Magadura. Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 5

5

Magadura

Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 5.

Magadura • Karrier Klub • Magadura – Vállalkozásfejlesztés


Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Impresszum A kiadványsorozat a TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001, Többcélú közösségi terek fejlesztése projekt keretében készült. Lektorálta: Kiss Gábor Boldizsár, Hegedűs Katalin Korrektorok: Mirtse Zsuzsa, Szabó Judit Nikoletta Felelős kiadó: Polyák Albert mb. főigazgató ISBN 978-963-651-497-6

© Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Magadura • Karrier Klub • Magadura – Vállalkozásfejlesztés

szolgáltatásfejlesztési modell

TARTALOM Karrier Klub A szolgáltatási modell tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Tervezés és előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Tér és eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Bevezetés lépésről lépésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Munkaerőpiaci képzés, tréning . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Egyéni tanácsadás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Csoportos tanácsadás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Álláskereső klub. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Országos KID Egyesület – OKIDE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Magadura – Vállalkozásfejlesztés A szolgáltatási modell tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Tervezés és előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Tér és eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Bevezetés lépésről lépésre. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 A szolgáltatás megvalósítása és működtetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A kompetenciafejlesztő szolgáltatások, programok keretei, formái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Junior Achievement Magyarország (JAM) – Diákvállalkozási program . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Vidék Kaland Program. . . . . . . . . . . . . . 45 NESsT – Társadalmi Vállalkozások Napja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 TEDxYouth@Budapest. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Kamra-Túra tanyai gazdaudvar hálózat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

Nemzeti Művelődési Intézet • 2015

Karrier Klub szolgáltatásfejlesztési modell Karriertervezés, karrierépítés segítése, munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése A szolgáltatási modell tartalma Általános társadalomfejlesztési megállapítás, hogy a társadalmi befogadás legfontosabb területei az oktatás, a munkapiac és a szociális-egészségügyi terület. Az életpályát meghatározza a képzettség, a munkaerőpiacon, illetve a gazdasági újratermelésben elfoglalt pozíció, valamint a polgárok szociális-egészségügyi helyzete, szolgáltatásokhoz való hozzáférése.

Az életpálya a személyiség és a közösség fejlődésének kulcsfolyamata.

Ritka a tudatos, hosszú távra átgondolt karrierépítés, az életpálya-‐tervezés

1. ábra: Ellentmondás az életpálya jelentősége és tudatos tervezési gyakorlata között Életpályáról szólunk, a személyiség és a közösség fejlődésének egy kulcsfolyamatáról, amelyre az egyes személyek és családjuk, hozzátartozóik élete felfűződik, amely meghatározza a közösségi, társadalmi részvétel kereteit, tartalmát és minőségét. Természetes igény, hogy az életpályánk magasan ívelve segítse elérni az álmainkat, a bennünk érlelődő lehetőségeket. Életpályánk kézben tartását, tervezhetőségét, a fiatalok és idősebbek, a leszakadó csoportok munkához, karrierhez jutását megannyi intézkedés hivatott segíteni akár az Európai Unió szintjén, de számos fontos eszköz áll rendelkezésünkre országos és önkormányzati szinten is. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a karrierépítés, a munkapiacon, az érvényesülésben való előrejutás ritkán tudatosan tervezett, hosszú, de legalább középtávra átgondolt tevékenység. A tudatosság szintje általában alacsony. Miért? Mert fiatalon nehéz elképzelni, tervezni a jövőt, az 5-15 év múlva adódó lehetőségeket, a betöltendő munkahelyeket, amelyeknek jelentős része még létre sem jött. Dolgozó emberként a hétköznapok problémáival foglalkozunk, s ritkán latolgatjuk, milyen hatással lesznek munkahelyünkre a jelen változásai, elvétve rendelkezünk a továbblépésre vonatkozó karriertervvel. A munkahelyet elveszítve a napi gondok kötik le az ember figyelmét és sokkal inkább figyel az adódó lehetőségekre vagy azok hiányára, mint a tervezett álláskeresésre. A tartós munkanélküliek, a megélhetésükben veszélyeztetettek, a lehetőségektől elsodródók a

Magadura 7

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 mindennapok problémáján túl gyakran veszítik el a hitüket magukban, reményüket az újrakezdésben, az anyagiakban, társadalmi és gazdasági értelemben vett felzárkózásban. A jelen tanulmányt is magában foglaló program keretében több modell foglalkozik az életminőség fejlesztésének fent vázolt aspektusaival. Külön munka tárgyalja az ifjúságfejlesztés, az egészségfejlesztés, a fiatalkori és felnőttképzés, a vállalkozóvá válás lehetőségeit, eszközeit, módszereit, amelyek kiegészítik, erősítik a tudatos életpálya-építést. Modellünkben olyan eszközöket és módszereket ismertetünk, amelyekkel a közösségi művelődés keretében a karrierépítést, a munkapiacion való érvényesülést segíthetjük.1 A karriertervezés, karrierépítés, mint szolgáltatás három fontos területre fókuszál: a) A karrier tervezése, újratervezése (alapok, előkészítés, tervezés, önéletrajz, képzések stb.) b) Munkatapasztalat-szerzés, gyakorlati referencia megszerzésének segítése. Az első tapasztalat megszerzése (egyszerűsített foglalkoztatás, adminisztráció, önkéntesség, részmunkaidő, szerződéskötés stb.) c) Belépés a konkrét munkapiacra

Karrierterv előkészítése, majd felépítése

Tapasztalatszerzés

Belépés a munkaerőpiacra

2. ábra: A karriertervezés, karrierépítés szolgáltatás fókuszai A szolgáltatás igazi kihívását (és Magyarország versenyhátrányát) az alacsonyan képzett munkaerő jelenti. Ezen alulképzett munkaerő elérése (felkeresése) kulcs lehet a szolgáltatás társadalmi megtérülésében. A munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztésea kapu a munkaerőpiacra való sikeres belépéshez. Régen volt az az idő, amikor a teljes foglalkoztatottság zászlaja alatt minden iskolából kikerülő fiatalnak megmondták, hogy melyik cégnél fogadják őt. Óriásit fordult a világ a munkaerőpiacon a rendszerváltás után. A modellben azokról a munkaerőpiaci kompetenciákról lesz szó, amelyek nélkül a magasan képzett, akár gyakorlattal rendelkező munkavállaló sem tud elhelyezkedni. A munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztésének formája lehet képzés, tréning, egyéni vagy csoportos tanácsadás. A munkaerőpiaci fejlesztés megoldható klub formájában is, de mindenképpen szükséges egy olyan tanácsadó munkatárs jelenléte, aki segítséget tud adni a szolgáltatást igénybe vevőknek az álláskeresést érintő kérdésekben. Tervezés és előkészítés Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Karrier, karriertervezés Karrier szavunk francia eredetre tekint vissza (carrière = pálya, pályafutás), az életpályát, az életpályán való érvényesülést, a szakmai pályafutást jeleníti meg. A karriertervezés olyan tudatos tervező tevékenység, amelynek során az egyén érvényesülésének, pályafutásának lépéseit, ívét tervezzük meg, a belső igények, motívumok, adott1 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv. A Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014

8


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 ságok, illetve a külső környezeti feltételek, közösségi, társadalmi, gazdasági szükségletek és lehetőségek figyelembevételével. A karrierre, illetve a karrier tervezésére ható meghatározó tényezők: - Személyes képességek és családi erőforrások = adottságok, készségek, képességek, szakmai gyakorlat = anyagi lehetőségek, kapcsolatrendszer = családi minták (szülők végzettsége, karrieríve), elvárások és erőforrások (anyagi, kapcsolati, kulturális tőke) - A környezet által kínált lehetőségek = gazdasági, munkaerőpiaci, vállalkozási lehetőségek és korlátok = társadalmi, kulturális közösségi környezet adottságai, elvárásai és korlátai - Személyes szándékok és törekvések = Vágyak, álmok, célok – a motívumok karakterisztikája és intenzitása = Személyes és szakmai jövőkép, kapcsolódó célok és értékek Személyes képességek és családi erőforrások

Karrier Személyes szándékok és törekvések

A környezet által kínált lehetőségek

3. ábra: A karriert meghatározó tényezők Kompetencia, kulcskompetenciák A kompetencia fogalmát és összetevőit részletesen tárgyaljuk sorozatunkFelnőtt tankör című kötetében. A kulcskompetenciák a kompetenciák olyan készletét jelentik, amelyekre minden személynek szüksége van ahhoz, hogy az adott értelmezési rendszerben (esetünkben elsősorban a munkaerőpiacon) képessé váljon a hatékony, versenyképes részvételre, együttműködésre, céljai megfogalmazására és megvalósítására, a fejlődésre és értékteremtésre. A munkaerőpiaci kulcskompetenciák esetén ez az értelmezési rendszer értelemszerűen a munkaerőpiac, a gazdasági-társadalmi értékteremtés, a karrierív, az életpálya befutásának színtere. Melyek ezek a kulcskompetenciák?

Magadura 9

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001

Munkaerőpiaci alapvető ismeretek

• A munkaerőpiac alapvető jellemzői • A munkáltatók viselkedésének mozgatórugói • A munkáltatók általános elvárásai • A munkavállalók közö< verseny • A kapcsola> rendszerek hálózata

Helyes önkép, önismeret

• Saját célkitűzések és elvárások megfogalmazása • Saját képességek, készségek és kompetenciák meghatározása, tudatosítása • Olyan életvezetési formák ismerete, amelyek átsegí>k a munkanélküli léten

Álláskeresési módszerek ismerete

• Az álláskeresőket segítő információs rendszerek ismerete és használata • A célzoG állásnak megfelelő álláskeresési formák kiválasztása, alkalmazása • Az álláskereséshez kapcsolódó szolgáltatások ismerete

Önéletrajz és mo?vációs levél készítésének ismerete

Állásinterjúra való felkészültség

Munkaszerződés és alapvető munkavállalói jogok ismerete

Munkahely megtartásának képessége

• Képesség a célállásnak megfelelő, jó önéletrajz készítésére • Képesség a mo>vációs levél elkészítésére

• Megjelenés • Testbeszéd • Kommunikáció • Telefonos és személyes interjú alapvető jellemzőinek ismerete • Az „eladás” képessége, béralku ismerete, szabályai

• Munkaszerződés formai és tartalmi követelményei • Munkavállalói alapvető jogok és kötelességek ismerete

• Konfliktuskezelési készségek • Beilleszkedés képessége • Viselkedési normák betartásának képessége

4. ábra A munkavállaló munkaerőpiaci kulcskompetenciáinak térképe - Munkaerőpiaci alapvető ismeretek = A munkaerőpiac alapvető jellemzői = A munkáltatók viselkedésének mozgatórugói = A munkáltatók általános elvárásai = A munkavállalók közötti verseny = A kapcsolati rendszerek hálózata - Helyes önkép, önismeret = Saját célkitűzések és elvárások megfogalmazása = Saját képességek, készségek és kompetenciák meghatározása, tudatosítása = Olyan életvezetési formák ismerete, amelyek átsegítik a munkanélküli léten - Álláskeresési módszerek ismerete = Az álláskeresőket segítő információs rendszerek ismerete és használata = A célzott állásnak megfelelő álláskeresési formák kiválasztása, alkalmazása = Az álláskereséshez kapcsolódó szolgáltatások ismerete

10


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 - Önéletrajz és motivációs levél készítésének ismerete = Képesség a célállásnak megfelelő, jó önéletrajz készítésére = Képesség a motivációs levél elkészítésére - Állásinterjúra való felkészültség = Megjelenés = Testbeszéd = Kommunikáció = Telefonos és személyes interjú alapvető jellemzőinek ismerete = Az „eladás” képessége, béralku ismerete, szabályai - Munkaszerződés és alapvető munkavállalói jogok ismerete = Munkaszerződés formai és tartalmi követelményei = Munkavállalói alapvető jogok és kötelességek ismerete - Munkahely megtartásának képessége = Konfliktuskezelési készségek = Beilleszkedés képessége = Viselkedési normák betartásának képessége Életpályaszakaszok, karrierperiódusok Az életpályaszakaszok és karrierperiódusok a személy általános és szakmai életpálya-fejlődésének tipikus szakaszai. Mint minden tipológia, ez sem alkalmazható mindenkire. Egy-egy életpályára, élettörténetre tekintve az itt vázolttól merőben eltérő sorsokat is láthatunk. A modell nyilván másképp alakulhat a különböző kultúrákban, kulturális, gazdasági környezetben, de akár a hazai környezetben is komoly eltéréseket tapasztalhatunk az egyéni személyiségjegyektől, adottságoktól, szándékoktól függően, sajátos élethelyzetekben. Az egyes periódusok definíciója és életkorhoz rendelése tehát az „átlagot” mutatja, amelyhez az életpálya-tervezés, a karriertanácsadás, munkaerőpiaci kompetenciafejlesztés során viszonyítani tudunk, s mindenki számára jól vázolja azokat az életkori szakaszokat, amelyekkel a karrier, az életpálya tervezése során számolnunk kell. ÉLETPÁLYASZAKASZOK, KARRIERPERIÓDUSOK

ÉLETPÁLYASZAKASZ életkor szerinti csoportosításban

SZÜKSÉGLETEK amelyekre az egyénnek a személyiségfejlődéshez, az elvárások teljesítéséhez szüksége van

- Alapvető ismeretek, tudás, a tanuláshoz és fejlődéshez szükséges képességek megszerzése ÉLETPÁLYA ELŐKÉSZÍTÉSE Gyermekkor 12-14 éves kortól

- Személyes adottságok megismerése, érdeklődési fókuszok azonosítása, erősítése - Önkép formálódása - Különböző foglalkozási területek megismerése - Társas kapcsolatépítés és együttműködés képességeinek kialakulása

ELVÁRÁSOK amelyeket a társadalmi intézményrendszer, a munkaerőpiaci szereplők, a helyi és családi közösség az egyénnel szemben megfogalmaz

- Alapértékek megismerése és elsajátítása - Kompetenciák, kulcskompetenciák azonosítása, felfedezése - Gyermekrangúság (ráhagyatkozás külső családi és intézményi szereplőkre)

Magadura 11


ÉLETPÁLYASZAKASZOK, KARRIERPERIÓDUSOK

SZÜKSÉGLETEK

ÉLETPÁLYASZAKASZ életkor szerinti csoportosításban

amelyekre az egyénnek a személyiségfejlődéshez, az elvárások teljesítéséhez szüksége van

- Az érdeklődési területek azonosítása KORAI ÉLETPÁLYA

- Szakmai felkészülés és munkatapasztalat-szerzés

Fiatalkor

- Különböző munkaterületek megismerése - Személyes és szakmai jövőkép kialakítása

huszonéves korcsoport

- Személyes kapcsolati háló kiépítése, elmélyítése - Az életpálya előmozdítása (család, otthon, közösség-közélet, jólét) - Érvényesülés a szakmai karrierúton

ÉLETPÁLYACSÚCS Felnőttkor 30-as, 40-es éveiben járó korcsoport

- Önállóság és saját életstílus, életmód kialakítása (amely meghatározza a növekedés és fejlődés további lehetőségeit) - A szakmai-közéleti kapcsolati hálózat építése, kiszélesítése, személyes kapcsolatok szelekciója, elmélyítése - Ismeretek, készségek korszerűsítése

KÉSŐI ÉLETPÁLYA

- Életvitelbeli megállapodás

Középkor

- Elfogadott vezetői, önálló értékelő képesség

50-es éveiben járó korcsoport

- Személyes kapcsolati hálózat erősítése, szakmai, közösségi-közéleti kapcsolatok kiaknázása

ELVÁRÁSOK amelyeket a társadalmi intézményrendszer, a munkaerőpiaci szereplők, a helyi és családi közösség az egyénnel szemben megfogalmaz

- Az értékek próbája és belsővé válása - Személyes és szakmai kompetenciák, kulcskompetenciák megszerzése - Fiatalrangúság (a határok feszegetése, felfedezése; állandó külső értékelési, megerősítési szükséglet)

- Anyagi-fizikai, közösségi-közéleti-kulturális és személyes-családi értékteremtés, reprodukció - Kompetenciák kiterjesztése a személyes és szakmai környezetben - Felnőttrangúság (autonómia, innováció, kreativitás, határozott önértékelés)

- Újraértékelés, a hiteles értékelő szerep megerősödése - Személyes és szakmai kompetenciák kiaknázása - Tanítói rang (értékelő, vezető szerep, példa, szilárd viszonyítási pont)

- Nyugalomba vonulás előkészítése - A munkatevékenységen kívüli érdeklődési területek feltárása, felfedezése

ÉLETPÁLYA LEZÁRÁSA

- A jóllét biztosítása

Időskor 60-as, 70-es éveiben járó korcsoport

- Újraértékelt, támogató, megtartó személyes kapcsolati háló; a szakmai-társadalmi háló operatív kapcsolatainak regressziója a szimbolikus kapcsolatok megtartása, erősödése mellett zajlik

- Értékek tapasztalatokkal egyeztetett összegzése, átörökítése - Kompetenciák átadása - Bölcs szerep (tudásforrás, közösségi integráció, konszolidáció)

5. ábra: Életpályaszakaszok, karrierperiódusok

12



Hivatalos elérhetőségek, szolgáltatások

Ismeretforrások A karriertervezési, illetve munkaerőpiaci tájékoztató tanácsadó munka előkészítésekor legalább az alábbi ismeretforrások feltárása és naprakész követése, valamint az ügyfelek számára elérhetővé tétele szükséges: - a munkaerőpiaci szolgáltatásokat biztosító hatóságok, szervezetek szolgáltatásai, adatbázisai és elérhetőségei - az álláskeresőkre, pályakezdőkre, fiatal munkavállalókra, a gyakornoki és önkéntes munkavégzésre vonatkozó jogszabályok, támogatási formák - a munkatapasztalat-szerzés szempontjából legfontosabb foglalkoztatók, általános és diákmunka-szervezők és -közvetítők, önkéntes és közösségi munka küldő és fogadó szervezetek szolgáltatásai és elérhetőségei, aktuális ajánlatai - a folyamatosan változó munkaerőpiaci tendenciák követése, szakirodalom - a célcsoport számára hasznos továbbtanulási, munkavállalási információkat tartalmazó kiadványok, tájékoztatók, adatbázisok, információs anyagok

Kiad ada ványo tbáz k, isok

Tanácsadói ismere.orrások

k, ályook b a z Jogs ogatás tám

sza Tren kir de od k, alo m

k, tó zta lko ka-‐ k gla un Btő m zve kö

Fo

6. ábra: A karriertervezési, munkaerőpiaci tájékoztató, tanácsadó munka ismeretforrásai Tér és eszközök Bármelyik fejlesztési forma elengedhetetlen feltétele a tanácsadói vagy képzői tér felkészítése. Az előkészítést meghatározza a forma és a létszám, ám minden esetben feladat a szolgáltatáshoz elengedhetetlen intim, azaz a zavaró körülményeket (mint pl. az irodában zajló egyéb szolgáltatásokat igénybe vevő forgalom) kizáró tér kialakítása, székek és íróeszközök biztosítása. Az információszolgáltatáshoz szükséges továbbá egy olyan sarok, ahol számítógép és internetelérés biztosítása megoldott. A tanácsadó szolgáltatáshoz, a képzésekhez, tréningekhez, illetve műhely jellegű munkához szükséges tér, környezet és feltételrendszer előkészítésének lépéseit és eszközeit a megfelelő szolgáltatási típusokra vonatkozó köteteinkben fejtettük ki.

Magadura 13

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Bevezetés lépésről lépésre A fejlesztési folyamat lépései 1. Igények és szükségletek felmérése

2. Problémák feltárása

4. Időtartam és ütemezés egyeztetése

3. Kompetenciafejlesztés módjának meghatározása

5. Szakmai erőforrás felmérése és bevonása

6. Megállapodás

7. ábra: A munkaerőpiaci kompetenciafejlesztés lépései 1. - - - 2. - - -

3. - - 4. - -

14

Igények és szükségletek felmérése Összegeznünk kell, mit tudunk az ügyfelünkről. Elegendő információnk van-e róla? Szerezzük meg beszélgetés útján! Tisztázni kell, miért keresett meg minket. Honnan tud a szolgáltatásunkról, és miben kér segítséget? Problémák feltárása Tudjunk meg minél többet az ügyfélről:családi háttere, támogatottsága, képzettsége, végzettsége, nyelvtudása, gyakorlata és az eddig megszerzett kompetenciái. Tudjuk meg, milyen tapasztalatokkal rendelkezik a munkaerőpiacról, milyen sikerei és kudarcai voltak eddig. Kérdezzük meg arról, ő hol látja a problémákat. Beszélgessünk vele arról, hogy mit szeretne igazán elérni. Fiataloknál a kérdéseinkre gyakori a „Nem tudom” vagy „Fogalmam sincs” válasz, előfordul, hogy több oldalról kérdezve sem jutunk előrébb abban, mit csinálna szívesen. Ilyenkor érdemes elgondolkodni az érintett pályaorientációs szolgáltatásba vonásán is. Kompetenciafejlesztés módjának meghatározása Fel kell vázolni az ügyfélnek, hogy milyen formában tudunk neki segíteni. Az ügyfélnek magának kell választania a javaslataink közül (klub, képzés, tréning, egyéni vagy csoportos tanácsadás).Mindegyik szolgáltatásról el kell mondani, hogy milyen körülmények között zajlik, mik a keretei, feltételei és mennyi időt kell rászánnia. Időtartam és ütemezés egyeztetése Miután megbeszéltük, hogy melyik fejlesztési folyamatba kapcsolódik be az ügyfél, tájékoztatnunk kell arról, hogy várhatóan mikor kezdődik és mikor lesz vége annak. Csak abban az esetben állapodjunk meg az ügyféllel a fejlesztésbe vonásáról, ha az megfelel az ő időbeosztásának, elfoglaltságának.


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 5. Szakmai erőforrás felmérése és bevonása - A szolgáltatás indítása előtt mindenképpen mérlegelendő, hogy a tervezett fejlesztés vezetéséhez rendelkezünk-e megfelelő végzettséggel, tapasztalatokkal, kompetenciával, vagy külső közreműködőt kell bevonni. - Ha szakértő, tréner, előadó, illetve csoportvezető bevonása mellett döntünk, egyebek között a következő kérdésekre kell választ keresnünk: = Ki fogja vezetni a tanácsadást, tréninget, képzést vagy csoportot? = Ha van ilyen szakemberünk, vállalja-e, és milyen feltételekkel a konkrét feladatot? = Megfelel-e neki a tervezett időpont? = Mit hoz a külső szakember, és mi az, amit az intézményünknek kell biztosítania? = Tisztázott-e, hogy kinek mi a dolga? (Kapcsolattartás, érintettek értesítése, terem előkészítése, anyagok sokszorosítása stb.) 6. Megállapodás - Az előkészítés utolsó lépéseként megállapodás kötünk a szolgáltatásba vont ügyfelünkkel, amelyben ő a szándékát megerősíti a részvételre, és jelzi, hogy elfogadja a kereteket. - Ha a szolgáltatás csoportos formában történik, akkor először az egyes érintett ügyfelekkel, majd a csoport indulásakor a csoport vezetőjének irányítása mellett közösen kötünk megállapodást. A szolgáltatás megvalósítása és működtetése Az intézményünkben megvalósított szolgáltatások a szolgáltatási formáknak megfelelően különbözőek lehetnek. Munkaerő piaci képzés, tréning Álláskeres ő klub

Egyéni tanácsadás Csoportos tanácsadás

8. ábra: A munkaerőpiaci, karriertervezési szolgáltatások alapvető formái

Magadura 15

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Munkaerőpiaci képzés, tréning Képzés és tréning. Nagyon hasonló dolgot jelentenek, mégis eltérnek egymástól. Nem mindegy, hogy munkaerőpiaci kulcskompetencia-fejlesztő képzést vagy tréninget hirdetünk meg. A képzés azt jelenti, hogy a résztvevőket képessé tesszük valamire. A tréning az angol eredetiből történő szabad fordításban edzést jelent, ami nem más, mint gyakorlás. A képzésben nagyobb arányban szerepel az elméleti oktatás, a tréning ennél sokkal gyakorlatorientáltabb, kevés elmélet mellett nagyon sok gyakorlat szerepel. A képzés azoknak való különösen, akik az érintett területen egyáltalán nem rendelkeznek tapasztalattal, illetve munkaerőpiaci gyakorlattal, a tréning pedig inkább olyanoknak, akik a meglévő gyakorlatukat, tapasztalatukat fejlesztenék magasabb szintre. A tréning a képzésen megszerzett ismeretek megerősítését, elmélyítését, játékos gyakorlását is segítheti. A képzésben résztvevők létszáma 15-20 fő között ideális, a tréningen ennél alacsonyabb. Egy intenzív tréning esetében 3-6 fő, egy átlagos tréningen pedig 8-12 fő az ideális. A tréningen a résztvevőknek aktív szerepet kell vállalniuk, a képzésben akár végig passzívak maradhatnak. A közösségi ház munkatársainak először meg kell határoznia azt, hogy melyikre van szükség. A munkaerőpiaci képzés vagy tréning az ügyfelekkel történő beszélgetésekből, felmérésből eredő igényekre és szükségletekre kell, hogy választ adjon. A tematikus egységek számától és nagyságuktól függően, valamint az elérendő célok figyelembe vételével határozható meg a képzés időtartama és ütemezése. Az összes fentebb felsorolt kompetencia együttes átadásához legalább 4-5 intenzív napot kell tervezni. Az alábbi példában egy ilyen, 5 napos (napi 4 órás) tréning programját foglaltuk táblázatba. 1. nap Időpont

Program, téma

9:00–9:15

Cél Érkezés

9:15–9:25

Bemutatkozás, elvárások és félelmek tisztázása

A műhelyvezetők számára fontos információk a csoportról.

9:25–9:40

Ismerkedési gyakorlat

Egymás megismerése.

9:40–10:30

Jövőtervezés – Múlt és jelen

A jelen helyzetének tudatosítása.

Az ideális munkahely

Az elvárások tudatosítása.

10:30–11:30 11:30–11:50

Szünet

11:50–12:50

A munkaerőpiac

A munkaerőpiac jellemzői, követelmények, törvények megismerése.

12:50–13:50

Mérleg: kompetenciák és elvárások

Saját ismereteink, tudásunk, kompetenciáink összegyűjtése és mérlegre tétele.

13:50–14:00

Zárás, rövid áttekintés

Visszajelzés adása egymás és a műhelyvezetők számára.

16



2. nap Időpont

Program, téma

Cél

9:00–9:15

Érkezés

9:15–9:25

Mi maradt meg a múltkori alkalomból?

Emlékek felfrissítése

9:25–10:00

Álláskeresés formái. Hogyan töltik be az állásokat valójában?

Gyakorlati tapasztalatok megosztása

10:00–10:30

Tapasztalatok megbeszélése

Egymás tapasztalatainak megismerése

10:30–10:45

Ismerősök rendszerezése

A kapcsolati tőke feltérképezése

10:45–11:30

Álláshirdetések jellemzői, elemzésük

Gyakorlati tudás átadása

11:30–11:45

Szünet

11:45–13:30

Önéletrajzok

Gyakorlati tudás átadása

13:30–14:00

Kommunikációs gyakorlat

Tapasztalatszerzés

3. nap Időpont

Program, téma

Cél

9:00–9:15

Érkezés

9:15–9:25



9:25–10:00

Előítélet gyakorlat

Gyakorlat során a szimpátia és az előítéletek megtapasztalása

10:00–10:30

Interjú

Gyakorlati tudás átadása az állásinterjúra való felkészülésről

10:30–11:30

Interjúgyakorlat

Gyakorlat során állásinterjú szimulálása, videofelvétellel

11:30–11:45

Szünet

11:45–12:45

Interjúgyakorlat folytatása

Gyakorlat során állásinterjú szimulálása, videofelvétellel. A felvételek kiértékelése

12:45–14:00

Önéletrajzok áttekintése

Az elkészített önéletrajzok kiértékelése

4. nap Időpont

Program, téma

9:00–9:15

Cél Érkezés

9:15–9:30


Emlékek felfrissítése.

9:30–11:00

Együttműködést segítő gyakorlat

Tréninggyakorlat a csoportban betöltött szerepekről.

11:00–11:20

Szünet

11:20–12:30

Munkaszerződések (kötelező formai és tartalmi elemei)

Gyakorlati tudás átadása a munkaszerződések csapdáiról.

12:30–13:00

Tapasztalatok megbeszélése a munkaszerződésekkel kapcsolatosan

Saját tapasztalatok átadása.

13:00–13:40

Kommunikációs gyakorlat

Tréninggyakorlat során a kommunikációs nehézségek és különbségek vizsgálata.

13:40–14:00

Értékelés és zárás

Visszajelzés adása egymás és a műhelyvezetők számára.

Magadura 17


5. nap Időpont

Program, téma

9:00–9:15

Cél Érkezés

9:15–9:30



9:30–10:00

Konfliktuskezelés

Tudás átadása a munkahelyen történő konfliktusok kezeléséről

10:00–11:00

Konfliktuskezelés fontossága a munkahely megtartásában

Tapasztalatok megbeszélése

11:00–11:20

Szünet

11:20–12:15

Konfliktuskezelési gyakorlat

Gyakorlat konfliktuskezelésre

12:15–13:00

Összefoglalás

Az elmúlt alkalmakon történtek felelevenítése, a szerzett ismeretek átismétlése

13:00–14:00

Értékelés

Visszajelzés adása egymás és a műhelyvezetők számára

9. ábra: Munkaerőpiaci tréning vázlatos programja Egyéni tanácsadás Az egyéni munkaerőpiaci kulcskompetencia-fejlesztés személyes beszélgetés formában valósítható meg. Az egyéni fejlesztés lépései a következők:

Ada$elvétel

Helyze$elmérés • Célok, ütemezés • Tartalom

Tanácsadás

Összefoglalás, értékelés

10. ábra: Az egyéni fejlesztés lépései 1. Adatfelvétel A tanácsadó az iroda eljárásrendjének megfelelően felveszi az álláskereső személyes adatait. 2. Az álláskereső helyzetének felmérése a) A tanácsadás céljának meghatározása és menetének felállítása - A tanácsadó kérdésekkel méri fel az ügyfél élethelyzetét, céljait, eddigi sikereit és bukásait. - A kérdések kitérnek az iskolai végzettségre, a képzettségekre, az eddig pályafutásra, megszerzett gyakorlatra, tapasztalatokra. - A tanácsadó felméri az ügyfél motivációit, elképzeléseit is. - A tanácsadó és az ügyfél megállapodnak a tanácsadás további menetében, ütemezésében. b) A tanácsadás tartalmának meghatározása, a helyzet és az igények figyelembevételével - A tanácsadó kérdések által felméri az ügyfél családi hátterét, a támogató vagy akadályozó körülményeket, az ügyfelének álláskereséssel kapcsolatosan megszerzett tapasztalatait, tudását, a tanácsadásban való részvételre való hajlandóságot. - A korábban rögzített cél és ütemezés figyelembevételével megállapodás születik a tanácsadó és az ügyfél közös munkájának tartalmáról.

18


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 3. Tanácsadás A munkaerőpiaccal és az álláskereséssel kapcsolatos hiányzó ismeretek átadása, gyakorlati tudnivalók ismertetése - A tanácsadási alkalmak száma függ a helyzetfelmérés és igényfeltárás alapján meghatározott területek számától és nagyságától. - A tanácsadások alkalmával sor kerül a célállás és a meglévő tudás összevetésére, az elvárások és a velük szemben nyújtott értékek mérlegelésére. - Az ügyfél megismeri az álláskeresési technikákat, segítséggel kiválasztja a számára legmegfelelőbbet. - Ha az álláskereséshez életmód-változtatásra van szükség, az is megbeszélésre kerül. - Az önéletrajz és a motivációs levél elkészítése után a tanácsadó az ügyféllel közösen elkészíti a kívánt állásra szóló álláspályázatát. - A tanácsadó felkészíti az ügyfelet az állásinterjúra, annak technikáira, a béralkura. - Igény szerint sor kerül a munkaszerződés alapvető tartalmi és formai követelményeinek ismertetésére, valamint a munkahely megtartását segítő viselkedési normák és konfliktuskezelési ismeretek átadására. 4. Összefoglalás és értékelés Az utolsó lépés célja az összefoglalás és a tanácsadás értékelése - Visszatekintés a közös munkára, a legfontosabb tapasztalatokra. - Az összefoglalás ügyfél által ismertetett tapasztalatokra épít. A tanácsadó feladata a megerősítő visszacsatolás, segítő kérdések megfogalmazása, illetve szükség esetén a homályos vagy hiányzó ismeretek megvilágítása. - A tanácsadó és az ügyfél is értékeli a közös munkát. Az egyéni tanácsadási alkalmak időtartama ne legyen több 1 óránál! Az egyéni tanácsadási alkalmak számának meghatározása az egyén helyzetének és szükségleteinek figyelembe vételével történik, de ne legyen több 8-10 alkalomnál. Egy hosszabb folyamat leterheli a tanácsadót, az ügyfél pedig elveszítheti motivációját. Csoportos tanácsadás A csoportos tanácsadás folyamata hasonló az egyéni tanácsadás menetéhez. A tanácsadó felméri a csoport tagjainak igényeit, szükségleteit, és azok ismeretében tanácsadási tervet épít fel. A csoportos tanácsadást kiegészíti a résztvevők egymással való mélyebb megismerkedése, amelynek célja, hogy egymást segítsék a résztvevők az álláskeresésben, valamint kialakuljon egy szorosabb, egymás segítését szolgáló kapcsolat. Álláskereső klub A szolgáltatás működtetéséhez szükség van egy olyan sarokra, eldugott zugra, ahol a résztvevők nyugodt körülmények között készülhetnek az álláskeresésre. A klub működésének további feltétele a számítógép és egyéb irodatechnikai eszközök (pl. fényképezőgép, fénymásoló, szkenner, nyomtató) hozzáférhetőségének biztosítása. A szolgáltatás tartalma: - számítógéphez és irodatechnikai eszközökhöz való hozzáférés biztosítása - internethez való hozzáférés biztosítása - információnyújtás (álláskeresési oldalak elérhetőségének biztosítása, az egyes álláshirdetésekkel kapcsolatos információnyújtás, munkakörökkel kapcsolatos információnyújtás) - önéletrajz és motivációs levél készítésében való segítségnyújtás (adott esetben gépelés, szerkesztés, nyomtatás)

Magadura 19

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Míg korábban a szolgáltatáshoz elegendőek voltak azok a hirdetési újságok, amelyek álláshirdetéseket tartalmaztak, ma a szolgáltatást biztosítónak ismernie kell azokat az információs oldalakat, amelyeken az ügyfél valószínűleg neki szóló álláshirdetést találhat. Az álláskeresést szolgáló oldalakról érdemes egy külön tájékoztató lapot készíteni, vagy kifüggeszteni a számítógép mellé, hogy azonnal elérhetővé váljék az érdeklődők számára. Legalább a következő weboldalak elérhetőségeinek szerepelnie kell a tájékoztató lapon: Profession.hu – http://www.profession.hu/ Álláshirdetések, önéletrajz- és motivációs levélminták, munkaügyi kirendeltségek elérhetőségei, álláskeresési tippek, nyelvtudásteszt. Az oldalra való belépéshez és a szolgáltatások igénybevételéhez regisztráció szükséges. Jófogás.hu – http://www.jofogas.hu/magyarorszag/allasajanlatok-allaskereses Az online hirdetési újságban a részletesebb információk eléréséhez regisztráció szükséges. Az oldalon iparáganként és régiónkénti keresés is lehetséges. Jobline.hu – https://jobline.hu/ Az egyik legrégebbi álláskereső portál. Szolgáltatásai regisztrációt követően érhetők el. Monster – http://allasok.monster.hu/ A nagy közösségi portálokhoz hasonlóan működő közösségi álláskeresési oldal. A regisztráltak közül az álláskereső személy az oldalon keresztül közvetlenül elérheti ismerőseit. Az oldalon elérhetőek karriertanácsok, érdekes cikkek, önéletrajzminták, állásinterjúval és a fizetéssel kapcsolatos hasznos információk. Az oldal foglalkozik a munkába állás utáni helyzetekkel, kihívásokkal és veszélyekkel is. Közösségi álláskereső – http://allas.club/, https://www.facebook.com/munkakozvetito Az oldal civil kezdeményezésből indult, több ezer taggal rendelkező közösségi álláskereső oldal. A regisztrált tagoknak jogi tanácsadást, országos adatbázishoz való hozzáférést, segítségnyújtást adnak. Az álláskeresők regisztrált tagként maguk is részt vehetnek az oldal fejlesztésében, az információk megosztásában. A weboldal 2013 tavaszán jött létre. A nonprofit közösségi álláskereső csoport a Facebookon is jelen van. A csoport nyitott, bárki csatlakozhat hozzá. Workania – http://www.workania.hu/ Az internetes állásbörze oldal a korábbiakhoz hasonlóan nemcsak információkat nyújt, hanem egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is. A hagyományos információszolgáltatáson túl álláskereső fórum működik. A tanácsadó cégek link alatt megtalálhatóak azok a tanácsadó cégek, amelyek fejvadászattal, munkaerő-közvetítéssel, munkaerőpiaci tanácsadással foglalkoznak. CareerJet.hu – http://www.careerjet.hu/ Az álláskeresési portálon lehetőség van az önéletrajz feltöltésére, valamint állásértesítési szolgáltatásra. Az álláshirdető cégek számára fizetős szolgáltatásokat biztosítanak. Az oldalon speciális keresőket és szűrőket találunk, amelyek segítségével a nemzetközi és hazai munkapiac álláshirdetései között kutathatunk. Lehetőség van a relevancia szerinti szűrésére: kulcsszó, illetve a település, térség, ország megjelölésével indítani álláskeresést. CV-Online.hu Job Network – http://www.cvonline.hu/ A CV-Online önéletrajz-adatbázis és állásportál széleskörű, professzionális, egyedi szolgáltatásokat nyújt álláskeresők és munkaadók számára egyaránt. A CV-Online önéletrajzi adatlapját kitöltve a felhasználó egy teljes körű önéletrajzot kap. A befejezett önéletrajzzal aztán jelentkezhet a portálon és más médiumokon meghirdetett pályázatokra is. Az adatbankban böngésző munkaadó is rátalálhat a megfelelő önéletrajzokra, amelyek a felhasználók által bármikor frissíthetők.

20


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Kelly Services – http://www.kellyservices.hu/ A Kelly egy évtizede nyitotta meg irodáit Magyarországon. A cég munkaerő-közvetítéssel, kiválasztással, külső menedzsmentszolgáltatásokkal és HR tanácsadással foglalkozik több más tevékenysége mellett. A Karrierközpont menüpont alatt megtalálhatóak mindazon szolgáltatások, amelyek egy komoly álláskeresési portáltól elvárhatók. EURES The European Job Mobility Portal – https://ec.europa.eu/eures/public/hu/homepage Az EURES az Európai Unió foglalkoztatási, mobilitási portálja. Az oldal tartalma magyarul is elérhető. Az EURES-hálózat szolgáltatásai: állásajánlatok32 európai uniós ország munkaerőpiaci információi alapján, az érdeklődő jelentkezők önéletrajzainak tárolása, tájékoztatás a külföldi élet- és munkakörülményekről,továbbá számos egyéb szolgáltatás. A lista természetesen nem teljes, számos új portál és szolgáltató szervezet születik az álláskeresők elhelyezkedésének segítésére. Az információszolgáltatás kapcsán nagyon fontos megjegyezni, hogy a tájékoztató oldal vagy a portálok listája nem helyettesíti a tanácsadó, illetve az erre kiképzett információs munkatárs segítségét. Az internetes keresés során az ügyfelek számos vonatkozó oldalt, információt érnek el, ám ezeknek csak töredéke az, amely a számukra megfelelő. A tanácsadó munkatárs feladata segíteni az érintetteket, hogy az információk tengerében a számukra kellő információkat találják meg. Az álláskereső klub szolgáltatásaiban szerepelnie kell az önkéntes munkára vonatkozó információknak és tájékoztatásnak is. A munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztésében nagy lehetőséget jelentenek mind a hazai, mind pedig a külföldi önkéntes programok. A hazai önkéntes programokról az Önkéntes Központ Alapítvány oldalán lehet tájékozódni, de részletesebb tájékoztatást adunk tanulmánysorozatunknak az önkéntességről szóló kötetében is. Az európai önkéntes tevékenységek közül az egyik legismertebb az Európai Unió Bizottságának ifjúsági programja keretében működő Európai Önkéntes Szolgálat (EVS), amelyről az EuroDesk európai ifjúsági információs hálózat magyarországi portáljáról (http://www.eurodesk.hu/evsonk), illetve számos küldő és fogadó szervezet oldalairól tájékozódhatnak az érdeklődők. A program keretében a fiataloknak (16-30 éveseknek) van lehetőségük hosszabb időt (max. 1 évet) külföldi szervezetnél önkéntes munkában eltölteni. Az önkéntes munka során megszerzett munkatapasztalatokat, a fejlesztett képességeket és készségeket a munkavégzés végén kiállított Youth Pass igazolvány tartalmazza, amelyet a fiatal az álláskeresés során referenciaként is használni tud. Az önkéntes program keretében a fiatalok fizetést nem, csak ellátást és zsebpénzt kaphatnak. A szolgáltatás része az önéletrajz és kísérőlevél (vagy motivációs levél) írásában való segítségnyújtás. Bár nagyon sok fiatal rendelkezik számítógéppel és internetes elérhetőséggel, aki mégsem, az jelentős hátránnyal indul a társaihoz képest. A klubban található számítógépen álljanak rendelkezésre különböző önéletrajz- és kísérőlevél-minták, hogy a fiatalok könnyen és egyszerűen hozzáférhessenek a szerkesztőprogramokhoz. Az elkészült önéletrajzokat és leveleket egy külön álláskeresési mappán tárolja az iroda, hogy a fiatal számára bármikor elérhető és módosítható legyen a saját dokumentuma.

Magadura 21

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Javasolt irodalom • •

NÉMETH Andrea: Digitális Életpálya Térkép – Módszertani kézikönyv a képzéssorozat 3. moduljához. Artemisszió, Budapest, 2011 (Letölthető) HEVES A. – KOPPÁNY J. – NÉMETH A.: Munkaerő-piaci tanácsadás a Digitális Életpálya Térkép segítségével – Módszertani útmutató. Artemisszió, Budapest, 2008 (Letölthető)

Példatár Országos KID Egyesület – OKIDE Összefoglalás

Kapcsolat

A KID mozaikszó Komplex, Integrált és Differenciált, alternatív munkaerőpiaci, szolgáltató programokat jelöl, amelyek hátrányos helyzetű csoportok integrációját, illetve reintegrációját segítik elő. Az OKIDE és tagszervezetei az ifjúsági szolgáltatók segítségére lehetnek a helyi munkaerőpiaci szolgáltatások, tájékoztatás, kompetenciafejlesztő foglalkozások megszervezésében, megvalósításában.1 - - - - -

Országos KID Egyesület 4025 Debrecen, Arany János u. 2. Telefon: 52-597-110 [email protected] www.okide.hu

A KID mozaikszó Komplex, Integrált és Differenciált, alternatív munkaerőpiaci, szolgáltató programokat jelöl, amelyek hátrányos helyzetű csoportok integrációját, illetve reintegrációját segítik elő. A módszertant 2002 és 2005 között dolgozták ki az OKIDE alapító szervezetei és szakértői. Az Országos KID Egyesület ernyőszervezet, tagszervezeteinek bővítésével, szakmai munkájával segíti a munkanélküliség csökkentését. Tagsága nyitott. Az OKIDE és tagszervezetei a közösségi szolgáltatók segítségére lehetnek a helyi munkaerőpiaci szolgáltatások, tájékoztatás, kompetenciafejlesztő foglalkozások megszervezésében, megvalósításában.2 KID-program Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) az európai uniós és a hazai követelményekkel összhangban alakította ki azt a támogatási programját, amely kísérletet tesz az érintettek munkaerőpiaci és – ezen keresztül – társadalmi kirekesztődésének megelőzésére.3 A KID-program célja az volt, hogy nyolc, munkaerőpiaci szempontból átlátható térségben a munkanélküliség veszélyének kitett fiatalok munkaerőpiaci és szociális kirekesztődésének prevenciójára kísérleti programokat dolgozzanak ki, illetve valósítsanak meg. A közvetlen célkitűzés mögött az az összetett módszertani elképzelés áll, mely szerint - komplex eszköztárral, a különböző részterületeken dolgozó szervezetek összefogásán, - integrált együttműködésén alapuló, és az egyéni, valamint a rétegszükségleteknek megfelelően, - differenciáltan megvalósult fejlesztési programok induljanak.

2 3

22

OKIDE, Országos KID Egyesület, Bemutatkozás. On: OKIDE Online www.okide.hu KENDERFI Miklós Dr. (szerk.): KID kézikönyv. CSAT Egyesület, Debrecen, 2010



Komplex eszköztár

KID Program Integrált együ5-‐ működés

Differenciált programok

11. ábra: A KID-program fő módszertani elemei A komplex, az integrált és a differenciált szavaknak a szempontunkból releváns értelmezése azt jelenti, hogy a program - komplex, mert a fiatalok problémáit összetett módon kezeli, vagyis minden munkaerőpiaci integráció szempontjából fontos szükségletet figyelembe vesz; - integrált, hiszen az adott térségben illetékes, érintett vagy szerepet vállaló önkormányzati és állami intézmények, valamint „non- és forprofit” szervezetek (civilek és munkaadók) együttműködésén alapul; - és differenciált, vagyisa fiatalok meghatározott csoportjai szükségleteinek kielégítésére törekszik, illetve hogy mindenki számára egyéni megoldási utakat, módokat keres, tehát a szolgáltatást az egyéni igényekre építi. A támogatási program célja Azok a fiatalok, akik a tanköteles kor végének eléréséig nem fejezik be az általános iskolát, aligha számíthatnak arra, hogy stabil álláshoz jutnak, sőt időszakos foglalkoztatásuk is eléggé bizonytalan. Esetükben az alapfokú végzettség hiánya a későbbi képzésnek, ismeretszerzésnek is gátja. Hasonlóan nehéz helyzetbe kerülnek azok is, akik a középfokú végzettség megszerzése nélkül lépnek ki az iskolarendszerből, vagy olyan szakmát tanulnak, amire lakókörnyezetükben nincs igény. Ezeknek a fiataloknak a beilleszkedését a munka világába csak speciális, a réteg igényéhez szabott programok segíthetik elő. A KID-program ezekre a kérdésekre kíván válaszképes alternatívát nyújtani az érintettek számára. A program célkitűzései összességében arra vonatkoztak, hogy javuljon a fiatalok képezhetősége, foglalkoztathatósága, és így visszavezethetőek legyenek az iskolarendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe, vagy pedig tartósan el tudjanak helyezkedni, képesek legyenek gondoskodni megélhetésükről. A támogatás közvetlen célja egyrészt a fiatalok visszavezetése a képzésbe, hogy ott (újabb) végzettséget szerezve nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon, másrészt a munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciáik javítása annak érdekében, hogy eredményesebben és tartósabban maradhassanak ott. Mindezekért növelni kell a munkaerőpiaci tájékozottságukat, rendezni a foglalkoztathatóságukat akadályozó szociokulturális, családi viszonyaikat, személy-

Magadura 23

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 közi kapcsolataikat, valamint pszichológiai, életvezetési és alkalmazkodási problémáikat. Igény szerint támogatni kell életpálya-tervezésüket, erősíteni a tanulási és munkamotivációikat, fejleszteni a munkaerőpiacon szükséges kulcsképességeiket. Esetleírás egy munkatapasztalattal nem rendelkező fiatallal végzett munkáról

Helyzet-‐ elemzés

• Bevonás • Családi há7ér • Iskolai pályafutás • Készségek, képességek, kompetenciák • Munkatapasztalat

Fejlesztés

• Segítő beszélgetés • Kulcsképesség-‐fejlesztés • Életvezetési tanácsadás • Pályaorientáció • Munkatapasztalat-‐szerzés • Programban tartás

A pályaterv megvaló-‐ sítása

12. ábra: Az egyéni esetkezelő munka elemei 1. A KID-ügyfél bemutatása (A helyzetelemzés eredménye) a) Bevonás Gábor az alternatív munkaerőpiaci programhoz történő csatlakozása előtt töltötte be 20. életévét. Szabad elhatározásából, az illetékes munkaügyi kirendeltségen álláskeresőként történő regisztrálást követően kereste fel a KID-programot. Nem fogalmazott meg konkrét elképzeléseket, elvárásokat az együttműködés tartalmára vonatkozóan, azonban egyértelműen jelezte, hogy változtatni szeretne életén, és az eddig megélthez képest más típusú aktivitással töltené ki mindennapjait. b) Családi háttér A programmegvalósítás helyszínén, Szombathelyen élt szellemi foglalkozású édesanyjával, valamint nyugdíjas korú anyai nagyapjával együtt az anya saját tulajdonú lakótelepi ingatlanában. Gábor édesapja gyógyíthatatlan betegségben hunyt el a fiú serdülő korában. Erősödő függetlenedési törekvéseit a családtagok nehezen tudták kontrollálni, ezért viselkedésére, attitűdjére – számára elfogadható referenciaszemély híján – leginkább az iskolai közösségen kívüli kortársai, barátai voltak befolyással. c) Iskolai pályafutás Középiskolai tanulmányait 9. osztályban – elmondása szerint beilleszkedési nehézségek miatt – szakította félbe. A felnőttképzés keretein belül, a Vas Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége által felkínált lehetőséggel élve, képzési támogatással eljárás szerinti hegesztő szakképesítést szerzett.

24


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 d) Készségek, képességek szintje, kompetenciák Az állapotfelmérés során kitöltött tesztek, kérdőívek kiértékelt eredményei alapján elmondható, hogy Gábor meglehetősen jó képességekkel bír. Kiemelkedő nyelvi kifejező képességgel, megfelelő absztrakciós készséggel és logikai gondolkodással rendelkezik, helyes a helyzetfelismerése, inkább reaktív, mint proaktív cselekvés jellemzi, számolási készsége az átlag körüli tartományban mozog. Az együttműködést feltételező feladatok megoldása azonban gondot, feszültséget okoz számára, kooperatív készsége meglehetősen gyenge. Teljesítményét, viselkedését nagyban befolyásolja aktuális kedélyállapota, hangulata. Önértékelése alacsony. e) Munkatapasztalat Gábor két, jellemzően alkatrész- és acélszerkezet-gyártással foglalkozó munkáltatónál állt alkalmazásban, amelynek során három hónap időtartamú munkatapasztalatra tett szert. A munkaviszony megszakítására mindkét alkalommal az ő kezdeményezésére került sor. A felmondás Gábor által felvállalható okai között szerepelt a három műszakban végzett munka jelentette megterhelés, illetve a jellemzően idősebb munkatársak munkavégzést megszakító italozása, erőszakossága. Helyzetleírásából, elmondásából azonban kitűnt, hogy sok esetben alkalmazkodási készségének alacsony szintje nehezítette vagy lehetetlenítette el beilleszkedését az adott munkahelyi közösségbe. 2. A Gondozási-fejlesztési terv tartalma Az állapotfelmérést, a fejlesztés kiinduló állapotának meghatározását, a változásra érett helyzetek, körülmények, attitűdök beazonosítását követően elkészült gondozási-fejlesztési terv tartalmazta azon szolgáltatások és feladatok körét, amelyek hozzásegítették Gábort az érett, motivált munkavállalói szerep kialakításához. Gábor négy hónap terjedelmű (23 alkalomból álló, 34 óra időtartamú) intenzív fejlődési folyamatát hat hónapon át tartó közvetlen, a munkavállalói szerepre való felkészülés, a munkaerőpiacra történő kihelyezésre irányuló fejlesztés, azaz a munkakipróbálásban, a munkatapasztalat-szerzésben való részvétel követte. f ) Segítő beszélgetés Ennek hatására Gábor alacsony önértékelése, problémaazonosítási képessége pozitív irányba mozdult el. A segítő beszélgetésekre az ő kezdeményezésére, illetve mentori ajánlásra került sor (6 alkalommal, 9 órában). g) Kulcsképesség-fejlesztés Egyénileg és csoportoskeretekközött különösen nagy hangsúlyt kapott a konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása, az együttműködési és kapcsolatteremtő-készség erősítése, a konstruktív problémamegoldási módszerek megismertetése (8 alkalommal, 12 órában). h) Életvezetési tanácsadás Kiemelten fontos feladat volt az új iránti fogékonyság és a pozitív életszemlélet kialakítása, a strukturált napirend fontosságának elfogadtatása és megtervezése (4 alkalommal, 6 órában). i) Pályaorientáció Ezek vizsgálata során a meglévő, illetve a további speciális fejlesztésekkel elérhető készség- és képességkvalitást fókuszpontba helyezve körvonalazódott a munkatapasztalat-szerzésben való részvétel szükségessége. j) Munkatapasztalat-szerzést biztosító tranzitfoglalkoztatás Gábor segédmunkásként hat hónap időtartamban állt alkalmazásban a KID-programot megvalósító szervezet fenntartásával működtetett kerékpárszerelő műhelyben. A foglalkoztatás speciális, ám piaci viszonyokhoz közelítő körülményei, a folyamatos munkáltatói kontroll, az állandó szakmai támogatás, valamint az aktív mentorálás le-

Magadura 25

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 hetővé tették azt, hogy a Gábort ért kedvező hatások személyiségmódosító mélységekbe épüljenek. A szociális érzékenységgel bíró műhelyvezető teljesítményt követelő, pozitív megerősítést biztosító, kiszámíthatóságot, stabilitást tükröző személye pozitív mintaként, referenciaszemélyként állt Gábor előtt. A foglalkoztatás speciális jellegéből adódóan, a lakosság felé nyitott szolgáltatások biztosítása, a kerékpárjavítás és -szerelés során Gábor közvetlen kapcsolatba került a szolgáltatás igénybevevőivel, a vásárlókkal, akiktől a munkájára vonatkozó pozitív visszajelzéseket, megerősítést kapott. A műhelyvezető meglátásai szerint a hat hónap időtartama alatt alkalmazkodási és együttműködési készsége jelentősen javult, hangulatingadozásainak negatív hatása a vásárlókkal folytatott kommunikációjában kevésbé volt észlelhető. A manuális munkavégzés hatására kézügyessége, szem-kéz koordinációja javult, a munkavállalói kötelezettségeinek – mint például pontosság, gyors, precíz, biztonságos munkavégzés, problémák és szükségletek időbeni jelzése – eleget tett. k) Programban tartás támogatása Az aktív kapcsolattartás mellett havi rendszerességgel került sor motivációs tréningre, melynek soránmegtörtént a Gáborban lévő ösztönző erők felszínre hozása, erősítése, az innovatív kezdeményezések katalizálása és fogadása. 3. Összegzés, a pályaterv megvalósulása Gábor halmozódó, többrétegű problémáinak oldása, szociális készségeinek fejlesztése, munkatapasztalat-szerzése, valamint a munkavállalói szerepre való felkészítése az egyéni szükségletekre és képességekre alapozó, intenzív fejlesztést biztosító alternatív munkaerő-piaci programban, a KID-programban valósult meg. A támogató, képessé tevő fejlesztő folyamatot követően Gábor megtette az elsődleges munkaerőpiacra vezető első önálló lépéseket, felkészült álláskeresőként képessé vált betanított munka megpályázására és betöltésére. Témavezető: Ditzendy Károly Arisztid Szakértő: Ditzendyné Frank Mariann, Kátai Gábor

26



Magadura szolgáltatásfejlesztési modell

Vállalkozásfejlesztés A szolgáltatási modell tartalma A valamilyen feladatra vállalkozás kulcsa egy sikeres településnek, országnak. A vállalkozó szellem azt is jelenti, hogy valaki céget alapít, vesz át, de azt is, hogy egy feladatot kreatív, újszerű módon akar megoldani. Fontos arról a szemléletváltoztatásról beszélnünk, amelyben az alkalmazotti lét mellett megjelenik a vállalkozói életforma. Mindegyik megközelítés olyan területekre mutat rá, amelyek erőteljes fejlesztésre szorulnak a magyarországi fiatalok körében. Ebben a fejezetben a vállalkozóvá válásra, a vállalkozásra mint munka- és életformára gondolunk, a „fancy start-up-októl” az autófényező műhelyeken át egészen a zöldségesekig.4 A vállalkozói kompetenciafejlesztő tevékenység lehetséges formái a közösségi házakban: - kompetenciafejlesztő foglalkozások - előadások - tréningek - képzések - vállalkozásfejlesztési, illetve ifjúsági vállalkozási, vállalkozói klubok - tanácsadások - tanulmányutak - mintaprojektek indítása, segítése, támogatása A fejlesztő, segítő munka célja egyrészt, hogy a közösség tagjai a vállalkozásokkal, a vállalkozói életformával kapcsolatos ismeretekhez jussanak, másrészt, hogy fejlődjenek a vállalkozás indításához és működtetéséhez, a vállalkozói életpálya viteléhez szükséges kompetenciáik. A közösségi ház egyéb szolgáltatásait és képzéseit is át kell hatnia ennek a gondolkodásnak, jelen kell lennie rendezvényeink, foglalkozásaink gyakorlataiban, a feliratokon, hirdetményeken, a falra kitett szövegekben és a példáinkban. A vállalkozói, gazdálkodói megközelítés megjelenik ezért a módszertani sorozatunk több darabjában is, így fontos aspektusa az Ifjúságfejlesztés, az InfoPont, Értékőrző, az Önkéntes kör, a Közösség és művelődés, az Erőforrástérkép, az Adatbánya, a Felnőtt tankör és a Sorsfordító modelleknek is.

4 DITZENDY Károly Arisztid: BIZNISZ-KOMP Vállalkozói kompetenciafejlesztés. In: DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv – A Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék, Budapest, 2014 (347-375. o.)

Magadura 27


Támogatók, lehetőségek: partnerek, képviseletek, inkubátorház, coworking stb. Ötle%ől a vállalkozásig -‐ Vállalkozásból vállalat (alapfogalmak, tőke, hitel, folyamat)

Diákvállalkozások, diákvállalkozók, vállalkozó diákok

Vállalkozás, vállalkozó

Forrásbevonás: kezdő vállalkozó támogatási formái, beszállítók, pályázatok

Egyéni és társas vállalkozások, családi vállalkozások

1. ábra: A vállalkozói kompetenciafejlesztés fókuszai a közösségi munkában Tervezés és előkészítés A társadalom és a gazdaság, így azok fejlesztési területei is elválaszthatatlan rendszert alkotnak. A XXI. század legalapvetőbb erőforrásai az ember és a tudás. A tudás, a tudássá formált információ kimeríthetetlen – feltéve, ha hordozója, a társadalomalkotó ember részese, résztvevője a gazdaságnak. A tudás csak társadalmi-gazdasági közegben értelmezhető. Az ember és a kultúra pedig a közösségben, a közösséghez szóló ember által terem, fejlődik. Egy-egy település fejlődése, fejlesztése akkor biztonságos, fenntartható, ha annak lakosai, vezetői megfelelően támaszkodnak a helyi energiákra, erőforrásokra. Kulcskérdés, hogy ismerjék saját értékeiket, erőforrásaikat és legyenek tisztában azzal, hogy miképpen mobilizálhatják, hasznosíthatják azokat saját közösségük társadalmi-gazdasági fejlődése, fejlesztése érdekében. Ha minden település tisztában lenne a gazdaságfejlesztését megalapozó kincseivel, és tudná azok kiaknázásának módját, akkor fenntartható alapokra tudnánk helyezni nemzeti fejlődésünket is. A közösségi művelődési intézmény- és szolgáltatásrendszere ekkor érheti el lényegi küldetését, ekkor válhat a helyi fejlesztési folyamatok erőforrásközpontjává.5 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások A vállalkozásokhoz kapcsolódó alapvető jogi szabályozást a jogi személyiségű gazdasági társaságokra vonatkozóan a Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről), az egyéni vállalkozókra és egyéni cégekre vonatkozóan pedig a 2009. évi CXV. törvény tartalmazza. A gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások működésére számos egyéb jogszabály is vonatkozik, attól függően, hogy milyen tevékenységet végez a vállalkozás. 5 BEKE M.- DITZENDY K. A. (szerk.): Közös jövőnk – Vitairat a közösségi művelődés megújításának stratégiájáról. Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, Debrecen, 2011 (7. o.)

28


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Fontos, hogy a vállalkozási, gazdasági, gazdálkodói tevékenységgel kapcsolatos segítő, tájékoztató, tanácsadó tevékenységet vállaló közösségi házban legyenek elérhetők a vállalkozás indítására vonatkozó alapvető és gyakran használt jogszabályok (elérhetőségek, webcímek), a vállalkozás indításához szükséges teendők, eljárások listája, dokumentációk. (Utóbbiakhoz is elég az elérhetőségeket összefoglalni, a nyomtatványok elektronikusan is megtalálhatók a kereskedelmi és iparkamarák, a NAV vagy más szervezetek oldalain). Fontos, hogy az érdeklődők tájékoztatást kapjanak arról, milyen szervezetek és intézmények tudják segíteni őket, milyen kérdésekkel hova fordulhatnak. Legyenek elérhetők például a munkaügyi hivatalok, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok, civil szervezetek, tanácsadó cégek és személyek címei, illetékes kapcsolattartói. A szolgáltatás működtetéséhez szükséges a térség legismertebb, legsikeresebb vállalkozóinak gyűjteménye, a térség vállalkozásainak listája, száma, működési területük. Az adatokat a kereskedelmi és ipakamaráknál, az agrárkamaránál, a vállalkozásfejlesztési alapítványoknál, a KSH oldalain, a gazdasági sajtóban és egyéb gyűjtőoldalakon érhetjük el. Kiemelten fontos közösségi szolgálat előkészítése során olyan gyűjteményt összeállítani, amely tartalmazza a helyi és térségi vállalkozásfejlesztő szervezetek, központok, szakmai és képviseleti civil szervezetek, vállalkozási tanácsadók elérhetőségét. A széleskörű és naprakész adatbázis, gyűjtemény – kiegészítve közösségi ház tanácsadóinak és a foglalkozásokon találkozó résztvevők releváns tapasztalataival – óriási segítséget jelenthet a vállalkozás indítását komolyan tervező érintetteknek.

Teendők, eljárások

Jogszabályok, szabályozók, adminisztráció

Helyi jó példák, vállalkozások, szervezetek

Információ-‐ szolgáltatás 2. ábra: A vállalkozói információszolgáltatás fókuszai Alapfogalmak Vállalkozás A vállalkozás a gazdaság mikroegysége, amely anyagi javakat, szellemi értékeket állít elő, illetve szolgáltatásokat nyújt, s azokkal szolgálja közvetlenül a fogyasztókat, vagy azokkal bekapcsolódik a más gazdálkodókkal közös külső értékláncokba. A vállalkozás célja a fogyasztói igények, társadalmi szükségletek kielégítése, nyereség mellett. Rövid távon a piacon való megmaradás, a piaci pozíció erősítése a cél, hosszú távon pedig a minél magasabb profit elérése. A vállalkozás fontos jellemzője, hogy piaci döntéseit önállóan hozza meg, s önállóan viseli a piaci szereplés kockázatait.

Magadura 29

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A vállalkozás elsősorban gondolkodásmód. Magában foglalja az egyén motivációját és képességét, hogy függetlenül vagy egy szervezet keretein belül azonosítsa a lehetőségeket és kihasználja azokat új érték teremtése és gazdasági siker elérése érdekében. Kreativitást és innovációt igényel egy létező piacra való belépéshez, annak megváltoztatásához, a piaci versenyhez, vagy új piac létrehozásához. A gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata, ötvözve a kockázatvállalást, a kreativitást és az innovációt a józan menedzsmenttel, egy új vagy már működő vállalaton belül.6 Vállalkozó A vállalkozó a vállalkozás irányításáért, üzleti döntéseiért felelős, azokért anyagi kockázatot vállaló személy. Ide kell érteni az egyéni vállalkozót is, aki egy személyben tulajdonos, vállalatvezető, üzletember és újító, de a társas vállalkozások tulajdonosait is, akik személyesen, vagy tulajdonrészük arányában közvetve vesznek részt a vállalkozás irányításában, részesülnek nyereségéből, illetve vállalják a veszteség kockázatát. A vállalkozók, a vállalkozói tevékenység résztvevői új és értékes, illetve keresett dolog gyártására, termék vagy szolgáltatás, eljárás, tudás, képesség vagy információ létrehozására (érték teremtésére) és értékesítésére törekszenek. Az értékteremtő, illetve értékesítési folyamat elindításához és működtetéséhez biztosítják a megfelelő anyagi, tárgyi, személyi, pénzügyi és szellemi erőforrásokat, vállalják a pszichikai, társadalmi-közösségi, s különösen a pénzügyi kockázatot, siker esetén pedig arányosan részesülnek az anyagi, személyes, közösségi és erkölcsi elismerésből, megbecsülésből. Vállalkozói kompetenciák Az európai referenciakeretben7 „a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia” egyike azoknak az egész életen át tartó tanulás szempontjából fontos nyolc kulcskompetenciának, amelyekre a polgároknak a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükségük van.

6 Green Paper – Enterpreneurship in Europe. Commission of the European Communities, Brussels 21. 1. 2003 COM (2003) 27 final (5-6. o.) http://ec.europa.eu/invest-in-research/pdf/download_en/entrepreneurship_europe.pdf 7 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) In: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2006. 12. 30. (394/10-18. o.) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32006H0962&from=HU

30



Készségek és szakmai ismeretek

Tudás • A gazdaság és a munka világának megértése • A lehetőségek megértésének képessége • Az üzle9 e9ka ismerete • Az üzle9 vállalkozás alapításával és üzle9 eljárásokkal (például gyártással, igazgatással vagy marke9nggel) kapcsolatos kérdések ismerete

• Önálló és csapatmunkára való képesség • Az erősségek és gyengeségek felismerése és megítélése • Kockázatértékelés • ProjekGervezés és projek9rányítás • Pénzügyi irányítás • Tárgyalás és érdekképviselet

Az ötletek gyakorla. megvalósítása Krea.vitás, innováció, kockázatvállalás

Viselkedésformák, személyiségjegyek • Kezdeményezőkészség • Proak9vitás • Önállóság, kitartás • Krea9vitás • Innováció • Mo9váció a célkitűzések elérésére • Felelősségvállalás (beleértve a társadalmi felelősségvállalást, a felelős társadalmi részvételt is) • Vezetői aOtűd

3. ábra: A vállalkozói szellemre nevelés kulcskompetenciái és legfontosabb tanulási eredményei8 A keret fogalommeghatározása szerint: - A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. - Ide tartozik = a kreativitás, = az innováció és a kockázatvállalás, = valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. - Segíti az egyéneket – nemcsak a mindennapi életükben otthon és a társadalomban, hanem a munkahelyükön is – abban, hogy megértsék a munkájuk tágabb környezetét, és képessé teszi őket arra, hogy megragadják a lehetőségeket, valamint az olyan speciálisabb készségek és tudás alapját képezi, amelyre azoknak van szükségük, akik társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységet hoznak létre, vagy ilyen tevékenységhez járulnak hozzá. - Magában foglalja az etikai értékekkel kapcsolatos tudatosságot, és ösztönzi a jó vezetési gyakorlatot.

8

vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012 A (14. o.) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/regional-sme-policies/documents/no.1_entrepreneurial_mindsets_hu.pdf

Magadura 31

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készségek és attitűd: - A szükséges tudás magában foglalja az elérhető lehetőségek felismerésének képességét a személyes, szakmai, illetve üzleti tevékenységek esetében, ideértve a „szélesebb palettát” érintő olyan kérdéseket, amelyek az emberek életének és munkájának hátterét biztosítják, mint például a gazdaság működésének átfogóbb megértése és azok a lehetőségek és kihívások, amelyek a munkaadóval vagy szervezettel szemben merülnek fel. - Az egyénnek továbbá tudatában kell lennie a vállalkozások etikai helyzetével és azzal, ahogyan a jó érdekében fel lehet őket használni, például a tisztességes kereskedelem vagy a társadalmi célú vállalkozás révén. - A készségek a proaktív projektmenedzsmenthez (ideértve például a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés és a delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a beszámolás, az értékelés és rögzítés képességét), az eredményes képviselethez és tárgyaláshoz, valamint annak képességéhez kapcsolódnak, hogy egyénileg és csapatban együttműködve is képes legyen valaki dolgozni. - Elengedhetetlen az egyén erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. - A vállalkozói attitűdöt a kezdeményezőkészség, a proaktivitás, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Magában foglalja továbbá a célkitűzések elérését szolgáló motivációt és eltökéltséget, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések, beleértve a munkával kapcsolatosakat is. Tér és eszközök A vállalkozói kompetenciafejlesztéshez annak formája határozza meg a szükséges teret és az előkészítést. A kompetenciafejlesztő foglalkozások általában gyakorlati formában történnek, amelyhez hosszabb idő, tér és eszközök kellenek. Az előadásokra, tréningekre és képzésekre is ez vonatkozik. Szükséges tér: legalább 10-15 fő befogadására alkalmas terem, amelyben mozgathatóak a berendezési tárgyak. Legyen a teremben asztal, szék, kivetítő vászon vagy vetítésre alkalmas üres falfelület. A teremben szükséges még flipchart tábla, vagy olyan felület, amelyre óriás papírokat lehet feltenni. A terem legyen elkülöníthető, legyen lehetőség a közösségi színtér mindennapi forgalmától való elvonulásra, intimitásra. A vállalkozásfejlesztési klubokhoz és tanácsadáshoz elegendő egy kisebb, néhány főt befogadni képes tér, amely – hasonlóan a képzési helyszínekhez – legyen elkülönített a közösségi színtér forgalmas tereitől, valamint legyen lehetőség benne a komoly, zavartalan beszélgetésre. A klub szolgáltatásához szükség van egy számítógépre és egyéb irodatechnikai eszközökre (üzleti terv készítése számítógépen, nyomtatás, fénymásolás, faxolás stb.) A vállalkozásokat megmutató, sikeres példák megismerését szolgáló tanulmányutak többnyire az irodán kívül valósulnak meg, ezért a szervezési munkálatokon kívül nem szükséges külön helyiség biztosítása hozzá. A „minta” projektek indításához részben külső, részben pedig irodai terek és eszközök szükségesek. A projektmegbeszélésekhez megfelel az a terem, amelyben a képzések zajlanak, a tervezéshez pedig használhatóak azok az eszközök, amelyek akár az álláskeresési klub, akár a vállalkozásfejlesztési klub látogatóinak állnak a rendelkezésére. A terem- és eszközhasználatot az egyes szolgáltatások igénybevételének megfelelően kell beosztani.

32


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Bevezetés lépésről lépésre 1. Adatbázis-‐építés

3. A szolgáltatás megtervezése

2. Igények és szükségletek felmérése

4. Megvalósítás és működtetés

4. ábra: A vállalkozói kompetenciafejlesztést célzó szolgáltatások bevezetésének alapvető lépései 1. Adatbázis-építés A tudnivalók és ismeretforrások leírásakor már részleteztük azokat az információköröket, amelyekből építkezve egy közösségi szolgálat munkatársainak fel kell építeniük a szolgáltatás adatbázisát. A Nemzeti Művelődési Intézet országos hálózata, a vállalkozásfejlesztő szervezetek, kamarák komoly segítségére lehetnek a vállalkozói tevékenységre, ifjúsági vállalkozásokra vonatkozó országos relevanciájú információk összegyűjtésében, a helyi és térségi adatok, szabályok, szervezeti elérhetőségek és képességek felmérését azonban minden helyi közösségi szolgálatnak önállóan, illetve helyi partnereivel közösen kell megoldania. 2. Igények és szükségletek felmérése A szolgáltatás indítása előtt fel kell mérnünk és át kell gondolnunk, milyen igényeket és szükségleteket támasztanak a helyi emberek és csoportjaik, illetve közösségi házunk társadalmi, gazdasági környezete. Az átgondolás során az első pontban leírt adatbázisra, valamint a vállalkozásokra, vállalkozási tevékenységre és természetesen a célcsoportokra vonatkozó helyi, térségi statisztikai adatokra, kutatási eredményekre tudunk támaszkodni. A statisztikai adatok a KSH, illetve a munkaügyi hálózat rendszerein kérhetők le megyei bontásban. Ha fiatal célcsoporttal dolgozunk, ifjúsági kutatási adatokat egyrészt az országos ifjúságkutatási program térségi szintű adatainak áttekintésével, másrészt a térségünk megyei, települési ifjúságkutatási programjain keresztül nyerhetünk és elemezhetünk.

Adatgyűjtés, elemzés

Igények és szükségletek Strukturált konzultáció

5. ábra: Az igény- és szükségletfelmérés fő tényezői

Magadura 33

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Már az adatbázis-építés során találkozunk a vállalkozási kompetenciafejlesztés szempontjából legfontosabb érintettekkel. Érdemes ezeket az érintetteket külön is összegezni, elemezni. (A szükségletfelmérések során gyakran készítünk úgynevezett érintettelemzést, angol eredetű szakszóval stakeholder analízist.) A legmeghatározóbb érintettek képviselőivel azután strukturált beszélgetést kezdeményezünk, amelynek során bemutathatjuk saját elképzeléseinket, tapasztalatot cserélhetünk, mélyebben megismerhetjük a működési sajátosságokat, együttműködési lehetőségeket, egyeztethetünk a szolgáltatások minél sikeresebb megvalósítása érdekében szükséges munkamegosztásról. A legmeghatározóbb érintettek körében a legtöbb térségben ott találhatjuk a kamarákat, a vállalkozásfejlesztési szervezeteket, a nagy beszállítói körrel dolgozó vállalatokat, a vállalkozói képzéssel foglalkozó közép- és felsőfokú, valamint felnőttképzési intézményeket. Mindenképp figyelemmel kell lennünk a civil szervezetekre, amelyek között különösen fontosak az olyan kezdeményezések, amelyeknek kiemelt céljai között szerepel a fiatal vállalkozók képviselete, támogatása (FIVOSZ – Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, JAM Junior Achievement Magyarország, AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége stb. helyi szervezetei, partnerei, tagjai). 3. A szolgáltatás megtervezése A vállalkozói kompetencia fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások elindítása előtt az érintettek mind szélesebb körének bevonásával kell megterveznünk a tevékenységet. A bevonás köréről és módjáról az érintettekkel folytatott, az előző pont alatt tárgyalt találkozón egyeztethetünk. A bevonás, illetve együttműködés az közösségi szolgáltatás szempontjából lehet - belső együttműködés, amikor a partner a saját szolgáltatásunk működtetésében vállal segítő szerepet; - külső együttműködés, amikor mi vállalunk szerepet a partner szolgáltatásának, programjainak megvalósításában; - felénk irányuló közvetítés, amikor a partner a vonatkozó ügyekben hozzánk, illetve szolgáltatásaink, programjaink felé irányítja a hozzá forduló ügyfeleket; - kifelé irányuló közvetítés, amikor saját szolgáltatásunk részeként mi irányítjuk, adjuk át vagy tovább a külső partner felé az ügyfeleket olyan ügyekben, amelyek megoldásában ők az illetékesek, vagy nyújthatnak további, illetve hatékonyabb segítséget. A tervezés során, az igények és szükségletek, valamint a partneri együttműködések, a partnereink jóvoltából már rendelkezésre álló, illetve térségünkben hiányt jelentő szolgáltatások figyelembevételével alakítjuk ki a szolgáltatás, a fejlesztő munka tartalmát, amelynek körét a vállalkozói kompetenciarendszer ismertetésekor tárgyaltuk. Meghatározzuk a szolgáltatások és programok során alkalmazott módszereket és munkaformákat, amelyeket a jelen fejezet elején, a szolgáltatás általános ismertetésekor írtunk le. Az előkészítő munka fontos része az erőforrások azonosítása és tervezése. Miután a fejlesztési cél alapján meghatározott tartalomhoz hozzárendeltük a megfelelő munkaformát (információszolgáltatás, tanácsadás, előadás, képzés, klub stb.), meg kell keresnünk az annak működtetéséért felelős belső vagy külső szakértőt, munkatársakat. A tervezés e szakaszában a szóba jöhető erőforrások jobbára ismertek kell, hogy legyenek, hiszen saját munkatársaink és külső segítőink, önkénteseink mellett már megismerhettük a lehetséges együttműködők szakembereit, szolgáltatásait is. A cél, a tartalom, a forma és az erőforrások rögzítését követően, azok figyelembevételével kell megterveznünk szolgáltatásaink, programjaink időzítését, ütemezését, gyakoriságát, a megvalósítás, illetve rendelkezésre állás hosszát, a tevékenységekre és az ügyfelekre számított időt. A vállalkozói kompetenciafejlesztő szolgáltatások és programok ezt követően kerülhetnek be a közösségi ház munkatervébe, működési gyakorlatába.

34



Adatbázis-‐ építés

Megvalósítás és működtetés

Igények és szükségletek felmérése

A szolgáltatás megtervezése

6. ábra: A vállalkozói kompetenciafejlesztés szolgáltatási ciklusa 4. Megvalósítás és működtetés A vállalkozói kompetenciafejlesztő tevékenységek megvalósításáról és működtetéséről az alábbiakban külön fejezetben szólunk. Itt csak azért ejtünk szót a témáról, hogy rávilágíthassunk a teljes szolgáltatási ciklusra, amelyet a munka első elindítását, bevezetését követően is működtetni kell. Az itt felsorolt lépéseket tehát időszakonként (lehetőleg legalább évente) ismételnünk kell, hogy szolgáltató, segítő munkánk naprakész, a fiatalok számára a leghatékonyabb támogatás lehessen. Az információs adatbázis felülvizsgálatát és frissítését követően a megvalósítás és a működtetés tapasztalatait tehát időszakonként újra össze kell vetnünk az igényekkel és szükségletekkel, majd ennek megfelelően erősíteni, megújítani, szükség esetén újratervezni tevékenységünket. A szolgáltatás megvalósítása és működtetése A vállalkozói kompetenciafejlesztő tevékenység a közösségi háztól nem kívánja meg különös eszközrendszer kialakítását. Az ismertetett kompetenciák fejlesztése, az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások és programok megvalósítása során a korábbi fejezetekben leírt eszközöket és módszereket használjuk, a megfelelő célokhoz, tartalomhoz igazítva. Valamennyi egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység során figyelmet kell fordítanunk az ügyfelekkel kialakítandó személyes kapcsolatok, illetve a fejlesztő tevékenység tervezésére, kialakítására és követésére. Az ügyfelekkel közösen formált fejlesztő tevékenység menetét az alábbiakban vázoljuk.

Magadura 35


1. Igényfelmérés

2. A fejlesztés módjának meghatározása

3. Tartalom meghatározása

4. Időtartam és ütemezés

5. Megállapodás

6. Követés

7. Értékelés

7. ábra: A vállalkozói kompetenciafejlesztő tevékenység menete 1. Igények felmérése Az érdekeltekkel való kapcsolatfelvétel, majd a személyes segítő beszélgetések, esetleg csoportos foglalkozások keretében fel kell tárnunk, milyen motivációval rendelkeznek ügyfeleink. Milyen igényeik, elvárásaik vannak? Az igények, szükségletek, elvárások tisztázása mindig az ügyfelek oldaláról indul. A segítő folyamatos visszacsatolással, majd a környezeti elvárások, lehetőségek, a különböző külső, illetve belső eszközök, jó példák, minták ismertetésével segíti, egészíti ki a feltáró, helyzetelemző folyamatot a kölcsönös, szükség szerint bővülő vagy fókuszáló reflexió, párbeszéd során. 2. Kompetenciafejlesztés módjának meghatározása El kell mondani az ügyfélnek, milyen lehetőségek állnak rendelkezésére a tervei segítésében. A ügyfélnek magának kell választania javaslataink közül (foglalkozás, előadás, képzés, tréning, klub vagy tanácsadás, illetve ezek kombinációi). Mindegyik szolgáltatásról el kell mondanunk, hogy milyen körülmények között zajlik, mik a keretei, feltételei és mennyi időt kell rá szánniuk a résztvevőknek, igénybe vevőknek. 3. Tevékenység tartalmának meghatározása Az igényfelmérésnek és a szolgáltatás formájának megfelelően tisztázni kell a szolgáltatás tartalmát. A szolgáltatási palettát a korábban (a fejezet Lépésről lépésre címe alatt) már leírt előkészítő munka során alakítjuk ki, de az intézményi adottságokat az ügyfelek aktuális egyéni és csoportos igényeihez kell igazítanunk, amennyire az erőforrásaink, a lehetőségek és a többi ügyfél, csoporttag igényei engedik. 4. Időtartam és ütemezés Miután megbeszéltük, hogy melyik fejlesztési folyamatba, programba kapcsolódik be az ügyfél, tájékoztatnunk kell arról, hogy várhatóan mikor kezdődik meg és mikor lesz vége annak. Csak abban az esetben állapodjunk meg az ügyféllel a fejlesztésbe vonásáról, ha az megfelel az ő időbeosztásának, elfoglaltságának. A fejlesztés folyamatáról, az igénybe vett szolgáltatásokról, programokról vázlatos időtervet készítünk, amelyet a közösségi ház és az ügyfél is beilleszt az időbeosztásába. 5. Megállapodás Az ütemezést követően tudatosítjuk, hogy a fejlesztő folyamat komoly erőforrásokat igényel a közösségi háztól, de ügyfelünktől is. Fontos, hogy ezeket az erőforrásokat, a ráfordított időt, energiát a leghatékonyabban használjuk ki, de legalábbis ne hagyjuk elveszni. Legyünk

36


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 ezért pontosak, figyeljünk egymás segítésére az együttműködés során. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a kölcsönösségre abban az esetben, ha az ügyfél csoportos fejlesztő foglalkozásokban, alkalmakon, találkozókon vállal részvételt, hiszen ebben az esetben valamennyi résztvevő elvárásait, adottságait figyelembe kell vennünk. A megállapodás többnyire jelképes, de számos segítő szervezet gyakorlatában kötnek írásos szerződést is, amelyben összefoglalják a segítő együttműködés kereteit, főbb vonatkozásait, néhol – szigorúan tájékoztató jelleggel, tudatosításként – még a szolgáltatások forintosítható értékét is, amelyet az ügyfél természetesen támogatásként kap meg. Ha írásbeli szerződés nem is születik, fontos, hogy a megállapodás minden fél számára érthető legyen, és kategorikusan kimondja annak elfogadását. 6. Követés Lehet szó egyéni vagy csoportos fejlesztésről, esetleg komplex fejlesztési folyamatról, amelyben az ügyfelek és csoportjaik egyéni és csoportos fejlesztésben, különböző külső és belső programokon, találkozókon fejlesztik képességeiket, minden esetben figyelnünk kell a megvalósuló folyamat és a megállapodásban szereplő célok, keretek összhangjára. Figyelnünk kell arra, hogy ügyfeleinkkel ne szakadjon meg a kapcsolat. Fontos, hogy a fejlesztésben részt vevő szakemberekkel a szolgáltatások és az esetek szintjén is kövessük a munkát. Ha eltéréseket találunk az eredeti tervektől, a segítőkkel és segítettekkel közösen kell megvizsgálnunk az eltérés okát, és szükség szerint korrigálni a folyamatot, annak egyes részleteit, de – ha az ügyfél, a csoport érdekeit az szolgálja legjobban – akár át is dolgozhatjuk a fejlesztés tartalmát, kereteit, és új megállapodásra alapozva folytathatjuk a munkát. A követést, a kapcsolódó feladatokat a közösségi ház statisztikáiban, a segítők szolgáltatási naplóiban, az esetmegbeszélések emlékeztetőiben rögzítjük, figyelemmel a közösségi szolgálatnak az anonimitás, önkéntesség és más feltételek kapcsán vállalt szakmai-etikai szabályaira. 7. Értékelés Már a tervezés és megállapodás során rögzítenünk kell az ügyfelekkel közösen, mikor kezdődik és mikor, milyen feltételek mellett ér véget a fejlesztő folyamat, program, amikor az együttműködést lezárjuk, illetve értékelést követően újragondoljuk. Ha elértük az együttműködés egy-egy ilyen határkövét, az ügyfél és az érintett segítő, tanácsadó, szakértő, csoportvezető közösen értékeli a munkát. Fontos, hogy elsőként megbeszéljük az együttműködéssel – annak egészével és fontos momentumaival – kapcsolatos és a jövőbe mutató érzéseinket, érzelmi benyomásainkat. A közös munkát, illetve az együttműködés adott szakaszát, az érintett programot aztán konkrét kimeneti, eredmény és hatás szintű értékeléssel kell lezárnunk: - Kimeneti szinten a szolgáltatás tervezése során, illetve a megállapodásban specifikált, indikálható feltételek teljesülését vizsgáljuk. Összefoglaló és segítő kérdések az alábbiak lehetnek például: = Mennyiben teljesültek a megállapodásunkban foglaltak? • Teljesült-e, s ha igen, megfelelt-e a megállapodásban foglalt tartalom? •M űködtek és tetszettek-e a kiválasztott szolgáltatások, programok? •H ány alkalommal, milyen szolgáltatásokat, programokat vett igénybe? • A tervezettekhez képest alakult-e az időzítés, ütemezés? Hány alkalommal maradt el a program, illetve hány alkalommal maradt távol az ügyfél? Mi volt ennek az oka?

Magadura 37

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 - E redmény szintjén azt vizsgáljuk, teljesültek-e a tervezés során kijelölt, közösen –vagy az érintettek (a segítő és a segített) által – megfogalmazott célok, elvárások. = Milyen eredményei születtek az együttműködésnek? Teljesültek-e a tervezéskor és később megfogalmazott céljaink? • Milyen ismeretekkel, információval gazdagodott az ügyfél? Maradt-e feltáratlan, ismeretlen terület a tervezéskor meghatározottak közül? • Megismerkedett-e, s ha igen, milyen új eljárásokkal? Szerzett-e új tudásokat, képességeket, jó példákat, amelyeket hasznosnak érez? Hol érez hiányt a fejleszteni kívánt képességeiben? • Milyen új kapcsolatok születtek az együttműködésben (csoportban, klubban, találkozókon, programokon), vagy azon kívül (szervezetek, külső segítők, munkáltatók, információs források, támogatók stb.), a közös munka eredményeként? Milyen irányban kell még bővíteni a kapcsolatrendszert? - A hatásszintű értékelés arra terjed ki, hogy a közös munka, a szolgáltatások, a fejlesztő folyamat várhatóan milyen hatással lesz az ügyfél későbbi életére. = Hogyan hat az együttműködés a fiatal későbbi életére? • Érdemes áttekinteni a kezdeti helyzetelemzés során érintett területeket, problémákat, s rákérdezni, milyen hatással lesz azokra a közös munka, az ügyfél jövőjét érintően. • Tekintsük át azokat az eszközöket, eredményeket, amelyeket az ügyfél hos�szú távon használhat céljai elérése, jövőképe teljesülése (vagy ha még nem rajzolódott ki, felvázolása) érdekében. • Beszéljünk arról is, mire van még szükség ahhoz, hogy az ügyfél sikeres vállalkozó legyen, mi hiányzik még ahhoz, hogy az álmai megvalósuljanak, s mi az ezek közül, amelynek kialakításában, elsajátításában, megszerzésében a közösségi szolgálat is a segítségére lehet. A fenti kérdések, szempontok csak javaslatok az értékelés elvégzéséhez. Mindenképp érdemes az értékelés tartalmát és folyamatát előre strukturálnunk, de tartsuk szem előtt, hogy az „éles” kérdések, szempontok gyakran az értékelő beszélgetés közben fogalmazódnak meg. Az értékelés során egyértelműen tisztáznunk kell, mennyiben és mely területeken sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy az ügyfél a jövőben önállóan, saját terveire és erőforrásaira támaszkodva tudjon válaszolni a vállalkozói élet kapcsán körvonalazódó kihívásokra, a kialakuló problémákra, s mely területek azok, ahol további segítségre van szüksége. Utóbbi területen közösen azonosíthatjuk azokat a területeket, ahol a közösségi ház munkatársai és segítői a segítségére lehetnek, s új tervezési folyamatot, megállapodást készíthetünk elő. Az értékelés tapasztalatait először a közösségi szolgálat belső körében, majd az érintettek lehető legszélesebb körének bevonásával érdemes áttekinteni, a tapasztalatokat, az azokból adódó feladatokat megfogalmazni és rögzíteni.

38


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 A kompetenciafejlesztő szolgáltatások, programok keretei, formái

M

Információ-‐ szolgáltatás in

ta

pr

oj

ek

ná

Ta

te

k

Tanulmányutak, rendezvények

s-‐ zá klub o lk i lla ztés á V les j fe

s dá

a cs

Fejlesztés

Előadások, konzultációk

Ké

pz

Tréningek, játékok, vetélkedők

és

ek

8. ábra: A Fejlesztő szolgáltatások, programok formái Korábban már kifejtettük, hogy a vállalkozási kompetenciafejlesztés nem, vagy alig kíván sajátos eszközöket. A kereteket, módszereket a korábbi fejezetekben már tárgyaltuk. A vállalkozási területre vonatkoztatva az alábbiakban részletezünk néhány jellemző, ajánlott fejlesztési, szolgáltatási formát, amelyek hatékonyan szolgálhatják a közösségi ház munkatervében szereplő, s az ügyfelekkel közösen kitűzött céljaink megvalósulását. Információszolgáltatás Az információszolgáltatással kapcsolatos általános teendőket és módszereket, jó példákat az InfoPont, az Adatbánya, illetve az Erőforrástérkép modellekben fejtettük ki. A szolgáltatások információs körét a jelen modell Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások címe alatt körvonalaztuk. A vállalkozási információk kapcsán különösen fontos, hogy az ügyfelekkel megosztott adatok, ismeretek naprakészek legyenek. A „profizmussal” egyrészt példát mutatunk a hozzánk fordulóknak, másrészt így biztosíthatjuk, hogy első lépéseik, idejük, bizalmuk, de akár a vállalkozás indítására szánt tőkéjük megtérülhessen. Tanácsadás A vállalkozásfejlesztés esetében a tanácsadás az egyéni ötleten alapul és személyre szabott. A tanácsadást megelőzi a személyes felmérés, azaz meg kell tudni, hogy ügyfelünknek milyen ötlete, milyen motivációja és milyen háttere van a vállalkozással kapcsolatban. Olyan személyt, akinek nincs ötlete és motivációja, nem érdemes tanácsadásba bevonni. Neki érdemes első körben tréningen vagy foglalkozáson részt vennie.

Magadura 39

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 A tanácsadásba bevont ügyféllel először egy hosszabb, felmérő beszélgetést kell megvalósítani. Tudni kell, hogy hol tart a vállalkozási folyamatban (álmai vannak, üzleti terveket vázolt, utánajárt már a lehetőségeknek, támogatásoknak stb.). A felmérést követően a fent már vázolt utat bejárva születik meg a tanácsadási terv, amelyben a tanácsadó és az ügyfél meghatározzák a tanácsadási folyamat alkalomszámát, pontos tematikáját. A tanácsadási folyamat maximum 4-5 alkalomból áll, ennyi idő alatt el kell jutni a tanácsadónak és az ügyfélnek a közösen meghatározott célig. Abban az esetben, ha az ügyfél konkrét adózási, jogi vagy egyéb pénzügyi, marketinges kérdésekkel jelenik meg, segíteni kell neki abban, hogy megfelelő szakembert találjon. Az intézménynek rendelkeznie kell olyan adatbázissal, amely tartalmazza a szaktanácsadókat. Az ügyfélnek innentől kezdve saját felelőssége, hogy felkeresi-e az adott szaktanácsadót. Adott esetben előfordulhat, hogy a szaktanácsadás pénzbe kerül, ezt az ügyfélnek tudnia kell. Előadások, konzultációk A vállalkozói kedv erősítéséhez nagyon fontos a jó példák bemutatása. Tanulmányutak előkészítése és levezénylése, sikeres vállalkozások meglátogatása csak ritkán fér bele a közösségi ház erőforrásaiba és költségkeretébe. Egyszerűbben és gyakrabban tervezhetünk ellenben a „kiszemelt” vállalkozók, menedzserek, szakemberek meghívásával az IKSZT-be. Sikeres, fiatal vállalkozókat, jó példákat, kapcsolatokat, együttműködéseket felmutató vállalatok képviselőit, a vállalkozásokat segítő szervezetek munkatársait, amennyiben csak lehetséges, helyből vagy a térségből kell meghívni, ezzel erősítve azt, hogy az érintettek lakhelyén, a közelben is vannak lehetőségek, csak meg kell találni őket. Ha a ház adatbázisában, munkatársainak, önkénteseinek körében akadnak előadóként, fórumok, konzultációk szakértő résztvevőiként meghívható ismerősök, célszerű közülük választani. Amennyiben nincs, vagy kevés a kapcsolatunk, ötleteket meríteni érdemes internetről is. Sok követendő minta, segítő szervezet mellett példaképeket is találhatunk. A Példakép Alapítvány által kezelt www.peldakep.blog.hu oldalon például több mint 50 sikeres, fiatal vállalkozó vall magáról és a vállalkozásáról. Őket pályázat alapján választja ki évente a neves szakmai zsűri. Az Év Példaképe címre és a többmilliós díjakra a gazdaság különböző szektoraiból, és az ország minden részéből érkeznek pályázatok. A meghívottakat fel kell készíteni arra, hogy pontosan miről szól a találkozó, előadás, beszélgetés, mi a találkozó célja. Meg kell tervezni velük az esemény menetét, valamint fel kell készíteni őket arra, hogy milyen kérdésekre számíthatnak. Az előadás ne legyen hosszabb 40-45 percnél, legyen színes, képes prezentáció hozzá, s mindenképp hagyjunk elég időt az elhangzottak megbeszélésére, a kérdésekre, s ha lehet, a résztvevőkkel való csoportos, esetleg személyes konzultációra. Az előadások, konzultációk szervezéséhez a Tankör, a Felnőtt tankör, valamint a Helyi nyilvánosság, párbeszéd című modellekből kaphatunk segítséget. Képzések A vállalkozói, vállalkozási képzések célja az alapfogalmak között ismertetett vállalkozói kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztése. A képzések elsődleges célja új ismeretek átadása, rendszerbe foglalása, valamint azok alkalmazási lehetőségeinek megismerése. A képzéseken megszerzett tudás első próbája a képzési tevékenységekhez kötődő tréningek, szituációs játékok, vetélkedők során történhet. A gyakorlattal való összevetés, a praktikus információk megszerzése szintén a kapcsolódó szolgáltatások és események keretében lehetséges. Képzéseink történhetnek az irodában, külső helyszíneken, közöttük kiemelten a közép- és felsőfokú intézményekben is. A képzések szervezéséhez a Tankör, illetve a Felnőtt tankör modellek adnak segítséget.

40


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Tréningek, játékok, vetélkedők A tréningek, az azok keretébe vagy a közösségi ház fejlesztési folyamatába másképp illeszkedő, esetleg a klubok, csoportfoglalkozások keretében megvalósuló szituációs játékok, a ház szervezésében vagy együttműködésével zajló vetélkedők, a fejlesztési folyamat többi eleme során elsajátított ismeretek elmélyítését, kipróbálását, ezen keresztül a vállalkozni vágyó fiatalok motívumainak gazdagítását, bátorítását a vállalkozói kompetenciakörbe tartozó, vagy ahhoz kapcsolódó képességeinek, készségeinek elsajátítását szolgálja. A tréningekkel, szituációs játékokkal, vetélkedőkkel fejleszteni kívánt kompetenciaterületeket, kompetenciaelemeket az alapfogalmak között, a Vállalkozói kompetenciák alcím alatt vettük leltárba. Vállalkozásfejlesztési klub A vállalkozói, vállalkozásfejlesztési klub rendszeres találkozásnak helyet adó szolgáltatás, ahol olyan érdeklődők jönnek össze, akik vállalkozni szeretnének, illetve vállalkozásba kezdtek. A klub elsődleges feladata az érintettek találkozásának helyet adni, segíteni őket abban, hogy az információikat, tapasztalataikat megosszák egymás között, adott esetben együttműködjenek egymással. A klubfoglalkozás ideje alatt előadásokat lehet szervezni, meg lehet nézni egyegy, a témába vágó kisfilmet, beszélgetni lehet az aktuális lehetőségekről, változásokról. A klub jellegét és folytonosságát a közösségi ház közösségi terében zajló rendszeres, időszaki együttlétek adják. A helyszín azonban kiegészülhet a vállalkozói léttel, egyrészt, mint „szakmával”, másrészt, mint polgári, civil „életformával” kapcsolatos külső rendezvényeken való csoportos jelenléttel. A szakmai rendezvények keretében a vállalkozók elsősorban professzionális információt, eljárásokat, mintákat, modelleket, példákat ismerhetnek meg, illetve kapcsolódhatnak be azok gazdagításába. A vállalkozók, vállalkozói csoportok által civil módon szervezett, illetve támogatott kulturális, jószolgálati, közéleti eseményeken kapcsolataikat gazdagíthatják, a társadalmi felelősségvállalás, illetve a társadalmi kapcsolatok és a protokoll, a környezete, szélesebb közössége, a közélet iránt elkötelezett és azt formálni akaró, illetve képes polgár viselkedési mintáit sajátíthatják el a résztvevők. A kapcsolatok és az ismeretek további bővítése érdekében érdemes időnként találkozókat szervezni a fiatalok vállalkozói klubja és a felnőtt, „befutott” vállalkozói csoportok között, párbeszédet kezdeményezni, segíteni a személyes és csoportos konzultáció rendszeressé válását. A lehetőségeket, a „terepismeretet” bővíthetik a más térségek vállalkozói csoportjaival szervezett találkozók, rendezvények is. A klub életét virtuális eszközökkel is gazdagíthatjuk. A személyes találkozókat a közösségi oldalakon indított fórumok működtetésével, az élmények, sikerek, gondok és kérdések belső megosztásával segíthetjük. Tanulmányutak, külső rendezvények A tanulmányutak megvalósítása többféle célt szolgálhat. Szolgáltatási, fejlesztési eszközként való alkalmazásának előnyeire már több helyen hivatkoztunk, de adjuk azoknak itt is egy rövid leltárát: - A résztvevőket inspirálja, hogy kimozdulnak megszokott környezetükből, a lelkesítő, ösztönző környezet segít a problémák, lehetőségek felismerésében, a fókuszálásban. - Az út során a vállalkozók és csoportjaik jobban megismerik egymást, kialakulhatnak közöttük szorosabb kapcsolatok is, amelyek a későbbi együttműködések, kapcsolati háló erős alapját képezhetik. - A tanulmányút során bemutatott vállalkozásokat jobban meg lehet ismerni, mint egy előadásból (helyszínbejárás, termékismertetés, egyes vállalati szintek, a vállalkozásban végzett tevékenységekhez szükséges kompetenciák megismerése stb.) - A résztvevők ötleteket kapnak a saját terveikhez, új területeket fedezhetnek fel az üzleti tervek, az üzleti jövőkép megalkotásához.

Magadura 41

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 - A személyes élmények számos közvetlen (kapcsolatok, szakismeret, eljárások, kapcsolódás értéklánchoz stb.) és közvetett (értékek, emberi modellek, viselkedésminták, szervezeti kultúra) hatással lehetnek a vállalkozások tényleges elindítására, működtetésére. A távoli tanulmányutak szervezési költségei (az utazási, étkezési és szállásköltségek) magasra rúghatnak, de megéri a befektetés, ha a közösségi szolgálat a részvételi díjat saját forrásaival, pályáztatók, pályázatkezelők, illetve vállalkozásfejlesztési, önkormányzati és üzleti szervezetek támogatásával tudja részben vagy egészében kiváltani. A nagy költségvetésű külföldi és többnapos hazai utak mellett érdemes alacsonyabb forrásigényű egynapos látogatásokkal, konzultációkkal is tervezni. Nagy lehetőségeket rejtenek azok az eseti vagy tematikus tanulmányi célú látogatások is, amelyeket közvetlen térségünkben szervezünk, hiszen az egyszeri tapasztalatszerzésen túl rendszeres kapcsolatok is könnyebben kialakulhatnak a vállalkozópalánták és a megtekintett vállalkozások, kezdeményezések között. A más szervezetek által szervezett külső rendezvények között vállalkozói konferenciákra, termékbemutatókra, vásárokra, vállalatok, intézetek, kormányzati szervezetek nyílt napjaira érdemes figyelnie a vállalkozói kompetenciafejlesztéssel foglalkozó munkatársaknak, és segíteni az azokon való egyéni vagy csoportos részvételt. Nagy erőforrásokat igénylő, de nagy hatású kezdeményezés lehet, ha a közösségi szolgálat – lehetőleg a területen legfontosabb üzleti, civil és önkormányzati partnerek bevonásával – maga szervez olyan nagyobb rendezvényeket, amelyeken a vállalkozók bemutatkozhatnak, kapcsolatokat gyűjthetnek, illetve amely az érdekeltek széles köre számára mutathat pozitív vállalkozói példákat, lehetséges életpályát, autonóm, kreatív eszközrendszert az álmaik megvalósításához. Vállalkozásfejlesztési mintaprojektek Egy közösségi háznak nem feladata ilyen típusú projektek indítása, segítésük, támogatásuk viszont igen. Különösen fontos feladat, hogy a közösségi szolgálatok működtetői képet alkossanak, ha lehet, térképet készítsenek a térség vállalkozásairól, diák- és iskolaszövetkezeteiről, és azok bekerüljenek az előző cím alatt tárgyalt tanulmányutak célpontjai, a vállalkozói klub, konzultációk meghívottai közé. A közösségi ház hátteret (infrastruktúra, eszközök, tanácsadás) tud biztosítani azoknak, akik valamilyen fejlesztési projektet indítanának. Az ilyen típusú projektek születhetnek akár önerőből, akár valamilyen támogatási forrásból. Az Európai Unió ifjúsági programja, a gazdaságfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap is támogat olyan programokat, amelyek keretében vállalkozók, gazdák, vállalkozni szándékozó fiatalok nyerhetnek pénzügyi vagy más erőforrásokat (képzés, technológiai, műszaki és K+F+I eszközök, kapacitás, piac stb.) felkészülésükhöz. A közösségi szolgálat a vállalkozói kompetenciafejlesztés céljára rendelt eszközrendszerével segítheti a vonatkozó pályázatok elkészítését, a partnerkeresést, szervezést, megvalósítást.

42


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Javasolt irodalom - S ZIRMAI Péter (szerk.): Ifjúság – Vállalkozás – Vállalkozásoktatás – Az Ifjúsági Vállalkozásoktatás Műhely zárókonferenciájának előadásai. AULA, Budapest, 2012 - A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2012 - G. MÁRKUS György (szerk.): Vállalkozás, személyiség, kultúra. Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest, 2010 - SZŰCS István: Áttörés a vállalkozók képzésében. In: Új Pedagógiai Szemle 2001. június - A siker titka – Hasznos tippek európai vállalkozóktól. Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, Luxemburg, 2009 - Diákvállalkozás – Útmutató a Junior Achievement Magyarország Diákvállalkozási program indításához. Junior Achievement Magyarország, Szeged, 2010) - ETCHART, Nicole (szerk.): A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon 2011. NESsT, Budapest, 2011 - SZENES Gábor (szerk.): Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére. Pressonline, Budapest, 2012 - CZENE Zs. Dr. – RICZ J. Dr. (szerk.): Helyi gazdaságfejlesztés – Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. VÁTI, Budapest, 2010

Magadura 43

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 Példatár Junior Achievement Magyarország (JAM) – Diákvállalkozási program Összefoglalás

Kapcsolat

A JAM diákvállalkozási program olyan hosszú távú, egész tanéven átívelő projekt, amelyben az általános és középiskolás diákok megtapasztalhatják, hogyan kell működtetni egy vállalkozást.2 - - - -

Junior Achievement Magyarország 6721 Szeged, Csongrádi sugárút 7. 1. emelet 1. http://www.ejam.hu/ [email protected]

A Junior Achievement Magyarország Oktatási, Vállalkozásszervezési Alapítvány (JAM) a világ mintegy 124 országában, évente 9,7 millió fiatal vállalkozói képzését összefogó Junior Achievement Worldwide tagja. A JAM közhasznú nonprofit szervezet. 1993 óta van jelen hazánkban. Munkatársai és partnerei annak érdekében dolgoznak együtt a szervezet keretében, hogy az hidat képezzen az oktatás és az üzleti világ között. A JAM kormányzati és uniós támogatások felhasználásával, valamint szakmai partnerei, támogatói és szponzorai segítségével működteti a szervezetet.9 Az alapítvány célja, hogy elméleti és gyakorlati oktatóprogramjaival hozzájáruljon a magyar fiatalok kompetens, önálló és felelősségteljes vállalkozóvá válásához, illetve a leendő munkáltatók igényihez minél inkább igazodó felkészüléséhez. A JAM küldetése egyrészt a felnövekvő generáció sikeres felnőtté, a társadalom aktív, hasznos tagjává válásának elősegítése, másrészt elméleti és gyakorlati ismeretek átadása a fiataloknak a vállalkozások szerepéről, a piacgazdaság működéséről, és a gazdaság saját jövőjükre gyakorolt hatásáról. A JAM alapítói a magyarországi vállalkozásfejlesztés ’90-es években meghatározó támogatói, szereplői voltak: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Fusion Befektetési Rt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, az Ernst&Young Kft., valamint a Philip Morris Magyarország Kft. A JAM diákvállalkozási program olyan hosszú távú, egész tanéven átívelő projekt, amelyben az általános és középiskolás diákok megtapasztalhatják, hogyan kell működtetni egy vállalkozást.10 Valós környezetben ismerik meg az üzleti élet alapvető szabályait, a vezető pozíciók betöltésével járó felelősségeket, a pontos adminisztráció és a határidők betartásának fontosságát, a munkavállalók jogait és kötelességeit. A program során a szervező, tervező, előadó, döntéshozó, információfeldolgozó, elemző képességeik mellett szükségük van a kreativitásukra, kritikai gondolkodásukra, nyitottságukra is. A program különlegessége, hogy a diákok – Magyarországon egyedülálló módon – valós pénzforgalmat bonyolíthatnak, nyugtát állíthatnak ki termékeikről és szolgáltatásaikról. Az „éles gyakorlatra” a NAV és a JAM közötti keretmegállapodás ad lehetőséget. A JAM minden évben két alkalommal rendezi meg Budapesten a Diákvállalkozások Országos Vásárát a húsvét és a karácsony előtti héten. A diákok valós piaci környezetben értékesítik termékeiket és szolgáltatásaikat. Egyedülálló lehetőség a diákvállalkozások bemutatkozására a Szegeden minden évben megrendezett Hídivásár, az egyetlen közép-európai nemzetközi vásár diákok részére, amely egybeesik a nagy nemzetközi kézműves vásárral. Az elmúlt években a vásárra több száz fiatal, a hazai és környékbeli diákvállalkozásokon kívül norvég, albán, szerb, román, és angol fiatalok is érkeztek az általuk készített termékekkel.

9 10

44

A JAM, híd a közoktatás és a vállalati szféra között. On: Junior Achievement Magyarország Online www.ejam.hu JAM Diákvállalkozás. On: Junior Achievement Magyarország Online www.ejam.hu



9. ábra: VTV – JAM Hídivásár 2012 A JAM által támogatott magyar és külföldi diákvállalkozások a 2012-es szegedi Hídivásáron (Videolink) AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Vidék Kaland Program Összefoglalás

Kapcsolat

Az AGRYA hirdette meg a Vidék Kaland Programot, amelynek célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, az élelmiszer-előállításban, a gazdaságban és a társadalomban betöltött szerepét, tájékoztasson az agrárés vidékfejlesztési támogatásokról.3 - - - -

AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége 1138 Budapest, Váci út 134/C. VI./28. http://www.agrya.hu/ [email protected]

Az AGRYA 1996-ban alakult, országos agrár- és vidékfejlesztési szervezet, jelenleg több mint 3000 fiatal gazdával áll kapcsolatban.11 Célja a fiatal gazdák érdekeinek képviselete, megjelenítése. Mint érdekképviseleti szervezet, részese a szakmai döntés-előkészítési folyamatoknak, egyeztetéseknek is. Az AGRYA másik kiemelkedő célja, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a falusi, de nem mezőgazdasági termelést folyatató fiatalok ne hagyják el a falujukat. A helyben maradó fiatalok erősítsék a helyi közösséget, vállaljanak részt és felelősséget a település életében. Az AGRYA szoros partnerséget alakított ki a Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetségével, a Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetségével, a Fiatal Gazdák Közép-dunántúli Szövetségével, a Pannon Vidék Fiatal Gazda Szövetséggel, a Második Hullám Vidéki Ifjúsági Szövetséggel és a „Fiatal Gazdák az Agrárium Jövője” Alapítvánnyal. Az AGRYA hagyományosan jó kapcsolatot ápol az európai szakmai szervezetekkel. Így tagja a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) és a Rural Youth Europe nevű vidékfejlesztési ifjúsági ernyőszervezetnek. Az AGRYA és együttműködési hálózata az integrált közösségi és szolgáltató terek, közösségi házak komoly partnere lehet a fiatal mezőgazdasági vállalkozók segítése, illetve az agrárterületen vállalkozni szándékozó fiatalok támogatása területén az egyes régiókban, de akár a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések terén is. A szövetség 2014-ben már negyedik alkalommal hirdette meg a Vidék Kaland Programot, amelynek célja, hogy személyes példákon keresztül mutassa be a mezőgazdaság működését, 11

Az AGRYA. On: AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Online www.agrya.hu

Magadura 45

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001 az élelmiszer-előállításban, a gazdaságban és a társadalomban betöltött szerepét, tájékoztatást adjon az agrár- és vidékfejlesztési támogatások működéséről, indokoltságáról.12 A Programot az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főbizottságának kommunikációs versenyén a legjobb EU-társfinanszírozású kommunikációs programjának választották 2012 decemberében. A városi fiatalokat megszólító programelem részeként gyakorló fiatal gazdák (35 év alatti fiatalok) fogadják a 35 év alatti, de 18 évnél idősebb városi fiatalokat egy-egy hétre a gazdaságukban. Az ott-tartózkodás 5 munkanapján a programban részt vevő városi fiatalok aktívan bekapcsolódnak a gazdaságban zajló munkába a fiatal gazda mellett, annak irányítása és felügyelete alatt. A résztvevők a fiatal gazda munkarendjéhez igazodva dolgoznak, így munkaidejük hosszabb lehet napi 8 óránál. A közös munka biztosítja, hogy megismerjék egy-egy családi gazdaság mindennapi működését, a gazdálkodók valós életét, tevékenyégét. A városi fiatalok fogadása a mezőgazdasági betakarítás június második felétől augusztus elejéig tartó csúcsidőszakára esik. A program részeként lehetőség van arra is, hogy a részt vevő városi fiatalok Székelyföldre, Hargita és Maros megyébe utazzanak, és ott kapcsolódjanak be székely fiatal gazdák által vezetett gazdaságok mindennapjaiba. A székelyföldi kiutazásnál a gazdaságban töltött idő hos�szabb, az utazással együtt 8 nap időtartamú.

10. ábra: AGRYA – Vidék Kaland 2014 – Résztvevők Egy a 2014-es program résztvevőit bemutató kisfilmek közül (Videolink)

12 46

Vidék Kaland Program pályázati felhívás 2014. On: Vidék Kaland Online www.videk-kaland.hu


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 NESsT – Társadalmi Vállalkozások Napja Összefoglalás

Kapcsolat

A NESsT 2011 óta rendezi meg a Társadalmi Vállalkozások Napját, amelyen a szakmai és szélesebb közönség megismerheti a társadalmi vállalkozás koncepcióját, példákat, jó gyakorlatokat, a hazánkban és a térségben működő vállalkozásfejlesztési programokat és finanszírozási mechanizmusokat.4 - NESsT Magyarország - 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 58. - http://www.nesst.org/magyarorszag/

A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. Küldetését úgy éri el, hogy pénzügyi támogatást, képzést, szakmai tanácsadást nyújt, és emellett lehetőségeket kínál széles társadalmi hatást elérő társadalmi vállalkozásoknak a piacok elérésére. A közelmúltig 10 országban (Magyarország, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovákia, illetve Argentína, Brazília, Chile, Ecuador és Peru) mintegy 50 munkatárssal működő szervezet hazánkban 2001 óta képviselteti magát. A társadalmi vállalkozások olyan tudatosan tervezett és működtetett vállalkozói tevékenységek, amelyek a társadalmi problémák innovatív megoldására jönnek létre.13 A társadalmi vállalkozásokat kettős cél vezérli: a szervezet pénzügyi fenntarthatóságának javításán túl céljuk jelentős társadalmi hatás kifejtése. Mindezt folyamatosan, felelős módon és magas színvonalon nyújtott termékek és szolgáltatások értékesítésén keresztül érik el. A NESsT hagyományosan nonprofit szervezetek által létrehozott társadalmi vállalkozásokat támogat, de 2009 óta már az üzleti szektorban működő társadalmi vállalkozások fejlesztésével is foglalkozik. A NESsT-módszertan az úgynevezett „aktív jótékonyság” (venture philanthropy) filozófiájára épül. Ez azt jelenti, hogy a támogató általában nem egyszeri pénzügyi támogatással, hanem hosszabb távon vállal szerepet a vállalkozás életében. Testre szabott finanszírozással, szakmai tanácsadással, készségfejlesztéssel és kapcsolati tőkéjével egyaránt segíti az induló vállalkozásokat. A támogatási filozófia ismérve a támogatottal való közös kockázatvállalás, és a teljesítmény nyomon követése is. A NESsT programja két egymásra épülő, de elkülönülő szakaszból áll: a tervezési és a megvalósítási szakaszból. Az első szakaszban a társadalmi vállalkozás felmérése és megtervezése, a másodikban inkubáció zajlik, vagyis a társadalmi vállalkozás létrehozásának, a tervek kivitelezésének és növekedésének támogatása, segítése.14 A vállalkozások, amelyek sikeresen elérik céljaikat az inkubációs fázisban, és üzleti modelljük lehetőséget ad a növekedésre, vagy más formában történő terjeszkedésre, a későbbiekben további támogatásban részesülhetnek a NESsT-től, a megnövekedett társadalmi és üzleti megtérülés reményében.

13 ETCHART, Nicole (szerk.): A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon 2011. NESsT, Budapest, 2011 (5-8. o.) http://www.eukn.org/dsresource?objectid=263416 14 Uo. (61-62. o.)

Magadura 47


11. ábra: NESsT & Social Enterprise A NESsT társadalmi vállalkozások körében végzett tevékenységét promotáló kisfilm (angol) (Videolink) A szervezet célja az is, hogy fórumokat teremtsen a működő és induló társadalmi vállalkozásoknak, ahol találkozhatnak, megoszthatják tapasztalataikat, ösztönözve egymást és a potenciális vállalkozókat. Hagyományteremtő céllal 2011 óta rendezi meg ezért a NESsT nyaranként a Társadalmi Vállalkozások Napját, amelynek révén a szakmai, szakpolitikai és érdeklődő közönség szélesebb köre ismerheti és vitathatja meg a társadalmi vállalkozás koncepcióját, sikeres magyar és más közép-európai példákat, jó gyakorlatokat, valamint a hazánkban és a térségben működő vállalkozásfejlesztési programokat és finanszírozási mechanizmusokat. - Kiállítás és vásár A szakmai konferencia mellett a résztvevőknek lehetőségük van személyesen megismerkedni társadalmi vállalkozásokkal és termékeikkel, szolgáltatásaikkal. A rendezvényen való bemutatkozásra a NESsT-portfólió, vagyis a szervezet által támogatott vállalkozások mellett más kezdeményezések is pályázhatnak. - Jó gyakorlatok bemutatása A konferencia programjának része egy olyan szekció, ahol társadalmi vállalkozások sikeres példái, jó gyakorlatai mutatkoznak be. A beérkező jelentkezések alapján néhány olyan társadalmi vállalkozás oszthatja meg tapasztalatait és levont tanulságait tömören, amely sikeresen vette vagy az indulás, vagy a továbblépés kihívásait. - Társadalmi vállalkozási ötletek – Pitching session A „pitch” – amelyre egyelőre nem létezik találó magyar kifejezés15 – az induló vállalkozások eszköze a potenciális befektetők figyelmének felkeltésére. Lényege, hogy úgy kell öt percben összefoglalni a vállalkozási vagy fejlesztési ötletet, hogy az megragadja a befektető figyelmét, és kíváncsivá váljon a részletekre. Társadalmi vállalkozási ötlet esetében természetesen a figyelem felkeltésének eszköze nemcsak az üzleti siker lehetőségének prezentálása, hanem a társadalmi haszoné is.

15 A „pitch” kifejezés a baseballból ered. A pitch, vagyis dobás során a pitcher (a dobó játékos) a batter (az ütő játékos) felé hajítja a labdát. Ha a dobás jól sikerül, a batter nagy íven, hosszan tudja felütni a labdát. A kifejezés az irodalmi élet közvetítésével érkezett az üzleti világba. Eredetileg a szerző és a lehetséges kiadó közötti rövid interakcióra használják, amikor a szerzői ötlet optimális esetben találkozik a lehetséges kiadó szándékaival.

48


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Az évente megrendezésre kerülő Társadalmi Vállalkozások Napjára pályázati úton lehet jelentkezni, a kezdeményezés Facebook oldalán.16 A közösségi munkások számára a kezdeményezés több szempontból is figyelemre méltó lehet. A NESsT és a Társadalmi Vállalkozások Napja ajánlható azoknak a feltörekvő közösségi kezdeményezéseknek, amelyek támogatást, fejlődési lehetőséget kaphatnak a szervezettől. A rendezvény a civil és üzleti alapon szerveződő vállalkozások számára tapasztalatszerzés, kapcsolatbővítés céljából szervezett tanulmányút célpontja is lehet. Megfontolandó az is, hogy a támogató szervezet példáján indulva – nyilván jóval kisebb, helyi, térségi léptékben – kezdeményezzen támogató, segítő programokat egy-egy közösségi összefogás a NESsT módszereire, tapasztalataira építve, és akár annak szakmai támogatását kérve. TEDxYouth@Budapest Összefoglalás

A TEDxYouth színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké volt, akikre érdemes odafigyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű nézőpontjukkal kitűnnek kortársaik közül, és mondanivalójuk van a világ számára. A budapesti konferenciát minden novemberben megrendezik.5

Kapcsolat

- TEDxYouth@Budapest http://www.tedxyouthatbudapest.com/hu-HU/ [email protected]

A TED egy 1984-ben alapított, kezdetben exkluzív értelmiségi, majd nemzetközivé szélesedő nonprofit szervezet és konferenciasorozat. Nevét a Technology (technológia), Entertainment (szórakoztatás) és Design (dizájn) szavak kezdőbetűiből kapta. A TED eredeti küldetését az „Ideas Worth Spreading” („Terjesztésre érdemes ötletek”) mottóval fogalmazta meg. A TED konferenciák legfeljebb 18 perces előadásai rendkívül intenzív és inspiráló élményt jelentenek. Az előadói szerepre a szervezők a tudományos, kulturális, művészeti, valamint a politikai és gazdasági élet meghatározó személyiségeit, gondolkodókat, alkotókat, trendépítőket kérnek fel. A TED megváltoztatta, új dimenzióba emelte a korábban megszokott, gyakran unalmas konferenciaélményt, így vált a világ talán legizgalmasabb, legkeresettebb, ugyanakkor egyik legkomolyabb, bár nem szigorúan szakmai jellegű konferenciájává. A TED konferenciákon az előadásokról videó készül, amelyek az események után elérhetőek a TED.com oldalon. A TEDxYouth a TED-del szoros kapcsolatot ápoló, mégis önálló új kezdeményezés, amely a TED szellemiségében gondolkodó és cselekvő fiatalokat mutat be. A mozgalom egyre több fiatalt ragad magával, akik nem elégszenek meg az előző generációk tapasztalataival, de gondolataik megismerése mellett saját, a fiatalok különleges látásmódjával, érzékenységével, nyitottságával fűszerezett ötleteikkel is gazdagítani akarják egymást és a világot. A TEDxYouth@Budapest megrendezésére először 2010. november 20-án került sor, amikor az ENSZ Egyetemes Gyereknap aktualitására is építve a világ számos pontján (Tokió, Melbourne, Amsterdam…) rendeztek TEDxYouth eseményeket. A TEDxYouth színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké volt, akikre érdemes odafigyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű nézőpontjukkal kitűnnek kortársaik közül, és mondanivalójuk van a világ számára. A budapesti konferenciát azóta minden novemberben megrendezik.

16

NESsT Magyarország – Társadalmi Vállalkozások Napja 2014: https://www.facebook.com/NESsT.Magyarorszag

Magadura 49


12. ábra: TEDxYouth@Budapest – Szántó Péter: Sikeres kudarcok (Videolink) A prezentációk sorában számos olyan fiatal előadóval találkozhatunk, akik saját vállalkozásukban, vagy más szervezetekben értek el kiváló eredményeket, teremtettek jó példákat, fogalmaztak meg trendformáló kérdéseket. Előadásaik, amelyeket évenkénti bontásban, rövid ismertetővel találhatunk meg a TEDxYouth@Budapest honlapján17 kiváló háttéranyagként inspiráló ötletekkel, vitaindító, elemezhető gondolatokkal szolgálhatnak a közösségi házak által gondozott vállalkozói eseményeken, képzéseken, klubokon, konzultációkon, de motiváló „házi feladatként” felhasználhatók a perszonális fejlesztés, tanácsadás során is. Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére Összefoglalás

Az Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére című könyv az élelmiszeriparban, mezőgazdaságban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások számára nyújt a gazdálkodásukkal, üzletvitelükkel kapcsolatos naprakész, érthető, rendszerezett információkat.

Kapcsolat

- Pressonline Kommunikációs Tanácsadó Kft. - Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége http://www.pressonline.hu/startupguideprogram/kistermelok

Ha már minden szempontból sikeresen működik a vállalkozásod, nyugodtan tedd félre ezt a könyvet. Ha azonban mégsem így lenne, ha még bizonytalan vagy abban, hogy mit és hogyan kellene tenned, kihez fordulj, miben változtass, akkor hasznos lesz a számodra ez a kiadvány.

17 A TEDxYouth@Budapest konferenciáinak előadásairól készült kisfilmek: http://www.tedxyouthatbudapest.com/Korabbi_esemenyek/TedxYouth_Budapest.aspx

50



13. ábra: Az Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére című könyv fedőlapja (Letölthető) Ezekkel a gondolatokkal kezdődik az Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére című könyv, amely közérthető formában, gyakorlati tanácsokat nyújt az agrárvállalkozóknak. A hiánypótló kötet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával, a Pressonline gondozásában jelent meg.18 Felmérések szerint Magyarországon változatlanul a vállalkozási ismeret- és információhiány a legfőbb gátja a helyi termelők, gazdálkodók fejlődésének. A közvetlen nyelvezettel írt kiadvány ezen kíván változtatni. Célja, hogy segítse a vidéki mikro- és kisvállalkozókat a gazdálkodással, üzletvitellel kapcsolatos tudás megszerzésében, legyen szó akár üzleti terv készítéséről, a finanszírozási, adózási és jogi alapkérdésekről vagy marketingről. Már az ötletesen megfogalmazott címek is képet adnak a könnyen áttekinthető kézikönyv tartalmáról. A vázolt témaköröket járták körül a szerzők, képekkel, ábrákkal és táblázatokkal is segítve az olvasó eligazodását. Az általános ismeretek mellett speciális, az egyes tevékenységekhez köthető tartalmak is megjelennek a kiadványban, így hasznos segítséget kapnak az érdeklődők például az élelmiszerek jelölésének kötelező és nem kötelező elemeiről, a mezei leltárról, az agrárhitelekről, közraktárakról, a legfrissebb pályázatokról vagy akár az agráriummal összefüggő intézmények és hivatalok elérhetőségéről. A könyv a megjelenést követően nagy sikert aratott mind a gazdálkodók, mind az őket segítő szakmai szervezetek körében. A kiadvány ingyenesen letölthető19, nyomtatott formában pedig a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége irodahálózatában érhető el.

18 Jó gyakorlatok a magyar vidékfejlesztésben – Válogatás a megvalósult projektötletekből. MNVH Hálózati és Projektkoordinációs Igazgatóság, Budapest, 2013 19 http://www.pressonline.hu/upload/pdf/Uzleti_tanacsok_gazdalkodok_es_kistermelok_reszere_2012.pdf

Magadura 51


Mindennek az alapja: az üzle/ terv

Hogyan juthatsz finanszírozáshoz?

Állami források

• Üzle/ tervezés • Mi az a SWOT analízis • Piackutatás házilag • A marke/ngterv elkészítése • A számok nyelvén: a pénzügyi terv • Mit jelent a forrásbevonás? • A finanszírozás alapekérdései • Idegen forrás, saját forrás • Mire számíthatsz, ha hitelt vennél fel? • Hogyan fogj neki? -‐-‐ Út a hitelhez • Mitől más, ha agrár? • Hitel helyeP lízing? • Mire jó az állam? • Állami programok, szolgálatodra • Kedvezményes vállala/ hitelek • Európai uniós pályázatok • Hasznos honlapok finanszírozáshoz

A vállalkozás működtetése

• Adózási és számviteli alapfogalmak • Tanácsok munkaadóknak • Hogyan kezeld kinnlevőségeidet? • Cégautó, céges telefonű • Biztosítás, biztonság

Üzlet a mindennapokban

• Mit és mennyiért értékesítesz? • Hogyan tárgyalj? • Mutasd be, amit csinálsz! • Az üzle/ élet közös nyelve • Élelmiszerbiztonsági követelmények

A kommunikáció alapjai

• Mi van a reklám előP? • A kommunikáció eszköztára

Az internet haszna

• Bevezetés az internet világába • Technikai alapok • Mobil eszközök • Az internetes keresőkről • Hogyan jelenhetsz meg az interneten? • Hogyan találják meg a honlapod? • Online kommunikáció: a honlapon túl • Kapcsolat az állammal • Házi piackutatás online szközökkel • Légvárak helyeP: felhő • Üzletvitel az interneten

14. ábra: Az Üzleti tanácsok gazdálkodók, kistermelők részére című könyv tematikája

52


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 Kamra-Túra tanyai gazdaudvar hálózat Összefoglalás

A homokhátsági projekt azt célozta, hogy létrejöjjön egy gazdaudvar hálózati kezdemény, ahol a tagok közösen alakítják ki a működési szabályokat, a hálózati tagság feltételeit, közös internetes felületen jelenítik meg termékkínálatukat és kihasználják a közösségi marketing nyújtotta lehetőségeket.

Kapcsolat

- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága [email protected] http://www.kamra-tura.hu/

15. ábra: Versenyelőnyt jelent a Homokhátság védjegy – A TrióTV tudósítása a Kamra-Túra projekt kapcsán (Videolink) A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara a Kamra-Túra Homokháti Gazdaudvar Hálózatot 2006ban, a homokháti Célprogram keretében hívta életre. A Hálózatnak napjainkra közel 100 tagja van. A Hálózat a tagok által megtermelt élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, méz, tojás, hús, feldolgozott termékek stb.) piacra jutásának segítését tűzte ki célul. A Kamra-Túra tagjai árukínálatukat a www.kamra-tura.hu internetes felületen mutatják és teszik elérhetővé a fogyasztók számára. A Hálózatot működtető Agrárkamara feladatának tekinti a piaci kapcsolatok építésén túl a tagok aktuális információkkal való ellátását, a tevékenységükhöz kötődő új ismeretek tanfolyami keretek között való átadását. A Kamra-Túra projekt lényegében útkeresés. A tanyai gazdaságok számára nem hagyományos eszközökkel és módszerekkel próbál alternatívát kínálni a megmaradás, az előrelépés érdekében. A projekt több, egymásra épülő tevékenységet ölelt fel, amelyek azt célozták, hogy létrejöjjön egy gazdaudvar hálózati kezdemény, ahol a tagok közösen alakítják ki a működési szabályokat, a hálózati tagság feltételeit, közös internetes felületen jelenítik meg termékkínálatukat és kihasználják a közösségi marketing nyújtotta lehetőségeket.

Magadura 53


16. ábra: A Kamra-Túra Egyesület Termékkínálója, a Homokhátság védjeggyel (Letölthető) Első lépésként feltérképezték azokat a tanyai gazdaságokat, amelyekben friss gyümölcsöt, zöldségféléket, mézet, tojást, feldolgozott termékeket (például tejtermékeket, füstölt árut) állítanak elő. A tanyás gazdák, illetve gazdaasszonyok számára térségi fórumokat tartottak, ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak a projektelképzelésről, a tevékenységhez kötődő állategészségügyi, higiéniai előírásokról, elvárásokról. A hálózathoz való csatlakozási szándékukat kifejező tanyákon a projektmenedzsment gazdaudvar szemlét tartott, áttekintette, hogy milyen módon képes a gazdaság a hálózathoz csatlakozni, milyen tennivalók vannak a termékfeldolgozás, a direkt értékesítés feltételeinek megteremtése szempontjából, fotókat készített, és felvette a tanya megközelítését segítő GPS-koordinátákat. A hálózathoz csatlakozó gazdálkodók a kistermelői élelmiszer feldolgozás és értékesítés témakörben képzésen és egy burgenlandi tanulmányúton vettek részt, eligazodásukat egy gyakorlati tudnivalókat tartalmazó ismeretterjesztő füzet is segítette. A gazdaságok minőségbiztosítási tevékenységük segítésére, képzés keretében módszertani segítséget kaptak a tevékenységükhöz igazodó kockázatelemzés lefolytatásához. A tanyai gazdaságok termékkínálata a www.kamratura.hu internetes felületre került. A honlapon a gazdák saját maguk tudják frissíteni az aktuális kínálatukra vonatkozó információkat, az érdeklődő látogatók pedig tájékozódhatnak a gazdaságról, a kínálatról, a tanya elérhetőségéről (térkép és GPS-koordináta segíti az eligazodást). A „válassz terméket, válassz programot!” szlogen teljesülését a www.homokhatsag.hu társhonlappal való átjárhatóság biztosítja. A hálózat piaci célcsoportjának azokat a családokat tekinti, akiknek fontos a megbízható, friss termék beszerzése, hajlandók hosszabb-rövidebb utazást tenni a beszerzés érdekében, szívesen kötik össze a vásárlást egy környék megismerésével, a szabadidő ilyen módon való eltöltésével. A honlap népszerűsítését a közösségi marketing eszközeivel oldották meg, televíziós reklámok formájában vagy például az „Itthon, otthon” rádióműsor keretében. Egy középiskolás diák rajzverseny ötleteire támaszkodva, professzionális reklámgrafikus bevonásával készült el a homokháti termékek logója és alkalmazási felületei (csomagolás, ládacsík, reklámtáska, árukísérő termékismertető, címke stb.). A gazdaságok különböző kiállításokon, rendezvényeken, közös-

54


Nemzeti Művelődési Intézet • 2015 ségi standokon mutathatták be, kóstoltathatták termékeiket. A munkát mindvégig három civil szervezet segítette, amelyek kontrollt is gyakoroltak a működési rendszer kialakítása során, ügyeltek a lefektetett alapelvek (partnerség, nyitottság, helyi közösségekre való támaszkodás, környezeti tudatosság, innovatív megoldások) érvényesítésére. A civil kontroll lényegében a hálózat működtetéséhez tartozó szabályzat, a különböző intézkedések előzetes véleményezését, javaslatok megtételét célozta, de e három civil szervezet képviselőiből álló fórum dönt a hálózati tagok szabályellenes működése esetén hozandó intézkedésekről is. A megvalósítás során használt eszközök: - tanyai gazdaságok feltérképezése - tájékoztató fórum - gazdaudvar szemle - hálózatépítés – civil szervezetek bevonásával történő szervezés - helyi rendezvényekhez való csatlakozás - információk célcsoporthoz történő közvetlen eljuttatása - tanfolyam, képzés - kiadvány - tanulmányút - közös logó - Kamra-Túra honlap - közösségi marketing (termékbemutató, gazdaságok ötperces prezentációja stb.) - homokháti termékek mintaboltja A kezdeményezés eredményeként Kialakult a homokháti gazdák direkt értékesítő hálózata, a Kamra-Túra tanyai gazdaudvar hálózat, amely jelenleg 95 tagot számlál, és 129-féle kínálatot jelenít meg. A hálózat a tagok által közösen alkotott és elfogadott szabályok szerint működik. Az elszigetelten működő tanyai gazdaságok képesek voltak az összefogásra, kínálatuk közös honlapon való megjelenítésére. A hálózat több mint egy webes felületet működtető csoport, mivel a fejlesztés lépéseiről közösen döntöttek. Kialakították az önálló arculatot, elkészült a közös logó és annak alkalmazási elemei, számos marketingakció valósult meg. A résztvevők gyakorlatot szereztek az együttműködés és a közösségi marketing területén, a településeken saját kezdeményezésű bemutatókat tartottak. Az együttműködő partnerek megismerték egymás tevékenységét, más területeken is nyitottakká váltak a további együttgondolkodásra, a közös cselekvésre.20 Témavezető: Ditzendy Károly Arisztid Közreműködők: Ádám Attila, Cs. Nagy Ágnes, Ditzendyné Frank Mariann, Földi Éva, Kátai Gábor †, Keszthelyi József, Pap Luca Alexa

20

CZENE Zs. Dr. – RICZ J. Dr. (szerk.): Helyi gazdaságfejlesztés – Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. VÁTI, Budapest, 2010

Magadura 55

További kiadványaink: Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 1.


Közösségi művelődés

Egészséges közösség

Ifjúságfejlesztés Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 2.

Közösségi információ Infópont Kultúrnet Erőforrás térkép Adatbánya Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 3.

Közösségi tanulás Tankör Felnőtt tankör Szépkor Kör Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Közösségi erőforrások Civil tér Önkéntes Értékőrző Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 5.

Magadura Karrier Magadura

Babaklub Egészségfejlesztés Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 7.

Közösségi problémakezelés Párbeszéd Villámhárító Sorsfordító Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 8.

Köz-Könyv-Tér Köz-könyv-tér Olvasásfejlesztés Könyvtári tudásközpont Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 9.

Agórák és térségük Agóra integrál Agóra térségközpont

Magadura. Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 5

Recommend Documents