TOTALITÁS-KATEGÓRIA NÉHÁNY FILOZÓFIATÖRTÉNETI ELŐZMÉNYÉRŐL A
JÁNOS
GARADNAI beérkezett:
Kézirat
1978.
június 23.
ez a megállapítás az ókori göegész, kozmosz a Az antik számára világ világszemlélet egyik reprezentatív eredménye. [Ősgondolkodás a világ rendje, szépsége, méltósága. teljesés harmonikus, a kozmosz
A
világ
rendezett,
mint
harmonikus
-
-
Az antik
polisz
belül
keretein
földművesek
önálló
az
arisztokrácia
vezető
bár eleinte
és kézművesek,
kiharcolták
el-
ismerték patriarchális szerepét, politikai alakult ki egyén egyenlőségetés a polisz fejlődésének csúcsán egyfajta társadalmi harmónia itt a községi tagság marad, de mint és közösségközött. ,,A föld elsajátításának előfeltétele aközségtagja, az egyes ember magántulajdonos." a
fokozatosan
a
mint gondolat alapzata egyfelől az, hogy a föld Marx mondja magánvalóan s valósábármennyire akadályokat gördíthet megművelése, 805 elsajátításaelé -, nem gördít akadályt az elé, hogy hozzá mint az eleven egyén szervetlen természetéhez, műhelyéhez, a szubjektum munkaeszközéhez, munkaobjektumához és
világkép,
A harmonikus -
létfenntartásieszközéhez b
'
kozmosz
-
viszonyuljanak?
Másfelől a község pedig
35
a
-
ugyancsak Marx szavaival egymásra vonatkozása, egyenlő magántulajdonosok biztosítékuk létezik. A községiség itt azon ajdonosok,parcellás parasztok, és ezek önállósága -
is":
földzlszqersmrnd '37 másra
vonatkozásuk
állam
mint
-
az
őt alkotó
e sza-
kifelé
irányuló szövetkezésük nyugszik, hogy taai dolgozó mint a község tagjaiként való
konstituálódik?
Hlínt harmonikus, lozóflzotlág szenvedélye
rendezett
egész gondolatából
érthető
kiindulva
az
élű
fi-
Ugyanis, legfontosabb eszalílfhekereso munkaeszközt, laboratóriumhoz, arzenálhoz, amely "und Ézhoz,szolgáltatja viszony, községhez, közösséghez xzony a
a mu
összzffanuyagot "880en, egységesen harmonikus
Közi
a
földhöz
való
s a
(legalábbis
eményez, V. Sorozat, Társadalomtudomanyok,
mint
mind
az
nagy
-
N
amiként
is.
tumelő
-
a
szabadok
számára), addig
.
,
241979;
a
való vi-
a
kötet, 109-121
ezen
109
és
rendezett világ-egész gondolata. Amiként pedig az ám elterjedésével együtt a pénzgazdálkodás megjelenik, majd és viszonyai egyre átfogóbbá válnak, azonképpen jelenik meg az arkhé kutatása, a lénye problémája, mint amelyre minden létező végső soron visszavezethető. Herakleitosznállesz az arkhé fogalma a legmarkánsabb. Nála szinte tapintható, hogy pontosan a pénzgazdálko. dás viszonyai késztethették az első görög filozófusokat arra a gondolatra, hogy van vala ami minden dolog lenyege s ennek a lényegnek a megnyilvánulása minden dolog. "A tűz nek is ellenértéke a minden, és a tűz mindennek az ellenértéke írja Herakleitosz ahogy az aranyé a vagyon és a vagyoné az arany."
alapulhat
is
alapul
a
harmonikus,
kialakulásával,
termelés
kiterjed.
'
-
-
Ez
a
kozmosz
azonban
világkép. Vagy
tikus lődés.
ha
Herakleitosznál
a
változatlanság,
például
Az örökké
a
tűzből
ez
levegő,
változó
állandóság kozmosza; egy lényegébenm, körforgás, változatlan ismétlődés, nem; -_
az
változás,
is benne
van
víz és föld
keletkezik
és viszont.
A
folyamat
,,Minden folyik", "ugyanazokba a fo. körforgás jellegű. lyamokba lépünk és mégsem ugyanazokba lépünk, vagyunk is, meg nem is vagyunk" k, és pusztulásból összegződik a harmónia, jön létre a logosz: a kozmosz, letkezésből amely és kialszik mértékre." ,,örökké élő tűz, amely fellobban mértékre -
változatlan.
_
által
A Herakleitosz
állandó
átalakulásban,
kiemelt
változásban
tehát
egység érvénye.
logosz, amely ,,minden dolgot kormányoz", amely tulajdonképpen a változás mérs éppen ezért téke. Ez a folyamatos változás tehát rendezett, megérthető. MegérthetőJnen
sül,
a
azzal a logosszal, amely ezt a felfoghatót, megvilágot felfogó, megismerő logosz azonos a megismerés és a alkotja. ,,Ezért mondja Wartofsky megismert dolog hacsak azt a belső, rejtett sonló egymáshoz, s ha helyesen mondok valamit, akkor beszédem isértelmet, a Iogoszt tükrözi, amely magának a világnak, s egyúttal a világra vonatkozó a
ismerhetőt
-
-
mereteimnek
is
természete."
a
valóság még lényegükben azonosak? ekkor
A
A felszínen
lág így két részre gára. Herakleitosszal
tehát
hasadt
nem
az
ember
és természet
-
elvont
szemben
szubjektumra,
a mélyben állandóság és változatlanság. mozgás létezők változó lét (on) változatlan és a közvetlen
változások,
oszlik:
és
objektumra
aki
a
változást
emeli
ki,
a
változatlan
lét
A ví-
vilá-
az hangsúlyozódik
filozófiában.
eleata
görögök nem a változás és fejlődés kategóriáiban fogták fel és élték mGS VÍIÍS" világot, hanem nyugalmi helyzetben lévőként vagy óriási körforgásban létezőként. A váltó ban történő események nem egyedülállóak: abban az értelemben, hogy az egymást a korszakok ismétlődnek, a valaha volt emberek és jelenségek visszatérnek, a ,,n38Y évi Nincs tehát új a nap alatt e felfogás szerint. pithagoraszi éra leteltével. 3
Az ókori
görögség időképzetei túlnyomórészt a mitológikus valóságlátás hatása alatt tak. Az idő felfogásukban nem homogén, nem rendeződik kronológikus a tér, még nem és akárcsak vált absztrakt fogalommá. A
Elmondható, cára
110
az
mitfad"
egymásutánimba"
antik
világ
hogy nem
a
filozófiai
dolgozott
gondolkodás
óriási
ki történetfilozófiát,
dg
_
fejlődése és minden eredmény? az o e fogalom igazi értelmébení
a
látott
történelembennem
bari szabad Amíg ban
drámát,
történelmet
a
magát
nem
úgy értelmezte,
mint
az
em-
folyamatát.
kibontakozásának
akarat
egész -, addig a középkorvilág teljes és harmonikus által a kozmosz A fogalma két transzformációja keresztény gondolkodás dualisztikus. s ez utóbbi köés a ,,civitas terrena"-ra, a ,,civitas Dei"-re vált szétó: fogalomra szemléletben
antik
az
ellentétes lel állt
a
a
fogalmához.
,,civitas diaboli"
Az ember
pedig
válaszúton
állt, amely éppúgy
vezet-
birodalmába. mint az antikrisztus hat isten országába, a valóság, a kozmosz Aureliusnál megkettőzésén túl roppant érdekes időAugustinus e kérdésben is. Szembenáll Aristoteléssel, aki elismerte az időnek, mint a mozgás
felfogása
objektivitását. Augustinusnál mércéjének
következésétől, amely
az
emberi
idő élesen
időt
fizikai
elüt
szerint
a
egymásantropológiai idő, lelkem az időt
mozzanatok idő:
alkotja. Augustinus képes felfogni. ,,Benned mérem ezek A múló dolgok benyomást gyakorolnak reád és az akkor is megmarad, ha tova-illantak mint jelen valamit. Nem a dolgokat, melyek tovaszállnak, hogy ez a a dolgok:ezt mérem, benyomásvilágra jöhessen, hanem magát ezt a benyomást mérem, amikor az időt mérem." m
a
immanens valóság, amelyet csak
szellem,
A
révén ez
a
múltról. nem
persze
a s
a
lélek előérzet, mindkettő
az
szellem
.
anticipáció
együtt létezvén
mennyiségileg értendő,
hanem
révén
tudomást a jövőről és emlékezete jelenében, kitágul, megtelik. Mind-
vesz
ember
az
mint
az
emberi
szellem
eleven
aktivitása."
Platón szerint Augustinus kialakított felfogása Platón álláspontjától is különbözött. végtelen, így hasonló az örökkévalósághoz: eképpen az idő maga viheti el az embert az örökkévalóságba. Közelebb áll Augustinus álláspontja Plotinoszéhoz, a neoplatonizmushoz. Plotinosz szerint az embernek fel kell az emelkednie időből az örökkévalóprogramja és metafizikus, Augustinusnál viságba.Azonban Plotinosz szerint az idő szubsztanciális az
idő
szont
-
mint
láttuk
-
tulajdonképpen
az
időtudat
az
ember
benső, pszichológiai jellegű
állapota. ,,A földi idő, amelyet
átvett
és
felfogott Augusírja Gurevics tinus tanításában a szellem elválaszthatatlan kiemelte az érzék meghatározója. Augustinus fölötti örökkévalóság hátteréből a földi idő múlandóságát és visszafordíthatatlanságát és ezzel kirajzolta azokat a kereteket, amelyeken belül az emberiség története vizsgálható. A történelmi haladás hirdetőivel (Tertullianus, Origenes, Eusebius) szemben, akik szerint iPax Romana születése és kiterjedése Krisztus ügyének diadalát készíti elő, Augustinus a földibirodalom és az isteni birodalom kibékíthetetlen ellentétét állítja. Az isteni birodalom,amely a keresztények láthatatlan szellemi közössége, s amelynek látható megtestesü31 ám a az földi ítélt. Mindkét egyház, örök; birodalom, állam, múlandó, é? pusztulásra birodalom halad a maga útján, s míg az isteni birodalom az isteni igazság foprogressziója outos feltárulásában áll, a földi addig dolgokban progresszió nem lehetséges."9 az
emberi
szellem
-
-
111
.
.
lét esendőségének, múlandóságának tudatából passz i"). égi üdvösség hitének optimizmusávaLm ember bűnössége mélyül, de ugyanakkor egyre jobban megisme Ú az Istent, s az az ambivalenciája kölcsönöz tragikus jelleget a történelemnek Augustinus
Augustinusnál
földi
a
fakad, amely keveredik az ez
az
n?" nek
értelmez ésé.
ben.
tudható,
történelem, mikor jön el az úgy kell élnie, hogy bá rmely m] lanatban A megváltás történjék is ez meg, soha ne érje készületlenül. drámája a sabb -, a kereszténynek erre kell minden szellemi energiáját összpontosítania. Ezzel Au_ gustinus megvetette a teológiai történetfilozófia alapjait. Az emberi létbe való isteni be. aktusa a történelem avatkozás minden s így a történelmi egy-egy mozzanata, események értelme vallási értéket nyernek. A történelem így Isten megismerése. szerint
Augustinus értelem
isteni
nem
idő; éppen
kiszabta
mikor
ezért
teljesedik
be
a
hívőnek
minden
_
legfgntm.
Így
bár transzcendens
nézőpontból
Augustinus egységet fedezett fel az em_ mozgásában. A történelems, (bármilyen korlátozott is ez térben és időben egyaránt); egységes értelem által áthatott. Igy, ha a középkor Augum. nussal kezdődő keresztény történetfilozófrája visszalépés az antik szemlélethez képest, mert transzcendens nézőpontból veszi szemügyre a ráadásul teologikus jellegű folyamatot, az emberi nem történelmét, ugyanakkor amikor egységes, lineáris és megismételhetetlen folyamatnak látja, előrelépés is. Itt ugyanis már folyamatról van szó, nem a ,,változatlan változásáról"", mint a görögöknél, vagy akár az ókori kínai vagy indiai gondolkodóknál.
beri
-
történelmében,
nem
rint
a
számára
időbeli
természetesen
a
És
Isten.
az
az
ez
a
mutandis
mutatis
-
ahol
mozzanat,
összekapcsolódik tragikus világszemléleten keresztül."
marxizmus
mégpedig
de
még fontosabb, az az, hogy az értékek Augustinusnál nem abszolút, hanem remegismerhető objektív valóságunkban találják meg alapjukat, amely objektív
Ami
latív módon
valóság
-,
az
-
Lucien
Goldmann
sze-
augustinusi hagyománnyal,
elfogadva Lucien Goldmann kétségkívül merész gondolatmenetét, az Augustinusnál először megjelenő keresztény történetfrlozófiai koncepcióból kiindulva Pascalon, keresztül Kanton Hegelig, majd innen Marxig, Lukácsig ívelő egységes folyamatát látjuk w mértékben annak a gondolkodásmódnak, amely egyre fokozódó dolgozza ki a valóság és ismeretelméleti való felfogásának módszertani elveit. talitásként Tehát
felvethető
Természetesen
az
az kérdés, miféle folyamatról lehet itt szó, hiszen alt" szakasza k0' racionalizmus szintézis, majd a kartéziánus a
gustinusi doktrína után a tomista vetkezik, a jellemző alapkoncepció pedig az elszigetelt polgári individuum és a csak leírható természet tikailag formulázva antagonizmusa, ahol már nem önmagában közben
cselekvés
ahol lélek
tünete,
A tomizmus
filozófiai ben
ezért
metafizikai 112
lélek,"
a
és tett -
ahol
már
nem
bizonyos
már
fellép
felelnek
értelemben
rendszereket.
Ez
a
korszak,
Odakint
és Odabent
kartéziánus
HYEESN
a
a
i
filozófiával
racionalizmusra
_
meghasadásának
meg" egymásnak. a
előképének tekinthető, nézhetjük egységben a tomizmust,
rendszerek is
az
atemr
m
való
kartezianizmust,
kezdődő törekvése s az
utána
amelynek ideológiairól beszélünk
,
Páva/mm miatt. Ré-ÍT köVetkezo
most:
3
'ri
90153
korszaka, amelyet talán kissé önkényesen úgy oszthatnánk fejlődés dominanciájával jellemezhető szakasz; ebben tőke játszik vezető szerepet. A XV. sz.-tól kezdődően
fejlődés/raj Íz, németalföldi W]ltíámaszkodó válik
fel, hogy a
tisztán
a
XIII-XV.
közvetítő
jel-
áttevődik
az hangsúly mozgatott folyamatra, amelyangol ' Észak- és Nyugat-EurópáItt arat diadalt meghatározóbbá. egyre fejlődés angol ban az a reformáció, személyes viszonyt minden edamely az ember-Isten nem véletlenül és hangsúlyozó új vallást eredményez. Egyben itt nem hagyható fikiemelő é] jobban is kérdésekben és Luther Kálvin nyúlnak Augustinushoz bizonyos lmen kívül az, hogy és Bonaventura Duns a ferences Tamás kortársa, az (Említésreméltó, hogy Aquinói Romanum a felbomló Imperium is augustinusi álláspontot képviseltek.) Ágoston, váló világtól Isten országa felé, amelyben egyeelfordul ettől a zűrzavarossá ondolkodója, s látható földi megvalósulása a hívők gyülekezete, az dűl lehetséges progresszió, amelynek a harmóIX-XIII. szuban" A tulajdonképpeni középkorban, újra tűnékeny egyház. a Ez a harmóniának a harmónia világ. megbomlik.Legpregnánsabban mában jelenik meg Occam ki; eltűnik az egységes összefüggő világ filozófiájában fejeződik a megbomlása e, csak irracionális úton állítható ismét helyre: a misztika útján. A A harmónia gondolata. követi az Augustinus nyomdokain haladó J ansenius ypres-i püspök, nagy reformátorokat külön irányzatot hív életre a francia katolikus egyházon belül, Port Royalt, akinek tanítása jelen van, hol sbizonyos mértékig Pascalt. Az augustinusi hagyomány tehát, mondhatnánk a korszakban is. fhol észrevehetően ebben Van tehát mértékű bizonyos alig erőteljesen, is az említett között. lozófián belüli kontinuitás gondolatrendszerek
kereskedő
és
tőke
a
által
-
.
.
-
-
Mint
ahogy
a
frlozófiatörténet
másik
vonulata
is diszkontinuitásában
mutat
kontinui-
mély Aquinói válság ideológiai kifejeződésevolt. A IX. és X. századi feudális rendszer kizárólag rurális jellegű és decentralizált hierarchiájába a harmadik rendnek sikerült beleépítenie egy városi és állami szekA tudás és a hit viszonya a tornizmustort, amelyben az "ész" és a világi jog uralkodott. ban pontosan a harmadik rend és a feudális urak, az állam és az egyház közötti valóságos tárt. A tomizmus,
viszonyokattükrözi
Tamás
és
rendszere,
a
XIII.
sz.-i
társadalmi
fejezi ki.
végének Itáliájában és Németországban majd a XVI. és XVII. században nyugat-európai országban a harmadik rend, a városok, a fejedelmek, majd később aközpontiállarnhatalom elég erősek már ahhoz, hogy ne ismerjék el a feudális urak és az egyház primátusát. A tamási filozófia hierarchikus épülete megdől és átadja helyét a terA XV.
a
sz.
többi
mészetfilozófia különféle A XVI. és XVII.
rendszereinek.
Nyugat-Európában új egyensúlyi állapot jön létre a moa polgárság gazdaságilag vezető pozícióra tesz szert. a termelés s az annak azon új rendszerét, megfelelő, alapuló, s ugyanakkor azt elező és erősítő racionalista ismeretelméletet és új természettudományokat. s-Tomistaarisztotelizmus, animista természetfilozófia, mechanisztikus racionalizmus;
belül. "frchiákon
században
A harmadik
rend,
fÍkítja
a n
P0lgársággondolkodásának mayugg" "n.
három
fejlődési fokozata
.
.
."
-
írja Lucien
Gold-
113
Marx a germán földformáról szólva hangsúlyozza, hogy azokban a form lyekben földtulajdonon és mezőgazdaságon alapuló gazdasági rend áll fenn, s Íkban, sági cél használati értékek termelése, ott megtalálható az a jellemző vonás h 3.2 úgy viszonyul a munka objektív feltételeihez, mint az övéihez, mint szu hevén vetlen természetéhez, amelyben ez önmagát realizálja?" .
.
.
bjektivgghkq
Azaz,
lentétének,
középkori
a
világképéből hiányzik még
ember
szakadásának,
szembenállásának
tudata.
Itt
a
szubjektum-objekm m
ember
az
a."d"
természetet
a
mot önmaga folytatásaként foa fel,. ,,ezt nyomban közvetíti az egyénnek e, tagjaként való természetadta, többé vagy kevésbé történelmileg fejlődött és módosultle" törzs stb. való természetadta létezése?" zése,
az];
taaként
egy
Ennek
világképnek
a
tehát
amelyben
-
éles átmenetekkel
bírók,
az
én és
én határai
a nem
elhalása
elmosódottak M
újkor hajnalán alakított meg, amikor a polgári fejlődés olyan feltételeket ki, amelyek birtokában az em ber egyre fokozódó mértékben a természetet mint objektumot, a technikai beavatkou, egyszerű tárgyát kezdte tekinteni.
zonytalanok,
nem
A feudalizmusban
az
ember
a
és 2.
nem
zását
a
létezett
az
természetbe,
hiányzott szférája.
val
a
a
közvetítő
levághatta
már technikaivá
tiszta
ilyen
lehetetlen rajta kívüllevőkhöz szetadta, csak,,többé vagy kevésbé
hez,
fokozatos
-
szubjektum-objektum
volt, mivel l. természetadta
történelmileg fejlődött embert
az
változtatott
a
természet
volna
tenmm
közösségbenm, ember
az
viszonylag
a
egy tenné.
köldökzsinórjáról
erők
természeti
viszonya
volt létezése
és módosult
szféra, amely megkönnyítette volna
ma");
az
önálló
beavatkoegyszó-
-
közvetítő
eggyé a természettel, de még nem is áll egyértelműen szemben vele. Környező világát önmagával veti össze, önmaga folytatását látja bens csak az újkorban történik ne, antropomorf módon meg a dezantropomorf foa fel fellendülése. szemléletű ellentmondásos tudomány a szüblfk" nem ,,A középkori ember viszonya a természethez írja Gurevics A
középkori
ember
már
olvad
nem
-
-
-
.
.
.
világba, a kozm09 szubjektumként való érzékelése. Az ember ugyanazokat a minőségeket látja a világmmdm az 99'" Egyén és világ között nincs pontos határ: ségben, amelyekkel ő maga rendelkezik. a világmindG"*Ü't' a világban önmaga folytatását látja, s ugyanakkor önmagában felfedezi szemlélik Mintegy egymásban önmagukatfm és bizonyítja előbbi állítását idézett műVébm szemlélteti Gurevics meggyőző módon a a mikrokozmosz (ember) és makrokozmosz (világ) egymáshoz való viszonyát elemeZW középkori ember világképében. mennek VéSbe A tőkés termelés dominánssá válásával mélyreható változások tum
viszonya
és természet
ke
nem
az
viszonyában.
egyformán,
meg elsősorban,
114
objektumhoz,
azonos
háttérbe
hanem
A tőkés
módon
szorul
(el
termelés
jön nem
önmaga kivetítése
inkább
számára
számba.
tűnik)
az
áruk
Az áruk, mint
használati
a
külső
használati
értéke és
csereértékkel
értékkel
bíró
emut
címe e
bífóklelenn
mivoltuk-
Hozzávetőjeg
a
századra
XVII.
cionális módszerével,
007515! legfőbb elveit inaink
kialakult
foglalja
össze
értekezése
Descartes
módszerről.
a
dolgok rendje egészen másképpen: csalása mindaz, amit avilágról tuhogy egy gonosz e vagy hogy vezeti le a kételkedés szükséga meglehetősen szélsőséges elképzelésekből formális alapelve: társadalom a azt mondja ki, ami polgári tulajdonképpen akkor de ténylegesen, aktuálisan így alakult és nem másrendje alakulhatna másként is,
Descartes lmdommjkor lehetséges,
arról
ismételten
A
a maga természettudomány dezantropoorientált polgári gazdaság bázisán. Ennek
a
csereértékre
a
beszél, hogy
a
szellem
whetzáekből ;
"dolgák a
tippem
Miről van
itt
szó?
a műveletvégzésre alkalmas szubjektum-monász létrejöhessen, hogy Ahhoz, hogy szubsztanciális a többiekkel homogeneitása létrejöjjön, ahösszekapcsoló
formasága,
szükséges a qualitatív differencia elvi ,,Hát nem létezik-e biztosítása. írja Descartes: khetőgégének a eszembe bárminek nevezzem is, ki ezeket gondolatokat juttatja? De "ami Isten, vagy mikor talán magam is képes vagyok a gondolatok megteremtéHűenvolna ez szükséges, már hiszen tagadtam, hogy érzékeim vagy testem volna. Mégis habozva megálDe sére? ebből? következik mi Annyira függök-e a testtől s az érzékektől, hogy nélkütok. Mert De létezhetem? elhittem, hogy nincsen ég, föld, nincsenek lelkek, testek: nem Iűk nem hittem, vagy hittem-e el egyszersmind, hogy magam se vagyok? Bizony nem! Amikor is?" csak gondoltamis valamit, akkor bizonyára léteztem _
tehát
puszta quantitatív differenciához
a
létezése
-
Elmélkedésben
A második
annyiban tekinthető reprezentatív felismerésnek, amennyibon feltételezhető, hogy gondolatmenetemet mások is végiggondolhatják. A mindentől elvonatkoztatás, a puszta gondolatra való redukció valóban szükséges, amennyiben a gondolkodó pozícióját óhajtjuk tisztázni. Ez a pozíció Descartes-nál valahogy a következőképpennéz ki: a gondolkodó személy redukálódik azokra a gondolatokra, amelyeknek maga,genezise ismeretlen; ugyanakkor épp ezek birtoklásának az a tesköszönhetően tétlen,ködös valami máris, eleve ontológiai megerősítésben részesül. A magam
A gondolati
Emel! Ús a
gondolati
Ezért biztosítja.
csak
szubsztancia-szubjektumbárki szerkezetnek kell
az
érvényességét
az
evidencia
lehet: a
a
rendszer
a
rendszeren
csak
egyszeruen
u,
Persze
mint
van,
kívüli
de aki elvben
a
-
; e ez
Mi
aV megszerzett
számára
célú utat,
szabadság
a
kívülállók
történetfilozófiai tőlzledfizek mozgása hátteréről
közti azután ükusaszlateltetelei
Ilyennek allitanak mm áll "'13 ando reflektálás révén?"
írja Marx
mint a
elvben minden
a
a
konkurrencia
,,
.
.
rend-
a
választhatja
a
rend-
előtt
módszertan
igazságaihoz
Grundrissében:
indivi-
aki
létezés
éppoly viszonylagos
szabadságukjelenik szabad
a
az.
lehető-
paradigmatikus
szabadon
akkor
számára
éppen
tiszta
individuumnak,
idivíduum
A
mint
az, amire
ugyanis
szubjektum képes. zzdolkodó esészen ma": más problematikus, gondzü valamennyi rendszeren kurvüli, mnnyibe: fglenetét. Slslárja kulsodleges státusa
bárki, hanem
nem
kiterjeszthetőség
is. Az evidencia
visszakérdezni
de
.
áll:
aurája
marad. az
egyének-
meg; amelyet azonban által ledöntött korlátok-
115
létrejövő
A hatására
-
a
tettként,
természet
szonyai ezekkel
szemben
jelenik léte.
Saját magát
szubjektivitását.
ÉN
kifejlettebb
ez
a
nnál i
szubsztrátum; les
táza
hálán. számára. Saját objektivitás jeueBÜk van az ember, mint MM Ego, Eb ben a farm; Ego-t tudja megragadni Íniflt Önm
-
csak mint
ember
az
természeti
adottak,
ellentétükként
-
beavatkozás
tudatosodik
módon
meg
differenciáltabb,
technikai
a
objektumként
természetadta
önnön
tudatosodik állított
minél
-
inkább
egyre
különállóként, is számára
szféra
közvetítő
s
polgári gondolkodás kiindulópontjaAz egy e u letezo. Létezésének kozvetlen nyosan gondolati bizonyossága van. tartása az adott elfogadása, a valóságnak adottságként való szemlélete, a kontem mint vékenység, gondolati tevékenység jelenik meg. ,,A valóságos, érzéki olyann nem fogalmazódik meg filozófiailag. A tényleges tevékenység, amelyben, révén meghaladható lét és gondolkodás, objektum és szubjektum dualitása nem erről a kontemplatív álláspontról. lódik, nem konstituálódhat ,
F4
Ez
az
'
a
'
,
..
_
-
-
Természetem 1;-
_
-
brw
tevékefysglón amzmlnt
konmymk M
Természet
viszonylag szet
és társadalom
tökéletesen
.
,,
.
.
a
egyaránt
szférája nem viszonya,
érthető
Csak ott kor
és társadalom
önálló
is:
és akkor
lét maga
a
válik a
e
meg
maga
tevékenység addig persze tudattalan sának döntő jelentőségű elemekéntii"
társadalom,
mint
a
vala,
is természeti
mechanizmushoz
hasonló,
kontemplatív viszonyulás meghaladása, ahol 4xami. ." és ezzel együtt a lét azem bizonyul termékeként e tevékenység viszont a lét átalakuh.
történésnek
beri
adottság.A
Igy nem lesz még problémává mm kapcsolatok mibenléte és természete. Ez
fennálló
társadalom
jelenhet
holt
merev,
természettől.
a
közöttük
polgári
társadalmi
el
.
.
.
,,
.
.
tudatosul.
,,A tisztán
természeti viszonyok vagy a természeti viszonyokká misztifikált társadalolyan merev, kész és lényegében változatlan adottságként állnak szemben azem. bérrel, melyeknek törvényeit legjobb esetben is csak felhasználhatja, melyeknek tárgyi struk. azonban sohasem túráját legjobb esetben is csak megismerheti, átalakítására képes. A léte felfogása viszont a praxis lehetőségét az egyéni tudatba utalja. A praxis az izolált egyéntemi formák
vékenységformájává,
etikává
válik"
írja Lukács."
-
301? és jelenik meg újra és újra a polgári gondolkodásban alapon termelődik konés lét, szubjektum és objektum, elmélet és gyakorlat, Odakint és Odabent dolkodás m templatív dualizmusa, mert az emberek saját tevékenységük tudattalan eredményeként tudják akceptálni, s amíg ez így van, fennmarad rejövő valóságukat is csak természetként dualitásként. ez a kontemplatív dualizmus, transzcendens és/vagy intramundán Ezen
az
Ölw .
meghaladni akaró kísérletek: szükségszerűen mitologikus formát mim egy nek (még Hegelnél is), hiszen a polgári társadalom maga is úgy tekinti önmagát, organizmust. darabját a természetnek, mint természeti Marxnak az a követelése, hogy az "érzékiséget", a tárgyat, a valóságot, E dualizmust
_
emberljfr 5333
tevékenységként kell megragadni, azt jelenti, hogy az emberben tudatosodik történések társadalmisága, s az, hogy a társadalmi-történelmi egyszerre szubjektuma. is. A feudális társadalom emberében nem tudatosulhatott saját társadal objektuma Ímvel a társa" voltak, termeszetadta viszonyai ga, mivel társadalmi meg erosen jellegnek zéki
s_
-
.
116
.
.
.
,
,,
,
.
,,
uom
Öaes ck
viszonyait), így s
tudatban
a
lsári társadalom végrehajtja s
mind
szétzúua
az
fdm:pedig b"
a
valóságként (az
társadalom
a
e
ozták
Az összes
formális
ember
ny módon
a
mint
ember
egyenlősé-
valóságává).
kapitalizmus, a polgári tárvalóság megismerése a burzsoázia -, amely e változás törosztály azonban csak
a
-
tölti
tudattalanul
be ezt
a
funkciót; második, állnak
természetként
áttekinthetetlenebb
m;
A ka-
pedig a valósággá (az
A társadalom
válik.
Az talaján válik lehetővé. fel, még lép "hordozójaként
-
folyamatát. tarsadalmasodasí tér- és időbeli korlátoközötti
és területek
jogi válaszfalakat.
om
m
összes
azok a gazdasági viszonyok, amelyek közvetlenül inkább eltűnnek világábanegyre közti anyagcserét. Az ember a szó valódi értelmében természet az ember és
lénnyé uwdilmi társadalom
m9
nem
országok
egyes
rendek közötti
e
Pá
foxtmésám valóságaként)
volti-FÉKEK?" nm
sz, nem
usnálazonban léleknélkülibb, hatalmak, amelyeket felszabadított a társa dalmi
és
amelyek
maguk
a
feuda-
a
szemben részéről
vele
uralom-
nj11m"ák'
a természetadta Vegyükszemügyre más oldalról is, milyen tényezők eredményezték lét és és és gondolkodás, objektum szubjektum elmég felbomlását, egyén társadalom,
válását.
gazdaság viszonyai között az készteti az embereket arra, hogy tevékenyfordítsák, hogy a javaknak igükegy meghatározott hányadát bizonyos javak előállítására azt mondhatnánk unnak bizonyos természetes minőségei, olyan minőségei, melyek természetes ihlmassá teszik azokat arra, hogy az emberek szükségleteit vagy társadalmi Ezeket a "természetes" minőségeket az előállított kielégítsék. javak használati értékének E gazdaság viszonyai között termelő és fogyasztó egybeesnek. E társadalom melyilyengazdaságra alapszik embereinek tudatában azok az egyének, akik termelnek, hlvltámk,a termelt javak, ezek elosztása így differenciálatlan egységet alkot, amelyben Bmválasztható el az absztrakt munka konkrét megjelenéseitől. Itt teljesen különböző MinkméSPGdÍg kvalitatíve különbözőek, egy pap vagy egy kereskedő vagy egy jobbágy Honosidőtartamú munkái, olyannyira hogy nem is vethető fel itt hogy melyik munkája möbbeta másikénál. A naturális
-
-
-
-
,
,
,
Gazdaságban áruk, helyzet. alapvetően zplaci piacra érnek, Mnyigfk termékek, összehasonlítják művű uelnnpontból hírtelen megkettőződnek látszólag független tulajdonságot szilt, amely tulajdonképpen végső fogyasztót érdekli, léftíkft, áruban, mennyiségileg unwbbiysarllmosegűeg Játossag egymásra piacon más
azonban
-
aki ezt
használati
a
3'
mint
értéket
keresi
-,
amikor
Az
a
előbb
csereértéket
egy őket.
A
és két
I
csak
ami
azonos
v
teszi
Műk
lehetővé
a
Í
munkára
és absztrakt
és
a
s
különböző.
csak
való vonatkoztatásukat
megtermelésükhöz kOEEIEPPÍSY
Mm. '
minden
szükséges
munka
a
fogyasz-
ahol tisztán,
és
a
is két különböző
a
amikor mutatnak: csereérté-
Éppen ez történő
összetevőre
munkára.
117
Így e
viszonyok
jelenik meg, szférájából
szinte
között
emberek
számára
mint
használati
kizárólagosan, kikerülés
való
az
után,
s a
az
áru mint
értékkel
csereértékkel
bíró, csak
fogyasztás privát szférájában.
bíró m ami
közvetítés eme
ahol semmi sem akadályozná a kapitalista társadalomban konkum a a lehető játékát, dolgok leobban mennének legalábbis a nagy polgári közgazdászok szerint -, mivel minden vállalkozó a lehető legnagyobb haszon eL érése érdekében kénytelen lenne leengedni az árakat, hogy eredményesen tud ion fellépni konkurrenseivel szemben. Igy anélkül, hogy tudná és akarná, a közjó érdekében jár e]
Egy
ideális
a
-
cia szabad
Hasam:
-
.
dóan fel.
Nagyon tanulságos, amit Adam Smith ezzel kapcsolatban elmond: ,,Mindenki m," álló tőkét a lehető legelőnyösebben törekszik, hogy a rendelkezésére használj, Mindenki kétségtelenül saját előnyét tartja szem előtt, és nem a társadalomét?" arra
pfalzi hercegnőhöz írt levelében mondja: ,,Bevallom, hogy ne. a köz iránt; de ez megmérni, meddig parancsolja az ész érdeklődnünk nem is olyan dolog, amiben fölöttébb pontosnak kellene lennünk; elég megbékítenünk lelki. ismeretünket, s ebben sokat bízhatunk hajlamainkra. Mert Isten úgy állapította meg a 401, s fűzte össze az embereket, hogy ha mindenki szoros társadalommá gok rendjét, olyan és nem volna benne semmi együttérző szeretet mindent csak magára vonatkoztatná máErzsébet
Descartes
héz pontosan
értük mindenben, ami hatalmában nem hagyná magát felhasználni élne, amelyben az erkölcs nem romlott sággal élni, főleg, ha olyan században sok iránt, október
áll, ha okos
meg." (1645.
6.)"
nyilvánvaló: ahogy a használati érték, úgy az emberek közötti tudatos szo létezik. Az általános lidaritás is csak a privát szférában emberi relációkban, leginkább peértéknek, mind pedig az emberi szolidaritásnak a dig a gazdaságiakban, mind a használati fölötte az egyedül hatékony tényező, a ,,homo funkciója visszahúzódott, elhatalmasodván aki ésszerűen oeconomícus" egoizmusa, adrninisztrálja a ,,csereértékek" tisztán kvantitatív és absztrakt világát. Mármost
Itt tehát
dalom
az
tudatában,
alapja egyén mint
objektivitás formájában
118
ahogy történő
és társadalom a
természet
dualitásként és
felfogásának
történt
saját társadalmi is.
akceptálásánaka társaegyformán holt
létezésük
LÁBJEGYZETEK
l
politikai gazdaságtan
A
ma;
1
n'a
oldal. ama. 359. 4 w. Wartofsky: mm s
bírálatának
MEM
alapvonalai.
46.
I. 359.
oldal.
oldal.
A
ez a; újból vízió, a hogy egyedul a
ez
tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Bp. 1977. Gondolat abban elképzelés tűnik fel majda romantikában, antropomorf
K. 83. oldal.
gondolatban,
a
termeszet,a szellemiélettitkaiba, mpgsiíaa e behatolljorsié en p zsetgilkepes enyege atrraihlliggy gerben, mint ami obennelS tudatosul. m, mert ugyanaz "p 'tja,meg je A tomantikusoknal azonbanmárez a torekves lenyegeben hasztalan igyekezet, kolteszet és élet a
az-
,
veszett 6
A
azonbanmegtartotta,ókori kozmoszfogalma ez rend a
M, misztikus ilyenekbírnak 7
329. ol 5
immár;
a
jelentését. Csak éppen hierarchikus
rend
láthato formák csupán s méltók figyelemre.
egyaltalánnertekkel, Városi István. vallomásai, fordította:
ígltlaston
Szent
el-
egysegenek helyrealhtasára.
a
láthatatlan
elrendezett-
szépség képmásai,
mint
s
-
Ecclesia, Bp., 1975. XI. könyv, XXVII,
fejezet,
.
idő
válik, csak jelenné, a múlt már nincs, mert a múlt, a jövő jíalójában egydimenzióssá allitja szembeÁgoston mint Ezzel későbblátni fouk, az örökkévalóságot. es Jelen nincsnrnegtljatlivl; órokk o g leteznek csak tehát. Immanens, antropologíai jelen es transzcendens, emberaz
az
még
-
,
feletti örökkevalosag.
,,A tragikus egyik jellemzője Goldmann? világlátás Vagy: "A tragikus tudat örökkévalóságot ismeri. bezárult múlt elotte,
Mit mond nielent és valí
-
semmi
a jóvo minthogy és az
m
A
A. J. Gurevics:
megsemmisült
a
onökkévalóníg közötti
Bp. 1977. Gondolat 9
a
az
K. 511.
középkori
138.
o.
.
.
ismeri
nem -
az
számára
Goldmann:
időt csak
.
időn
.
rejtőzködő
A
kla
isten.
A
1974.
Kossuth
oldal.
K. 99-100.
faj e két folyamában vagy áramában két dolog halad együtt: a gonosz, Dei De civitate (Ádámban) gyökerezik, és a jó amelyet a teremtő alkotott."
"Az emberi ban
.
egyetlen,
o.
világképe. Bp.
ember
.
mögötte
lehetséges."Lucien
válautás
jövő hiánya. Az idő síkján csupán
amely
ősapá-
az
24. idézi
XXII.
Gurevics, id. mű: 100. oldal. u 17
Vö.: Aristotelés:
l l.
Metafizikai
könyv, 12. fejezet (A változás
változásának
cáfolata).
való hit, vagy amelyetaz emberek maguk sikerere. Az a trankell csinálnunk. "Fogadas" a cselekedeteink sem történelmen szcendencia, amely ennek a hitnek a tárgya, már egyáltalán nem természetfeletti, alulimem egyénfeletti: nem több ennél, de nem is kevesebb. Ám ez elég ahhoz, hogy ily módon a után újra összekapcsolódracionalizmusa gondolkodás tíz évszázad tomista és kartéziánüs ltlmista a a transzcendencia nem kérdésében, ahol radikászentágostoni hagyománnyal. Természetesen
csinálnak,
történelmíjövőben
A marxista
hit egy olyan pontosabban, nekünk magunknak
lek különböznek Iilsan ertékek
nem
egymástól,
abzolút,
hanem
Ágoston szerint iuent Emelő-S,
az
hanem
abban
relatív
módon
Istenben,
Marx
a
mindkét
doktrína
számára
amelyre a történelmi tények terén az ember eljutni képes, feltételezi egyén feletti valóságnak mint legfőbb értéknek az elismerését."
fknsjlasy ld. kiad.
-
154-155.
állításban, hogy
közös
az
megismerhető objektív valóságukbanlelik alapjukat szerint a történelemben), és hogy a legobjektívebb megennek A
a
-
transzcen-
rejtőzködő
Isten
oldal.
LukácsGyörgy: A regény
5535
elmélete.
Megvető, Bp.,
1975.
493.
oldal.
u. o.
II. O. '
'
'
a
kapítalizálódás és
XIl. "naíaja
sz.-ban
sznositásának,az
ennek
indult
árutermelés
megfelelően
a
feudális
bizonyos technikai megnövekedésének,
társadalmi
berendezkedés
felfedezéseknek,
meg,
az
áru- és
felbomlásának
új energiahordozók pénzforgalom elterjedésének,
fo.
.
a
.
kéz-
119
urbanizációnak, egy egészen új társadalmi rém szerepének, a fokozódó Altrichter értelmiség megjelenésének stb. köszönhetően." Ferenc: ken; kartézianizmus, Világosság XVIII. évf. 1977. 8-9. sz. 494. oldal.
művesség megnövekedett a
értelemben
modern
vett
'
reformáció,
sansz, " "
A
L. Goldmann: A
Marx:
Marx:
A
rejtőzködő isten,
alapvonalai.
politikai gazdaságtan bírálatának
alapvonalai.
,,Az egyén itt soha A. J. Gurevics:
o.
123.
46III.
Lukács o.
fel abban oldal.
középkori a
_a
MEM. MEM.
pontszerűségben,
világképe. Bp., Kossuth,
ember
módszerről.
Filozófiai
Írók
Tára.
46I1. 364-365.
oldal.
46II. 365. oldal. amelyben mint 1974.
I. kötet.
puszta
szabad
munu
'
49. oldal.
Bp., 1906. 70. oldal.
72. oldal.
MEM
u.
A
Értekezés
Descartes:
léphet i. k. 365.
nem
K. Marx:
meelenik."
u.
m. kiad.
politikai gazdaságtan bírálatának
oldal. és
György: Történelem
237-238.
osztálytudat.
Bp., 1971.
237-238.
oldal.
oldal.
Smith
Ádám: Vizsgálódás
I. köt.
447.
a
jólétének természetéről
nemzetek
és okairól.
Bp. 1940.
I-II.
Id. kiad,
oldal.
gazdagsága olyan dialektikus egésznek mutatja a gazdasági világot, Pasquale Salvucci: ,,A nemzetek amely az egyének akaratától független, szigorú törvények szerint működik: ez a dialektika tehát objektív, és végű fokon meghaladja és irányítja az egyént, aki elől elszökik saját tetteinek eredménye, mert ezek a tettek végül is olyan jelentést kapnak, és olyan következményekkel járnak, ameSmith a "lám. attól, amit az egyén meg akart valósítani általuk. Az összhang lyek különböznek tatlan kéz" képéhez folyamodik a közvetítések játékának eredménye." P. Salvucci: A. Smith politikai filozófiája. Bp. 1976. 121. oldal. -
-
Descartes:
A módszerről.
kívánkozik
Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest,
1977.
147-148.
oldal.
Descartes
előbbi
egyesítő társamegállapítása: ,,A különböző embereket dalom kereskedőket írja -, éppúgy, mint egy különböző egyesítő társaság, fennállhat bármely kólcsönős szeretet és vonzalom Nem lehetséges azonban, hogy nélkül, egyedül azért, mert hasznos. értékbecslés szerinti ne támaszkodjék a jószolgálatok egyezményes árucseréjére." A. Smith: Theory of Moral Sentirnents. A. Smith politikai filozófiája. Id. kiad. 45. oldal. 149. 1. Idézi: P. Salvucci: gondolataihoz
Adam
Smith
egy
-
.
120
.
ABOUT
SOME
[N THE
OF TOTYLITY
CATEGORY
OF THE
ANTECEDENTS
HISTORY
OF PHILOSOPHY
by
JÁNOS
GARADNAI
Summary ne
contains
paper
specmxegaxd
to
the
reference Marx with
comments
some
to
the
ÜBER EINIGE
views
of
on
individual
of the
dialectics
the
evolution
and
Augustinus Aurelius, Descartes,
PHILOSOPHISCH
of the
history
communíty
(society), Adam
-GESCHICHTLICHE
Smith
and
af
comments
on
others.
VORERIGNISSE
TOTAIJTÁTS-KATEGORIE
DER
with
totalityoategory, based
-
von
JÁNOS GARADNAI
Zusammenfassung der Totalitüts-Kategorie hinenthült einige auf die Herausbildungsgeschichte ín erster Linie hinsichtlich der Dialektik von individuum und GemeinAnmerkungen, bzw. schaft (Gesellschaft), sich auf Ma.rx'Anmerkungen stützend, an Augustinus Aurelius] Descartesf Adam Smith 'und anderer Ansichten anknüpfend. Díe Arbeit
weisende
OFPAHPIHEHHH
XPYIIKOCIH
CKPYHPIBAHHH
HHOIII FAPAHHAPI PealoMe
3121
cum-m
upoucxoucnenux.
aauxmaercn
xpynxocno
113151oupenenennx
cxpyuunaxux
xpyxocm
npnamnmuecxux
cxpyvmnmmnn
npnMeHuMo
crepxaleü summa
reneporeunoro panencrna
OOOT?
Homemmn.
121
A szerző
címe:
GARADNAI
JÁNOS
tanársegéd
122
NME
Marxizmus-leninizmus
35 15
Miskolc-Egyetemváros
Tanszéke
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
V.
sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 24. KÖTET
MISKOLC,
'
1-3.
1979
FÜZET
TARTALOMJEGYZÉK
Lengyel Béla: Agrárfejlődésünk főbb kérdéseiről Nagy Aladár: Szokolí Tóth
A
László:
Árpádné:
gépipar helyzete, Mérnöki
Bozsík
János:
Sándorné:
A
tevékenység, hatáskör és munka
szerinti
totalitás-kategória Küzdelmek
Lehoczky Alfréd: A munkaidő
.
távlati
.
a
.
.
.
feladatai
fejlődésünk néhány
Infrastrukturális
Majoros György: Munka Garadnai
aktuális
és
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
kérdése
elégedettség
elosztás
.
.
.
.
.
.
előnnényéről
néhány fxlozófiatörténeti
bányák államosításáért és munkabér
Borsod
a
borsodi
megye
3
.
iparvidéken
iparában
a
század
elején
.
33 49 73
87 109 123 141
