LUCIAN CUCUIET – DUDAS LAURENTIU-TIBOR – LUMINIŢA DUDAS Szatmárnémeti fejlődése a 19. század végén és a 20. század első felében a források tükrében1 Szatmár megye legnagyobb városa, közigazgatási központja: Szatmárnémeti Szatmár és Németi települések 1712-ben bekövetkezett egyesülése révén jött létre. A város már ekkor fontos szerepet töltött be a térségben, három év múlva pedig szabad királyi város lett. Ezt követően ugrásszerű gazdasági, szociális, demográfiai és kulturális fejlődésnek indult. A 19. század vége és a 20. század első fele fontos periódus a város fejlődésében, hiszen akkor valósultak meg azok a városképet meghatározó építkezések és városrendezési munkák, amelyek modern várossá tették Szatmárnémetit. Ebben az időben a gazdasági fejlődés minden területen tapasztalható volt. A város lakosságszáma növekedésnek indult: az 1900-as népszámlálás alapján a népesség 26 881 fő volt, amely a következő évtizedekben kb. 35 000 főre nőtt. Ideje volt új szempontok szerint átgondolni a város fejlesztését is. Már a 19. század elején elkezdtek foglalkozni a városrendezés kérdéseivel és az építési munkálatok felügyeletére létrehozták a városrendezési tanácsot. Különös figyelmet szenteltek a városkép kialakításának, a legjelentősebb magánházak, valamint a kulturális, egyházi, oktatási és középületek jellegének. Telkeket foglalnak le a zöld felületek növeléséhez, egy pihenő tér létrehozásához. Az úthálózat fejlesztéséhez, a modernizálás számos elemének bevezetéséhez, így az elektromos világítás kialakításához is szükséges telkeket megvásárolták. A városfejlődés inspirációs tényezője az a folyamatos, kiegyensúlyozott gazdasági tevékenység volt, amivel a demográfiai növekedés és a városfejlesztés modernizálódása szorosan összefügg, és kölcsönös hatást gyakorol egymásra. A város gazdasági fejlődését mutatja néhány olyan nagyobb iparvállalat megjelenése is, mint a gőzmalom (1896), a téglagyár (1894), a 20. század kezdetén a „Printz Testvérek” Gyár (1906) és az Unió (1912). Az 1888-as évben létesült elektromos telep egyike a legelsőknek a régióban. Megépítésekor a központi piac és a színház világítását biztosította. 1899 és 1900 között a meglévők mellé még két másik gőzgépet is felszereltek, hogy át tudjanak állni az utcák közvilágítására és az épületek belső megvilágítására. Ezeknek a teljesítménye hétszerese volt az első gőzgépekhez képest. Így 1892-től a város teljes területén megoldottá vált az elektromos világítás.
1
Elhangzott románul a 17. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napokon Nyíregyházán, 2010. szeptember 23-án. Fordította Novák Zoltán.
Szatmár főtere az 1850-es években2
A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan egyre nagyobb igény merült fel a városfejlesztésre, beleértve az utcák kövezését és aszfaltozását, illetve a járdák kiépítését. A gazdaság növekedése kihatott a kereskedelem és a szállítás fejlődésére is, így 1870-ben felépült a vasútállomás, majd 1890-ben egy új, immár 120 méter hosszú vasúti pályaudvar.
Vasútállomás3
A fejlődés szükségessé tette néhány középület megépítését. 1889-ben elkezdődött egy új városháza felépítése, aminek egyik szárnyát 1890-ben befejezték. A teljes épületet 1891. január 5-én adták át. Mivel a bíróság régi épülete sem felelt meg az igényeknek, már 1894-ben felmerült egy új székház építésének gondolata. Az új bírósági palota megépítésekor a város 50 000 forintot 2
http://5mp.eu/web.php?a=tegnap 2011. márc. 2.
3
http://www.profila.hu/auctions/toc/-34342386/page-3? 2011. aug. 8.
adott az építési telek megvásárlásához, 200 000 forint előleget az építkezéshez és végül 7700 forintot a bankköltségekhez.
1897-ben épült fel a szatmárnémeti törvényszék és a börtön4
A kulturális épületeknek is nagy figyelmet szentelt a város. 1889–1892-ben épült fel a pápai Vayta Adolf tervei alapján a 763 férőhelyes színház. A belügyminisztérium az építési engedély megadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy be kellett vezetni az elektromos áramot, illetve garantálni kellett a tűzvédelmet. A városiasodás tükröződik abban is, ahogyan a zöld területek rendezését elképzelték: a városközpontot parkosították, létrehoztak még egy parkot és a Kossuth-kertet,5 amelyek ennek az időszaknak a legszebb pihenő területei és sétányai voltak Szatmárnémetiben. A 19. század végén tervbe vették egy közfürdő építését a Kossuth-kertben. 1900. május 15ig kellett a kivitelezési terveket benyújtani. 1900. február 20-án hozott döntésével Tóásó Pál terveit fogadta el a városi tanács. A kivitelezéssel Hirsch Miklóst bízták meg, aki ezért 60 719 koronát kapott. 1900. augusztus 8-án kezdték meg a munkálatokat és 1901. június 8-án terv szerint fejezték be. A 19. és a 20. század fordulóján olyan új építkezések fejeződnek be, amelyek hosszú időre meghatározták a város arculatát. A régi városháza helyén épül fel 1902-ben a Pannónia Hotel.6 A szecessziós stílusú épület ma is a város jelképének számít, sok rendezvénynek ad otthont.
4
http://5mp.eu/web.php?a=tegnap 2011. márc. 2.
5
ma Római kert ma Dacia Hotel
6
Pannónia Szálló7
A város címere a Pannónia Szállón
1903-ban Meszlényi Gyula püspök 20 000 aranykoronás adományából építették fel a Tűzoltótornyot. Az épület körülbelül 45 méter magas, egy négyszög alakú alapból és egy henger alakú toronyból áll, utóbbi tetején egy terasszal, ami a tűzesetek figyelésére szolgált, és lehetővé tette, hogy idejében észrevegyék a tűzeseteket.
7
http://5mp.eu/web.php?a=tegnap 2011. márc. 2.
A szatmárnémeti Tűzoltótorony8
Egy másik jelentős épület, a Fehér Ház 1912-ben épült a Zöld Fa csárda helyén. A Weszelovszky testvérek építették. Nagy újdonságként tartották számon, hogy lift is volt az épületben. A város rendkívüli fejlődése ebben az időszakban elsősorban Böszörményi Károly, Herman Mihály, Rogoz Pap Géza és Vajay Károly polgármesterek tevékenységéhez köthető. Az első világháború után 1918-ban módosultak az országhatárok. Az új román városvezetés érdekelt volt a háborús károk helyreállításában és a konjunktúra folytatásában. Az Unió üzem és a „Printz Testvérek” Gyár fejlődése folytatódott, modernizálták a textilgyárat, az olajfinomítót, a téglagyárat stb. A 19. században a város a Debreceni Ipar és Kereskedelmi Kamarához tartozott. 1929-ben megalakult a Szatmárnémeti Kereskedelmi Ipar és Árutőzsde Kamara. A város elektromos műve is modernizálódott, 1934-ben üzembe helyezték az első turbinát, ami a hagyományos rendszerrel párhuzamosan termelte az energiát. A gépházat és a kazánokat újjáépítették, telepítettek két földalatti tartályt, felszereltek két villanyáram gyűjtő kollektort és egy földalatti szivattyúházat is. Ebben az időszakban a középületek is gyarapodtak: 1935. július 19-én kezdték el a megyei elöljáróság új székházának építését, amit 1937-ben adtak át. Komoly eredmény volt a repülőtér felavatása 1937-ben. Szintén a harmincas években, 1937–1939 között épült fel az ortodox katedrális, a „Nagyboldogasszony”, valamint a görög katolikus „Mihály és Gábriel Arkangyalok” katedrális, amelyet Victor Smighelschi és G. P. Liteanu építészmérnökök tervei alapján építettek és 1937. november 7-én szenteltek. Ezek az épületek szimbólumai lettek a városnak.
8
http://www.google.com/imgres?imgurl=http://www.profila.hu/site_media 2011. aug. 8.
A szatmárnémeti görög katolikus katedrális terve9
Ebben a periódusban a város életének fontos eseménye volt II. Károly román király szatmárnémeti látogatása 1936. november 2-án. Ugyanabban az évben Csehszlovákia elnöke, Eduárd Beneš utazása közben állt meg Szatmárnémetiben. A korszak híresebb román személyiségei is ellátogattak a városba, így pl. Gheorghe Tătărescu, a Minisztertanács elnöke (1937), dr. Valer Pop, Alexandru Lapedatu, Ion Inculeţ, Vintilă Brătianu miniszterek. A város fejlődése ebben az időszakban elsősorban Augustin Ferenţiu, Ştefan Benea és Victor Moiş polgármesterek tevékenységéhez köthető. A gazdasági növekedés, az ideális városkép kialakításának célját szolgáló körültekintő városrendezés és az életszínvonal növelése Szatmárnémetiből a korszakban egy modern várost teremtett. A második világháború kitörése beárnyékolta a város életét. Az 1944-ben elszenvedett légitámadások elpusztították a korábban létrehozott értékek egy részét. A Fehér Ház, a Pannónia Szálló, az Igazságügyi Palota, a vasúti pályaudvar, a színház, a történelem viharait átvészelve maradtak meg a korszak tanúbizonyságaként, amelyek ma is Szatmárnémeti emblematikus épületei.
9
http://www.google.com/imgres?imgurl=http://5mp.eu/honlapkepek/tegnap/t__uvH1rYv/nagy/gorog_keleti 2011. aug. 8.
A főgimnázium épülete10
Az „Urunk mennybemenetele” székesegyház a főtéren11
10
11
http://www.google.com/imgres?imgurl=http://www.profila.hu/site_media/upload/337/L 2011. aug. 8.
Az első barokk plébániatemplom 1786 és 1789 között épült. http://www.google.com/imgres?imgurl=http://n2.vatera.hu/photos 2011. aug. 8.
Zsinagóga12
12
Szatmárnémetibe a zsidóság a 19. század közepétől telepedett le nagyobb arányban. A 20. század elejére már három zsinagóga és 25 kisebb imaház működött a városban. Ma már csak az 1889 és 1892 között a nagyváradi Bach Nándor tervei alapján romantikus stílusban épült zsinagóga áll. http://www.google.com/imgres?imgurl=http://www.profila.hu/site_media/upload 2011. aug. 8.
Szatmárnémeti szabad királyi város térképe13
13
http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0021/4.html 2011. aug. 11.
