LLL STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE. Egy osztrák szlovák magyar projekt tanulságai

LLL STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

Egy osztrák–szlovák–magyar projekt tanulságai

LLL STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE Egy osztrák–szlovák–magyar projekt tanulságai

TARTALOMJEGYZÉK

5

ELŐSZÓK

5 7 9

Az osztrák minisztérium előszava A magyar minisztérium előszava A szlovák minisztérium előszava

10

BEVEZETÉS

12

AJÁNLÁSOK

12 13 15

Nemzeti szintű ajánlások Európai szintű ajánlások Ajánlások egy konkrét terület kapcsán

16

A NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK

16 21 27

Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Ausztriában Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Magyarországon Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Szlovákiában

31

A NEMZETI FOLYAMATOK

31 33 35

Ausztria Magyarország Szlovákia

37

A SWOT-ELEMZÉSEK

37 39 41

Ausztria Magyarország Szlovákia

43

KÖVETKEZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

AZ OSZTRÁK MINISZTÉRIUM ELŐSZAVA Egész életen át tartó tanulás – közös kérdések a szomszédos országok számára

Az egész életen át tartó tanulás egyike az országaink jövőjét formáló legfontosabb témáknak. A „Nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiák határokon átívelő fejlesztése” elnevezésű együttműködés a három szomszédos ország, Ausztria, Magyarország és Szlovákia között hatékonyan járul hozzá hazánk koherens nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiájának kialakításához és fejlesztéséhez. Általában véve a stratégiai folyamatok összevetése, különösen az olyan speciális területeké, mint a tanulói motiváció, a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban, az élethosszig tartó pályaorientáció stb., segít a jelenlegi holisztikus élethosszig tartó tanulási folyamat erősségeinek további erősítésében és gyenge pontjainak felszámolásában. Az egész életen át tartó tanulás központi eleme a jövő kialakításának. Az egész életen át tartó tanulás az élet és a társadalom valamennyi területét érinti. Az LLL holisztikus, koherens stratégiája központi jelentőségű az oktatás minőségének és eredményességének, a foglalkoztatásnak és a gazdaságnak a javítására irányuló nemzeti politikának, ma csakúgy, mint a jövőben. A két szomszédos állammal, Magyarországgal és Szlovákiával folytatott közös projekt, a Nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiák határokon átívelő fejlesztése (CBI-NLLS) Ausztria számára hatalmas lehetőséget jelent abban, hogy a nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia megalapozásának és fejlesztésének lendületet adjon. Az egymástól való tanulás, a tapasztalatok összevetése, a mintegy tükröt tartó szomszédos országok véleményének és észrevételeinek keresése, saját lehetőségeink és a stratégiai folyamat erősségeinek és gyengeségeinek felismerése segítenek rátalálni a helyes megoldásokra a közös stratégiai folyamat következő lépéseinek megtételéhez. Az általános stratégiai folyamatok összehasonlítása mellett sor kerül olyan speciális területek meghatározására is, mint a tanulói motiváció, a felnőttek egész életen át tartó tanulásában való részvétel, pályaorientáció, vagy a szakképzés. A szomszédos országok egész életen át tartó tanulással kapcsolatos tapasztalatainak általános cseréje mellett a legjobban teljesítő országok e területeken is sokat tettek hozzá a projekthez, pl. a felnőttek

4•5

egész életen át tartó tanulásban való részvétele kapcsán. A partnerországokban végzett SWOT-elemzések összetett folyamata, a különféle események, úgymint tematikus konferenciák, a részt vevő országokban tett tanulmányutak és az országos műhelyviták intenzív párbeszédhez vezettek, megerősítették és felgyorsították hazánkban az egész életen át tartó tanulási stratégia folyamatát. Ausztria örömmel várja e stratégiai partnerség folytatását, hála a két szomszédos ország, Magyarország és Szlovákia jövőre is folytatódó együttműködésének egy új projekt keretein belül a nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiák határokon átívelő fejlesztése terén.

MARTIN NETZER

Osztrák Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia osztrák irányító csoportjának elnöke

NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

A MAGYAR MINISZTÉRIUM ELŐSZAVA

A Nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiák határokon átívelő fejlesztése (CBI-NLLS) projekt a három országnak – Ausztriának, Szlovákiának és Magyarországnak – egyedülálló lehetőséget nyújtott arra, hogy nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiáik megvalósításához kapcsolódó tapasztalataikat kicserélve azokat továbbfejlesszék, tanuljanak egymástól, és hogy az egész életen át tartó tanulás legfontosabb területein együttműködésbe kezdjenek. Úgy vélem, az egész életen át tartó tanulás számos olyan kérdésre hatékony választ ad, amelyekkel a jelenkor polgárai nap mint nap szembesülnek. Egy munkahely megtartása vagy egy új megszerzése, személyes kiteljesedés az életben, a XXI. századi élet viharos változásaihoz való alkalmazkodás – ezek mind olyan kihívásokat jelentenek, amelyekre valamennyiünknek napi szinten meg kell felelnünk. Az egész életen át tartó tanulás metadiskurzusa igen rugalmas; ez azt jelenti, hogy bárki, életének bármely szakaszában (egész életen át tartó tanulás) bekapcsolódhat a tanulásba, hogy a tanulás bármely formájába (az élet minden területét átfogó tanulás) bekapcsolódhat, valamint hogy a tudásalapú társadalom részéről van egyfajta állandó nyomás vagy ösztönzés a tanulásra (tanuló társadalom). Az Európai Unió tagállamai rögös úton indultak el, hogy mindezt megvalósítsák. Mindegyik tagállamnak megvannak a maga útjai, módszerei és stílusa az egész életen át tartó tanulás megvalósítását jelentő folyamatban, amelyeket befolyásolnak saját nemzeti sajátosságaik és hagyományaik. A Nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiák határokon átívelő fejlesztése (CBI-NLLS) projekt a három országnak – Ausztriának, Szlovákiának és Magyarországnak – nagyszerű lehetőséget nyújtott arra, hogy nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiáik megvalósításához kapcsolódó tapasztalataikat kicseréljék, és az egész életen át tartó tanulás legfontosabb területein együttműködésbe kezdjenek. Az, hogy a három ország intézményeinek fejlődése hasonló történelmi hagyományokat mutat, valamint az országok közti erősödő kölcsönös gazdasági kapcsolatok különösen hasznossá teszik a nemzeti LLL stratégia megvalósításával kapcsolatos kérdések intenzív megvitatását. A projekt hatékony munkamódszerei lehetőséget adtak számunkra, hogy megvizsgáljuk az egész életen át tartó tanulás konkrét kérdéseit és gyakorlatát.

6•7

E hozzáadott értékek mellett a projekt eredményei fontos forrást jelentettek a magyar kormány számára a féléves nemzeti NLLS-jelentés összeállításánál, és mindenekelőtt a projekt különböző eseményei felélesztették a párbeszédet az egész életen át tartó tanulás magyarországi érintettjei között, amiben ez idáig hazánk komoly hiányosságot mutatott.

LOBODA ZOLTÁN

Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, Európai Uniós Kapcsolatok Főosztálya

A SZLOVÁK MINISZTÉRIUM ELŐSZAVA

Napjainkban az egész életen át tartó tanulás és az élet minden területére kiterjedő tanulás a humán tőke és az egész társadalom fejlődésének legfontosabb területei közé tartoznak. A számos eszmecsere fő témáinak egyike a társadalom-építés ismeretének szükségessége. Az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégiák, valamint ezek megvalósítása hozzájárulnak a tudásalapú társadalom megteremtéséhez, és ennek következtében az egyes országok, valamint az Európai Unió egészének versenyképességéhez. E stratégiák alapja az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció rendszerének létrehozásában döntő fontosságú elvek és fő feladatok. A Nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiák határokon átívelő fejlesztése projekt stratégiai jelentőségű eszköze a tapasztalatok és bevált gyakorlatok kicserélésének, valamint a három részt vevő ország – Ausztria, Magyarország és Szlovákia – közti esetleges kedvezőtlen helyzetek elkerülésének. Mivel a projektben részt vevő országok prioritásai különfélék, azok hozzájárulnak az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció tágabb megfogalmazásához és értelmezéséhez. Ez ugyanakkor több együttműködési lehetőséget is jelent számunkra. Fontos, hogy az Európai Unió tagállamai folyamatosan fejlődjenek. Az említett projekt jelentősen hozzájárulhat ehhez a fejlődéshez. Az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció folyamatosan fejlődik és kiegészül, így az információk, álláspontok, vélemények és irányelvek kicserélése az egyes országok között a lehető legjobb eszköznek tekinthető. Meggyőződésem, hogy a három ország között megkezdett együttműködés folytatódni fog, és mindannyian együtt hozzájárulhatunk az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció hatékony rendszerének kialakításához. További munkájukhoz sok sikert kívánok! 8•9

ˇ BIBIÁNA OBRIMCÁKOVÁ

Államtitkár Oktatási Minisztérium, Szlovák Köztársaság NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

BEVEZETÉS Nemzeti LLL stratégiák határokon átnyúló fejlesztése

A partneri együttműködés keretein belül három európai uniós tagállam (Ausztria, Magyarország és Szlovákia) azt a célt tűzte ki, hogy fejlesszék nemzeti folyamataikat az egész életen át tartó tanulási stratégiák (NLLS) fejlesztése és végrehajtása terén, valamint hogy határokon átívelő együttműködést indítsanak az egész életen át tartó tanulás legfontosabb területein, különösen a partnerországok konkrét helyzetét figyelembe véve. A projektben részt vevő országok nemrégiben indítottak be, fejlesztettek ki vagy vezettek be olyan folyamatokat, amelyeknek van néhány közös vonása, és számos különböző eleme. A közös európai jelentések azt mutatják, hogy vannak közös pontok abban, ahogy a partnerországokban az NLLS alkalmazása halad, pl. a határokon átívelő stratégiai nyilatkozatok elfogadásában az egész életen át tartó tanulás kapcsán, ám a referencia-értékek és mutatók tanúsága szerint előfordulnak igen eltérő helyzetek is az európai egész életen át tartó tanulási stratégiák célkitűzéseinek néhány alapvető aspektusát illetően. A három ország közti erősödő kölcsönös gazdasági kapcsolat és a munkaerőcsere további várható fokozódása (különösen Ausztria 2011-ben véget érő átmeneti időszakát követően) dinamikus és proaktív közös fellépést igényelnek az oktatás és képzés területén. A „CBI-NLLS” fő céljai a következők voltak: • A nemzetek közti együttműködés támogatása egy koherens és átfogó NLLS kialakításában és végrehajtásában országos és regionális szinten, a tanulás minden típusára és szintjére kiterjedően • A siker kritériumainak és azoknak a döntő tényezőknek az azonosítása, amelyek befolyásolják a nemzeti LLL stratégiák sikeres megvalósítását, valamint a problémák, akadályok, és az ezek elkerülését célzó stratégiák felismerése • A tapasztalatok és bevált gyakorlatok kicserélése, tanulás a legjobb és legsikeresebb európai stratégiákból (Svédország, Dánia, Finnország), az egész életen át tartó tanulási stratégiákhoz kapcsolódó innovációk tesztje és transzferje a partnerországok között. Az „egész életen át tartó tanulásban való részvétel” európai referenciaértéken alapuló speciális témára esett a választás – mivel a három partnerország közül legalább kettő szembesül e kihívással. Ez a téma nemcsak a felnőttoktatáshoz kapcsolódik, hanem része a közoktatás is, mivel az együttműködésen belül arra is fényt kell deríteni, hogy az iskolai pedagógiai és tanulási NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

folyamatok mennyiben járulhatnak hozzá a felnőttek egész életen át tartó tanulásával kapcsolatos motivációhoz és célkitűzésekhez. • Az egész életen át tartó tanulási stratégiák javítása a tudatosság erősítésére egy olyan Egész életen át tartó tanulási kultúra megteremtéséhez, amely szem előtt tartja a határokon átívelő hatásokat. A stratégiai folyamatokat, valamint az említett kritériumok és a partnerországokban történő sikeres megvalósítást befolyásoló fő tényezők azonosítását a projekten belül segítette a különböző folyamat-orientált módszerek ötvözete (SWOT-elemzések és kölcsönös, egymástól való tanulás három tanulmányút), folyamat-orientált munkamódszerek (tematikus műhelyviták) és az országos műhelyvitákon belül az NLLS fejlesztésében és megvalósításában részt vevő érdekeltek strukturált kommunikációja. A társulás tagjai a partnerországokban az NLLS fejlesztéséért és megvalósításáért felelős hálózatok, amelyeket az oktatási minisztériumok által aktívan támogatott három partnerszervezet képvisel. A társulás biztosítja az eredmények közvetlen és fenntartható feldolgozását az NLLS fejlesztéséhez és megvalósításához regionális, országos és nemzetek közti szinten: PARTNEREK: Ausztria: Osztrák Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium; Steirische Volkswirtschaftliche Gesellschaft; Magyarország: Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium; Tempus Közalapítvány; Szlovák Köztársaság: Szlovák Oktatási Minisztérium; Academia Istropolitana Bratislava A fő eredmények A projekt fő eredményeit jelen kiadvány összegzi • Az NLLS országos szintű fejlesztését, megvalósítását, és a vele kapcsolatos fenntartható munkát felölelő folyamatra vonatkozó ajánlások • Az egész életen át tartó tanulási stratégia folyamatának legnagyobb kihívásait jelentő kérdésekkel (pl. tanulói motiváció) kapcsolatos ajánlások, a siker feltételei és az akadályok • Európai szintű ajánlások az egész életen át tartó tanulási stratégia folyamataira vonatkozóan • SWOT-elemzés a nemzeti NLLS folyamatok helyzetéről és perspektíváiról a partnerországokban 10 • 11

Elkötelezettség a partnerországok közti további együttműködés mellett az egész életen át tartó tanulás terén A három partnerország – Ausztria, Magyarország és Szlovákia – körében erős az elkötelezettség a határokon átívelő együttműködés értékei mellett, amely különböző szemszögekből világít rá az LLL programokra, folyamatokra és irányelvekre.

A partnerországok megállapodtak abban, hogy a közös munka felismerései, eredményei és ajánlásai alapján tovább folytatják a „Nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiák határokon átívelő fejlesztése” (CCBI-NLLS) projektet. További információk és publikációk a projekt weboldalán találhatók: www.cbi-nlls.net

AJÁNLÁSOK AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK KIALAKÍTÁSA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KAPCSÁN A partnerországok közti interaktív folyamat biztosított alapot egy országos és európai szintű, valamint egy konkrét területre vonatkozó ajánlási lista kialakításához: Tanulói motiváció az egész életen át tartó tanulási stratégiák kialakításának, bevezetésének és fejlesztésének támogatására Európában. Az ajánlások a CBI-NLLSben részt nem vevő országoknak is szólnak, és további közös eszmecserék tárgyát képezik.

Nemzeti szintű ajánlások 1. Egy Nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia koncepciójának átfogó megközelítését segítő közös nyelv és minden részletre kiterjedő elképzelés kialakításához alapvető fontosságú az összes szereplő, érdekelt és döntéshozó közös egyetértése. Ez az egyetértés az egész életen át tartó tanulás különböző területeinek kapcsán előfeltétele egy nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia közös kialakításának, bevezetésének és fejlesztésének. 2. Valamennyi fontos szereplő, érdekelt, politika-alkotó stb. bevonása egy közös folyamatba – a folyamat irányításának egyértelmű megjelenése kormányszinten –, ám nyílt és átlátható folyamat létrehozása. 3. Egyensúly egy átfogó LLL folyamat közös, holisztikus megközelítése és az egész életen át tartó tanuláson belül egyértelműen meghatározott területek konkrét feladatai és funkciói között. 4. A horizontális LLL építőelemek szerepének megerősítése (pl. kompetenciára és tanulási eredményekre épülő oktatás egy moduláris és összekapcsolódó rendszerben, az informális és nem formális tanulás elismerése, egyéni tanulói pályák) az oktatás különböző szegmenseiben és valamennyi kapcsolódó területen, hogy az egész életen át tartó tanulás ne üres frázis legyen, hanem maga a lényege keljen életre. NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

5. Közös tájékozódás a nemzeti, politikai, történelmi kereteknek és körülményeknek megfelelően nemzeti szinten értelmezett, bevezetett és integrált európai célok és stratégiák kapcsán (ezek mindegyikét a tagállamok együtt dolgozzák ki). 6. Az egész életen át tartó tanulás különböző területeihez kapcsolódó személyek és intézmények összehozása egy közös stratégiai folyamatban – alapvető fontosságú az oktatás különböző szektorainak hatékony együttműködése, hálózatok kiépítése az oktatás, a foglalkoztatás, a karrierfejlesztés, a szociális ügyek, a gazdasági és üzleti élet, az egészségügyi szektor stb. között. 7. Professzionális eszközök alkalmazása az aktuális állapot ellenőrzéséhez, új perspektívák kereséséhez – pl. SWOT-módszerek (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) –, amelyek segítségével erősíthetők az erősségek, felszámolhatók a gyenge pontok, kihasználhatók offenzív lehetőségek és elkerülhetők a veszélyek, a SWOT periodikus (pl. kétévenkénti) megismétlésével és a fejlődés, a hatások és következmények értékelésével. 8. Konkrét példát állító, látható fejlődés és eredmények elérése az LLL stratégiák kiemelt területein, bizonyítva a stratégiai szemléletek és fejlesztések, valamint az oktatási, karrierfejlesztési stb. operatív területek konkrét fejlesztéseinek és tevékenységeinek hatékonyságát és kapcsolatát. 9. Egy sor intézkedés, mutató és kritérium kidolgozása a nemzeti LLL stratégiához, a stratégia megfelelő kvantitatív és kvalitatív területeinek elveire és céljaira vonatkozóan. 10. A nemzeti LLL stratégia alapelemeinek terjesztése az LLL valamennyi megfelelő területén, regionális, helyi és intézményi szinten egyaránt – kombinálva az LLL stratégiákon belüli tevékenységek előrehaladását és hatását értékelő, dokumentáló és publikáló rendszerrel. 11. Az összes megfelelő szektor és terület közti együttműködést és koordinációt elősegítő folyamatos és fenntartható mechanizmusok kialakításának, bevezetésének és fejlesztésének támogatása, regionális és helyi szinten egyaránt (pl. NUTS 3. szint). 12. Állandó országos szintű LLL munkacsoport létrehozása, amely információt gyűjt, mérlegeli a fejleményeket, visszajelzést ad a szereplők számára, összeveti az országos fejleményeket, valamint javaslatokat tesz az egész életen át tartó tanulás további folyamatai kapcsán. 12 • 13

Európai szintű ajánlások 1. Az egész életen át tartó tanulási stratégiák közös európai folyamata megköveteli az LLL stratégiák különböző elemeinek és terminológiáinak közös értelmezését és/vagy összevethetőségét, ami nem csupán különböző európai nyelvek kérdése, hanem különböző

országos rendszereké is, vagyis egy közös szemlélet kialakítását az egész életen át tartó tanulás egésze, illetve annak egyes aspektusai kapcsán. 2. Az egész életen át tartó tanulás nem csak a „tanulás és oktatás” szemlélete – az élet és a társadalom valamennyi területét érinti; különösen a karriert, a foglalkoztatást, a szociális és pénzügyeket, az egészségügyet stb. – szükségszerű, hogy a társadalom és a szakpolitika valamennyi érintett szektora részt vegyen az egész életen át tartó tanulási stratégia kialakításának európai szintű közös folyamatában is. 3. Az európai LLL folyamatnak része a tagországok különféle kulturális, történelmi, politikai stb. háttere is. Az egész életen át tartó tanulás közös európai értelmezése megkívánja a tagállamok különböző előfeltételeinek és körülményeinek európai szintű megértését. 4. A tagállamok eltérő kontextusait illetően: európai szinten szükséges a helyi és regionális hátterek mélyebb ismerete és szélesebb körű bevonása. 5. Az Európai Tanács döntései, határozatai, ajánlásai stb. hasznosak és szükségesek – ezek konkrét hatásai és eredményei attól függnek, hogy az európai tagállamok milyen mértékű tudatosságot, elfogadást és gyakorlatias szemléletet mutatnak ezek politikai és gyakorlati megvalósításában. 6. Általában véve az egész életen át tartó tanulási stratégiákat különböző területekre kell meghatározni az LLL stratégiákon belüli részszükségletek és speciális feladatok tekintetében, az európai tagállamok sajátos kihívásaival összhangban. 7. Az LLL stratégiákkal kapcsolatos tapasztalatok megosztása, az információcsere, a fejlemények, sikertörténetek és akadályok kommunikálása a tagállamok között európai szintű feladat – az LLL horizontális építőelemeinek (pl. kompetenciára és tanulási eredményekre épülő oktatás egy moduláris és összekapcsolódó rendszerben, az informális és nem formális tanulmányok elismerése, egyéni tanulmányi pályák) szerepét és láthatóságát meg kell erősíteni a meglévő platformokon, strukturált kereteken és folyamatokon belül – pl. a munkacsoportokban –, hogy az egész életen át tartó tanulás ne váljon üres frázissá, hanem a lényegére helyeződjön a hangsúly. 8. Az LLL stratégiákkal kapcsolatos tapasztalatok általános megosztásának lehetősége mellett különleges témákban alkalmat kell találni az egymástól való tanulásra is, különösen egyegy adott különleges területen jól teljesítő országok és olyan tagállamok között, amelyek javítani szeretnék teljesítményüket az egész életen át tartó tanulás különleges területein. 9. Jól látható kölcsönhatást kell kialakítani az LLL stratégiák között európai szinten, országos szinten és a regionális, helyi fejlesztésekben, hálózatokban és folyamatokban. 10. Az egyezményes európai LLL referencia-értékek mellett ki kell alakítani egy sor orientációs pontot (nem kötelező érvényű európai referencia-értéket!) az egész életen át tartó tanulás megfelelő területein alkalmazott beszámításhoz, dokumentációhoz és a fejlesztések és teljesítmények értékeléséhez, az egész életen át tartó tanulás általános és kiemelt területein egyaránt. NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

11. Az európai irányelvek számos területén szerzett tapasztalatok alapján létre kell hozni egy Európai egész életen át tartó tanulási irányelv-hálózatot, egy olyan platformot, amelynek feladata a tapasztalatok kicserélése, a tudás és a háttérinformációk megosztása, új közös szemléletek kialakítása, hasonló és különböző körülmények összevetése, következtetések és következmények levonása, közös referencia-eszközök kidolgozása az LLL stratégiákhoz, országos SWOT-elemzések megvitatása közös európai szemszögből stb. 12. Az egész életen át tartó tanulás olyan megfelelő keretet jelent fejlesztési diskurzushoz, amely lehetővé teszi különböző szektorok, területek és fejlettségi szintek egyesítését, hogy ezekből a szektorokból és szintekből a legtöbbet hozza ki.

Ajánlások egy konkrét terület kapcsán: tanulói motiváció 1. A kevésbé motivált emberek, pl. alacsonyabban iskolázott felnőttek tanulási folyamatba való újracsatlakozásának ösztönzéséhez azonosítani kell az adott célcsoportok konkrét jellemzőit, igényeit, érdeklődési területeit és sajátos vonásait. 2. Ennek megfelelőn a programot regionális és helyi szinten kell megvalósítani: a felelősségi köröknek és magának a megvalósításnak közel kell lennie a fejlesztett területhez, a célcsoportokhoz és a problémáikhoz. 3. Fontos a „személyes megközelítés”, amikor az embereket tanulásra ösztönözzük. Le kell vetkőzni a tanulással (vagy az élettel) szembeni olyan negatív berögződéseket, mint az „iskola utálata”, és ez az emberi kontaktus vagy tényezők kihagyásával nem működhet. 4. Hasznosabb a tanulásban való részvételt előfeltételként megszabni hátrányos helyzetben lévők (pl. munkanélküliek) anyagi támogatáshoz vagy munkához való juttatásánál, mint egyetlen automatikusan kiutalt összeggel támogatni őket, ahogy az a tagállamokban gyakran történik. 5. Az LLL szemlélet valóban új aspektusa az, hogy az egyén (a polgár) áll a középpontjában, nem csak az intézményi támogatás. Ezért kell a hatékony tanulással kapcsolatos gondolkodásnál figyelembe venni az egyéni motiváció fő elemeit. 6. Egyre fontosabb, hogy az iskolai tanítás és tanulás érdekes és stimuláló maradjon (illetve játékos és felfedező elemekkel érdekesebbé és motiválóbbá tegyük). Ez egyszerre jelenti a tanulás filozófiáját és a módszertani fejlődést. 7. A felnőtt tanulóprogramoknak szakítaniuk kell az iskolai típusú tanítási módszerekkel. 8. Fontos, hogy az oktatást támogató vagy segítő szolgáltatásokat a lehető legszemélyesebbé tegyük, és informális elemeket is alkalmazzunk (azokat tudatosan beépítve a támogatási rendszerbe). 9. A tanulók különbözők, a legkülönfélébb kulturális háttérrel – fontos, hogy egy pillanatra se feledkezzünk meg a motivációs elemek sokféleségéről, és motivációs erőfeszítéseinket a célcsoport sajátosságaihoz igazítsuk.

14 • 15

10. A felnőttoktatásban a tanulói motiváció nem egyszerűen módszertani vagy pedagógiai kérdés. Az oktatás nem képes megoldani a munkaerőpiac problémáit, így a képzési lehetőségek csak akkor lehetnek igazán motiválók, ha a megszerzett képesítés használható. A felnőttkori tanuláshoz kötődő programoknak mindig összetett programoknak kell lenniük (amelyek a tanulási tevékenységnek és eredményeinek valamennyi szociális, kulturális és személyes aspektusával foglalkoznak). 11. A képzési kínálatnak sokkal inkább a képzésben részt vevők igényeit, semmint a képzést nyújtók érdeklődési köreit kell tükröznie. 12. A tanulói motivációt professzionális, könnyen hozzáférhető útmutató rendszereknek és szolgáltatásoknak kell támogatniuk, az oktatási és képzési kínálatok egyszerű hozzáférhetőségével, és az egész életen át tartó tanulás iránti általános és egyéni tudatossággal és elismeréssel.

A NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK Az NLLS filozófiájának, fejlesztési elvének és kritériumainak, valamint végrehajtásának közös megértése céljából jelen fejezet áttekintést ad az egyes partnerországok nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiáiról, a közös európai programok, folyamatok és eljárások, az alapvető nemzeti paraméterek, valamint a társadalom, a gazdaság, az egyes régiók és különleges célcsoportok igényeinek tekintetében. Rámutatunk az egész életen át tartó tanulás definíciójára mint a stratégia alapjára, valamint a stratégia megalkotási folyamatának történetére, a fő stratégiai vonalakra, az irányelvekre, valamint ezek beavatkozási területeire.

Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Ausztriában Az egész életen át tartó tanulás definíciója Az egész életen át tartó tanulás osztrák stratégiája olyan holisztikus elgondoláson alapul, amely az összes életszakaszban a tanulás valamennyi területét figyelembe veszi. Ez az elképzelés azt a célt követi, hogy a stratégiai koncepciók kialakítása a tanulók szempontjaiból fakadjon, nem pedig intézményi célokból vagy törvényi és adminisztratív igényekből és követelményekből. Az osztrák LLL stratégia e holisztikus szemlélete alapján az egész életen át tartó tanulás felöleli a korai gyermekkori tanulmányokat csakúgy, mint a teljes iskolaszektort, az általáNEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

nos és tudományos képzést, valamint a szakképzést, a felsőoktatást, az általános felnőttoktatást és a vállalati továbbképzéseket. A formális oktatási és a képzési pályák – pl. iskolai, egyetemi stb. oktatás – ugyanúgy fontos pillérei az egész életen át tartó tanulásnak, mint a nem formális oktatási és képzési pályák – mint például a műszaki vagy kereskedelmi továbbképző kurzusok – vagy az informális tanulási folyamatok, mint pl. a kompetenciák és készségek gyakorlati munka során történő megszerzése. Az osztrák LLL stratégia kialakításának és megvalósításának folyamata szoros kapcsolatban áll az Európai Unió kapcsolódó kezdeményezéseivel. A legfontosabb alapelemek az OECD és az UNESCO legfontosabb prioritásaihoz is kötődnek. A nemzetközi prioritások tekintetében Ausztria az LLL stratégia kialakításán és végrehajtásán belül az oktatási, gazdasági és szociális irányelvek egyfajta egyesített szemléletét követi. Ennek része a hátrányok elleni küzdelem, az alapképesítések javítása, az informálisan vagy nem formálisan megszerzett készségek és kompetenciák elfogadása, valamint új tanítási és tanulási módszerek fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás, a foglalkoztathatóság és a társadalmi befogadás közti kölcsönös összefüggés a konkrét intézkedések és tevékenységek szintjén is nagy fontossággal bír. A nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia története A nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia kialakításának folyamata legkésőbb 2000-ben kezdődött, az egész életen át tartó tanulásról szóló memorandum körüli folyamattal. A hat kulcsfontosságú üzenetről és az oktatási rendszer egyes területeinek stratégiai fejlesztéseiről szóló intenzív eszmecserék alapján 2006-ban átfogó konzultációs folyamatra került sor Ausztriában; ennek során létrejött egy koordinált szakértői anyag, amelynek témája Irányelvek Ausztria számára egy koherens LLL stratégiához 2010-ig. E dolgozat öt stratégiai irányelvre építkezik, amelyek útmutató alapelvként szolgálnak valamennyi oktatási és képzési rendszer és szint számára, és koordinált keretet alkotnak további procedurális fejlesztésekhez és konkrét definíciókhoz a különböző szinteken. A feirai EiT döntéseit követően – az európai tagállamok koherens egész életen át tartó tanulási stratégiáinak kialakítása kapcsán – Ausztriában létrejött egy szakértői csoport, amelynek feladata az osztrák LLL stratégia fő pontjainak kidolgozása volt. A szakértői csoport javaslatait több mint tíz „kerekasztal” rendezvény során vitatták meg az érintett szövetségi tárcák képviselői, a szociális partnerek, a „Länder”, valamint az egyetemek és alkalmazott tudományok egyetemeinek képviselői. A szakértők javaslatai több mint negyven írásbeli észrevétellel egészültek ki. A Leitlinien einer kohärenten LLL-Strategie für Österreich bis 2010 (Irányelvek Ausztria számára egy koherens LLL stratégiához 2010-ig) végleges változatának bemutatására 2007 januárjában került sor.

16 • 17

2007 őszén az LLL számos aspektusa került megvitatásra további hat rendezvényen, ahol a fő téma az LLL a felsőoktatásban és az LLL a felnőttoktatásban volt. 2007 végén Bécsben egy találkozó került megrendezésre, amelyre több mint 200 szakember érkezett az oktatás valamennyi területéről, köztük tudósok és kutatók, a „Länder”, az érintett szövetségi minisztériumok és a társadalmi partnerek képviselői. Az eszmecserék alapján született meg, majd került kiadásra egy szélesebb körű konzultációs folyamat hivatalos anyagaként az a hivatalos konzultációs dolgozat, amelynek címe Tudás – esélyek – kompetenciák / Stratégia az egész életen át tartó tanulás megvalósítására Ausztriában. E dolgozat tartalmazza az LLL alapvető definícióját, egy stratégia megvalósításának perspektíváit, az együttműködés és koordináció javításának fő szempontjait, valamint a kormányprogramhoz és az európai célokhoz és programokhoz fűződő kapcsolatokat. A dolgozat tartalmazza továbbá a következőket: • A már folyamatban lévő tevékenységeket és intézkedéseket az öt stratégiai fő vonal kapcsán. • Közép- és hosszú távú célokat és fejlesztési perspektívákat (középtáv: 2-5 év, hosszú táv: 5-10 év). • Intézkedések és mutatók szabályozáshoz és értékeléshez • További lépések konkrét tevékenységekhez számos nyitott tevékenységi területen. Minden egyes fejezet kibővült egy sor kérdéssel a konzultációs folyamat számára, amelyekre valamennyi érintett érdekelt, intézmény és személy válaszait, hozzáfűzéseit és észrevételeit várták. A felelős minisztérium az összes írásbeli hozzáfűzést és észrevételt (összesen 63-at) egy nyílt, átlátható folyamat során közzétette weboldalán. A konzultációs folyamat határidejének lejárta után egy kis külsős szakértői csoport szintézist és újabb javaslatokat dolgozott ki a további folyamathoz. Közben sor került néhány stratégiai folyamat támogatására, pl. nemzeti képesítési keretrendszer kialakítása, szakértői csoport létrehozása az iskolai és tanárképzési reformokhoz, az iskolai oktatás színvonalának fejlesztése, új finanszírozási filozófia a felnőttoktatás területén, valamint stratégia a Pályaorientáció fő stratégiai vonalához, amelyről a Bizottságot a 2007-es osztrák nemzeti jelentés az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtásáról című jelentés tájékoztatta. A „CBI-NLLS” projekt erős ösztönzést jelentett e korábbi fejlemények kihasználására, hogy a közös stratégiai folyamat új lendületet kapjon, különösen a SWOT-elemzések és az azokat követő ajánlások révén. NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

A stratégia Az osztrák LLL stratégia alapvető céljai a következők: • olyan oktatási és képzési keret kialakítása, amely kortól és korábbi tanulmányi pályától függetlenül mindenkinek segít különféle tanulmányi folyamatok elkezdésében és teljesítésében, valamint képesítésének és kompetenciáinak kiszélesítésében és elmélyítésében. • olyan ösztönzési struktúrák, valamint gazdasági és társadalmi légkör kialakítása, amelyek erősítik a köztudatban az egész életen át tartó tanulást mint a társadalom és az egyén életének alapvető értékét, továbbá motiváció biztosítása alacsony iskolázottságú személyek és az oktatáshoz és tanuláshoz nehezen hozzáférő korcsoportok számára. • a képesítések és kompetenciák akkreditációs lehetőségeinek javítása, hogy a nem formális és informális módon megszerzett tudás, készségek és kompetenciák formális képesítéssé válhassanak, hozzájárulásként a tanulási folyamatok korszerű eredményorientációjához. Az 5 fő stratégiai vonal Az LLL stratégia ezen alapvető céljai alapján a stratégia öt fő stratégiai vonalat tartalmaz, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és a jövőben megalapozzák az intézmények és az oktatási és képesítési struktúrák standard kritériumait. 1. Orientáció minden életszakaszban (kortól független és életkorhoz illeszkedő tanulmányi folyamatok biztosítása) 2. Tanulók centralizációja (tanulói helyszínek összekapcsolása, új tanulási szerkezetek és új tanítási és tanulási módszerek kialakítása, a tanulás rugalmasabbá tétele, a tanárok és oktatók szerepének fejlesztése) 3. Pályaorientáció (tanulók széles körű támogatása, a pályaorientáció és tanácsadás javítása és fejlesztése, gyakorló szakemberek hivatásossá képzése) 4. Kompetencia orientáció (képesítések átláthatósága és összehasonlíthatósága, kompetencia-portfólió eszközeinek kialakítása, informális tudás és kompetenciák akkreditációja és elismerése) 5. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel támogatása (a tanulói motiváció és a tanulás örömének erősítése, ösztönzők és támogatási intézkedések, alapvető oktatási és képesítési ajánlatok). 18 • 19

Irányelvek és területek A konzultációs dolgozat az összes fő stratégiai vonalat részletesen kifejti, a célok és célkitűzések megfogalmazásával, valamint az egyes tevékenységi területekhez és az osztrák szövetségi kormány kormányprogramjának céljaihoz való kapcsolódással együtt. Leírásra kerülnek a már folyamatban lévő tevékenységek, a több minisztériumot tömörítő LLL stra-

tégiai munkacsoportban képviseltetett valamennyi szövetségi minisztérium szemszögéből meghatározásra kerülnek a tervbe vett közép- és hosszú távú célkitűzések, és megjelennek további lehetséges mutatók a célok teljesítésének értékeléséhez. A konzultációs anyagban külön fejezetek foglalkoznak az egész életen át tartó tanulási folyamat szereplőivel és érintettjeivel, a tanulás helyszíneivel, az egész életen át tartó tanulás finanszírozásának és támogatásának eszközeivel és mechanizmusaival, valamint az egész életen át tartó tanulás stratégiai folyamatához kötődő európai és nemzetek közti viszonyokkal és kapcsolatokkal. Különösen részletesen tárgyalja a dolgozat a nemzeti képesítési keretrendszer kialakításának folyamatát, az ECVET rendszerét, a már kialakításra és eldöntésre került pályaorientációs stratégiát, az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciáit és az ICD 2010 kezdeményezését. Végezetül pedig a dolgozat meghatározza a kormányok számára az alapelveket és fő állomásokat – különösen az LLL mint fő szemlélet a követelmény – egy „tudományosan megalapozott politika” fejlesztésének útján. Egy melléklet részletesen foglalkozik a jelenleg folyamatban lévő tevékenységekkel és intézkedésekkel. Beavatkozási területek A konzultációs folyamat határidejének lejártát követően egy kislétszámú szakértői csoport – köztük nemzetközi szakértők – a hozzáfűzések és észrevételek összegzésével és szintézisével javaslatokat alakított ki a fő stratégiai vonalak és e vonalakon belüli különleges szempontok mutatóihoz és referencia-értékeihez. A szintézis egyik fő felismerése az, hogy az öt fő stratégiai vonal elfogadása nagy fontossággal bír, és jól kiegyensúlyozott. Az összegzés és a szintézis fő eredménye egy javaslat körülbelül hatvan mutató és referencia-érték kapcsán, valamint a nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia elkövetkező megvalósítási szakaszainak prioritásairól. A referencia-értékek egyrészt az öt fő stratégiai vonal területét érintik, másrészt az iskola előtti nevelés területeit, az iskola- és az elsődleges képzési rendszert, a bizonyítványok és képesítések megszerzését, az alternatív átmeneti rendszereket, a támogatási és finanszírozási mechanizmusokat, a felnőttek alapvető és kulcskompetenciáit, a tanárképzés tudományosan megalapozott reformját, az új tanulási szerkezeteket, a felnőttoktatást, a pályaválasztási tanácsadást, az eredmény-orientációt, az oktatási standardokat, a nem formális és informális oktatást stb. Mindezen eredmények, dokumentumok és egyéb anyagok szolgáltak forrásul a CBINLLS projekten belüli SWOT-elemzésekhez, amelyek célja új kezdeményezések és újabb lendület biztosítása az egész életen át tartó tanulási stratégia folyamatának megvalósításához és fejlesztéséhez Ausztriában. NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Magyarországon Az egész életen át tartó tanulás definíciója Az egész életen át tartó tanulás magyar nemzeti stratégiája az Európai Bizottság kommunikációjában megadott európai uniós definíciót alkalmazza. Az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiája – összhangban az LLL európai koncepciójával – a tudás és a tanulás tágan értelmezett fogalmát – az egyéni kompetenciafejlesztést – állítja a középpontjába. Az egész életen át tartó tanulás az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magában foglal minden formális, nem formális és informális tanulást. Az egész életen át tartó tanulás fogalmába minden olyan tanulási tevékenység beleértendő, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik – személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból. Az egyéni célú kompetencia-fejlesztés mellett az LLL stratégiának elengedhetetlen szerepe van egy LLL szempontjából koherensebb és átláthatóbb oktatási rendszer újraépítésében; ennek része például az intézményi rendszer, a programstruktúra és a képesítési struktúra újragondolása, valamint olyan minőségérzékeny és költséghatékonyabb fejlesztési irányelvek, amelyek figyelembe veszik a munkaerő-piaci és társadalmi célokat. A magyar egész életen át tartó tanulás paradigmájának fő elemei többek között a következők: • Az egész életen át tartó tanulás foglalkoztatási szempontból felöleli az egyén teljes életciklusát „a bölcsőtől a sírig”, a korai szocializációtól és az iskola előtti neveléstől a nyugdíjas korig. • Tanulás mindenki számára – kiemelt figyelmet kapnak a tanulási rendellenességek ellen küzdő célzott programok, azok az alternatív tanulási és tanítási stratégiák, amelyek újabb esélyt kínálnak lemorzsolódott tanulók számára, valamint a tanulási szituációk és a környezet közti kapcsolatot és kölcsönhatást erősítő intézkedések. • Különféle tanulási célok – a tanulás nemcsak a megfelelő munkahely megtalálását és megtartását segítő eszköz, hanem önmagában és önmagáért pozitív tevékenység: az egyén életminőségének számos más dimenzióját is áthatja. • Hangsúly a kompetencia-fejlesztésen – az általános, hivatásbeli és szociális kompetenciák lehetővé teszik, hogy az emberek és a közösségek megtartsák integritásukat egy állandóan változó környezetben. • Az iskolák az iskolán kívül megszerzett tudásra is építhetnek – a formális, nem formális és informális tanulásra. • Egy új tanulási kultúra kialakítása – a hozzáállás és a szemlélet új tanítási/tanulási módszerek és eszközök által történő átalakításával fokozható a tanulás iránti motiváció, és a tanulás élvezetes, hasznos és sikeres tevékenységgé válhat.

20 • 21

•

A tanulás, az oktatás és a képzés különböző formáinak és szintjeinek integrációja egyetlen rendszerben.

A nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia története A magyar egész életen át tartó tanulási stratégia nem tartozik a klasszikus példák közé. Részben koncepció, részben stratégia. Röviden, a magyar LLL stratégia sokkal inkább egy fejlesztési politika konceptuális kerete, mint olyan stratégiai tervdokumentum, amely egy sor operatív beavatkozás alapjait fekteti le. Az egész életen át tartó tanulás magyarországi paradigmája azon az előfeltételen alapszik, hogy egy versenyképes, tudásalapú társadalomban és gazdaságban egyre erősödő igény van arra, hogy a tanulást és a tudás terjesztését segítő intézményi rendszerek az egyéni és közösségi elvárásokhoz igazodjanak. Az egész életen át tartó tanulás rendszerének kialakítása és felépítése csak akkor lehet sikeres, ha szerves részét képezi a magyar társadalom és gazdaság átfogó fejlesztési programjának. A stratégia célja az, hogy körvonalazza a szakpolitikai irányelveket és az elvégzendő gyakorlati munkát. Természetéből adódóan a stratégia megvalósítása kormány- és minisztériumi intézkedések és az Európai Strukturális Alapok és a nemzeti költségvetés által finanszírozott programok útján történik. A stratégiából fakadó feladatok elvégzésének koordinálására 2005 novemberében létrejött egy tárcaközi bizottság (a kormányrendelet 2-3. paragrafusa). Eljárási rendjének megfelelően a Bizottság tanácsadó, értékelő, jelentéstevő/véleményező, javaslattevő és koordináló testületként funkcionál, amely hosszú távú működésre jött létre. A kormányrendeletnek megfelelően a tárcaközi bizottság feladata a stratégiából fakadó tennivalók végrehajtása során az, hogy biztosítsa a koordinációt, és folyamatosan nyomon kövesse és értékelje a végrehajtási folyamatot, miközben gondoskodik róla, hogy a minisztériumok megtartsák feladataikat. A Bizottság elnöke az Oktatási és Kulturális Minisztérium Európai Uniós Kapcsolatok Főosztályának vezetője, tagjai pedig az LLL stratégia megvalósításában érintett tárcák képviselői. A tárcaközi Bizottság működését az eljárási rend szabályozza. Eddigi ülésein a Bizottság a kormányrendelet bizonyos paragrafusaiban meghatározott feladatok végrehajtásának menetét vizsgálta meg, és a rendelet 3. paragrafusának megfelelően igyekezett az egész életen át tartó tanulás stratégiájának végrehajtását operatívan összekötni a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2007–2013 (NSRK 2007–2013) megtervezésével és felvázolásával. A stratégia megvalósításához szükséges jogi keret biztosítására (a kormányrendelet 5. paragrafusa) 2005 novemberében egy munkacsoport alakult az érintett minisztériumok különböző osztályainak jogi szakembereiből. A stratégiából fakadó feladatok finanszírozásához szükséges költségvetés kialakításához (a kormányrendelet 6. paragrafusa) 2006 márciusában egy külső szakértő vezetésével háttértanulmány készült a hazai oktatási NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

rendszer finanszírozási mechanizmusairól. Hasonlóképpen, az IKT és a tanárképzés (a kormányrendelet 13. paragrafusa) kapcsán is létrejöttek munkacsoportok. A munkacsoportok javaslatokat fogalmaztak meg, amelyekben jelezték, hogy véleményük szerint a források korlátozott mértéke miatt a cselekvési terv csak a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2007–2013-ba (NSRK 2007–2013) történő integráció útján valósítható meg. Irányelvek és beavatkozási területek Az életminőség általános javítására irányuló program stratégiai célkitűzéseiből fakadóan a magyar nemzeti LLL stratégia általános céljai a következők: • A versenyképesség javítása; • A társadalmi, gazdasági és regionális kohézió erősítése; • Fenntartható fejlődés. A magyar LLL stratégia fő stratégiai vonalai A magyar LLL stratégia fő stratégiai vonalai a következők: • hátrányos helyzetű csoportok célzott támogatása a munkaerőpiacon; • az oktatási és képzési rendszernek a gazdaság igényeihez való igazítása; • az oktatás és képzés tartalmi és módszertani fejlesztése; • az oktatás és képzés minőségének javítása; • a jogi környezet fejlesztése; • az intézményi rendszer fejlesztése; • a finanszírozási rendszer fejlesztése. A stratégia egy komplex fejlesztési program, amelynek célja, hogy meghatározza a politikai fellépések teendőit, és útmutatást adjon a fejlesztéshez. Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megfogalmazásával a kormány igyekszik az európai uniós tervekkel összhangban meghatározni a humán erőforrások fejlesztésének hosszú távú pályáit, különösen a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan, a következők szerint: • az Európai Közösséghez és a fejlett országokhoz való felzárkózás; • a gazdaság versenyképességének folyamatos javítása, a készségek, kompetenciák és képesítések megszerzésének megkönnyítésével a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése; • az oktatás és képzés feltételeinek változatos fejlesztése a munkaerő-ellátásban és minőségben tapasztalható, a gazdasági fejlődés egyenlőtlenségéből fakadó regionális különbségek felszámolására; • a leghátrányosabb helyzetű rétegek és csoportok intenzív munkaerő-piaci és társadalmi integrációja a foglalkoztatásukhoz szükséges készségek és képesítések megszerzésének elősegítésével;

22 • 23

•

haladóbb intézményi, tárgyi és módszertani fejlesztés az oktatásban és képzésben, valamint a finanszírozási rendszer hatékonyságának fokozásával valamennyi állampolgár tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférésének elősegítése.

A stratégia olyan multiszektorális dokumentum, amely a beavatkozásokat öt prioritás mentén strukturálja. E prioritások egyéni igényekre reagálnak a teljes életcikluson során: 1. Esélyegyenlőség A társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségek felszámolásához fontos az oktatási és képzési rendszer szerepének megerősítése a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben és az egyéni életlehetőségek javításában. Bármely hátrányos helyzetű csoport számára – függetlenül attól, hogy szociális vagy egyéb hátrányról van-e szó – határozott oktatási támogatást kell biztosítani. A tanulási lehetőségek kibővítésével jelentősen csökkenteni kell az oktatás minőségében és hozzáférhetőségében mutatkozó földrajzi egyenlőtlenségeket. 2. Az oktatás, a képzési rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése Az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése, hogy a rendszer gyorsabban és rugalmasabban reagálhasson a munkaerő-piaci változásokra. Biztosítani kell az oktatási, képzési és foglalkoztatási irányelvek alapvető folyamatait felügyelő rendszereket, valamint a nem formális tanulás során megszerzett tudások és készségek elismerését és validációját, a teljes intézményi keret létrehozását, és a formális, nem formális oktatási és képzési rendszerek és a foglalkoztatási szolgáltatások közti együttműködést. 3. Új szabályozási módszerek alkalmazása Szükségszerű a tanulás különböző formái közötti hagyományos határok felszámolása, és a kormánynak megoldásokat kell találnia arra, hogy a tanulást vonzóbbá tegye. Ami az LLL kiépítésének folyamatát illeti, szükség van az érintett politikai döntéshozók és a főbb társadalmi és gazdasági szereplők közti partnerség magasabb szintű intézményesítésére. Erőfeszítéseket kell tenni egy újfajta gondolkodásmód létrehozására a közpolitika irányításával kapcsolatban. A stratégiai tervezésbe be kell vonni a civil szférát is, és befolyásosabb szerepet biztosítani számára. A rendszer túlszabályozása helyett lágy adminisztratív eszközök intenzívebb alkalmazására van szükség. 4. Az oktatási és képzési rendszer hatékonyságának növelése és a kapcsolódó köz- és magánbefektetések fokozása A humán erőforrások minőségének javítása az oktatásra és képzésre fordított összes társadalmi költség növelése nélkül elképzelhetetlen. El kell érni, hogy a vállalkozások és magánszemélyek nagyobb összegeket szánjanak a tudás és a kompetenciák megszerzésére és NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

folyamatos megújítására. Másrészt, az oktatási és képzési rendszerek működésének gazdaságossága alapos javításokat igényel a jobb hatékonyság és fenntarthatóság eléréséhez. 5. Az oktatás és képzés minőségének javítása Ehhez olyan hatékony, a technológiai vívmányok széles körű alkalmazására támaszkodó rendszerorientált intézkedésekre van szükség az oktatási és képzési rendszerek valamennyi formájánál és szintjénél, amelyek egyrészről lényegesen javítják a rendszer fizikai infrastruktúráját, másrészt a hangsúlyt a készségek és kompetenciák újszerű fejlesztésére helyezik, amellett, hogy minőség-biztosítás révén lehetővé teszik a rendszer teljesítményének folyamatos mérését és értékelését. Az operatív célok a fő beavatkozási területeken csoportosulnak: Az alapvető készségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban • Az iskolai felkészítés színvonalának javítása személyiség-fejlesztés alapján; • Hangsúly a kulcskompetenciákon; • A középfokú oktatás kompetencia-fejlesztést célzó átalakítása; kompetencia-alapú érettségi vizsga. Az adaptáció kulcsa: szerteágazó és bőséges kínálat a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttkori tanulásban • A képzés intézményi hálózatának korszerűsítése és áramvonalasítása; • Felsőoktatásra alapuló regionális tudásközpontok létesítése; • A bolognai folyamat sikeres végrehajtása a felsőoktatási intézményekben; • Az iskolaalapú/formális felnőttoktatás fejlesztése a felsőoktatási intézményekben. Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek • Az információs és kommunikációs technológiák használatának alapkövetelménnyé tétele; • A munkahelyi tanulás jövője; • Társadalmi partnerek bevonásával tanulmányi és fejlesztési társulások létrehozása a teljes továbbképzési rendszer hatékonyságának további javításához és fokozásához; • Országos díj és pénzügyi ösztönzők bevezetése olyan munkáltatók számára, akik nyugat-európai modellek alapján támogatják a munkahelyi képzést; • Az informális és alternatív tanulási formák távlatai; • A távoktatás fejlesztése. Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés • Pályaorientáció a közoktatásban; • Regionális és mikroregionális alapon megvalósított, országos hálózatként működő információs és tanácsadási rendszer létrehozása;

24 • 25

•

Az iskolát elvégzők munkaerő-piaci sikerének mérése, és az eredmények visszacsatolása a képző intézményekhez. Az informális és nem formális tanulás elismerése • Az informális és nem formális tanulás elismerésének elősegítéséhez új szolgáltatói modell létrehozása és a foglalkozási szerkezet átalakítása; • Személyes oktatási azonosító és csatlakozás az Europass rendszerhez; • Egyetlen validációs rendszer kiépítése. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok támogatása a munkaerőpiacon A lemorzsolódás megelőzése • Fejlesztési program szakiskolák számára; • Az integrált oktatási rendszer terjesztése; • Az oktatás és képzés regionális különbségeinek kiegyenlítése; • Az egész életen át tartó tanulásba történő integráció esélyei; • A társadalmi segítségnyújtás átgondolása, és olyan környezet létrehozása, amely támogatja a tanulás és a munka kombinációját; • Részmunkaidős gyakorlatok terjesztése; • Független képzési program kialakítása szülési szabadságon lévő nők számára; • A dolgozó korú lakosság képzettségi szintjének javítása; • A felnőttoktatás támogatási rendszerének átgondolása. Új tanítási/tanulási kultúra létrehozása Új tanári szerepek • A tanárok önértékelési képességének erősítése; • A tanuló szervezet modelljének javítása; • Tanárok és oktatók képzése és szakmai továbbképzése; • Nemzetközi mobilitás a tanárképzésben és tanári továbbképzésben; • Olyan országos mérési-értékelési rendszer kiépítése a közoktatásban, amely a mindenki számára kötelező tudáselemekre és kulcskompetenciákra összpontosít; • A minőség-biztosítás kultúrájának terjesztése; • Új hangsúlyok a vizsgák tartalmában. Intézkedések és tevékenységek A beavatkozási területek és az operatív célok olyan irányvonalakat jelölnek ki, amelyek útmutatást/orientációt biztosítanak a kimondottan e célok megvalósítására tervezett politika-fejlesztési intézkedések és/vagy programok számára. Ám ezek az intézkedések nem esnek a stratégia körébe; ez utóbbi nem nyújt intézkedéseket vagy nevez meg tevékenységeket a megvalósításhoz. A magyar LLL stratégia megvalósítása kormány- és minisztériumi intézkedések mellett az Európai Strukturális Alapok és a nemzeti költségvetés által finanszírozott programok NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

útján történik. A megvalósításhoz kötődő intézkedéseket a következők tartalmazzák: • A kormány munkaterve, • A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2007–2013 Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP), • Jogszabályok, • Az érintett minisztériumok cselekvési tervei.

Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Szlovákiában Az egész életen át tartó tanulás definíciója Az egész életen át tartó tanulás definíciója, amelyet a szlovák egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia fektet le, az Európai Bizottság Európai Tanácshoz szóló legutóbbi kommunikációjára hivatkozik a lisszaboni stratégia megvalósítása kapcsán, amelyben az egész életen át tartó tanulás az összes oktatási rendszert lefedő fogalomként kerül meghatározásra – ennek része a formális, nem formális és informális oktatás, valamint az oktatás valamennyi szintje, az iskola előtt neveléstől az általános és középiskolán át a felsőoktatásig és továbbképzésig. A Szlovák Köztársaságban az egész életen át tartó tanulás definícióját hivatalosan is beillesztették az egész életen át tartó tanulásról szóló törvényjavaslatba, amely jelenleg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa jóváhagyására vár. E definíció az Egész életen át tartó tanulás és pályaorientációban lefektetett meghatározásra hivatkozik. A nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia története Szlovákiában a nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia felvázolása és kidolgozása 2004-ben kezdődött. Erre az Európai Szociális Alap első programidőszakában került sor egy nagyobb projekt részeként, amelynek elnevezése Nyitott, egész életen át tartó tanulási rendszer létrehozása, kialakítása és megvalósítása a Szlovák Köztársaságban a munkaerőpiaci igényekhez igazodva volt. E projekt a következő területekkel foglalkozott: 1. Megfelelő koncepció kialakítása és bevezetése az oktatási igények felügyeletéhez, kutatásához és tervezéséhez; 2. Minőség-ellenőrzési és minősítési rendszer létrehozása és bevezetése; 3. A horizontális és vertikális integráció megvalósítása és bevezetése; 4. A továbbképzés finanszírozási rendszerének létrehozása. E pontok eredményeit az egész életen át tartó tanulásról szóló javaslat összegezte és valósította meg. A projekt eredményei alapján az egész életen át tartó tanulási stratégiáról szóló javaslat kezdeményezői úgy döntöttek, hogy nem csak az egész életen át tartó tanu-

26 • 27

lással foglalkoznak, hanem annak egy másik igen fontos és elengedhetetlen részével is, az egész életen át tartó pályaorientációval. Az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégiáról szóló javaslatot a megfelelő területek – vagyis a központi állami közigazgatási szervek, az önkormányzattal rendelkező régiók, a munkáltatók, az oktatási intézmények és a munkavállalók – küldöttei valamennyien elfogadták. Az Egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia fő célkitűzése az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs rendszer létrehozása. A rendszer ingyenes hozzáférést biztosítana, erőssége pedig a rugalmassága lenne, amely igen fontos minden magánszemély számára ahhoz, hogy magas szintű oktatás és pályaorientáció révén új képesítéshez jusson. Ezáltal a felnőtt korúak részvétele az egész életen át tartó tanulásban erősödni fog. Az Egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégiát a kormány 2007. április 28-án az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció szlovákiai kialakításában alapvető szerepet játszó dokumentumként jóváhagyta és elfogadta. A már említett nemzeti projekt (Nyitott, egész életen át tartó tanulási rendszer létrehozása, kialakítása és megvalósítása a Szlovák Köztársaságban a munkaerő-piaci igényekhez igazodva), valamint az Egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia szolgáltak alapul az egész életen át tartó tanulásról szóló törvény kidolgozásához, amely kialakította az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció prioritásait. Ezek a következők: 1. Az oktatási igények felügyelete és prognózisa; 2. Az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció minőségkezelési rendszere; 3. A nem formális és informális tanulás eredményeinek elismerése; 4. Az egész életen át tartó tanulásba és pályaorientációba történő hatékony befektetés; 5. Az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciáinak kidolgozása; A megvalósítás ütemezése Az egész életen át tartó tanulásról szóló törvényjavaslat jóváhagyása most van folyamatban. A javaslat főként a formális és nem formális oktatás integrációjára és kölcsönhatására összpontosít. Szintén jelenleg zajlik az Egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia megvalósításával foglalkozó országos projekt elkészítése. A projekt az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció megfelelő területeinek együttműködésével készül. Az országos projekt fő tevékenységei a következők lesznek: 1. Nemzeti képesítési rendszer; 2. Továbbképzési rendszer az egész életen át tartó tanulás kontextusán belül; 3. Az egész életen át tartó pályaorientációhoz kötődő felnőtt pályaorientációs rendszer; 4. Az oktatási igények felügyelete és prognózisa; 5. Továbbtanulási és pályaorientációs információs rendszer. NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

Irányelvek és beavatkozási területek Szlovákiában tehát e két ágazat vált az egész életen át tartó tanulás fejlesztésének alapjává. Az egész életen át tartó pályaorientációt szintén az egész életen át tartó tanulási folyamat egyik legfontosabb szempontjaként definiálták, és ennek megfelelően jelentős hangsúlyt kap. A Szlovák Köztársaság tisztában van azzal, hogy az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció stratégiai elemei a tudásalapú társadalomnak. Az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció, valamint a szakképzés és szakmai továbbképzés rendszerének létrehozása közben nagy hangsúlyt kap a munkáltatók bevonása az oktatásba – különösen a jövőbeli képesítési igények azonosításánál –, az ágazati stratégiák elkészítése, valamint a munkáltatók globális részvétele az oktatási folyamatban. Igen fontos a nem formális oktatás tanulmányi programjainak akkreditációja is. A tanulmányi programoknak egyszerre kell megfelelniük az egyén és a munkáltatók igényeinek, valamint az oktatási folyamat minőségéhez kapcsolódó követelményeknek (személyes biztonság, anyagi-technikai feltételek, térbeli feltételek). Nagy hangsúlyt kap a gyakorlati készségek elsajátítása is. A tanulmányi igények megfigyelő és előrejelző rendszerének létrehozása elősegíti majd, hogy a tanulmányi programok tartalmilag jobban összpontosíthassanak a munkáltatók jövőbeli igényeire, és ennek megfelelően segítsék az egyének boldogulását a munkaerőpiacon. Az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció kialakításának egyik legfontosabb tényezője, és egyben a Szlovák Köztársaság kormányának egyik legfőbb prioritása az országos szakmai jegyzék és a nemzeti képesítési keretrendszernek a létrehozása. A nemzeti képesítési keretrendszer tartalmazná a képesítések leírását és bizonyos teljes vagy részképesítések értékelési normáit. Ez szolgál majd a magánszemélyek és a munkáltatók jobb tájékoztatását célzó információs platformként. Az elmúlt két év során számos törvénynorma elfogadására került sor az oktatás területén. E normák együttesen képviselik az egész életen át tartó tanulás bizonyos alrendszereinek új megjelenését és tartalmát. A törvénynormák a következők: 1. Oktatási törvény – e törvény szerint a humanizmus, az egyenlő bánásmód, a tolerancia, a demokrácia és a hazafiasság elveiből fakadóan az oktatás és képzés támogatja a tanulók személyiségfejlődését racionalitás, morál, etika, esztétika, munka és fizikum szempontjából. A törvény arra összpontosít, hogy az iskolának biztosítania kell a diák számára az alapvető tudást, készségeket és képességeket a nyelvek, a természettudományok, a szociológia, a művészetek, a sportok, az egészségügy, a közlekedés és egyéb olyan ismeretek és készségek terén, amelyek szükségesek a diák eligazodásához az életben és a társadalomban, valamint további képzéséhez és tanulmányaihoz. Az új törvénykezés elfogadásával új oktatási reform lépett életbe.

28 • 29

2. Szakképzési törvény – összetett módon foglalkozik a középfokú szakképzéssel, amelyet ma több törvénynorma részlegesen szabályoz. Kapcsolódik az Oktatási Törvényhez, és egyike a szlovák oktatási reformok alapvető elemeinek. A törvény azzal a céllal változtatja meg a szlovák szakközépiskolákban és oktatási intézményekben biztosított szakképzés feltételeit, hogy a tanulmányok elvégzésével a diákokat a tudásalapú társadalom és a munkaerőpiac körülményeinek megfelelő életre és munkára készítse fel. Foglalkozik továbbá a szakképzés területén folytatott négyoldalú együttműködés szereplőinek helyzetével és funkciójával. E szereplők a következők: állami közigazgatás, önkormányzati régiók, munkáltatók és munkavállalók. A törvény emellett olyan feltételeket teremt, amely a munkáltatókat a speciális képzés támogatására ösztönzi. A törvény ismét bevezeti a diákok „pénzügyi biztonságának” és „anyagi biztonságának” a fogalmát, hogy fokozza a fiatalok érdeklődését a szakmai tanulmányok iránt. A tanuló pénzügyi biztonsága az eredményes munkáért járó motivációs ösztöndíjakat és jutalmat jelent. Az anyagi biztonság különösen az ellátásra, az utazási költségekre és a személyes munkavédelmi eszközök biztosítására vonatkozik. Az új törvény az iskolákban meglévő anyagi-technikai feltételek korszerűsítésének a normatívan megszabott pénzügyi forrásokon túlmutató feltételeit is megteremti. 3. A pedagógusokhoz és speciális alkalmazottakhoz fűződő törvény – e törvény hosszú idő után komplex módon foglalkozik a tanárok helyzetével a hivatásukon és a társadalom egészén belül. Mivel a pedagógusok az iskolareform fontos részei, e bemutatott törvénynorma egyike a szlovák oktatási reformok legfontosabb elemeinek. Az új törvény kiegyenlíti a pedagógus- és speciális alkalmazottak helyzetét pozíciójuk, folyamatos képzésük és bérezésük szempontjából. Ugyanakkor foglalkozik a pedagógusok körülményeivel a pedagógiai gyakorlat vagy speciális tevékenység végzése, a szakmai fejlődés, a karrierlépcsők, a pozíciók, a pedagógus- és speciális alkalmazottak tanúsítása kapcsán, valamint a kreditrendszer bevezetésével. Az új törvény egyik fő célja az, hogy képzésük folytonossága szerint jelentősebben differenciálja a pedagógusok bérezését. A törvény kitér továbbá a védelmükre és egészségügyi és szociális ellátásukra. A törvény által bevezetett karrierrendszer alapja kétféle pályalehetőség. Az első négylépéses pályafutást kínál – kezdő pedagógus, független pedagógus, első okleveles pedagógus és másodokleveles pedagógus. A második pályaút azt tenné lehetővé a tanárok számára, hogy speciális vagy vezető pedagógusi pozíciót szerezzenek. Az új törvény foglalkozik a folyamatos képzéshez és a tanárok értékelésének elveihez kötődő kötelességekkel és jogokkal is. Javasolja továbbá a pedagógusok helyzetének módosítását, miáltal azok közmegbízottakká válnának. A tanárok védelmet kapnának a fokozódó iskolai erőszakkal szemben is. 4. Az egész életen át tartó tanulásról szóló törvényjavaslat – a nem formális oktatás problematikájával foglalkozik. Fő célja a minőség bevezetése a nem formális oktatásban a NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

nem formális oktatás tanulmányi programjainak akkreditációja által, a későbbi feltételek következetes felügyeletével. A törvény egy másik fontos célkitűzése az, hogy a képesítés megszerzését nem formális tanulmányok útján is lehetővé tegye, azok eredményeinek elismertetésével. Az említett törvénynormák elfogadásával az oktatási terület elkezdte az oktatás problematikáját komplex módon kezelni, és olyan rendszert hozott létre, amely jobban elősegíti majd mindannak a tudásnak, készségeknek és képességeknek a megszerzését, amelyekre az egyénnek szüksége lesz az életében, de legfőképp a munkaerőpiacra történő további integráció során.

A NEMZETI FOLYAMATOK A partnerországok LLL stratégiai folyamataiért felelős különféle szereplők bevonásához különböző munkamódszerek alkalmazására került sor, hogy biztosított legyen a tapasztalatok és szakértelem hatékony cseréje a partnerországok között, valamint az egyes országokon belül a különféle szektorok különböző érintettjeinek bevonása. A nemzeti LLL stratégiák folyamatának helyzetéről és jövőjéről készített SWOT-elemzés lehetővé tette az egyes országok jelenlegi helyzetének bemutatását, és alapul szolgált három tanulmányúthoz. A további országos eszmecserékhez és az eredmények terjesztéséhez országos műhelymunkákra került sor. A tanulói motivációról szóló tematikus műhelyvita keretein belül a legjobban teljesítő skandináv országok szolgáltak további információkkal és tapasztalatokkal. A következő fejezet az egyes országok nemzeti folyamatairól és azok tanulságairól ad áttekintést.

Ausztria A szlovák tanulmányút, amelynek középpontjában a Pályaorientáció az egész életen át tartó tanulás kontextusában állt, élénk bepillantást engedett a nemzeti Pályaorientációs fórumba. Jellemző volt az érdekeltek aktív részvétele és a közös megoldások keresésének sokrétűsége. Az ausztriai tanulmányút középpontjában a szakképzés állt, és a látogatók különböző területekről érkeztek, az alapszintű iskolai oktatástól a felnőttoktatásig. A partnerek kife-

30 • 31

jezték véleményüket a kormány, a társadalmi partnerek és a nem kormányzati szervezetek közti kapcsolatok összehasonlításával az oktatáspolitika és az LLL tekintetében. Ausztria számára a magyarországi tanulmányút során a szakképzésen belüli kompetencia-orientáció, kompetencia-mérés és modularizáció voltak a legnagyobb érdeklődésre számot tartó aspektusok. A közoktatás kompetencia-alapú szemléletéhez fontos volt látni, miként változott (illetve változtatandó) a tanítás bemenet-orientált és a tudás átadására összpontosító megközelítése eredmény- és kompetencia-orientált szemléletre. A kompetencia-mérés aspektusán belül a „puha készségek” (soft skills) / a szociális és kommunikációs kompetenciák szerepe került kifejezésre. Az arról folytatott eszmecsere kapcsán, hogy ezeken mennyire nehéz dolgozni, mivel egyfajta kereszttantervi anyagról van szó, amely nem köthető egy konkrét tantárgyhoz, felmerült az ausztriai helyzet is, és hogy miként és hol található megfelelő tér e kompetenciák fejlesztéséhez. Ausztria szempontjából különösen érdekesek a kompetenciamérő rendszerekkel és a szakképzés modularizációjával kapcsolatos tapasztalatok és kilátások, és hogy miként alkalmazhatók e szemléletek az oktatási rendszer és az LLL minőségének fejlesztésében. A 2009 októberében Budapesten megrendezett tematikus műhelyvita fő témája a tanulói motiváció volt, a középpontban a felnőttekkel. A „Tanuljunk a legjobbaktól” három jól megválasztott svéd, finn és dán témán keresztül került bemutatásra, igen hatásos anyaggal. A fő eredmények közül néhány a skandináv országok és Ausztria hozzáállását hasonlította össze. A személyiség és az egyéni érdeklődés tiszteletével kapcsolatban – kortól, beosztástól, tanulmányi és szociális háttértől függetlenül – tanúsított általános magatartás szintén befolyásolhatja az általános oktatási irányelveket. A skandináv országokban az LLL gyakorlatával kapcsolatban tapasztalható professzionalizmus és pragmatizmus, az „aktív gyakorlat” jól megfigyelhető például a felnőttek LLL-ben való részvételében. Az nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia kialakításának jelenlegi helyzete miatt az Osztrák Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium két célt kívánt ötvözni a projekten belül: egyrészt, hogy elkészítse a CBI projekt SWOT-elemzését, másrészt, hogy további távlatokat vitasson meg az egész életen át tartó tanulási stratégia létrehozásának folyamatán belül. Így került összevonásra az első országos műhelyvita és a SWOT-elemzés. 2009 szeptemberének végén az Osztrák Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztériumban egy délutáni ülésre került sor. Az ülés három részből állt. Az első részben általánosságban tájékoztatták az összes résztvevőt a CBI-NLLS projektről és a projekt tartamán belül az aktuális helyzetről. A második rész magára a SWOT-elemzésre összpontosított. A találkozó előkészítéséhez néhány nappal korábban valamennyi résztvevő kapott egy sor kérdést az egész életen át NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

tartó tanulási stratégia kidolgozása kapcsán, továbbá egy rövid összegzést a projektről, a résztvevők listáját, a Kremsi Duna Egyetemi dolgozat című alapdokumentumot, valamint az úgynevezett 2009 júliusi szakértői dolgozat véglegesítés előtti változatát. E dokumentumok képezték az alapját a szakértői csoporton belül folytatott nyílt eszmecserének. A megbeszélés középpontjában az egész életen át tartó tanulási stratégia létrehozásának folyamata állt, ám a találkozó harmadik részében szó esett az egész életen át tartó tanulási stratégia tartalmával kapcsolatos további folyamat perspektíváiról is. Az elmúlt években Ausztriában folytatott széles körű konzultációs folyamat, valamint a Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium és az LLL különféle szektoraihoz tartozó, regionális és országos szintű érdekeltek és fontos szereplők eddigi részvétele miatt az a döntés született, hogy a SWOT-elemzésre kapjanak meghívást a különböző minisztériumok, társadalmi partnerek és kutatóintézetek „metaszintjének” képviselői is, hogy a SWOT-elemzést olyan szakértőkből álló kis munkacsoportokon belül vitathassák meg, akik az elmúlt évek során nyomon követték a konzultációs folyamatot. Az Osztrák Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium a következő minisztériumokat és szervezeteket hívta meg: Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium, Osztrák Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium, Osztrák Szakképzés-kutatási Intézet, Osztrák Felnőttoktatási Fórum (KEBÖ), Osztrák Közfoglalkoztatási Szolgálat, ibw (Kutatási és Fejlesztési Intézet az oktatás, az üzleti élet és a képesítések közös területén), valamint a Munkaügyi Kamara. Az új nemzeti perspektívákat megalapozó Egész életen át tartó tanulási stratégia kialakításával és megvalósításával kapcsolatos első ausztriai SWOT-elemzést végző országos műhelyvitán csaknem valamennyi meghívott intézmény és minisztérium részt vett.

Magyarország A magyarországi partnerek a projekt-tevékenységek végrehajtását a SWOT-elemzéssel kezdték. A SWOT-találkozó inkább a végrehajtás egyfajta értékelése volt, mint stratégiamegalapozó elemzés. (A 2005-ös magyar nemzeti LLL stratégia tartalmazott egy SWOTtáblázatot is, amely a stratégia környezetének fő jellegzetességeit összegezte.) Amellett, hogy „frissített” jövőképet alakított ki a nemzeti LLL helyzetéről, a találkozó legfőbb haszna az volt, hogy erősítette az együttműködést és a közös gondolkodást a különböző érdekeltek között. Mivel az alacsony iskolázottságú felnőttek bevonása a különféle képzési programokba egyike Magyarország legalapvetőbb problémáinak, a nemzeti műhelyvita erre a témára összpontosított.

32 • 33

Az egész napos workshop a SWOT-elemzés műhelyvitájának folytatásaként került megrendezésre 2009 áprilisának végén. A program tematikus fókuszában a tanulói motiváció állt. E területen belül a szervezők igyekeztek rámutatni a civil szervezetek tevékenységének szerepére az egész életen át tartó tanulásban – ami mostanáig alábecsült és kevésbé közismert téma volt. A program második részében két párhuzamos szekció került megszervezésre (az első középpontjában a formális tanulókörnyezet motivációja állt, a másodikéban a nem formális és informális tanulás motiválása). A résztvevők kihangsúlyozták az LLL stratégia megújításának szükségességét mindkét szekcióban. Kiemelték továbbá a stratégiai célok megfelelő kommunikálásának fontosságát a különböző társadalmi csoportok felé. A megbeszélésen szintén fontos kérdés volt néhány olyan intézmény részvétele és esetleges szerepe, amelyeknek aktívabban kellene részt venni a stratégiai célok megvalósításában (a Tudományos Akadémia még mindig elismertségnek örvend a társadalmon belül, az egyház és az alacsony iskolázottságú emberek közti kommunikációnak hosszú időre visszanyúló hagyománya van, a média pedig nem igazán profitál még az edutainment, a szórakoztató tanulás lehetőségeiből). A tanulmányutak fontos benyomásokat nyújtottak az osztrák és a szlovák rendszer „puha” elemeiről, és egyben tükörként szolgáltak az LLL stratégiához fűződő gondolkodásunk és gyakorlatunk felméréséhez. Az Ausztriában folytatott eszmecserék fő tanulsága a konszenzusépítés fontossága volt a végrehajtási folyamatban részt vevő érdekeltekkel. A szlovákiai tanulmányút legfontosabb tanulsága a különböző stratégiák LLL folyamatba (nevezetesen az LLL és az LLG stratégiai programba) történő integrációjának az előnye volt. A 2009 októberében Budapesten megrendezett tematikus műhelyvita kiváló lehetőséget adott a tanulói motiváció erősítésének átgondolására, csakhogy ezúttal nemzetközi dimenzióban. Az esemény tematikus középpontjában a felnőttoktatás állt, konkrétabban az alacsony iskolázottságú felnőttek újra bevonása a tanulási folyamatba. A három, skandináv országokból (Svédország, Finnország és Dánia) érkezett előadó három, részben különböző válasszal szolgált arra a kérdésre, hogy miként ösztönözhetők tanulásra az alacsony iskolázottságú felnőttek. A válaszok a következők voltak: • Közelebb kell hozni az emberekhez a képzési kínálatot és a tervezési folyamatot (a felnőttoktatás és képzés felelősségének és költségvetésének átcsoportosításával). • A támogatás személyesebbé tétele, míg a motiváció, az informális és nem formális kommunikáció intenzív alkalmazása szerves része a felnőtt tanulókkal kapcsolatban végzett szakmai munkának. • Az iskolai és a munkaerő-piaci lemorzsolódás megelőzése (személyre szabott tanulótámogatási módszerekkel) hatékonyabb stratégia lehet, mint a nagyszámú aluliskolázott és alulmotivált felnőtt kárpótlása és kezelése. NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

Konklúzióként, a projekt keretein belül megvalósított események hasznos és egyedülálló lehetőséget nyújtottak az önvizsgálatra, valamint arra, hogy a szomszédos partnerországoktól szerzett tanulságok révén elgondolkodhassunk az LLL stratégia megvalósítási folyamatán a partnerországokban.

Szlovákia Az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia szlovákiai megvalósításának egyik legfontosabb intézkedése az egész életen át tartó tanulásról szóló törvény kidolgozása. Az egész életen át tartó tanulás stratégiája ezt az intézkedést a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a tudásalapú társadalomért felelős miniszterelnök-helyettes felelősségévé teszi. A határidő 2007. szeptemberre lett kitűzve. Az egész életen át tartó tanulásról szóló törvényjavaslat kidolgozása a vártnál több időt vett igénybe, így annak kidolgozására határidőn túl került sor. Az Academia Istropolitana 2009 májusában kapta meg az egész életen át tartó tanulásról szóló operatív törvényszöveget. Ezt követően az Academia Istropolitana elhatározta, hogy kihasználja a nemzeti műhelyvita adta lehetőséget, hogy nyilvános eszmecsere formájában vitassa meg az egész életen át tartó tanulásról szóló törvényjavaslat lényegi pontjait. A nemzeti műhelyvita célja az egész életen át tartó tanulásról szóló törvény végleges változatához fűződő javaslatok és indítványok kidolgozása volt. A nemzeti műhelyvita sikeres volt, és a törvény végleges változatához kapcsolódó javaslatok hat lényegi pontban kerültek kidolgozásra. Az Academia Istropolitana az egész életen át tartó tanulásról szóló törvény végleges változatához fűződő javaslatokat és indítványokat bemutatta a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztérium egész életen át tartó tanulás szekciója főigazgatójának, akit az egész életen át tartó tanulásról szóló törvény gesztorának tekintenek. A szlovák tanulmányút fő témája a következő volt: Pályaorientáció az egész életen át tartó tanulás kontextusában. A tanulmányút célja információ- és tapasztalatcsere volt az egész életen át tartó pályaorientáció terén. A Szlovák Köztársaságban még nem valósult meg a pályaorientáció funkcionális rendszere, amely a polgárok és a társadalom igényeit kielégítené. A pályaorientációnak több alrendszere létezik, ám ezek nem kapcsolódnak egymáshoz kölcsönösen. 2008-ban és 2009-ben az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció megvalósítását célzó, már elkészült nemzeti projekt részeként az egész életen át tartó tanulás rendszeréről szóló javaslat kidolgozása folyt Szlovákiában. A pozsonyi tanulmányút nemcsak arra adott lehetőséget a Szlovák Köztársaságnak, hogy nemzetközi szinten is bemutassa az említett javaslatot az egész életen át tartó tanulás rendszeréről, hanem arra is, hogy információkat szerezzen a szomszédos országok egész életen át tartó pályaorientációs rendszerének működéséről, majd felhasználja

34 • 35

ezeket az információkat az integrált egész életen át tartó pályaorientációs rendszer létrehozásakor. A magyar projektpartner által szervezett tanulmányút középpontjában a kompetenciaorientáció, a kompetencia-fejlesztés és a kompetencia-mérés állt. A Szlovák Köztársaság rendkívül nagyra értékelte ezt a tanulmányutat. A szlovák egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia megvalósításának egyik legfontosabb intézkedése a nemzeti képesítési rendszer és a nemzeti képesítési keretrendszer létrehozása. A Szlovák Köztársaság nemzeti képesítési rendszere törvényileg bekerült abba az egész életen át tartó tanulásról szóló törvényjavaslatba, amely jelenleg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa jóváhagyására vár. A szlovák nemzeti képesítési rendszer létrehozását az elkészült, az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia megvalósítását célzó nemzeti projektnek kellene biztosítania. Az említett tények tekintetében a szlovák küldöttek részvétele a magyarországi tanulmányúton igen hasznos volt a Szlovák Köztársaság számára, mert a fórum során részletesen ismertetésre került a megújult magyar Országos Képesítési Jegyzék megalkotása és működése. Az osztrák projektpartner által szervezett tanulmányút a szakképzésre összpontosított. Ez a tanulmányút is rendkívül hasznosnak bizonyult Szlovákia számára, mivel Ausztriában a szakképzési rendszer igen magas színvonalú. Szlovákia szempontjából a tanulmányút időzítése nagyon kedvező volt, mert éppen az új szakképzési törvény hatályba lépése körüli időszakban került rá sor (a törvény elfogadásának napja 2009. május 27-e volt, hatályba lépésének napja pedig 2009. szeptember 1.). Egy ilyen témájú tanulmányutat nagy érdeklődés fogadott, mivel a társadalmi vita egyik fő témája a szakképzés volt, a tanulmányút pedig lehetőséget adott számunkra, hogy összehasonlíthassuk a Szlovák Köztársaság és a szomszédos országok szakképzési rendszerét. Szintén nagyszerű hozzájárulást jelentett az osztrák rendszer bemutatása azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások és a műszaki iskolák hogyan működnek együtt, valamint a munkáltatók miként vesznek részt a finanszírozásban a szakképzés területén. A szlovák partnerek szintén nagyra értékelték a lehetőséget, hogy nemzetközi szinten is ismertethették az alapvető újításokat az új szakképzési törvény kapcsán. A magyarországi tematikus műhelyvita fő témája a tanulói motiváció volt. A szlovák küldöttek nagyon hasznosnak találták a tematikus műhelyvitát, mert az új információkkal szolgált az északi országok továbbtanulási gyakorlatáról, és így lehetőséget adott az információk átültetésére a bevált gyakorlatból a most készülő törvényi rendelkezésekbe és a szlovákiai projektek javaslataiba. A tematikus műhelyvita sok olyan új ismeretséget is hozott a résztvevők számára, amelyek hasznosak lehetnek, ha külföldi partnereket is bevonnak a Szlovák Köztársaság egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs rendszerének létrehozásába. A SWOT-elemzés elkészítése Szlovákiában e projekt keretein belül különbözött a többi projektpartner folyamatától, a sajátos szlovákiai feltételek és körülmények miatt. SzlováNEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

kiában az egész életen át tartó tanuláshoz és pályaorientációhoz fűződő SWOT-elemzés 2004 és 2006 között készült. Ez az eredeti SWOT-elemzés része az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégiának. Ezért nem lett volna hatékony újabb SWOTelemzést készíteni az egész életen át tartó tanulási és pályaorientáció kapcsán. E projekt keretein belül számos találkozó megszervezésére került sor. A találkozókon részt vettek a szlovák Oktatási Minisztérium érintett osztályainak küldöttei, valamint az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció területének egyéb érdekeltjei és szakemberei. A megbeszélések és a találkozók arra az eredményre vezettek, hogy az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia részét képező SWOT-elemzés jelen körülmények között is aktuális, és így az eredeti SWOT-elemzés eredményeit mindössze néhány részleges módosítással megtartottuk.

A SWOT-ELEMZÉSEK A nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozása és megvalósítása kapcsán mindegyik ország készített SWOT-elemzést (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek), amelyek egyben a tanulmányutak és a tematikus konferencia témáinak az alapjául is szolgáltak.

Ausztria Általános megjegyzések Az osztrák SWOT-elemzés szokványos szemlélete az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek egyfajta holisztikus, integrált megközelítése. Ez nem egyfajta (osztrák) „viszonylagosság”; mindezekkel a dimenziókkal pozitív, konstruktív és célzott módon kell foglalkozni, fő célként a szakpolitikai programok és a nemzeti LLL stratégiák gyakorlatának javítását tűzve ki valamennyi fontos területen. Nem létezik erősség egy-egy „de” nélkül, minden erősségnek van olyan vetülete és eleme, ami a „gyengeségek” irányába hajlik – ám ezzel szemben „de” nélkül nincs gyengeség sem, pl.: A nemzeti LLL stratégia igen hosszadalmas ausztriai létrehozásának – ami kétségkívül egy gyengeség – a hatása, hogy erősíti a közös egyetértést egy átfogó gondolkodásmód fontosságáról az LLL dimenziójában, a közös egyetértést az egyes szektorok és szegmensek kapcsolatáról az LLL különböző területein, a kommunikáció, az együttműködés és a közös

36 • 37

intézkedések javítását az érintett érdekeltek között, nemcsak az oktatás, de a gazdaság, a foglalkoztatás és munkaügy, a szociális ügyek terén és más politikai és stratégiai területeken, kormányszinten csakúgy, mint a társadalmi partnerekkel, az állami foglalkoztatási szolgálattal, az iskolák, a felsőoktatási szektor, a felnőttoktatás és az LLL egyéb területeinek adminisztrációjával és intézményeivel szemben. Bár a nemzeti LLL stratégiához kötődő dolgozatok és dokumentumok – különösen az úgynevezett Kremsi Duna Egyetemi dolgozat és a Konzultációs dolgozat – tudás – esélyek – kompetenciák – nélkülözik a jogi hátteret, fő elemeik egyre erősebb hatással vannak a folyamatokra. Egyre elfogadottabb az öt fő stratégiai vonal. Számos – akár formális háttérrel rendelkező és jogilag szabályozott – tevékenység is épül ezekre a stratégiai keretekre. Talán osztrák jellegzetesség, hogy ez az „informálisabb” folyamat mindkettő lehet – a stratégia megvalósítási folyamatának tartamát, következetességét és folytonosságát tekintve gyengeség, ám az összes fontos partner és érdekelt fogékony részvétele a közös egyetértés és átlátható folyamat – pl. a nemzeti LLL stratégia konzultációs folyamata – keresésében erősség, amely lehetőséget ad arra, hogy erős hátteret és elkötelezettséget biztosítsunk az egész életen át tartó tanulás valamennyi érintett területén, amennyiben megszületik a döntés egy országos szintű törvényről. Erősségek: • A folyamat kapcsán a résztvevők felismerték, hogy a nemzeti LLL stratégiáról szóló átlátható és elfogulatlan konzultációs folyamatnak köszönhetően a fő elvi kritériumokkal és stratégiai alapvonalakkal kapcsolatos erősödő közös egyetértés remek eszköz a különböző szektorok és különféle szintű érdekeltek, politika-alkotók, társadalmi partnerek stb. közti kommunikáció és együttműködés támogatásának is. • A kormányszintű dokumentumokban, országos szintű stratégiai és operatív programokban sok olyan tevékenység érhető utol, amely a (nem hivatalos) nemzeti LLL stratégia konkrét hatása, valamint konkrét tevékenységek valósulnak meg a nemzeti LLL stratégia legtöbb stratégiai területén, az iskola előtti nevelés szintjétől a felnőttoktatásig. Gyengeségek: • A folyamatot tekintve nyilvánvaló, hogy nincs meglévő, hivatalosan eldöntött nemzeti LLL stratégia, és a papírok, konzultációk, összefoglalások, észrevételek és kommunikáció kialakításának hosszas folyamata ugyanúgy gyenge pontnak tekinthető, mint pl. a még mindig meglévő eltérések a terminológiában és a stratégiai megközelítésekben. • Fellelhetők hiányosságok az oktatási és stratégiai folyamatok speciális területein, hiányzó kapcsolatok a különböző oktatási szektorok között és szegmentált fejlesztések az oktatás vertikális és horizontális területein. NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

Lehetőségek: • Minden erősség és gyengeség rejt fejleszthető lehetőségeket – az erősségek tovább erősítése, a gyengeségek visszaszorítása –, és ezeket mint lehetőségeket is definiáltuk az osztrák nemzeti LLL stratégia fejlesztésének és megvalósításának további folyamata számára. Különböző elemek merültek fel, pl. a nemzetek közti és EU-s folyamatok felhasználása arra, hogy országos szintű kezdeményezéseket indítsanak el, vagy az olyan folyamatok alkalmazása az oktatás terén, mint az országos képzési jegyzék kidolgozása, valamint az európai hálózatokon belül további hálózatok – ELGPN, EQA-VET – használata. Veszélyek: • Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a folyamat részben azoknak a kormányzati adminisztratív és eljárási struktúráknak az összetettsége miatt folyik lassan, amelyek időnként belső akadálynak tűnnek az oktatási szektor szükséges reformjai előtt. • A projekteredmények átadása még mindig elégtelen az LLL-en belüli folyamatok és eredmények fenntarthatóságának kapcsán. • Az egyes programok fejlesztése kapcsán a bizonyítékok és adatok hiánya került megemlítésre, a meglévő országos és nemzetközi források (Bildungsbericht, Statistik Austria, PISA, EU-s referenciaértékek és köztes jelentések stb.) adatainak fel nem használása mellett.

Magyarország Általános megjegyzések Az országos SWOT műhelymunka alkalmával a résztvevők úgy jellemezték a magyar LLL stratégiát, hogy „láthatatlan”. Másképp kifejezve, a dokumentumnak mostanáig nem volt igazán irányadó szerepe az oktatás és képzés különböző szektoraiban. Nincsenek leírva konkrét intézkedések, nincsenek megemlítve költségvetések és célok, ám az LLL stratégia az oktatás és képzés valamennyi szektorának célkitűzéseit bemutatja, a nem formális és informális tanulást is beleértve. A stratégia egyaránt megcélozza az iskola előtti nevelést, az általános oktatást, a szakmai alap- és továbbképzést, a felsőoktatást, a felnőttoktatást és a nem formális tanulást. Konkrét irányelvek és intézkedések alsóbb szintű stratégiákban és programokban kerülnek kidolgozásra, pl. kompetencia-alapú tanulmányi programokban vagy a nem formális tevékenységek jobb elismerését és ösztönzését célzó programokban. Kevés konkrét szakpolitikai cél kapcsolódik az LLL stratégiához. Ami a partnereket illeti, a munkaerő-piaci partnerek és az oktatási szektorhoz kapcsolódó partnerek egyaránt korlátozott támogatást mutatnak, konkrét intézkedéseket és költségvetési kötelezettségeket sürgetnek, míg ők főként azokat a maguknak a szektoroknak kitalált

38 • 39

programjaikat követik, amelyek működőképesebbek és jobban láthatók. Az is kijelenthető, hogy érdekek ütköznek és versenyek folynak azért, hogy ki kap nagyobb szeletet a tortából. A nemzeti LLL stratégiával vagy a tanulással kapcsolatos tudatosság erősítésével sem médiakampány, sem egyéb PR tevékenység nem foglalkozik. A folyamat nem része a politikai diskurzusnak, és a stratégia természetéből adódóan nem áll a kormány kommunikációjának középpontjában sem. Erősségek: • Fontos lépések történtek az oktatási rendszer korszerűsítésére. Egyebek között a kompetencia-alapú oktatási programok és a vizsgarendszer, a szakképzés modularizációja, a tanulmányi eredmények rendszeres kiértékelése és a minőség-biztosítási mechanizmusok létrehozása. • További fejlesztési programokhoz elérhetők lesznek források, főként a folyamat jövőbeli megvalósítását szolgáló EU-s alapokból. Gyengeségek: • A korszerűsített programok megvalósításánál meg kell küzdeni az emberi erőforrás hiányosságaival (professzionalizmus hiánya, fontos tanári készségek és kompetenciák hiánya). A középfokú és felsőoktatás dinamikus növekedésének következményei komoly kihívást jelentenek az intézmények számára (még nem találtak megfelelő módszereket a tömeges oktatás lebonyolítására). • A stratégia megvalósításának legfontosabb gyengesége a konszenzus hiánya fontos kérdésekben, a különböző érdekeltek nem megfelelő együttműködése, valamint az LLL alszektorok elszigeteltsége. • Fragmentáció és gyenge koordináció. Számos stratégiáról (vagy inkább stratégiai koncepcióról, mivel ezeknél hiányoznak a célok, a konkrét intézkedések és a költségvetések), szektor- vagy alszektor-irányelvről tartják azt, hogy az LLL stratégiához kapcsolódnak. Ezek egy része még az LLL stratégia elfogadása előtt készült. A koordináció köztük és az LLL stratégia között nem különösebben erős, és szisztematikusan szabályozott. A nemzeti LLL stratégia megvalósíthatóvá vált, gyakorlati bevezetésének műszaki és pénzügyi feltételeit pedig egyéb kormányzati akciótervek mellett az Első Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006 és a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2007–2013 (NSRK 2007–2013) teremti meg. A stratégia és az intézkedések bevezetésének különböző szervezeti és eljárási keretét és a megvalósítás költségvetési és pénzügyi garanciáit egyéb operatív programok tartalmazzák. - A megvalósítási folyamatnak vannak hiányzó felügyeleti és értékelési elemei. Fontos mutatók nem kerültek meghatározásra, nincs csatolt cselekvési terv, a stratégia nem tartalmaz konkrét intézkedéseket, nincsenek elkülönített költségvetések, csak néhány NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

kapcsolt stratégia számára, pl. ESZA társfinanszírozású programok stb. Következésképpen az LLL egésze kapcsán nem folyik szisztematikus monitoring tevékenység. Lehetőségek: • A résztvevők igyekeztek rávilágítani a jelenlegi gazdasági válság pozitív oldalára, és kiaknázni egy általában destruktívnak tartott helyzet sok rejtett lehetőségét. • Az IKT-t sok tekintetben szintén ígéretes, bár gyakran túlbecsült eszközként értékelték az egyéni tanulók segítésében. Veszélyek: • A fenntarthatóság kulcskérdés, különösen a külső források fontossága miatt az LLL fejlesztési programokban. Legtöbbjük támogatása európai uniós alapokból történik majd, és e programok időkerete 2013-ig lett ütemezve, így a fenntarthatósághoz szükséges hatékony eszközök megteremtése nélkül a stratégia megvalósítása ettől az időponttól veszélybe kerül. • A megvalósítás alacsony hatásfokának egyik fő tényezője a társadalmi és politikai konszenzus hiánya. Az LLL-ben érdekelt különböző alszektorok egymástól elszigetelt működéséből fakadó párhuzamos projektek a finanszírozási források pazarló felhasználását eredményezik. A folyamatos társadalmi visszajelzés és a professzionális irányítás, valamint az együttműködés hiánya a szereplők részéről szintén hozzájárulnak fontos lehetőségek elvesztéséhez.

Szlovákia Általános megjegyzések Jelenleg Szlovákiában az egész életen át tartó tanulásnak és pályaorientációnak nincs integrált rendszere. Ezért az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia fő célkitűzése az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs rendszer létrehozása. Ennek kell lehetővé tennie a polgárok számára, hogy rugalmas módon szerezhessenek új képesítéseket a formális és nem formális oktatási rendszerben biztosított magas színvonalú tanulmányok során. A folyamatot összetett pályaorientációs szolgáltatások révén kell megvalósítani. A szlovák egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia egyéb prioritásait A nemzeti egész életen át tartó tanulási stratégia története című fejezet említi és írja le. Szlovákia valamennyi, az egész életen át tartó tanuláshoz és pályaorientációhoz kapcsolódó prioritása a SWOT-elemzés eredményeiből fakad. A jelen kiadvány következő részében bemutatjuk a SWOT-elemzés azon eredményeit, amelyek legjobban tükrözik az egész életen át tartó tanulás jelenlegi helyzetét a Szlovák Köztársaságban.

40 • 41

Erősségek: Széles kínálat és aránylag nagyarányú érdeklődés az oktatás iránt a nem formális oktatási rendszerben A SWOT-elemzés elvégzése kimutatta, hogy Szlovákiában növekvő érdeklődés mutatkozik az oktatás iránt, különösen idegen nyelvek, menedzsment, IKT és szakképzés terén. A SWOT-elemzés egy másik fontos eredménye az volt, hogy a szlovák polgárok értékei között előkelő helyen van az oktatás. A nem formális oktatási rendszeren belüli oktatás iránt mutatott nagyfokú érdeklődés egyik oka az, hogy a döntéshozói kör és a társadalom egésze egyaránt érdekelt a tudásalapú társadalom létrehozásához szükséges célok elérésében és megvalósításában. Az említett tények részben abból a hangsúlyból fakadnak, amelyet a Szlovák Köztársaság az egész életen át tartó tanulás szükségességére mint a szlovák társadalom fejlődését érintő négy fő prioritás egyikére fektet. Gyengeségek: A formális oktatási rendszer rugalmatlansága A Szlovák Köztársaság formális oktatási rendszere nem eléggé rugalmas, és ennek egyik fő oka a zártsága. Szintén kevéssé képes arra, hogy kiaknázza a nem formális oktatási rendszer nyújtotta lehetőségeket egy új képesítés megszerzéséhez vagy a már megszerzett képesítés kibővítéséhez szükséges idő lerövidítésére. A formális oktatási rendszer rugalmatlanságát bizonyítja az is, hogy nem képes kielégítően reagálni az új oktatási igényekre, az új tanulási területeket létrehozó innovációkra és új technológiákra. A létrehozás folyamata és az új tanulási területek bevezetésének folyamata túlságosan hosszadalmas. Így a munkáltatók és a gyakorlat igényeihez és követelményeihez fűződő kapcsolatukat tekintve a folyamatok nem elég hatékonyak. Lehetőségek: A nem formális oktatási rendszer eredményeinek kiegyenlítése a formális oktatási rendszer eredményeivel A nem formális oktatási rendszer eredményeinek kiegyenlítése a formális oktatási rendszer eredményeivel az egész életen át tartó tanulási rendszeren belül folytatott további tanulmányok beszámítása útján fokozza majd a formális oktatási rendszer rugalmasságát. Ez hozzájárul majd az oktatási rendszer eredményeinek és a munkaerőpiac igényeinek összehangolásához is. Az iskolai oktatás és a további tanulmányok eredményeinek kiegyenlítése az egyéni motivációt is erősíti majd az egész életen át tartó tanulásban való részvételre. Veszélyek: A munkáltatók és a formális rendszer ellenállása a nem formális rendszerben szerzett tudás elismerésével szemben NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

A nemzeti képesítési rendszer az egész életen át tartó tanulási rendszerben folytatott további tanulmányokhoz kapcsolódó eredmények beszámításának feltételezését képviseli. Ez tehát a nem formális oktatási rendszerhez és a formális oktatási rendszerhez kötődő eredmények kiegyenlítésének feltételezése. Annak veszélyeit, hogy a munkáltatók és a formális rendszer ellenállást mutatnak a nem formális rendszerben szerzett tudás elismerésével szemben, úgy kerülhetjük el, ha végrehajtjuk a nemzeti képesítési rendszer létrehozásához kapcsolódó folyamatot, és ha biztosítjuk az együttműködést a terület valamennyi fontos érdekeltjével, vagyis azokkal az intézményekkel, amelyek az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció területén működnek, a formális és nem formális oktatás intézményeivel, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, a munkáltatókkal, valamint a helyi állami közigazgatással.

KÖVETKEZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Ausztria Az LLL stratégia általános igényeinek és követelményeinek – az oktatás és képzés valamennyi kontextusát és szintjét lefedő, átívelő koncepciókkal, és az átfogó koncepción belül a különleges helyzetre és körülményekre vonatkozó célokkal és érdekekkel együtt – intenzívebben kell tükröződniük. A nemzeti egész életen át tartó stratégia hatékony megvalósításához egyértelmű eljárási struktúrákra van szükség, hogy a kormányszintű adminisztráció és folyamatok öszszetettsége minimalizálható legyen. Ebbe az eljárási struktúrába be kell vonni a különböző szektorok valamennyi fontos érdekeltjét, hogy az LLL stratégiák átfogó szemléletén belül a tanulás valamennyi típusa és szintje biztosított legyen. A nemzeti LLL stratégia tartalmának kommunikációját folytatni kell regionális és helyi szinten, mégpedig „célcsoport-orientáltabb” módon. Láthatóbbá kell tenni az egész életen át tartó tanulási stratégiák kölcsönös összefüggését európai és országos szinten, valamint a regionális és helyi fejlesztéseket, hálózatokat és folyamatokat, nemcsak az érdekeltek és politika-alkotók számára, hanem a szolgáltatók és a tanulók előtt is. Nagyobb szerepet kell adni a „legjobbaktól való tanulás” elemének azzal, hogy a legjobban teljesítő országokból szakértőket hívunk meg egy-egy fontos LLL-aspektus kivitelezésével kapcsolatos különféle konkrét kérdések kapcsán.

42 • 43

Magyarország A projekt-tapasztalatok és a nemzetközi találkozók és országos műhelyviták különböző eszmecseréinek fényében valamennyi résztvevőben megerősödött az az általános vélemény, hogy a nemzeti LLL stratégia megvalósításának új szakaszában elengedhetetlen a különböző érdekeltek szorosabb együttműködése. A CBI-NLSS projekt maga is jó alapot adott a további hálózatépítéshez. A stratégia területét ki kell bővíteni – új érdekeltek aktív bevonására van szükség a megvalósítási folyamatban, rájuk ruházott konkrét szerepekkel. Elsősorban az összes civil szervezet és néhány munkáltatói csoport játszhatna a korábbinál aktívabb szerepet. Az új szereplők bevonásának egyik lehetséges eszköze a stratégia fő üzeneteinek hatékonyabb, a különböző célcsoportok igényeihez igazított átadása. Az LLL stratégia megvalósításánál állandó struktúrára van szükség – a szereplők egyértelműen meghatározott feladataival. Az oktatás valamennyi szintjének meg kell találnia saját aktív szerepét a folyamatban az LLL fontosságáról szóló üzenet továbbadásával, akár az oktatás legkoraibb szakaszaitól kezdve, hogy felszámolható legyen az LLL körüli jelenlegi tévhit, amely szerint egy olyan fogalomról van szó, aminek inkább csak a felnőttoktatáshoz van köze. Fontos feladat a nemzeti LLL stratégia fő tartalmának kommunikálása a szélesebb nyilvánosság felé, a stratégiai célok egyszerű üzenetekké „fordításával”.

Szlovákia A humán tőkét is érintő gazdasági válság jelenlegi időszakában az egész életen át tartó tanulás és pályaorientáció rendkívül fontos mondanivalót képvisel. Az egész életen át tartó tanulási stratégia megvalósítási folyamatában a jövőre nézve kihívást jelent a tagállamok egyforma és egységes fellépése. Egy másik kulcskérdés az egész életen át tartó tanulással foglalkozó fontos intézmények és partnerek lehető minél nagyobb számának bevonása. A három résztvevő ország egységes fellépése a projekttel kapcsolatban hozzájárulhat a további fejlődéshez szükséges platform létrehozásához. Nem feledkezhetünk meg a pályaorientációról, az egész életen át tartó tanulás elválaszthatatlan részéről. Az egész életen át tartó pályaorientáció fejlesztése jelentősen hozzájárulhat az egész életen át tartó tanulás fejlesztéséhez is, és következésképpen az egész életen át tartó tanulási stratégia megvalósításához, melynek célja az egész életen át tartó tanulás valamennyi ágának és alrendszerének kiteljesítése. A nemzeti stratégiák megvalósításának folyamatában természetesen figyelembe kell vennünk az egész életen át tartó tanuláshoz és pályaorientációhoz fűződő, európai szinten NEMZETI EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSI STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

elfogadott dokumentumokat. A stratégiáknak nem csak a nemzeti, de az európai igényeket is tükrözniük kell. Támogatjuk a tudásalapú társadalom létrehozását, és a társadalom egészének fejlődését azzal biztosítjuk, hogy az egyéneket az egész életen át tartó tanulásban való részvételre ösztönözzük. Az egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs stratégia precíz szlovákiai megvalósítása olyan egész életen át tartó tanulási és pályaorientációs rendszer létrehozásához vezet majd, amely az egyénnek határtalan lehetőségeket biztosít önmaga érvényesítésében. Ausztria és Magyarország ígéretes gyakorlatának köszönhetően az oktatási rendszer folyamatos javításának lehetőségeit Szlovákia is megkapja. Az oktatási rendszert az általános és középiskolákban, az egyetemeken, valamint a nem formális oktatáson belül is egyaránt fejleszthetjük, aminek eredményeképpen a résztvevők nemcsak a nemzeti, hanem az európai munkaerőpiacon is képesek lesznek érvényesülni.

impresszum

Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának támogatásával • 147877-LLP-2008-AT-KA1-KA1NLLS A projekt az Európai Bizottság támogatásával és az Oktatási és Kulturális Minisztérium társfinanszírozásával valósult meg.

Jelen kiadvány a szerzők nézeteit tükrözi, és a benne található információk bármilyen módon történő felhasználásáért a Bizottság nem tehető felelőssé. Steirische Volkswirtschaftliche Gesellschaft, Graz Graz, 2010

szerzők: MICHAELA MARTERER, TÓT ÉVA, PETRA GRUNTOVA

szerkesztette: ABARI-IBOLYA EMESE kiadványszerkesztő: VILIMI KATA kiadja: TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY, 2010 a kiadásért felel: TORDAI PÉTER igazgató nyomdai kivitelezés: KOMÁROMI NYOMDA ÉS KIADÓ KFT. Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay utca 31. postacím: 1438 Budapest 70, Pf. 508. infóvonal: (06 1) 237 1320 e-mail: [email protected] internet: www.tka.hu

LLL STRATÉGIÁK HATÁROKON ÁTÍVELŐ FEJLESZTÉSE

Egy osztrák–szlovák–magyar projekt tanulságai