Magas Hozamcélú Befektetések Magazin

BRIDGE WEALTH MANAGEMENT ZRT.

- MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEK -

Magas Hozamcélú Befektetések Magazin - Kiadja a Bridge Wealth Management Zrt. – Felelős Szerkesztő: Faluvégi Balázs 2011/1. szám, Április.

Szerkesztői jegyzet A március egyértelműen a Fekete Hattyú hónapja volt. Olyan váratlan esemény rázta meg - sajnos szó szerint - a világ harmadik legnagyobb gazdaságát, amely régen látott mértékű mozgásokat produkált a világ részvénypiacain is. A különös színű madár ennek a jelképe, és nem véletlen, hogy ehavi írásaink között ő tölti be a főszerepet. Ám amikor először, méghozzá 10.-én, azaz csütörtökön szó esett róla a Facebook oldalunkon, és egy alapkezelői hírlevélben, akkor még senki sem tudhatta, hogy másnap minden idők egyik legszörnyűbb természeti katasztrófája pusztít majd a Felkelő Nap országában. Ennyire váratlan madár ez. Még azzal is képes meglepetést okozni, hogy túl hamar érkezik meg. Azzal viszont már kevésbé lep meg bárkit is, hogy egyeseknek nagy nyereséget, másoknak veszteséget okoz, de senkit sem hagy érintetlenül. Ráadásul nem csak ez, hanem a piac későbbi reakciója is próbára tette sokak idegrendszerét, amikor a nagy pánikból, az atomerőműről szóló folytatódó problémák emlegetése, illetve a patthelyzet közelébe sodródó polgárháborús helyzet ellenére a hónap utolsó heteiben széleskörű emelkedés bontakozott ki a világ részvénypiacain. Mint mindig, most is a széles körű képet érdemes figyelni. Bármilyen szörnyűségeket is kell átélnie több millió embernek Japánban és Líbiában, a globális gazdaságra gyakorolt hatások elenyészőek. A piac pszichológiai állapota olyan jó, hogy egy átfogó pánikot is ki tudott heverni, és tartja az emelkedő trendjét. Hogy meddig, és mikor fognak előtérbe kerülni az adósságokkal kapcsolatos problémák, nem tudjuk. Amit megtehetünk, hogy várunk, és a piacon is tapasztalható aggasztó jelekre reagálunk. A tőzsdén RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



elsősorban nem az számít, hogy igazad van-e, hanem az, hogy jókor van-e igazad. Az elmúlt hónap legfontosabb eseménye az én olvasatomban az, hogy az Egyesült Államokban a közepes kapitalizációjú részvények mindenkori legmagasabb értéküket érték el. Túllépve a válság előtti szinteket, miközben a munkanélküliség magas, az ingatlanpiac még mindig nem heverte ki a sokkot, és a fejlett országok költségvetései iszonyatos adósságok, és még mindig magas hiányok alatt roskadoznak. Mi ez, ha nem egyértelmű bizonyíték a piac egyelőre élő optimizmusára, ami még akkor is egyértelmű, ha tudjuk, hogy szteroidokat is alkalmaznak a háttérből. Nincs rá okunk, hogy szembemenjünk ezzel, amíg tart. Ez a Magas Hozamcélú Befektetések Magazin első száma, amiben az összes mostanában megjelent írásunkat gyűjtöttük össze. Megtisztelsz azzal, ha elolvasod, és nagyon köszönöm, ha a jövőben is így teszel majd. Amennyiben emellett döntesz, az utolsó oldalon minden információt megtalálsz az elérhetőségekkel kapcsolatban.

Sok Sikert Kívánok Befektetéseidhez: Faluvégi Balázs

Tartalom Fekete Hattyú ................................................................................................................................... 3 Fekete Hattyú a Hedge Fund világban .............................................................................................. 6 Ne jósolgass! Reagálj! ...................................................................................................................... 10 A leggazdagabb Hedge Fund guruk 2011-ben ................................................................................. 16 A Széll Kálmány csomag hatásai a befektetésekre ........................................................................... 20 Várható esés a részvénypiacokon, mert mindenki emelkedést vár? .................................................. 21 Kell-e félteni a befektetéseinket a Japánban lévő helyzet miatt? ....................................................... 22 Soha nem volt olyan nagy üzlet az olaj, mint most .......................................................................... 24 Tippek és érdekességek a Facebook oldalunkról ............................................................................. 27 Tippek és érdekességek a HedgeFund.hu Facebook oldaláról ......................................................... 35 Impresszum .................................................................................................................................... 39

RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



Fekete Hattyú Bár a Fekete Hattyú egy kiváló filmrendező és egy kiváló tehetségű színésznő annyira azért nem jól sikerült alkotása, a sötét színű madár egyben egy sokkal fontosabb jelkép a társadalomtudományok világban. Fehér hattyút már mindenki látott, de egészen 1697-ig, amikor az európaiak felfedezték Ausztrália nyugati részének folyóit, egyet sem láttak a Fekete Hattyúból. Senki sem számított rá, hogy van ilyen, és a valóság mégis rácáfolt erre. Azóta a szokatlan színű madár a ritka előfordulású, de korábbi dogmákat alapvető módon megcáfoló események szimbóluma lett. Olyannyira erős szimbólum, hogy a jelenségről egy külön könyv is megjelent, amely kifejezetten a pénzügyi piacokon keresztül mutatja be, hogy mi történik, ha felbukkan a Fekete Hattyú. A kockázatokról már korábban zseniális művet megjelentető Nassim Nicholas Taleb újabb könyvében felhívta a figyelmet a pénzügyi intézmények által használt modellek problémáira, főként a ritka de nagyarányú elmozdulások figyelembe vételének hiányosságaira. A 2008-ra felpörgő válság során éppen ezek a hibák vezettek számos befektetési bank bedőléséhez. Eközben Taleb rengeteget keresett, hiszen ő számított ezekre az eseményekre, és a nagyarányú elmozdulások - főként zuhanások - az elméletét igazolták vissza. A ritka, földcsuszamlásszerű eseményeket a grafikonokon "fat tail"-nek, azaz vastag szélnek szokták nevezni. Ha az árfolyamok valóban véletlenszerűen változnának, akkor az eloszlás grafikonon, amely a vízszintes tengelyen a napi elmozdulásokat, a függőleges tengelyen ezek gyakoriságát mutatja, egy haranggörbéhez hasonló vonalat kapnánk. Egy szimmetrikus, fokozatosan gyorsuló ütemben emelkedő majd a 0% környékén megforduló, és hasonló formában zuhanó diagram lenne előttünk. Az alábbi grafikonon az S&P 500 napi változásainak a gyakoriságát láthatjuk 1950 óta, és elsőre éppen az említett módon is néz ki.

S&P 500

Az ábrát kissé eltorzítva (matematikai érdeklődéssel megáldott olvasóiknak: logaritmikus skálán) azonban érdekes folyamatot figyelhetünk meg. Azt kellene látnunk, hogy az egyes változások gyakorisága egyenletesen csökken, és az ábra egy piramishoz hasonlít. Azonban egy idő után ennek a szélén további előfordulások láthatóak, és a piramis oldala kifelé terjeszkedik, de közben kaotikusabbá is válik. Amíg az előző ábrát látván azt hihettük volna, hogy 3%-nál magasabb és RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



3%-nál alacsonyabb napi változás nem történik, addig jó néhány ennél szélsőségesebb érték is megjelenik, a pozitív oldalon egészen +11,58%, a negatív oldalon -20,47%-os adat is van. Ők jelentik a "legfeketébb" hattyút.

S&P 500 logaritmikus skála

Mennyi a valószínűsége annak, hogy mostanában ismét láthatjuk a szokatlan színű madarat a részvénypiacokon? Az elmúlt bő 8 hónapot figyelembe véve, a fenti skálát felhasználva egy a normál eloszláshoz nagyon hasonló, igaz a kevés adat miatt még koránt sem teljes ábrát láthatunk. Feltűnő még, hogy a 0% körüli értékek kiugróan gyakran jelennek meg.

S&P 500

Ugyanezt megint a torzított ábrán megnézve érzékelhetjük, hogy egyáltalán nem voltak az elmúlt 8 hónapban igazán nagy pozitív vagy negatív változások. A tó csupa fehér hattyúval van tele.




S&P 500 logaritmikus skála

Ez azt jelenti, hogy jön a Fekete Hattyú ideje? Az 1950 óta élő adatokat megvizsgálva arra juthatunk, hogy minden 74. napon van olyan nagy elmozdulás, mint ami a 2010. július 1. óta eltelt időszakban akár felfelé, akár lefelé a legnagyobb értéket jelenti. Ám a vizsgált időszakban már a 174. nap következik, így egyre inkább érdemesebb egy nagy elmozdulású napra számítani. Február vége óta ez a folyamat felerősödött, mégis érdemes óvatosnak lenni. A magas volatilitás, a nagy elmozdulású napok ugyanis - csak úgy mint az eloszlás grafikon - nem egyenletesen szórja el a magvait. A feltűnően erős vagy gyenge kereskedési napok ugyanis hajlamosak egymás közelében elhelyezkedni az időben, e az ún. "volatility clustering". Így ne azt várjuk, hogy akár holnap 4% emelkedik vagy 5% esik a részvényindex, hanem sokkal inkább azt, hogy ha ez megtörténik (amire azért minden nappal nő az esély), akkor a hasonló, kissé örült napok fognak bekövetkezni szinte azonnal. (A cikk március 10.-én jelent meg a Facebook oldalunkon. Hasonló jegyzetekért és tippekért kövesd te is: www.facebook.com/BridgeWealthManagement)

Stratégiák, amikből a tőzsdeguruk meggazdagodtak - Jótékony célú előadás A Bridge Wealth Management 2011. Május 12.-én (már most írd be a naptáradba!), csütörtökön egy rendhagyó előadást tart. Ennek során olyan befektetési stratégiákat mutatunk be, amelyeket a nagy és sokszor a nyilvánosság elől is rejtőző tőzsdeguruk használnak. A Hedge Fund-ok által alkalmazott módszerek valójában nem képesek varázsolni, csak hatékony módon képesek a magasabb hozamcélra törekedni, miközben a jellemző részvénypiaci kockázatnál lényegesen kisebbet kell elviselniük. Az ilyen zártkörű alapokba általában csak több millió, sőt tíz vagy százmillió dolláros nagyságrendű befektetők tehették a tőkéjüket. A legtöbb kisebb, ezekből a lehetőségekből kizárt befektető nem tudja, hogy ezeket a stratégiákat kisebb összeggel is meg lehet valósítani. Pontosan erről fogunk beszélni. Az előadás teljes bevételét jótékony célra fordítjuk, méghozzá a helyszínen is jelen lévő alapítvány munkatársának, így közvetlenül beszélhetsz azzal, akinek a jótékonysági munkáját segíted. Részletekért kattints ide: www.bwm.hu/eloadas




Fekete Hattyú a Hedge Fund világban A Fekete Hattyú egy olyan fogalom, ami az utóbbi időben gyakran felbukkan. Olykor már az az érzésünk támad, hogy gyakrabban kerül elő, mint az elavult fehér hattyú. Egyrészt ott van a film, amelynek kevés köze van a társadalomtudományok Fekete Hattyújának a szimbolikájához. Ez utóbbi az 1600-as éves felfedezésektől ittas nyugati civilizációjának a korszakából származik. Nagyon sokáig azt hitték, hogy hattyúból csak fehér létezik, ám 1697-ben egy holland expedíció Ausztráliában fekete színűt is talált. Az utóbbi években egy nagy sikert aratott könyv és elmélet jelképe lett a ritka madár.

A fekete hattyú az olyan ritka eseményeket szimbolizálja, amelyekre senki sem számít, nem véletlenül, hiszen ritkán is következik be, olyankor viszont nagy, akár sorsfordító jelentőséggel bír. Ilyen esemény volt 1987 októberének tőzsdekrach-ja, vagy éppen 2008 októberének zuhanása. Ám nemcsak a tőzsdén bukkanhat fel a fekete hattyú, hiszen egy természeti katasztrófa is hasonló váratlan, nagy horderejű folyamatokat szabadíthat fel. Nemrég egy másik cikkben írtam erről a jelenségről (itt egy érdekes példával együtt mutatom be röviden a jelenséget). Tettem ezt éppen egy nappal azelőtt, hogy bekövetkezett volna a Japán katasztrófa, ez persze a véletlen műve. A Felkelő Nap országában történt események ismét élénken emlékeztetnek minket arra, hogy milyen az, ha egy nagy horderejű ritka, váratlan események következnek be. Kinek köszönhetjük a Fekete Hattyú elméletét? Ahogy a világban a média bulvárosodik, úgy a közgazdaságtan területén is egyre inkább az érdekes karakterek kerülnek előtérbe. Nagy szerencse, ha az eredeti gondolatok, az alkotás iránti szenvedély, és a hatalmas lexikális tudás találkozik az eredeti személyiséggel, mert így a világ, vagy legalábbis a szakmai közönség könnyebben megismerhet egy-egy irányvonalat.




Nassim Nicholas Taleb esetén ez a helyzet. Igazi sztár közgazdász, akinek a véleményére mindenki kíváncsi, de kevesen értik meg igazán mondandója esszenciáját. Taleb egyfajta modern Szókratészként aposztrofálja magát, ugyanis saját bevallása szerint a kedvenc hobbija az emberek bosszantása oly módon, hogy diskurzusok alatt rádöbbentse őket, mennyi mindent nem tudnak még, amiről azt hitték, hogy alapos ismerői a témakörnek. Könyve olyan hatást gyakorolt a világ közgazdaságtanára, sőt filozófiai életére, amely miatt a legnagyobb elmék is pozitívan nyilatkoztak róla.

Taleb eredeti gondolkodására nagyban jellemző spártai egyszerűségű honlapja, a www.fooledbyrandomness.com ("átverve a véletlen által" - egy korábbi könyvére utalva). Az oldal hasonló egyszerűségű, mint a szintén eredeti módon gondolkodó Warren Buffett vállalatának honlapja. Őszintesége némi fanyar humorral párosul. Miközben leírja, hogy már nem ad új interjúkat (kivételek azért olykor akadnak), mert elege van abból, hogy mindig ugyanazokra a kérdésekre kellene válaszolnia, a saját önéletrajzát egyszerűen csak "unalmasnak" titulálja. Ami azonban igazán megkülönbözteti a libanoni származású filozófust a legtöbb akadémiai tudóstól, hogy ő a gyakorlatból jön, és napjainkban is a gyakorlatban valósítja meg azt amit az elmélete állít. Taleb ugyanis egy Hedge Fund fő teoretikusa, stratégia irányvonalának szellemi atyja, és ahogy ők nevezik: vezető tudományos tanácsadója. A cég neve: Universa Investments, és a logójuk nem túl meglepő módon egy eloszlásfüggvény. A részvételt nemcsak szakmai írói munkásságával érdemelte ki, hiszen több mint egy évtizedet töltött a pénzügyi szektorban, köztük nem egy helyen tőzsdei, illetve opciós kereskedőként és kockázatkezelőként, olyan cégeknél mint a UBS, a BNP Paribas vagy a Chicago Mercantile Exchange opciós piaca. Már a nyolcvanas években is a vastag szél elleni kockázatfedezést végezte munkaadóinak és ügyfeleinek. Érdekesség, hogy Taleb nem az Universa vezetője. Ezt a posztot egy korábbi kollégának, egy fiatal, agilis spekulánsnak engedte át. A cég vezetője a Hedge Fund világban fiatal, 40. születésnapját pár napja ünneplő Mark Spitznagel. Taleb elmélete, és Spitznagel gyakorlatban szerzett tapasztalata együtt egészen nagy dolgokat ért el. 2008-ban több mint 100%-os nettó hozamot produkáltak befektetőiknek, és a nyereség nagy részét október legsötétebb napjain hozták, amikor az elmozdulások mértéke olyan nagy volt, hogy a pozícióik kiugró eredményeket produkáltak. Ez egyben minden idők egyik legjobb havi RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



teljesítményét jelentette a legalább közepes méretű Hedge Fund-ok között, még Paulson és hasonló pozíciókat tartó Hedge Fund-ok sem voltak képesek ilyen rövid idő, azaz pár nap alatt, ennyire jó eredményeket elérni. Az Universa sikere nemcsak a hozam miatt elképesztő, hanem azért is, mert egészen hamar, mindössze egy évvel az indítása után érte el azt, amiről nagyon sokan talán álmodozni sem mernek. Érdekesség ugyanakkor, hogy az Universa veszteséges illetve nullszaldó közeli volt 2009-ben és 2010-ben is, mert ezekben az években kevesebb outlier volt a piac napi elmozdulási sokaságában. Ez általában is jellemző erre a stratégiára és Taleb régi kereskedési szokásaira is. Hosszú, nehéz időszakokat általában jócskán ellensúlyozza a ritka, és viharos gyorsasággal érkező nyereséghullám. Taleb a saját állítása szerint csak általános tanácsadóként és kockázatkezelési agytrösztként vett részt az Universa életében, a napi, operatív kereskedésben nem vett részt. Sőt, az Universa pozícióiról sincs tudomása. A trader-ként eltöltött évek miatt ezt nehezen hisszük el. Spitznagel és Taleb most egy másik fekete hattyúra számítanak, amit hiperinflációnak hívnak. Ahogy lenni szokott, erre lehet, hogy még várni kell, de ha bekövetkezik, földcsuszamlásszerű változásokat okoz majd. Az Universa csapata 2009 óta vár türelemmel. Hogyan lehet a fekete hattyúra felkészülni, sőt: profitálni belőle? Taleb-ék Hedge Fund-ja ún. deep OTM opciókat vásárol. Ezek olyan vételi vagy eladási jogok, amelyek kötési árai nagymértékben eltérnek az éppen aktuális piaci árfolyamtól. Ha a normál eloszlást vesszük alapul, akkor a 2008 októberében bekövetkezett események valószínűsége sokkal alacsonyabb lenne, mint amilyen gyakran hasonló elmozdulás megtörténik. Az ehhez hasonló eseményeket kb. 10 000 évente kellene megtapasztalnunk, ha a hagyományos elképzelés igaz lenne a gyakorlatban, mégis minden évtizedben 1vagy 2 alkalommal megtörténik. Persze a stratégia implementációja is ennél bonyolultabb összetételű pozíciókat jelenthet, eltérő jellegű opciókkal is. Csak egy példa. 2008-ban nemcsak a részvényekre, részvényindexekre szóló put opciók lehettek sikeresek, hanem az állampapírok hozamcsökkenésére szóló opciók is. Eközben arra is oda kell figyelni, hogy nemcsak az árfolyam elmozdulás lesz kellően nagy, hanem időközben nem apad el tőke, és az opciókba árazott volatilitás is kellően kicsi legyen, hiszen ezáltal lehet elég magas payoff rátát elérni, hirtelen megnövekvő opció árak segítségével.




Talebnek és Spitznagelnek olyan sikerült mindezt megvalósítani, hogy rengeteg pénzt kerestek vele. Spitznagel még 40 éves sem volt, amikor megvett egy házat Kaliforniában (lásd a képen). Az eladó a Mark Anthony - Jennifer Lopez házaspár volt, a két világhírű (bár eltérő tálentummal rendelkező) zenész, akik vagyoni helyzetéről, így ingatlanjuk nagyságáról és színvonaláról lehetnek elképzeléseink. Az Universa csak úgy, mint a filozófiájukban, a székhelyét tekintve is kívül áll a fősodorból, hiszen központja a kellemes Santa Monica-ban van, Los Angeles tengerparti részén. A cég ma már 6 milliárd dollárt kezel. Az Universa nem volt egyedül 2008-ban. Egy kis Új-Zélandon működő Hedge Fund 234%-ot hozott abban az évben, és azóta áttette a székhelyét Londonba, hogy a stratégiájához több pénzt gyűjtsön össze. A vállalat neve 36 South - Auckland szélességi köré alapján. Ám a kifejezetten váratlan eseményekre specializálódott alap neve nem túl meglepő módon: Black Swan Fund, azaz Fekete Hattyú Alap. Ugye, hogy nem is olyan ritka ez a madár? A Hedge Fund-ok témakörével részletesebben is foglalkozunk a www.hedgefund.hu oldalon.




Ne jósolgass! Reagálj! A tőzsdei szaksajtóban, az elemzésekben, a blog-okon, rádióban, és még egy baráti beszélgetés során is se szeri, se száma a jövőbeni események megtippelésének. Célárak, prognózisok, jóslatok bukkannak fel újra és újra. Ezekben néha részt szoktam venni, mert érdekes játék, de semmi több. A valós befektetés már nem játék. Márpedig ha komolyan vesszük, akkor érdemes megnézni, hogy milyen messzire lehet eljutni a jósolgatás tudományával. Nézzünk néhány látványos példát!

"Hosszú évek fognak eltelni, és ez nem az én időmben lesz, amikor egy nő miniszterelnök lehet." (Margaret Thatcher, 1969 ) A Vaslady a saját kijelentését cáfolta meg, és 10 évvel később korának egyik leginkább meghatározó vezetője lett. Ha valakinek, akkor neki tudnia kellett volna, hogy hova tud és hova akar eljutni.

A levegőnél nehezebb tárgyak nem képesek arra, hogy repüljenek. (Lord Kelvin, 1895)




Kelvin korának egyik legnagyobb tudósa volt, a termodinamika atyaúristene, és nem mellesleg a Kelvin-skála névadója (ahol a nulla fok ugyanaz, mint a Celsius skálán a -273). Mégis képes volt egy olyan szintű butaságot mondani, ami nemhogy pár évvel később megcáfolásra került, hanem alapvetően forradalmasította azt a módot, ahogy az emberiség közlekedik.

A leghalványabb jele sincs annak, hogy az atomenergia valaha is elérhető lesz. (Albert Einstein, 1932) Einstein-t minden idők legnagyobb fizikusának tartják, és sokak számára az ő neve a zsenialitás szinonimája. Mégis hatalmasat tévedett egy olyan kérdésben, ami a tágabb szekterülete volt, és kevesebb mint 20 évvel később alaposan átalakította az energia szektort. Ráadásul ebben az időszakban több tévedése is volt a kvantumfizika területén. Ám ez semmit sem von le Einstein zsenialitásának értékéből. Annyit viszont jelent, hogy még a világ legokosabb embere sem képes a jövőbe látni. Néha nagyon nem.

Mégis ki a fene akarná a színészek hangját is hallani? (H.M. Warner, 1927)




A Warner Brothers egyik alapítója a némafilm korában teljesen lehetetlennek tartott egy nemcsak ma, hanem kijelentésének időpontjától számítva vett pár éven belül is felmerülő természetes igényt. Ha az ágazat egyik vezére, akinek a jövedelme és vagyona alapvetően függ attól, hogy mennyire ismeri a piacát, és mennyire képes csak pár évet előrelátni, ekkorát tévedett, akkor ki tudná megmondani, hogy mi fog történni a jövő mozijában? Térjünk át a közgazdászokra, elemzőkre és a részvénypiacokra.

A részvénypiac egy folyamatosan fennálló, magas szintre ért el. (Irving Fisher, 1929) Fisher korának egyik vezető közgazdásza, és makroökönomiai teoretikusa volt. Szakmán kívül, a széles közönség köreiben is ismerték a nevét. Ám a tőzsdekrach előestéjén tett pozitív kijelentései lerombolták presztizsét, különösen azután, hogy az októberi zuhanás után hónapokkal is az emelkedést várta, és nem ismerte fel azt, amit ma Nagy Világválságként ismerünk. Ki másnak kellene jobban felismernie egy közelgő, sőt bekövetkező krachot és válságot, ha nem az egyik legnagyobb gazdasági szakértőnek? Fisher mégis az ellenkezőjét jósolta annak, ami történt.

A részvénypiacok az egész világon tovább fognak esni. A végéig még 90%-kal. (Robert Prechter, 2003) RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



Prechter a kilencvenes évek eleje óta jósolja az általános és átfogó zuhanást, kétszer igaza is lett, mégis, a főbb indexek így is a háromszorosukon vannak, mint a prognózisok kezdetekor. A követők azóta is várják az 1000 pont alatti Dow-t. A fenti jóslat a 2000-2002 medve időszak vége után jelent meg, és természetesen semmi sem teljesült belőle. A példa rávilágít arra, hogy nem elég néha egész jól jósolgatni, tudni kellene a pontos időpontot, és nem ártana legalább nagyjából eltalálni az értékeket, ha már olyan igényünk van, hogy megmondjuk előre, hogy mi fog történni.

Legkorábban 3, legkésőbb 10 éven belül a Dow eléri majd a 36 000 pontos értéket. (Glassman-Hassett, 2000) A túlzott optimizmus is megjelenik a jóslatok világában. A szerzők a 2000-es csúcsot követő hónapokban tették közzé azt a könyvüket, amely az ismert részvényindexet néhány éven belül a háromszorosukra várták. A valóságban még két évig tartó csökkenés, majd újbóli emelkedés, válság miatti zuhanás, visszarendeződés történt, és közel 11 évvel a megjelenés után még mindig nagyjából ugyanott van a Dow, mint a mű megjelenésekor volt. A példákból talán ennyi is elég, hidd el, hogy a sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni. Miért nem működnek a jóslatok? A válasz egyszerű: azért, mert a világ túl összetett és tele van visszacsatolásokkal. A pénzügyi piacokon több millió különböző súlyú szereplő akár minden pillanatban, de legtöbben napi, heti vagy havi szinten döntéseket hoznak. Mindegyik döntés megváltoztatja a helyzetet, még ha kis mértékben is, és ha valaki el akarná találni, hogy mi fog történni, akkor az összes döntési folyamatot át kellene látnia, beleértve az összes visszacsatolást is, azaz azt, hogy egy-egy döntés következménye miként hat vissza a több millió újabb döntésre. Ma a legtöbbek által elfogadott tudományos világnézet a kvantumfizika kutatói között egy sci-fibe illő, egyes esetekben onnan nagyon is ismerős teória. Olyan nagy tudósok fogadják el valamely értelmezését, mint Murray Gell-Mann, aki a kvarkok felfedezéséért kapott Nobel-díjat 1969-ben, vagy Richard Feynman aki 4 évvel korábban kapta meg a díjat a kvantumelektrodinamikában történő munkássága miatt, vagy a mindenki által ismert, évtizedek óta tolószékbe kényszerült




Stephen Hawking, aki pedig a kozmológia, azon belül is különösen a fekete lyukak kutatásában tett le maradandót az asztalra. Egy kutatás szerint az elméleti fizikusok 58%-a fogadja el a világnak ezen értelmezését, ami nem más, mint a Sokvilág-elmélet! A teória párhuzamos világok elméleteként (tévesen), vagy multiverzum elméletként is ismerős lehet. Egyszerűsítve: minden döntés és/vagy (kvantumfizikai) esemény miatt a világ kettéágazik, és onnantól két további alternatív idősík fut tovább. Csak úgy, mint a lenti ábrában. Az elmélet Hugh Everett nevéhez fűződik, aki nemcsak fantáziálgatott, hanem igen erős matematikai háttér mellett vezette le indokait.

Akár elfogadjuk a Sokvilág-elméletet, vagy annak egyes válfajait, akár nem, abban biztosak lehetünk, hogy a világ elképesztően bonyolult. Ha a sokvilág-elmélet igaz, akkor nincs értelme a jósolgatásnak, hiszen minden jóslat bejön néhány világban, és elbukik több ezerben – minél specifikusabb annak tartalma, annál biztosabb a tévedés. Ha nem igaz az elmélet, a tapasztalatok alapján a jósolgatás akkor sem megy jól, ezt a tapasztalatok egyértelműen bizonyítják. A tőzsdén is: a kimenetelek száma feldolgozhatatlanul nagy és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy éppen a valódit találod el. Vagy ha úgy tetszik: a megfelelő világba csöppensz. A befektetési döntéshozatal fő funkciója nem a jósolgatás, hanem a REAGÁLÁS! Nézzünk egy példát, amivel az egyik legjobb chart rajzoló oldal is szemlélteti az előrelátás hiábavalóságát. Az Amazon.com a világ vezető e-commerce vállalata és már 10 éve is az volt. Az internet lufi nagyra fújt a cég árfolyamát, amely 2000 elején elkezdett gyengülni. A legtöbb elemző azonban ezt nem vette figyelembe, hanem a csökkenő trend alatt folyamatosan új vételi ajánlásokat fogalmazott meg, gyakran célárakkal együtt. A legelső elemző akkor kapcsolt, amikor az első vételi javaslat idejének árfolyamához képest a kurzus a negyedére zuhant. Egy "tökéletes" világban talán még igazuk is lett volna, de nem az számított, hogy ők mit gondoltak, hanem az, hogy mindenki más mint csinált: eladtak. Az elemzők jósolni akartak, ahelyett, hogy reagáltak volna az eseményekre. Ez utóbbi azt jelentette volna, hogy tudomásul veszik a csökkenő trendet, RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



és vagy nem ajánlanak pozíciót, vagy kockázatot kezelnek, vagy akár trendkövető módszerekkel, short pozíciókat vesznek fel, és még nyernek is az esésen.

Erről szólnak a Hedge Fund-ok által gyakran alkalmazott, abszolút hozamú stratégiák: folyamatosan reagálni kell. Ezt meg lehet tenni aktív kereskedőként, és passzív abszolút hozamú alap befektetőként is.

További hasonló írások a blogunkon: bridgewealthmanagement.blogspot.com/





A leggazdagabb Hedge Fund guruk 2011-ben Eltelt egy újabb év, és ismét megjelent a Forbes listája a világ leggazdagabb embereiről. A válság legsötétebb napjait, legalábbis a pénzügyi piacok nagy részén, lassan két éve a hátunk mögött hagytuk, és a Hedge Fund vezérek legsikeresebbjei magasabbra törtek mint valaha. Miközben a mindenkori rekordot Bill Gates tartja több mint 10 éve, sőt GDP arányosan Rockefeller most már több mint 100 éve, a zárt körű befektetési szakma bálnái soha nem voltak olyan gazdagok mint most. A lista legnagyobb érdekessége az, hogy a hosszú idők óta vezető Sorost megelőzte John Paulson. Bár a válság alatt főként CDS-ekkel több mint tízmilliárdot kereső éllovas 2010-es éve jól sikerült, szemben Soros alig-alig pozitív eredményével, azért elmondható, hogy Paulson az utóbbi két évben már a kezelt vagyon tömege miatt bővíti vagyonát milliárdokkal, és a teljesítmény - már a méretből adódóan is - jóval szerényebb. A második helyen álló Soros György így is új rekordra futott, és vagyona valószínűleg a mostani többszöröse lenne, ha nem jótékonykodott volna el közel 10 milliárdot (ha elkezdtél fejben számolni, tudod: "kamatos kamat"). A matematika géniusza, James Simons is átlépte a 10 milliárdos határt, ezzel a világ leggazdagabb 75 embere között van. A listán még számos ismert név van, jellemzően mindegyikük érdemi ütemben növelte a vagyonát, de a gazdaság újbóli erőre kapásával a teljes Forbes rangsorban nem, vagy nem jelentős mértékben léptek előre. 2009 bajnoka, David Tepper most már stabil tagja a legjobb 10-nek, ezúttal a 6. helyen. Feltűnő, hogy a nyolcvanas években nem egyszer három számjegyű százalékos nyereséget hozó, egykori taxisofőr, Bruce Kovner ismét erőre kapott, és három év alatt 50%-kal növelte megtakarított pénzecskéjét. A lista Benjaminja, John Arnold a 13. helyen már sok nagy nevet megelőzött, de további előretörésének most már gátat szab gyenge tavalyi teljesítményén túl az, hogy a Buffett-féle, "adakozzuk el pénzünk felét" mozgalomhoz csatlakozott. Visszaesett a mezőnyben Kenneth Griffin és David Shaw. Az előbbi cége mind a mai napig nem heverte ki 2008-at, és nem érte el a high watermark-ot. Az utóbbi a 2010-es évben teljesített alul, és nem mindig fair módon szabadult meg több mint ezres alkalmazotti létszámának mintegy negyedétől. A lista a következő oldalon található.




A fontosabb statisztikák a teljes listáról: 

A listán 30 ember található a Hedge Fund ágazatból. Az angolszász dominancia lehengerlő: közülük csak három nem él az Egyesült Államokban, de csak egy olyan van, aki nem angol anyanyelvű országban él (Svédország), míg a másik kettő az Egyesült Királyságban (illetve részben Svájcban) lakik (egyikük ausztrál állampolgár). Külön érdekesség, hogy a nem Amerikaiaknak az első húsz közé sem sikerült bekerülni.



Ezen belül is New York viszi a pálmát. A 30 tagból mindössze 6 (!) olyan ember van, aki nem New York államban vagy az azzal közvetlenül szomszédos és Manhattantől maximum 2 órás autóútra lévő New Jersey illetve Connecticut adott településén élnek. A három nem Keleti-parton élő úriember is pénzügyi szempontokból fontos városokban lakik: Chicago (árupiacok), Houston (energia), Pittsburgh.



A listán lévő Hedge Fund vezérek átlagéletkora kis kerekítéssel 55 év. A 30 embernek több mint a fele az ötvenes éveiben jár, ketten vannak 40 alatt, öten tapossák a negyvenes éveiket. Négyen a hatvanas, ketten a hetvenes éveikben járnak. A lista legidősebb tagja Soros György, aki 80 éves.



Ha szeretnéd, hogy gyermeked nagyon gazdag Hedge Fund vezér legyen, akkor egyrészt legyen fiú, a listán egyetlen nő sincs. Másrészt ne adj neki túl gyakori nevet. A 30 RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



emberből 22 rendelkezik egyedi keresztnévvel, és a többiek esetén is csak egy-egy párjuk van a Daniel, David, James, illetve a John megszólításra hallgatóknak. 

Maguk a Hedge Fund guruk is sokat gondolnak a családra. A 30 embernek összesen 92 gyermeke van, így az örökösök átlagos száma 3,07. Mindössze kettő olyan van köztük, akinek nincs gyereke, vagy nem tudunk erről, ám az egyikük még 39 éves, így talán még nem maradt le az élet egyik legnagyobb kalandjáról. A legtöbb gyereke,a mostanában talán kissé nehezebben alvó Steve Cohen-nek van, aki több családtagja mellett 7 gyermekével osztozik meg a golfpályát is magában foglaló birtokukon.



Gyermekeiket idővel biztosan a legjobb iskolákba iratják majd be, hiszen az anyagi háttér megvan, és ők maguk is az elit egyetemeken végeztek, méghozzá megdöbbentő koncentrációban. A 30 fő csaknem harmada, 9 ember végzett a Harvardon, és további 7 a Columbia padsorait koptatta. Ha hozzászámoljuk a két Wharton-on diplomázó embert, akkor elmondható, hogy a lista 60%-a valamelyik Ivy League egyetemen tanult. Többieket sem kell félteni, van aki a szintén top 20 ba sorolható Vanderbilt Egyetemen végzett, vagy a lista hamradik helyén álló James Simons, aki a világ valószínűleg legjobb műszaki egyetemét, az MIT-t fejezte be fél kézzel.



A munkahelyek tekintetében is rengeteg a kapcsolódási pont. Négyen a Goldman Sachsnél futtatták fel a karrierjüket, és ketten-ketten pedig a Credit Suisse, illetve az azóta már alá aláhullott Bear Sterns munkaerőállományát gazdagították. Emellett más hitelintézeteknél és befektetési bankoknál is dolgoztak jó páran legyen szó például a Merryl Lynch-ről, vagy a Barclays-ról. A Hedge Fund vezérek vállalatai között is van kapcsolat bőven. A 17. helyen álló Julian Robertson számos tanítványa közül a legsikeresebb a 24. helyen tanyázó Stephen Mandel. A 2. helyen lévő Soros másfél évtizedig dolgozott együtt - többek között az 1992-es angol font shorton - a 14. helyen álló Druckenmillerrel. Ha már Sorosnál tartunk, a 11. helyen lévő Paul Tudor Jones volt az, aki bő két évtizede megírta Soros első könyvének az előszavát. Érdekesség még a lista 23. helyén lévő Glenn Dubin és 29. helyén lévő Henry Swieca, akik egészen a közelmúltig közös céget vittek. A legszorosabb kapocs mégis a lista 8. helyén megosztozó három Ziff örökös között van, akik a 12. helyen lévő Daniel Och-al együtt van a kezükben a világ egyik legnagyobb Hedge Fund-ja, együttes vagyonuk pedig hajszálra (ami itt 700 millió dollárt jelent...) megközelíti a listavezető John Paulson vagyonát.



A listán lévők összvagyona 116,9 milliárd dollár. A lista utolsó helyén lévő Thomas Sandell-re már nem is lenne szükség, ha a többiek testületileg úgy döntenének, hogy kifizetik zsebből a magyar államadósságot. Az átlag vagyon 3,9 milliárd dollár, az eloszlás ferdesége miatt azonban a medián érték 2,5 milliárd.

Vannak, akik nem Hedge Fund kategóriában szerepelnek a Forbes listán, pedig kellene. Ide tartozik például Edward Lampert is, aki a 11. helyen lenne a rangsorban. Vannak olyan szuper gazdagok is, akik a Hedge Fund világ által lettek ismertek, mégsem abból származik a vagyonuk nagy része. A Facebook-ba annak idején 500 000 dollárt fektető Peter Thiel vagyona 1,5 milliárd dollár, és ennek nagy részét a közösségi oldal merész árazása alapján történő részesedése adja. A RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



Hedge Fund-ja 2008-ig szárnyalt, majd utána szinte minden korábbi profitját elveszítette. A sok hasonlóság ellenére a lista korántsem olyan homogén, mint aminek tűnik a befektetési stratégiákban. Van itt olyan ember, aki a tőkeáttétel nélküli érték alapú befektetésekben hisz, amelyeket, akár évekig tart. Van, aki pár másodperces ügyleteket csinál bivalyerős infrastruktúrával a háta mögött. Nem egy ember a trendkövetést választotta fő módszerként. A lista élén álló Hedge Fund guru aranyat vásárol és inflációra számít. Még olyan is van, aki a távközlésre tette fel vagyona nagy részét. A következő években sem számíthatunk jelentős átrendeződésre a listán. A Hedge Fund-ok rugalmasságuknak köszönhetően jól tudnak reagálni az olyan helyzetekre, amilyenek bele vannak kódolva a rendszerbe, legyen szó nyersanyagpiaci felfutásról, inflációs veszélyekről, az államadósságok nagy terhéről, és még sorolhatnám. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy a listán szereplő emberek nemcsak abszolút, hanem relatív értelemben véve is előbbre lépnek a rangsorban az évtized során. Hasonló érdekességeket találsz a HedgeFund.hu Facebook oldalán: http://www.facebook.com/HedgeFund.hu




A Széll Kálmány csomag hatásai a befektetésekre (2011. március 2.)

Tegnap már sokkal több konkrétumot tudhattunk meg a tervezett költségvetési hiány és államadósság rendezését megcélzó csomagról, amely Széll Kálmán nevét kapta. Sokan mondják, hogy nem hangzott el elég információ, és semmit nem tudunk a megvalósításról. Igazuk van, de a tőkepiacokon az is üzenet, ha nem érkezik üzenet. Korábban már írtam (http://faluvegi.blogspot.com/2010/10/friss-gazdasagpolitikapaternalizmus-20.html), hogy évente kb. 2000 mrd Ft-tal kellene csökkenteni a kiadások és bevételek közötti különbséget, hogy 2015 végére az államadósság mértéke a GDP 60%-ra csökkenjen. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári megtakarításokból több pénz kerül vissza az államhoz. Ám a tegnapi csomag számait figyelembe véve, a 2015 helyett 2016-ot figyelembe véve is, évente optimista gazdasági növekedés becslések mellett is a 900 mrd Ft-os megtakarítás felett további 600 mrd-ra lenne szükség, amikortól a különadók nem élnek. Szintén probléma, hogy a részletek kidolgázára csak dátumok vannak megjelölve. Tehát a bejelentett csomag még a felpuhulás elkerülése esetén sem elegendő a cél eléréséhez. Ami jó hír, hogy most már deklaráltan prioritássá vált az államadósság csökkentése, nemcsak egyszeri megoldásokkal, és az is, hogy mindez elsősorban a kiadási oldal csökkentésével valósulna meg. Még akkor is, ha az igazán fontos szerkezeti reformok megvalósulnak. Akkor mik a hatások? 





Az államadósság enyhe csökkenése kisebb vagy közepes bizalmat fog majd teremteni, így középtávon maradhat a relatív erős Forint az Euroval szemben és nem várható nagyobb esés a Svájci Frankkal árfolyamában. Szinte valamennyi nagyvállalat részvénye a BÉT-en nyomott maradhat középtávon, és enyhén javulhat hosszútávon, de az valószínű, hogy Európa nagy részéhez képest évekig alulteljesítőek lehetnek. Az állampapír hozamok ismét lassú csökkenés elé néznek, bár itt számos más tényező is van.

Sok változás nincs azzal kapcsolatban, amit eddig is sejtettünk. Így az elkövetkezendő 5 évben, főleg annak az első felében a magyar eszközök vásárlása valamivel biztonságosabb lesz, de ennek az árát meg kell fizetni, és jóval alacsonyabb hozamok várhatóak. Még ha minden jól is alakul, ezek az erőgyűjtés évei, ezért a magasabb hozamokat jellemzően más országokban kell majd keresnünk befektetőként, ha a pénzügyi piacokon vannak befektetéseink.




Várható esés a részvénypiacokon, mert mindenki emelkedést vár? (2011. március 3.)

A kilencvenes években a bűnözés szinte mindenkit váratlanul érve zuhanni kezdett az Egyesült Államokban. Amíg 1991-ben 100 000 lakosra 758 erőszakos bűneset jutott, addig 10 évvel később már csak 504 (azóta a mutató kisebb ütemben de tovább csökkent). Sokáig találgatták: mi lehet ennek az oka. A gazdasági fellendülés? Aligha, hiszen a nyolcvanas évek növekedése során a bűnözés is megugrott. A “Három Csapás” törvény? Ezt 1993-ban csak néhány államban vezették be, és nem okozott különbséget más államok bűnözési statisztikáival szemben. A válasz meglepő: az ok az 1973-as Roe v. Wade Legfelsőbb Bírósági döntésben keresendő, amely jelentős mértékben megkönnyítette az abortusz elvégzését. Emiatt jóval kevesebb olyan gyerek született, amelyiket a szülei mind anyagi, mind érzelmi oldalról nem tudtak megfelelően felnevelni. Ehhez hasonló érdekes összefüggések vannak a Freakonomics című könyvben, amit érdemes elolvasni, itthon Lökonómia néven adták ki. Az abortusz persze nemcsak társadalmi és gazdasági, de világnézeti kérdés is, ezért a példa itt csak abból a szempontból fontos nekünk, hogy a gazdaságban történő események mögött ne mindig az első logikusnak látszó okot feltételezzük. Ez jutott eszembe, amikor állandóan arról hallok, hogy a magas hangulat indikátorok vagy az alacsony volatilitás index (főként a VIX) miatt kellene esnie a részvénypiacokon. A gyakran hallott érvelés szerint az alacsony volatilitás, a kis árfolyammozgások, és a nagy optimizmus az oka annak, hogy esésnek kellene következnie. A VIX értéke tavaly év végén 20 alá csökkent, ezért túlzott a nyugalom. Akik ezt mondják, azok elfelejtkeznek arról, hogy a VIX 2003 és 2006 között szinte végig 20 alatt volt, mindenki emelkedést várt és a részvényárak szinte végig emelkedtek is. A nyugalom nem ok, hanem következmény. Az árfolyamok akkor fognak esni, ha nincs több pénz a vásárlásokra vagy a piaci szereplők úgy gondolják, hogy van jobb alternatíva a részvényeknél. Az első egyelőre (a harmadik negyedévig) nem igaz, hiszen a FED gondoskodik arról, hogy legyen pénz bőven, elég a továbbra is extrém alacsony kamatlábakra, vagy a QE2-re gondolni. A második esetén is sok függ a hozamoktól, a nyersanyagárak alakulásától. Ha az ember nem követi napi rendszerességgel a piacot, akkor kétféleképpen reagálhat erre a kihívásra. Vagy részvényalap és nyersanyagokba fektető, illetve kötvényalapokat is tart a portfóliójában, vagy olyan abszolút hozamú alapot választ, amelyik deklaráltan törekszik arra, hogy rugalmasan választ a különböző piacok között, és mindezt a valós ok-okozati, nem az elsőre logikusnak tűnő sugallat hatására teszi. Ezeket a hazai befektetési alap palettán a Származtatott Alapok kategóriájában kell keresni, de nem mindegyik tartozik az abszolút hozamúaké közé, ezért erről érdemes külön tanácsadó véleményét kikérni.




Kell-e félteni a befektetéseinket a Japánban lévő helyzet miatt? (2011. március 16.)

Közel 4 éve jártam a Csernobili Atomerőműt körbevevő zónában, és azóta is gyakran gondolok arra a néhány órára, amit ott töltöttem. Megdöbbentő volt a csend, és a települések, az infrastruktúra összeomlás. Bár a természetre gyakorolt hatás korántsem olyan negatív, mint azt sokan hihetnék, sőt sok szempontból még jót is tett az emberek hiánya, mégis szívszorító érzés volt ott lenni. Nagyon remélem, hogy Japánban ezúttal nem kell olyan katasztrófát átélniük az embereknek mint a mostani Ukrajnában 25 éve, sőt akár annál nagyságrendekkel kisebb mértékűt sem, pláne azok után ami történt velük az elmúlt napokban. A pénzügyi piacok azonban igen nagy károkat, és a legrosszabb forgatókönyveket "áraztak" be az árfolyamokba, és most sokan aggódnak befektetéseik miatt. Mi ilyenkor a teendő? 1. A világ (reál)gazdaságára nincs szignifikáns mértékű hatással a katasztrófa, humanitárius szempontból legyen az bármilyen megrázó is. A reflexivitás miatt ez még nem jelenti azt, hogy nem is lesz, de ennek kicsi a valószínűsége. 2. Fogalmunk sincs, hogy a Fukusima-ban lévő erőmű reaktorai milyen károsodást szenvednek, és milyen mértékben szennyezték eddig a környezet, illetve milyen mértékben fogják azt tenni a jövőben. A hírek között rengeteg nehezen átlátható, ellentmondásos értesülés van, köztük van amelyik pánikkeltő, van amelyik megnyugtató, de még a szakértőknek sincs pontos képük a helyzetről. Ha mindenáron tájékozódni akarunk, akkor Aszódi Attila (http://www.reak.bme.hu/munkatarsak/dr_aszodi_attila/japan_foeldrenges.html) bejegyzéseit érdemes elolvasnunk, de ezek után se próbáljunk meg az egyes kimenetelre spekulálni. Ha tanácstalanok vagyunk inkább ne vegyünk fel pozíciót a volatilis környezetben. 3. A fő Japán részvényindexekben, a Nikkei 225-ben a hatalmas kétnapos zuhanás ellenére nem ez az esemény okozott katasztrófát, hanem az elmúlt 20 év, lásd az ábrát. Az az apró kis vonal a legvégén a mostani zuhanás. Az igazi katasztrófa mértéke nem 200, hanem közel 9000 milliárd dollár értékű és államadósságnak hívják.

Nikkei 225 (1980-2011) RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



4. Fekete Hattyú jelenség, amikor valami hirtelen és váratlan esemény drasztikus mozgásokat indít el a piacokon mindig lesz kisebb nagyobb rendszerességgel. Ennek a tényére kell felkészülni, nem utólag kapkodni. Ha rövidtávú spekulációt alkalmaz az ember, akkor jellemzően stop megbízásokkal felvértezett kockázatkezeléssel. Ha hosszútávú befektetők vagyunk, akkor diverzifikációval. Ez esetben ha voltak részvényeink, lehetnek veszteségeink is, de ezek jellege és általában a mértéke is előre kalkulálható. 5. Remek value, azaz értékalapú befektetési lehetőségeket adhat egy ilyen zuhanás, jelen esetben különösen a német piac ipar és energiavállalatai tűnnek vonzónak, de érdekesek lehetnek az uránkitermelők is. A spekulatív pozíciókat persze félthetjük, de a fordulós nap és az erős nyitás a Nikkei-ben inkább a megnyugvást valószínűsíti. Egyelőre semmi ok a pánikra, és arra sem, hogy az események miatt hosszútávú befektetéseket pénzzé tegyen valaki.





Soha nem volt olyan nagy üzlet az olaj, mint most (2011. március 24.)

Az olajkitermelés legfrissebb adatai szerint 2010 utolsó három hónapja sorra döntötte a rekordokat a havi mennyiség tekintetében. Az emberiség még soha annyit nem használt fel a fekete aranyból, mint 2010 decemberében, minden egyes nap (átlagban) hajszál híján 88 millió hordót (http://www.eia.gov/cfapps/ipdbproject/IEDIndex3.cfm). Az utolsó negyedéves adat alapján 2005 hasonló időszakához képest 3,2%-ot nőtt a fogyasztás, pedig időközben egy nagy, reálgazdaságot is megrengető válság is átsöpört a világon, nőtt az alternatív energia szerepe, és sok apokaliptikus vízió iránt különös vágyat érző szakértő arra az évre tette a kitermelési lehetőségek tetőzését. Akármikor is érkezik el a "peak oil" egyelőre semmi jelét nem mutatja, hogy már itt lenne, pláne azt nem, hogy magunk mögött hagytuk volna. A nagy kereslet lehetőséget teremt az olajmezőkkel igencsak koncentrált formában rendelkező országoknak, és elsősorban az ezeket nagyrészt tömörítő OPEC-nek, hogy a kínálatot oly módon adagolja, ami magasabb árakat, és magasabb bevételeket jelent. Tehát egy folyamatosan növekvő kereslet feszül szemben egy valamikor véges, de addig is központilag erősen szabályozott kínálattal. Az árfolyam növekedés ténye, ezért nem csoda, hanem már-már törvényszerűség, legalábbis ami a közép és hosszú távú folyamatokat jelenti. Sokan mondják, hogy az olaj és a benzin drága. Ez az elmúlt másfél évhez, vagy a 2007 előtti időszakhoz képest relatív értelemben igaz is, de a nagy tömegben elérhető erőforrásokat tekintve a földön, még mindig nagyon olcsó. Sokkal olcsóbb, mint a szén vagy a megújuló energia (az utóbbihoz tegyük hozzá: sajnos). Egy gondolat a Japán krízis kapcsán: az urán piacát ért negatív hatások nem lesznek átfogóak, de pszichológiailag még ez is a fosszilis energiahordozók irányába terelheti a spekulatív tőkét is. Mi az amiben lehet növekedési potenciál a trendet látva? Az egyik ilyen természetesen az olaj határidős piaca.

A másik az olyan országok részvénypiacai, ahol az export tekintélyes részét teszi ki a kőolaj. A legjobb példa erre a felülteljesítő, és amúgy is alulértékelt Oroszország, amely egyébként a világ legnagyobb kitermelője jelen pillanatban, szoros versenyben Szaud-Arábiával. RENGETEG DÍJMENTES TANÁCS MAGAS HOZAMCÉLÚ BEFEKTETÉSEKHEZ: WWW.BWM.HU



A harmadik legnagyobb csoport a szektorban érdekelt részvényeké lehet. A világ legértékesebb tőzsdei cége az Exxonmobil (a 2. pedig szintén "kolléga": a Petrochina). Az olajvállalat 2008-ban 45 milliárd dollárt keresett a részvényéseinek adó után. Akkor az olajár még magasabb is volt, mint most, de látva a 2010-es növekedési dinamikát, még az sem kizárt, hogy idén vagy jövőre ismét megdönti minden idők legnagyobb nyereségének a rekordját. Az is árulkodó, hogy 2010-es (általában előzetes) adatok alapján a világ 10 legnagyobb árbevételű vállalata közül hat az olajban érdekelt (a már említett Exxonmobil, a BP, Shell, Aramco, Sinopec és a Total), és a 2.-5. helyet is kibérelték maguknak. Még egy érdekesség: minden idők 25 legnagyobb vállalati nyereségéből csak 10 nem volt köthető az olajiparhoz, de ha beleszámoljuk az egyéb energia cégeket is, akkor ez a szám már csak 8. Az Exxonmobil 2005 és 2008 között sorra döntötte meg a világcsúcsot, amely pozíciókat a mai napig is őrzi, ezt még Szergej Bubka is megirigyelhetné. Ami igazán érdekes, hogy a tavalyi eredményével is a 6. helyre került fel a listán. Rajta kívül még két olajcég került fel az idei eredményével az all-time top 25-be (Petrochina és a Shell), és a BP-t is csak a Mexikóiöbölben bekövetkezett katasztrófa akadályozta meg ebben. Gyakran érdemes inkább nem a legnagyobbakat nézni, hiszen rengeteg emelkedő részvény van még az energia cégek csoportján belül. Ha csak az amerikai részvénypiacot nézzük, akkor 121 db olyan részvény van az energia szektoron belül, amelynek napi átlag forgalma meghaladja az 1 millió darabot. Ennek majdnem pontosan kétharmada az elmúlt bő fél évben kialakított árfolyam mozgásának a felső ötödében található (a teljes részvénypiac tekintetében ez csak 28%-ról mondható el). Közülük csak három olyan vállalat van, amelyik kifejezetten szénnel foglalkozik, mindegyik más az olaj kitermelésben és finomításban érdekelt, akár úgy, hogy közvetlenül ezt a tevékenységet végzi, akár úgy, hogy közvetlen kiszolgáló ágazatban működik. Az említett időszakban minden 6. részvény volt a sávjának csúcsától maximum 5%-ra, amíg az összes szektor közül ugyanez csak minden 20. részvényre igaz. A szektorban sokkal több ígéretes lehetőség van, mint a piacon általában. Ahogy a felülteljesítés a lenti relatív grafikonon is látszik.




Az olaj azonban nem fog tudni tartósan emelkedni anélkül, hogy a globális gazdaság ne növekedne. A fekete arany árfolyama és a vezető részvényindexek között igen erős együttmozgás figyelhető meg. A globális (és már hangsúlyozottan nemcsak a fejlett országok) olajkereslet csak a gazdaságok erősödése mellett képzelhető el, mert olaj hiány a líbiai helyzet és a minden eddigi éhség ellenére nem lép fel. A sajtóban gyakran jelennek meg különböző előrejelzések a jövőbeni árfolyamról. Felesleges jósolgatni arról, hogy mikor mennyit fog érni egy hordó olaj. A trend tisztán látszik, és egyelőre nincs olyan tényező, ami ezt megállítani, sőt igazán lefékezni látszana.




Tippek és érdekességek a Facebook oldalunkról

Ez egy régi cikkünk a tőkegarantált alapokról (PDF formátumban). Nincs 'ingyenebéd'. Ha a tőke garantált, a hozam alacsony. 3 éves távlatban 45 hazai befektetési alapból 34 hozott 5% alatti éves hozamot a tőkegarantáltak közül, de még a legjobb is csak 2,6%-kal múlta felül ezt a szintet. Még ez is alatta van a rövidtávú állampapírokkal elérhető hozamoknak. http://www.bwm.hu//elemzesek/7_tanacs_tokegarantalt_alapokhoz.pdf

Még az év legelején írtam a Sunrise Senior Living nevű, idősek otthonát működtető cégről. Akkor lépte át a 7 dollárt, és elment 9-ig néhány hét alatt. Az árfolyam az elmúlt napokban felrobbant, és további 33%-ot emelkedett. Technikai szemszögből most már jelentősen megnőtt a megálló esélye. A korábbi bejegyzés: http://bf79.tumblr.com/post/2729924636

3 éves csúcson az STM, így Európából van vezető tech részvény, amelyik látványosan felülteljesíti a fő ország indexét. Amíg 2008 elejei állapotához képest is magasabb, addig a CAC40 még mindig 25% körüli mínuszban van az elmúlt bő 3 esztendőben. Az látszik, hogy az árfolyam bétája nagyobb egynél, de az utóbbi négy hónap emelkedése szemmel láthatóan már nem ennek köszönhető. A piacon folyamatos átcsoportosítások zajlanak.




A magas olajár rossz lenne a világgazdaságnak? A 100 dollár feletti árfolyam a fekete aranyban visszaesést kellene hogy jelentsen a részvénypiacokon? Az adatok nem ezt mutatják. Az olaj és az S&P 500 között szemmel láthatóan is nagyon erős az együttmozgás. A mostani ijedtség csak egy apró eltérés a grafikonon, de szinte minden alkalom...mal rövid és középtávon is együtt mozog a két görbe. A korábbi években is hasonló volt a korreláció, ha nem is ennyire élesen. Az olaj kitermelők a kínálatot évtizedek óta nagy hatékonysággal és rugalmasan szabályozzák. Ezért a gazdaság ereje, ami a részvényárakban is tükröződik, határozza meg a kínálatot, ami erős korrelációt okoz a részvényindexek és az olaj árfolyama között. Egyelőre úgy fest, hogy nem akkor kell aggódnunk, ha magas az olaj (és nem a benzin hazai) ára, hanem éppen akkor kellene, ha alacsony lenne.




Melyik az a tőzsde, amelyik idén már több mint 25%-kal emelkedett, és a 2008-as válság sem rázta meg? Bagdad, Irak! Csak úgy, mint a csatolt videóban 3:53 után. A Közel-Keleten lévő feszültségek tükrében ez különösen nagy teljesítmény, de az ország az újjáépítési fázisban van. A tanulság az, hogy néha elég érdekes szegmensekben lehet megtalálni a nagy profit lehetőségeket.

A mai Japán földrengés kapcsán egyrészt remélem, hogy minél kevesebb áldozattal jár és minél kisebb anyagi kárral, hiszen a szigetország lakóira amúgy is nehéz évek várnak. Másrészt 1995-ben éppen a Kobe melletti földrengés okozta hasonló módon a Nikkei zuhanását (érdekes módon pár nappal később), ami Nick Leeson híres ügyletei miatt a Barings Bank bukását okozták, kisebb mértékben történhet hasonló eset.

Megjelent a fekete hattyú Japánban, a Nikkei több mint 6%-kal zuhant. A földrengés előtti nap zárásához képest már 8%-ot veszített az értékéből, majdnem pontosan annyit, mint 1995 (Kobe) miatt, akkor ez hosszabb ideig tartott. A gazdasági hatások nem akkorák, mint amit az esés indokolna, de az amúgy is nyomás alatt lévő Japán gazdaság miatt ez most nem ok a vásárlásra. A volatilitás növekedésére viszont számíthatunk. (03.14.)

Az európai piacok most mutatják be azt a bizonyos hulló kést. Látszik rajtuk, hogy a pánik és a stoppok mozgatják a zuhanást. Ezért némi stabilizálódás után akár szigorú kockázatkezeléssel jó rövidtávú vételek is lehetnek az öreg kontinensen. Emellett ez most egy nagy lehetőség a hosszú távú érték alapú befektetők számára. (03.15.)




Több vezető cloud részvény a novemberi mélypontok közelébe került 14.-én, és fontos támaszokra tapadt le, illetve a VMW már alatta is van. Japán miatt ma nyilván ezekben is lesz esés, de a nagy kérdés az az, hogy megindul-e a papírok öntése középtávon létrehozva az eső trendet. Ez egyelőre nem történt meg, sőt az RHT nagyot ugrott felfelé a vártnál jobb negyedéves számok miatt, de a támaszokat továbbra is érdemes figyelni.




A British Petrol arra kér, hogy szavazzak arra, hogy a társaság adományokat juttathasson el politikai szervezetek számára. A magyarázat a 10. oldalon, nem pártokat akarnak támogatni, hanem szervezeteket, amelyek "irányvonal bírálattal" és "törvények reformjával" foglalkoznak. Egy kis betekintés a lobbivilágba, ezért ilyen sikeres cég a BP, de legalább a saját részvényesei előtt transzparensen csinálja ezt.

Használati utasítás és folyamatábra portfólió menedzserek számára, a nehéz tőkepiaci helyzetek kezelésére...

A február 18.-i csúcs óta a fejlett piacok szenvedték el a sokkal nagyobb visszaeséseket, amíg a feltörekvők sokkal enyhébb csökkenést tapasztaltak. A legrosszabbul természetesen Japán járt, de Nyugat-Európa is nagyot zuhant. Ugyanakkor a feltörekvő nagyok közül enyhe mértékben India, Kína, és a korábban már említett Oroszország még emelkedni is tudott. Úgy tűnik, hogy vége a feltörekvők alulteljesítésének. (03.17.)




A február második felétől bekövetkezett részvénypiacon erősen érezhető, de szinte minden eszközkategóriára ható érdemi csökkenést talán a legkevésbé a nemesfémek szenvedték el. Az arany és az ezüst mindössze 2-5%-ra vannak mindenkori, illetve 30 éves csúcsaiktól. Felülteljesítésük egyértelműen jelzi, hogy az inflációtól való félelem a legfontosabb makro szempont a piacon.

Még mindig vannak ígéretes kis és közepes kapitalizációjú részvények az amerikai piacon. Egy példa erre a Sinclair Broadcast Group, amely a média ágazatában van, és egyre több helyi piacon vesz részt, de még bőven van növekedési lehetőség. Emellett a versenytársainál magasabb profithányadokkal dolgozik. Ami a legfontosabb: a technikai kép is erős trendet mutat, ráadásul tegnap a korrekcióban felmutatott egy akkumulációs napot is.




Még egy rövid távú ügylet esetén is érdemes megnézni a hosszú távú képet. Mai hír, hogy újra kinyitott Egyiptomban a tőzsde, és azonnal 10%-ot zuhant is. Érdemes ezt vételekre kihasználni? Ahelyett, hogy a politikai, makrogazdasági események hosszas boncolgatásába kezdenénk, megnézhetjük a hosszú távú grafikont. Az EGX30 a tüntetések kirobbanása előtt is több mint 40%-os visszaesésben volt (vagyis több mint 67%-ot kellett volna emelkednie az új csúcshoz), miközben a feltörekvő piacok sokkal kevesebb, 15%-os drawdown közelébe hozták fel visszaesésük mértékét. Azt se felejtsük el, hogy Egyiptom részvénypiacán nagyra fújt lufi volt 2007-ig, emlékeszem az ottani konferencián a helyi kollégák lelkesedésére. A 2008-as sokkot még eltart egy darabig mentálisan is kiheverni. Ebben az összefüggésben sem tűnnek annyira hívogatónak az ottani részvények.

Egyre népszerűbbek a befektetési alapok, a közvetítők körében is. Cikk a Figyelőben: Alapos ügynökök

Minden negyedév vége előtt felbukkan a "window dressing" fogalma. Ennek az elméletnek a lényege, hogy a befektetési alapok az utolsó napokban felnyomják az árfolyamokat, a jobb eredmények miatt. Ám a többség ennél gyakrabban nézi az adatokat, így ennek kevés értelme van. Viszont a Hedge Fund-ok ekkor adják be a portfóliójukat, ezért ők esetenként átrendezhetik azt, hogy mást lásson a nyilvánosság.




A nagy katasztrófák után általában hamar visszakapaszkodnak a részvényindexek. 1979, Three Mile Island; 1986, Chernobyl (amikor kiderült); 1995, Kobe; 2004, Indiai-Óceán; 2005, Katrina: az átlagos visszakapaszkodási időszak 4 kereskedési nap volt, a leghosszabb 15. A mozgás középtávon úgyis a trendtől függ. Markets are more predictable than you think - Yahoo! Finance

Egy nagyon jó kis cikk a behavioral finance hatásairól a pénzügyi piacokra, aktuális magyar példákkal. Betekintés abba, hogy miért nem viselkedik az ember - pláne tömegben - racionálisan. (csak pár napig elérhető, ahogy a Portfóliónál lenni szokott) Mire figyeljenek az OTP és CIG részvényesek? | PORTFOLIO.HU

S&P 400 (amerikai közepes kapitalizáció): ma mindenkori csúcs. Russell 2000 (amerikai kis kapitalizáció - a grafikonon): ma 42 hónapos csúcs és 2%-ra a valaha látott legmagasabb értéktől. A vezető réteg tiszta.




Tippek és érdekességek a HedgeFund.hu Facebook oldaláról Európában, így főként Londonban a Managed Futures stratégia sokkal nagyobb, mint a tengerentúlon. FNO Mobile - Managed futures: it’s the Hite club

Az alábbi grafikon szemléletesen mutatja be, hogy miként alakul egy tipikus HF teljesítménye a részvénypiaccal szemben. Az emelkedést nagyjából leköveti, az esés idején pedig látványosan jobb, ezzel összességében jelentős előnye lett. A cikkünk a hozamokról: http://www.hedgefund.hu/2010/05/hozamok-kitermelik-dijakat.html Az ábrát is közlő cikk az elmúlt hónapokról: http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/kulfoldi_alapok/irigylesre_melto_profitokkal_kapraztattak_ a_neves_hedge_fundok.146122.html

Egy érdekes, filmekbe illő jelenet a bennfentes botrányból, amiről pár hete írtunk részletesen. 2008. 09. 23.-án a Goldman Sachs igazgatósági ülést tartott ahol megvitatták Buffett befektetési javaslatát. Az ülés 3:56-kor ért véget, Rajaratnam téglája őt hívta elsőként 3:57-kor. "Raj" ügyes volt és a maradék kevesebb mint 3 percben bevásárolt a Goldman-ből. 3 nappal később az árfolyam 10%-kal feljebb volt: Rajat Gupta Was So Brazen He Didn't Even Wait A Minute To Call Raj With Insider Scoops After Telepho




Ki a jobb spekuláns: Buffett vagy Soros? A fenti grafikon szerint is az utóbbi. Soros 26%-os éves átlagos hozamával, ami 5% előnyt jelen Omaha Bölcséhez képest, közel ötszörös pénzt hozott a befektetőinek. Persze a Berkshire részvényesei sem panaszkodhatnak. Buffett azért gazdagabb, mert jóval hamarabb kezdte az ipart, illetve korábban lényegesen kevesebb pénzt adott jótékony célokra. Egy érdekes cikk minderről: http://seekingalpha.com/article/238695-defining-a-top-fund-manager

Boldog Nőnapot kívánunk az alábbi összeállítással, ami a legsikeresebb nőket mutatja be a HF világban. Van, aki Ciprus első HF-ját alapította. Itt van Griffin párja, aki maga is sikeres HF menedzser. Van aki a Brevan Howard partneri szintjéig vitte és Feltörekvő piaci alapjával úgy ért el éves 15% feletti hozamot, hogy a maximális drawdown 9% volt. Reméljük a HF univerzumban egyre több nő lesz jelen a jövőben. http://www.efinancialnews.com/share/media/downloads/2010/02/1056486353.pdf

Carl Icahn, minden a vállalatfelvásárlók legendája visszaadja a pénzét a befektetőinek. Egyesek szerint azért, mert újabb krízist vár. Mások szerint ez csak a "fedő-sztori" valójában nem akar megfelelni a szigorúbb felügyeleti követelményeknek. Billionaire Carl Icahn returns $1.76B to investors - Yahoo! Finance

Az 1987 óta rekord 2 napos zuhanás során Tokyo részvénypiacán a HF-ok keze is megremegett. JAPAN MARKETS-Hedge funds lead worst 2-day stock rout since '87

Paulson pontosan ugyanannyi arany ETF-et (GLD) tart, mint szeptember végén. Ahogy fenti bejegyzésből is látható, az arany erős, a világ leggazdagabb HF vezérének cége pedig az elmúlt közel 6 hónapban 1,26 mrd dollárt keresett csak ezen a pozíción. (BWM FB link)




Február végéig a Managed Futures HF-ok, így főként a trendkövetők könyvelhették el a legjobb eredményeket. » Early View: Dow Jones Credit Suisse Hedge Fund Index Estimated Up 1.44% in February » Hedge Fund B

Soros egyik érdekes, és viszonylag új befektetése a szállított utasok számát vagy a flotta nagyságát tekintve legnagyobb légitársasága a Delta Airlines. Bár az ágazat évtizedek óta vergődik, ez a cég tavaly már nyereséges volt, és ha igaza lesz az elemzőknek a jövő évi EPS-t illetően, akkor a jelenlegi ár mindössze ötszöröse lesz az akkori eredménynek.

Amikor nincs valamire létható magyarázat a piacon, előkerül, hogy a HF-ok spekulációja az ok. Ez a helyzet most a forint kapcsán, pedig a magyarázat egyszerű: a HF-ok és sokan mások is azért veszik, mert magas az állampapír hozam. TőzsdeFórum Online gazdasági Magazin - A hedge fundok vásárolhatják a forintot

A világ vízkészletei végesek, mégis a következő szűk 15 évben 25%-kal fog nőni az igény erre. Van olyan HF, amelyik kifejezetten erre épít, és a víz felhasználással, illetve mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos technológiákba fektet. The AquaTerra Fund - Highlights




A tegnapi napon az EEM, vagyis a feltörekvő piacokba fektető ETF új két éves csúcsot ütött meg (részben a gyenge dollár, részben a piacok magára találása miatt), hajszálra van a 3 éves maximumtól, és már csak 8%-ra mindenkori legmagasabb értékétől. Az előző negyedévben Európa legnagyobb HF-ja, a Brevan Howard vásárolt be belőle az opciókkal együtt 16m db-os kitettséggel, ez magasan a legnagyobb pozíciójuk a tengerentúlon.

A HedgeFund.hu Facabook oldalán már több, mint ötszázan vagyunk! Köszönjük, hogy olvastok minket, továbbra is sok érdekességgel és tippel jelentkezünk a továbbiakban is.





Impresszum A Magazint nyugodtan küld tovább ismerősidnek. Ha tetszett, itt tudsz feliratkozni: www.bwm.hu

Bridge Wealth Management Zrt. Faluvégi Balázs 1024 Budapest, Lövőház u. 17. (bejárat a Fény u. felől) T: (1) 336 05 24 [email protected] www.bwm.hu

www.facebook.com/BridgeWealthManagement bridgewealthmanagement.blogspot.com www.hedgefund.hu www.facebook.com/HedgeFund.hu

A Magas Hozamcélú Befektetések Magazinjának tartalmát szerzői jog védi. Az újság díjmentesen átadható és másolható abban az esetben, ha abban semmilyen változtatás nem történik. A Magazinban való valamennyi állítás, vélemény, elemzés és a teljes tartalom tájékoztató jellegű és nem jelent felhívást bármely pénzügyi instrumentumban történő pozíció felvételére. Bármilyen befektetési döntés előtt konzultáljon tanácsadóval és alaposan mérlegelje a kockázatokat.


Magas Hozamcélú Befektetések Magazin

Recommend Documents