Lobbi-tevékenységi tájékoztató a 2008. 07.01 - 2008.09.31-e közötti időszakról A.) Lobbi tevékenységem célja A közhasznú Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Alapítvány (1026 Budapest Gábor Áron út 54/A., bejegyzés sorszáma: Fővárosi Bíróság 8824) felkérésére és megbízásából, a gyermekdohányzás csökkentését érdemben segítő hatékonyabb jogszabályi környezet kialakítása, illetve a jelenleg hatályos törvények betartatásának előmozdítása a fő feladatom. Ennek érdekében a harmadik negyedévben a FIDESZ-nél, az Egészségügyi Minisztériumnál, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, az ÁNTSZ Közép-Magyarországi Regionális Intézeténél, és az ÁNTSZ V-XIII. kerületi Intézeténél folytattam lobbi tevékenységet. Helyhiány miatt a korábbi lobbi jelentéseimben foglaltakat most nem ismétlem újra meg, helyette egy-egy konkrét lobbi esemény ismertetésekor összefoglalom a korábban történteket. B.) Konkrét lépések 1.) Lobbizás az egészségügyi tárcánál a.) A 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérés érdekében történő lobbizás. Előzmények: Még 2006 végén kezdtem meg a lobbizást az egészségügyi tárcánál egy 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérés beindítása érdekében. A tárcánál először megígérték kérésem teljesítését, majd Rapi Katalin államtitkár folyamatosan tájékoztatni kezdett a projekt állásáról. Elmondta, hogy az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) személyes kérésére felmérte a költségigényt, ami 15 millió forint, majd ezt az összeget be is állították a 2007. évi költségvetésbe. Később értesített, hogy az OEFI megkezdte a projekt módszertani előkészítését. Június végén untam meg a hitegetést, ekkor tájékozódtam az OEFI-nél, ahol kiderült: egy szó sem volt igaz Rapi államtitkár írásos tájékoztatásaiból. Nem kérte fel az OEFI-t a költségbecslésre, s értelemszerűen nem megkezdték meg a projekt módszertani előkészítését sem. Ugyanakkor a költségvetésben a 10 ezer fős mintás felmérésre valójában elkülönített forrást az utolsó fillérig lenyúlta a tárca, és többségében teljesen értelmetlen álprojektek finanszírozására fordította azt. 2008. január 11-én érdeklődtem Gyebnár Brigittánál a tárca Egészségpolitikai főosztályának szakmai tanácsadójánál, hogy idén sort kerítenek-e a beígért, de 2007-ben elsinkófált felmérés elkészíttetésére. Azt válaszolta, hogy amíg „nem áll össze” a tárca 2008 évi költségvetése, addig nem tud erről nyilatkozni. 2008. január 23-i dátummal megkaptam Rapi államtitkár 577-1/2008-0003EGP számú levelét, amelyet egy korábbi, a 10 ezer fős mintás dohányzási felmérés 2008-ban történő megvalósításának esélyeit firtató levelem válaszának szánt. Szó szerint ezt írta: „A 2008. évi Részletes Felhasználási Terv készítése jelenleg folyamatban van, így annak elemeiről tájékoztatást jelenleg nem áll módunkban nyújtani.”. 2008. február 11-én megint érdeklődtem Gyebnár Brigittánál de - tájékoztatása szerint - a tárca 2008. évi költségvetése még mindig „nem állt össze”. 2008. február 22-én, belefáradva a számtalan sikertelen telefonálgatásba, ismételten levelet írtam Rapi Katalinnak, aki május közepén viharos körülmények között távozott a tárcától. Helyette 2008. április 23-i dátumú levelében a tárcát az azóta szintén elhagyó Dr. Matejka Zsuzsanna kabinetfőnök válaszolt. Ebben a 10 ezer fős mintás vizsgálatra vonatkozóan egyetlen mondattal tért ki. „Továbbá a 2008/2/lobbi iratszámú levelére vonatkozóan arról tudom Önt értesíteni, hogy jelenleg a tárca részletes felhasználási terve még nem került elfogadásra”. 2008. június 8-án ismét írásban feltettem a kérdést: Miu-
tán 2007-ben a beígért felmérésre szánt pénz „átcsoportosításra került”, tervezi-e a tárca, hogy 2008-ban pótolja azt, és elvégezteti ezt a felmérést? A harmadik negyedéves fejlemények 2008. július 8-i dátummal egy új szereplő, Ábrahám Attila, a titokzatos tevékenységet folytató miniszteri megbízott válaszolt, miszerint 2008-ban nem terveznek 10 ezer fős vizsgálatot a magyarországi dohányzás mértékének felmérése érdekében. Leveléből viszont kiderült, hogy a tárca részletes felhasználási tervét 2008. március 29-én hagyta jóvá Horváth Ágnes miniszter. Ez azért furcsa, mert Matejka Zsuzsanna kabinetfőnök 2008. április 23-án még arról tájékoztatott, hogy „a tárca részletes felhasználási terve még nem került elfogadásra”. A jelek szerint Matejkát közel egy hónapig nem értesítették e fontos eseményről, vagy valaki szokás szerint megint valótlan tartalmú tájékoztatást adott. 2008. augusztus 25-én, szeptember 2-án, szeptember 11-én szeptember 19-én és szeptember 24-én érdeklődtem a miniszteri titkárságon, valamint a sajtóosztályon hogy megszületett-e a tárca új, elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata. Minden alkalommal azt mondták, hogy még nem. Az egészségügyi tárcánál tehát a harmadik negyedév végén az átszervezések és a miniszterváltás ellenére még mindig nem tudható, hogy a Horváth Ágnes által kinevezett miniszteri megbízottnak mi a feladata, s egyetlen szakmai beosztottjával a magát főosztályvezető helyettesnek tituláló Péterfia Évával milyen felhatalmazás alapján működik, milyen alá-fölérendeltségi viszonyban állnak mondjuk az Egészségpolitikai Főosztállyal és az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal (OTH). A dohányzási szokásokra vonatkozó felmérésről további felvilágosítást senkitől nem kaptam. Nem maradt más választásom: 2008. szeptember 29-től demonstrációsorozatot szerveztem a minisztérium elé, amíg Medgyaszai Melinda államtitkár végre nem hajlandó fogadni és érdemi válaszokat nem ad a kérdéseimre. Kommentár: A tárca másfél éve – írásos ígérete ellenére - makacsul ellenáll a tisztázó felmérés elkészítésének. Valószínűnek tartom, hogy azért, mert ha az megvalósulna, kiderülne: a minisztérium évek óta hamis jelentéseket, valótlan adatokat juttat el az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez a magyarországi dohányzás mértékéről. b.) A zárt terek levegőminőségi normáira vonatkozó lobbizás Előzmények: E jogszabályi kiegészítésére azért lenne szükség, mert az éttermi dohányzás bizonyítására ez a legjobb megoldás. A dohányzás tényét csak akkor tudnák objektíven bizonyítani az ÁNTSZ-ek szakemberei, ha meghatároznak egy nikotin-, és egy szénmonoxid koncentrációs határértéket, amelyet átlépve bírságolható lenne a katasztrofális mértékű illegális éttermi dohányzás. E határértékek megállapítása – a tárca tájékoztatása szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) feladata, s azokat „Az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi következményeiről” szóló egészségügyi miniszteri rendelet tartalmazza majd. Az ÁNTSZ-ről szóló 1991. évi törvény már előírta e normaértékek kidolgozását az OTH-nak, de 17 év sem volt rá elegendő. Falus Ferenc országos tisztifőorvos még 2007. november 29-i lobbi megbeszélésünkön ígéretet tett az egy éve „beindult” előkészítő munka felgyorsítására. 2008. január 10-én érdeklődtem Falus úrnál, hogy áll a jogszabály előkészítése. Azt az üzenetet kaptam tőle, hogy az OTH – ígéretének megfelelően – felgyorsította a munkát, azzal el is készült, s a tervezetet átküldte a tárcához. Azóta a tárcánál jegelik az anyagot, egyelőre nem hajlandóak a rendelet kiadásához szükséges végső verziót elkészíteni.
Harmadik negyedéves fejlemények: 2008. július 24-én tájékozódtam Zvara Renátánál, az egészségügyi tárca jogásznál, akit a rendelet szakmai előkészítésével bíztak meg. Semmit nem tudott mondani. 2008. augusztus 22-én Zvara elmondta, hogy szeptember 3-án megy a javaslat főosztályvezetői értekezletre, a szakmapolitikai egyeztetésre pedig szeptember 12-én kerülhet sor. 2008. szeptember 2-án újra érdeklődtem Zvara Renátánál, aki elmondta, hogy mégsem került tárcaközi egyeztetésre az anyag, mert még „csiszolni kell rajta”. 2008. szeptember 29-én Zvara Renáta azt közölte, hogy október 15-én kerül a tárca vezetése elé a rendelettervezet, s talán ekkor döntenek a tárcaközi egyeztetés beindításáról. Kommentár: Mivel az ÁNTSZ-ek a légszennyezettségi normaértékek nélkül nem képesek bizonyítani, hogy egy vendéglátóhelyen megfelelő-e a légelszívás, vagy sem, gyakorlatilag 8 éve szabotálják az ellenőrzéseket. Ezért alig akad olyan étterem, presszó, ahol betartanák a törvényi előírásokat. Számításom szerint mintegy 30 ezer alkalmazottnak kell emiatt dohányfüstös munkahelyen dolgoznia, kitéve magát az akár súlyos egészségkárosodásnak. Az egészségügyi tárca - Rapi Katalin államtitkár korábbi írásos ígéretét megszegve - eddig nem alkotta meg a megfelelő jogszabályt. c.) A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény folyamatban lévő módosításával kapcsolatos lobbizás. Előzmények: A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény (Ndtv.) elkerülhetetlen módosítását már 2006 végén demonstráció-sorozaton követeltem a tárcától, de süket fülekre találtam. Azóta többször is felhívtam a figyelmet e jogszabály súlyos anomáliáira. Az Európai Unió nyomására 2007 közepén végül mégis úgy határozott a tárca, hogy 2008. januárjában megnyitják a törvényt, és megkezdik annak módosítását. Eddig három egyeztetést tartottak erről az egészségvédelmi és dohányipari lobbi szervezetekkel, amelyekből a Füstirtók Egyesületét és engem szándékosan kihagytak. Ez a diszkrimináció nyilván annak szólhatott, hogy a tárca nehezen nyelte le szokatlanul erélyes érdekérvényesítési technikáimat, többek között az eddigi mintegy húsz demonstrációmat. Utoljára még 2007. október 31-én küldött a Füstirtók Alapítvány egy általam kidolgozott törvénymódosító javaslatot a tárcának, amire az szokása szerint egyetlen szót sem pazarolt. A dohányzási tilalom kiterjesztésének felvetése mellett, szót ejtettem benne a legkomikusabb ellentmondásokról is. A tárca 2008. február 28-án tette fel a honlapjára az Ndtv. társadalmi vitára bocsátott módosító javaslatait, amire mindössze 8 napig lehetet észrevételeket küldeni. Az anyag hemzsegett az ellentmondásoktól, amire - felkért lobbistaként - részletesen rámutattam. Horváth Ágnesék viszont legnagyobb meglepetésemre egyértelműen akceptáltak néhány 2007. október 31-i javaslatomat. 2008.03.04-én a Füstirtók Alapítványon keresztül küldtem meg a tárcának újabb módosító javaslataimat. 2008.03.21-én három szakértő köztisztviselő bevonásával - a Füstirtók Egyesület elnökeként - fogadott Egresits Tímea a tárca helyettes kabinetfőnöke és másfél órán keresztül szövegszerű módosítási lehetőségekről beszélgettünk. Ez volt az első valóban konstruktív szakmai megbeszélésem a tárca képviselőivel. A második negyedév elején telefonon számtalan alkalommal érdeklődtem, hogy áll a törvénytervezet, de kiderült, hogy teljesen ejtették a témát a tárcánál, ahol a minisztercserével és az ennél „fontosabb” törvények módosításával magyarázták a fejleményeket. 2008.06.08-án levelet írtam Székely Tamás miniszternek, mikorra várható a törvénytervezet újabb társadalmi vitája és annak tárcaegyeztetése, de érdemi választ nem kaptam a tárcától.
A harmadik negyedéves fejlemények: 2008.07.10-én Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár válaszolt a miniszter helyett, és 57725/2008-0003EGP számú levelében kijelentette, hogy „a törvény módosításának jogi akadálya nincs”, és az „szerepel a Kormány és a tárca 2008. II. félévi munkatervében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításának részeként.”. E dokumentum birtokában meghökkentő igazán: a TV2 július 12-i Tények című műsora arról számolt be, hogy az Egészségügyi Minisztérium megegyezett a dohányiparral. A hírműsor a Népszabadság előző napi cikkére hivatkozva állította, a dohányáruk reklámozásának szigorítása fejében a Minisztérium lemondott arról, hogy betiltsák a dohányzást az összes nyilvános helyen 2009. január 1-től. Ettől kezdve a tárca teljes hallgatásba burkolódzott. Számításaim szerint a 3. negyedévben 19 alkalommal érdeklődtem telefonon, hogy áll a helyzet, de senki nem tudott, vagy nem akart semmit mondani. Az egészségügyi tárca vezetése viszont augusztus 25-én tanácskozást tartott az Amerikai Magyar Orvosok Szövetségének Magyarországon járt küldöttségével, ahol Székely a tárca közleménye szerint elmondta: „…az Egészségügyi Minisztérium és az országgyűlési képviselők elkötelezettek a Keretegyezmény végrehajtása mellett”. Ezzel szemben a tárca a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményben vállalt minden ígéretét eddig megszegte, becsapta az amerikai orvosokat, és az ég világon semmit nem tett a dohányzás visszaszorítása érdekében. Ami viszont igazán megijesztett, az az volt, hogy ezen az augusztusi megbeszélésen megjelent Schwarcz Tibor MSZP képviselő, aki azt mondta: „…az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága kiemelten foglalkozik a nem dohányzók védelmével és előreláthatólag az ősz folyamán törvénymódosítást kezdeményez a témában”. Ha a bizottság feltehetően néhány szocialista párti képviselője olyan módosítást terjeszt a Parlament elé amilyet akar, mennyire veszik figyelembe a civil véleményeket? Akkor mire volt jó, hogy az egészségügyi tárca korábban közel egy éves társadalmi vitát kezdeményezett a dohányiparral és az egészségvédelmi szervezetekkel? Ez egyben azt is jelenthette, hogy a tárcánál leállítják a törvény előkészítését, s kiveszik a kormány illetve a tárca II. féléves jogalkotási tervéből az Nvdt. módosítását. Szeptember elején Kökény Mihály a Parlament Egészségügyi Bizottságának MSZP-s elnöke a sajtó útján bejelentette, hogy tervezik az Ndtv. szigorítást tartalmazó javaslat benyújtását, többek között a vendéglátó ipari egységekben teljes dohányzási tilalmat vezetnének be. Ennek hatására hatalmas vita bontakozott ki a médiában arról, szükség van-e a vendéglátásban a dohányzási tilalom bevezetésére, vagy sem? Ekkor már komolyan megijedtem, hiszen tapasztalataim szerint, ha Kökény Mihály bedob egy dohányzási megszorítási elképzelést a köztudatba- mint 2005-ben is tette -, akkor nem zárható ki, hogy az MSZP és a dohányipar között mindkét fél számára gyümölcsöző megbeszélések kezdődhetnek, s jó eséllyel ugrik a törvénymódosítás. 2008.09.25-én ezért bejelentettem a miniszteri titkárságon, hogy ha két napon belül nem ad Medgyaszai Melinda szakállamtitkár végre időpontot egy személyes találkozásra akkor szeptember 29-től demonstrációt szervezek a tárca elé. Nem adott, a demonstrációk pedig elkezdődtek. Kommentár: Ma már tudom, hogy az Ndtv-t nem terjesztik a Parlament elé. A durva részletekről azonban csak a következő negyedévi lobbi jelentésemben számolhatok be. 2.) A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény (Ndtv.) folyamatban lévő módosításával kapcsolatos lobbizás a vendéglátó ipari lobbi manipulációi ellen a Magyar Tudományos Akadémiánál
Előzmények: Alig egy héttel azt követően, hogy Kökény az éttermi dohányozás teljes tilalmának bevezetéséről nyilatkozott, a dohányipari lobbi már kész is volt a válasszal. 2008. szeptember 19-én sajtótájékoztatón mutatták be a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) által megrendelt lobbi tanulmányt, amit az MTA Politika Tudományi Intézete (PTI) készített. Az MVI-nek az volt a szándéka, hogy ezzel a tanulmánnyal is bizonyítsa: a vendéglátóhelyeken az Ndtv. esetleges módosításával elrendelendő teljes dohányzási tilalom milyen „súlyos következményekkel” járna. Bár mint utólag kiderült, a tanulmány ilyen megállapításokat nem tett, az MVI sikerrel manipulálta a médiát saját érdekeinek megfelelően. Első lépésként titkosította a tanulmányt, azt senki nem olvashatta el, így az újságírók csak az általa csepegtetett dezinformációkat írhatták meg, sok médium még azokra is „rátett egy lapáttal”. Az MVI végig azt a látszatot keltette, mintha a lobbi tanulmány általa pontatlanul, vagy tévesen kiszivárogtatott megállapításai a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos szakvéleménye lenne, ami ajánlásokat fogalmaz meg a jogalkotók, minisztériumok számára. A harmadik negyedéves fejlemények: 2008.09.22-én beszéltem Gazsó Tiborral a PTI által megbízott kutatásvezetővel, aki akkor elmondta, hogy sem gazdasági, sem társadalmi hatásbecslésre nem vállalkoztak a tanulmányban. Arra a kérdésre, hogy akkor az „MTA stratégiai tanulmányára” hivatkozva miért olyan információk jelentek meg a sajtóban, hogy: „betiltják a dohányzást”, „beláthatatlan következmények”, „tíz százalékos forgalomcsökkenés”, azt válaszolta, hogy erről Háber Tamást az MVI elnökét kérdezzem, ő interpretálta így a tanulmányt. Mint azt kijelentette, a tanulmány az MVI tulajdona, csak ő jogosult publikálni azt, s Háberék a PTI kifejezett kérése ellenére elzárkóztak attól hogy a PTI honlapján közzé tehesse a tanulmányt. 2008.09.25-én beszéltem Háber tamással aki nem kívánt a részletekbe menni, csupán azt közölte, hogy egyenlőre nem kívánják publikussá tenni a tanulmányt. 2008.09.26-án újra beszéltem Gazsó Tiborral, aki a heves sajtópolémia miatt most már teljesen félreérthetetlen választ adott. Elmondta, az MVI nem arra kérte őket fel, hogy „vizsgálják meg, mit okozhat a teljes tiltás”, hanem, arra, hogy milyen érvek hangoztatását tartja leghatékonyabbnak a teljes tilalom bevezetésének elhalasztása érdekében. Magyarán a PTI lobbi tanácsokat adott pénzért az MVI-nek. Mint azt Gazsó hangoztatta, ha az egészségügyi tárca kérné őket fel, hogy milyen érvek hangoztatását látja leghatékonyabbnak a teljes tilalom bevezetése érdekében, ők azt is szívesen elvállalnák. 2008.09.26-án felhívtam a Magyar Tudományos Akadémiát, arra kérve határolódjanak el az MVI manipulációitól. Pálinkás József az MTA elnöke legkellemesebb meglepetésemre már aznap megtette ezt, a következő nyilatkozatot téve az MTI-nek: „A Magyar Tudományos Akadémia Politika Tudományok Intézetének tanulmánya, amelyet a Magyar Vendéglátók Ipartestületének megrendelésére készített kizárólag a dohányzás betiltásának gazdasági következményeit elemzi. A tanulmányban foglaltak a tanulmány készítőjének, nem pedig a Magyar Tudományos Akadémiának a véleményét tükrözik, ezért a tanulmány kapcsán az Akadémiára történő hivatkozás nem helytálló. A Magyar Tudományos Akadémia felszólítja a Magyar Vendéglátók Ipartestületét, hogy kommunikációjában semmilyen módon ne tüntesse fel az Akadémiát, mint a dohányzás nyilvános helyeken történő engedélyezésének támogatóját.”. Pálinkás József elnök Magyar Tudományos Akadémia”. Ez még akkor is kijózanító válasz, ha pontatlan, hiszen a tanulmány nem „a dohányzás betiltásának gazdasági következményeit elemzi”. Kommentár: A vendéglátóipar és a dohányipar gyakran operál a sajtó dezinformálásával, annak érdekében, hogy a politikusokat befolyásolja. Jelen esetben ez visszafelé sült el.
3.) Lobbizás a FIDESZ-nél az Ndtv. hatékony módosításáért 2008.09.25-én a Népszabadság cikket publikált arról hogy ki mint vélekedik a teljes dohányzási tilalom elrendeléséről a vendéglátóiparban. A szerző szerint Heintz Tamás a FIDESZ egyik egészségpolitikusa azt nyilatkozta, hogy: „ Mi is a teljes körű tiltás mellett vagyunk, de tudomásul kell venni, hogy vannak, s nem csak vidéken , olyan mélyszegénységben élő emberek, akiknek az ital és a cigaretta az egyetlen örömük. Egyet éretnénk a szigorítással, ha a tiltás az első körben csak az éttermekre vonatkozna, az elsősorban italt kiszolgáló helyek pedig hosszabb türelmi időt kapnának.”. Ismerve Henz Tamás eddigi tevékenységét, gyanítom nem pontosan így fogalmazhatott. Hiszen ez azt jelentené, hogy a mélyszegénységben élő alkoholistákat nem kell óvni, legalább addig legyen meg az egyetlen örömük, amíg a dohányzástól tüdőrákot nem kapnak. Védjük inkább a jobb módú, vendéglőbe járó polgárokat, akiknek nyilván van más örömük is, mint az éttermekben történő táplálkozás melletti dohányzás. Minden esetre felhívtam Mészáros Gábort, a FIDESZ egészségügyi kabinetjének vezetőjét, és rákérdeztem, ez a párt hivatalos álláspontja? Arra kért írjam le ezt a problémát, s a legközelebbi Ndtv-vel kapcsolatos megbeszélésen rákérdez erre is. A levelet átküldtem Mészáros Gábornak. 4.)Tényfeltáró lobbi munka az Egészségügyi Minisztériumnál és az Országos Egészségfejlesztési Intézetnél folyó álprojektek leleplezése érdekében A Füstirtók Alapítvány arra kért fel, hogy nézzek utána, milyen kézzel fogható dohányzás ellenes programokat futtat az egészségügyi tárca, és azok milyen hatékonyak. Ezek eredményéről tájékoztassam az Egészségügyi Minisztériumot és az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. Ilyen jellegű kutatásokat már korábban is folytattam, így azok aktualizálásával megoldható volt a feladat. Tényfeltáró munkám eredményeinek publikálását két projekt átvilágításával kezdtem meg. 1.) Az országos tüdőgondozói hálózat felhasználásával működő „leszoktatási projekt”. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) összes álprojektjei közül talán a Vadász Imre „országos koordinátor” nevével fémjelzett leszoktatási tanácsadó projekt a legmeghökkentőbb. Ráadásul tevékenysége erősen korrupciógyanús, a múltban pedig számos jogsértést elkövetve működött. Vadász 1994-től fokozatosan a tüdőgondozókba és orvosi rendelőkbe telepítette a dohányzás leszoktatási rendeléseket. Állítása szerint ma már 140 helyszínen folyik ilyen típusú munka. Az elmúlt tizenöt évben Vadász - szerencsére egyenlőre sikertelenül azon fáradozott, hogy a leszokást segítő módszerek közül csakis a gyógyszergyári készítmények részesüljenek OEP támogatásban, miközben minden más, a piacon versenyző dohányzás leszokást ígérő módszert – az akupunktúrát, a biomágneses rezonanciát, a Lélegezz Szabadon projektet, a csoport terápiát – eltérő intenzitással de ott fúr, ahol bír. Ezek az alternatív módszerek ugyanis elég erős konkurenciát jelentenek Vadász – és ezek szerint rajta keresztül a kormány, illetve a gyógyszergyárak – számára. Álláspontom szerint a magyar államnak nem szabadna beleszólnia a piaci versenybe azzal, hogy a gyógyszergyári termékeket favorizálja. Különösen azért nem, mert azok eredményessége legalább annyira kétséges, mint mondjuk a biomágneses rezonanciáé, viszont összehasonlíthatatlanul drágább. A Gyógyszerészet című szaklap 2003. novemberében publikált, s eredetileg a több mint 130 éves múltra visszatekintő Deutche Apotheke-ben közzétett, 8 év utáni monitorozással lefolytatott vizsgálata szerint a nikotin tapasz placebo hatású. A gyógyszeripar által előállított „tudományos mérések” a saját termékeik kizárólagos eredményességéről szólnak. Vadászék tüdőgondozókban elért eredményei viszont annyira megdöbbentően rosszak, hogy ebből aligha következne
a hatékonyság. Eddig egyedül a 2004-es adatok lettek publikusak, azok is csak egy előadáson lettek ismertetve. Ekkor az derült ki, hogy a programban résztvevő tüdőgondozók több mint 50 százaléka nem közölt értékelhető adatokat az egyéves leszokási arányról. 2004-ben - ha jól értettem az előadáson elhangzottakat - mindössze 312-en fújták meg a leszokást követő egy év múlva sikeresen a szénmonoxid szondát, ami persze csak azt bizonyítja, hogy 2 napon belül nem gyújtottak rá. Megállapítható tehát, hogy a 3 millió dohányos országában az állami dohányzás leszoktatás soha nem működött, iránta az utóbbi években még csökkent is az érdeklődés, egy-egy rendelésre átlag havi 4-5 paciens esik be. Jogi szempontból is erősen aggályos ez a rendszer. Vadász 1997-től - amióta a Novartis gyógyszergyár megjelent Magyarországon – fél áron hirdette a leszoktatást az állami rendeléseken megjelenők számára. A konstrukció lényege a következő volt: A paciens megjelent a tüdőgondozó rendelésén, ahol az orvos felírta a 100 százalékban térítésköteles gyógyszert egy vényre. Ezt a vényt, csak a tüdőgondozóban megjelölt patikában lehetett bemutatni – korlátozva a szabad patikaválasztás jogát. Miután a paciens elment a kijelölt gyógyszertárba, leadta a vényét, és kifizette a Novartis által gyártott nikotintapasz teljes árát. A patika a kedvezményezettségének ellentételezéseként abban állapodott meg Vadászékkal, hogy elküldi a vényt a Novartishoz. Így a Novartis jogosulatlanul jutott az évek során sok ezer dohányos címéhez, nevéhez, korához, TAJ kártya számához, és az azt felíró orvos adataihoz is. Ezt követően a Novartis - súlyosan jogsértő módon - a patikai forgalmat kikerülve ezrével küldte a nikotintapasz kúra második adagját ingyen annak a leszoktatási rendelésnek a címére, amelyik a vényt felírta. Véleményem szerint a teljes sikertelenség mögött az is meghúzódott, hogy a leszoktatásban résztvevő orvosok, ettől kezdve már abban voltak érdekeltek, hogy a paciens ne jöjjön el a második adag nikotintapaszért, mert akkor azt saját zsebre el lehetett adni. (Igen drága 30 ezer forint körüli kúráról volt szó). Amikor a Pfitzer gyógyszergyár 2004-ben megjelent Magyarországon, a Novartis azonnal leállította a féláras rendszert, mert félt, hogy a szintén nikotintapaszban utazó konkurense még feldobja. Azóta tovább haldoklik ez az impotens rendszer, amely elsősorban Vadász Imrének jó üzlet. Vadász egyébként úgy instruálja leszoktatási koordinátorként a tüdőgondozókban a programjában rész vállaló köztisztviselő orvosokat, asszisztenseket, hogy – legalább is információm szerint - maga nem köztisztviselő, hanem vállalkozó. Az OEFI a koordinátori tevékenységgel információm szerint évről évre nem őt, hanem azt a Respiráció Kft-t bízza meg, amely tudtommal Vadász tulajdonában van. Emellett Vadász „üzemelteti” a valójában érdemi tevékenységet nem végző Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért nevű ál civilszervezetet, amely papíron pontosan azzal foglalkozik, amivel Vadász az OEFI-nél: a tüdőgondozókra alapozott, gyári készítményekre redukált leszoktatással. Vadász állami funkciója és civil tevékenysége annyira összefonódik, hogy nem lehet tudni, hol kezdődik az egyik, s mikor fejeződik be a másik tevékenysége. Monitorozta valaha is valaki, mennyien szoktak le Vadász technikájával a dohányzásról? Soha, senki. 2.) Az óvodai megelőző programról Az Óvodai Dohányzás Megelőzési Program hosszú évek óta fut teljes sikertelenséggel. Ma már mintegy 900 óvodában próbálják a kisgyerekeket elriasztani a dohányzástól preventív jelleggel. Meg sem kísérelték monitorozni, érdemes-e folytatni a meddő próbálkozásokat. A 11-17 éves gyermekek dohányzási szokásait a HBSC program keretében az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet értékelhető nagyságú mintán többször is felmérte. Ezen kívül szűkebb korcsoportra fókuszálva egy másik felmérés, a GYTS is foglalkozik a kérdéssel, valamint a Magyarországi Gallup Intézet kétévente a teljes magyar lakosság 1000-1500 fős mintán elvégzett – vitatható reprezentációjú - dohányzási szokás felmérése is érinti ezt a korosztályt. E felmérések összességükben viszont szignifikánsnak és reprezentatívnak tekinthető
eredményei szerint aggály nélkül megállapítható, hogy igen magas, és inkább növekvő mértékű a17-18 év közöttiek dohányzási hajlandósága. A dohányosok rászokásának időpontja a Gallup szerint 2000 és 2006 között semmit sem változott: 75 százalékuk 18 év alatt válik szenvedélybeteggé. Ezekből a felmérési eredményekből az következik, hogy az OEFI óvodai programja gyakorlatilag semmit nem ér. A Gallup vizsgálat szerint 2004-ben közel 2,5-ször annyian szoktak rá a dohányzásra 16 éves kor alatt, mint 2000-ben, s 2006-ban is kétszer anynyian. Az óvodai megelőző program modellkísérletére 1994-ben került sor, majd elkezdődött az elterjesztés országos szinten, a Program eszközei több mint 900 óvodába jutottak el (2004ig). Ebből következik: ha 10 év alatt annyi eredménye lett a programnak, hogy két és félszeresére nőtt a 16 éven aluliak rászokási hajlandósága, az aligha nevezhető jó eredménynek. Tovább bonyolítja – bár némiképpen magyarázza is – a helyzetet, hogy ez a program is erősen korrupciógyanúsan működik. Szervezését Demjén Tibor, az OEFI Dohányzás Megelőzési és Leszokást segítő csoportjának vezetője közalkalmazottként, állami pénzből irányítja. Ugyanakkor Demjén Tibor vezeti a Dohányzás vagy Egészség Magyar Alapítványt, amely gyakorlatilag ugyan ezzel a projecttel foglalkozik. Sőt, az államilag szervezett programhoz Demjén alapítványa képezi az óvónőket - PÉNZÉRT. A http://www.c3.hu/~dvema/tov_ov_jelent.html linkre kattintva az árakról is tájékozódhatunk. Ebből következik, hogy Demjén akár anyagilag is érdekelt lehet abban, hogy ez az impotens, eredménytelen program kapjon zöld utat minden évben a tárcától, amely ebbe öli a pénzt a lényegesen hatékonyabb projektek felkutatása helyett. Demjén állami funkciója és civil tevékenysége annyira összefonódik, hogy nem lehet tudni, hol kezdődik az egyik, s mikor fejeződik be a másik tevékenysége. Monitorozta valaha is valaki, milyen hatékony ez a program? Soha, senki. 2008.09.15-én megküldtem e két projekt átdolgozott leírását Dr. Falus Ferencnek, mivel egy korábbi ezzel is foglakozó anyagot, amelyet már februárban megküldtem neki, elveszítette. Azt javasoltam, kérjék be az OEFI-től: 2000 és 2008 között, éves bontásban, hány tüdőgondozóban hányan jelentek meg leszokási szándékkal, és közülük hányan szoktak le egy év utáni utóellenőrzéssel bizonyítottan. Azt is indítványoztam, kérdezzék meg, milyen ellenőrzési metódust dolgoztak ki, tudományosan miként bizonyítható a leszokás ténye? Kértem, kérjék be az OEFI-től milyen kézzelfogható eredményt tulajdonítanak az Óvodai Dohányzás Megelőzési Programnak, milyen tudományos igényű dokumentumokkal tudják annak szükségességét bizonyítani, s 1994 óta éves bontásban mennyit költöttek rá. Egyben kértem, kérjenek kimutatást arról, hogy Dohányzás vagy Egészség Magyar Alapítvány az elmúlt 14 évben mennyi oktatási díjat kasszírozott, a kiképzésekből, s azt mire használta fel? 2008.09.29-én Falus Ferenc tájékoztatott, hogy 443/2/2008-as számon iktatták a dolgozatomat, megkezdték az abban foglaltak kivizsgálását és tájékoztatnak majd a fejleményekről. 4.) Lobbizás a dohányzás ellenőrzésének beindításáért a Parlamentben. Előzmények: A Füstirtók Alapítvány még 2007 júliusában arra kért fel, kezdjek lobbizni, hogy végre elkezdődjön a tilosban dohányzó a parlamenti képviselők ellen a Füstirtók Egyesület által indított eljárás. Emellett azt is érjem el hogy a jogellenes dohányzás pártolása miatt a Parlament, mint közforgalmú intézmény, valamint a felelős személy ellen is lépjen fel az ÁNTSZ. A felkérés apropóját az adta, hogy az MTV 2007. június. 27-i Szempont című műsorában riport készült a Parlamentben jogellenesen dohányzó képviselőkről. A Füstirtók Egyesület erre hivatkozva bejelentést tett a beazonosíthatóan jogsértő honatyák, így a volt egészségügyi miniszter Molnár Lajos, valamint Hagyó Miklós, Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, Tóth Károly, Katona Béla és Tasnádi Péter ellen.
Ismerve a kerületi ÁNTSZ vezetők páni félelmét a politikusoktól, a bejelentés előtt állásfoglalást kértem dr. Falus Ferenctől az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vezetőjétől: jogosult-e az ÁNTSZ a parlamenti képviselők bírságolására. Falus Ferenc 2007. 07.11-én úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen az ÁNTSZ jogosult az ellenőrzésekre és a bírságolásra. Kormos Róbert az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetője azonban ennek ellenére nem volt hajlandó megkezdeni az eljárást, arra hivatkozva, hogy a jogi szabályozás nem egyértelmű. Elmondta: a probléma tisztázása érdekében az ÁNTSZ Közép-Magyarországi Regionális Intézetéhez fordult, ami álláspontom szerint tételesen jogellenes, hiszen a Regionális Intézet a másodfokú közigazgatási hatóság ebben az ügyben, ha összebeszélnek, mi értelme a fellebbezésnek? 2007. 10. 07-én, levélben fordultam a Dr. Csaba Károlyhoz, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet vezetőjéhez, hogy utasítsák az V-XIII. kerületi ÁNTSZ vezetőjét az országgyűlési képviselők és a Parlament elleni eljárás lefolytatására. Csaba Károly ehelyett jogilag szintén aggályos módon Falus Ferenchez fordult a kételyeivel. 2007. október 8-án Kormos Róbertnél érdeklődtem, hogyan áll a parlamenti képviselők bírságolásával. Kiderült, semmit nem kíván tenni az ügyben, továbbra is közvetlen főnökének Csaba Károlynak, az utasítására vár. 2007. december 1-én megszületett az OTH állásfoglalása, s erre való tekintettel a Közép-magyarországi Regionális Intézet december 12-én végre kiizzadta saját, az OTH állásfoglalásnál lényegesen árnyaltabb állásfoglalását. Minden esetre a parlamenti dohányzóhelyek kijelölésével és a képviselők dohányzásának szankcionálásával kapcsolatban elismerték a hatáskörüket. Nyolc évvel a törvény hatálybalépését követően! 2007. december 13-án sikerült beszélnem Kormos Róberttel. Kiderült, ő is megkapta főnöke Dr. Csaba Károly állásfoglalását. Ennek következtében nem kis félelemmel a szívében megkezdte a Füstirtók Egyesület még 2007. június 29-én beadott de eddig jogellenesen jegelt kérelme alapján az egészségvédelmi eljárást a hét képviselő ellen. 2008.02.21-én, 240 nappal a Füstirtók Egyesület bejelentése után végre megszülettek a határozatok. Mind a hét parlamenti képviselő maximális – ötvenezer forintos - bírságot kapott. Közülük csak Tóth Károly fellebbezett. 2008.02.25-én a Füstirtók Egyesület bejelentette, hogy Kuncze Gábor SZDSZ, Suchmann Tamás, Szanyi Tibor, és Katona Béla MSZP parlamenti képviselők 2008. február 18-án a Parlamentben nem a kijelölt dohányzóhelyen dohányzott és ezért felkérte az ÁNTSZ-t, hogy a törvény által kiszabható legmagasabb egészségvédelmi bírsággal sújtsa. Bejelentését arra alapozta, hogy az RTL Club 2008. február 21-i Házon kívül című műsorában riport készült a Parlamentben jogellenesen dohányzó képviselőkről. 2008.03.13-án és 17-én érdeklődtem Kormos Róbertnél, hogy megkezdték-e az egészségvédelmi eljárást az RTL Klub riportja alapján. A tiszti főorvos mindkétszer azt válaszolta, hogy amíg az első eljárásban nem kapja meg a másodfokú határozatokat, addig nem kezdi el ezt az eljárást. Mikor említettem neki, hogy ez súlyosan jogsértő, az eljárásokat 30 napon belül le kell zárni, azt felelte, hogy akkor sem. 2008.03.21-én végre megtört a jég és 267 nappal a bejelentést követően a kerületi ÁNTSZ ellenőrzést tartott a Parlamentben. Ugyanakkor kiderült, hogy az ellenőrzés során nem állapították meg a felelős személy kilétét. 2008.06.23-án fogadott Csaba Károly regionális tisztifőorvos, a megbeszélésen részt vett a helyettese dr. Végh Erzsébet és a vezető jogtanácsos Dr. Alács Zsuzsanna is. A tárgyaláson Csaba Károly elismerte, hogy igen lassan zajlik a Füstirtók Egyesület két közérdekű bejelentésének kivizsgálása, amit a „jogszabály nehéz értelmezhetőségével” magyarázott. Ugyanakkor feladta korábbi álláspontját, és a felelős személy bírságolását már szükségszerűnek ítélte. Az intézmény bírságolásával kapcsolatban azonban komoly jogértelmezési vitába bonyolódtunk. Az RTL Klub leleplező riportja alapján kezdeményezett eljárás során a négy parlamenti képviselő ellen végül júliusban (!) indult eljárás. A harmadik negyedéves fejlemények:
2008.07.02-án a teljes körű parlamenti vizsgálat lezárása érdekében lobbi megbeszélést kezdeményeztem Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvosnál. 2008.07.11-én fogadott Falus Ferenc. A megbeszélésen részt vett Csaba Károly is. Arra kértem falus Ferencet, utasítsa a regionális és kerületi ÁNTSZ-t, hogy mindkét bejelentett esetben folytassa le a felelős személy és az intézmény ellen is az egészségvédelmi eljárást. Falus Ferenc kitérő választ adott, csupán azt ígérte meg, hogy alaposan tanulmányozza majd a felvetetésemet, s döntéséről értesíteni fog. Szeptember végéig nem értesített. 2008.08.22-én. Kormos Róbert úgy tájékoztatott, hogy a négy képviselőt megbírságolták az erről szóló határozatokat július 22-én átvették és közülük senki sem fellebbezett. A felelős személy ellen is végre megindult az eljárás, de bírság kiszabására még nem került sor. Az intézmény ellen viszont még mindig nem indult eljárás. 2008.09.12-én beszéltem Bakos Emillel az Országgyűlési Hivatal vezetőjével, aki elmondta, hogy az Ndtv. gyakorlatilag betarthatatlan, hiába figyelmeztette többször is személyesen a tilosban dohányzó képviselőket, rá sem hederítettek. Elmondta, hogy szeptember 8-án fellebbezett a szerinte jogtalan – százezer forintos – bírsághatározat ellen. Kérdésemre viszont elismerte, hogy szeptember óta gyakorlatilag megszűnt az illegális dohányzás a plenáris ülésterem körüli folyosókon.
Félix Péter egyéni lobbista
