LIX. ÉVFOLYAM
ÁRA: 1365 Ft
A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA
2. SZÁM
BUDAPEST, 2011. február 28.
TARTALOM
Oldal
UTASÍTÁSOK 4/2011. (II. 4.) LÜ utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
90
5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás, valamint a büntetõbíróság elõtti ügyészi tevékenységrõl szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
91
KÖRLEVELEK 1/2011. (II. 28.) LÜ körlevél a jelentéstételi kötelezettségrõl szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél módosításáról . . . . . . . . . . . . . . .
96
SZEMÉLYI HÍREK Elismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
97
Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
98
Áthelyezések, kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
98
Áthelyezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
98
Kinevezés és kirendelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
99
A Legfõbb Ügyészséget érintõ kinevezés-módosítások, megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
99
Kirendelések, megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
99
Szolgálati viszony megszûnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
100
Halálozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
100
Igazolványok érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
100
KÖZLEMÉNYEK Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
100
90
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
2. szám
UTASÍTÁSOK
A legfõbb ügyész 4/2011. (II. 4.) LÜ utasítása a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról
A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése alapján a következõ utasítást adom:
1. § A gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak: – a fiatalkorúak által elkövetett bûncselekmények miatt indított büntetõügyek, – a fiatalkorúak és a felnõtt korúak összefüggõ büntetõügyei (vegyes büntetõügyek), – a gyermekkorúak ügyei, kivéve, ha azok kizárólag felnõtt korú ügyével állnak összefüggésben.”
2. § Az Ut. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A fiatalkorúak ügyésze körültekintõen vizsgálja meg, hogy a nyomozó hatóság beszerezte-e) „e) a szülõi felügyeleti jog megszüntetésének indokoltsága esetén, a szülõi felügyelet fennállására vonatkozó adatokat;”
3. § Az Ut. a következõ 7. §-sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki: „A fokozott felügyelet 7. § A fiatalkorúak ügyésze a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett minden olyan esetben fokozott felügyeletet gyakorol, amikor a fiatalkorú gyanúsított elõzetes letartóztatásának vagy ideiglenes kényszergyógykezelésének elrendelésére kerül sor.”
4. § Az Ut. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A fiatalkorúak ügyésze a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az illetékes megyei (fõvárosi) igazságügyi szolgálatnak kézbesíti.”
2. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
91
5. § Az Ut. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vádiratban a fiatalkorú törvényes képviselõjének (eseti gondnokának) és pártfogójának értesítését is indítványozni kell.”
6. § Az Ut. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Nemzeti Erõforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat közvetlenül a Legfõbb Ügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi önálló osztálya látja el.”
7. § (1) Ez az utasítás 2011. március 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti az Ut. 5. §-ának (7) bekezdése. (3) Ez az utasítás 2011. március 2-án hatályát veszti.
Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész
A legfõbb ügyész 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítása a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás, valamint a büntetõbíróság elõtti ügyészi tevékenységrõl szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról
A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése alapján a következõ utasítást adom ki:
1. § A vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § Az ügyész évente legalább egy alkalommal megvizsgálja a nyomozó hatóságok ügykönyveit és ezzel összefüggõ ügyiratait annak megállapítása érdekében, hogy bûncselekményre utaló magatartások esetében a Be. szabályai szerinti eljárás megtörtént-e.”
92
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
2. szám
2. § Az Ut. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § Az ügyész az eljárása során biztosítja az adatvédelemre és a minõsített adat védelmére vonatkozó szabályok megtartását.”
3. § Az Ut. 14. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A minõsített adatot tartalmazó irat kézbesítése elõtt az ügyész a címzettet írásban nyilatkoztatja arról, hogy a minõsített adat védelmérõl szóló törvényben írt feltételek megtartását miként tudja biztosítani. (2) Azt, hogy a nyilatkozat a valóságnak megfelel-e, az ügyész rendszerint a biztonsági vezetõ, illetõleg a nyomozó hatóság megkeresése útján ellenõrizteti. (3) Ha a címzett a nyilatkozata, vagy a (2) bekezdésben írt ellenõrzés szerint a megismerés külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem tudja biztosítani – és emiatt a címzett részére az iratról minõsített adatot nem tartalmazó kivonatot kell készíteni – a Be. 70/C. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozat érdekében az ügyész a szolgálati út betartásával megkeresi a minõsítõt.”
4. § Az Ut. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § A tanú személyi adatainak zárt kezelése esetén a vallomását tartalmazó, aláírt jegyzõkönyvet zártan kell kezelni. A nyomozás irataihoz csak az aláírást és a személyi adatokat nem tartalmazó másolat fûzhetõ be.”
5. § Az Ut. a következõ 37. §-sal egészül ki: „37. § Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorol, ha a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bûncselekmény bizonyítása bonyolult, b) a nyomozás során lényeges törvénysértést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztetõ körülményt észlelt, c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt, d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be. 176. § (2) bekezdés] számított egy év eltelt, e) a nyomozás olyan bûncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget, f) az ügyet kiemelt üggyé nyilvánították [25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 15. § (1) bekezdés a) pont], továbbá, ha g) azt bármely más okból szükségesnek látja.”
6. § Az Ut. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a nyomozás határidejének meghosszabbítása szükséges, a nyomozó szerv vezetõje a határidõ lejárta elõtt tíz nappal érkezett – a cselekmény tényállását, minõsítését, a beszerzett bizonyítékokat, a meghosszabbítani kért határidõt, a tervezett eljárási cselekményeket tényszerûen tartalmazó, teljesítésük addigi elmaradásának okát is megjelölõ – elõter-
2. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
93
jesztésére, az ügyész, illetõleg az ügyészség vezetõje a határidõt meghosszabbítja, vagy azt véleményes jelentésével a felettes ügyészhez felterjeszti. Ha az elõterjesztés indokolatlan, a nyomozás határidejét nem hosszabbítja meg. Amennyiben a Be. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti bûncselekmény miatt folyó nyomozást a fõügyészség felügyeli, a határidõ egy éven túli meghosszabbítására a Legfõbb Ügyészség jogosult [Be. 176. § (2) bekezdés elsõ mondat elsõ fordulata].”
7. § Az Ut. 49-a (2) bekezdésének f)-h) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Hatáskörébe tartozik:) „f) a rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetõeljárásra tartozó bûncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja által elkövetett bûncselekmény, amennyiben a bûncselekmény elkövetésével – a rendõrség hivatásos állományú tagjai közül az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott központi szerv, illetve a megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányságok fõosztályvezetõje, vagy ennél magasabb beosztású vezetõje, a belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv fõosztályvezetõje, vagy ennél magasabb beosztású vezetõje, vagy az utóbb említett két szervezeti egység kirendeltségeinek vezetõje, – a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai közül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának fõosztályvezetõje, vagy ennél magasabb beosztású vezetõje, továbbá a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai közül a szolgálat fõosztályvezetõje, vagy ennél magasabb beosztású vezetõje, valamint kirendeltségének vezetõje, – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai közül a központi szervének fõosztályvezetõje, vagy ennél magasabb beosztású vezetõje, középfokú vámszervének vezetõje és helyettese, a bûnügyi fõigazgatóság bûnügyi és nyomozó hatósági jogkörben eljáró középfokú szervének vezetõje, illetve annak helyettese gyanúsítható megalapozottan, vagy elkövetõként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, g) a közélet tisztasága elleni bûncselekmények [Btk. 250. § (2) bek. a) pont, és (3) bek., 255/B. § és 256. §], nyomozása, ha annak elkövetésével – a városi, a megyei önkormányzat tagja, – a városi, a megyei, a regionális és az országos illetékességû közigazgatási szerv vezetõ beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetõleg elkövetõként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bûncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bûncselekmények (Btk. XV. Fejezet VIII. Cím) nyomozása, h) a külföldi hivatalos személy (Btk. 137. §-ának (3) pontja) ellen elkövetett bûncselekmények nyomozása, valamint i) az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfõbb ügyész, a büntetõjogi legfõbb ügyész helyettes, vagy a Legfõbb Ügyészség illetékes fõosztályának vezetõje a hatáskörébe utal.”
8. § Az Ut. a következõ 59. §-sal egészül ki: „59. § (1) A Be. 175. §-ának (2) bekezdésében és 175/A. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 192. §-ának (2) bekezdésében és a 192/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt határozat meghozatalára a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben az illetékes vezetõ ügyész, akadályoztatása esetén a helyettese jogosult. (2) A fõügyész a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben írt jogot a büntetõ ügyekben eljáró helyettesére átruházhatja.”
9. § Az Ut. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
94
2. szám
„(2) Ha a titkosan szerzett adat a megszerzés módjától függetlenül minõsített adatnak minõsül, a büntetõeljárásban bizonyítékként történõ felhasználása során erre figyelemmel kell lenni. A gyanúsított és a védõ a titkos adatszerzésrõl készült okirat megismerésére akkor jogosult, ha az ügyész azt az iratokhoz csatolta.”
10. § Az Ut. 62. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A titkos információgyûjtés eredményének a büntetõeljárásban bizonyítékként történõ felhasználásra való alkalmasságának megállapítása érdekében az ügyész a titkos információgyûjtés engedélyezését kérõ szerv kezdeményezésének az ügyészséghez érkezésétõl számított 72 órán belül fordul a nyomozási bíróhoz [Be. 206/A. § (3) bekezdés].” 11. § (1) Az Ut. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A tárgyalásra csak azoknak a tanúknak a megidézését kell indítványozni, akiknek a kihallgatása az ügy ténybeli és jogi megítélése szempontjából szükséges, és jelenlétük a tárgyaláson indokolt és lehetséges. A tárgyalásra idézendõk névjegyzékét a tervezett bizonyítás sorrendjében kell összeállítani. Ezt követõen kell indítványozni a tárgyalásra értesítendõket, illetõleg azt, hogy a bíróság mely tanúk vallomását és milyen okból olvassa fel.” (2) Az Ut. 70. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tanú személyi adatainak zárt kezelése esetén a vádiratban a tanú neve sem szerepelhet, ilyenkor a vádirat bírósági példányához csatolt, zárt iratban kell a tanú idézését indítványozni.”
12. § Az Ut. a következõ 73/A. §-sal egészül ki: „73/A. § (1) Amennyiben a Be. 178/B. §-ának (2) vagy (4) bekezdése szerint a külföldi ítélet érvényének elismerése indokolt, az igazságügyért felelõs miniszternél történõ kezdeményezés iránt az ügyész a Legfõbb Ügyészséghez tesz elõterjesztést. (2) Az ügyészi kezdeményezésrõl a vádiratban tájékoztatni kell a bíróságot, ha a külföldi ítélet a nemzetközi jogsegélyrõl szóló törvény szerinti elismerési eljárása a vádemelésig nem fejezõdött be.”
13. § Az Ut. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a terhelt tartózkodási helye ismeretlen, európai és nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását kell indítványozni. Ennek tartalmára a (2) bekezdésben írtak az irányadók.” 14. § Az Ut. 86/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „86/A. § „(1) Amennyiben az ügyész a 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2003. évi CXXX. törvény 36. §-ában foglaltak alapján, az Európai Unió tagállamának területileg illetékes igazságügyi hatóságától közvetlenül kér eljárási jogsegélyt (86. §), továbbá, ha az Európai Unió tagállamának területileg illetékes igazságügyi hatósága közvetlenül kéri fel az ügyészt eljárási jogsegély nyújtására (83. §), a jogsegélykérelemrõl és a tett intézkedésrõl – egy kiadmány felterjesztésével – az ügyész a Legfõbb Ügyészségnek jelentést tesz.
2. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
95
(2) Jogsegélykérelem megküldését megelõzõen a jogsegélykérelem elõterjesztésére jogosult ügyész – a felettesének írásban adott belegyezése esetén, az elõterjeszteni kívánt jogsegély ténybeli és jogi indokait tartalmazó elõterjesztéssel – közvetlenül kezdeményezheti az Eurojust magyar nemzeti tagjánál koordinációs értekezlet tartását. (3) Az Eurojust magyar nemzeti tagja a koordinációs értekezletrõl és annak eredményérõl haladéktalanul tájékoztatja a legfõbb ügyészt és a legfõbb ügyész büntetõjogi helyettesét.”
15. § Az Ut. 87. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Amennyiben nemzetközi szerzõdés szerint a határozat kézbesítése a Legfõbb Ügyészség hatáskörébe tartozik, a határozatot rövidített formában elkészítve kell a Legfõbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a határozat nem így készült, ilyen formában történõ újraszerkesztése iránt kell intézkedni.”
16. § Az Ut. 89. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ cím és rendelkezés lép: „Ügyészi feladatok a közlekedési bûncselekmények körében 89. § (1) A közlekedési bûncselekmények (Btk. XIII. Fejezet) – kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett jármûvezetést [Btk. 188. § (1) bek.] és a jármûvezetés tiltott átengedését [Btk. 189. § (1) bek.] –, továbbá a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott bûncselekmény esetén a nyomozás felügyelet és a vádelõkészítés körébe tartozó tevékenységet a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a fõügyészség székhelyén lévõ helyi ügyészség, a Fõvárosi Fõügyészség illetékességi területén a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség látja el. (2) Amennyiben az ügyben vádemelés indokolt, az (1) bekezdés szerinti ügyészség a vádiratot és az iratokat a vádképviselet ellátására megküldi az általános illetékességgel rendelkezõ helyi ügyészséghez. (3) A fõügyész az (1) bekezdésben meghatározott ügyészséget eseti jelleggel, a jelentõs tárgyi súlyú, vagy rendkívül bonyolult ügyben a vádképviselet ellátására is kijelölheti. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közlekedés körében elkövetett bûncselekménynek kell tekinteni: a gondatlanságból elkövetett emberölést [Btk. 166. § (4) bek.], a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést [Btk. 170. § (6) bek.], a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést (Btk. 171. §), a segítségnyújtás elmulasztását (Btk. 172. §), a közérdekû üzem mûködésének megzavarását (Btk. 260. §), ha e bûncselekményeket a közlekedés rendjét, biztonságát sértõ, illetve veszélyeztetõ magatartással követték el. (5) Amennyiben az eljárás nem kizárólag közlekedési bûncselekmény miatt folyik, az ügy intézése akkor tartozik az (1) bekezdésben kijelölt ügyész feladatkörébe, ha az ügyben a közlekedési, vagy a közlekedéssel összefüggõ bûncselekmény(ek) meghatározó jelentõségû(ek).”
17. § Az Ut. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Közlekedési ügyekben az ügyész fokozott felügyeletet gyakorol akkor is, ha a nyomozó hatóság kettõnél több ember halálát okozó, vagy tömegszerencsétlenséget elõidézõ közlekedési bûncselekmény gyanúja miatt önállóan folytat nyomozást.”
96
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
2. szám
18. § A büntetõbíróság elõtti ügyészi tevékenységrõl szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a (2)–(6) bekezdés számozása (3)–(7) bekezdésre változik: „(1) A bírósági eljárásban részt vevõ ügyész az ügyben elfoglalt korábbi állásponttól – ideértve a fõügyészség, illetve a Legfõbb Ügyészség utasítására vagy jóváhagyásával benyújtott, továbbá közlekedési ügyben [11/2003. (ÜK. 7.] LÜ utasítás 89. §-ának (1), (4)–(5) bekezdése] a kijelölt ügyészség által benyújtott vádiratot is – akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel korábban nem ismert, a tényállást, a jogi minõsítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló körülmények. Eljárásáról közvetlen felettesének jelentést kell tennie. (2) Közlekedési ügyben a vádtól való eltérésre a tárgyalás megkezdése elõtt, valamint – amennyiben arra lehetõség van – a tárgyalás során egyaránt a vádiratot kiadmányozó ügyész engedélyével kerülhet sor. A vádképviseletet ellátó ügyész – elõzetes engedély hiányában – a vádtól való eltérésrõl a vádiratot kiadmányozó ügyésznek tesz jelentést. Ugyanez irányadó azokban az ügyekben is, amelyekben az eljáró bíróság kijelölése miatt, továbbá az ügyek bíróság által elrendelt egyesítése vagy elkülönítése következtében a vádképviseletet nem a vádiratot kiadmányozó ügyész látja el.”
19. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2011. március 1-jén lép hatályba. (2) A 7. § 2011. április 2-án, a 10. § és a 12. § 2011. július 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti az Ut. 70. §-ának (3) bekezdése. (4) Ez az utasítás 2011. augusztus 1-jén hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész
KÖRLEVELEK A legfõbb ügyész 1/2011. (II. 28.) LÜ körlevele a jelentéstételi kötelezettségrõl szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél módosításáról
A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a következõ körlevelet adom ki: 1. A jelentéstételi kötelezettségrõl szóló 1/2007. (ÜK. 3.) LÜ körlevél (a továbbiakban: körlevél) 2. pontja a következõ c) alponttal egészül ki: (A fõügyész a legfõbb ügyész számára jelenti) „c) az országgyûlési képviselõk, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, az adatvédelmi biztos, a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, továbbá az állami vezetõk, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos [2010. évi XLIII. törvény 6. § (1) és (6) bekezdés, 31–32. §, 38. §], valamint a közélet más vezetõ személyiségei által benyújtott kérelmek, megkeresések tartalmát.” 2. A körlevél 8. pontját megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép: „Jelentéstételi kötelezettség a közérdekvédelmi (a törvényességi felügyeleti és magánjogi) tevékenység körében”
2. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
97
3. A körlevél 9. pontjának a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Jelentést kell tenni:) „a) a 2. pont c) alpontjában megjelöltek által vagy õket érintõen benyújtott törvényességi kérelmekrõl, megkeresésekrõl és az õket érintõen tett ügyészi intézkedésekrõl a legfõbb ügyésznek, valamint” 4. A körlevél 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. A fõügyész haladéktalanul jelenti a legfõbb ügyésznek – az ügyészségi alkalmazottakat ért, súlyos személyi sérüléssel vagy nagyobb anyagi kárral járó balesetet, – az ügyészek személyét ért támadást, – a minõsített jelzésû irat elvesztését, megrongálását vagy megsemmisülését, – az ügyészségi hivatali helyiségbe történõ jogtalan behatolást, – az ügyészségi hivatali helyiségben keletkezett, vagy ilyen helyiséget érintõ tûzesetet, robbanást, elemi csapást, – az ügyészségi vagyon (ideértve az informatikai és a kommunikációs hálózatot, illetõleg eszközöket is) sérelmére szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal elkövetett cselekményeket.” 5. A körlevél 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. A fõügyész a legfõbb ügyész számára tett jelentésrõl – ha írásban történt, akkor a jelentés másolatának megküldésével – haladéktalanul tájékoztatja a Legfõbb Ügyészség illetékes fõosztálya (önálló osztálya), továbbá – a 10. pontban foglaltak esetében – az Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztály vezetõjét. 6. A körlevél a következõ 15. ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 15–16. pont számozása 16–17. pontra változik: „15. Az 5. és a 10–11. pont rendelkezései a fellebbviteli fõügyészre is irányadók.” 7. Ezt a körlevelet 2011. március 1-jétõl kell alkalmazni. 8. Ezt a körlevelet 2011. március 2-án visszavonom.
Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész
SZEMÉLYI HÍREK
Elismerés A legfõbb ügyész Pávó Árpádné tanácsos, legfõbb ügyészségi tisztviselõnek ÜGYÉSZSÉGI EMLÉKGYÛRÛT adományozott.
98
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
2. szám
Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Sáfrán Zsuzsanna Fejér megyei fõügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – csoportvezetõ ügyésszé; Kolbányiné dr. Kol Magdolna címzetes fõügyészségi ügyész, mb. balassagyarmati városi vezetõhelyettes ügyészt – szolgálati helyén – vezetõhelyettes ügyésszé; dr. Borbély Beáta budapesti törvényességi felügyeleti ügyészségi titkárt – szolgálati helyén –, dr. Grósz Tamást és dr. Hintsch Krisztina budapesti VIII. kerületi ügyészségi titkárt budapesti kerületi ügyészséghez – változó szolgálati helyre –, dr. Lókodi Gergõt a Debreceni Városi Ügyészséghez, dr. Madarász Juditot a Karcagi Városi Ügyészséghez, dr. Szabó Dóra Veronika keszthelyi városi ügyészségi, dr. Sipos Réka fõhadnagy, debreceni katonai, és dr. Tatár Judit szegedi városi ügyészségi titkárt – szolgálati helyén – ügyésszé; dr. Keller Orsolya székesfehérvári, dr. Tóth Zsuzsanna berettyóújfalui városi ügyészségi fogalmazót – szolgálati helyén –, dr. Sándor Lénárd Gergely budapesti X. és XVII. kerületi, dr. Perlaky Szilvia budapesti II. és III. kerületi ügyészségi fogalmazókat budapesti kerületi ügyészséghez – változó szolgálati helyre – ügyészségi titkárrá.
Áthelyezések, kinevezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Füzesi Mónika Marianna budapesti XIV. és XVI. kerületi vezetõhelyettes ügyészt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészséghez és kinevezte vezetõ ügyésszé; dr. Bodnár Judit fõvárosi fõügyészségi ügyészt a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségre és kinevezte csoportvezetõ ügyésszé.
Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Egedi Anita Krisztina egri városi ügyészségi ügyészt a Heves Megyei Fõügyészséghez, Hegedûsné dr. Nagy Ágnes címzetes fõügyészségi ügyész, szolnoki városi vezetõ ügyészt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészséghez fõügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Garzuly Éva központi nyomozó fõügyészségi ügyészt a Nagykanizsai Városi Ügyészséghez helyi ügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Nagy Andrea salgótarjáni városi ügyészségi titkárt a Központi Nyomozó Fõügyészséghez. A Bács-Kiskun megyei fõügyész áthelyezte dr. Egri Tünde Marianna kiskõrösi városi ügyészségi ügyészt a Bajai Városi Ügyészséghez.
2. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
99
Kinevezés és kirendelés A legfõbb ügyész kinevezte dr. Gerencsér Balázs Szabolcsot budapesti kerületi ügyészséghez – változó szolgálati helyre – ügyésszé, és egyidejûleg kirendelte a közjogi legfõbb ügyész helyettes titkárságára, legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe.
A Legfõbb Ügyészséget érintõ kinevezés-módosítások, megbízások A legfõbb ügyész dr. Seereiner Imre Alfonz mb. fõosztályvezetõ ügyészt áthelyezte a Közérdekvédelmi Fõosztályra legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe és megbízta a fõosztályvezetõ ügyészi feladatok ellátásával; Gyõri Györgyné dr. fõosztályvezetõ-helyettes ügyészt áthelyezte a Közérdekvédelmi Fõosztályra és kinevezte az Általános Magánjogi Osztályt is vezetõ fõosztályvezetõ-helyettes ügyésszé; dr. Bonomi Nóra Katalin címzetes legfõbb ügyészségi fõtanácsos, legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyészt áthelyezte a Közérdekvédelmi Fõosztályra és kinevezte a Környezetvédelmi Osztály osztályvezetõ ügyészévé; dr. Pongrácz Gabriella fõosztályvezetõ ügyészt áthelyezte a Közérdekvédelmi Fõosztályra legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe és megbízta az Engedélyezési Jogi Osztály osztályvezetõ ügyészi feladatainak ellátásával; dr. Varga Erzsébet legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyészt áthelyezte a Közérdekvédelmi Fõosztályra legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe és megbízta az Általános Közigazgatási Jogi Osztály osztályvezetõ ügyészi feladatainak ellátásával; dr. Nagy Zsolt mb. legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyészt áthelyezte a Közérdekvédelmi Fõosztályra legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe és megbízta a Gazdasági Jogi Osztály osztályvezetõ ügyészi feladatainak ellátásával; dr. Bakonyi Ágnes fõosztályvezetõ-helyettes ügyészt; dr. Molnár Marianna Katalin legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyészt áthelyezte a Közérdekvédelmi Fõosztályra, legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Ladányi György legfõbb ügyészségi csoportvezetõ ügyészt áthelyezte a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályra; dr. Szinay István legfõbb ügyészségi csoportvezetõ ügyészt áthelyezte az Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztályra legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe és megbízta az osztályvezetõ ügyészi feladatok ellátásával; dr. Soltész Edina legfõbb ügyészségi ügyészt megbízta az EUROJUST nemzeti tag helyettesi, valamint a Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztályon belül létrehozandó EUROJUST Nemzeti Koordinációs Rendszer mûködéséért felelõs EUROJUST nemzeti levelezõ tisztség ellátásával; dr. Garamvölgyi Balázs kirendelt legfõbb ügyészségi ügyészt megbízta az EUROJUST nemzeti tag asszisztense tisztség ellátásával.
Kirendelések, megbízások A legfõbb ügyész dr. Széplaki-Nagy Gábor legfõbb ügyészségi ügyészt kirendelte a Kabinetirodába, dr. Kopasz Zsolt kecskeméti városi vezetõ ügyészt kirendelte a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészséghez és megbízta a büntetõ szakági fõügyészhelyettesi feladatok ellátásával, dr. Korpás Károly szolnoki városi ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt és dr. Német Zsolt kecskeméti városi ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt megbízta – szolgálati helyén – a vezetõ ügyészi feladatok ellátásával.
100
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
2. szám
Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik dr. Ábrahám István címzetes fõügyészségi ügyész, kiskunfélegyházi városi vezetõ ügyésznek 2011. május 23. napjával, dr. Farkas Mária budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2011. július 10. napjával, dr. Márián Ágnes hajdúböszörményi városi ügyészségi titkárnak 2011. január 27. napjával, Pávó Árpádné tanácsos, legfõbb ügyészségi tisztviselõnek 2011. március 31. napjával, Schek Ferencné legfõbb ügyészségi írnoknak 2011. március 17. napjával, Honfi György legfõbb ügyészségi fizikai alkalmazottnak 2011. február 28. napjával.
Halálozások Bartha Istvánné tanácsos, ny. nyírbátori városi ügyészségi irodavezetõ életének 73. évében, Gál Istvánné ny. legfõbb ügyészségi elõadó életének 78. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindkettõjüket saját halottjaként temettette el. Dr. Buzás Zoltán fõügyészségi tanácsos, ny. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyész életének 90. évében elhunyt.
KÖZLEMÉNYEK Igazolványok érvénytelenítése Pécsiné dr. Németh Etelka esztergomi városi ügyészségi ügyész 011418, dr. Almási Eszter legfõbb ügyészségi ügyintézõ 010203 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette.
Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére
A legfõbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. §-ának (1) bekezdése és a 16. §-ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészségre büntetõjogi szakági fõügyészhelyettesi, – a Szolnoki Városi Ügyészségre vezetõ ügyészi, – a Kiskunfélegyházi Városi Ügyészségre vezetõ ügyészi, – a Kalocsai Városi Ügyészségre vezetõhelyettes ügyészi, – a Gyõri Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, – a Kisvárdai Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, – a Mátészalkai Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, – a Nyírbátori Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi,
2. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
101
– a Nyíregyházi Városi Ügyészségre kettõ büntetõjogi szakági ügyészi, – a Pécsi Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi és – a Salgótarjáni Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-ai állapítják meg. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészség büntetõjogi fõügyészhelyettesi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, és a „C” szintû biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Feltétel továbbá az is, hogy a pályázó legalább ötéves büntetõjogi szakági ügyészi, ebbõl legalább hároméves fõügyészségi vagy vezetõi gyakorlattal rendelkezzen. A Szolnoki Városi Ügyészség vezetõ ügyészi, a Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség vezetõ ügyészi és a Kalocsai Városi Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz, és a „C” szintû biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az álláshelyekre való kinevezés további feltétele az is, hogy a pályázók legalább hároméves büntetõjogi ügyészi gyakorlattal rendelkezzenek. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üsztv. 14. §-a (5) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, továbbá hozzájárul a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktõl függõen – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, melyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. Az Üsztv. 14/A. §-ának (1) bekezdésébõl következõen az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. §-a (7) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – kinevezését megelõzõen köteles eleget tenni. A pályázat érvénytelen, ha – elkésett, – kellékhiányos, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek a benyújtásra elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt, a vagyonnyilatkozatot és a választójogot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt.
102
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
2. szám
A pályázatoknak – a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészség és a Szolnoki Városi Ügyészség álláshelyei esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészségre (5000 Szolnok, Jókai út 10.) 2011. március 16-án 13 óráig, – a Kiskunfélegyházi és a Kalocsai Városi Ügyészség álláshelyei esetében a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.) 2011. március 21-én 13 óráig, – a Gyõri Városi Ügyészség álláshelye esetében a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Fõügyészségre (9021 Gyõr, Szent István u. 6.) 2011. március 17-én 13 óráig, – a Kisvárdai, a Mátészalkai, a Nyírbátori és a Nyíregyházi Városi Ügyészség álláshelyei esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fõügyészségre (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 4.) 2011. március 10-én 13 óráig, – a Pécsi Városi Ügyészség álláshelye esetében a Baranya Megyei Fõügyészségre (7623 Pécs, Jókai u. 26.) 2011. március 10-én 13 óráig és – a Salgótarjáni Városi Ügyészség álláshelye esetében a Nógrád Megyei Fõügyészségre (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.) 2011. március 11-én 13 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük.
Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály
2. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában
Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog – amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés – 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond (1819–1896), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 2499 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem
Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2499 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
103
104
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
2. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette
Dr. Bócz Endre KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN címû könyvét A kriminalisztika ma már az egyetemek jogi karain kötelezõ tantárgy, de a tematika, amely szerint tanítják, egyetemenként változó. Mindenütt közös jellemzõ azonban, hogy a tananyag alapvetõen a bûnügyi nyomozás kriminalisztikájához igazodik, mondhatni, a Rendõrtiszti Fõiskola kriminalisztikai tananyagának rövidített és egyszerûsített kivonata. A hagyományos jogi pályákon – bíró, ügyész, ügyvéd – mûködõ jogász számára azonban csaknem feleslegesnek mondható sok olyasmi, aminek a készségszerû ismerete egy nyomozó számára szinte létfontosságú, ugyanakkor létfontosságú sok olyan dolog, amit hasznos ugyan, de nem feltétlenül szükséges egy nyomozónak tudnia. Máshová esnek a hangsúlyok a nyomozásnál, és máshová a hagyományos jogászi pályák gyakorlásának terepén, a bírósági eljárásban. Más szempontok vezérlik a jogalkalmazót annak függvényében is, hogy milyen eljárási funkciót lát el. Ez a könyv több évtizedes jogalkalmazói gyakorlat és a kriminalisztika oktatásában évek hosszú során kifejtett tevékenység tapasztalatait összegzi. Haszonnal forgathatják ügyvédjelöltek, bírósági és ügyészségi fogalmazók, de bizonyára találnak benne újszerû ismereteket már gyakorlottabb jogászok is. A bizonyítás kriminalisztikai indíttatású elmélete, a büntetõeljárási kényszerintézkedések feltételeinek kriminalisztikai szemléletû értelmezése, a perbeszédek szerkesztésével, érvelési rendszerével foglalkozó gyakorlatias fejtegetések még azok számára is adhatnak új ötleteket, akik már rendelkeznek némi gyakorlattal. A kötet 164 oldal terjedelmû, ára 2100 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem
Dr. Bócz Endre KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN címû, 164 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2100 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
A szerkesztésért felelõs: dr. Székely István Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: Bártfai-Mager Andrea ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411, e-mail:
[email protected]). 2011. évi éves elõfizetési díj: 14 112 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 7056 Ft áfával.
HU ISSN 0133-8242 11.0274 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
