Madárgyűrűzés Az Ócsai Madárvártában Biológia projektmunka Borsi Gábor 12.b Felkészítő tanár : Schottné Márta Melinda
1. Bevezetés
Azért a Madárvárta és a Madárgyűrűzés történetére esett a választásom, mert szeretném bemutatni az embereknek miért fontos a madárgyűrűzés és miként zajlik ez a folyamat. A kutatásomban szeretném bemutatni a Madárvárta és a madárgyűrűzés történetét. A történelmi bemutatás után a madárgyűrűzésről szeretnék beszélni, amiben bemutatom az egész folyamatot és a különböző vizsgálatokat. Az előadásomban azt is el szeretném mondani, hogy miért is végzik ezeket a vizsgálatokat. Ezt követően egy-egy példát is szeretnék felhozni, utána a saját tapasztalataimat és megfigyeléseimmel szeretném zárni.
1
2. Elméleti háttér 2.1.A madarak osztálya
2.2.A madárgyűrűzés megszületése A madárvonulás mindig is élénken foglalkoztatta az embereket és már a történelmi korokban is számos megfigyelést és elméletet írtak le ezzel kapcsolatban. A madárgyűrűzést Hans Christian C. Mortensen, dán tanár dolgozta ki és alkalmazta először 1899-ben, seregélyen. ezt követően
1903-ban
Németországban,
majd
1908-ban,
a
világon
harmadik
ként
Magyarországon, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével az 1893-ban Herman Ottó által alapított Királyi Magyar Ornithológiai Központ-a későbbi Madártani Intézet – munkatársai is megkezdték a módszer széleskörű alkalmazását. A hazai madárgyűrűzés első évében összesen 27 madárfaj 1064 példányra került gyűrű. Akkoriban főleg a fehér gólya, gémfélék, dankasirály, füstifecske és más viszonylag könnyen elérhető fészkelő madárfajok fiókáit jelölték. A kifejlett madarak biztonságos megfogásához új eszközök kidolgozására volt szükség. A jelöléseket eleinte főleg a Központ alkalmazottai, majd egyre nagyobb arányban külső munkatársak végezték. A kezdeti lendületet ugyan az I. Világháború erősen visszavetette, mégis a hazai madárgyűrűzés első negyed századában összesen 200 madárfaj közel 85 ezer egyedét jelölték meg. Az ezekből származó megkerülési eredmények tudományos sikereket hoztak Magyarországon. 1928-ban Schenk Jakab „Magyarországi madarak vándorútjai” címmel kiadásra került iskolai falitérképe mutatja be az addigi legfontosabb eredményeket. 1944 decemberében a II. Világháború értelmetlen pusztításának áldozata lett a Madártani Intézet teljes könyvtára, irattára és gyűjteménye, köztük a gyűrűzési törzskönyvek és kartonok az addig összes, 170 ezer adattal. A háború után Vertse Albert és munkatársai újjászervezték a Madártani Intézetet. A megmaradt gyűrűzők és a külföldi társintézetek segítségével megpróbálták a jelölési adatokat rekonstruálni, de azoknak csak egy részét sikerült újra összegyűjteni, a gyűrűzési adatok legnagyobb hányada végleg elveszett. Napjainkra a háború előtti időszakból csak azok a felbecsülhetetlen értékű adatok maradtak fenn, amelyek korábban az éves madárgyűrűzési jelentésekben publikálásra kerültek az Aquila folyóiratban.
2
1951-ben újraindul a gyűrűgyártás, és ezzel a rendszeres madárgyűrűzés Magyarországon. A függönyháló megjelenése és elterjedése új lehetőségeket teremtett a madárvonulás-kutatásban, elsősorban az addig ritkábban jelölt, nagy tömegű énekesmadarak gyűrűzésével. Az 1974-ben alapított MME gyűrűző szakosztálya új lendületet adott a szervezett madárgyűrűzésnek. 1976-ban a Madártani Intézet megbízásából az MME vette át ennek szervezését. A lengyel „Actio Baltica” mintájára megindult az „Actio Hungarica” madárgyűrűző tábori hálózat, amelynek keretén belül napjainkig másfél millió madár jelölése és biometriai mérése történt meg. Magyarországon jelenleg nyolc madárgyűrűző-állomás és számos gyűrűző tábor üzemel. Ezekben a vonuló madarak vizsgálata mellett helyet kap az ismeretterjesztés és bemutatás is. Ezek mellett kutatási és természetvédelmi programokban alkalmazzák a madárjelölések különböző módszereit a fém és színes műanyag gyűrűktől a műholdas nyomkövetésig. Mindezek keretén belül évi 200 ezer madarat jelölnek meg a hazai madárgyűrűzők. A gyűrűzési, visszafogási és megkerülési adatok beépülnek a madárgyűrűzési adatbankba, amely két évtizedes munka után mára teljesen digitalizált formában is rendelkezésre áll. Ez alapján 1908 és 2007 között mintegy ezer gyűrűző 285 madárfaj 3,7 millió egyedét jelölte meg Magyarországon. Ezen kívül 400 ezer visszafogást, és 30 ezer megkerülési adatot tartanak nyilván, amelyből közel 25 ezer külföldi vonatkoztatású. Mindezek elérhetőek a Madárgyűrűzési Központban, illetve a madárgyűrűzési nemzetközi háttérszervezetének, az Európai Madárgyűrűzési szövetség (EURING) összesített adatbankjában, ahol valamennyi tagország egyesíti a madárvonulási alapadatokat.
2.3.Ócsai Madárvárta A Madárvárta az Öregturján határán áll, amely az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park legdélebbi része. A láperdő szomszédságában terül el, mely
különleges
növény
és
állatvilágát annak köszönheti, hogy egy régi Duna mederben kialakult jégkorszaki láp maradványa. Kutató– ,
valamint
gyakorlati
természetvédelmi munkát végeznek itt, mellyel megismertetik az ide látogatókat is.
3
3. Saját kutatásom
3.1.Első látogatás a Madárvártában
2014 őszén látogattam először az Ócsai Madárvártába egy iskolai kirándulás keretében. Iskolai csoportunk azzal a céllal látogatott el a madárvártára, hogy információkat gyűjthessünk egy projektmunkához. A csapatot a túravezetők köszöntötték. Négy
kisebb
bennünket
csoportra
.Más-más
osztottak útvonalakon
indultunk a hálók felé .A hálókat az ösvények mellett feszítették ki négy méteres magasságban, a nagy háló négy különböző részből áll ez fogja meg a madarakat . A mi csoportunk a bodzáson keresztül vezető ösvényen ment. Az első hálóban már volt is madár, egy erdei szürkebegy. A kiszabadítása olyan jól sikerült, hogy a madár elrepült, még csak szemügyre se vehettük. Sebaj, gondoltuk, majd a következő hálóban lesz másik. De nem volt, levél az viszont volt benne rendesen. A vezetőnk felkísért minket egy kilátóba és bemutatta nekünk a kutató területet és annak az élővilágát. Megtudtuk tőle, hogy az itt folyó munka egyik fő célja a madarak vándorlásának megismerése. A kilátó mellett felállítottak egy igen magas hálót (fregoli háló) melynek az a feladata, hogy a lombkorona szintjén mozgó madarakat fogja be. Az ösvény mentén sok bogyós növény található. A vezetőnk elmondta, hogy a madarak ilyenkor már a rovarok helyett gyümölcsöket fogyasztanak. De hiába volt ott a rengeteg táplálék madarat nem tudtunk begyűjteni egyetlen hálóból sem. Hallani viszont hallottuk őket. Csalódottan, madár nélkül tértünk vissza. A többi csoportnak nagyobb szerencséje volt, ők madarakkal érkeztek. A madarakat olyan zsákokban hozták, amelyek a befogás helye szerint voltak számozva. A madarakat egyenként megvizsgálták. Találtunk olyan példányokat is 4
melyek már átestek ilyen vizsgálaton. Nézték a korukat, nemüket, szárnyhosszokat, szárnyformájukat, kondíciójukat, testtömegüket, tollcseréjüket, sőt még a toll színeinek árnyalatát is megvizsgálták egy géppel. Kigyűjtötték az élősködőket és ezeket a Rovartani Intézetnek küldik el vizsgálatra . Ezek után azonosító gyűrűvel látták el. Az adataikat írásban rögzítették. Miután véget ért a látogatásunk a madárvártában márt tudtam, hogy a madarakról fogok projektmunkát készíteni.
3.2.Második látogatás Egy nagyon izgalmas nap elébe néztünk 2015. március 19-én, mert ekkor látogattunk el az Ócsai Madárvártába másodszor, de most egyénileg osztálytársammal Érckövi Mártonnal. Elsődlegesen azért, hogy az ott dolgozók mindennapjaiba bele tekinthessünk, és hogy a rengeteg kérdésünkre választ kaphassunk.
5
Reggel nyolc óra körül megérkeztünk és azt láttuk,
hogy még
30-40
madár
vár
gyűrűzésre, vizsgálatra. Gyorsan meg is kaptuk a választ, hogy miért van ennyi madár: megindul
azért mert, ahogy felkel a nap a
madárvonulás.
Nagyjából
minden madár egyszerre indul útnak és belerepülnek a hálókba. Ezért reggelente mindig jóval több madár vár gyűrűzésre, vizsgálatra, mint a nap többi részében. Miután megtörtént a reggel befogott madarak gyűrűzése, utána minden órában jártuk a hálókat és begyűjtöttük a madarakat Csipak Árminnal, aki az Ócsai madárvárta gondnoka. Ármin segített nekünk a kérdéseinkben és bemutatta, hogy mivel tölti mindennapjait. Amikor elindultunk a hálókhoz, hogy begyűjtsük a madarakat elsőként azt tudtuk meg, hogy milyen időközönként járják végig a hálókat. Általában minden órában, de vannak esetek, amikor sűrűbben, például télen az időjárás miatt félóránként járják végig a hálókat és mindig, minden esetben a madár az elsődleges és nem az ember. Miután megérkeztünk a hálókhoz elkezdtük begyűjteni a madarakat és zsákokba rakni. Minden hálóhoz különböző színű és mintájú zsák tartozik, amibe begyűjtik a madarakat a háló számától és helyétől függően. Miután a hálókban lévő összes madarat begyűjtöttük elvittük őket a házhoz, ahonnan indultunk és nekiláttunk a madarak vizsgálatának. Ez abból állt, hogy megnéztük a madár gyűrűszámát, ha volt rajta gyűrű. Ha pedig nem rendelkezett gyűrűvel, akkor kap egy gyűrűt. Ezen található egy azonosító, ami betűkből és számokból áll, illetve a gyűrűző központ települése, ami Magyarország esetében Budapest. Aztán feljegyzik az adott faj latin nevének rövidítését, a korát, nemét, a rajta lévő zsír és izom mennyiségét és a vedlés és tollazat kopásának mértékét. Ezek után megmérik a farok és szárny hosszát, és lemérik a tömegét.
6
Miután ezek a vizsgálatok megvoltak a madarat szabadon engedik. Minden adatot feljegyeznek egy füzetbe és ezekkel az adatokkal tudják nézni egy madár útját és az egészségi állapotát.
7
4. Összegzés Ezzel a projektmunkával azt szerettem volna bemutatni, hogy hogyan is zajlik a madárgyűrűzés. Milyen folyamatok mennek végbe a gyűrűzés során és hogyan is zajlik ez a folyamat. Szeretnék egy kis betekintés nyújtani a természet és annak élővilágába. Arra is szeretnék kitérni, hogy miért, mióta és hogyan végzik a madarak gyűrűzését Magyarországon már több, mint 100 éve és hogyan alakult az Ócsai madárvárta története és hogyan zajlik az év minden egyes napján.
8
Irodalomjegyzék http://omve.hu/index.php?m=visit 2015.április 27. http://www.mme.hu/a_madargyuruzes_evszazada_magyarorszagon_1908_-_1945 2015. április 27. Nemzeti Tankönyvkiadó: Biológia 10. Madarak című tananyag 2008. évi kiadás
9
