Magdolna Mozaik Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
Magdolna Negyed Program
II. évfolyam 1. szám, 2010. március
Mesél a Mátyás tér
Ha egy százötven-kétszáz évvel ezelőtt élt pesti városlakó a mai Mátyás térre „vetődne”, minden bizonnyal igencsak meglepődne. Hiszen ezen a területen még javarészt szőlőművelés folyt a 18-19. században; s a tér csak a közművesítést követően kezdte elnyerni mai formáját. A 8. oldalon olvasható helytörténeti cikkünkben a Mátyás tér múltjának néhány emlékezetesebb epizódját – így az 1956-os forradalom helyi eseményeit – idézzük fel. S vajon miféle változásokat tartogat a jövő a Magdolna negyed e frekventált közterülete számára? Az elképzelések igencsak nagyszabásúak, hiszen a forgalom átszervezésével egy összefüggő, autómentes terület kerül kialakításra. Színes látványképeket is tartalmazó összeállításunk a 3. oldalon közöl információkat a munkálatok megkezdéséről. Hamisítatlanul Mátyás téri történet a 13. szám alatti ház közösségének históriája is. Az itteni lakók ugyanis egy minden értelemben megrázó erejű robbanás után úgy döntöttek: összefognak, és közösen teszik szebbé és élhetőbbé környezetüket. Erőfeszítéseikről és eredményeikről lapunk 4–5. oldalán számolunk be.
A fenntartható Józsefvárosért
Folytatódik a bérházfelújítási program
A ma meghozott anyagi áldozatok a jövőben sokszorosan megtérülhetnek. Ezt a szemléletet igyekszik népszerűsíteni a Helyi Agenda 21 program, amelynek keretében már jelenleg is zajlik a józsefvárosi lakosok környezettudatossági szintjének, fogyasztási szokásainak felmérése. A nyár közepére pedig elkészülhet egy stratégiai terv, amely a kerület fenntartható fejlődésének biztosítására tesz javaslatokat.
Az előzetes információk alapján nagyszámú pályázat érkezett a megismételt közbeszerzési kiírásra. Így a Magdolna Negyed Program II. épületfelújítási alprogramjába bevont tizenhat bérház legalább felénél reális az áprilisi szerződéskötés a kivitelezőkkel, s ezt követően a munkálatok megindítása, majd tél előtti befejezése – mondta el Horváth Dániel, a Rév8 Zrt. projektvezetője. Jó hír, hogy az MNP jelenleg tervezés és egyeztetés alatt lévő harmadik üteme a most elmaradó fejlesztések megvalósítására is lehetőséget teremthet.
Egy Nyugat-Európában már régóta ismert és elterjedt szemléletet igyekszik népszerűsíteni a Helyi Agenda 21 elnevezésű józsefvárosi program. A fenntarthatóság fogalma ugyanis külföldön már az 1980-as években bekerült a köztudatba – a Környezet és Fejlődés elnevezésű ENSZ-konferencia pedig kifejezetten ennek jegyében került lebonyolításra 1992-ben, a brazíliai Rio de Janeiróban. Ezen a rendezvényen fogadták el az Agenda 21 nevű dokumentumot, amely a fenntarthatóság helyi, települési programjának alapjait határozta meg.
Információk a 2. oldalon
Kesztyűgyári nyelvleckék
– Magyarországon egyelőre még úttörőként foglalkozunk ennek a szemléletnek a gyakorlatba való átültetésével, amelyről már 2009 nyarán elkezdtünk gondolkodni. A fenntartható Józsefváros megteremtését célzó program azonban 2010 februárjában indult be igazán – magyarázza Kondor Attila Csaba, a program felelőse.
Angol tudásukat pallérozhatják, illetve a lovári nyelv rejtelmeivel ismerkedhetnek meg mindazok, akik hétfő délutánonként részt vesznek a kesztyűgyári nyelvórákon. Az interaktív foglalkozásokon egyaránt cél a nyelvtani ismeretek elmélyítése, a szókincs bővítése, illetve a kommunikációs készség fejlesztése – miközben a hallgatók kulturális ismeretei is bővülnek. A nyelvleckéket önkéntes alapon adó Peter Murphyt és Drozd Györgyöt arra kértük: meséljenek magukról, tanítási koncepciójukról, terveikről, illetve eddigi tapasztalataikról.
Részletek az 5. oldalon
Folytatás a 10. oldalon
Tavaszi lendülettel
Tavaszi lendülettel
Folytatódik az épületfelújítási program a Magdolna negyedben Elhárulni látszanak az adminisztratív akadályok, s így a programban részt vevő házak túlnyomó többségénél akár áprilisban-májusban megkezdődhetnek a felújítási munkálatok. A tizenhat önkormányzati bérházat érintő, négyszáz háztartás életkörülményeit javító beavatkozások összértéke meghaladja a bruttó 1 milliárd forintot. Úgy tűnik, néha hiába a nagy ívű koncepció, a minden részletre kiterjedő megvalósítási terv, illetve a gonddal, figyelemmel összeállított forgatókönyv – az élet a legbiztosabbnak hitt elképzeléseket is keresztülhúzza. Efféle, kétségkívül kellemetlen viszontagságokon ment keresztül a közelmúltban a Magdolna Negyed Program II. (MNP II.) épületfelújítási alprogramja. Az eredeti elgondolások ugyanis a munkálatok 2009. őszi kezdésével kalkuláltak, ám adminisztratív akadályok miatt jócskán módosultak az elképzelések, s emiatt a határidők is tolódtak. – Érthető és jogos a lakók fokozott várakozása, illetve elégedetlensége. Megértjük a keserűbb megjegyzéseket, amelyek a munkálatok elhúzódását róják fel nekünk. De higgyék el, nem tehetünk arról, hogy számunkra kedvezőtlenül módosult tavaly a közbeszerzési törvény. Az uniós bürokrácia pedig szintén nem könnyítette meg a program lebonyolítását – mondja Horváth Dániel, a Rév8 Zrt. projektvezetője. Mint arról a Magdolna Mozaik legutóbbi számában Sárkány Csilla, a Rév8. Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Magdolna Negyed Programok főnöke beszámolt: az előző közbeszerzési „kör” 2009 nyarán elsősorban a jelentkezők csekély száma miatt lett eredménytelen. „Voltak olyan egységek is, amelyekre egyáltalán nem nyújtottak be ajánlatot. Azt hittük, hogy a gazdasági válság miatt nagy számban fognak érdeklődni és jelentkezni az építőipari cégek. Nem így történt. Inkább a kisvállalkozók pályáztak, ők viszont nem túl jól, így a legtöbb esetben nem feleltek meg a feltételeknek” – mondta el 2009 decemberében Sárkány Csilla. Az efféle előzmények után most kifejezetten jó hír, hogy a nemrég lezárult pályázati kiírásra ígéretesen sokan nyújtottak be anyagot. – Azt már tudjuk, hogy nagyszámú pályázat érkezett be, így nagy valószínűséggel a projektbe bevont tizenhat épület túlnyomó többségénél eredményesen fog zárulni a pályáztatás – tekint a jövőbe Horváth Dániel. A projektvezető szerint így a programban részt vevő tizenhat bérház legalább felénél reálisnak tűnik az áprilisi szerződéskötés a kivitelezőkkel, és ezt követően a munkák megindítása. – Az időjárást tekintetve kifejezetten szerencsés az időzítés. Hat-nyolc hónap közötti kivitelezéssel kalkulálunk, így a tél előtt befejeződhetnek a munkák. Közbeszerzési hercehurcák ide vagy oda, az elmúlt hónapok sem teltek tétlenségben az alprogram körül. Például
2
a legnagyobb beavatkozások helyszínéről, a Dankó utca 16., 20. és 30. szám alatti épületekből hetven család kiköltöztetése van folyamatban – közülük ötven család már új, átmeneti otthonra lelt. A többiek költöztetése márciusban folytatódik. – Nagyon kevés a cserelakás. A rendelkezésre bocsátott ingatlanokat – több mint negyven átmeneti cserelakást – pedig fel kellett újítani. Mindez rengeteg időnket és energiánkat felemésztette. Másrészt a pályáztatáshoz szükséges dokumentációt szolgáltattuk a lebonyolítók felé. A következő néhány hét sem ígérkezik kevésbé mozgalmasnak, hiszen fel kell készíteni az épületeket a felújítási munkálatokra. S hogy mire számíthatnak a programban érintett épületek lakói? – 2010. április közepéig minden érintett házban lakossági találkozókra kerül sor, ahol minden részletre kiterjedően tájékoztatást nyújtunk az időzítésről, illetve a kapcsolattartási rendszerről. A lakók és a lebonyolítók között a fokozott kommunikáció indokolt. Ugyanis a szociális városrehabilitáció uniós forrásokból valósul meg, s így az elhúzódó kezdés ellenére sem lehet jelentősen kitolni a véghatáridőket. – Nagyon gyors lebonyolításra van szükség, ami komoly lakossági együttműködést és segítséget igényel. Amennyiben a kivitelezők nem tudnak bejutni egy lakásba, akár hetekre is megakadhat egy-egy munkafolyamat. Fontos tudnivaló az is, hogy a felújítási munkálatok tartalma továbbra is változatlan. – Kezdettől fogva világos és tudott, hogy minden problémát nem lehet orvosolni. Azaz a lakók által több helyen is igényelt nyílászárócserék, illetve hőszigetelési beavatkozások csak nagyon korlátozott mértékben valósulhatnak meg. A jövőre nézve azonban reményt kelthet, hogy az MNP jelenleg tervezés és egyeztetés alatt lévő harmadik üteme keretében a jelenleg elmaradó fejlesztések megvalósítására is lehetőség nyílhat. Így teljesebbé válhatnak a felújítási munkák, amennyiben az önkormányzat pályázata sikerrel veszi az akadályokat – mondta el Horváth Dániel projektvezető a Magdolna Mozaiknak. A programban részt vevő házak: Cím 1. Dankó utca 16. 2. Dankó utca 20. 3. Dankó utca 30. 4. Dankó utca 33/A 5. Dobozi utca 17. 6. Dobozi utca 19. 7. Kisfuvaros utca 8. 8. Lujza utca 14. 9. Magdolna utca 44. 10. Nagyfuvaros utca 2/B 11. Szerdahelyi utca 12. 12. Szerdahelyi utca 13. 13. Dankó utca 7. (csak homlokzatfelújítás) 14. Erdélyi utca 4. (csak homlokzatfelújítás) 15. Karácsony S. utca 22. (csak homlokzatfelújítás) 16. Szigetvári utca 4. (csak homlokzatfelújítás)
iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
Térfoglalás
Térfoglalás Megújuló közterületek a Magdolna negyedben Amennyiben eredményesen zárulnak a közbeszerzési kiírások, áprilisban nagyszabású közterületi fejlesztések kezdődhetnek a Magdolna negyed három különböző pontján is. Az előzetes tervek szerint az őszi iskolakezdésre sportudvar létesül a Dankó utca 20. szám alatti telken, sportpályát alakítanak ki a Homok utca 7. szám alatt – és végül, de nem utolsósorban befejeződik a komplex átalakítása a Mátyás térnek is, amelynek keleti és északi oldaláról „száműzik” a gépjárműveket.
– Első ütemben a tér délnyugati ívének átalakítása történik meg. Egy darabig várhatóan fennmarad a mostani forgalmi rend. Ám a folyamatosan elvégzendő kisebb korrekciók mind azt a célt szolgálják, hogy a tér mielőbb alkalmas legyen a kétirányú forgalom lebonyolítására. Ezt követően kerül sor a majdani gyalogosfelületek lezárására és a díszburkolat kialakítására. A kivitelezési munkálatok körülbelül négy hónapot vesznek igénybe, így a nyár végére, iskolakezdésre készülhetnek el a kivitelezők – számolt be a Magdolna Mozaiknak Takács Sándor, a közterületi program projektvezetője. Az már most biztos, hogy a munkálatok megkezdését követően jelentős korlátozásokra lehet számítani. Miképpen az is valószínűsíthető, hogy a tér átalakítása egyéb munkák elvégzésére is lehetőséget nyújt. – Arra kérjük a Mátyás téri házak lakóit, hogy fontolják meg: közműbekötéseik nem szorulnak-e felújításra. Ezeket ugyanis a májusi-júniusi időszakban lehetne elvégezni, még mielőtt az útburkolat elkészül, hiszen az új burkolatra bontási tilalom lép majd életbe. Minderről azonban külön is tájékoztatjuk a lakókat – hívja fel a figyelmet a Rév8 Zrt. munkatársa.
A Józsefvárosi Önkormányzat 2005-ben indította el a Magdolna Negyed Program (MNP) közterületi alprogramját, amely – a negyedben élők fejlesztési programokba történő bevonásával, aktív részvételével – új közösségi-kulturális terek létrehozását tűzte ki célul.
Az MNP II. épületfelújítási programjának keretében nagyszabású felújításon esnek át a Dankó utca 16. és 20. szám alatti emeletes házak is. Ezzel párhuzamosan, a két épület közötti üres telken – a Dankó utca 18. szám alatt – egy körbekerített sportpálya kerül kialakításra, illetve ugyanitt megépül egy nyilvános WC-t, valamint egy kerti tárolót magába foglaló pavilon. A sportpálya köré és a kerítések mentén fasort telepítenek, ezzel is növelve a környező ingatlanok védelmét.
Mint arról a Magdolna Mozaik hasábjain már beszámoltunk: e közterületi fejlesztések első helyszíne a Mátyás tér volt. Az itt található park köré már 2007-ben kerítés létesült, nagyobbá és korszerűbbé vált a játszótér, illetve nőtt a zöldfelületek aránya. Ugyancsak ekkor kapott új aszfaltburkolatot a tér, ahová szintén 2007-ben kerültek kihelyezésre a műanyag hulladékból gyártott „ülődombok”. A környékbeliek együttműködési hajlandóságát dicséri, hogy aktív közreműködésükkel kétszer került sor közösségi növényültetésre. Mindeközben – ugyancsak az MNP I. keretében – elkészült a Kesztyűgyár Közösségi Ház is, amely azóta számos nagysikerű rendezvénynek adott otthont. Hamarosan az önfeledt játékok terepe lehet az a sport- és szabadidőudvar is, amelyet a Lakatos Menyhért Általános Művelődési Központ Homok utcai szárnya mellett alakítanak ki – a jelenleg ott álló, rossz műszaki állapotú lakóépület lebontását követően. A sport- és szabadidőudvar területén négypályás, 60 méteres futófolyosó, valamint egy nagyobb és egy kisebb, labdajátékokra alkalmas pálya kerül kialakításra. Hogy a nagyszabású tervek megvalósulhatnak-e az elgondolt határidőre, az nagymértékben függ a közbeszerzési pályázatok eredményességétől.
A Mátyás tér komplex átalakítása azonban ezzel nem ért véget. Sőt, a megújulást a forgalom átszervezése teszi csak igazán teljessé! Mégpedig oly módon, hogy a gépjárműforgalom a tér déli és nyugati oldalán kétirányúvá válik – miközben a keleti és északi oldalon megszűnik, s végeredményben egy összefüggő, autómentes terület alakul ki itt.
– A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési pályázatot tavaly decemberben írták ki. A beadási határidő február 15-én volt. Jelenleg a beérkezett pályázatok kiértékelése zajlik. Az eredményhirdetésre várhatóan március második felében kerülhet sor. Amennyiben eredményes lesz egy-egy eljárás, a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötése áprilisban várható. Így jó esetben áprilismájus folyamán mindhárom helyszínen elkezdődhetnek a kivitelezési munkák – monda el Takács Sándor.
iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
3
A csend és a nyugalom szigete
A csend és a nyugalom szigete Összefogott a Mátyás tér 13. sz. ház lakóközössége Nemrégiben indult útjára a Magdolna negyedben a szomszédságépítés, aminek végső formája a Szomszédsági Tanács lesz. A program szerves része a Magdolna Negyed Program II.-nek. De ha alaposabban körbejárjuk ezt a városrészt, több olyan civil megmozdulás nyomára bukkanhatunk, amelyek megelőzik e nagyszabású törekvést. Itt van például a Négy Ház a Magdolna Negyedért Egyesület, a Karácsony Sándor utca 22. és a Mátyás tér 13. számú házak közössége vagy a Nagyfuvaros utca 20. szám alatt élő néhány lakó története. Ha az egyes kezdeményezések gyökereit vizsgáljuk, minden megmozdulás mögött találunk egy gyújtópontot. Annát régebbről ismerem, itt tanít az Erdélyi utcai iskolában. Nem tudtam, hogy helyi lakos – pláne, hogy „magdolnás”. Aztán egy szép nap megláttam az egyik Mátyás téri ház lábazatát festegetni. Gondoltam, az iskolások „csínyét” tünteti el épp. Meg is álltam, hogy szóvá tegyem: talán jobb volna, ha az „elkövetők” tennék ugyanezt. De Anna csak nevetett, és a tőle jól megszokott vehemenciával belecsapott rögtön a történetük közepébe.
„A kukákat is felügyeljük. Szép tiszták mindig. Tudod, néha örülök is, hogy „kicsit” felrobbantunk, mert azóta minden megváltozott. Kezdünk egy jó kis közösséggé formálódni. A ház költségvetését is magunk felügyeljük a Társasházi Intézőbizottság révén. Fent vagyunk az interneten – bármelyikünk, de akár te is meg tudod nézni, hogy épp hogy állunk. Ki fizetett, ki nem fizetett, milyen célra mennyit utaltunk. Ezt is muszáj volt megtennünk, mert itt álltunk egy halom adóssággal a nyakunkon. Aztán jött ez a gázcsőcsere, amiben az önkormányzat nagyon sokat segített. A helyzetünkre való tekintettel megszavazták, hogy 3,6 millió forinttal támogatnak minket. Ebből mindössze egymilliót kell visszafizetnünk – azt is kamatmentesen. Ha nem kapjuk meg ezt a segítséget, még mindig csak a fejünket vakargatnánk. Szerencsénk volt a szerencsétlenségben az is, hogy tavasszal történt a robbanás. Őszre már volt gázunk – tudtunk rendesen fűteni, fürdeni, főzni. Addig egymáshoz járkáltunk át. Ez mondjuk jó volt arra is, hogy jobban megismerkedjünk, közelebb kerüljünk egymáshoz. A Magdolna Program társasház-felújításába is szerettünk volna bekerülni, de sajnos nem tudtunk pályázni a kölcsön miatt. De majd csak lesz valami másik lehetőség... A lényeg, hogy a gázkölcsön hamarosan kifizetődik, és onnantól gyűjthetünk is valami nagyobb dologra…” – mondja, majd elhallgat.
„Úgy kezdődött, hogy felrobbantunk. Az egész negyedik emelet – ne tudd meg, milyen volt itt minden. Egyébként is… ácsorogtunk az utcán, és csak arra tudtam gondolni, mi lesz most velünk. A gázt akkor hajnalban elzárták a tűzoltók a szivárgás miatt, aztán már vissza se kapcsolták, mert nem volt korszerű a csőrendszer. Kétségbeestünk – miből újítsuk fel? A háznak már volt egy halom adóssága. Gyere, nézd meg, azért mostanra már egész szépek vagyunk…” Valóban, a kapualj rendezett, már-már otthonos – ezen a környéken öröm ilyenbe botlani. Szőnyeg, faliújság, szórólaptartó, friss festés. „Ezt itt mind mi csináltuk” – mutat körbe. „Ebben a házban ez a szokás. Hogy mindig mindent magunknak csinálunk. Látod? A gangokat is kifestettük. Minden emelet magának. A festékre való pénzt összedobtuk, mindenki dolgozott valamit. Ki mit bírt… És most már lassan mindenhol lesz virág is. Megbeszéltük. Kell, hogy legyen, mert növény nélkül nagyon barátságtalan lenne az egész. Jó lenne, ha lehetne kérni valahonnan palántákat. Az udvart is szeretnénk zöldíteni, szépíteni” – mondja, aztán kiszalad a kapu elé. A festésben segédkező „férfi-erő” épp befejezte a munkát. Pakol. Anna, kezében egy hengerrel – mint valami marsallbottal –, újabb ütemet kezd.
4
Vajon mi jár a fejében? – morfondírozok, miközben a lépcsőházba felszerelt kamerákat figyelem. „Te Anna, ezek igaziak?” – kérdem. „Igen!” – vágja rá – „Ezt is mi szereltük fel. És tudod, nem is olyan drága – csak a technika, mármint maga a négy kamera nem olyan drága. Pár tízezer forint. Összedobtuk a pénzt. Aztán közösen vettünk egy DVD felvevő-lejátszót is, és erre rákötöttük a rendszert. Így napi 24 órában látjuk, hogy épp ki mit tesz – vagy épp nem tesz. Ez azért is nagyon jó, mert többé nincsenek viták. Itt van például a kapu esete – néhány napja az egyik lakó gyereke berúgta az egyik alsó táblát. A felvételen jól látszott a történet és az elkövető is. Úgyhogy behívtuk a szomszédot, megmutattuk az anyagot – és vita nélkül megbeszéltük a dolgot. A srác azóta megjavította a kaput – látod, ott, azt a részt. Most így még csúnya, de
iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
A fenntartható Józsefvárosért – Helyi Agenda 21
majd lefestjük. A lényeg, hogy kiderült és megoldódott. Nem a szomszédoknak kellett összedobni a javításra. A rendőrségre is vittünk be felvételt, amikor betörtek az egyik szomszédhoz. Fontos a biztonság, az egyértelműség. Ezért van az emeleteken is figyelő.
A fenntartható Józsefvárosért Elindult a Helyi Agenda 21
(Folytatás a címlapról)
A fiatal szakember szerint a fenntarthatóság érdekében társadalmi, gazdasági, környezeti tudatmódosításra van szükség, amely a kerület lakóira éppúgy vonatkozik, mint a helyi döntéshozókra. – Az a célunk, hogy ez az itthon újszerűnek mondható szemlélet minél inkább érvényesüljön az önkormányzati döntéseknél. Hozzon tehát bármilyen szabályt vagy határozatot a helyhatóság, minden esetben mérlegelje, hogy az 30–40 év múlva mennyire szolgálja a fenntarthatóságot.
Tudod, néha nagyon nehéz és fárasztó, hogy állandóan a ház ügyeivel foglalkozunk, de muszáj. Az a jó, hogy itt a lakók nem zárkóznak el. Látom, hogy örülnek, ha valami megszépül. És akarják is a változásokat. Múltkor az udvart sikáltuk, és az összes földszinti lakó jött és dolgozott. Még a jogcím nélküli lakók is! Még fotóim is vannak!” – neveti el magát. „Bármikor tudom bizonyítani, hogy X-ék rendes emberek. Ebben a házban minden lakó egyenrangú. Nem teszünk különbséget senki közt – de mindenkitől elvárjuk, hogy normálisan lakjon. Itt nem lehet randalírozni, szemetelni. Ha mégis megtenné bármelyikünk, akkor a többiek azonnal figyelmeztetnék.”
A kerület fenntartható fejlődésért ugyanakkor az egyén hasonlóan sokat tehet a mindennapokban – és a legtöbb esetben nem is kell nagy, a valóságtól elrugaszkodott dolgokra gondolni. – Fontos lenne, hogy minél szélesebb körben elinduljon a szelektív hulladékgyűjtés. Vagy például, hogy a kerületben élők ne feltétlenül a nagy áruházláncokban, hanem inkább a helyi kereskedőktől vásároljanak, ezzel is elősegítve a helyi munkaerő megtartását. A fenntarthatóság helyi stratégiájának meghatározása s különösen érvényesítése persze egy hosszú távú folyamat – s a június végéig tartó első fázisban ennek csupán az alapjai fektethetők le. – Jelenleg egy nagyszabású kérdőívezés zajlik, amely a lakosság környezettudatossági szintjének, fogyasztási szokásainak felmérését szolgálja. A kérdőívek kiértékelését követően, a tavaszi hónapokban, lakossági fórumokra kerül sor, részben a Kesztyűgyárban, részben pedig egyes házaknál is. A kérdőívezésnek az is a célja, hogy kapcsolatba lépjünk a kerületben élőkkel, és folyamatosan tájékoztathassuk őket a fejleményekről. Részben az így becsatornázott lakossági véleményekre is támaszkodva, 2010 júniusáig kerül kialakításra az a stratégiai terv, amely nagyjából kijelöli a fenntartható fejlődés lehetséges irányait.
Anna rámolja a vödröt – az udvari sufni felé tartunk. Nézem a felsikált betont, a sokvirágos gangokat. A nap épp ránk süt. Csend van és nyugalom. „Látod, ez az egyik legnagyobb szomorúságunk. Ez a málló tűzfal” – mutatja Anna. „Ezt szeretnénk rendbe hozatni valahogy. És akkor tényleg szép lenne az udvarunk. A külső homlokzat tatarozására egyelőre nem is gondolunk. Láttad, az alját szépen rendben tartjuk. A szomszéd házat most újították fel – kértünk tőlük egy kis festéket, hogy ugyanolyan színűre fessük a miénket is. Hogy egységesek legyünk. Ezt fontosnak érezzük. Egyébként ezzel a másik házzal is jó a kapcsolatunk. Ott is vannak lelkes lakók. Már tervezzük, hogy tavasszal ismét kijövünk a térre, és kicsit takarítunk, kertészkedünk. Végtére is itt élünk mindannyian, és nagyon nem mindegy, milyen a környezet… Az emberek egész nap hajtanak, dolgoznak, idegeskednek – kell lennie egy helynek, ahová igazán hazajöhetünk.” Bálint Sugárka – Rév8 Zrt.
– A terv jó kiindulópontot teremthet ahhoz, hogy a házak technológiai megújítása legalább középtávon megtörténhessen. Jelenleg ugyanis nem igazán várható el a lakóktól az energiafogyasztás csökkentése, hiszen számos házból elszökik a hő. Ezért is lenne fontos a fűtési, szigetelési rendszer korszerűsítése, s ennek érdekében a pályázati lehetőségek kihasználása. De hasonló cél lehet a helyi közlekedési kultúra javítása, azaz a gyalogosok, az autósok, a kerékpárosok és a kutyasétáltatók összebékítése – mondta el a Magdolna Mozaiknak Kondor Attila Csaba programfelelős. Az ún. Stratégiai Csoport helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és oktatási intézmények delegáltjaiból, illetve a lakosság képviselőiből, valamint a Helyi Agenda 21 folyamatot vezető szervezet, a Rév8 Zrt. munkatársaiból áll. A 13 fős formációnak kitüntetett szerepe van a folyamat hosszú távú koordinálásában. A csoport első tanácskozására március 31-én kerül sor.
iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
5
Fotóalbum
6
iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
Fotóalbum
iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
7
A múlt józsefvárosi ösvényein II. – A Mátyás tér
A múlt józsefvárosi ösvényein II.
A Mátyás tér
Lapunk 2009. decemberi számában helytörténeti rovatot indítottunk, amelynek keretében elsőként a Zsibárus házak környékét és múltját barangoltuk be. Ebben a lapszámban a Mátyás tér környékére látogatunk.
A negyed e jellegzetes tere a néptől kapta nevét, amit aztán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben jóvá is hagyott. A 18-19. században szőlőművelés folyt homokdombjain. A terület német neve ekkor még Frühlingsfeld (Tavaszmező) volt. A 19. században beépült térre 1890 környékén megérkeztek a közművek is (vezetékes víz, csatorna), és a közvilágításhoz gázellátás állt rendelkezésre. A tér lassan elnyerte ma is ismert formáját. Házaiban tisztviselők, munkások és zenészek éltek. Cigányzenészek, hiszen az egyre sűrűbben megnyíló vendéglátóhelyek komoly lehetőséget jelentettek számukra. Az egyéni emlékezet a térrel és környékével kapcsolatban az ’50-es évek elejéig tud visszakanyarodni, hiszen még fellelhetők azok az emberek, akik akkoriban élték itt gyermekéveiket vagy fiatalkorukat. A téren lakók nagy része ekkor már munkás volt. Sokan a Ganz-MÁVAG-ban vagy a kerület más gyáraiban, esetleg Kőbányán, a sörgyárban dolgoztak. Az ismert roma zenészek közül itt – a Mátyás tér 4. szám alatt – lakott idősebb Járóka Sándor, de a tér lakója volt az idősebb Pege Aladár, illetve jazz-zenész fia is. Fellépéseik után a muzsikusok este – sőt éjszaka is – összegyűltek a téren egy kis beszélgetésre, örömzenélésre. A környék lakói a kapualjakból vagy a tér padjairól hallgatták a zenét. Ebben az időben esténként különös hangulata volt a térnek – s ehhez hozzájárult a lámpagyújtogató is, aki a ’60-as évek közepéig kampójával gyújtotta meg a fényeket a téren. A tér közepén egy hatalmas tartály állt. Ez a vízmelegítő ügyesen használta a „tiszta” energiát, hiszen feketére festett felszínén keresztül a nap melegítette fel, és a téren játszó gyerekek ezzel a vízzel tudtak zuhanyozni nyári délutánokon.
8
Játék után meg lehetett látogatni az ostyasütőt, amely a közeli Homok utcában üzemelt. Egy kis zacskóban 50 fillérért lehetet kapni olyan ostyát, ami összetört vagy nagyon megsült. Olyan volt ez az akkori gyerekeknek, mint a maiaknak a McDonald’s. Az 1956-os forradalom a Mátyás tér környékén is harcokat hozott, amelyekben a tér fiatal lakói közül többen is részt vettek. Közülük jó néhánynak menekülnie kellett a későbbi megtorlások elől. De 1956 sem múlhatott el az akkori Mátyás térre jellemző bohémság nélkül. A tér és a József utca sarkán álló italbolt a harcok miatt zárva tartott, ám szolgáltatásaira az igény továbbra is felmerült. Így az Állatkertből „kiszabadított” indiai elefánt „segítségét” vették igénybe, s vele törték fel a bezárt bolt ajtaját. A forradalom után sok minden megváltozott a téren. A régi lakók közül többen elköltöztek vagy emigráltak, helyükbe mások jöttek. A kerületet a forradalom miatt büntették, így a házak lakói nem is reménykedhettek az épületek felújításában. Ugyanakkor a tér átalakult. Korábban csak egy irányban lehetett átjárni rajta a Tavaszmező utca felől az Erdélyi utca felé. Ekkor nyitották meg a másik irányt – így alakult ki a tér ma is ismert szerkezete. Az utak találkozáspontjára került a középső részt megvilágító ostornyeles lámpa, amely – egészen a tavalyi esztendőig – meghatározó eleme volt a parknak. Érdekessége, hogy az első időszakban még egy piros faoszlop volt, az alján kőpillérrel; ezt csak később váltotta fel a négykaros acél kandeláber. Eltűntek a régi játékszerek, leszerelték az akkor már évek óta nem üzemelő víztartályt. A játszótérre a Kádár-korszak országszerte ismert játékszerei kerültek: pirosra festett acél mászóka, mókuskerék, láncos hinta, űrrakéta. Napjainkban – a Magdolna Negyed Program (MNP) révén – nagyszabású felújítási munkálatok helyszíne a tér és környéke. Itt nyílt meg a közkedvelt közösségi ház. Ám a most zajló programoknak megvannak a múltbéli előzményei. Az MNP keretében az épületek felújításába igyekeztünk bevonni a lakókat. Hasonlóra volt példa a ’60-as évek közepén is – s éppen itt a téren! A Mátyás tér 12. szám alatti épület – az úgynevezett Mátyás ház – már akkor is bőven felnőttkorát élte, ráadásul úgy, hogy nem esett át jelentősebb felújításokon. Ennek megfelelően lépcsőházában korábban freskó is volt, mely a vadászó Mátyás királyt ábrázolta „stüszi” kalapban, körötte puttókkal, nyilazó angyalkákkal. Nos, történt, hogy a ház lakói megelégelték épületük leromlott állapotát, és összefogtak, hogy változtassanak a helyzeten. Egyik lakótársuk az akkori TÜZÉP-nél dolgozott, így jutányos áron tudott építőanyagot szerezni. A bérlőtársak pedig vakoltak, festettek, szépítették a ház belsejét. Még a TV Híradó is bemutatta propagandaanyagként, hogy lám, a lakók saját kezűleg újítanak fel egy józsefvárosi házat. A Kesztyűgyár Közösségi Ház kulturális funkciója sem előzmények nélküli. A Kesztyűgyár az ’50-es és ’60-as években egy aktív üzem volt. Kesztyűt, később cipőket is gyártottak dolgozói. De a nagyobb ünnepeken – április 4-én, május 1-jén vagy éppen karácsony előtt – megnyitotta kapuit a környék lakói előtt. Kultúrestek zajlottak, ahol a lakókat is felkérték zenélni, énekelni. Lehetett mulatni, Télapót várni, fenyőfát állítani. Az üzem pedig szendvicsekkel, itallal járult hozzá a rendezvényekhez. Akkoriban ezt „kollektív szellemnek” hívták – ma „közösségi szellemként” él tovább a falak között. Czeglédy Ákos
iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
Felhívások, közlemények
Találkozzunk és beszélgessünk ismét! Az áprilisi Szomszédsági találkozók időpontja:
2010. április 8. 17 óra Téma: A közbiztonság helyzete és az ezzel kapcsolatos kérdések.
2010. április 22. 17 óra Téma: Javaslatok megvitatása a Magdolna negyedre vonatkozó Cselekvési Tervvel kapcsolatban. A találkozók helye:
Kesztyűgyár Közösségi Ház (1084 Budapest, Mátyás tér 15.)
Magdolna Negyed Program
A Magdolna Negyed Program II. „Szomszédsági Rendőr” alprogramja, a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján, 2010. december 31-ig folytatódik. Finanszírozását 2010. április 1-jétől az önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja.
A Kesztyűgyárban 2010. március 24-től
játékos Capoeira és brazil hangszeres foglalkozások
indulnak fiataloknak.
Időpontok:
szerdánként 18 órától, péntekenként 16.30 órától!
Gyertek, várunk Titeket! iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
9
Kesztyűgyári nyelvleckék
Kesztyűgyári nyelvleckék
(Folytatás a címlapról)
Az angol nyelvórákat tartó Peter Murphy Európa egyik távoli szegletéből – Észak-Írországból – érkezett hazánkba. – 1994-ben jöttem Magyarországra. Az első évben egy XVI. kerületi általános iskolában tanítottam angolt. Aztán dolgoztam személyzeti tanácsadóként, tolmácsként és asszisztensként, néhány éve pedig szabadúszó újságíróként tevékenykedem. Szeretek itt élni, bár azért gyakran hazamegyek Észak- Írországba. A fiatalember a kilencvenes évek második felében lakott a Józsefvárosban is. Mint mondja: akkoriban ismerte meg jobban a kerületet, s kifejezetten szeretett itt lakni. Ám a Magdolna negyedbe végül egy szerencsés véletlen folytán került. – 2008-ban írtam egy cikket a Budapest Sunnak a VIII. kerületben zajló rehabilitációról. Közben jött az ötlet, hogy valamilyen formában magam is szívesen részesévé válnék a folyamatnak. A nemes elhatározást tett követte, amelynek eredményeképpen tavaly ősszel elindult az angol klub. Ennek keretében kezdő és haladó szinten bővíthetik ismereteiket a diákok – ám elsősorban a nyelv megszerettetése a cél. Jóval strukturáltabb és szisztematikusabb oktatás folyik ugyanakkor azon az előkészítő tanfolyamon, amely akkreditált nyelvvizsgával zárul. Az európai uniós támogatást élvező képzésen egyaránt nagy hangsúly helyeződik a beszédre, a szövegértésre, a szituációs gyakorlatokra, s természetesen a nyelvtani ismeretek elmélyítésére is. – A résztvevők közül többen munkanélküliek, a kesztyűgyári álláskereső klub résztvevői. Számukra a tanfolyam esélyt teremthet az érvényesülésre, és segítheti a munkahelykeresést. A sikeres vizsga érdekében a diákok rendszeres készülését – így a házi feladat határidőre való megoldását – önkéntes mentor segíti. A támogató szó bizony el is kél, hiszen a felnőttek körében törvényszerű az önbizalomhiány és a kezdeti félénkség az idegen nyelvű megszólaláskor. Ám túlzott tartózkodásra nincs ok, hiszen Peter Murphy valamennyi foglalkozására igaz, hogy jó hangulatban, kedélyes légkörben zajlik. Mint mondja: számára feltétlenül pozitív visszajelzés, hogy a résztvevők nyitottak az új információkra, akarnak tanulni, és segítik egymást.
– A városban működik egy külföldiek által látogatott angol klub. Jó lenne összehozni velük egy találkozót. Keresem a lehetőségét, hogy tanítványaim olyanokkal kommunikálhassanak, akik anyanyelvi szinten beszélnek angolul. Hiszen a puding próbája mégiscsak az evés! Északír kollégájáétól egészen eltér a lovári nyelvi klubot vezető Drozd György életútja. – Családom szabolcsi származású, a román határhoz közeli Jánkmajtisról kerültünk Budapestre. A VIII. kerületben lakom. Édesanyám magyar cigány, édesapám oláh cigány. A baráti közösségem inkább olyan emberekből állt, akik beszélik a cigány nyelvet – vázolja családi és baráti kötődéseit a 23 éves fiatalember. Mint fejtegeti: fontosnak tartja a cigány nyelv használatát, mert szerinte ez ad identitást. – Tudnunk kell, hogy honnan jöttünk, és ehhez nagyon szorosan hozzátartozik a nyelv. Lényeges, hogy minél többen ismerjék és használják a cigány nyelvet. Ezért jöttem a Kesztyűgyárba. Igaz, meglepődésemre az órát egyelőre nem a cigányok látogatják, hanem javarészt egyetemet végzett nem cigányok. A március elején indult klubfoglalkozásnak hétfő délutánonként ad otthont a Kesztyűgyár. – A tanítás során sokat merítek saját iskolai tapasztalataimból. Először a nyelvtant vesszük, az óra végén pedig a szavakat, hogy gyarapodjon a szókincs. Reális célnak tartom, hogy a diákok eljussanak arra a szintre, hogy egy szituációban, például vásárlás során, megértsék, miről van szó, s akár hozzá is tudjanak szólni cigányul. A tananyag átadásán túl Drozd György – mint mondja – a hagyományok, a szokások megismertetésére is nagy hangsúlyt fektet. – Az oláh cigány közösségeknél például elő van írva, hogy kivel hogyan lehet viselkedni. Ez a patyiv (tisztelet, tisztesség), amelynek megvannak a verbális megjelenési formái. Ezek a szokások az oláh cigány családoknál már gyerekkorban rögzülnek, azokba mintegy belenevelődnek a gyerekek. A változatos tematika tükrében érthető, hogy a kiscsoportos foglalkozásúak mindig oldott hangulatúak. – Családias a légkör, bármikor lehet kérdezni, s erre külön biztatom is a résztvevőket. Azt is mondhatnám, hogy az óra alakítja magát. Bízom benne, hogy a jelenleginél leszünk még többen is!
A Káva drámafoglalkozásán jártunk Viki Szeretek itt lenni, mert sokat játszunk. Ivettel, a foglalkozás egyik vezetőjével, jókat lehet beszélgetni. Jeleneteket is szoktunk előadni. Nagyon szeretem a rögtönzéses játékot. Ilyenkor mindig párban vagyunk, és történeteket kell eljátszani. Izgalmas, hogy menet közben mindig változik a szituáció.
10
Ramóna Minden nap járok a Kesztyűgyárba, de ezen a foglalkozáson ma voltam először. Többféle jelenetet adtunk elő a lányokkal. Nagyon jól éreztem magam, úgyhogy máskor is fogok jönni. A kishúgom, Vanessza, közben kézműves foglalkozáson vett részt egy másik teremben.
Szabina Nem vagyok izgulós, szeretek kiállni a színpadra. Tavaly nyáron volt egy előadásunk Kesztyűbe dudálni címmel. Előtte egy hétig tábor volt. Sokat gyakoroltunk, de közben azért voltunk a Palatinus strandon is. A bemutatóra eljöttek minket megnézni a rokonok, testvérek, barátok. Jó érzés volt, hogy láttak és megtapsoltak.
iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
Szebben szeretnék járni!
Szebben szeretnék járni!
és a koncentráció fejlesztése a cél a hangszeres feladatnál. Csörgők, dobocskák, cintányérok kerülnek elő – s míg lassacskán egy ritmusra csendülnek-pendülnek a különféle ütős hangszerek, a kis „zenészek” egy mondókát is elsajátítanak.
Lelkesen, vidáman, ám mégis fegyelmezetten közelítenek a Kesztyűgyár felé a közeli Wesley óvodába járó gyermekek, akiknek mozgásfejlesztésével hétről hétre a Szebben Szeretnék Járni Egyesület szakemberei foglalkoznak.
Aztán „akadálypálya” épül, amelynek állomásai között „szlalom” és „alagút” is szerepel – majd babzsákokat kell bedobálni egy teknőbe, végül pedig tigrisbukfenccel zárul az igencsak összetett feladatsor. Aki netán azt hinné, hogy könnyű a pálya végére jutni, igencsak téved! A félénkebb, visszahúzódóbb picik számára néha bizony elkél a bátorító szó, amely az őket elkísérő óvónéniktől érkezik.
Játékos, zenés mozgásfejlesztés a Kesztyűgyárban
Ahogy az akadályok felépítése is a csoport közös munkájának eredménye, úgy a szétszedés is közösen történik. A segítségért természetesen kijár a dicséret a foglalkozást vezető Balogh Marianna konduktortól, aki – mint mondja – korábban a hágai magyar óvodában is szerzett már tapasztalatokat a kiskorúak zenés, játékos készségfejlesztése területén. A gyerekek körében nagy népszerűségnek örvend az a kiskocsi is, amelyet nem lábbal kell hajtani, hanem az ügyes egyensúlyozás révén. A testsúly folyamatos áthelyezésétől előrehaladó járművel a terem végében elhelyezett bóját kell megkerülni.
– Egyesületünk 2005-ben alakult azzal a céllal, hogy a mozgásfejlődésben elmaradt és mozgássérült gyermekek, valamint szüleik számára segítséget nyújtson. A tavaly kialakított, Kis Fuvaros utcai mozgásfejlesztő központunkban ép és sérült gyermekek fejlesztésével egyaránt foglalkozunk. Igyekszünk a különböző korosztályok számára érdekes, örömteli programokat nyújtani – mondja el elöljáróban Gyimesi Eszter, a civil szervezet vezetője. Mint megjegyzi: a Magdolna negyedben élő gyerekek nagy hányadát kis alapterületű lakásban nevelik a szülők. A zsúfoltság, a helyszűke miatt sokuk számára nem magától értetődő élmény a mindennapos testmozgás – így a bukfenc, a szökkenés is gondot okozhat nekik. Mindeközben a kicsik – akik szemmel láthatóan már otthonosan érzik magukat a Kesztyűgyár első emeletén található Tükörteremben – megteszik a szükséges előkészületeket: lábukról lekerülnek a cipőcskék, csizmácskák, s példásan egyenes sorba rendeződve leülnek a parkettára.
A foglalkozás – közkívánatra – a három kismalac meséjével zárul. Az ismétlődő részeket már együtt „fújják” az ovisok Gyimesi Eszterrel. A mesélőt tapssal jutalmazza a csillogó szemű, ám – úgy tűnik – cseppet sem fáradt gyereksereg. Miközben a csöppségek szedelőzködnek, majd elhagyják a termet, a Szebben Szeretnék Járni Egyesület vezetőjét a tapasztalatokról faggatom. – Ősz óta nagyon sokat fejlődtek a gyerekek. Októberben például még volt némi lökdösődés az egyes feladatoknál. Mára már megtanulták, hogy úgyis mindenki sorra kerül. Nagyon nagy segítség lenne számukra, ha valaki minden nap szisztematikusan foglalkozna a mozgásfejlesztésükkel, amely nagyban segíti a különböző képességek fejlődését. Fejlődik általa az ideg-, az izom- és a csontrendszer, az egyensúlyérzékelés, a koordináció és a térbeli tájékozódás. A speciális mozgásfejlesztés segít kiküszöbölni a tanulási nehézségeket, a viselkedési és figyelemzavart – ahogy nagy szerepet játszik a beszéd, az olvasás és az írás elsajátításában is. R. A.
– A játékos foglalkozások során a gyermekeknek lehetőségük nyílik speciális mozgásfejlesztő eszközök, különféle játékok és hangszerek kipróbálására, illetve használatára. A dalokkal, mondókákkal kísért foglalkozásokon „észrevétlenül” fejlődik a kicsik ritmusérzéke, memóriája, problémamegoldó képessége – magyarázza Gyimesi Eszter. S valóban, az önfeledt mozgás örömét kínálja a tükörtermi fogócskázás – csakúgy, mint az a játék, ahol a gyerekeknek kisbékává „átváltozva” kell egy kék vonallal stilizált tó partja körül ugrálniuk. Kifejezetten a ritmusérzék Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről > Szerkesztők: Schanz Judit, Rácz Attila > Lapterv és tördelés: Várhidi Bence > Kiadja a Rév8 Zrt. > Felelős kiadó: Alföldi György > Levelezési cím: 1084 Budapest, Mátyás tér 15. > Megjelenik: 2800 példányban > Támogatja: az Európai Unió és a Józsefvárosi Önkormányzat iSULOLVV]iP
Magdolna Mozaik – Hírlevél a Magdolna Negyed Program II.-ről
11
