Maci Tagóvoda. PEDAGÓGIAI PROGRAM (módszertani ajánlás)

XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Maci Tagóvoda 1222 Budapest, Kereszt u.2- 4. Tel.: 482-0018, 229-3698 e-mail: [email protected] OM: 034772

Maci Tagóvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM (módszertani ajánlás)

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETKÉP 1.1.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

6.

A HELYI PROGRAMÍRÁSUNK SORÁN FIGYELEMBE VETT JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK

7.

BEVEZETÉS

8.

1.2.

ÓVODÁNK JELLEMZŐI

8.

A. Óvodánk tárgyi feltételei

9.

B. Óvodánk személyi feltételei

10.

C. Gyermek csoportok összetétele:

12.

2. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI CÉLJA

12.

3. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS FELADATA

13.

3.1. A 3-7 éves gyermek testi- és lelki szükségletének kielégítése

14.

3.2. A gyermek változatos tevékenykedtetése

14.

3.3. Képességek kibontakoztatása

14.

3.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelése

15.

3.5. Nevelésünk további feladatai

17.

NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETE

17.

A. Az egészséges életmód alakítása

17.

Egészségfejlesztési program

17.

A/1.1. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése

18.

A/1.2. Egészséges életmódra nevelés

18.

A/1.3. Testi egészség

19.

A/1.4. Lelki egészség

22.

A/1.5. Betegség és balesetmegelőzés

22.

A/1.6. Viselkedési függőségek megelőzése

22.

A/1.7. Bántalmazás megelőzése

23.

A/1.8. A szülők otthoni egészségnevelő feladatai

23.

A/1.9. Az egészségügyi szolgálattal való együttműködés

23.

3

A/1.10. Együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel, óvodai pszichológusokkal

23.

B. Egészségmegőrzés, egészségvédelem, edzés

23.

C. Mozgásfejlesztés

24.

D. Érzelmi-, erkölcsi nevelés

25.

D/1. Individualizálás

26.

D/2. Szocializáció

27.

D/3. Esztétikai nevelés

28.

4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

29.

A. Objektív feltételek

29.

B. Szubjektív feltételek

29.

B/1. Óvodapedagógus modell szerepe

29.

B/2. Óvodapedagógus és gyermek együttműködése

29.

B/3. Óvodapedagógusok együttműködése

30.

B/4. Óvodapedagógus és dajka együttműködése

30.

B/5. Környezetben élők hatásai

30.

5. FEJLESZTÉS TARTALMA

30.

Feladatrendszer elemei

31.

A. Játék

31.

B. Tevékenység ben megvalósuló tanulás

40.

C. Társas és közösségi tevékenység

44.

D. Munka jellegű tevékenység

46.

6. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

49.

1. Anyanyelvi képességek fejlesztése

49.

2. Külső világ tevékeny megismerése

51.

2/A. Matematika

51.

2/B. Természet - társadalom - ember

53.

2/C. Környezettudatos nevelés

55.

3. Művészeti tevékenységek

57.

3/A. Verselés mesélés - dramatizálás - bábozás

57.

3/B. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

60.

3/C. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

62.

4

4. Mindennapos frissítő torna

65.

7. NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

68.

8. GYERMEKEK FEJLETTSÉGÉNEK MÉRÉSE

71.

9. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK

73.

10. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

74.

A. Óvoda és család kapcsolata

74.

B. Szakmai kapcsolatok

76.

C. Intézményekkel való kapcsolat

77.

D. Kapcsolat a fenntartóval

77.

11. GYERMEKVÉDELEM I FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK

77.

12. A PROGRAM ESZKÖZIGÉNYE

80.

13. FELHASZNÁLT IRODALOM

81.

5

1. HELYZETKÉP 1.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI: Az intézmény központjának elnevezése: XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Az intézmény központjának címe:

1225 Budapest, Nagytétényi út 291.

Telefonszáma:

+36-1/207-1025

E-mail cím:

ó[email protected]

Az intézmény elnevezése:

Maci Tagóvoda

Az intézmény címe:

1222 Budapest, Kereszt u. 2-4.

Telefonszáma:

+36-1/229-3698

E-mail cím:

[email protected]

Az intézmény fenntartójának címe:

Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete

Címe:

1221 Budapest, Városház tér 11.

Telefonszáma:

+36-1/229-2611

Alapító okirat száma:

243/2012. (12.13.) sz. Önkormányzat Képviselőtestületi határozat

Kelte:

2012. december 13.

Az intézmény típusa:

Napköziotthonos Óvoda

Alaptevékenysége:

óvodai nevelés

Óvodai csoportok száma:

5

A tagóvoda vezetője:

László Éva

6

A HELYI PROGRAMÍRÁSUNK SORÁN FIGYELEMBE VETT JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK:

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 2. 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 4. Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 17/2013.(III.1.) EMMI- rendelet 5. 32/2012. (X. 8.) EMMI- rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 6. 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 7. 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról. 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet. 9. Gyermeki Jogok Egyezménye 1991. évi LXIV. Törvény 10. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény 11. A XXII. kerületi Önkormányzat Intézkedési Terve 12. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Alapító okirata 13. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda SZMSZ

7

BEVEZETÉS

Óvodánk a szűkebb környezet igényeihez igazodva elsősorban a 3-7 éves gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. Az eddigi gyakorlatunkból kiindulva arra törekszünk, hogy továbbra is helyi programunkat a gyermeki tevékenységre építsük. Nevelõtestületünk úgy határozott, hogy a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési programot adaptálja, s ezt egészíti ki a helyi sajátosságainkkal. A személyi és tárgyi feltételek adottak a választott program megvalósításához. Figyelembe vettük a fenntartó igényeit, valamint a felmérések alapján a szülõk elvárásait. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekeink számára aktív, szeretetteljes örömteli óvodáséletet biztosítsunk. Tevékenységeken keresztül a tevékenység által történõ nevelés jó alapot ad az életre való felkészítéshez.

1.2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI Intézményünk

a

XXII.

Kerületi

Egyesített

Tagóvoda

egyik

tagintézményeként működik. Az óvodánk iránt nagy az érdeklődés, sok szülő választja gyermekének szeretetteljes, családias légkörű óvodánkat, évről – évre egyre nagyobb az érdeklődés. Egyre színesebb család és óvoda programjaink által jó kapcsolatot sikerült kialakítani a szülőkkel a gyerekek nevelése érdekében. Óvodaképünket és gyermekképünket meghatározza a következő jelmondatunk:

„Minden gyermek csodálatos lehetőségek tárháza…”

Nevelőtestületünk az Óvodai Nevelés Országos alapprogramja alapján, valamint Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési programot adaptálva készítette el Pedagógiai programját (módszertani ajánlását).

8

Választásunkkal szakmai munkánk megerősítését kívántuk elérni, mely szerint a gyermek, tevékenykedő lény, személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető leginkább. Óvodánk arculatát meghatározza a nevelésben a vizuális és kézműves tevékenységek köré szervezett tevékenységek szerepe, és manuális képességek, készségek

fejlesztése.

Fontosnak

tartjuk

a

környezettudatos

magatartás

megalapozását, a környezetvédelemre, az egészséges életmódra, és a mozgás szeretetére való nevelést. Programunk a már meglévő, folyamatosan és tudatosan alakított tárgyi feltételekre építve nem igényel kiemelt anyagi ráfordítást.

Rendelkezünk a

pedagógiai program megvalósításához a 20/2012/VIII. 31/ EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. /1/ sz. mellékletében előirt eszközökkel, pótlásukról folyamatosan gondoskodunk.

A. Óvodánk tárgyi feltételei

Tagintézményünk a kerület védett zöldövezeti területén helyezkedik el. Szerencsének mondható, hogy óvodánk a főútvonaltól távol esik, így a forgalom és az ezzel járó kellemetlen szennyeződések közvetlenül nem érintik. Épületeink Budafok kertes övezetében található, földszintes családi házas jellegű, nagy alapterületű udvarral és gazdag növényvilággal rendelkezik. Családias adottságát a szülők és a gyerekek egyaránt szeretik. A gyermekek jobban megismerhetik egymást és az óvoda minden dolgozóját.

A csoportszobák berendezésénél figyelünk a természetes anyagokra, a színek, formák

harmóniájára.

Minden

csoportszobában

a

gyerekek

részére

jól

elhatárolható tevékenységi helyek állnak rendelkezésre a játékhoz, mozgáshoz, vizuális tevékenységhez, kuckók az elkülönüléshez és pihenéshez. Kialakítottuk a természet-, a mese- és a zenei sarkokat. A gyerekek által használt eszközök,

9

játékok számukra hozzáférhető helyen és biztonságosan vannak elhelyezve és balesetmentesek. Sajnos a szociális blokkok nem kielégítőek, két csoportszoba rendelkezik önálló öltözővel és mosdóval, a többi három csoport közös öltőzőt, mosdót használ, így különös figyelmet kell fordítanunk a napirend betartására, a tevékenységek összehangolására, szervezésére. Nagyon hiányzik a felnőttek számára kialakított külön öltöző, testületi szoba, könyvtár, iroda, ahol az óvodatitkár nyugodt körülmények között tud dolgozni. Jelenleg ezek a tevékenységek mind ugyanabban az egy helyiségben zajlanak., azonban a berendezését sikerült igényesebbre kicserélni, és minden dolgozó részére saját szekrényrészt biztosítani. (Ez a probléma az új épület teljes birtokba vételével hamarosan meg fog oldódni.) Az épület hiányait kárpótolja a hatalmas alapterületű, gazdag növényvilággal betelepített udvar, ahol a gyermekek nagyon sok időt tölthetnek. Az óvoda udvarának, kertjének kialakítása és játékfelszerelése jól szolgálja a gyermekek

biztonságát,

kényelmét,

megfelel

testméretüknek;

megfelelően

hozzájárul mozgásigényük kielégítéséhez és egészségük megőrzéséhez. Az intézmény épületének és udvarának felszerelése folyamatosan gazdagodik, önkormányzati keretek mellett, pályázatok írásával, alapítványi bevételekből és szülői segítséggel. Munkánkat nagymértékben segíti az internet hozzáférés és az óvodai honlapunk, amely segítségével folyamatos, naprakész tájékoztatást kaphatnak partnereink.

B. Óvodánk személyi feltételei Nevelőtestületünket több éve együtt dolgozó tapasztalt, és pár éve végzett fiatal

óvodapedagógusok

alkotják,

szakmailag

jól

felkészültek,

nyitottak,

innovatívak. Pedagógiai munkánk elfogadó, segítő, támogató attitűdön alapszik. Minden óvónő rendelkezik a törvényi előírásoknak megfelelő iskolai végzettséggel. Jól működő továbbképzési rendszerünk a PP cél- és feladatrendszerére épül, annak minőségi szintű megvalósításának szolgálatában áll. Szakmai fejlődésünkért, nevelőmunkánk eredményessége érdekében mindenki rendelkezik

10

különböző tanfolyami végzettséggel. (testi neveléshez, környező világ külső megismeréséhez, zenei neveléshez, vizuális neveléshez, valamint egyéb végzettségekkel:

számítógép

használói,

közintézmény-vezetői

és

óvodapedagógusi szakvizsga, idegen nyelvi ismeretek). Intézményünkben szakmai munkaközösség és mérés-értékelés team működik, amely kapcsolódik az Egyesített óvoda munkaközösségeihez. Az óvodai pedagógiai munka irányítását jól végzik, rendszeres információt, segítséget adnak a kollégáknak a neveléshez, fejlesztéshez. A munkaközösség működése jól szolgálja a minőségi szintű nevelő-fejlesztő munkánkat. Pedagógiai munkánkat az Egyesített óvoda alkalmazásában álló 1 fő utazó gyógypedagógus és 1 fő utazó pedagógiai asszisztens segíti. Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szoros az együttműködésünk az ágazati jogszabályban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Szükség esetén a gyermekek fejlesztését a kerületi EGYMI és a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. kerületi tagintézményének szakemberei biztosítják,

(logopédus,

utazó

gyógypedagógus,

pszichológus,

fejlesztő

pedagógus). 2015. januártól az óvoda új épületében elhelyezkedő, erre kialakított Fejlesztő szobában történik a logopédiai, fejlesztőpedagógiai és gyógypedagógiai fejlesztés.

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt, a nevelés egész időtartalmában óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, négy óra után már összevontan, fokozatosan, a csoportok nyitva tartásának megfelelően. Óvodánk nevelő, fejlesztő munkáját a szakképzett dajkákkal (csoportonként 1 fő) való jó együttműködés segíti. Az óvoda eredményes munkájához a nem pedagógus alkalmazottak is hozzájárulnak: a részmunkaidős óvodatitkár, kertész és konyhai dolgozó. Az óvoda rendjét és tisztaságát jelenleg takarító vállalat és 1 fő takarító végzi napi 4 órában. A technikai dolgozók munkájukat a tagóvoda céljának megfelelően látják el.

11

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából intézményünk valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.

C. Gyermekcsoportok összetétele:

Tagóvodánkban öt óvodás csoport működik, amelynek összetétele általában homogén. Az utóbbi években azonban már vegyes csoportok is vannak, az összeállításban a jelentkező gyerekek életkora a meghatározó.

Programunk

egyaránt alkalmazható vegyes és homogén csoportokra is. Az alapító okiratban meghatározottak alapján szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek nevelését is ellátjuk.

2. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI CÉLJA A családi nevelés kiegészítőjeként a harmonikus személyiségfejlesztés játékos tevékenységekkel, a gyermekek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A gyermeki tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli-, érésbeli-, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. A gyermekközpontú, befogadó neveléssel arra törekszünk, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön és meglévő hátrányai csökkenjenek.

. A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a. A teljes személyiség harmonikus fejlesztését

b. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi-szociális, értelmi érettség kialakítását

c. Az életre való felkészítést a tevékenységeken keresztül d. A mozgás szeretetére épülő életvitel és életmód megalapozását

12

e. Gyermekközpontú, befogadó neveléssel a hátrányok csökkentését az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) f. A fejlődés ütemének figyelemmel kísérését az egyéni képességek szerint.

3. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Programunk

kitűzött

nevelési

célját

a

gyermek

szükségleteinek,

tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. Az óvodapedagógus feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyerekek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot, komfortérzetet. Az óvodai környezetet úgy szervezzük, hogy minden gyermek számára biztosított legyen az optimális fejlődési folyamat.

Feladatunk: -

a játék érvényesülésének megvalósítása

-

játékos tevékenységekkel fejlesztve felkészíteni az iskolai életmódra

-

az egyéni képességek fejlesztése

-

a tehetséggondozás megvalósítása

-

a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás

-

környezettudatos magatartás megalapozása

-

kultúra megőrzése, néphagyományok ápolása

-

a nemzetiséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekei részére az önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének biztosítása

-

sajátos nevelési igényű gyerekek integrálása, hátrányaik csökkentése, fejlesztése a rendelkezésre álló fejlesztő eszközökkel, egyéni foglalkoztatással, speciális fejlesztő foglalkozásokkal

-

minden gyermek egyenlő esélyben részesüljön a színvonalas nevelésben

-

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

13

-

boldog és szabad óvodás élet megteremtése

3.1. A 3-7 éves gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése

-

az egészséges óvodai környezet megteremtése

-

nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása

-

a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása

-

a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése

-

nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának

-

a gyermek személyiségének elfogadása, feltétel nélküli szeretete

-

egységes szemléletmód érvényesülése az óvoda dolgozói részéről

3.2. A gyermekek változatos tevékenykedtetése

-

lehetőségek biztosítása a belsőből fakadó tevékenységre, a játékhoz való jog biztosítása

-

megismerési vágy, kíváncsiság, életkori sajátosság kihasználása sokoldalú tapasztalat szerzése (komplex tevékenység kialakítása)

-

a gyermeki tevékenység minőségének, mennyiségének figyelembe vétele, a tevékenységek minél szélesebb kibontakozásának elősegítése

-

a

párhuzamosan

végezhető

tevékenységek

egy időben történő

gyakorlásához a megfelelő feltételek biztosítása (hely, idő, eszköz) -

közös élmények nyújtása és támaszkodás a gyerekek aktuális élményvilágára

-

a mozgáshoz való jog érvényesülése a mindennapokban

3.3. Képességek kibontakoztatása

Az óvodai nevelés módszereinek segítségével a gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy fejlődjenek testi-, értelmi- és szociális képességeik.

14

Testi képességek fejlesztése során -

a nagy és finommozgáshoz szükséges érzékszervek fejlesztése,

-

testi, motoros, kondicionáló, koordinációs képességek fejlesztése

Szociális képességek fejlesztése terén -

a kooperációs és a kommunikációs képességek fejlesztése,

-

a szociális kompetencia gyarapítása (hajlam, attitűd, meggyőződés, szociális szokás, minta, szociális képesség, ismeret),

-

pozitív egyéni értékrend, erkölcsi tulajdonságok, akarat és a képességrendszer kiépülésének, kreativitásának, növekedésének segítése, együttműködési képesség fejlesztése

Értelmi képességek fejlesztése -

emlékezet, figyelem, koncentrálóképesség, gondolkodás, megfigyelőképesség fejlesztése,

-

észlelési képesség, látás, hallás, tapintás differenciálódása

-

verbális képesség fejlesztése

-

képzelet, kreativitás fejlesztése,

-

tájékozódási képesség fejlesztése

-

beszédfegyelem kialakítása

3.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelése:

-

tanulási problémákkal küzdő gyerekek

-

magatartászavarok miatt problémás gyerekek

-

kivételes képességű és tehetséges gyerekek

15

-

a nemzeti kisebbséghez tartozók és bevándorlók

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése: − az

alapító

okiratban

megfogalmazott

sérülés

szerint

a

szakértői

véleménnyel rendelkező - felvehető gyermekek nevelését is felvállaljuk − az óvodapedagógus egyéni tervet készít a fejlesztéshez és rendszeresen együttműködik

a

gyermeket

fejlesztő

szakemberekkel,

javaslataikat

betervezi a pedagógiai folyamatokba

Befogadó nevelés érvényesítése: − a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése együtt történik az egészséges gyermekekkel − felfogásunk szerint minden kisgyermek fejleszthető − a gyermekeket arra neveljük, hogy fogadják el a másságot, segítőkészek legyenek egymás iránt − a közösségi életbe való beilleszkedésük támogatása minden dolgozó feladata − az óvodapedagógus folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermekek meglévő képességeiről és törekedjen a gyermekek egyéni képességeinek, készségeinek fejlesztésére − a

fejlesztéseket

és

a

fejlődési

szakaszokat

az

óvodapedagógus

dokumentálja − szükség esetén a szülő egyetértésével megfelelő szakemberhez való irányítás − a kiemelkedő, tehetséges gyermekeknél az érdeklődésüknek megfelelő feltételek biztosítása

16

3.5. Nevelésünk további feladatai

-

szocializáció,

közösségi

nevelés,

az

interperszonális

(személyközi)

kapcsolatok fejlesztése -

az énkép - önismeret - önértékelés fejlesztése

-

erkölcsi nevelés, értékek, alapvető erkölcsi normák kialakítása

-

esztétikai nevelés

-

mozgásfejlesztés

-

egészségvédelem, egészségfejlesztés

-

anyanyelvi és értelmi nevelés

NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETE A. Az egészséges életmód alakítása Az egészségfejlesztés az élet első éveiben a leghatékonyabb. Valljuk,

hogy

a

személyiségfejlesztésben

az

egészség,

a

mozgás

és

tevékenykedés komplexen tölti be szerepét

Célunk: A gyermekek teljeskörű egészségfejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek testi-lelki, mozgásos fejlődésének elősegítése, amely pedagógiai folyamatban a gyermekek és szülők részvételével érjük el a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását

A/1. Egészségfejlesztési program -

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése

-

Egészséges életmódra nevelés

-

Testi egészség (gondozás, ápolás, személyi higiéné, egészségmegőrzés védelem, edzés, mozgásfejlesztés, egészségvédő szokások alakítása)

-

Lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása)

-

Betegség, balesetmegelőzés

-

Viselkedési függőségek megelőzése

17

-

Bántalmazás megelőzése

-

A szülők otthoni egészségnevelő feladatai

-

Az egészségügyi szolgálattal való együttműködés

-

Együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel, óvodai pszichológusokkal

A/1.1. A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése

-

A

különböző

helyiségek

(csoportszobák,

öltözők,

folyosó)

ízléses

berendezésével és díszítésével biztosítjuk a gyermekek és szülők jó közérzetét -

A helyiségek berendezése a gyermekek méretéhez igazodik, azok balesetmentességét rendszeresen ellenőrizzük

-

Folyamatosan gondoskodunk a megfelelő megvilágításról, hőmérsékletről, levegőcseréről, a környezet tisztaságáról

-

Az udvar felszerelési tárgyai, eszközei biztosítják a gyermekek változatos tevékenykedési lehetőségeit, mozgásfejlesztését, edzését

A/1. 2. Egészséges életmódra nevelés

Kiemelt figyelmet fordítunk a mindennapokban az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, olyan komplex egészségfejlesztési szemlélettel végezzük feladatainkat, amely a gyermekeknél kedvező változásokat idéz elő. -

Személyközpontú

pedagógiai

módszerekkel

és

a

művészetek

személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi ritusjátékok) elősegítjük a gyerekek érett személyiséggé válását. -

A gondozás, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását.

-

Nagy hangsúlyt fektetünk a higiéniás szabályok betartására (pl.: környezet tisztántartása, portalanítás, fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn va-

18

ló megszervezése, folyamatos levegőcsere, a teremben minél több zöld növény elhelyezése, a megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia). -

Figyelemmel kísérjük a szülő által jelzett, a gyermekkel kapcsolatos egészségügyi igényeket (pl.: allergia).

-

A gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzése magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését.

-

A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét.

-

Figyelmet fordítunk a nap káros hatásainak kiküszöbölésére (naptej, napernyők, árnyas helyek, a vízzel való edzést a nyári időszakban alkalmanként kerti tusolással és déli zuhanyozással biztosítjuk).

-

Környezettudatos magatartás megalapozása (takarékoskodás a vízzel, szelektív hulladékgyűjtés, stb.)

A/1. 3. Testi egészség

Gondozás, ápolás, személyi higiéné -

A gyermekek jó közérzetének egyik alapvető feltétele a felnőtt és a gyermek bensőséges kapcsolata

-

Az óvodapedagógus a dajka segítségével, folyamatos odafigyeléssel, az egyéni szükségletekhez igazodva biztosítja a gyermekek komfortérzetét, melynek révén jó közérzettel, örömmel kapcsolódnak be az óvodai tevékenységekbe

-

Törekszünk a családi és óvodai szokások összehangolására

-

Rendszeres gyakorlással segítjük a szokások kialakulását az önállóbbá válást

Az egészséges táplálkozás, étkezés -

Az otthoni és az óvodai étrend összeegyeztetése érdekében a heti étrendet a szülők számára is közzé tesszük

19

-

A kulturált étkezési szokások kialakítását az óvodába lépéstől folyamatosan alakítjuk (esztétikus terítés, tálalás, helyes eszközhasználat)

-

Tálalásnál figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényeit

-

Próbálkozunk új ízek, ételek megismertetésével

-

Az étvágytalan és falánk gyermekekre külön figyelmet fordítunk

-

Kiemelt

figyelmet

fordítunk

az

egészséges

táplálkozási

szokások

kialakítására, melynek során a szülők segítségével naponta kiegészítjük a gyermekek óvodai étkezését gyümölcsökkel, zöldségekkel, magvakkal, télen gyógyteákkal -

A

gyerekek

részére

egészséghetet,

gyümölcs-,

és

zöldségnapot

szervezünk, amikor közösen dolgozzuk fel a terményeket (saláták, gyümölcssaláták, frissen préselt gyümölcslevek, kompótok, lekvárok, salsák, pesztók) - modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához -

Konyhakertünkben a gyerekek bevonásával zöldségeket, fűszernövényeket termesztünk, melyeket szintén felhasználunk az étkezések kiegészítéséhez

-

Figyelünk arra, hogy a gyerekek a nap folyamán megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszanak

Öltözködés -

Kérjük a szülőket, hogy a gyermekek öltözéke célszerű, a hőmérsékleti változások ellensúlyozására többrétegű legyen, udvari ruházatuk pedig az időjárásnak megfelelő

-

A csoportban váltócipőt kérünk, mely a gyermek egészségét védi

-

A nap folyamán figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni szükségleteit

-

Kiscsoporttól folyamatosan alakítjuk a gyerekeket helyes öltözködési szokásait, melyben a dajkák is segítőtársaink

Testápolás Megismertetjük és gyakoroltatjuk az egészségvédő szokásokat, különös tekintettel a személyi higiéniás szokásokra, melynek során a gyerekek elsajátítják a műveletek technikáját és igényükké válik az önálló testápolás.

20

Gondozási feladatok:

Testápolás

3-4 évesek

4-5 évesek

5-6-7 évesek

kis segítséggel

részben önállóan

Önállóan

- mosakodás

ugyanaz

Ugyanaz

- törölközés

- fogmosás

- fogápolási eszkö-

- WC használat

- körömkefe haszná-

- zsebkendő használat - szájöblítés

zök tisztántartása

lata -

ruhaujj

fel,

és

letűrés

- fésülködés - szalvéta használat

ugyanaz

- étkezéskultúra kia- - folyadék öntése Étkezés

lakítása - kanálhasználat

- étel kiszedése - asztal esztétikája

Ugyanaz - asztal környékének rendje - késhasználat

- villahasználat - ruhadarabok felismerése - ruha-cipőcsere Öltözködés

ugyanaz

Ugyanaz

- gombolás

- ruha összehajtása

- cipőfűzés-kötés

- cipőtörlés (szükség

- zippzár-patent

esetén)

- ruházat rendbentartása

A levegőzés időtartama az évszaknak és időjárásnak megfelelően Levegőzés

változó. Nyári időszakban nagy figyelmet fordítunk a nap káros hatásainak kiszűrésére (árnyas hely).

Pihenés alvás 2 és fél óra

2 óra

21

1 és fél óra

A/1. 4.Lelki egészség − A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő napirend és hetirend öszszeállítása. − A pszichés sérülések megelőzése, kivédése a gyermekek fejlődésének folyamatos nyomonkövetésével. − A gyermekek félelmeinek, szorongásainak feloldása az agresszív viselkedés kivédése. − A gyermekek érzelmi és akarati életének alakítása személyiségük kibontakoztatásához szükséges feltételek biztosítása. − Szocihigiéniás nevelés során dramatikus játékok segítségével konfliktushelyzetek megoldására szolgáló technikák megismertetése, a gyermeki személyiség önkibontakozásainak biztosítása. A/1. 5. Betegség és balesetmegelőzés − A gyerekeket különböző játékos helyzeteken keresztül és játékos módszerekkel megismertetjük a lehetséges baleset meglőző magatartási – viselkedési formákkal, helyes magatartási szokásokat alakítunk ki. − A gyermekek figyelmét felhívjuk a lehetséges baleseti forrásokra. − A helyes közlekedés szabályait játékos módon és a közlekedések alkalmával gyakoroljuk. − Együttműködés erősítése a kerületi rendőrkapitánysággal. − A szülők csak egészséges gyermeket hozzanak óvodába, esetleges megbetegedés esetén a szülőket azonnal értesítjük, a fertőző gyermeket elkülönítjük. − Környezet folyamatos tisztán tartása és szükség esetén fertőtlenítése. A/1. 6. Viselkedési függőségek megelőzése A lelki rendellenességek, gyermekbántalmazás, vagy deviáns viselkedés okait feltárjuk és a gyermekek nevelésében közreműködő szakemberekkel közösen foglalkozunk a megoldás keresésével.

22

A/1. 7. Bántalmazás megelőzése Nevelésünkkel a gyermekekben is igyekszünk kialakítani saját testi épségük megőrzését, társaik testi épségének védelmét.

A/1. 8. A szülők otthoni egészségnevelő feladatai A szülők otthoni egészségnevelő szokásainak megismerése, alakítása és segítése.

A/1. 9. Az egészségügyi szolgálattal való együttműködés Folyamatos kapcsolattartás az egészségügyi szolgálattal, védőnővel, óvoda orvosával.

A/1. 10. Együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel, óvodai pszichológusokkal Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a pedagógiai asszisztenssel (ő látja el a gyermekvédelmi feladatokat, heti 1 napot tölt az óvodánkban), valamint az óvoda pszichológusával és fejlesztőpedagógusával a felmerülő problémák megoldása érdekében.

B. Egészségmegőrzés, védelem, edzés -

A nevelési év során igyekszünk minél több időt a szabad levegőn tölteni, hogy a gyermekek szervezete minél jobban képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz.

-

Esős, szeles időben a csoportszobában nyitott ablak mellett szervezünk mozgásos játékokat.

-

Az időjárás függvényében, ősszel és tavasszal a testnevelés foglalkozásokat és a mindennapos frissítő tornát az udvaron végezzük.

Pihenés -

A pihenés körülményeinek biztosítása (megfelelő méretű ágyak, ágynemű, csend, nyugalom, alvás előtti levegőcsere).

-

A gyermekek egyéni alvásszükségletének figyelembe vétele. A nem alvó,

23

vagy korábban ébredő gyermekek előbb felkelhetnek és alvó társaikra tekintettel csendes tevékenységet végezhetnek.

C. Mozgásfejlesztés

A gyermekek legalapvetőbb természetes megnyilvánulási formája a mozgás, mely jelentős szerepet tölt be fejlõdésükben. A mozgás az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magában foglal és az egész személyiség fejlődését, az érési folyamatot kedvezően befolyásolja.

Célunk a gyermekek mozgásigényének kielégítése és mozgástapasztalataik bővítése, a természetes mozgás megszerettetése, ezáltal a gyermekek testi képességeinek, fizikai erőnlétének, edzettségének fejlesztése.

A gyermekek fejlesztéséhez figyelembe vesszük az egyéni adottságukat, képességeiket, mindezeket a fokozatosság elvével alkalmazzuk. Szeretnénk elérni a csont-, az izom-, a keringési- és légzési teljesítőképességük növelését, figyelemmel a mozgásfejlettség lépcsőfokaira. A szülők és az orvos által jelzett egészségügyi problémával küzdő gyermekek mozgásfejlesztése nagyobb odafigyelést igényel részünkről − A mozgásigény kielégítésére sétákat, kirándulásokat szervezünk. − A gyerekek az udvaron annyit mozoghatnak, amennyire egyénileg igényük van. − A változatos mozgásformákat a gyerekek egyénileg gyakorolják mind a teremben, mind a szabadban, így szereznek tapasztalatot arról, mire képesek. − Az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk az egészségfejlesztő testmozgásra. − Az óvodai élet tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek (rendszeres egészségfejlesztő test-

24

mozgás, mozgásos játékok és feladatok). − Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. − A szülőknek külön kihangsúlyozzuk a mozgás meghatározó jelentőségét.

D. Érzelmi, erkölcsi nevelés Az óvodás gyermek érzelmi élete egész személyiségfejlődésében jelentős szerepet tölt be. Tevékenységre ösztönző ereje nagy, végigkíséri a cselekvést. Az intellektuális érzelmek fejlesztése az egész élet folyamán való tanulás igényének megalapozása. Alapfeltétele az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése – így az óvodában állandó értékrendben nevelődnek gyermekeink.

Óvodapedagógus feladatai:

-

az óvodába lépés előtt családlátogatás keretein belül megismerjük a családokat – az együttműködés érdekében tájékozódunk szokásaikról, igényeikről

-

a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása

-

az erkölcsi, szociális érzelmek megalapozásának feltétele az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyitott, családias légkör megteremtése.

-

az életkori sajátosságok figyelembevételével a gyermeki kíváncsiság, érdeklődés felkeltése, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékosságra

-

pozitív erkölcsi tulajdonságok megerősítése (együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás),

25

-

szociális érzékenység kialakításával a másság elfogadására nevelés. Az együtt járó gyermekek körében fellelhető eltérő kultúra, életmód, szokásrendszer kölcsönös elfogadása.

-

az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megalapozása az óvónői minta szerepének kiemelésével.

-

meghitt beszélgetésekkel a kommunikációs aktivitás fejlesztése,

-

a szabad önkifejezés képességének fejlesztése életkornak megfelelő formában (verbális, vizuális, metakommunikatív)

Programunk egyik alappillére az individualizálás, a különbségeket toleráló fejlesztés. Ez nem zárja ki az együttélésre, együttes tevékenységre való felkészítést. Ha a gyermek óvodai csoportban, kortársak között él, egyéni fejlődése nem választható el az őt körülvevő társak fejlődésétől. A program arra épül, hogy a gyerekek egy gondosan kialakított környezetben ösztönösen érdekeltek a saját tanulásukban. A gyerekek ismeretében egyéni célokat kell kitűzni az erősségek és igények figyelembevételével. Fontos, hogy megtaláljuk, amiben ő a legjobb. Óvodánk segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, valamint én-érvényesítő törekvését.

D/1. Az individualizálás Az individualizáló nevelés, fejlesztés, olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az individualizálás a gyermekek közötti különbségek felismerésére épül és áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét. Minden gyermeket a maga fejlődési szintjén veszünk figyelembe, hiszen azonos korú gyermekek között is jelentős fejlődésbeli különbségek lehetnek. A gyermekeket megismerve egyéni célokat tűzünk ki, az egyéni erősségek és igények figyelembevételével. A megfigyeléseket, a fejlettséget és a fejlesztési feladatokat a gyermekek fejlettségét mérő dokumentumok tartalmazzák.

26

Óvodapedagógus feladatai:

-

pozitív szemléletmód, a másság tolerálása,

-

a gyermekek személyiségének alapos megismerése,

-

az egyéni lehetőségekből kiinduló fejlesztés,

-

az eltérő szükségletekre építve egyénre szabott, az erősségekre épülő fejlesztő program készítése.

D/2. Szocializáció Az óvodás gyerekek személyiségén belül az érzelmek dominálnak. A szocializáció szerepekre készít fel, meglévő kulturális és viselkedési módozatok elsajátítását jelenti. A család alapozza meg és indítja el a gyermekeket a szocializáció útján, a családi védettségből kilépve kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségre hatást gyakorló személyek száma. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, hiszen a család akkor is értékeket közvetít a gyerek felé, ha funkciózavarai következtében nem működik jól. Kiemelt feladatnak tekintjük a családdal való együttnevelést, a családok szokásrendszerének megismerését és a családok bevonását az óvodai életbe.

Óvodapedagógus feladatai:

-

példaadás, pozitív értékek megmutatása, pozitív értékelés,

-

a szabályok felfedeztetése, szokássá válásának elősegítése a kezdeti gátlások feloldásával, mintakövetéses tanulással, egyéni élmények átélésével,

-

a családi nevelésből eredő testi, lelki és szociális szükségletek formálása,

-

az eltérő kultúrák sajátosan szocializáló szabályainak tiszteletben tartása,

27

-

a kultúrához való kötődés erősítése, erkölcsi értékek megbecsülésére nevelés,

-

a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése,

-

az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok kialakítása,

-

megkezdett tevékenység befejezésére ösztönzés.

D/3. Esztétikai nevelés Az esztétikai érzék megalapozása az érzelmek formálása. A műveltségtartalmak feldolgozásának folyamatában egyik kiemelkedő feladatunk a gyönyörködtetés. Mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy az esztétikus környezet megnyugtatja, jó hangulatba ringatja a gyermekeket, biztosítja komfortérzetét.

Óvodapedagógus feladatai:

-

vegye észre és csodálkozzon rá a szépre, hívja fel rá a gyermekek figyelmét,

-

esztétikus, egészséges környezet kialakításával a szépérzék megalapozása, formálása,

-

a különböző tevékenységek során, rácsodálkozási élményeken keresztül az élménybefogadó képesség megalapozása, erősítése,

-

esztétikai értékítélet megalapozása az esztétikai élményeken keresztül.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -

új tartalmakhoz való kapcsolódás képessége

-

szociális kapcsolatok kiteljesedése

-

érzelmek feletti uralkodás fokozódása

-

érzelmi élmények hosszabb ideig történő megőrzése

-

széles érzelmi skála elsajátítása

28

4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A

társadalmi,

a

gazdasági

környezet,

a

helyi

lehetőségek,

a

gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára.

A. Objektív feltételek Célunk a csoportszoba szűk tereinek kitágítása által, a gyerekeknek minél nagyobb mozgásteret biztosítani. Az óvónő önállóan döntheti el, hogy a meglévő adottságokon belül, milyen bútorzattal, és hogyan alakítja ki az óvoda külső és belső tereit, csoportszobáit, az átjárhatóság figyelembe vételével.

B. Szubjektív feltételek

B/1. Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvodapedagógus első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában – kommunikációja, bánásmódja és viselkedése fontos szerepet tölt be a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. Ő szervezi meg a gyermekek életrendjét, és azokat a közös tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak. A nevelőközösség figyelemmel kíséri minden gyermek egyéni fejlődését.

B/2. Óvodapedagógus és gyerek együttműködése

A hangsúlyt az aktív kétpólusú együttműködésre építjük. Nevelésünk elfogadó, segítő, támogató attitűdön alapszik. Tudatos

jelenléte

biztosítja

az

élményszerű,

elmélyült

gyermeki

játék

kibontakozását. Támogató, ösztönző magatartásával – nem direkt reakcióival – szükség és igény szerint éri el.

29

B/3. Óvodapedagógusok együttműködése Az óvónői közösség fokozott egymásra figyelése és együttműködése, toleranciája nélkülözhetetlen a napi élet során. Kapcsolatukat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezi, mely érzelmi biztonságot, kiegyensúlyozott légkört eredményez. Ismerjük, és a feladatok megosztásánál figyelembe vesszük óvodapedagógusaink erősségeit.

B/4. Óvodapedagógus és a dajka együttműködése A Tevékenységközpontú óvodai nevelési program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik. Folyamatosan, rendszeresen ismertetjük meg a dajkákkal a pedagógusok elképzeléseit, céljait, módszereit. Az egy csoportban dolgozó felnőttek a szokás és szabályrendszer kialakításánál azonos nevelési elvekkel, elvárásokkal fordulnak a gyermekek felé.

B/5. A környezetben élők hatásai A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele, az óvoda környezetében élők véleménye, javaslata. Meghatározóak az igénybe vevők érdekei. Tiszteletben tartjuk a szülő és a gyermek érdekeinek megfelelően a gyermek gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát. Az intézmény dolgozói vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalnak állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradnak.

5. FEJLESZTÉS TARTALMA Az

óvodai

nevelés

szerteágazó,

egymásra

épülő,

és

egymással

összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. A

Tevékenységközpontú óvodai pedagógiai program

feladatrendszer elemein belül valósul meg.

30

tartalma a

négyes

Feladatrendszer elemei

A. Játék B. Tevékenységekben megvalósuló tanulás C. Társas- és közösségi tevékenységek D. Munka jellegű tevékenységek

Célunk: Nyíljék

lehetőség

a

belülről

indított

és

vezérelt

játéktevékenység

segítségével az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésére, a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatására. Így szerezzen a gyermek tapasztalatot az őt körülvevő világról, ezen keresztül fejlődjék kognitív képessége (érzékelése, észlelése, emlékezete, képzelete, gondolkodása).

Feladatunk: Az optimális feltételek megteremtése a helyi adottságok, szükségletek és igények figyelembe vételével.

A. JÁTÉK

Célunk: A játék az óvodáskorú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő, legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége. A játékban az érzelmi-, akarati élet tulajdonságai, a társas kapcsolatok, az érzelmi képességek komplex módon fejlődnek. A játék öncélú, örömszerző, megismerő, a megszerzett ismeretek alkalmazására irányuló tevékenység. A játék feltételeinek megteremtése egyben alapja a fejlesztő lehetőségeknek. Mindehhez szükséges egy biztonságos, derűs, szeretetteljes, nyugodt légkör, amely a pszichikus kiegyensúlyozottságot, az örömszerzést biztosítja. A megismerő tevékenység során fontos, hogy az óvónő biztosítsa az önálló tevékenység lehetőségét, állandó és ideiglenes játszóhelyeket alakítson ki, és nyújtson elegendő élményszerző alkalmat. A megszerzett ismeretek alkalmazása

31

önálló tevékenységben, együttjátszás során, folyamatos játékidő szervezésével, a képességfejlesztést szolgáló eszközök biztosításával, felkínálásával történik.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása:

A/1. Nyugodt légkör kialakítása A szeretetteljes, szabad, alkotó légkör jó alapot biztosít az önálló játék kibontakozásához. A zavartalan alkotó játék a gyermekek magatartáskultúráját is fejleszti. A helyes magatartási szabályok elsajátítása és betartása teremti meg a nyugodt légkört a játékhoz. A szokásokat, szabályokat 3-4 éves korban kell megalapozni, amelyeket 5-6-7 éves korban már önállóan is képesek betartani. Azonban csak értelmes szabályokat szabad alkalmazni. A csoportszobában az óvónő ne várja el az öncélú, kínos rendet, de a játék befejeztével a gyermekek tanulják meg, hogy mindent a helyére kell visszarakni.

A/2.. Megfelelő idő a játék számára

A napirend készítésénél fontos elv, hogy a tevékenységek ne aprózódjanak el, a gyermekek játékideje minél hosszabb maradjon. A kötetlen kezdeményezéseket úgy szervezzük, hogy az elmélyült játékot ne zavarja meg. Kisebbeknél különösen fontos a megszakítás nélküli játékidő, mert nehezen kezdik el a játékot, többfélébe is belefognak, míg végül a játék tartósan leköti a figyelmüket. A nagyobbak számára is elegendő időt biztosítunk. Játékuk összetettebbé, sokszínűbbé válik, egy-egy játéktémát napokig is képesek folytatni. Többféle tevékenységgel is foglalkoznak (pl. rajzolás, mintázás, bábozás stb). A barkácsolás beépülése a játékba hosszabb időt igényel.

A/3. Megfelelő hely biztosítása A játékhoz állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakítunk ki. A gyerekeket a játszóhelyek önálló megválasztására, kialakítására neveljük: a játék

32

igénye szerint rendezzék át a csoportszobát, a berendezési tárgyakat (asztalok, székek stb.) is beépíthetik játékukba. A játszóhelyek változtatása színesíti játékukat, fenntartja érdeklődésüket, fejleszti fantáziájukat. A megváltozott játszóhely

új

élménnyel

mozgásigényének

gazdagítja

kielégítésére

a

gyermekek

nagyobb

játékát.

helyett

A

szabadítunk

gyerekek fel

a

csoportszobában.

A/4. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása

A játékszerekkel szemben támasztott követelmények: -

segítsék elő az elmélyült játékot

-

motiváló, fejlesztő hatással rendelkezzenek

-

az aktuális játék igényhez a készletek folyamatos bővítése

-

könnyen tisztíthatóak, ízlésesek esztétikusak legyenek

-

kerüljenek előtétbe a természetes alapanyagú (fa, gyékény stb.) játékok

-

ne okozzanak balesetet

-

barkácsoláshoz különféle anyagok és változatos eszközök álljanak rendelkezésre

-

legyen mozgásos játékszer a csoportszobában is

Tudatosan neveljük a gyerekeket arra, hogy a játékszereket sokoldalúan használják fel. Elismeréssel, dicsérettel ösztönözzük őket, ha egy-egy játékszert ötletesen használnak. Így fejleszthető a gyermekek alkotó gondolkodása. A játékszerek szabad használata közben is megköveteljük a szabályok betartását: Ne rongálják a játékszereket, kérjék el egymástól, köszönjék meg, a játék befejezése után rakják a helyére. A 3-4 éves korosztály számára egy-egy játékszerből többet biztosítunk, mert a kicsik játéka tárgyhoz kötött. A kész játékszerek mellett gondoskodunk a félkész- és szimbolikus eszközökről, a kellékek gazdag választékáról. Kártyák, társasjátékok, logikai, értelem- és mozgásfejlesztő játékokkal bővítjük a választékot a gyerekek számára. Arra

33

ösztönözzük a nagyobb gyermekeket, hogy önállóan is képesek legyenek játékszert készíteni természetes anyagokból.

A/5. Közös élményszerzési lehetőségek nyújtása

A csoport játékának megfigyelése alapján felmérjük, milyen élményekre van szüksége a csoportnak. Az élmények gazdagítják a játék témáját, legalább olyan fontos szerepe van, mint a játékeszközöknek. Az élmények feldolgozása nem mindig következik be azonnal. Minél több élményben van részük, annál gazdagabb a választásra a lehetőség. Az élmények eljátszásához biztosítjuk az eszközöket, de ezek felhasználása önkéntes és szabadon választott. A spontán élményszerzés is nagyon fontos, erre nagy figyelmet fordítunk. A lényeg, hogy élményeiket tevékenységben éljék meg.

Az óvodapedagógus, támogató szerepe a játék irányításában

Feladatunk a feltételek biztosítása, a gyerekek önállóságra törekvésének támogatása, a szabadság biztosítása a tevékenységek végzése közben. Összhangba hozzuk a feltételeket a gyermekek játékigényével, érdeklődésével, a csoport fejlettségi szintjével. A játék folyamata a gyermekek tevékenysége, a szerepeket saját elképzeléseik szerint önállóan vállalják, és a feltételekhez igazodó tartalommal töltik meg. Ezen a téren szabadságot nyújtunk számukra, így nem sértjük a játék spontaneitását, növeljük a gyermekek önállóságát, kezdeményezését, alkotó útkeresését. A gyermekek játéka szüntelenül változó tevékenység, ez érvényes a játék irányítására is. Az óvodapedagógus szubjektív adottságai nagymértékben meghatározzák a játék alakulását. Nagyfokú empátiás képességekkel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy megértsük a gyerekek játékát, elfogadjunk furcsa játékhelyzeteket is. A gyerekek kettős tudattal élik át, hogy a játékban sok minden lehet, ami a valóságban másképpen van, segítjük, támogatjuk elképzeléseik megvalósítását. Személyes példaadással növeljük a gyerekek alkotókedvét, aktivitását. A gyermekeknek szükségük van óvónőjük jelenlétére játék közben. Elismerésével,

34

figyelmével, mosolyával, pozitív hatással van a játék alakulására. Így kaphat szerepet a metakommunikáció a játék irányításában. A játék folyamatos megfigyelése közben megismerjük a gyerekek személyiségét. A játék tükrözi azt, ha a gyermekkel valamilyen baj van. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekkel egyénileg foglalkozunk, bekapcsolódunk játékába, együtt játszunk, sikerélményhez juttatjuk, a játék segítségével zárkóztatjuk fel. Mindig arra törekszünk, hogy a gyerekek a saját képességeikhez mérten fejlődjenek. Játékirányításunk alapja a gyermek megismerése, segítése az önmegvalósításban. Szükség van közvetlen játékirányításra is, amelyet mindig az adott helyzet és a gyermekek személyes igénye dönt el.

Óvodapedagógusaink sokszor játszanak a 3-4 éves korú gyermekekkel együtt, mert ebben az életkorban érzelmileg nagyon kötődnek a felnőttekhez. Az együttjátszás alkalmával megtanulják a játékeszközökkel való bánásmódot, szokásokat,

szabályokat

sajátítanak

el.

Azonban

fokozatosan

fejlesztjük

önállóságukat, támogatjuk kezdeményezéseiket, egymás közötti kapcsolataikat. Így 6-7 éves korukra elérjük, hogy nagyon elmélyülten, tartalmasan tudjanak játszani felnőtt irányítása nélkül is. A szabadjáték sokoldalúan fejleszti a gyerekek személyiségét, önállóságát, kezdeményezőkészségét, helyzetfelismerését, találékonyságát, konfliktusmegoldó képességét. Napközben a legtöbb időt a szabad játékhoz biztosítjuk, mely azonban nem jelentheti a gyerekek magára hagyását. Ahhoz, hogy a gyerekek önállóan, aktívan és jól tudjanak játszani, az óvodapedagógus nagyon tudatos, átgondolt pedagógiai munkájára van szükség.

A játékfajták megjelenési szintjei és a részképességek mozgásban való fejlesztésének fokozatai:

3-4 éves korban Ebben az életkorban biztosítjuk a gyakorló játékhoz a megfelelő mozgásteret és azokat a játékszereket, amelyek alkalmasak a mozgásigény és a

35

manipulációs vágy kielégítésére. Eszköz- és anyagigényes, ezért nagyobb mennyiségű játékszerre van szükség. A gyakorlójáték keretei között már kialakulnak a szerepjáték elemei is. Ebben a korban a gyerekek képesek olyan események eljátszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak, amelyekben a résztvevők különböző jellegzetes műveleteket végeznek. Azonban még többnyire egyedül vagy egymás mellett játszanak. Rendszeresen bábozunk, példánk hatására képesek lesznek rövid mondókákat és éneket elbábozni. Bekapcsolódhatnak

az

óvodapedagógus

barkácsolásába,

eközben

új

eszközökkel, anyagokkal ismerkedhetnek, segítenek egyszerűbb technikákkal. A konstruáló játék a gyakorlójáték egy-egy mozzanatának funkcióval ellátott eleme. A gyerekek élvezik az összerakosgatás, a szerkesztés örömét. A szabályjátékok egyszerűbb fajtáival ismerkednek, nincs bennük különösebb kötöttség és nem szükséges hozzá az egész csoporttal való együttműködés sem. Mindezek által fejlődik nagymozgásuk, finommotorikájuk és egyensúlyérzékük, észlelésük, verbális képességük, szabálytudatuk.

4 – 5 éves korban Ebben az életkorban a szerepjáték kerül előtérbe, kialakul a társakkal játszás igénye. Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való kötődés. A magukra vállat szerepekben próbálják eljátszani a valóság lényeges mozzanatait. A játékszereket elképzeléseik alapján változatosan használják fel a játék céljának megfelelően. A bábozás, a dramatizálás is kedvelt eleme a játékoknak. Énekelnek, verselnek, kitalált történetet képesek eljátszani. Ismerkednek a barkácsolás anyagaival és eszközeivel, a játék részévé válik ez a tevékenység. Megjelennek az értelemfejlesztő

szabályjátékok.

Mindezek

által

fejlődik

nagymozgásuk,

finommotorikájuk, testséma érzetük, interszenzoros koordinációjuk, figyelmük, szabálytudatuk, verbális képességeik, toleranciájuk, önkifejezésük, képzelőerejük.

36

5-6-7 éves korban Szerepjátékuk

hosszantartó,

ötletgazdag.

A

gyerekek

megértik

és

elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Tudnak vezetni, és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Megfelelő tapasztalatok

és élmények

birtokában önállóak a

játék

előzetes

közös

tervezésében, a szerepek kiosztásában, a játékszerek és az eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós kapcsolat alakul ki. A barkácsolás a szerepjáték természetes alkotórészévé válik. A gyerekek az évszakoknak, ünnepeknek, a játéktémának megfelelően készítenek apróbb tárgyakat

és

kiegészítő

játékeszközöket.

Közösen

alkotnak

matematikai,

környezetismereti, stb. társasjátékokat. Maguk is kezdeményezik önállóan választott tevékenységnek a barkácsolást. Gyakran készítenek a mesékhez bábokat, fejdíszeket. Bábozás és dramatizálás alkalmával a szerepeket önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötleteikkel bővítik. A mesealakok mellett kedveltek a hétköznapi élet figurái is, amelyek saját élményeik eljátszására alkalmasak. Az építés, a konstruálás a szerepjáték részévé válik. Élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek. Képesek igényesebb, bonyolultabb alkotásokra, a bonyolult játékeszközök kezelésére. Alkotásaikat önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és változatosan építik össze a különböző elemeket és anyagokat. A mozgásos szabályjátékok mellett fontos szerepet kapnak az értelmi képességet fejlesztő játékok (társasjátékok, kártyajátékok, nyelvi játékok, logikai játékok). A szabályjátékokat szívesen levezetik, önállóan is találnak ki szabályokat. A szabályokat betartják és figyelmeztetik egymást ezek betartására. Mindezek által fejlődik nagymozgásuk, finommotorikájuk, testsémájuk, térbeli tájékozódó képességük, észlelésük, logikus gondolkodásuk, szabálytudatuk, figyelmük, toleranciájuk, empátiájuk, önfegyelmük, önkifejezésük.

Játék az udvaron Napirendünket

úgy

szervezzük,

hogy

a

gyerekek

az

időjárásnak

megfelelően minél több időt tartózkodjanak a szabadban. Folyamatosan figyelünk

37

arra, hogy az udvar berendezése és a játékeszközök esztétikusak és balesetmentesek legyenek, a gyerekek részére legyen megfelelő hely a mozgásos és a nyugodtabb játéktevékenységhez is. (pl. rajz, festés, barkácsolás) Nyáron a fürdésre és a pancsolásra is legyen lehetőség. A gyermekek mozgásfejlesztésére optimális alkalom adódik az udvaron. Megismertetjük őket életkoruknak megfelelő mozgásos szabályjátékokkal, melyet később önmaguk önállóan is kezdeményezhetnek.

Azonban figyelembe kell

venni, hogy az udvari játék a gyermekek önkéntes, szabadon választott tevékenysége. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden egyes gyermek szabadon válassza meg játéktevékenységét.

Óvodapedagógus feladatai a játék folyamatában:

-

szokások, szabályok kialakítása

-

a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára

-

a biztonságos játék feltételeinek megteremtése

-

balesetveszélyes helyzetek kiküszöbölése

-

változatos játékeszközök biztosítása (tornaszerek, karikák, ugráló kötelek, labdák, homokozó játékok stb.)

-

az eszközök válogatása a gyerekek érdeklődésének és az évszaknak megfelelően történjék

-

a

játéktevékenységben

az

udvarias

magatartásformák

és

az

együttműködés szabályainak alakítása -

ötletek,

lehetőségek,

helyzetek

teremtése

a

sokszínű

játék

kialakításához -

a gyerekek játékának figyelemmel kísérése, ha szükséges impulzusok adása

-

az óvodapedagógus nagyfokú empátiás képességgel rendelkezzen, hagyja a gyerekeket szabadon, önállóan játszani

-

az

óvodapedagógus

játéktámogató

szerepében

érvényesüljön

a

tapintat, hagyja a gyerekek elképzelését érvényesülni, amikor viszont igénylik, tudjon a gyermekek játszótársává válni

38

-

elmélyült, nyugodt játék esetében az óvodapedagógus szemlélő, játékot követő szerepet valósíthat meg

-

a párhuzamosan végezhető tevékenységekhez gazdag, sokszínű tevékenységek lehetőségének felkínálása a gyerekek számára

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére − A gyermekek mozgása folyamatos, nagy- és finommozgásai megfelelően koordináltak, finommozgásai pontosak − Képesek együttműködésre, alkalmazkodásra,

kapcsolatteremtésre,

empátiára a társaik iránt − A sikereknek örülnek, a kudarcokat elviselik − A játék közben felmerülő problémákat önállóan megoldják − Társakkal játszanak, a kapcsolatteremtésben aktívak − Alkalmazkodnak társaikhoz, képesek együttműködésre, megegyezésre, konfliktus megoldására − Pontosan idézik fel az észlelt jelenségeket − A játékban kitartóak, önállóak − Beszédük érthető, gazdag szókinccsel rendelkeznek, metakommunikációs jelzéseket használnak − Elemi összefüggéseket, következtetéseket felismernek − Szándékos figyelem jellemzi őket, a felidézésük pontos − Ok-okozati összefüggéseket felismernek − Megértik és betartják a szabályokat − Részt vesznek értelemfejlesztő játékban, és szabályjátékokban − Eredeti ötletekkel rendelkeznek SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG

Célunk: A gyermek tudjon gazdálkodni és szabadon tevékenykedni az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel.

39

Feladatunk: -

Mozgás- és tevékenységi tér biztosítása

-

A választásra felkínált tevékenységi körök lehetőség szerinti bővítése

-

Elősegíteni

különböző

eszközökkel,

módszerekkel

a

gyermek

fantáziájának fejlődését -

Egyéni képességek fejlesztése

-

Törekedni a gyermek egyéni kéréseinek teljesítése

A gyerekek számára délelőtti és délutáni játék időben biztosítjuk a szabad tevékenység választását. A

választásra

felkínált

tevékenységek

listáját

folyamatosan

bővítjük

a

lehetőségeknek és a gyermekek igényeinek, fejlettségének megfelelően.

B. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tanulás áthatja a gyermek valamennyi tevékenységét, hiszen mindazt tudni szeretné, amit a környezetében lát, hall, tapasztal. Leginkább a játékban mérhetjük le, hogy a szerepek, cselekvések, mozgások, viselkedések milyen módon alakítják személyiségét, amely elsősorban a tanulás eredménye.

A játék és a tanulás óvodáskorban összekapcsolódik. A játéknak és a tanulásnak igen szoros a kapcsolata. 3-7 éves korban a spontán játék a tanulás legmegfelelőbb formája. A leghatékonyabb tanulás a játékvágy által motivált folyamatban van. Ezekre az indítékokra kell építeni a tanulást, melyek később a tudatos kötelezően végzendő tevékenységekhez szükségesek. Minden tevékenység magában hordozza a tanulást, így az óvodai nap minden pillanata alkalmas a tanulásra.

Lehetséges tanulási formák óvodánkban

-

utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás

-

szokások alakítása

40

-

a spontán játékos tapasztalatszerzés

-

gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

-

probléma- és feladatmegoldás

-

az

óvodapedagógus

által

kezdeményezett

kötetlen

vagy

kötött

foglalkozások

Tanulási folyamat szervezésének elvei

Élményt jelentsen, és sikerélmény forrása legyen. A gyerekek önként vegyenek részt benne. Így jutnak el a megismerés élményének átélése közben a nehézségek, konfliktusok, kudarcok leküzdéséig, a siker érdekében az akarat megvalósításáig. A tanulás tartalmi lehetőségeire az óvodapedagógus előre készül, de hogy folyamatában milyen ütemben és mélységig kerül sor az ismeretek bővítésére, azt a gyerekek közreműködésével létrejött helyzet dönti el. Nagy szerepet kap az utánzásos tanulás. Ennek alapvető feltétele az óvónő és a gyermek együttes tevékenysége. Az ismereteket minőségében alaposabban és sokoldalúbban kell a gyerekek részére közvetíteni. Sok ismétlést és gyakorlási alkalmat adunk a gyermekek részére. A tevékenységekben megvalósuló tanulás folyamatában mindig a gyerekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, élményére, aktivitására építünk, törekszünk a figyelem felkeltésére és ébrentartására is. A tapasztalatszerzést a lehetőségekhez képest természetes környezetben szervezzük. (udvar, séta, kirándulás, stb.) Előtérbe kerül a komplexitás elve, mivel a gyerekek a világot komplex módon tapasztalják. A művészeti tevékenységek kínálják a legtermészetesebb módon a komplexitás lehetőségét, hiszen az önkifejezések eszközeiként is egymástól elválaszthatatlan egységben jelentkeznek. Óvodánkban kiemelt figyelmet fordítunk a művészeti tevékenységekre. A tevékenységekben megvalósuló tanulás folyamatában az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen készül a gyerekek egyéni és differenciált fejlesztésére.

41

Ez a feladat nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel.

A tevékenységben megvalósuló tanulás szervezeti formái A szervezett tanulás formái kötetlen és kötött foglalkozások. Mindkettőben érvényesül, a nevelői céltudatosság és tervszerűség. Fontos a spontán tevékenység és az óvodapedagógus által irányított tevékenység megfelelő arányának megválasztása.

Kötetlen szervezeti forma A 3-7 éves korosztály számára a legalkalmasabb tevékenységi keret. A kötetlen szervezeti forma valamennyi korcsoportban a tanulási tevékenység egyik alapformája. Az időpont megválasztása nem zavarhatja meg a kialakult játékot. Kötetlen az elhelyezkedés is. . Kötött szervezeti forma

A kötött szervezés más magatartást igényel a gyerekektől. Részvételük nem csak a szándéktól, hanem a kitűzött feladattól is függ. Játékosak, élményt nyújtóak legyenek, oldott légkörben való cselekvés jellemezze, melyek elősegítil -

az önfegyelem,

-

a szándékos figyelem,

-

a kitartás,

-

a feladattudat kialakulását,

-

megteremtik a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételeit.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás szervezett munkaformái: Egyéni: a gyermekek lehetőleg a saját elképzelésük szerint, saját eszközeikkel önállóan oldják meg a feladatokat.

42

Páros: társukkal együttműködve egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. Mikrocsoportos: társaikkal együttműködve, egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. 5-6-7 éves korban alakítjuk ki a gyerekekben a mikrocsoportos munkaformához szükséges fegyelmet, az önálló feladatvégzés képességét, a halk beszédet és szükség szerint a türelmes várakozást. Frontális: óvodapedagógusra, társakra figyelve a csoport együtt oldja meg a feladatokat. A tanuláshoz felhasznált eszközök kiválasztásánál tudatosan törekszünk arra, hogy az érdeklődésre, aktivitásra, a gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban rejlő akadály felismerésére és megoldására ösztönözzék a gyermeket.

Alapelvek a tevékenységben megvalósuló folyamatok értékeléséhez:

A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért arra törekszünk, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A gyermekek tényleges, jó cselekedetét, tettét emeljük ki. Alkalmazzuk a differenciált, árnyalt értékelést, a jutalmazás sokféle módszerét: simogatást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. A tanulási szokásokat próbáljuk úgy kialakítani, hogy egy gesztus, tekintet, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez megfelelően szervezzük a tanulási folyamatot, amelyek értékelésénél alapelv a differenciált értékelés.

Óvodapedagógus feladatai: -

értelmi

képességek

fejlesztése

emlékezet, képzelet, gondolkodás),

43

(érzékelés,

észlelés,

figyelem,

-

a

gyermek

megismerési

vágyának,

kíváncsiságának

sokoldalú

érdeklődésének kielégítése, -

lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömét,

-

a

gyermekek

egyéni

érdeklődésének

megfelelő

tevékenységek

biztosítása, feladattudatának fejlesztése, -

az egyéni képességekhez mért fejlesztő játékainkkal a játékos tanulás segítése, a differenciált fejlesztés megvalósítása,

-

olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti,

-

a

kiemelt

figyelmet

igénylő

gyermekek

tanulási

képességeinek

fejlesztése, felzárkóztatása, hátrányaik kompenzálása,

C. TÁRSAS TEVÉKENYSÉG, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

A szocializáció a közösség normáihoz történő alkalmazkodás folyamata, "… mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely hasznossá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak hasznos tagjaivá váljanak…" /Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs autonómia/

Célunk: A gyermekek kooperációs és kommunikációs képességeinek fejlesztése a társadalmi gyakorlatra való fejlesztés, életre nevelés. A

szükségletek

felismerésén

túl

olyan

tulajdonságok,

képességek,

készségek formálása, mellyel a gyermekek részvétele a mindennapi életben, gyorsabbá válik.

Feladatunk: -

biztonságos,

szeretetteljes,

nyugodt,

félelemmentes

óvodai

mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyerekek

44

közötti, valamint a gyerekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre -

elsősorban a pozitív megnyilvánulások kiemelése, megerősítése

-

az átjárhatóságból adódóan a gyermekek más csoportokkal való kapcsolat felvételének biztosítása

-

a problémamegoldás, a konfliktusok kezelése

-

együttjátszás, együttműködés, együttdolgozás közben a demokratikus szabályok betartásával a közösségi együttélés szabályainak alakítása, a viselkedési szokások kialakítása, a csoport közösséggé formálása

-

állandó értékrendben nevelődjenek a gyermekek

-

közös élményeken alapuló pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt között az óvodába lépés első napjától az óvodáskor végéig

-

a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség,

figyelmesség,

különbözőség

iránti

megértés)

viselkedéskultúrájának fejlesztésében a felnőttek modellszerepének hangsúlyozása

A szocializáció a családban kezdődik és az óvodában folytatódik a közösségi nevelés keretein belül. Az óvodai közösségi nevelés tehát a családi nevelésre alapul. Az óvoda nem átveszi a nevelés feladatát, csupán lényeges elemekkel (pl. közösségi magatartásformák) kiegészítve, segíti a gyermek személyiségfejlődését.

Erősíti

a

család

pozitív

hatásait,

tompítja

annak

negatívumait. Ezt csak a családdal szorosan együttműködve, derűs, vidám közösségen belül tudja megvalósítani. A közösségi nevelés az óvodai élet minden területén folyamatosan megvalósul, minden pillanatban zajló fejlődési folyamat, melyet az óvónő átgondolt, tudatos, tervezett módon létrehozott nevelési helyzetekkel valósít meg, melyhez a pedagógus, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot megértő és pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi. Az óvodapedagógus és a munkáját segítők feladata a közvetlen testiérzelmi kapcsolat megteremtésén, a példamutatáson kívül a csoport közös

45

életének

megszervezése,

a

szokás-

és

szabályrendszernek

a

gyermek

fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása. A

kisgyermekek

óvodába

kerülésekor

viselkedésnormáik

nincsenek

arányban a társak utáni vággyal, így a gyermekek közötti kapcsolat kezdetben kisebb érzelmi töltésű (én-centrikus szemlélet). A társas együttlét során azonban fokozatosan elsajátítják az együttélés szabályait, megtanulják tiszteletben tartani mások igényeit, eltérõ külső- és belső tulajdonságait. A közösségen belül viszonyítják magukat másokhoz, alakul belső értékrendjük, helyes önértékelésük. A közösségi nevelés úgy hatékony, ha a csoport minden tagjának komfortérzete megfelelő. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis az értelmes szeretetet. Közösségi nevelésünkben kiemelkedő szerepe van a kooperációs képesség, a kommunikáció és a konfliktusmegoldó képesség fejlesztésének, mivel ezen képességek kialakulásának intenzív szakasza éppen az óvodás korra tehető. Mindezen tulajdonságok kialakításához nagy segítséget nyújt a dramatikus játék. A közösségi nevelésnek másik fontos módszere, eszköze a hagyományok ápolása, továbbadása. Hagyományos ünnepeink, közös tevékenységeink, az együttesen megélt élmények öröme, fegyelmező ereje, személyiségalakító hatása által segítik céljaink elérését. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, segítjük abban, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

D. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉG

Célunk: A

gyermeki

munka

megszerettetésén

keresztül

olyan

készségek,

tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, felelősségvállalását, a későbbi felnőtt életben a munkához való viszonyt.

46

Feladatunk: Különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, szervezése és a szükséges feltételek biztosítása.

A munkajellegű feladatok elvégzése az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a gyerekek tevékenységének egészét. Komplex személyiség fejlesztő hatása által, olyan magatartási formákat alakíthatunk ki, melyekkel megalapozzuk a későbbi felnőtt életben a munkához való viszonyt. A munkavégzés közben újabb és újabb problémahelyzet elé kerülnek, melyek megoldása során fejlődik gondolkodásuk, érzékelésük, tapasztalatokat gyűjtenek, ügyesedik mozgásuk. Ilyenek az önállósodást segítő tevékenységek: az elvállalt naposi munka, kertünk, csoportszobánk növényeinek gondozása, csoportszobánk díszítése, tisztaságának, rendjének – mint mások munkájának – megbecsülése, apróbb alkalmi megbízatások vállalása és teljesítése.

Alapja a gyermek tevékenységi vágya, utánzó hajlama. Az óvodapedagógussal közösen, önkéntesen folytatott tevékenységből - a fokozatos önállósodás folyamán - alakul ki a feladatvégzés. Ha a munkajellegű feladatok elvégzése örömteli, sikert hozó tevékenység, akkor a gyerek a saját személyével kapcsolatos feladatok elvégzésétől fokozatosan eljut addig, hogy a közösségért is szívesen vállal feladatot.

Rendszeres, folyamatos munkajellegű tevékenységek

Önkiszolgálás -

a gyermek saját személye körüli, önmagukkal kapcsolatos feladatok ellátása, mely tevékenység az óvodáskor végére természetessé válik (testápolás, öltözködés, étkezés)

47

A környezet rendjének megőrzése -

játékok, bútorok, foglalkozási eszközök esztétikus elhelyezése, nemcsak önkiszolgálás, hanem közösségért végzett munka is (terem díszítése, átrendezése az igényeknek megfelelően)

Alkalomszerű munkák - apróbb megbízatások elvégzése -

egyszerű feladatok elvégzése, üzenetek átadása, kisebb gyerekek segítése, olyan alkalmi feladatok, amelyekhez otthoni előkészületekre van szükség

Naposi munkák -

4-5 éves korukra éretté válnak ennek a munkának az elvégzésére az esztétikus eszközökkel (naposkötény, napostábla) motiváljuk őket. A csoport, illetve az egyéni fejlettségtől függően bővítjük a feladatokat. Pl.: asztali seprű, asztaltörlő kendő használata, fogkrém kiosztása. Ezek a munkák feladattudatot feltételeznek.

Növény- és állatgondozás -

óvodáinkban nagyszerű lehetőségek nyílnak a növények és állatok gondozására, (öntözés, csíráztatás, őszi munkák, fák ültetése, állatok etetése, gondozása, védelme)

-

óvják a környezetükben lévő növényeket , érzékeljék az emberi gondoskodás fontosságát

A gyermeki munka feltételei -

a nyugodt légkör biztosítása

-

játékosság

-

megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása

-

megfelelő hely és idő a munka elvégzéséhez

-

elegendő munkalehetőség

-

biztonsági feltételek megteremtése, a baleset, sérülés megelőzésére

-

a tevékenységek folyamatának ismertetése, segítségnyújtás

48

Óvodapedagógus feladatai: -

a munkafajták fokozatos bevezetése

-

a munka értékelése

-

a megfelelő feladatok kiválasztása

-

minden gyereknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy önkéntesen, önállóan, képességeinek megfelelően végezhesse el az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munka jellegű feladatot.

6. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

A komplex foglalkozások lényege: -

komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyerek szintjén

-

a foglalkozásokat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi

-

a foglalkozáson

tudatosan

és tervszerűen

integráljuk

az adott

problémához tartozó ismereteket

A témakörök keretét az évszakok adják. Az évszakokhoz rendeljük a növény- és állatvilág, az ember és környezete, a hagyományok témaköreit. Kiemeljük a helyi sajátosságok megjelenítését, azokat az ismereteket közelítjük és mélyítjük, amelyekről a közvetlen környezetükben konkrét tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek. Alkalmanként a gyerekek életterétől távol álló témákról is nyújtunk ismereteket a gyermekek érdeklődése, ötlete alapján.

1. Anyanyelvi képességek fejlesztése

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységiforma keretében megvalósuló feladat, a nevelőtevékenység egészében jelen van.

49

Célunk: Minden feladatot, tevékenységet áthatva segítse a gyermek önbizalmának kifejlődését, kifejezőképességét, szociális kapcsolatainak kialakítását és segítse elő a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését.

Feladatunk: -

helyes példaadással és szabályközvetítéssel a tiszta és szép beszéd, mely mintát nyújt és ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre

-

a

gyerek

anyanyelvi

fejlettségét

kísérje

figyelemmel,

fontos

a

beszédhibák felismerése, és kiszűrése -

képessé tenni a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni

-

a gyermek folyamatos szókincsének bővítése

-

kérdéseinkkel ösztönözzük beszédre a gyermeket

A nyelvi-, kommunikációs nevelés az óvodai élet egészét, minden tevékenységformáját átható és átszövő feladat. Ideális esetben az anyanyelvi nevelés a családban kezdődik. Csak a családi háttérrel

összefonódva

képes

az

intézményes

nevelés

a

kommunikáció

eredményes fejlesztésére. A nyelvi-, kommunikációs nevelés egységes, megbonthatatlan folyamat, mely

magában

foglalja

a

gondolkodás

tartalmát

és

annak

akusztikus

megjelenítését is. A fő feladatkörök szétválaszthatók ugyan, de gyakorlati fejlesztésük csak együtt, egységesen végezhető el. Az elemi nyelvi résztevékenységeket és fejlesztő gyakorlatokat beépítjük a gyermekek napi nyelvhasználatába, az élőbeszéd, a szövegalkotás természetes folyamatába. Az anyanyelvi nevelés magában foglalja a nyelvi (verbális) és a nem nyelvi (nonverbális) kommunikációt. A nyelvi formák a társas kapcsolatokban, a tevékenységek végzése közben, a gondolkodásban, a tájékozódásban betöltött, egyre

magasabb

rendűvé

váló

funkciók

differenciálódnak.

50

alapján

gazdagodnak

és

Az óvodában alakítjuk ki a nyelvi érintkezés alapvető formáit, fokozatosan kapcsoljuk be a beszédet a gyermekek tájékozódó, gondolkodó és gyakorlati tevékenységének irányításába. Akkor leszünk igazán eredményesek, ha a gyermek

részese

a

cselekvésnek,

ha

látja

az

események

menetét,

összefüggéseit, ha a beszéd tartalma élményszerű a számára. A felnőttek társas kapcsolatainak játékos utánzása ugyancsak élményforrás a beszédkészség fejlesztéséhez. Az óvodában olyan szituációkat hozunk létre, amelyeket a gyermek megfigyelhet, ismereteket szerezhet, újdonságokat fedezhet fel, ezekről beszélhet, kérdéseket tehet fel. A kérdések soha ne maradjanak válasz nélkül! Óvodapedagógusaink feladata, hogy állandó kapcsolatot teremtsen a beszéd, a szemlélet és a cselekvés között.

2. A külső világ tevékeny megismerése

2/A. Matematika

Célunk: Játékélethelyzetek

és

szabadidőben,

felismerése,

kezdeményezéseken

megteremtése,

melyek

olyan

szituációk,

matematikai

tartalmat

hordoznak, s alkalmassá teszik a gyereket olyan részképességek, gondolkodási műveletek elsajátítására, melyekre a mindennapi életben szüksége lesz.

Feladatunk: -

olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

-

a különböző matematikai jellegű tapasztalatokkal, ismeretekkel segítjük a gyermek eligazodását, tájékozódását a világban.

51

-

az

értelmi

képességek

gondolkodásának

fejlesztésével

alakításával

segítjük

a az

gyermekek iskolai

logikus

életre

való

felkészülést.

Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekek mindennapi tevékenységük során, szerezzenek minél több matematikai ismeretet. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokában jut a gyermek. Megismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakítjuk ítélőképességüket, fejlesztjük tér, sík, mennyiség fogalmukat. A matematikai megismerő és a problémamegoldó tevékenység, a rácsodálkozás öröme élményt jelent a gyermekek számára. Ezáltal fejlődik gondolkodásuk, kreativitásuk, képzeletük, emlékezetük. A matematikai tevékenységek útján is fejlődik a gyermekek közösségi érzése. Átélik a másik gyermek sikerét, örömét, segítenek egymásnak. Így fejlődik a gyermekek önbecsülése, önbizalma. Eredményes és sikeres matematikai nevelés hatására a gyermekek szívesen, és örömmel vesznek részt a matematikai tevékenységben a sikerélmény motiváló ereje révén. A gyermeket a valóság megismerésére, a problémák meglátására, és megoldására neveljük. Nagyon fontosak az érzékelést - észlelést fejlesztő játékok, mivel az óvodás gyermek számára a környezetből annyi ismerhető meg, amennyi az érzékszerveikkel felfogható. Az értelemfejlesztő játékokat sikeresen alkalmazzuk a matematikai nevelésben, melyek fejlesztik a gyermekek gondolkodását, figyelmét, képzeletét, és kreativitását. A gyermekek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szereznek a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonyuk alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulják azok védelmét, az értékek megőrzését.

52

2/B. Természet – társadalom – ember

"A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk" /Gerald Durrall/

Célunk: A

gyermeket

körülvevő

természeti

és

társadalmi

környezetből

megismertetni mindazt, ami életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten megérthető és hasznosítható. Megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető és összefüggő.

Feladatunk: − olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több spontán és szervezett tapasztalat megszerzését a természetben és társadalomban − biztosítani annak feltételét, hogy az óvodában élősarok konyha- és/vagy virágoskert működjék, ha a lehetőség adott, kisállatot is tartsunk − alkalom, hely, idő, eszköz és lehetőség biztosítása a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedéshez − a környezet értékeinek megbecsülésére nevelés A külső világ megismerésének elsődleges forrása a természet és a társadalmi valóság. A gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ ismerete lehetőséget ad arra, hogy biztonságosan mozogjon környezetében. Önálló megfigyelések, tapasztalatszerzések révén egységben ismeri meg a természetben végbemenő folyamatokat és összefüggéseket. A gyermek olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a

53

tevékenységben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. "A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elõ, hogy a gyermek rácsodálkozhasson a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt." (O.N.O.A.P. 1996. 7. oldal) A séták, kirándulások az óvodaudvaron és az óvodán kívül, vagy az élősarokban végzett tevékenységek tapasztalási lehetőségeket kínálnak a gyermeknek. Az egészséges életmód és a környezet megismerésére nevelés szorosan összekapcsolható feladat, amely együttesen kihat a gyermek testi-lelki egészségére. A „születéstől a felnőtt korig” témakör magában foglalja a testápolástól a közlekedésig a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermeknek támpontot nyújthat a környezetében lévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -

szűkebb és tágabb környezetüket ismerik, biztonságban érzik abban magukat

-

kérdésre be tudnak mutatkozni, szüleik nevét, lakcímüket meg tudják mondani

-

ismerik a környezetükben élő állatokat, növényeket, ismerik a róluk való gondoskodást

-

kialakult

fogalomkörük

az

emberek,

állatok,

növények

világáról

életkoruknak elvárható szinten -

felismernek környezetükben lévő matematikai összefüggéseket

-

matematikai fogalmaik a számosság tekintetében is kialakulnak

-

ismerik lakóhelyük nevezetességeit, emlékképeik alakulnak a művészeti alkotásokról, ismerik a múzeumlátogatás magatartási szokásait

-

kialakul igényük az esztétikus természeti környezet megóvására

54

2/C. Környezettudatos nevelés „Amit hallok elfelejtem, amit látok arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom is…” /keleti bölcs/

Nevelésfilozófiánk:

Napjaink aktuális problémája Földünk szennyezettsége és környezeti állapota, amely szükségessé teszi a környezetért felelős életvitel elősegítését, a környezettudatos magatartás kialakítását. Fontos feladatunk, hogy óvjuk, védjük, szépítsük életterünket. Ezért óvodás gyermekeinket tudatosan úgy neveljük, hogy eszükkel értsék, szívükkel érezzék ennek fontosságát. Az óvodai környezeti nevelés egész életen át tartó, alapozó jellegű folyamat, mely magában foglalja a gyermek egész személyiségének fejlesztését, környezetkultúrájának, környezettudatos szemléletének, viselkedésének, életvitelének, gondolkodásának alakítását. A környezeti kultúrával kapcsolatos alapvető szokások, „attitűdök” már egészen kis korban kialakulnak, melyben meghatározó szerepe van a családnak.

Célunk, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd tevékenységében, döntéseiben érvényesíteni a megszerzett környezettudatos szemléletet és ismeretanyagot. Az utánzásos tanulás során a gyermekek sajátítsák el a környezetkímélő és környezetvédő magatartást, amely beépül személyiségükbe. Tevékeny felnőttekké váljanak, akik kreatív problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a társadalomban, vállalják a felelősséget egyéni és közös tetteikért, képesek lesznek a természetes és épített környezettel való harmonikus együttélésre.

Az óvodapedagógus feladatai a környezetvédelem, környezettudatos nevelés területén:

Az óvodában a tudatos, tervezett környezeti nevelés a gyermek legfőbb tevékenységformájából, a játékból indul. A közvetlen tapasztalatszerzést meghatározzák helyi adottságaink, lehetőségeink. Az óvodapedagógus feladata, hogy

55

olyan élményszerű, változatos, felfedező jellegű tevékenységeket szervezzen, melyek formálják a gyermekek személyiségét, szokásait, a természethez fűződő pozitív érzelmi viszonyát. Általuk tapasztalatokat szereznek, melyek ismeretekké, majd egész életre szóló tudássá válnak. A csoportszobákban kialakított természetsarkok által becsempésszük a természet kicsiny darabját - akvárium, terrárium, zöld sarok – ahol együtt csíráztatjuk, hajtatjuk, gondozzuk a növényeket. Az udvaron kialakított kis konyhakertünkben a növények gondozása közben figyelhetik fejlődésüket, még több tapasztalatot, ismeretet szerezhetnek. A tudatos tervezésnél az óvodás gyermek tapasztalataira, életkori sajátosságaira, kíváncsiságára, tevékenységvágyára, utánzási kedvére, érzelmeire alapozunk. Az óvodapedagógus alakítsa ki azt az ökológiai szemléletet, hogy „…a természetben mindenre szükség van, nincsenek hasznos és káros élőlények…” A környezetvédő magatartás kötődik a „fényes” (jeles) napokhoz, de nem korlátozódik azokra, folyamatos, ott van a mindennapok tevékenységében.

A környezetvédelem, környezettudatos nevelés területei:  szelektív hulladékgyűjtés, hulladék-gazdálkodás, újrahasznosítás  takarékoskodás az energiával: vízzel, villannyal (Víz napja: március 22., a Föld napja: április 22.  dísznövények, gyógynövények, konyhakert gondozása, biogazdálkodás, komposztálás (Madarak és fák napja: május 10.)  állatok gondozása (halak, teknősök, botsáskák, Állatok napja: október 4., Defou, az „örökbefogadott” szíriai barna medve meglátogatása az Állatkertben, életének figyelemmel kísérése )  élő és élettelen „kincsek” gyűjtése (termések, levelek, kavicsok, magvak, tollak)

56

3. Művészeti tevékenységek

Minden gyermek csodálatos lehetőségek tárháza. Milyen képességei bontakoznak ki hatéves kora előtt, ez a nagy kérdés. Éneklés, versmondás, táncolás, mesehallgatás, rajzolás, barkácsolás, festés, agyagozás, a környezet esztétikája, minden hozzátartozik óvodásaink életéhez. Sokoldalú lehetőségek adásával tevékenységek során fejlődnek képességeik. A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben, vagy a szabadidőben egyaránt gyakorolhatnak a gyermekek.

Célunk: Minden gyermek számára esztétikai élmény közvetítése. Tudjanak a művészeti tevékenységek valamelyikével önmaguknak vagy környezetük számára örömet adni, érzéseiket, gondolataikat, vágyaikat a tevékenységeken keresztül kifejezésre juttatni.

3/A. Mesélés - verselés - dramatizálás - bábozás

A mese, vers ősi forrása az anyanyelvnek, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetítenek a gyermekeknek. A mese és vers a ráfordított idõ és gyakoriság tekintetében túlnő egy foglalkozási ág keretein. A gyerekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége, a kicsinyek szellemi szükségleteinek kielégítése, beszéd, tanulás, szórakoztatás, kellemes időtöltés, együttes élmény. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá. A mese, vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Fontos, hogy a mese-, versmondás szokásai, anyaga, a gyerekek szempontjából egységes kerek egészet alkossanak. Ezért a csoportban dolgozó mindkét óvodapedagógus külön repertoárt alakítson ki, és azt félévenként egyeztessék össze.

57

A gyerekek képzelete képi támpontokat keres a mesében, ismétléskor az ismerős szavak nyomán ezekről ismernek rá a helyszínekre, szereplőkre, helyzetekre. A gyerekek élménye a globális és az apró részletek végleteiből áll össze. Ezért a felnőtteknek arra kell törekedni, hogy az összbenyomás és a szöveg frissességét, érzéki erejét adó részleteket a sokadik ismétléskor is azonosan tolmácsolja. Az óvodában többnyire fejből, könyv nélkül kell mesélni, verset mondani. Ez a korosztály az élőszót akarja hallani, mert azt érti, élvezi igazán, a beszéd metakommunikatív érzelmi hálója miatt. A gyerekeknek éppen ezért az irodalomnak abból az ágából kell válogatni, ami eredetileg is az anyanyelvi szájhagyományban, szóbeliségben motívumkincsét,

szerkezeti

termett

szabályait,

és

nyelvét

élt

tovább

tekintve

és

olyat,

megfelel

ami

életkori

igényeinek. Teremtsünk alkalmat arra, hogy a gyermekeknek lehetősége legyen saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálására, mert ez az önkifejezés egyik módja.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -

az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszédkészség alapjai kialakulnak

-

várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek megteremtésében

-

a magyar népmesei szófordulatok beépülnek passzív szókincsükbe

-

gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik

-

a

dramatizáláshoz,

bábozáshoz

szükséges

eszközöket

önállóan

használják, a szerepeket önállóan osztják fel maguk között, a történeteket játékukba is beleszövik -

a

dramatikus,

szituációs

játékokban

önálló,

kreatív

ötleteiket

alkalmazzák -

önállóan

mondanak

hosszabb

verseket,

megjelenik

a

versek

hangsúlyozása -

képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő

58

-

képesek megkezdett történet, mese folytatására, saját fantáziájukkal kiegészítve azt

-

ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen, a napi élet részeként használják, forgatják

Óvodapedagógus feladatai:

-

az általános gyermeki igények megismerése, a mese és vers lélektanának átélt, beható ismerete

-

a

mesélés

és

versmondás

tipikus

helyzeteinek,

szokásainak

kidolgozása -

az egyéni szereptár összeállítása

-

a szükséges szemléltető- és játékeszközök kéznél és rendben tartása

-

az ismétlések és az új mese, a versmondás és vershallgatás váltakozásának, gyakoriságának megtervezése

-

a közvetlen felkészülés, szövegtudás nyelvi felfrissítése

-

a gyermek saját vers- és mesealkotásának, elősegítése

-

a versek, mesék mozgással és ábrázolással történő kombinálására törekszünk

-

a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés igényének kialakítása

-

óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művekből egyaránt választunk

-

a mesével a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlesztésének segítése

59

3/B. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

"A társas nevelés a zene kezdő fokán hatalmas segítség. Amit a gyermek az óvodában kap, az egyúttal a közléleknek lesz alkotó eleme." /Kodály Zoltán/

Kodály az éneklést tartotta az aktív zenélés legtermészetesebb módjának, sőt a hangszertanulás előkészítőjének is. A zenei élmény sajátos eszköz a környezet jobb megismeréséhez. A zörej és a zenei hang felfogása, pontos, differenciált megfigyelésre szoktat és ismeretbővítést jelent. Ezen irányelvek figyelembe vételével, kiemelkedő feladatnak tartjuk, hogy az ének-zenei tevékenység a gyermekek és a pedagógusok kezdeményezésével az egész napot hassa át!

A zenei nevelés hatása: -

pozitív érzelmek kifejlődése

-

az óvodapedagógus és gyermek kapcsolatának mélyülése

-

a gyermek által alkotott dallamok az önkifejezés egy speciális eszköze

-

az értelmi képességek fejlődése

-

a figyelem időtartama, tartóssága növekszik

-

emlékezetük, képzeletük fejlődik

-

az elvont gondolkodást is előkészíti

-

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában

Óvodánkban a zenei nevelés anyagát a pentaton karakterű, hat hangterjedelmű, egyszerű gyermekjátékok, műzenei szemelvények alkotják. A gyermekek érdeklődési körének megfelelően a dalanyag a művészi igényű, megkomponált gyermekdalokkal bővül. A gyermekre a mondóka, mint zenei egység hat, a ritmust, a mozdulatot egy egységes zenei emlékképben őrzi.

60

A magyar gyermekdalok, énekes játékok alkotják óvodánkban a dalanyag legnagyobb részét. Már itt elkezdjük a zenei ízlésformálást, igényes, jó zenei összeállításra törekszünk. Hagyomány

továbbá

óvodánkban,

hogy

alkalmanként,

ünnepek

kapcsán

megismerkedhetnek a gyerekek kamara-zenekar előadásaival - élő hangszeres muzsikával. A gyermektáncon keresztül megismertetjük a gyermekeket a magyar népi kultúra kincseivel, egyszerűbb térformák és tánclépések elsajátításával. Felébresztjük a gyermekek táncolási kedvét, gazdagítjuk tér és formaérzéküket.

A fejlődés és várható jellemzői óvodáskor végére -

képessé válnak a zenei élmények befogadására

-

kialakul a belső motiváció az éneklésre, zenélésre

-

kialakul énekrepertoárjuk kedves dalaikból

-

a zenehallgatás szükségletükké válik

-

zenei ízlésük a művek egyre szélesebb körű megismerésével az igényesség felé mutat

-

képességeikhez

mérten

tisztán,

megfelelő

hangmagasságban,

tempótartásban énekelnek -

ismernek hangszereket, azok hangját tudják azonosítani (furulya, xilofon, stb.)

-

ritmusérzékük kialakul, felismerik az egyenletes lüktetés és ritmus közötti különbséget, melyet tapssal, járással, ezek kombinációjával is ki tudnak fejezni

-

ismernek egyszerű ritmusokat, képesek azokat visszaadni

-

ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni, zenére történő mozgásuk összerendezett, esztétikus

Óvodapedagógus feladatai: -

a gyermek zenei fogékonyságának kialakítása, személyiségének fejlesztése a zene eszközeivel

-

pozitív, szeretetteljes, toleráns, együttműködő légkör biztosítása

61

-

változatos zenei eszközök használata

-

a felnőtt minta adásával, spontán utánzással a zene megszerettetése, hogy a gyerekek bátran improvizáljanak, mozogjanak a zenére

-

a

zenehallgatási

anyag

megválasztásánál

a

gyermekek

hovatartozásának figyelembe vétele

3/C. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A kulturális fejlődés, így a vizuális fejlődés alapja a személyes kapcsolat. Legjobb ösztönző a személyes példa, közös gyönyörködés, megfigyelés. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül Ismernünk kell a rajzfejlődés egész folyamatát, ha látásra, ábrázolásra, képzõművészetre

akarunk

nevelni.

Becsülnünk

kell

a

gyermekek

rajzi

felfedezéseit, hiszen örömmel közlik őket, ha tudják, hogy figyelemmel kísérjük. Ha kialakítottuk azt a légkört, amiben a gyerekek jól, biztonságban érzik magukat (amiben meghallgatják észrevételeiket, megnézik rajzaikat, munkáikat, nyomon követik meglátásaikat, felfedezéseiket), akkor remélhetjük, hogy a környezet sok ingerére válaszolni fognak. Ahogy zenei anyanyelvükre neveljük a gyermekeket, úgy kell "képzőművészeti anyanyelvüket" is megalapoznunk. Láttatjuk a környező világot, és mutatunk igazi műalkotást is, egy-egy színes képet, reprodukciót, értékes illusztrációt. Megismertetjük őket változatos technikákkal, kézimunkát készíthetnek, közben alkotó kedvük kivirul, és lassan kialakul munkamódszerük. A gyermekek az őket körülvevő világról egyre pontosabb ismereteket szereznek, majd sokrétű ábrázoló tevékenységük során mindezeket újra alkotják, rendezik, átszervezik, interiorizálják. Az ábrázoló tevékenység nem más, mint a tárgyi világ cselekvő birtokbavétele. A tágabb és szűkebb környezet a spontán vizuális hatások közül a legjelentősebb, hiszen mindennapos állandó ingert jelent. Éppen ezért fontos, hogy a gyereket esztétikus, funkciójukban is szép, ugyanakkor egymással is minél harmonizálóbb tárgyak vegyék körül. A tervszerűen, átgondoltan berendezett környezetben a gyermek az őt érő spontán tapasztalatok egy részével is a felnőtt tudatos átgondolása, pontos szervezőmunkája eredményeképpen találkozik.

62

Az óvodapedagógusaink az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítanak teret és lehetőséget. Bármit megfigyeltetünk, lényeg az, hogy egyéb vonatkozásain túl, vizuálisan is birtokba

vegyük.

Ahhoz,

hogy

megalapozzuk

a

gyermekek

szép

iránti

fogékonyságát és nyitottá, érzékennyé váljanak minden esztétikum iránt a feltételeket biztosítanunk kell. Csoportszobáinkat

úgy

rendezzük,

dekoráljuk,

hogy

azok

ízlésesek,

de

ugyanakkor tükrözzék az akkor aktuális történéseket, eseményeket (évszakok, ünnepek). Az ábrázoló tevékenységek meghatározott helyét a csoportban úgy alakítjuk, hogy a lehető legtöbb természetes fény, érje a munkafelületet. Az eszközöket könnyen elérhető helyen, polcokon, dobozokban tároljuk. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy már a kiscsoportban megismertessük a helyes eszközhasználatot, az ábrázoló tevékenységhez szorosan kapcsolódó egészségügyi, viselkedési szokások kialakítását. Tavasztól ősz végéig -ha az időjárás is engedi- az agyagozás, festés az udvaron optimális teret nyújt. Fáink, bokraink, növényeink mindig módot, lehetőséget adnak arra, hogy ne csak megismerkedjünk velük, hanem terméseiket, leveleiket, virágaikat, ágaikat felhasználva minél szebb "műalkotásokra" serkentse a gyermekeket. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Közösen gondolkodunk, hogy az adott anyagokból milyen kompozíció alakítható ki, de képzeletük, kreativitásuk, egyéni önkifejezésük szabadon szárnyalhat. Az elkészült műveket a csoportszoba, öltözők díszítésére használjuk. Múzeumok, kiállítások látogatása előtt közösen készülünk az óvodában rendelkezésre álló, és az otthoni könyvekből.

Eszközök, technikák bevezetésének folyamata

3 - 4 éves korban Alapvető eszközökkel való megismerkedés: nagyméretű, sokszínű kréták, élénk színű gyurmák, agyag, nagyméretű papírok, ragasztó, ecsetek, festék.

63

Alapvető technikákkal való ismerkedés: firkálás, gyurkálás, ujjfestés, lenyomatok készítése, felületfestés, tépés, ragasztás.

4 - 5 éves korban Eszköztár bővítés: vastag színes ceruzák, vastag filctollak, különböző vastagságú papírok, ollók, nagy szemű gyöngyök, vastag fonalak, változatos, természetes anyagok. Technikák tökéletesítése és bővítése: térbeli ábrázolás, makett munkák, báb, és díszletkészítés,

anyagok

megmunkálása,

nyírás,

ragasztás,

karcolatok,

anyagmunkák, hajtogatás alapjaival való megismerkedés, díszítőmunka.

5 - 6 - 7 éves korban Az előző években megismert eszközök további használata mellett újak bevezetése: tű, apró gyöngyök, üveg-, textilfestékek, viasz, fonalak, bőrök, vastag filctollak, különböző alapanyagú textilek, a barkácsoláshoz minél változatosabb anyagok gyűjtése. Technikák kisebb mértékben bővülnek: varrás, gyöngyfűzés, üveg-, textilfestés, viaszolás, fonás, szövés, batikolás, papírmasé készítése, díszítőmunkák, origami, vegyes technikák, játékeszközök készítése.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére -

a

megismert

eszközöket,

technikákat

már

önállóan

használják-

műalkotásaikban képesek megjeleníteni élményeiket, elképzeléseiket, megfigyeléseiket -

emberábrázolásukra, alkotásukra jellemző a részletező formagazdagság

-

változatosak, egyéniek plasztikai munkáik

-

téralakításban, építésben aktívan együttműködnek

-

ismerik a színeket és azokat bátran használják

-

tudják a térbeli és a síkbeli irányokat, a megfelelő ceruzafogást

-

a rajzolás, a mintázás, a kézimunka számukra kedves, örömteli tevékenységgé, fantáziájuk, kreativitásuk kifejező eszközévé válik

64

-

kezük ügyesedése lehetővé teszi az egyre tökéletesebb önkifejezés megvalósulását ábrázoló tevékenységükben

-

kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre precízebb, apróbb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését

-

megismerkednek a népművészettel, a népi használati eszközökkel, kézműves technikákkal, népi motívumokkal

Óvodapedagógus feladatai: -

fontos, hogy az óvodapedagógus alkotó fantáziával, rugalmassággal rendelkezzék, mely segíti a gyermekek ábrázoló tevékenységének eredményességét

-

az alkotó gyerekeket kísérje figyelemmel, mutassa be az eszközök használatát, a helyes ülést, testtartást, segítse felidézni a közös megfigyeléseket,

egyéni

élményeket,

ösztönözzön

a

képzelet

működésére -

ismertesse meg a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

-

magatartása legyen motiváló, magával ragadó, lelkesítő, élményt idéző

4. Mindennapos frissítő torna A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. A testnevelés fejleszti a motoros képességeket, a vázizomzatot erősíti, segíti a helyes testtartás kialakulását, kielégíti a mozgás- és játékigényüket természetes gyakorlatokkal és játékokkal. A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teherbíró képességének növekedéséhez. Óvodás korban a testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A testnevelés hatására a gyerekekben fontos személyiség tulajdonságok alakulnak ki és erősödnek meg: mint a bátorság, a fegyelmezettség,

65

a kitartás. A közösségi élet formálásához fontos tulajdonságokat fejleszt: pl. egymás segítése, az együttműködés, stb. Kiemelten megalapozása,

fontos a

feladatunk

mozgás

az

egészséges

megszerettetése,

életmód melynek

szokásainak eredményes

megvalósításához jelentősen hozzájárul a mindennapos frissítő torna. A mozgás meghatározó jelentőségét hangsúlyozzuk. Az egészségfejlesztő mozgást, a mozgáshoz szükséges feltételeket az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára biztosítjuk. A foglalkozások időtartamát, a gyerekcsoporthoz igazítva (összetétele, fejlettségi szintje) az óvodában eltöltött évek során fokozatosan emeljük 20 - 30 percre. 3 - 4 éves gyermekeknél kezdetben 4-5 perc jó hangulatú, nyugodt, játékos

légkörű

foglalkozásokkal

biztosítjuk

a

mozgás

megszerettetését.

Törekszünk a kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására.

A mindennapos frissítő torna ideje: 3-4 éves korban:

kb. 15-20 perc

4-5 éves korban:

kb. 25-30 perc

5-6-7 éves korban:

kb. 30-40 perc

A foglalkozások anyagánál figyelembe vesszük, hogy a különböző korosztályoknál más-más funkciók fejlesztése kapjon hangsúlyt.

3 - 4 éves korban: a természetes nagymozgásokhoz megteremtjük a feltételeket (bujáshoz, csúszáshoz, mászáshoz) 4 - 5 éves korban: hangsúlyt kap a szem-kéz-, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. 5 - 6 - 7 éves korban: a finommotorika fejlesztése kerül előtérbe.

A mindennapos frissítő torna feltételei

Objektív feltételek: (szabadtér, terem, tornaterem)

66

-

megfelelő hely (óvoda udvarának felépítése: dombos, sík, füves, aszfaltos terület, csoportszoba, ált. iskola tornaterme)

-

megfelelő eszközök (farönkök, mászókák, felfüggesztett mászókötél, gyűrűhinta, nyújtó, fák, bokrok, homokozó, pancsoló stb.)

-

megfelelő öltözet (hűvös időben melegítő)

Szubjektív feltételek: - az óvodapedagógus személyisége: -

a mozgáshoz, testneveléshez való pozitív viszonya

-

a gyermek aktivitása: (életkorának megfelelõ testgyakorlatok jó hangulatú végzése derűs légkörben)

-

a

dajkának

fontos

szerepe

van

a

mindennapi

testnevelés

szervezésében

A mindennapos frissítő torna felépítése

A mozgás, a hely- és helyzetváltoztatás mind tapasztalatgyűjtést jelent a gyerekeknek. Az itt szerzett ingerek, információk, élmények a személyiség fejlődésének fontos feltételei. A mozgásfejlődés valamennyi lépcsőfokán végig kell mennie a gyereknek. Az izmok, az ízületek fejlődése, érése magában kell, hogy foglalja valamennyi megelőző lépcsőfokot. A mindennapi testnevelés felépítésének megválasztásakor mindenkor az adott foglalkozás fő feladatát vesszük alapul. Az óvodai testnevelésben már eddig is alkalmazott "foglalkozás modelleket" használjuk. Döntő feladat a motoros képességek fejlesztése, ami csak akkor valósítható meg, ha körültekintő szervezéssel, helyes mozgásanyag választással a gyerekek mozgásaktivitása biztosított. Legtöbbször olyan modellt választunk, ahol a játék dominál.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: -

mozgáskedvük, mozgásigényük életvitelük részévé válik

-

testsémájuk kialakul

-

téri helyzetekben tájékozódni tudnak

67

-

a téri irányokat tudják

-

oldaliságuk kialakul

-

finommotorikájuk fejlettsége révén felkészültek az írás tanulásához

-

érzékelésük, észlelésük fejlettsége révén kialakul alaklátási, formaállandósági észlelésük

-

önfegyelmük, figyelmük megerősödik

-

egészséges versenyszellemük kialakul

Óvodapedagógus feladatai: természetes módon integrálja a nagymozgások, a szem-kéz-láb

-

koordináció, az egyensúlyérzék, a finommotorika fejlesztését az óvodai tevékenységben -

a gyermek mozgáskedvének, a mozgás szeretetének megerősítése

-

a rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása

-

a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése

-

a mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése

7. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

Hetirend A hetirend a napi tevékenységek és a megvalósítandó feladatok kerete. Tervezésénél figyelembe vesszük az óvodai körülményeket, a gyermekcsoport összetételét, fejlettségét. Összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő

a

gyermekek

tevékenységekre,

által

valamint

végzett az

párhuzamosan

óvodapedagógusok

végezhető, által

differenciált

felkínált

növekvő

időtartamú (5-35-perces) csoportos foglalkozásokra, a gyermeki tevékenységekre, kezdeményezésekre, az ötletek meghallgatására stb.

Célunk:

68

A gyermek egészséges testi és szellemi fejlődését, egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a tevékenységi köröket.

Feladatunk: -

negyedéves nevelési tervkészítés

-

hetirend és napirend összeállítása

-

a gyermek fejlődését, megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése

-

nevelőmunka értékelése

A napirend általános időkeretei

A

napirendet

folyamatosság

és

rugalmasság,

a

helyzethez

való

alkalmazkodás jellemzi, mellyel kiküszöbölhető a felesleges szervezés. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez. Fontos, hogy a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakításánál szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét.

A szokásrendszer kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. Az óvoda azonos életkor szerint szerveződő csoportokkal működik, ennek okai: - szülői igény és az óvoda kialakult hagyománya - indokolt esetben részben osztott csoportot is szervezünk.

Napirend

Kiscsoport

Középső-

Nagycsoport

csoport Játék, szabadidős tevékenység

40 %

45 %

50 %

Étkezés, pihenés

40 %

30 %

20 %

Öltözködés, tisztálkodási

15 %

10 %

8%

5%

15 %

22 %

tevékenységek Komplex foglalkozások naponta

69

Napirendi keretek, melyekben az óvodapedagógusok saját belátásuk szerint szervezik a csoport életét. 6 - 1150-ig

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, testápolási teendők elvégzése, folyamatos tízórai, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységben megvalósuló tanulás, mindennapi testnevelés, testápolási teendők elvégzése, öltözködés, udvari játék - élményszerzés a szabadban.

11 50 -13-ig Öltözködés, testápolási teendők elvégzése, étkezés előkészítése, ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés előkészítés. 13-17 30 -ig Mindennapi mese, pihenés, egyéni szükséglethez igazított folyamatos felkelés, testápolási teendők elvégzése, uzsonna, párhuzamos tevékenységek: szabadjáték, egyéb szabadon választott tevékenység, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység. A hetirend általános tartalma Naponta:

- mindennapos frissítő torna - mesélés – verselés – dramatizálás - bábozás

Heti tevékenység:

- művészeti tevékenység

2x

(Ének, zene, énekes játék, gyermektánc; Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka) - külső világ tevékeny megismerése (matematika, környezetismeret)

70

2x

8. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK MÉRÉSE

A gyermekek fejlődését óvodába lépésük pillanatától kezdve folyamatosan nyomon követjük, és írásban rögzítjük fejlettségi szintjüket, fejlődésük ütemét a gyermekek fejlődési naplójában fél évente. Az Egyesített Óvodában számítógépes program segíti az adatok gyűjtését és feldolgozását. A program megfigyelési szempontjai abban segítik az óvodapedagógust, hogy az óvoda mindennapi életében, a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával felfigyeljen a gyermek jellegzetes viselkedésmódjaira. A megfigyelési szempontok segítségével könnyen kiszűrhetők a Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, és a szükséges támogató nevelés egészen korán elkezdhető. Ezek a fejlettségmérő lapok a gyermeki fejlődés folyamatának megragadását teszik lehetővé az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig.

A gyermekek képességfejlődésének nyomonkövető mérése

A gyermekek megfigyelésének fő területei képességeik szerint: − A gyermekek testi- és mozgásfejlettsége, − Érzelmi, erkölcsi magatartásuk, tulajdonságaik, szociális érettségük, − Nyelvi kifejezőkészségük, kommunikációs fejlettségük, − Értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás)

A gyermekek fejlődésének nyomonkövető mérése

A gyermekek fejlődését a program 10 tevékenységi területen méri, mindegyik tevékenységi terület 5-5 kritériumból áll. Tevékenységi területek: − Egészséges életmód alakítása − Anyanyelv fejlesztése, mesélés-verselés − Ének-zene, énekes játék, gyermektánc − Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka − Külső világ tevékeny megismerése

71

− Tanulás − Érzelmi-, erkölcsi-, és közösségi nevelés, szocializáció − Munka jellegű tevékenységek − Játék − Mozgás A fejlettségmérő lapok olyan szempontokat és feladatsorokat tartalmaznak, amelyek idegélettani, fejlődéslélektani megalapozottságúak, de a gyermek mindennapi tevékenységében előfordulók, az óvodapedagógus által játékosan mérhetők. Rutinos teljesítésük csak óvodáskor végére várható el, illetőleg az iskolai érettség, alkalmasság csak a rendszeres, jó megoldások birtokában állapítható meg. A mérés lehetőség szerint természetes helyzetben – a feladathelyzetben – alkalmazott megfigyelésen alapuljon, esetenként játékos egyéni vizsgálaton. A fejlettségmérő lapok kitöltése, vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Így már 3-4 éves korban képet kaphatunk arról, hogy a gyermekek közül kik azok, akik várhatóan lassabb ütemben fognak fejlődni. A fejlődési ütemre, lemaradásra vagy éppen a tehetségre utaló jeleknél az óvodapedagógusnak lehetősége van arra, hogy az egyes gyermekeknél a lemaradt területek fejlesztését megcélzó játékokat beépítse a gyermekkel való egyéni játékos foglalkozásokba, vagy a csoport nagyobb részénél felfedezett hiányosságok korrigálására célzott játékokat, foglalkozásokat tervezzen. Az értékelés és elemzés alapján történik a további feladatok meghatározása, melyek alapján intézkedési illetve fejlesztési tervet készítünk akár a felzárkóztatás, akár a tehetséggondozás érdekében. A nagyobb lemaradásoknál mindenképpen igénybe kell venni a Pedagógiai Szakszolgálatok szakembereinek segítségét, speciális szakértelmét.

Szociometria

Szociometriai mérést évente két alkalommal végzünk tagóvodánk minden csoportjában.

72

9. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK

Célunk: Az egyén fontosságának csoporton belüli helyének erősítése, közös élmények biztosítása.

Az óvodai élet hagyományos ünnepei: -

Anyák napja, Évzáró, búcsúzás az óvodától

-

Gyereknap

-

Születés illetve névnap

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: - Mikulás - Karácsony - Farsang - Húsvét

Helyi szokások: - szüreti napok (dióverés, almaszüret, szőlőszüret-kirándulás) - sütőtök-nap - egészség-hét - sportnapok - hangverseny - Madarak és Fák napja - Víz napja - Állatok Világnapja

Megemlékezések: - Március 15.

Hagyományos család-óvoda közös rendezvények: - Ismerkedési hét a kiscsoportosoknak - Bográcsozás a szülőkkel

73

- Karácsonyi kézműves délután és vásár - Maci Nap - Húsvéti kézműves délelőtt - Föld Napja, kertszépítés, virágosítás a szülőkkel - Maci Ovi alapítványi játszóháza - Pedagógiai nyílt nap - Régi óvodásaink vendégül látása

10. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

Célunk:

Eredményes együttműködésre törekvés valamennyi érdekelt féllel a gyermekek érdekeit elsődleges szempontként kezelve.

Kapcsolataink fő irányai: - óvodába járó gyerekek és szüleik - szakmai kapcsolatok - intézményekkel való kapcsolat

A. Óvoda és család kapcsolata: Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátossága-

74

it, szokásait. Az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A gyermek megismerése a családi környezetben való ismerkedéssel kezdődik, az óvodába jelentkezés után. Következő lépés, az óvodával szembeni elvárások tisztázása. Az elvárások ismeretében teremtjük meg az elvárások és lehetőségek összhangját. A szülőkkel való kapcsolattartás alapja a rendszeres informálódás, figyelem a mindennapokban elhangzó jelzésekre, megjegyzésekre. Ezek feldolgozása, figyelembe vétele kiegészítve az elégedettségmérő lapok értékelésével útmutatást ad a nevelőmunka további alakítására.

A családdal való együttműködés formái: − A szülői szervezet, évente két alkalommal, vagy rendkívüli esetben megbeszélést (értekezletet) tart. − A szülői szervezet vezetője képviseli óvodánkat az Egyesített Óvoda által tartott SZMK értekezleten, és átadja az információkat. − A család-óvoda rendezvények szervezésében a szülők segítenek, ötleteiket figyelembe vesszük. − Nyitott családi rendezvényeink: karácsonyi kézműves délután és vásár, maci nap, húsvéti kézműves délelőtt, alapítványi játszóház, egészséghét − Ismerkedési nap a leendő kicsiknek és szüleiknek augusztus utolsó hetében − A kicsik befogadása, beszoktatása idején, a gyermek egyéni igényének megfelelően a szülő jelen lehet a csoportban – anyás beszoktatás − Munka délutánok szervezése szeptemberben − Föld Napon szülő - gyermek - dolgozók közös kertészkedése, fák, cserjék és virágok ültetése. − Fogadó órák tartása, előre jelzett és egyeztetett időpontban a gyermekek fejlődéséről. − Napi kapcsolat, aktuális információcserék óvodapedagógus és szülők között

75

− Megbeszélt időpontban a szülő megfigyelést tehet a csoportban gyermekével kapcsolatban. − Szülői értekezletek – új gyermekeknek júniusban, iskolába kerülőknek februárban, évente 3 alkalommal, szeptember, február, május hónapban − Csoportonkénti programok szervezése - kirándulások, bográcsozások, stb. − Programokról, eseményekről folyamatos tájékoztatás a csoportok faliújságjain, és az óvoda honlapján.

A család – óvoda együttműködését akkor tekintjük sikeresnek, ha: − a szülők többsége részt vesz az óvoda által felkínált programokon, − a szülők bizalommal fordulnak az óvodapedagógusokhoz, − mernek segítséget kérni, − adnak segítséget, − működik a kölcsönös bizalom, nyitottság, − mindkét fél megelégedésére működik az együttnevelés.

B. Szakmai kapcsolatok -

Tagóvodák közötti szakmai együttműködés, tapasztalatszerzés

-

Kerületi szakmai munkaközösség, Mérés – értékelés munkaközösség

-

Szakértői Bizottságok, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. kerületi Tagintézménye

-

Kozmutza Flóra Általános Iskola EGYMI

-

Tanulási Képességeket Vizsgáló Intézmények

-

Logopédusok

-

Utazó gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus

-

Fővárosi Pedagógiai Intézet

-

Pedagógiai Főiskolák

-

Kerületen kívüli óvodákkal való kapcsolat

76

C. Intézményekkel való kapcsolat -

Bölcsődék

-

Iskolák

-

Orvosi – védőnői hálózat

-

Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő

-

Szociális ellátó rendszerrel való együttműködés

-

Közművelődési intézmények

-

Klauzál Gábor Budafok – Tétény Művelődési Ház

-

Civil Szervezetek

D. Kapcsolat a fenntartóval A kapcsolat a fenntartóval elsősorban a vezető feladata. A helyi programba beépítettük a fenntartó által megfogalmazott igényeket. Nyitottá tesszük a fenntartó felé óvodánkat, így tudjuk őket megnyerni az óvodánk szakmai célkitűzéseinek megvalósításához.

11. GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK

Az óvodai gyermekvédelem célja: -

a hatáskörébe tartozó gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése

-

a veszélyhelyzetek felismerése, kezelése

-

a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése

-

a gyermekek jogainak biztosítása

Az óvodai gyermekvédelem feladata: -

a hátrányos és veszélyeztetett helyzet kritériumának megállapítása

-

az eltérő és halmozott helyzetű gyermekek célzott kezelése és fejlesztése

-

speciális szakemberek széleskörű bevonása (orvos, pszichológus, fejlesztőpedagógus)

77

-

együttműködés

a

társintézményekkel

(Gyermekjóléti

Szolgálat,

Családsegítő, EGYMI) -

kapcsolattartás a szülőkkel

A gyermekvédelmi tevékenység átfogja az óvodai nevelés egészét. Minden óvodapedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme és pedagógiai eszközökkel való segítése. Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét.

Az óvodai gyermekvédelem megvalósulásában különböző hangsúlyt kapnak az óvodapedagógusok, az intézményvezető és a gyermekvédelmi felelős feladatai.

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai: -

a gyermekek óvodai beilleszkedését zökkenőmentessé tenni

-

a felmerülő problémákat felismerni, ha kell szakember segítségét kérni

-

akinél szükséges a felzárkóztatást megszervezni

-

minden eszközzel segíteni a gyermekek családban történő felnevelését

A tagóvoda-vezető feladatai: (a gyermekvédelem terén a Közoktatási törvény mód. 54.§-a (1) az alábbiakban határozza meg) -

a gyermekek érdekeinek mindenekfelett álló érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése

-

a nevelő és oktatómunka biztonságos feltételeinek megteremtése

Személyi feltételek: -

a szakmai ismeretek megszerzésének elősegítése (szociális ismeretek)

-

gyermekvédelmi felelős alkalmazása

78

Tárgyi feltételek: -

egészséges légkör

-

a szülők fogadására egy különálló szoba biztosítása

-

a gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések

-

szükség esetén javaslatot tehet a család bevonására a segélyezettek körébe

A gyermekvédelmi felelős feladatai: -

A szülőkkel és az óvodapedagógusokkal együttműködve küszöbölje ki a gyerekekre ható veszélyes ártalmakat, ellensúlyozza a veszélyes hatásokat

-

Az éves munkaterv mellékleteként a gyermekvédelmi terv elkészítése,

-

Felmérések készítése az óvodában: szociálisan vagy más módon hátrányos helyzetűekről veszélyeztetett gyerekekről,

-

Ehhez

felmérőlapok

készítése,

másolása,

kiosztása,

beszedése,

értékelése, -

Az értékelés alapján az óvodába járó gyermekek szociális és egyéb szempontú állapotának meghatározása,

-

Térítési díj kedvezmény kérőlapok másolása, kiosztása,

-

A kedvezményt kérők (egész évi) tájékoztatása, segítségnyújtás a kitöltéshez,

-

A térítési díj kedvezmények elbírálása, jelentése, nyilvántartása

-

Állandó kontroll a veszélyeztetett gyermekek felett – konzultáció a kolléganőkkel,

-

A

partnerekkel

való

folyamatos

kapcsolattartás

(Családsegítő

és

gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, EGYMI) -

A

szülők

tájékoztatását:

a

fogadóórákról

és

az

óvodán

kívüli

gyermekvédelmi feladatokat ellátó társ intézményekről -

Segélyezési javaslatokat

-

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről nyilvántartás

A gyermekvédelem hatékonyabbá tétele az óvodában -rendszeres családlátogatások

79

-szülői értekezletek -nyílt napok -személyiségfejlesztő tréningek -szülők klubja -családi kirándulások szervezése -jogi segélyszolgálat -szív-kincsesláda program -csoportnaplóba egyéni tervezés megjelenése -ingyenes étkeztetés és egyéb szociális juttatások megszervezése -alapítványok létrehozása A nevelő-fejlesztőmunka és a gyermekek fejlődésének elemzése az alábbi alkalmazott módszerek alapján történik: -megfigyelés -jegyzőkönyvezés -írásos elemzés, értékelés -szóbeli beszámoló -beszélgetés - Kérdőív

12. PROGRAM ESZKÖZIGÉNYE

Az intézmény nevelési feladataihoz rendelt tárgyi feltételek biztosítása a 20/2012. /VIII. 31. rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. sz. /1/ mellékletben meghatározott minimális eszköz és felszerelésben előírtaknak megfelelő. A

nevelési feladataink

megvalósításához

a

minimális eszközök

rendelkezésünkre állnak, melyeket pályázatokon nyert pénzösszegekből bővítjük.

80

a

13. FELHASZNÁLT IRODALOM

Fábián Katalin: Tevékenység Központú Óvodai Nevelési program Pereszlényi Éva: Az óvodák szakmai fejlesztése. BTF, Bp. 1994. 101.p Nemzeti Alaptanterv. Korona Kiadó, Bp. 1995. Nagy József: PREFER. Akadémia Kiadó, Bp. 1986. Nagy József: Mi lesz veled óvoda? Játék, vagy eliskolásítás. In: Óvodai Nevelés, 1985. 11. sz. Nagy Jenőné: Segédlet az óvodák nevelési programjának elõkészítéséhez. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, 1996. 1-60.p. Nagy Jenőné: Programkészítés, de hogyan? NAT-TAN sorozat, OKKER Oktatási Iroda, Bp. 1996. Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat, Bp. 1975. Kommunikáció és önkifejezés az óvodában és az óvodapedagógus képzében. H.Ó.F., Hajdúböszörmény, 1993. Az óvodavezetők kézikönyve I-IV. OKKER, Oktatási Iroda, Bp. Az óvodai nevelés országos alapprogramja. Kormány 137/1996. VIII. 28. Rendelete Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. OKKER Oktatási Iroda, Bp. 1996. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról. Közlöny

81