!m ' 'l'al\lacsado ACSlENU6R' MAGAN tuxtbmz. : 1'( , it' , ill ,''(: " ' I ). I \: r If "','," '""I , I ' . SJ. ' " :j , " , < "! ' \ : ' , I, .' r

I

,,

'l'Al\lACSADO

ACSlENU6R' MAGAN tuxtbmz. ,

I ,

"

'Ii

l', I\: ��rIf , . SJ. ' ,

"',' ," '""I ", ' ,

..

I

,

!m

( :,1I'

,

,

I , ' ,

,"

,

,

, ,

, ,

.'r.

, , ,

,''(:�

,,

,ill

,.,

''

" ,:j'

,

, ,

,

,

,

f

,

., ,

,

,

,it, ',

"

,

..

,

,

I

, ,

,

,

( ,< ,,

" '�I ). \

:'

"

•,

,

,

. I..

,

I " !'

,

", ',',I , , ,

,,'''

,

,, ., , .' '. ,'.' ."!, , ;"

-

TANAcSADO A CSENDOR MAGAN ELETEHEZ.

HAVRANEK JANOS 6RNAGY.

c

SZEKESFEHERVAR. NYO;;.iATOTT: CSITARY G. JENO KONYVNYO,\illAJABAN.

1927.

� "

CXcIT;o��� �

'.

I

�

d/�J�k:)� II

/-g7

Bevezefes.

Ezen kicsiny konyv, amin1 igenytelen cime is mutatja, olyan emberek szcimcira irodott, akiktol a mostoha sors gyermek­ korukban megtagadta

Kiadasat a B. M. 1926. evi okt6ber h6 21�en kelt

a

sziilok mindenre

kiterjedo gondoskodciscil s akik a "jo modor"

214.495/V1. e. sz. rendeletevel engedelyezte.

es "jo izZes" elemi szabcilyainak.fsmerete nelkiil keriiltek ki az elel forgatagciba. A tcirgy maga igen kenyes, sol egy­ ben hcilcitlan is, merl kiizdelmel jelenl ama ciltalcinos es megieheiOsen

"\:-

kenyelmes

fel­

fogcissal szemben, amely azl larlja, hogy emberi miiveltdgnek, a jo modornak, a jol­ neveltsegnek, qlindulni,

mcir a gyermekszobcibol kell

merl annak utMagos, - foMnl

konyvbOl valo - potlcisa,

csak

hicibavalo

erolkodes. Ellenlelben Minden jog fennt.artva.

eme

rideg felfogcissal,

e

konyv szereny iroja szerinl a lcirsadalmi 3

<..-.:""1--.. .

'<.

\

szabrilyokbatz teijesen j
�.

tyan

fokdra, akkor a mfi elerte eeljdt s megirdsa taldn nem volt - es tanulmdnyozdsa nem

mint a felldbU bena. Manko nelkiil egyik

lesz,

sem Iud egy lepest sem· tenni

•.

Forrds munkdim voltak:

Azonban adjanak csak egy valamire­ kilartdsa, akaratereje es iigyessege van, -

"Az

"'i--

fogjdrni. Ez a jdrds ugyan csupdn

konyvbOl

nyugdllomdnyu

I f

alezredes

melyen

Szekesfehervdr, 1927. evi janudr h6. A SZERZO.

dalmi elet minden helyzeteben valo visel­ kedest pontosan szabdlyoznd,

esendor

.sabb koszonetemet nyilvdnitom.

a mfildb a bendnak teljesen felesleges esz­ mely a tdrsa­

messzemeno

megirdsdndl

. tisztelt bardtomt6l, kinek ezuton is leghdld­

megis ki merne hatdrozoltan tagadni, hogy

Nines olyan memtan,

munka

tdmogatdsban reszesiiltem Herold Gy. Bela

megtanulni,

koz a tiirheto jdrds eleresehez.

gyakorl6l
tokeletes sohasein

lesz, mint ahogy a jo modorl sem lehet lokelelesen

Az uri. ember" SzabO Gha Andor. altiszt magatartdsa szolgdlaton kivii!." "A m. kir. vdrpalolai honved esapat­ "

valo mfildbat a bena ember ald, az, ha kello rovidesen feltiines nelkiil es e!egge simdn

egeszen hidbavalo.

mert· ehhez

egy bizonyos erzek is kell, s mert az mem idonkent maga is vdltozik. E sziikre szabott keretben anndl kevesbbe lehetelt kiterni tehdt masra is, mint ami szorosan azokat erdekli,

�4,_ I

akik szdmdra e konyv irodott. S ha a esendor legenyseg az itt vdzolt �"

irdnyelvek segitsegevel el tad jutni az dlta­ ldnos Idrsadalmi mfiveltseg 4

megkivdnhato

I

_Totr-'

5

""''Wi,_

� � ��---

---

2. Testapolas.

1 . Kiilso megjelenes. Az embert esupan kiilsa megjelenese es lellepese utan alaposan megitelni es er­ tekelni nem lehel. Az emberek nagy resze meg sem a belsa erteket kutatja, hiszen erre t6bbnyire nines is alkalom, hanem rendsze­ rint az elsa pillanatban kiilsasegek utan itel. Az egy pillantassal megbiralhato test­ tartas, ruhazat, hajviselet, hanghordozas, mozgast-sz6val az ugynevezett IIkiilso mazli az, amelyba! az elsa benyomas e16ny6s, vagy elanytelen volta kialakul. Aki ezeket tudja s a tarsadalomban meg elve azt ohajtja, hogy embertarsai ismeretleniil is - jo velemennyel legyenek rola, az a kiilsa megjeleneset soha sem logja elhanyagolni. Az elany6s kiilsa megjelenes elsa kel­ leke a test apolasa es a ruhazat tisztan­ tartasa.

�'�

_

... --...,.-

A test allando apolasa az egeszseg lenntartasara, de az illem szempontjabol is leltetleniil sziikseges. Minden testi munkatol, - nyari ida­ ben meg a legkisebb setatol is, - a test lelheviil, megizzad s a levegaben uszo por­ tol ellepve, piszkos lesz. A tisztatalan test szaga pedig visszataszito; Leginkabb a lej, a nyak .os a kezek elhanyagolasa tiinik leI, mert ezek a reszek a Iegledettlenebbek. Ezeknek es a Iabaknak tisztantartasa a testapolas Ieglontosabb resze. A hajat (szakalltj rendszeres fesiiles es kefeles, a hosszabb bajuszt ezenkiviiI kik6tes altaI kell rendhen tartani. Tul hosszu, ugy­ nevezett "miiveszsorenyt", vagy feltiinoen mesterkelt hajviseletet, jo izlesii ember nem hord. A szajat vizzel valo 6blitessel, a� loga­ kat pedi� . kiil6n6sen r�ggel logkefever vaf6 ��!I �ellaben tarlanL A ;r�p's; fdg���z"tlIlajAII�sa. menett rossz, vagy rom­ Gisnak indulo logat, mar-a klSebbmiiveH� �

" ." " " " '�-'

6

" "

',.

'<_"

,_N' '''''_

7 -�-

segii emberek sem tiirnek meg szajukban. A rossz fogakat tehat kezeltetni kelL Na­ gyon ajanlatos evenkent egyszer, meg akkor is megvizsgaItatni fogorvossal a fogakat, ha azok nem is fajnak, mert evvel a baj meg csirajaban megeIozheto. A nyak es a kez szappanllal val6 gya­ kori mosassal kifogastalanul tisztan tarthat6. Eros, emelyito illatu szappanok termesze­ tesen mar masokra val6 tekintetboI sem hasznalhat6k. A k�zet napjaban t6bbsz6r, de minden etkezes el6tt feItetleniil meg kell mosni. Miivelt ember kezen a k6rm6knek a nap barmely szakaban tisztaknak kell lenni s iigyeIni kell, hogy a k6rm6k minden ujjon egyenletesen legyenek vilgva. Sem Hil hosz­ szuak, Bern till rovidek ne legyenek. Aki hivatasanal fogva olykor kemenyebb kezi­ munkat (fegyvertisztogatas, kerti munka, stb.) is kenytelen vegezni, amelynel a kezek ter­ meszetszeriiIeg fokozottabb, mertekben pisz­ koI6dnak be, annal elkeriilhetetlen egy eros kis kefe (kor6mkefe) rendszeres hasznalata, a­ meIynek segelyevel meleg vizben szappannal a legelhanyagoItabb kez is rendbe hozhat6. 8

-�

.{

,

i

·1

)

"

Ii

�

A labakat minden hosszabb vagy fa­ raszt6bb meneteles utan, de hetenlclnt Iega­ labb ketszer meg kell mosni s a k6rm6ket csak ugy mint a kezen rendszeresen Ie keII vilgni. A hibas jarasnak a legtobb esetek­ ben a Iabak eIhanyagolilsa az oka. Az egesz test tisztantartilsara a meleg fiirdo szolgaL Miivelt nemzetek nepei ha­ vonta legalabb egyszer megfiir6dnek. Ahol nyilvanos fiirdo nines, ott otthon kadba.n keII megfiir6dni. A nyilri fiirdozes es napfiirdo, ameI­ lett, hogy egeszseges, keIIemes sz6rakozas is.

3. Oltozkodes. Bar nem csupan a· ruha teszi az em­ bert, a j6 megjelenes elsa keIIeke, megis a rendes 6lt6zk6des. A esendor helyzete e tekintetben any­ nyiban ,eIony6s, hogy az egyenruha nines a divatnak alavetve, mint a polgari 61t6zet, s ,vise16jenek e tekintetben esupan az a k6telessege, hogy az egyenruhazati szabalyzat9

--�--

�

hoz alkalmazkodjek es att61 val6 e1teresek­ kel ne tegye az egyenruhat nevetsegesse. Egyenruhat viselo egyeneknel minden tilalom .os j6izles ellenere a legtiibb szabaly­ talansag a sapka .os a labbeJi kiilalakjaban talalhat6. Pedig az egyenruhazati szabaly­ zatban meghatiirozott format mindenkor egy feltetJeniil j6izlesii bizoltsag allapitja meg a bemutatolt sok szazfe\e minta kiiziil s igy ketseg sem ferhet ahhoz, hogy az elOirt forma mindenkor szebb es izlesesebb mint az alt61 elter6 .os kiiliinbert is tiltott alak. Egyenruhat viselo ember tehat tartsa magat mindenkor feltetJeniil az egyenruha­ zati szabalyzathoz. Egyebkent a cipo vagy esizma min dig tiszta legyen. (Csizmaban nem lehet tarsa­ sagbaan megjelenni, laneolni benne lerme­ szelesen meg kevesbe.) Sziik vagy magas sarkti labbeJi hosszabb jirasra alkalmatJan. A rikit6 szinii sarga bOr izleslelen. Rendes iiltiizkiideshez tartozik, hogy a fehernemii tiszta .os ep legyen. Ez annak gyakori valtasa, a szakadl reszek iisszevar­ rasa ilIetve foltozasa altai erheW eJ. A fe-

---;--

--

10

hernemii gyakori vallasa - kiiliiniisen nyaron vagy nehezebb testimunkak vegzesenelfontos. Galler! .os zsebkendot meg siiriibben kell valtani, mint a tobbi fehernemiil. A piszkos zsebkendo kiiliiniisen undorit6, s ne gondolja senki, hogy azt nem veszik eszre. A zseb­ kendol hasznalat utan nem iisszegyiirve, hanem iisszehajtva kell zsebre lenni. A galler s a kezelo kelletenel jobban ki ne latszek; s ut6bbi, ha nines az inggel egy darabban, legyen az ingujhoz 2-2 gombbal hozzaerositve, hogy hevesebb mozgasnal a keziinkr61 Ie ne riipiiljiin. Az pedig aligha szorul bovebb magyarazatra, hogy a feher­ nemii rejtelt reszeinek a felsoruhazat al6l e10villani soha sem szabad. Barha a ruhadarabok kifogastalanok is, rendetJen az iiltiizkiides, ha viselOjiik azokal rendetleniil velte fel, vagy hordja. Felreesuszolt vagy ttilmagasan. kiall6 galler, rosszul begombolt zubbony, kiipeny .os nad­ rag, e1ovillan6 fehernemiialkatreszek, 16g6 cipofiizo a megjelenest elOnytelenne, sokszor nevelsegesse leszi. Ezerl minden iiltiizkiides befejezese utan ajanlatos tiikiirbe nezni. 11

----

"'f"--

Magasabb hirsadalmi allasu egyenek­ :nel teendo elso maganlatogatas alkalmaval frissen borotvalt arc mellett a legj 0bb ruhat (lehetoleg fekete pantallot) kell fe!­ venni, kalapot, feher kezelot, feher zseb­ .keridot es feher keztyut ken hasznalni. Ugyanigy ken 6lt6zk6dni eskuvore, teme­ tesre es minden oly szolgalaton kivuli un­ ·nepsegre, amely a nagy nyilvanossag avagy e!okelo szemelyek je!enleteben folyik Ie. Hasonlo az oltozkodes, de kalap he­ lyett sapkat kell hasznalni vasar es unnep­ napokon, szinhazban, estelyeken, tancmu­ latsagokon .os maganhazakhoz tortent meg­ hiviisok alkalmiivaI. A felsorolt alkalmakkor szolgalati je!­ ·venyek (jelsipzsinor, a gyalogtiszti karddal .. e!liitottak kulon derekszijat) nem viselhetok. Itt meg meg ken jegyezni, hogy ka­ tona vagy csendor egyen elso liitogatiisiinal .a sapkiit vagy kalapot soha sem hagyja az ..e16szobiiban (fogason), hanem .azt lD,llgiival ·beviszi; amig iill, azt nyiliisiival lefele for­ ditva s ha mar leult a terdre helyezve kez­ "ben tartja. Ha felsz6lihisra megis letenne :12

valamely felreesobb butordarabra (lehetoleg ne asztalra) helyezze el.

4. Altalanos viselkedes. --1-

_';6:7

A szem a lelek tukre es tolmiicsa. Nyiltszivu es egyenes gondolkodasu ember ha valakivel beszel, akkor annak a szemebe nez. Nem hunyorit, nem nez e! felette vagy mellette. Ha a tekintet nyilt es nyugodt s e­ mellett meg szereny is, akkor az arckifeje-" zes is i1yen lesz s ez mindenkire kellemes hatiist gyakorol. Regi dolog, hogy a legeloke16bb egye­ nek rendszerint a legudvariasabbak. Regi elv az is, hogy miisok udvariatlansiiga sem jogosit fel hasonlo modortalansiigra, mert az igazan muvelt ember ebbe a hibiiba soha­ sem eshetik. Arra kell torekedni, hogy a megjele­ nes mar az els6 percben is elonyos legyen. Katona vagy csendoregyen polgiirember elott iiltaliiban ne iilljon szabalyszeru" vigyiizz" alliisban, megis akit megkiilonb6ztetett tiszte� 13

�.;�->

, --f'

letben akar reszesHeni, az elott egyenes es nem hanyag allast vegyen fel, teMt semmi­ esetre sem allhat szetvetett labakkal, zsebre vagy csipore tett kezekkel, falnak, ajt6nak vagy barminek is tamaszkodva. Amelyik polgari tisztvise16nek azonban jelent vagy tiszteleg, az elott "vigyazz"-ban alljon. Ugy mint az allasnak, az iilesnek is megvan a maga kiilon illemtana. Szeken, padon vagy divanyon minden felesleges zaj elkeriilesevel kell helyetfoglalni. Mas sze­ kere tamaszkodni nem iIlik s ha ezt veIet­ leniil megis ermtene az ember, rogton bo­ csanatot kell kerni. Nem illik a szek szelere vagy csak egyik sarkara iilni, azon himbal6zni; karos­ szekben vagy divanyim j6izlesii ember ma­ sok jelen1eteben sohasem fog otthonos ke­ nyelemmel elhelyezkedni ; labaH nem nyujtja ki, de az asztalra sem konyokol. Feljebb­ val6k vagy magasabb-ranguak jelenleteben ilIetlenseg a labakat terden keresztbe rakni s minden tarsasagban iigyelni kell, hogy ember sem a1l6, sem iilii helyzeteben sen­ kinek se forduljon hattaL '4

I

-f"

i

Nem illik masok jelenleteben olyasmit cselekedni, ami alkalmas arra, hogy vissza­ tetszest sziiljon. J6izlesii ember sohasem ragja a k5r­ met, de masok jelenleteben nem is tiszto­ gatja vagy vagdossa. Nem szivja a fogal, orrat, s fedetlen szajjal vagy hangosan nem asH. Orrat, fiilet nem piszkaIja, hajaban nem · vijkal s termeszetesen nem vakar6zik. Ha a tiisszentes vagy csuklas pedig vegkep el­ keriilhetetlen, azt a gyorsan es feltiines nel­ kiil elovett zsebkendonek az arc ele tarta­ sava!. a.. lehet6segig halkitani s igy kevesbbe eszrevehetove tenni igyekszik. J6modoru ember rendszerint halkabban nevet s bar a halk vagy hangos nevetes tobbe-kevesbbe vermerseklet dolga, a legszelsobb j6kedv kiton\set is bizonyos hatarokig mersekelni tudja. Tarsasagban sohasem nyujt6zkodik, kezeivel vagy labaival tornagyakorlatokat nem vegez, s a hiivelykujjaival malmot nem jatszik, ujjait nem ropogtatja. Akivel beszel, att61 legalabb egy lepes tavolsagra all s nem fogja meg a kab
-"-

nem· is ilIetlensegek, hanem hatarozoltan durvasagok, amelyek mindenkiben feltetle­ niil eros visszatetszest valtanak ki. Magat61 erteWdik, hogy j6izlesii ember beteg allapotban tarsasagba nem megy, mert meg egy enyhebb meghiiles kiilsa megnyil­ vanulasai is mindenkire nezve kellemetlenek.

.,>-

5. Bemutatkozas. Ez minden oly tarsasagban sziikseges, ahol az ember ismeretlenekkel talitlkozik, illetve ahol at egyaltalan nem ismerik. Bemutatkozaskor mindig a magasabb tarsadalmi allasu vagy idasebb nyujt elabb kezet. Nanek val6 bemutatkozaskor mindig a no nyujt elabb kezet; ezt minden kariil" menyek k5zalt feltetleniil be kell varni. A kezfogas ne legyen felenk vagy hatarozatlan, de a kezet megrazni vagy erasen megszo­ ritani szinten nem illik. Ha ket idegent ken megismertetni egy­ massal, akkor a fiatalabbat az idasebbnek, az alaesonyabb tarsadalmi allasut a ma-

�;,y...

gasabb anastinak, viszont nanek mindig a ferfit ken bemutatni. Ferfiak, ha nines aki a bemutatkozasukat k5zvetitse, maguk k6telesek bemutatkozni. Bajtarsak hozzatarto� z6inak is illik es ee1szerii bemutatni magat akkor, ha veliik tarsalogni akar. Bemutat­ kozaskor elegendii a vezeteknev ertheW be­ mondasa a keresztnev es rendfokozat meg­ emlitese ne1kii!. J6modoru ember vonaton val6 utazas­ kor a vele egy fiilkeben utaz6kat, nyilvanos helyen az asztalnal val6 helyfoglalasnal a mar ottleviiket k6nnyed meghajlassal iidv6z6lni szokta, de termeszetesen be nem mu­ tatkozik. A bemutatkozas ilyen alkalmakkor esak katonai egyenek es bajtarsak k6z6tt k6telezii, de a veliik utaz6 csaladtagokra vagy polgiiri egyenekre ezen k6telezeltseg mar nem teri ed ki. J6izlesii ember nem k6t mindenkivel es mindenaron ismeretseget s az egyiitt utazashoz hasonl6 fut6lagos ismerkede­ sek eseten lehet6leg tarl6zkod6an visel­ kedik s gyors bizalmaskodassal senkit sem terhe!' ,2

16

'!-

17

••

---#-

ras, tabornok es ezredes, III., IV. es V;

6. Megszolitas-cimzes.

fizetesi oszhilyba sorozott allamhivatalnokok,

Ha valakivel akar hirsadalmilag, akar hivatalosan szoban vagy

udvari tanaesosok,

zesbe kell iepni a megszolitas elOU az illeW

a

rangjaval es

elniikiik,

dmevel

feltetleniil

tisztaban

kell lenni. A rna szokasban levo dmzesek, illetve

a

forendhaz tagjai, a

Kuria es Kiizigazgatasi birosag masodelniikei,

irasban erintke­

--<>-....

hiblai

tanaes a

kiik, a papai hazi

elniikiik es

fOispanok,

tiirvenyszeki

alispanok,

piispii­

prelatus, a reformatus egy­

fOgondnokok,

az ago

h,

ev. egye­

temes feliigyelo es az egyhazkeriileti

megszolitasok a kiivetkezok: Csaszarok es kiralyok dme: felseg.·

iigyelOk,

Az uralkodoesahid tagjaie: fenseg.

kepviselohaz

fel,

az aIlamvasut elniikigazgatoja, a elniike, a

kormany-,

keres­

A tiibbi hereege: fome1t6sagu.

kedelmi-, miiszaki-, egeszsegiigyi-, gazdasagi-,

A kormanyzoe: fOmeltosagu.

stb, fOtanaesosok, a budapesti.iopolgarmester

A hereegprimas es a bibornok:

fo­

es a rendorfokapitany, az iigyeszsegi elniikiik,

meltosagu es fotisztelendo.

hogy. ha a

IV.

fizetesi oszhilyban

vagy

kuriaibiroi rangban vannak vagy fOiigyeszi

"Nagymeltosagu" - (megszolitasban:

cimmel vannak felruhazva.

"kegyelmesU) minden ersek, miniszterf tabor­ nagy, gyalogsagi, tiizersegi es lovassagi tabor­

Grofne!, baronet helyesen nem melto­

nok, altabornagy, ugyszinten a m. kir. Kuria­

sagos asszonynak, hanem "meltosagos groine"

nak, az allami szamvevoszeknek es a Kiizi­ gazgatasi

birosagnak

elniike,

azonkiviil

<��

minden valosagos belso titkos tanaesos, a II.

"meltosagos barone" vagy eime

"Meltosagos" minden grof, baro, kama18

"kegyelmes

ferje esetleges

grofne"-nak

kell

,szollitani. "Nagysagos" : az alezr,edes, ornagy es

fizetesi osztaIyba sorozoU allamhivatalnokok es a nagykiivetek.

utan

I

-4-

.es minden a VI. fizetesi osztalyba sorozoU .;illamhivatalnok, a kir. tanaesos, a keres2'

19

�,--

�

kedelmi-, miiszaki-, kormany stb. tanaesos.

A relormatusoknal ugyanaz mint az

A katona .os esend6rtisztet hivatalosan

ag. ev. felekezetnel, de a lelkesz "tiszte­

szazados-ig a "tekintetes" cim illeti meg, de

letes'� es a piispok ,Jotiszteletii".

a magan eletben minden tiszUel szemben a Jlnagysagosu dm hasznalata van szokasban.

Ugyanez all a VIr. .os ennel kisebb rangosztalyba sorozolt allamhivatalnokra .os diplomas

emberekre

(orvosok,

A zsid6 fOrabbi:

<1'--

iigyvedek,

sukat megilleto cim es megsz6litas illeti, de a jelleg nelkiil esak cimmel bir6knak is

"szent­

segesll,

szokas ezeket elolegezni.

A gor. keleti metropolita: "meltosagos es szentseges

A

II,

apat:

"nagysagos

es

alesperes es

fOtisztelendo". plebanos:

vagy

nnyugalmazott"

nalnL Nem is irhat6 pL Nagysagos cimzetes

Az

vagy nyugalmazott igazgat6 ur!

"fOtiszte­

Ismeretlen urinot ha

lendo". (A gor. keletieknel: "nagyontiszte­

nem bizonyos,

hogy asszony-e vagy hajadon "nagysad"-nak,

lendo").

ha ketsegteleniil asszony, altalanosan "nagy­

A kaplan hivatalosan "tisztelendo", de

sagos asszony,,-nak, alaesonyabb tarsadalmi

rna mar leginkabb "f6tisztelend6"-nek sz6-

osztalybeli noket pedig egyszeriien "on"-nek

litjak

kell sz6litani!

A papnovendek (kispap) tisztelendo. Az ag. ev. foesperes, alesperes, egyhaz­ keriileti es egyetemeszsinati jegyzo: "nagy­

Ha

jobb

ferfirol

bizonytalan,

hogy

milyen tarsadalmi osztalyba tartozik, alta­ hinos megsz6lihisa fjuramu llvagy urasagod"

tekintelii". A tobbi ldkesz: "fOtisztelend6". zo

flcimzetes"

jelzot a megsz6litasban nem szokas hasz­

A rom. kath. .os gOr. kelt. kanonok e s esperes,

"fOtisztelendo". A tiibbi apaea "tisztelendo". Cimmel es jelleggel ellatoUakat alla­

stb.) nezve is. Egyhazi dmzesek: A papa:

"fotisztelendo". A

tobbi "tisztelendo". A zarda fejedelemasszonya (fonoknoje)

lehet.

'I I

21

A

rossz magyarsagu "kegyed",

"on­

kegyed"{ "tensasszony" vagy a tajsz6las­ szerii nkelmedHj

"kendll

kifejezesek kerii­

T

lendok. Falusi

gazdakat

i,gazd-uram"

megsz6litani.

kintetes asszony"-ok

--:L !

A foglalkozas, alIas es ur szo is jo,

J

p1.

II

Iehetnek. Aki tobbet

kivan, vagy tiir meg,

hatarozottan

ben alkalmazott "nagysad"

A polgariasszonyt vagy ehhez hason­

kifejezes cse­

kelyebb ertekii mint a "nagysagos asszony".

lot lehet "asszonysag"-nakj "asszonyom"-nak

Irasban

vagy ha koztekintelynek orvend "tekintetes asszony'J -nak szolitanL

helyett

a

"Kegyelmes"

"Nagymeitosagod"

polgar; egyenekkel szemben

rosban csak· az iizleti

hasznalja.

noi

A vitez miodig "nemzetes"-nek fele­ sege "nemzetes asszonyll-nak sz6litando. Ha valakit e-mellett pI. a "meIt6sagos" dm is megillet, akkor "meIt6sagos es nem­

�.�

zetes" -nek kell sz6litani. zar6lag a rangosztalyba nem soroIt havi22

a

"t.

c. Ii

ismer6soket

szokas neviikon megsz6Iitani,

ilyenkor egyebkent nokkeI szemben helye­ sebb megsz6litas neIkiil kezdeni a szoveget.

7. Beszelgetes - es - hallgatlis.

A csendor es katona altiszteket bevoltakepen

irasban sem

Nyilt levelezolapon csak bizalmas n6-

alkalmazottakkaI szemben hasznaIatos.

dijasokig,

kell

hasznalni. Az "alazatos" kifejezest katonai egyen

A "kisasszony" kifejezes falun csak a

·

megsz6litas

kifejezest

kozeposztaly egyszeriibb hajadonaival, va­ vendegloi

vet a

j6izles ellen. Fontos meg tudni, hogy a novel szem­

biro ur 1\ "mester ur II sth.

es

cim

elolegezeset tulajdonkepen kitiintet.;snek keIl venni, s igy a felesegeik.is legfeljebb "te­

vagy

esetleg vezetek neviikon es "ur" szoval kell

"Tisztelt Cim" illeti· meg. Ezert a veliik szemben megis szok.:isos "tekintetesII

Muvelt .os ertelmes ember rovid mon­

azaz

datokban

-L

beszeI,

amelyeket

konnyeden 23

T

I

:

i

.

fejezhet be. A szavakat nem harapja el s beszedkozben hallgat6ja szemebe nez anel­ kiil, hogy ahhoz kozelhajolna. Beszedet ideges taglejtesekkel .os kiilonbozo arckife­ jezesekkel nem kiseri, hanghordozasa nem tulsagosan halk, de sohasem hilhangos. Tarsasagban - amennyiben az rajta all - oly beszedtargyat valaszt, amely lehetoleg mindenkit erdekel. J6izlesii csendor eloljar6kr61, alan­ t080kr61 tarsasagban sohasem fog elitelOen nyilatkozni s keriilni fog mindenfele nagy­ zolast es ondicseretet, tovabba oly targya­ kat, amelyek konnyen vitara adhatnak alkalmat. Tehat politikai, vallasi targyakat vagy olyant, mely a tarsasag egyik-masik tagjanak barmely okbol kellemetlen. Jomodoru ember mindenkor elozekeny; ' de a tarsasagban fokozottan az. tI" okosap nem szolhat. a beszedtargyhoz infib b hall­ . gat.f A hangos vagy szenveclelyes vitatkoza­ "sakat elkeriili s ha megis belekeveredik, nyugoUan es targyilagosan valaszol, kritika dolgaban pedig mindenkor merteket tart. Nokkel val6 tarsalgasaban meg foko2Ot24

-�

tabban iigyel a targyra s illem dolgaban meg 6vatosabb, mert a nok sokkal erze­ kenyebbek. Masnak val6tlannak IMszo allitasara egyszeriien azt mondani, hogy "hazugsag" vagy lInem igaz" nagyfoku tapintatlansag, sot serb�s. J6 modorral ilyenkor untig elegseges a20n kifejezes, hogy az iIleta "valosziniileg teved" vagy "itt csak tevedes lehet a dologban". A tarsasagban jarlas ember nagyobb tarsasagban, ha csak kiilon kozfigyelemmel . kisert eloadast nem tart, csak a kozvetlen s20mszedaival beszel. Ekkor sem a sajM szemelyet tolja eloterbe, hanem inkabb azok eletki:iriilmenyeirol, csaladjar61, egeszsegerol es altaliiban oly dolgokrol erdeklodik, amik­ rol fel lehet tetelezni, hogy szivesen beszel­ nek. Termeszetesen ha szomszedjai niila sokkal magasabb rangu egyenek, ezek benso csaliidi eletenek egyes esemenyei feWI csak a legritkabb esetben fog erdeklodni. A miivelt tiirsalgas alapelve, hogy a hallgat6 a beszelOt, amig az mondani val625

---;;-;;,�

javal ,{em vegzett, tiirelmesen hallgassa meg s ne sz6ljon k6zbe. Az ellenmondasl61 meg akkor is larl6zkodni kell, ha az illelonek nines igaza. Kivelel lermeszelesen ha ez eselben a hallgatas valami nevelseges lul­ zashoz val6 hozzajarulas lenne vagy vala­ kinek arlalmara lehelne: Az ellenmondasok­ nak lermeszelesen ilyenkor is udvarias hangon kell 16rtenni. Nem az a j6 larsalg6, aki sokal beszel, akitol nem lehel sz6hoz jutni, hanem aki iigyesen beszeltel. Szakkerdesek reszleles largyalasa, a tarsasag hozza nem ert6 tagjait untalja es igy tapinlatlansag. Ha all az, hogy a beszelgetes miive­ szel, tigy a hallgatas is az, ha azt az ud­ variassag hozza magaval. Hallgatni kell akkor is, ha olyasmirol folyik a sz6, amihez az ember nem erl s meg inkabb ha a beszed­ targy valakit haragra ingerel. A masokkal szemben felmeriilt nezel­ eltereseket a legnagyobb tapinlattal negy­ szem k6z6tt es szemelyesen kell elintezni, merl az iizengetes mindig felreerlesl sziil.

r

-
��

�

26

.-L

Felremagyarazhat6 vagy masra nezve akaratlanul is serlo kifejezesekel haladek­. talanul helyre kell igazitani. Miivelt ember akkor is mindig boesa­ natot ker, ha a hozza intezett megsz6litast keson veszi eszre. A tarsasagb61 tavoz6r61 nem illik olyant mondani, amil jelenleleben nem lehetett volna megemlileni s esak termeszeles, hogy masnak beesiiletebe vag6 kijelenleseklol meg inkabb kell tarl6zkodni. Ha valaki ilyen iranyban megis kimeletleniil nyilalkoz­ nek valakirol az ellen tiltakozni kell, ha pedig az illeto no, vedelmere kelni feltetleniil k6telesseg, Miivelt ember, ha valakir61 veletleniil bant61 talal mondani, azerl azonnal es szeme­ lyesesen boesanolol ker, ha maskep nem lehel, akkor ut61ag leve1ben. Plelykaszerii hirek lovabbitasa, melyek masok beesiilelet vagy esaladi boldogsagat veszelyeztelnek nem esak illetlenseg, de halarozotlan alaesony gondolkozasra vall. ,Lekidurvasag jele az Islennek, a " . szentekn�k, a sziil6k nevenek karomlas 27

formaj;ibqn.val6.... . '�all a tragar szavak h"sznalata is. yal6.ban kifejezi;eket k&t�rteimii . miivelt etriber" . . ...... . .. ... is.. . . . . ........ -r---_............ Keriili. Feltetleniil elitelend6 rossz szokas, ha valaki alHtasait minduntalan becsiiletszavara val6. hivatkozassal er6sitgeti. A becsiiletsz6. annyira komoly dolog, hogy az nem a min­ dennapi haszmilatra val6.. Tarsalgas kozben mindenr61 csak addig lehet beszelni, amig az a hallgatosagot lekoti. Aki a tarsasagban tulkimerit6en targyal valamit, csakhamar unalmassavalik, ez·pedig senkire sem e16nyos. Magasranguakhoz beszelgetes kiizben kerdest intezni csak a legritkabb esetben szabad. Regi dolog, hogy aki egyik emberr61 annak hata mogiitt a masiknak rosszat mond, ugyanugy fog nyilatkozni a masikrol is, ha tavolleteben egy harmadikkal beszeL Ha valakir61 nem lehet elismer6en nyilatkozni jobb elkeriilni a veIemeny-nyil­ vanihist, s ha mar elkeriilhetetIen ez esakis kimeletes formaban tiirtenhetik.

--tr

'

I.

t!i

I

ji I'

J'II I) ,t ·t

_

..::>-

�-4-

Izlestelenseg, ha valaki a sajat toke­ letesseget, iigyesseget, velt jotulajdonsagait hangoztatja. Ezek megaJlapitasat masokra kelI biznL Szintugy izlestelen s masoknak hatarozottan kellemetlen az, aki keretleniil tanacsokat osztogat. A magyar nyelvet tOrve beszel6 ide­ genajku egyenekkeI szemben tiirelmesnek kelI lenni, s6t az udvarias ember ilyenkor a ieIetti elismeresenek ad kifejezest, hogy hogy az iIlet6 a ra nezve nehez magyar nyelvet ennyire is birja. Beszed kiizben eppen ugy mint az irasban feltetIeniil keriilni keII a felesleges es ertelmetlen kifejezeseket. ("ize" - "tudod" - I,mit tudom enll - llbaratom igyH - bani-­ tom ugy" stb.) Ugyanigy keriilni kell az idegen vagy az oly magya. szavak haszna­ lahit is, amelyek ertelmevel valaki nines tel­ jesen tisztaban. Bajtarsak vagy azok hozzatartozoi altai elkiivetett illetlensegek, iigyetlensegek vagy hibak idegenek el6tt sohasem tehet6k bira­ lat targyava, mert ez mar nemcsak illetlen­ seg, de egyuttal bajtarsiatlansag is lenne. 29

28 ,

-->--

I

-+ gombjai k5ze dugni, rna mar nem szokas.

Idegennel szemben keretleniil oktato­ lag fellepni,

Az evesse1 addig varni kell, mig a hi­

miuhin ez annak csak kelle­

ziasszony, illetve rangban legid6sebb, ahhoz

metlen lehet, tapintatiansag. Viszont ha va­

hozza-fogot! s esak termeszetes,

lakit bajtarsa egy elk5vetet! helytelensegre hilaval es megertessel kell fogadni.

nem szabad. �s-'"-::.,.,..

8. Etkezes. Aki feher asztal mellet! akar etkezni, annak a mindennapos etkezes szabalyait , legalabb annyira meg kell tanulnia, hogy ,ezek figyelmen kivul hagyasaval el ne

Az evaeszkaz tariilgetese sertes a hi­ ziasszonyra nezve. A tarsasetkezes f6szabalya, hogy sem­ minemii etelbal a tanyerra egyszerre sokat kivenni nem szabad1 mert masodszor venni meg nem illetlenseg. Ugyanesak nem sza­ bad a taiban leva etelben valogatni, hanem azt a darabot kell kivenni, amely leginkabb keziigyre ill!.

'vegye asztaltarsainak etvagyat. Mig a haziasszony, vagy ha ilyen nines

Ha az etel forro, azt fujni

nem sza­

bad, hanem meg kell varni mig kiMI.

.a legmagasabb rangu vagy koru h5lgy, illetve

D gyelni

ferfi az asztalhoz Ie nem iilt, a teritett asz­

kell, hogy az etkezes, ugy az

ev6eszk5z6k haszmilatat, mint magat az evest

talnal senki sem foglalhat helyet. Az etke­ zesi ulessorendet legeelszerubb elare meg�

hogy az

etel tillalasaig sem kenyeret enni, sem inni

negyszemk5zt joindulatuan figyelmeztet, azt

.......

"""

,allapitani.

illetaleg mine! zajtalanabb legyen. Melyen a tanyer f5M hajolni, vagy az asztalra k5ny5k51ni nem illik.

Az etkezes megkezdese el6t! az ember ,az asztalkend6t fdig kinyitva az 5lebe teriti. Ezt maskep hasznalni, pI. egyik esiicsket a galler m5ge, vagy a galler alat! a zubbony

Dgyelni

kell,

hogy a k5ny5k5k eves k5zben a test melle zarodjanak, nehogy azok a szomszedoknak utban legyenek. Az ev6eszk5zt kell a szaj31

,30

�

>a"",z=�.,�,",_,,,W'"

sohasem szabad a szajba venni, de ahhoz meg csak kozel vinni sem, mert az csal<

hoz vinni s nem a szajat az evoeszk5zh5z. A kivett "telt lehetoleg el ken fogyasz­ tani,

mert a haziasszonyok e tekintetben

etel megvagasara es az eteldaraboknak a

erzekenyek.

villara val6 felsegitesere szolgaL

A kozos taiba kenyerdarabokat

zel belenyulni nem illik. Hasonl6kep illetlen

1\ I

A

mar­

togatni, egyaltalan abba a sajat evoeszkoz·

.-,;'0">-

tanyerba

kivett husdarabot

nem

illik elore felapritani, hanem mindig csak akkora darabkat szabad arr61 1evagni, aminot

a levesbe kenyeret apritani, de a levessel

villaval felszurva, a kessel ratett fOzelek vagy

egyutt egy-ket falatot lehet enni. A kenye­

koritessel egyutt, a szajnak tulsagos nagy­

ret tOrni ken, abba beleharapni, azt kessei

ranyitasa nelkiil abba konnyeden belehet

vagni nem szabad.

helyezni. Csontosabb vagy kemenyebb ete­ leknel lokozottabb mervben kell

Husdarabot, ha csontos is, kezbe venni

mert ezek lelapritasa mindig nehezebb s a

nem illik.

keno elovigyazat elmulasztasaval az asztal­

A levest kanallal, a huseteleket kessel

terito, sot sokszor a szomszedok ruhaja is

es villaval ken enni. A kanalat

sohasem

szabad

konnyen loltot haphat.

egeszen ha­

Az evoeszkoz hasznalat utan (kes, es

(a hiivelyk uji feliil marad)

villa egymas melle es nem keresztbe fek­

megmeriteni s azt a nyele vege fele a rom elsa ujjal

ugyelni,

tetve) a tanyeron marad.

konnyeden tadva, a hegyevel ken a szaj­

Tesztakat tObbnyire csak jobb kezben

hoz kozel hozni. A levesnek a kanalr61 zaj­ talanul kell a szajba jutni.

tartott villaval ken enni, a melynek segelyevei

A kest es vinat elteroen a kanalt61 akkent kell tartani, hogy a huvelykujj alul a tobbi ujj felul legyen. Eveskozben a kes a jobb, it villa a bal kezbe jon. A kest

az ember egyes darabokat let6rdeL

Egy

darabb61 a1l6 sult tesztanaI azonban, ha a kes hasznalata

is sziiksegesse valik,

ugy

kell eljarni, mint a husetelneL Egyes sult 3

32 I

t

33

tesztak pi. pozsonyi kifli, fauk, pogacsa stb., pusztan ket ujj koze fogva evoeszkoz nel­

elvezete @ rea magara vagy asztaltarsairac nezve kellemetlenseggel jarna.

kiil is ehet6k.

Felkoszonto kozben az etkezesben szii­

Tul nagy darab sem kezbe sem szajba nem vehetO. Ragas

netet kell tartani s ilyenkor beszelgetni meg halkan sem· illik.

kozben

az

ajkaknak

mindig

(!llyan etelekbol s italokb6l, melyekhOl

csukva kell lenni. Nyitott ajakkal va16 ragas,

kevesebb

vagy

hogy mindenkinek jusson.

ragas kozben

va16

beszed

nagyon

van,

szerenyebben

kell

vennl,.

A p"har tartalmat fenekig kiinni ritkan

illetlen. Csontok csak az e celra adott kiilon

szabad s erre mast unszolili egyaltalaban

tanyerra, vagy ennek hianyaban a haszna­

illetlen. A hazigazda

latban leva tanyer szelere rakhat6k, tehat

koccintast kezdemenyezheti.

is legfeljebb

csak a

sem az asztalteritore, sem q. foldre nem

Mas e16tt az asztalnal atnyulni illetlen:

keriilhetnek. A szajba keriilt csontszilankokat

Ha kell valami, akkor .annak atnyujtasara

vagy gyiimolcsmagot a szajb6l mindig csak

a

kanal vagy

villa

legkozelebb

kezzel kell

ugyancsak

segelyevel

es

a tanyer

sohasem szelere

helyezni. melle

hianyaban az ahhoz

iilo asztaltarsat kell felkerni.·

Szabaly hogyha valamit jobbra vagy balra kell tovabbitani, azt sohasem az asztal folott'

Kaveba, tejbe, teaba kalacsot, vagy az ezek

felszolga16t, ilyen

adott

siitemenyt

beleapritani

sohasem szabad. J6izlesii ember az etel s meginkabb az ital dolgaban mindenkor kello merteket

illetve a szomszed e16tt, hanem mindenkor. a szomszedok

hata

mogott

kell

tenni"

iigyelve termeszetesen az illetOk ruhazatara.. €ilkozott

kar

vagy

kellemetlensegert,

pohar felboritas stb. bocsauatotkell

tart, s igy sohasem jut olyan helyzetbe,

pI.

kerni.,

Ha valamely etelbe vagy italba veletc:

hogy ezek egyikenek vagy masikanak tulhO

leniil legy vagy szunyog

34

3'

keriil, azt eszre-. 35�

,I -+vetleniil kell eltiintetni s mindent el kell kovetni, hogy ez a haziasszonyt vagy a tarsakat kellemetleniil ne erintse. Almat, kortM, barackot gerezdekbe vagva, villara szurva akkent kell megha­ mozni, hogy azzal a kez mine! kisebb mer­ tekben erintkezzek. Ha azonban a hazi­ asszony vagy rangban idosebbek emlitett gyiimolcsoket pusztan kezben tanya hamoz­ zak, ugyanugy kell eljarni, mert ez esetben a fenti eljaras -iLZ illetokre banto lehetne. Egyeb gyiimolcsoket azok valfajai szerint kezb61 (pI. szilva, szolo, stb.) illetve kamillal (pI. malna, szamoca, stb.) kell ennL Sajthoz epp ugy kest es villat kell hasznalni mint a hushoz. Lagy sajtokat apro kenyerdarabokra kenve szokas elfogyasztani. Cukrot, sot, paprikM es torott borsot a tartalyban levo meglelelo eszkozzel, en nek hianyaban csakis tiszta kesheggyel szabad venm. Gyiimolcstol nedves kezeinket vagy evoeszkozeinket csak papir asztalkendobe szabad torolni, mert a gyiimolcsnedv elta­ volithatatlan foltot hagy maga utan.. 36

I

-'l-

A poharat sem borral, sem vizzel szi­ niiltig megtolteni nem szabad, felso szeletol lefele egy jo ujjnyira mindenkor iiresen kell maradnia. (A tegtobb poharon van ott egy vonal.) Minden ital, de.Jokepen.vorosbor tol"H_._' " \,,_"_,_,. tesenel, vagy befottek kiszedesenel iigyelni . kell arra, hogy az el ne csepegjen s hogy Iiz'Uve!ivagy t�1 ne kerajjon nedves talppal . "z asztalra, meri ezek a haziasszonynak l11indig kart es bosszusagot okoznak. Csak a szomszedokkal szokas koccin­ tani, a tavolabb iilokkel szemben elegendo gyenged .meghajlassal a poharat enyhen fe­ lejiik emelni. Sorrel koccintani egyaltalaban nem szokas. �-.-- .. . Ha az' asztalfon iilo szemelyiseg fel­ kel, akkor mindenkinek leI kell allam, mert ez az etkezes teljes befejezeset, illetve asz­ talbontast jelenti. Nem illik etkezes utan a fogakat ujjaI, villaval vagy kessel piszkalni, erre csak fog­ piszkalo-facskak hasznalhatok s azok is csak az etkezes befejezese utan (nem pedig az .,gyes fogasok kozott). A' fogpiszkalo hasz__

..... ...

i

..1.-

-

37

nek kotelessegiik orkodni a felett, hogy az

nalata feltilnes nelkilli s lehetiileg geyors le­

adagolasnal szandekos reszrehajIas ne tor­

gYen. Ekozben a szajat a inasik kezzel el"

tenjen.

takami 'folasleges, mert ez meg feltiiriobb lenne. Killanben is a kezzel, piszkalot tartja, azt elegge A szaj

termeszetesen

mely a

ellehet takamL

a

IgenlO esetben jelentse, hogy ebedre, vacso­ nira vagy reggelire mi all az ors-konyhanak

asztalnal ujsagot

rendelkezesere. Ha az eloljaro ilyenkor a

vagy levelet olvasni illetlenseg.

felsorolt lehetOsegek valamelyiket meghata­

Kutyanak a szobaban enni adni nem

rozza1 ugy termeszetesen azt, - ha azonban

illik, meg kevesbbe a masok altaI is hasz­

kijel�nti,

nalt tanyeron.

lezheto, hogy azt mosas nelkiil masodszor

teriteset, az etelek talalasat es felszolgalasat

ugy sem fogjak masnak hasznalatara adni. notlen

csendoroknek

a

fentieken kivill

haztartasuk

etkezeseik alkalmaval az

alabbiakra

is

kell

,ilgyelniok:

-L i

,38

egyes etel

kell hagyni,

egyes reszere

'killon adagolva talal, akkor az idosebbek·

notlen csendor mindenkor ellenorizni tar­ ,tozik. Ezeknek mar tudniok kelI, hogy min­ killon

taIban (tanyerban)

legyen felszolgalva, illetve, hogy az elOljarora

tan legyen megteritve. minden

a gazdalkodasvezelO, vagy ha ez meg ily iranyban tapasztalatlan, akkor a legidosebb

den

Az asztal mindenkor rendesen es tisz­ Ha a fOzono

a

tenyleg azt is

kell adni. Az eloljaro asztalanak gondos meg­

utan nem szokas osszehajtani, mert feltete�

A

hogy ugy akar etkezni mint

legenyseg, akkor feltetleniil

Idegen helyen az asztalkendot eikezes

'kereteben es kozos

gazdalkodas­ tortent meg­

az ors etkezeseben resztvenni vagy nem_

'keskeny resen at erintheti a fogakat. feber

eloljarotol

erkezese utan kerdezze meg, hogy ohajt-e

miivelet kozben ' zarva marad s a fogpiszkalo csak az ajkak Tarsasagban

a

vezelO nem sokkal az orsre

Szemlelo

fog­

+

jaba.

,

Egy

mennyit vesz ki sajat tanyer­

talon

(tanyeron)

tulsok

vagy 39

keyes .atel belalalasa egyaranl' izleslelen es tapinlatlan. Azl, hogy a kavel vagy tejet fOlIel vagy anelkill, a hust erosen vagy Wig ki­ siltve, zsirosan vagy szarazon talalva ohajtja-e az eloljaro, mindig a lOzono kerdezze meg. A magara hagyotl lOzono ketsegbe­ esett kapkodasa es futkosasa mindig a gazdalkodasvezetO rovasara megy. Az 0 hibaja az is, hogyha a legenyseg vagy az eloljaro aszlalanak csinos megteritesehez szilkseges kelIekek nincsenek allandoan jo­ karban tarlva es nem lesznek potolva.

korban vagy rangban idosebb ragyujt, vagy erre felhatalmazast ad. Amig mas eszik semmiesetre sem szabad ragyujtani. Unnepelyes felvonulasok kOzben pI. eskilvon, kormeneten, temetesen sib. feltet­ lenill tarlozkodni kell a dohanyzastoI. Tilzet csak egyenlo vagy alsobb tar­ sadalmi osztalybeli ferfitOl lehet kerni. Cigaretlaval, szivarral megkinalni szinten csak iJyent lehet. Koszones es beszedkozben a dgarettat vagy szivarl semmiesetre sem szabad a szajban tartani. Cigarelta vagy szivarszopo­ kat, valamint pipat tarsasagban tisztitani nagyfoku iIletlenseg. Minden dohanyos vigyazzan arra, hogy szivarjanak vagy dgaretlajanak liistje ne szalIjon senkinek az arcaba. Kocsin arra is kell gondoln� hogy a szel ne vihesse a fiistot vagy a kipaltano szikrat a tarsasag oldalt vagy hatul illo tagjai fele. Aki piszkos szivar - vagy dgaretta szapokiit hord zsebeben, annak egesz ruha­ :4,atiba a nikotin athat6 e�kelIemetIen szaga idovel oly m�rtekben veszi be magal,hogy a

�r,

9. IDohanyzas. Tarsasagban csak akkor szabad doha­ nyozni, ha az kimondoltan meg van engedve. Nok, magasabb ranguak vagy korban joval idosebbek jelenleteben zart helyen, (meg ha idegenek is,) mindig meg kell ker­ dezni, hogy a dohanyzas nekik nem kel­ lemetlen-e. Tarsas etkezesnel meg kell varni, mig 40

41 �

az meg.,a,.dohanyo.s(" ..

�;:;�;. dohanyosra ,pedig szinte tiirhetetlen. .

Ha valakinek ragyujtasnal elozekeny­ segbOl gyufat gyujtanak, azt az iIIeta keze­ bill at .szokas venni. Bar az igazan udvarias ember, ha akar onkent vagy keresre tiizet nyujt, liz ego gyufat vagy ongyujt6t mind­ addig tartja, mig a masik val6ban ra gyujt. FeImiivelt emberek egeszen termesze­ tesnek talaljak, ha az ego cigaretta veget asztal ala, kalyha mage, a vasuti fiilke padl6jara stb. dobjak. Ez a legnagyobb iIIetlensegek kazoO tartozik. Ha nincs az asztalon hamutart6, ugy kerni ken, mert a hamutart6 hianya meg nem jelentheti azt, hogy a hamut a sza­ nyegre is lehet dobni.

,f·

--;>-

,

10. Az utcan.

-'-

Az utcanak kiilan iIIemtana van, de errol az embereknek, sajnos csak kis resze tud es meg kisebb resze tartja is be. Ez az iIIemtan pedig' megkiiveteli, hogy az utcan 42

mindenki ugy viselkedjek, hogy azzal leg­ kisebb mertekben se legyen terhere ember­ tarsainak. Miivelt ember mielott az utcara lep, egy pilantassal meggyozodik arr61, hogy kiilseje teljesen rendben van-e. Az oltaz­ kOdes befejezeset (pI, begombolkodast, kez­ tyiihuzastj nem szabad az utcara hagyni, azt elobb ken elvegezni. Eppen olyan hely­ telen megerkezes elott mar az utcan kezc deni a vetkazest. ". �}!�l�J:>!,:n.,'!.Ini..n. az az t\tcall sem allja meg a.helyet. ben, . A .jar6kel5k utan megfordulni iIIetlen­ seg, de az se mas, ha valaki a jarda kazepen alldogalva a forgalmat akadalyozza. Ha valami okb61 megis meg ken alIni, ugy ez mindig kazvetleniil a fal menten vagy a jarda szelen tartenjek. Csak iIIetIen ember kiabal az utcan, messzirol vagy az utca masik oldalar6l tehat senkihez sem lehet sz6lni. Miivelt em­ ber az utcan meg· halkabban beszel mint zart helyen, mert az utca k5ziinseget swk. segtelennek tactja beavatni dolgaiba'. 43

�

�

Ha valaki szembejovo ismeroseve! be­ .szelni 6hajt, ne tart6ztassa feI utjaban, hanem engedelyt kerve tole, egy darabii,! kiserje el. A legnagyobb figyelem mellett is meg­ tortenhetik, hogy emberek az utcan egy­ mast meglokik. Ilyenkor meg akkor is bocsanatot kell kerni, ha nem bizonyos, .kinek a hibaj;ib61 tortent a kellemetlenseg. Haromnal tobb ember egy sorban nem setalhat az utcan. Ha a jarda keskeny, meg ennyi sem, mert a szembejovoket feltartoz­ tatnak. Ha megis harman setalnanak, a leg­ idosebbet vagy a nagyobb rangut kell kozre venni, att61 balra a kovetkezo, jobbra a Jegkisebb rangu menjen; Mindket oldalr61 karonfogva sem no sem ferfi nem mehet az utcan. Ha ket vagy t6bb egyen halad egy tarsasagban az utcan, akkor a szembejovok­ nek annyi helyet kotelesek hagyni, hogy .azok ne kenyszeriiljenek miattuk a jardar61 lelepni. Viszont az egyediil jovo nem va­ lasztja szet a szembejovo part vagy tarsa­ sagot, hanem kikeriili oketo Utcai ablakhoz meg a legnagyobb

i

-;-

-.o�

hOsegben is csak teljesen feloltozve szabad kozeledni. A menetiitemet es a lepes nagysagat mindig a no, vagy magasabb rangu illetve idosebb szemelyhez kell alkalmazni. Egyenruhas egyen kardjaval ne csorom­ poljon s keriiljon minden feltiinest. Ember­ tomegbe jutva ne tolakodjek es ne lokdo­ sodjek, mitegy elojogokat kovetelve maganak. "Karonfogvau menni az utcan rna mar. nem divat. Kivetel ha idos, beteg vagy gyenge not rossz uton vagy neptomegen kell atvezetni. Ha egy ferfi ket not kiser, az ido­ sebb no legyen a kozepen. Kocsiba be a no, kocsib61 a ferfi lep ki hamarabb, hogy a not kisegith�sse. Az utcan fiityolni vagy dalolni halkan sem illik. F e1tiinobb vagy nagyobb targyakat miivelt ember az utcan nem visz maga, hanem azokat maga utan viteti. A csendor, tiszti feljebbvalot vagy elol­ jarot, ha az illeW maskent nem rendelkezik, harom lepes tavolsagr61 balra hatul kove!i. ,>

44 �

U. Koszones (tisztelges). Az ember altalaban koszonessel (tisz­

telgesselj fejezi ki, hogy milyen tisztelettel viseltetik a koszontOtt irant. A nagyon szeles utea masik oldalan halad6 vagy harmine lepesnel nagyobb ta­ volsagban levo ismerost mar nem szokas koszonteni. Ha a talalkozas rovid id5kozok­ ben tobbszor ismetlodik, pI. setahelyen, masodszor mar nem kell koszonni.

�:>-

A koszones (tisztelgesj az udvariassag kovetelmenye. de annak elfogadasa vagyis a vissza koszones (tisztelgesj ennel is tObb. Az mar egyszerUen kotelesseg. Csak illetlen ember vet ez elllen. A feljebbval6 nem leereszkedessel, hanem szivelyesen viszonozza az iicivQzlest (tisztelgestj.

�"J:,OI'

Az iidvozleskor odakialtott "Kezet es6kolom" "Alazatos szolgaja" vagy mas hasonl6 helyett, sokkal nagyobb tiszteletet fejez ki a nema Udvozles. Ha tarsasagban van meg a legjobb baratot sem illik "Szervusz" 46

kiaItassal Udvozolni, hanem hangtalanul kell 6t koszonteni. Csak termeszetes ezek utan, hogy utcan vagy nyilvanos helyeken novel szem­ ben a koszontes mindenkor esak a leg­ nagyobb tiszteletet fejezheti ki es sohasein lehet bizalmas jellega. Ha a hirsasagb61 valaki koszon, akkor a tarsasag minden ferfit'lgja szinten koszon, akar ismeri a koszontottet, akar nem. Ellen­ ben nok nem vesznek tudomast a tarsasa­ gukban levo koszonesek (tisztelgesekj-rol. Foigari egyenek sem viszonozzak a tarsa­ sagukban levo katonaknak sz616 szolgalati tisztelgeseket. A kozepkorb61 maradt kezes6kr61 kUlonbozo a felfogas, annyi azonban ketseg­ telen, hogy esak zart falak kozt es esak a haziasszonnyal valamint a naIa idosebb no­ rokonaival szemben kotelezo. Ilyenkor a \<ezhez kell mersekelten lehajolni, tebat nem a kezet emelni a szajhoz. lliftean altaIaban sohasem-. keztyiis kezet pedig sehol� sem szokas meges6kolni. Hajadonnak esak a yolegenye es6kolhat. kezet. Ha a no kezet 47

.J...

'"­ ,

a

kezcs6k eliil

visszavonja,

azt sohasem

foglalashoz. Magasabb

szabad ero/tetni.

esak kifejezett

Ferfit csak akkor illet meg a kezcs6k,

asztalt61 ken egyet venni, amelynel szinten

sertes.

iilnek,

Fiatalabb az idosebbnek, ferfi nonek ne nyujtson elore kezet. O regebb ferfiak persze fiatal

helyet

Ha leiileshez szek nem volna es idegen

A nyujtott kez el nem fogadasa sulyos

nyujtanak kezet

asztalanal

foglalni.

ha az illeW nagy egyhazi melt6sagot vise!.

eliire

ranguak

meghivasra szabad

mindig

meg

ken kerdezni,

hogy

szabad-e a szeket elvenni. Igenlii esetben termeszetesen meg ken kiiszonni.

leanyoknak.

A leiilessel senkit sem szabad zavarni.

Templomban a koszones esak esendes

J6izlesii ember csendesen helyezkedik el, s

fejb6lintasb61 allhat.

a labait nem esavarja a szek vagy asztal laba korii!.

Ugyel,

hogy senkinek alkalmat­

lansagot ne okozzon, senkit meg ne liikjiin

12. Nyilvanos etteremben, kavehazban stb.

s

az akar ismeros,. akar nem, - meg kell

igen16 valaszt, - ha az asztaltars ismeret­ len, - riivid

fejb6lintassal

foglalni.

legyen

kerdezni, hogy szabad-e helyet foglalni. Az szokas meg­

kiisziinni. Ha az asztaltars ismeros, aH61 esak

megtiirtennek,

Egyszerre tiibb ujsagot nem illik le­

iires asztal nines s esak olyan all rendel­ -

ez megis. veletleniil

nem bizonyos, hogy 0 a hiMs.

Ha a kavehazban vagy vendegliiben kezesre ahol mas szemely mar iii,

ha

roviden boesanatot ker meg akkor is, ha

A lapozashoz

pedig

az

ujjakat

megnedvesiteni izlestelenseg. Masnak kez­ "':-

ben tartott ujsagjaba, levelebe,

kiinyvebe

beleolvasni, ha esak az illeW erre leI nem sz6litott, izlestelenseg. Kavehazban,

etteremben a kiszolgal6

szemelyzetet illetlen dolog kiaMlassal, pisz­

iidviizlese uhin kell engedelyt kerni a hely-

szegessel, esiiriimpiil�ssel hivni, ezt lehetoleg

48

4

49

egyszeri intessel kell elinh;zni. A veliik val6 beszed ne parancsol6, hanem kero hangon tortenjek es kiziir6lag csak a kiszolgiiliiira vonatkozzek. Ugy a kiszolgiiliis, mint a rendelt ete­ lek es italok esetleges hiiinyossiigait miivelt ember sohasem teszi hangos kritika tiirgyiivii. Meg kevesbbe vonja a felszolgiil6 pincert felelOssegre, hanem ha az miir tiirhetetlen, ezek ellen a tulajdonosniil vagy a 10pincernel emel minden feltiines elkeriile­ sevel 6viist. Aki szeszes italb61 tobbet iszik mint amennyit elbir, leittasodik. Az ittas ember pedig minden koriilmenyek kozott vissza­ taszit6. Ha valaki megis csak egy lepessel is "tlepne a hatiirt, ugy meg mielott a bor­ gozos iillapot erot venne rajta, akiir valami iiriiggyel, akiir sz6neIkiil feItetleniil tiivoz­ zek a tiirsasiigb61, mert jelenletevel annak csak terhere lenne. Magiit61 ertetOdik, hogy ziir6rakor min­ denkor a csendor legyen az elso a tiivoz6k kozott. Ha a vendeglObe, kiivehazba eloljiir6 50

t

I

t

I

vagy feljebbval6· lep,· feliilliissal kell neki tisztelegni.

13. Barati kor megvalasztasa. A csendor orsparancsnok tobbnyire kikiilonitett iillasanak tekinteIyet keIIoen kepviselni es a tiirsadalom kiilonbozo rete­ geivel helyesen erintkezni csak abban az esetben lesz kepes, ha a tiirsadalmi erint. kezes szabalyaival ismeros. Ezeket a szabalyokat azonban nem lehet csupan a laktanyaban vagy kizar6lag legenyemberek tiirsasagiiban elsajatitani. A fiatal csendor sziimiira tehiit a tiirsasiig elokeszito iskola kesobbi szereplesehez. Barmennyire elOnyt is biztosit azonban a tarsas elet, megis mint mindenben ugy ebben is merteket kell tartani, mert ennek is megvannak·· az arnyoldalai. Regi kozmondas, hogy l'.M�9,a,ra,U()I­ . !4r6\,..erok"rt ba,ratjar61" lehel roegismerni. De regi igazsag az is, hogy csak a j6 tar- . sasag sziikseges mindenkinek, mert csak ez 4'

51

f

tanH es nemesit ;esru.: a j6 hirs,,:sagl)iiveli -;��c;;;; . b�ri�;;;;��t�t,t�r;i;'tatot .��. (j�u�al�;t. Bees��gy6' �mber tebat esak' az olyan fem vagy no baratsagat fogja keresni, aki "rl�l": E'(iy�gel>p,..e�szgli"'],],]l1.odo.'\1,.t" ,talta],]', Mert . esak az i1ygrl.ek:]'Watsaga jarhat h;;;;'-;"; ,;:"I." -""" , . " T���iszet�sen tolakod6 senki sem lehel s kiiliiniisen a esendornek kell eles szem­ mel kikeresni ama jobb polgarok,iparosok, kereskedok, kisebb hivatalnokok es hozza hasonl6ak tarsasagat, akikrol feltetelezi, hogy szivesen IMjak, mert a hozza nem ilia magasabb kiiriikben bizonyara hidegen fogadnak. A leghelyesebben eselekszik akkor,ha uj allomashelyen par h6napig nem ismer­ kedik,hanem figyel es tajekoz6dik, A esendort hivaMsanak es szolgalati kiiriilmenyeinek sajMos volta e teren egyeb­ kent is bizonyos fokban merseklesre szoritja, mert a sok bizalmas baratkozas feltetleniil megnehezitene szol!!alati ervenyesiileset, De tart6zkodast es szerenyseget kovetel tole -rendszerint hianyos elokepzettsege es· tar..

'�2

�

sadalmi szeinpontb61 sokszor kifogasolhat6 iisszekottetese is. A "tegezodes"-sel nagyon takarekos� kodjek es annak felajanlasara fiatalabbakat !OI ne Patoritson, Ha j6val idosebb vagy nala magasabb rangu egyen felhatalmazza is a tegezodesre, azzal soha se eljen viszc Sza, IIyen esetben helyes es szokasos for­ mak pI. "Te J6zsi Paesi", "Tiszthelyettes ur keriek",Te segedjegyzo uram",stb, Nem esendornek val6k a kiiliinbiizo "soroz5u "flb �:oz6 1,' , _s_th,_ ._ ,t.:ir�(lsagok__" se�, �ert-ezeknek asi6;akozit�oknak re";dszeres -iIze;�hezsem penze, sem ideje nem leheL Ha mar ona1I6Pilranesnok, meg na­ gyobb'g;''';ddaI:''Alassza meg tarsasagat es anelkiil, hogy . alarendeltjeitol es ezek esa-., lad : j�!?! "lz",:�,6zl1�k e1emek koreben iparkodjek __ "'_" _ elhelyezkedni." 1

.C

,'

•

'.,,' • .

o.

"

,.,,'.

- .

14. Latogahisok aItalanos szahalyai.

Ketsegtelen, hogy a latogatasok alta­ lanos szabalyainru.: ismerete mindenkire 53

�

nezve csak elonnyel farhat. Felreertesek elkeriilese vegett itt megis meg kell allapi­ tani, hogy abban a korben, ainelyben a s legtObb csendor mozog, ezek nem :iltalano .os kifejlett szokasok. Mielott teMt ezekkel elne, erdeklodnie kelt a helyiszokasok irant, hogy ferde helyzetbe ne keriiljon. Egyebkent altalanosan a kovetkezo latogatasok sztikasosak. Ugymin t : bemutat­ koz6-, szerencsH kivan6- (gratulaI6), re5z­ vetet kifejezo-, beteget felkereso-, megko­ szono- es bucsu latogatas. A latogatas ideje;'ek megvalasztasaban .a helyi szokasokhoz kell alkalmazkodni. . . Ha valaki olyan csaladt6l kap meg­ hiv6t, melynel meg nem volt, a meghivas atvetelet kovetO valamelyik napon ott lato­ gatast kell tenni. Gratulal6 es reszvet latogatast, az esemeny tudomasulvetele utan, annal ha­ marabb kell tenni minel jobb a viszony az illetOk kozott. Magasabb tarsadalmi allasu egyenekne ! mindenkor cseled nyit ajt6t. Ilyen esetben a latogat6 a cselednek nevjegyet '54

-->-

- -

;

atadva vele bejelenteti, hogy tiszteletet 6hajtja tenni s megvarja mig az valasszal visszater. Termeszetes, hogy a cseleddel meg az esetben sem lehet masr61 beszedbe elegyedni, ha a fogadasra olykor kisse varakozni is kellene. Az otthon nem talaltaknal hatrahagyott nevjegy egyenlo ertekii a latogatassal. Azt a kezdetleges illemtudassal bir6k is sejthetik, hogyha valahova megerkezve a Mziakat eppen indul6felben talalja!<, akkor a legszive\yesebb marasztalasra is legfeljebb egy-ket perdg szabad csak maradni. Ha a latogat6t fogadjak az csak kope­ nyet teszi Ie az eloszobaban, mig a kalapot balkezben tartva termeszetesen mindig kez­ tyiiskezzel nyit be. Ha hazaspar egyiitt tesz latogatast, magat61 ertetiidik, hogy eloszor a no h,p be. A latogat6t mindig baratsagosan kell fogadni. Vendegevel szemben rossz kedvet senki sem ereztetheti. Viszont mogorva em­ ber ne menjen tarsasagba. Ha valaki a tarsasagban megis rossz hangulatban van, azt nem szokas eszrevenni s .fokep nem Ss

illik "rre eebist tenni. Ezzel az illeto rossz­ kedve esak fokoz6dnek. Az elso iidvozlet a haziasszonynak sz61, azuhin az esetleg meg ott leva naket s vegiil a ferfiakat kell iidvozolni. Ezek koziil elsanek mindenkor a haz unit. A haziasszony nyujtott kez6t meg­ szokas es6kolni, a haz uraval pedig kezet kell szoritani. A tobbi jelenlevat, kiilonosen nagy tarsasagban, elegendo esak meghaj­ lassal iidvozolni. Ha a tarsasagba erkeza a jelenlevok kozt idegeneket is talal, megkeri a haz urat vagy ennek elfoglaltsaga eseten ,a haziasz­ szonyt, hogy azoknak mutassa be. A fia­ talabbakat neki mutatjak be. Bemutatasra a haziak felkeres nelkiil is kotelesek, mert illetlenseg a vendeget tanaestalanul vara­ koztatni a bemutatasra. Ha azonban a ha­ ziak ebben nyilvanval6an akadalyozva van­ nak s az uj vendegnek nines ismer6se a jelenlevak kazt, kit erre felkerhetne, akkor minden tovabbi varakozas nelkiil maga mutatkozik be. Ha valaki a tarsasagb61 barmely okb61 '"

-;}>.

korabban' kenytelen tavozni, mint azt a haziak ' varhatnak, e fOWtt az illetD esak sajnalkozasat fejezze ki, de boesanatot ne kerjen. Boesanatot akkor ken kerni, ha egy koteleza latogatasnak valami okb61 kifoly6lag esak elkesve tehetett eleget. Eiso latogatas alkalmaval nem szokas frissitovel kinalni a vendeget. A ferfi vende­ get azonban cigarettaval meg lehet kinalni. Ha latogatas kozben a tarsasagba nok vagy a latogat6nal idosebb ferfiak jannek, mindig fel ken allni. A haziasszony vende­ gei k5ziil, ferfi latogat6 miatt nem all fel, haesak nem idos ur az erkezo. Az elso latogatas nem tarthat tovabb 5t-liz perenel, azonban egy uj latogat6 er­ kezesekor nem ilIik azonnal indulni. Lato­ gatas alatt 6rara nezni nem szabad. Buesuzaskor meg kell hajolni. Ezt meg kell ismetelni az ajt6nal is, amelyen a tarsasag fele areeal fordulva mindig hatralva kell kimenni. Csak iigyetlen egyenek bucsuznak hosszadalmasan. Az elso latogatas viszon­ zasa nyolc napon heliil k5telezo. Aki a 57

il(' 'I I', I

ii! iI

1'

I

li

I

I

-"-

k6telez6 latogatassal ad6s marad, meltan vadolhat6 neveletlenseggel. A masodik es a t6bbi latogatas mar egyeni elhatarozas dolga aszerint, hogy apolni akarja-e valaki az is­ meretseget vagy nem. Erre eleg bizonyos­ saggal lehet rendszerint abb6l k6vetkez­ tetni, hogy az elso latogatast siettek-e visszaadni, avagy pedig kitoltak a legutolso hataridoig. A visszaadas nem k6te1ezD oregeknek notlen fiatalemberekkel, magasranguaknak alacsony sorsuakkal . es noknek ferfiakkal szemben. Ezek a latogatast viszonozhatjak meghivassal vagy azzal, hogy , szive1yesen felsz6litjak a latogat6t, hogy j6jj6n el mask�r is hozzajuk. Ennek a felhivasnak azonban nem okvetkniil sziikseges eleget tenni. Notlen csendor latogatasat csak a ferj adja vissza. --,;-

15. Notien csendorok hitogatasa.

Ha a notlen csendort a miiveltebb oszhilyhoz tartoz6k hazukhoz meghivjak,

kerdezze meg, hogy mely napon es idoben lenne naluk legkevesbbe alkalmatlan. Ha ezt rea bizzak, akkor leghelyesebb, ha egy vasar- vagy iinnepnapon delutan 5-7 6ra k5z5tt latogat el hozzajuk. Nehezebb az eset, ha a notlen csendor jon abba a helyzetbe, hogy latogat6kat fogadjon, mert a laktanyaszerii elhelyezes teljesen k,zarja ket-harom fomH , nagyobb tarsasagnak vagy bar egynek is, de huza­ mosabb idon at, - s fOleg a k6z5s etkezesnel val6 vendeglatast. Masreszt kar lenne az erre erdemes ferfiak k6zeledeset teljesen megakadalyozni s ezert leghelyesebb, ha idevonatkoz6lag j6 e16re kikeri k5zvetlen parancsnoka enge­ delyet es tanacsait, mert vendeg fogadassal bajtarsai es el5ljar6i napi foglalkozasat vagy piheneset nem zavarhatja. Mindenesetre legcelszeriibb mar e miatt h ha a not1en csendor latogat6it ugyancsak vasar- vagy iinnepnapon de1utan 5-7 ora k5z6tti idoben fogadja. Vendegenek mihelyt megpillantja, men­ jen eleje, segitse Ie fe151tojet, kinalja meg 50

58

+

I

! ifI

��

ot a legjobb hellyeI, cigarettavaI, de soha­ sem szesz.es Halla!. Vendege mindig az e1so szemeIy. Ha veIe mei"y,'azt hagyja elsonek belepni az ajt6n. Az iii Ie eIosz6r. A vendeget nem i1Iik magara ha.gyni s ha a csendort sajat­ szerii eIetk6riiImenyei a Iatogatas tartama aIatt megis masfeIe hivmik, hozza ezt ven­ degenek sajnaIkozasa meIIett tudomasara. Ha vendege tavozni kesziiI,fejezze ki iiriimet Iatogatasa f6I6tt s . kerje feI, hogy ezt mielobb ismeteije meg. Magasabb rangu­ nal a megtiszteltetest meg is lehet k6sz6nni. A vendeget,- fel61tOjet feisegitve, '-- min­ dig a kapuig kell kikiserni. A csendor egy uzsonna ebed,vagy vacsora elfogadasara es viszonzasara vonatkoz6an az alabbiakat tartsa szem elolt : Rokonoknak vagy bizaImas ismeros6k­ nek pId. egy eskiivoi,kereszteloi,kinevezesi, nevnapi, sziireti stb. hason jellegii tarsas etkezesre sz6I6 meghivasat csendor csak annak hangsulyozasaval fogadhatja eI feIc letelesen,hogy amennyiben a szoIgalati viszo­ nyok megengedik-,meg fog jelenni.

� -'>-

i

'

60

t

llyenkor, k6telessege a csend.ornek a meghivasr6I kOzvetlen el6ljarojanak jeIentest tenni s ha az azt barmeIy okb6I nem helye­ seIne,vagy az engedelyt erre nem adhatna meg, akkor katonahoz iIIo komoIysaggal ebbe beIe kell nyugodni. IIy esetben a meg­ hiv6t azonnaI ertesitse, hogy szives meg­ hivasat varatlanuI k6zbej6tt s haIaszthatat­ Ian elfogIaltsaga miatt a legnagyobb sajna­ latara nem veheti igenybe. Adott esetben meghivas elfogadasat az i1Ietovei mieiobb tudatni kell, mert minden haziasszony tudni akarja,hogy hany ven­ dege les.z. Efogadas eseten indokolatIanul tavol maradni i1Ietlenseg. A tavolmaradas igazi oka, legyen az akar val6ban szolgalati eIfogIaItsag, akar az elOIjar6 esetleges ama aggalya,hogy peld. a sz6ban leva vendeglatasban blzonyos mervii "ingyen eIl
i!

� 'il; ii

i ii

'l �

-10--

valamely nyilvanos helyen val6 osz­ szejovetelen johel sz6ba. Ilyenkor is azonban csak akkor, ha anyagi koriil­ tnenyei ezt feltetleniil megengedik s az illeto tarsadalmi tekintetben nem all j6val folotte. Leghelyesebb azonban, ha apr6 figyel­ messeggel tesz viszontszolgalatot. PI. nagyobb helysegbe val6 utba indulasa elott megker­ dezi, ne hozzonce vagy intezzen-e el vala­ mit resziikre. Ez kiiliinben legyen kiiteles­ sege bajtarsaival szemben is. Ha gyermek van a haznal, egy kis edesseget, ha nines, a haziasszonynal egy par , szal viraggal szinten viszonozhatja a szives fogadtatast. Karaesony eloestejen, karaesony es husvet elsa iinnepen, nagypenteken iis halottak napjan nem szokas latogatasokat tenni, ha esak valaki ezen napokra kiiliin meghivast nem kap. Ha valakit valahol ebeden vagy vaeso­ :ran vendegiil lattak, ott . nyolc napon beWl .mintegy ki:lsziinetkepen - Iatogatast illik tenni. --c-

..,

16. A nos csendor altiszt hitogahisa es · kiilonleges helyzete.

Bar az ember otthoni viselkedese nem all a tarsadalom ellenorzese alatt ; a miivelt ember otthonaban is eppen ugy be!artja a tarsadalmi szokasoka!, mint a nyilvanos eletben. Az otthon legyen mindig olyan aIla­ po!ban, hogy ha abba idegen belep, ne kelljen szegyenkezni miatta. Ez nem az! jelenti, hogy a lakasban draga butorok legyenek, hanem az!, hogy benne a leg­ egyszeriibb berendezes mellet! is rend es tisztasag honoljon. A rendetlenseg vadja ellen sohasem lehet mentseg a cseled hhinya, vagy hogy az felada!a! nem teljesiti pontosan. Az ott­ hon rendjeert mindig a haz ura es asszonya feleWs s ha ez maskep el nem erheta, ugy sajat keziikkel kell ezt meg!eremteni. De nem esak az otthonnak, hanem az otthoni viselkedesnek is olyannak kell lenni, min! ha alland6an idegen ember is lenne a lakasban. Ezer! a ruhazatot olthon sem 63

szabad elhanyagolni s a " rendes oltozko­ desre otthon is gondot kell forditani. Bar a kevesbbe " jo ruhazatot otthon szokas el­ viselni, az ha kopott .os megfoltozott is, mindig liszta legyen. Szakadozolt .os piszkos ruhazatot rendszereto ember sohasem vise!. Napkozben agyban rendszerint esak beteg vagy labadozo ember fekhet. Ha nagyobb faradalmak vagy ejjeli szolgalatok valakinel a nappali fekvest megis e!keriil­ hetetlenne teszik, termeszetes meg ebben az esetben sem valo dpove! vegigfekudni az agyon. Ha a nos esendar vagy alliszt masok­ kal kozos epuletben, vagy meg inkabb, ha laktanyaban van elhelyezve, amelyben a bejarat, az udvar, a kert, a lakok illetve a notlen legenyseggel tobbnyire kiizos, - ez esetben a kiizoslakasok aHalanos rendjet is szem eWIt kell tartani. Ilyen esetben akar paranesnok, akar alarendelt az illeta, szigoruan ugyeljen, hogy az egyeni erzekenyseg erintese nelkiil, esa­ ladja es a szolgalat "rdeke mindenkor el legyen egymastol valasztva. Sem " 0 vagy 64

+

esaladtagjai ne legyenek a lakok illetve a not­ len legenyseg terhere, sem azok viszont neki. A esaladtagoknak vagy a eselednek a legenysegi .os hivatalos helyisegekben semmi helyuk nines. A nas esendar vagy alliszt . nevelje .os szoktassa esaladtagjait mar eleve ugy, hogy azok a szolgaJali ugyekbe bele ne avatkozzanak. Ne turje meg, hogy azok a bajtarsaktol vagy alarendeltekt51 ilyenek utan akaresak erdekladjenek is. Kiiziis epiiletben vagy laktanyaban egyutt lakok kiizotti apro szivessegek suru igenybevetele .os elfogadasa egyiket a ma­ sikkal szemben eWbb ut6bb lekiitelezelt kenyszerhelyzetbe sodorja, ugyanigy az egy­ maskiiziitti adasvetel es esere is. De keruljek a kiizosen lak6k az egy­ mas szolgalati-, esaladi-, magan-, vagy ku­ liiniisen eseled .os gazdaIkodasi ugyeikbe valo beavatkozast is. Egyik se kivanjon vagy fogadjon el a masiktol vagy eseled­ jeWI szolgalatokat. A legizlestelenebb dolog laktanyai viszonylatban pedig, ha nosiik esaladtagjai, a gyermekeket is be!eertve, a natlen legenyseg fOzonojetol szivessegeket 5

65

III il

I

I I

,

,

t I

�

es szolgaIatokat kivannak, vagy fogadnak el. A val6ban miivelt aItiszt termeszetesen nyomban azt is be fogja sziintetni, ha a fozono netalan csupan hizelgesbol, feleseget . az ot megiIletO megsz6litasnal magasabb cimzesben reszesitene. Bar a gyermekeket a nollen legenyseggel val6 erintkezest61 teljes ridegseggel eltiItani nem lehet, annak tulzasba vilelet nem szabad megengedni. Ez egyreszt veszelyeztethetne a korai felvilagosodottsag folyhin a gyer­ mekek lelkenek artallansagat, masreszt ok is sokszor terhere lennenek a legeny­ segnek. Vegii! aligha szorul bOvebb magyara­ zatra, hogy a nos csendor vagy altiszt fele­ segere a tarsadalmi torvenyek es szokasok ismerete es betartasa eppen olyan kotelezo, mint 0 rea magara nezve. Minden j6izlesii ferj tehat ketszeresen fog iigyelni arra, hogy felesege erne szabalyokat sohase meIIozze s nem fogja eltiimi, hogy az barmily keIIe­ metlensegbOl, cseledpletykakb61 vagy a gyer­ mekek csinyteveseibol kifolyolag az egyiitt lak6kkal perlekedesbe vagy rossz viszonyba

-<':>-

-¢,-

5'

66

I�

keriilve, a j6 modor .os iIlendos.og szabalyaif esetIeg sulyosabban is megsertse. Ami a latogatasokat s az azokkozben val6 magatartast iIleti, aItalanossagban a nosokre is ugyanazok a szabalyok mertek­ ad6k mint a nollenekre. A nosembernek azonban meg sokkal 6vatosabban kelI kivalasztani azokat a csala­ dokat, ahol maganlatogatasokat szandekozik tenni. Mindenek eIOtt alaposan ismemi keII a helyi viszonyokat, mer! csak igy !alalha! ra a magahoz hasonl6 gondolkozasu es miiveltsegii csaladokra, ameIyeknel csalad­ javal egyiitt elorelathaf61ag szives fogadta­ tasban fog reszesiilni. Az flyen helyeken aztan az elso latogatasait felesegevel egyiitt teszi meg, de mindenesetre csak akkor, ha sajat otthonaban mar teIjesen berendezkedett s vendeg fogadasra mar szinten kepes. Szamszerint meg mondani, hogy ki - hany helyen tegyen latogatast - alig lehel. Kisebb helyen 3-6, nagyobb helyen kb. 8-10 csalad lesz az a szam, ahol leg­ celszeriibb megaIIapodni. Lenyeges azonban, hogy a tervbe vett latogatasokat egy-ketto

-4--

67

II

I

I I

i I

,

, ,

I'

L

t' t ·

i� .t n

-

•

heten beWl be kell fejezni mar azert is, hogy a hitogatasok viszonzasanak varasara a mindennapi elet menetet hosszabb ideig ne akadalyozza. A latogatasok idejet es idotartamat a 14. pont, az azokon va16 magatartast s a beszelgetesek targyat a 4. es 7. pontban foglaltak elegge reszletesen szabalyozzak. Altalanos ely az, hogy hazaspar meg­ hivast akar csak egy uzsonmira is egy maS csaladt61 csak az esetben fogadhat el, ha aztl -' akarmino szerenyen is, - viszo­ nozni kepes. Amennyire ilyen esetben a szerenyseg soha sem hiba, annyira izles­ telen volna a vendeglatas viszonzasa tekin­ teteben a tulszarnyalasra val6 t6rekvesnek csak a legkisebb latszata is. Ha valaki egy .os ugyanazon alkalom­ mal t5bb csalad tagjait hivja meg magahoz, iigyeljen arra, hogy azok egymassal j6 viszonyban levo .os koriilbeliil hasonl6 allasu .os miiveltsegii egyenek legyenek, mert csak ez esetben fogjak mag!1k£\t feszteleniil es kellemesen erezni. A maganlatogatasokt6l fiiggetleniil ha 6S

...¢-

� l,...

t

akar nos, akar n6tlen altiszt mint parancs­ nok keriil egy allomasra, az allomashelyen szekel6 ama hivatalf6nokoknel (pI. kozsegi jegyz6, postamester, vasuti allomasf6nok, stb.) akikkel hivatalos erintkezese varhat6, hivatalos hitogatast is tenni koteles. Eme hivatalos latogatasokat szolgala­ ton kiviil es diszbe 6ltozve az illetOk hiva­ talos helyisegeibe (semmi esetre sem magan­ ·lakasukon) kell eszkoz6lni. A bemutatkozas alkalmaval erthetoen meg kell nevezni az .allast illetve hataskort, amelyet az illet6 allomashelyen be fog toltenL (Szakasz­ parancsnok, orsparancsnok.) Ezen latogatasok az allomas elfogla­ lasa utan a lehetOseghez kepest mielobb eszkozlendo. 17. Nevjegy. Bar a miivelt embereknel mindig van nevjegy, a fiatalabb csend6rnek csak akkor lesz ·arra sziiksege, ha az altalanos tarsa­ dalmi illemszabalyok elemeit megismerve, a bajtarsak .sziikebb koreb6l a jobb pol­ .gari elemeket . is felkeresheti. 69

--'-

Idosebb altiszlek a nevjegyel azonban mar nem nelkiilozhelik, mert hitogahisokmil arra mindenkinek sziiksege van. Sziiksege van erre gyakran mar a latogatas bejelen­ tese alkalmaval (L I 14. pontot.), de feltet­ leniil minden esetben akkor, ha az akit meg akart latogatni, a latogatas idopontjabitn nem volt odahaza. Ilyen esetbenanevjegy visszaha­ gyasaval jelzi, hogy latogatast ohajtott tenni. A nevjegy legyen egyszerii es feher, minden cifrasag vagy korona nelkiiI. Utobbi csak nemeseket, barokat, grofokat es her­ cegeket illet meg. A nevjegy termeszetesen megfelelo boritekban olykor (pI. meghivas�a valo va­ lasznal, szerencsekivanatnal, stb.) level helyett is hasznalhato. Feljebbvaloknak, eloljaroknak, magas­ rangu egyennek azonban nevjegyen irni sohasem szabad. 18. Tarsas es olvas6korok latogatasa. A fegyveresero tagjai tarsaskorok es egyesiiletek helyisegeit csak az esetben latoc 70

� � .,.

-J,...

gathatjak mint vendegek, ha az meg van . engedve. Ki van zarva olyan tarsaskorok lato­ gatasa, ahol rendszeresen politikai vitak folynak. Ha a csendor vagy katonaegyen veletleniil megis ilyenbe keriilne, tavozzek onnan szo nelkiil s tegyen errol el6ljarojanak meg akkor is jelentest, ha azon tarsaskor l
Sajat vallasan kiviil minden miivelt embernek oly mervben kell ismernie a leg­ elterjedtebb kereszteny vallasok szertartasait es szokasait, hogy tudatlansagbol se koves71

: ;, !l H

i:

iiiifi

I!

! ):

II

:1 d

r

!

i

sen el illetlenseget, anmil kevesbe botninyt.

mulatozast tilt es bojtot rendeL Hiveit ko­

Mas felekezet templomaban ugy kell

telezi, hogy minden vasar- es iinnepnapon

vise!kedni, mint az illeW

a szent aldozaton (mise) reszt vegyen, s

lelekezet hiveL

vasar- es iinnepnapjait megszentelje ;

. Szerlartasaik esetleges kiilonlegessegen cso­

2. a szent mise szertartasat, mely az

dalkozasunknak kifejezesl adni nem szabad,

Utolso Vacsoran elrendelt Dr teste es vere

mert az vallasos erzesiiket melyen sertene. Mas vallasuak kigunyolasa nemcsak neve­ letlenseg, hanem torvenybe iitkoz6 csele­ kedet is.

--ey-

szerzesenek es fehildozasanak szoszerinti-1 de a tortenelem folyaman kiilonboz6 ima es dicseretbe foglalt - ismetlese, a jelen­

A kiil6nboz6 vallasi szerlartasokra es

lev6k a kovetkez6 cselekmenyekke! kiserik :

ott tanusitando viselkedesre nezve altalaban

A misez6 bejovetelenel : lelallas ; a lepcs6-

illik tudni az alabbiakat :

imimal : leiiles ; mikor a konyvet atviszik az

1. A rom. kath. vallas szokasait i1-

let6leg :

1.

hogy nagy sulyt he!yez tananak es

a be16le folyo eIetnek hely es ida

altaI

evangeliumi

n,sz

felolvasasara :

az Isten

szava irant valo tiszteletb61 : Ielallas ;

az

Urfelmutahiskor, valamint az aldozas idejen az .oltari Szentseg imadasa jeleiil : leterde­

megszabott kiils6 cse!ekmennyel (szertartas)

les ; ugyancsak leterde!es jar aldasra ; mig

valo kifejezesre. Az evet a megvaltas. id6-

a 2-ik evangeliumra ismet felallas.

rendi fokai szerint karacsonyi (advent 1.

Egyebb szertartasoknal szabaly : vala­

vasamapjatol-a hetvened vasarnapig), hus­

hanyszor a lelkesz

yeti (hetvened- vagy aldozocsiitortokig) es

vagy all, a hiv6k is ugyanezt teszik ; minden

piinkosdi

aldast pedig terdelve fogadnak.

iinnepkorre

osztja

(piink6sd­

adventig). A karacsonyi es husveti iinne­

Rom.

kath.

a lepcs610kon terdel,

templom

vagy

fesziilet

pekre kesziileti id6t rende! (advent, nagy­

el6tt elhalado katholikus csend6r sapkajat

bOjt) s ezen id6 alatt hiveinek minden zajos

ep ugy megemelheti, mint a poJ gad egyen.

72

73

I II

l

1

.i ..-L

Vagy egyszeriien tiszteleg. Ez ugyanis nines szabalyozva. Oltari szentseg elott a katholikus hivi) mindenkor leterdel. K6rmenetek alkalmaval az Olt.'ri szent­ seggel adott aldasnru a sapkat vagy kalapot a fegyveresero minden tagjanak Ie kell venni, meg abban az esetben is, ha az illeto nem katholikus. Egyes iinnepi ' alkalmakkor hatosagok vagy maganosok reszere fentartott helyeket elfoglalni nem szabad. Szertartas k6zben a templombol ki es bejarni, vagy masokat beszelgete.ssel habor­ gatni illetletlenseg. II. Az evangelikus istentiszteletnel, az egesz gyiilekezet minden alkalommal. amikor a lelkesz a Szentirasb61 egy-egy reszt alvas fel, a szentiras igeit felallva hallgatja vegig, hagy ezzel kifejezesre jutassa feltetlen ho­ dalatat, a szentiras, vagyis Istennek szavai irant, amennyiben az evangelikus felfogas szerint a szentinis nern mas, mint Istennek kijelentese az 0 nepe szamara. Az evange­ likusaknal azutan felallva veszik a hivek az 74

d

i

--¢>­ ,

aldast a lelkesz reszerol, amely szinten a szentiras egy resze. Az istentisztelet t6bbi reszet a gyiilekezet iilve hallgatja vegig. III. A refarmatusaknal az istentisztelet majdnem ugyanaz, mint az evangelikusaknal, azzal a kiil6mbseggel, hagy itt az elso enek az ugynevezett felallo enek, amit allva enekel a gyiilekezet. A refarmatus istentiszteletnel az egesz gyiilekezet allva hallgatja meg a pap imajat es az ige alvasast, ami az egy­ hazi beszed elott es utan van. Az aldast szinten felallva veszik a hivek. 20. Borbelynal.

-'"' !

Miivelt ember itt is mint mindeniitt megvarja mig rakeriil a sar. Hangas beszed­ del senkit sem zavar, adamakat nem mesel s a barbelyt sem bataritja vagy biztatja fel erre. Ha bor-, vagy hajbetegsegben szenved, ugy esak sajM eszk6zeit hasznaltatja a bar­ bellyal s meg leghelyesebb ilyen esetben, ha azt a lakasara -hivatja. 75

I

I

--!"--.

21. Fiirdoben.

23. Uzletben.

Ugy a szabadban, mint zart helyen csakis altalanosan elfogadolt es szokasos fiirdorubaban szabad fiirodni. Kozos meleg fiirdoben az oltani sza­ balyokat szigoruan be ken tartani. Mielolt valaki a kozos medencebe lepne, e16bb az erre kijelolt helyen szappannal ken lemo­ sakodnia. Fertozo bOrbetegseggel, nyilt vagy gennyedt sebbel nyilvanos fiirdobe belepni .nem szabad.

Tolakodni itt gem illik, hanem meg ken varni amig az illeW sorra keriil. Ud­ varias ember ha nem sieWs a dolga, no­ nek es magasabb ranguaknak itt is elonyt ad.

-c;:-,-

24. KiilonbOzo jegypenzt!irakmiL

22. Fenykepeszmll.

, I

I

1[ 1

Keriilni ken minden mesterkelt test­ tarhist, mert az igy kesziilt kep sohasem termeszetes s az illeto konnyen nevelsegesse valik. Boros-, vagy sorospalackkal a kez­ ben, szabalytalan kardtartassal stb. fenyke­ pet keszittetni izlestelenseg. A csendornek magat elfogolt egyenek­ kel lefenykepeztetni tilos. . '16

...b-

I .-L

Tolakodassal senkit meg nem elozve, a be- es kijarat rendjet szigoruan be kell tartani. A jegyvaHashoz sziikseges penz mindig kezben legyen, mert nines kellemet­ lenebb a batulallokra nezve, mintha valaki az utols6 pillanatban keresgeli vegig hosz­ szadalmasan zsebeit, vagy penztarcajat a penznemek ul
:1

.1

!i

d It

:1

I

I :!

1

i

Ii

: ;;

'U

I

25. Szinhazban, moziban, stb. FeItetieniiI pontosan kell megjelenni, merf minden keson jovo nemcsak az eIo­ ildastf hanem a kozonseget is zavarja. Miivelt. .£,!!,b�r .. ilyen . helyen sohas"m g�csodaIkozik, ne�;i'�;�gy�i;-femi;:'6 -ha:;;: san ; elOadaskozben sem ki nem megy, se!!, " bi-;�m:;T�;' ; �i::�I9�d�spa �
nehany pillanattal koraibb l
.a��"�!§,!L
veletlen ember zavarja. .

.... '-- " c , - · .___ _ ___ _,_" ,

_

i.

.,

I

I

"""",,,�"'��fo.,,,,,�,,,_�",'.'-'"_-';'N_'_" 'w"'�''''""''' _

._.�_;<_,__"

'o�--."-�-

18

-

.'- .-�--- ' .

_ " H ._,_

.,., ,,;8.,'_••,• .h__'''_/:'�_, __,_�__ },,_:.,-.

'"�-

',__c"_,,.>

• _ " _�'�,.>_-._" _

I.

I

j;

11"i

26. Biivesz-eloadason. A nagy nyilvanossag el6lt komoly -ember szereploleg lelhivasra sem vesz n,szt semminemii mutatvanyban, mert a k5zre­ miikod6k sokszor nevetsegesse vainak.

27. Miikedvelo elOadason. A legyveresero tagjai miikedveloel6adason csakis tiszti elOIjar6ik engedeIyeveI lephetnek fOi mint szerepl6k.

28. Illemhelyen. Egeszen miiveletlen emberek otromba versekkel irjak tele az illemheIyek lalait s .oIykor meg a neviiket is leIjegyzik azo\
I'd'

�j!. " ! "

Aligha szorul bovebb magyanizatra, hogy ez mar a minosithetetlen illetlensegek kiize tartozik. Hogy a kiizonseg nemely retege meg e teren is bizonyos figyelmeztetesekre szorul, annak legszembetiinobb bizonyiteka, hogy a szekesfOvaros tanacsa az utcakon felalli­ tott nyilvanos illemhelyeken mindeniitt a kiivetkez6 felirast alkalmazza : "Kerjiik a kiiziinseget, hogy a tisztasagra iigyeljen .os ruhazatat tavozas e16tt hozza rendbe." 29. Vasuton es villamoson.

Vonaton .os villamoson puszta id6tiil­ tesbOl nem szokas ismeretseget kiitni. Az ablakot, az ajt6t vagy a fiit6ke­ sziileket csak a tiibbi utas beleegyezesevel szabad kinyitni vagy becsukni. A cip6nek vagy zubbonynak levetes<\!, ha a fiilkeben masok is vannak, vagy a labaknak a szemkiizt lev6 iilesre val6 fel­ rakasat nemcsak az illem, de a vasuti sza­ balyzat is tiltja. 8Q

Udvarias ember a n6knek, iiregeknek, betegeknek .os gyermekeknek a fel- .os le­ szallasnal, csomagok elhelyezesenel minden­ kor segedkezik. Csend6r fegyverzetevel ne akarjon fel­ tiinest kelteni s azzal ne jatszek. J6izlesu ember utkiizben kellemetlen­ szagu etelt (fokhagymas hust stb.) nem eszik s utraval6 elelmenek elfogyasztasanal iigyel, hogy az iileseket vagy mas ruhajat be ne zsirozza. A huslelet legcelszerubb ket veko­ nyabb szelet kenyer k6ze helyezve enni, mert a puszta ujjak koze fogott zsirosete­ lek fogyasztasa kevesbbe vall valasztekos iz1esre. A dohanyzast annyira tulsagba vinni, hogy az masoknak kellemetlen lehessen, nem illik. Az ii16hely felajanlasa mindig udvarias teny n6kkel szemben, feljebbval6kkal szem­ ben pedig kiitelez6, ha azok egyebkent allani volnanak kenyszeriilve. Csomagokkal a szabad mozgast .os el­ helyezkedest gatolni, vagy azokkal masok­ nak terhere lenni illetlenseg. 6

8;

......

30. Vasuti varotermekben stb.

Ezek koziil csak a menetjegynek meg­ felelO osztalyt szabad hasznaIni, mer! a tilalom ellen veto jogos kiutasitasnak teszi ki maga!. 31. Elozekenyseg.

A tapintatossag az alapja minden ud­ variassagnak es illemnek. Aki pedig tapin­ tatos, az mar elozekeny is. S bar az elobbi pontokban foglaltak­ b61 mar j6reszt kitiinik, hogy valaki mikor felel meg ezen kovetelmenyeknek, tekintet­ tel arra, hogy az igazi elozekenyseg a csendor eleteben rendkiviil nagy horderejii, kiilon is erdemes r61a sz6lni. Arra a kerdesre, hogy kivel szemben, inikor, hogyan lehet' a csendor elozekeny, a felelet igen egyszerii. Es pedig : minden­ kivel, mindeniitl, de ugy, hogy az mind­ ennek dacara ne tiinjon fel szolgaiasnak. Elozekenysegnek szaIDit, ha valaki elol82

.!::,?:;-

jar6janak, feljebbval6janak, vagy magasabb rangunak, bajtarsanak, nonek, betegnek, gyermeknek, de barkinek is, aki arra szorul segitsegere van valamiben, ami egyebkent nem kotelessege. Segit pI. valamit fel- vagy leemeJni, kinyitni, becsukni, megkotni vagy feloldani, jegyet vagy penzt valtani stb. Elemi elozekenyseg barkit keresere utba igazitani vagy felvilagositani. TuJzasba esni azonban e teren sem szabad, mert ez sokszor terhes s oJykor nevetseges is Jehet. Kerdezetlenii l tajekoztatni senkit sem kell. 32. Betegseg, gyasz.

Ha a j6ismerosok koziil vaJaki beteg, erdek16dni keJJ hogylete lelol. A beteg allapotat61 fiigg azutan, hogy az azonnal vagy csak labadozasakor latogathat6-e meg. Ragalyos betegsegben szenvedot meg­ latogatni nem szokas, de nem is szabad. · · 6'

83

IIi

I' ii

I I

ii,

I!

l'

IIyen esetben elegendo allapota fel51 a hozza­ tartoz6knal csak k5zvetve erdeklodni. A meglatogatott beteg elott nagy ta­ pintatlansag lenne pI. rossz szinerol beszelni, mer! ez csak leveroleg hatna ra. Egy kis j6akaratu biztatassal inkabb az el�tkedvet �s bizalmat kell fokozni. A beteg a latogatast felgy6gyulasa utan viszonozza. Halalesetet gyaszjelentesben szokas tudatni, k5zeli rokonokkal azonban tavirati­ lag, levelben vagy szemelyesen kell k6z6lni. Sohasem lehet ok a neheztelesre, ha a hozza­ tartozok a gyaszjelentes kiilde�et esetleg elfelejtettek volna. A szemeIyre szolo gyaszjelentesre sze­ meIyesen vagy irasban kell kifejezni a reszve­ tet, meg pedig annak a csaladtagnak, akitol a jelentes j6tt. Ha t6bb csaladtag van alairva, akkor annak, kivel az illete a legjobb viszony­ ban all. Nyomtatott jelentesre valaszul meg­ felel a nevjegyre irt par soros reszvetnyilva­ nitas is. (E16ljaro vagy feljebbvalonak azonban a reszvetet mindig levelben kell kifejezni.) A temetesen megjelenok az elhunyt

-<�-::-.

legk6zelebbi hozzatartozoinak r6viden ki­ fejezhetik reszvetuket, bar a gyaszos haz­ ban a hangos reszvet nyilatkozatnal sokkal t6bbet fejez ki egy nema kezszoritas. Az egesz szertartas, temetebe kiseres stb. alatt a hangos beszelgetes, dohanyzas, nevetes iIletlenseg sot durvasag. Temetesi menettel vale talalkozaskor tekintet neIkiil a vallasfelekezetre minden illemtudo katona tiszteleg. MeIy gyaszban minden sz6rakozohelyet keriilni kell s az elso negyedevben, kiveve a reszvetlatogatasok visszaadasat, latogatast is csak a legk6zelebbi ismeros6knel lehet tennL Az 6zvegy ferj felev utan mar ujra nosiilhet, kiil6n6sen ha aprogyermekeit akarja igy anyahoz juttatni. A sziilaket egy evig gyaszoljak; 6 het­ tol-6 honapig mely, azontul pedig fel­ gyaszban. A nagyszulOket, testvereket felevig gyaszoljak ; harom honapig mely, hArom honapig felgyasszaI. Nagynenit, nagybacsit harom h6napig. 85

84

-+-. ,

.,

III'

I,

-"'-

I, II lli

IIII :� I

-IN

!"

1

I

I

I'! I I

�

I 1I' ,:

-4-

Tizenketevesnel fialalabb gyermekek esak sziileik vagy nagyszuleikerl viselnek gyaszt. A gyaszolo hazban vagy a kozvetlen szomszedban,ha nem is ismeri a tobbi lako a gyaszolokal, tapintatlansag lenne a vig zene,enek,tane a halaleset bekovetkezte­ tol a temetest koveto egy-ket napig. A reszvethitogahis rovid legyen. Ha­ tarideje: hat heten beliil. A reszvetlatoga­ tasok viszonzasanak ideje ; a halalesellol szamitott hat het es egy negyedev kozotl. Ha reszvetlatogatast lehet tenni,utcan, nyilvanos helyen nem illik reszvetet kifejezni.

, -�.

i-I

'I

33. Noi ismeretseg. A ferfi es a no ismerkedese az em­ berelet legkenyesebb es egyuttal legnehe­ zebb kerdese. Kutforrasa volt mindig a legnemesebb erzelmeknek,a tiszta csaladieletnek,de ebbol fakadt egyullal a vilagra a legtobb bun, a legtobb emberi zullollseg. 86

�-

!

L i

A ferfi es no ismeretsegenek legsze­ lidebb megnyilvanuhisa,ha annak celja pusz­ tan a muvelt tarsalgas es egyszeru szora­ kozas. Ez minden veszely nelkul mindket felnek csak javara valik, eSiszolja a modo­ rukat es bOviti latkorukel. De mar igen nagy korultekintest es megfontolast igenyel a nokkel valo isme­ retseg,ha annak tulajdonkepeni vegso celja a csaladalapitas. Ez esetben is konnyeben igazodik el azonban meg a legfiatalabb esendor is, ha tudja,hogy a fegyveresero altisztjeinek no­ siilese elegge szigorti kovetelmenyekhez van kotve. Kiz1irt dolog ugyanis,hogy tiszti elol­ jaro oly nosulesi kerelmet piltloljon, ahol a no nem szeplotlen multti,ha mar valaki­ vel vadhazassagban elt,vagy esaladi es ma­ ganviszonyai olyanok,hogy azokba a tekin­ tely csorbitasa nelkiil katonaegyen bele nem kapcsolodi}.atik. (PI. politikailag megbizhatat­ lan,vagy zulloll, tolvaj szu16k stb,) De kifogastalan erkolcsu no sem sza­ mithat ",ra,hogy egy altiszt neje lehessen, 87

!

I

I�

I

["

J

r' in

r I I,

I

ha teljesen parlagias megjelenesii, vagy ha nines olyan vagyona vagy kepesitese, amely­ lyel hazassag eseten jelentos tamaszt nyujt­ hatna a kazas megelheteshez. (P!. ingatlan, ovonOl�1 tanit6noi-, postamesternoi allas vagy varrasban valo jartassag es ehhez ha­ sonia kereseti lehetoseg). Ezek ismerete mellett komoly gondol­ kodasu esendor komoly eelzattal aligha fog ismeretseget katni oly nokkel, akik a fenti felteteleknek meg nem felelnek. Az ugynevezett l1fut6Iagosu noi isme­ retsegekneI legyen mindenki ovatos, tapin­ tatos es elorelato. Ovatos ugy, hogy visel­ kedese feltiinest ne keltsen ; tapintatos, hogy egy harmadik szemely beesiiletet ne sertse, de ne is veszelyeztesse : elorelato, hogy abb61 kifolyolag a no meghureolasa be ne kilvetkezzek. Vegiil, hogy a sajat vala­ mint bajlarsai allastekinteiyen esorba ne essek. Ziillatt nok, koresmai feliroleanyok es hasonlok tele vannak betegsegekkel, s mert kozottiik gyakori a kozonseges biintettes es a legkellemetlenebb helyzetbe ninthatjak a

,

,

-�,

88

csendort. (Szolgalati titkok elarulasara valo Tabiras, lopott holmiknak naluk valo elrej­ tese, adossag esimilas, dorbezolas, gyogyit­ hatlan betegseggel valo megfertozes). Teljesen lealaesonyitanak a esendorok magukat, hogyha az orsfozonilvel, fizetett eseledjiikkel kezdenenek viszonyt, de le­ alaesonyito lenne rajuk nezve eseledlanyok­ kaI a kapuk alatti aesorgas is. Az pedig, hogyha ilyeneket munkaadojuknaI ejjeli ido­ ben meglatogatnanak, szigoru megtorlast er­ demelne. Bajtarsai megveteset s a legsulyosabb biintetest erdemelne ki az, aki nemtelen celzattal bajtarsai noi hozzatartozoira vetne szemet. Eljarasat ily esetben meg az sem mentene, ha egy magaroI megfeledkezett ilyen noszemely maga szolgaltatna alkalmat szerelmi viszony kezdesere. Kejnokkel nyilwinos helyen senki sem jelenhet meg, de megitelesnek tenne ki ma­ gat a csendor feItetleniil akkor is, ha elha­ nyagolt kiilsejii s a tarsadalmi ilIemszaba· lyok elemeit sem ismero nokkel mutat­ koznek. 89

.j.,-.

!I

i

+ 34. Eljegyzes, - eskiivo. A jegyesseg olyan linom, torekeny dolog,hogy minden kerdeshez,ami e koriil forog csak a legnagyobb tapintattal szabad nyulni. Olyan megkeresnek tulajdonkeppen elo sem szabad fordulni,amely kikosarazassal jar. Mindenki megerzi, hogyan viszonozzak er­ zelmeit. Ilyen szempontbol csak a nagyon kacer noknel tevedhetnek a ferfiak, mar pedig ha ilyent ker meg valaki, az csak oriilhet ha kosarat kap. Ha elOrelathatoan egy-ket even beliil nem tarthato meg az eskiivo,akkor jobb a nyilvanos eljegyzessel varni. A megkerest regebben rendesen a kero atyja vegezezte ;rna szokottabb,bogy a kero maga vegzi azt. A jeggyiiriirol a volegeny gondoskodik. a menyasszony jeggyiiriijebe sajat,a maga­ eba pedig a menyasszony keresztnevet es az eljegyzes napjat veseti be. Utolagosan aztan az eskiivo napjat is hozza szoktak vesetni. 90 ,

i

.

� ,"

A gyiirii alakja a divat szerint val­ tozik. A jeggyiiriit a balkez gyiiriis ujjan szokas viselni. Nyilvanos eljegyzes utan a jegyespar a rokonoknal es kozelebbi ismerosokne1 latogatast tesz,meg pedig a legtobb videken kisero nelkiil. Ha valaki visszakiildi a jeggyiiriit, a jegyesetol kapott valamennyi ajandekot es a leveleket is illik vissza kiildeni,ezt kovetelni azonban nem lehel. Szetment jegyesseg utan csak izles­ telen jegyesek igyekeznek minden rosszat egymasra kenni. Jo izlesii egyenek erre vonatkozolag meIyen hallgatnak. Felvilagosodott volegeny jovendobelije csaladjanak kivansagara megiitkozes nelkiil alaveti magat az orvosi vizsgalatnak. Fontos dolog a volegenynek a menyasz­ szony es a menyasszonynak a volegeny hozzatartoz6ival szemben valo helyes visel­ kedese. A hazassag a legfontosabb,talan a palyavalasztasnal is fontosabb lepes az eIet­ ben. AUasaval, hivatalos miikodesevel az 91

I

ember naponta rendszerint csak bizonyos 6nin at van elfoglalva, t5bbi egesz idejet csaladjaval t5ltL A szolgalat kellemetlen­ segeit a csalad elfeledteti vele,de forditva bajosan. Az eskiivo rendezesere nezve tarsa� dalmi osztaIyok es videkek szerint kiil5n­ bozok a szokasok. Sat rna mar az sem kepezheti megiteles targyat, ha valaki erne szokasokon egyszeriien tulteszi magat. A nagy pompaval es a felfalu nepevel megrendezett eskiivo bar regi magyar szo­ Ms, de manapsag inbibb eliteIest mint elismerest von maga utan. A mai korral halad6 emberek k5zt szokasosabb a sziik korben megtartott eskiivo. Sokan mar csak a megtartott eskiivoral ertesitik ismeroseiket. E· kerdesben talan a leghelyesebb es legizlesesebb elv az lenne,hogy az eskiivo kifejezetten csak a esalad iinnepe s a nagy t5megnek, az uteanak ahhoz semmi k5ze. A sokfeIe szokassal s az egyeni kivan­ sagokkal szemben meg sem lehet e teren hatarozott szabalyt f51allitani s miutan az eskiivak mikenti rendezese koriil ilyenfor-

.. � '¥';

----oG:_

man roppant nagy a jatekter, minden vii­ legeny leghelyesebben teszi,- ha mar a sajat e!eren lehetDleg leegyszeriisitett nezeteit menyasszonyanaI, illetve annak esaladjanaI nem ervenyesitheti, az eskiivii kiilsii for­ mainak es reszleteinek megallapitiisat azokra bizza. A tapasztalat ugyanis azt mutatja,hogy ott,ahol az eskiiva kiilsa formasagaira sulyt helyeznek, annak legapr6bb reszletelt mar h6napokkal elobb a sokfele szokasnak es divatnak megfelelaen pontosan megallapit­ jak s a valegenynek nines mas dolga,mint a programmot kenytelen-kelletlen szepen betartanL 35. Sziiletes, kereszieio.

Az ugynevevett ,,5rvendetes esaladi esemeny" -ral azemberek rokonaikat es bizal.­ masabb barataikat ertesiteni szoktak. A fiatal anyat jobb noi ismerosei nyole-tiz nap eltelte utan meglatogatjak, de tekintettel labadoz6 allapotara nehany pere-

·92

93

J.... I

nel nem hosszabb idore es semmiesetre sem az esti 6rakban. Ha valakit keresztszii16i tisztsegre lel­ kernek, azt mint kiilonos megtiszteltetest meg kell koszonni es el is kell logadni. A visszautasitas serlo volna. Aki magana! sokkal magasabb rangut va!aszt keresztsziilonek, rendesen a hiusag vagy szamitas gyanujaba esik s emellett ha mege16zoleg kello tapintatossaggal nem ta­ jekoz6dott, lokep idegen szemelyek resze­ :rol, konnyen visszautasitasban is reszesiilhet. Ha a kiszemelt keresztsziilok nem hazastarsak, akkor a keresztanya beleegye­ zeset mindig ki kell kerni komaja vagyis a keresztapa megvalasztasahoz. A keresztsziilok keresztgyermekiiket viszonyaikhoz merten megszoktak ajande­ kozni. A keresztel6t katholikus csaladokban, kivalt ha az ujsziilott gyenge, vallasi okokbOl a sziiletes utan val6 harmadik­ negyedik napon megszoktak tartani, amit otthan egyszerii ebed vagy vacsora, esetleg uzsonna kovet; Az asztalfon ilyenkor a "'4

keresztsziil6k iilnek. Videken a kereszte16 papot is megszokas hivni : ez esetben ove az els6 hely. 36. Gyermekek. t -<',,...

•

t

J6modoru es miivelt embereknek gyer­ mekei mar kicsiny korukban is illedelmesek. Akibe a j6 modort, j6 izlest gyermek­ koraban nem nevelik bele, annak nagyon nehez ezt kes6bb megszerezni. Mlndenek e16tt istenfelelemre es val­ lasossagra kell nevelni a gyermeket. Imad­ kozni mar piciny koraban tanuljon meg s a reggeli es esti imat ne hanyagolja el. Az izlestelen jatek meg6li a gyermek lej16d6 erzeket a szep irant. Mar pedig erre figyelnie kell annak, aki j6nevelesben akarja reszesiteni gyermeket. Ra kell nevelni a gyermeket, hogy eszrevegye a szepet, lelkesedjek erte es hogy keriilje a k6z6nsegest. A j6nevelt gyer­ mek legegyszeriibb mozdulatan, iilese m6d­ jan, egyszerii mondasan meglatszik, hogy a sziilok lelkileg riliiveltek. 95

I

A szok helyes kiejtesere nem lehet eleg koriin hozziiszoktatl1i a gyermekeket Nemely korliitolt sziilo meg biiszke is a gyermekenek hibiisan kiejtett szavaira. A szegeny gyermeknek igy aztiin ketszer ken tanulnia beszelni. Gyakran eloiordul, hogy a sziilOk majomszeretettei szolgiiljiik ki gyermekiiket es boldogok, ha annak minden kiviinsiigiit teljesithetik. Nem esoda ha kesobb esak hiiliitlansagot aratnak. A kenyezteto sziilo vagy nagysziilo esak a jelent e\vezi, a gyer­ mek jovojere nem gondo!. Ha a gyermek eszreveszi, hogy 0 a esaliid kozeppontja, mely koriil az egesz haz forog,' urra sot zsarnokkii lesz sziilei folott es ha ezt hama­ rosan meg nem gatoljak, egy elegedetlen, szerenesetlen emberel tobb lesz a vilagon. Az oteves Hutol meg kell kovetelni, hogy iidvozleskor illedelmesen meghajoljon, a leiinykatol pedig, hogy ilyenkor kifogas­ talanul tudja a terdbOkoliist. Az iskolaba jiiro gyermeknek a zseb­ kendo haszniilataban ke1l6 jiirtassaggal kell birnia s termeszetesen az etkezes iiltalanos 96

1"'C rj

<\�

-,:--p;..-

t

szabalyaivaJ mar meglehet6sen tisztiiban kell lennie. Cseledeket gyermek ne tegezzen, nekik sohasem paranesoljon, hanem mindent ker­ jen t6li.ik. Lehetoleg ne hagyjiik a sziil6k a gyermekeket egyiitt a eseledekkel. Ezzel nagyon sokat vetkeznek gyermekiik neve­ lese ellen. Idegenektol fel6 gyermeket, hogy ezt a hibiijat levetkozze igen rovid id6re olykor be kell hozni a vendegek koze. , A tarsal­ gasba azonban a gyermeknek nem szabad , beleszolnia, esak ha ketdest inteznek hozza. / Az okos es heIyen alkalinazott biin- ' tetes nagyon iidvos, i6t neha a piilea sem !irt, de idegenek el6tt a gyermeket sem szidni sem megverni nem szabad. Az iskolabOl hazaerkezett gyermeket legalabb egy ora hosszat jiitszani kell hagyni, miel6tt ismet konyvhoz iilne. Neveletlen gyermekek leggyakrabban el6fordulo hibai : leskelodes, hallgatozas, sugdolodiis, szemelyekre ujjal mutogatas, iisitozas, homiokriineoliis, koromriigas" do­ bolas a ,bl1torokon, himbal6dzas a szekkel, 7

,9'1

topogas a labbal, konyokoles, ajt6k becsa­ pasa, tiirelmetlenkedes az asztalnal, valogatiis ilz etelekben stb. Ovakodni kell a sziilOknek, hogy a gyennekek miisokra vonatkoz6 elOnytelen termeszetii velemenyilket meg ne ismer­ hessek, mert ennek tovabbadasaval sok kellemetlenseget okozhatnilk. A gyermek masok rovasara elkOvetett esinyteveseert vagy kellemetlenkedeseert a sziiloknek mindenkor bocsanatot kell kerni. A gyennekek egymas kozotti osszetiizese­ nek, nem kell olyan fontossagot tulajdoni­ tani, amelyert erdemes lenne kellemetlen­ segekbe keveredni. An ez mas gyermekenek esetleges kemenyebb hangu rendreutasita­ sara is, meri az ilyenbol rendszerint viszaly tamad.

37. Cseled. A kozos gazdaIkodasban elO notlen

esendorok szempontjab61 e dm alatt esak az "orsfozono" johet tekintetbe, de a fel98

�

I

I

�S:'l»-

allitott elvek altalanossagban termeszetesen a n6sok esetleges eseledeire is mervad6k. Sajnalatos teny, hogy az orsokon tobb­ szor talalhat6 oly lOzono, kinek erkolcsi multja nem egeszen kifogastalan, de meg szomorubb, hogy akad esendor, aki meg­ feledkezve a hivatiisaval es allasaval jar6 kovetelmenyekrol, az ilyen not bizonyos eelzattal, sokszor epen azert segm be az orsre. Elvegre mindenkinek be kell azt latni, hogy ez lehetetlen allapot. Vagy eseled az illeW, vagy mas, a ketto teljesen kiziirja egymast. A lOzono felfogadasanaI tehat mar .eleve 6vatosnilk kell lenni. Oles6 eseledWI hosszabb idon at erte• kes munka alig varhat6. Celtalan dolog tehat a szokasosnal kevesebb fizetesert tisztesse­ ges munkat kovetelni. A eseleddel szemben a tulsagos szilkmarkusag eppen olyan hiba, mint a nyers biinasm6d .os kime­ letlenseg. A meg esetleg kevesbbe esiszolt par­ lagias viselkedesii fiatal · esendorrel szem-

1

�)�

7'

99

-¢;-

I

ben mindenkor a !Ozonot kell vedelembe venni. Fcelnott eseledet nem szabad tegezni, hozza mindig a "keres II es nem IIparan� esohis" !ormajaban kell lordulni. Idegenek jelenleteben pedig sohasem szabad korholni. A helyesen alkalmazett dieserettel es elis­ meressel mindig tobbre lehet menni, mint a lolytonos kifogasohissal es szidassal. · Jogos kivansagai teljesitesetol ridegen elzark6zni nem lehet. Meg kell adni az al­ kalmat neki a pihenesre es tisztaikodasra. Agya, agynemiije legyen nohiiz meit6. Ole tiizkodesenel zavarni tapintatlansag. Valaminek eltiinesenel nem szabad a eseledet rogton lopassal gyanusitani, mert ha . ez nem igazol6dik be, alig lehet neki elegtetelt . adni, mar pedig ez mindenkinek egyarant kijar. Nem szabad tiirni, hogy egyesek az etelek es a !Ozono viselkedesenek alland6 biraIgatasaval kozvetleniil a !Ozonot zaklas­ sak, mert az izles kiilonbozo es nines olyan tiirelmes lozono, ki a lolytonos kilogasolast meg ne unna. Vele szemben esak a gaz-

���

+-

100

dalkodasvezetonek es az orsparanesnoknak szabad birar61ag lellepni. Nem engedheto meg, hogy a !Ozono (vagy eseled) gyanus erkolesii lerli vagy noi latogat6kat fogadjon, rendszeresen sze­ szes italt elvezzen, gazdaja neve ben hitelre bevasariast eszkoziiljiin. Nem engedheto meg, hogy a !Ozono­ vel akar az eloljar6 is, - kiveve az iroda­ takaritast es a szemlelo eliiljar6 szemelyes kiszolgalasat - bar ki is rendszeres magan munkalatokat vegeztessen sem megterites elleneben, sem e nelkiil. Ugyanigy helytelen lenne, ha neki valamelyik esendor, a tiibbi tudta nelkiil, ajandekot adna. Ez mindig csak kozos megallapodas eredmenye lehet s altalaban esak karaesonykor es husvetkor szokasos. EtelekbOl ne a maradekot kapja a lo­ zano, hanem a reszere elOre visszahagyott adagot. Ha modortalan !Ozonok eloljar6r61, lel­ jebbval6r61, bajtarsr61 vagy barkirol serton vagy elitelOleg nyilatkoznanak, azt meghall­ gatas nelkiil erelyesen vissza kell utasitani. 101

...L

��---======"'_�= !1. 111 '. _ "'_ "." -�W '. "' " ' _ " ." "?�liItEilil!f0.iilt fi 'tlJim&'illi<jMik �illiJ§fI4'ij@!illiWimlW.",ill'i,,,, i!lA i"iL �",,m;ll\k"i"'""�U:=",,-zm

�-

38. Levelekrol.

I

!

I i

,I 'I

Ezen targyban az uj csendorseg iigy­ viteli szabalyzat. mar reszletes utasitasokat tartalmaz, igy csak az alabbiak tanacsol­ hatok : KeIIemetIen tartalmu szoveget nem i1Iik nyilt ' Iapon imi,sot ez nemely esetben meg biintetest is hozhat irojara. Nyilt lapon ke­ riilni keII minden bizalmaskodast vagy olyan kozlemenyt,mely ha azt idegenek is 01vasnak,a cimzettben keIIemetIen erzest eb­ reszthetne. Utoiratoknak a levelhez valo fiiggesztese inindig izlestelen. Masnak szolo levelet,' siirgonyt meg ha lei is van bontva,sOt nyilt levelezo-Ia­ pot sem szabad elolvasni. Meg hazastarsak se bontsak fel egymas leveieit,noha kozot­ fiik - kiveve a szolgalati tltkot - nem szabad. titoknak lenni. Joizlesii ember a hozzaintezett leve­ leket sohasem szokta mutogatni s minden levelre nyolc - tiz nap alatt meg akkor is felel, ha az ra nezve olykor terhes is. Az ugynevezett .,Szerelmi Levelezo"-k 102

-<:,��

dagalyos iralya mindenkor nevetseges s csak egeszen miiveletIen emberek masolgatnak bel6liik. Postai szabaly, de celszerii is ha a leveliro nevet es lakhelyet a boritek hat­ Japjan feltiinteti. Eletbe vagy becsiiletbevago kozlest, valamint okmanyokat .,ajanlott"-an keII kiil­ denio Felindult leikiaIIapotban nem tanacsos levelet imi. Nevtelen levelet jeIIemes egyen soha­ sem ir, s ha ilyet kap, annak fontossagot nem tulajdonit. A benne foglalt,esetleg va­ daskodast vagy arulkodast pedig a legna­ gyobb koriiltekintessel kezeli. 39. Szerencsekivanatok.

:-::�

+

Az UjeVl es kinevezesi szerencseki­ vanatoknak regente nagy jelentosegijk volt, rna mar azonban inkabb csak az egymassal melegebb baratsagban vagy fiiggo viszony­ ban el6k kozott szokasos. 103

2

-""',";o.-"�'---_"- _"

-';""'";-'_';''''';;'''=-''�,.0_'

Feljebbvaloknak es magasabb rangu­ nak nyilt levelezo-Iapon szereneset kivanni nem lehet ; hiviratilag azonban igen. Veliik szemben szobeli szerenesekivanatnak esak akkor lehet helye,ha ketsegtelen,hogy az oket kellemesen fogja erinteni. 40. Sport.

A sportot ma mar esak a nagyon el­ maradt emberek tartjak ido .os penzpazarl6 szorakozasnak, a korral haladok azonban tisztaban vannak azzal,hogy a sPort ugy­ sz61van az egyeduli - eszkoz a test es izom­ zat rugalmassaganak fejlesztesere iis ezzel kapesolatosan akarateronk novelesere es fenntartasara. Tekintve,hogy a sportolas eloirt fog­ lalkozas,viszont,hogy a esendor sajatszeru szolgalata a tesHero! meglehe!osen igenybe veszi,megis ha alkalma es ideje kinaIkozik, magan eletben is, iparkodjek iigyesseget uszasj evezesf korcsolyazas,si-zes, footbal­ lozas,kerekparozas,sulydobas,polgari 10104

vesz egyletekben val6 eelbaloves s mas ha­ sonlo sportokban vale reszvetel aital,lehe­ -toleg fejleszteni es tokeletesiteni. 41. Tanc.

A legelemibb szabaly, hogy .esak az taneoljon,aki valoban tud is taneolni. Nines felszegebb latvany mint ha valaki nyilvanos tanemulatsagon kiserletezik e teren. A tineot mar fiatal korban kell meg­ tanulni,de aki lekesetl s a tanenak megis h6dolni akar, ne rostelje azt felnotl kora­ - ban alkalmas tanctanfolyamok rendszeres latogatasavai elsaj atilani. A tine mai kozkedveitsegenek kora­ ban mar minden .valamire valo videki he� lyen vannak idoszakonkent i1yen !anfolya­ mok, amelyeken rendszerin! a szokasos taneokon kiviil maganak a tanenak kiilon -illemtana is megtanulhato. Aki az ezzel jaro faradsago! sokalja, helyesebben eselekszik, ha a tane eIveze­ terol egyszer s. mindenkorra lemond. 105

-"fUN

7'5Pm66%4,*"o;!ifil8i\'l0illlji'iWB!;h;dJ@h�H�0iilfb'i$di@hlll!ili!fm,l*"hk@iiliilld&!I%y,l¥".llo'llii1lli!h_�w,ZLG._

---

Bar a fenti elvek szerint t8.ncol6nak a tanckozbeni magatartassal ilyenforman ugy is tisztaban ken lenni, nem lehet elegge hangoztatni, hogy tanccal egybekotott osz­ szejoveteleken a szeszes italok fogyasztasat a lehet6 legkisebb merlekre ken szoritani. Nelli iIlik a hincosnak kozott valo­ gatni. Ha valaki egy nat meghivatott vagy meghivott, azzal szemben egyuttal kotele­ zeltseget is vallalt, hogy az iIlet6 j61 fog mulatni. Ha feljebbval6k, eloljar6k es j6ismera­ sok csaladjai vannak jelen, azokat sorra ildvozolni kell, s ha a rangkiilonbseg nem tulnagy s az iIlet6k a tancban resztvesznek elsasorban ezeket illik folkerni. Akivel valaki ejfel elalt nem tancolt, azt ejfel utan felkerni mar nem iIlik. A zeneszekkel val6 hivatlan rendelke­ zesbOl szarmazik a legtobb 6sszesz6lalkozas. Rendfokozat . nelkiili proba csendarok altiszti mulatsagon esak azon esetben jelen­ jenek meg, hogy ha kiilon meg lettek hiva. Oly koresmai tancmulatsagon melyen nevre szolo meghivas nelkill, illetve altala106

��,..

nos meghivasra, mindenki reszt vehet, csendar nem jelenhet meg. Tanckozben sarkantyut viselni nem szabad. A tanerol leginkabb a na koszon Ie, mikor is a ferfi szo nelkill meghajol. Szemermet serta modon taneolni tilos.

42. J6tekonysag-ajandek.

+

.l

Elzarkozni egyik elol sem lehel, de a megnyilvanulasa mindenkor legyen szereny, tebat alsobb rangu sohase adjon tObbet, mint az eloljar6 vagy a feljebbvalo. Hazafias es bajtarsias celu adomany­ gyiljtesnel az eloljarok ily iranyu felhivasat az anyagi erahoz merten, iranyadonak kell venni. Ferfi, nanek ha nem rokona vagy menyasszonya mast nem. ajandekozhat mint viragot vagy jobb ismerosnek cukrot. Ujab­ ban konyvet vagy kottat. Itt szolgaIjon nemi tajekozasul, hogy a "baberli a harcosnak es miivesznek el107

-i@-i

jjmff;-m!@?*,l@Wi1iiJi@lj"IDiWii!#lEiiii4!w�J!ii\iili#�llhltililiWi.limili'''lillil!; ",t-w-jjjJil

---

ismerest fejez ki j az "olajU es "palmaaglJ a bekenek ; a "liIiom" az artatlansagnak jelkepes kifejezoje. Az ajandekot sohasem az ara .szerint ken megitelni ; mar csupan a j6 szandekert is halasnak ken lenni. Az ajandek to"abb .ajandekozasa serto.

�)",,-

43. Onkepzes.

A miivelOdes teren 6riasi leptekkel l:>.alad6 mal vilagban meg a fOiskolai kep­ zettsegii embernek is' napr61-napra boviteni ken az ismereteit, mert kiiliinben e!marad. Szazszorosan all ez termeszetesen a tiibbnyire csak elemi iskolai kepzettseggeJ bir6 csendoriikre. Bar aligha van meg egy testiile.�., az {)rszagban, hoI az al
�

Az iinkepzest tehat nem szabad tigy felfogni mintha azt kizar61ag csak a 8zol­ galat erdeke illetve az e!oljar6k kiivetelnek. Az e teren felmutathat6 eredmeny elso sor­ ban mindenkor az egyen erteket emeli s a szorgalommal s kitartassal gyiijtiitt szellemi toke elfogyhatatlanul es elvitathatatlanul az egyene marad. A csendor altalanos tajekozottsagat elso sorban az orsiik kiinyvtaraban meglevD "Altalanos isrneretek hirau-nak rendszeres es faradhatatlan tanulmanyozasab61 merit­ heti. Ki ken aztan egesziteni "A magyar helyesiras szabalyai"-nak t6keletes elsaja­ titasa�aII "Magyarorszag tortenelmeu-nek, egy "Altalanos f6ldrajznak, a "Vilagt6rte­ nelem"-nek gondos es figyelmes olvasga­ tasaval. Azok pedig, kik magasabb altiszti rangra t6rekesznek, j61 teszik, hogyha 4 k6zep­ iskolai kepzettseget maganuton megszerzik, mert t6bb jel arra mutat, hogy ez elObb ut6bb nelkii16zhetetlen lesz. 109

108 -"'-

Q-r

&

7' 22. Fenykepesznel

. 23. Uzletben . . . 24. Kiil6mb6z6 jegypenztaraknal 25. Szinhazhan. moziban, stb. 26. Biivesz-elOadason . . 27. MukedvelO eloadcison 28. Illemhelyen , . . . 29. Vasuton es vilIamoson 30. Vasuti varotermekben stb. . 31. El6zekenyseg 32. Betegseg, gyasz . . . 33. NiH ismeretseg . . . 34. Eljegyzes. - eskiivo . 35. Sziiletes, keresztelO 36. Gyennekek 37. Cseled . . . . . 38. Levelekrol . . . . 39. Szerencsekivanatok 40. Sport . . . . . 41. Tanc . . . . . 42. Jotekonysag-ajandek 43. Onkepzes . . . . . .

TARTALOM. Olda! Bevezetes 6 1, Kiilso megjelenes 7 2. Testapolis . 9 3. 61tOzkiides 13 4. Altahinos viselkedes 16 5. Bemutatkozas 18 6. Megsz6Htas-cirnzes 23 7. Beszelgetes - es - hallgatas 30 8. Etkezes . . 40 9. Dohanyzas 42 "10. Az utca.n . 46 11. Koszones (tisztelgesj 48 :12. Nyilvanos etteremben. kavehazban stb. 51 13. Baniti kor megviilasztasa . 53 14. Latogahisok altalanos szabalyai . 58 15. Notlen csendorok latogatasa . . 16. A nos csendor altiszt hitogatcisa es kiilon� 63 leges helyzete 69 . 17. Nevjegy 70 18. Tarsas es olvas6korok latogahisa 71 19. Vallasi szertartasok alatt 75 20. Borbelymil 76 . . . 21. Fiird6ben . .

-

,

-;.fr>"

.

.

.

•

.

.

.

Oldal

76 77 77 78 79 79 79 80 82 82 83 86 90 93 95 98 102 103 104 105 107 108