1. évfol)'am, 186-J.
10, SZÍIOI,
---------------
Megjelenik minden bú l-én és 13-én. Előfizetési
Elö.fizethetni l" idéken
ár
Egész évre 6 frt o. é. 1-,élévre . 3 n " n A ki\zlcmt'!ny(~k {!~ t!liifizett~ ock bérmcnlv
ISzakbit•detések ~gy
HASONSZENVI
petit ha•l•h•ora 6 krral •zámittatik.
KÖZLÖNY.
minden cs. kir. postahivatal utján. (;yiingyösön a szcrkcsztönél.
Alapos isme1·eteket ter,jesztő onosi lap a homll'opathiárúl. ---
Szcrkesztö-tulajdonos: Horner István, a
---'-~~
- ---------
~yiingyüsi közkórhíLz igazgat•",.fijorvosa.
•:gm·ben az érseki lycenmi nyomdában.
,----------
TAH.TALMA: A marhavész, és azt meggátló rendöri rendszabályok. Extracturu can ua Lis-indieae a< 1 uosu~-p-J,;~:-~Io;iai gyógyszer vizsgálata Ur. Dudits l\liklós tr. által. (folytatá~ és Vl·ge.) -A terhesek és ujonsziilüttck kiiriili eljánis (folytatás). - Jclentéd a németorsztígi ha~onsz. kiizponti orvosegylet tiltal 1864 aug. !l-kén és 10-kén Rraunsehwcigban megtartott kiizgyülésrijJ. (folytatás)- A L<;csi orvosi kar orvosi társulatának oct. 17-én 1~64 megtartott tcljgyülésc. - A közk1írházak megismertet<:sc.
,
tÁgultak, ruelyböl azt ldtetne következtetni, hogy ezen vé11zt glhló ren d~;zab:ílyok Íl:lmeretét sem bírjuk. Ennek A marha vész, ugy látszik, annyira meghonosnit azonban nem ez az értelme,mert b:ír a umrhavész specifikus m{tr hazánkban, miszerint ma már nem azon Cllod:Uko- természete ismeretében előre nem lmladtunk, de tudjuk l zunk, ha a vész valamely teriileten kiiitött, hane:n in- 1 azt, hogy rag:íly, és még azonkivlil oly pu~Sztitó rag:ily, kább azt csodáljuk, ha egy év lefolyik a nélkiil, hogy mely egé~z orsz{tgok júlétét megsenuui~iti, kHiönösen azalatt vészesetek elé nem forduln{mak. Azt hinné az ! ha:dmkban, me! y a földmívelés haz{tja. :\live! pedig ezen ember, és az volna a józan ész logikája is, hogy minél : rag{tly természete felül még annyit is tudunk, hogy tergyakrabban éri ily csapás az or~zágot, annál okosabb jedése :szoro11 érintkezés :iltnl történik, ennélfogva egyeé11 biztosabb módok is taMitatnak fel a vész ellniritás:i-~ dül azon g:itlú eszközöket kell telismerniink, melyek ra, fájdalom! a tapasztal:\~:~ annak ellenkezőjét tanusitja. egyéb hasonló-természetü ragályokn{tl a tapasztalás szeNem kell ennek bebizonyitá11:Íra a történet évkönyveit ' rint ezélszerüekuek mutatkoztak, azokat, kell szigoruan összeforgatnunk, élűtanui \·agyunk ezen állibis ignzs:t-1 életbe lúptetuiink, és a helybeli vÍ!!zonyokhozalkalmazgának, mert 1834-dik év óta, ruidön a marhavész oly ' nunk, és biztollan :íllitlmtjuk, hogy czélt érni, és annyi, nagy kite1jedésben uralgott, cgé11z a mai napig e:mk ép sz{tzezcr I!Zorgalmas gazd:ít az enyészettől megmenteni oly kiterjedésben rél!ze!!ül, és ugyan annyi ]JU!!ztit{tsokat fogunk. visz véghez, mint a fentebb emlitett évben. Hm·mincz 1 S miért nem eszközöltetnek mUunk a vészt gátló l!v tcluh lefolyt, azóta a marhavész majd mindeu évben j l'endszahályok akkéut, mint ezt a vé11z fontoss{tga é11 az put~ztit a nélkiil, hogy it~meretcink e Yé:iz természetc fe- l m·sz{•g jtj!~te megkiv;Íumi. lett tágultak volna, vagy a vész 01TO!!l:í11:im nézve ct~ak l-11zür azért, mivcl míluuk mindcu ügyt:k bizonyos egy biztos lépéssei Í!! előbbre voln{mk. pedantikus l'endszer l!zerint gyakoroltatnak, S mily tanus1ígot vonhatunk ezen állitásunkból 't 2-!!zor mivel a mi népünk nagyrél!ze még nincs Azt, hogy a vészt gátló rendszaMlyokkal bövebben kell megérve nrra, hogy a SI~ át haszmb·a alkotott törvények meg-ismerkednUnk, ahol azok hiányosak, azokat czél- czél!!zerUségét elisme1je, s uzokat reácrőtetés nélkül önRzeriibbekkel pótolnunk, hogy azok felületesen ne esz- magu teljesítse, kiizöltcssenek, hanem a vész fontosságához, és azon k:í3-szor mivel a marhavész köriil a legiöbb tényerokhoz, melyeket fellépte mindcnUtt okoz, egész erély- zöknek, az orvosoknak nem adatik meg azon hatalom, lyel, és részrehajlást nem isme1Ö tevékenységgel befoly- melyet tevékenységöknek sikeres végrehajtása megjunk. és ezt cselekedni annálinkább el ne mulasszuk, kiván. ruivel a tapasztalás ubín okulva tudjuk, hogy midőn a Ennélfogva: vész már pusztít, annak orvosiása kétséges, sőt azon elSegiteni kell mindenekelött a rendszeren, mely malenszenvnél togva, mit néplink az orvoslás iránt tanu- gát ttUélte, és sehol magát practicnsnak be nem bizosit, sok helyen lehetetlen is. Azt mondottuk fentebb, nyitotta. Mert ha a rucgyei hatóság csak akkor intézhogy a marhavész természete felett, ismereteink nem kedhetik a vész ellen, midön a helytart6tanácst61 erre
A marhavész, és azt meggátlú J'endíít•i J'en•l'szabaJl·ok J •
1 :'
i
l
rendeletet nyer, vagy azt vá1ja be, még egy országos állatorvos a zöldasztaln;íl a theoretikus utasit;lsokat kidolgozza, addig az ügy veszve van, me•·t midön a vészt g1ttl6 rendszabrtlyok m<-gérkeznek, és él~tbe ~éptetne~, már akkor a vész több községek marhált el Js puszt•totta. Hogy ezen tltrgyhoz tüzetesebben szólok, erre feljogosit eléíször az Ugy fontossága j de tov;luM és leginkább azon sok évi tapasztahísom, melyet e vész körül szereznem alkalmam volt 1834-dik évben .a politi{tlis rendszabályokatmég esnk igen t;ig értelem ben ismertük,azokat tehát ~sak is kivételesen alkalmaztuk, miuden teendőnk egyedul abban 11szpontomlt, hogy a megbetegedett marJutkat gyógyitsuk, és a haMlouist mennyit·e tehetségünkben állott, ritkitsuk. A vész mindenütt valós{tgos és tiszta százrétii paezal aszály volt. A vérboes;itásokkal nem gazd1Ukodtunk, kinek istá16jáhan nagyobbsz;tm(t marha volt, annak udvarán vérpatakokat lehetett találni. Az ajánlott savakat itczénként hordattuk a gyógyszertlir~tk ból, ugy késöbb a különféle erösitö és izgatószereket is anélkül, hogy ezen drága, és sok mtmka meg időben kerülő gyógyszereléseknek legcsekélyebb sikerét észleltük volna.*) Valahányszor a későbbi években ujra marhavész litött ki az országban, mindig csekély, változásokkal c gy úgyrendszerek alkalmaztattak , kivéve midön valamely gazdatiszt birt s nevet akarván magának szerezni, valamely arcanumot hirdetett, azt drága pénzen megvás1í.roltatta, mig végre az illetők meggyőződést szereztek maguknak afelett, hogy ezen hirdetések v1lág csahtsnál egyébnek nem nevezhetők. 18fJ0-dik évben a marhavész ismét fenyegető kiterjedéssel nyomult e solmt 11zenvedő hazára. Ekkor alkottattak meg n szigornhh politialis rendszaboílyok, és mondhatom oly avatott tollal szerkesztve, hogy egy kis jóakarat mellett a végrehajtók <.'Z ügyben a hazának igen ha~znos 11zolg•Hatot tehettek. A hatalom, és ekként a tág miikiidés megadatott, azt tehát csak szoros értelemheu gyakorolni kellett. Ennek bebizonyitására egy példát hozhatok fel saját körömböl. Heves megye azon időszak alatt két keriiletre oszt.'\tott fel, az egyik orvosi vezet{)jének éu rendeltettem ki. A gyöngyösi és pétemí.sári kerület köt·Ul volt véve ragál yos helységek által, sennek daczára megmentettem a feliigyeletem alá rendelt s megnevezett kerületeket oly annyira, hogy ezekben vész c11etek elő nem fordultak. Ezen állitásomat igazolják a megyei jegyzőkUnyvek, melyek c tényt nem csak hiven feljegyzék, hllnem klilönös eli11merés rucilett ke-
zeimhez is juttaták. A dolog igen egyszerU magyarázat által kifejezhető: én fellí.ldozó szorgalommal tevék eleget kötelességemnek, és ezen kötelesség teljesité11ét winden rendelkezésem alá helyzett közegektől a legszigorúbban követeltem. Nehézségek és kellemetlenilégek nélkül ez nem vala eszközölhető j egy pát· birónak hivatahttóli felfüggesztése mindazlíltal elegendő volt álhísomnak tekintélyt szerezni, és a resteket a rendhez szoktatni. (Folyt. követi\.)
Extractum cannabis indiere aquos. p hys i o 1 o g i a i g y o g y sz e r v i zs g á l a t a.
Dr. Dudits ~likltís tt·. által. (Vége.)
* * *
Dr. Sonnenberg alexandriai orvos önmag1in tett kisérleteit a Haschisch-al Altschul Real-lexiconjlíb61 ide igtatom, párhuzamban állitva saját fontebbi észlcleteimmel. Dr. Sonnenberg 3 órítval a szer bevétele előtt semmit sem evett, nyugottan iilt, - szemeit az előtte lobogó tlizre irányozva rögzíté, a szer bevétele alatt egy zeneműszeren játszottak, - azután megivott 2 csésze theát és elmélkedett a mathematica tanulmányozásában. Ez alatt föllépett az 1-sö Jelenség: Azon betií mit leirt egy elmúlt időhöz tartozandónak tetszett. n-ik Jelenség: Kellemes hűvös~ éget erze, és átláthatónak vélé magát lenni, - hajlandó volt nevetni és énekelni, - azonban hibásan énekelt. m-ik Jelenség: Feledékeny volt annyira, hogy a miatyánkot sem tudta elmondani. IV-ik Jelenség: A legközönségesebb zene a legfölségesebbnek tünt fel. Ezen önkivüliség 1•;2 néha 3 óraigis tartott. - Némelykor dühöngés is mutatkozott j - ezen állapotot ott Keffnek nevezik, - és azon tulajdonnal bir, hogy arczsáppadtsógon kivül nem hagy semmi káros következményeket hátra, - sőt inkább a kedélynek nem ritkán derültsége észleltetik következményeűl. Gyakori élvezete a szernek őrültséget hoz létre, és nevezetesen a gyilkolási ingert fél'fiaknál, - férfidühöt n6knél el6idézni képes. Ha az ember a Kefftöl szahaMtini akar, járkáljon a szobában fel alá: és mossa meg arczát hideg vizzeL ") Ez igy tilrtcnt 30 évvel ezeHitt, nem csak nalunk de (Ez utóbbi ellenszert magam is lllegkisértém vizsgálaaz egész. orszá~ han, cs mind a mellett, hany pártfogi'Ji van~ak még ma •". az altaJunk megemlitett siker nélkttli gyógyszere- tom alatt, azonban eredménytelenül.) ésnek? bu\ban! a történteken nem okulunk!
* * *
75 ~·
- E két rendbeli kisérletböl-addig is mig kis . d gokkal 16 k' é l t . t ~ l . a a.. va . 1~ r e etme 0 ytatm és közölni fogom a homoopathtat gy6gyelv szerint máris igell fontos következtetéseket lehet származtatui : Legellfsször is : hogy az allopathia általi használata e szernek különösen mellbajokmH csak is annyiban ne vezhetlS helyesnek a mennyiben ök e szert egyedííl t~ymptomatice mint bódít6t haszmUják. Azonban ha meggondoljuk azt, hogy ily indicati6 betöltése;által örökre elzát:juk az utat a gümökór természetszabta lcfolyás:tnak nem észlelhetése által annak gyógyhatányai felösmerhetéséhez : az emberisé"' érdekéb~n károsna~ és megvetendlSnek kell azon elj:b·á~t nyilvámtanunk, mtdőn az orvos gyógyítási igyekezet helyett az agyvellS integritása ellen folytat szakadatlan és eredmén)dús harczot, a helyett hogy gy6gvszereket tanúlmányozua, melyek a Tüdőgümőkór kórf~lyamliva] természettörvényi vagyis hasonszenvi összeköttetésben 1Ulanak. Továbbá hogy a Cannabis indica káros ntólmbisát, ha a sziikség úgy kivímja, egy az eUentáborbúl :ítplirtolt betegnél megsemmisíteni legbiztosabban lehet czitromlével, vagy borral mint a Cannabis indica antidotumaival eszközölni. A mennyiben a föntebbi két önvizsg:ílat némely sajátJagos kórtüneményeket igen határozottan tüntet elö, szabadjon némely gyógyjavallatokat állitani föl, hol e szernek hatása m:ír most is világossan tíínik föl, - s további vizsgálatok u hín kétségbevonhatlan leend. Először elmekóróknál nagy jövője vagyon e szet·nek, - s főleg ha a visszalétesítlS tehetség, az emle Mntalmazva vagyon. - Feledékenység, - szórakozottság, - idB ösztöni tévelygések ezen elmekórnak fő alkatrészei, - eredetére nézve összu függésben Í\llva nemi közösülés visszatartóztabtsáv:tl, miut<\n csak ntúhabísában képese szervezetetfelizgatni jeWhatásában az ivarszerveket le hangolja.
2. Ideggyöngeségnél hollámpa vagy gyertyafény izgatottságot hoz létre, - de legf'óképen ideges agyszélhíídésnél, hol a jobboldali föl végtagok, nyak, nyelv, mell, - és baloldali alhas, és alvégtagok izmaiban lép föl a hénulás, - eredetére nézve öreg, elaggodt egyéncknél, kiknek emlékezetök gyöngíil, vagy nagyon hi1lnyos. Egyéb m:ísodt·ang{t bántalmaknáli alkalmazását, inkább az apróbb adagokkali vizsgálat után leend szereneKém közleni.
l~s még egyet: fel hi vom hazánk hasonszenvészeit hogy e szemek prodagogiai alkalmazhatósága felett
d· ák k· · l mou J' t nézeteiket, - én a ma"'amét kisérleteim 1utlín legközelebb tenni fogom. "
Dr. Dudics llildós Békés Csabai hasonszenvi orvos.
,\ tCI·hesek és
t~jonsztlliittek
kiirllli eljárás.
IV. A z uj on sz ii l öttek gy e n g es égei, és b e te gs ég e i a s z ii l é s u t á n i e l s ő n a p o k b a n. (Folytatás.)
A székszonílá;;t a tapasztalt anvák sok esetben hl\ zi orvosságokkal szüntetik meg j igy :• olajjal megkent petrezselem gyökérrel, vagy szappancsappal ingerlik a végbclet, nuísok z~:~irral kenegetik gyengén a gyermek has:ít. l\Iivel ezen míítételek tct·rnészetescn iigyes alkalmaz:ís mellctt károsak nem lehetnek, a;~;okat a gyakorlatból kiirtani felesleges volna. Ezek mindazáltal nem windig haszn{\lnak, és ekkor allö, etcket szoktunk alkalmazni, még pedig egyéb tapasztalt on·usok aj<ínlata ut.ín egyitcze tejbe két evökamHnyi méz kevertetik, rnely a kivímt ezéinak minden esetben meg szokott felelni. Midőn az anya, vagy a gyermek a kávéitalhoz nincs szokva, ily e~:~etbcn némelyek a gyermeknek egypár kávéskamUlal jól megczukrozott fekete k{LVét uj.ínlanak adni. A hol mindezen diaetetikus rendszab{\lyuk nem elegendők, ott a belek restségét vagy gyengeségét belső szerekkcl kell megszííntetni. Etekintetben el:~ő helyen :Hl a nux vómica, különö:~cn ott, hol e baj öröklöttnek lenni hltszik. De azon esetekban is hasznosnak fog bebizonyúlni, hol nehéz ernésztetií ételeknek köszöni eredetét. Ezut:ín megnevezemlő az opium mcly főleg ott fog haszonnal adatni, hol sennni ösztön scm jelentkezik a székiiriilésre, és a has fcszíilt, dagadt. Előfor dulnak oly esetek is midün a belekben a körmozgás észrevétetik, flc a véghéiben r<'jlik a lomha!l:Íg, itt a veratrum fcliil mnlja mimlcncgyéb szct· lmtÍt:l:Í.t. Azon esetekben, hol a székszorulás tartós, és a ne• vezett szerek után meg nem szíínik, sulfur, calcarea cárbonica, és a végbél restségénél argilla vétessenek tekintetbe. 8. Köldök és lágyék sérv. Köldök sén·vel a gyermek születhetik gyakrabban pedig a szülés ntán sz:írmazik. l\Iidön a köldök sérv vele születik, az esetben a küldökzsinór egy- vagy másfél-hüvelknyi távolságra köttetik le a daganatt61, ennekutánna a sérv visszatétetbetik, ennek helyére négyrét összetekergetett vászonydarab alkalmaztatv:ln, mely egy széles póly1\val a testhez köttetik. l\Iinthogy pedig e pólya a gyermek mozg.:sai és nyughatatlansága miatt könnyen elcsúszik he-
•
76 lyéröl, tamicsosabh az összetekergetett vászonydarahot ragasztó flastrommal megerősíteni. Szok,{s azon felííl fehér viaszdarabot gömbalakban göngyUliteni, és azt ruh1íha tekergetvén a sérv helyére alkalmazni, melynek czélszerííségüt szintén több e11etben volt alkalmunk látni. Sokkal nagyobb nehézséggel jár a Mgyék-sét·v orvosMsa, miut{m gyenge gyernekeknél erös sérvkant{trokat alkalmazni majd nem lehetetlen. Bár e sérvek sok sírás utlín szoktak bekövetkezni, mi láttuk azokat oly kisdedeknél is kifejlődni, hol annak táma.d{,sára semmi okot nem lehetett taUtlni, ét~ igy c sét·vck származiÍsa gyakori esetben, egyedül crrcvaM hajlam által okoztatik. Fö teendőkhez tm·tozik mindenescb·e a kitolódott béh·észt visszahelyezni, mi mcgWrténvén, külsöleg hideg borongat1ísok alkalmazása tapasztaltatott czélHzeríínek, a hideg vizbe mártott V1Íszony alkalmas kötés 1iltal levén megeríísitendő. A hasonszenvi gyógymM e szenvedés neménél a régi gyógymM elj:írását nevezetcsen feliilmulja, mely mídön csak külsö szet·ek által bir segedeimet nyujtani, mely segedelem kiszolgáltahis a legtöbb esetben a gyermek nyugtalanság1ín mcgtöt·ik, az cWbbi az í) dynamikus szereivel sokl!zc,r csodillatra méltó hab\st eszközöl. Leginkább aj1ínlha tó a lágyékserv ellen a nux vomica, és a makacsabbb esetekben a sulfur. 9. Nehéz vizellés (Stranguria). Midűn az ujonszülött pelenk1íi hosszabb ideig szárazak maraclnak, ez intő jel az anyának, vagy dajkának, hogy a gyet·mek vizelletc meg van rekedve. Ezen állapot vagy gynlacUo;on vagy görc:sün alapszik j az el";ö esetben a vizhólyag-táj torró folyton<JH MjJalommal, és lázzal j az utóbbiban a f,ijdalmak icli>szakrmkint jelennuk meg, ekként ha hát· erősek is, ele hosl'lzas iJeig nem tartanak, bá t· hiz ez t is kísérheti, ele mindcnesctrc sukkal enyhébb. Ih gynlad,ts kórtünetei vannak jelen, aconitumot kell adagolni, mire ha a l1ízas jelenetek enyhiilnek, de a vizellet mé~ ntindig akadozott, és a gyemteknél s il·ást idéz elő, akkor a cantharidest vábsztjuk. Göresiis szenvedét~nélleginkább a camphort ajánljuk. A kór ezen indulatámll a me leg t'ürdök használa tá t sem kell elmulasztani. 10. Sárgakór (Icterus neonatomm). :Megjelenik közönségesen a szliletés után 3-4-ik nap között, kifejlődese rögtön történik 12-24 óra alatt. Néha a sárga szinen kivül egyéb k6rtllnetek a testen észre sem vétetnek j máskor azonban a gyermek nyugtalan, a hasában csikarállokat érez, kellően nem szopik, széke hol szorult, hol zöldes, vizenyős. Ezen k6r szárma~ását a régi időkben, egyedffl a magzat szurok visszatartoztat:isában keresték, ez azon-
ban nem minden esetben valósul. A sárgak6r leginkább azon belső v:Utoz1ísokb6l cred, melyek a vét·forgásban a máj és kiilbör mliködéseiben azun pilanatban bekövetkeznek, midön a kiilső lég és igy a tüclök mííködése, beállanak. Alkalmi okul szolg:íl ezen felül a hirtelen meghlités, és a székfíí virág forrázattal val 6 gyakori vÍI!t~zaélés. Ezen kór lefolyása 6-10 napig tart, és majdmiuden esetben egészség következik ubina, igen ritk{m válik rosz indulatúvá; a midön hetekig, hónapokig is eltarthat, és sorvad1íssal, agy,·izkórral, göt·csökkel, eszerint halállal végzödhetik. Ez azon neme a sárgakórnak, melyet icterus néanatorum malignus neve alatt ismerünk. A s1írgakór jó indnlat:íruH, lm a magzat székfüvirággal nem éltetett, elegendő neki chamomillat adagolni, midön pedig e gyógyszer m:h· tltpl{tlékára fot·dittatott. ez esetben ignatia, vagy nux vomica lesznek a kórtűnetekhez képest választandók. --- lia a s:ít·gakór nem távozik első gondja legyen a sziiWknck a t:ípl:Uékot váltm:tatni, minden nehéz ételt és olyanokat, mdyek a gyomorban eczetesedést idézhetnek elő, gonelot~:m kikcrlílvén. Idült s:írgakórnál mércurius sol. és lachesis bizonyultak be leghatlmtoshaknak. (Vége kilvetk.)
Jelentés a n é m e t o r s z á g i h a s o n s z e v i k ö z p o n t i o rvosegylet által 1864. aug. 9-én és 10-kén Braunschweigban megtartott közgyülésről. Malleklet B. Dr. Ae!Jidi titko.~ tanúnosnak ir(í.sbdi értekezé.~e egy rPgt, f.s a lwsons:.em:h:.ck tíltal elitanyagolt !JYÚ!JY·~zerriíl.
Midön Granvogel alapkórjdlemeit az AIIg. hom. Zeitung 68-dik kötetének 16-ik sz{mJában fejtegettem, már akkor alkalmilag ernlitélit tettem egy gyógyszerröl, mely tm:jedelmes müködési hatása miatt, sok más hasonszenvi gyógy11zereket fülUlhaladván, minden testalkatoknál, különnemli heveny és idült kóroknál képességet nyer hasznos alkalmazást találni, és a hasonszenvi sokhasznu gy6gyszerek (Polycrest) sorába felvétetni. Ezzel kapcsolatba hoztam, hogy több évi kisérleteim e gyógyszerreltmh·is kedvező eredményt tanullitottak, a vizsg}ílód}ís mindazáltal nincs annyira befejezvc, hogy egy részletes és kimerítő jelentést előterjesz teni lehetne. Mivel azonban álland6an szenvedö egészségi állapotom még hosszabb ideig visszatartóztathat a gazdagon gyUjtött anyagok rendezésével, érdekemben áll több Ugytársaim figyeimét és munkásságát e fontos gy6gy·
77 szerre, melynek igaz becse mindezideig kellően nem zik: a légsavas ezüstéleg (a1·gent. nitric.), a légsavas hamméltányoltatott, forditani. Nem késem teluít nz elhanya- éleg (kali uitricnm), légsavas szikélcg (nati-. nitr.) léggolt és elfelejlett ismeröst megnevezni, ellí1·e lJOcs;itván, savas égvényes lé! (spiritus nitri dulcis.), légsavas higéhogy annak a gyakorlati életben történt t:tgabb alkal- leg (hydrargimm oxydnlatum nitricnm), és az acidum mazás:ít ezen kérdésnek fejtegetése idézte elő. ni tri co· hydrochloratum. Mi neveztetik hasonszenvi ellenszernek? (antiA kámfort mítr azon okból is a legmagasabb higidotum). tásokban (hochpotenzen) kell alkalmazni, hogy azon A hasonszenvi gyógyszerek ellenszeres viszonya a visszaélések ellen, melyeket az allopathia e gyógyszerhasonlatossági töl'\·ényen alapszik. Oly gyógyszer, mclyrel clkiivet, antidotum gyawínt müködjék; miután kenek kórfejlődési ereje a gyógyszerkisérlet által oly vivés idiilt kói'Ot~ beteg létezik, kinek idegrendszet·ében a szonlagosságot fe;jt ki, mely nuís ugyanakként kémlett k;tmfornak hosHzas klilt-~ő használata kellemetlen izgagyógyszerrel a hasonlatos~:uígban annyira megegy ez. mi- Mst, vagy szélhíídést ne okozott volna. ként képes lesz az utóbbi habhmit lényileg megváltoztatni, korlíttolui, vagy végképpen megsemmisiteni, Malléklet C. az ahhoz ellenszeres viszon y ban ;Ul. Ha eszerint vala- LoJtromo.~ kimnfatrísrt *J a 1ÍJJc.~ei lta.~onszenri polikliniknrnmely gyógyszer oly hathatós, hogy 1Jemcs11k egy, lmlmn 1H63-dik évben onwolt úeteg.~égeknek. nem több gyógyszerre is ellenszeres lmt:íst gyakorolni A megnevezett évben 2784 beteg került orvosMs képes, ezen tulajdonát egyediil akként nyeri el, misze- alá; 306 az elmult évrtil maradt fel, 24 78·al pedig ez rint hatási erejénél fogva, a többinek is a hasonlatos- évben szaporodott. Ezen intézetben 21 évi mliködése ságban megfelel, és igy hatási tére oly nag-y. mint a alatt az ápoltak sz;\ma teszen 34,058-at. többié összesen. Ha tehát az eddig kémlelt gyógyszcA 2 784 beteg közöl meggyógyult 911, nevezetesen rek között találkozik olyan, me ly összes gy,ígyszercink javult 260, cMak egyszer jelent meg 756, jelentés nélkiil két harmadának ellenszeréül szolwíl, ez esak ugy lehet- elmaradt 523, elutazott, vagy m:ís gyógykezelés alá adta séges, ha ezeknek összes hatá:~ i területét megközeli ti, vagy mag;ít :n, meglmlt 6, orvoslás alatt maradt 297. - Az azt jóval hílhaladja, és igy a sokhaszm't gyógyszerek uj onnan felvett 24 78 beteg között volt: férfi 1206, n li között méltó helyet foglal el. 1272, lOGO lipcsei, 1418 idegen származású; 871 heIly hatalmas gyógyszert birunk a kámforban. Ha veny, 1607 idült kórban szem·edett. azon tapasztalatok halmazát tekintjilk, melyet e gyógyA meggyógyultak aránya teszen 32~/~: 1 2 °/0 , a jaszerről az orvosi irodalom a lcgJ·é~ibb idők óta clöter- vultaké 9'''' 171 n o, az elmar:ulottaké 18 17, ;;:"; o ~. az egy J•eszt.1 ha ezen g)•órrvszernek elteiJedett alkalmazásM, . ,_ .' l t k, '> ~ ,, , ro , a ntegholtaké 2; , . o. r>J, lZuCn meg)C eu C C~ 1 ',:Ih ;U1 < ,Ub O• ' melyet az askl~piadest orv?sren.dszer ~acra. anchora· A hat megholt közöl egy 58 évet~ férfi agyszélhUnek nevezett, nnnd allopatlukns ligyfelemk, a nem- désben. e<'Y 40 éves féJ•fi tudífglimUkórban. (18 napi ororvosok által figyelembe vesszük; ha vlé glrel 'a meémaln'n vo:lás ~ÜÍ.~l) egy 3 hetes gycl'lnek hi.lkhurutban (23 naÓd' · kk' ' l t 't •ógyt~zerre rt >·tr m ·g u' é s nt Jama Iscr e ~ 1 e g) ' .' ' .. . i orvoslás után) ; egy 9 hetes gyermek sorvadásban ányosak is, átvizsg<í!Jnk, és m;Ír ezen töJ·edékekboli.S r3 na i orvoshis UbÍn). egy :1/4 éves gyet·mek hörglobazon meggyőződésre jutunk, hogy a kámf~· a,~on palh- ban 9 napi orvot~h\s ;ttán); egy 21/4 éves lc:tny idült ativus hasznán kiviil, ~clyet a c~olcra kez .~t~ ~? gya- hör huruthan (50 napi orvo!!lás ubl.n.), - szenvedtek. g l<'ekvő betegnél 94 orvosi látogatás tétetett. koro!, oly kót-fejlödési eJ·üvel bir, mely kulontcle he- Í ven y és idült kóroknál alkalmazást talál.; megfoghatat- j Az intézetet ez évben 7 orvos ULtogatá meg. lan mindezek után, hogy a hommopathm e gyógyszert l mindeddig alig vette használatba. Ezeket megfontolva, elhatározárn magamat a kámTeliluiílése forra vonatkozó összes orvosi irodalommal bövebben megismerkedni, és c gyógyszerrel gy Ógyk.ts é rl et ek.et IS · 1 a b é c s i o r v o s i k a r o r v o s i tá. r s nl a tá n ak tenni. Az eredmény, melyet klilönféle heveny és Idlilt ' O c t: 17- kén 1864.
;t:d
s
kórokbon, magasb és alacsonyabb higitásokkal nyerAz államminiszterium az orvosi karnak azon felatem igen bőséges, mely naponkint ujabbakkal sz~poro- datot tfizé ki, hogy a Salzburgi országgyülés által jadik. A nevezett szerrel többet lehet eszközöIni, mmt va- ' vaslatba hozott himlő ojtási kényszer felett véleményét Iamennyi Polychrest ezereinkkel egyedül az 6 határo. . *) A Jajtromos kimutat•st helyszttke m1at~ k1~agytuk, éa zott ellensé e a légsav (ac. nitricum) ennek alapjai\'al ' · h et ve1e hgaROn ló SOl'OZatb a. Az ut6bbiak közé tarto- l ezen mellékletböl egyedUl a következéseket adjuk tU eUI. JÖ
78 adná. Az orvosi kar, éM az orvosi társulat e vég·uől kiküldék meghatalmazottjaikat, kik bizottmányilag egyesülvén, a javaslatokat egy ujabb ojtó tiirvény iránt kidolgozták; midön a bizottmány előadója és javaslat védője if Dr. Auspicz egy munkálattal lépett elő, mely alapossága, logikai következetessége, és vonzó indokoMsi modora által általános tetszésben részesült, és fogalmazott inditványa a nagy többség által el is fogadtatott. A tanácskozó bizottmány az ojtókérdést először általánosan, annakutána pedig különös tekintettel az osztr1í.k birodalomra , megfontolása alá vette és e ezéiból e kérdéseket tüzé ki: szükséges e 1Utalában a himlőojtás, --- ártalmas-e esetenként, - az osztrák ojtótörvények czélszeríick e, - és ha nem volnának, hogyan kell ezek helyett másokat feMllitani? A szükségesség kérdésére feltetlenül igenlőleg kelletik válaszolni, ennek bebizonyítlisa a himlö történetében és ezen tárgyra vonatkozó angol kékkönyvben tahUható fel. Szónok megcmliti azon iszonyu pusztitásokat, melyeket a himlő ugy az ő küzöuséges, ruint jlí.rVIÍ.nyos természetében gyakorlott, - azon otalmat, mely az eredeti emberhimlő beojtásában kerestetett, azon számos 1íldozatokat, mclyeket 11 himlő nevezetesen az Európán kivüli ot·szágokban követel, hol az ojtlís vagy épen nem, vagy igen szükköríi hat;ísban alkalmaztatik, végre azon mindenckfelett kedvező adatokat a lmULlozás:fogyatkozás;Íramelyek:miudeniitt,hol az ojtás elismerésre emelkedett, feljegyezve vannak. Ezekből azon követkcztetés, hogy az ojtás a himlőveszély enyhítésérc mulhatlanul szükséges meg nem tagadható, mcly nézethez a gyiilekezet szintén csatlakozott. Azon kérdés, vajjon az oj bis magában k1b·os e? feltétlenill megtagadtatott Ha esetlegcsen át·talmass!Í. V<í.lhat e? tekintve az olykor halálos kimcnctclií ojtóorMnczot, mélyehh fejtegetés táJ·gy{IU} tilzetett ki. Tekintetbe véve, ho~y ez orhúncz a magánygyakorlatban (l 09000 ojtott gyermek közűl ub ú Au:;ztri<ÍUan, egy sem kapta meg az orbtinczot) majd épen nem, a nyilvános i~tézetekhen pedig igen csekély sz;ímmal (0,5) észleltctJk, és uzonkivül a nyilvános intézetekben ojtás nélkül is szórványos orb1í.nczok elöford(tlnak, ezek uMn azon okoskodás, mel y az ojt6orbáncz következtében az ojtás ellen emeltetik, igen csekély sulyt nyom a mérlcghcn. Azon állítlis felett. hogy az ojtás bevezetése 6ta a görvélykór, gUmök6r, angolkór az egészséges gyermekekre átvitetnek, vagy azon idő óta e k6rok szaporodtnk, nem léteznek meggyőzö tények, sl)t az ojtás a megnevezett kórok ellen gyógyszerül ajánltatott.
A gyakorta véghezvitt kisérletekből egyedül az tudatik bizonyosan, hogy az ojtás által a bujak6r átvitethetik azon esetben, midön az ojt6 egy bujakórosból az ojtónyirkkal, vértis visz által a beoltandóban *) Ez ellen mindazáltal az ojtás teljesítésénél egy kis szorgalommal magát mindenki biztosíthatja.**) Erre Beer tr. azon megjegyzése, hogy az emberiség szempontjáMI az orvosnak nincs joga kevert nyírkkal kisédeteket tenni, a Dékán által a napitárgyhoz nem tartozónak nyilvánítatott, melyre B. válaszolá, hogy ezen kérdést csak élesztés miatt hozta fel. Dr. Schuller védi magát azon gyamí. ellen, mintha az ojtásnak ellensége volna, ö az ojtóm·bánczban csak okot lát a feltétlen ojtási erőszakolás ellen. Azonfelül kiemeli a különbséget, me ly az ojtóorbáncz és másutt a testen előforduló orbánczok között létezik. Az előad6 ellenvetésére, hogy a hizottnuínyi jelentés, az ojt6orbáncz kén yes kérdését kiméletesen érinté ; megjegyzék Beer Fleclmer, és Friedinger, mily ritkán jönnek ojtóorbáncz veszélyes esetei észlelet alá. Hebra tr. szUkségesnek tartja, hogy a tárgytól eltávozás ne történjék. Azon fontos kérdés, vajjon az ausztriai birodalomban jelenleg fenáll(, ojtótörvények a ezéinak megfelelnek e ? inditja a szónokot mindenek előtt az ojtótörvények, és az ojtás történetének rövid előadására, és a meglevő statisztikai alapok nyom:ín azon következés hozatalám, miszerint az osztrák birodalomban az ojtottak száma a nép szaporodásával nem nevekedett. A törvények nem czélszerüek, mivel a szlikségességet egyedííl ajánlják, dc egyencsen nem parancsolj;ík. Azon ok ok közől,melyek azojt.1snak ellentállanak kiemcltetnek: az alacsony mivcltsége bizonyos néprétegeknck, megfeledkezés a himlü rémlctes j:írványos indnlatúról, a hatóság~kna'k hanyatló befoly;\sa, a bujakór átvitele ügyetlen Ojtlis alta!. Az orsz1\ggyülésck felett megjcgyzé előad,~. hogy azokban a lcgcsotl.ílatosahb nézetek hozattak fda himlőoltállrúl. Az ojtc; törvéuylwz:í.st azonfclííl in·azsítgtalannak is nevezi, mivel büntetéseket szab ki, a~él kul, hogy a tee~ulőket elébb megpamnesoln<Í, - gya korlatlannak, nuvel nem a törvényhozita üdvös erejére. h~nem a jó indulatra támaszkodik, végre költségesnek: nuvcl az állam a költségeket maga viseli. . Dr. Bock elismerését fejezi ki e mnnk:Uat felett, mmdazáltal azt hiszi, hogy a bizottmány feladatán túl *) Miért ne történhetnék ez meg a többi fennevezett kilroknál**is ? (S,zer. k) .. ) Csak m10d1g Ugyes orvosi személyek vezetnék az oitást. J (Szerk.)
79
terjeszkedett. Gyülöletességet nem kell eléidézni. Azonkivtil az előte1:jesztés nem tö1·vények alkotása, hanem bizonyos kérdések megfejtés e végett ktlldetett ide, csak ezekre kell tehát szoritkozni. Dr. lnnhlínser. Az orvosi tlírsulat sajfít méltóságának feleljen meg: azt. hiszi tehát, hogy ez egész ügyet minden módozataival tm:jessze elií, hogy ekként az ojtás jótevő palliativummá V}ílljék. lleer tr. emlékezteti a htrsulatot I-lartman szavaira: "respondeas ad qnaestionem" és eg·y középntat ajánl. A hatósfíg ellítt jelöltessenek ki azon alapelvek, melyck egy törvény kidolgozására megkivltntatnak, az erre vonatkozó munkálat azonban csak azon időben terjesztessék fel, ha az kivántatni fog. Az előadó igazolja az azonnali felterjesztést a ministerialis rendelet sajút értelmében, mely azt fejezi ki "szükség esetében mily módon eszközöltessék az ojtó erőszakollís."
Rebra tr. 184R eHítt megszoktnk minrlent a kormány rendelkezésétől elvlÍrni. Ha telHít korosabb iigyfelcink e régi szokásból kiindnlva, most is mindent a kormány rendelkezése aM bocsátanak, azon nem csodálkozik, de a fiatalabbak, az ifjabb kor embereinek az önállásra nagyobb foutossfígot kellene fordita11i. A Dékán rendet kér. - Beer ép a jelen korszak szelleme tekintetéből kivánja, hogy a kiilönféle tekintélyek illetékessége fentartassék. -A gyülekezet a törvény szerkezeti felterjesztés mellett szavaz. Az eliíadó érínti már most a törvény elveit, melyek a következő inditványok alapjául szolgáljanak. l. Az orvosi kar társulata az ide mellékelt törvény szerkezetét elfogadja, és ezt a magas konmínynál inditványba hozza. 2. Az orvosikar társulata tovfibbá ojtó állomáso. kat nagyobb kórodákban, és országos ojtó intézeteket a koronaorszfigokban, holmég ilyenek hi{myzanak, sUrgetőleg ajfínlatba hozzon. Ezen inditványok, és azon elvek, melyek ezen inditványok alapjául szolgttlnak, megvitatása, az idő rövidsége miatt a jövő gyUlésre halasztattak. (Wiener medic. W ochenschrift 43-dik sz. 1864.)
A közkórházak megismertetése. Ugy hiszem, hogy hasznos azoigálatot teszlink az orvo soknak és k
ismeretlenek a rendszabályok, melyek nyomán a kórház e nyilvánoRságot magának kivivhatja. 1\lcgkezdjllk n ismertetéMt mindjitrt az elsü ministerialis rendelettel, mely 1857-dik évi jan. 24-kén 212 sz. alatt kelt, és a magyarországi hatósúgokkal ezen értelemben kllzöltetett. "Az orst:igos pénzalap érdekében egyedUl oly kórházak számíthatnak azon kedvezésre, hogy behajthatatlan kiadásaik az országos pém:alaphúl megtéritessenek, melyek elrendczéslik, és rendszeresitett kezelésiik által magnkat e kedvezéarc alkalmasoknak lenni kimutatják. 1\lcgkivántatik eszerint: 1-szür hogy tulajdonképeni kórházak, ne pedig ápolllák legyenek. Kevert intézcteknél, melyek részint kórházak, részint ápold:'tk, a fentebbi kedvezésre egyedül azon esetben számíthatnak, ha kórháznknak lenni bebizonyittatnak. 2-szor hogy hazai és kUlföldi betegeket egyaránt, ezen rendelethen elvileg megalapitott feltételek mellett felvegyenek, azoknak a mcgkivántató ápolást és orvosi segitséget kiszolgáltatváo. 3 szor a betegek ápolása és orvoslásáért meghatározott ápolási napok szerint kiszámított, időszakonkint megalapitott, és az országos hatóság által helybenhagyott illetéket hozzanak. 4-szer a bevételek és kiadásokrúl az innét kiadaudö minta szeriut rendszeres számadást vezessenek, melyet az országos hatóság bármikor kivánságaszerint megtekint het. AzonfeiUl kiiteleaek ezen intézetek, melycknél ez eddig is szokásbau volt, ennekutána is miudeu kezelési év végével a számadásokat az elöljár.> politikai hatliságnak tudomás és átvizsgálíts végett felterjeszteni. V égre 5-ször ily intézetek a politikai hatóság felügyelete alá helyezendök, mely felUgyelet nem egyedül az egészség rendiiri titrgyakra, hanem az intézet vezetése és kezelésére is kiterjesztetik. A nmélt. helytartOtanács felhatalmaztatott annak meghatározására, mcly Intézetek az ü területén tcljesitendö feltételek megtartása mellett alkalmas'lk kiirkbrházaknak tekintetni, és az em litett kedvezésheu részesülni. u Ezen rendeletet követte az utasitás, mely a német fordítás utím igy hangzik. Ut asitás mely a magas cs. kir. belllgymi niszterium által, 185G-dik év dec. 4-kén 21iG41-dik sz. alatt, a nyilvános kórházak érdekében kibocsáttatott : A) A b e t e g ek felvét e l e a k 6 r b á z ak b a n. l-sz/ir A nyilvános kórházakban minden beteg, mlhelyt maga részére a kúrházi ápolás szllkségét orvosi bizonyitványnyal igazolja, vagy önmaga a felvételre jelentkezik és az intézet orvosa által orvoslásra alkalmatusnak találtatik, minden klll/inbség nélklll felveendő. A betegnek azon okból mivel illetliségi helyét vagy fizetésre képességét bebizonyítani nem tudja, a felvétel meg nem tagadtathatik. 2-szor A beteg felvétele ily kórházakban, ahol csak lehetséges, és cszk/izölheW, mindenkor rendes okmánf mellett történjék, me ly a beteg nemzetiség ét, illetőségi helyét és fize-
80 tési kópessége körUlményeit, vagy azonszernél;yek testUletek és ezébek rnegnevezését, kik érette megfizetui törvény illtal köteleztetnek, foglalja magában. 3-szor Ezen felvételi okmány kUWnösen: a) az önkénteseu fizetiiknél a feljebb ernlitett pontokon kivlll meg a valósággal lefizetett, vagy egy hónapra előre biztositott ápolási dijt is foglalja magában. b) Cselédeknél vagy munkásoknál, kik nem napszámosok, sern valamely társulathoz nem tartoznak, áll egy az ide ·;. alatt me! lékelt, a szolgálatot, vagy nlllnkát adó gazdától tökéletesen kitöltött, és kiegészített cseléd vagy munka bizonyitványból. c) Czéhek, egy letek, vagy greminmok tagjainál egy kórházi utalványbúl, mely minden czéhelöljáró által a megbetegedett tagnak megtagadás nélktil kézbesítendő. d) Alapítványi, vagy városi segélyt biró elaggodtaknál a lelkész által kiadott bizonyítványbóL e) Akik valamely hatóság által bektildetnek, egy oly utalványból, mely nem csak azon adatokat, melyek a 2-dik pont alatt femlitettek, foglalja magában, hanem azonfelill abban világosan érintve legyen, mi fog történni a beteggel felgyógyulása esetében, megneveztetvén azon személy vagy alap, honnét az érette való fizetés teljesittetik. f) Mindenegyéb, az clöbbi osztályzatokhoz nem tartozó esetekben a rendiiri vagy községelöljárói utalványból, rncly az ide · i. alá rncllékelt rninta szerint elkésziteudü. 4-szcr. Oly betegne!, kik rnindcn felvételi okmány nélklil a kúrházba hozatnak, vagy a felveteirc önmagukat jelentik, kiitcles maga az intézet utúlagosan ezen hiányt jcgyzükönyvilcg pótolni, melyben lakása, illctöségc, tizeté~i képességének kiirlllményci, vagy helyette a fizetésre kik kiitclcztcthct· nek, pontodan feljegyezve legyenek, melyekre nézve ha kívántatik, az illető hatóság a szükséges felvilágosítások végett mrgkerescndö. 5 ször. A 4-ik pont alatt megemlitett és min1len oly esctekben, hol az okmányokban felhozott adatok ir il ut, a nemze· zetiség, fizetési képesség, vagy a helyette fizetui tartozó sze rn,'!Jyckre nézve, a legcsekélyebb kétség fclmcrttl, az intózct, az ide ·, " alá me ll ékelt rovatok szcrint, a mcnnyire a beteg állapota :'tzt mcgcngc!li, azonnal egy körtilállá~os kimcritii jegyzlíkiinyvct V!'gyen fel, mclybcn mind a beteg fizcté:Ji képesMégc, mind a helyette fizetni kötelezett személyek érintve legyenek. Ezen pontokra n(•zve, kihall:;atandi"·k azon ~zcmé Iyek, kik a heteget a kórházba kisér ik, rncgszernlélcndiík mindcn ok iratok, mclyck a betegnél találtatnak, úgymint: útlevelek, vándorkönyvek, illetijségi és szliliihclyi iratok sat. és ezekből a kellő észrevételek mcgteendők. Ha a beteg állapota a riigtöni jegyzökiinyvi felvételét meg nem engedi, az mihelyt lehetséges, teljcsitcndö. 6-szor. A 3 ik pontban a) b) c) és d) hetük alatt érintett személyek és testületek, melyek a kivánt jegyzékeket megtcnni a beteg felvételi okmányban elmulasztják, tartoznak jótállani minden, akár az intézetet, akár az országos pénztárt tcrhclö károkért. . 7-szer. Nem klllönbcn kötelesek a hatóságok is, melyek az tntézetbe beteget adnak által, a 2-dik pont alatt elősorolt körlllrnények lelkiisméretes kifttrkészésére. . 8-azor~_~zo~. "_'l!lt_o~ _m~~s_ze!!_é~ _v~ge_tt,_ ~ely_ll~ a be-
1
teg által felmutatott, és jegyzőkönyvileg felvett okmányokból nem elegendő világosak, ha ezek belföldiek, az intézet közvetlenUl azon kerületi hatbság, vagy városi eHíljárósághoz, hova a beteg az ií illetliségi helyét bevallotta, legfeljebb 8 nap mulva a beteg felvételétől számítva a felvételi jegyzőkönyv másolatának ruegktildése mellett forduljon. Ha az ekként megkeresett hatóságt()J rövid idő alatt a tárgyra nézve kielégitő válasz nem érkezik, akkor azon politika hatúság, melynek felügyelete alatt a kórház áll, közbenjárása igénybe veendő. 9-szer. A megkeresett hatóságok a kivánt felvilágositásokat a lehető tökéletességgel, és a legrövidebb idő alatt megadni köteleztetnek. B) Behajtása a fizetetlenUI maradt beteg tart o z ás oknak a ny i l v á n os kór h á z ak b a n.
10-szer. Minden fertály év lefolyása után, vagy nagyobb kórkázaknál, a kúrházi igazgató~ ág felterjesztésérc a politikai hatósag által rneghatár'lzandb rövidebb idöszakokban is, köteles a korházi intézet rendes, - a felvételi okmányokkal, jegyzökönyvekkcl, és egyéb adatokkal, rnelyek a beteg fizel tési és illetőségi körülménycit kimutatják,- az utoh1ú fertályról hátralékban maradt ápolási díjakról, - azon idö alatt 1 elbocsátott vagy az intézetben elhalt betegekről a megszal bott minta szerint, és pedig clktilünözve rninden egyes korona· ország és mcgyei hatóság, vagy egyes klt l tartományokra nézve, felterjesztést eikész i ten i, azt a közvetlen országos ható' ságnak bemutatni, ugyanahoz csatolván az összcM kimutatási azon költségckről, mclyek az intézetnek az országos pénztárbúl megtéritemliík. Az or8úgos hatúság ezen eleibe terjesztett kimutatási szigoru vizsgálat alá vevén, rniután meggyőződött arról, hogy az intézet minden kötelességeinek megfelelt, az országos pénztárhúl lccndií kitizetési utalványt kiadja, mielütt azonban ezen utalvány kézbesittetnék, azt a számadó hivatalnak átvizsgúlás végett quoali calculurn, felterjeszti. Egyéb korona-országokat illctií kimutalások az illctö osszitgos hallosúgokhoz hasonlú ezéiból kllldcndök, kik azonhan kijtelc~ck, a kimutatott pénzheli tartoziist nlinden halasztás nélkiil az iíkct fclhivú hatós;ignak, és az illtal az intézetnek mcgkllldeui. 11-szcr. Az orszitgus hatóságnak az országol! pi,nztár érdekelJen, kiitclcsscgc a szllkséges intézkedéseket megtenni, hogy azon á pohisi dijak, melyek a magas ministeriumnak I 8,·,;,. márt. 6-kán li3H2-dik sz. alatt kelt rcndeh·ényc értelme szcrint az országos pénztárbúl kifizettet nek, vagy n létczií vagyonúból az ápoltnak, vagy más a meghatározott ~zabályok szerint érette fizetni kiitelezett személyek vagy társulatok által mcgtérittcsscnck, i·s az országos pénztárnak visszafizet· tessenek. 12-szer. ldllit bctcgsegcknél az intézet részcriíl a magas ministcriumnak 1855-dik évi márt. G-án 63~2 tlik MZ. alatt kelt rendeletéhen felallított alapelvek rnegtartandók, és az erre ~onatkozú értesítvény, aznn rnódon, amint a bctcg1-1ég lefolyása tdllltnek hcbizonyul, legfeljebb egy fertályév után megtörténendií. (Folyt. kiivetk.)
l
l
t:~(·rben, 1RU4. Nyomatott az érseki lyccum künp·- és könyomdájában.
