Dr. Lővei György könyvismertetése:
Csehszlovák speciál katalógus 1918-1939. I.rész 2002-ben jelent meg a Klim cég hasonló elnevezésű katalógusa, fekete-fehér kivitelben 623 oldalon. Hosszú évek óta ígérte a cég az új kiadást, míg ez évben megjelent színesben a katalógus első része, amely az előfutárokat és a Hradzsin bélyegeket (alapbélyegek + felülnyomatok) tárgyalja, a hozzátartozó légi, portó és SO bélyegekkel. A szöveg azonos az ábrák azonban csak részben azonosak. A minőség összehasonlíthatatlanul jobb, gyönyörű katalógus készült el. Ugyanakkor az ábrák változása a két katalógus együttes használatát indokolja, a korábbi katalógus kidobása a teljes sorozat megjelenése után sem indokolt! Új a katalógus 47-52 oldala, amely a bélyegek minőségére mutat be példákat. A Hradzsin bélyegnél jelentős árváltozásokat figyelhetünk meg, a ritkább bérmentesítések ára A katalógus fedőlapja jelentősen, akár több száz %-kal is emelkedett. (pl Hradzsin 10 h zöld bélyeg levéldarabon – érdekes módon – levélen értékelést sem ad a katalógus). Érdekesség, hogy új fogalomként megjelent a levéldarab értékelése is. A 25 h értéknél ötszörös áremelkedés is bekövetkezett (a világoskék bélyeg ára levélen 10-ről 50 koronára nőtt). A komplett sor ára 1100 Kč-ról 6072 Kč-ra, a teljes használt soré 4000-ről 10.103-ra emelkedett. Új fogalmak is megjelentek: a Hradzsin bélyegek portó, illetve újságbélyegeként való használata. Nekem kedves területem a légiposta bélyegek. Itt is jelentősek az árváltozások – a fogazott bélyegek ára változott. Egy-két színváltozat el is tűnt az értékelésből, emellett egy-két zavaró elütés rontja a katalógus élvezhetőségét. A spirálos bélyegek ára (500 h bélyegek felülnyomata) drasztikusan emelkedett. E bélyegek árához jó lett volna egy árverési referencia is, hiszen 510 évente egyszer fordul elő ilyen ritkaság árverésen. Nagyot estek vissza a kiemelt napi légi levelek, amelyek árai felére csökkentek. Ez alól kivétel a Svájcba, Belgiumba küldött levelek árai, amelyek változatlan maradtak. A következő fejezet a portó, míg az utolsó fejezet az SO bélyegekkel foglalkozik. Az árak 20-25 %-ot emelkedtek. Az emlékív A katalógust, amely 1200 példányban jelent meg 25 €-ért árulják külföldön, emlékívvel együtt. ------------------------- o -------------------------
MABÉOSZ Szlovák és Cseh Szekciójának
TÁJÉKOZTATÓJA ALAPITOTTA: DR. SOÓKY DEZSŐ
XXX. ÉVFOLYAM 1. szám
2015. április
Készítette: Filep László
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
A GALAFILA 2014 oklevele a Szekció számára
A Külföldi Bélyegeket Gyűjtők Szakosztálya beszámoló taggyűlése 2015. március 26.-én 14 órakor került megrendezésre a Magyar Bélyeggyűjtők Háza 404-es termében. Az alábbiakban közöljük a beszámoló taggyűlés kivonatos jegyzőkönyvét (mely néhány stiláris javításon kívül megegyezik az eredetivel, csak a Szekció tagjai számára jelentőséggel nem bíró információkat hagytuk ki), majd a Szlovák és Cseh Szekció beszámolóját a 2014. évben végzett munkájáról.
Jegyzőkönyv (rövidített)
Az ideiglenesen használt kisegítő gumi- és acél számbélyegzők rövid ideig - általában 1-2 hétig, de sokszor csak pár napig - voltak használatban. Fennmaradásuk esetleges, némelyikből csak 1-2 lebélyegzés ismert - vagy éppen egy sem! (Lásd: Dr. Palotás Zoltán: Az 1938-ban visszacsatolt Felvidék pótbélyegzői - Philatelica 87/2) Többnyire csak gyűjtők számára „futtatott” példányokat lehet látni, a köznapi „forgalmi” példányok rendkívül ritkák. A „26” számú bélyegzőt (3. ábra) 1938. október 13. és november 18. között, 36 napig, a „27” számú bélyegzőt (4. ábra) 1938. október 13. és december 3. között, 51 napig, viszonylag hosszú ideig használták.
Készült 2015. február 26-án a MABÉOSZ székház 404. számú helyiségében, a Külföldi Bélyegeket Gyűjtő Szakosztály éves beszámoló közgyűlésén 14.30 órakor, a Szakosztály 17 tagjának részvételével Józsa Mihály a Szakosztály elnöke üdvözli megjelenteket, bejelenti miután a 14 órára meghirdetett időpontban a jelenlévők létszáma miatt a közgyűlés nem volt határozatképes, a meghirdetés szerint a közgyűlés most már megtartható. Javasolja Láng Józsefet jegyzőkönyvvezetőnek, Gombos Pált és Sellyei Lászlót jegyzőkönyv hitelesítőnek. A jelenlévők a javaslatot egyhangúlag elfogadták. Napirendi javaslat: 1. Elnöki beszámoló ENSZ Szekció beszámoló Szlovák és Cseh Szekció beszámoló 2. Kitüntetési javaslatok A jelenlévők a javaslatot egyhangúlag elfogadták. 1. Elnöki beszámoló: Józsa Mihály: 2014-ban hasonló közgyűlésünket február 20-án tartottuk. Rövid áttekintést szeretnék adni elmúlt évi tevékenységünkről. Feladatainkat két nagy részre kell osztani: A szakmai, filatelista tevékenység, és a Szakosztályon belüli emberi kapcsolatok erősítése. Alapvető feladatunk a filatéliával való foglalkozás. Azon túl, hogy csütörtökönként találkozunk székhelyünkön a 404-es teremben, alapszervezeti szinten is tevékenykednek tagjaink. Czellér gyűjtőtárs a Pest megyei szervezet elnöke és egy báziskör vezetője, Sellyei László az érdi kört vezeti, én a XXII. kerületi Kolonics György Általános Iskola Ifjúsági Körének vagyok a vezetője 1964-óta. A fenti munkája mellett Czellér Árpád a Szakosztály újdonsági felelőse és emellett ellátja a cserefüzet felelősi tevékenységet. Sajnos a megfelelő anyag hiányában az igényeket nem mindig tudja kielégíteni. Nem kerülik el tagjaink figyelmét a Szövetség különböző kiállítási rendezvényei. A kiállításokon nemcsak kiállítóként, hanem közreműködőként is rendszeresen részt vesznek kollegáink, úgy mint a kiállítások építésében, anyagok le és felrakásában, szükségszerinti őrzésében. A kiállítási tevékenységhez tartozik a székház kapujánál és a könyvtárban lévő keretek kiállítási anyaggal való ellátása, amely szinte teljes mértékben a szakosztály kezelésében történik. Ez főként Bakos József, Czellér Árpád, Gombos Pál és Dr. Greff Lajos, Kurdics Sándor érdeme.
-2-
4. ábra: a „27” számú bélyegző, 6 bélyeges színes bérmentesítésű, díjhelyes levélen Kispestre 4a. ábra: a „27” számú bélyegző képe kinagyítva A Felvidéken összesen 3 darab acél pótkelet-bélyegzőt használtak, a fentieken kívül a 36-os számút Tótgyarmaton (Tótgyarmat az 1938-as község-összevonások során nevet váltott, a továbbiakban Balassagyarmat 2 postahivatalként működött). Filep László
- 11 -
majd október13-20 között a postahivatali bélyegzőt a bélyegekre és az alkalmi bélyegzést a küldeményre (2. ábra) bélyegezték. Az alkalmi bélyegzést összesen 10 napig használták.
2. ábra: Abonyi Jenő bélyegkereskedő alkalmi bélyegzés szolgálati lapja Celldömölkre Felvidéki acél pót-keletbélyegzések Az elsőnek visszatért magyar város, Ipolyság 1938. október 11.-i hazatértekor még nem készültek el a postahivatal bélyegzői – csak az „A” jelzőbetűs, ezért a „MAGYAR KIR. POSTA” feliratú, „26” és „27” számú acél pót-keletbélyegzőket használták kisegítő bélyegzőként a további hely-keletbélyegzők elkészültéig.
3. ábra: Tábori posta előzmény: Bérmentesítés és portózás (!) nélkül kézbesített képeslap az 1. gránátos század katonájától Budapestre
- 10 -
A Szakosztály tagjai jelentős irodalmi tevékenységet is folytatnak. Horváth Lajos Kárpátalja és más magyar vonatkozású külföldi területekkel, Jánosik József a II. világháború filatéliájának bemutatásával foglalkozik, Láng József Göd postatörténetét ismertette és egy elhunyt tagtársunk széleskörű filatéliai munkásságáról emlékezett meg. Perneczky László az építészet és a filatélia találkozásáról és a Felvidék Hungaricai kiadásairól adott híradást. Az elmúlt évben Szombathelyen elveszítettük egy ismert és sikeres bélyeggyűjtő barátunkat, Bognár Istvánt. A városban is jelentősen ismert személy volt, mivel a Művelődési Házban filatéliai munkásságát bemutató posztumusz kiállításon a megye bélyeggyűjtő vezetősége mellett, a város vezetői is méltatták tevékenységét. Meghívásukra háromfős küldöttség képviselte Szakosztályunkat. A Bélyegmúzeum az I. világháború kitörésének 100. éves évfordulója alkalmából sikeres kiállítást rendezett. A Bélyegmúzeum igazgatójának vendégei voltunk, aki előzetesen néhány különlegességgel ismertetett meg minket. A kiállítási „idegenvezetőnk” Szabó Jenő muzeológus volt. Nagy élvezettel hallgattuk a katonai események szakértői magyarázatát, mely a kiállítás megtekintésével vált teljes értékűvé. Természetesen a részletekig menő bő magyarázat és a sok-sok érdeklődő kérdésünk falta az időt, így nem tudtuk a kiállítást teljesen végig nézni. Ez év elején fogjuk folytatni a múzeum látogatást. A szakmai munkán kívül, mely végül is kis közösségünk alapja, nagy jelentősége van az emberi kapcsolatoknak. Ennek érdekében 2014-ben is úgy érezzük sokat tettünk. Nemcsak házon belüli, tagjaink körében névnapok- születésnapok, jeles napok megünneplése, hanem külső szakmai kapcsolatunk ápolása érdekében is „dolgoztunk”. Hagyományossá váltak bizonyos rendezvényeink. A Nőnap, az évbúcsúztató, és az újévet köszöntő baráti találkozónk, ahol külső szakmai kapcsolatainkkal értékeltük a közös munkánkat és tekintettük át az elkövetkező időszak feladatait. A Bélyegmúzeum munkatársai, a Philatelia Hungarica Kft dolgozói, a Magyar Posta képviselői. Ők azok, akik munkánkhoz segítséget adnak, ezen kívül az ifjúsági gyűjtők részére bélyeganyagot biztosítanak. Köszönet érte. Néhány gondolat terveinkről: A Bélyegmúzeum kiállításának megtekintése. A Parlament meglátogatása. Az 2015. évi Tatán megrendezendő HUNFILA kiállítás lebonyolításában való szokásos közreműködés, kiállítói részvétel. Ápoljuk hagyományainkat a szokásos baráti találkozók megrendezésében. Kedves Gyűjtőtársak, befejezve beszámolómat felkérem az ENSZ és a Szlovák és Cseh Szekció képviselőit, hogy beszámolójukat tegyék meg. Valentinyi Nándor az ENSZ Szekció képviselője: A taglétszám 13 fő, a Szekció taglétszáma a 2014-es évben újra csökkent. A csökkenés nagysága összefüggésben lehet az euro árfolyamával. A 2000. évben éves viszonylatban 10.000 Ft-ot fizettek, 250-260 Ft-os árfolyamon. A jelenlegi árfolyam 300 Ft felett állandósult. Ez nyilván jelentős költség növekedést jelent, ráadásul az ENSZ postahivatala is egyre több bélyeget ad ki. A fő probléma azonban a belső pénzügyi elszámolás és a visszamaradt bélyegek intézési gyakorlatában van. (A következőkben a probléma részletezése és a megoldási lehetőségek taglalása zajlott.) 2014. év végével lemond az ENSZ Szekció vezetéséről és a bélyegek gyűjtéséről, anyagi okokból és a Szövetségben e téren uralkodó anomáliák miatt. Fontos lenne egy új vezetőt találni, hiszen ez a Szövetségnek is érdeke ez a hasznot hozó tevékenység. A 2015. évi kiosztási táblákat bemutatás céljából átadja Tóth Csaba MABÉOSZ elnöknek, aki maga is tagja a Szekciónak.
-3-
Filep László Szlovák és Cseh Szekció titkára - dr. Lővei György elnök munkahelyi elfoglaltsága miatt ő számol be. (A beszámoló jelen szám 5-6. oldalain olvasható.) Józsa Mihály: felkéri a jelenlévőket mondják el véleményeiket, javaslataikat. Tóth Csaba Kornél tagtárs, mint a szövetség elnöke: elöljáróban köszönetét fejezi ki a szakosztálynak, mert bármilyen probléma esetén számíthat ránk. Az elmúlt év értékeléseként két fő részre kell osztani a tevékenységet: a választási évre felkészülés és lebonyolítás. Legfontosabb dolog volt a Szövetség működését megalapozó hét szabályzat elkészítése, és elfogadása melyre bíróság is kötelezett. A választás során a küldöttek kiválasztása és maga a választás is elég éles küzdelmet hozott. Először volt kettős jelölés. Költségvetés. Amikor átvettem a szövetséget, a pénzügyi mérleg 17 mFt hiányt mutatott. A valamennyire rentábilis működés indítására a Magyar Postától 7mft segélyt kaptunk. A hiány minden évben csökkent. Különböző eszközökkel ingatlan eladással, kiadások lefaragásával 2014-ben nullszaldós eredményt értünk el, talán még kisebb többletről is beszélhetünk. Természetesen ez az eredmény az egész tagság érdeme többek között a bélyegújdonságok vételével, a folyamatosan kiadott helyiségek, miatti eseti szűkölködések és a szolgáltató szervezet létszámcsökkentése miatti kényelmetlenségek elviselésével. 2015. Új elnökség, új bizottságok: Jogi, Szervezetfejlesztési, Könyvtár bizottság (melynek két tagja Czellér Árpád és Láng József, a Szakosztály tagjai. Vezetője lemondott, egyelőre nincs másik). A szervezetfejlesztés a további működő képesség alapja. Az elnökségben még vita van a Székház megtartásáról, eladásáról, de a további működésre nincs még elképzelés. Egyrészt a köröket és a szakosztályokat erősíteni kell, de ehhez a néhány tagból állókat össze kellene vonni, de így elveszne például a patinás LEHE név. Ezt valahogy meg kellene oldani. A központi feladatok, hatáskörök egy részét le kellene adni, megyei szervezetek helyett báziskörök lennének. A Kommunikációs bizottság vezetéséről Dunai Péter lemondott, és ő vállalta át a feladatot. Fontos feladat a Bélyegvilág megújítása. Az éves 7,5 mFt költséggel szemben 3,5mFt millió a bevétel. Javítani kell a tartalmat, elkerülni a sajtóhibákat. Az igény itt sem egyértelmű, van aki több szakcikket szeretne, mások helyi szervezeti életre volna kíváncsiak többségében. Van olyan javaslat, hogy a Bélyegvilágot minden tagdíjat fizető kapja meg és evvel együtt a kiemelt tagdíjat csökkentenénk, az alap tagdíjat minimális mértékben emelnénk. Ezt majd a májusi Közgyűlés eldönti. A költség egyensúlyba hozásához a 2015. évi 2300 taglétszámot 2500-ra kellene emelni. A Honlap albizottság vezetője Czibula Péter. Itt is elég sok a tennivaló, szerver átvétele, új domain név, ebben a Posta is érdekelt lenne. Az elkövetkező években jelentős események várhatók. 2017-ben lesz 150 éves a magyar bélyeg. Igazából erre a nagy eseményre FEPA szintű konferenciát kellene rendezni. Ennek költsége hozzávetőlegesen 35-40 mFt. Mivel ez egyértelműen a Magyar Postához tartozó téma, neki kellene fizetni. Amennyiben ezt nem vállalja, a szokásos HUNFILA keretek között emlékeznénk meg az évfordulóról. Amint Filep László is említette 2018-ban 100 éves lesz a Cseh Posta, melyre tudomásunk szerint folynak az előkészületek. A 2015. és következő éveket tekintve idén Tatán, 2016-ban az Alpok-Adria kiállítással együtt Szombathelyen rendezzük a HUNFILA kiállítást, a 2017. még nyitott. Örömteli dolog, hogy Nagykőrös városa jelentkezett a 2018. évi kiállítás helyszínéül. (A továbbiakban az ENSZ Szekció helyzetével foglalkozott.) Filep László: Az IBK honlapján fent vannak a Bélyegvilág 2011-2014. évi számai, valamint szakosztályi periodikák is. A lehetőség megnyílása esetén bármikor átrakhatók a MABÉOSZ
-4-
Az új vasúti híd valószínűleg már nem valósulhat meg a régi helyen, mivel a korábbi felvezető töltés helyén ma már épületek állnak. További hátrány, hogy a vágányoknak igen kis sugarú ívben kellene rákanyarodniuk a Tisza fölötti hídra.” Kérdés most már csak az, hogy tekinthetjük-e Hungarikának is ezt a levelet vagy sem?!
-------------------------
(Készült a Wikipédia szabad enciklopédia Szegedi vasúti Tisza-híd szócikke felhasználásával) o -------------------------
A Visszatérések időszakának kisegítő bélyegzései, I-II. rész Felvidéki kisegítő bélyegzések A markofilia (bélyegzés-gyűjtés) tudományát nem művelő filatelisták előtt is közismert tény, hogy a Visszatérések időszakában nagyon sok féle-fajta kisegítő bélyegzést használt a Magyar Királyi Posta. A visszatért területek postahivatalai közül mindjárt az elsőnek, 1938. október 11.-én visszatért magyar terület, Sátoraljaújhely-gyártelep (eredetileg Kisújhely, majd Csehszlovákiához csatolása után Slovenské Nové Mesto) hazatértekor használtak – kézinyomdai betűkből összeállított – kétsoros alkalmi bélyegzést „SAUJHELY-GYÁRTELEP / BEVONULÁS938X11-12ó”. Mivel a Sátoraljaújhelygyártelepen lévő Kisállomás postakirendeltségének nem volt saját bélyegzője, ezért az alkalmi bélyegzés hivatalosságának igazolásául Sátoraljaújhely postahivatal „K” jelzőbetűs bélyegzőjét használták. (Nem futott bélyegzéseknél előfordulnak más jelzőbetűs bélyegzések is.) A bélyegzések elhelyezése oly módon történt, hogy az alkalmi bélyegzést október 11-12-én a bélyegekre és a postahivatali bélyegzőt a küldeményre (1. ábra),
1. ábra: Nyomtatvány-boríték Budapestre
-9-
került. (Az Államvasút-Társaság ugyanis nevével ellentétben magánvasút volt.) A vasúti járművek egyre növekvő tömegét idővel az acélszerkezet nem bírta, ezért döntést hoztak arról, hogy egyszerre csak egy vonat tartózkodhat a hídon. A trianoni békekötést követő forgalomhanyatlást kihasználva az egyik sínpárt biztonsági okokból fel is szedték. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. A híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-ai támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették.
honlapjára. Véleménye szerint az ENSZ Szekció elszámolási átláthatóságát javítaná az alkalmazott euro ár közlése. Ugyanis a kb. 6 féle, deviza és egyéb árfolyamok jelentősen eltérnek egymástól, ezért ez csak találgatást szül. A Bélyegvilágról szólva, véleménye szerint is kapja meg minden tag az újságot. Józsa Mihály: megköszöni a Szekciók beszámolóját, a Szövetség elnökének tájékoztatóját, a hozzászólást és felkéri a jelenlévőket szavazzanak a beszámoló elfogadásáról. A jelenlévők az elnöki beszámolót a szekciók beszámolójával együtt egyhangúlag elfogadták. 2. Kitüntetési javaslatok: Czellér Árpád a vezetőség nevében javasolja Gombos Pál tagtársat ezüst kitüntető jelvényre. A javaslatot a jelenlévők egyhangúlag elfogadták. Horváth Lajos tagtársunkat a Szövetség irodalmi díjára javasolja a Postatörténeti Szakosztály, ehhez csatlakozunk. A javaslatot a jelenlévők egyhangúlag elfogadták. A Szekciók részéről kitüntető javaslat nem volt. Józsa Mihály: a napirendi pontokat a közgyűlés maradéktalanul megtárgyalta, megköszöni a részvételt és miután más vélemény, hozzászólás nem volt, az ülést bezárta. ------------------------- o -------------------------
A Szlovák és Cseh Szekció beszámolója 2014. évben végzett munkáról Örökös Tiszteletbeli Elnök: Dr. Soóky Dezső Elnök: dr. Lővei György Titkár: Filep László Tagok száma: 14 fő A Szekció jelenlegi vezetőségét a 2011. május 26-án tartott éves beszámoló és tisztújító taggyűlése választotta meg 5 évre, a következő tisztújítás esedékes 2016-ban.
Vonat halad át a hídon egy régi képeslapon Az újszegedi hídfő 2009-ben A háború után a Tisza keleti partján fekvő vonalak elveszítették a jelentőségüket. Az Újszeged állomásra befutó vonatok csak az egyre apadó határ menti forgalmat szolgálták ki. Az 1950-es évek bezárkózó politikájában a főként nemzetközi forgalom kiszolgálására alkalmas híd helyreállítása nem tűnt fontos célnak, ezért az átkelőhely újbóli felépítésére nem került sor. A tiszai hajózás számára akadályt jelentő pilléreket az 1960-as években elbontották. Napjainkban már csak az újszegedi oldalon látható egykori hídfő emlékeztet az első szegedi hídra. Magyarország és Románia EU-csatlakozása után mindkét országban egyre többen ismerték fel a Temesvár–Szeged–Budapest kapcsolat helyreállításának fontosságát. Az érdekelt térségek képviselői, területi és települési önkormányzatai lobbitevékenységbe kezdtek a vasúti kapcsolat helyreállítása érdekében. Az új híd kérdése felvetődött a magyar és a román kormány, illetve Csongrád és Temes megye közgyűléseinek 2008-as közös ülésein is. A magyar és a román közlekedési tárca közös feladatul kapta a híd felépítésének előkészítését. A vasúti kapcsolat helyreállításának kulcsszerep jut a „Szegedi Biopolisz” programban is.
-8-
című Szekció periodikánknak az előző évben 2 száma jelent meg, összesen 20 A5-ös oldalon. Különszámmal emlékeztünk meg Voloncs Gáborról Szekciónk alapító tagjáról, temetésén a Szekciót az elnök és a titkár képviselte. Jelentősek a Szekció nemzetközi kapcsolatai: a német ArGe-vel, a holland és angol társasággal tartunk kapcsolatot, kapjuk lapjaikat. Szekciónkból többen a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság (Mafitt), a Slovenská Filatelistická Akadémia (SFA – Szlovák Filatéliai Akadémia) és több más, magyar és külföldi filatéliai szervezet tagjai. A Szlovák Filatéliai Akadémiával folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Folytatódott kiállítási tevékenységünk is. 2014. évben újabb „nemzetközi skalpot” gyűjtöttünk be: részt vettünk a Galatafila 2014 kiállításon (Filep László, Dr. Lővei György bemutató anyagaival). A kiállítási részvételt Fekete László, Mafitt tag, Galánta város alpolgármestere tette lehetővé. A kiállításon dr. Lővei György komisszerként képviselte a MABÉOSZ-t, míg a 2014. évi debreceni HUNFILÁ-n főkomisszerként vett részt - így a tiszteleti osztályban mutatta be FIP aranyérmes légiposta gyűjteményét. Emellett részt vett a zsűri munkájában is. Az ez évi tatai HUNFILÁ-n szintén ő lesz a főkomisszer, és emellett lehet, hogy zsűrizni is fog. Komoly szakmai sikerként kell elkönyvelni, hogy a cseh szövetség meghívást kapott Debrecenre és Tatára (és hogy Tatára a lengyel szövetség is elfogadta a MABÉOSZ meghívását).
-5-
Szekciónk tagjai részt vettek az Internetes Bélyeggyűjtő Klub találkozóin, a FILPROK rendezvényein és több más egyéb kiállításon és rendezvényen, melyek közül kiemelten kezeljük a Bélyegmúzeumi délutánok előadásait. A Szakosztály tagjai jelentős irodalmi tevékenységet is folytatnak – cikkek, tanulmányok, előadások – ki kell emelni dr. Lővei György és Filep László tagjainkat, akik mindketten már évek óta a BÉLYEGVILÁG Filatéliai és numizmatikai szemle szerkesztőségének tagjai. Filep László igazságügyi bélyegszakértőként tevékenykedik és a Mafitt 2013-as Gervay Mihály díja után ismét jelentős elismerés érte: a 87. Bélyegnap alkalmából, a HUNFILA 2014 – Debrecen Nemzetközi Bélyegkiállításon a MABÉOSZ Kitüntető Oklevelét vehette át. Terveink között szerepel a rendszeres kiállítási tevékenység folytatása, egy nagyobb kiállítás megszervezése a Szekció alapításának harmincadik évfordulójának megünneplésére. Severin Péter, Mafitt tag, prágai gyűjtő jelezte, hogy az EXPONET szívesen ad helyt magyar gyűjteményeknek, 300 dpi felbontásban kérik a szkennelt gyűjteményeket. Közlése szerint 2018-ban lesz Prágában nemzetközi kiállítás, a félhivatalos bejelentés a helyi újságban megjelent, ha újabb híreink lesznek a kiállításról, azonnal tájékoztatjuk a Szekció és a Szakosztály tagságát. A kiállításra az -t nevezni fogjuk. Budapest, 2015. március 26. dr. Lővei György sk. Filep László sk. a MABÉOSZ Szlovák és Cseh Szekciójának elnöke titkára -------------------------
o
-------------------------
Árverési hírek - Ballon Monté levél 2014. szeptember 13-án tartotta a prágai Jiři Majer cég soron következő árverését. Az árverésen eladásra kínáltak egy Ballon Monté levelet, amely nem a hét ismert Prágába címzett levél egyike. Az árverés érdekessége, hogy a Ballon Monté leveleket érthetetlen okból mindössze 10.000,- Cseh Koronára (120.000,- Ft) értékelte a Troján katalógus 1997-ben, míg a Max Mahr-H. Peter Vouhsem katalógus is csak 1.500,- DM-re (750,- €).
-6-
Ezzel szemben a levél kikiáltási ára 95.000,- Kč, vagyis 1.200.000,- Ft – mely túlzott várakozásnak bizonyult, mivel a levél (legalább is az árverésen) nem kelt el. A levél ismeretlen volt a katalóguskészítők előtt, csak egy azonos bérmentesítésű, 1870. október 27-én feladott azonos tarifájú és feladójú levél fotóját közli az utóbbi katalógus. A levél érdekessége, hogy bár 1870. október 31-én délután adták fel, 9 nap alatt Prágába ért, Bécsen át. (Bécs és Prága között egy napig tartott az út, míg Párizstól Bécsig 8 napig.) A címzés is érdekes: Autriche-Boheme (Ausztria-Cseh Királyság). Ezek szerint elmondhatjuk, hogy a Trojan katalógus 7 darabos táblázatát 8 darabra kell bővíteni. Valószínű, hogy a Foulton léggömb szállította a levelet, amely november 2-án szállt fel és Angersig (Loire völgyi kisváros, váráról és faliszőnyegeiről híres) és 350 kg levelet szállított, 6 postagalamb kíséretében. A pilóta nevét is ismerjük: Le Gloanec volt a pilóta és Ernest Cézanne volt az utasa. A léggömb a Gare d’Orléans (Orléansi pályaudvar) elől indult.
És ami mögötte van… Magának az utasnak a személye igen érdekes a magyar olvasónak is: Ernest Cézanne, aki miután elvégzi iskoláit út- és hídépítő mérnök lesz és előbb állami szolgálatba lép, majd saját céget alapít és az osztrák államvasutaknál helyezkedik el. Utóbb magán cégén keresztül Oroszországban, Ausztria Magyarországon tevékenykedik, több fontos vasúti hidat tervez. Ő vezeti a szegedi Tisza híd (!) építkezését 1857-8-ban, amelynek kivitelezője az Ernest Goüin et Cie. 1870-ben a török államvasutaknál dolgozik és onnan tér haza, hogy részt vehessen a francia porosz háborúban. A Nemzeti Védelem kormánya bízza meg azzal, hogy utazzon az un. Toursi delegációhoz. Ezt követően politikai pályára lép. A Wikipédia a részletesen ír a szegedi Tisza hídról, amely Szegedet összekötötte Temesvárral. Idézzük fel a híd történetét: „1852-ben született döntés arról, hogy a Pest–Temesvár vasútvonal Szegednél keresztezze a Tiszát. A Szegedi vasúti híd az Államvasút-Társaság Szeged. -Temesvár vasútvonala részeként épült 1857 és 1858 között. A szerkezetet a francia Ernest Cezanne (Ernest Goüin & Cie) tervezte, aki a megbízatás idején mindössze 27 éves volt. Az eredeti tervek szerint az átkelőhelynek igen jelentős teherforgalmat kellett volna lebonyolítania, ezért a hídon két vágány számára elegendő hely volt. Az építkezésen a korszak legkorszerűbb építőipari technológiáit alkalmazták. A híd cölöpözését 1857. március 1-jén kezdték. A folyam közepén felállított pillércsövekben túlnyomást hoztak létre. A csövek belsejében dolgozó munkások kézi erővel ásták egyre mélyebbre a pilléreket. A pillércsöveket belülről csavarozással erősítették egymáshoz, majd betonnal töltötték ki őket. Egy pillér két csőből állt. Míg a korszak hídjainak többsége a vasútépítés rohamtempójának megfelelően fából épült, addig a szegedi híd kovácsoltvas elemekből. A Franciaországból a helyszínre szállított bonyolult vasszerkezetet szegedi és környékbeli munkások rakták össze a francia tervezőmérnök vezetésével. Először e hídnál alkalmazták a szerkezet egyes elemeit egymáshoz rögzítő vasszegecseket. A híd az 1855-ben mért legmagasabb vízszint fölött 8 méterrel ívelt át, hogy a magasabb hajók árvíz idején is átkelhessenek alatta. A szerkezet próbaterhelésére 30 mozdony érkezett a Tiszához. A híd 1858. december 2-án nyílt meg. A hídépítés idejére fából ideiglenes munkahíd épült a folyón. Ezen haladt át a vasúti forgalom is, mivel a Szeged–Temesvár vonalszakaszt már 1857. november 15-én, az állandó híd elkészülte előtt majd egy évvel átadták. 1891-ben a létesítmény a Szeged–Temesvár vonal államosításakor a MÁV tulajdonába
-7-
