Lobbi-tevékenységi tájékoztató a 2008. 10.01 - 2008.12.31-e közötti időszakról A.) Lobbi tevékenységem célja A közhasznú Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Alapítvány (1026 Budapest Gábor Áron út 54/A., bejegyzés sorszáma: Fővárosi Bíróság 8824) felkérésére és megbízásából, a gyermekdohányzás csökkentését érdemben segítő hatékonyabb jogszabályi környezet kialakítása, illetve a jelenleg hatályos törvények betartatásának előmozdítása a fő feladatom. Ennek érdekében a negyedik negyedévben a FIDESZ-nél, a Parlament Költségvetési Bizottságánál, az Egészségügyi Minisztériumnál, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, az ÁNTSZ KözépMagyarországi Regionális Intézeténél, az ÁNTSZ V-XIII. kerületi Intézeténél a FIDESZ-nél és a szakszervezeteknél folytattam lobbi tevékenységet. Helyhiány miatt a korábbi lobbi jelentéseimben foglaltakat most nem ismétlem újra meg, helyette egy-egy konkrét lobbi esemény ismertetésekor összefoglalom a korábban történteket. Lobbi tevékenységem során az volt az általános tapasztalatom, hogy a kormány, a minisztériumok, a hivatalok semmibe veszik a civil szférát, pillanatnyi megfontolásoknak rendelik alá az ország egészségügyi érdekeit, s elképzeléseik érvényesítése érdekében egyesek még egyértelmű hazudozástól sem riadnak vissza. A dohányzással kapcsolatban Magyarország éveket lépett vissza a negyedévvel korábbi helyzethez képest, szembehelyezkedik az uniós trendekkel, és kifejezetten a dohányipar érdekeit védi. B.) Konkrét lépések 1.) Lobbizás az egészségügyi tárcánál Hónapokon keresztül írásban kértem a tárcát, tájékoztassanak arról, hogy a korábban folytatott lobbi témáim milyen stádiumban vannak. A 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérésről, a zárt terek levegőminőségi határértékeinek megállapítására vonatkozó miniszteri rendeletről, és a nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény folyamatban lévő szigorításának előkészületeiről. Érdemi választ nem kaptam. Ezért 2008.09.25-én írásban jeleztem Székely tamás miniszternek: amennyiben nem utasítja Medgyaszai Melinda államtitkárt, hogy két napon belül fogadjon és nem ad tájékoztatást az általam felvetett kérdésekről, akkor demonstrációt szervezek a minisztérium elé. Medgyaszai nem fogadott, ezért szeptember 29-én megkezdődtek a tiltakozások. Mielőtt ezek részleteire térek, ismertetem, miért fontosak ezek a kérdések, és milyen előzményei voltak azoknak a lobbizásom során. a.) A 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérés érdekében történő lobbizás. Még 2006 végén kezdtem meg a lobbizást az egészségügyi tárcánál egy 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérés beindítása érdekében. Hiszen mind a mai napig nem tudható, hányan dohányoznak Magyarországon és mennyi cigarettát füstölnek el évente. A tárcánál először megígérték kérésem teljesítését, majd Rapi Katalin államtitkár folyamatosan tájékoztatni kezdett a projekt állásáról. Elmondta, hogy az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) személyes kérésére felmérte a költségigényt, ami 15 millió forint, majd ezt az összeget be is állították a 2007. évi költségvetésbe. Később értesített, hogy az OEFI megkezdte a projekt módszertani előkészítését. Június végén untam meg a hitegetést, ekkor tájékozódtam az OEFI-nél, ahol kiderült: egy szó sem volt igaz Rapi államtitkár írásos tájékoztatásaiból. Nem kérte fel az OEFI-t a költségbecslésre, s értelemszerűen nem megkezdték meg a projekt módszertani előkészítését sem. Ugyanakkor a költségvetésben a 10 ezer fős mintás felmérésre
valóban elkülönített forrást az utolsó fillérig lenyúlta a tárca, és többségében teljesen értelmetlen álprojektek finanszírozására fordította azt. Később Székely Tamás minisztersége alatt Péterfia Éva főosztályvezető levélben is tájékoztatott, hogy 2008-ban sem kívánnak ilyen felmérést készíteni. Kommentár: A tárca másfél éve - írásos ígérete ellenére - makacsul ellenáll a tisztázó felmérés elkészítésének. Valószínűnek tartom, hogy azért, mert ha az megvalósulna, kiderülne: a minisztérium évek óta hamis jelentéseket, valótlan adatokat juttat el az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez a magyarországi dohányzás mértékéről. b.) A zárt terek levegőminőségi normáira vonatkozó lobbizás E jogszabályi kidolgozására azért lenne szükség, mert az éttermi dohányzás bizonyítására ez az egyetlen megoldás. A dohányzás tényét csak akkor tudnák objektíven bizonyítani az ÁNTSZ-ek szakemberei, ha meghatároznak egy nikotin-, és egy szénmonoxid koncentrációs határértéket, amelyet átlépve bírságolható lenne a katasztrofális mértékű illegális éttermi dohányzás. E határértékek megállapítása - a tárca tájékoztatása szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) feladata, s azokat „Az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi következményeiről” szóló egészségügyi miniszteri rendelet tartalmazza majd. Az ÁNTSZ-ről szóló 1991. évi törvény már előírta e normaértékek kidolgozását az OTH-nak, de 17 év sem volt rá elegendő. Falus Ferenc országos tisztifőorvos még 2007. november 29-i lobbi megbeszélésünkön ígéretet tett az egy éve „beindult” előkészítő munka felgyorsítására. 2008. január 10-én érdeklődtem Falus úrnál, hogy áll a jogszabály előkészítése. Azt az üzenetet kaptam tőle, hogy az OTH – ígéretének megfelelően – felgyorsította a munkát, azzal el is készült, s a tervezetet átküldte a tárcához. A tárcánál hónapokig jegelték az anyagot, nem voltak hajlandóak a rendelet kiadásához szükséges végső verziót elkészíteni. Rengetegszer érdeklődtem a tárcánál hogy áll az ügy. 2008. szeptember 29-én ismét tudakozódtam Zvara Renátánál, az egészségügyi tárca jogásznál, akit a rendelet szakmai előkészítésével bíztak meg. Elmondta, hogy október 15-én kerül a tárca vezetése elé a rendelettervezet, s talán ekkor döntenek a tárcaközi egyeztetés beindításáról. 2008. 10.16-án érdeklődtem Zvara Renátánál. Kiderült, hogy a tervezetet be sem küldték felsővezetői értekezletre. A jelek szerint két év sem volt elég ahhoz, hogy az OTH és a tárca kiizzadjon egy használható jogszabályt. Ha igaz, megint az OTH-hoz küldték a tervezetet „aktualizálás és jogharmonizálás” céljából. Ezt követően Zvara Renáta távozott a tárcától, így azóta semmiféle információt nem lehet kapni az előkészítésről. Kommentár: Mivel az ÁNTSZ-ek a légszennyezettségi normaértékek nélkül nem képesek bizonyítani, hogy egy vendéglátóhelyen megfelelő-e a légelszívás, vagy sem, gyakorlatilag 8 éve szabotálják az ellenőrzéseket. Ezért alig akad olyan étterem, presszó, ahol betartanák a törvényi előírásokat. A tárca 2008. augusztus 25-én fogadta az Amerikai-Magyar Orvosok Szövetségének delegációját, amelynek tagjai ismertette Székely Tamással, egy 2008 nyarán két orvostanhallgató által Budapesten végzett vizsgálat eredményét. ( http://www.eum.hu/hirek-esemenyek/hirek-kozlemenyek/egeszsegugyi-080827 ) Ennek keretében 20 különböző kávézó, étterem és egyéb közösségi színtér levegőjét vizsgálták. Azon helyszíneken, ahol dohányoztak, a veszélyes füst-összetevők átlagos szintje köbméterenként 155 mikrogramm volt, míg ugyanez az érték a füstmentes helyeken vett mintákban mindössze köbméterenként 5 mikrogramm volt. Csak összehasonlításul: a szálló por kültéri légszennyezettségi határértéke 50 mg/m3, és 100 mg/m3 koncentráció esetén szmogriadót rendelnek el. Könnyű belátni,hogy Magyarországon százezrek vannak kitéve nap mint nap súlyos egészségkárosodásnak a vendéglátóhelyeken, köztük legalább 30 ezer ott dolgozónak munkaköri kötelessége az egészségre ártalmas levegő belélegzése. Székely Tamás miniszter a 20
helyen mért katasztrofális beltéri légszenynyezettségi adatok ellenére sem kongatta meg a vészharangokat, s nem rendelt el átfogó vizsgálatot országos szinten. A normaértékek kidolgozása is várat magára, magyarán senki nem tesz továbbra sem semmit. c.) A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény módosításával kapcsolatos lobbizás. A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény (Ndtv.) elkerülhetetlen módosítását már 2006 végén demonstráció-sorozaton követeltem a tárcától, de süket fülekre találtam. Azóta többször is felhívtam a figyelmet e jogszabály súlyos anomáliáira. Az Európai Unió nyomására 2007 közepén végül mégis úgy határozott a tárca, hogy 2008. januárjában megnyitják a törvényt, és megkezdik annak módosítását. Eddig három egyeztetést tartottak erről az egészségvédelmi és dohányipari lobbi szervezetekkel, amelyekből a Füstirtók Egyesületét és engem szándékosan kihagytak. Ez a diszkrimináció nyilván annak szólhatott, hogy a tárca nehezen nyelte le szokatlanul erélyes érdekérvényesítési technikáimat, többek között az eddigi mintegy húsz demonstrációmat. Utoljára még 2007. október 31-én küldött a Füstirtók Alapítvány egy általam kidolgozott törvénymódosító javaslatot a tárcának, amire az szokása szerint egyetlen szót sem pazarolt. A dohányzási tilalom kiterjesztésének felvetése mellett, szót ejtettem benne a legkomikusabb ellentmondásokról is. A tárca 2008. február 28-án tette fel a honlapjára az Ndtv. társadalmi vitára bocsátott módosító javaslatait, amire mindössze 8 napig lehetet észrevételeket küldeni. Az anyag hemzsegett az ellentmondásoktól, amire - felkért lobbistaként - részletesen rámutattam. Horváth Ágnesék legnagyobb meglepetésemre egyértelműen akceptáltak néhány 2007. október 31-i javaslatomat. 2008.03.04-én a Füstirtók Alapítványon keresztül küldtem meg a tárcának újabb módosító javaslataimat. 2008.03.21-én három szakértő köztisztviselő bevonásával - a Füstirtók Egyesület elnökeként - fogadott Egresits Tímea a tárca helyettes kabinetfőnöke és másfél órán keresztül szövegszerű módosítási lehetőségekről beszélgettünk. Ez volt az első valóban konstruktív szakmai megbeszélésem a tárca képviselőivel. A második negyedév elején telefonon számtalan alkalommal érdeklődtem, hogy áll a törvénytervezet, de kiderült, hogy teljesen ejtették a témát a tárcánál, ahol a minisztercserével és az ennél „fontosabb” törvények módosításával magyarázták a fejleményeket. 2008.06.08-án levelet írtam Székely Tamás miniszternek, mikorra várható a törvénytervezet újabb társadalmi vitája és annak tárcaegyeztetése, de érdemi választ nem kaptam a tárcától. 2008.07.10-én Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár válaszolt a miniszter helyett, és 57725/2008-0003EGP számú levelében kijelentette, hogy „a törvény módosításának jogi akadálya nincs”, és az „szerepel a Kormány és a tárca 2008. II. félévi munkatervében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításának részeként.”. E dokumentum birtokában meghökkentő igazán: a TV2 július 12-i Tények című műsora arról számolt be, hogy az Egészségügyi Minisztérium megegyezett a dohányiparral. A hírműsor a Népszabadság előző napi cikkére hivatkozva állította, a dohányáruk reklámozásának szigorítása fejében a Minisztérium lemondott arról, hogy betiltsák a dohányzást az összes nyilvános helyen 2009. január 1-től. Ettől kezdve a tárca teljes hallgatásba burkolódzott. Számításaim szerint a 3. negyedévben 19 alkalommal érdeklődtem telefonon, hogy áll a helyzet, de senki nem tudott, vagy nem akart semmit mondani. Az egészségügyi tárca vezetése viszont – mint azt korábban már említettem - augusztus 25-én tanácskozást tartott az Amerikai Magyar Orvosok Szövetségének Magyarországon járt küldöttségével, ahol Székely a tárca közleménye szerint elmondta: „…az Egészségügyi Minisztérium és az országgyűlési képviselők elkötelezettek a Keretegyezmény végrehajtása mellett”. Ezzel szemben a tárca a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményben vállalt minden ígéretét megszegte eddig, és az ég világon semmit nem tett a dohányzás visszaszorítása érdekében. Ami viszont igazán megijesztett, az az volt, hogy ezen az augusztusi megbeszélésen megjelent Schwarcz Tibor MSZP képviselő, aki azt mondta: „…az
Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága kiemelten foglalkozik a nem dohányzók védelmével és előreláthatólag az ősz folyamán törvénymódosítást kezdeményez a témában”. Ha a bizottság feltehetően néhány szocialista párti képviselője olyan módosítást terjeszt a Parlament elé amilyet akar, mennyire veszik figyelembe a civil véleményeket? Akkor mire volt jó, hogy az egészségügyi tárca korábban közel egy éves társadalmi vitát kezdeményezett a dohányiparral és az egészségvédelmi szervezetekkel? Ez egyben azt is jelenthette, hogy a tárcánál leállítják a törvény előkészítését, s kiveszik a kormány illetve a tárca II. féléves jogalkotási tervéből az Nvdt. módosítását. Szeptember elején Kökény Mihály a Parlament Egészségügyi Bizottságának MSZP-s elnöke a sajtó útján bejelentette, hogy valóban tervezik az Ndtv. szigorítást tartalmazó javaslat benyújtását, többek között a vendéglátó ipari egységekben teljes dohányzási tilalmat vezetnének be. Ennek hatására hatalmas vita bontakozott ki a médiában arról, szükség van-e a vendéglátásban a dohányzási tilalom bevezetésére, vagy sem? Ekkor már komolyan megijedtem, hiszen tapasztalataim szerint, ha Kökény Mihály bedob egy dohányzási megszorítási elképzelést a köztudatba - mint ahogy azt 2005-ben is tette -, akkor nem zárható ki, hogy az MSZP és a dohányipar között „mindkét fél számára gyümölcsöző megbeszélések kezdődhetnek”, s jó eséllyel ugrik a törvénymódosítás. Kommentár: Így is lett, az Ndtv-t nem terjesztették a Parlament elé, miközben a politikusok az okokról össze-vissza hazudoztak. A kormányszóvivő például arról beszélt, további társadalmi vitákra lesz még szükség. A negyedik negyedév fejleményei A Füstirtók Alapítvány egyéni lobbistájaként azért szerveztem tehát demonstráció-sorozatot szeptember 29-től a tárca székháza elé, mert a minisztérium korábbi írásos ígéretét megszegve kivette a nemdohányzók egészségét védő 1999. évi XLII. törvény (Ndtv.) beharangozott szigorítását a tárca II. féléves jogalkotási menetrendjéből, megtagadta a 10 ezer fős mintás dohányzási felmérést, és nem dolgozta ki a beltéri légszennyezettségi normaértékeket és megtagadta a személyes találkozás lehetőségét. Miután Székely Tamás átvette a petíciómat, jelezte, hogy hajlandó fogadni. 2008. október 3-án került sor a megbeszélésre, a miniszter titkárságvezetőjének Csilinkóné Szűr Anikónak felmutattam a lobbi igazolványomat, és kértem, hogy a megbeszélést jegyzőkönyvezze valaki. Székely a lobbi tevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényt súlyosan megsértve megtagadta, hogy szabályos lobbi megbeszélésre kerüljön sor, informális beszélgetéssé minősítette a találkozót, s a jegyzőkönyvvezetőt kiküldte a teremből. Az esetet jelentettem az Igazságügyi Hivatalnál, de a fejleményekről eddig nem kaptam értesítést. Az ezt követően lefolytatott megbeszélésen Székely kérdésemre azzal magyarázta az Ndtv. módosításának elmaradását, hogy az nem szerepelt a tárca 2008 második félévi jogalkotási munkatervében. Számítva egy ilyen válaszra, bemutattam neki Medgyaszai részemre 2008.07.10-én éppen az ő nevében írt levelét, amelybe kijelentette, hogy „a törvény módosításának jogi akadálya nincs”, és az „szerepel a Kormány és a tárca 2008. II. félévi munkatervében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításának részeként.”. Székely zavarba jött, szemmel láthatóan nem volt képben, amit kínos hallgatás után el is ismert. Végül azt ígérte, felkéri Medgyaszai Melinda szakállamtitkárt, fogadjon, és szakmai kérdéseimre adjon választ. Első lépésként Csilinkóné Szűr Anikó lekísért az államtitkár irodájában, ahol azt közölték, hogy Medgyaszai csak október 15-én érkezik vissza Magyarországra, ezt követően adnak időpontot. Bízva Székely Tamás ígéretében felfüggesztettem a demonstráció sorozatot. Menet közben folyamatosan időpontot kéretem Medgyaszai titkárságától, de ezt korainak minősítették 2008. 10. 10-én végül közölték Medgyaszai titkárságán, hogy az államtitkár nem kíván személyesen fogadni, kérdéseimet adjam be írásban. Bebizonyosodott tehát, hogy Szélely Tamás
miniszter szándékosan félrevezetett annak érdekében, hogy abbamaradjanak a demonstrációk. Ezért újra kezdtük azokat a tárca előtt. 2008.10.16-án Székely Tamás 577-31/2008-0003EGP számon írásban válaszolt október 1-i Petíciómra, valamint október 3-i és október 6-i leveleimre. Ebben - hülyére véve a figurát ismételten azzal indokolta az Ndtv. módosításának elmaradását, hogy az önálló törvényként nem szerepelt a tárca 2008 második félévi jogalkotási munkatervében. Egyben tájékoztatott arról, hogy a tárca fontosnak tartja a széles körben egyeztetett és szakmailag megalapozott törvény megszületését, ezért tovább folytatja a szakmai egyeztetéseket és a társadalmi vitát. 2008.10.20-án felhívtam Kökény Mihályt a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnökét aki rugalmasan elszakadva szeptember 4-i ígéretétől kijelentette: ezt a törvénymódosítást kizárólag öt párti konszenzus esetén terjesztik be, ami nyilvánvaló képtelenség. Mikor azt kérdeztem tőle, hogy nem azért marad el a törvénymódosítás, mert az önálló törvényként nem szerepelt a tárca 2008 második félévi jogalkotási munkatervében, azt felelte, hogy nem, elsősorban a FIDESZ fúrja a konszenzust. 2008.09.29 és 2008.11.26 között összesen huszonkilenc egyórás demonstrációt tartottunk a minisztérium előtt, mindössze azt követelve, hogy Székely Tamás tartsa be ígéretét, és utasítsa Medgyaszai Melindát egy velem folytatandó lobbi beszélgetésre: Annál is inkább, hiszen a tárca állítólag „tovább folytatja a szakmai egyeztetéseket és a társadalmi vitát”. Székely azonban hajthatatlannak bizonyult. Még akkor sem tört meg, amikor 2008.12.06-án diósdi háza előtt is demonstrációt tartottunk. Ehelyett informális - véleményem szerint olykor törvénytelen - hadjáratot kezdeményezett ellenem a demonstrációk megakadályozása érdekében. Ennek fejleményei a következők: 2008.10.13-án Győri Sándor az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének zaj-, és rezgésvizsgáló laboratóriumának csoportvezetője jelent meg a demonstráció ideje alatt a tárca székháza előtt és hangerő méréseket végzett. Kérdésemre kijelentette a zajmérést Gál Ildikó környezet egészségügyi osztályvezető, egy névtelen bejelentés alapján rendelte el. A procedúrát Győri Sándor október 14-én is megismételte. 2008.10.22-én sikerült elérnem Gál Ildikót, aki kijelentette nem folyik ellenem az ÁNTSZ-nél eljárás. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben miért végeztek zajmérést, nem volt hajlandó válaszolni. Néhány órával később egy informátorom figyelmeztetett arra, hogy az ÁNTSZ átadta a zajvédelmi jegyzőkönyvet Székely Tamásnak, aki ezt egy kísérőlevéllel átküldte a Budapesti Rendőr-főkapitányságra azzal, hogy oszlassák fel a demonstrációmat. Ezért még aznap felhívtam Csaba Károly regionális tisztifőorvost, aki elismerte, hogy Gál az ő utasítására rendelte el a zajmérést. A helyzet tisztázására lobbi megbeszélést kértem Csaba Károlytól. 2008.10.27-én került sor a lobbi megbeszélésre, ahol Csaba Károly megerősítette, hogy kiadta a tárcának a jegyzőkönyvet. Kijelentésemre, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. év III. törvény hatály alatt tartott, a rendőrség által tudomásul vett demonstrációkra nem vonatkozik a kerületi zajrendelet, ő csak széttárta a karját. Amikor kérdeztem, ezek szerint eljárás zajlik-e ellenem, ő határozottan tagadta ezt. Mikor felvetettem, hogy ebben az esetben milyen jogon adta ki az általam szervezett demonstráció hangerejére vonatkozó jegyzőkönyvet, azt válaszolta, hogy erre joga van. Véleményem szerint azonban egy hatósságnak meg kellene semmisíteni azt a jegyzőkönyvet, amely alapján nem indítanak hatósági eljárást, és semmiképpen nem adható ki az olyan személynek aki nem ügyfél a vizsgálatban. Márpedig névtelen bejelentő volt a kezdeményező, amit a jegyzőkönyv is tartalmazott, Székely tehát nem volt ügyfél. Annyit sikerült csak elérnem, hogy Csaba Károly nekem is kiadta a jegyzőkönyvet. Ebből megállapítható, hogy a mérések időpontjában csukott ablak mellet nem lépte túl a demonstráció a kerületi 55 decibeles zajvédelmi határértéket. 2008.10.28-án érdeklődtem a BRFK-nál, tényleg kezdeményezte-e Székely a demonstráció sorozat feloszlatását. A rendőrök csupán annyit közöltek velem, hogy ez igaz, de Székely követelését, annak jogszerűtlensége miatt elutasították. Álláspontom szerint Székely Tamás poli-
tikai nyomást gyakorolt mind az ÁNTSZ-re, mind a BRFK-ra, hogy a demonstrációink megszűnjenek. 2008.11.18-án váratlanul megjelent a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás tisztviselői és parkolójegyet követeltek a demonstráció műszaki berendezéseit tároló gépkocsim után, amely a bejelentetteknek megfelelően negyedpályás útelzárással parkolt a demonstráció helyszínén. Korábban a bírságolás ötlete fel sem merült, most azonban a társulás emberei nagy erőkkel láttak neki a megfélemlítésünknek. Hiába hivatkoztam arra, hogy a bíróság 2008. július 18-án egy korábban éppen az egészségügyi tárca előtt tartott demonstrációm során kivetett parkolási bírságra kimondta, hogy az jogellenes, mégis megbüntettek. Sőt, bírságoltak 19-én, 20-án és 21-én is. Arra a kérdésemre, hogy a korábbi demonstrációkon miért nem bírságoltak, pedig az ellenőr tízpercenként haladt el a kocsim előtt, nem válaszoltak, csak annyit mondott az egyikük, hogy magamnak kerestem a bajt. 2008.11.27-én a tárca egyik velem szimpatizáló tisztviselője közölte, hogy a minisztérium birtokvédelmi eljárást indít ellenem a demonstrációm zaja miatt, mert zavarom a minisztert. Kénytelen voltam emiatt felfüggeszteni a demonstrációkat, mivel a Belváros-Lipótváros Polgármesteri hivatal 2006-ban már határozatban állapította meg a birtokháborítás tényét a minisztérium előtti demonstrációm esetén. Az akkori határozat arra hivatkozott, hogy túlléptem a zajvédelmi határértéket, és annak megismétlése esetén akár 500.000 forintos bírság kiszabását is kilátásba helyezte. A Fővárosi Bíróság ezt a határozatot másodfokon is jóváhagyta (!), így én vagyok Magyarországon az egyetlen demonstrátor, aki ezek szerint az utca alapzajánál is halkabban – magyarán értelmetlenül - demonstrálhat csak. Jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon van az ügy. 2008.12.04-én érdeklődtem a Belváros-Lipótváros Polgármesteri Hivatalnál, hogy igaz-e ez a hír, de nem adtak választ. 2008. 12.08-i keltezéssel határozatot kaptam a polgármesteri hivataltól, amely elutasította az egészségügyi tárca birtokvédelmi kérelmét. E határozatból kiderült, hogy a minisztérium közpénzen ügyvédet fogadott az elnémításomra. A határozat részletesen indokolja, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. év III. törvény hatály alatt tartott demonstrációkra nem vonatkozik a birtokvédelem, ezért az önkormányzat jegyzője ilyen demonstrációk esetén nem jogosult vizsgálatot folytatni. 2008.12.23-án az Egészségügyi Minisztérium közpénzen pert indított az önkormányzat határozata ellen, annak érdekében, hogy a tárca előtt ne lehessen érdemben demonstrálni. Kommentár: Az Egészségügyi Minisztérium a párbeszéd helyet a megfélemlítés változatos formáival próbálja megakadályozni érdekérvényesítő akcióimat. Politikai nyomást gyakorolt az irányítása alatt álló ÁNTSZ-re, valamint manipulálni próbálta a BRFK-t is. Egy lobbistának rendkívül óvatosnak kell lennie, hogy nehogy a legkisebb hibát is vétse, hiszen annak komoly egzisztenciális kockázata lenne. Székely Tamás viszont büntetlenül megúszhatja a politikai nyomásgyakorlást. Jelenleg az állampolgárok pénzén az állampolgári jogérvényesítés ellen indult Székely csatába a bíróságon. Miután az önkormányzat a hangos demonstrációtól nem tiltott el bennünket, tavasszal folytatjuk azt, annak érdekében, hogy a tárca illetékes vezetője végre fogadjon és érdemi választ adjon: mit kívánnak tenni legalább 2009-ben a tragikus mértékű magyarországi dohányzás visszaszorítása érdekében. 3.) Lobbizás a FIDESZ-nél az Ndtv. hatékony módosításáért Előzmény: 2008.09.25-én a Népszabadság cikket publikált arról hogy ki mint vélekedik a teljes dohányzási tilalom elrendeléséről a vendéglátóiparban. A szerző szerint Heintz Tamás a FIDESZ egyik egészségpolitikusa azt nyilatkozta, hogy: „ Mi is a teljes körű tiltás mellett vagyunk, de tudomásul kell venni, hogy vannak, s nem csak vidéken , olyan mélyszegénység-
ben élő emberek, akiknek az ital és a cigaretta az egyetlen örömük. Egyet éretnénk a szigorítással, ha a tiltás az első körben csak az éttermekre vonatkozna, az elsősorban italt kiszolgáló helyek pedig hosszabb türelmi időt kapnának.”. Ismerve Henz Tamás eddigi tevékenységét, gyanítom nem pontosan így fogalmazhatott. Hiszen ez azt jelentené, hogy a mélyszegénységben élő alkoholistákat nem kell óvni, legalább addig legyen meg az egyetlen örömük, amíg a dohányzástól tüdőrákot nem kapnak. Védjük inkább a jobb módú, vendéglőbe járó polgárokat, akiknek nyilván van más örömük is, mint az éttermekben történő táplálkozás melletti dohányzás. Minden esetre felhívtam Mészáros Gábort, a FIDESZ egészségügyi kabinetjének vezetőjét, és rákérdeztem, ez a párt hivatalos álláspontja? Arra kért írjam le ezt a problémát, s a legközelebbi Ndtv-vel kapcsolatos megbeszélésen rákérdez erre is. A levelet átküldtem Mészáros Gábornak, aki semmiféle választ nem adott. A negyedik negyedév fejleményei 2008.11.08-án felhívtam Gógl Árpád képviselőt, hogy érdeklődjek, mi a FIDESZ álláspontja az Ndtv. szigorítással kapcsolatban. Gógl szerint az MSZP állíttatta le a módosítást, nem kívánt érdemben egyeztetni a FIDESZ-szel. Arra kértem, hogy próbálják sürgetni a törvénymódosítást, amire azt válaszolta, hogy megpróbálja. Nem sikerült neki. 4.) Lobbizás a dohányzás ellenőrzésének beindításáért a Parlamentben. Előzmények: A Füstirtók Alapítvány még 2007 júliusában arra kért fel, kezdjek lobbizni, hogy végre elkezdődjön a tilosban dohányzó a parlamenti képviselők ellen a Füstirtók Egyesület által indított eljárás. Emellett azt is érjem el hogy a jogellenes dohányzás pártolása miatt a Parlament, mint közforgalmú intézmény, valamint a felelős személy ellen is lépjen fel az ÁNTSZ. A felkérés apropóját az adta, hogy az MTV 2007. június. 27-i Szempont című műsorában riport készült a Parlamentben jogellenesen dohányzó képviselőkről. A Füstirtók Egyesület erre hivatkozva bejelentést tett a beazonosíthatóan jogsértő honatyák, így a volt egészségügyi miniszter Molnár Lajos, valamint Hagyó Miklós, Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, Tóth Károly, Katona Béla és Tasnádi Péter ellen. Ismerve a kerületi ÁNTSZ vezetők páni félelmét a politikusoktól, a bejelentés előtt állásfoglalást kértem dr. Falus Ferenctől az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vezetőjétől: jogosult-e az ÁNTSZ a parlamenti képviselők bírságolására. Falus Ferenc 2007. 07.11-én úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen az ÁNTSZ jogosult az ellenőrzésekre és a bírságolásra. Kormos Róbert az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetője azonban ennek ellenére nem volt hajlandó megkezdeni az eljárást, arra hivatkozva, hogy a jogi szabályozás nem egyértelmű. Elmondta: a probléma tisztázása érdekében az ÁNTSZ Közép-Magyarországi Regionális Intézetéhez fordult, ami álláspontom szerint tételesen jogellenes, hiszen a Regionális Intézet a másodfokú közigazgatási hatóság ebben az ügyben, ha összebeszélnek, mi értelme a fellebbezésnek? 2007. 10. 07-én, levélben fordultam a Dr. Csaba Károlyhoz, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet vezetőjéhez, hogy utasítsák az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetőjét az országgyűlési képviselők és a Parlament elleni eljárás lefolytatására. Csaba Károly ehelyett jogilag szintén aggályos módon Falus Ferenchez fordult a kételyeivel. 2007. október 8-án Kormos Róbertnél érdeklődtem, hogyan áll a parlamenti képviselők bírságolásával. Kiderült, semmit nem kíván tenni az ügyben, továbbra is közvetlen főnökének Csaba Károlynak, az utasítására vár. 2007. december 1-én megszületett az OTH állásfoglalása, s erre való tekintettel a Közép-magyarországi Regionális Intézet december 12-én végre kiizzadta saját, az OTH állásfoglalásnál lényegesen árnyaltabb állásfoglalását. Minden esetre a parlamenti dohányzóhelyek kijelölésével és a képviselők dohányzásának szankcionálásával kapcsolatban elismerték a hatáskörüket. Nyolc évvel a törvény hatálybalépését követően!
2007. december 13-án sikerült beszélnem Kormos Róberttel. Kiderült, ő is megkapta főnöke Dr. Csaba Károly állásfoglalását. Ennek következtében nem kis félelemmel a szívében megkezdte a Füstirtók Egyesület még 2007. június 29-én beadott de eddig jogellenesen jegelt kérelme alapján az egészségvédelmi eljárást a hét képviselő ellen. 2008.02.21-én, 240 nappal a Füstirtók Egyesület bejelentése után végre megszülettek a határozatok. Mind a hét parlamenti képviselő maximális – ötvenezer forintos - bírságot kapott. Közülük csak Tóth Károly fellebbezett. 2008.02.25-én a Füstirtók Egyesület bejelentette, hogy Kuncze Gábor SZDSZ, Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, és Katona Béla MSZP parlamenti képviselők 2008. február 18-án a Parlamentben nem a kijelölt dohányzóhelyen dohányzott és ezért felkérte az ÁNTSZt, hogy a törvény által kiszabható legmagasabb egészségvédelmi bírsággal sújtsa. Bejelentését arra alapozta, hogy az RTL Club 2008. február 21-i Házon kívül című műsorában riport készült a Parlamentben jogellenesen dohányzó képviselőkről. 2008.03.13-án és 17-én érdeklődtem Kormos Róbertnél, hogy megkezdték-e az egészségvédelmi eljárást az RTL Klub riportja alapján. A tiszti főorvos mindkétszer azt válaszolta, hogy amíg az első eljárásban nem kapja meg a másodfokú határozatokat, addig nem kezdi el ezt az eljárást. Mikor említettem neki, hogy ez súlyosan jogsértő, az eljárásokat 30 napon belül le kell zárni, azt felelte, hogy akkor sem. 2008.03.21-én végre megtört a jég és 267 nappal a bejelentést követően a kerületi ÁNTSZ ellenőrzést tartott a Parlamentben. Ugyanakkor kiderült, hogy az ellenőrzés során nem állapították meg a felelős személy kilétét. 2008.06.23-án fogadott Csaba Károly regionális tisztifőorvos, a megbeszélésen részt vett a helyettese dr. Végh Erzsébet és a vezető jogtanácsos Dr. Alács Zsuzsanna is. A tárgyaláson Csaba Károly elismerte, hogy igen lassan zajlik a Füstirtók Egyesület két közérdekű bejelentésének kivizsgálása, amit a „jogszabály nehéz értelmezhetőségével” magyarázott. Ugyanakkor feladta korábbi álláspontját, és a felelős személy bírságolását már szükségszerűnek ítélte. Az intézmény bírságolásával kapcsolatban azonban komoly jogértelmezési vitába bonyolódtunk. Az RTL Klub leleplező riportja alapján kezdeményezett eljárás során a négy parlamenti képviselő ellen végül júliusban (!) indult eljárás. 2008.07.02-án a teljes körű parlamenti vizsgálat lezárása érdekében lobbi megbeszélést kezdeményeztem Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvosnál. 2008.07.11-én fogadott Falus Ferenc. A megbeszélésen részt vett Csaba Károly is. Arra kértem falus Ferencet, utasítsa a regionális és kerületi ÁNTSZ-t, hogy mindkét bejelentett esetben folytassa le a felelős személy és az intézmény ellen is az egészségvédelmi eljárást. Falus Ferenc kitérő választ adott, csupán azt ígérte meg, hogy alaposan tanulmányozza majd a felvetetésemet, s döntéséről értesíteni fog. Szeptember végéig nem értesített. 2008.08.22-én. Kormos Róbert úgy tájékoztatott, hogy a négy képviselőt megbírságolták az erről szóló határozatokat július 22-én átvették és közülük senki sem fellebbezett. A felelős személy ellen is végre megindult az eljárás, de bírság kiszabására még nem került sor. Az intézmény ellen viszont még mindig nem indult eljárás. 2008.09.12-én beszéltem Bakos Emillel az Országgyűlési Hivatal vezetőjével, aki elmondta, hogy az Ndtv. gyakorlatilag betarthatatlan, hiába figyelmeztette többször is személyesen a tilosban dohányzó képviselőket, rá sem hederítettek. Elmondta, hogy szeptember 8-án fellebbezett a szerinte jogtalan – százezer forintos – bírsághatározat ellen. Kérdésemre viszont elismerte, hogy szeptember óta gyakorlatilag megszűnt az illegális dohányzás a plenáris ülésterem körüli folyosókon. A negyedik negyedéves fejlemények: Az ÁNTSZ minden képzeletet felülmúlóan gyáván viselkedett ebben az időszakban, és számtalan telefonos, majd több írásos kérésem ellenére nem érvényesítette az Ndtv. szabályait, jogértelmezési gondokra hivatkozva. Sem a felelős személyt, sem az intézményt nem bírságolták meg, noha erre a törvény kötelezi őket.
Egy jogellenes felelősség-elkenési mechanizmus lépett életbe, amelyet Kormos Róbert az ÁNTSZ V-XIII. kerületi Intézetének vezetője indított el azzal, hogy elsőfokú határozat meghozatala helyett - jogellenesen – ismét a másodfokú hatóság vezetőjétől kért „eligazítást”. Csaba Károly a másodfokon eljáró Közép-Magyarországi Regionális Intézet vezetője két irányban is biztosítani igyekezett magát. Az egyik irány az volt, hogy – mint informálisan megtudtam – Dr. Koncz Józsefhez, az Egészségügyi Minisztérium Jogi, Közigazgatási és Kormányzati Koordinációs Főosztályának vezetőjéhez fordult „véleménykéréssel”, vajon a Parlament közforgalmú intézmény vagy sem? Korábban egy éves lobbizásom eredményeként már sikeresen bebizonyítottam, hogy az ÁNTSZ csak közforgalmú intézményeket bírságolhat az Ndtv. alapján, munkahelyeket viszont - súlyosan alkotmánysértőnek tűnő módon - nem. A véleménykérő levél és az arra adott minisztériumi válasz pontos tartalmának megismerése érdekében 2008. 10.06-án írásban kértem e két dokumentumot a tárcától, arra való hivatkozással, hogy azok közérdekű adatoknak minősülnek. A minisztériumban 2008. 10.24-én fogadtak, elismerték, hogy a levelek a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján kiadhatóak, így meg is kaptam azok másolatát. A következők derültek ki: Csaba Károly 2008. július 15-én 4936-4/2008 iktatószámú levelében azt írta, hogy: „Egy a szakmai körökben meglehetősen jól ismert egyéni lobbista jóvoltából ismételten médianyilvánosságot kap (olykor rejtett kamerás felvételekkel színezve) az a tény, hogy egyes országgyűlési képviselők az Országház épületében a kijelölt dohányzóhelyen kívül dohányoznak. (…) Ha már így történt az ÁNTSZ-nek az Országház épületét tekintve területileg illetékes V-XIII. kerületi tisztifőorvosának meg kellett tennie a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, annál is inkább, mert ezt az említett lobbista (…) időt és fáradtságot nem kímélve, változatos formákban, kitartóan szorgalmazta a Szolgálat összes lehetséges vezetői szintjén.”. Csaba azt is leírja, hogy a felelős személy ellen is egészségvédelmi eljárást indítottak. A megjelölt felelős személy - mint később kiderült - Bakos Emil az Országgyűlés Hivatalának gazdasági igazgatója, akiről Csaba levelében azt állította, hogy: „Az utóbbi Úr ezt nem fogadta jó szívvel, és legalábbis igen indulatosan megfenyegette az ÁNTSZ-t, az ügyben eljáró vezetőivel és munkatársaival együtt.”. Csaba Károly tehát azt állította Koncz Józsefnek,hogy Bakos Emil bűncselekményt követet el, amikor az ÁNTSZ hivatali eljárást indított ellene. A tárca jogi főosztályát nem érdekelte a fenyegetés bejelentése. Koncz József 12702-0/20080004JFK iktatószámú és 2008. július 29-i dátumú levelében azt válaszolta Csabának, hogy: „Az ülésteremben és az azt körülvevő folyosókon a képviselők nem vesznek igénybe szolgáltatást, hiszen e területen nem a szolgáltatást igénybe vevő személyként, hanem a képviselői státuszukból eredő alkotmányos jogaik és kötelezettségeik gyakorlóiként vannak jelen, így álláspontom szerint a Parlamentnek az ülésterme és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó folyosórész nem tartozik a törvény 2.§ (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá, azaz nem vonatkozik rá automatikusan a törvényben meghatározott dohányzási tilalom.”. Erősen vitatható ez a megállapítás, hiszen a képviselők ingyenes újságjuttatási szolgáltatást vehetnek igénybe a plenáris ülésterem folyosóján, ott gyakran büfé működik, rendelkezésükre áll a teremszolgálat. Vagyis számos szolgáltatást vesznek igénybe, tehát a folyosó közforgalmú intézményi terület. Koncz állásfoglalása önmagában is súlyosan jogsértő, hiszen a tárcának nincsen jogértelmezési hatásköre, ezért Koncznak meg kellett volna tagadnia a választ. Ráadásul állásfoglalása alapján nem csak a felelős személyt és az intézményt nem lehetne bírságolni, hanem a 9 parlamenti képviselőt sem akiket az ÁNTSZ immár jogerősen 11 alkalommal megbírságolt. miután a tárca kérésemre elismerte, hogy azok a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján közérdekű adatoknak minősülnek. Bár Csaba Károly a tárcánál már lefedezte magát, biztos, ami biztos alapon Dr. Falus Ferenccel, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezetőjével is konzultált az ügyben. Falusnak egyébként éppen úgy nincsen jogértelmezési jogosítványa, mint a tárcának, így állásfoglalást
sem adhatna ki, de 2008. szeptember 12-i levelemre ezt 2008 . november 3-án mégis megtette. Ráadásul az általa aláírt értelmezést információm szerint Dienes Ohm Dávid a KözépMagyarországi Regionális Intézet munkatársa készítette, tehát a két hatóság szorosan együttműködött a jogértelmezés kimunkálásán egy olyan ügyben amely ekkor még elsőfokú közigazgatási eljárási szakban volt! Mindenesetre a megbírságolt képviselők miatt az OTH nem vitatta, hogy a Parlament közforgalmú intézmény. Ehelyett új érveket keresett arra, hogy miként lehetne a bírságolástól mentesíteni az életvitel szerű jogsértést elkövető intézményeket, különös tekintettel a Parlamentre. Érvelését arra alapította, hogy bár az Ndtv 7. § (1)-a kötelezően előírja az intézmény bírságolását, a 2007. évi XLIV. törvény módosítása miatt az Ndtv 7. §(1) bekezdése kiegészült az „illetve vele szemben egyéb jogkövetkezmény alkalmazható.” szövegrésszel. Ezért álláspontja szerint az „egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles, illetve vele szemben egyéb jogkövetkezmény alkalmazható” szövegrész azt jelenti, hogy vagy egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles, vagy egyéb jogkövetkezmény alkalmazható. Ez az állásfoglalás azonban több sebből vérzik. Kialakításánál Falus ugyanis kizárólag az Ndtv 7. § (1) bekezdését vizsgálta, s ebből vont le következtetést. Elég lett volna azonban a 7. § (2) bekezdését is szemrevételeznie, rögtön megállapíthatta volna, hogy az „illetve vele szemben egyéb jogkövetkezmény alkalmazható.” szövegrész helyes értelmezése: „és vele szemben egyéb jogkövetkezmény is alkalmazható.”. Hiszen a 7. § (2) bekezdése így szól: „Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (9) bekezdésében megjelölt személy is, …”. Vajon rajta kívül még kire vonatkozik az is szó? Nyilván az intézményre. Ha Falus Ferenc tényleg az igazságra lett volna kíváncsi, elolvashatta volna az általa hivatkozott, az egyes a gyermek-, és fiatalkorúak egészségének védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2007. évi XLIV. törvény indoklását. Ebből kiderül, hogy az „illetve vele szemben egyéb jogkövetkezmény alkalmazható” szövegrészt a jogalkotó kizárólag azért emelte be az Ndtv.-be, hogy a 18 éven aluliaknak dohányterméket, vagy szeszes italt kiszolgáló kereskedőket ne csak fogyasztóvédelmi bírsággal sújthassa, hanem ezen felül egyéb jogkövetkezményként a dohányárú, illetve szeszesital forgalmazástól legfeljebb egy évig eltilthassa. Falus azzal sem foglakozott, hogy saját logikája szerint is csak akkor nem kéne egészségvédelmi bírság megfizetésére kötelezni az intézményt, ha, vele szemben más jogkövetkezményeket valóban alkalmaztak volna. Hogy melyek ezek a más jogkövetkezmények, arra az Ndtv. nem utal, kizárólag az egészségvédelmi bírság mértétkét részletezi. Az ÁNTSZ viszont semmiféle egyéb jogkövetkezményt sem alkalmazott a Parlamenttel, mint intézménnyel szemben. Összefoglalva tehát Falus országos tisztifőorvos álláspontja szerint: bár az (1) bekezdésben foglaltak alapján szigorú bírsággal kell sújtani a jogsértő intézményeket, az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelmi hatóság kénye-kedve szerint dönthet más jogkövetkezmények alkalmazásáról, s ilyen esetben már nem muszáj a hatóságnak a jogsértőt egészségvédelmi-, illetve fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezni. Valójában éppen azért szigorította a jogalkotó 2006-ban a bírságolás szabályait, mert korábban az ÁNTSZ - visszaélve korlátlan mérlegelési jogosítványával - egyáltalán nem vetett ki bírságokat. 2006 elejétől az intézményeket kötelező bírságolni az illegális dohányzás eltűrése miatt. 2007. 06. 30-ig, amíg az „illetve vele szemben egyéb jogkövetkezmény alkalmazható.” szövegrész nem került bele az Ndtv-be, az ÁNTSZ-ek Magyarországon egyetlen egy esetben sem vetettek ki bírságot intézményre. Az ÁNTSZ tehát elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, nem bírságol meg intézményt, és ehhez gyárt különböző ideológiát, együttműködve a jogsértőkkel. Kormos Róbert az ÁNTSZ V-XIII. kerületi intézményének vezetője még 2008. szeptember 28-i levelében értesített, hogy 100.000 forint bírsággal sújtotta a felelős személyt, Bakos Emilt, az Országgyűlés Hivatalának gazdasági igazgatóját. Falus Ferenc arra a kérdésemre,
hogy az intézményt miért nem bírságolták, 2008 november 3-i levelében azt a választ adta, hogy: „Maga az intézmény valóban nem lett bírság megfizetésére kötelezve, de megjegyzem, hogy soha nem volt eddig gyakorlat az intézményt is és az adott intézményben a feladat körében eljáró személyt is bírságolni szabályszegés esetén ugyanazon tényállásnál.”. Ehhez csak annyit, hogy az ÁNTSZ eddigi gyakorlatában sem a felelős személyt sem az intézményt nem volt szokás bírságolni. Ehhez a szép gyakorlathoz nyúlt vissza az ÁNTSZ KözépMagyarországi Regionális Intézete, amikor Bakos Emil fellebbezését elbírálva, megsemmisítette az elsőfokú határozatot. 5.) Lobbizás a cigaretta jövedéki adójának emelése érdekében. Előzmények: Gyurcsány Ferenc a 2008. augusztus 27-i kormányülés után, a média nyilvánossága előtt bejelentette, hogy 2009. január elsejétől 10-10 százalékos alkohol-, és dohányárú jövedéki adó emelésről határoztak. Így senkit sem lepett meg, amikor a Kormány az adótörvények első verziójában 8050 forintról 8600 forintra kívánta emelni az ezer szálankénti tételes és 28,5%-ról 30 százalékra a kiskereskedelmi árra vetített cigaretta jövedéki adót. Ezt a javaslatát azonban a romló gazdasági környezetre hivatkozva 2008.10.13-án visszavonta. Ezt követően sok szakértő arra gondolt, hogy még jelentősebb mértékben kívánják majd megadóztatni az alkoholt és a dohányárúkat. Nem így történt. A Kormány 2008.10.28-án beterjesztett második adó törvény módosítás egyetlen fillér dohány és alkohol jövedéki adó emelést sem tartalmazott! A Füstirtók Alapítvány számításai szerint alsó hangon negyven milliárd forint többlet jövedéki adó bevételhez jutott volna a költségvetés ha a Kormány betartotta volna korábbi ígéretét. Miközben az Európai Unió egyre inkább korlátozza a dohányzást, addig az egyik legnagyobb dohányos nemzetként számon tartott Magyarország kormánya az ég világon semmit nem tesz a katasztrofális helyzet javítása érdekében. Azért kértek fel a lobbizásra, hogy elérjem: a cigaretta jövedéki adója 2009-ben legalább 10 százalékkal emelkedjen. Ezen belül a Kormány manipulációs technikájának bemutatása is a feladatom lett. Véleményem szerint a Pénzügyminisztérium (PM) évek óta összejátszik a dohányiparral, hogy a lehető legalacsonyabban tartsa a cigaretta kiskereskedelmi árát. Eltúlozza a csempészés mértékét, azzal riogatva a Parlamentet, hogy egy nagyobb jövedéki adó emelés élénkítené a fekete-kereskedelmet. Valójában a cigaretta csempészés soha nem okozott gondot a magyar költség-vetésnek: minden olyan évben, amikor emelték a cigaretta jövedéki adóját, exponenciálisan nőtt a jövedéki adó bevétele, 2005-ben viszont, amikor nem emelték, tízmilliárd forinttal csökkent az előző évhez képest. Volt azonban egy kis gond a dohányárúk jövedéki adó emelésének visszavonásával. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon Magyarország haladékot kért, és kapott a cigaretta minimális jövedéki adó szintjének átvételére 2009. január 1-ig. Ha egyáltalán nem került volna sor a cigaretta jövedéki adó emelésére, úgy Magyarország idén kis mértékben elmaradt volna az Unió minimális jövedéki adó szintjétől. A negyedik negyedéves fejlemények: I.) A Kormány parlamenti képviselők kijátszására kidolgozott technikájának bemutatása. A Kormány mindenképpen el kívánta kerülni, hogy a cigaretta jövedéki adó emeléséről érdemi vita bontakozhasson ki a parlamentben. Ehhez a következő technikával élt:
a) Az első adócsomagot T/6291 számon 2008. szeptember 19-én nyújtotta be a kormány Gyurcsány augusztus 27-i bejelentésének megfelelő tartalommal. Ennek 70.§-a így szólt: „A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: /(2) Az adó mértéke/ a) a cigarettára 9200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 30 százaléka, de legalább 16 800 forint/ezer darab, c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 6545 forint/kilogramm, d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, delegalább 6545 forint/kilogramm.” b) Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt ugyan ezen a napon - 2008. szeptember 19-én -, T/6289-es számon nyújtotta be a kormány. Ekkor még szó sem volt benne cigaretta adóemelésről. Ez a törvény az uniós jogharmonizáció részeként akkor még csak kötelezően átveendő előírásokat tartalmazott. c) Az első adócsomag általános vitája 2008.10.08-án 8 órakor kezdődött, és 10 százalékos cigaretta-, és alkohol jövedéki adó emelést írt elő. d) Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt általános vitája 2008.10.08-án 18 órakor kezdődött, és semmiféle cigaretta jövedéki adó emelést nem tartalmazott. Az általános vita úgy zárult, hogy a képviselők abban a hitben voltak, csak az uniós jogharmonizációs előírások nak kíván a Kormány megfelelni. Egyetlen hozzászóló sem volt, csak a bizottságok támogatását ismertette a két kijelölt bizottsági képviselő. e) Az első adócsomagot 2008.10.13-án visszavonta a Kormány. f) Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt részletes vitájára 2008.10.20-án kezdődött, és cigaretta jövedéki adó emelést nem tartalmazott. Egyetlen hozzászólásra sem került sor. g) Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényhez 2008.10.28-án a Költségvetési Bizottság T/6289/5 számon nyújtott be módosító javaslatot. Ebben a 12. § következő módosítását javasolta : „A Jöt.97.§-a (2)bekezdésének a), c) és d)pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: [(2)Az adó mértéke] a) a cigarettára 8265 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 15 175 forint/ezer darab, illetve 2009. július 1-jétől 15475 forint/ezer darab,” c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 6070 forint/kilogramm, illetve 2009. július 1-jétől 6500 forint/kilogramm, d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 6070 forint/kilogramm, illetve 2009.július 1-jétől 6500 forint/kilogramm .” h) A második adócsomagot T/6667 számon szintén 2008.10.28-án nyújtotta be a Gyurcsány kormány, pontosan azon a napon, amikor a Költségvetési Bizottság benyújtotta a módosító javaslatát. Az adócsomag már nem tartalmazott egyetlen fillér cigaretta jövedéki adó emelést. Eszerint a Kormány már előre tudta, hogy a költségvetési bizottság egy később módosítani kívánja majd „Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről” szóló törvényt. i) Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt záróvitájára és zárószavazására 2008.11.10-én került sor, amelyben már a cigaretta jövedéki adójának nevetséges emelésén kívül még másik négy (!) törvény módosítása is szerepelt. A képviselőknek mindössze 12 napjuk volt a
rendkívül bonyolultan elővezetett módosítások tanulmányozására, amelyben 4 hétvégi nap is szerepelt. Nem csoda hogy a „záróvitán” egyetlen hozzászólás sem volt, beleértve a Kormány képviselőit is. Így aztán a manipulatív módon az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvénybe utólag csempészett cigaretta jövedéki adó emelés úgy ment át a Parlamenten, hogy ahhoz egyetlen észrevételt sem fűztek, és egyetlen egyéni módosító javaslat sem érkezett. Kommentár: A trükkösen átnyomott jelentéktelen cigaretta jövedéki adó emelés hatására januárban, sőt februárban sem emelkedett egyetlen fillérrel sem a cigaretta ára. A Parlament ugyanis 1000 szálanként mindössze 215 forintos emelést fogadtatott el 2009-re, amivel a PM számítása szerint 0,37 század százalékkal (!) haladjuk meg a kisker árra vetített 57 százalékos uniós minimális előírást. A Füstirtók Alapítvány szerint így az alkohollal együtt mintegy 40 milliárd forint többlet jövedéki adó bevételről mondott le a Kormány, amit a nyugdíjasok és köztisztviselők 13. havi járandóságainak megvonásával pótolt. Tavaly számításaink szerint 30 milliárd forintért adott el a dohányipar cigarettát 18 éven aluliaknak, amiből a költségvetésnek 22,5 milliárd forint illegális bevétele származott. A cigaretta adókból - 325 milliárd forint folyt be 2007-ben a költségvetésbe, ami 14 milliárddal haladta meg a teljes magyar hadikiadást. Konkrét lobbi tevékenység Mint azt korábban már említettem, 2008.09.29 és 2008.11.26 között összesen huszonkilenc egyórás demonstrációt tartottunk a minisztérium előtt. Ezen többek között arra szerettünk volna választ kapni, miért nem kommentálta a tárca egyetlen szóval sem az elmaradó cigaretta jövedéki adó emelést. Annál is inkább furcsa volt ez, hiszen a tárca által működtetett Országos Egészségfejlesztési Intézet több tanulmányában kis jelezte: a dohányzás visszaszorításában - nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - a jövedéki adó emelése a leghatékonyabb eszköz. A tárca számos felszólításomra sem volt hajlandó ezt a kérdést megválaszolni. 2008.11.22-én a Parlament elé szerveztem demonstrációt. Ennek keretében Szili Katalinnak kívántam petíciót átadni, amit nevében egyik beosztottja, Széles Ágnes vett át. A következő nyolc kérdésre kívántam választ kapni: 1.) A Kormány miért vonta vissza valójában a nemdohányzók egészségét védő 1999. évi XLII. törvény módosítását? 2.) Miért vonták vissza a teljes dohányzási tilalomra vonatkozó törvényi szigorítást a vendéglátásban, miközben Kökény Mihály 2008. szeptember 6-án még annak bevezetéséről beszélt? 3.) A Kormány miért vonta vissza a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által 2008. augusztus 27-én bejelentett 10 százalékos adóemelést a cigaretta jövedéki adóztatásában? 4.) Miért dugott el a Kormány egy nevetséges 2 százalékos cigaretta jövedéki adó emelést a „Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről” című törvénybe, ahelyett, hogy az évtizedes gyakorlatnak megfelelően a jövedéki adótörvényben tette volna ezt meg? 5.) Miért akarja kijátszani a Kormány az uniós minimális jövedéki adó szint 2009 januári 1-i tényleges átvételét, amire nemzetközi kötelezettséget vállalt?
6.) Miért nem emeli a Kormány egyetlen fillérrel sem az alkohol jövedéki adóját, noha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008. augusztus 27-én még 10 százalékos adóemelésről beszélt? 7.) Fogadott-e el pénzt az MSZP a dohányipartól azért, hogy ezeket a korábban bejelentett intézkedéseket visszavonja, s ennek fejében lemondjon ötven milliárd forint többlet jövedéki adó bevételről? 8.) Miért egyszerűbb a köztisztviselők és a közalkalmazottal 13.havi illetményét elvonni, mint a dohányipart és az alkohol ipart megadóztatni? Szili Katalin a szokásos lerázási technikát alkalmazta. Tájékoztatott, hogy kérdéseim címzettje a Kormány, ezért átadta petíciómat Kiss Péter miniszternek, aki december végéig nem méltatott válaszra. II.) Lobbizás Brüsszelben a cigaretta jövedéki adójának emelése érdekében 2008. november 12-én levelet írtam Kovács Lászlónak az Európai Unió adóügyi biztosának, arra kérve, tegyen intézkedést az uniós minimális jövedéki adó szint betartása érdekében. 2008. november 13-án visszahívott Kovács László, és személyesen garantálta, hogy alaposan ellenőrizni fogják Magyarországot. Egyben megállapodtunk abban, hogy a cigaretta csempészetére vonatkozó kutatásaimat és javaslataimat átadom szakértőjének Török Editnek. Sikerült telefonon beszélnem Török Edittel, akinek még aznap átfaxoltam a Füstirtók Alapítvány jövedéki adó alakulására vonatkozó számításait. 2008.11.17-én Török Edit annyit faxolt át nekem, hogy köszöni az anyagokat. 2008. november 20-án ismét beszéltem Török Edittel, s kérésére 2008.11.21-én újabb számítási anyagot küldtem a részére. 2008.11.22-én tájékoztattam Török Editet, hogy a Pénzügyi tárca cigaretta jövedéki adóval is foglalkozó főosztályvezető helyettese Görözdi Zsuzsanna, a Költségvetési Bizottság 2008. október 28-i ülésén nyiltan támadta Kovács László azon javaslatát, hogy a cigaretta minimális jövedéki adó szintjét 64 euróról 90 euróra kellene emelni. Török Edit végig abban a hitben tartott telefonbeszélgetéseink alatt, hogy az 1000 szálankénti 64 eurós minimális jövedéki adó szint kiszámításánál a mindenkori euró/forint árfolyam a mérvadó. Sem Kovácstól, sem Töröktől egyetlen szó érdemi választ nem kaptam. Végül 2008. december 10-i dátumú levelében Kovács egyik embere Stephen Bill arról tájékoztatott, hogy az euró átváltási árát a cigaretták adójának közelítéséről szóló 92/79/EGK irányelv szerint az Európai Közösség Hivatalos Lapjában október első munkanapján megjelent euró/forint árfolyamot kell figyelembe venni. Ennek alapján viszont 2009.január 1-től akár 35 forinttal csökkenthetné is a dohányipar a legkedveltebb cigaretta kiskereskedelmi fogyasztói árát. Hiszen így is beleférne az uniós előírásokba, mivel Brüsszel 241,65 forinton veszi figyelembe az eurót 2009. január 1-én, annak ellenére, hogy ekkorra az már megközelítette a 300 forintot. Pedig a cigaretták adójának közelítéséről szóló 92/79/EGK irányelv annak érdekében született, hogy a jövedéki adó emeléssel közelítsék az Unión belül szinte ellenőrzés nélkül áramló cigaretták kiskereskedelmi árát, ezzel leszorítva le az Unión belüli csempészést. Az október 1-i árfolyam figyelembevétele azonban éppen ezzel ellentétes hatású. Az eurót bevezetett országokhoz képest ahol adott a 64 eurós minimális jövedéki adó szint, Magyarországon relatíve olcsóbbá válik a cigaretta. Ezért megéri azt csempészni, elsősorban Szlovákiába, ahol 2009 január 1-től vezetik be az eurót. Míg 2004-ben 30 százalékkal volt olcsóbb Szlovákiában a cigaretta, addig 2009-ben 31 százalékkal drágább lesz, mint Magyarországon. Dobozonként 179 forinton osztozhatnak a csempészek és a vevők, miközben szinte semmilyen kockázata nincsen a lebukásnak.
Kovácsék nem verik nagy dobra, hogy áll az 1000 szálankénti 90 eurós minimális jövedéki adóra vonatkozó javaslat elfogadtatása, egyenlőre minden zajlik szépen a megszokott mederben és virul az Unión belüli cigaretta csempészés. III.) Lobbizás a FIDESZ-nél a cigaretta jövedéki adó emelése érdekében 2008.11.12-én számításokkal alátámasztott levelet írtam Gógl Árpád képviselőnek, arra kérve támogassa a cigaretta legalább 10 százalékos jövedéki adó emelését. 2008.11.14-én telefonon is sikerült elérnem, s ő megígérte, levélben keresi meg a pénzügyminisztert a felvetésemmel. Később telefonon tájékoztatott, hogy a levelet elküldte. IV.) Lobbizás a szakszervezeteknél a cigaretta jövedéki adó emelése érdekében 2008.11.03-án telefonon beszéltem Varga Lászlóval, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnökével, majd külön Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezete elnökével. 2008.11.07-én elértem Kónya Pétert, a Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének elnökét, és szintén személyesen beszéltem Kerpen Gáborral, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnökével. Kifejtettem nekik, hogy a Kormány a dolgozók 13. havi bérének megvonásával kívánja pótolni a korábban beharangozott de később visszavont 10-10 százalékos cigaretta jövedéki adó emelés miatt kieső mintegy 40 milliárd forintot. Mindnyájan megörültek a felvetésemnek, számítási anyagokat kértek, majd egyikük sem jelzett többé vissza egy árva szóval sem. V.) Lobbizás a FIDESZ-nél a cigaretta jövedéki adó emelése érdekében 2008.11.06-án tárgyalta a Parlament Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága a cigaretta jövedéki adó emelésének ügyét. Levélben fordultam a bizottsági tagokhoz, az emelés szükségességét hangoztatva, de süket fülekre találtam. Pedig ezt a bizottságot Varga Mihály a FIDESZ frontembere vezeti. Végül ő írta alá az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvénybe csempészett nevetséges mértékű adóemelésre vonatkozó bizottsági javaslatot, összejátszva a képviselők kicselezésében a Kormánnyal. 6.) Tényfeltáró lobbi munka az Országos Egészségfejlesztési Intézetnél (OEFI) folyó álprojektek leleplezése érdekében A Füstirtók Alapítvány arra kért fel, hogy nézzek utána, milyen kézzel fogható dohányzás ellenes programokat futtat az egészségügyi tárca, és azok milyen hatékonyak. Ezek eredményéről tájékoztassam az Egészségügyi Minisztériumot és az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. Ilyen jellegű kutatásokat már korábban is folytattam, így azok aktualizálásával megoldható volt a feladat. Tényfeltáró munkám eredményeinek publikálását két az OEFI-nél folyó projekt átvilágításával kezdtem meg. A harmadik negyedéves jelentésemben részletesen írtam az országos tüdőgondozói hálózat felhasználásával működő leszoktatási projektről és az óvodai megelőző programról. A feltárt súlyos anomáliákról 2008.09.15-én részletesen tájékoztattam Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvost. 2008.09.29-én Falus Ferenc tájékoztatott, hogy 443/2/2008-as számon iktatták a dolgozatomat, megkezdték az abban foglaltak kivizsgálását és tájékoztatnak majd a fejleményekről. A negyedik negyedéves fejlemények:
2008.október 14-én 443-5/2008-as számon Falus Ferenc tájékoztatott, hogy a vizsgálatot 30 nappal meghosszabbítják. Végül Falus 433-10/2008 számon iktatott 2008.november 3-i levelében egyetlen szót sem vesztegetett a vizsgálat eredményeire, csupán mellékletként két korábban publikált és általam már ismert anyagot ajánlott szíves figyelmembe. Az egyik az országos tüdőgondozói hálózat felhasználásával működő leszoktatási álprojekt 2004. évi tragikus sikertelenségéről számolt be. Azért pont arról, mert tudomásom szerint a 14 éve futó projekt keretében ez volt az egyetlen év amikor valami féle beszámoló készült. Az óvodai megelőző programról szóló anyagon még dátum sincsen, s különféle idézetek zagyva keveréke. A dokumentumból szintén az derül ki, hogy a projekt teljesen haszontalan, nincsen monitorozva, és csupán ürügy arra milyen komoly munka folyik az OEFI-nél a dohányzás visszaszorítása érdekében. Közel két hónapi várakozás után ez a lekezelő, megalázó levél még engem is meglepett. 2008.11.20-án újabb levelet írtam Falusnak, az érdemi választ és a vizsgálat megállapításainak ismertetését kérve. Másfél heti küzdelem után sikerült kiharcolnom egy iktatószámot a levelemre, mivel korábbiakban ezt gyakran megtagadta az OTH, majd elvesztette az átfaxolt leveleimet. Az alábbiakban ismertetem a levelemben feltett kérdéseimet és Falus Ferenc ezekre adott 2008.12.02-i válaszát: 1.) Kérdés: Hajlandó-e az OTH felszólítani a dohányzás leszoktatási projekt vezetőit, hogy pontos adatokkal mutassák be az elmúlt öt évben hányan szoktak le a rendeléseiken a dohányzásról, hány rendelésen? Válasz: „A dohányzás leszoktató programok eredményeinek értékelése a szakma szabályai szerint történik. A végletes leegyszerűsítések a komplex orvos-szocio-pszihológiai jelenségek értékelésénél súlyos tévedésekhez vezethetnek, ezért a programok értékelési rendjének módosítását csak szakmai belső vitákban letisztult vélemények alapján tartom elképzelhetőnek. Az Ön bíráló észrevételei ennek a folyamatnak lehetnek részei, és javaslatait a jövőben az értékeléseknél figyelembe kívánom venni.”. Kommentár: a korrupciógyanúra, a korábbiakban elkövetett esetleges törvénysértésekre a hatékonyság, illetve a monitorozás teljes hiányára, s ezekre alapozva a projekt megszüntetésére vonatkozó felvetéseimre tehát az volt a válasz, hogy: „javaslatait a jövőben az értékeléseknél figyelembe kívánom venni”. 2.) Hajlandó-e az OTH kiértékelni a Vadász féle dohányzás leszoktatási projekt költséghatékonyságát, s ha az bizonyosodna be, hogy a projektnek semmi értelme, akkor megszüntetni azt? Válasz: „Ebben a formában nem”. 3.) Hajlandó-e az OTH felszólítani az óvodai dohányzás megelőzési projekt vezetőit, hogy pontos adatokkal mutassák be az elmúlt öt évben milyen eredményt értek el éves bontásban? Válasz: „Ebben a formában nem”. 4.) Hajlandó-e az OTH kiértékelni a Demjén féle óvodai dohányzás megelőzési projekt költséghatékonyságát, s ha az bizonyosodna be, hogy a projektnek semmi értelme, akkor megszüntetni azt? Válasz: „Ebben a formában nem”. Az igazsághoz tartozik, hogy az OEFI-nél valamilyen vizsgálódás mégis csak kezdődhetett, mert két magát megnevezni nem kívánó dolgozó telefonon melegen gratulált a „bili kiborítása miatt”. Mindketten úgy vélték azonban, túl erős a jelenlegi menedzsment ereje az OEFI-ben ahhoz, hogy bármiben is változzék a helyzet. A jelek szerint nekik lett igazuk: az OTH együttműködik az OEFI-vel az álprojektek fenntartásában, s Falus Ferenc országos tisztifőorvost sem érdekli a valós helyzet kiderítése. Félix Péter egyéni lobbista
