legjobb stratégia vagy diverzifikáció. Ahhoz természetesen túl sok személyes tényező van, amelyet figyelembe kell venni, hogy felmérjük az Ön kockázati profilját. Ennek a katalógusnak a célja, hogy áttekintést nyújtson a KBC Securities által az ügyfeleknek

kínált

főbb

pénzügyi

eszközökről.

Valamennyi

befektetési

instrumentumnál leírjuk annak főbb jellemzőit, erősségét és gyengeségét. ismertető

segítséget

nyújt

a

különböző

instrumentumokhoz

Az

kapcsolódó

kockázatok megismeréséhez és megértéséhez, ezáltal segíthet a megfelelő befektetési termékek kiválasztásában. Egy befektetéshez kapcsolódó kockázat különböző tényezőkből adódhat. A legfontosabb kockázatok az adóskockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat és annak kockázata, hogy egy befektetés nem generál rendszeresen befolyó jövedelmet. A lehetséges kockázatok definíciója a következőképpen foglalható össze: 

A piaci kockázatot a főbb közbenső áringadozások mutatják. Ezt okozhatja a deviza árfolyamok változása (árfolyamkockázat), de a kamatláb változások (kamatkockázat) vagy részvény piaci ingadozások úgyszintén.



Az adóskockázat (hitelkockázat) annak a valószínűsége, hogy a vállalat vagy a kibocsátó nem fogja tudni teljesíteni kötelezettségeit. A legtöbb esetben ezt az adós rossz pénzügyi helyzete vagy küszöbön álló csődje okozza.



A likviditási kockázat annak kockázata, hogy egy pénzügyi eszközt csak nehézségekkel fogunk tudni értékesíteni annak lejárata előtt.



Az árfolyamkockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére a devizaárfolyamok változásai hatással vannak.



A kamatkockázat annak kockázata, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a piaci kamatlábak változása.

4

Termékkatalógus




Az inflációs kockázat azt jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással van az általános árszínvonal emelkedése.



A környezeti tényezőktől függő kockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással vannak a környezeti tényezők, mint pédául az adózás.

A kötvény portfolió szétterítése több kibocsátó között számottevően csökkenteni fogja az adóskockázatot, míg a portfolió diverzifikálása több deviza között csökkenteni

fogja

az

árfolyamkockázatot,

amelynek

ki

van

téve.

A

kamatkockázatot azzal csökkenthetjük, ha portfoliónkba pénzpiaci befektetéseket is válogatunk. Annak megállapítása, hogy Ön végső soron mekkora kockázatot hajlandó vállalni, több tényezőtől is függ. Egyike ezeknek, hogy mennyire idegenkedik Ön a kockázattól. Egyéb tényezők például az Ön befektetési idő horizontja, vagy az az időszak, amelyre le tudja pénzét kötni. Mindazonáltal, az általános szabály az, hogy a befektetők csak akkor hajlandók magasabb kockázatot vállalni, ha ennek eredményképpen magasabb hozamot realizálhatnak. Ezen ok miatt ez a katalógus a különböző befektetési instrumentumok várható hozamaival is foglalkozik. A katalógus célja, hogy segítséget nyújtson Önnek ahhoz, hogy az egyes

befektetési

termékeket

és

a

hozzájuk

kapcsolódó

kockázatokat

megismerje, továbbá, hogy segítse Önt a jövőbeni befektetési döntéseinek meghozatalában.

1. A MiFID A MiFID mozaikszó az angol „Markets in Financial Instruments Directive”, rövidítése, amely egy új európai uniós direktíva, mely a pénzügyi instrumentumok kapcsán nyújtott számos befektetési szolgáltatásra vonatkozik. Az irányelv 2007. december 1-től Magyarországon is hatályba lépett a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) és egyéb jogszabályok által.

5

Termékkatalógus


A MiFID célja, hogy elősegítse a fokozottabb versenyt a pénzügyi piacokon azáltal, hogy eltávolítja a határokon átívelő értékpapírmozgások korlátait és megszüntesse a szabályozott tőzsdék monopóliumát. Célja továbbá, hogy tovább bővítse azon ügyfelek védelmére vonatkozó szabályokat, akik pénzügyi eszközökkel kereskednek. Egyike ezen védelmi szabályoknak a befektetési szolgáltatók információ szolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége, melynek alapján az ügyfeleket megfelelő módon tájékoztatni kell az egyes pénzügyi eszközök természetéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról. A következőkben egy átfogó áttekintést talál a legfontosabb eszközökről.

Több

és

részletes

Társaságunkhoz.

6

információért

forduljon

pénzügyi

bizalommal

Termékkatalógus


III. Az egyes pénzügyi eszközök leírása 1. Állampapírok a. Diszkont Kincstárjegy A Diszkont Kincstárjegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő egy évnél rövidebb futamidejű

állampapír,

mely

kamatot

nem

fizet,

hanem

a

névértéknél

alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség. A Diszkont Kincstárjegy a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy a Diszkont Kincstárjegy névértékét a megjelölt időben és módon megfizeti. A Diszkont Kincstárjegy névértékének megfizetése a központi

költségvetés,

illetve

a

központi

költségvetés

adósságszolgálati

kiadásainak terhére történik. A Diszkont Kincstárjegyen alapuló követelés nem évül el. A Diszkont Kincstárjegyeket természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. A

kedvező

likviditási

tulajdonságokkal

bíró

értékpapírfajta

normál

piaci

körülmények közepette azonnal mobilizálható befektetést jelenthet. Devizakülföldiek

a

Diszkont

Kincstárjegyet

a

hatályos

devizajogszabályok

rendelkezéseinek figyelembe vételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. A Diszkont Kincstárjegy dematerializált értékpapírként kerül kibocsátásra, alapcímlete 10.000,- Ft, azaz tízezer forint. A Diszkont Kincstárjegy hetente tartott aukciók keretében kerül nyilvános forgalomba,

az

Államadósság

Kezelő

Központ

Részvénytársaság

(ÁKK)

szervezésében. Az aukciókon jelenleg kizárólag az állampapírok forgalmazására megbízási szerződést kötött forgalmazók (elsődleges forgalmazók) vehetnek részt.

7

Termékkatalógus


Befektetők aukció útján az elsődleges forgalmazóknak adott megbízással vásárolhatják meg az állampapírokat. Az ÁKK a 6 és 12 hónapos hátralévő futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciókat két heti, a 3 hónapos hátralévő futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciókat heti gyakorisággal szervezi. A Diszkont Kincstárjegy pénzügyi teljesítése mindig az aukció hetét követő hét szerdája. Az aukcióra benyújtott ajánlatnak az ajánlattevő által elvárt hozamot kell tartalmaznia. A Diszkont Kincstárjegyek - a 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy kivételével - a pénzügyi teljesítés napján egyszerűsített eljárással bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). Diszkont Kincstárjegyekkel való kereskedés a BÉT-en a lejárat előtti 5. (ötödik) munkanapig folyik. Az elszámolás a KELER Zrt. Értéktőzsdei Állampapír Elszámolási Szabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2) munkanapon esedékes. Az Elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi vételi és eladási árfolyamokat jegyez a Diszkont Kincstárjegy sorozataira, így náluk az üzletszabályzatukban leírtak szerint a Diszkont Kincstárjegy a futamidő alatt is eladható és megvásárolható. A Diszkont Kincstárjegyet a Kibocsátó lejárat előtt nem váltja vissza. Az ÁKK Zrt. a forgalmazó helyek közreműködésével fizeti ki a törlesztést a befektetőknek. A Diszkont Kincstárjegy hozama általában meghaladja az infláció mértékét. A befektetés lejárat előtti megszüntetésével az elért nyereség nagysága függ a visszaváltási árfolyamtól, amely a piacon kialakult aktuális hozamszint függvénye.

DKJ árfolyamának, hozamának kiszámítása Az árfolyam kiszámítása a hozam segítségével: 𝑛é𝑣é𝑟𝑡é𝑘 (10 000 𝐹𝑡)

árfolyam =1 + (hozam / 100) x (lejáratig hátralévőnapok) / 360

8

Termékkatalógus


például: 6,00% hozam és 90 nap múlva esedékes lejárat mellett: 10 000 / (1 + (6 / 100) * 90 / 360) = 9852,21 forint, azaz a névérték 98,5221%-a. Általában százalékos formában adjuk meg az árfolyamot, melyet a piaci konvencióknak megfelelően 4 tizedes jegyre kerekítünk. Fontos, hogy a bankbetétek kamatait 365 napos évvel számolva adják meg, míg a kincstárjegyek 360 nappal számolnak. Az eltérő évszámítás miatt így például egy 6%-os hozam a kincstárjegy esetében 6,083%-os betéti kamattal egyenértékű, mivel 6% / (365 / 360) = 6,083% Amennyiben lejárat előtt értékesíteni kívánja befektetését, az eladott papírokon elért hozamot a következő képlet szerint lehet kiszámítani:

realizált hozam=(

eladási árfolyam vételi árfolyam

)*

360 eltelt napok száma

*100

például: 9400 forintért vásárolt papír 90 nappal későbbi 9550 forintos eladása esetén: [(9550 / 9400) - 1] * (360 / 90) * 100 = 6,38% Példa DKJ vásárlásra – lejáratig tartva: egy befektetőnek 100 millió forintja van, amit szeretne 12 hónapos futamidőre befektetni. A 12 hónapos DKJ aktuális árfolyama 94,3396% (ez a névérték százalékában értendő), azaz darabonként 9433,96 forint. Így a 100 millió forintból 10 600 darab kincstárjegyet tud vásárolni, mely lejáratkor 106 millió forintot fizet. Így befektetésének éves hozama 6,00%. Példa DKJ vásárlásra – lejárat előtti értékesítéssel: egy befektetőnek 200 millió forintja van, amit szeretne befektetni egy évre. 100 millió forintot bankbetétben köt le 6,08%-os kamattal, míg 100 millió forintért kincstárjegyet vásárol 6,00%-os hozammal. (Ez a báziskülönbség miatt egyenlő a 6,08%-os betéti kamattal.) 10 600 db papírt vesz, mely lejáratkor 106 millió forintot fizet. A tranzakciók után fél évvel (183 nappal) azonban mégis szeretne hozzájutni 100 millió forinthoz. Ez esetben 2 megoldás közül választhat. Első lehetősége a lekötött bankbetét feltörése. Ekkor azonban a Bank a látra szóló 1% kamatot fizeti.

9

Termékkatalógus


Így a 100 millió forint befektetése után 100 500 000 forintot kap vissza. Féléves realizált hozama mindössze 1%. Másik lehetőség, hogy a 100 millió forintnyi kincstárjegyét értékesíti a lejárat előtt, így a realizált hozam tekintetében három eset lehetséges, attól függően, hogy a piaci hozamszint időközben hogyan alakult. 1. a piaci hozamszint emelkedik 1%-ponttal – így félévvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 7% hozam mellett 9662,73 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 102 424 948 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 4,77% 2. a piaci hozamszint változatlan – fél évvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 6% hozam mellett 9709,51 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 102 920 834 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 5,75% (Bár a hozamszint változatlan volt, az Ön realizált hozama mégsem 6%, hanem kicsivel kevesebb. Így épül be a kamatos kamatozás a kincstárjegy árfolyamába.) 3. a piaci hozamszint csökken 1%-ponttal – így félévvel a vásárlás után a kincstárjegy árfolyama 5% hozam mellett 9756,75 forint/darab. Így a 10 600 darab papír 103 421 545 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 6,73%

Költségek és díjak: A díjak mértékét a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartalmazza.

Adózás: A Diszkont Kincstárjegyek hozamát jelenleg 15%-os kamatadó terheli, melyet a kifizető von le, vall be és fizet meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. Diszkont Kincstárjegyek esetében az adó alapja a megszerzéskor fizetett és eladáskor kapott érték közti különbség, amennyiben ez pozitív. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

10

Termékkatalógus


Előnyök: -

nagyfokú likviditás

-

másodlagos piacon is kereskednek vele

-

gyors elszámolású ügyletek

Kockázatok: -

Amennyiben hosszabb lejáratú papírt vásárol, mint amilyen időtartamra befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan.

-

Amennyiben a futamidő alatt a kincstárjegyet eladni kényszerül, annak értéke kevesebb is lehet, mint a vásárláskor – azaz a realizált hozam negatív is lehet. Ez abban az esetben fordul elő, ha az eladásra a futamidőhöz képest nagyon rövid időn belül kerül sor, és/vagy a futamidő alatt jelentősen megemelkedik a piaci kamatszint.

-

a diszkontkincstárjegy a magyar állam csődjének kockázatát hordozza. Államcsőd esetén a tőkeveszteség korlátlan is lehet. Extrém piaci körülmények közepette (mint pl. legutóbb 2008 novemberében) az állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem, vagy csak igen magas hozamszinten tudja értékesíteni, ami jelentős veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés esetén ez nem jelent kockázatot.

Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás

1

Védekező

2

3

Óvatos

<< Alacsony kockázat

4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>

11

Termékkatalógus


Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Visszafizetési

kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kincstárjegy struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (S&P: BBB) a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat,

azaz

a

deviza-árfolyam

változásából

eredő

kockázat.

Alacsony, mert a kibocsátás magyar forintban (HUF) történik. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére.

Közepes, mert a kincstárjegyeknek normál piaci

körülmények között van likvid másodpiaca. További nem értékelt kockázatok: Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét befolyásolják

a

kamatváltozások

(pl.

jegybanki

alapkamat,

BUBOR

stb.)

alacsony. Piaci helyzet: Az aktuális kibocsátások és közlemények megtekinthetők a kibocsátó honlapján. (http://www.allampapir.hu/)

12

Termékkatalógus


b. Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) Az Egyéves Magyar Állampapír névre szóló, egy éves futamidejű, fix kamatozású értékpapír.

Az Egyéves Magyar Állampapír

a Magyar Állam

közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy az Egyéves Magyar Állampapír névértékét és előre meghatározott kamatát a megjelölt időben (a lejárat napján) és módon megfizeti. Az egyéves Magyar állampapír kamatának és névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. Az Egyéves Magyar Állampapíron alapuló követelés a Kibocsátóval szemben nem évül el. Az Egyéves Magyar Állampapírt devizabelföldinek és devizakülföldinek minősülő természetes személyek, valamint devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek szerezhetik meg, a nonprofit gazdasági társaságnak nem minősülő gazdasági társaságok és a Tpt. 5.§ (1) bekezdés 60. pontja szerint intézményi befektetőnek minősülő szervezetek kivételével. Az Egyéves Magyar Állampapíra futamideje alatt is eladható. Devizakülföldi természetes személyek az Egyéves Magyaar Állampapírta hatályos devizajogszabályok figyelembe vételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. Az Egyéves Magyar Állampapírokdematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. Az Egyéves Magyar Állampapír névértéke 10.000,- Ft, azaz tízezer forint. Az Egyéves Magyar Állampapír hetente ismétlődő jegyzés útján kerül forgalomba hozatalra.


Adózás: 13

Termékkatalógus


Az Egyéves Magyar Állampapírok hozamát jelenleg 15%-os kamatadó terheli, melyet a kifizető von le, vall be és fizet meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. Kamatozó Kincstárjegyek esetében az adó alapja a megszerzéskor fizetett és eladáskor kapott érték közti különbség, amennyiben ez pozitív. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb.) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

Előnyök: -

Fix kamatozású államkötvények esetén fix, előre ismert hozam. Általában magasabb hozamot biztosít, mint a banki lekötött betétek.

-

gyors elszámolású ügyletek

-

heti rendszerességű új kibocsátás

Kockázatok: -

Amennyiben hosszabb lejáratú papírt vásárol, mint amilyen időtartamra befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan.

-

Amennyiben a futamidő alatt a kincstárjegyet eladni kényszerül, annak értéke kevesebb is lehet, mint a vásárláskor – azaz a realizált hozam negatív is lehet. Ez abban az esetben fordul elő, ha az eladásra a futamidőhöz képest nagyon rövid időn belül kerül sor, és/vagy a futamidő alatt jelentősen megemelkedik a piaci kamatszint.

-

a kincstárjegy a magyar állam csődjének kockázatát hordozza. Államcsőd esetén a tőkeveszteség korlátlan is lehet. Extrém piaci körülmények közepette (mint pl. legutóbb 2008 novemberében) az állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem, vagy csak igen magas hozamszinten tudja értékesíteni, ami jelentős veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés esetén ez nem jelent kockázatot.

Komplexitás: Nem komplex termék

14

Termékkatalógus


Kockázati érték és besorolás: Kockázati

1

érték Kockázati besorolás

2

Védekező

3

4

Óvatos

5

6

Dinamikus


7 Merész

Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kincstárjegy struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Közepes, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása a befektetésre ajánlott kategóriában helyezkedik el. Devizakockázat,

azaz

a

deviza-árfolyam

változásából

eredő

kockázat.

Alacsony, mert a kibocsátás magyar forintban (HUF) történik. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére.

Közepes, mert a kincstárjegyeknek normál piaci

körülmények között van likvid másodpiaca. További nem értékelt kockázatok: Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét befolyásolják

a

kamatváltozások

(pl.

jegybanki

alapkamat,

BUBOR

stb.)

alacsony. Piaci helyzet: Az aktuális kibocsátások és közlemények megtekinthetők a kibocsátó honlapján. (http://www.allampapir.hu/)

15

Termékkatalógus


c. Államkötvény A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Magyar Államkötvény a Magyar Állam által kibocsátott, névre szóló értékpapír. A Magyar Államkötvény a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy az államkötvény névértékét és előre meghatározott kamatát (vagy egyéb járulékait) a megjelölt időben és módon megfizeti. A kötvényben megtestesített adósság az államadósság része. A Magyar Államkötvény kamatának és névértékének megfizetése a központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik. A Magyar Államkötvényen alapuló követelés nem évül el. A Magyar Államkötvényt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. Devizakülföldiek a Magyar Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. A

Magyar

Államkötvények

dematerializált

értékpapírként

kerülnek

kibocsátásra, alapcímletük 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint. A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek kibocsátásra. A Magyar

Államkötvény

aukció

útján

került

nyilvános

értékesítésre

az

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK) szervezésében. Az állampapír aukciókon jelenleg kizárólag az állampapírok forgalmazására

16

Termékkatalógus


megbízási szerződést kötött forgalmazók (elsődleges forgalmazók) vehetnek részt.

Befektetők

aukció

útján

az

elsődleges

forgalmazóknak

adott

megbízással vásárolhatják meg az állampapírokat. Az aukciókat minden páros hét csütörtökén tartja a kibocsátó, amikor is egyszerre kétféle kötvény kerül felajánlásra. Jelenleg az egyik alkalommal a 3 és 5 éves fix kamatozású, a következő alkalommal a 3 éves fix és a 10 vagy a 15 éves fix kamatozású állampapír értékesítése történik. Az aukciós ajánlatban az ajánlattevőnek az általa megajánlott nettó árat kell megjelölnie. A hozam a befektetők elvárásait tükrözi a gazdaság teljesítőképességével és az infláció alakulásával kapcsolatban. Az egyes államkötvények hozama a futamidő növekedésével egyenes arányban csökken. A papír futamidejéből adódóan alkalmas rövid illetve hosszú távú befektetésre is. Rövidtávon, spekulatív jelleggel (az államkötvények árfolyam emelkedésére számítva) kiugró extrahozam is elérhető. Az Elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi vételi és eladási árfolyamot jegyez a Magyar Államkötvény sorozataira, így náluk, az üzletszabályzatukban leírtak szerint a kötvények futamidő alatt is eladhatók és megvásárolhatók. A Magyar Államkötvények a pénzügyi teljesítés napján bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). A BÉT-en a Magyar Államkötvénnyel való kereskedés a BÉT szabályzataiban foglaltaknak megfelelően folyik. Az elszámolás a KELER Rt. Egységes Szabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2) munkanapon esedékes. Az ÁKK Zrt. a forgalmazó helyek közreműködésével fizeti ki a kamatokat és a törlesztést a befektetőknek.


17

Termékkatalógus


Adózás: Az államkötvények hozamát 15%-os kamatadó terheli. Az adót a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. Az Államkötvények esetében kamatadó terheli az államkötvények kamatfizetési napján jóváírt kamatot, valamint az államkötvényen elért árfolyamnyereséget, amelynek alapja a megszerzéskor fizetett érték és az eladáskor/lejáratkor kapott ellenérték különbsége, amennyiben ez pozitív. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

Előnyök: -

Fix kamatozású államkötvények esetén fix, előre ismert hozam. Általában magasabb hozamot biztosít, mint a banki lekötött betétek.

-

Likvid, másodlagos piacon (is) kereskednek vele.

Kockázatok -

Amennyiben

hosszabb

lejáratú

állampapírt

vásárol,

mint

amilyen

időtartamra befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan. -

Amennyiben a futamidő alatt az államkötvényt eladni kényszerül, annak értéke kevesebb is lehet, mint a vásárláskor – azaz a realizált hozam negatív is lehet. Ez abban az esetben fordul elő, ha az eladásra a futamidőhöz képest nagyon rövid időn belül kerül sor, és/vagy a futamidő alatt jelentősen megemelkedik a piaci kamatszint.

-

Az államkötvénybe fektetett összeg visszafizetése a magyar állam csődjének

kockázatát

hordozza. Államcsőd esetén a tőkeveszteség

korlátlan is lehet. -

Extrém

piaci

körülmények

közepette

(mint

pl.

legutóbb

2008

novemberében) az állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem, vagy csak igen magas hozamszinten tudja

18

Termékkatalógus


értékesíteni, ami jelentős veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés esetén ez nem jelent kockázatot. -

Amennyiben egy kötvény hozamszintjét tartósan és jelentősen meghaladó inflációs környezet alakulna ki Magyarországon, az állampapírba fektetett összeg veszíthet vásárlóértékéből.

Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás

1

2

3

Védekező

4

Óvatos

Hátralévő

<=3 év

futamidő

5

6

Dinamikus

<=10 év

7 Merész

>10 év


Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kötvény struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (S&P: BBB) a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat,

azaz

a

deviza-árfolyam

változásából

eredő

kockázat.

Alacsony, mert a kibocsátás magyar forintban (HUF) történik. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a

19

Termékkatalógus

befektetés piaci értékére.


Közepes, mert a kötvénynek normál piaci

körülmények között van likvid másodpiaca. További nem értékelt kockázatok: Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.). Ez hátralevő futamidőtől függően alacsony és magas is lehet. Inflációs kockázat, azaz annak kockázata, hogy az infláció egy kötvény paci értékét a készpénzre gyakorolt hatásánál nagyobb mértékben befolyásolja. A hátralevő futamidőtől és az inflációs várakozásoktól függően változhat. (Pl. a magas inflációs várakozások csökkentik egy fix kamatozású kötvény piaci árát) Külső tényezőkhöz kapcsolódó kockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét olyan külső tényezők befolyásolják, mint pl. az adórendszer.

Piaci helyzet: Az aktuális kibocsátások és közlemények megtekinthetők a kibocsátó honlapján. (http://www.allampapir.hu/)

20

Termékkatalógus


2. Vállalati kötvények A vállalati kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek esetében a kibocsátó cég vállalja a visszafizetési garanciát. A cégek kötvényeket, beruházásaik finanszírozása, esetleg korábban felvett hiteleik visszafizetése céljából bocsátanak ki. A különféle konstrukcióknak megfelelően ezek lehetnek fix és változó, esetleg vegyes kamatozásúak.

Vállalati kötvényekbe történő befektetés esetén amire a leginkább figyelni kell, az a kibocsátó személye, hiszen míg az állam által kibocsátott papírok mögött az állam áll, ő vállal garanciát a visszafizetésükért, addig a vállalati kötvények esetén igen nagy eltérések lehetnek a kibocsátó vállalatok között. Egy kibocsátó minősítését független minősítő ügynökségek végzik, és fizetőképességi vagy besorolási osztályzat formájában teszik közzé az adósokra, illetve azok kibocsátásaira vonatkozó minősítéseiket. A minősítési rendszerek minőségi és mennyiségi értékelési szempontokat egyaránt figyelembe vesznek: az elemzés számos tényezőre kiterjed, a kibocsátó székhely országának gazdasági helyzetétől kezdődően, az ágazati trendek elemzésén és a kibocsátó egyéni helyzetének megítélésén át a kibocsátás jellemzőinek gazdasági és jogi megítéléséig. A kibocsátóra illetve a kötvényére adott minősítés kihat a későbbiekben

kibocsátandó

kötvények

kondícióira,

elsősorban

a

hozam

nagyságára. Általánosságban elmondható, hogy egy társaság hitelminősítéséből adódóan

magasabb

kockázattal

kell

számolnunk

az

általa

kibocsátott

instrumentumok esetében, ezáltal az elvárt hozam is magasabb, mint a gazdálkodásának

színhelyéül

szolgáló

ország

által

kibocsátott,

hasonló

futamidejű állampapírok esetében. Persze vannak kivételek: olyan társaságok, amelyek kockázata minősítésük (pl.: "AAA", amely a legmagasabb, legjobb szintű besorolást jelenti) alapján alacsony, ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló futamidejű állampapíréhoz.


21

Termékkatalógus


Adózás: Az Szja törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében az adózás jellege attól függ, hogy az adott vállalati kötvény nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapír vagy sem. Amennyiben igen, akkor a kamatjövedelemnek megfelelően adózik a vállalati kötvény. Abban az esetben, ha nem, akkor — tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — a kötvényekhez kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereség) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem von le személyi jövedelemadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni az adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. A jelenlegi adójogszabályok értelmében az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereséget vagy hozamot, mint ügyleti nyereséget 15% személyi jövedelemadó terheli. Kivételt képeznek a Nyugdíjelőtakarékossági

számlán

és

a

Tartós

befektetési

számlán

elhelyezett

befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb.) nem von

le a KBC

Securities Magyarországi Fióktelepe

személyi

jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni. Az adókiegyenlítés során az adóévben realizált ügyleti nyereség csökkenthető az adóévben, vagy az azt megelőző két adóévben bevallott, de még nem figyelembevett ügyleti veszteség összegével. Továbbá az ügyleti nyereség csökkenthető a járulékos költségekkel, mint pl. tőzsdei bizományosi díjak, illetve számlavezetési díjak.

Előnyök -

Általában fix, előre tudott hozam.

-

A magasabb hitelezői kockázat fejében általában magasabb hozamot biztosít, mint az állampapírok.

22

Termékkatalógus


Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati

1


2

Védekező

3

Óvatos

4

5

6

Dinamikus


7 Merész

Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony, mert a kötvény struktúráját tekintve tőkevédett. Hitelkockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (Moody’s: Ba3) közvetlenül a befektetésre ajánlott kategória alatt helyezkedik el. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető a befektetéshez forint eszközökkel rendelkezik, magas, mert euróban történt a kibocsátás. EUR eszközök esetén ez a kockázat alacsony. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt nem vagy csak veszteséggel értékesíthető. Közepes, mert a kötvénynek van likvid másod piaca, de ez nem jelenti azt, hogy normál piaci körülmények között is bármikor értékesíthető.

Piaci helyzet: Tőzsdére bevezetett értékpapírok esetén tőzsdei árfolyamok adatai

elérhetők

a

BÉT

honlapján

(www.bet.hu).

Nem

tőzsdei értékpapírok esetén árfolyam adatok elérhetőek a kibocsátó honlapján

23

Termékkatalógus


3. Részvények A részvény a vállalkozások (részvénytársaságok) alapításakor, alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalkozás alaptőkéjének (jegyzett tőkéjének) meghatározott (névértékének megfelelő) hányadát testesíti meg. A részvény megvásárlásával a tulajdonos a pénzét névlegesen a társaság rendelkezésére bocsátja, részt vállalva ezáltal a társaság tevékenységében rejlő kockázatokból, illetve gazdálkodásának eredményeiből. A részvény tulajdonosa igényt formálhat az osztalékra (tulajdona arányában kifizetett nyereségre), a tőkeemelésnél elővételi joga lehet az új részvényekre, a társaság felszámolásakor pedig jogosult a bevétel tulajdonrészesedés szerinti hányadára. A részvényesnek tulajdona arányában szavazati joga van a közgyűlésen. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó. Egy részvény árfolyamát a pillanatnyi kereslet-kínálat határozza meg. Az árfolyam kialakulásában mind belső, mind pedig külső tényezők szerepet játszanak. Egy vállalat értékét belülről meghatározzák: a vállalat pénzügyi helyzete, a technológiai fejlettsége, kereskedelmi pozíciója, befektetési stratégiája és a vállalat, valamint a szektor jövőbeni kilátásai. Továbbá a tőzsdékre és különösen az egyes részvényekre hatással vannak külső tényezők, úgymint a politikai események, a hazai

gazdasági és

monetáris

helyzet, valamint érzelmi,

pszichológiai és egyéb irracionális tényezők, amelyek bármely irányba növelhetik a részvénypiaci

ingadozásokat.

Mindenez

tényezők

kombinációja

befolyásolhatja a részvények árfolyamát.


24

élesen

Termékkatalógus


Adózás: Az Szja törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — a részvényhez kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereség)

ellenőrzött

tőkepiaci

ügyletből

származó

jövedelemnek

minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni az adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. A jelenlegi adójogszabályok

értelmében

az

ellenőrzött

tőkepiaci

ügyleteken

elért

árfolyamnyereséget vagy hozamot, mint ügyleti nyereséget 15% személyi jövedelemadó terheli. Kivételt képeznek a Nyugdíj-előtakarékossági számlán és a Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb.) nem von

le a KBC

Securities Magyarországi Fióktelepe

személyi

jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni. Az adókiegyenlítés során az adóévben realizált ügyleti nyereség csökkenthető az adóévben, vagy az azt megelőző két adóévben bevallott, de még nem figyelembevett ügyleti veszteség összegével. Továbbá, az ügyleti nyereség csökkenthető a járulékos költségekkel, mint pl. tőzsdei bizományosi díjak, illetve számlavezetési díjak. . Az EGT-államokon kívüli tőzsdéken elért ügyletek árfolyamnyereségét, ill. a tőzsdén kívüli részvényügyletek árfolyamnyereségét, 15% személyi jövedelemadó + 14% egészségügyi hozzájárulás (EHO) terheli, amelyet a kifizető von le, mert ezek az ügyletek árfolyamnyereségből származó jövedelemként adóznak. A tőzsdei részvények után kapott osztalékot 15% adó terheli, amennyiben az adott részvény bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. 25

Termékkatalógus


Amennyiben, a fentiek tőzsdéken kívül bejegyzett részvény fizet osztalékot, akkor 14% egészségügyi hozzájárulás (EHO-t) is terheli az osztalékot. Az osztalékadót és az egészségügyi hozzájárulást a kibocsátó vonja le, a befektetők számláján már az adózott, nettó összeg kerül jóváírásra.

A termékben rejlő kockázatok: Sem a profit, sem az osztalék, sem pedig árfolyamnyereség előre nem ismert illetve nem garantált, sőt a befektetés teljes egésze elveszhet. A részvényekbe történő befektetés szaktudást igényel, a piac és mindazon tényezők folyamatos figyelését, amelyek hatással lehetnek a részvény árfolyamának alakulására. Lényeges egy minimális diverzifikáció a különböző szektorban működő cégek részvényei között. Aki részvényekbe fektet, elfogadható nagyságú tőkével kell rendelkeznie. Nem megfelelő nagyságú befektethető tőkével rendelkezők részére nem javasolt ez a befektetési forma, ezért e befektetés magas kockázatúnak tekinthető.

Komplexitás: Nem komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati

1


Védekező

2

3

Óvatos


4

5

6

Dinamikus

7 Merész

Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Magas, mert a részvény jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést.

26

Termékkatalógus


Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Részvények

esetén

ez

nem

értelmezhető.

Általánosságban

azonban

elmondható, a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a részvény denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert a részvénynek a Budapesti Értéktőzsdén való forgalmazás miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal a részvény visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget.

Előnyök -

Tapasztalatok szerint a részvények hosszabb távon a legtöbb befektetési eszköznél magasabb hozamot biztosítanak. Ez – többek között - a befektetők által megkövetelt kockázati prémium miatt van.

-

Részvénybefektetés esetén a befektetés teljes egésze elveszhet, ám amennyiben a vállalkozás jól teljesít, abban az esetben rendkívül magas hozamot lehet elérni.

27

Termékkatalógus


Piaci helyzet: A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények árfolyama és a hozam alakulása megtekinthető a BÉT honlapján. (www.bet.hu)

28

Termékkatalógus


4. Certifikátok a. Index Certifikátok Az

index

certifikátok

pofonegyszerű

működésüknek

köszönhetően

a

legnépszerűbb certifikáttípusok közé tartoznak. Ezeknek a termékeknek a fő jellegzetessége az, hogy egy az egyben leképezik a mögöttes részvény, részvényindex, kötvény vagy akár nyersanyag mozgását. Az index

certifikátokkal

a befektetők

tehát alacsony

költség mellett

fektethetnek be egy teljes részvénykosárba anélkül, hogy egyedi részvényeket kellene vásárolniuk. Ráadásul az index certifikátok olyan egzotikus piacokhoz is hozzáférést biztosítanak, amelyeken a befektetők saját bankjukon vagy brókercégükön keresztül egyáltalán nem, vagy csak nagyon magas költségek mellett kereskedhetnének. A nagy nemzetközi részvényindexek értéke gyakran több ezer pont. Annak érdekében, hogy a befektetőknek ne kelljen több ezer eurót költeni egyetlen értékpapírra, a legtöbb certifikátnak létezik egy arányszáma. Egy 0,1-szeres arányú certifikát például egytizedét testesíti meg az index méretének, ennek köszönhetően

akár

kisebb

összeggel

is

részesülhetünk

az

indexek

teljesítményéből. A hagyományos index certifikátokat tehát a következő feltételek fennállása esetén érdemes vásárolni: 

A részvényárfolyamok emelkedésére számítunk,



Egyedi

részvénybefektetések

helyett

kockázatainkat

diverzifikálni

szeretnénk 

Egy teljes kosarat szeretnénk megvásárolni, alacsonyabb költséggel

Futamidő

29

Termékkatalógus


Az index certifikátok futamideje néhány héttől kezdve néhány évig terjedhet. A futamidő végén a papír megszűnik, a certifikát kifutáskori értéke pedig jóváíródik az ügyfélszámlán. Léteznek azonban nyílt végű index certifikátok is, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek lejárattal.


Adózás: Amennyiben az Szja törvények hatálya alá tartozó magánszemélynek származik jövedelme certifikátokból, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, és adózása a részvényeknél leírtakkal egyezik meg. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb.) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe személyi jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

Előnyök 

Alacsony költséggel fektethetnek be részvénykosarakba a befektetők



Hozzáférés egzotikus piacokhoz

Kockázatok A tőkeáttételeles

jellege

miatt kifejezetten

tekinthető.

30

kockázatos

terméktípusnak

Termékkatalógus


1. Certifikát árfolyamára ható tényezők: 

Mögöttes eszköz árfolyamváltozása



Mögöttes eszköz várt osztalékfizetésének változása



Kamatszint változása



Lejáratig hátralévő időszak

2. Árfolyam-kockázat (deviza): devizaalapú értékpapírok vásárlásával Ön árfolyamkockázatot is vállal, mivel az adott pénznem forintban kifejezett értéke a deviza-árfolyam függvényében változhat. Az árfolyamkockázat ráadásul többszörös is lehet, ha például certifikátunk devizája eltérő az alaptermék devizájától (pl.: Apple részvény eurós certifikáttal) 3. Partnerkockázat: jogi szempontból minden strukturált termék bemutatásra szóló kötvénynek minősül. Ha tehát a kibocsátónak fizetési nehézségei adódnak vagy fizetésképtelenné válik, a befektetett tőkét semmi nem védi.

Komplexitás Komplex termék

Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás

1

Védekező

2

3

Óvatos


4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>

Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas)

31

Termékkatalógus

Visszafizetési


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Magas, mert a tőkeáttétel jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Certifikátok esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős ügylet a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha a certifikát mögöttes terméke nyersanyag vagy áru, a certifikát tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik követelésekkel a kibocsátó felé. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a certifikát denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert a certifikát a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken való forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal a certifikát visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget. Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető certifikátok árfolyama megtalálható honlapunkon: https://www.kbcequitas.hu/certifikatkereso

32

Termékkatalógus


b. Diszkont Certifikátok A diszkont certifikátok működése nagyon hasonló az index certifikátokéhoz, hiszen

ezekkel

a

termékekkel

is

mögöttes

termékek

árfolyamának

növekedésére tudunk spekulálni egyszeres tőkeáttétel mellett. A fő eltérést az jelenti, hogy a diszkont certifikátokkal alacsonyabb áron tudjuk magunkat bevásárolni a mögöttes termék árfolyammozgásába, mintha ugyanezt index certifikáttal tennénk meg. Így a diszkont certifikát akkor is jó vétel lehet, ha az alaptermék oldalazására számítunk. A diszkont ebben az esetben úgy működik, mint egy biztonsági tartalék, pozíciónkon akkor szenvedünk el veszteséget, ha a mögöttes termék az alá a szint alá csökken, ahol az értékpapírt vásároltuk. A

diszkont

finanszírozásához

a

kibocsátók

egy

cap-et

(felső

határt)

alkalmaznak, ami korlátozza az elérhető hozam maximális mértékét. A cap elérése után hiába emelkedik tovább az alaptermék árfolyama, a certifikát árfolyama a cap szintjét nem haladja meg. Összességében tehát a diszkont certifikáttal alacsonyabb bekerülési áron vásárolhatunk egy termékből, viszont cserébe korlátozzuk a nyereségünket. Diszkont certifikátokat tehát a következő feltételek fennállása esetén érdemes vásárolni: 

A mögöttes termék árfolyamának stagnálására számítunk.



A mögöttes termék árfolyamának enyhe, a diszkont mértékénél kisebb csökkenésével számolunk.



A mögöttes termék árfolyamának enyhe, a cap mértékénél kisebb emelkedésére számítunk.


33

Termékkatalógus



Előnyök 

Oldalazó piacon jól használható



Alacsonyabb áron vásárolhatunk, azonban a nyereség is korlátozott


jellege

miatt kifejezetten

kockázatos

terméktípusnak

tekinthető. 1. Certifikát árfolyamára ható tényezők: 











2. Árfolyam-kockázat (deviza): devizaalapú értékpapírok vásárlásával Ön árfolyamkockázatot is vállal, mivel az adott pénznem forintban kifejezett értéke a deviza-árfolyam függvényében változhat. Az árfolyamkockázat ráadásul többszörös is lehet, ha például certifikátunk devizája eltérő az alaptermék devizájától (pl.: Apple részvény eurós certifikáttal)

34

Termékkatalógus


3. Partnerkockázat: jogi szempontból minden strukturált termék bemutatásra szóló kötvénynek minősül. Ha tehát a kibocsátónak fizetési nehézségei adódnak vagy fizetésképtelenné válik, a befektetett tőkét semmi nem védi.



1


Védekező

2

3

Óvatos


4

5

6

Dinamikus

7 Merész

Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Magas, mert a tőkeáttétel jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Certifikátok esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős ügylet a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha a certifikát mögöttes terméke nyersanyag vagy áru, a certifikát tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik követelésekkel a kibocsátó felé.

35

Termékkatalógus


Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a certifikát denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert a certifikát a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken való forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal a certifikát visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget. Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető certifikátok árfolyama megtalálható honlapunkon: https://www.kbcequitas.hu/certifikatkereso

c. Bónusz Certifikátok A bónusz certifikátok legfőbb vonzerejét az jelenti, hogy használatukkal magasabb hozamokat lehet elérni stagnáló piacokon is. Ha a mögöttes termék árfolyama nem esik be futamidő alatt egy bizonyos küszöbérték (biztonsági szint) alá, futamidő végén megkapjuk a bónusz mértékét. Mindemellett ha a mögöttes termék árfolyama meghaladja a bónusz szint mértékét, a növekedésből

onnantól

kezdve

teljes

mértékben,

korlátozás

nélkül

profitálhatunk. A bónusz certifikátok árfolyama annál jobban közeledik a bónusz szinthez, minél távolabbra kerül a biztonsági szinttől az alaptermék árfolyama, és minél inkább közeledik a futamidő vége.

36

Termékkatalógus


Bónusz certifikátokat tehát a következő feltételek fennállása esetén érdemes vásárolni: 

A mögöttes termék árfolyamának stagnálására, emelkedésére vagy enyhe csökkenésére számítunk



Szeretnénk nyitva hagyni pozíciónk növekedési lehetőségét, nem úgy, mint a diszkont certifikátok esetében.



Bizonyosak vagyunk benne, hogy certifikátunk a teljes futamidő alatt nem süllyed le a biztonsági szint alá, mert akkor a bónusz lehetősége elveszik.


Adózás: Amennyiben az Szja törvények hatálya alá tartozó magánszemélynek származik jövedelme certifikátokból, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, és adózása a részvényeknél leírtakkal egyezik meg. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe személyi jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

Előnyök 

Magasabb hozam elérése stagnáló piacon


jellege

miatt kifejezetten

tekinthető.

37

kockázatos

terméktípusnak

Termékkatalógus


1. Certifikát árfolyamára ható tényezők: 














1

Védekező

2

3

Óvatos


4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>


38

Termékkatalógus

Visszafizetési


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Magas, mert a tőkeáttétel jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Certifikátok esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős ügylet a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha a certifikát mögöttes terméke nyersanyag vagy áru, a certifikát tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik követelésekkel a kibocsátó felé. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a certifikát denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert a certifikát a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken való forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal a certifikát visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget. Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető certifikátok árfolyama megtalálható honlapunkon: https://www.kbcequitas.hu/certifikatkereso

39

Termékkatalógus


d. Opciós Certifikátok Az opciós kötvények (reverse convertibles) olyan értékpapírok, amelyek a kötvények és a részvények tulajdonságait egyaránt hordozzák. Annyiban viselkednek kötvényként, hogy futamidő alatt egy, a piacinál vonzóbb fix kuponfizetést ígérnek a mögöttes termék árfolyamától függetlenül. Részvényként pedig annyiban viselkednek, hogy a befektető a kamatfizetésért cserébe részesülhet az alaptermék (negatív) teljesítményéből is. Futamidő végén a certifikát kibocsátónak opciója van arra, hogy válasszon: az eredetileg befektetett összeget, vagy pedig a mögöttes részvényeket fizeti vissza a befektetőnek. Ha tehát a mögöttes termék árfolyama a lehívási ár alatt található futamidő végén, a befektető a fix kamatbevétel mellett realizálja a pozíción keletkezett veszteséget is. Az opciós kötvények működése és kockázati profilja nagyon hasonlít a diszkont certifikátokéra, mivel felülről korlátos a nyereség. A fő különbséget az jelenti, hogy a diszkont certifikátok működése könnyebben átlátható, hiszen nem százalékos formában kereskedjük őket, illetve azok előnyeit már vásárláskor realizálhatjuk. Opciós kötvényeket tehát a következő feltételek fennállása esetén érdemes vásárolni: 

A

mögöttes

termék

árfolyamának

stagnálására,

vagy

enyhe

emelkedésére számítunk 

Szeretnénk rendszeres kamatbevételt realizálni a futamidő időtartama alatt


40

Termékkatalógus



Előnyök 

Kötvények és részvények tulajdonságainak együttese



Rendszeres kamatbevétel lehetősége


jellege

miatt kifejezetten

kockázatos

terméktípusnak












2. Árfolyam-kockázat (deviza): devizaalapú értékpapírok vásárlásával Ön árfolyamkockázatot is vállal, mivel az adott pénznem forintban kifejezett értéke a deviza-árfolyam függvényében változhat. Az árfolyamkockázat ráadásul többszörös is lehet, ha például certifikátunk devizája eltérő az alaptermék devizájától (pl.: Apple részvény eurós certifikáttal)

41

Termékkatalógus


3. Partnerkockázat: jogi szempontból minden strukturált termék bemutatásra szóló kötvénynek minősül. Ha tehát a kibocsátónak fizetési nehézségei adódnak vagy fizetésképtelenné válik, a befektetett tőkét semmi nem védi.



1


Védekező

2

3

Óvatos


4

5

6

Dinamikus

7 Merész

Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Magas, mert a tőkeáttétel jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Certifikátok esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős ügylet a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha a certifikát mögöttes terméke nyersanyag vagy áru, a certifikát tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik követelésekkel a kibocsátó felé.

42

Termékkatalógus


Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a certifikát denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert a certifikát a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken való forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal a certifikát visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget. Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető certifikátok árfolyama megtalálható honlapunkon: https://www.kbcequitas.hu/certifikatkereso

e. Turbo Certifikátok A tőkeáttételes certifikátoknak több típusa is létezik, azonban a legismertebbek mind közül a turbó certifikátok. Ezek a típusok 2001-es felbukkanásuk óta, robbanásszerűen terjedtek el a befektetők körében, és óriási népszerűségre tettek szert az elmúlt évtizedben. A turbó certifikátok megnövekedett nyerési és bukási esélyt, tehát magasabb kockázatot hordoznak magukban. Ez a kockázat a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy turbó certifikát jóval hamarabb tudja értékét megsokszorozni, vagy hamarabb tud kiütődni (lenullázódni) egy részvényhez vagy egy index certifikáthoz képest.

43

Termékkatalógus


A turbó certifikátok tehát a lejáratukat megelőzően, idő előtt is kiütődhetnek, ha a mögöttes eszköz ára eléri a kiütési küszöböt. A termék kialakításától függően ekkor vagy értéktelenül lejár, vagy egy maradványérték kerül kifizetésre.

Stop-szinttel

nem

rendelkező

termékek

esetén

nincs

maradványérték, mivel ezeknél a típusoknál a kiütési küszöb megegyezik azzal a szinttel, ahol a certifikátunk elértéktelenedik (lehívási ár). Tőkeáttétel Annak mértékét, hogy az alaptermék változására mennyire érzékenyen reagál a certifikátunk, a tőkeáttétel mutatja meg, amely termékenként más és más. A tőkeáttétel adott certifikátoknál időben dinamikusan is változik, ugyanis minél közelebb vagyunk a certifikát kiütési szintjéhez, a tőkeáttétel annál nagyobb lesz. Kereskedés irányai A turbó certifikátoknak két típusa van, attól függően, hogy a papír mozgása megegyező, vagy pedig ellentétes az alaptermék mozgásával: 

Vételi turbó (long) értéke akkor nő, amikor a mögöttes termék ára emelkedik



Eladási turbó (short) értéke akkor nő, amikor a mögöttes termék ára csökken

Stop-szint A turbó certifikátoknak léteznek olyan változatai, amelyek kiütődés után biztosítanak maradványértéket, és olyanok is, ahol nincs meg ez a lehetőség: 

Stop-szinttel rendelkező turbó certifikátok: Ezen termék kiütési szintje vételi turbó esetén a lehívási ár fölött, eladási turbó esetén a lehívási ár alatt van, így a certifikát még azelőtt kiütődik, hogy az értéke lenullázódna. Ha az árfolyam átlépi a kiütési szintet, a termék

44

Termékkatalógus


kereskedése megszűnik, azonban a befektető hozzájut valamennyi maradványértékhez. 

Stop-szinttel nem rendelkező turbó certifikátok: A lehívási ár és a kiütési szint megegyezik – ebben az esetben kiütődésnél a certifikátunk kiütődés esetén teljesen elértéktelenedik

Futamidő A legtöbb turbó certifikát futamideje néhány héttől néhány hónapig terjed. Léteznek azonban nyílt végű turbó certifikátok is. Ezek csak akkor járnak le, amikor a mögöttes eszköz átlépi a kiütési szintet.



Előnyök 

A tőkeáttét felnagyító hatása miatt alacsonyabb volatilitású termékekkel is tudunk oly módon kereskedni, hogy azzal akár magas hozamot érjünk el (indexek), persze magasabb kockázattal.



A részvénybefektetésnél magasabb hozam elérése



A veszteség korlátos a kiütési szint miatt

45

Termékkatalógus



jellege

miatt kifejezetten

kockázatos

terméktípusnak















1

Védekező

2

3

Óvatos


4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>

46

Termékkatalógus



kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Magas, mert a tőkeáttétel jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Certifikátok esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős ügylet a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha a certifikát mögöttes terméke nyersanyag vagy áru, a certifikát tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik követelésekkel a kibocsátó felé. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a certifikát denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas. Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert a certifikát a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken való forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal a certifikát visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget.

47

Termékkatalógus


Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető certifikátok árfolyama megtalálható honlapunkon: https://www.kbcequitas.hu/certifikatkereso

f. Warrantok A warrantok a turbó certifikátokhoz nagyon hasonló tőkeáttételes termékek. Ezek vételi vagy egy eladási opciót testesítenek meg, működésük pedig egy egyszerű hétköznapi példával írható le. A warrantok tőkeáttételes termék lévén a turbó certifikátokhoz hasonlóan szintén magasabb kockázatot hordoznak magukban, ami azt jelenti, hogy egy warrant jóval hamarabb tudja értékét megsokszorozni, vagy lenullázni egy részvényhez vagy egy befektetési certifikáthoz képest. Annak mértékét, hogy az alaptermék változására mennyire érzékenyen reagál a certifikátunk, a tőkeáttétel mutatja meg, amely termékenként más és más. A warrantok esetében a tőkeáttételi mutatót Omegának hívjuk. A tőkeáttétel adott warrantoknál időben is folyamatosan változik, ugyanis minél közelebb vagyunk a warrant lehívási árához, a tőkeáttétel annál nagyobb lesz. A warrantoknak két típusa van, attól függően, hogy a papír mozgása megegyező, vagy pedig ellentétes az alaptermék mozgásával: 

Call warrant (long) értéke akkor nő, amikor a mögöttes termék ára emelkedik



Put warrant (short) értéke akkor nő, amikor a mögöttes termék ára csökken

48

Termékkatalógus


A warrantoknak értéke nem csak a belső értékből tevődik össze, ami az alaptermék árváltozásától függ, hanem az időértékből is. Egy warrant időértéke ugyanis attól is függ, milyen messze van a futamidő vége, mekkora a kamatszint, mekkora az alaptermék volatilitása, és az általa kifizetett osztalék, ha részvény az alaptermék. Futamidő vége Minél közelebb van a futamidő vége, a warrant értéke annál alacsonyabb lesz, hiszen napról napra kisebb az esélye annak, hogy a mögöttes termék értéke nagy mozgásokat ír le a hátralevő időszakban. Kamatszint: A kockázatok elkerülése érdekében a kibocsátóknak a piacról le kell fedezniük az alaptermék mozgását. Vételi opció esetén nekik a tőkeáttételnek megfelelő méretű vételi pozíciókat kell nyitniuk, amihez nagyobb tőkére van szükség. A tőke elmaradt kamatát pedig a warrant árába építik bele. Long pozíció esetén a kamatok emelkedése növeli a warrantunk árát, short pozíció esetén viszont csökkenti. Osztalék: Mivel a kibocsátó a nyitott pozíciókat lefedezi (megveszi helyettünk azt, amire spekulálunk), ezért részesül az osztalékokból is. Ezeket a kapott osztalékokat úgy építi be a warrantok árába, hogy olcsóbbá teszi őket. Put opciók (short pozíció) esetében ennek a fordítottja igaz.

49

Termékkatalógus


Mögöttes termék volatilitása : A warrantoknak aszimmetrikus kockázati profilja van, hiszen veszteségeink korlátozottak a tőkénk értékében, azonban a nyereségeink felfelé nyitottak (call warrant – long pozíció esetében). Ennek következtében azok a warrantok, amelyekhez a kapcsolódó alaptermék nagy árfolyammozgásokra képes (így nagyobb profitokat képes hozni a veszteséghez képest), drágább lesz. Több hasonló paraméterrel rendelkező termék közül érdemes azt választanunk, amelynek a feltételes volatilitása a legkisebb. A warrantok leginkább abban különböznek a turbó certifikátoktól, hogy ha a mögöttes termék árfolyama a lehívási ár alá kerül, ezek a termékek nem szűnnek meg. Aktuális belső értékük ugyan 0, azonban az időértékük miatt ezekkel még lehet kereskedni, hiszen van rá esély, hogy futamidő végéig a lehívási ár fölé emelkedjenek.


Adózás: Amennyiben az Szja törvények hatálya alá tartozó magánszemélynek származik jövedelme warrantokból, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, és adózása a részvényeknél leírtakkal egyezik meg. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe személyi jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

50

Termékkatalógus


Előnyök 

A tőkeáttét felnagyító hatása miatt alacsonyabb volatilitású termékekkel is tudunk oly módon kereskedni, hogy azzal akár magas hozamot érjünk el (indexek), persze magasabb kockázattal.



A részvénybefektetésnél magasabb hozam elérése



A veszteség korlátos a kiütési szint miatt


jellege

miatt kifejezetten

kockázatos

terméktípusnak














51

Termékkatalógus



1


Védekező

2

3

Óvatos


4

5

6

Dinamikus

7 Merész

Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Magas, mert a tőkeáttétel jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. Warrantok esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős ügylet a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha a warrant mögöttes terméke nyersanyag vagy áru, a warrant tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik követelésekkel a kibocsátó felé. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a warrant denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas.

52

Termékkatalógus


Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert a warrant a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken való forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal a warrant visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget. Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető warrantok árfolyama megtalálható honlapunkon: https://www.kbcequitas.hu/certifikatkereso

53

Termékkatalógus


5. ETF Az ETF olyan nyilvánosan elérhető befektetési alap, ahol jellemzően egy adott index, alindex, vagy nyersanyagpiaci termék mozgását követi. Az ETF-ek, olyan strukturált termékek, amik árfolyamát a tőzsdén folyamatosan jegyzik, így tulajdonképpen ugyanúgy kereskedhetőek mintha részvények lennének. Az ETF-ek több módón is csoportosíthatók: 

melyik földrajzi régióban forgó alaptermékeket fednek le,



milyen devizában kereskedhetőek,



milyen a befektetési stratégiája,



fizet-e osztalékot,



a kereskedés iránya szerint,



egyszeres, vagy többszörös tőkeáttételűek


Adózás: Amennyiben az Szja törvények hatálya alá tartozó magánszemélynek származik jövedelme ETF-ből, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, amennyiben EGT államban (vagy olyan államban, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye) működő befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek. Az adózása a részvényeknél leírtakkal egyezik meg ebben az esetben. Ha nem ilyen országban működő befektetési szolgáltatóval kötötték az ETF ügyletet, akkor a befektetési jegyekhez hasonlóan kamatjövedelemből származó jövedelemnek számít.

54

Termékkatalógus


Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb.) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe személyi jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

Előnyök 

Rengeteg befektetési lehetőség közül választhatunk



Könnyen diverzifikálható a portfóliónk, ami a hosszú távú siker titka a befektetéseknél



Jelentősen olcsóbb, mintha saját magunk, vagy egy vagyonkezelő segítségével próbálnánk elérni a diverzifikációt


jellege

miatt kifejezetten

kockázatos

terméktípusnak

tekinthető. 

Devizakockázat (Az EFT-ek általában külföldi devizában vannak, ennek árfolyama a forinttal szemben folyamatosan változik.)



Partnerkockázat (Az EFT kezelője megszűnik, bajba kerül. Szerencsére ez azért a nagyoknál nem igazán fordult még sokszor elő.)



Követési hiba (Időnként azért előfordulhat, hogy az ETF egy mögöttes indexet nem teljesen pontosan követ le, bár azért a nagyoknál ennek mértéke elhanyagolható.)


55

Termékkatalógus



1


Védekező

2

3

Óvatos


4

5

6

Dinamikus

7 Merész

Magas kockázat >>


kockázat,

azaz

annak

kockázata,

hogy

a

kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Magas, mert a tőkeáttétel jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem hozamfizetést. Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a futamidő alatt. ETF-ek esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős ügylet a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha az ETF mögöttes terméke nyersanyag vagy áru, az ETF tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik követelésekkel a kibocsátó felé. Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos az ETF denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas.

56

Termékkatalógus


Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a befektetés piaci értékére. Alacsony, mert az ETF a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken való forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal az ETF visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget. Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető etf-ek árfolyama a kibocsátó tőzsdék honlapjain és kereskedési rendszerünkben elérhető.

57

Termékkatalógus


6. Határidős ügyletek A határidős szerződés egy kétoldalú megállapodás két fél között a szerződésben meghatározott eszköz sztenderdizált mennyiségének leszállítására vonatkozóan akkor és olyan áron, melyről megállapodtak. A határidős ügylet során szerződésében rögzítik az ügylet alapját képező termék kontraktusonkénti (=a határidős piacokon standardizált kereskedett termék, melyet a mennyiséggel és a termék megnevezésével lehet specifikálni) minőségét és mennyiségét. Az alapul szolgáló

eszköz

lehet

kereskedelmi

árucikk,

pénzügyi

eszköz

(beleértve

kötvényeket, indexeket, devizákat). A határidős ügyleteket az opcióktól az különbözteti meg, hogy míg a vételi opció tulajdonosa nem köteles vásárolni, és nem is fog, ha az üzlet nem nyereséges, a határidős ügylet kötelezettséget jelent, és az előre megállapodott feltételek szerint kell teljesíteni. A határidős ügyletek legfőbb jellemzője, hogy sztenderdizáltak. Azok a feltételek, melyeknek a határidős ügyletnek meg kell felelni, világosan meghatározásra kerülnek, mind a szóban forgó termék mennyiségére és minőségére, valamint a szállítás időpontjára vonatkozóan. A szerződések általában egy adott hónapot határoznak meg a szállításra (főleg március, június, szeptember vagy december). A hosszú (long) pozíció birtokosa az áru lejáratkori megvételére, a rövid (short) pozíció birtokosa pedig az áru leszállítására kötelezi magát. Hosszú pozíció felvétele egy értékpapír megvásárlását jelenti, a befektető az árak emelkedésében bízik. Rövid (short) pozíció értékpapír eladását jelenti, mely esetben a befektető az árak eséséből tesz szert haszonra. Példa rövid pozíció felvételére: A befektető kölcsön veszi az általa kiválasztott értékpapírt a befektetési szolgáltatótól és azt eladja, ezáltal rövid pozícióba kerül. A befektetőnek a befektetési szolgáltatóval kötött megállapodás alapján adott időpontig vissza kell szolgáltatnia a kölcsön vett értékpapírokat, ezért azt a piacon vissza kell vásárolnia. Amennyiben az eltelt idő alatt az árak csökkentek, abban az esetben a befektető olcsóbban tudja visszavásárolni az értékpapírt, ezáltal profitra tesz szert, ellenkező esetben veszteséget kell elkönyvelnie.

58

Termékkatalógus


A határidős ügyleteknél magas tőkeáttételeket alkalmaznak. A tőkeáttétel: különböző pénzügyi instrumentumok, leggyakrabban kölcsön igénybevételét jelenti, a lehetséges hozam megnövelése érdekében. A tőkeáttétel alkalmazása komoly kockázattal jár, ugyanis amennyiben a befektetés kedvezőtlen irányba fordul, akkor a befektető vesztesége jóval meghaladhatja azt a veszteséget, amelyet tőkeáttét nélkül könyvelt volna el. Természetesen ez a másik irányban is igaz: az esetleges nyereségek is többszörösen jelentkezhetnek. Határidős ügylet megkötésekor a feleknek fedezetet, ún. alapletétet kell elhelyezniük, amely összeg a felvett pozíció változásából származó esetleges veszteségek fedezetéül szolgál. A minimum biztosíték összegét a tőzsde ill. az elszámolóház állapítja meg a mögöttes termék volatilitása alapján. Az egyes befektetési szolgáltatók által megkövetelt alapletét összege eltérő lehet. Az alapletét mindaddig fedezetként le van foglalva, amíg a pozíció lezárásra nem kerül. Fontos, hogy az alapletét csak töredékét (3-10%) teszi ki a felvett pozíciónak. Minden nap végén a nyitott határidős pozíciók átértékelésre kerülnek a napi elszámoló áron. Az átértékelés eredménye a változó letét számlán kerül elszámolásra: nyereség esetén jóváírásra, míg a pozíció romlása esetén terhelésre. Amennyiben a piac az ügyfél pozíciójával ellentétesen mozog, a letéti szintek emelkednek, és a befektetési vállalkozások felszólíthatják ügyfeleiket a fedezet pótlására ill. kiegészítésére a pozíció fenntartása érdekében.

A

kiegészítés elmaradása esetén a befektetési vállalkozások – az ügyféllel kötött szerződés alapján

- lezárhatják (kényszerlikvidálhatják) az ügyfél nyitott

pozícióinak egy részét vagy teljes egészét. A határidős szerződések ritkán vannak lejáratig érvényben. Elsősorban -

fedezeti és

-

spekulációs célokra (egy adott eszköz árában várt emelkedés vagy zuhanás kihasználására) használják.

59

Termékkatalógus


A határidős ügyletek döntő többségénél nem történik fizikai szállítás, hanem az árakban jelentkező különbséget egyenlítik ki készpénzben. Ilyen termék például a tőzsdeindex változására nyitott pozíció. Fizikai szállítás esetén a pozíció kifutását követően kerül sor a teljesítésre. A pozíciókat – lejárat előtt - egy ellenkező irányú pozíció felvételével lehet bezárni. Ez esetben azt jelenti, hogy a vonatkozó eszköz leszállítására a gyakorlatban nem kerül sor. Határidős deviza ügylet esetében a határidős ár egyrészt a spot (azonnali piac) árfolyamtól, másrészt a devizák adott futamidőre vonatkozó kamatkülönbségétől függ. A határidős ár és a spot ár különbségét swap pontoknak nevezzük.


Adózás: Amennyiben az Szja törvények hatálya alá tartozó magánszemélynek származik jövedelme warrantokból, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, és adózása a részvényeknél leírtakkal egyezik meg. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe személyi jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

60

Termékkatalógus


Előnyök -

A határidős ügyletek elsőként a portfolió értékének megőrzésére szolgáló pénzügyi eszközök, amellyel kivédhetők a piac negatív hatásainak következményei.

-

Határidős ügyletek vétele és eladása olyan technika, melyet bármely befektető használhat, hogy a jövőbeni árak mozgására spekuláljon. Akár nagyon kis kiadással lehetséges nagy pozíciók felvétele (tőkeáttétel).

Kockázatok -

A határidős ügylet azon befektetők számára ajánlott, aki alaposan ismeri ezen típusú befektetési termékeket és szorosan és folyamatosan követi a piaci mozgásokat és fejlesztéseket.

-

A tőkeáttétel miatt a határidős piacon történő ügyletkötések számottevő veszteséget is okozhatnak azon befektetők számára, akik „féktelenül” spekulálnak, illetve akik rosszul mérik fel a jövőbeli kilátásokat. Az alapletét intézménye pontosan az ilyen jellegű veszteségek pénzügyi fedezetét kívánja garantálni, azonban előfordulhat, hogy az ügyfélnek az alapletét teljes elvesztését fedezni kell, ráadásul további letétet kell elhelyeznie ahhoz, hogy fenntartsa pozícióját.

Komplexitás: komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás

1

Védekező

2

3

Óvatos


4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>

61

Termékkatalógus


Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Kockázat típusok Adós kockázat nincs, az elszámoló ház garantálja az

elszámolást egy

szabályozott tőzsdén. Az elszámoló ház tölti be a másik fél szerepét az eladó és a vevő részére. Likviditási kockázat alacsony, a határidős ügyletek könnyen forgathatók a szervezett tőzsdéken. Deviza kockázat nincs, a magyar forintban denominált

instrumentumok

esetében. Alacsony, közepes vagy magas a forinttal szembeni deviza árfolyammozgásoktól függően. Kamatláb kockázat, közepestől magasig a kamatláb határidős ügyletek esetében, alacsony részvény határidős ügyletekre. Ár(folyam) ingadozás, közepestől magasig, a mögöttes terméktől függően, a határidős ügylet elveszítheti jelentős értékét.

62

Termékkatalógus


7. Opciós ügyletek Az opció egy jog adásvétele, ami az opció vevőjének jogot ad, de nem kötelezi arra (ezzel szemben az opció kiírója kötelezettséget vállal), hogy a jövőben egy bizonyos időpontig, vagy időpontban adott áron megvegye (call opció), vagy eladja (put opció) az ügylet alapjául szolgáló terméket. Példa: tegyük fel, hogy a befektető arra számít, hogy az XY cég által kifejlesztett új operációs rendszer nagy siker lesz, ezért úgy gondolja, hogy XY cég részvényeinek árfolyama a jövőben lényegesen emelkedni fog. Jelenleg 1 darab részvény ára 20 dollár. Bízva a termék sikerében a befektető megvásárol 1 opciót (ára a részvény árának töredéke), melynek értelmében 1 év múlva 24 dollárért veheti meg a cég részvényét. Amennyiben az év során a részvény ára meghaladja a 24 dollárt + az opció árának értékét, abban az esetben az opció lehívásával, és azt követően a részvény eladásával a vásárló profitra tehet szert. Amennyiben a részvény ára nem megy ezen ár fölé, az opció lejár, a vásárló az opció díját könyveli el veszteségként, ami az opció kiírójának a nyeresége lesz. Az amerikai típusú opciót az opció megvételétől a lejáratig bármikor le lehet hívni, míg az európai típusú opció csak lejáratkor.

Vételi (call) opció: olyan jog (nem kötelezettség), amely vásárlója számára az

ügyletben

szereplő

áru

(értékpapír,

deviza,

stb.)

meghatározott

mennyiségének, a szerződésben előre meghatározott kötési árfolyamon történő megvételét egy jövőbeli időpontban (európai opció) vagy időpontig (amerikai típusú opció) biztosítja. A vételi opció eladója vagy más néven, az opció kiírója kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyletben szereplő mögöttes eszközt eladja az opció vásárlójának, amennyiben az élni akar vételi opciós jogával.

Eladási (put) opció: olyan jog (nem kötelezettség), amely vásárlója számára az

ügyletben

szereplő

áru

(értékpapír,

63

deviza,

stb.)

meghatározott

Termékkatalógus


mennyiségének, a szerződésben előre meghatározott kötési árfolyamon történő eladását egy jövőbeli időpontban (európai opció) vagy időpontig (amerikai típusú opció) biztosítja. Az eladási opció kiírója kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyletben szereplő mögöttes eszközt megvásárolja, amennyiben az eladási opció vásárlója élni akar eladási jogával. Az opció birtoklásáért a put vagy call vásárlója a kiírónak meghatározott összeget, ún. prémiumot fizet, mely a mögöttes eszköz piaci értékét nem éri el. A következő eszközökre köthetők opciós szerződések: 

Részvényindexekre:

olyan

vételi

vagy

eladási

opció,

amely

egy

részvénypiaci indexre (például S&P500-ra vagy a New Yorki Értéktőzsde indexére) vonatkozik 

Kamatláb:

a

kamatláb

opciók

különböző

időtávra

kibocsátott

hiteleszközökre vonatkozó vételi és eladási jogokat testesítenek meg. 

Külföldi fizetőeszközre: ezek az opciók meghatározott fix összegű deviza kötési áron történő szállítását specifikálják.



Futures szerződésre: a határidős opció arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy megvegyen vagy eladjon egy adott határidős ügyletet oly módon, hogy határidős árnak az opció kötési árfolyamát tekintik.



Hosszútávú részvény és részvény indexre kötött opciók: ezek az opciók kizárólag lejáratukban térnek el 3,6 vagy 9 hónapos megfelelőjüktől, ezek lejárata 1 vagy 2 év.


64

Termékkatalógus


Adózás: Az Szja törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — az opciókhoz kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereség)

ellenőrzött

tőkepiaci

ügyletből

származó

jövedelemnek

minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni az adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. A jelenlegi adójogszabályok

értelmében

az

ellenőrzött

tőkepiaci

ügyleteken

elért

árfolyamnyereséget vagy hozamot, mint ügyleti nyereséget 15% személyi jövedelemadó terheli. Kivételt képeznek a Nyugdíj-előtakarékossági számlán és a Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb)

nem

von

le

a

KBC

Securities

Magyarországi

Fióktelepe

személyi

jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni. Az adókiegyenlítés során az adóévben realizált ügyleti nyereség csökkenthető az adóévben, vagy az azt megelőző két adóévben bevallott, de még nem figyelembevett ügyleti veszteség összegével. Továbbá, az ügyleti nyereség csökkenthető a járulékos költségekkel, mint pl. tőzsdei bizományosi díjak, illetve számlavezetési díjak. . Az EGT-államokon kívüli tőzsdéken elért ügyletek árfolyamnyereségét ill. a tőzsdén kívüli részvényügyletek árfolyamnyereségét, 15% személyi jövedelemadó + 14% egészségügyi hozzájárulás (EHO) terheli, amelyet a kifizető von le, mert ezek az ügyletek árfolyamnyereségből származó jövedelemként adóznak.

Előnyök -

Az opciós ügyleteket arra használhatjuk, hogy befektetési portfoliónkat megvédjük.

A

vételi

opciók

védelmet

nyújthatnak

a

befektetési

portfoliónkban lévő pénzügyi eszközök esetleges árfolyam esése ellen.

65

Termékkatalógus


Tőkeáttétel: az alapul szolgáló eszközbe való befektetés töredékével ugyanaz a nominális bevétel elérhető, mint az eszközbe való direct befektetéssel. Százalékban kifejezve jóval magasabb hozam érhető el az opciós ügyelteken keresztül, mint az alap eszközbe történő befektetés által. - Azonnali bevétel (opciós prémium), amikor az opció kibocsátásra kerül.

Kockázatok -

Nem minden befektető számára alkalmas termék. Az opciós ügyletek azon befektetők számára ajánlott, akik alaposan ismerik ezen típusú befektetési termékeket és szorosan és folyamatosan követik a piaci mozgásokat és fejlesztéseket.

-

A

tőkeáttételes

kereskedés

kétélű

fegyver.

Mind

az

árfolyam

emelkedéseket, mind pedig a csökkenéseket többszörözi. A veszteségek limitálása és a piac hatékonyságához való hozzájárulás végett az eladó fedezetet köteles letenni kötelezettségei végrehajtásának biztosítása céljából. A letét összege a szerződés ideje alatt változhat. -

Amikor kiírásra kerül egy „csupasz” opció, a profit korlátozott az opciós díj mértékéig. A veszteség összege viszont tekintélyes mértékű is lehet, elvben korlátlan.

Komplexitás: komplex termék Kockázati érték és besorolás: Kockázati érték Kockázati besorolás

1

Védekező

2

3

Óvatos


4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>

66

Termékkatalógus


Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas) Kockázat típusok: Adós kockázat: végrehajtott

nincs,

ügyleteket

a

szabályozott

tekintve.

Tőzsdén

piacokon, kívüli

(OTC)

tőzsdéken tranzakciók

esetében a kockázat a partner hitelképessége. Likviditási kockázat, közepestől a magasig, a szabályozott piacokon, tőzsdéken végrehajtott ügyleteket tekintve, Közepes mértékű az OTC tranzakciók vonatkozásában. Deviza kockázat

nincs, a magyar forintban kibocsátott értékpapírokra

vonatkozóan. Egyéb devizák esetében alacsony, közepes és magas attól függően, hogyan alakul a keresztárfolyam. Kamatláb kockázat,

közepestől a magasig, az opció futamidejétől

és struktúrájától függően. A kamatláb változások közvetett hatással lehetnek az opciók árára, valamint közvetlen befolyással lehetnek az opciós ügylet alapeszközének árfolyamváltozásán keresztül. Árfolyam volatilitás, közepestől a magasig, az alapterméktől függően akár a teljes értékét elveszítheti. Egyéb kockázatok, alacsonytól a magasig. Az opció kiírásakor a vállalt kötelezettségek aránytalanok lehetnek az opciós díjhoz képest, és arányosnak kellene lenniük a portfolióban szereplő mögöttes termékek értékéhez viszonyítva.

67

Termékkatalógus


8. Befektetési jegyek A

befektetési

alapban

részvénytársaság

több

a

befektetési

befektető

alapkezelő

pénzét

gyűjti

vagy

össze,

a hogy

befektetési aztán

a

kockázatmegosztás elve szerint különböző vagyontárgyakba (értékpapírokba, pénzpiaci

instrumentumokba,

ingatlanokba)

befektesse,

és

bankbetétbe, szakszerűen

derivatív kezelje.

Az

instrumentumokba, egyes

befektetők

részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét - az egyes eszközök aktuális piaci értékét alapul vételével - folyamatosan meg kell állapítani, ez az alap nettó eszközértéke. A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség, pl. bankbetétekkel szemben, mivel utóbbiak esetében - szemben az értékpapír befektetésekkel - a befektetők nem viselik a mögöttes befektetések kockázatát, ennek a kockázatmentességnek ugyanakkor természetesen ára van. A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. A nyílt végű alapokkal szemben a befektetési alapkezelőnek nincs visszaváltási kötelezettsége

a befektetési

jegyekre

vonatkozóan,

azok csak

harmadik

személyek részére értékesíthetők, adott esetben a tőzsdén, ahol az árfolyamot a kereslet-kínálat alakítja ki. A leginkább általánosnak tekinthetők az értékpapíralapok. Ezek mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tőkepiaci indexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Külön kategóriát

68

Termékkatalógus


képviselnek

az

ingatlanalapok,

amelyek

közvetlenül

ingatlanbefektetéseket

valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. A magyarországi alapok befektetéseiket alapvetően három, egymástól jól elhatárolható eszközcsoportban hajtják végre: -

Kötvények: a magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca

-

Részvények: mivel előre kiszámítható pénzáramlással nem rendelkeznek, értéküket

nem

lehet

részvénybefektetés

a

tehát

kötvényekhez a

nagyobb

hasonlatosan áringadozások

megállapítani. miatt

A

lényegesen

kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, de a magasabb kockázat hosszú távon

magasabb

magasabb

egyedi

hozammal

jár(hat). Részvénybefektetések esetben

kockázatok

miatt

még

fontosabb

a

a

befektetések

megosztása, a diverzifikáció, melynek leghatékonyabb eszközét a részvény befektetési alapok jelentik. -

Ingatlanok-ingatlanalapok: Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az egyik legfontosabb kockázat a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. További kockázati elemet jelent az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mivel értelemszerűen az ingatlanok esetében nincs olyan másodlagos piac, amely teljesen megbízható árfolyamokkal tudna szolgálni.

A befektetők az - aktívan kezelt - befektetési alapok befektetési jegyeit tradicionálisan egy hitelintézeten illetve a befektetési alapkezelőn, a letétkezelő bankon

vagy

egy,

az

alap

tájékoztatójában

megjelölt

forgalmazási

és

kifizetőhelyen keresztül vásárolják meg és adják el. A befektetési alapok befektetési jegyeit emellett még gyakran a tőzsdén is jegyzik és kereskednek velük. A befektetők a kereskedési idő alatt folyamatosan, eladási és visszaváltási jutalék nélkül vásárolhatják meg és adhatják el a tőzsdén kereskedett befektetési alapok befektetési jegyeit.

69

Termékkatalógus


Ezen kívül vannak olyan, többnyire indexhez kötött, passzívan kezelt befektetési alapok, amelyeket a befektetési alapkezelő eleve egy vagy több tőzsde speciális kereskedési szegmensében való kereskedésre szán, ezek az ún. ETF-ek (exchange traded funds). Alapvetően ezeknél is lehetőség van a befektetési jegyek jegyzésére és visszaváltásra vonatkozó kérelmek benyújtására a befektetési alapkezelőhöz az adott alap tájékoztatójában leírt feltételek mellett. A befektetési alapok tőke-, illetőleg hozamvédelemmel is forgalomba bocsáthatják befektetési jegyeiket. A tőke és hozamvédett alapok legnagyobb előnye, hogy a magas hozam lehetőségét a banki megtakarítások biztonságával ötvözik. A befektetők úgy részesedhetnek a különböző pénzügyi piacok teljesítményéből, hogy közben befektetett tőkéjüket nem kockáztatják. A tőke és hozamvédett alapokban összegyűlt tőke jelentős része kockázatmentes kamatozó eszközökben (pl. banki betét) kerül elhelyezésre. Ez biztosítja, hogy a futamidő végén a befektetett tőke és alaptípustól függően egy minimum fix hozam kifizetésre kerüljön. A kockázatmentes befektetésen felül megmaradt tőkét az alapkezelő származékos ügyletekben helyezi el. Ez biztosítja azt, hogy amennyiben az adott pénzügyi eszköz vagy eszközcsoport a futamidő alatt pozitívan teljesít, akkor az alap extrahozamot érhet el. Az alap által elért extrahozam nagysága az előre meghatározott mögöttes pénzügyi eszköz vagy eszközcsoport futamidő alatti teljesítményétől függ. Az említett származékos ügyletek a befektetési alaptól függően köthető pld. részvényindexre, részvénykosárra, devizaárfolyamra, stb..


70

Termékkatalógus


Adózás: Adózás magyar adóügyi illetőség esetén: A befektetési jegyek hozamát 15%-os kamatadó terheli. Az adó alapja a befektetési jegy megszerzéskori és eladáskori árfolyamának különbsége szorozva a befektetési jegyek darabszámával, csökkentve a vásárlási és visszaváltási tranzakciós költségekkel. A 15%-os adót a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg az

adóhatóság

fele.

A

Befektetőknek

nem

kell

szerepeltetniük

az

adóbevallásukban. Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek stb) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell elszámolni.

Előnyök: -

A befektetési jegyek lehetőséget adnak a befektetőknek arra, hogy a

kockázatmegosztás elve szerint fektessék be a pénzüket. -

Tőkevédett alapok esetében a befektetők a tőkéjük elvesztésének

kockázata nélkül profitálhatnak a részvénypiacok emelkedéséből -

Hozamvédett termékek esetében a fix hozamon felül extra hozam

lehetősége. -

Az ügyfél pénzét szaktudással rendelkező, profi napi szinten kezeli, az

adott alap által követendő befektetési politika figyelembe vételével. -

A befektetők napi szinten visszaválthatják befektetési jegyeiket, ill. további

befektetéseket eszközölhetnek az adott napra vonatkozó nettó eszközértéken. -

Relatív alacsony jutalék jellemzi: a vételi és eladási jutalékok, valamint az

alap kezelésével kapcsolatos belső költségek mértéke nem haladja azt az összeget, ha a befektető az adott értékpapírokat közvetlenül vásárolta volna meg. -

Olyan termékek, illetve szegmensek is elérhetők, amelyek egyébként csak

nehezen lennének hozzáférhetők.

71

Termékkatalógus


Kockázatok -

Minél inkább specializált egy alap, annál nagyobb a kockázata, hiszen annál inkább ki van téve az adott szektorban / területen végbemenő változásoknak. A nagyobb kockázat magasabb hozam lehetőségét hordozza magában viszont nagyobb árfolyamvolatilitást is jelent.

-

Az alap kezelőjének múltbéli teljesítménye nem garancia egy új alap teljesítményére vonatkozóan.

-

Egyes alapok kezelési szabályzata szerint rendkívüli körülmények esetén a befektetési alapkezelő átmenetileg felfüggesztheti a befektetési jegyek visszaváltását, mely időszak alatt az eladásra nincs lehetőség

Komplexitás: komplex termék és nem komplex termék is lehet Kockázati érték és besorolás: Kockázati

1


Védekező

2

3

Óvatos


4

5

Dinamikus

6

7 Merész

Magas kockázat >>


Kockázat típusok: Adós kockázat,

Alacsony, közepes és magas az alap összetételétől

függően. Az adós kockázat magasabb azon alapok esetében, amelyek alacsonyabb besorolású értékpapírokat tartanak a portfoliójukban. Likviditási kockázat, alacsonytól a közepesig. Nyíltvégű befektetési jegyek mindenkor értékesíthetők az alapkezelő által jegyzett árfolyamon. Tőzsdére bevezetett alapok esetén az értékesítés nehezebb lehet, mivel az aktuális árfolyamot a kereslet-kínálat alakítja.

72

Termékkatalógus


Deviza kockázat, alacsonytól a magasig terjed a kockázat szintje, az alap befektetési stratégiájának függvényében. A devizakockázat nem áll fenn azokra az alapokra, melyek kizárólag magyar forintban denominált pénzügyi eszközökbe fektet be. Magas a kockázat azon alapoknál, melyek volatilis devizájú részvénypiacokon fektetnek be. Kamatkockázat, alacsony, közepes és magas, a részvénytől és a befektetési környezettől függően. Általánosságban, a kamatlábak emelkedése a részvények árfolyamára negatív hatással van. Árvolatilitás,

alacsony,

közepes

és

magas,

az

alap

befektetési

stratégiájának függvényében, az alapba elhelyezett részvények volatilitásától függően. A volatilitás azonban kisebb, mintha egyedi részvénybe fektettünk volna, mivel a kockázat több részvény között oszlik el (diverzifikáció). Tőkevédelem: Az egyes befektetési alapok tőkevédelméről tájékoztatás azok tájékoztatójában található. Piaci helyzet: A befektetési alapok hozamának adatai elérhetők a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének honlapján (www.bamosz.hu).

73

(székhely: H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.) TERMÉKKATALÓGUS

Recommend Documents