M A D O C S A T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V HELYZETÉRTÉKELÉS

M A D O C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

HELYZETÉRTÉKELÉS

PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉSÉPÍTÉSZETBELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁSTERVEZÉSLEBONYOLÍTÁS

MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYZETÉRTÉKELÉS

Készítette a P ÉCSÉPTERV S TÚDIÓ 2004-ben Vezető tervező: Csaba Gyula TT-1-02-0034 Munkatárs: Béres Gábor településmérnök Farkas László településmérnök

7601 PÉCS, PF. 213 * MŰTEREM: PÉCS, SZENT ISTVÁN TÉR 12. * T/F : 72 / 517-910, FAX: 517-911 * E-MAIL: [email protected]

T ELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Madocsa

H E L Y Z E T É R T É K E L É S

TARTALOMJEGYZÉK Adottságok

3

Földrajzi hely

3

Természeti erőforrások, tájhasználat

4

A környezet állapota

5

Az épített örökség

6

Infrastruktúra

9

Humán infrastruktúra

13

Településközi kapcsolatok

13

Társadalmi gazdasági viszonyok

14

Feszültségek

16

Tájhasználati konfliktusok

16

A beépítés konfliktusai

16

Környezetvédelmi konfliktusok

16

Korlátok

21

A jövőt befolyásoló hatások és törekvések

22

Önkormányzati, tulajdonosi szándékok

23

MELLÉKLETEK Népesedési, népmozgalmi adatok

PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004

2


Madocsa


ADOTTSÁGOK FÖLDRAJZI HELY A Duna ölelésében Madocsa a Duna partján, a Kalocsai-Sárköz déli határán fekszik. A község a megye keleti felén, a megyeszékhelytől viszonylag távolabb található. Paks vonzáskörzetének része, a várostól 10 kilométerre helyezkedik el. A község közelében halad az észak-déli irányú 6-os számú főút. Az Alföld felé vezető, Dunaföldvárt érintő 52-es számú főút Madocsától északra mintegy 15 kilométerre elérhető. A Dunaföldvárt és Dombóvárt összekötő 61-es számú út kelet-nyugati irányban biztosítja a megye nyugati területeinek elérhetőségét. Geológiai adottságok A terület geológiai alapját a folyóvízi törmelékes talajokra felhalmozódott homok, kavics és löszös talajok alkotják. Éghajlat A település éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, de már közel fekszik a meleg éghajlatú területekhez. Az évi napfénytartam 2050-2060 óra között van, az évi középhőmérséklet 10,5 °C. Jellemzően nagy a napi és az évi hőingadozás és a hajlam a tavaszi és kora őszi fagyokra. Az évi csapadékösszeg 600 mm körüli, de ennek időbeli eloszlása szeszélyes. A terület - jellemzően - hóban szegény. A páratartalom és a felhőzet aránylag kicsi. A leggyakoribb szélirány az ÉNY-i, de gyakran előfordulnak déli szelek is. Az éghajlat a hőigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező. A belvizek lecsapolása A táj mocsaras jellege a XIX. században a lecsapolásokkal átalakult, onnantól a szántók határozták meg a táj arculatát. A Duna szabályozása során az Imsósi-ágat átvágták, mely nem sokkal később beerdősült. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004

3

Madocsa

T ELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE H E L Y Z E T É R T É K E L É S

Ártéri növénytársulások, jelentős emberi tevékenység A területet öntéstalajok borítják. Az ősi növényzet a mélyebb nedves részeken maradt meg, ezek közé tartoznak a liget- és bokorerdők, a tölgykőris-szil ligeterdők, illetve annak elnyárasodott állományai. Nagyon jelentős az ember tájalakító, környezetformáló tevékenysége a mocsarak lecsapolásával és a szántóföldi gazdálkodás térnyerésével, mely a XVIII. század közepétől folyamatos. Természeti értékekben gazdag terület A terület állatvilágára a természetes növénytakaró csökkenése miatt jellemző a faj- és egyedszám csökkenés. A fauna szempontjából legértékesebb területek a vízfolyások környezete. A Dunát kísérő változatos élőhelyek és azok viszonylagos háborítatlansága miatt a terület gerinctelen és gerinces faunája egyaránt gazdag, védett fajokban bővelkedő. Gyorsforgalmi utak és Duna híd közelsége A település térségében 3 főút találkozik: Az 52-ös számú út Kecskemét, a 6-os Budapest és Pécs felé biztosít eljutási lehetőséget. A 61-es számú út pedig a megye nyugati területeinek megközelítését biztosítja. A közeljövőben épülő M6-os úttal Pakstól délre, vagy északi irányban Dunaföldvár térségében lesz kapcsolata. Nagy szerepe van a dunaföldvári Duna hídnak, mely az Alfölddel való kapcsolatát biztosítja a térségnek. A település közlekedési pozíciója már most is jó, a gyorsforgalmi utak további építésével pedig még kedvezőbbé válik.

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK, TÁJHASZNÁLAT Ártéri erdőkből, mocsarakból szántóföld A Duna közelsége már ősidők óta meghatározta a madocsai külterületek használatát; jellegzetes ártéri gazdálkodási formák alakultak ki. A folyó szabályozása jelentős mértékben átalakította a tájat. Az ármentesített területeken nagyarányú erdőirtásokba kezdtek, a mocsaras területeket lecsapolták, helyükön szántóföld jött létre. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004

4


Madocsa

H E L Y Z E T É R T É K E L É S Mezőgazdasági területről lévén szó, a termőföld értéke fontos szerepet játszik a települések életében. A termőföld közepes minőségű. A sárközi öntéstalaj és az öntözési lehetőség a kertészeti kultúráknak kedvez. Nem kedvez a mezőgazdaságnak a csapadékszegény éghajlat, a nagyobb táblák kialakítása érdekében végzett meliorációs programok és a túlzott műtrágya használat pedig rontja a talaj állapotát. Védelemre érdemes természeti és táji értékek A település területén vizes élőhelyek, a Duna vonala, mocsaras területek, Natura 2000 területek, ex-lege védett nádasok, gyepek találhatók. A Madocsától keletre elhelyezkedő gyep, a belterület közvetlen közelében lévő nádas, valamint a Paks-Imsósi Duna-erdő természeti terület.

A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Madocsa közigazgatási területén a folyami betonkavics kitermelését célzó nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely található. A település szennyeződésérzékenység alapján fokozottan érzékeny, valamint nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Ennek érdekében be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Madocsa területe üzemelő ivóvízbázis védelmi területet érint. A bölcskei és madocsai vízbázis gondozásba vétele már megtörtént; lehatárolták a hidrogeológiai védőövezeteket, és elkészültek, valamint üzemeltetésre átadásra kerültek a megfigyelőkutak. A szervezett hulladékelszállítást a Kaposvári Városgazdálkodási Rt .végzi, és az összegyűjtött hulladékot a hőgyészi telepre szállítják. A település lakóterületét jelentősebb zajterhelés a közúti közlekedésből adódóan nem éri. Levegőminősége kedvezőnek tekinthető.


5

Madocsa


AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A település rövid története Madocsa alapítása a XI-XIII. századra tehető. Az első lakói feltehetőleg besenyők voltak. A szájhagyomány szerint nevét egy honfoglalás kori törzsi vezetőről kapta. A román kori apátsági templomot a Bikács (Bikácsi Magnus királyi főtárnokmester) nemzetség alapította 1145-ben a bencés rend számára, tehát egy nagyon korai nemzetségi monostorról van szó. Az akkori Madocsa jelentősége Esztergomhoz és Kalocsához volt mérhető. Jelentőségét mutatja, hogy 1225-ben a pápa a bencés rendi káptalan tartására jelöli ki, II. Géza maga is megajándékozta az apátságot. 1425 körül elnéptelenedett a falu és a kolostor is. A hagyomány szerint 1560-ban lett a lakosság református. A törökök kiűzésük előtt felgyújtották a templomot, de ezután az apátságnak még tekintélyes romjai állnak. Bohus, pécsi kanonok 1721-es vizitációja szerint „faragott kőből gyönyörű szép olasz stylben építve” áll még a templom, amit Tolna megye legszebb templomának tart. A templomhoz csatlakozó kolostor romjai is álltak még ekkor. Az apátság pusztulását is ismerjük. Köveiből épült meg a bölcskei katolikus templom és a paplak 1796-ban. A mai madocsai református templom 1803-06 közt épült, egy korábbi szerényebb templom helyén, ami már nyilván felhasználta az apátság romjait. Építészeti örökség A település épített környezete sajnos már csak kevéssé tükrözi a hagyományos építési formavilágot. Az épületállomány megújítása az új kor divatja szerint történt. Az elmúlt fél évszázad alatt – a feltétlenül szükségesen túl – a korszerűsítések jegyében végzett átalakítások sok esetben jelentősen megváltoztatták az épületek egy részének homlokzatát, olykor tömegét is. A hagyományos formájú épületek méretétől, jellegétől, arányaitól egyaránt idegen ablakok beépítésével (pl.: hármas ablak, külső redőnyszekrényes ablak) az égetett cseréptetők anyagának megváltoztatásával (pl.: pala, hullámpala, műanyag és fémlemez, műanyagzsindely, stb.) a kőporos vakolatok megjelenésével egyidejűleg eltűnt a míves épülettagozatok, díszítőelemek egy része, és így ezek az épületek szegényessé, egyhangúvá váltak és egyben szegényebbé tették a település arcát is.


6

Madocsa


Az építészeti örökséget a műemlékként országosan védett református templom mellett egy-egy helyi védelemre érdemes paraszti és polgári lakóház alkotja. A község korábbi rendezési tervében helyi védelem alá helyeztek több lakóépületet, kerítést, illetve utcaképi védelemben részesítették a Bölcskei utca és a Kis utca egy-egy szakaszát. Fontos, hogy elkerülhető legyen az épületek felújítása során a homlokzatok leegyszerűsítése, a vakolatdíszek, egy-egy jelentéktelennek tűnő részlet, mint egy jellegzetesen átforduló gazdasági épület, tornác, kovácsoltvas kapu, kerítés, vagy míves asztalos munkával készült kapu, ajtó, ablak eltávolítása. A csere helyett a helyreállítást, az eredeti vagy ezt legjobban megközelítő anyag használatát, - pl. tetőfedőanyagoknál – kellene elősegíteni.


7

Madocsa


Tájértékelés


8

NÉMETKÉR

EZ

ŐF

ÖL

D

Hosszú dűlő Székága Bölcskei úti szántók Porong

Pogodhát Felső-nyilas Páskum

Pogodhát

Alsó-nyilas Gyepkert

MADOCSA

- M

Kormó

Kormó

P

Alsó-Kormó

L

D ÖL ŐF EZ - M

KÖ

DÉ

ZÉ

Síkvölgy

K

A

L

O

C

S

A

I

-S

Á

R

K

Dunahát

Felhágó

PAKS D U N A ORDAS

DUNAPATAJ

BÁCS - KISKUN MEGYE

János major

Földes puszta

GÉDERLAK

Ernő major

TO

PUSZTAHENCSE

DUNASZENTBENEDEK

LN AI

Védett természeti terület

ÁR

Forrás major

TÁJÉRTÉKELÉS Ökológiai hálózat

-S

Közép Hencse

Természeti terület

KÖ

Alsó Hencse

Z

Dunahát Tóhát

GYÖRKÖNY

Ö

Alsónyilas Dunahát

USZÓD

Kistájegység határa

Z

Földvár

Madocsa


INFRASTRUKTÚRA Közlekedési helyzet A településről a megyeszékhely 20 percen belül elérhető. Madocsától pedig nyugatra halad a 6-os számú Budapest–Pécs–Barcs országos I. rendű főút. A 6. sz. úton a főváros, Szekszárd, Pécs és Tolna megye keleti területe jól megközelíthető. Madocsától északra a dunaföldvári Duna-hídon át az Alföldre kínálkozik megfelelő közúti kapcsolat. A Dunaföldvárt és Dombóvárt összekötő 61-es számú út kelet-nyugati irányban biztosítja a megye nyugati területeinek elérhetőségét. A Dunaföldvár-Paksi Atomerőmű közötti ipari vasútvonalnak a bölcskei Örsi-hegynél van vasútállomása. A Tolna Megyei Területrendezési Terv új útfejlesztést a térségben csak az M6 vonatkozásában javasol. Az M6-os gyorsforgalmi út a 6-os számú főúttal nagyjából párhuzamos nyomvonalon halad majd, attól 3-5 km-re nyugatra. Az új úttal Madocsának Pakstól délre, vagy északi irányban Dunaföldvár térségében lesz csatlakozási pontja. A település belső úthálózatának gerincét a Kishegy-Paksi-Bölcskei utcák jelentik. Az autóbusz megállóhelyek Madocsa területének nagyobbik részéről 500 méteren belül elérhetők. Kerékpárforgalmi létesítmény a településeken nincs, a megyei terv a Duna mentén ábrázolja az országos kerékpárutat. Teljes közművesítettség A települések vízellátása megoldott; Madocsát egyedi vízműről látják el. A vezetékes szennyvízcsatorna hálózata kiépült, a település a PaksDunakömlőd-Bölcske-Dunaföldvár közös térségi szennyvízhálózathoz csatlakozott. Az elektromos energiaellátás megoldott, a rendszer üzembiztonsága jónak mondható.


9

Madocsa


A vezetékes és mobil távközlési rendszerek kiépültek, a kábel televíziós hálózatokat az elmúlt években adták át. A településen a gázellátás teljeskörű. Ár- és belvízveszély Madocsán A Duna partján fekvő Madocsa teljes közigazgatási terülte ár- és belvízveszélyes területen fekszik. A Duna fővédvonalai, töltései megfelelőek. A község belterülete lefolyástalan, ezért a csapadékelvezető árokrendszer állapotára különös hangsúlyt kell fektetni. Madocsa közigazgatási területén a madocsai és a bölcskei hidrogeológiai védőterület húzódik.


10


Madocsa


Regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése


11

SZÉKESFEHÉRVÁR

BUDAPEST BUDAPEST

BUDAPEST

REGIONÁLIS KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE 63

M6

Jelmagyarázat:

6

Meglévő

Tervezett Gyorsforgalmi út Főút

MADOCSA

Térségi jelentőségű mellékút Egyéb mellékút Országos jelentőségő kerékpárút Kistérségi jelentőségő kerékpárút

5111

Egyvágányú vasúti fővonal Villamosított vasútvonal Híd Különszintű csomópont Kikötő Komp

PAKS 51 62137 6232

PUSZTAHENCSE

63 6233

M6

KALOCSA

6234

6

6235

SZEKSZÁRD

BOLY

BAJA

Madocsa


Közmű vizsgálat


12

ŐD IF ŐC SA TO RN A

NÉMETKÉR Hosszú dűlő Székága Bölcskei úti szántók Porong

Pogodhát Felső-nyilas

DU NA KÖ ML

G

Páskum

Pogodhát

Alsó-nyilas Gyepkert

MADOCSA

Kormó Alsónyilas Dunahát Dunahát Tóhát G

Síkvölgy Kormó

Alsó-Kormó

Dunahát Felhágó

GYÖRKÖNY

PAKS D U N A

DUNAPATAJ

ORDAS DI ES ÖL -K KS PA

BÁCS - KISKUN MEGYE

YÁ OL ZF VÍ

János major

G

S

Földes puszta

KÖZMŰVEK

GÉDERLAK

ivóvíz-gerincvezeték G

vízműkút

PUSZTAHENCSE

"B" hidrogeológiai védőterület határa

Ernő major

csapadékvízelvezető főárok

DUNASZENTBENEDEK

AK AT IP PA ÁM CS

G

Közép Hencse

belvízveszélyes terület

400 kV-os elektromos vezeték 120 kV-os elektromos vezeték 10 kV-os elektromos vezeték

Forrás major

Alsó Hencse

nagyközépnyomású gázvezeték

USZÓD

középnyomású gázvezeték G

gázfogadó állomás


Madocsa


HUMÁN INFRASTRUKTÚRA Elöregedő lakásállomány A lakásellátottság a településeken Tolna megye más községeihez hasonlóan jó, de alacsony az új építésű lakások aránya. Abban az esetben, ha az alacsony építési kedv továbbra is fennmarad, akkor a lakásállomány a szükséges időn belül nem lesz képes megújulni, elavulttá, korszerűtlenné válik. A lakások közműves ellátottsága jónak mondható. Viszonylagos önállóság az intézményellátásban A település általános iskolát, óvodát, egészségházat, művelődési házat, gondozási központot, telekunyhót, faluházat tart fenn. A háziorvosi ellátást helyben biztosítják. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek a községekben megtalálhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást többségében Pakson, Dunaföldváron veszik igénybe.

TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK Fejlődő térségi együttműködés A térséget két város Paks és Dunaföldvár átfedésben lévő vonzáskörzete jellemzi. A városokhoz való közelsége folytán nagymértékű az ingázás, de a helyben foglalkoztatottak száma is jelentős. A közeljövő infrastruktúra fejlesztései révén a térségnek gyorsan javulnak a központi régió irányú, és kelet-nyugat irányú kapcsolatai. Kialakul egy Duna-menti agglomerálódó várostengely, amelynek egyik súlypontja az alföldi átjárónál Dunaföldvár térségében várható. Ezáltal a tág környezetéhez képest a térségnek megnő helyzeti energiája és versenytársainál több beruházásra, fejlesztésre számíthat. A Paksi statisztikai kistérséghez tartozik, valamint a Paks-Dunaföldvár Térségfejlesztési Társulásnak is tagja. Ezen kívül a Paksi Többcélú Kistérségi Társulásban is érdekelt. A település önálló jegyzőséget tart fenn.


13


Madocsa


TÁRSADALMI GAZDASÁGI VISZONYOK A népesség alakulása A török időkben a térség falvainak lakossága jelentősen lecsökkent. A lakosság pótlására telepesek érkeztek. Miközben az ország népessége 1870től 1980-ig - a második világháború időszakát kivéve - folyamatosan nő, összesen több mint duplájára, Tolna megye növekedése már 1910-ben megáll és az ötvenes évek végéig - lényegében - stagnál. Ettől kezdve, a megye 8 %-os népességcsökkenése mellett, a városok napjainkig átlagosan 30 %-al növelik népességüket, a községek pedig ugyanennyit veszítenek. Az 1960-as években zajló szekszárdi és paksi fejlesztések következtében Madocsa lakossága is csökkent. Madocsán az elmúlt egy évszázad során a népességszám 2000 fő körül ingadozott. A természetes szaporodás csökkenését a növekvő halálozási ráta tovább rontja, de a vándorlási nyereség a negatív tendenciát ellensúlyozni képes. A népesség számának alakulása 1870-2003 között 1870=100 % 200 180 160

Madocsa

Tolna megye

Paks

községek

140 120 %

100 80 60 40 20

18 70 18 80 18 90 19 00 19 10 19 20 19 30 19 41 19 49 19 60 19 70 19 80 19 90 20 01 20 02 20 03

0

év Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv


14

Madocsa


A gazdasági helyzet Valaha az ártéri gazdálkodás majd a mezőgazdálkodás és gyümölcstermesztés jelentette a fő megélhetési forrást Madocsa lakói számára. A XIX. század végén a folyamszabályozással, csatornaépítésekkel, lecsapolásokkal a szántóföldi gazdálkodás vált uralkodóvá. Az utóbbi időben nőtt az ingázás jelentősége, a helybeliek Paksra, Dunaföldvárra járnak dolgozni. Az M-6 gyorsforgalmi út építése, várhatóan a befektetők szemében átértékeli a térséget. Az így létesülő munkahelyek javítják a környék a foglalkoztatottságát, viszonylag függetlenül attól, hogy a térség mely településén valósul meg a beruházás.


15


Madocsa


FESZÜLTSÉGEK Tájhasználati konfliktusok A tájhasználatból eredő konfliktusok a táj történeti alakulásának ismeretében válnak érthetővé. A korabeli katonai felmérési térképeken is jól látszik, hogy az erdősültség aránya évszázadokkal ezelőtt csupán az ártéri részeken volt sokkal magasabb. A mocsaras területek lecsapolásával jelentősen növelték a szántóterületeket. Mára felértékelődött az ökológiai folyosók és az ökológiai regenerációra alkalmas területek szerepe. Ilyen folyosó húzódik a csatornák, vízfolyások vonalában, ahol számos vizes élőhely található. Az éltető és megélhetést bizosító Duna már ősidők óta csábítólag hatott az otthont, megélhetést kereső emberekre. Néhány ezer évvel ezelőtt a Duna még szabadon kanyargott meanderező medrében és magas vízállás esetén óriási területeket borított víz. Kezdetben a Duna árterének erdői, jó vizei valamint az azokban bőségesen megtalálható halak, a magasabban fekvő dúsfűvű rétek, legelők és a nádasok nyújtotta búvóhelyek vonzották az embert.A fűz-nyár ligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdő, illetve annak elnyárasodott állományai, valamint a gyöngyvirágos tölgyesek. Az ősi növényzet elsősorban az ártéri részeken maradt meg. A Dunát kísérő érdekes társulások a löszpusztarétek és a seprőfüves rétek. Ezeken a területeken az intenzív mezőgazdasági tevékenység veszélyeztetheti a természeti környezetet. A beépítés konfliktusai A hagyományos falusi környezetben a kertvárosias, szabadonálló, széles, emeletes lakóépületek idegen elemként jelennek meg. A beépíthetőség feltételeit korábban túlnyomórészt az általános, országos szabályok szerint határozták meg, mely nem vette/vehette figyelembe a helyi sajátosságokat. A morfológiai adottságokat a beépítések tervezésénél célszerű figyelembe venni, az ár- és belvízveszélyes helyeket pedig a lehetőségekhez mérten elkerülni.


16

Madocsa


Környezetvédelmi konfliktusok A gyorsforgalmi út megépítésével a környező területeken megkutatott ásványi nyersanyagok kitermelését célzó bányászati tevékenység jelentős mértékű terhelést jelenthet a településekre abban az esetben, ha az ezzel összefüggő teherszállítás belterületen keresztül történik. A nagy összefüggő szántóterületeken a táblák tagolását jelentő erdősávok hiányoznak, ezért csapadékszegény időszakokban a szélerózió a levegő porszennyezését és a termőréteg pusztulását okozhatja. Az illegális hulladéklerakók és dögkutak felszámolása térségi érdek.


17

Madocsa


A táj időbeni változásai


18

Madocsa


Területhasználat a külterületen I.


19

BÖL

CSK

E

Hosszú dűlő Székága

Bölcskei úti szántók Porong

Pogodhát Felső-nyilas

Páskum

TA

Alsó-nyilas

HAR

Gyepkert

Du na fol ya m

Pogodhát

Kormó Alsónyilas

Dunahát

Dunahát Tóhát

Kormó

Du na fol ya m

Alsó-Kormó

DU NA PA TA J

Síkvölgy

S

PAK

Dunahát

MADOCSA

Felhágó

ág na Du

Duna ág

S DA OR

TERÜLETHASZNÁLAT Lakóterület Intézményterület Ipari, mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület (temető, sport) Erdőterület Szántó terület Gyep terület Kiskertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület


Madocsa


KORLÁTOK Tájhasználat A táj használatában a termelési és természetvédelmi igények kielégítésének hosszútávú egyensúlyára kell törekedni. Azokon a területeken, ahol termelési érdek előtérbe helyezését a jó termőhelyi adottságok indokolják és különös természetvédelmi érdek azt nem korlátozza, intenzív - korlátozatlan - mezőgazdasági termelés folytatható. Azokon a területeken, ahol a nem különösebben jó termőhely mellett jogos természeti érdekek is megjelennek, csak extenzív - korlátozott - gazdálkodás javasolható. A védelemre javasolt természeti területeken gazdálkodás csak a természetvédelem érdekének alárendelten jelenhet meg. A területhasználatok ilyen értelmű szabályozásával a tájszerkezet eredeti karakterét kell erősíteni. Az Európai Unió Natura 2000 hálózatának jogi alapját Élőhely-, és Madárvédelmi Irányelvek képezik. Az előírások értelmében a populációk és élőhelyeik védelmét biztosítani kell, a területhasználatokat csak extenzív irányba szabad változtatni. A terület használatának megváltoztatásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye szükséges. A természetvédelmi oltalomban részesülő területeken az erdők elsődleges rendeltetése védelmi kell, hogy legyen, melynek értelmében a körzeti erdőtervek is módosításra kerülnek. Védőterületek, közművek A területen áthaladó közművezetékektől kötelezően megtartandó védőtávolságok és a számukra biztosítandó közműátvezetési szolgalom korlátozást jelent az érintett ingatlanokra nézve. A nyilvántartásba vett régészeti lelőhelyeken az építési tevékenységek végzése előtt az illetékes Megyei Múzeumot értesíteni kell. Előfordulhat az is, hogy régészeti munkálatokat rendelnek el, melynek okán az építési tevékenység késhet. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges. A településeken különböző korú és kiterjedésű régészeti lelőhelyek ismertek, az M6-os tervezett nyomvonala régészeti érdekű területnek tekintendő. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004

20


Madocsa

H E L Y Z E T É R T É K E L É S Az erózió érzékeny területeken, löszfalak környezetében építési korlátozásokat, illetve a földtani adottságokhoz való nagyfokú alkalmazkodást kell megkövetelni. Madocsa keleti és északi részét érinti hidrogeológiai védőterület, amelyen belül speciális szabályok érvényesek az építési engedélyezési eljárásoknál. Madocsa mély fekvésű részei elöntéssel és belvízzel veszélyeztetett területek. Figyelembe kell venni, hogy a veszélyeztetett területek feltöltés és felszíni vízrendezés után építhetők be. A vízkárelhárítási tervben ábrázolásra kerültek a lefolyástalan területek, melyek az Ady Endre-Kishegy utcák között tömbbelsőben, a Virág és Mester utca közötti részen, valamint a Bölcskei út és a Székes part mentén találhatók. A települést körülölelő árvízi töltésektől bizonyos távolságokon belül építési korlátozások léteznek.

A

JÖVŐT BEFOLYÁSOLÓ

HATÁSOK ÉS TÖREKVÉSEK

A természetvédelmi törekvések Az EU csatlakozással a jelentős természeti, vagy táji értékkel és gyenge termőhelyi adottsággal rendelkező területek termelésből való kivonását, vagy az intenzív termelés extenzívre váltását várhatóan támogatják. A népesség területi átrendeződése Az ország népesedési viszonyaira jellemző folyamatos fogyás és elöregedés mellett megfigyelhető a lakosság területi átrendeződése, a városi térségek és a nemzetközi közlekedési folyosók irányába történő vándorlása. Mindezek mellett a népmozgalom célterületeivé válnak azok a települések, ahol jó minőségű lakókörnyezet található, mely megfelelő infrastrukturális ellátottsággal párosul.


21

Madocsa


Az elérhetőség településfejlesztő erő Az M6 gyorsforgalmi út megépítésével kiváló közlekedési helyzetbe kerül a térség. Az utak csomópontjainál ipari, kereskedelmi, szolgáltató funkciók megtelepedése várható. Számolni kell azzal, hogy a motorizáció fejlődése felgyorsul. Az 1000 lakosra jutó gépjárművek száma az elkövetkező 10-15 évben várhatóan megduplázódik. Ezt a megnövekedett gépjárműállományt a közúthálózatnak fogadni kell tudnia. A párhuzamosan növekvő parkolási igényt a közintézményeknek és a magáningatlanoknak ki kell tudni elégíteni. A lakóhellyel kapcsolatos új igények Az informatikai rendszereket az infrastruktúra alaphálózat részének kell tekinteni. Középtávon számolni kell az informatikai fejlesztések igényével, a lakossági és oktatási célú felhasználók számának növekedésével. Ez növeli az ingázás nélküli munkalehetőségeket. A szabadidős tevékenységek iránti igény folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan felértékelődnek az épített és a természeti környezet helyi sajátosságai. Az idegenforgalmi látványosságok a mainál nagyobb szerepet kapnak majd a munkahelyteremtésben is, éppen ezért a vadász-, illetve horgászturizmus kiemelt fejlesztési irányoknak tekinthetők. A lakóhellyel kapcsolatos elvárások kiegészülnek a szolgáltatások megfelelő színvonalával és az igényes települési környezettel.

ÖNKORMÁNYZATI, TULAJDONOSI SZÁNDÉKOK Úthálózat fejlesztés, munkahelyteremtés A település elkötelezte magát a hagyományos épített környezetének védelme mellett, így a jelentős értéket képviselő épületállománya, településszerkezete megőrizhető a jövő generációk számára. Fel kell készülni arra, hogy a gyorsforgalmi út megépítésével nagyobb kereskedelmi-szolgáltató, illetve raktározási, gazdasági célú tevékenységek fogadására alkalmas kiszolgáló létesítmények elhelyezésére mutatkozik majd igény feltételezhetően elsősorban Paks környezetében. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 423/2004

22

Madocsa


A településen lakótelkek kialakítására mutatkozik igény. A község korábbi rendezési terve lakóterület bővítést irányoz elő a Szállás utcától nyugatra lévő Határ utca folytatásában, illetve az Akácfa utca északi irányú folytatásában. Egy későbbi ütemben a terv javasolja feltárni a Mester utca déli területét, illetve a Tihany utca folytatását is lakóterület fejlesztés céljából. Mindent összevetve az ábrázolt fejlesztések révén több mint 50 új lakótelek kialakítására van lehetőség. A rendezési terv kereskedelmi-szolgáltató területet jelül a Bölcskei út keleti felén, mely nem valósult meg. A Duna mellett – hullámtérben – zártkert kialakítását javasolják a tervben. A fejlesztési terület kistelkes üdülőterületté vált, közel 60 üdülőtelket hoztak itt létre. A volt TSZ székházból oktatási központ kialakítása, a megüresedő felsőtagozatos iskolaépület gazdasági célú hasznosítása, a közterületek karbantartása, parki kialakítása, a faluház és a Polgármesteri Hivatal felújítása, tájház létrehozása, a volt katonai repülőtér területén vállalkozói övezet megvalósítása a legfontosabb feladat.


23


Madocsa


MELLÉKLETEK A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1870-2001 Madocsa

MO

Tolna megye

Szekszárdi kistérség

Szekszárd

községek

1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001

2227 2191 2235 2108 2187 2327 2325 2473 2539 2393 2313 2116 2068 1968

5 011 310 5 329 191 6 009 351 6 854 415 7 612 114 7 986 875 8 685 109 9 316 074 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 709 463 10 374 823 10 195 513

224 918 239 231 257 380 258 748 273 218 268 954 272 641 276 569 275 644 272 101 263 015 266 273 253 675 249 683

62 524 66 630 75 657 74 938 80 701 77 973 78 925 80 327 81 858 83 964 85 597 92 490 90 998 90 325

12 001 12 954 15 532 15 412 16 648 15 388 15 930 16 814 16 354 19 456 24 364 34 648 36 857 36 229

151 741 159 842 170 858 170 317 177 421 174 629 176 615 179 717 178 155 168 170 152 254 133 609 118 081 114 851

2002

1963

10 142 362

248 998

89 659

35 323

114 982

Forrás: KSH Népszámlálás 2001

NÉPSZAPORODÁS 1970-2001 Madocsa

Tolna megye


Szekszárd

1970 263 015 85 597 24 364 2313 70-79 TSZ 7 552 3 580 2 289 13 1970-79 VK -39 3 620 7 463 -149 1980 266 273 92 490 34 648 2116 80-89 TSZ -3 181 -29 1 304 -15 80-89 VK -9 417 -1 479 905 -33 1990 253 675 90 998 36 857 2068 90-01 TSZ -9881 -2 724 27 -114 90-01 VK 5 889 2 067 -655 14 TSZ = természetes szaporodás (fogyás), VK = vándorlási különbözet


községek

152 254 1 306 -15 750 133 609 -5 148 -10 380 118 081 -7 352 4 122 Forrás: KSH Népszámlálás 2001

24


Madocsa


LAKÓ (ÉJSZAKAI) ÉS NAPPALI NÉPESSÉG 2001

lakónépesség (éj) ebből foglalk. helyben eljár bejár össz. helyb. fogl. helyben lakó tan. helyben tanul eljár bejár össz. helyb. tan. nappali népesség nappal/éj %

Madocsa

Tolna megye


Szekszárd

községek

1968

249 683

90 325

36 229

114 851

646 320 326 30

87 908 58 417 29 491 22 673 81 090

33 301 21 739 11 562 10 424 32 163

15 144 13 192 1 952 7 608 20 800

35 396 16 165 19 231 4 264 20 429

41 383

15 545

6 688

18 015

29 491 11 656 10 932 40 659 242 141

11 286 4 259 5 387 16 673 90 315

6 244 444 4 668 10 912 46 109

9 668 8 347 1 681 11 349 93 218

97,0 -3,0

100,0 0,0

127,3 +27,3 145,3

81,2 -18,8

350 333 182 151 2 184 1523 77,4

helyben/összes

Forrás: KSH Népszámlálás 2001


25

M A D O C S A T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V HELYZETÉRTÉKELÉS

Recommend Documents