lkodási vadgazdálkodás Apróvadgazd vízivadfajokkal? lkodási modellek alapadatok (terep) hipotézisek terepi teszt ellenőrz konyság, alkalmazhatóság,

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Vízivadgazdá zivadgazdálkodá lkodás

Faj

Teríték átlaga 1997-2007

Teríték 2007

Teríték 2009

Idény

Vetési lúd

3686

3433

3137

Okt.1.-jan. 31.

Nagy lilik

1716

3478

4918

Okt.1.-jan. 31.

Tőkés réce

65094

56166

37349

Szept.1.-jan.31. Nem vadászható

Böjti réce

681

0

0

Csörgő réce

3949

3729

2535

Szept.1.-jan.31.

Barátréce

1286

448

0

Nem vadászható

Kerceréce

237

183

154

Okt.1.-jan. 31.

Szárcsa

3554

2062

1573

Szept.1.-jan.31.

A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el. Természetes tőkés-, csörgő-, és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben Vadgazda mé mérnö rnöknélkül lőhető. Integrá Integrált apró apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás is napi terítékkorlátozás mesterszak

Gazdálkodás vízivadfajokkal? Jogi korlá korlátozá tozások Idé Idény, terí teríték, terü terület, eszkö eszköz Védettsé dettség, jelenté jelentési kö kötelezettsé telezettség, kereskedelmi korlá korlát, telepí telepítési tilalom

Vonulá Vonulás

Gazdálkodás vízivadfajokkal? A vonulá vonulási útvonalak felté feltérké rképezé pezése Populá Populáció ciós paramé paraméterek becslé becslése monitoring: nagy mobilitá mobilitás: szinkron szá számlá mlálások az IWRB (International Waterfowl and Wetlands Research Bureau) Bureau) szervezé szervezésében Magyarorszá Magyarország

több orszá ország: koordiná koordinálatlan hasznosí hasznosítás idő időszakos megjelené megjelenés távoli, esetleg ismeretlen vá változá ltozások: kihat a hazai gazdá gazdálkodá lkodásra a vá változá ltozások okainak felismeré felismerése nehé nehéz

MME Állomá llományfelmé nyfelmérő Szakosztá Szakosztálya, NYME Vadgazdá Vadgazdálkodá lkodási Inté Intézet Vadlú Vadlúdkutató dkutató Munkacsoport, vízivadkutató zivadkutató Csoport) minden hó ó nap 15é hez legkö ö zelebbi vasá h 15 legk vasárnap, de kiemelten novemberben és januá januárban - telelő telelő állomá llomány

É-Amerika: 1916, 1936 egyezmé egyezmények Kanada, USA és Mexikó Mexikó között, 1979: Északszak-amerikai vízivadzivad-gazdá gazdálkodá lkodási Terv (North (North American Waterfowl Management Plan) Plan) kidolgozá kidolgozása, 19861986-tól érvé rvényes

reggel v. dé délutá lután a ví vízfelü zfelületen pihenő pihenő madarak szá száma (+ ivarará ivararánya, koreloszlá koreloszlása) reggel kihú kihúzó vadludak létszá tszámbecslé mbecslések: repü repülöről, hajó hajóról

Euró Európa Bonni Konvenció Konvenció Egyezmé Egyezmény az AfrikaiAfrikai-Eurá Eurázsiai Vonuló Vonuló vízimadarak Vé Védelmé delméről. Terv & Gazdá ávadgazdá si Terválkodá Gazd lkod Integrá lt apró Integráálkodá apró vadgazd lkodás

Cselekv VadgazdaCselekvé mé mérnö rnök ési mesterszak

Magyar Vízivad Információs Rendszer (Forrás: Faragó, 2010.) A vonuló vízivad fenntartását megalapozó információkhoz a Magyar Vízivad Információs Rendszer három input alrendszere (monitoringja) működésének eredményeként juthatunk hozzá: •

Magyar Vízivad Monitoring (MVvM Sopron) 23 körzet, 48 (+3) megfigyelési egységben Magyar Vadlúd Monitoring (1984 –) → 1984 – 2004 Magyar Vízivad Monitoring (Teljes) (1996 –) → 1996 – 2004 • Magyar Erdei Szalonka Teríték Monitoring (Sopron) (1990 –) → 1990 – 2004 • Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA Gödöllő) (1992 –) → 1992 – 2004

Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak

Integrá Integrált apró apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás



Gazdálkodási modellek célkitű lkitűzések alapadatok (terep) összefü sszefüggé ggések megé megérté rtése, elemzé elemzése a vá változá ltozások modellezé modellezése gazdá gazdálkodá lkodási hipoté é zisek hipot terepi teszt ellenő ellenőrzé rzés: haté hatékonysá konyság, érzé rzékenysé kenység, alkalmazható óság, ökonó ómia alkalmazhat kon Vadgazda mé érnö ök Integrá ált apró óvadgazdá álkodá ás

Vadgazda m rn k mesterszak

Integr lt apr vadgazd lkod s

1

Vetési lúd öt alfaj, MoMo-n a tundrai Anser fabalis rossicus vonul át A Né Németorszá metországban, Lengyelorszá Lengyelországban, Hollandiá Hollandiában és Magyarorszá Magyarországon telelő telelő A. f. rossicus összlé sszlétszá tszáma 500 000 pd., pd., a tajgai A f. fabalis dél- své llománya 130 000 svéd, holland és balti telelő telelő állomá pd. pd. lehet Magyarorszá Magyarország 6060-as évek nagyará nagyarányú nyú csö csökkené kkenés 7070-es évek gyorsuló gyorsuló növekedé vekedés (43%(43%-os) átl. tl. max. max. novemberben 36 500, decemberben 28 900 pd. pd. 80/8180/81-re a veté vetési lú lúd vá válik a dominá domináns lú lúdfajjá dfajjá (10(10-44%44%-ról 75%75%-ra nt a részesedé szesedése) 1984ben 196 750 pd a csú ú cs 1984 cs

csö csökkené kkenés felé felérere-harmadá harmadára, ok szá szárazsá razság, enyhe telek



a mai max. max. novnov-dec 85 000000-73 000 pd fő elő előfordulá fordulásuk: Fertő Fertő-tó, Kisbalaton, Kisbalaton, Tatai Öregreg-tó, Dinnyé Dinnyési Fertő Fertő, SoponyaiSoponyai- halastavak soká sokáig az egyetlen vadá vadászható szható lúdfaj jelentő a Duná jelentmőésrnö Dunántú ntúlon Integrá Vadgazda mé rnök Integrált apró apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás mesterszak

Nagy lilik Euró Európai pop (800 000 pd.): pd.): BaltiBalti-tengeren telelő telelő pop.: 1960: 5555-80 000 9090-es évek 400400-410 000 pd., pd., folyamatos nö növekedé vekedés többiekrő bbiekről (Balká (Balkán) bizonytalan adatok: kb. 400 000 pd. pd. hazai átvonuló tvonulók (az Alfö Alföldö ldön jelentő jelentős!): hajdan félmillió lmillió pd. pd. Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


19551955-56 utá után 10 éven keresztü keresztül 4040-70 000 pdpd-ra csö csökken 6060-as évek: né némi nö növekedé vekedés 8080-as évek ismé ismét csö csökken 19861986-1990: vé vészes csö csökkené kkenés, a novemberi maximum a harmadá márciusi a huszadá huszadára csö csökk.! kk.! harmadára, a má



Nagylilik vonulá vonulásdinamika (Faragó (Faragó 2010)

Nagy lilik az állomá llomány csö csökkené kkenés okai: kiszá kiszáradó radó vizes terü területek, szikes ré rétek tízéves aszá aszály a vonulá vonulási útvonalak eltoló eltolódása (visszaté (visszatér? 1992 kiugró kiugróan magas lé létszá tszám: 165 800 pd. pd. a Hortobá Hortobágyon és Kardoskú Kardoskúton)

Vadgazdá Vadgazdálkodá lkodási cé cél a visszaté visszatérés elő elősegí segítése: kímélet élőhelyfejleszté helyfejlesztés Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak




2

Vadlúd kíméleti területek Az 19931993-ban életbe lé lépett vadlú vadlúdvadá dvadászati szabá szabályozá lyozás nemcsak a vadá vadászati mó módokban és a terí teríték limitben teremtett új helyzetet Magyarorszá Magyarországon, hanem az ún. kíméleti terü területek hálózatá zatának kialakí kialakításával is Akkor 10, ma 40 ilyen terü terület van Magyarorszá Magyarországon Magá Magán a terü területen és 1 kmkm-es kö körzeté rzetében vadá vadászati tilalom van. Ezzel a mó módszerrel – a vadlú vadlúd vé védelem szempontjai szerint elengedhetetlen mó módon – valamennyi fontos éjszaká jszakázó-hely kí kímélete megvaló megvalósult E terü területeknek a vadludak igé igényeit kielé kielégítő ökoló kológiai adottsá adottságait rá ráadá adásul élőhelyhely-gazdá gazdálkodá lkodási módszerekkel szü szüksé kség szerint fokozzá fokozzák Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


Tőkés réce É-NY euró európai telelő telelő pop.: 2,52,5-3 milló milló pd., pd., Fö Földkö ldközizi- ill. FeketeFekete-tengeri 4 millió millió pd. pd. Mo.: Mo.: tö többszá bbszázezer pá pár kö költ 19691969-73. nov.: 133 000, jan.: 5 000 pd 19821982-84: 155 935 és 134 913 pd 19861986-1990: 174 500, 92 500 pd

az állomá llománynö nynövekedé vekedés oka:

euró európai növ. jobb szá számlá mlálás (kis tavakon, csatorná csatornákon mé még mindig nincs) enyhe telek Hortobá Hortobágy, TiszaTisza-tó, Fehé Fehér-tó, VelenceiVelencei-tó, Duna

Legfontosabb vizivadfajunk Vizes élőhely fejleszté fejlesztése Ragadozó Ragadozók és vaddisznó vaddisznó korlá korlátozá tozása





Tőkés réce Élőhely - fészkelő szkelőhely minden vizes élőhelyen: mocsarak, tavak, folyó folyók,halastavak, árterek, holtá holtágak, rizsfö rizsföldek stb., de lakott helyen is megtelepszik; fészkel: ná nádszegé dszegélyben, ártereken, erdő erdős szigeteken,gabonafö szigeteken,gabonaföldeken, odvakban, épületekben stb.;

Költé ltés jan.jan.-febr. pá párba állá llás, má március eleje fé fészkelé szkelés, má márciuskö rciusközepe 7-10 db zö zöldesldes-barná barnás tojá tojás (csak a tojó tojó kotlik); 28 nap utá után fé fészekhagyó szekhagyó fió fiókák, 8 hé hét utá után repü repülnek;

Táplá plálkozá lkozás gyommagvak, zö zöld ré részek, gabonamagvak, gabonamagvak, rovarok, lá lárvá rvák, csigá csigák, apró apróhalak stb. Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


Csörgő réce MoMo-n csak né néhány fé fészkelé szkelési adat ismert, É-on, elszó elszórtan Vonulá Vonuláskor 2020-30 ezer pé példá ldány, enyhe teleken né néhány itt is telel Vonulá Vonulása: É- és KK-Euró Európából DDFranciaorszá Franciaországba, Hollandiá Hollandiába, Angliá Angliába és vissza Hasznosí Hasznosítás té térben és idő időben korlá korlátozott (ua. a szabá szabályok, mint a tôké tôkés récénél) Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak




3

Kerceréce Holarktikus faj, MoMo-n nem fé fészkel ÉNy és Kö Közép-Euró Európa 300 000pd., Mediterrá Mediterráneum 20 000 pd Vonulá Vonuláskor hazai elő előfordulá fordulások: Duna, Fertő Fertő-tó, Balaton, Hortobá Hortobágy, Tisza max. max. janjan-febr: febr: né néhány szá száztó ztól tí tízezerig az első első vonulá vonulási hullá hullám októ októberben Sok áttelelő ttelelő márcrc-ápr. pr. má második vonulá vonulási hullá hullám néhány pd. pd. maradhat nyá nyárra Vadgazdá Vadgazdálkodá lkodási jelentő jelentőség: Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


19931993-tól nem vé védett, ettő ettől vadá vadászható szható a tő tőkés ré récére vonatkozó vonatkozó szabá szabályokkal



Szárcsa Ényny-Eu. Eu. telelő telelő pop.:

1500000 pd, pd, FeketeFekete-tenger Földkö ldközizi-tenger: 2500000 madá madár MoMo-n a tő tőkés ré réce mellett a leggyakoribb fé fészkelő szkelő vízivad márc.: 20 000, szept.: átl. tl. 36000 pd. pd. Balaton, Hortobá Hortobágy, TiszaTisza-tó, Tisza, Fehé Fehér-tó Vadgazdá Vadgazdálkoidá lkoidási jelentő jelentősége: védelme ua., mint a tő tőkés ré récéé magyarok kevé kevésbé sbé, a kü külfö lföldiek szí szívesen lö lövik







Szárcsa Élőhely - fészkelő szkelőhely gazdag parti és ví víz alatti vegetá vegetáció ciójú, de nyí nyílt vizi felü felülettel is rendelkező rendelkező vizes élőhelyek; nádasokban és egyé egyéb vízinö zinövényzetben fészkel – nyí nyílt vízfelü közelé zelében; zfelület kö

Költé ltés fészeké szeképítés április kö közepé zepén kezdő kezdődik; 6-12 tojá tojás, mindké mindkét szü szülő kotlik (21(21-24 nap); a fió fiókák csak né néhány naposan hagyjá hagyják el a fé fészket, 4 hetesen már önálló llóak, a csalá család 2 hó hónap utá után bomlik fel;

Táplá plálkozá lkozás zöld nö növényi ré részek, gyom és termesztett magvak, rovarok, rovarlá rovarlárvá rvák, csigá csigák Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


4

Nyári lúd Az egyetlen MoMo-n fészkelő szkelő liba (Anser (Anser anser rubrirostris, rubrirostris, ró rózsaszí zsaszín cső csőr) Hortobá Hortobágy, Fertő Fertő-tó, VelenceiVelencei-tó, Kisbalaton, Kisbalaton, Kiskunsá Kiskunság szikes tavain – kb. 2000 pá pár Vonulá Vonulási jellemző jellemzői novemberre átl. tl. 6 000 pd. pd. januá januárra 800 pd. pd. marad visszavonulá visszavonulás: má március 5 000 pd. pd.

Védett, a gazdá gazdálkodá lkodásban a hazai állomá llomány fenntartá fenntartása, javí javítása a meghatá meghatározó rozó – vizes élőhely rekonstrukció rekonstrukciók cé célfaja Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


Forrá Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Faragó Sándor



Nyá Nyári lú lúd fészkelő szkelőhelyek Faragó Faragó Sándor)



(

Forrá Forrás: Magyar Vízivad Monitoring,





Kárókatona MoMo-n nagy kö költő ltőtelepek - károkozá rokozás - felszá felszámoltá molták - a szá század közepé zepére csak né néhány fészkelő szkelőhelye maradt - 19751975-ben vé védetté detté nyilvá tották nyilvánítottá 1954 Kisbalaton az első első nagy telep 1977 Tisza II. tá tároló roló megnyitá megnyitása fé fészkel a Pé Pélyi Madá Madárrezervá rrezervátumban

növekvô állomá llomány 8080-as évek kö közepe 1700 pá pár, 9090-es évek eleje 3000 pá pár a nagy folyó folyók galé galériaerdeiben és a halastavak kö környé rnyékén 19871987-ben a vé védelem feloldá feloldása 19931993-19961996-ig egé egész évben gyé gyéríthető thető 19961996-tól nem szerepel a vadá vadászható szható fajok listá listáján

károkozá rokozása jelentő jelentős lehet a gazdá gazdálkodá lkodásban a ragadozó ragadozógazdá gazdálkodá lkodás elvei érvé rvényesek Vonuló Vonuló faj Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


5

Kárókatona 13/2001. (V. 9.) Kö KöM rendelet mó módosí dosításáról szó szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet A ká kárókatona (Phalacrocorax carbo) carbo) gyé gyérítését engedé engedély nélkü lkül vé végezheti a kü külön jogszabá jogszabályok alapjá alapján kijelö kijelölt vadá vadászatra jogosult, valamint a halá halászati őr a halá mérsé rséklé klése érdeké rdekében, halállomá llományokban keletkezett ká károk mé amennyiben tevé tevékenysé kenységét: a) az ingatlan tulajdonosá tulajdonosával, illetve jogszerű jogszerű haszná használójával megá megállapodá llapodást kö kötve, b) védett termé természeti terü területen, illetve kü különleges madá madárvé rvédelmi terü területen kí kívül, c) szeptember 1. és januá január 31. kö között, d) a vadá vadászat rendje megsé megsérté rtésének nem minő minősülő, valamint nem tiltott vadá vadászati eszkö eszközökkel és mó módszerrel, valamint e) az okszerű okszerű vadgazdá vadgazdálkodá lkodás akadá akadályozá lyozása né nélkü lkül vé végzi.

(4) A ká kárókatona (Phalacrocorax carbo) carbo) gyé gyérítése sorá során ólomsö tilos. lomsörét haszná használata Integrá Integrált apró apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás


Kárókatona


Szürke gém MoMo-n nádas tavakon, folyó folyók galé galériaerdeiben (fő (főleg a Duna, a Tisza és a Drá Dráva menté mentén), halastavak kö környé rnyékén kö költő ltő, alkalmanké alkalmanként áttelelő ttelelő

Táplá plálkozá lkozás szinte kizá kizárólag halevő halevő, naponta 200200-500 gramm (évi 170 kg); Magyarorszá Magyarországon 3500 tt-nyi haltö haltömeget esznek meg évente; Közép-Tisza kecsege állomá llományá nyát veszé veszélyeztethetik; csapatban terelő terelőhalá halászat (szá (szárnyá rnyát csapkodva öblö blök felé felé); 1515-18 cmcm-es halak - ponty, angolna, amú amúr, bodorka Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


5050-es évek eleje: 1900 pá pár, 1978: 1600 pá pár, 1994: 12001200-1600 pá pár Védett faj, mestersé mesterséges halastavakon egé egész évben gyé gyéríthető thető volt (1/1982. OKTH rend.)

Halastavakon, ivadé ivadéknevelő knevelőkben érzé rzékeny károkat okozhat a gazdá gazdálkodá lkodásban a ragadozó ragadozógazdá gazdálkodá lkodás elvei érvé rvényesek




Vízivad fajok élőhelyvá helyválasztá lasztása (Faragó (Faragó 2010) Élőhely Folyó Folyó Állandó llandó édesvizű desvizű tó Állandó llandó szikes tó tó Idő Időszakos szikes tó tó Állandó llandó szikes mocsá mocsár Idő Időszakos szikes mocsá mocsár Halastó Halastó Víztá ztározó rozó Bányató nyató Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak



Kora ősz

Ősz

Tél

Tavasz

Szezon

∑

Sorrend

5 (3)

13 (1)

20 (3)

10 (2)

12 (1)

60

5.

11 (3)

15 (5)

16 (2)

14 (3)

20 (3)

76

3.

12 (3)

13 (4)

10 (3)

13 (4)

15 (4)

63

4.

8 (3)

10 (3)

10 (3)

13 (4)

12 (4)

53

6.

1 (0)

1 (1)

1 (0)

4 (0)

1 (0)

8

8.

1 (0)

0 (0)

1 (1)

2 (0)

1 (0)

5

9.

20 (5)

30 (6)

24 (6)

29 (8)

32 (7)

135

1.

12 (3)

18 (6)

17 (6)

19 (5)

22 (7)

88

2.

1 (0)

7 (1)

12 (3)

6 (3)

11 (3)

37

7.


6

Eredmények

A halastavak jelentik a menedéket (Faragó 2010)



A csatornák vízminőségét befolyásolja

Vizes élőhelyek kezelése



A csatornák vízminőségét befolyásolja

A té téli üzemví zemvízszint eseté esetén a minimá minimális vízcsere meglé megléte vagy hiá hiánya. Az üzemelteté zemeltetési idő időszakban a kisebb vízigé zigények kezelé kezelése: álló llóvízi jelleg kialakulá kialakulásához vezethetnek. A szivá szivárgó rgó átemelő temelő telepek által szá szállí llított vizek, valamint a beemelt belvizek minő minősége

A csatorná csatornákhoz kapcsoló kapcsolódó vízfolyá zfolyások, halashalas- és horgá horgásztavak ví vízminő zminősége A vegetá vegetáció ciós idő időben elszaporodó elszaporodó vízinö zinövényzet, nyzet, majd az elhaló elhaló növényzet káros bomlá bomlási folyamatai A ví vízfelszí zfelszínen úszó szó, nagy ví vízfelü zfelületet elborí elborító növényzet A csatornaparti vegetá vegetáció ció kezelé kezelése, gyé gyérítése, irtá irtása







A csatornák tisztítása lassú lassú vizű vizű csatorná csatornákná knál a nyá nyári idő időszak alatt a növényzet nagyra nő nő hagyomá hagyományos megoldá megoldás: a ví vízi nö növényzet teljes, egy idő időben tö törté rténő kaszá kaszálása E helyett alkalmazható alkalmazható: a szakaszos tisztí tisztítás és szakaszonké szakaszonként a sodrá sodrást akadá akadályozó lyozó növényzet eltá eltávolí volítása folyá folyás irá iránnyal szemben haladva, idő időben csú csúsztatva lehet az egyes szakaszokat kaszá kaszálni. Biztosí Biztosítani érdemes a ví vízi nö növényzet visszatelepedé visszatelepedési lehető lehetőségét. homogé homogén nö növényzeti foltokat hagyunk meg Integrá álkodá Integrált apró apróvadgazdá vadgazd lkodás mó meghagyunk egymódon rendszeresen egy-egy csí csíkot

Vadgazda mé mérnö rnök mechanikus mesterszak

7

A folyó folyók, csatorná csatornák medré medrének karbantartá karbantartása és alakí ítása ás elő alakbeavatkoz Minden beavatkozá előtt rendelkezni kell

A folyó folyók, csatorná csatornák medré medrének karbantartá karbantartása és alakí alakítása a szü szüksé kséges munká munkálatokat, mindig csak az egyik partró partról vé végezzü gezzük keletkezett hulladé hulladékokat gondosan meg kell semmisí semmisíteni, Minden idő idős fá fát kí kímélni kell A folyó folyó mellet lé lévő fasorokat csak annyira szabad megnyitnimegnyitni-megbontani, hogy a munkagé munkagépek a mederhez le tudjanak menni. Érdemes megtartani olyan terü területeket, mind a parton, mind a folyó folyómederben, amelyek a nö növényzet termé természetes újra telepedé telepedését lehető lehetővé teszik.

engedé engedélyekkel. a tervezé tervezés sorá során figyelembe kell venni a folyó folyók teljes környezeté rnyezetét Lehető Lehetőleg minden kotrá kotrási és fö földkiemelé ldkiemelési munká munkát minimalizá minimalizálni kell. Alapvető Alapvető célké lként ebben az esetben is a lehető lehető legnagyobb vá változatossá ltozatosságot kell kitű kitűzni.

Bioló Biológiai Vízmé zmélysé lység sodrá sodrási sebessé sebesség Vadgazda mé mérnö rnök partvonal mesterszak


mesterszak





A folyó folyók, csatorná csatornák medré medrének karbantartá karbantartása és alakí alakítása Helyre kell állí llítani a termé természetes mederformá mederformákat: visszaforgó visszaforgókat, kis “tavakat” tavakat”, zuhogó zuhogókat; Kialakí Kialakíthatunk mellé mellékágakat, öblö blöket, árnyé rnyékolt partszakaszokat mestersé mesterséges vidrakotoré vidrakotorékot is lé létesí tesíthetü thetünk. A munká munkálatokat a folyá folyásirá siránnyal szemben kell végezni A munká munkálatokat megfelelő megfelelő évszakban A munká munkák befejezé befejezése utá után telepí telepíthetü thetünk is Vadgazda érnö ök Integrá mé rn Integrált apró apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás növmé nyzetet. mesterszak

A folyó folyók, csatorná csatornák medré medrének karbantartá karbantartása és alakí alakítása

részleges kotrá kotrás; meder mé mélyí lyítés vagy szű szűkítés; homokzá homokzátonyok, homokpadok, szigetek kialakí kialakítása; kis “tavak” tavak”, zuhogó zuhogók lé létrehozá trehozása; holtá holtágak és öblö blök kialakí kialakítása; kanyarok újraprofilozá jraprofilozása.





8









Tavak létesítése Helykivá Helykiválasztá lasztás ami a vadvilá vadvilág szá számára jelenleg nem fontos ne romboljunk szé szét mocsarakat, lá lápokat, egyé egyéb vizes élőhelyeket. az új tó tó lehető lehetőleg kö közel legyen termé természet kö közeli vagy termé természetes élőhelyekhez

Vízellá zellátás

egé egész évben tulajdonosi és ví vízügyi engedé engedélyek tartalé tartalék ví vízforrá zforrással megfelelő megfelelő minő minőség és alacsony szennyezettsé szennyezettség.



Tavak létesítése A meder kialakí kialakítás termé természetes ví vízzá zzáró réteg mestersé mesterséges ví vízzá zzáró réteg vastag, fekete fó fólia a fó fólia felett 15 cm, szerves anyag szegé szegény, kő kőmentes altalaj ne haszná használjunk kerti vagy farmi fö földet

Vízfelü zfelület

A lehető lehető legnagyobb vízmé zmélysé lység a partkö partközelben ne legyen 40 cmcm-nél mé mélyebb középen aká akár 11-1.5 m is lehet a partvonalat miné minél szabá szabálytalanabbra, tagoltabbra Vadgazda mé Integrá mérnö rnök Integrált apró apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás tervezzü tervezz mesterszakük.

9

Gazdá Gazdálkodá lkodási formá formák és hatá hatásaik a vizes élőhelyeken

Halgazdá Halgazdálkodá lkodás Nádgazdá dgazdálkodá lkodás Vadgazdá Vadgazdálkodá lkodás Vadá Vadászat Horgá Horgászat Egyé Egyéb rekreá rekreáció ciós tevé tevékenysé kenységek



Halastavak kezelésének elemei tavak pihenteté pihentetése, szá szárazon tartá tartása éves rotá rotáció cióval Növényi tá tápanyagbevitel szerves, illetve műtrá trágya adagolá adagolással. Haltakarmá Haltakarmányozá nyozás. Szü Szüksé kség eseté esetén ví vízpó zpótlá tlás. Mész adagolá adagolás a ví víz pHpH-jának fenntartá fenntartására. Vízparti nö növényzet irtá irtása Kártevő rtevők riasztá riasztása Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


A halastavak természetvédelmi jelentősége A gazdá gazdálkodá lkodási tevé tevékenysé kenység általá ltalában összhangban van az egyé egyéb fauna igé igényeivel vagy, ha nem azok kö könnyen összhangba hozható hozhatók. A halastavak megfelelő megfelelő pihenő pihenőhelyet ké képesek biztosí biztosítani vonuló vonuló madaraknak. Kivá Kiváló táplá plálkozá lkozási lehető lehetőség ví vízimadaraknak. Kedvező Kedvezően befolyá befolyásoljá solják a kö környező rnyező terü területek vízgazdá át. ált apró zgazd lkodásIntegrá Vadgazda mé mérnö rnök álkodá Integr apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás mesterszak



A halastavak termé természetvé szetvédelmi jelentő jelentősége Sokfelé Sokfelé a halastavak és csatorná csatornáik a vizes élőhelyek egyetlen ké képviselő pviselői, amelyek az ökoló kológiai há hálózat fontos elemei lehetnek. Lehető ő s é get ad mocsá Lehet mocsári nö növényzet megtelepedé megtelepedésére. A halastó halastó rendszereken belü belül vá változatos élőhelyek talá található lhatók, amelyek sok faj igé igényeit elé gíthetik ki. eléVadgazda mé Integrá mérnö rnök Integrált apró apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás mesterszak

Nádgazdálkodás 3-4 éves rotá rotáció ció vízfelü zfelület feletti kaszá kaszálás, vagy jé jégen vé végzett aratá aratás 40.000 hektá hektár ná nád (1960: 26.000 ha) becslé becslések alapjá alapján mé még legalá legalább ugyanekkora terü területen talá található lhatók ná nádas élőhelyek a Fertő Fertő tónál talá található lható 7000 hektá hektáros ná nádas Közép-Euró Európa legnagyobb ilyen élőhelye jelenleg 12.500 hektá hektár ná nádas áll vé védelem alatt. Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


10



Tőkésréce tenyésztése



A tő tőkés ré réce tenyé tenyészté sztése a fá fácánnal együ együtt fejlő fejlődött. A vadá vadászati érdeklő rdeklődés hektikus volt a tenyé tenyésztett – röptetett madá madárral szemben A víziszá tenyészté sztésre legalkalmasabb faj. ziszárnyasok közül tenyé Korá Korábban a tő tőkésré sréce x khakikhaki-champbell hibridet tartottá tartották jó jól tenyé tenyészthető szthető, nevelhető nevelhető állatnak. tópart → félkö lkötött, tt, kö kötött talaj, kavicsos meder → mély, szerves anyagban dú dús iszap Ø → ilyen helyeken ugyanis melegben botulizmus Tojó Tojónké nként 5050-60 tojá tojással, 70%70%-os kelé kelési eredmé eredménnyel és 10%10%-os nevelé nevelési elhullá elhullással szá számolhatunk (8 hetes korig)

Elő Előnevelé nevelés




Tőkésréce tenyésztése Kifutó Kifutók, volierek Kifutó Kifutó → nevelő evelőházakhoz csatlakoznak → egy oldal az épület, 3 oldalon 2 m magas kerí kerítés Épülethez csatlakozó csatlakozó rövid szakaszon szé széltő ltől védett, fedett (pl. fó fólia). Minden önálló lló nevelő nevelő térhez → önálló lló kifutó kifutó Nem elé elég a 6*66*6-os kerí kerítés → alulra sű sűrűbb kerí kerítés, vagy aká akár az egé egész lehet ebbő ebből Vagy eternit, alu hullá hullámlemez → nyugalom az egyes csoportoknak Fácán, fogoly → hálóval fedé fedés ↔ vadkacsa → szabadon Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak



Épületben csatorna → úszká szkálás + ivá ivás → gyakori csere Fará Farács → kijutá kijutás Vagy csak a kifutó kifutóban adunk úsztató sztató vályú lyút. Tóparton má már nem kell meleg épület. Ideiglenes eső eső- és szé szélvé lvédő → oszlopokon féltető ltető → méret: minden állat elfé elférjen alatta 3 oldalá oldalán fó fólia vé véd a szé széltő ltől Integrá Integrált apró apróvadgazdá vadgazdálkodá lkodás

Tőkésréce tenyésztése Tojatá Tojatás műfészkes tojatá tojatás Tojó Tojóházban/ ví vízparton szabad ég alatt/ ví vízen Tojó Tojóház → tégla, kö könnyű nnyűszerkezetes Egy bejá bejárat + egy terem Eső Eső-, szé szélvé lvédelem, fű fűtés nincs Deszká Deszkából, vagy má más termé természetes anyagbó anyagból Tojó Tojóházban csak egy kuckó kuckó, ami elhatá elhatárol. Szabadban gondosabban kell összeá sszeállí llítani! → eső eső-, szé szélvé lvédelem, stabilitá stabilitás Deszka → teteje nyitható nnyű kezelé kezelés nyitható → könnyű Sás, ná nád, vessző vessző → inká inkább illik a fé félvad nevelé neveléshez, a tojó tojók is inká inkább elfogadjá elfogadják, de nehezebb kezelni



11



Tojatá Tojatás Zártté rttéri/fé ri/félvad tojatá tojatás Zárt té térben gyorsan domesztiká domesztikálódik → inká inkább félvad tartá tartás Intenzí Intenzív → tojó tojóházak Félvad → tóparton, volierben tojó tojófészkekben Tojó Tojóházban lehet ketrecben, de inká inkább talajon, fészekben → körben a falak menté mentén. Ide be kell csalogatni az állatokat → eteté etetés a házban kö középre vagy az ajtó ajtó közelé zelében Tóparton → nagyobb figyelem, de kisebb beruhá beruházás Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


mesterszak

Tőkésréce tenyésztése Tojatá Tojatás

Tőkésréce tenyésztése Tenyé Tenyészanyag kivá kiválasztá lasztás

Fészkek inká inkább a partra, kevesebb a ví vízre. Ivarará Ivararány → 1:3/1:4 Februá Februárra kialakí kialakítjuk a csapatokat → febr. 2020-tól kezdenek tojni → intenzí intenzív idő időszak: má március vé végétől Naponta szedjü szedjük össze a tojá tojásokat! Reggel tojik Intenzí Intenzív idő időszak jú június kö közepé zepéig. Június vé végén a fé fészekben hagyott tojá tojásokat a tojó tojók kikeltik. Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak

Deszka alapon há ház → ne csapjon be a hullá hullámzá mzás → felvezető felvezető palló palló keresztlé keresztlécekkel → lecsö lecsöpög a lá lábukró bukról a vVadgazda íz → nem ázik el a fé é szekapróvadgazdá fIntegrá mé mérnö rnök Integrált apró vadgazdálkodá lkodás


Küllemi jegyek → egé egészsé szséges, jó jól mozgó mozgó, élénk Kitollasodá Kitollasodás elő előtt vá válogatunk → a tó tóra kitett állatokat nehé nehéz befogni A tollasodá tollasodás utá után → fehé fehér/fekete tarka → kiselejtezni Tojá Tojástermelé stermelés alapjá alapján → külön nyilvá nyilvántartani a tojó tojóvolierben lévő állatokat → 60 tojá tojás/szezon



fácán

Tőkésréce tenyésztése Kelteté Keltetés Víziszá ziszárnyast nem lehet együ együtt keltetni fácánnal/fogollyal A tojá tojás 5252-70 gramm 28 nap a kelé kelési idő idő ebbő ebből bú bújtatá jtatás 33-4 nap Elő 60-65 % pára Előkelteté keltetés: 37.6 fok Bújtatá 75-80 % pára jtatás: 37.5 fok A napos állatokat 32 fokon fogadjuk Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege 32 - 34 g 14 -15 g 52 - 70 g tojás index 1,15 - 1,39 1,23 - 1,36 1,28 - 1,41 tojástároló relatív páratartalma 60 - 70 % 60 - 70 % 65 - 75 % kelési eredmény 65 - 75 (95) % 66 - 70 (88) % 70 - 75 % termékenység tíznapos lámpázáskor 85 - 98 % 90 - 93 % 94 - 96 % csibe (kiskacsa) napos kori tömege Vadgazda mé Integrá vadgazdá mérnö rnök Integrált apró vadgazdálkodá 20 - 22 g 10 apr - ó12 g lkodás 33 - 46 g mesterszak

12

Tőkés réce tenyésztése Elő Előnevelé nevelés Két szakasz → igazi elő előnevelé nevelés: 30 napig Teremfű Teremfűtéses nevelő nevelőház mű műanyá anyákkal és 250 kacsá kacsával. 4 napig a mű műanya alatt (60 egyed/m2) Utá Utána a kerí kerítést lebontani → 20 egyed/m2 10. naptó naptól → kifutó kifutó → 3 hetesen má már kint is éjszaká jszakáznak, ha az idő idő engedi! Kifutó Kifutó → min. 0,5 állat/m2 Úszó szóvályú lyú → már a há házban is lehet, vagy csak a kifutó kifutóban Kilé Kilépő rács



Tőkés réce tenyésztése Utó Utónevelé nevelés


Tőkés réce tenyésztése Telelteté Teleltetés

Tóparton lé lévő kifutó kifutó → a tó tó egy ré részé szét lekerí lekeríteni → összetartá sszetartás Műanyá anyák alatti fogadó fogadó hőmérsé rséklet → 32 ºC 4. napig → 3030-32 ºC 10. napig → 2828-29 ºC Fokozatosan csö csökken és a 3. hé héttő ttől nincs fűtés a nevelő nevelőházban. Fogadá Fogadáskor eteté etetés, itatá itatás → fácán Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


Tőkés réce tenyésztése Tavi utó utónevelé nevelés → kibocsátás Helyhez kötés → tó + etetés Röptető → ha elérték a voliert → etetés és röptetés naponta Félvad nevelés → már jó ideje a vadászat helyén vannak az állatok Ha már jól repülnek → rászoktatjuk őket egy közeli legelőre (max. 2 km) → kirepülés és esti visszahúzás Vadrécék is csatlakoznak! Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


Tőkés réce tenyésztése Takarmá Takarmányozá nyozás

Ősztő sztől tavaszig nevelő nevelőházban + kifutó kifutó Kifutó Kifutóban → 2/3 ví víz Kellő Kellően mé mély ví víz → jégmentes felület kell! Volier → nincs hálóval fedve → kijárnak a legelőre → etetéssel tartjuk meg az állatokat Tojatás után → fokozatosan elmarad a táp Teleltetés alatt → abrak + zöld Január eleje → 1:3 ivararányt beállítani + 3 tojó/tojófészek kialakítása Fokozatos áttérés a tojótápra!


Elő Előnevelé nevelés

Utó Utónevelé nevelés

5-6 hetes kortó kortól tavon Röptető ptető 200200-250 mm-re a tó tóparttó parttól → 8-12 m szé széles etető etetőfolyosó folyosó → beszoktatá beszoktatás a trambulinra 10. naptó naptól a tó tóparttó parttól 5 mm-ként tá távolí volítjuk az eteté etetést Napi 3, majd 2 alkalommal etetü etetünk. A tavi kerí kerítést az első első röpteté ptetés elő előtt megnyitjuk. Ha nincs rö röptető ptető → nem vá változtatjuk az eteté etetés helyé helyét Kerí Kerítés nyitá nyitás → az első első kacsa kirepü kirepül a szabad vízre Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak

Tőkés réce tenyésztése


Elté Eltérő a pecsenye és a vadá vadászott kacsa takarmá takarmányozá nyozása. Állattenyé llattenyészté sztési kacsatá kacsatáp Indí Indító és nevelő nevelő táp azonos Indí Indító → 1-3. hé hét Nevelő ttől 4. hé hét vé végéig Nevelő → 3. hé héttő 5. hé héten → vadá vadászott eseté esetében szemesre; pecsenye eseté esetében hízó tápra Nagyon fontos a zö zöld takarmá takarmány! → már az első első héten: vá vágott salá saláta, zsenge gabona, lucerna Tenyé szállatok → 8-9. hé héttő ttől: tojó tojó táp + szemes Tenyészá Tenyé Tenyészá szállatokná llatoknál a tojatá tojatás elő előtt 3 hé héttel → átté ttérés tojó tojó tápra Félvad tartá legelőn kiegé kiegészí szítés a berepü berepülés tartásná snál → a legelő megtartá megtartásához



13

indító

nevelő

befejező

tojó

Hetek száma

g / fácáncsibe

g / fogolycsibe

g / kacsa

Met. energia MJ

11-12

11-12

11-12

11

1

2,8

2,0

25

Keményítőérték % ↑ Nyersfehérje % ↓

71-72 17 0,9-1,1

71-72 15 1,0-1,1

76-78 16-17 2,6-3,0

2

8,5

7,0

30

3

17,0

14,0

44

Ca %

69-74 19 0,9-1,2

P%

0,6-0,7

0,6-0,7

0,6-0,7

0,6-0,7

4

22,7

18,0

66

5

28,3

23,0

66

6

38,8

28,0

92

7

42,5

30,0

94

8

51,0

30,0

96

9

56,7

34,0

110

62,4

38,0

120

68,0

40,0

indító

nevelő

befejező

tojó

Gabona ↑

63-77

72-74

77-80

66-71

10

Növényi fehérje ↓

14-28

15-28

16

18-24

11

4-6

3-4

2

2-4

12

71,0

40,0

-

-

-

5

13

75,0

40,0

3-5

3-5

4-5

4-9

Állati fehérje ↓ Ásványi kiegészítés Egységes premix Vadgazda mé mérnö rnök mesterszak


14

80,0

40,0

Vadgazda mé mérnö rnök


mesterszak összesen

4,4 kg

2,7 kg









5,2 kg

14













15







16

lkodási vadgazdálkodás Apróvadgazd vízivadfajokkal? lkodási modellek alapadatok (terep) hipotézisek terepi teszt ellenőrz konyság, alkalmazhatóság,

Recommend Documents