:h:
li.~zám. ~ Megjelenik minden h•í l-én és U-én.
Előfizetési ár Egesz évre 6 frt o. é. F(;)évre . :3 n n " A knzlenh~ll)"f'k ~~~ eWtiz<~tt· .;ek h1~rment."e kiildclulöh.•
HASONSZJ~Nlri
KO .. zL 0..N
Elö.fizethetni
Y.mimlcn ,~ ~:\k~·i~:-.
(;~·ling~·lisiin
n s 7. c r k c R z t li r. ,·. l.
Szakhirdetések t•gy I•t~tit haMál~orR 6 krral
•zámittatil<.
po-ta·
hi\'ntnl utj:in.
Alapos ismet·etekrt tet:jeszt(í m·,·osi lap a homiPOJtathiát·ól.
az
•:gl'rbl'n InNmai
érseki
nynmdában.
l'izerkesztö-tulajdonos: Borner litván, n gyöngyösi közkórluiz ignzgntú -fiio1·\·nsa. TARTALOM: Az észszerii gyógyászat alapja egyediil a józan tapasztalás.- Észleletek a gyöngyösi köz-kórhdzban t8{i• ,-ik év els/i felében orvosolt betegekriil (fol~·tnt:is). - Ne\"ezctes csont szí1 kóreset. - Lapszemle.- Január havi kó1·házi kimutatás.
l ban nem fognak meggyógyulni, holott ép azon kórok közöl, melyeket meggyógyulni nem hitott. az ö kezeléile alatt nagyszámmal gyógyulhatnak még meg. A heteg A gy6gytani kérdések megfejtésénél e ntai napig kora, természete, a kór ideje, melyhen orvo11hís ahi keis azon szerencsétlen rendszer követtetik, miszerint rlll, mindannyi fontos momentumok, melyek a kó•· kiazok korántsem a gyakorlati tények, ham~m eg-yetllil menetelére habírozott befolyáMsal vannak; az első ok a megszokott vagy uralkodó theoretikai bölcselkedé- tehát: "jnrare in verba magistri." sek után itéltetnek meg, s<St ezekután alkalmaztatnak. A második ok: a systemák iránti konok elöl!zereEz elle_nkezik a gyógytndomány valódi lognlnuíval, tet, naeger moriatur, tantum systema maneat ineolnmmely csak azt tarthatja igaznak, amit a gyakodat a be- me." Ily elvből indulnak ki sokan, - a tudománymlsátégágynál csalhatatlannak behizonyit Mi lwszn;{t \-'('IIZi got többre becsUivén mint a tapasztalát-~t. Sem a hire~ a beteg a legékesebb demon11trátióknak, mit uyer a be- Höerrhave figyelmeztetése "absqne systemate coli debet teg, ha neki bár eat.hcdrai bölcse!léggel életmih·einck medicina," sem azon tény, miként a titkos természet mindeu legkisebb kórol! clváltozál!ai cWterjesztetuek, egy systemába magát beleilleszteni nem engedi, az ö és megfejtetnek? ha az or\'OS azon pillanatban, widíJn a meggyőziillésöket megnem változtatja, öket eszerint felfedezett kórok ellen segit11éget kt'llene nyujtaniu ha- czélszeriíbb eljár;isra sem vezeti. tározatlanul, és kétségbeelive áll. A harmadik ok az álszemérem. Sokan nem CKak S melyck ezen megrögzött eljárásnak okai? Sze- 1 j61 tudj:ík. hogy az ö theoretikai tudom{mynk a betegrintünk többfélék: Az első azou iskolai bölcsest\g, mclyet ágymíl alaptalan, h:mem egyéb remlt-~ze•·eket is megszerencsétlenségünkre magunkkal a gyakorlatba átvi- kisértenek, dc ments Isten! azt bevallani, hogy ezek I!Ziink. A fiatal-Ol'\'OS oly er611 meggyözödé1111Cl lép ki a hasznosabbak, miuhín ezen becsliletes vallomá:mk <Sket világba, hogy előtte már nincs meggy6gyithatatlau be- bizonyosan a turlouuíny szeutélyéhől kiz:írmí, sőt Yogeltegség, mikéut ha öt valuki az elleukezör;í] akiH'JHÍ meg- frei-nak kereszteln é. győzni, azt tudatlannak, lva.gy tahín tébolymlottnak ill . A negyedik ok azon bizalmatlans;ígon alapszik. t-artaná. Azon k6rok, melyek a kliuikumlmn szemchit- melylyel mások tapasztalatai iránt vit~eltet.iink. Mindctára meggyógyultak, az ö kezelése alatt ill bizonyosan j gyik magát elég okosnak tartván, egymástól tanulni megfognak gyógyului, melyek pedig lmhillal végzííd- 1 nem akarunk. Ezen bizalmatlanság gyakl'an a legru:· tek, azoknak természeteseu és okvetetlcuííl megkellett . gyobb következetlenségekre vezet, mert midön fenhanhaluiok, mert azok azon tanár elvei után orvoKoltnttak, , gon ki;íltjuk, hogy ml{soknak nem hiszünk, azért VILlakinek miodent a legjobban tudni kell, és kiuek elveit hányszor a gyakorlatban felakadunk, mohon kapunk ő most már szintén tulajdonává tette. Ezen okoskosko- l egyes ajánlott szerek nbtn, habál' azoknak a nye•·s tudás ép ott törik meg, hol annak a legerősebb tíunaKz pasztaMsnál egyéb alapjok nemis létezik. tulajdonittatik; miután azon kól'ok, melyekct meggyóAz imént elősoroltak az orvosi tudom;iny előhala gynini látott, lehetséges, hogy a magány gyakorlati-Í- l dásának lényeges akadályaut szolgálnak, melyek lehe-
Az észszero gyltgyászal alapja t'gyedOI a józan tapasztalás.
l
l
~ -~,---130 tl'llcnné tenik, hogy az. ami ha~wos. miutlenki llltal eli111nértc 8 sék, ami pedig k1íros, ugyesen elkerliltessék. A sikeres gyógyászat alapja telHÍt a józan észleletLen és az idPgcu tapasztalatoknak kellő méltánylatában fekszik; ha elfogn latlau ul, és ép érzésekkel a betegség· folyam 1ít kisérjiik, lesz módunk szÍ\mtalan esetben tapa11ztalhatni, hogy a mindennaposs1Í v1Ht gyógykezelésnek a núndennapos nevezetnél egyéb érdeme a gyakorlatban alig ma..ad, s viszont gyakran oly kezelésnek t(,gjuk sikerét J.ítui, melyrBI tankönyvUnkben emlitét:~ sem tétetik. Ha az ekként nyert tapasztalatokat mindenki hi ven teljeg yezné, s azokat bátors~ggal előterjesztené. mcnnyi hibáktól tisztulhatna meg a gyógytan, s menynyi felesleges kinzásoktól mentetnének meg a betegek? 1Iieliítt ezen 1íllitútmnkat példák ban megcrösitenl-nk, hogy a t. olvasó azon 1ílhispontot, melyet a hom~opath i;iban elfoglaltunk tisztán mcgitélhesse, ~>ziik ségesuek M.ttam a kU vetkezöket előre bocsátani. l\Iiut on·os növendék gyakorta valék szerenesés az akkori időben pestmegyei főorvosa bold: Forgó Miluíl y ly al társalogni. Bár a nevezett, mint tudós és szerenesés hasonszenvi orvos köztiszteletben állott, s mindenki által becsülve ismertetett, mindazáltal ezen ismeret~égem a hasonszenvi gyógyUlód iránt még csak hajlamomat sem ébreszté fel. A homreopathia. csak ábránd, ! igy hallottam az iskolában, mi degendő volt egy gyógymódot, melyet nem ismertem, megvetni. A gyakorlatba lépvén, az Hl31. cholera azonnal bö alkalmat nyujtott azon gyógytudománynak alapelveit, melyet egyediíl rationabilisnak nevezni szabad volt, gyakorlatilag tnegismerni. Az eredmény, melyet e gyógymód 111illitík vesztegctése daczám a föld kerekségén kivívott, mintlenki előtt elég ismeretes, ezt tellát felemliteni feleslegesnek tartom, ánnálinkább, mctt: "de mortnis aut nihil, aut bene." .Jól morulj;\k, hogy a köt·illmények határoznak legink;íbb az ember sorsa felett. Azon vigasztalás:~al, hogy uem miuden beteg"ég cholera, haladtam a kitűziitt p;Íly;ín még 4 évig, :< b;ir mikor az iirtlküs rationalismusha elcsiiggedtem, egy eonsilium mctlicnm azonnal minJent helyre Utött, - ha a beteg meghalt, kinek volt most ru~ t· joga az ellen felsztj)alni? l ~3!'1-ben egy twísfél é\'l·s gyermekem snlyo:mn megbeteg>~zik, 11em 11ajlit, sem sz1imos tapasztaltabb orvosok ratinnali:mmsa mm volt képes a veMzélyt eltávoztatui ; - be1tllott a sorvadás az ;; rettentő kórtüneteiveL )llit· ekkor az atyai érzelem ébt·c(h·én fel keblemben félretéve miudeu ;ílszemérmet városnukban lakó jele!! ügyfdcmhez, bold: Bogn1h· J1ínoshoz, ki élemedett km·ában \'olt kénytelen a homwopathia előnyeiről meg~yözöd11i. l'l> :.zt éltefngyttHg a legnagyobb ragat~zko-
dással gyakorolni, járultam, azon l$szinte nyilatkozattal kérvén Bt fel beteg gyermekem látogatására, hogy bár gyógymódjának nem hiszek, de tapa~:~ztalataiban helyezve bizalmamat, segitsen ha még lehet h1\ldokló gyermekemen. Egy csepp-ArHenicum a 30-ik higitásból negyed napra a haldokló gyermek betegségének oly fordulatot adott, hogy ágyában felillt, és rövid idő alatt egész8égét tökéletesen vissza nyeré. A háladatlanság az emberi nemzetnek egyik szégyeniW tulajdona, mely az emlitett esetben engemet is annyira meglepett, hogy midőn bold. Ugyfelern azt kérdé tőlem: hisz-e m1ÍI' a homroopathiának? azt felelém neki, hogy az csak szerencse volt) A nemesis nem sok időre magamat ért utol. Egy, parádi gyalogutamból augustushóban visszatérvén, miut;Ín már utközbcn szakadatlan izzadság, és szomjuság kiuzott, szobámba érkezvén, ájultan rogytam le a földre, csak 8-ad napra tudtam meg mi történt légyen velem. Az ájulást erős láz, eszméletlenség, félrebeszélés, rángatódzások, ekként mint mondják, inláz követte. Ágyamnál kit pillantok meg legelőször? a fiam megmentBjét B. J. orvostársamat. Nem mondhatnám azt kellemes meglepetésnek, miután gyógymódja iránt bizalommal nem viselteték, de értésemre esvén állapotom veszélyessége, melyPt oly Ugyesen tudott kormányozni, bele nyugodtam tanácsában, és folytattam gyógyszereinek bevételét. A gyógyszerek megtevék azon hatát~t, melyet Ugyfelern várt, mely engemet tökéletesen kielégitctt. Ily eredmény után nem volt természetesebb dolog. mint a hasonszenv sikerét bevallani, azt tanulmányozraj és a betegágynál megkísérteni. Az 1836-iki cholera megnyitá ene elíittem a tért, mely ebbeli meggyőződé semet vagy örökre ismét elfo j tsa, vagy tartósan megalapítsa. Az első kisél'letek már annyira fényesen sikerültek, hogy miután a hetegek legnagyobb száma egyetliil a hom n· opathiában keresé vigasztalását, én pedig reggeltől késő e11tig a betegek látogatállával ugy elvalék foglalva, hogy a segélyt keresíík nagyrésze szllk~ég ellctében fel nem tahílhatott, cholera elleni porokat számozva a gyógyszertárban kellett rendclnem, honnét az illetők azt rendelet nélkul is megvásárolták, és betegeiknek beadták. t;'gy 11z ekkori mint a későbbi tapasztalataimat e kórnemríll 1848-ik é\'ben sajt/1 utján nyilv~ nosság elé is bocsátottam. A fiatal-orvos szercncséjét a siker alapítja meg, melyet a beteg ágynál szet·ez. A gondolkozni, és mester!légét kimivel ni vágyó m·vos azonban a szerencse által sem elbizakodást, sem pihenést nem fog magának tulnjdonitani. Az orvosi tudomány tapasztnhbbeli tudonuiny s
131 nem elég egy ember élete arra, hogy mindeneket kellő- • teték meg a szenvedést. Ekkor e!lzemhe jutottak a haen tapasztalJon. t 1 D k · b' h' é h H h .. . , a mas ower poro , a tanmn, JZ tou Jv m ogy ezek a te át a cholera korfil k1érdemlett müködésem által czélt érek. Pth· 6rai szflneteu kivíí l, alig valék kéméltánylat~a 8 terj edö bizodalomra szolgáltatott is al- pes egyéb eredményt é11zlelni, és ha az iskola elvei szek~lmat, és Igy elfoglaltságomat terjeszté, mindemellett rint az adagot nagyobbitám, beállottak az opium kórromden fontosabb kóresetnél későbbi gyakorlatomban tiloetei s a kór az előbbi stádiumtiba tért vissza. is azon kér~ést állitáro nem egyszer e_lőmbe: vajjon Egy tüdővészben szcnved<S beteg rimánkodik, hogy a~on k6roknal, m~lyeknél a hasonszem·1 gy6gyszerek fulladásai t, mellnehézségét szüntessem meg; a tart. emet siker~eleneknek b1zony~ltak be előttem; nem létezik-e squilla, phosphor, s. a. t. nem birtak enyhülést szerezni. a régt g~6gym6dnak biztosabb és helyesebb eljárása? Visszaemlékezve a rcvellentiák általános ajánlat{tra k<SÉs Itt értflk el most már el<Sadásunknak azon ré- rüsbogá1· tapaszt, authenritb kenöcsöt szorgalmatosan szét, melyben bebizonyítani igyekszünk, hogy a régi és nagy gonddal alkalmaztam. A szcnvedés kettözvt· gy6gym6d mindennapossá vált szerei is a mindenna- tünt most már előmbe, mert a fulladás nem cny!Jiilt, a pos nevezetnél alig birnak egyéb t ulajdonsággal. beteg azonfelül a mestersé"'es kinokat is kénytelen volt Hogy minden alaptalan ellenvetéseket egyszerre eltűrni. "' . Hosszasnak kellene lennem, ha mindazon killérlemegszüntessek, ellíre kijelentem, hogy orvosi müködésemet 35 év során rnindig akként fogtam fel, hogy az teket feljegyezném, és elősorolnám, melyeket meggyíJellenfél táborából eredett minden ujabb eszméket olvas- z<Sdésem elérése kedvéért a gyakorlati téren véghezvitmány tárgyamnak tekintettem, slít meg mai napig is tem, az előterjesztettek által anélkiíl is egyerlííl azt annak tekintem, azon elvet tartván mindenkor szeme- ohajtottam bebizonyítani, hogy minden kérdé8nél, mt:im elfftt "hogy ha józanon l!aját gy6gymódomr6l ítélni lyet kisirieteim alkalmával a két gyógymód ktizött a akarok, szükséges hogy az ellenfél haladását is ismer- betegágymH előmbe terjesztém. a tapa11ztalás feleletére jem". - A kérlelhetetlen ellenfél ugyan még ez ellen vártam, me ly e következő meggy(jzödtsre birt: is azon észrevételét fogja alkalmazni. hogy talán azon l-szeir Vannak k6rok, melyek gyógyulása báru.ely magasztos eszméket nem valék kP.pes megérteni, annál rendszert kövessen az orvos nem eszközölhető. kevésbbé megemészteni, me ly észrevétel ellen magamat 2-szor l\lidUn a veszély valamely kórelletnél a kgvédeni feleslegesnek tartom, j61 tudván, miszerint non magdsabb fokon áll. t:s winden okoskodó gyógyszerelés possumus omnia onmes; de legalább a jóakaratot és alaptalannak bizonyul be; a hasonszenvi gyógyszertan igyekezetet nem fogja tfflem megtagadni. elég esetben nyujt még vigasztalást, a veszélyt ily köIly elvekkel és készültséggel fogtam a hasonszen- rülmények közütt is eltávoztatui és az életet megtartani. vi gyógym6d bir1ílatához. - l\Iidőn bm·árkodásom el- Ennélfogva: slí heiben egy csorvás lázban szenvedö beteg keresett 3-szor )lent Hl veszélytsebb valamely kór lefolyása. nálam segedelm er. és a hasonszenvileg jelentett l peca- annál biztosabban alkalmaztathat ik a hasonszenvi cuanha, pnlsatilla. nux vomica a reméllet időre a kMt gyógyrendszer. eloern tá,·oliták, rendeltem hánytat6t, vagy h:u~hajtM a 4-szer Ha a természetes gyógyerijnE:k. mint az régi gyógym6d elvei után. A beteg gyakran a hányta- /ujabb időkben tanittatik. valós;ígosau oly nagy szerepe tó után hasmenést, a hashajtó után hányást kapott, de l jut a kór elt;i.\·olit<í."'\ra. és az élet megtartlÍs;íra. akkor még ez sem ingatá meg végképen hitemet ezen gy6g)~- 1 esztelenség ma!'sivn~ gyógy":zerekhez 1~yt'~~ui.' mi~tfiu ~1-erelés iránt, miután ezen ellenkez($ hatást az általa- a természet gyógyereJe a veszélyt ezek nelkul Js chavonos gyógyelvekböl magamnak megmagyarázni képes litja. Ebből következik: válék. de megingatta az eredménytt:lenség. mely a leg5-ször Hogyha a hasonszenvi gyógyszer adagok Wbb esetheu ily gy6gyszerelésre következett. A };íz nem használnak is, a természet győgyerejét se nem winden kii.iritések daczára felmaradt. a száj íz sem ja- akadályozzák, se meg nem változtatják. vult, a m·omás a gyomorban néha méginkább 11eveke6-szor EWfordulnak számtalanszor oly kórese:ek: dett, és igy jobbadán a mesterséges elgyengítésnél egyéb t~iít a már egyszer meghatÁrozott és világosan ftlismert ~~zélt alig értem el. A közönséges orvos előtt ily cred- kór lefolyása kUzben is oly változ1lsok. oly sajátszerii ménytelenség nem feltlinö. de amely orvos más gyógy- k6rti.inetek, ruclyeket ii~szehangzásba hozni az okoskoeljárást is ismer az előtt hasonló események suímtalan dó gyógymódnak nem lehet. hol tehát vagy tökéletell tétlenséget. vagy ~gyediil palliativumot kénytelen alkair:ombinatiora szolgáltatnak alkalmat. .Jelentkel!:ett egv másik beteg hasmenéssel. l peca- mazni: midön a hasonszenv az 6 gyógpzertudományá··uanha. veratrum, phosphor. mercur s. a. t. nem sziin- val hasonló esetekben is~ természetszerű hasonlatassági
~
•• ,--130
tetlenné teszik, hogy az, ami ha~zuos, mindenki által elismértcssék, ami pedig k1íros, Ugyesen elkerUltessék. A sikeres gy6gyát~zat alapja tehát a józan ét~zleletben éK az idrgen tapasztalatoknak kellő méltánylatában fekszik; ha elfogn latlanul, és ép érzésekkel a betegség folyamát kisé1:jlik, lesz mtSdunk sz1\mtalan esetben tapasztalhatni, hogy a mindennapost~á vált gyógykezelésnek a mindennapos nevezetnél egyéb érdeme a gyakol'latban alig marad, s viHzont gyakran oly kezelésnek fogjuk sikerét. látni, melyrlSl tankönyvlinkben emlités sem tétetik. Ha az ekként nyert tapasztalatokat ~aindenki hiv en feljeg yez né, s azokat bátorsliggal előterJesztené. mennyi hibáktól tisztu.llmtna meg n gyógytan, s menynyi felesleges kinzásoktól wentetnének meg a betegek? liieliitt ezen ,HJitiÍtmnkat példákban megcrősiten~nk, hogy a t. olvat~ó azon lílhíspontot, melyet a homwopathiában elfoglaltunk tisztáu megitélhesse, sziikliégesnek láttam a kö vetkezőket előre bocsátani. Mint orvos növendék gyakorta valék szerenesés az akkori időben pestmegyei föorvosa bold: Forgó Mihálylyal társalogni. Bár a nevezett, mint tudós és szerenesés hasonszenvi orvos köztiszteletben állott, s mindeoki által becsfflve ismertetett, mindazáltal ezen ismeret11égem a hasonszenvi gyógylliód iránt még csak hajlamomat sem ébreszté fel. A homruopathia csak ábránd,! igy hallottam az iskolában, mi degendő volt egy gyógymódot, melyet nem ismertem, megvetni. A gyakorlatba lépvén, az 1 ~ 3 1. cl10lern azonnal bő alkalmat nyujtott azon gvógytudoJ mánynak alapelveit, melyet egyedül rationabilisuak nevezni szabad volt, gyakorlatilag megismerni. Az eredmény, melyet e gyógymód n•illiók vesztegctése daczára a föld kerek11égén kivivott, mindenki előtt elég ismeretes, ezt tehát felemliteni felesleget~nek tartom, ánnálinkább, mert: "de mnrtuis aut nihil, aut bene." Jól mondj1\k, hogy a körülményck határoznak leginkitb b az ember 11orsa felett. Aznn vigaMztalással, hogy nem minden betegség cholt~ra, haladtam a kitűzött pályán még 4 évig, il bár mikor az örökös rationalismusba elcsltggcdtem, egy (•.onsilinm medicmn azonnal mindeut helyre ütött, - ha a beteg meghalt, kinek volt most má1· joga az eiJeu felszólaln i? 1~3rJ-ben egy m:ísfél én·s gyermekem sulyosan megbeteg11zik, 11em HajlÍt, t~cm 11zámos tapasztaltabb orvosok rationalismusa lll'l1l volt képes a veszélyt eltá\'oztatni; - be1illutt a sorvadáK az íi rettentő kórtünetei vel. l11tr ekknr az at.yai érzelem ébred\·én fel keblemben félretéve minden :íl11zemérmet városunkban lakó jeles Ugyfelemhez, bold: Bognár J1tnoshoz, ki élemedett korában volt kénytelen a homwopatbin előnyeiről meg~yözödni . .:~ :;zt éltt-fogytáig a legnagyobb ragaszko-
dással gyakorolni, jámltam, azon lSszinte nyilatkozattal kérvén lSt fel beteg gyermekem látogatására, hogy bár gyógymódjának nem hiszek, de tapat~ztalataiban helyezve bizalmamat, segitsen ha még lehet h1\ldokló gyermekemen. Egy csepp-Arsenicum a 30-ik higit1it~b6l negyed napra a haldokló gyermek betegségének oly fordulatot adott, hogy ágyában felült, és rövid idő alatt egésztlégét tökéletesen vissza nyeré. A háladatlanság az emberi nemzetnek egyik szégyenitlS tulajdona, mely az emlitett esetben engemet is annyira meglepett, hogy midőn bold. Ugyfelern azt kérdé tlílem: hisz-e már a homooopath iának? azt felelém neki, hogy az csak szerencse volt,! A nemesis nem sok idlSre magamat ért utol. Egy, parádi gyalogutamból augustushóban visszatérvén, miut1Ín már utközben t~zakadatlan izzadság, és szomjuság kinzott, szobámba érkezvén, ájultan rogytam le a földre, csak 8-ad napra tudtam meg mi történt légyen velem. Az ájulást erős láz, eszméletlenség, félrebeszélés, rángatódzások, ekként mint mondják, inláz követte. Ágyamnál kitpillantok meg legellSször? a fiam megmentöjét B. J. orvostársamat. Nem mondhatnám azt kellemes meglepetésnek, miután gyógymódjairánt bizalommal nem viselteték, de értésemre esvén állapotom veszélyessége, melyPt oly Ugyesen tudott kormányozni, bele nyugodtam tanácsában, és folytattam gyógyszereinek bevételét. A gyógyszerek megtevék azon hatát~t, melyet Ugyfelern várt, mely engemet tökéletesen kielégitett. Ily eredmény után nem volt természetesebb dolog, mint a basonszenv sikerét bevallani, azt tanulmányozni és a betegágynál megkisérteni. Az 1836-iki cholera megnyitá ene előttem a tért, mely ebbeli meggyőzödé semct vagy örökre ismét elfojtsa, vagy tartósan megalapitsa. Az első kisérletek már annyira fényesen sikertiltck, hogy miután a betegek legnagyobb száma egyedffl a hom cr opathiában keresé vigasztalását, én pedig reggeltlSl késlS estig a betegek látogatásával ugy elvalék foglalva, hogy a segélyt keresíík nagyrésze szllkség esetében fel nem taMihatott, cholera elleni porokat számozva n gyógyHzertárban kellett rendelnem, honnét az illetök azt renddet nélkül is mt-gvásárolták, és betegeiknek beadták. Ugy az ekk(lri mint a későbbi tapasztalataimat e k6rnemr<íl 1848-ik évben sajtó utján nyilvánosság elé is bocsátottam. A fiatal-orvos szerencséjét a siker alapitja meg, melyet a beteg ágynál szerez. A gondolkozni, és mesterségét kimivelni vágyó Ol'Vos azonban a szerencse általsem elbizakodást, scm pihenést nem fog magának tulajdonitani. Az orvosi tudomány tapasztalásbeli tudomány s
.
.~ ~ . }..'..-~~.!·. . . -~.,:·~ ).;...···tfi _.--~~-~..:J
131
nem elég egy ember élete arra, hogy mindeneket kellően tapasztaljon. Ha tehát a ch olera körül kiérdemlett miíködésem méltánylatra s terjed ö bizodalomra szolgáltatott is alkalmat, és igy elfoglaltságomat terjeszté, mindemellett minden fontosabb kóresetnél későbbi gyakorlatomban is azon kérdést állitáru nem egyszer előmbe: vajjon azon kóroknál, melyeknél a hasonszenvi gyógyszerek sikerteleneknek bizonyultak be előttern; nem létezik-e a régi gyógymódnak biztosabb és helyesebb eljárása? És itt érttlk el most már előadásunknak azon részét, melyben bebizonyítani igyekszlink, hogy a régi gyógymód mindennapossá vált szerei is a mindennapos nevezetnél alig birnak egyéb tulajdonsággaL Hogy minden alaptalan ellenvetéseket egyszerre megszűntessek, előre kijelentem, hogy orvosi mliködésemet 35 év során mindig akként fogtam fel, hogy az ellenfél táborából eredett minden ujabb eszméket olvasmány tárgyarnnak tekintettem, sőt meg mai napig is annak tekintem, azon elvet tartván mindenkor szemeim előtt "hogy ha józanon saját gyógymódomról ítélni akarok, sztikséges hogy az ellenfél haladását is ismerjem". - A kérlelhetetlen ellenfél ugyan még ez ellen is azon észrevételét fogja alkalmazni, hogy talán azon magasztos eszméket nem valék kApes megérteni, annál kevésbbé megemészteni, mely észrevétel ellen magamat védeni feleslegesnek tartom, jól tudván, miszerint non possumus omnia omnes j de legalább a jóakaratot és igyekezetet nem fogja tölem megtagadni. Ily elvekkel és készliltséggel fogtam a hasonszenvi gyógymód birfílatához. - Midön bnvárkodásom elsö éveiben egy csorvás lázban szenvedö beteg keresett nálam segedelm et, és a hasonszenvileg jelentett l pecacuanha, pulsatilla, nux vomica a reméllet időre a kint einern távolit:ik, rendeltem hánytatót, vagy bushajtót a régi gyógymód elvei után. A beteg gyakran a hánytató után hasmenést, a hashajtó után hányást kapott, de még ez sem ingatá meg végképen hitemet ezen gyógy~~erelés iránt, miután ezen ellenkező hatást az áltaMnos gyógyclvekböl magamnak megm11gyarázni képes válék, de megingatta az eredménytdenség, mely a legtöbb esetiJen ily gyógyszerelésre következett. A hlz minden kiiiritések daczára felmaradt, a száj íz sem javult, a nyomás a gyomorban néha méginkább ueveked ett, és igy jobbadán a mesterséges elgyengitésnél egyéb . ezélt alig értem el. A közönséges orvos előtt ily ered- ' ménytelenség nem feltunö, de amely orvos más gyógyeljárást is ismer az előtt hasonló események sz:ímtalan eombinatiora szolgáltatnak alkalmat. Jelentkezett egy másik beteg hasmenésReL I pecao.:uanha, veratrum, phosphor, mercur. s. a. t. nem sztin1
teték nwg a szenvedést. Ekk01· eszembe jutottak a hatalmas Dower porok, a tannin, biztou hi vém hogy ezek által ez élt érek. P:h· órai sz ü neten kivíí l, alig valék képes egyéb eredményt észlelni, és ha az iskola elvei szerint az adagot nagyobbitáru, beállottak az opium kórtünetei s a kór az előbbi stádium:iba tért vissza. Egy tüdővészben szenvedö beteg rimánkodik, hogy fulladásait, mellnehézségét szüntessem meg; a tart. emet squilla, phosphor, s. a. t. nem birtak enyhliléstszerezni. Visszaemlékezve a revellenti:ík általános ajánlat{tra körösbogár tapaszt, authenritb kenöcsöt szorgalmatosan és nagy gonddal alkalmaztam. A szenvedés kettőzve tűnt most már előmbe, mert a fulladás nem enyhiilt, a beteg azonfeltil a mesterséges kinokat is kénytelen volt eltűrni.
Hosszasnak kellene lennem, ha mindazon kisérleteket feljegyezném, és elösorolnám, melyeket meggyő zödésem elérése kedvéért a gyakorlati téren véghezvittem, az előterjesztettek által anélkiil is egyedííl azt ohajtottam bebizonyítani, hogy minden kérdésnél, melyet kisirlt•teim alkalmával a két gyógymód között a betegágynál előmbe terjesztém, a tapasztalás feleletére vártam, me ly e következő meggyőződésre birt: 1-ször Vannak kórok, melyek gyógyulása báru.ely rendszert kövessen az orvos nem eszközölhető. 2-szor Midön a veszély valamely kóresetnél a kgmagasabb fokon áll, és minden okoskodó gyógyt~zerelés alaptalannak bizonyul be; a hasonszenvi gyógyszertan elég esetben nyujt még vigasztalást, a veszélyt ily körülmények között is eltávoztatui és az életet megtartani. Ennélfogva: 3-szor 1\Ientíil veszélyesebb valamely kór lefolyása, annál biztosabban alkalmaztathat ik a hasonszenvi gyógyrendszer. 4-szer Ha a természetes gyógyerönek, mint az ujabb időkben taníttatik, ,·alós;ígosan oly nagy szerepe jut a kór elt{tvolitús~ira, és az élet megtartás;Íra, akkor esztelenség massivns gyógyszerekhez nyt'llni, miutlin a természet gyógyereje a veszélyt ezek nélkííl is cltá\·olitja. Ebből következik: 5-ször Hogyha a hasonszenvi g·yógyszer adagok nem használnak is, a természet gyógye1·ejét se nem akadályozzák, se meg nem változtatják. 6-szor Előfordulnak szfímtalanszor oly kóresetek ; 11őt a már egyszer meghatározott és világosan felismert kór lefolyása közben is oly változ1ísok, oly sajátszerií kórtUnetek, ruelyeket összehangzásba hozni az okoskodó gyógymódnak nem lehet, hol tehát vagy tökéletes tétlenséget, vagy egyedííl palliativumot kénytelen aikalmazni j midön a hasonszenv az ö gyógyszertudományával hasonló esetekben is, természetszerű hasonlatossági
132 tlit'\•éuyét bizton fordítja a kórtünemények ösMzesége féle sérülései folytlin, mely esetekben jobbadán felületes; vagy belső okokból, mint görvélykór, bujakór, ellen. köszvény vagy némely a természet által megszokott 7-szer Léteznek sz1\mtalan kórnemek, hol a gyoés elfojtott kifolyáKokból, mint vérzé11ekböl, fehérfolyásmor és belek rendkiv Uli izgatottsága következtében massivus adagokat bár mily kis részben adni nem is le- ból lábizzadásokbóL Gyakran a kezdetben egyszer« sehet, vagy gyermekeknél, kik minden roszizií gyógy- bek is, ha rol!zul m·vosoltatnak, vagy elhanyagoltatnak, !!zerek bevételétől irtóznak, és gyakran a sz ülők vigasz- a csont mcgpuhulását, porhanyóságot, s igy csont-szút talhatatlauságá t'!\ ellenszegain ek, - ily esetekben a ha- idézhetnek clíJ. Az ekként kóros csont vagy leme~telenitve van snu~t~zenvi gyógyszerek valós1igos isteni adórnányok. l m{u· a lágy részektől, mid<Sn tehát annak állapotja felett a vizsgáló tővel rneggy<Sz<Sdhetünk, vagy még lágy rét:szleletek 11 zckkel bevan fedve, a midl>n a daganat kifakadván. a gyöngyii~i közkó1·házban 186 3/l-ik tiv elsii felében orvosolt bűzös genyt választ el, vagy a még oly csekély seb is, betegekröl. ha halv:íuy, szélei duzzadtak, kemények taplós-bussal Wolyrará•) vannak körülvéve, azon gyanúra nyujthat alkalmat. Evesedés-csecs. Ct~ecs-lob eWfordulhat nlíknél a j hogy alatta a csont is megvan hímadva. ~zoptatá>~, vagy elvílhlt~ztás alatt, dc sz1irmazik néha ' A csontszúnak belső orvoshislit minden esethen a 1·gyéb időszakok uRu is. l\leggynladhat pedig, vagy CKak l sebészet általános 1·endszabályaival kötjUk össze. A sca kiilbör éK sejts~övet, vagy maga a ct1ccs állomány. l bek lágymeleg-vizzeli tisztogatásán kivül, az elvált csont Az eWbhi szoros életrend, száraz-meleg borougatásokon darabokat eltávolitjuk, s6t mid6n azok a lágy részek kivííl alig kiván m{ls gyógykezelést, az utóbbi többnyi-l által visszatartoztatnak, tág mettszés által ezekt61 eln· cvesedésbe ~s keményedés be megy által l\lidön az választjuk. Belsőleg asa foetidát használunk, ha a gen y cvc~cdés beáll, a szenved6 ~észt tejb~n főzöt~ lenmag- li büdös, az álta.Mn?11 állapot azonban kielé~itlS. Ily eseliszttel welegen borongattatJuk, belsőleg ped1g a mer- tekben megtörtémk, hogy a nevezett szer sikertelennek curt adagoljuk a legjobb sikerrel; ha a fájdalom nagy, tapasztaltatván, azt creosot·tal cseréljuk fel. Phosport él1 a daganat igen vöt·ös a phosphort használjuk. A adunk, midön a beteg sápadt, és a gcny veszteség álmdl-tályogot soha késsel nem nyi~juk ki, hanern a fel- tal ereje lumyatlik. Mezereumot folytonosan, hn haR htkatlá~t mindcnkor a természetre bizzuk, a mestersé- gató fájdalmakat érez a szenvtdö taghan. Chinat vagy geK fclmctszéseknek nem ritkán láttuk u gyakodatban arsenicumot, ha a szcnvcdél!t erÖ:J láz kisét·i. Ha a fáj~zomoru kimenetelét A sebet rendesen tisztogattatjuk, dalrnak a sét·ült csontban idöváltozások1·a jelennek meg, l'Z;Ímz tépéssei bcfedetjük, és az egész mellnek meleg- ekkor a silicea adagolásától a legtöbb esetben kedvező ben tartását ajánljuk. A genyedés idöszakában belső- sikert láttunk. ll'g siliceát alkalmazunk. Roncsolódott sebbel 10 egyén kertilt orvoslás A két eset mely kóradánkban előfordult már az alá. Ezen sériilések áltaMban tompa eszközzel, és pedig cvcsedés idöszakában vétetett fel. Az egyik a fenem· 3 izben a fejen, a többiben a végtagokon okoztattak., litett gyógyl•ezelés után ll·dik napra egészséggel el- Azon esetekben, hol az ütés a koponyát érintette. hocsáttathatott, a másiknál azonban az evesedésen ki- kisebb -nagyobb mértékben agyrázkodás jelenségei is víil, a csec1mck nngy része megkeményedettt, mcly ke- valának él!zt·evehetök. Nagyobb vé1·zések egy esetben nu~ n y cd és csak a belladonna és késöbb a elematil áll- sem tapa.Kztaltattak, hanem mid6n a segedelem elkésett, batatos használatára oszlott el, eszerint e beteg töké- daganut, gyuladás, híz, és fájdalom nem hiányzotttak. )des llll'ggyógyul:lsám R7 nap kivántatott Egp1zerU roncsolód:isoknál hideg borougatásokolt Evesedés·csecsbimbó. Ezen szenvedéssel elöfor- kivlll egyéb szcrt nem 11lkalmaztunk; midőn egyszerscluló :? l éves hl•tt>gllnknél, ki tudva levő ok nélklll né· mint az agynak szenvedését tapasztaltuk, ez esetben a i ui ny nappal az előtt erl>s lázt kapott; a forl'Ós1lg alatt borougatásokon kh·ül bel11őleg arnicát, söt ha a gy uH johb cmlíín a bimbók kifi1kadoztak, 12 nap alatt egészladás nagyobb volt, aconitumot is adtunk. Midíín az :;éggel hagyta el az intézetet, miután a Mz a bryoniára Utés ntán valamely t11gban gyuladá11, dagaont t1imndtak, ;ncgszlint, a csersbimMk pedig egyediíJa sebek tisz- Mr Mz é11zlcltett is, az arnican kivtil m1\s szezt·e szüktim tm·t:lsa következtében behegcdtek. séglink 110ha sum volt. Tályogok támadását ily sebekCsont-szú (caries). A csontszövetnek ezen kinos nél nem tapasztaltuk. A sebek gyógyulálla evet~edés álclváltozálla bekii,•etkezhetik vagy külsö okok uttin, tal történt. mint: üté~. elct~é!l, dc kivált n csonthártyának kUlön- l Metszett sebek. Ezeknek gy6gyitása egzszerű; a
133
seb szélei, vagy ragasztó flastrommal huzattak össze vagy ha a seb nagyon tátongó volt, varrannyal le~o~ztettek össze. Hideg borogatások a gyuladás eloszlatásig, és hol nevezetesebb életművek sértettek meg, az arnicanak belső adagolása mellett mindenkor ezéihoz vezettek, a hegedés evesedés nélkol következett be.
il:
ritka esetben fogjuk találni, hol ily fekélyek vagy örök· ség, vagy belkórok által ne vennék származás ukat. Azon ellenvetés, hogy ily kórok a legtöbb esetben egyedül külső gyógyszerelés által meggyógyultak, nem ingatja meg előbbi állitásunkat, mert 26 évi kórházi észleleteink alatt nem kisszámmal fordultak nálunk el<S betegek, kik már m11s kórodában lábfekélycikkel orvosolLőtt seb egy fordult elő. A puska csöve csak p us- tat tak, és a fekély behegedet t, alig tettek azonban csekéknporral volt megtöltve, a vigyázatlan pénzilgyör a bal te- lyebb utazást, a fekély kifakadt, és a beteg ujra kénynyerét a cső végére tartá midőn a fegyver elsiilt, és hal telen volt ezen idült szenvedései ellenében ismét valahüvelyk üián és a terenye fele részén a bőrt és ezala.tti mely kórodában segedeimet keresni. Őszinte bevalljuk lá~y ~~szeket összeté1~te. l\fidőn a korortiba hozatott, azonban, hogy a hasonszenvi eljárás mellett ilynemű ~mu· bo ev~sedés Yala Jelen. A lőtt sebeknek veszélyes 1 fekélyek orvosiása gyakran hosszadalmas, néha évenmdnlata SaJát tapasztaMRunk után is eléggé isnH'l'etes \ túl is terjedő, de ily esetekben is, melyek kezelésUnk lévén eWttünk, minden gondot oda tordit!tuk, hogy a alá kerültek, azzal vigasztalhattuk magunkat minden• geny ~o~lillyedést megakadályoztas.. uk, és a fenésedéll be- kor, hogy a gyógyulás tartós volt, és nem egy betegköv~,tkezé~ét eltávolitsuk. ~z elsőt a sz~nvedő rész c~él-~ nek mentettUk meg bé~~türésUnk és fáradhatatlan szor~>zeru bepolyázása által értuk el, a más1kat szorgos tisz- galmnnk által oly tag:Jat, mely más kezelés mellett togatás és belsőleg a silicea adagohí.t~ával. 2i'l napig l okvetetlentil csonkítással fejeztetett volna be. tartó orvoslás után a beteg meggyógy(Ilva boesáttatha· A hasonszenvi gyógyszerek v1tlasztására határotott el. zott és egyedííli befoly11ssal van: a fekély te1·mészete, :,; Harapott se bek. A lőtt sebek után a harapott se- igy a vérvegyület, mely e fekélyt feltartja, - a fekély Leket tapasztaltuk a legveszélyesebb és legrnakacsab- alakja. és az azt ki:,~érő specialis kórtilnetek; mint a dabaknak. MidHn a seb feltiletes, hideg borogat:Ísokon gauat, a fájdalom neme, a ftJkély külső I!ZÍne, az elvákivill alig volt egyéb segedelemre szUkségünk; az :Uta- lasztott gen y tulajdonsága. végre az általános 1í.llapot. lunk észlelt esetek azonban oly idéiszakban hozattak A fekélyek külszerelése körül ezen eljárást gyamár a kórodába, midőn a seb gondatlan elhanyag·olás koroljuk: a fekély tisztán tartá;~ára a legfiJhh figydmd folytán eltmjedt, és bő genyedésbe ment által. A seb- fordítjuk, a gen y mennyiség p,}vásztál'IÍho:; képest egyszer. nek t.i"ztogntása. belsőleg a silicea adagoláHa minda- néha naponkint kétszer is azt kifee~kendP.zzük. és bekömellett ezéihoz vezettek, két elletet ki,·éve. melyek a tözzlik. A fekélyt miudenegyéb kiilszerek melWzésével, kórházban ép azon időtájban kifejlett fenésedés követ- egyedül száraz, tiszta tépéssei fedjük be. Lúgyitó, erő keztében szintén hirtelen megfenésedtek, me ly kórese- sitö, összehúzó kiilszerckct, melyekkel ezélankat koníhh teket nz ismétlés kikerülése teki1:1tctéből azon a helyen elérni hittiik, elég esetben ki~értettük m"g, de ezek sofogunk felemliteni, hol a fenésedésekről szólandunk. ha ezélunkho:.: közelebb ner.• vezettek. Ha a fekély gynVégtagok idült fekélylyel felvétetett ll, közű-lladós indulatnv{L dlik, hideg, ha mcgtePéseui:.. n•elcg hik meggyógyult l 0, meghalt l. - Ezen fekélyek a borougatásokat alkalmazunk. Il11. gcny-slillyet!út, v:.. gy fdvételkor általában zsongtalan te1·mészetűck valának, sípolokat veHzünk é:~zrc, azokat ntiuden halaszt;\s nélnoha a kezelés alatt. egyes e~etekben gyuladós indula- kul felmetszük, a hol pedig c f,íjdalma~ míítétclmég kitúakkt~ is 1itváltoztak, néha a beteg gondatlansághól a kerülhető, vagy neulesebb részl·k tetemes sériilése nél:-;zenvedi.í részét megerőltette, vagy vigyázatlanságból kiil nem eszköziilhető, ott alkalmas nyotmist, és szot·o~ megsértette. polyázást haszmí.lunk. A \'égtngok fekélyesedél-lét mi soha egye,\ííli helyA belsl) gyógyszerelésnél ezen .Hentésekhől indubdi szenvcdésnek nem tekintctttik, mert ha már azon hmk ki ; mindennapi észlelet cl önthet.\ en ül álL hogy sokan a legA hol a fekély régi egy.;zu·iL Mjdalom nl-lkiili. ott 1·sekélyebb megvakarás ut1tn évckig tartl• fekélyeket adjuk a sulfurt. Ha a f:íjdahnak égetők, az arsenicuk:tpnak, midlín m:ísoknál a Jpgnagyobb erőszak után mot. Ha egyedűl az érint{,:mél fiijdalmasak: a laohasist t;;nmdt :;euhely hirtelen begyó!!_vul; midiín s?.ámtalan Ha a f<íjdalommal daganat is van ö~o~szekötnJ: belladon· ·'~etheu egy Cl'!lekély metszé11, idíílt t\:J,t-lycket szercz. ho- nat. Ha kopogást ét·cz a beteg a fekélyben heparsul· lott nuí~okmíl a )('~lllélyebb sebek Í8 rö\·id idő alatt be- furist. Ha a fájdalmak szaggatók ha:;gatók: graphites. lteg·(·dnek; lm ezen mimlennapi tapaliztalá~t még a be- lycopodiumot. Ha fesztilök: coniumot. Ha kékes sze· tr·~ck szorgalmas kikét·dt•zé»én·l is kape:-~olatha hozzuk; l derjes szinűek: aurum, coniumot. Ha könnyen véri'
134
l
zenek: acidum phoaphoricúmot. Ha fenésedettek: azonban igen roszszagn genyt választottak cl. A beteg araenicumot, chinát. Ha rotha11ztó indulatuak: kreo- arcza püffedt, sápadt, belylyel-hdylyel kivörösödött, étaotum, acidum muriaticumot. Ha sipolyosok: sili- vágya j6, hasa felfúvódott, dP nem faldahuas, lábaira ceát. Ha taplósak: mercur, lachesist. Ha tulságosan gyenge, minden mozgást kerül. E kór orvoshisát calcarea carbonicá-val kezdettlik meg, s bár a lefolyás igen sarjadzanak: graphites, petroleumot. Az orvoslási időt tekintve. melyet ilynemíí bete- ho11szú volt, miután azonban e szernek lidvös hatása geink igénybe-vettek: egy meggyógyult 13. - egy napról napra tisztábban valósult, azt következetesen 19. - kettő 21. - egy 33. - egy 45.- egy 50. folytattuk, és örömünkre ezen sulyos beteg 114 egy 67. _ egy 84. - egy 244. nap alatt, a tizenegye- napi orvoslás után tökéletes épséggel távozhatott az intézetböl. dik egy 78 éves kuldus 36 napi ápolás után meghit. (Folyt. köv.) Visszeres fekélyek. Ezen fekélyek igen lassan fejlödnek ki, a visszér megdagad, egyenetlen, kék, néha fekete szinű csomókat képez, gyakran a kalbőr meggyuNevezetes csontszí1-kóreset. lad, tályog, evesedés, fekély támad belőle, mely a visszéres állapottal szoros összekötetésben áll. Fábián Erzsébet, 17 éves, Csány helység, Reves Ilynemü fekélyek gyógyitlisánál első teendőnk a megyei szUletésU, 1863-dik évi junius 13-kán e követfekély tisztáu tartása után a szenvedő tagot bepólyázni, kezendő állapottal vétetett fel a kórodába: nzt nyngalomban tartatni, belsőleg pedig sulfurt adaAz Anamnesisb61 kiderült, hogy mintegy fél év el6tt az egyenes földön men ve megcsuszamlott, elesett, goln i. Mind a két betegUnk, kik e kórral előfordultak honnét maga erejéből többé felkelni nem birt. Haza viteto6k valának, egyik egy fóz6né, a másik egy koldusn6, vén a lábl!zárát eltöröttnek nyilvánitották, azt zsindelek 32 és 36 évesek. Azelöbbinélagyógyulás 61, a másik- közé bekötözték, azonban a helyett hogy acsontbörvémU 4 7 nap alatt következett be. gei összeforrottak volna, a megtört helyen fekélyesedés, KOszvényes fekélyek. Ezek általában köszvény- a csontnak a börtöllemezitelenitése, és szuvasodása álben szenvedö betegeken észleltetnek, melylyel vagy lott be. Ily elhagyatott állapotban volt e szerencsétlen nyilt, vagy pedig még homályos összekötetésben létez- leány fél évig, söt azon idő alatt mindenféle kuruzsolánek. E nemü fekélyeknek kolalakja alig távozik el a sok sem hiányzottak. Jelen állapot. Az arcz kifejezése halvány, sápadt többi fekélyekét61, abból miodazáltal felismertethetnek, hogy idő változásra roszabbodnak, a csendes időben ja- a test az idö korhoz képest kifejletlen, sovány, bár étvulnak. Sok esetben azoofciUI az elválasztott ned'· étető, vágya rendes, lázza nincsen, havi tisztulálla mindez ideés kinos fájdalmakat okozó. A koszvényes fekélyek or- ig nem jelent meg. A bal láb aiszára az alsó harmadávosláBánál a bujakóros complicatiokra mindig figyelem- tól kezdve felfelé a sipcsont dudoráig egészen lemeztewel legyünk. lenitve találtatott, azon a helyen pedig a hol a sipcsont A két beteg, ki ezen kórnemmel kói'Odánkban se- l lemeztelenitése kezdődött, a csont ketté törve lenni tagedelmet ke1·esett, egy fél'fi. és egy nö volt; az első 20 l !áltatott, a tört vég a bé:Srt keresztUl lyukasztván, fél nap alatt a silicea adagolása utain meggyógyult, midön hüvelyknyire kiállott. Megfogván a sipcsont törtvégét a nö, bujakórc:.s összeköttetés végett a nitri acidum 48 ez n.ltal a térd bUtyköket, és az egész izesUiést fájdalmas nap i használata után bocsáttathatott csak el. 1 mozgásban lehetett hozni. A környi lágy 1·észek barna sáRflh.Os fekély. H. 1\f. csapó segéd, pár évvel eze- l pa1ltak valának és nz egész állapot akként tiint fel, minth:; lőtt ruhben szenvedett, azóta höre soha egészen meg- a sipesont legnagyobb része majd nem a térd izesülésig oem tisztult, sok ideig számtalan kelé~:nwl volt baja, négy eh•álni, és a csontsz t\ a sipcsontot felemészteni akarná. béttel ezelőtt mindakétlábszárán fekélyek támadtak, me- A leány lábára állni, vagy azzallegcsekélyebbb mozlyek szélei gyuladtak, és kiállhatatlan viszketeget okoz- gást tenni, képtelen volt, ezekhez járult igen bő roszinnak. 14 nap alatt a sulfur belső adagolására, és feké-1 dulntu eves geny-elválasztás. lyeinek tisztogatására, meggy6gyulva hagyta el az inIly állapotban taMiván a beteget, elhatároztatott a tézetet. leányt tápláló eledelekkel erőre juttatni, a genyesedést Górvélyes torok fekély. Egy 19 éves gyenge testa)- mennyia·e lehetséges javitani és ha e czéljeléretik, a térd fekatású leány, kinek mindezideig h6száma nem jelent lett a czomb c~ontun a c11onkitást véghez vinni. Nem sietve meg, jött a nevezett k6rral orvoslás alá. A fekélyek ezen indicati.Sval, nehány heti gyógykezelés ntán nagy egyik ftiltövét6l a másikig' egész egy koszorut képeztek, örömUnkl-e és meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy a némelyek mélyek, mások felületesek , mindannyian fentebb leirt sipcsont mczelen része egész kiterjedésé-
l
l
135 ben, részint mint lebeny, r~szint tömörcsont alakban, egy l előterjeszti R'flckert az ap is é11 lncert.a ngilis bí:Svebb egész,slStmásfélhUvelyknyi hosszu,2- 5 vonal VP.stagdara- l megismertetését, Blőde a secale coruutnm hatását, Neubakban elvált, és a levált részeken a csont belsejébl>l hús j mann a then hel vbeli és 1ílt.aláno::~ kórtiineteit, Ackerszömölcsök alakultak; a genyedés mindinkább csekély, a • mann a tat·tltrml .emeticus miiködését kiilönöt~en a tlzivkörnyirészekpiros:szinreváltoztak;ahetegazonfeliilerő- re, Lamy a thallium, Kissei a phosphor, Traubea niben nevekedett, & igy a csonkítás nem c11ak feleslegessé cotiu, Rosenthal a jóclké:,~zitméuyek, Berg n hydrocovált, hanem a csontszú meggyógyult, az eddig nyomo- tyle asiarica kiilön hatíumit. rult leány lábaira felállni és j1írni tudott, a csont ki1ílA homruopat.hia elméleti ft·jlesztésc k(it·Ul kiilönfélc lásának legkisebb jele sem mamdt, öt ekként az inté- örvendetes mozzauatokat találunk. Bruckner, Remak zetből ugyanazon év jnlius 31· kén tehát félévi gyógyi- galvanotherapiáját használUela simile, és a gyógyszetás után egészséggel haza hocsáthattuk. rek ritka ismétlésének meget·ösitésére. Bönninghausen Ktilsöleg a sebet lágy meleg vizzelszorgalmatosan , aphorismai osztatlan helye:~léssel találkoztak. A gyógytisztogattuk, azt száraz tépéssei befedtünk, midön né- 1 szerek elő s utó müködéseit Hoppe taglalta Aegidi a mely helyeken sipolyokat észrevettlink, azokat rögtön gyógyszerek ritka ismétlét~ét melegen támogatta. Porkéesel felnyitottuk belsőleg pedig a phosphort ada- ges a hasonszenvi elvnek alaposságát az ásvány forrágoltuk. . ____ .. _ sok használntlínál ritka Ugyességgel bizonyítá be. l<~rté! kesek, és élesen átgondolva voltak Grauvogel több rendLapszemle. l béli munkái, melyek által a homreopathiát a természetAz Allgem. hom. Zeitung 70-dik kötete, Lipcsén i törvényekbe megalapitani igyekezett. Végre érdekesek. 1865. jan. 2-kán megjelent l-s6 számának foglalatja: l és vélemények, pusztaszavaknál fontosabbak Szontágh 1-ször. A hasonszenv 1883-dik évben. Rövid i microscopikus ki11idetei, melyeket ueMny gyógyszervisszapillantás, a szerkesztötöl. - Helyesen jegyezte. 1 dörzsölésekkel Pesten véghezvitt, melyek MayrhotYer tik meg már az ellSszóban, hogy hasonló visszapillantás ; ebbeli kémlelődéseihez méltán csatoltathatnak. a szak emberének kedves szolgálatot szerez, miut1ín a : (l'~olytatás következik.) 2-dik czikk. A azabad gyógyszerontaaról Kick netalán felejtetteket ujra emlékezetbe hozza, azonfeltil ; módot nyujt a multak felett elmélkedni, hasonlításokat tan{\r által Béc11ben. Itt elősoroltatnak azon érvek, mefelállitani, ekként a hasonszenv-elöhaludát~át egy meg- lyek a hasonszenvi szerek szabad kiot1ztását az orvo11ok határozott rövidebb idöszak alatt megbirálni. által megalapítják. A czikkiró összeállitja e helyen mindA gyógyszertan kimivelMése csekély haladást tett. azon nevezetesebb érveket, melyeket az emlitett ügy Uj kémiödések egyedül három gyógyszerrel történ- mellett Stens, Hoppe, Brefeld sőt maga Rademacher tek, melyek élettani hatása mindaddig tudva nem volt. e czélra vonatkozó irataikban kiadtak. Az egész czikk Lithion carhonicum Bering által, spiraea ulmaria Bo- igen Ugyesen van szerkesztve. azonban ki vonatra nem janus,Arundo mauritianiaca Patti Chagon által. Az után- alkalmas, s igy kiket éa dekel, azokat vagy a nevezett kisirietek köziSI Zlatarovich mlive az agaricus musca- irók munk1iira, vagy a fenemlitett czikk olvasására riusról legjelesebb és legtökéletesebbek közé tartozik. kénytelenitetünk utalni. Uoppe tanár terjedelmes utánkisirlete a Charnomilla (n jövö számban folytattatik.) vulgaria felett még nincs befejezve. Csekélyebb értékU3-dik czikk: hasonszenvi gyógyitások, czime alatt ek: az euphrasia után vizsgálata Kleinert-töl, a pulsatil- if. Gonilon H. tr. s gyakorló orvos által Remdából, egy la-é Lembke-töl, a clematis erecta, és charoomilla vul- tenyérnyi kiterjedésil nyakszirt sömOr esete közöltegaris-é Benoke-t61 1 melyek egyedUl töredékeknek te- tik, mely a rhus toxicodendron használatára 8 nap alatt kinthetök. tökéletcsen meggy6gyult. Miképen jött e gyógyszer vá· A hasonszenvi gyógyszertannak, az abban elöfor- Ineztására? ezen tiirténettel deriti fel. Mint orvosnöven· duló csalódások és tévedések kitisztázása és helyreiga- dék, a jénai egyetem sebészi osztályában egy reggelen zitására, Roth és Langheinz tettek inditványt. A pél- egy nő keresett segedeimet egyik karjának mélyen szétdák, melyeket állitásuk igazolására felhoztak nem bir- terjedő hólyagos kUtege ellen, mely a~ ~Itala észle~ettel tak kelliS érvényre emelkedni. Ily fontos míí egyesek tökéletes hasonlatosságban volt. Ép m1d6n a kórt ajegy~reje által nem is kivihető, ez okból Langheinz indit\'á- z6könyvbe mint napszúrást beigtatni akarták, elöm~ ny~: egy különös élettani gvógyszerhatástan egyletetala- tat a nevezett nö egy zöld levelet, milyen a szénagylljkitani a legkorszerUbb. • tésnél a fíí között bl>ven elterjedve volt, mely mint mongyógyszerhatástana egyes gyógyszereknek a ha- dá a szenvedö karját .~rzékenyen érintette, és ekként a somzenvi irodalomban szintén megjegyzésre méltó. Igy hólyagos kateget elötdézte. Ezen zöld levél nem volt
A
134
l
zenek: acidum phosphoricúmot. Ha fenésedettek: azonban igen roszszagn geuyt választott~k ~~· A beteg arsenicumot, chinát. Ha rotha11ztó indulatuak: kreo- arcza püffedt, sápadt, helylyel-helylyel lovörosödött, étsotum, acidum muriaticumot. Ha sipolyosok: sili- vágya jó, hasa felf(tvódott, df' nem f~íldalnms, hibaira ceát. Ha taplósak: mercur, lachesist. Ha tulságosan gyenge, minden mozgást kerül. E kór Ol'voshisát calcasarjadzanak: graphites, petroleumot. rea carbonicá-val kezdettUk meg, s bár a lefolyás igen Az orvoslási időt tekintve. melyet ilynemű bete- ho11szú volt, miután azonban e szernek lidvös hatása geink igénybe-vettek: egy meggyógyult 13. - egy napról napra tisztábban valósult, azt következetesen 19. - kettő 21. - egy 33. - egy 45. - egy 50. folytattuk, és örömünkre ezen sulyos beteg 114 egy 67. - egy 84. - egy 244. nap alatt, a tizenegye- napi orvoslás után tökéletes épséggel távozhatott az intézetblSl. dik egy 78 éves knldm1 36 napi ápolás után meghit. (Folyt. köv.) Visszeres fekélyek. Ezen fekélyek igen lassan fejlödnek ki, a visszér megdagad, egyenetlen, kék, néha fekete szinü csomókat képez, gyakran a külbőr meggy uNe,·ezeles csontszít-kóreset. lad, tályog, evesedés, fekély támad belőle, me ly a visszéres :Uiapottal szoros öss,.ekötetésben áll. Fábián Erzsébet, 17 éves, Csány helység, Reves IlynemU fekélyek gyógyításánál első teendőnk a megyei sztiletésU, 1863-dik évi junius 13-kán e követfekély tisztá u tartása után a szenvedő tagot bepólyázni, kezend6 állapottal vétetett fel a kórodába: azt nyngalomban tartatni, belsőleg pedig sulfurt adaAz Anamnesisb6l kiderült, hogy mintegy fél év el6tt az egyenes földön menve megcsuszamlott, elesett, golni. Mind a két beteglink, kik e kórral el6fordultak honnét maga erejéb61 többé felkelni nem birt. Haza vitetn6k valának, egyik egy fózöné, a másik egy koldusn6, vén a lábszárát eltöröttnek nyilvánitották, azt zsindelek 32 és 36 évesek. Azelöbbinélagyógyulás 61, a másik- közé bekötözték, azonban a helyett hogy acsontb6rvénál 4 7 nap alatt következett be. gei összeforrottak volna, a megtört helyen fekélyesedés, KOszvényes fekélyek. Ezek általában köszvény- a csontnak a b6rt6llemezitelenitése, és szuvasodása álben szenved6 betegeken észleltetnek, melylyel vagy lott be. Ily elhagyatott állapotban volt e szerencsétlen nyilt, vagy pedig még homályos összekötetésben létez- leány fél évig, s6t azon id6 alatt windenféle kuruzsolánek. E neroff fekélyeknek kUlalakja alig távozik el a sok sem hiányzottak. többi fekélyekét61, abból mindazáltal felismertethetnek, Jelen állapot. Az arcz kifejezése halvány, sápadt hogy id6 változásra roszabbodnak, a csendes időben ja- a test az idö korhoz képest kifejletlen, sovány, bár étvulnak. Sok esetben azonfellll az elválasztott ned'· étet6, vágya rendes, hízza nincsen, havi tisztnlál4a mindez ideés kínos f1íjdalmakat okozó. A koszvényes fekélyek or- ig nem jelent meg. A balláb aiszára az alsó harmadávoslásánál a bujakóros complicatiokra mindig figyelem- tól kezdve felfelé a sípcsont dudoráig egészen lemeztewel legylink. lenitve találtatott, azon a helyen pedig a hol a sípcsont A két beteg. ki ezen kórnemmel kórodánkban se- i lemeztelenitése kezd6dött, a csont ketté törve lenni tagedelmet ke1·esett, egy fl-l'fi. és egy nö volt; az el146 20 l M.ltatott. a tört vég a bH rt keresztUl lyukasztván, fél nap alatt a silicea adagolátm utlin meggyógyult, midőn j hüvelyknyire kiállott. Megfogván a sipcsont törtvégét a nő, bujakórl>s öKt-~zeköttctés vl-gett a nitri acidum 48 j ez által a térd bUtyköket, és az egész izesUiést fájdalmas nap i használata után bocsáttathatott csak el. 1 mozgáshan lehetett hozni. A környi lágy részek barna sá· Rühös fekély. H. l\f. csapó segéd, pár évvel eze- l pa1lt.ak valának és nz egé11z állapot akként tiint fel, minth:; löu r\ihbl'n szenvedett, azóta bőre soha egészen meg- a sipesont legnagyobb része majd nem a térd izesülésig nem tisztult, sok ideig sz:'lmtahm kelét~Mrl volt baja, négy l'lv1ílni, és a csontsz t\ a sípcsontot felemészteni akarmt béttel ezelőtt mindakét híbszárain fekélyek támadtak, me- A leány lábára állni, vagy azzallegcsekélyebbb mozlyek szélei gyuladtak, és kiállhatatlan viszketeget okoz- gást tenni, képtelen volt, ezekhez j 1í.rult igen bő ruszinnak. 14 nap alatt a suitur belső adagolására, és feké-1 dulntu eves geny-elválasztás. lyeinek tisztogatására, meggyógyulva hagyta el az inIly alilapotban találván a beteget, elhatároztatott a tézetet. leányt tápUtló eledelekkel erőre juttatni, a genyesedést Görvélyes torok fekély. Egy 19 éves gyenge testal- mennyil'e lehetséges javitnni és ha e czélJeléretik, a térd fekatásli leány, kinek mindezideig hószáma nem jelent lett a czom b csonton a cHonkitást véghez vinni. Nem sietve meg, jött a ne\'ezett kórral orvoslás alá. A fekélyek ezen indicati•Sval, nehány het.i gyógykezelés után nagy egyik fUltövét6l a másikig"egészegy koszomt képeztek, örömünkre és meglepetésilnkre azt tapa11ztaltuk, hogya uémelyek mélyek, mások felületesek , mindannyian fentebb leirt t~ipcsont mezelen része egész kiterjedésé-
135 ben, részint mint lebeny, r~szint tömörcllont alakban, egy J egész,s6tmásfélhUvelykny1 host!zu,2- 5 vonal vastagdara- J bo~ban elvált, és a levált részeken ~ cs?nt belsejéből hús j szömölcsök alakultak; a genyedés mmdmkább csekély, a , környi részek piros:szinre változtak; a beteg azonfelül erőben nevekedett, & igy a csonkítás nem csak feleslegessé vált, hanem a csontszú meggyógyult, az eddig nyomorult leány lábaira felállni és j:ími tudott, a csont ki:íl!ásának legkisebb jele sem maradt, fJt ekként az intézetből ugyanazon év j alius 31- kén tehát félévi gyógyíbís után egészséggel haza bocslíthattuk. Külsöleg a sebet lágy meleg vizzel szargaimatosan : tisztogattuk, azt száraz tépéssei befedtünk, midön né- 1 1 mely helyeken sipolyokat észrevetttink, azokat rögWn késsel felnyitottuk belsőleg pedig a phosphort ada-l goltuk. ~ '
Lapszemle. Az Allgem. hom. Zeitung 70-dik kötete, Lipcsén 1865. jan. 2-kán megjelent 1-slS számának foglalatja: 1-ször. A hasonszenv 1863-d.ik évben. Rövid visszapillantás, a RzerkesztlStől. - Helyesen jegyeztetik meg már az eWszóban, hogy hasonló visszapillantás a szak emberének kedves szalgálatot t!Zerez, miut:in a netalán felejtetteket ujra emlékezetbe hozza, azonfelill módot nyujt a multak felett elmélkedni, hasonlításokat felállítani, ekként a hasont~zenv-elöhaladás:it egy meghatározott rövidebb időszak alatt megbir:Uni. A gyógyszertan kimivdődése csekély haladnst tett. Cj kémWdések egyedul három gyógy!lzerrel történtek, melyek élettani hatása mindaddig tudva nem volt. Lithion carhonicum Hering által, spiraea ulmariaBojanus,Arundo mauritianiaca Patti ChagCJn által. Az utánkisirietek közlSl Zlatarovich mtive az agaricus muscariusról legjelesebb és legtökéletesebbek közé tartozik. Iloppe tanár terjedelmes utánkisirlete a Charnomilla vnlgal'Ís felett még nincs befejezve. Csekélyebb értéküek: az euphrasia után vizsgálata Kleinert-től, a pulsatilla-é Lembke-től, a clematis erecta, és charnomilla vulgaris-é Henoke-től, melyek egyedUl töredékeknek tekintheWk. A hasonszenvi gyógyszertannak, az abban előfor duló csalódások és tévedések kitisztázása és helyreigazitására, Roth és Langheinz tettek indítványt. A példák, melyeket állitásuk igazolására felhoztak nem birtak kelW érvényre emelkedni. Ily fontos mií egyesek t"reje által nem iti kivihető, ez ok hól Langheinz inditdnya: egy kUlönös élettani gyógyszerhatástan egyletet ala· kitani, a legkorszerUbb. A gyógyszerhat:\stana egyes gyógyszereknek a hasomzenvi irodalomban szintén megjegyzésre méltó. Igy
előt~rjeszti Rückert az ap is ét~ lacerta agilis bővebb megit!mertetét~ét, Blőde a seeale cornutum hat:ísát, Neu-
mann a thea helybeli és :1ltalános kórtiincteit, Ackermann a tartams emeticus miiködését kiilönösen a szivre, Lamy a thallium, Kissei a phosphor, Trau be a ni. cotiu, Rosanthal a jó,lkészit 111 ényck, Berg a hydrocotyle asiatica kiiliin hat{1sait. A homn~opathia elméleti fl'jlcsztésc kiirül kiilönfélc örvendeteti mozzauatokat találunk. Bruckner, Remak galvanotherapiájítt használHel a simi! e, és a gyógyszerek ritka ismétlésének megerősítésére. Bönninghausen aphm·ismai osztatlan helyesléssei tahílkoztak. A gyógyt!zerek elő s utó miiködéseit Hoppe taglalta Aegid.i a gyógyszerek ritka it~métléRét melcgen Mmogatta. Porges a hal!onszenvi elvnek alaposságát az ásvány f~rrá sok használat:inál ritka Hgyességgel bizonyítá be. Erttkesek, és élesen átgondolva voltak Grauvogel több rendbéli munkái, melyek által a hommopathiát a. természeti törvényekbe megalapitani igyekezett. Végre érdekesek. i és vélemények, pnsztat~zavakwH fontosabbak Szontágb 1 microscopiku11 kisirietei, melyeket neh<íny gyógyszer! dörz11ölésekkel Pesten véghezvitt, melyek MayrhofJer ; ebbeli kémlelődéseihez rnélt!in csatoltathatnak. (l<'olytat~ következik.) 2-dik czikk. A azabad gyógyszerosztasról Kick tanár :íltal llécsben. Itt elősoroltatnak azon érvek, mely ek a hasonszenvi szerek szabad kiosztát~át az orvollok által megalapítják. A czikkiró összeállítja e helyen mindazon nevezetcsebb érveket, melyeket az emlitett iigy mellett Stans, Hoppe, Brefeld sőt maga Radamacher e czélra vonatkozó irataikban kiadtak. Az egész czikk igen iigyet~en van szerkesztve. azonbau kivanatra nem alkalmas, s igy kiket éi d eke l, azokat vagy a nevezett irók munk:iira, vagy a fenemlitett czikk olvasására kénytelenitetünk utalni. (a jövő számban folytattatik.) il-dik czikk: hasonszenvi gyógyitasok, czime alatt if. Gonlion H. tr. s gyakorló orvos által Remdából, egy tenyérnyi kiterjedé~u nyakszirt sömör esete közöltetik, me ly a rlms toxi codendron használatára 8 nap alatt tökéletcsen meggyógyult. Miképen jött e gyógyszer vála8ztására? ezen tiirténettel deriti fel. Mint orvosnUvendék, a jénai egyetem sebészi osztályában egy reggelen egy nö keresett segedeimet egyik karjának mélyen szétterjcdő hólyagos kUt.ege ellen, mely az általa észlelettel tökéletes hasonlatosságban volt. Ép midőn a kórt a jegyzőkönyvbe mint napszúrást beigtatni akarták, előmu tat a nevezett nő egy zöld levelet, milyen a szénagylljtésnél a fff között bőven elterjedve volt, mely mint mondá. a szenvedlS karjá.t érzékenyen érintette, és ekként a hólyagos küteget előidézte. Ezen zöld levél nem volt
136 más mit rhus toxicodendron. - (KIIlönben a rhus t•ég ; szenvedései hat esetben fordultak elö. - Bujakór !1. ismet·tetik a homreopathiában sömörellenes szernek. vizkór 5, bőrküteg 3, fekély 14, váltóhtz 6, sérülés 3. , csontt~t·~s 2 agybántalom 2, esetben; azonfeltil több Szerk.) (folytattatik.)'
l
A 4-dik czikk Ejszakamerik1tból v1indorolt be, és egyes Idhlt kórok. a Lachesis müködéséröl közöl bővebb adatokat. Dr. ! A fch·c·tt betegek között volt: fédi 57, nií 36. inDunham New-Yorkban IM50-dik évben egy gyermek- j gyenes M6, önkénteKen fizető 4, czéhbeli 3. - l\[cggyúágyi lázban elholt nő hullá já t bon(~zolván, balkezének gyult 31, meghalt 8, felmaradt .1)4. mutat6 ujját megsértette. P1ír nap mulva a megsértett Elhaltak pedig: Vizkórbau 3, méhrákban l, tüdííttij négyszer vastagabhit lett a rendesnél, a kézfö, salkar vizdagban l, agykórban t, tUdővészben l, hagymázmegdagadtak, vizenyősekké, f{tjdalmasakká váltak, sőt ban l. az egész baloldal megmerevedett. Ehhez járultak nagy Az ápolási napok összes száma volt 1676, melyböl ci·ötlenség, félrebeszélés, tályogok. A lachesis mindezen esik egy betegre 18 nap. szeuvedéseket 5 nap alatt eloszlatta. E hó folytán a hagymáz kórházunk segédorvosát Egy 9 éveF leány ragály után vUröshimlőt kapott, X:usz Máté sebészmcstert is meg lepé, ki a küteges hagy- a foltok egy11zerre a testről eltüntek, s ideglázas je- 1 mázban s(Ilyosan lebetegedett. Azonfelül a kórház lenetek 1Lilottak eW. LacheHis adagoláslÍra hét óra alatt 75 éves kapusa, és egy kórházi szolga sem menekUla ve11zély el volt távoztatva. hettek meg e ragályos kór általi meglepetéstől. JelenlM53-ban Bt·ooklynbe egy veszélyes járvány=rosz leg miud a hárman, előrehaladó javulásnak örvendenek. A Városban a közegészségi állapot ennek daczára indulatú kelés neve alatt uralkodott. A kelés az alsó ajkon támadt, ennek környéke meggyuladt és a beteg 24 IQindezideig kielegitö. óra alatt meghalt. Az allopathiku11 orvoslás eredmény uélkUli volt. 8 esetben, melyeket közlö észlelt, a laclJesis már nelutny óra mulva a f~jdahnllkat megenyhité, és a , j E la veszély csakhamar eltávolitva volt.
l
l
p
Három idiilt végt11g fekélyeknél (\·alószinííleg buja k6ros indulattal) hol a geny elv:'laszt:ís hirtelen mcgszünt, ll végtagok megviirösi)dtek, ~íít vi zeny(í!!ek lettek, melyekhez ideges jelenetek csatlakoztak, a htcl1esis igen jó sikerrel alkAlmaztatott.
szerkesztöfnél e következő munkák megrendelhetők:
A Cholerának egyaero. és biztos orvosiása a
hasonszenv elvei szerint. Kiadta Horner István orvostudor. 1848. Ára 50 kr. o. ért. Népuerü oktatás a Tehen vagy Véd-Himlő oltasról. A nmélt. magyar kir. helytartótanács jóváhagyása folytán. - Községek elöljárói, lelkélJzek és szUlök számára. lrta Horner István orvostudor. Második bővitett kiadás 1853. Ára 10 kr. o. ért (Ezen oktatás
(t'olytnttatik. ·,
Janná1· hni kimul al ás, a. gyöngyösi kiizlcúrházlmn on·oslás nl:' keriilt bet<'gekriil.
.. E hóban a beteg mozgalom egyir1lnyú volta mnlt magyar, németés tótnyelvenjelent meg, 100 példányra t·vJ decem.ber havi val. Felvétetett ugyanis beteg 45, mely tiz ingyen példány adatik.) a mnlt év1 48 maradv:ínnyal 9 :J-at tészen. - A kór jel- , Az első magyar KarlBbadi tanácsadó. KUlönös lern folytonosan Cl!orváM-hnrntos,MzemhetUnö erlífogyatkozással, és határozott hajlammal a hagynuizos kórfo- tekint.ettel vagyontalRnabb, hazánkfiaira. Irta Horner lyamra. - Hagymáz e hóban nyolcz esetben fordult I~tván orvo11tudor. 1863. Ára 40 kr. o. é. Gyöngyös városának történeti, statisztikai és elő, küteg egyiknél sem é11zleltetett. a kór székhelye a mell és has voltak, egy esetben az agyat támadta meg, geografiai leirása. GyUjtötte és kiadta Horner lstvf'n mely merevedö görcsök beállása nt:í.n halállal is végző orvostudol'. 1M63. Ára 50 kr. o. é. dött. - A légző életrniívek betegségei 13 izben kerllltek észlelet alá, egyedlll egyszer lobos indulattal, hatszor mint ttidövész, háromszor mint légrekedés, ngyana~n!i~~or_D1i~t t~dö!!z~ag. - A csontok és izeslllések Et~erbt'n, 181iú: Nyomatott az érseki 1.}-:-ccum ·kiiuyv- é~ kilil,Yoil,d:~.jli.han.
l
