LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft március 13

LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

ÁRA: 1050 Ft

2008. március 13.

T A R T A L O M S z á m

T á r g y

Oldal

Miniszteri rendeletek 11/2008. (II. 14.) FVM r.

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

730

12/2008. (II. 14.) FVM r.

Az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól - - - - - - - - - - - - - - - -

730

13/2008. (II. 15.) FVM r.

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

746

14/2008. (II. 15.) FVM r.

Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet módosításáról - - - -

748

15/2008. (II. 15.) FVM r.

A hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenõrzésének rendjérõl- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

748

16/2008. (II. 15.) FVM–SZMM e. r.

A nyers tej vizsgálatáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

752

17/2008. (II. 19.) FVM r.

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

755

18/2008. (II. 19.) FVM r.

A 2007. évben aszálykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kedvezményes hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 135/2007. (XI. 14.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - -

756

19/2008. (II. 19.) FVM r.

A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról- - - -

756

20/2008. (II. 21.) FVM r.

A szántóföldi növényfajok vetõmagjainak elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

778

A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeirõl - - - - - -

779

21/2008. (II. 26.) FVM r.

Közlemények A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 15/2008. (II. 7.) MVH közleménye a nonprofit intézmények és szervezetek vajvásárlási támogatásáról- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

793

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 16/2008. (II. 7.) MVH közleménye a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történõ felhasználásának elõzetes engedélyezésérõl, illetve az engedéllyel rendelkezõ vállalkozások negyedéves jelentési kötelezettségérõl - - - - - - - - - -

811

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2008. (II. 25.) MVH közleménye a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésérõl szóló 12/2008. (I. 29.) MVH közlemény módosításáról - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

821

Közlemény az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott hagyományos különleges termék bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló megjelentetésérõl - - - - - -

822

Közlemény az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló megjelentetésérõl - - - - - - - - - - - - -

827

Pályázati felhívás a magyar államot megilletõ halászati jog hasznosítására - - - - - - - - - - -

834

730

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ

Miniszteri rendeletek A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 11/2008. (II. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

4. szám

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 12/2008. (II. 14.) FVM rendelete az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

I. Fejezet ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre

1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 6. § (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (A támogatási kérelemhez mellékelni kell:) „f) talajalkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvéleményt;”

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti. (2) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló 9/2008. (I. 24.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe:) „c) a biztonságos közlekedés feltételeit megteremtõ – a 2. számú mellékletben meghatározott – kiegészítõ eszközök, berendezések beszerzésére.”

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. § (1) E rendelet a brucellózis, valamint a Brucella ovis és Brucella canis fertõzés megelõzésével és leküzdésével, valamint az állatállományok brucellózis mentességének ellenõrzésével kapcsolatos szabályokat határozza meg. (2) E rendelet elõírásait az (1) bekezdés szerinti fertõzésekre fogékony állatfajoknak (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, eb) az ország területén tartott, tenyésztett, valamint az ország területére behozott egyedeire, az egyes állatfajokra meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Brucellózis: a klasszikus Brucella fajok (B. melitensis, B. abortus, B. suis) által okozott megbetegedés. 2. Állattartó hely: a területileg illetékes állategészségügyi hatóság által nyilvántartásba vett létesítmény, udvar, épület, illetve szabadtartás esetén az a legelõ, ahol állatokat tenyésztenek, tartanak vagy állatokkal foglalkoznak állandó vagy ideiglenes jelleggel. 3. Állatállomány: az ugyanazon állattartó helyen – mint járványügyi egységen – tartott azonos fajú állatok csoportja, amely akár egy állatból is állhat. 4. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarhaállomány: az 1. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány.

4. szám


5. Brucellózistól hatóságilag mentes juh- és kecskeállomány: a 2. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány. 6. Brucellózistól hatóságilag mentes sertésállomány: a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott állomány. 7. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: az 1. számú melléklet II.2. pontjában meghatározott megye. 8. Juh és kecske brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 2. számú melléklet IV.1. pontjában meghatározott megye. 9. Sertés brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 3. számú melléklet 9. pontjában meghatározott megye. 10. Szarvasmarha brucellózissal fertõzött állomány: olyan szarvasmarha állomány, amelyben B. abortussal fertõzött szarvasmarhát találtak. 11. Juh és kecske brucellózissal fertõzött állomány: olyan juh- vagy kecskeállomány, amelyben B. melitensissel fertõzött juhot vagy kecskét találtak. 12. Brucellózissal fertõzött sertésállomány: olyan sertésállomány, amelyben B. suissal vagy B. abortussal fertõzött sertést találtak. 13. Brucellózissal fertõzött állat: a) amely a brucellózisra gyanút keltõ tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenlétét a bakteriológiai vagy az ismételt szerológiai vizsgálat igazolta, b) amely betegségre gyanút keltõ tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget már hatóságilag megállapították, de a betegség hatósági megszüntetése még nem történt meg, c) amely tünetmentes, de a belõle származó mintából a betegség kórokozóját kimutatták, vagy d) amely tünetmentes, de ismételt szerológiai vizsgálatával a brucellózist kétséget kizáróan igazolták. 14. Brucellózis fertõzöttségre gyanús állat: a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a brucellózisra gyanút keltõek, de a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták, b) amely tünetmentes, de fertõzött állattal egy állományban tartottak, vagy amely a betegség kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt vizsgálatok a gyanút kizárták, c) amely tünetmentes, de szerológiai vizsgálata nem negatív eredményû a megerõsítõ vizsgálat lezárásáig, d) amely tünetmentes, de brucellózis szempontjából nem minõsített állományból származik, vagy e) amelynek származása vagy azonosítása hitelt érdemlõen nem bizonyítható. 15. Brucellózistól mentes egyed: az az állat, amely mentes állományból származik és mentes környezetben tartották, továbbá 24 hónaposnál idõsebb szarvasmarhák esetén egy évnél nem régebbi, ivarérett kanok esetén fél-

731

évnél nem régebbi negatív eredményû szerológiai vizsgálati eredménnyel rendelkezik. 16. Járványügyi nyomozás: a fertõzés eredetének, illetve esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategészségügyi hatósági tevékenység. 17. Brucellózis új esete: a 13. pont a), b) és c) alpontjaiban meghatározott élõ, elhullott vagy levágott fertõzött állat. 18. Kitörés: a brucellózis legalább egy új esetének elsõ hatósági megállapítása azonos állattartó helyen (telepen). 19. Szarvasmarha: szarvasmarha, valamint a bivaly és az európai bölény. 20. Illetékes állategészségügyi laboratórium: a brucellózis mentesség ellenõrzésére irányuló vizsgálatok végzésére engedéllyel rendelkezõ állategészségügyi laboratórium.

A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok minõsítése és mentességének ellenõrzése 3. § (1) A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából történõ minõsítése, illetve az állományok brucellózis mentességének ellenõrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat, amelyet a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei (a továbbiakban: Hivatal) látnak el. (2) A Hivatal a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis mentességének ellenõrzését, valamint az újonnan kialakított állatállományok minõsítõ vizsgálatait az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint a területileg illetékes hatósági fõállatorvoson keresztül megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. A területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles az illetékességi területén található állatállományok ellenõrzõ, illetve minõsítõ vizsgálatáról ütemtervet készíteni és azt a Hivatalnak legkésõbb a tárgyév február 28-ig megküldeni. Az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább 30 nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A Hivatal az állatállományok ellenõrzõ, illetve minõsítõ vizsgálatáról készült ütemterveket legkésõbb március 31-ig – az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követõen – jóváhagyja, illetve szükség szerint módosítja. (3) A területileg illetékes hatósági fõállatorvos a Hivatal jóváhagyását követõen az illetékességi területén lévõ állományok állattartóit dokumentálható módon értesíti a vizsgálatok ütemezésérõl. Az értesítést legalább 15 nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott idõtartam elsõ napja elõtt kell megküldeni, illetve a helyben szokásos módon közzé tenni. Az állattartó – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az ütemtervben meghatározottak szerint gondoskodni a vizsgálatok végrehajtásáról. A min-

732


4. szám

tavétel elvégzésére jogosult állatorvost, annak hiányában a Hivatal által a mintavétel elvégzésére feljogosított állatorvost (a továbbiakban együtt: mintavételezésre jogosult állatorvos) kell felkérni. Az állattartó írásbeli kérelmére a területileg illetékes hatósági fõállatorvos az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követõen engedélyezheti, hogy az ütemtervtõl eltérõ idõpontban kerüljön sor a mintavételre, ha ez utóbbi esetben a mintavétel az állományban elvégzendõ egyéb beavatkozással összeköthetõ. Az ilyen írásbeli kérelmet az ütemterv kézhezvételét, illetve közzétételét követõ 15 napon belül kell postára adni.

mentesség e rendelet mellékleteiben meghatározott követelményeinek.

(4) A minõsítõ és az ellenõrzõ vizsgálatok céljára mintát – az állattartó kérelmére – a mintavételezésre jogosult állatorvos köteles levenni és az illetékes állategészségügyi laboratóriumba beküldeni az illetékes hatósági fõállatorvos által meghatározott ütemterv szerint. A mintavételt csak olyan állaton szabad elvégezni, amelyet a külön jogszabályban elõírtak szerint egyedi azonosítóval megjelöltek. Ha az arra jogosult állatorvos az állattartó kérelme ellenére nem veszi le a mintát az ütemtervben meghatározott idõben, akkor errõl az ütemtervben szereplõ határidõ lejártát követõ nyolc napon belül az állattartónak értesítenie kell a területileg illetékes hatósági fõállatorvost. Ez utóbbi esetben a területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket a mintavétel végrehajtatása érdekében megtenni.

A szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucellózis elleni védõoltása vagy a brucellózissal fertõzött állatok gyógykezelése tilos. E szabály alól az országos fõállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivételt tehet.

(5) Mindaddig, amíg Magyarország B. melitensistõl az Európai Bizottság által kiadott határozat alapján elismerten mentes, a juh- és kecskeállományok esetében az ellenõrzõ vizsgálat az e rendeletben meghatározott monitoring rendszerben, állami költségre történik az országos fõállatorvos rendelkezése szerint. (6) Az állattartó köteles a mintavétel végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítésérõl gondoskodni, továbbá a mintavételhez a szükséges segítséget megadni. Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az állattartó köteles továbbá a mintavételért a mintavételi díjat a mintavételezésre jogosult állatorvosnak, valamint a vizsgálati költséget a vizsgálatot végzõ állategészségügyi laboratóriumnak megfizetni. A minta illetékes állategészségügyi laboratóriumba szállításának költségét – az (5) bekezdés kivételével – szintén az állattartó köteles állni, vagy köteles a mintavételezésre jogosult állatorvos által a szakma szabályai szerint becsomagolt és lezárt mintát az illetékes állategészségügyi laboratóriumba juttatni. (7) Az állatállományok minõsítését az adott állatfajra vonatkozó mellékletben foglalt feltételek teljesítése esetén a hatósági fõállatorvos határozatban adja ki. (8) Az állatállományok (7) bekezdésben leírt mentessé minõsítését az állattartónak kell írásban kezdeményezni az állatok beszállításának megkezdésekor. (9) A kiadott mentességi minõsítést határozattal vissza kell vonni, amennyiben az állomány már nem felel meg a

II. Fejezet A BRUCELLÓZIS MEGELÕZÉSE A brucellózis elleni védõoltás, gyógykezelés tilalma 4. §

A termékenyítés, fedeztetés, betelepítés szabályai 5. § (1) Szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések esetében a természetes fedeztetés kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományokban alkalmazható. A fedeztetés csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó apaállatokkal történhet. (2) Legelõre csak brucellózistól hatóságilag mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. A legelõre járó nõivarú szarvasmarhák közé hat hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított bikát, illetve sertések közé öt hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított kant csak akkor lehet hajtani, ha e rendelet szerinti mentes állományból származik. (3) Brucellózistól hatóságilag mentes állományba kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatok vihetõk be, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt esetekben egyedi szerológiai vizsgálatuk – a származási vagy a rendeltetési helyen végrehajtott – elkülönítés ideje alatt negatív eredményre vezetett. Új vagy üresen álló állattartó helyet kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állatállományból származó, egyedileg is mentes szarvasmarhákkal, sertésekkel, juhokkal vagy kecskékkel szabad betelepíteni. (4) Új állomány kialakítása céljából külföldrõl behozott, illetve újonnan betelepített állatállományból állatokat továbbtartásra elszállítani csak az állomány kedvezõ eredményû minõsítõ vizsgálata után lehet. (5) Az állattartónak a brucellózistól hatóságilag mentes állományát úgy kell tartania, hogy az a brucellózissal fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen.

4. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ A tejre vonatkozó elõírások 6. §

A tej felhasználásának szabályait a következõ uniós jogi aktusok határozzák meg: a) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról; b) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról; c) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elõírások megállapításáról.

733

(5) Ha az állatorvos a bejelentést követõ 48 órán belül nem jelenik meg a helyszínen, akkor az állattartó haladéktalanul köteles a történtekrõl a területileg illetékes hatósági fõállatorvost tájékoztatni. (6) Vetélés, illetve holtmagzat vagy életképtelen utód születése esetén (a továbbiakban együtt: vetélés) – ha az állat a 2. § 14. pontjának a)–c) alpontjai alapján nem minõsül brucellózis fertõzöttségre gyanúsnak – az állattartó az állatorvosnak csak a laboratóriumi vizsgálat céljára történõ mintavétel, illetve mintaküldés költségét köteles megfizetni. A 2. § 14. pontjának d) vagy e) alpontjában meghatározott állat esetén az állattartónak kell állnia a vizsgálattal kapcsolatos minden költséget.

A magánállatorvos feladatai 8. §

III. Fejezet A BRUCELLÓZIS LEKÜZDÉSE SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓÁLLOMÁNYOK ESETÉBEN Az állattartó kötelezettségei 7. § (1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy köteles: a) állata betegségét vagy betegségre gyanús voltát, valamint a brucellózis fertõzöttségének gyanúját – így állata vetélését, rendellenes ellését is – az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni; b) a szarvasmarha, sertés, juh, kecske vagy ló elhullását – tekintet nélkül az elhullás elõtt tapasztalt tünetekre – késedelem nélkül jelenteni az állatorvosnak. (2) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét a magánállatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti. (3) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítésérõl köteles feljegyzést készíteni és azt aláírni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az értesített állatorvos nevét, a bejelentés okát, pontos idejét (dátum, óra, perc), illetve módját (szóban, telefonon, írásban stb.) is. Ha a bejelentés telefonon történt, akkor pontosan meg kell adni a hívott telefonszámot is. A feljegyzést a helyszínre kiérkezõ állatorvossal is alá kell íratni. (4) Az állattartónak a (3) bekezdés szerinti feljegyzéseit legalább egy évig meg kell õriznie és a hatóság kérésére ellenõrzésre azt be kell mutatnia. Az állatorvos által láttamozott feljegyzést a bejelentési kötelezettség teljesítésének egyértelmû bizonyítékának kell tekinteni.

(1) Ha a magánállatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre 24 órán belül kiszállni, és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is az állattartó költségére klinikailag megvizsgálni. (2) A magánállatorvos az állat vetélése esetén – annak megelõzésére, hogy a magzat vagy a magzatburok vizsgálatra alkalmatlanná váljék – köteles az 5. számú melléklet szerinti mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a területileg illetékes hatósági fõállatorvos rendelkezése szerint az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni. (3) Ha a 2. § 14. pontja alapján a brucellózis fertõzöttség gyanúja fennáll, a magánállatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági fõállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy a hatósági intézkedésig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a magánállatorvosnak helyszíni vizsgálat során alá kell írnia, dátummal kell ellátnia és le kell pecsételnie az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. (5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.

A jogosult állatorvos feladatai 9. § (1) Abban az esetben, ha a jogosult állatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, vagy akkor, ha a

734


területileg illetékes hatósági fõállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) A jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles az 5. számú melléklet szerint mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára, amennyiben a 8. § (2) bekezdése szerinti mintavétel korábban nem történt meg. A mintát a területileg illetékes hatósági fõállatorvos értesítése mellett az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni. (3) Ha a 2. § 14. pontja szerinti brucellózis fertõzöttség gyanúja áll fenn, a jogosult állatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági fõállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy az állategészségügyi hatóság ellenkezõ intézkedéséig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a jogosult állatorvosnak helyszíni vizsgálat során – az állattartó kérelmére – aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. (5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.

4. szám

a) elrendeli az érintett anyaállat elkülönítését a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményének kézhezvételéig; b) ha a magzatból és a magzatburokból még nem történt mintaküldés – feltéve, hogy az még fellelhetõ és vizsgálatra alkalmas –, azokból mintát kell venni laboratóriumi vizsgálat céljára; c) az anyaállatból köteles vérmintát küldeni az illetékes állategészségügyi laboratóriumba a brucellózis kizárása céljából és a kísérõiraton köteles feltüntetni, hogy vetélés kivizsgálásáról van szó. (5) Brucellózis fertõzöttségnek a 2. § 14. pontjának a)–c) alpontjaiban meghatározott gyanúja, illetve vetélés esetén a magzat, magzatburok és a vérminta brucellózis kimutatására, illetve kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálata állami költségre történik, de a brucellózis kizárását követõen a vetélés okának tisztázására irányuló további vizsgálat kizárólag az állattartó költségére végezhetõ. A mintavétel és mintaküldés költségét az állam kizárólag akkor téríti meg, ha a hatósági állatorvos megállapította a brucellózis fertõzöttség gyanúját. (6) Sertés vetélése esetén a (4) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja. (7) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a hatósági állatorvosnak a helyszíni vizsgálat során – az állattartó kérelmére – aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.

A hatósági állatorvos feladatai 10. §

11. §

(1) Ha a hatósági állatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, illetve, ha a területileg illetékes hatósági fõállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni.

(1) Ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a brucellózis jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti az érintett állat elkülönítését, illetve feloldja a forgalmi korlátozást, ha azt a 10. § (3) bekezdése alapján elrendelte. (2) Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján egy állat brucellózissal fertõzöttnek bizonyul, a hatósági állatorvos az érintett állomány forgalmi korlátozását fenntartja. A forgalmi korlátozás ideje alatt az állomány tejének felhasználásáról a 6. § szerinti külön jogszabályok alapján kell dönteni. A 2. § 14. pontjának b) alpontjában meghatározott fertõzöttségre gyanús állatok vágóhídra elszállíthatóak. (3) A hatósági állatorvos a brucellózist hatóságilag megállapítja a 2. § 13. pontjának a) és c) pontjaiban meghatározott fertõzött állatok esetén. A 2. § 13. pontjának d) alpontjában leírt állat kivételével minden újabb brucellózissal fertõzött állatot a brucellózis új esetének kell tekinteni. (4) Ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt, a mentes minõsítés visszaállításához szükséges laboratóriumi vizsgálatok kedvezõ eredményre vezettek, a hatósági állatorvos megszünteti az állomány forgalmi korlátozását. A forgalmi korlátozás feloldásával egyidejûleg a betegséget megszûntté kell nyilvánítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról a hatósági állatorvosnak jegyzõkönyvet kell felvennie, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat is. (3) Ha a 2. § 14. pontja alapján az állat brucellózis fertõzöttségre gyanús, a hatósági állatorvos elrendeli az érintett állat elkülönítését és hatósági megfigyelését, értesíti a hatósági fõállatorvost és szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske esetén elrendeli, hogy az állományból állatot nem lehet ki- és oda beszállítani (a továbbiakban: forgalmi korlátozás), és ha még nem történt mintavétel, illetve mintaküldés, a laboratóriumi vizsgálat céljára az 5. számú mellékletben foglaltak szerint mintát vesz. (4) Ha a 2. § 14. pontja alapján az állat nem brucellózis fertõzöttségre gyanús, de vetélés történt, a hatósági állatorvos a következõk szerint köteles eljárni:

4. szám


(5) A hatósági állatorvos a brucellózis hatósági megállapítását vagy megszûntté nyilvánítását haladéktalanul köteles jelenteni az illetékes hatósági fõállatorvosnak.

A hatósági fõállatorvos feladatai 12. § (1) Ha a hatósági fõállatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre hatósági állatorvost küldeni a gyanú megerõsítése vagy esetleges kizárása céljából. Ha a bejelentést közvetlenül az állattartó tette, a hatósági fõállatorvos jogosult állatorvost is kiküldhet. Hatósági állatorvos helyszíni vizsgálata csak akkor szükséges, ha a jogosult állatorvos a gyanút kizárni nem tudta. A területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles kivizsgáltatni az állattartó által a 7. § (5) bekezdésében elõírtak alapján tett bejelentést, és ennek eredményeként a szükséges intézkedéseket megtenni. (2) A hatósági fõállatorvos a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni a Hivatalnak. (3) A hatósági fõállatorvos határozata alapján a brucellózissal fertõzött szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét vagy lovat a fertõzöttség megállapításától számított öt napon belül – ha kizáró ok nem áll fenn, állami kártalanítás mellett – le kell öletni. (4) A hatósági fõállatorvos – az állattartó költségére – elrendeli a fertõzött állomány valamennyi egyedének szerológiai vizsgálatát. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át nem haladja meg, az állattartónak az állomány mentessé nyilvánításához szükséges intézkedési tervet (a továbbiakban: mentesítési terv) kell készítenie. A hatósági fõállatorvos intézkedik az állomány általa jóváhagyott terv szerinti mentesítésére. A mentesítéssel kapcsolatos összes költséget, beleértve a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségét is, az állattartó köteles állni. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át meghaladja, vagy az állattartó a mentesítést nem vállalja, akkor elrendeli az állomány felszámolását. Az állomány felszámolását lehetõség szerint arra alkalmas vágóhídon kell végrehajtani, a leölt állatokért az állattartót állami kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a felszámolásra azért került sor, mert az állattartó nem vállalta a mentesítés költségeit. (5) Ha valamely állományban brucellózissal fertõzött állatot találtak, akkor a hatósági fõállatorvos járványügyi nyomozást végez annak tisztázására, hogy a fertõzés honnan származhatott, illetve hova hurcolhatták el. (6) A fertõzöttnek talált állományok környezetében a Hivatal elrendelheti a vadon élõ állatok (vaddisznó, gímszarvas, dámvad, õz, muflon, mezei nyúl) néhány egyedének diagnosztikai célú kilövését.

735

A Hivatal feladatai 13. § (1) Ha valamely állatállományban brucellózissal fertõzött állatot találtak, a Hivatal a) több állategészségügyi kerületet vagy megyét érintõ esetben részt vesz a járványügyi nyomozásban, más tagállamot is érintõ esetben soron kívül tájékoztatja a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiakban: Központ); b) más megyét érintõ esetben soron kívül tájékoztatja az adott megye területén eljárni jogosult Hivatalt; c) utasítja a hatósági fõállatorvoson keresztül az illetékes hatósági állatorvost, hogy fertõzöttség gyanúja miatt rendeljen el forgalmi korlátozást azokra az állományokra, ahová a betegséget elhurcolhatták. (2) A betegség hatósági megállapítását követõen a Hivatal értesíti a Központot. (3) A Hivatal évente legkésõbb március 1-jéig összefoglaló jelentést küld az országos fõállatorvosnak és egyidejûleg e jelentés másolatát a nemzeti referencia laboratóriumnak (a továbbiakban: NRL) is megküldi tájékoztatásul. A közösségi elõírások, illetve a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az országos fõállatorvos határozza meg a jelentéssel szemben támasztott követelményeket. (4) Ha a Hivatal illetékességi területén brucellózissal fertõzött állatot találtak, akkor a Hivatal köteles értesíteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes regionális intézetét. Az országos fõállatorvos feladatai 14. § Az országos fõállatorvos a) országosan irányítja és felügyeli az állatállományok brucellózis mentességének ellenõrzésével, a brucellózis megelõzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályi elõírások végrehajtását; b) a tárgyévet követõ év március 31-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak; c) az állategészségügyi laboratórium írásbeli kérésére – a Központ szakvéleménye alapján – maximum 5 évre szóló engedélyt adhat arra, hogy meghatározott területrõl származó minták esetében állategészségügyi laboratórium részt vegyen a brucellózis ellenõrzésére irányuló szerodiagnosztikai vizsgálatokban. Az állategészségügyi laboratóriumok feladatai 15. § (1) Az NRL feladatait a Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (a továbbiakban: ÁDI) budapesti laboratóriuma látja el.

736


(2) Állományminõsítõ vizsgálatot kizárólag az ÁDI végezhet, az éves ellenõrzõ vizsgálatok végzésére a 14. § c) pontja szerinti laboratóriumok is jogosultak. (3) A brucellózis kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat az ÁDI laboratóriumai végzik. Ha bakteriológiai vizsgálat során laboratórium Brucella baktériumot mutatott ki egy olyan állományban, ahol korábban a brucellózist nem állapították meg, akkor az izolált Brucella törzset vagy törzseket a faji azonosítás megerõsítése és biotípus-meghatározás céljából az NRL-be kell küldeni. A brucellózis fertõzöttség szerológiai vizsgálat alapján történõ megállapításához az NRL megerõsítõ vizsgálata szükséges. Ennek érdekében a Hivatalnak intézkednie kell arról, hogy a vizsgáló laboratórium által szeropozitívnak talált, elkülönített állatokból vérmintát küldjenek NRL-be a megerõsítõ szerológiai vizsgálat céljára. A megerõsítõ vizsgálathoz szükséges mintát vagy mintákat a Hivatalnak az NRL által meghatározottak szerint kell elküldenie.

4. szám

állatorvos köteles hatóságilag megállapítani, amennyiben az még nem történt meg. (4) A 2. § 13. pontjának a)–b) alpontjai szerint fertõzöttnek minõsülõ (klinikai tüneteket mutató) tenyészkost fedeztetésre vagy mesterséges termékenyítéshez használni tilos. (5) A 2. § 13. pontjának c) és d) alpontjai szerint fertõzöttnek minõsülõ (klinikailag tünetmentes) tenyészkosok csak a tartási helyükön lévõ, fertõzött árutermelõ anyajuhállomány fedeztetésére vagy mesterséges termékenyítéséhez használhatók. Az ilyen kosokra életük végéig forgalmi korlátozást kell elrendelni, vágóhídra a területileg illetékes hatósági fõállatorvos elõzetes tájékoztatása mellett elszállíthatóak. (6) Laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis okozta vetélést követõen a fertõzött anyajuho(ka)t, az állomány többi állatától, legalább 30 napig el kell különíteni.

(4) A brucellózis hatósági megállapításához vagy kizárásához szükséges diagnosztikai vizsgálatok eredményérõl a vizsgáló laboratórium a beküldõ állatorvost és az érintett állomány tartási helye szerint illetékes Hivatalt is köteles értesíteni. A pozitív eredményû vizsgálatok esetében az eredmény ismertté válásától számított 72 órán belül, míg negatív eredményû vizsgálatok esetén legkésõbb havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig kell az eredményt megküldeni.

(7) Az adott vemhességi idényben – laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis fertõzöttség miatt – elvetélt anyajuhot fedeztetni vagy mesterségesen termékenyíteni csak 6 hónap elteltével szabad.

IV. Fejezet

17. §

ELJÁRÁS A JUHOK BRUCELLA OVIS FERTÕZÖTTSÉGE ESETÉN

(1) Ha a kutya B. canis (kutya brucellózis) fertõzöttségének elõfordulását egy tenyészállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdonosát, gondozóját a közegészségügyi veszélyekrõl tájékoztatni. A hatósági állatorvos ezt követõen köteles az érintett (fertõzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni.

16. § (1) Tenyésztésre szánt hat hónaposnál idõsebb ivarérett kos akkor hozható forgalomba, ha ivarszervei épek és elváltozást nem mutatnak, továbbá B. ovis fertõzöttségét nem állapították meg, valamint a szállítást megelõzõ 30 napon belül vett vérmintájának a 4. számú mellékletben elõírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott. (2) Anyajuhokat – az egyéb jogszabályban elõírtak megtartása mellett – továbbtartás céljából értékesíteni csak a szállítást megelõzõ 30 napon belül a 4. számú mellékletben elõírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbával végzett B. ovis kimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat eredményének ismeretében lehet. (3) Ha egy állományban a 2. § 13. pontja szerint B. ovissal fertõzött állatot találtak, akkor a betegséget a hatósági

V. Fejezet ELJÁRÁS KUTYA BRUCELLA CANIS FERTÕZÖTTSÉGE ESETÉN

(2) A fertõzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása elõtt köteles kezeit, lábbelijét és ruházatát fertõtleníteni. (3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertõtlenítés megtörtént; b) az állományt a B. canis fertõzöttségtõl mentesítették. (4) Az állattartó kérelmére a hatósági fõállatorvos határozatban mentessé nyilváníthatja azt az állományt, amelyben a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minõsítést megelõzõ egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá b) a nem ivartalanított egyévesnél idõsebb kutyákon legalább három hónapos idõközzel, kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.

4. szám


737

VI. Fejezet

20. §

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK

(1) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 20. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a (2) bekezdésben elõírt rendelkezéseket 30 napon túl fenntartják a betegség további elõfordulásai miatt, és ennek következményeként az állatok jogszabályi elõírásoknak megfelelõ tartása nem biztosítható, vagy jelentõs gazdasági nehézséget okoz, az illetékes hatósági fõállatorvos a tulajdonos indoklással alátámasztott kérelmét követõen – amennyiben ellenõrizte a tényeket –, engedélyezheti az állatok elszállítását a védõkörzeten belül található gazdaságból.” (2) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 23. §-a az alábbi (5)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 2. §-ban nem felsorolt, de védõkörzetbõl származó levágott sertések friss húsa nem kerülhet a Közösségen belüli vagy nemzetközi kereskedelmi forgalomba, és a kinyert húst a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hústól elkülönítve kell darabolni, szállítani és tárolni, valamint olyan módon kell felhasználni, hogy elkerüljék annak a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hússal történõ keveredését. (6) Amennyiben a 2. §-ban fel nem sorolt, de védõkörzetbõl származó levágott sertés friss húsát az (1) bekezdésben meghatározott kezelésnek vetik alá, úgy arra az (5) bekezdésben meghatározott korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak. (7) Az (5) bekezdésben leírt friss húson alkalmazott állategészségügyi jelölés olyan – 6,5 cm széles és 4,5 cm magas – ovális bélyegzõ; melyen a következõ információknak kell megjelenniük a jelzésen tökéletesen olvasható írásjelekkel: a) a felsõ részen Magyarország ISO-kódja nagybetûkkel: HU, b) középen a vágóhíd állategészségügyi nyilvántartási száma, c) az alsó részen a következõ kezdõbetûk: EC, d) a bélyegzõ közepén két olyan módon keresztezõdõ egyenes vonal, amely nem teszi az információt olvashatatlanná. (8) A betûknek legalább 0,8 cm magasnak, a számoknak pedig legalább 1 cm magasnak kell lenniük. A jelölést az állategészségügyi követelmények végrehajtását ellenõrzõ hatósági állatorvos közvetlen felügyelete mellett kell alkalmazni.”

18. § (1) A hatósági állatorvos köteles közölni a fertõzött és a fertõzöttségre gyanús állat gondozójával vagy tulajdonosával, hogy az ilyen állat ellésénél, elvetélésénél vagy gondozásánál való közremûködés, továbbá az ilyen állat levágása, nyers tejének és tejtermékeinek fogyasztása közegészségügyi kockázatot jelent. Az ilyen állatokkal foglalkozók figyelmét fel kell hívni a megfelelõ személyi higiénia jelentõségére, beleértve a távozáskor kötelezõ személyi fertõtlenítést is. (2) Az elkülönített, fertõzött állat gondozására az állat leöléséig az állat tartójának – ha az állatgondozást nem saját maga végzi – külön gondozót kell beosztania, és részére védõöltözetrõl gondoskodnia. Az állatgondozó az elkülönítés helyének elhagyása elõtt köteles védõöltözetét levetni, kezét és lábbelijét fertõtleníteni. (3) Ha a Hivatal állatokkal kapcsolatban álló személynek Brucella-eredetû megbetegedésérõl vagy fertõzöttségérõl kap értesítést, köteles az esetet a hatósági fõállatorvossal kivizsgáltatni. Állatok hatóságilag megállapított brucellózisáról a Hivatal értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes regionális intézetét. (4) A B. abortus, B. melitensis vagy B. suis baktériumokkal fertõzött állatállományok tartási helyén ebet, macskát szabadon tartani tilos. Az õrzõ-védõ ebet a fertõzõdését kizáró módon kell tartani. (5) A fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatok tejével és húsával, valamint az ezekbõl származó állati hulladékokkal az élelmiszerhigiéniai, illetve az állati hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.

VII. Fejezet MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 19. § Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 203. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Új telepek feltöltésének céljából történõ vásárlás esetén ellenõrizni kell a származási állomány B. ovistól való mentességét. A megvásárolandó állatokat B. ovisra szerológiai próbával egyedenként kell megvizsgálni. A telep állományába juhokat csak a 90. §-ban elõírt karanténozás és az ezt követõ kedvezõ eredményû állatorvosi vizsgálat után szabad bevinni. Indokolt esetben a karanténozási idõszak alatt, megelõzési célból juhrühösség elleni kezelés is elõírható.”

VIII. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

738


(2) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen mentessé minõsített szarvasmarha- és sertésállományok esetében az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt ellenõrzõ vizsgálatok negatív eredményét követõen a mentes minõsítést a hatósági fõállatorvosnak új határozatban kell megerõsítenie. (3) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen betelepített, de mentessé még nem nyilvánított szarvasmarha- és sertésállományok esetében az állattartó köteles a mentessé nyilvánítását a rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül írásban kezdeményezni a hatósági fõállatorvosnál. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 197. §-ának (4) bekezdése, 514–532. §-a, az 514. §-t megelõzõ „Brucellózis” cím, továbbá a 24. számú függelékének 27. pontja hatályát veszti.

22. § Ez a rendelet a következõ irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állategészségügyi problémákról, b) a Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juhok és kecskék Közösségen belüli forgalmát szabályozó állategészségügyi feltételekrõl, c) A Bizottság 2007/10/EK irányelve (2007. február 21.) a sertések hólyagos betegségének kitörése esetén a védõkörzeten belüli intézkedések bevezetése tekintetében a 92/119/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A szarvasmarha brucellózisra vonatkozó részletes szabályok E mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni azokra a hizlalásra szánt hímivarú állatokra, amelyek brucellózistól hatóságilag mentes állományból származnak, ha az állattartó írásbeli kérelmére a hatósági fõállatorvos felmentést adott e melléklet alkalmazása alól. A kérelemben az állattartónak nyilatkoznia kell arról, hogy az állományból kizárólag csak vágóhídra szállítják az állatokat, illetve vállalnia kell, hogy az állományból történõ minden szállítást az azt megelõzõ 72 órán belül, de legalább 24 órával a szállítás elõtt közvetlenül a területileg illetékes hatósági

4. szám

fõállatorvosnak bejelent, megadva a szállítmányt fogadó vágóhíd nevét és címét. I. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarhaállomány 1. A szarvasmarha-állomány brucellózistól hatóságilag mentes, ha: a) nincs az állományban brucellózis ellen vakcinázott szarvasmarha, kivéve azokat a nõivarú állatokat, amelyeket más tagállamban legalább 3 évvel korábban vakcináztak; b) legalább 6 hónapja az állatokon a brucellózis klinikai tünetei nem jelentkeztek; és c) valamennyi 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhán a következõ vizsgálati eljárások egyikét – összhangban a 4. számú mellékletének szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezetével – elvégezték és az negatív eredménnyel zárult: (i) e melléklet IV. 1. pontjában leírt szerológiai próbák valamelyikével kétszeri, legalább 3 hónapos, de kevesebb mint 12 hónapos idõközzel elvégzett vizsgálat, (ii) három havonként összesen háromszori tejmintavizsgálat, majd az utolsót követõen legalább 6 héttel a IV. pontban leírt valamelyik szerológiai próbával végrehajtott vizsgálat; d) a c) pontban leírt vizsgálatok megkezdése óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be és a 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás elõtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követõen; e) a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 2. A szarvasmarha-állomány a brucellózistól hatóságilag mentes minõsítését megõrzi: a) ha az összes 24 hónaposnál idõsebb egyed vérmintájának szerológiai vizsgálatát évenként negatív eredménnyel elvégzik a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint; vagy b) ha az állategészségügyért felelõs miniszter által a tárgyévet követõ év március 31-ig kiadott közlemény értelmében Magyarország nem teljesíti azt a feltételt, hogy szarvasmarha-állományainak legalább 99,8%-a legalább 4 év óta brucellózistól hatóságilag mentes, akkor a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott alábbi vizsgálati eljárások egyike negatív eredményt adott: (i) három, legalább 3 hónapos idõközönként, tejmintával végrehajtott gyûrûpróba,

4. szám


(ii) három, legalább 3 hónapos idõközönként, tejmintával végrehajtott ELISA-próba, (iii) két, legalább 3 hónapos idõközzel, tejmintával végrehajtott gyûrûpróba, melyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ, (iv) két, legalább 3 hónapos idõközzel, tejmintával végrehajtott ELISA-próba, amelyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ, (v) két szerológiai próba, legalább 3 hónapos, de nem több mint 12 hónapos idõközzel; c) ha a mentessé nyilvánítás óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot szállítottak be és a 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás elõtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követõen; d) ha a beszállított állat nem rendelkezik a beállítást megelõzõ 30 napon belül még a származási állományban elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon kell fizikailag elkülöníteni az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negatívitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 3. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítést fel kell függeszteni, a) ha az 1. és 2. pontban részletezett feltételek nem teljesülnek, b) ha egy laboratóriumi vagy klinikai vizsgálat alapján egy vagy több szarvasmarhánál a rendelet 2. §-ának 14. pontja alapján brucellózis fertõzöttség gyanúja merül fel és a gyanús állatokat elkülönítették a többi állattól oly módon, hogy azok sem közvetlenül, sem közvetetten ne érintkezhessenek a többi állattal, vagy c) amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata a bejelentés elmulasztása miatt nem történt meg. 4. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítés felfüggesztését követõen az alábbiak szerint kell eljárni: a) Ha a brucellózis fertõzöttségre gyanús állatot az állomány többi állatától e rendelet elõírásainak megfelelõen elkülönítették, az állat az állományba visszaállítható és az állomány minõsítése visszaadható, ha az elkülönítés ideje alatt a gyanús állat: (i) elvégzett szérum agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket mutat és a komplementkötési próba negatív eredménnyel zárult, vagy (ii) negatívan reagált bármelyik másik két szerodiagnosztikai tesztkombinációban, amelyet az Európai Bizottság az elõbbivel egyenértékûnek ismer el. b) Ha az állatot levágták vagy elhullott, s így további szerológiai, vagy a brucellózis jelenlétét kizáró egyéb laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére nincs lehetõség, a

739

minõsítés felfüggesztése csak akkor vonható vissza, ha az állományban valamennyi 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhát a 4. számú melléklet vonatkozó fejezete szerint végrehajtott (i) szérum agglutinációs próbával kétszer megvizsgáltak, s valamennyi minta 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy (ii) az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékûnek elismert egyéb eljárással kétszer megvizsgáltak. Az elsõ vizsgálatot a gyanús állat eltávolítása után 30 nap elteltével, a másodikat pedig legalább 60 nappal késõbb kell végrehajtani. 5. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítést vissza kell vonni, ha a laboratóriumi vagy járványtani vizsgálatok az állomány brucellózissal (B. abortus) való fertõzõdését megerõsítették. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítés visszavonható, ha a brucellózis fertõzöttségre gyanús állat elkülönítése nem történt meg a 3. pont b) alpontja szerint. 6. A visszavont mentes minõsítés nem adható vissza addig, amíg az állományt ellenõrzõ vizsgálatnak alá nem vetették és valamennyi 12 hónaposnál idõsebb állat a 60 napos idõközzel kétszer elvégzett vizsgálatban negatív eredményt nem adott. Az elsõ vizsgálatot a pozitív állat(ok) eltávolítása után 30 nap elteltével kell elvégezni. 7. Ha a betegség kitörésének idején az állományban vemhes állatok is voltak, a végsõ ellenõrzést az utolsó vemhes állat ellését követõ legalább 21 nap elteltével kell elvégezni. 8. Magyarországon szarvasmarha-állománynak a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állategészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelv A. melléklete II. fejezetében meghatározott – a vakcinázást is megengedõ – brucellózistól mentes minõsítése nem alkalmazható. II. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye 1. Egy megye szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes státuszának odaítélésére akkor kerülhet sor, ha az ország még nem teljesíti a vonatkozó tanácsi irányelvben a hatóságilag mentes tagállammal szemben támasztott követelményeket, de az adott megye már igen. 2. Ha az ország szarvasmarha brucellózistól hatóságilag nem mentes, akkor szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes az a megye, amely megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos fõállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja: a) legalább 3 éve nem volt Brucella okozta vetélés, és nem izoláltak B. abortus baktériumot,

740


b) 5 egymást követõ éven keresztül a szarvasmarhaállományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minõsítésû volt, a december 31-i állapot szerinti, c) valamennyi szarvasmarhát a közösségi elõírások szerint egyedi azonosítóval láttak el, d) valamennyi vetélést jelenteni kell, és az állategészségügyi hatóságnak ki kell vizsgálnia. 3. A szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye – illetve az ország mentességének elismerése után az ország – megõrizheti mentes minõsítését, ha: a) a II. 2. a) és II. 2. b) pont teljesül, továbbá a feltételezetten brucellák okozta vetélések bejelentése kötelezõ és azokat az állategészségügyi hatóság kivizsgálja; b) a minõsítés elnyerését követõ elsõ öt évben valamennyi állományban, évente az állományok legalább 20%-ában, valamennyi 24 hónaposnál idõsebb szarvasmarhának a 4. számú mellékletnek megfelelõ szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott, figyelembe véve, hogy tejelõ állományok esetében tejminták is vizsgálhatók a 4. számú mellékletnek megfelelõen; c) a brucellózis fertõzöttségre gyanús állatok esetében a járványügyi nyomozás, valamint legalább 2 szerológiai (komplementkötési vagy ezzel egyenértékû) próba, továbbá a megfelelõ minták bakteriológiai vizsgálata minden esetben megtörténik; d) a betegség gyanúját mindaddig fenntartják, amíg a c) pontban leírt vizsgálatok negatív eredménnyel le nem zárulnak, továbbá az állat származási helye szerinti, valamint azon állományok mentes státuszát fel kell függeszteni, ahova a betegséget a járványügyi nyomozás tanúsága szerint elhurcolhatták; e) a brucellózis megállapítását követõen a fertõzött állatokat leölik, illetve ha a betegség az állományban az 5%-ot meghaladó mértékben elterjed, az állományban található valamennyi szarvasmarhát levágják (leölik), és a telep újratelepítése elõtt a takarítást és fertõtlenítést elvégzik, továbbá az egyéb fogékony állatfajok egyedeit a teleprõl eltávolítják, vagy szerológiai vizsgálattal fertõzöttségüket kizárják. III. Jelentés az Európai Bizottságnak Az országos fõállatorvos a brucellózis hatósági megállapításáról minden esetben tájékoztatja az Európai Bizottságot. IV. E mellékletben elõírt vizsgálatként alkalmazható próbák 1. Az e mellékletben elõírt szerológiai vizsgálatok céljára a 4. számú mellékletben leírtak szerint végrehajtott szérum agglutinációs, pufferolt brucella-antigén, komplementkötési, plazma agglutinációs, plazma gyûrû-, mikro-agglutinációs próba, vagy az egyedi vérbõl elvégzett ELISA-vizsgálat alkalmazható. Tejpróbaként a gyûrûpróba (ABR) vagy a tejbõl végzett ELISA-vizsgálat végezhetõ. Egyéb diagnosztikai eljárás csak akkor alkal-

4. szám

mazható, ha azt az Európai Bizottság a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állategészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelv 17. cikkével összhangban már jóváhagyta. 2. A 4. számú melléklet elõírásai szerint elvégzett komplementkötési próba, pufferolt brucella-antigén próba és az egyedi vérbõl elvégzett ELISA-vizsgálat az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékûnek elfogadott eljárásnak tekintendõ.

2. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A juh és kecske brucellózisra vonatkozó részletes szabályok I. Brucellózistól (B. melitensis fertõzöttségtõl) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállomány 1. Brucellózistól hatóságilag mentes a juh- vagy kecskeállomány, ha a) az állományban (i) brucellózisra (B. melitensis) fogékony állatok legalább 12 hónapja e betegség klinikai vagy egyéb tüneteitõl mentesek, (ii) nincs brucellózis (B. melitensis) ellen vakcinázott állat, (iii) valamennyi 6 hónaposnál idõsebb juh és/vagy kecske legalább 6 hónapos idõközzel – a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezete szerint – végzett kétszeri szerológiai vizsgálat során negatív eredményt adott, (iv) a (iii) pontban elõírt elsõ szerológiai vizsgálatot követõen csak olyan állatokat tartottak, amelyek az állományban születtek, vagy a III. pontban meghatározott feltételeknek megfelelõen brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományból származtak; vagy b) az állomány a IV. pontban meghatározott, brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított megye területén található. 2. A juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minõsítését megõrzi, ha a) a minõsítést követõen, az állatok bevitele az állományba a III. pontban meghatározottak szerint történt; és b) ha az állomány (i) az ország brucellózistól hatóságilag mentes megyéjében található és teljesülnek a IV. 3. pontban foglalt követelmények, vagy (ii) az ország brucellózistól hatóságilag még nem mentes megyéjében található és évente – valamennyi 6 hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított hímivarú állat, – az elõzõ vizsgálat óta a telepre bevitt valamennyi állat,

4. szám


– az ivarérettséget elért nõivarú állatok 25%-ának, vagy ha ezek száma 50 alatti valamennyi ivarérett nõivarú állat szerológiai vizsgálatát negatív eredménnyel elvégzik. II. A brucellózis fertõzöttség gyanúja, illetve brucellózis fertõzöttség elõfordulása 1. Ha egy brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományban a) felmerül a gyanúja, hogy egy vagy több juh vagy kecske brucellózissal (B. melitensis) fertõzött, akkor a hatósági fõállatorvos az érintett telep brucellózistól hatóságilag mentes minõsítését felfüggeszti, ha a fertõzöttségre gyanús állatot – a gyanú hatóságilag történõ kizárásáig – elkülönítik vagy leölik. Ha a fertõzöttségre gyanús állat elkülönítése vagy leölése nem történik meg, akkor az állomány mentes minõsítését vissza kell vonni; b) ha az állomány B. melitensis fertõzöttségét hatóságilag megállapították, akkor az állomány mentes minõsítését vissza kell vonni és az állományt fertõzöttnek kell nyilvánítani. Az állomány a mentes minõsítését csak akkor kapja vissza, ha az állomány valamennyi fertõzött egyedét levágják (leölik), és az állományban visszamaradt 6 hónaposnál idõsebb valamennyi állatnak legalább 3 hónapos idõközzel – a 4. sz. vonatkozó fejezete szerint – végrehajtott kétszeri szerológiai vizsgálata negatív eredményre vezetett. 2. Ha a fertõzöttség az 5%-ot meghaladó mértékben elterjedt, vagy ha a II. 1. b) pontban említett juh- vagy kecsketelep brucellózistól hatóságilag mentes megyében/régióban van, akkor az országos fõállatorvos errõl az Európai Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul értesíti. Ilyen esetben – a Hivatallal történt egyeztetést követõen – a hatósági fõállatorvos elrendeli az érintett telepen tartott juh és kecske zárt vágás útján történõ leölését. A hatósági fõállatorvos járványügyi nyomozást végez és a fertõzött állománnyal járványtani kapcsolatban álló állományokban e rendelet 12. §-ának (4) bekezdésével összhangban szerológia vizsgálatot rendel el. 3. Ha a brucellózis kitörését hatóságilag megállapították az országos fõállatorvos az érintett megye brucellózistól hatóságilag mentes minõsítését felfüggeszti. E tényrõl haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. III. Állatok bevitele a brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományokba Juhok vagy kecskék a brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományba nem vihetõk be, kivéve, ha a) azok brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecsketeleprõl származnak; vagy b) más tagállam brucellózistól mentes telepérõl származnak, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

741

(i) azokat a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelete alapján megjelölték, (ii) sohasem vakcinázták brucellózis (B. melitensis) ellen, (iii) a származási telepen hatósági megfigyelés alatt elkülönítve tartották úgy, hogy az elkülönítés ideje alatt hathetes idõközzel – a 4. számú mellékletben elõírtak szerint – elvégzett két szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott. IV. Juh vagy kecske brucellózistól hatóságilag mentes megye 1. Juh és kecske brucellózistól (B. melitensis) mentes az a megye, amely az országos fõállatorvos által elismerten megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos fõállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja: a) amelyben a juh- vagy kecskeállományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minõsítésû; vagy b) amely megfelel a következõ feltételeknek: (i) a juh és kecske brucellózis legalább 5 éve bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, (ii) juh és kecske brucellózist az utóbbi 5 évben hatóságilag egyetlen esetben sem állapítottak meg, (iii) a vakcinázás legalább 3 éve tilos. 2. Hatóságilag mentesnek kell tekinteni minden megyét, ha az ország mentességét az Európai Bizottság hivatalosan elismerte. 3. A hatóságilag elismerten mentes megyében, vagy az ország mentessége esetén az ország egész területén az alábbi feltételeket kell teljesíteni: a) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes minõsítésének elismerését követõ elsõ évben az állományokban vagy a vágóhídon végzett szúrópróbaszerû ellenõrzések 99%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy a telepek kevesebb, mint 0,2%-a volt fertõzött, vagy a 6 hónaposnál idõsebb állatok legalább 10%-án – a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében elõírtak szerint – elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett; b) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes minõsítésének elismerését követõ második évtõl kezdõdõen évente az állományokban, vagy a vágóhidakon végzett szúrópróbaszerû ellenõrzések 95%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy az állományoknak, kevesebb, mint 0,2%-a volt fertõzött, vagy a 6 hónaposnál idõsebb állatok legalább 5%-án – a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében elõírtak szerint – elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett; c) a minõsítési feltételek továbbra is teljesülnek.

742


V. Kiegészítõ követelmények és tilalmak 1. A juh- vagy kecskeállományok B. melitensis Rev.1 (vagy azzal egyenértékûnek elismert) vakcinával való védõoltása tilos, ezért a brucellózistól hatóságilag mentes állományokba vakcinázott állatok nem vihetõk be. 2. Az V. 1. pontban említett tilalom miatt a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekrõl szóló 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv A) mellékletének 2. fejezetében említett – vakcinázást is megengedõ – brucellózis (B. melitensis) mentes minõsítés a juh vagy kecskeállományok minõsítésére nem alkalmazható. 3. Ha a juh- vagy kecskeállományokban laboratóriumi vizsgálattal B. abortus fertõzöttséget mutatnak ki, akkor az állományt a Hivatal által kidolgozott és az országos fõállatorvos által jóváhagyott terv alapján mentesíteni kell a szarvasmarha-állományok védelme érdekében.

3. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A sertés brucellózisra vonatkozó részletes szabályok 1. Brucellózistól mentes az a sertésállomány, a) amelyben a brucellózis klinikai tünetei legalább 12 hónapja nem fordultak elõ; b) amelyben a vetélések laboratóriumi vizsgálata a brucellózis szempontjából minden esetben negatív eredménnyel járt; c) amelyben a fialás utáni szerológiai vizsgálatok során nem találtak szeropozitív állatot, vagy száz kocánál kisebb létszám esetén legfeljebb egy szerológiailag pozitív egyedet, illetve százkocás, vagy annál nagyobb állomány esetén pedig legfeljebb egy százalék szerológiailag pozitív állatot találtak, és ezeket az állományból azonnal eltávolították; d) az elsõ vizsgálat, illetve a szeropozitív egyed/egyedek eltávolítása után legkorábban 30 nappal, de legkésõbb 60 nappal végrehajtott ismételt vizsgálat negatív eredményû volt; e) amelynek tartási helyén a külön jogszabályban meghatározott járványvédelmi feltételek biztosítottak; f) az állatok nem kerülhettek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal; valamint g) az a kizárólag levágatás céljára tartott (hízó) sertésekbõl álló állomány, amelyikben kizárólag mentes állományokból származó sertéseket tartanak, és azok nem kerültek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal. 2. Az 1. pont c)–d) alpontjaiban leírt minõsítõ vizsgálat céljára valamennyi kocából, valamint valamennyi kanból egy idõben vért kell küldeni a területileg illetékes állategészségügyi laboratóriumba. A vérvételt úgy kell elvé-

4. szám

gezni, hogy az minél több koca esetén a fialást követõ kettõ–hat héten belül megtörténjen. 3. Abban az újonnan kialakított, nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállományban, amelyben valamennyi sertés igazoltan mentes állományból származik, vagy ilyennek a szaporulata, és ahol a telep rendelkezik a mentes minõsítéshez szükséges 1. pont e) alpontjában leírt feltételekkel, az 1. pont c)–d) alpontjai szerinti minõsítõ vizsgálatot elegendõ egyszer elvégezni és e vizsgálat negatív eredményét követõen azonnal mentes minõsítés adható. 4. Megtartja brucellózistól mentes minõsítését az a nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállomány, a) amelyikben a félévenként elvégzett, valamennyi tenyészkannak, valamint a fialt tenyészkocák öt százalékának a fialást követõ kettõ–hat hét között történõ ellenõrzõ szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, és b) ha az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be, és az elvégzett szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárult az állományba való beszállítás elõtti vagy a beszállítás utáni 30 napos elkülönítés elteltét követõen, c) ha a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 5. A mentes minõsítést fel kell függeszteni, ha a) a 2. § 14. pontjában meghatározott fertõzöttségre gyanús állatot találtak; b) vetélés kivizsgálására irányuló, vagy a 4. pontban leírt ellenõrzõ vizsgálatokat elmulasztották; vagy c) az 1. pont e) alpontja szerinti feltételek már nem állnak fenn. 6. A mentes minõsítést vissza kell vonni, ha a) a 2. § 13. pontjában meghatározott – B. suissal vagy B. abortussal – fertõzött állatot találtak; vagy b) az 1. bekezdésben leírt feltételek már nem állnak fenn. 7. A mentes minõsítés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha a) a fertõzöttség gyanúját a laboratóriumi vizsgálatok kizárták, b) az elmaradt ellenõrzõ vizsgálatot pótolták és azok, valamint az állomány ezt követõen végzett ismételt szerológiai vizsgálata is negatív eredményre vezetett, c) a vetélés kivizsgálásának elmulasztása esetén az állomány ellenõrzõ szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, vagy d) az 1. pont e) alpontja szerinti feltételeket az állattartó biztosította. 8. A mentes minõsítés visszavonásával egyidejûleg az állományt fertõzöttnek kell nyilvánítani.

4. szám


9. Azt a megyét, amelyben a sertésállományok legalább 99,8%-a az elõzõ év december 31-én brucellózistól (B. suis és B. abortus) mentes volt, sertés brucellózistól mentes megyének kell tekinteni.

4. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A brucellózis kórjelzése I. A szarvasmarha brucellózis (B. abortus) 1. A kórokozó azonosítása A brucellózis gyanúja merül fel, ha vetélt anyagban, hüvelykifolyásban vagy tejmintában módosított saválló, vagy specifikus immunhisztokémiai festési eljárásokkal a brucellákra jellemzõ morfológiájú organizmusok mutathatók ki, különösen, ha a gyanút szerológiai próba is alátámasztja. A kitenyésztés után a faj és biovariáns azonosítása fág-érzékenységi és/vagy oxidatív metabolizmus próbák, tenyésztési, biokémiai és szerológiai tulajdonságok vizsgálata alapján történhet. Az alkalmazott eljárások és táptalajok, valamint azok standardizálása és az eredmény értékelése az OIE „Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines”, legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezete elõírásainak kell, hogy megfeleljenek. 2. Immunológiai próbák 2.1. Standardok 2.1.1. Antigénkészítésre a B. abortus 1-es biovariánsának Weybridge 99-es vagy USDA 1119–3 törzsét kell használni mind a bengálvörös (rose bengal, RBT), a szérum agglutinációs (SAT), a komplementkötési (CFT), és a tej gyûrûpróbában (MRT). 2.1.2. Az RBT, SAT, CFT és MRT próbában is az OIE nemzetközi referencia standard savót (OIEISS), korábbi nevén WHO második nemzetközi anti-B. abortus savót (ISAbS) kell használni. 2.1.3. AZ ELISA standard savói: a) OIEISS, b) A gyenge pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISAwpSS), c) Az erõs pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISASPSS), d) A negatív OIE ELISA standard savó (OIEELISANSS), 2.1.4. A fent felsorolt savók beszerezhetõk: Veterinary Laboratories Agency (VLA), Weybridge, United Kingdom. 2.1.5. Az OIEISS, az OIEELISAwpSS, az OIEELISASPSS és az OIEELISANSS nemzetközi elsõdleges standardok, amelyek segítségével minden tagállam-

743

nak valamennyi tesztre másodlagos nemzeti referens standard savót (,,munka standard”) kell készíteni. 2.2. Enzime-linked immunosorbent assays (ELISAs) és a többi kötési próbák a szarvasmarha brucellózis kimutatására savóból vagy tejbõl 2.2.1. Anyag és reagensek Az alkalmazott módszert és az eredmények értékelését az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines, 4. kiadás, 2000, 1.1.3 Fejezetben leírtaknak megfelelõen validálni kell, amelynek magában kell foglalnia legalább laboratóriumi és diagnosztikai vizsgálatokat. 2.2.2. A próba standardizálása 2.2.2.1. A próba standardizálása egyedi savók vizsgálatára: 2.2.2.1.1. az 1/150 elõhígítású (1) OIEISS-nek, vagy az 1/2 elõhígítású OIEELISAwpSS-nek vagy az 1/16 elõhígítású OIEELISASPSS-nek pozitív eredményt kell adniuk. Az elõhígításokat negatív savóval (vagy negatív savók keverékével) kell végezni; 2.2.2.1.2. az 1/600 elõhígítású OIEISS-nek, vagy az 1/8 elõhígítású OIEELISAwpSS-nek vagy az 1/64 elõhígítású OIEELISASPSS-nek negatív eredményt kell adniuk. Az elõhígításokat negatív savókkal (vagy negatív savók keverékével) kell végezni; 2.2.2.1.3. az OIEELISANSS-nek mindig negatívnak kell lennie. 2.2.2.2. A próba standardizálása összemért savómintákra: 2.2.2.2.1. az 1/150 elõhígítású (1) OIEISS-nek, vagy az 1/2 elõhígítású OIEELISAwpSS-nek vagy az 1/16 elõhígítású OIEELISASPSS-nek, amelyek esetében az elõhígításokat negatív savóval (negatív savók keverékével) kell végezni, majd továbbhígítani annyiszorosára, ahány minta alkotja majd az összemért mintát és ebben az esetben is pozitív eredményt kell adniuk; 2.2.2.2.2. az OIEELISANSS-nek mindig negatívnak kell lennie; 2.2.2.2.3. a próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között elõforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa. 2.2.2.3. A próba standardizálása összemért tej- vagy tejsavó-mintákra: 2.2.2.3.1. az 1/1000 elõhígítású OIEISS-nek vagy az 1/16 elõhígítású OIEELISAwpSS-nek vagy az 1/125 elõhígítású OIEELISASPSS-nek (hígítás negatív savóval vagy negatív savók keverékével) továbbhígítva 1/10-re negatív tejjel, pozitív eredményt kell adniuk; 2.2.2.3.2. az OIEELISANSS-nek 1/10-re továbbhígítva negatív tejjel, mindig negatívnak kell lennie; 2.2.2.3.3. a próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között elõforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa. 2.2.3. Az ELISA alkalmazása a szarvasmarha brucellózis diagnózisában 2.2.3.1. Ha a korábban leírt módon savómintákra hitelesítjük az ELISA-t, diagnosztikai érzékenysége azonos-

744


nak vagy nagyobbnak kell lennie, mint az RBT és a CFT érzékenysége. A járványhelyzetet, amely során alkalmazzák, az értékelésnél figyelembe kell venni. 2.2.3.2. Ha korábban leírt módon összemért tejmintákra hitelesítjük az ELISA-t, diagnosztikai érzékenységének azonosnak vagy nagyobbnak kell lennie, mint az MRT érzékenysége. Az értékelésnél nemcsak a járványhelyzetet, de a tartási technológia sajátosságait is figyelembe kell venni. 2.2.3.3. Ha az ELISA-t állatszállításokhoz igazolási célra vagy állományminõsítés megalapozására, illetve fenntartására alkalmazzák, a szérummintákat úgy kell összemérni, hogy az összemért minta eredménye kétséget kizáróan visszavezethetõ legyen a mintában levõ bármelyik egyedre. Valamennyi megerõsítõ vizsgálatot egyedi vérsavó mintákkal kell elvégezni. 2.2.3.4. Az ELISA használható olyan tejminta vizsgálatára, amely a tejtermelõ gazdaság teheneinek 30%-át képviseli. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a minták visszavezethetõk legyenek azokra az állatokra, amelyekbõl a tej származik. Valamennyi megerõsítõ vizsgálatot egyedi vérsavómintákkal kell elvégezni. 2.3. Komplementkötési próba (CFT) 2.3.1. Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] vagy veronal pufferrel készített baktérium-szuszpenzió. Az antigén elkészíthetõ koncentrált törzsoldatból, amely címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigént fagyasztani nem szabad, 4 °C-n kell tárolni. 2.3.2. A savókat a következõ módon kell inaktiválni: – szarvasmarhasavó: 56–60 °C-on 30–50 percig – sertéssavó: 60 °C-on 30–50 percig 2.3.3. A minták saját reakciójának kikapcsolása érdekében, a komplementet magasabb koncentrációban kell alkalmazni, mint amennyi a teljes hemolízishez szükséges volna. 2.3.4. A próba kivitelezése során a következõ kontrollokat kell minden esetben készíteni a) a savó saját anti-komplementer hatásának kontrollja; b) antigén kontroll; c) az érzékenyített vörösvértestek kontrollja; d) a komplement kontrollja; e) a próba indításánál az érzékenység ellenõrzésére pozitív savókontroll; f) a reakció specifikusságának ellenõrzésére negatív savókontroll. 2.3.5. Az eredmények kalkulálása Az OIEISS 1000 CFT nemzetközi egységet (ICFTU) tartalmaz ml-enként. Ha az OIEISS-t a megadott módon vizsgáljuk, az eredmény egy titerérték lesz (TOIEISS). A vizsgált savó titerét (TTESTSERUM) ICFTU/ml-ben kell kifejezni. Annak érdekében, hogy az ismeretlen savó titerét ICFTU/ml titerûre alakítsuk, egy faktor (F) szükséges. Ez a faktor a következõ képlettel számolható ki: F = 1,000 × 1) TOIEISS

4. szám

és a vizsgált savó CFT titere (ICFTUTESTSERUM) a következõ képlet alapján számítható: ICFTUTESTSERUM = F × TTESTSERUM 2.3.6. Az eredmények értelmezése Az a savó, amelynek titere 20 ICFTU/ml vagy annál magasabb, pozitívnak tekintendõ. 2.4. Tej gyûrûpróba (MRT) 2.4.1. Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] készített, hematoxilinnal festett baktérium-szuszpenzió. Az antigént fagyasztani nem szabad, 4 °C-n kell tárolni. 2.4.2 Az antigén érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani, olyan módon, hogy az OIEISS 1/500-ban negatív tejjel hígítva, pozitív, 1/1000-ben pedig negatív eredményt adjon. 2.4.3. A gyûrûpróbát olyan mintákkal kell elvégezni, amelyek a gazdaságból származó valamennyi tejeskanna vagy tanktej tartalmát képviselik. 2.4.4. A mintákat nem szabad fagyasztani, melegíteni vagy erõteljesen rázni. 2.4.5. A próbát a következõ módszerek valamelyikével kell végrehajtani: – 1 ml-nyi, legalább 25 mm magas tejoszlophoz 0,03 vagy 0,05 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni, – 2 ml-nyi, legalább 25 mm magas tejoszlophoz 0,05 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni, – 8 ml-nyi tejhez 0,08 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni. 2.4.6. Az antigén és tej keverékét a pozitív és negatív standardokkal együtt 37 °C-on 60 percig kell inkubálni. A további, 4 °C-on 16–24 óráig tartó inkubálás a próba érzékenységét növeli. 2.4.7. Az eredmény értékelése: – negatív reakció: színes tej, tetején színtelen tejzsír; – pozitív reakció: színes tej, tetején azonos színû tejzsír, vagy színtelen tej, tetején színes gyûrû. 2.5. Bengálvörös (Rose bengal) lemezpróba (RBT) 2.5.1. Antigénként rose bengal festékkel festett, 3,65±0,05 pH értékû pufferolt brucella-antigén hígítóval készített baktérium-szuszpenziót használunk. Az antigént használatra kész állapotban kell szállítani, elkészítés után 4 °C-on kell tárolni, fagyasztani nem szabad. 2.5.2. Az antigént a baktérium-szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez be kell állítani olyan módon, hogy az OIEISS 1/45 hígításban az antigénnel pozitív, 1/55-ben pedig negatív eredményt adjon. 2.5.3. Az RBT-t a következõ módon kell végrehajtani: a) a savóhoz (20–30 µl) azonos mennyiségû antigént adunk egy fehér csempén vagy zománcozott lapon, hogy azok kb. 2 cm átmérõjû cseppet adjanak. A lapot óvatosan mozgassuk 4 percig szobahõmérsékleten, majd megfelelõ fényben vizsgáljuk az agglutinációt;

4. szám


b) automatizált eljárás is használható, ha legalább olyan érzékeny és pontos, mint az elõbbi. 2.5.4. Az eredmény értékelése Bármilyen mértékû, látható összecsapódás esetén a mintát pozitívnak kell tekinteni, hacsak nincs fokozott kiszáradás a széleken. Pozitív és negatív standardokat mindig alkalmazni kell. 2.6. Szérum agglutinációs próba (SAT) 2.6.1. Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] készített baktérium-szuszpenzió. Formaldehidet használni tilos. Az antigén tárolható koncentrált törzsoldatként, amely címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigénhez EDTA adható a fals pozitív reakciók számának csökkentése érdekében olyan mennyiségben, hogy a tesztben a véghígítás 5mM legyen. Az antigén-szuszpenzió pH-ját ismételten pH 7,2-re kell beállítani. 2.6.2. Az OIEISS agglutinációs titere 1000 nemzetközi egység. 2.6.3. Az antigént a baktérium-szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani olyan módon, hogy az antigén az OIEISS savó 1/600–1/1000 hígításával 50%-os, 1/500–1/750 hígításban pedig 75%-os agglutinációt adjon. Tanácsos az új és a korábban standardizált antigén aktivitását meghatározott titerû savók vizsgálatával összehasonlítani. 2.6.4. A próba elvégezhetõ csõben és mikrolemezen. Az antigén és savó keverékét 16–24 órán át 37 °C-on kell inkubálni. Legalább 3 hígítást kell készíteni mindegyik savóból. A gyanús savók hígítását úgy kell elkészíteni, hogy a pozitivitás határhígítása a középsõ csõbe (vagy lemezmélyedésbe) kerüljön. 2.6.5. Az eredmény értékelése: a Brucella agglutináció mértékét UI/ml-ben kell kifejezni. A 30 UI/ml vagy magasabb titerû savót pozitívnak kell tekinteni. 3. Kiegészítõ próbák 3.1. Brucellózis bõrpróba (BST) 3.1.1. A BST használatának szabályai: 3.1.1.1. Közösségen belül, kereskedelmi célú igazolásban, eredménye nem használható. 3.1.1.2. A nem vakcinázott állatokban a brucellózis kimutatására az egyik legspecifikusabb próba, bár a diagnózishoz a pozitív intradermális próba önmagában nem elegendõ. 3.1.1.3. Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével negatívan reagáló szarvasmarhát, ha BST-vel pozitív, fertõzöttnek kell tekinteni. 3.1.1.4. Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével pozitívan reagáló szarvasmarha, BST-vel is megvizsgálható annak érdekében, hogy a szerológiai próba eredményét alátámasszuk, különösen, ha a pozitívan reagáló, brucellózistól mentes, illetve brucellózistól hatóságilag mentes állományok pozitív reakcióiban, a más baktériumok okozta keresztreakciók szerepe nem zárható ki.

745

3.1.2. A próbát standard, meghatározott brucellózis allergén preparátummal kell elvégezni, amely nem tartalmaz lipopoliszacharid (LPS) antigént. Az LPS ugyanis nem specifikus gyulladásos reakciót okozhat, vagy akadályozhatja a következõkben végrehajtott szerológiai próbákat. Az egyik ilyen preparátum a Brucellin INRA, amelyet nem S típusú B. melitensis törzsbõl készítenek. A készítésére vonatkozó elõírások megtalálhatók az OIE „Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines” legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezetében. 3.1.3. A próba végrehajtása 3.1.3.1. Intradermalisan 0,1 ml brucellózis allergént kell oltani a farokredõn, a nyak oldalán, vagy a horpaszon levõ bõrbe. 3.1.3.2. Az eredményt 48–72 óra múlva kell leolvasni. 3.1.3.3. Az oltás helyén a bõr vastagságát le kell mérni a beoltás elõtt és az elbíráláskor. 3.1.3.4. Az eredmény értékelése: az erõs reakció könnyen felismerhetõ arról, hogy a bõr az oltás helyén beszûrõdött, duzzadt. Az 1,5–2 mm bõrvastagodást pozitívnak kell tekinteni. 3.2. Kompetitív enzime-linked immunosorbent assay (cELISA) 3.2.1. A cELISA használatának szabályai: 3.2.1.1. Közösségen belül, kereskedelmi célú igazolásban, eredménye nem használható. 3.2.1.2. cELISA-nak nagyobb a specificitása, mint az indirekt ELISA-nak, ezért használható a szerológiai eredmények megerõsítésére. 3.2.2. A próba végrehajtása: a próbát az OIE „Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines” legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezetben leírtak szerint kell végrehajtani. II. A B. melitensis vizsgálatára vonatkozó módszerek 1. A kórokozó azonosítására vonatkozóan az I. fejezet 1. pontjában leírtakat kell értelemszerûen alkalmazni. 2. Egy juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minõsítéséhez kapcsolódó vérvizsgálatokat bengálvörös próbával (RBT), vagy a juh- és kecske brucellózis leküzdéséhez szükséges közösségi pénzügyi elõírások bevezetésérõl szóló 1991. május 21-i 90/242/EGK bizottsági határozat mellékletében leírt komplementkötési próbával (CFT), vagy a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekrõl szóló 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv 15. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott egyéb módszerrel kell végezni. a) Az állatok egyedi szerológiai vizsgálatához csak komplementkötési próba használható. b) Ha bengálvörös próbával (RBT) végzett vizsgálatkor a telep állatainak több mint 5%-a pozitív reakciót adott, akkor az újabb vizsgálatot az állomány valamennyi állatára kiterjedõen a komplementkötési próbával (CFT) kell elvégezni.

746


c) A komplementkötési próbában a reakciót akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 20 vagy több nemzetközi komplementkötõ (ICFT) egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként. d) A vizsgálatokhoz csak a nemzeti referencia laboratórium által jóváhagyott olyan antigének használhatók, amelyeket a B. abortus elleni, (ún.) második nemzetközi standard vérsavóval szabványosítottak.

4. szám

(lekötött gyomra, tüdeje, mája, veséi). Egyidejûleg az anyaállat vér- és tejmintája, amelynek küldését (azonos jelzéssel és kimutatással) két-három hét múlva meg kell ismételni. 2. A betegség idült alakja esetén az elváltozott szerv (here, csigolya, ínhüvely stb.) vagy szervrészlet, élõ állatból pedig a beteg (gyanús) szerv váladéka (pl. ondó, tej, sipolyváladék).

III. Hivatalos szerológiai próba a B. ovis fertõzöttség kimutatására 1. E fertõzöttség vonatkozásában a komplementkötési próba (CFT) a hivatalos vizsgálati módszer. 2. A vizsgálatokhoz csak a nemzeti referencia laboratórium által jóváhagyott olyan specifikus antigén használható, amelyet a B. ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (hitelesíteni). 3. A munkavérsavót az Egyesült Királyság Központi Állategészségügyi Laboratóriuma (Addlestone/Weybridge, Surrey, U.K.) által elõállított B. ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (beállítani). 4. A vizsgálat eredményét akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 50 vagy több nemzetközi egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként. IV. Nemzeti referencia laboratórium 1. A nemzeti referencia laboratórium feladatai és kötelezettségei: a) jóváhagyni a tagállamban az alkalmazott próbára vonatkozó validálási eredményeket, amelyek azok megbízhatóságát bizonyítják; b) ELISA-próba használata esetén megállapítani az összemért minták számának maximumát; c) a nemzeti másodlagos standard referencia savó (munka standard) kalibrálása az elsõdleges nemzetközi standard referencia savóhoz a 2.1 §-nak megfelelõen; d) az országban használt valamennyi antigén és ELISA tétel minõségi ellenõrzése; e) együttmûködés a nemzeti brucella referencia laboratóriumok hálózatával az Európai Unión belül. 2. A nemzeti referencia laboratórium Neve: Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Címe: 1149 Budapest, Tábornok utca 2.

5. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez Mintavétel brucellózis gyanúja esetén 1. Az elvetélt, korán ellett vagy megellett állattól az egész magzatburok vagy a chorion elváltozott része (kotiledon), lehetõleg az egész magzat vagy annak szervei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 13/2008. (II. 15.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. § (1) Az IH az elõzetes elismerésrõl szóló határozatát (a továbbiakban: elismerõ határozat) a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 10. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottak szerint hozza meg. (2) Az IH által kiválasztott elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok elismerõ határozat szerinti tagjai-

4. szám


nak gyûlése az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport képviselõje útján, az elismerõ határozat kézhezvételétõl számított 10 munkanapon belül köteles az 5. § (1) bekezdés szerinti tervezést koordináló csoport megalakításáról az IH részére írásban nyilatkozatot tenni, az IH által közzétett formanyomtatványon. (3) A tervezés elektronikus felületen történik. A tervezési dokumentáció eléréséhez szükséges hozzáférést az IH a tervezést koordináló csoport felállításáról tett nyilatkozat kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül a tervezést koordináló csoport vezetõje vagy hivatalos meghatalmazottja rendelkezésére bocsátja, amennyiben a csoport megfelel az 5. §-ban található formai feltételeknek. (4) Azon települések esetében, amelyek adott helyi közösséghez csatolását az IH a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 10. §-ának (4) bekezdése alapján az elismerés feltételéül szabta, a települést egyéb helyi közösséghez regisztráló bármely tag a kiválasztott elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport tagjává válhat, amennyiben taggá válási szándékát az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport képviselõjének az IH által közzétett formanyomtatványon a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) hivatalos honlapján közzétett közleményben foglaltak szerinti formában, az IH elõzetesen elismert akciócsoportokról szóló közleményének az FVM hivatalos honlapján történõ megjelenéstõl számított 10 munkanapon belül a területileg illetékes HVI egyidejû tájékoztatása mellett írásban bejelenti. (5) A (4) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni azon helyi közösség tagjai esetében is, amelyek elõzetes elismerés iránti kérelmét az IH a közöttük kialakult teljes területi átfedés miatt utasította el. (6) Azon helyi közösségek, amelyeket az IH a 93/2007. (VIII. 29.) rendelet 10. §-ának (4) bekezdése alapján az elõzetes elismerés feltételeként a közöttük fennálló átfedések egyeztetéssel történõ megszüntetésére utasított, e rendelet hatálybalépésétõl számított 14 napon belül, de legkésõbb 2007. december 20-áig kötelesek az átfedés megszüntetése céljából legalább egy egyeztetõ megbeszélést lefolytatni, illetve a korábban az IH-nak benyújtott stratégiai vázlatukat a változásnak megfelelõen átdolgozni. Az egyeztetõ megbeszélést a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (a továbbiakban: FVM VKSZI) illetékes regionális koordinátora hívja össze. (7) A (6) bekezdésben meghatározott egyeztetõ megbeszélésen valamennyi átfedéssel érintett helyi közösség képviselõje, a képviselõk helyettesei, valamint az FVM VKSZI területileg illetékes regionális koordinátorai vesznek részt. Az egyeztetõ megbeszélés eredményeként született megállapodást az átfedéssel érintett valamennyi helyi közösség tagjainak gyûlésén a jelen levõ tagok több mint felének egybehangzó szavazatával jóvá kell hagynia. A szavazásról az IH által az FVM hivatalos honlapján közzétett közleményben foglaltak szerinti formában jegyzõkönyvet kell készíteni.

747

(8) Az átfedéssel érintett helyi közösségek az egyeztetés során a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. §-ának (2)–(3) bekezdésének megfelelõ, az IH által még el nem ismert helyi közösséghez tartozó településeket is tagjukká tehetnek, amennyiben a helyi közösség az új taggal kiegészülve is eleget tesz a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 9. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (9) Az egyeztetõ megbeszélés eredményeképpen megváltozott területi hatályú helyi közösségek kötelesek a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, korábban az IH-nak benyújtott stratégiai vázlatukat a változásnak megfelelõen átdolgozni, és a helyi közösség tagjainak gyûlése által jóváhagyatni. (10) A helyi közösség vezetõje által a területileg illetékes HVI részére eljuttatott, az egyeztetõ megbeszélésrõl szóló dokumentációt, valamint a helyi közösség módosított stratégiai vázlatát a területileg illetékes HVI köteles az IH-nak legkésõbb 2007. december 21-éig hivatalos úton eljuttatni. (11) Az IH a benyújtott stratégiai vázlat alapján, a 4. § (9) bekezdésében foglalt dokumentumok benyújtásától számított 20 munkanapon belül határozatban dönt az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportokról. (12) Az IH a (11) bekezdés alapján hozott határozatában úgy is rendelkezhet, hogy azon átfedéssel érintett helyi közösségek, amelyeknek a (6) bekezdés szerinti egyeztetõ megbeszélése nem vezetett eredményre, az IH ezen átfedéssel érintett helyi közösségekrõl szóló közleményének az FVM hivatalos honlapján történõ megjelenésétõl számított 14. napig további, a (6)–(7) bekezdés szerinti egyeztetõ megbeszélést folytassanak le. A (8)–(10) bekezdésben foglaltakat e helyi közösségek vonatkozásában is megfelelõen kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztetõ megbeszélésrõl szóló dokumentációt, továbbá a helyi közösség módosított stratégiai vázlatát a területileg illetékes HVI legkésõbb az IH közleményének az FVM hivatalos honlapján történõ megjelenését követõ 15. napig köteles az IH-nak eljuttatni. (13) Azon településeken, amelyek egyik elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által sem kerültek lefedésre, a LEADER-tervbe vagy a helyi vidékfejlesztési tervbe integrált intézkedés nem indítható el.”

2. § Az R. 5. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)–(11) bekezdés számozása (3)–(12) bekezdésre változik: „(2) Azon elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportokat, amelyek a tervezést koordináló csoportot nem, vagy nem az (1) bekezdésnek megfelelõen hozták létre, az IH 10 munkanapos határidõvel hiánypótlásra szólítja fel.”

748

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 3. §

Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Azon elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport, amely az IH döntése alapján LEADER akciócsoporttá válik, a rendelkezésére álló LEADER kiegészítõ forrás legfeljebb 20%-át és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott, az ÚMVP III. intézkedéscsoportjához tartozó intézkedések terhére rendelkezésre álló forrás 15%-át, amely Helyi Vidékfejlesztési Közösséggé válik, a rendelkezésére álló forrás legfeljebb 15%-át a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 11. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti forma mûködési költségeire fordíthatja, a fennmaradó összeg legalább 45%-át a helyi vidékfejlesztési tervben „mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása”, valamint „a turisztikai tevékenység ösztönzése” intézkedések megvalósítására, a LEADER-tervben gazdaságfejlesztési intézkedésekre köteles fordítani.” 4. § Az R. 8. § (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „b) a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározott köz- és civil szféra tagjának bármely típusú fejlesztése esetén 100%;”

4. szám

mazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet 60. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „60. § Az MVH által megállapított összes támogatható terület a 39. § (2) bekezdésében rögzített bázisterület részét képezi.” 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 14/2008. (II. 15.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatal-

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 15/2008. (II. 15.) FVM rendelete a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenõrzésének rendjérõl Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) és f) pontjában kapott feladatkörömben eljárva – a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának k) pontjában kapott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet elõírásait a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékekrõl és élelmi-

4. szám


749

szerekrõl szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 509/2006/EK rendelet) 1. cikkében meghatározott, a Magyar Köztársaság területén elõállított, illetve forgalomba hozott, emberi fogyasztásra szánt mezõgazdasági termékek és élelmiszerek (a továbbiakban együtt: termékek) hagyományos különleges tulajdonságainak elismerésére és ellenõrzésére kell alkalmazni.

1216/2007/EK rendeletben foglalt követelmények teljesülésére irányuló – vizsgálatát.

(2) E rendelet végrehajtása során az 509/2006/EK rendeletben, a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékekrõl és élelmiszerekrõl szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. október 18-i 1216/2007/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 1216/2007/EK rendelet) és az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) foglalt fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.

(4) Amennyiben a bejegyzési kérelem az 509/2006/EK rendeletben, valamint az 1216/2007/EK rendeletben megállapított feltételeknek megfelel, az eljáró hatóság a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi a bejegyzési kérelemnek az 509/2006/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban meghatározott elemeit, és minden jogos érdekét igazolni tudó személy számára lehetõvé teszi a bejegyzési kérelem teljes tartalmába történõ betekintést.

(3) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: eljáró hatóság) és az ellenõrzõ hatóságok e rendelet szerinti eljárása során az 509/2006/EK rendelet, valamint az 1216/2007/EK rendelet szabályait, az e közösségi jogi aktusokban nem szabályozott kérdésekben pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) A hagyományos különleges tulajdonságú termékek elismerési rendszerének mûködtetésébõl eredõ tagállami feladatok ellátását az eljáró hatóság irányítja. (2) Az eljáró hatóság e rendeletben meghatározott feladatainak ellátása során szakértõként igénybe veszi a Magyar Eredetvédelmi Tanácsot (a továbbiakban: MET). (3) A MET és egyéb szakértõ kirendelésekor az eljáró hatóság az eljárást a szakvélemény beérkezéséig felfüggesztheti.

A bejegyzési kérelem benyújtása és vizsgálata 3. § (1) A hagyományos különleges termékek elismerésére vonatkozó és az 1216/2007/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelõen elkészített írásbeli kérelmet (a továbbiakban: bejegyzési kérelem) az 509/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti csoportosulásnak (a továbbiakban: kérelmezõ) papír alapon két példányban és elektronikus formában is be kell nyújtania az eljáró hatósághoz. (2) Ha a bejegyzési kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak, az eljáró hatóság elvégzi a kérelemnek – az 509/2006/EK rendelet 4–6. cikkeiben, valamint az

(3) Az eljáró hatóság a Magyar Szabadalmi Hivatal által adott tájékoztatás alapján állapítja meg, hogy a bejegyzési kérelemben szereplõ elnevezés nem ütközik-e az 509/2006/EK rendelet 5. cikkében foglalt rendelkezésekbe.

(5) A közzétételt követõen két hónapon belül bármely természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek jogos érdekét a bejegyzési kérelem sérti, kifogással élhet, amelyet az 509/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni és az eljáró hatósághoz kell benyújtani. Az eljáró hatóság az eljárást a bejegyzési kérelem közzétételével egyidejûleg a kifogások benyújtására nyitva álló idõtartamra felfüggeszti. (6) Az eljáró hatóság az (5) bekezdésben meghatározott határidõn belül érkezett kifogás elfogadhatóságáról az 509/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdése elsõ albekezdésének a)–b) pontjaiban foglalt feltételek vizsgálata alapján dönt. Elfogadható kifogás esetén az eljáró hatóság a kifogással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a kérelmezõt. (7) Az eljáró hatóság a kifogások benyújtására nyitva álló határidõ leteltét követõen a bejegyzési kérelemnek az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) való továbbítása tárgyában hozott határozatában dönt arról, hogy a kifogásnak helyt ad, egyúttal a bejegyzési kérelmet elutasítja, vagy a kifogást elutasítja és a bejegyzési kérelmet a (8) bekezdés szerint a Bizottsághoz továbbítja. (8) Amennyiben a bejegyzési kérelem továbbítását elrendelõ határozat bírósági felülvizsgálatát az arra jogosult a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidõn belül nem kezdeményezi, az eljáró hatóság a bejegyzési kérelmet az 509/2006/EK rendelet 7. cikke (6) bekezdésének d) pontja szerinti nyilatkozattal együtt továbbítja a Bizottsághoz.

A termékleírás módosítása 4. § (1) A termékleírás módosításának jóváhagyása iránti kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) az

750


509/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján, az 1216/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének megfelelõen kell benyújtani. A módosítási kérelem tekintetében a 3. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) A módosítási kérelemmel kapcsolatban benyújtott kifogást elfogadhatónak kell tekinteni, ha az megfelel az 509/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 11. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak. (3) Kisebb jelentõségû módosítás esetében, valamint akkor, ha azt az 509/2006/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján nyújtják be, az eljáró hatóság dönthet úgy, hogy a 3. § (4)–(7) bekezdéseiben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül határoz a módosítási kérelemnek az Európai Bizottsághoz történõ továbbításáról.

A Magyarország által továbbított kérelemre az Európai Közösség más tagállamától, illetve harmadik országból érkezett kifogás 5. § (1) A közösségi eljárás folyamán az Európai Közösség más tagállamától vagy harmadik országból a Bizottságon keresztül érkezett kifogást az eljáró hatóság továbbítja a kérelmezõnek, illetve egyéb érintetteknek, és az 509/2006/EK rendelet 9. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében megállapított határidõn belül lefolytatott egyeztetésben közremûködik. (2) Az egyeztetés eredményérõl az eljáró hatóság az 1216/2007/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen tájékoztatja a Bizottságot.

Az Európai Közösség más tagállama, illetve harmadik ország által továbbított kérelemmel szemben benyújtott kifogás 6. § (1) Az Európai Közösség más tagállamából vagy harmadik országból származó, és a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett bejegyzési kérelemmel, valamint az 509/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti módosítási kérelemmel kapcsolatban minden olyan magyarországi lakóhelyû természetes személy vagy magyarországi székhelyû jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kifogással élhet, akinek a bejegyzési kérelem vagy a módosítási kérelem jogos érdekét sérti. Az 509/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában, illetve 11. cikkének (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével és az 1216/2007/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint elkészített kifogást a bejegyzési vagy a módosítási ké-

4. szám

relemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történõ közzétételének napjától számított négy hónapon belül kell az eljáró hatósághoz benyújtani. (2) Az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott bejegyzési kérelemnek, illetve módosítási kérelemnek a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett adatait az eljáró hatóság a Minisztérium hivatalos lapjában, illetve honlapján is megjelenteti.

A termékek ellenõrzése 7. § (1) A hagyományos különleges termékeknek az 509/2006/EK rendelet 15. cikke szerinti ellenõrzését a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) a termelõ, elõállító vagy feldolgozó (a továbbiakban együtt: elõállító) székhelye vagy telephelye szerinti területi szerve, illetve az 509/2006/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott Szerzõdés I. melléklete szerinti borok és más erjesztett italok esetében az MgSzH Központja (a továbbiakban együtt: ellenõrzõ hatóság) végzi. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenõrzés során az ellenõrzõ hatóság megállapítja, hogy a hagyományos különleges termék elõállítása nem felel meg a termékleírásban foglaltaknak, a) kisebb hiba esetén felszólítja az elõállítót a hiányosságok haladéktalan orvoslására és arra, hogy az ennek érdekében megtett intézkedésekrõl tizenöt napon belül írásban adjon tájékoztatást; b) lényeges hiba esetén, vagy ha az elõállító az a) pont szerinti tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a termék elõállítását, illetve forgalomba hozatalát a jogsértést elkövetõ elõállító számára a hiba jellegétõl függõ feltételhez köti; illetve c) súlyos hiba esetén a jogsértést elkövetõ elõállító számára azonnali hatállyal megtiltja: ca) az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerint bejegyzett elnevezést viselõ termék vonatkozásában a közösségi szimbólum és a „hagyományos különleges termék” megjelölés használatát, cb) az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint bejegyzett elnevezést viselõ termék vonatkozásában az elnevezés használatát. (3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeken felül az ellenõrzõ hatóság az Étv. 14. §-a alapján minõségvédelmi bírságot is kiszabhat. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában a) kisebb hiba: a termékleírásban foglaltaktól való olyan eltérés, amely a termék jellemzõit annak lényeges tulajdonságait tekintve nem változtatja meg;

4. szám


b) lényeges hiba: ba) a termékleírásban foglaltaktól való, az a) és a c) pontba nem tartozó eltérés, amely a termék minõségi jellemzõit befolyásolja, bb) a kisebb hiba három éven belül történõ megismétlõdése, valamint bc) a 10. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás elmulasztása; c) súlyos hiba: ca) a termékleírásban foglaltaktól való olyan mértékû vagy természetû eltérés, amely a termék jellemzõit annak lényeges tulajdonságait tekintve jelentõsen megváltoztatja, vagy amelynek eredményeképpen a termék nem tekinthetõ hagyományos különleges tulajdonságúnak, valamint cb) a b) pont ba) alpontja szerinti lényeges hiba három éven belül történõ megismétlõdése. (5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti tilalom idõtartama egy év. Az elnevezés, illetve a közösségi szimbólum vagy „hagyományos különleges termék” megjelölés újbóli használatát az elõállító akkor kezdheti meg, ha a tilalom lejártának napját megelõzõ ellenõrzés során az ellenõrzõ hatóság megállapítja, hogy a hagyományos különleges termék megfelel a termékleírásban foglaltaknak. (6) Ha az elõállító a (2) bekezdés c) pontja alapján hozott tiltó határozat ellenére használja az adott elnevezést, illetve a közösségi szimbólumot vagy a „hagyományos különleges termék” megjelölést, az ellenõrzõ hatóság a) a jogsértõ cég adatait (cégnevét, székhelyét) és a jogsértést honlapján nyilvánosságra hozza, valamint b) az adott elnevezéssel, illetve közösségi szimbólummal vagy a „hagyományos különleges termék” megjelöléssel jogellenesen ellátott terméket – a kereskedelmi forgalomból az elõállítóval visszagyûjtetett termékekkel együtt, az elõállító költségére – megsemmisítteti, és c) a b) pont szerinti tételre az Étv. 14. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti mértékû minõségvédelmi bírságot szab ki, illetve d) a fogyasztók megtévesztésének gyanúja esetén értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt a tapasztalt szabálytalanságról. (7) Az ellenõrzõ hatóság mellett az 509/2006/EK rendelet 15. cikke szerinti ellenõrzést az 509/2006/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti és (3) bekezdésének megfelelõ terméktanúsító szervezet (a továbbiakban: terméktanúsító szervezet) végzi, amennyiben az elõállító a termék tanúsítására vele szerzõdést köt. Ha a terméktanúsító szervezet megállapítja, hogy a termék elõállítása nem felel meg a termékleírásban foglaltaknak, a) kisebb hiba esetén a (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, b) lényeges vagy súlyos hiba esetén értesíti az ellenõrzõ hatóságot a (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (6) bekezdés szerinti intézkedések megtétele céljából.

751

8. § (1) Az MgSzH területi szervei és Központja, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – a hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti hatáskörükben eljárva – ellenõrzik, hogy a kereskedelmi forgalomban megvalósul-e az 509/2006/EK rendelet 17. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott valamely cselekmény. (2) Ha az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a termékkel kapcsolatban megvalósul az 509/2006/EK rendelet 17. cikkének (1), illetve (2) bekezdésében meghatározott valamely cselekmény, az (1) bekezdés szerinti hatóságok a termék további forgalmazását feltételhez kötik, vagy ha az 509/2006/EK rendelet szerinti oltalom ily módon nem biztosítható, a további forgalmazást megtiltják. (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeken felül az (1) bekezdés szerinti hatóságok az Étv. 14. §-a alapján minõségvédelmi bírságot is kiszabhatnak.

9. § Az ellenõrzõ hatóságnak a 7. § (1) bekezdése alapján végzett ellenõrzések során felmerült – külön kormányrendeletben meghatározott – költségeit az ellenõrzött elõállítók viselik.

10. § (1) Az 509/2006/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti elõállítók az elõállításnak, illetve a „hagyományos különleges termék” megjelölés használatának a megkezdésérõl elõzetesen értesítik az ellenõrzõ hatóságot, illetve a 7. § (7) bekezdése szerinti szerzõdés megkötése esetén a terméktanúsító szervezetet, továbbá 15 napon belül tájékoztatást adnak az adataikban (név vagy cégnév, cím vagy székhely) bekövetkezett változásról, valamint a hagyományos különleges termék elõállításának megszüntetésérõl. Az ellenõrzõ hatóság, illetve a terméktanúsító szervezet kérelemre igazolja, hogy az elõállító hagyományos különleges terméket állít elõ. (2) A 7. és 8. § alapján elvégzett ellenõrzések eredményérõl, valamint az említett ellenõrzéseknek alávetett, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget teljesítõ elõállítók nevérõl és címérõl az ellenõrzõ hatóságok, illetve terméktanúsító szervezetek félévente tájékoztatják az eljáró hatóságot. (3) A hazai hagyományos különleges termékekrõl az eljáró hatóság nyilvántartást vezet, amelyet honlapján is közzétesz.

752

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Záró rendelkezések 11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba; rendelkezéseit – az 1216/2007/EK rendelet 14. cikkében megállapított kivételekkel, illetve feltételekkel – a hatálybalépést megelõzõen benyújtott, de a Bizottsághoz még nem továbbított kérelmekre is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonsága tanúsítási rendszerének mûködésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 58/2004. (IV. 24.) FVM rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaival összefüggõ egyes földmûvelésügyi ágazati miniszteri rendeletek módosításáról szóló 97/2005. (X. 28.) FVM rendelet 25. §-ának h) pontja hatályát veszti.

4. szám

szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának k) pontjában kapott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el: 1. § (1) E rendelet szabályozza valamennyi állatfaj nyers tejének forgalomba hozatala esetén a laboratóriumi vizsgálati és ellenõrzési eljárásokra vonatkozó elõírásokat. (2) A rendelet hatálya kiterjed a nyers tejet termelõ és felvásárló természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságokra. (3) A rendeletet nem kell alkalmazni a magánháztartásban saját fogyasztás céljára elõállított nyers tej termelése és a közvetlen értékesítést végzõ, a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó nyers tej termelése során.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 12. § Ez a rendelet megállapítja a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket: a) a Tanács 509/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékekrõl és élelmiszerekrõl, b) a Bizottság 1216/2007/EK rendelete (2007. október 18.) a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékekrõl és élelmiszerekrõl szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 16/2008. (II. 15.) FVM–SZMM együttes rendelete a nyers tej vizsgálatáról Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének b), valamint a (4) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában kapott feladatkörben, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl

2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Elegytej: tejgyûjtõben összegyûjtött, átadásra-átvételre elõkészített tejtétel. 2. Élelmiszer-vállalkozó: az európai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikkének 3. pontja szerinti élelmiszeripari-vállalkozó. 3. Kistermelõ: a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl szóló külön jogszabály szerinti kistermelõ. 4. Nyers tej: az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) I. mellékletének 4.1. pontja szerinti nyers tej. 5. Tejgyûjtõ: olyan a 853/2004/EK rendelet szerint engedélyezett létesítmény, ahol több tejtermelõ gazdaságból származó nyers tejet gyûjtenek, szûrnek, hûtenek és egy tömegben hûtve tárolnak, tejtermék elõállítást nem végeznek. 6. Felvásárló: a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló külön jogszabály szerinti felvásárló élelmiszer-vállalkozó. 7. Tejtermelõ gazdaság: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 4.2. pontja szerinti tejtermelõ gazdaság. 8. Tejtermék: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.2. pontja szerinti tejtermék.

4. szám


9. Tejtétel: a tejtermelõ gazdaságban az átadásra-átvételre elõkészített, felvásárlónak értékesíteni kívánt tejmennyiség.

3. § Az emberi fogyasztásra és feldolgozásra szánt nyers tej akkor hozható forgalomba, ha a termelés feltételei, illetve a nyers tejre vonatkozó követelmények megfelelnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a 853/2004/EK rendeletben, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek.

4. § (1) A nyers tejet termelõnek, vagy a nyers tejet termelõ megbízása alapján a felvásárlónak, az önellenõrzési rendszer keretén belül a nyers tejet rendszeresen, legalább havonta két alkalommal az 1. számú melléklet szerinti akkreditált laboratóriumban (a továbbiakban: laboratórium) kell megvizsgáltatnia és minõsíttetnie összcsíraszám, gátlóanyag és zsírtartalom tekintetében, illetve nyers tehéntej esetében szomatikus sejtszám és fehérjetartalom tekintetében is. (2) A nyers tej laboratóriumi vizsgálatára a mintát – a tejgyûjtõben vett minta kivételével – a tejtételbõl kell venni tejtermelõ gazdaságonként. (3) A tejgyûjtõben az összcsíraszám, szomatikus sejtszám, gátlóanyag, fehérjetartalom vizsgálatára irányulóan a mintát az elegytejbõl kell venni. Az elegytejbõl történõ mintavétellel azonos napon a tejgyûjtõt üzemeltetõ élelmiszer-vállalkozó köteles a tejgyûjtõbe beszállító tejtermelõ gazdaságonként, a beszállított tejtételbõl egyedi mintát is venni zsírtartalom vizsgálatra. Az egyedi mintákat az elegytejbõl vett mintákkal együtt a laboratóriumba kell szállítani. (4) A laboratórium a (3) bekezdés alapján vett egyedi mintákat tejtermelõ gazdaságonként megvizsgálja zsírtartalom vonatkozásában. Amennyiben az elegytejbõl vett minta a 853/2004/EK rendeletben meghatározott valamely határérték tekintetében pozitív, a tejtermelõ gazdaságonként vett egyedi mintát meg kell vizsgáltatni annak érdekében, hogy a hiba okozóját felderítsék. (5) A nyers tej vizsgálatára és minõsítésére szolgáló mintavételt, a minta kezelését, tárolását, szállítását és a mintavétel dokumentálását a Magyar Élelmiszerkönyvnek „A nyerstej árkonzekvens minõsítésének vizsgálati módszereirõl” szóló 3-2-1/2004. számú irányelve II. mellékletében meghatározott módszer szerint kell végrehajtani.

753

(6) A mintavétel végrehajtására jogosult személynek a Felnõttképzési Akkreditáló Testület által kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezõ intézményben szakirányú képzésen kell részt vennie, 5 évenkénti gyakorisággal. (7) Amennyiben a tejtermelõ gazdaság, illetve a felvásárló személyében változás következik be, a változást írásban kell bejelenteni a telephely szerint illetékes megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: megyei MgSzH), amely errõl értesíti a laboratóriumokat és a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (a továbbiakban: MVH).

5. § A laboratórium feladatai: a) az 1. számú melléklet 1. pont szerinti laboratórium listát vezet a mintavétel végrehajtására jogosult személyek elérhetõségérõl, amelyet félévente elektronikusan megküld a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának (a továbbiakban: MgSzH Központ), illetve tájékoztatásul az MVH-nak; b) a mintavétel megszervezése, a mintavételhez szükséges steril, konzerválószerrel ellátott mintavételi edény, valamint a minta anonimitásának és azonosíthatóságának biztosítása; c) a mintavételnek véletlenszerûnek, reprezentatívnak kell lennie, a mintavételi programról a megyei MgSzH-t, annak kérésére, azonnal tájékoztatni kell; d) a nyers tej minták vizsgálata összcsíraszám, szomatikus sejtszám, gátlóanyag zsírtartalom és fehérjetartalom tekintetében nemzetközi szabvány alapján vagy validált módszerekkel; az összcsíraszám, szomatikus sejtszám tekintetében figyelembe kell venni a 2074/2005/EK rendeletnek az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetû termékekre vonatkozó intézkedések végrehajtása és bizonyos végrehajtási intézkedések hatályon kívül helyezése tekintetében történõ módosításáról szóló, 2006. november 6-i 1664/2006/EK bizottsági rendelet III. mellékletében elõírtakat; e) a vizsgálati eredmények alapján a nyers tej minõsítése; f) a nyers tej minta vizsgálati eredményeinek dokumentálása, naprakész nyilvántartása, és a vizsgálat után a lehetõ legrövidebb idõn belül az eredmény megküldése a vizsgálatot megrendelõ élelmiszer-vállalkozónak; g) a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet III. részben meghatározott mértani átlagokra, illetve a gátlóanyagra vonatkozó kritériumok túllépése esetén a tejtermelõ gazdaság és a felvásárló értesítése, mind a tejtermelõ gazdaság vagy a tejgyûjtõ telephelye szerint, mind pedig a felvásárló telephelye szerint illetékes megyei MgSzH értesítése;

754


h) a vizsgálati eredmények megyei összesítése havonta, az összesítés és a vizsgálat alá vont tejtétel mennyiségének elektronikus úton történõ megküldése – a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél regisztrációs számra történõ hivatkozással – a tejtermelõ gazdaság és tejgyûjtõ telephelye szerinti megyei MgSzH-nak, az MgSzH Központjának és az MVH-nak.

6. § (1) A hatósági állatorvosnak szúrópróbaszerûen ellenõriznie kell a mintavétel helyszínén a mintavétel végrehajtásának szabályszerûségét. (2) A hatósági állatorvos gyanú esetén, illetve a monitoring program keretén belül hatósági mintát vehet, amelyet a 2. számú melléklet szerinti akkreditált laboratóriumban kell megvizsgáltatni. A mintavételt a 4. § (5) bekezdése szerint, a minta laboratóriumi vizsgálatát az 5. § d) pontja szerint kell végrehajtani. (3) A tejtermelõ gazdaságban az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelete (a továbbiakban: 854/2004/EK rendelet) IV. melléklet I. fejezetében meghatározott ellenõrzéseket hatósági vagy jogosult állatorvos végzi el. (4) Amennyiben a 4. § szerint, az önellenõrzési rendszer keretében végzett laboratóriumi vizsgálati eredmény alapján számított mértani átlag tekintetében az összcsíraszám, illetve szomatikus sejtszám meghaladja a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet III. részben meghatározott határértékeket, a hatósági fõállatorvos felhívja a tejtermelõ gazdaság figyelmét a határérték túllépésre, határidõ megjelölésével felszólítja a szükséges intézkedések megtételére és tájékoztatja az (5) bekezdésben meghatározott következményekrõl. (5) Amennyiben a 4. § szerint, az önellenõrzési rendszer keretében végzett laboratóriumi vizsgálati eredmény alapján számított mértani átlag tekintetében az összcsíraszám és a szomatikus sejtszám a (4) bekezdés szerinti a figyelmeztetéstõl számított három hónap alatt folyamatosan meghaladja a vonatkozó határértékeket, a hatósági fõállatorvos a 854/2004/EK rendelet IV. melléklet II. fejezetének értelmében a nyers tej gazdaságból történõ átvételét mindaddig felfüggeszti, vagy a megyei MgSzH mindaddig engedélyezi a nyers tej közegészségügyi védelmet biztosító kezelését és felhasználását, amíg a nyers tej meg nem felel a vonatkozó elõírásoknak. A forgalmi korlátozás alá vont nyers tej elkülönített gyûjtését, tárolását, szállítását és

4. szám

szükség szerinti ártalmatlanítását vagy megsemmisítését a hatósági állatorvos ellenõrzi. A hatósági állatorvos forgalomból kivont tej mennyiségérõl elektronikus úton értesíti – ügyfél regisztrációs számra történõ hivatkozással – az MVH-t. (6) A felfüggesztés megszüntetésérõl a tejtermelõ gazdaság kezdeményezésére és költségére, a hatósági fõállatorvos dönt a hatósági minta a laboratóriumi vizsgálati eredménye és a helyszíni élelmiszer-higiéniai szemle eredménye alapján. A felfüggesztést a hatósági minta és az azt megelõzõ, két legutóbbi önellenõrzés keretében vett minta mértani átlaga alapján lehet feloldani. A mintavételt a tejtermelõ gazdaságban tartott valamennyi termelésben részt vevõ állattól származó, fejés során összegyûjtött nyers tej mennyiségbõl kell elvégezni. (7) Amennyiben a minta a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet III. részben meghatározott mennyiségben gátlóanyagot tartalmaz, a tejtermelõ gazdaság, illetve a felvásárló telephelye szerint illetékes hatósági állatorvos ellenõrzi a nyers tej gyûjtését, tárolását, elszállítását és megsemmisítését. A forgalomból kivont tej mennyiségérõl a hatósági állatorvos elektronikus úton értesíti – ügyfél regisztrációs számra történõ hivatkozással – az MVH-t.

7. § (1) Amennyiben a hatósági fõállatorvos, a 6. § (4) bekezdése értelmében felhívja tejtermelõ gazdaság figyelmét a határérték túllépésre, a tejtermelõ gazdaságnak meg kell tennie a hiba kijavításához szükséges intézkedéseket, és ezekrõl értesítenie kell a hatósági fõállatorvost. (2) Amennyiben a hatósági fõállatorvos felfüggeszti a tejtermelõ gazdaságból történõ nyers tej átvételét, a nyers tejet nem lehet emberi fogyasztásra forgalomba hozni. A tejtermelõ gazdaságnak a nyers tejet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetû melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elõírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlament és tanácsi rendelet szerint ártalmatlanítani kell, vagy meg kell semmisíteni, illetve meg kell tennie a hiba kijavításához szükséges intézkedéseket, és ezekrõl értesítenie kell a hatósági fõállatorvost. (3) Amennyiben a minta a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet III. részében meghatározott mennyiségben gátlóanyagot tartalmaz, a nyers tejet nem lehet forgalomba hozni. A tejtermelõ gazdaságnak vagy a felvásárlónak a nyers tejet elkülönítetten kell gyûjteni, tárolni, szállítani és meg kell semmisíteni, illetve a tejtermelõ gazdaságnak meg kell tennie a hiba kijavításához szükséges intézkedéseket, és ezekrõl értesítenie kell a hatósági fõállatorvost.

4. szám


(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeirõl és az élelmiszerek hatósági ellenõrzésérõl szóló 68/2007. (VII. 26.) FVM– EüM–SZMM együttes rendelet 9. §-a és az azt megelõzõ alcím. (3) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 5. cikk, b) az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, III. melléklet, IX. szakasz, c) az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról, 8. cikk és IV. melléklet. Gráf József s. k.,

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

szociális és munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 16/2008. (II. 15.) FVM–SZMM együttes rendelethez A nyers tej vizsgálatára kijelölt laboratóriumok 1. Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. laboratóriuma, címe: 1093 Budapest, Bakáts u. 8. 2. Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. laboratóriuma, címe: 2101 Gödöllõ, Dózsa György u. 58.

2. számú melléklet a 16/2008. (II. 15.) FVM–SZMM együttes rendelethez A nyers tej hatósági vizsgálatára kijelölt laboratóriumok 1. MgSzH Központ laboratóriuma 2. MgSzH területi szervének valamennyi komplex élelmiszerlánc-vizsgáló laboratóriuma

755

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 17/2008. (II. 19.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az ügyfél a kifizetési kérelmét a TSzK integrált rendszerén keresztül nyújthatja be. A TSzK a vele szolgáltatási szerzõdést kötött ügyfelek kifizetési kérelmeit évente a) január 1.–március 3., b) április 1–30., c) július 1–31., d) október 1–31. között gyûjti be.” 2. § Az R. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A TSzK az összesített kifizetési kérelmeket a (2) bekezdésben megjelölt határidõ lejártát követõ 15 napon belül benyújtja az MVH részére. Kivétel ez alól 2008. évben a (2) bekezdés a) pontjához kapcsolódó kifizetési kérelem benyújtási idõszak, amely esetében a TSzK-k az összesített kifizetési kérelmeket 2008. február 1.–március 18. között nyújthatják be az MVH részére.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ eljárásokra is alkalmazni kell. (2) Ez a rendelet 2008. március 4-én hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

756


A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2008. (II. 19.) FVM rendelete a 2007. évben aszálykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kedvezményes hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 135/2007. (XI. 14.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, valamint a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet 2. § (1) bekezdés d)–e) pontjára tekintettel a következõket rendelem el:

1. § A 2007. évben aszálykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 135/2007. (XI. 14.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kamattámogatás igényléséhez a mezõgazdasági termelõnek mellékelnie kell a pénzügyi intézmény kamat megfizetésérõl szóló igazolását, valamint elsõ igényléskor a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) támogatástartalom meghatározásáról szóló határozatát, a záradékkal ellátott hitelkérelmet és a hitelszerzõdést.”

2. § Az R. 4. számú melléklete 2. pontjának elsõ sora az alábbiak szerint változik: „2. A mezõgazdasági termelõ adatai:”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.


4. szám

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 19/2008. (II. 19.) FVM rendelete a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: Fogalmak, általános rendelkezések 1. § (1) Ez a rendelet a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet), valamint a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) alkalmazásához szükséges egyes nemzeti szabályokat állapítja meg. (2) Ez a rendelet a tanácsi és bizottsági rendelettel együttesen alkalmazandó.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) zöldség-gyümölcs termelõi csoport: a tanácsi rendelet 7. cikke szerint, b) termelõi szervezet: a tanácsi rendelet 3. cikke szerint, c) termelõi szervezetek társulása: a tanácsi rendelet 5. cikke szerint, d) leányvállalat: a bizottsági rendelet 21. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint, ideértve azokat a vállalatokat is, amelyekben egy vagy több zöldség-gyümölcs termelõi csoport rendelkezik részesedéssel és amelyek hozzájárulnak a zöldség-gyümölcs termelõi csoport célkitûzéseihez, e) mûködési alap: a tanácsi rendelet 8. cikke szerint, f) mûködési program: a tanácsi rendelet 9. cikke szerint, g) Nemzeti Stratégia: a tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdése szerint,

4. szám


h) részleges mûködési program: a bizottsági rendelet 63. cikke szerint, i) piacról való kivonás: a bizottsági rendelet 76. cikke szerint, j) ingyenes szétosztás: a tanácsi rendelet 10. cikk (4) bekezdése szerint, k) be nem takarítás: a bizottsági rendelet 85. cikk (2) bekezdése szerint, l) promóció és kommunikáció a válságmegelõzés és -kezelés érdekében: a bizottsági rendelet 87. cikke szerint értendõek. (2) E rendeletben meg nem határozott fogalmak tekintetében a tanácsi és a bizottsági rendeletben meghatározott fogalmak irányadók.

3. § (1) A zöldség-gyümölcs közös piacszervezésben való részvételhez és támogatás igényléséhez e rendeletben meghatározott termelõi szervezetként vagy zöldség-gyümölcs termelõi csoportként való elismerés szükséges, amelyet elismerés iránti kérelemre a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) ad ki e rendeletben meghatározott feltételeket teljesítõ szövetkezet, illetve gazdasági társaság részére. (2) A támogatási jogosultságot e rendelet alapján elfogadott elismerési terv, illetve mûködési program keletkezteti. (3) E rendeletben meghatározott válságmegelõzési és -kezelési intézkedések alkalmazására és igénybevételére kizárólag a termelõi szervezetek, illetve azok társulásai jogosultak. Elismerési terv 4. § Az elismerési terv az 1. számú mellékletnek megfelelõ tartalmú és formátumú terv, amely éves vagy féléves bontásban tartalmazza, hogy az elõzetes elismerést kérõ szövetkezet, illetve gazdasági társaság hogyan kívánja a termelõi szervezetként történõ elismeréshez szükséges – e rendeletben, a tanácsi rendeletben, valamint a bizottsági rendeletben foglalt – feltételeket teljesíteni.

757

melõ és a bizonylatokkal igazolt, értékesített termékének legkisebb értéke legalább évi százötvenmillió forint. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság egy termelõi szervezettel közös értékesítési szervezetet hoz létre, az elismerési terv benyújtásának feltétele, hogy a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság tagjai által értékesített termék értéke elérje legalább az évi százmillió forintot. (3) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, ha a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság egy termelõi szervezettel közös értékesítési szervezetet hoz létre és az elismerést csak a bogyósok, káposztafélék, gyökérzöldségek, salátafélék termékcsoportjának egyikére kéri, az elismerési terv benyújtásának feltétele, hogy a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság tagjai által értékesített termék értéke elérje legalább az évi hetvenötmillió forintot. (4) Közös értékesítõ szervezet létesül, ha a) a zöldség-gyümölcs termelõi csoport a termelõi szervezetet bízza meg az értékesítési feladatok végrehajtásával, b) a zöldség-gyümölcs termelõi csoport és a termelõi szervezet közös leányvállalatot hoz létre a közös értékesítés céljából, illetve c) a zöldség-gyümölcs termelõi csoport a termelõi szervezeten keresztül értékesíti a tagok által termelt áru legalább hetvenöt százalékát. (5) A közös értékesítõ szervezetet az elismerési terv végrehajtásának teljes idõszaka alatt fenn kell tartani, de legalább addig, amíg a termelõi csoport tagjai értékesített termékének értéke az évi kettõszázötvenmillió forintot meghaladja. (6) Az elismerési terv részeként értékesítési ár képzésére vonatkozóan olyan szabályzatot kell benyújtani, amelybõl a zöldség-gyümölcs termelõi csoport minden tagja számára átlátható, hogy a termelõktõl átvett termék értékesítéséig milyen hozzáadott érték keletkezik és az hogyan épül be az értékesítési árba. Az értékesítési árat a piaci viszonyok lehetõ legszélesebb körû figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az a termelõk érdekeit szolgálja és a termelõi csoport tevékenysége által létrejövõ hozzáadott érték érvényesítését lehetõvé tegye.

Elismerés iránti kérelem 6. §

Elismerési terv benyújtásának feltételei 5. § (1) Elismerési tervet nyújthat be az a szövetkezet, illetve gazdasági társaság, amelynek taglétszáma legalább tíz ter-

(1) Termelõi szervezetként történõ elismerés iránti kérelmet nyújthat be az a szövetkezet vagy gazdasági társaság, amelynek taglétszáma legalább tizenöt termelõ és a bizonylatokkal igazolt, értékesített termékének legkisebb értéke legalább évi kettõszázötvenmillió forint.

758


(2) Az értékesített termék értékére vonatkozó minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) miatt elszenvedett, igazolt árbevétel-kiesés mértéke figyelembe vehetõ. (3) Az elismerés bármely, a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó zöldségre, gyümölcsre, gombára, illetve ezek tetszés szerinti csoportjára, minden zöldség és gyümölcsre, valamint feldolgozóipari céllal termesztett zöldségre és gyümölcsre kérhetõ.

Termelõi szervezetek társulása 7. § (1) Az elismert termelõi szervezetek az elismerésüket követõen más termelõi szervezetekkel történõ társulással új szervezetet hozhatnak létre. (2) A termelõi szervezetek társulásának tagja lehet zöldség-gyümölcs termelõi csoport, valamint termelõi szervezetek, illetve zöldség-gyümölcs termelõi csoportok leányvállalata, azonban ezek összesített szavazati aránya nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. (3) Nem termelõ szervezetek részvétele esetén biztosítani kell a tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában, valamint azt, hogy a termelõi szervezetek társulása a termelõi szervezetek kezdeményezésére jöjjön létre.

A termelõi szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok szervezeti mûködésére vonatkozó közös szabályok 8. § (1) A gazdasági társaságként mûködõ termelõi szervezet, illetve zöldség-gyümölcs termelõi csoport létesítõ okiratában rendelkezni kell arról, hogy egyetlen tag szavazati aránya sem haladja meg a leadható szavazatok harminc százalékát. (2) A zöldség-gyümölcs termelõi csoport létesítõ okiratának meg kell felelnie a tanácsi rendelet 3. cikk (2)–(4) bekezdéseinek. (3) A termelõi szervezetnek és a zöldség-gyümölcs termelõi csoportnak biztosítania kell a termelõ tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában. (4) A termelõi szervezet és a zöldség-gyümölcs termelõi csoport engedélyezheti, hogy a termelõ tagok termésük és/vagy termékeik huszonöt százalékánál nem többet közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesítsenek.

4. szám

(5) A tagság idõtartama nem lehet rövidebb egy évnél. A tagságról való lemondást írásban kell bejelenteni. A lemondás a tárgyévi kötelezettségek teljesítésével a gazdasági év végén, december 31-én lép hatályba. A termelõi szervezetek esetében a kilépõ tagnak a mûködési programban vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, kivéve, ha az érintett szervezet ettõl eltekint. A termelõi szervezet és a kilépõ tag közötti erre vonatkozó megállapodás a szervezet külsõ kötelezettségeit – különösen a kapott támogatások tekintetében – nem érinti. (6) A termelõi szervezetbõl való kilépési szándékának bejelentését követõ hat hónapon belül a termelõ nem létesíthet tagsági viszonyt zöldség-gyümölcs termelõi csoportban ugyanazon termék vagy termékek tekintetében. (7) A kilépõ, illetve belépõ tag termelõi szervezeten, illetve zöldség-gyümölcs termelõi csoporton keresztül értékesített termékének értéke tekintetében a tagsági viszony fennállása alatt leszállított termék értéke vehetõ figyelembe a termelõi szervezet, illetve a zöldség-gyümölcs termelõi csoport által értékesített termék értékébe.

9. § (1) A termelõi szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelõi csoportoknak tagjai lehetnek nem termelõ természetes és jogi személyek is, azonban ezek összesített aránya nem haladhatja meg a tagok tíz százalékát és szavazati arányuk nem lehet több a leadható szavazatok harminc százalékánál. (2) A termelõi szervezetnek vagy a zöldség-gyümölcs termelõi csoportoknak tagja maradhat az a természetes személy, aki a zöldség- és gyümölcstermeléssel végleg felhagyott vagy azt átmenetileg szünetelteti. A termelés megszüntetésére vagy szüneteltetésére vonatkozó szabályokat a szervezet az alapító okiratában állapítja meg. Ezen nem termelõ tagokat nem kell figyelembe venni az (1) bekezdésben megállapított arányok tekintetében. (3) A nem termelõ tagok vezetõ tisztségviselõnek nem választhatók, valamint nem vehetnek részt az elismerési feltételeket és a mûködési alapot érintõ döntések meghozatalában. (4) Nem termelõ tagok vonatkozásában biztosítani kell a tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának és (4) bekezdése c) pontjának való megfelelést.

10. § A termelõi szervezet, a zöldség-gyümölcs termelõi csoport és a termelõi szervezetek társulása bármely tevékenységének teljesítésével harmadik felet bízhat meg, ha legké-

4. szám


759

sõbb az elismerési terv, a végleges elismerés iránti kérelem, a mûködési program, illetve annak módosítása benyújtásával egyidejûleg, vagy amennyiben ezeket a kiszervezés nem érinti, az arra vonatkozó szerzõdés megkötése elõtt hitelt érdemlõen bizonyítja, hogy ez a célkitûzések megvalósításának megfelelõ módját jelenti.

(5) Ha a benyújtott elismerési terv vagy elismerés iránti kérelem nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, a miniszter a kérelmezõt kilencvennapos határidõ kitûzésével hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a kérelmezõ e felhívásnak nem vagy nem megfelelõen tesz eleget, a kérelem elutasításra kerül.

Egyesülés

(6) Az elismerés iránti kérelmet a miniszter – szükség szerint az általa létrehozott szakértõi bizottság bevonásával – bírálja el.

11. § (1) A termelõi szervezetek, illetve a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok az elismerésüket követõen más termelõi szervezetekkel, illetve zöldség-gyümölcs termelõi csoportokkal egyesülhetnek. Az egyesülés módja lehet összeolvadás vagy beolvadás. (2) Egyesülés esetén az elismerési tervet, illetve a mûködési programot módosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmet a cégbírósági bejegyzést követõ harminc napon belül kell megküldeni a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium).

Eljárási szabályok 12. § (1) Zöldség-gyümölcs termelõi csoportként történõ elismeréshez az elismerési tervet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti és négy, az eredetivel megegyezõ másolati példányban. (2) A termelõi szervezetként történõ elismerés iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti és négy, az eredetivel megegyezõ másolati példányban. Az elismerési kérelemben be kell mutatni azokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a szervezet alkalmas az elismerés megszerzésére. (3) A termelõi szervezetek társulásának elismerésére vonatkozó kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani egy eredeti és négy, az eredetivel megegyezõ másolati példányban. Az elismerési kérelemben be kell mutatni, hogy a társulás mely termékek vonatkozásában a tagok mely tevékenységeit kívánja elvégezni, és ezt milyen hatékonysággal képes megvalósítani. (4) Az elismerési tervet, a termelõi szervezetként történõ elismerés iránti kérelmet, valamint a termelõi szervezetek társulásának elismerésére vonatkozó kérelmet a minisztérium hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványokon elektronikus úton is be lehet nyújtani a minisztérium hivatalos honlapján megadott elektronikus levélcímre.

(7) A miniszter a termelõi szervezet, illetve a termelõi szervezetek társulásának elismerésére és az elismerési terv elfogadására vonatkozó döntésérõl határozatban értesíti a kérelem benyújtóját és a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (a továbbiakban: MVH), és az elismert termelõi szervezetek, az elismert termelõi szervezetek társulásai, valamint a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok listáját a minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi.

13. § (1) Az elismerés iránti kérelemhez, illetve az elismerési tervhez az alábbi okiratokat kell két példányban csatolni: a) az alapszabály, alapító okirat vagy társasági szerzõdés (a továbbiakban: létesítõ okirat) eredeti, cégbírósághoz benyújtott és általa záradékolt példányával megegyezõ eredeti példányát vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolatát, valamint azok módosításait; b) az elismerés hatálya alá tartozó termékek vagy termékcsoportok felsorolását; c) e rendelet 2. számú mellékletének 1. táblázata szerinti – kitöltött – adatlapot, amelyet elektronikus úton is meg kell küldeni a minisztérium honlapján közzétett táblázatok kitöltésével. A nem termelõ tagok vonatkozásában e rendelet 2. számú mellékletének 2. táblázatát, a termelõi szervezetek társulása esetén e rendelet 2. számú mellékletének 3. táblázatát kell benyújtani. A táblázatokat úgy kell kitölteni, hogy az elismerési terv, illetve az elismerési kérelem benyújtását megelõzõ teljes évben az elismerést kérõ szervezetre vagy annak tagjaira vonatkozó adatokat tükrözze; d) a kérelmezõ cégszerûen aláírt nyilatkozatát arról, hogy aláveti magát a tanácsi rendelet szerinti nemzeti és közösségi ellenõrzéseknek, különös tekintettel a közpénzek megfelelõ felhasználására; e) a zöldség-gyümölcs termelõi csoport vagy a termelõi szervezet, illetve ezek tagjainak rendelkezésére álló, az áru begyûjtéséhez, válogatásához, tárolásához, értékesítéséhez szükséges létesítmények, az irodahelyiség vagy a zöldség-gyümölcs termelõi csoport, illetve a termelõi szervezet mûködéséhez szükséges bármilyen jelentõs ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának igazolására szolgáló dokumentumot, vagy amennyiben a zöldség-gyümölcs termelõi csoport vagy termelõi szervezet, illetve valamely tagja ezeket bérli, illetve lízingeli, a bérleti, illetve lízingszerzõdést;

760


f) a termelõi szervezetek társulásának az elismerési kérelemben meghatározott tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények, vagy a szervezet mûködéséhez szükséges bármilyen jelentõs ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának vagy bérletének igazolására szolgáló dokumentumot; g) a zöldség-gyümölcs termelõi csoport, a termelõi szervezet, illetve a termelõi szervezetek társulásának írásos kötelezettségvállalását arról, hogy közvetve vagy közvetlenül a közösségi vagy nemzeti alapok közül az elismerési tervben, illetve mûködési programban foglalt intézkedések tekintetében csak az egyikbõl vett vagy vesz igénybe támogatást; h) termelõi szervezetként történõ elismeréshez a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy képes elõsegíteni a tanácsi rendelet szerinti környezetbarát eljárások alkalmazását, biztosítani a tagok által megtermelt áru begyûjtését, tárolását, csomagolását és értékesítését – ideértve a tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott forgalmazási minõség szabványoknak való megfelelést –, továbbá tevékenységük megfelelõ kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét; i) szükség szerint a bizottsági rendelet 27. cikke alkalmazásának bizonyítására szolgáló dokumentumokat; j) a tanácsi rendelet 21. cikke szerint elismert szakmaközi szervezet elismerési kérelemre vonatkozó, az elismerést támogató vagy elutasító szakértõi véleményét. (2) Az elismerés iránti kérelem elbírálásához a minisztérium az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az elismeréshez szükséges tények bizonyítása érdekében egyéb iratokat (szabályzat, Szervezeti és Mûködési Szabályzat, ügyrend, szerzõdés stb.) is bekérhet, illetve – szükség szerint szakértõk, valamint a szakmaközi szervezet szakértõ tagjának bevonásával – elõzetes helyszíni szemlét végez. (3) A zöldség-gyümölcs termelõi csoport, a termelõi szervezet, illetve a termelõi szervezetek társulása köteles az (1) bekezdésben felsorolt okiratokban – a 2. számú melléklet 1. táblázatának utolsó két oszlopának kivételével –, valamint a miniszter által jóváhagyott elismerési tervben és mûködési programban szereplõ adatokban bekövetkezett változásokról, azok bekövetkezésétõl számított tizenöt napon belül értesíteni a minisztériumot.

Az elismerési terv végrehajtása 14. § (1) A zöldség-gyümölcs termelõi csoport legkésõbb harminc nappal a terv éves vagy féléves szakaszának befejezése elõtt a 4. §-nak megfelelõ egységes szerkezetben egy eredeti és négy, az eredetivel megegyezõ másolati példányban kérheti a miniszter által elfogadott elismerési terv és az abban szereplõ intézkedések, beruházások módosítását. A kérelem ezen felül elektronikus úton is benyújtható. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a mó-

4. szám

dosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról az elismerési terv végrehajtására, valamint az elismerési feltételeknek való megfelelésre. A kérelem elfogadásáról az indokok mérlegelését követõen a miniszter – szükség szerint az általa alakított szakértõi bizottság bevonásával – dönt. A módosított intézkedések, beruházások végrehajtása a miniszter jóváhagyását követõen az elismerési idõszaknak megfelelõ éves vagy féléves szakaszokban történhet. (2) A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok egyesülése esetén a beolvadt szervezet által a beolvadást megelõzõen értékesített termék értékét a befogadó szervezet elszámolási idõszakához igazodóan lehet figyelembe venni az értékesített termék értékének kiszámításakor, amennyiben az ezen érték alapján járó támogatást a beolvadást megelõzõen nem igényelték. (3) Ha egy zöldség-gyümölcs termelõi csoport egy termelõi szervezetbe olvad be és a termelõi szervezet továbbra is teljesíti a tanácsi rendeletben foglalt elismerési feltételeket, akkor a bizottsági rendelet 118. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott szankció a jogutód szervezet tekintetében nem alkalmazható. A létrejött szervezet a bizottsági rendelet 50. cikkének (4) bekezdésére figyelemmel a bizottsági rendelet 45. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint igényelheti a tanácsi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti támogatást. (4) A zöldség-gyümölcs termelõi csoportnak az elismerést az elismerési terv végrehajtását követõ három hónapon belül meg kell szerezni. (5) A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok az elismerési terv végrehajtásáról jelentést nyújtanak be a terv éves vagy féléves szakaszainak végét követõ harminc napon belül, amelyben bemutatják, hogy az adott évre, illetve félévre kitûzött feladatok hogyan teljesültek. Az éves jelentéssel együtt a 3. számú melléklet 2. táblázatában szereplõ beruházásokról szóló és a 3. számú melléklet 3. táblázatában szereplõ – az elismerési terv éves idõszakára vonatkozó – pénzügyi kimutatást elektronikus úton is meg kell küldeni a minisztérium részére. (6) A minisztérium az elismerési terv egy elfogadott példányát, illetve az azokban bekövetkezõ változásokat megküldi az MVH-nak.

Mûködési alap 15. § (1) A mûködési alap finanszírozásának módját és a tagok hozzájárulásának mértékét kizárólag a termelõi szervezet legfõbb döntéshozó szerve állapíthatja meg. Az egyes termelõi tagokra különbözõ szintû egyéni hozzájárulások állapíthatók meg. A mûködési alap felhasználásá-

4. szám


761

nak módjáról a szervezet alapító okiratában meghatározott, a tagok képviseletében eljáró testület dönt.

melõi szervezetek társulása részleges mûködési programja által érintett területére vonatkozó módosítási kérelmét is.

(2) A bizottsági rendelet 53. cikkében hivatkozott referencia idõszak a mûködési program végrehajtásának évét megelõzõ naptári év. A termelõi szervezet indokolt esetben ettõl eltérõ referencia idõszak alkalmazását is kérheti a mûködési program teljes idõtartamára.

(3) A mûködési programot, a részleges mûködési programot és annak módosítását a Nemzeti Stratégia keretében meghatározott formában, a bizottsági rendeletben elõírtak figyelembevételével kell benyújtani.

(3) A termelõi szervezeteknek a mûködési alapokhoz való közösségi hozzájárulás, tagjaik hozzájárulása és magának a termelõi szervezetnek a hozzájárulása következõ évre vonatkozó becsült összegét a mûködési programokkal vagy a következõ évre vonatkozó módosítási kérelmekkel együtt legkésõbb november 15-éig be kell jelenteni a minisztériumnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentést megelõzõ idõszak vonatkozásában a fõkönyvi kivonat alapján hitelesített tényadatokat, valamint a hátralévõ idõszakra vonatkozó, a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását. (4) A közösségi pénzügyi támogatás lehetséges legnagyobb összegérõl a mûködési programnak vagy módosításának elfogadásával egyidejûleg dönt a miniszter, amelyrõl értesíti a termelõi szervezetet és az MVH-t. (5) A termelõi szervezet által létrehozott mûködési alap a szervezet által vezetett könyvvitel részét képezi. (6) A mûködési alaphoz tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelmûen megállapítható legyen, hogy azok a mûködési alap, illetõleg a mûködési program mely intézkedéséhez kapcsolódnak. (7) A mûködési alapot külsõ könyvvizsgáló évente megvizsgálja, ellenõrzi és hitelesíti annak kiadásait és bevételeit. (8) A termelõi szervezet minden év május 31-éig a számviteli törvény alapján készített beszámolót a 3. számú melléklet 3. táblázatában szereplõ pénzügyi kimutatással együtt megküldi a minisztériumnak.

Mûködési program 16. § (1) A közösségi pénzügyi támogatáshoz a mûködési programot egy eredeti és négy, az eredetivel megegyezõ másolati példányban legkésõbb annak végrehajtását megelõzõ év szeptember 15-éig kell benyújtani a minisztériumhoz. A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok az elismerési kérelmükkel egyidejûleg nyújthatják be mûködési programjukat. (2) A termelõi szervezetek társulásai elismerési kérelmükkel egyidejûleg, vagy az elismerést követõen részleges mûködési programot nyújthatnak be. Ezzel egy idõben a termelõi szervezetek társulását alkotó termelõi szervezeteknek be kell nyújtaniuk mûködési programjuknak a ter-

(4) A mûködési programoknak tartalmazniuk kell kettõ vagy több, a tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdésének megfelelõ környezetvédelmi intézkedést, vagy a mûködési programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani. (5) A mûködési program elfogadásáról, elutasításáról a benyújtás évének december 15-éig dönt a miniszter és errõl értesíti az érintetteket. Különösen indokolt esetben a miniszter a döntést a benyújtást követõ év január 20-áig elhalaszthatja, amely esetben a program végrehajtása legkésõbb január 31-én kezdõdik. (6) A termelõi szervezet egy eredeti és négy, az eredetivel megegyezõ másolati példányban benyújtott – az elfogadott mûködési programmal egységes szerkezetbe foglalt – kérelemmel kérheti a miniszter által jóváhagyott mûködési program és az abban szereplõ intézkedések, illetve a mûködési alap év közben történõ, illetve a következõ évre vonatkozó módosítását. A kérelemnek külön összefoglalót kell tartalmaznia a módosítások bemutatásáról, indokolásáról és a módosítások hatásáról a mûködési programban megfogalmazott célkitûzések megvalósulására. A kérelem elfogadásáról a miniszter – szükség szerint az általa alakított szakértõi bizottság bevonásával – harminc napon belül dönt. A módosított intézkedések végrehajtása a miniszter jóváhagyását követõen történhet. (7) A mûködési programok egyesülés következtében módosítás útján történõ egyesítésének kérelméhez csatolni kell azon dokumentumokat, amelyekkel a módosítás okát, jellegét és következményeit indokolják. (8) A miniszter jóváhagyása nélkül lehet módosítani a mûködési programban foglalt intézkedések költségvetését az eredetileg jóváhagyott költségvetés legfeljebb tíz százalékáig úgy, hogy ezáltal a mûködési alap mértéke nem változhat. Ebben a bekezdésben foglalt módosítást haladéktalanul be kell jelenteni a minisztériumnak és az MVH-nak. (9) A minisztérium a mûködési program egy elfogadott példányát, illetve az azokban bekövetkezõ változásokat megküldi az MVH-nak. (10) A részleges mûködési programok intézkedéseit teljes mértékben a tag termelõi szervezetek mûködési alapjaiból kifizetett pénzeszközökbõl kell finanszírozni. (11) A termelõi szervezet a mûködési program tárgyévi végrehajtásáról a tárgyévet követõ május 31-éig – figyelemmel a bizottsági rendeletben foglaltakra – éves jelentést nyújt be a minisztériumnak.

762

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Válságmegelõzés és kezelés 17. §

(1) E rendeletben meghatározott válságmegelõzési és -kezelési intézkedések alkalmazására és a kapcsolódó támogatások igénybevételére kizárólag a tanácsi rendelet 4. cikke szerint elismert termelõi szervezetek, illetve azok társulásai jogosultak. (2) A tanácsi rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében felsorolt válságmegelõzési és -kezelési eszközök közül a termelõi szervezetek a promóció és kommunikációt, a képzést, a piacról való árukivonást és a be nem takarítást alkalmazhatják. (3) A termelõi szervezetek a mûködési alapok támogatása iránti kérelemben jelölhetik meg a válságmegelõzéssel és -kezeléssel kapcsolatos kiadásokat, illetve az azok utáni támogatási igényt. (4) Valamennyi válságkezelõ intézkedés alkalmazásának feltétele, hogy azt a minisztérium a mûködési program részeként jóváhagyja.

Promóció és kommunikáció a válságmegelõzés és -kezelés érdekében 18. § (1) A bizottsági rendelet 87. cikke alkalmazásában a folyamatban lévõ promóciós és kommunikációs fellépések kiegészítéseként alkalmazható promóciós és kommunikációs intézkedések a következõk: a) kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése; b) reklámtevékenység; c) együttmûködés a kiskereskedelemmel a fogyasztás ösztönzése céljából; d) egyéb, a termelõi szervezet által megfelelõen indokolt és a minisztérium által a mûködési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelõzés és -kezelés célját szolgálja. (2) A mûködési programnak tartalmaznia kell egy akciótervet, amely magában foglalja, hogy a válsághelyzet megelõzése, illetve kezelése érdekében a termelõi szervezet az (1) bekezdésben felsorolt promóciós és kommunikációs intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni. (3) A mûködési programban meg kell határozni az egyes intézkedések alkalmazásának indokait és részletes leírását, a felmerülõ költségtípusokat, a közvetíteni kívánt fõbb üzenettípusokat, továbbá az alkalmazásuktól várható eredményeket. (4) A válságmegelõzés és -kezelés érdekében végzett promóciónak és kommunikációnak elsõsorban a keresletnövekedést és a fogyasztásbõvülést kell szolgálnia.

4. szám

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerzõdések keretében felmerülõ, a (3) bekezdésnek megfelelõen elfogadott költségtípusok támogathatóak.

Képzés a válságmegelõzés és -kezelés érdekében 19. § (1) A bizottsági rendelet 88. cikke alkalmazásában a következõ témákban képzések végezhetõk: a) kereskedelmi minõségszabványok és azok ellenõrzése; b) minõségirányítási rendszerek kiépítése és alkalmazása; c) fogyasztói igények változása és az azoknak megfelelõ termék-elõállítás; d) környezettudatos termelési és áruvá készítési módszerek; e) a piaci viszonyokat figyelembe vevõ termeléstervezés. (2) A mûködési programnak tartalmaznia kell egy képzési tervet, amely magában foglalja, hogy a válsághelyzet megelõzése, illetve kezelése érdekében a termelõi szervezet az (1) bekezdésben felsorolt képzési intézkedések közül melyeket kívánja alkalmazni. (3) A mûködési programban meg kell határozni az egyes intézkedések alkalmazásának indokait és részletes leírását, a felmerülõ költségtípusokat, a képzésben résztvevõk körét, a képzés várható idõtartamát, a képzésen tanultak várható hasznosulásának mértékét, továbbá a tanultak alkalmazásától várható eredményeket. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan az intézkedések megvalósítása érdekében kötött szerzõdések keretében felmerülõ, a (3) bekezdésnek megfelelõen elfogadott költségtípusok támogathatóak.

Piacról való árukivonás a válságmegelõzés és -kezelés érdekében 20. § (1) A bizottsági rendelet III. fejezet 2. szakasza alkalmazásában a mûködési programban szerepeltethetõ piacról való árukivonás alkalmazható. (2) A piacról kivont árut a tanácsi rendelet 10. cikk (4) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott rendeltetéseknek megfelelõen lehet felhasználni. (3) A bizottsági rendelet X. mellékletében fel nem sorolt termékek esetében a támogatás legnagyobb mértékét a minisztérium az Agrárgazdasági Kutató Intézet bevonásával állapítja meg, figyelembe véve a termelõi árak és a bizottsági rendelet X. mellékletében felsorolt támogatási szint átlagos arányát.

4. szám


(4) A termelõi szervezetek a piacról való kivonási szándékukról szóló, a bizottsági rendelet 79. cikkében hivatkozott értesítést az MVH által közleményben meghatározott módon és tartalommal, a kivonás idõpontját legalább öt munkanappal korábban beérkezõen megküldik az MVH-hoz. A kivonásra csak munkanapokon kerülhet sor. (5) Az MVH a bizottsági rendelet 110. cikkében meghatározott elsõ fokú ellenõrzéseket a gyümölcs és zöldség ellenõrzésérõl szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendeletben meghatározott Zöldség-Gyümölcs Minõségellenõrzési Szolgálat, mint együttmûködõ szerv bevonásával – a kivonásra bejelentett mennyiségek legalább hatvan százalékának vonatkozásában – végzi, amely a vonatkozó szabályok alapján végrehajtja a minõségellenõrzést. Az MVH az ellenõrzések végrehajtását követõen, a feltételek teljesítése esetén engedélyezi a kivonási mûveletet. (6) A piacról kivont áru az MVH által jóváhagyott fogadó szervezet részére a termelõi szervezet és az átvevõ intézmény között kötött, az áru átadásának technikai feltételeirõl szóló megállapodás alapján adható át.

21. § (1) A kivont termékek ingyenes szétosztásához kapcsolódóan – az MVH által közleményben közzétett felhívás alapján – jóváhagyási kérelmet nyújthatnak be: a) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködési engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján engedélyezett szervezetek, b) a büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésérõl szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendeletben felsorolt büntetés-végrehajtási intézetek, c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. §-a alapján nyilvántartásba vett oktatási intézmények, d) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet alapján mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi intézmények. (2) Az ingyenes szétosztáshoz kapcsolódóan a jelentkezéshez benyújtott kérelemben meg kell adni: a) a szállítható termékek körét, b) a teljesítés helyszínét, c) a szétosztott termékben részesülõk maximális számát, és d) a szállítható termék minimális, illetve maximális mennyiségét (kilogrammban és/vagy darabszámban). (3) A szétosztásban részesülõ szervezeteknek kötelezettséget kell vállalniuk a kivont termékek tárolására és szétosztására, valamint a bizottsági rendelet 84. cikkében foglaltak betartására. (4) Az MVH az ingyenes szétosztásban részt vevõ intézmények adatait az erre vonatkozó kérelmük elfogadását

763

követõ tizenöt munkanapon belül közzéteszi. Az áru átadásának technikai feltételeirõl a termelõi szervezet és az átvevõ intézmény, illetve szervezet írásban állapodik meg.

Be nem takarítási intézkedés alkalmazása a válságmegelõzés és -kezelés érdekében 22. § (1) A termelõi szervezetek a mûködési programjuk keretében be nem takarítási intézkedést a bizottsági rendelet 85. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekkel szerepeltethetnek. (2) A bizottsági rendelet 86. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján az intézkedés keretében támogatható termékek listáját e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (3) A termelõi szervezeteknek a be nem takarítási mûvelet alkalmazására vonatkozó szándékukról a bizottsági rendelet 86. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott elõzetes értesítést kell benyújtaniuk az MVH által közleményben meghatározott módon, formanyomtatványon és tartalommal. Az értesítést legkésõbb 15 munkanappal az adott termék betakarítási periódusát megelõzõen kell megküldeni az MVH-hoz. (4) Az igényelhetõ legmagasabb támogatási összegeket a minisztérium a bizottsági rendelet 86. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján a mûködési programban 1 hektárra vetítve határozza meg. (5) A mûködési programban szerepeltethetõ be nem takarítási intézkedések: a) denaturálás; b) talajba történõ bedolgozás (a bejelentett területen lévõ termés lekaszálása, beszántása, betárcsázása, leégetése, valamint egyéb más intézkedés a be nem takarítás elvégzésére); c) egyéb, a termelõi szervezet által megfelelõen indokolt és a minisztérium által a mûködési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelõzést és -kezelést szolgálja. (6) A be nem takarítási intézkedés alapján csak abban az esetben vehetõ igénybe támogatás, ha a bejelentett terület vonatkozásában az MVH a helyszíni ellenõrzés során is megállapítja az intézkedés alkalmazásával összefüggõ szabályok maradéktalan betartását.

Adatszolgáltatás 23. § (1) A tanácsi rendeletben foglaltak megvalósulása érdekében a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok, illetve a termelõi szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni:

764


a) tagjaiknak a tagsági jogviszony által érintett termõterületérõl, termelésérõl (megye, település, helyrajzi szám, összes terület, zöldség- és gyümölcstermelés területe hektárban két tizedes pontossággal, fedett és szabadföldi területek mérete hektárban, várható, illetve tényleges termésmennyiség növényfaj szerinti bontásban); b) a megtermelt áru értékesítésérõl (friss áruként belföldre és exportra történõ értékesítés, tagi értékesítés, más termelõi szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelõi csoporton keresztül történõ értékesítés, feldolgozás, feldolgozóiparnak történõ értékesítés, betárolt áru mennyisége, árukivonás mennyisége és minõsége növényfaj- és fajtabontásban).

4. szám

nyelt összeg nem lehet kevesebb, mint a támogatásra eredetileg jóváhagyott összeg húsz százaléka. A részleges támogatást az MVH a kérelem hiánytalan beérkezését követõ hatvan napon belül fizeti ki. (7) Az elfogadott mûködési programmal és mûködési alappal rendelkezõ termelõi szervezetek részére nemzeti támogatás nyújtható a mûködési program finanszírozására, amely nem haladhatja meg a tagok által befizetett hozzájárulás nyolcvan százalékát.

(2) A termelõi szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelõi csoport az (1) bekezdésben részletezett szempontok szerinti nyilvántartásról a tárgyévet követõ január 31-éig köteles a minisztériumot írásos és elektronikus formában is a 3. számú melléklet 1. táblázatának megfelelõen – a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és megküldésével – tájékoztatni.

(8) A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok létrejöttének ösztönzése és adminisztratív mûködésük elõsegítése érdekében a tanácsi rendelet 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott nemzeti támogatás nyújtható. Az elismerési tervben szereplõ beruházási feladatokhoz nyújtható – a tanácsi rendelet 7. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott – nemzeti támogatás mértéke legalább öt százalék, de legfeljebb huszonöt százalék lehet. A beruházási értéket olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen mértékig az elismerési feltételeknek való megfelelést szolgálja.

Finanszírozás

(9) A nemzeti forrásból nyújtott támogatásokról külön jogszabály rendelkezik.

24. § (1) A termékértékesítéshez tartozó gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy egyértelmûen elkülöníthetõ legyen az elismerés alá tartozó termékek esetében a tagok és a nem tagok által termelt termékek értékesítésébõl származó árbevétel, valamint az egyéb árbevétel. (2) A termelõi szervezetek és a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok az értékesített termék értékébe a melléktermékek értékét beszámíthatják. (3) Amennyiben a termelõi szervezet, illetve zöldség-gyümölcs termelõi csoport központosított begyûjtõ vagy csomagoló pontjai és elosztási pontja között legalább kétszáz kilométer távolság van, úgy a két pont között szállított áru vonatkozásában az értékesített termék értékének számításakor a számlán szereplõ értéket négy tized százalékkal csökkenteni kell. (4) A termelõi szervezet a tárgyév folyamán a mûködési alap támogatására vonatkozóan január, április, július és október hónapokban elõleg kifizetését kérelmezheti. Amennyiben a termelõi szervezet elõleget vett igénybe, újabb elõleg iránti kérelmet kizárólag a korábbi elõleghez kapcsolódó biztosíték felszabadítása iránti kérelemmel együtt nyújthat be.

(10) Az MVH a tanácsi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, valamint 10. cikkének alkalmazása során beérkezett támogatási igényekrõl készített összesítõt, valamint a meghozott határozatokat a minisztériumnak is megküldi.

Ellenõrzés, jogkövetkezmények 25. § (1) A bizottsági rendelet 105. és 113. cikkében hivatkozott ellenõrzéseket a minisztérium – szükség esetén szakértõk bevonásával – végzi. Más, a bizottsági rendeletben meghatározott ellenõrzéseket az MVH végzi. A bizottsági rendelet 109. cikkében meghatározott, valamint a 108. és 114. cikk keretében végzett ellenõrzés során az elismerési feltételeknek való megfelelés tekintetében tett megállapításokat is tartalmazó jelentés egy másolati példányát meg nem felelõség, vagy szabálytalanság gyanúja esetén az MVH – az elismerési feltételeknek való megfelelésrõl kiadott szakhatósági állásfoglalás mellékleteként – megküldi a minisztérium részére.

(5) A termelõi szervezet részére a mûködési alap támogatására vonatkozó elõleg akkor folyósítható, ha a termelõi szervezet a tárgyév folyamán korábban igényelt elõleg teljes összegével elszámolt.

(2) Az elismerési feltételek megszegésével – ideértve az elismerési terv végre nem hajtását, késedelmes végrehajtását, illetve az értékesítési ár képzésére vonatkozó szabályzatban foglaltak be nem tartását –, valamint a bizottsági rendelet 117. cikkében meghatározott csalással kapcsolatos jogkövetkezményeket a miniszter, illetve a támogatások folyósításának felfüggesztése vonatkozásában az MVH alkalmazza.

(6) A termelõi szervezetek a mûködési alap támogatásának részleges kifizetését igényelhetik. A kérelemben igé-

(3) Az elõzetes elismeréshez kapcsolódó elismerési terv éves teljesítését, valamint a termelõi szervezetekre és a

4. szám


zöldség-gyümölcs termelõi csoportokra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést és az azokban foglalt kötelezettségeinek teljesítését adminisztratív úton a minisztérium ellenõrzi, és szükség esetén a miniszter dönt az elismerés ideiglenes felfüggesztésérõl, illetve súlyos esetben az elismerés visszavonásáról. (4) A minisztérium az elismerés felfüggesztésérõl, illetõleg visszavonásáról szóló határozatát az MVH-nak is megküldi.

765

ják mûködési programjukat és mûködési alapjukat, ideértve a referencia idõszak egyszeri módosítását a 2009. év és az azt követõ évek tekintetében. (6) A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok a tanácsi rendeletben és a bizottsági rendeletben foglaltaknak való megfelelés érdekében a Nemzeti Stratégia figyelembevételével módosíthatják elismerési tervüket.

26. §

(7) E rendelet hatálybalépése elõtt elismert zöldség-gyümölcs termelõi csoportok esetében az 5. § (6) bekezdésében hivatkozott szabályzatot a tanácsi rendelet 4. cikke szerinti elismerés iránt benyújtott kérelemmel együtt kell benyújtani.

A bizottsági rendelet 99. cikkében hivatkozott illetékes hatóságon a minisztériumot kell érteni. Az MVH a bizottsági rendelet 99. cikkében hivatkozott adatszolgáltatás teljesítése érdekében szükséges adatokat kérésre megküldi a minisztériumnak.

(8) Az MVH a 20. § (4) bekezdésében, a 21. § (1) bekezdésében, valamint a 22. § (2) bekezdésében meghatározott közleményeket, illetve formanyomtatványokat e rendelet hatálybalépését követõ harminc napon belül a hivatalos honlapján teszi közzé.

Átmeneti és záró rendelkezések 27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a zöldség-gyümölcs piacszabályozás végrehajtásához szükséges mûködési programok környezetvédelmi intézkedéseirõl, valamint az árukivonásra vonatkozó környezetvédelmi elõírásokról szóló 17/2005. (III. 11.) FVM rendelet, a zöldség- és gyümölcságazatban alkalmazott intervenciós intézkedések és a piacról való kivonás végrehajtásához szükséges nemzeti szabályokról szóló 41/2005. (IV. 28.) FVM rendelet, a zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezeteket érintõ nemzeti szabályozásról szóló 60/2005. (VII. 1.) FVM rendelet, valamint az azt módosító 83/2006. (XI. 30.) FVM rendelet hatályát veszti. (3) Figyelemmel a tanácsi rendelet 55. cikkének (2) bekezdésére, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésérõl szóló, 1996. október 28-i 2200/1996/EK tanácsi rendelet 11. cikke alapján véglegesen elismert termelõi értékesítõ szervezeteket e rendelet hatálybalépésétõl a tanácsi rendelet 4. cikke szerint termelõi szervezeteknek kell tekinteni. (4) Figyelemmel a tanácsi rendelet 55. cikkének (4) bekezdésére, a 2200/1996/EK tanácsi rendelet 14. cikke alapján elõzetesen elismert termelõi értékesítõ szervezeteket e rendelet hatálybalépésétõl a tanácsi rendelet 7. cikkének megfelelõ zöldség-gyümölcs termelõi csoportoknak kell tekinteni. (5) A termelõi szervezetek a tanácsi rendeletben és a bizottsági rendeletben foglaltaknak való megfelelés érdekében a Nemzeti Stratégia figyelembevételével módosíthat-

(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a gyümölcs és zöldség ellenõrzésérõl szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet 8. § (4) bekezdésének b) pontjában, a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási elõírásoknak való megfelelési ellenõrzésekrõl szóló, 2001. június 12-i 1148/2001/EK bizottsági rendelet 7. cikkére történõ hivatkozás helyébe a bizottsági rendelet II. Cím II. fejezet, 3. szakaszára, valamint a 12. §-ának c) pontjában a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási elõírásoknak való megfelelési ellenõrzésekrõl szóló, 2001. június 12-i 1148/2001/EK bizottsági rendeletre történõ hivatkozás helyébe a bizottsági rendeletre történõ hivatkozás lép.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 28. § Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 2200/1996/EK rendelete (1996. október 28.) a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésérõl, b) a Tanács 1182/2007/EK rendelete (2007. szeptember 26.) a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl, c) a Bizottság 1580/2007/EK rendelete (2007. december 21.) a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

766


1. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez

(NÉV)

ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELÕI CSOPORT (………………………) Székhely

ELÕZETES ELISMERÉSI TERVE A .................... – .................... IDÕSZAKRA

Készült:

Tartalomjegyzék 1. Összefoglaló 1.1. Az elismerést kérõ szervezet adatai 1.2. Tagsági adatok 1.3. Azonosító adatok 2. A terv idõtartama naptári évek szerint 3. Az elismerés kategóriája és típusa 4. A kezdeti helyzet leírása és annak évenkénti változása 4.1. A vállalkozás általános bemutatása és adatai, tagok adatai 4.2. A vállalkozás tevékenysége 4.3. A vállalkozás szervezeti felépítése, foglalkoztatottak 4.4. A szervezet adminisztrációs rendszere, pénzügyi szabályozása és pénzügyi helyzete 4.5. A vállalkozás eszközállománya 5. Az elismerési terv céljai, a fejlesztési terv 5.1. A tagok számára az árubegyûjtési, tárolási, csomagolási és értékesítési feltételek biztosítása (támogatott beruházások) A tervezett hûtõházak és gépsorok kapacitáskihasználtság bemutatása A beruházások finanszírozásának alapja 5.2. Megfelelõ szintû gazdasági és pénzügyi irányítás bemutatása 5.3. Kereskedelmi/értékesítési stratégia, forgalmazási módszerek, promóció 5.4. Környezetbarát módszerek alkalmazása 5.5. Mûködéshez szükséges (alkalmazotti) létszámszint kialakítása 5.6. Termelési költségek csökkentése, termelõi árak stabilizálása 5.7. Termelés megszervezése (fajtahasználat, termesztéstechnológiai ajánlások) 5.8. Minõségfejlesztési célkitûzések és megvalósításuk eszközei 6. Adatlap az elismerési tervhez 7. Csatolt dokumentumok

4. szám

4. szám

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Összefoglaló

Alapelvek Tagság Árualap Vevõk Értékesített termék értéke Mûködési hozzájárulás Zárszó

Az elismerést kérõ szervezet adatai Zöldség-gyümölcs termelõi csoport neve: Székhely megye: irányítószám: helység: utca, házszám: Telephelyek megye: irányítószám: helység: utca, házszám: Vezetõ neve: beosztása: telefonszáma (körzetszámmal): faxszáma: telefonszáma: Kapcsolattartó neve: beosztása: telefonszáma (körzetszámmal): faxszáma: telefonszáma: e-mail címe:

Tagsági adatok Tagok száma: Természetes személy: Jogi személyiség: Jogi személyiséggel nem rend. gazd. társaság:

767

768


Azonosító adatok Alapítás idõpontja (év, hó, nap): Adóalanyiság: Adószám (8+2+1 jegyû): Európai uniós adószám: Statisztikai jelzõszám: Könyvvezetés módja: Fõ tevékenység (TEÁOR, 4 jegyû): Gazdálkodási forma kód és megnevezés: Cégbírósági bejegyzés száma: Számlavezetõ pénzintézet neve: Számlaszáma: Illetékes felügyeleti szerv: Regisztrációs szám: Elismerési terv idõtartama:

A terv idõtartama naptári évek szerint Elõzetes elismerési terv idõtartama: Elõzetes elismerési terv végrehajtásának kezdete: Elismerés tervezett idõpontja:

Az elismerés kategóriája és típusa Elismerési termékkör: Értékesítés módja:

Önállóan / Közös értékesítõ szervezet létrehozásával a termelõi szervezettel

A kezdeti helyzet leírása és annak évenkénti változása A vállalkozás általános bemutatása és adatai, tagok adatai A tagok területi megoszlása A tagok megoszlására gazdálkodási forma szerint A tagok tulajdonosi viszonyai Az üzletrész, részjegy A tagok által mûvelt területek A tagság összesítõ adatai (összes taglétszám, összes termõterület összes tervezett termésmennyiség) Az árualap A piaci kapcsolatok A vevõpartnerek A vállalkozás tevékenysége Árukezelés lépései termelõi áruátvételtõl az értékesítéséig: 1. Árubeérkezés: 2. Mérés: 3. Minõség-ellenõrzés: 4. Raktározás és szállító gépjármûre rakodás: 5. Göngyöleg kiadás: 6. Alkalmazott dokumentumok:

4. szám


4. szám

769

A vállalkozás szervezeti felépítése, foglalkoztatottak A zöldség-gyümölcs termelõi csoport humánerõforrás ellátottsága ÁLLANDÓ MUNKAERÕ pozíció megnevezése

végzettség

létszám

munkaidõ

munkaköri feladat

munkaidõ

munkaköri feladat

Összesen SZEZONÁLIS MUNKAERÕ pozíció megnevezése

létszám

Összesen

A szervezet adminisztrációs rendszere, pénzügyi szabályozása és pénzügyi helyzete Helyben végzett pénzügyi-számviteli és adminisztrációs tevékenység • Tagnyilvántartási rendszer: • Szerzõdés-nyilvántartási rendszer: • Jelentések és dokumentációk: • Levelezések: • Szabályzatok: Könyvelõirodán végzett pénzügyi-számviteli tevékenység A tagok tevékenységének elkülönítése (tagi forgalom, nem tagi forgalom, pályázati bevételek, támogatások) A szervezet pénzügyi helyzete: A termékek átvételének finanszírozása: Az értékesítés finanszírozása: Az értékesítési árak képzése: A vállalkozás eszközállománya

Az elismerés megszerzése érdekében végrehajtandó intézkedések, a fejlesztési terv A tagok számára az árubegyûjtési, tárolási, csomagolási és értékesítési feltételek biztosítása (támogatott beruházások) I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Az elsõ terv évi beruházási tervek részletezése: A második terv évi beruházási tervek részletezése: A harmadik terv évi beruházási tervek részletezése: A negyedik terv évi beruházási tervek részletezése: Az ötödik terv évi beruházási tervek részletezése:


770

4. szám

A tervezett hûtõházak és gépsorok kapacitás-kihasználtságának bemutatása A beruházások finanszírozásának alapja Az elismerési idõszakra vonatkozó beruházások összefoglaló táblázata: Beruházás/fejlesztés

I. terv év:

II. terv év:

III. terv év:

IV. terv év:

V. terv év:

egységár (E Ft)

egységár (E Ft)

egységár (E Ft)

egységár (E Ft)

egységár (E Ft)

Fejlesztések:

Beruházás/fejlesztés összesen (E Ft) Taglétszám (fõ) Árbevétel

Megfelelõ szintû gazdasági és pénzügyi irányítás bemutatása I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Megfelelõség, Fõbb funkciók (Termeltetés, Áruátvétel, Értékesítés, Pénzügy) Tevékenység- és dokumentumjegyzék Kereskedelmi/értékesítési stratégia, forgalmazási módszerek, promóció I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Az értékesítés felfutásának (értékesítési volumen emelkedésének) alapja Környezetbarát módszerek alkalmazása I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Mûködéshez szükséges (alkalmazotti) létszámszint kialakítása I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Termelési költségek csökkentése, termelõi árak stabilizálása I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Termelés megszervezése (fajtahasználat, termesztéstechnológiai ajánlások) I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv: Minõségfejlesztési célkitûzések és megvalósításuk eszközei I. Jelenlegi állapot: II. Évenkénti fejlesztési és intézkedési terv:

1. táblázat I. év

terület (ha)

értékesített termék nettó árbevétele (ezer Ft)

terület (ha)

menynyiség (t)

III. év értékesített termék nettó árbevétele (ezer Ft)

terület (ha)

menynyiség (t)

IV. év értékesített termék nettó árbevétele (ezer Ft)

terület (ha)

menynyiség (t)

V. év értékesített termék nettó árbevétele (ezer Ft)

terület (ha)

menynyiség (t)



Tagi termõterület összesen tagi zöldségtermõ terület összesen zöldségtermõ terület fajonként ezen ipari belül célú termesztés tagi gyümölcstermõ terület összesen gyümölcstermõ terület fajonként ezen ipari belül célú termesztés tagi gomba összesen

menynyiség (t)

II. év

4. szám

Adatlap az elismerési tervhez

771


tagok termése friss belföld áruházlánc nagyker/ ezen nagybani belül kiskereskedĘk egyéb export áruházlánc nagyker/ ezen nagybani belül kiskereskedĘk egyéb tagi önálló értékesítés más termelĘi szervezeten keresztül saját feldolgozás feldolgozóiparnak egyéb értékesítés friss belföld export saját feldolgozás feldolgozóiparnak Betárolt áru (t) Árukivonás (t) (elismerés esetén) természetes személy jogi személy Taglétszám ezen belül termelĘk száma

mennyi- értékesített termék mennyi- értékesített termék mennyi- értékesített termék mennyi- értékesített termék mennyi- értékesített termék ség (t) nettó árbevétele ség (t) nettó árbevétele ség (t) nettó árbevétele ség (t) nettó árbevétele ség (t) nettó árbevétele (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft)

772

Értékesítés

4. szám


4. szám

773 2. táblázat

I. év Beruházás/fejlesztés

egységár (E Ft)

db

II. év összesen egységár (E Ft) (E Ft)

db

III. év összesen (E Ft)

egységár (E Ft)

db

IV. év összesen egységár (E Ft) (E Ft)

db

V. év összesen egységár (E Ft) (E Ft)

db

összesen (E Ft)

(fejlesztés megnevezése)

Beruházás/fejlesztés összesen saját forrás összesen hitel összesen

3. táblázat me.: ezer Ft I. év

Értékesített termék értéke Értékesítés nettó árbevétele Összes értékesített áru árbevétele a tagok által termelt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítésébĘl származó nettó árbevétel más termelĘi szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelĘi csoport tagjai által termelt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítésébĘl származó nettó árbevétel nem tagoktól felvásárolt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítésébĘl származó nettó árbevétel egyéb zöldség-gyümölcs értékesítésébĘl származó nettó árbevétel input anyag értékesítés bevétele (fĘbb tételenként pl. mĦtrágya, növényvédĘ szer, csomagolóanyag) szolgáltatások értékesítésének bevétele (részletezve) Egyéb bevételek mĦködési hozzájárulás bevétel tagoktól ebbĘl mĦködési alapba támogatás (részletezve) AnyagjellegĦ ráfordítások ebbĘl: tagi áruk értéke felvásárolt áruk értéke input anyag vásárlás (fĘbb tételenként pl. mĦtrágya, növényvédĘ szer, csomagolóanyag) szolgáltatások költsége

Csatolt dokumentumok Beruházási program terv, árajánlatok Gépek, eszközök árajánlatai Bérleti és lízingszerzõdések összefoglaló táblázata

II. év

III. év

IV. év

V. év

774

2. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez 1. táblázat Adatlap elismeréshez/elismerési terv benyújtásához A termelõk saját vagy bérelt földterületére és termelésére vonatkozó, a kérelem beadását megelõzõ .......... évi/elismerési évi adatok Tag

Terület

Név

Belépés dátuma (év, hó, nap)

Megye, település neve

Nagyság (ha)

Helyrajzi szám

Ebbõl zöldség gyümölcs (ha)

Tulajdon jellege (saját, bérelt)

Termék(ek)

A terület termésmennyisége (t)

Értékesített termék értéke (1000 Ft)

Összesen:

2. táblázat Nem termelõ tagok Név


Székhely

Tevékenységi kör (TEÁOR szám)

Fõtevékenység

Termelõ tagokhoz viszonyított számaránya (%)

Szavazati arányok (a leadható szavazatok %-ban)

Összesen:

3. táblázat Termelõi szervezetek társilása

Név

A szervezet státusza (termelõi szervezet: T; termelõi csoport: CS; leányvállalat: L)

Székhely

Szavazati arányok (a leadható szavazatok %-ban)

A tagok Termelõterülete (ha)

Termésmennyisége (t)

Értékesített termék értéke (1000 Ft)

4. szám

Összesen:



Regisztrációs szám

Termelés Típus (szabadföldi/ termesztõi berendezés)


4. szám

775

3. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez 1. táblázat Adatlap az éves adatszolgáltatáshoz (beküldendõ minden év január 31-éig) ...... naptári év terület (ha)

mennyiség (t)


Tagi termĘterület összesen tagi zöldségtermĘ terület összesen zöldségtermĘ terület fajonként szabadföldi ezen belül fedett ezen belül ipari célú termesztés tagi gyümölcstermĘ terület összesen gyümölcstermĘ terület fajonként szabadföldi ezen belül fedett ezen belül ipari célú termesztés tagi gomba összesen Értékesítés

mennyiség (t)

tagok termése friss belföld ezen belül

áruházlánc nagyker/nagybani kiskereskedĘk egyéb

export ezen belül

áruházlánc nagyker/nagybani kiskereskedĘk egyéb önálló

tagi értékesítés más termelĘi szervezeten keresztül saját feldolgozás feldolgozóiparnak egyéb értékesítés friss belföld export saját feldolgozás feldolgozóiparnak Betárolt áru (t) Árukivonás (t) (elismerés esetén) természetes személy jogi személy Taglétszám ezen termelĘk száma belül


776


4. szám 2. táblázat

Adatlap az éves jelentéshez (beküldendõ az elismerési terv éves szakaszainak végét követõ harminc napon belül) ....... év Beruházás/fejlesztés

egységár (E Ft)

db

összesen (E Ft)

(fejlesztés megnevezése)

Beruházás/fejlesztés összesen (E Ft) saját forrás összesen hitel összesen támogatás összesen

3. táblázat Pénzügyi kimutatás (beküldendõ a termelõi szervezetek esetében minden év május 31-ig, a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok esetében az elismerési terv éves szakaszainak végét követõ harminc napon belül) me.: ezer Ft

...... év Értékesített termék értéke Értékesítés nettó árbevétele Összes értékesített áru árbevétele a tagok által termelt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítésébĘl származó nettó árbevétel más termelĘi szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelĘi csoport tagjai által termelt, az elismerés alá tartozó zöldség-gyümölcs értékesítésébĘl származó nettó árbevétel nem tagoktól felvásárolt, az elismerés alá tartozó zöldséggyümölcs értékesítésébĘl származó nettó árbevétel egyéb zöldség-gyümölcs értékesítésébĘl származó nettó árbevétel input anyag értékesítés bevétele (fĘbb tételenként pl. mĦtrágya, növényvédĘ szer, csomagolóanyag) szolgáltatások értékesítésének bevétele (részletezve) Egyéb bevételek mĦködési hozzájárulás bevétel tagoktól ebbĘl mĦködési alapba támogatás (részletezve) AnyagjellegĦ ráfordítások ebbĘl: tagi áruk értéke felvásárolt áruk értéke input anyag vásárlás (fĘbb tételenként pl. mĦtrágya, növényvédĘ szer, csomagolóanyag) szolgáltatások költsége

4. szám


4. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez A válságmegelõzés és -kezelés érdekében végzett be nem takarítási intézkedés az alábbi termékek vonatkozásában alkalmazható 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Alma Bab Bimbóskel Cukkini Csemegeszõlõ Cseresznye és meggy Dió Dinnye Saláta Fokhagyma Görögdinnye Kajszi Káposzta Karalábé Karfiol Körte Mandula Mogyoró Õszibarack és nektarin Paradicsom Póréhagyma Retek Sárgadinnye Sárgarépa, fehérrépa, gumós zeller Spárga Spenót Szamóca Szilva Tojásgyümölcs Uborka Vöröshagyma Zeller Zöldborsó Zöldpaprika Fûszerpaprika

777

778

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 20/2008. (II. 21.) FVM rendelete a szántóföldi növényfajok vetõmagjainak elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról

A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. § A szántóföldi növényfajok vetõmagjainak elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 50/A. §-sal egészül ki: „50/A. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegû, harmadik országból származó vetõmagtételek nyomon követhetõsége érdekében a beszállítónak a vetõmagtétel beérkezését követõen haladéktalanul tájékoztatnia kell az MgSzH-t a vetõmagtétel beszállításának tényérõl. Az MgSzH ésszerû határidõn belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerû ellenõrzéséhez.”

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ 5. napon hatályát veszti. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 50. §-a elõtti alcímben a „jelölése” szövegrész hatályát veszti. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 2. §-ában „az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (a továbbiakban: minõsítõ intézet)” szövegrész helyébe „a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH)” szövegrész lép; b) az R. 2. §-ában, 5. §-ának (3) és (6)–(7) bekezdéseiben, 6. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (2) bekezdéseiben, 12. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, 12. §-ának (3) és (6) bekezdéseiben, 13. §-ának (2) bekezdésében,

4. szám

15. §-ának a) pontjában, 31. §-ának (4) bekezdésében, 38. §-ának (3) és (6) bekezdésében, 39. §-ának (1) és (5) bekezdésében, 39/A. §-ának (3) bekezdésében, (5) bekezdésének b) pontjában, (7) és (9) bekezdésében, 39/B. §-ának (2)–(3) és a (8)–(11) bekezdéseiben, 41. §-ának (5) bekezdésében, 42. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (2)–(3) bekezdéseiben, 49. §-ának (3) bekezdésében, 50. §-ában, 51. §-ának (4) bekezdésében, 52. §-a (2) bekezdésének bevezetõ részében és f) pontjában, valamint a (3) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében, 54. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 55. §-ának (1) bekezdésében, 56. §-ának (2) bekezdésében, és 58. §-ában „a minõsítõ intézet” szövegrész helyébe „az MgSzH” szövegrész lép; c) az R. 5. §-ának (3)–(5) bekezdéseiben, 7. §-ának (1) bekezdésében, 12. §-ának (4)–(5) bekezdéseiben, 33. §-ának (3) bekezdésében, 38. §-ának (8) bekezdésében, 39. §-ának (6) bekezdésében, 39/A. §-ának (4) bekezdésében, (10) és (12)–(13) bekezdéseiben, 39/B. §-ának (4), (6)–(7) és (12)–(13) és (15) bekezdéseiben, 40. §-ának (3) bekezdésében, 49. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 53. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdéseiben, 54. §-ának (2) bekezdésében „A minõsítõ intézet” szövegrész helyébe „Az MgSzH” szövegrész lép; d) az R. 9. §-ának (3) bekezdésében „a minõsítõ intézetnél” szövegrész helyébe „az MgSzH-nál” szövegrész lép, valamint „A minõsítõ intézet” szövegrész helyébe „Az MgSzH” szövegrész lép; e) az R. 14. §-ának (3) bekezdésében „A minõsítõ intézetnek” szövegrész helyébe „Az MgSzH-nak” szövegrész lép, valamint „a minõsítõ intézet” szövegrész helyébe „az MgSzH” szövegrész lép; f) az R. 20. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben, 38. §-ának (2) bekezdésében, 39. §-ának (2)–(3) bekezdéseiben, 39/A. §-ának (11) bekezdésében, 39/B. §-ának (5) és (14) bekezdéseiben, 40. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (1) bekezdésében „a minõsítõ intézet” szövegrész helyébe „az MgSzH” szövegrész lép, valamint „A minõsítõ intézet” szövegrész helyébe „Az MgSzH” szövegrész lép; g) az R. 38. §-ának (5) bekezdésében „az Intézet” szövegrész helyébe „az MgSzH” szövegrész lép; h) az R. 39/A. §-ának (8) bekezdésében „a minõsítõ intézet” szövegrész helyébe „az MgSzH” szövegrész lép, valamint „a minõsítõ intézetet” szövegrész helyébe „az MgSzH-t” szövegrész lép. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

4. szám


779

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 21/2008. (II. 26.) FVM rendelete a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeirõl

(3) Az egyes célterületeken belül támogatható szolgáltatások megnevezését e rendelet melléklete tartalmazza.

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében, valamint az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdése a) pontjának 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

3. §

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Fogalommeghatározás 1. § E rendelet alkalmazásában: a) tenyésztõ szervezet: az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) alapján elismert vagy ideiglenes elismeréssel rendelkezõ tenyésztõ egyesület vagy szövetség; b) teljesítményvizsgálatot és tenyészérték megállapítását végzõ szervezet: a tenyésztõ szervezet, a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: tenyésztési hatóság), illetve az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (a továbbiakban: a tejtermelés ellenõrzést végzõ szervezet); c) kedvezményezett: akinek megbízása alapján a kérelmezõ a támogatott szolgáltatást végzi vagy végezteti.

A támogatás célja, célterületek 2. § (1) A támogatás célja a tenyészállat állomány genetikai minõségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának elõsegítése egyes támogatott célterületekhez kapcsolódó támogatott szolgáltatásokon keresztül. (2) Támogatás az alábbi célterületekre vehetõ igénybe: a) törzskönyvezés, b) teljesítményvizsgálat végzése, c) tenyészérték megállapítása.

A támogatás mértéke

(1) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre legfeljebb a mellékletben meghatározott mértékû támogatás vehetõ igénybe. (2) A 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti szolgáltatás támogatásának mértéke nem haladhatja meg a törzskönyv létrehozásával és vezetésével kapcsolatos igazgatási költségek száz százalékát. (3) A 2. § (2) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti szolgáltatás támogatásának mértéke – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem haladhatja meg a vizsgálatok költségeinek hetven százalékát. (4) A fajtaelismerés keretében végzett teljesítményvizsgálatra vonatkozó támogatás mértéke nem haladhatja meg a tenyésztési hatósággal kötött megállapodásban rögzített vizsgálati költségek ötven százalékát. (5) Az (1)–(4) bekezdések szerinti támogatás alapját a felmerülõ költségek általános forgalmi adó nélkül számított összege képezi.

Támogatás kedvezményezettje 4. § A kedvezményezett az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozás, és a) a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási törvény) szerinti regisztrációs kötelezettségének eleget tett, b) tenyésztõ szervezet tagja vagy az adott tenyésztõ szervezet tenyésztési programjának végrehajtásához adatot szolgáltat, c) megbízása alapján a kérelmezõ az Átv.-ben elõírtak szerinti törzskönyvezést, teljesítményvizsgálatot, valamint tenyészértékbecslést végez vagy végeztet, d) nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, illetve magánszemély végrehajtási eljárás alatt, és e) nincs lejárt köztartozása.

780

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ A támogatási kérelem benyújtása 5. §

(1) A támogatási kérelem benyújtására tevékenységenként, a mellékletben meghatározottak szerint – a 10. §-ban foglaltak kivételével – azon tenyésztõ szervezet (a továbbiakban: kérelmezõ) jogosult, aki/amely a) az eljárási törvény szerinti regisztrációs kötelezettségének eleget tett, b) az Átv.-ben elõírtak szerint, megbízás alapján törzskönyvezést, teljesítményvizsgálatot, valamint tenyészértékbecslést végez, illetve végeztet, c) nincs lejárt tartozása a teljesítményvizsgálatot végzõ szervezettel vagy a tenyésztési hatósággal szemben, d) nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és e) nincs lejárt köztartozása. (2) A támogatási kérelmet a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalához (a továbbiakban: MVH) lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, amit az MVH közleményben tesz közzé. (3) A kérelmezõ a támogatási kérelem benyújtásával egyidejûleg nyilatkozik arról, hogy a kedvezményezettek a 4. §-ban foglaltaknak megfelelnek. (4) A támogatás a rendelet hatálybalépésétõl 2008. december 31-ig terjedõ idõszakban nyújtott szolgáltatás után 2009. március 10-ig kérelmezhetõ.

Elbírálás, kifizetés 6. § (1) Az MVH a támogatási kérelmeket a benyújtás sorrendjének megfelelõen bírálja el. (2) Amennyiben az igényelt támogatás mértéke meghaladja a 3. § (1)–(4) bekezdéseiben foglalt mértéket, úgy a teljes támogatási kérelem elutasításra kerül. (3) Az MVH a támogatási jogosultságot megállapító határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül intézkedik a támogatás összegének kifizetésérõl. (4) Az adott támogatási célra kifizetett összegrõl az MVH havonta tájékoztatást küld a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, aki a forrás kimerülésérõl közleményt ad ki. (5) A kérelmezõ a nyújtott vagy elvégeztetett szolgáltatásról a) törzskönyvezés esetén kimutatást készít a kedvezményezett részére, amely tartalmazza az elvégzett tevékenység megnevezését, a felmerült költségeket és annak

4. szám

támogatottság tartalmáról tájékoztatja a kedvezményezettet; b) teljesítményvizsgálat-végzés, valamint tenyészérték-megállapítás esetén kimutatást készít a kedvezményezett részére, a kimutatás tartalmazza az elvégzett tevékenység megnevezését, ellenértékét, a felmerült költségek összegét és annak támogatással fedezett részét. A kedvezményezett a felmerült költségek és a támogatástartalom különbözetét fizeti meg a kérelmezõnek. (6) A kedvezményezett az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti költségek teljes összegét köteles megfizetni a kérelmezõnek, amennyiben a szolgáltatás nyújtására vagy elvégeztetésére a támogatási keretösszegnek az 5. § (4) bekezdésében meghatározott idõ leteltét megelõzõ esetleges kimerülését követõen kerül sor.

Ellenõrzés, nyilvántartás 7. § (1) A támogatás igénybevételével kapcsolatos ellenõrzéseket az MVH végzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az MVH rendeli el. (2) A kérelmezõ az e rendelet szerint kérelmezett támogatásokra vonatkozóan a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával foglalkozó kisés középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 20. cikk (2) bekezdése szerinti részletes nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a 6. § (5) bekezdésében meghatározott kimutatás szerinti adatokat, valamint a támogatás kedvezményezettjének azon nyilatkozatát, miszerint a 4. §-ban foglaltaknak megfelel. A nyilvántartást a kérelmezõ az e rendelet alapján részére folyósított legutolsó támogatás odaítélésétõl számított tíz évig köteles megõrizni.

A támogatás forrása 8. § (1) A támogatás forrását a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a fejezeti kezelésû Állattenyésztési, tenyésztésszervezési 10032000-01220191-54000007 számú elõirányzat-felhasználási keretszámláról biztosítja. (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást – az eljárási törvény 69. § (5) bekezdése szerint növelt összeggel – az MVH 10032000-00287560-00000031 számú Szabálytalanságok lebonyolítási számlájára kell megfizetni.

4. szám


781

Az Európai Unió jogának való megfelelés

12. §

9. §

(1) Törzskönyvi nyilvántartás tevékenységre támogatást igényelhet a) tej- és kettõshasznosítású fajták esetében a tenyésztõ szervezet a tenyésztési programjában meghatározott törzskönyvi nyilvántartásba vételi feltételeknek megfelelõ, élõ nõivarú egyedek, valamint a támogatási évben apaállattá nyilvánított, központi lajstromszámmal (a továbbiakban: KPLSZ) ellátott, Magyarországon legalább 6 hónapot élõ tenyészbikák után, b) húshasznosítású fajták esetében a tenyésztõ szervezet a tenyésztési programjában meghatározott törzskönyvi nyilvántartásba vételi feltételeknek megfelelõ, a tenyésztési hatóság által hitelesített törzskönyvi zárása alapján, törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ élõ tehén után, a törzskönyvi nyilvántartásba támogatási év során felvett, legalább 9 hónapos korú élõ üszõk után, valamint a támogatási évben apaállattá nyilvánított, KPLSZ-szel ellátott, Magyarországon legalább 6 hónapot élõ tenyészbikák után.

Az e rendelet szerinti támogatás a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 16. cikkének a) és b) pontja szerinti támogatásnak minõsül.

II. Fejezet A TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI Fajtaelismerés keretében végzett teljesítményvizsgálat 10. § (1) A fajtaelismerésre és a fajtaelismerés fenntartására irányuló, a tenyésztési hatóság által elõírt teljesítményvizsgálathoz támogatást igényelhet azon tenyésztõ szervezet vagy tenyésztõ vállalkozás, amely a teljesítményvizsgálatban részt vesz. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítványt a kérelmezõ köteles a kiállításától számított öt évig megõrizni. (3) A tevékenység elvégzését a tenyésztési hatóság a támogatási kérelem záradékkal történõ ellátásával igazolja. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti támogatás tekintetében a tenyésztõ vállalkozásra az 5. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.

SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Törzskönyvezés 11. § Támogatás a törzskönyvezés célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe: a) törzskönyvi nyilvántartás, b) dezoxiribonukleinsav (DNS) alapú származás ellenõrzés, c) mesterséges termékenyítésért felelõs hálózat mûködtetése, d) mesterséges termékenyítésért felelõs hálózat által gyûjtött adatok feldolgozása.

(2) Mindhárom fajtacsoport esetében a támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az egyedek szaporítását (termékenyítés, fedeztetés) az Átv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti központi adatbankba [Szarvasmarha Információs Rendszer (SZIR) – Tenyészetinformációs Rendszer (TER)] (a továbbiakban: központi adatbank) szabályszerûen bejelentették, és azt a rendszer regisztrálta. (3) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

13. § (1) DNS alapú származás-ellenõrzés tevékenységre támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ISAG akkreditációval rendelkezõ hazai laboratóriumban, a megszületett ivadék szülõi származásának megerõsítése vagy elvetése céljából elvégeztetett vizsgálatok után, valamint egyedazonosítás esetén. (2) A tevékenység elvégzésérõl – az akkreditált laboratórium vizsgálati jegyzõkönyvei alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. (3) Nem igényelhetõ támogatás a) a tenyésztési hatóság által elrendelt vizsgálat után, amennyiben a vizsgálat eredménye alapján a tenyésztõ szervezet által vizsgálati bizonylaton jelzett szülõ kizárható, b) ha a tenyésztési hatóság szakhatóságként eljárva, más hatóság felkérésére végez egyedazonosítást, illetve szülõi származásigazolást.

782


(1) Mesterséges termékenyítési felelõs hálózat mûködtetése tevékenységre támogatást igényelhet a tenyésztõszervezet SZIR-be szaporításonként bejelentett, regisztrált és feldolgozott adatok után. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

15. § (1) Mesterséges termékenyítési felelõs hálózat által gyûjtött adatok feldolgozása tevékenységre támogatást igényelhet a tenyésztõszervezet a SZIR-be a tenyésztési feladatok érdekében végzett termékenyítésenként bejelentett, regisztrált és feldolgozott adatok után. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a gyûjtött adatokról készített összesítõ alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

Teljesítményvizsgálat 16. § Támogatás a teljesítményvizsgálat végzése célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe: a) tejtermelés-ellenõrzés, b) hústermelés-ellenõrzés, c) tej ivadékteljesítmény-vizsgálat szervezése, d) hús ivadékteljesítmény-vizsgálat szervezése, e) ivadékvizsgálati célú küllemi teljesítményvizsgálat, f) húshasznú ivadékvizsgálat, g) küllemi bírálat.

17. § (1) Tejtermelés-ellenõrzés tevékenységre támogatást igényelhet a tenyésztõszervezet tej- és kettõshasznú fajta esetében a tenyésztõ szervezeti tagoknál, az adott tenyésztõszervezet tenyésztési programjának végrehajtásához a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex elõírása szerinti tejtermelés-ellenõrzési alapadatokat szolgáltató szarvasmarhatartóknál, illetve a „B” típusú tejtermelésellenõrzésben részt vevõknél elvégzett tejtermelés-ellenõrzés után. Támogatás a támogatási évben termelésellenõrzésbe vont tehenek után igényelhetõ. (2) A tevékenység elvégzésérõl – a tejtermelés-ellenõrzést végzõ szervezet által kiállított okirat alapján – a te-

4. szám

nyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

18. § (1) Hústermelés-ellenõrzés tevékenységre támogatást igényelhet az adott húshasznú fajta tenyésztõ szervezete, hústermelés-ellenõrzésben tartott tehénállománya után. A támogatás a TER-ben regisztrált, húshasznú, illetve magyartarka fajta esetében húshasznú apaságú és az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (a továbbiakban: ENAR) regisztrált, támogatási évben leellett elsõborjas üszõk és tehenek után igényelhetõ. (2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tenyésztõ szervezet a tenyészállatok teljesítményvizsgálatáról és tenyészértékbecslésérõl szóló 32/1994. (VI. 28.) FM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerinti Teljesítményvizsgálati Kódexben meghatározott, elvégzett teljesítményvizsgálatra vonatkozó egyedi mért és számított adatokat a tenyésztési hatósággal kötött megállapodásban foglaltak szerint a tenyésztési hatóságnak benyújtsa. (3) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. 19. § (1) Tej ivadékteljesítmény-vizsgálat szervezése tevékenységre támogatást igényelhet a tej- és kettõshasznú fajtát tenyésztõ szervezet az általa szervezett és a Teljesítményvizsgálati Kódex szerint végrehajtott ivadékteljesítmény-vizsgálatban indított apaállatok ivadékvizsgálati célú szaporítóanyag felhasználása után apaállatonként legfeljebb ezer párosított spermaadagig. (2) A támogatás feltétele, hogy az adott fajta tenyésztõ szervezete által elkészített ivadékvizsgálati tervet a tenyésztési hatóság engedélyezte és a SZIR rendszerben regisztrálta. (3) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – az ivadékvizsgálati terv nyilvántartási számát is tartalmazó – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. 20. § (1) Hús ivadékteljesítmény-vizsgálat (a továbbiakban: ITV) szervezése tevékenységre támogatást igényelhet a

4. szám


tenyésztõ szervezet, amely a Szarvasmarha Teljesítményvizsgálati Kódex szerint végrehajtott hús- és kettõshasznosítású bikák központi ivadékteljesítmény-vizsgálatát végzi. (2) Kedvezményezettenként legfeljebb tizenöt bika ivadékvizsgálata támogatható, amennyiben a bikák legalább kettõszázhuszonöt vizsgálatot zártak utóddal és a kedvezményezett a vizsgálatot zárt utódok közül bikánként két-két ivadékot (két bika és két üszõ) vágóhídon a tenyésztési hatóság fajta-elismerési szabályzatában elõírt módon levágat, minõsíttet, és az adatokat a központi adatbanknak átadták. (3) A támogatás feltétele, hogy a hús ITV-t szervezõ szervezet által elkészített ivadékvizsgálati tervet a tenyésztési hatóság engedélyezte és a SZIR rendszerben regisztrálta. (4) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – az ivadékvizsgálati terv nyilvántartási számát is tartalmazó – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

783

(3) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. 23. § (1) Küllemi bírálat tevékenységre támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a tenyészbikák tenyészértékbecslését szolgáló küllemi bírálat után, a tenyészbikák elsõborjas leányivadékai alapján. (2) A támogatás feltétele, hogy a küllemi bírálati adatok a tenyésztési hatóság részére a tenyésztési hatósággal kötött megállapodásban foglaltak szerint átadásra kerültek. (3) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. Tenyészérték-megállapítás

21. § 24. § (1) Ivadékvizsgálati célú küllemi teljesítményvizsgálat tevékenységre támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet az ivadékvizsgálatban indult tenyészbikák ivadékvizsgálati célú küllemi bírálata alapján, kizárólag a tenyésztési hatóság által regisztrált ITV terv szerint, a párosítástól számított százhúsz napon belül felhasznált szaporítóanyagból született, ENAR-ban regisztrált, nõivarú állat után. (2) A támogatás feltétele, hogy a küllemi bírálati adatok a tenyésztési hatóság részére a tenyésztési hatósággal kötött megállapodásban foglaltak szerint átadásra kerültek.

(1) Tenyészérték megállapítása (genetikai minõség megállapítása, tenyészértékbecslés) végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet évente egy alkalommal, egyszeri értékelést alapul véve az értékelésben részt vevõ és tenyészértéket kapott tehenek és tenyészbikák után. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

(3) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

SERTÉSTENYÉSZTÉS

22. §

Támogatás a törzskönyvezés célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe: a) törzs- és szaporítótelepen való törzskönyvezés, b) genetikai vizsgálatok elvégzése, c) DNS alapú származás-ellenõrzés végzése.

(1) Húshasznú ivadékvizsgálat tevékenységre támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a SZIR-ben regisztrált ITV indításból már megszületett és választáskor mérlegelt borjú alapján, ha az indított bika borjainak szúrópróbaszerû származásellenõrzõ vizsgálata megtörtént. (2) A támogatás feltétele, hogy az ITV indításból született borjak választási súlyadatai a tenyésztési hatóság részére a tenyésztési hatósággal kötött megállapodásban foglaltak szerint átadásra kerültek.

Törzskönyvezés 25. §

26. § (1) Törzs- és szaporítótelepen való törzskönyvezés tevékenységre támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ élõ kocák,

784


valamint a támogatási évben fialt kocasüldõk (elõhasi kocák) után. (2) A tevékenység elvégzését – a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékrõl készült összesítõ alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítvánnyal igazolja, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

27. § (1) A stresszérzékenység, ESR, PRL és Myogenin genotípusa megállapítása céljából végzett genetikai vizsgálatok elvégzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet. (2) A tevékenység elvégzésérõl – a vizsgálatot végzõ laboratórium iktatószámmal ellátott jelentése alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

28. § (1) DNS alapú származás-ellenõrzés végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a származás-ellenõrzés céljából ISAG akkreditációval rendelkezõ laboratóriumban végzett DNS vizsgálatokért. (2) A tevékenység elvégzésérõl – a vizsgálatot végzõ laboratórium iktatószámmal ellátott jelentése alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

Teljesítményvizsgálat 29. § Támogatás a teljesítményvizsgálat végzése célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe: a) reprodukciós tesztadatok gyûjtése, b) intramuszkuláris zsírvizsgálat, c) üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat, d) hízékonyság- és vágóérték-teljesítmény vizsgálat (HVT), e) üzemi ivadékteljesítmény-vizsgálat, f) Best Linear Unbiased Prediction (BLUP) tenyészértékbecslés céljából végzett ivadékvizsgálat.

30. § (1) Reprodukciós tesztadatok gyûjtése céljából támogatást igényelhet az elismert tenyésztõ szervezet a Sertés

4. szám

Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai alapján reprodukciós tesztbe vont végtermék-elõállító telepeken fajtakeresztezési konstrukciónként – legfeljebb ezer kocáig – végzett adatgyûjtés után. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. (3) A támogatás feltétele megegyezik a törzs- és szaporítótelepen történõ törzskönyvezési támogatás feltételeivel.

31. § (1) A HVT vagy hízékonysági és végtermékteszt (HVV) vizsgálatba vont sertések intramuszkuláris zsírszázalék megállapítása céljából intramuszkuláris zsírvizsgálat végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet. (2) A tevékenység elvégzésérõl – a vizsgálatot végzõ laboratórium iktatószámmal ellátott jelentése alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

32. § (1) Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat (ÜSTV) végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásainak megfelelõen végzett vizsgálati eredményeit a törzskönyvben rögzíti és az adatokat a tenyésztési hatóságnak átadja. (2) A támogatás feltétele az adatok ÜSTV rekordok számának megfelelõ, pontos és szabályos átadása a tenyésztési hatóság részére. (3) A tevékenység elvégzésérõl – a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

33. § (1) Hízékonyság- és vágóérték-teljesítményvizsgálat végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásainak megfelelõen végzett egyedi és falkás (végtermékteszt) vizsgálatok végzése alapján, az adat központi adatbankba történõ átadását követõen. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

4. szám


(1) Üzemi ivadékteljesítmény-vizsgálat végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a törzskönyvi ellenõrzésbe vont állományokból vágóhídra szállított egyedileg megjelölt állatok után, a vágótömeg és az EUROP minõsítési eredmények egyedre vonatkozó teljesítményvizsgálat célját szolgáló visszajelzése esetén. Az adatokat számítógépen kell rögzíteni, és feldolgozásra a tenyésztési hatóságnak átadni. (2) A tevékenység elvégzését – az ellenõrzött, értékelésre alkalmas adatok alapján – a tenyésztési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány igazolja, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. 35. § (1) A Best Linear Unbiased Prediction (BLUP) tenyészértékbecslés céljából történõ ivadékvizsgálat végzésére támogatást igényelhet az a tenyésztõ szervezet, amely a tenyésztõ szervezet által vizsgálatra kijelölt apaállat spermáját a vizsgálatban részt vevõ tenyésztõnek átadja és a tenyésztési hatósághoz benyújtott ivadékvizsgálati tervnek megfelelõen egy apától legalább négy ivadékot vizsgálatra a teljesítményvizsgáló állomásnak átad. A BLUP ivadékvizsgálati támogatás csak abban az esetben vehetõ igénybe, ha egy kantól három üzembõl üzemenként legalább négy ivadékot adnak át a teljesítményvizsgáló állomásnak. (2) A tevékenység elvégzését – az átvett ivadékok alapján – a tenyésztési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány igazolja, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

Tenyészérték megállapítása 36. § (1) Tenyészérték megállapítására (tenyészértékbecslés) támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet az értékelésben részt vevõ és tenyészértéket kapott egyedek után. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

JUHTENYÉSZTÉS Törzskönyvezés 37. § Támogatás a törzskönyvezés célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe:

785

a) törzskönyvi nyilvántartás vezetése, b) DNS alapú származás-ellenõrzés és súrlókór rezisztencia vizsgálat.

38. § (1) Törzskönyvi nyilvántartás vezetésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a) a törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ élõ anyák, valamint a támogatási évben leellett jerkék (elsõ ellésû anyák) után, b) a törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ és a támogatási évben nyilvántartásba vett hat hónaposnál idõsebb élõ jerkék után, c) a törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ élõ törzskosok és a támogatási év folyamán beállított törzskosok után. (2) A tevékenység elvégzésérõl – a központi adatbank alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

39. § (1) DNS alapú származás-ellenõrzés vizsgálat végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a származás-ellenõrzés céljából végzett vizsgálatokért. A tevékenység elvégzésérõl – az ISAG akkreditációval rendelkezõ laboratórium vizsgálati jegyzõkönyvei alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. (2) DNS alapú súrlókór rezisztencia vizsgálat végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a súrlókór rezisztencia megállapítása céljából végzett vizsgálatokért. A tevékenység elvégzésérõl – az ISAG akkreditációval rendelkezõ laboratórium vizsgálati jegyzõkönyvei alapján – a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

Teljesítményvizsgálat 40. § Támogatás a teljesítményvizsgálat végzése célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe: a) minõsített anyák bárányozási teljesítmény-vizsgálata, b) anyák hústermelõ-képességének vizsgálata, c) növendék jerkék sajátteljesítmény-vizsgálata, d) növendék kosok sajátteljesítmény-vizsgálata, e) tejelõ anyák zárt laktációjának vizsgálata, f) tenyészkosok üzemi ivadékvizsgálata (gyapjú), g) tenyészkosok üzemi ivadékvizsgálata (hús-tej).

786


4. szám

41. §

tok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerültek elvégzésre.

(1) Minõsített anyák bárányozási teljesítmény-vizsgálatának végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

(2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

42. § (1) Anyák hústermelõ-képességének ismert származású bárányok alapján történõ vizsgálatára támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

43. § (1) Növendék jerkék sajátteljesítmény-vizsgálata végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet az ismert származású egyed után, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

46. § (1) Tenyészkosok gyapjúcélú üzemi ivadékvizsgálata végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által elõírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a tenyészkosonként elkészített eredményértékelõ lapokról készült országos összesítõ alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

47. § (1) Tenyészkosok hús-tejcélú üzemi ivadékvizsgálata végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által elõírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

Tenyészérték megállapítása 48. §

44. § (1) Növendék kosok sajátteljesítmény-vizsgálata támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

(1) Tenyészérték megállapítására (tenyészértékbecslés) támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet az értékelésben részt vevõ és tenyészértéket kapott egyedek után, szerzõdés alapján. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

KECSKETENYÉSZTÉS 49. §

45. § (1) Tejelõ anyák zárt laktációjának vizsgálat végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgála-

Támogatás a törzskönyvezés célterület keretében törzskönyvi nyilvántartás vezetése tevékenységekre vehetõ igénybe.

4. szám


787

50. §

54. §

(1) Törzskönyvi nyilvántartás vezetésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a) a törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ élõ anyák, valamint támogatási évben leellett elsõ ellésû anyák után, b) a törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ, élõ gödölyék után, c) a törzskönyvi nyilvántartásban szereplõ, élõ törzsbakok után. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

(1) Növendék gödölyék sajátteljesítmény-vizsgálata végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet az ismert származású egyed után, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Teljesítményvizsgálat

55. §

51. §

(1) Növendék bakok sajátteljesítmény-vizsgálata végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Támogatás a teljesítményvizsgálat végzése célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe: a) minõsített anyák született gidák után történõ szaporasági teljesítménye, b) anyák ismert származású gidák utáni hústermelõképessége, c) növendék gödölyék sajátteljesítmény-vizsgálata, d) növendék bakok sajátteljesítmény-vizsgálata, e) tejelõ anyák zárt laktációja, f) tenyészbakok tejtermelési célú üzemi ivadékvizsgálata. 52. § (1) Minõsített anyák szaporasági teljesítményének végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre számítógépes feldolgozás mellett. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. 53. §



56. § (1) Tejelõ anyák zárt laktációja vizsgálat végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

57. §

(1) Anyák ismert származású gidák utáni hústermelõ képességének mérésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex elõírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

(1) Tenyészbakok tejtermelési célú üzemi ivadékvizsgálatának végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által elõírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre.



788


4. szám

Tenyészérték megállapítása

62. §

58. §

(1) Tenyészállatok törzskönyvben tartására támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a törzskönyvi nyilvántartások vezetéséért.

(1) Tenyészérték megállapítására (tenyészértékbecslés) támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet az értékelésben részt vevõ és tenyészértéket kapott egyedek után, szerzõdés alapján. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

LÓFÉLÉK TENYÉSZTÉSE Törzskönyvezés 59. § Támogatás a törzskönyvezés célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe: a) állatazonosítás, nyilvántartás, b) származás-nyilvántartás (kancafedeztetés-nyilvántartás), c) törzskönyvben tartás (tenyészállat), d) DNS alapú származás-ellenõrzés (DNS vizsgálattal nem kizárt õsök).

60. § (1) Állatazonosítás végzésére, nyilvántartás vezetésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha elvégezte vagy elvégeztette a lófélék egyedi azonosításáról felvett törzskönyvi nyilvántartási adatok számítógépes feldolgozását, és az ENAR adatokat eljuttatta a központi adatbankba. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a központi adatbank alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

61. § (1) Származás-nyilvántartás vezetésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a kancafedeztetés nyilvántartásának végzéséért vagy végeztetéséért. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a származás-nyilvántartás alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

(2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a törzskönyvi adatok alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

63. § (1) DNS alapú származás-ellenõrzés végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet, ha a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztési programja szerinti származás-ellenõrzési vizsgálatot végeztet ISAG akkreditációval rendelkezõ hazai laboratóriumban, és a vizsgálat alapján a szülõk nem zárhatók ki. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

Teljesítményvizsgálat 64. § Támogatás a teljesítményvizsgálat végzése célterület keretében az alábbi tevékenységekre vehetõ igénybe: a) méncsikók központi sajátteljesítmény-vizsgálata, b) ló teljesítményvizsgálata.

65. § (1) Méncsikók központi sajátteljesítmény-vizsgálata végzésére támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a méncsikók Teljesítményvizsgálati Kódexben meghatározott központi – a tenyésztési hatóság által akkreditált – helyszínen rendezett sajátteljesítmény-vizsgálatáért, abban az esetben, ha a vizsgált egyed a) a tenyésztési hatóság által akkreditált helyen, a tenyésztési hatóság által került felkészítésre és ott vizsgázott, b) a tenyésztési hatóság által akkreditált helyen eredményesen vizsgázott. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

66. § (1) Lófélék teljesítményvizsgálatának végzésére támogatást vehet igénybe a tenyésztõ szervezet. A támogatás az

4. szám


adott fajta teljesítményvizsgálatainak elvégzése vagy elvégeztetése és számítógépes adatgyûjtõ rendszerének mûködtetése esetén, azon lófélék után igényelhetõ, amely a Ló Teljesítményvizsgálati Kódex szabályainak megfelelõ tenyészszemlén vagy központi kanca-teljesítményvizsgálaton támogatási évben került minõsítésre, illetve az elismert lóféléket tenyésztõ szervezet által meghatározott ivadék- és sajátteljesítmény szintet értékelhetõ eredménnyel teljesítette. A támogatás minõsített egyedenként évente csak egy alkalommal igényelhetõ. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

Tenyészérték megállapítása 67. § (1) Tenyészérték megállapítására (tenyészértékbecslés) támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet az értékelésben részt vevõ és tenyészértéket kapott tenyészkancák és mének után. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság – a tenyésztõ szervezet által kiadott kimutatás alapján – hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el.

BAROMFITENYÉSZTÉS 68. § (1) Támogatást igényelhet a tenyésztõ szervezet a baromfifélék (tyúk, gyöngytyúk, pulyka, lúd, kacsa) I. és II. törzskönyvi osztályba sorolt (elit, nagyszülõ), származási igazolással rendelkezõ tenyészállománya után, a támogatási évben termelõ, betörzsesített nõivarú egyedenként. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. (3) Támogatás állományonként évente egy alkalommal igényelhetõ.

NYÚLTENYÉSZTÉS 69. § (1) Támogatást igényelhet a házinyúl- és angóranyúltenyésztõ szervezet a hitelesített törzskönyvi nyilvántartásában szereplõ, tetovált egyedi azonosítóval ellátott tenyésznövendék után.

789

(2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. (3) A támogatás évente egy alkalommal igényelhetõ.

PRÉMES ÁLLAT TENYÉSZTÉSE 70. § (1) Támogatást igényelhet a prémesállat-tenyésztõ szervezet az egyedi bírálat alapján fõtörzskönyvbe vett és hitelesített törzskönyvi adatokkal rendelkezõ, tenyésztésbe állított egyedek után. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. (3) A támogatás évente egy alkalommal igényelhetõ.

MÉHTENYÉSZTÉS 71. § (1) Támogatást igényelhet a méhtenyésztõ szervezet a törzskönyvezett és a szakintézet által rendszeresen vizsgált és minõsített méhcsaládokkal rendelkezõ tagjaik által tartott, a vizsgált és minõsített tenyészcsaládok után, a törzskönyvi nyilvántartás és a vizsgálati díj befizetését követõen. (2) A tevékenység elvégzésérõl a tenyésztési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, amelynek alapján a tenyésztési hatóság a támogatási kérelmet záradékkal látja el. (3) Támogatás évente egy alkalommal igényelhetõ, új anyanevelõ esetében az elsõ évben két alkalommal.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS 72. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 98/2007. (IX. 19.) FVM rendelet 2008. március 11-én hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben alkalmazni kell.


790


4. szám

Melléklet a 21/2008. (II. 26.) FVM rendelethez Támogatható jogcímek, tevékenységek és az igényelhetõ támogatás mértéke 1. Szarvasmarha-tenyésztés Támogatás jogcíme

Törzskönyvezés

Megnevezés

a) Törzskönyvi nyilvántartás b) Dezoxiribonukleinsav (DNS) alapú származás-ellenõrzés

Teljesítményvizsgálat végzése

Tételenként igényelhetõ támogatás

1 000 Ft/egyed 3 000 Ft/vizsgálat

c) Mesterséges termékenyítési felelõs hálózat mûködtetése

55 Ft/adat

d) Mesterséges termékenyítési felelõs hálózat által gyûjtött adatok feldolgozása

47 Ft/adat

a) Tejtermelés-ellenõrzés

650 Ft/egyed

b) Hústermelés-ellenõrzés

310 Ft/egyed

c) Tej ivadékteljesítmény-vizsgálat szervezése

560 Ft/adag

d) Hús ivadékteljesítmény-vizsgálat (ITV) e) Ivadékvizsgálati célú küllemi teljesítményvizsgálat

41 000 Ft/utód 2 600 Ft/üszõ borjú

f) Húshasznú ivadékvizsgálat

900 Ft/borjú

g) Küllemi bírálat

150 Ft/egyed

Tenyészérték megállapítása Tenyészértékbecslés

16 Ft/egyed

2. Sertéstenyésztés Támogatás jogcíme

Törzskönyvezés


Megnevezés

a) Törzskönyvezés törzs- és szaporítótelepen


4 100 Ft/koca

b) Genetikai vizsgálat

2 100 Ft/vizsgálat

c) Dezoxiribonukleinsav (DNS) alapú származás-ellenõrzés

3 000 Ft/vizsgálat

a) Reprodukciós tesztadatok gyûjtése

180 Ft/fialás

b) Intramuszkuláris zsírvizsgálat

2 100 Ft/vizsgálat

c) Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat (ÜSTV)

200 Ft/vizsgálat

d) Hízékonysági és vágóérték teljesítményvizsgálat (HVT)

27 000 Ft/ivadék

e) Üzemi ivadék teljesítményvizsgálat f) Best linear unbiased prediction (BLUP) tenyészértékbecslés céljából végzett ivadékvizsgálat Tenyészérték megállapítása Tenyészértékbecslés

200 Ft/egyed 18 000 Ft/vizsgálat 30 Ft/egyed

4. szám


791

3. Juhtenyésztés Támogatás jogcíme

Törzskönyvezés

Megnevezés

a) Törzskönyvi nyilvántartás anyánként

425 Ft/egyed

b) Törzskönyvi nyilvántartás jerkénként

500 Ft/egyed

c) Törzskönyvi nyilvántartás törzskosonként

Teljesítményvizsgálat


1 700 Ft/egyed

d) Dezoxiribonukleinsav (DNS) alapú származás-ellenõrzés

3 500 Ft/vizsgálat

e) Súrlókor rezisztencia vizsgálat

2 400 Ft/vizsgálat

a) Minõsített anyák bárányozási teljesítményvizsgálata

170 Ft/egyed

b) Anyák hústermelõ-képességének vizsgálata

300 Ft/egyed

c) Növendék jerkék sajátteljesítmény-vizsgálata

1 400 Ft/egyed

d) Növendék kosok sajátteljesítmény-vizsgálata

6 500 Ft/egyed

e) Tejelõ anyák zárt laktációjának vizsgálata

1 000 Ft/egyed

f) Tenyészkosok gyapjú célú üzemi ivadékvizsgálata

21 000 Ft/csoport

g) Tenyészkosok hús-tejcélú üzemi ivadékvizsgálata

42 000 Ft/csoport


105 Ft/egyed

4. Kecsketenyésztés Támogatás jogcíme

Törzskönyvezés

Megnevezés

a) Törzskönyvi nyilvántartás anyánként

425 Ft/egyed

b) Törzskönyvi nyilvántartás gödölyénként

500 Ft/egyed

c) Törzskönyvi nyilvántartás törzsbakonként d) Dezoxiribonukleinsav (DNS) alapú származás-ellenõrzés Teljesítményvizsgálat végzése


a) Minõsített anyák született gidák után történõ szaporasági teljesítménye b) Anyák ismert származású gidák utáni hústermelõképessége

1 700 Ft/egyed 3 500 Ft/vizsgálat 170 Ft/született gida 300 Ft/egyed

c) Növendék gödölyék sajátteljesítmény-vizsgálata

1 400 Ft/egyed

d) Növendék bakok sajátteljesítmény-vizsgálata

6 700 Ft/egyed

e) Tejelõ anyák zárt laktációja

1 100 Ft/egyed

f) Tenyészbakok tejtermelési célú üzemi ivadékvizsgálata

47 000 Ft/bak


105 Ft/egyed

792


4. szám

5. Lófélék tenyésztése Támogatás jogcíme

Törzskönyvezés


Megnevezés


a) Állatazonosítás, nyilvántartás

1 200 Ft/egyed

b) Származás-nyilvántartás (kancafedeztetés-nyilvántartás)

1 200 Ft/egyed

c) Törzskönyvben tartás (tenyészállat)

10 000 Ft/egyed

d) Dezoxiribonukleinsav (DNS) alapú származás-ellenõrzés (DNS vizsgálattal nem kizárt õsök)

3 000 Ft/vizsgálat

a) Méncsikók a tenyésztési hatóság által akkreditált helyen került felkészítésére és vizsgáztatására

200 000 Ft/egyed

b) Méncsikók a tenyésztési hatóság által akkreditált helyen történt eredményes vizsgáztatására

150 000 Ft/egyed

c) Lófélék teljesítményvizsgálata

12 000 Ft/egyed


1 200 Ft/egyed

6. Baromfi- és egyes kisállattenyésztés Támogatás jogcíme

Törzskönyvezés

Megnevezés


a) Tyúk, gyöngytyúk 1. I. törzskönyvi osztályban

1 100 Ft/betörzsesített nõivarú egyed

2. II. törzskönyvi osztályban

390 Ft/betörzsesített nõivarú egyed

b) Lúd 1. I. törzskönyvi osztályban




c) Kacsa, pulyka 1. I. törzskönyvi osztályban




d) Nyúl

1 000 Ft/tenyésznövendék

e) Prémes állat

2 500 Ft/egyed

f) Méh Teljesítményvizsgálat végzése

8 000 Ft/méhanya

g) Ivadékvizsgálat h) Tenyésztési program végrehajtása

11 000 Ft/méhcsalád 88 000 Ft/méhapa család vagy tenyészcsalád

7. Fajtaelismerésre és a fajtaelismerés fenntartására irányuló teljesítményvizsgálat Teljesítményvizsgálat végzése

Végtermék és fajtatesztek

Vizsgálati költségek 50%-a

4. szám


793

Közlemények A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 15/2008. (II. 7.) MVH közleménye a nonprofit intézmények és szervezetek vajvásárlási támogatásáról I. A támogatásban való részvétel feltételei Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó tej- és tejtermékpiaci rendtartás értelmében támogatás vehetõ igénybe vaj csökkentett áron történõ értékesítéséhez nonprofit intézmények és szervezetek részére. Az intézkedésben az a nonprofit intézmény és szervezet (a továbbiakban: nonprofit szervezet), illetve e nonprofit szervezetek részére vajat biztosító, gyártó, szállító vagy csomagoló (a továbbiakban: szállító) vehet részt, amely rendelkezik a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) jóváhagyásával.

II. Nonprofit szervezetek jóváhagyásának feltételei Az intézkedés keretében kedvezményes árú vajat vásárolhatnak az általuk ellátásban részesített fogyasztók számára az MVH jóváhagyásával rendelkezõ nonprofit szervezetek. Az MVH azon nonprofit szervezet kérelmét hagyja jóvá, amely: a) idõs vagy csökkent szellemi/fizikai képességû személyek ellátását végzi, illetve amely tevékenységének része, de nem elsõdleges feladata az étkeztetés; b) eleget tett a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 28. §-ában elõírt regisztrációs kötelezettségnek (a regisztrációs kérelem legkésõbb a jóváhagyási kérelemmel egyidejûleg nyújtható be a 3. számú melléklet szerinti G001 számú nyomtatványon); c) vállalja, hogy az intézkedés keretében csak az MVH által jóváhagyott szállítóktól vásárol vajat, továbbá d) vállalja, hogy olyan nyilvántartást vezet, amely tételesen tartalmazza legalább: – a vaj szállítójának nevét, címét; – a vaj gyártójának nevét; – az ellátott kedvezményezettek számát; – a vásárolt vaj mennyiségét a vonatkozó gyártási (vagy egyéb azonosító) tételszámmal ellátva; – a kedvezményezettek étkeztetésére felhasznált vaj mennyiségét; – a szállítási dátumokat tételenként és – az ezekre vonatkozó utalványok határozatszámait; e) jóváhagyási kérelméhez csatolja: – nonprofit gazdasági társaság esetében a társasági szerzõdés másolatát; – nonprofit szervezetek esetében a közhasznúsági nyilvántartásba vételrõl szóló bírósági határozat másolatát és = alapítvány, közalapítvány esetében az alapító okirat másolatát; = közhasznú társaság esetében a társasági szerzõdés vagy az alapító okirat másolatát; – egyesület esetében az alapszabály másolatát, illetve – nonprofit intézmények esetében az alapító / létesítõ okirat és a mûködési engedély másolatát. A jóváhagyás határozatlan idõre szól. A nonprofit szervezetnek az intézkedésben való részvétel során meg kell bizonyosodnia arról, hogy a részére vajat biztosító szállító rendelkezik az MVH jóváhagyásával. A jóváhagyott szállítók jegyzékérõl az MVH közleményt ad ki. Amennyiben a jóváhagyott nonprofit szervezet a jóváhagyási feltételeket nem teljesíti, illetve a Bizottság 1898/2005/EK rendelete szerinti elõírásokat megsérti, az MVH a jóváhagyást felfüggesztheti vagy a jóváhagyást visszavonhatja, és a nonprofit szervezetet 1–12 hónapra kizárhatja az intézkedésben való részvételbõl. Amennyiben az MVH a jóváhagyást visszavonta, jóváhagyási kérelmet a kizárási idõszak leteltét követõen újra be lehet nyújtani.

794


4. szám

III. Szállítók jóváhagyásának feltételei Az MVH azon szállító kérelmét hagyja jóvá, amely: a) eleget tett a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 28. §-ában elõírt regisztrációs kötelezettségnek (a regisztrációs kérelem legkésõbb a jóváhagyási kérelemmel egyidejûleg nyújtható be a 3. számú melléklet szerinti G001 számú nyomtatványon); b) vállalja, hogy az intézkedésben való részvétel teljes idõtartama alatt rendelkezik – telephelyenként – a tevékenységének folytatásához szükséges szakhatósági engedélyekkel, amelyeket a helyszíni ellenõrzés során bemutat; c) vállalja, hogy telephelyenként olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább: – a vállalkozás által elõállított / értékesített összes vaj mennyiségét és értékesítési árát; – a vaj elõállítójának / forgalmazójának nevét; – a kedvezményezett nonprofit szervezetek nevét, címét; – a kedvezményezett nonprofit szervezetek részére értékesített vaj mennyiségét és értékesítési árát, a kapcsolódó gyártási (vagy egyéb azonosító) tételszámok feltüntetésével; – a szállítási dátumokat tételenként, valamint – a kapcsolódó utalványok határozatszámait; d) jóváhagyási kérelméhez csatolja: – harminc napnál nem régebbi cégkivonatának (egyéni vállalkozó esetében vállalkozói igazolványának) másolatát. Amennyiben a jóváhagyott szállító a jóváhagyási feltételeket nem teljesíti, illetve a Bizottság 1898/2005/EK rendelete szerinti elõírásokat megsérti, az MVH a jóváhagyást felfüggesztheti vagy a jóváhagyást visszavonhatja, és a szállítót 1–12 hónapra kizárja az intézkedésben való részvételbõl. Amennyiben az MVH a jóváhagyást visszavonta, jóváhagyási kérelmet a kizárási idõszak leteltét követõen újra be lehet nyújtani.

IV. A támogatásban részesíthetõ vajra vonatkozó elõírások Kizárólag olyan vaj értékesítése alapján vehetõ igénybe támogatás, amely megfelel a következõ feltételeknek: 1. Abban a tagállamban vásárolták, ahol a kedvezményezett nonprofit szervezet jóváhagyott létesítménye, illetve telephelye található. 2. Olyan szállítótól vásárolták, aki/amely rendelkezik az MVH jóváhagyásával. 3. Megfelel a Tanács 1255/1999/EK rendelete 6. cikk (3) bekezdésében megállapított összetételi követelményeknek: – sózatlan vaj esetében = tejszínbõl vagy tejbõl készült; = minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék; = maximális víztartalma 16 tömegszázalék; – sózott vaj esetében = tejszínbõl vagy tejbõl készült; = minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék; = maximális víztartalma 16 tömegszázalék; = maximális sótartalma 2 tömegszázalék. 4. Megfelel a 852/2004/EK rendelet és a 853/2004/EK rendeletben meghatározott elõírásoknak: a Közösség területén lévõ, engedélyezett (EU-ellenõrzési számmal rendelkezõ) létesítményben állították elõ és ennek megfelelõen a csomagoláson, a legkisebb, kereskedelmi forgalomban önállóan értékesíthetõ kiszerelésen fel van tüntetve a 853/2004/EK rendelet II. melléklet I. szakasza szerinti azonosító jelölés: a gyártó EU-ellenõrzési száma. 5. A vaj nagyobb kiszerelési egységein fel kell tüntetni a Közlemény 1. számú melléklete szerinti feliratok legalább egyikét. 6. A vaj legkisebb, kereskedelmi forgalomban önállóan értékesíthetõ kiszerelésén fel van tüntetve a Közlemény 2. számú melléklete szerinti feliratok legalább egyike. A vaj összetételi és minõségi elõírásoknak, valamint a csomagolási követelményeknek való megfelelõségét az MVH helyszíni ellenõrzés, illetve analitikai vizsgálat keretében ellenõrzi.

4. szám


795

Amennyiben a vaj más tagállamból származik, a támogatás kifizetése a vaj gyártója szerinti tagállam illetékes hatósága / kifizetõ ügynöksége által kiállított tanúsítvány bemutatása alapján történik. Minden egyes, a nonprofit szervezethez leszállított tételre vonatkozóan olyan tanúsítvány másolatának benyújtása szükséges, amely igazolja, hogy a vajat olyan jóváhagyott létesítményben gyártották, ahol az ellenõrzött körülmények között, tejszínbõl, illetve tejbõl készült. Ezen kívül a tanúsítványnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit, amely szerint a gyártott vaj megfelel az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésében megállapított összetételi követelményeknek. A vaj csomagolását a gyártás helye szerinti tagállam illetékes hatósága / kifizetõ ügynöksége által kibocsátott számozott címke segítségével kell lezárni és a címke számát a tanúsítványon fel kell tüntetni. Az egyes leszállított tételekhez kapcsolódó tanúsítványokat a helyszíni ellenõrzések során az MVH rendelkezésére kell bocsátani.

V. Utalvány iránti kérelem Utalvány iránti kérelmet a nonprofit szervezetek nyújthatnak be. Egy utalványnak legalább egy, legfeljebb három naptári hónapra kell vonatkoznia. Egy hónapra legfeljebb 2 kg/fõ vajmennyiség igényelhetõ az ellátásban részesített kedvezményezettek számára. Az MVH által kiadott helyt adó végzés (utalvány) tartalmazza az adott – legfeljebb három naptári hónapra kiterjedõ – idõszakra vonatkozó leszállítható vajmennyiséget, valamint az ellátott kedvezményezettek számát. A kérelemben megjelölt szállítási idõpontok alapján történik a laboratóriumi vizsgálattal kiegészített helyszíni ellenõrzések végrehajtásának ütemezése. Támogatás legfeljebb az MVH által jóváhagyott vajmennyiség mértékéig, a helyszíni ellenõrzés során megfelelõnek talált tételek esetében vehetõ igénybe. Elõzetesen egy-három hónapos idõszakokra bontott, legfeljebb egy évre vonatkozó utalvány iránti kérelmet – idõszakonként külön nyomtatványon – lehet benyújtani. A vaj leszállítása a nonprofit szervezetekhez az utalvány érvényességi idõszakát megelõzõ hónap 20-ától, az érvényességi idõszakot követõ hónap 10-ig történhet, és támogatás csak az ebben az idõszakban leszállított vajmennyiségre vehetõ igénybe.

VI. Támogatási kérelem Támogatási kérelmet a szállító nyújthat be. A támogatási kérelemhez csatolni kell a következõket: – kérelem által lefedett idõszakra vonatkozó utalványok másolatát; – a számlák másolatát; – a szállítójegyek másolati példányait, amelyen a nonprofit szervezetek az áru átvételét igazolják, valamint – a vaj minõségét igazoló tanúsítvány(ok) másolatát (amennyiben a vajat más tagállamban gyártották). A támogatás – euróban rögzített – mértékét közösségi jogszabály határozza meg. A támogatás forintban kerül kifizetésre, az utalvány érvényességi idõszakának az elsõ napján érvényes árfolyam alapján (az egy adott napra vonatkozó átváltási árfolyamot az Európai Központi Bank teszi közzé, amely a www.ecb.de honlapon a „Euro Foreign Exchange Reference Rates” menüpontban található meg). A nonprofit szervezetek a leszállított vaj támogatással csökkentett árát és az ehhez tartozó ÁFÁ-t fizetik meg. Amennyiben a szállító nem a csökkentett árat számlázza ki a nonprofit szervezet részére, a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül.

VII. A kérelmek benyújtása A 4–7. számú mellékletek szerinti jóváhagyási kérelmeket, azok mellékleteivel együtt postai úton kell benyújtani. A benyújtás folyamatos, de nonprofit szervezetek esetében legkésõbb a legelõször benyújtott utalvány iránti kérelemmel lehetséges. A 8–9. számú mellékletek szerinti utalvány iránti kérelmeket és azok mellékleteit postai úton kell benyújtani. A postára adási határidõ a kérelmezett idõszakot megelõzõ hónap elsõ napja. A 10–11. számú mellékletek szerinti támogatási kérelmeket postai úton kell benyújtani. A támogatási kérelmek benyújtási határideje a kérelmezett idõszak elsõ napjától számított 12. hónap utolsó napja. Egy támogatási kérelemnek legalább egy utalványra kell vonatkoznia.

796


4. szám

A kérelmeket az alábbi címre kell benyújtani: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1385 Budapest 62., Pf. 867 Hiányosan benyújtott kérelem esetében az MVH az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlást a felszólításban megjelölt módon és határnapig kell teljesíteni.

VIII. Hatálybalépés Jelen közlemény a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy egyidejûleg a 19/2007. (II. 22.) MVH Közlemény hatályát veszti.

IX. Kapcsolódó jogszabályok: – a Tanács 1999. május 17-i 1255/1999/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésérõl; – a Bizottság 2005. november 9-i 1898/2005/EK rendelete a tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történõ értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról; – a Bizottság 2006. december 20-i 1913/2006/EK rendelete az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezõgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról – a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény; – a tej és tejtermékek piaci szabályozásáról szóló 68/2004. (IV. 29.) FVM rendelet.

Az intézkedéssel kapcsolatban további tájékoztatás kérhetõ a [email protected] vagy az ugyfelszolgalat@mvh. gov.hu e-mail címeken.

Budapest, 2008. február 7. Margittai Miklós s. k., elnök

4. szám


797

798


4. szám

4. szám


799

800


4. szám

4. szám


801

802


4. szám

4. szám


803

804


4. szám

4. szám


805

806


4. szám

4. szám


807

808


4. szám

4. szám


809

810


4. szám


4. szám

811

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 16/2008. (II. 7.) MVH közleménye a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történõ felhasználásának elõzetes engedélyezésérõl, illetve az engedéllyel rendelkezõ vállalkozások negyedéves jelentési kötelezettségérõl I. A felhasználás feltételei Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó tej- és tejtermékpiaci rendtartás sajtra vonatkozó kiegészítõ általános szabályai, valamint a Tanács 2204/90/EGK rendelete és a Bizottság 1547/2006/EK rendelete alapján valamennyi sajtot elõállító vállalkozásnak a kazein és a kazeinátok sajtgyártásban történõ felhasználását elõzetesen engedélyeztetnie kell. A kazein és kazeinátok sajtgyártásban történõ felhasználását az MVH engedélyezi, illetve ellenõrzi. II. Az engedély feltételei Engedély csak abban az esetben adható, ha a kazein-, illetve kazeinát-felhasználás a sajtok elõállításához feltétlenül szükséges. A Bizottság 1547/2006/EK rendeletének I. számú mellékletében meghatározott sajtfajtákon kívül egyéb sajtokban tilos hozzáadott kazeint és/vagy kazeinátot használni. Az engedély 12 hónapos idõtartamra adható, amennyiben a vállalkozás az alábbi kötelezettségeket teljesíti: – bejelenti az elõállított sajt mennyiségét és fajtáit, valamint a különféle termékekbe bedolgozott kazein- és kazeinátmennyiségeket; – készletnyilvántartást vezet, amely lehetõvé teszi az elõállított sajt mennyiségének és fajtáinak, a beszerzett és/vagy elõállított kazein és kazeinátok mennyiségének, valamint azok rendeltetési helyének és/vagy felhasználásának nyomon követését; – lehetõvé teszi a rendszeres, elõzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenõrzést, egyrészt a készletnyilvántartás, másrészt a vonatkozó kereskedelmi okmányok és az aktuális készletek egyeztetése céljából; – eleget tesz a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 28. §-ában elõírt regisztrációs kötelezettségének. (A regisztrációs kérelem legkésõbb az engedély iránti kérelemmel egyidejûleg nyújtható be az 1. számú melléklet szerinti G001 számú nyomtatványon.) Amennyiben bármely, sajtot elõállító vállalkozás az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben, illetve az MVH engedélye nélkül használ fel kazeint és/vagy kazeinátot a gyártás során, a Bizottság 1547/2006/EK rendeletének 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott mértékû bírságot kell fizetnie. III. Negyedéves jelentés benyújtására kötelezettek köre Negyedéves jelentés benyújtására azok a vállalkozások kötelezettek, amelyek a kazein és kazeinátok sajtgyártás során történõ felhasználásához az MVH által kiadott engedéllyel rendelkeznek.

IV. Bedolgozható legnagyobb mennyiség A sajtgyártás során bedolgozható kazein/kazeinátok legmagasabb százalékos aránya termékcsoportonként: KN kód

A kazein / kazeinátok legmagasabb bedolgozható aránya

Õmlesztett sajt

0406 30

5%

Reszelt ömlesztett sajt*

0406 20

5%

Porított ömlesztett sajt*

0406 20

5%

Sajtféleség

* Folyamatos eljárás során gyártva, már kész ömlesztett sajt hozzáadása nélkül.

A százalékos arány az engedéllyel rendelkezõ vállalkozás vagy telephely által hat hónapos idõtartam során elõállított, a fentiekben meghatározott sajtféleségek össztömegére vonatkozik.

812


4. szám

V. Engedély iránti kérelem és negyedéves jelentés benyújtása A 2–3. számú mellékletek szerinti engedély iránti kérelmeket, azok mellékleteivel együtt postai úton kell benyújtani. A benyújtás folyamatos, de legkésõbb azon 12 hónapos idõszakot megelõzõ hónap utolsó napjáig kell postára adni, amelyben a kazein- és/vagy kazeinát-felhasználást a gyártó meg kívánja kezdeni . A 4–5. számú mellékletek szerinti negyedéves jelentéseket, azok mellékleteivel együtt minden naptári tárgynegyedévet követõ hónap 15-ig kell postai úton benyújtani. Az engedélykérelmeket és a negyedéves jelentéseket az alábbi címre kell benyújtani: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1385 Budapest 62., Pf. 867 Hiányosan benyújtott kérelem vagy jelentés esetén az MVH az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlást a felszólításban megjelölt határnapig kell benyújtani a fenti címre.

VI. Szankciók Amennyiben a sajtot elõállító vállalkozás a gyártás során az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben, illetve az MVH által kiadott engedély nélkül használ fel kazeint és/vagy kazeinátokat, bírságot kell fizetnie. A bírság – euróban rögzített – mértékét közösségi jogszabály határozza meg. A negyedéves jelentés benyújtásának elmulasztása esetén az MVH a kiadott engedélyt visszavonja. A negyedéves jelentés határidõn túl történõ benyújtása esetén az ügyfél a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 71. §-a szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

VII. Hatálybalépés Jelen közlemény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy egyidejûleg a 13/2007. (II. 15.) MVH Közlemény hatályát veszti.

VIII. Kapcsolódó jogszabályok: – a Tanács 1990. július 24-i 2204/90/EGK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a sajtra vonatkozó kiegészítõ általános szabályairól; – a Bizottság 2006. október 13-i 1547/2006/EK rendelete a 2204/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; – a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény; – a 68/2004. (IV. 29.) FVM rendelet a tej és tejtermékek piaci szabályozásáról. Az intézkedéssel kapcsolatos további információk megtalálhatók az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu), az „EU-s támogatások – Belpiaci intézkedések – Tej és tejtermékek termékpálya” cím alatt, illetve tájékoztatás kérhetõ a [email protected] e-mail címen.

Budapest, 2008. február 7. Margittai Miklós s. k., elnök

4. szám


813

814


4. szám

4. szám


815

816


4. szám

4. szám


817

818


4. szám

4. szám


819

820


4. szám

4. szám


821

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2008. (II. 25.) MVH közleménye a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésérõl szóló 12/2008. (I. 29.) MVH közlemény módosításáról

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2008. (II. 25.) MVH közleménye a többször módosított 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet alapján az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésérõl. A – az 52/2007. (VI. 28.) FVM rendeletet módosító – 17/2008. (II. 19.) FVM rendelet értelmében a TSZK a vele szolgáltatási szerzõdést kötött ügyfelek kifizetési kérelmeit 2008. január 1-jétõl 2008. március 3-ig gyûjti, és az összesített kifizetési kérelmeket 2008. február 1. és március 18. között nyújtja be a TSZK székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltséghez.

Ennek megfelelõen a 12/2008. (I. 29.) MVH Közlemény I. pont 1. bekezdése a következõképpen módosul: I. A kifizetés igénylésének feltételei A rendelet 8. § (1) bekezdése, valamint a többször módosított 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban Vhr.) 8. § a) pontja alapján az MVH által kibocsátott, a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatási kérelmet jóváhagyó (támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó) támogatási határozattal rendelkezõ ügyfelek jogosultak az adott jogcím vonatkozásában kifizetési kérelmet benyújtani. A kifizetési kérelmeket a TSZK-k 2008. január 1. és március 3. között gyûjthetik össze és 2008. február 1. és március 18. között nyújthatják be azokat a TSZK székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségre postai úton.

A 12/2008. (I. 29.) MVH közlemény III. pontjának utolsó bekezdése a következõképpen módosul: III. A kifizetési kérelem benyújtása … A rendelet 8. §-a szerint a kifizetési kérelmet 2008. január 1-jétõl 2008. március 3-ig gyûjti a TSZK, és az összesített kifizetési kérelmeket 2008. február 1. és március 18. között, tehát legkésõbb március 18-án nyújtja be a TSZK székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltséghez. A benyújtás napja a borítékon szereplõ postai bélyegzõ dátuma. Javasoljuk, hogy a küldeményt tértivevénnyel adja fel.

A 12/2008. (I. 29.) MVH közlemény további részei változatlanok maradnak.

A közlemény hatálya E közlemény a kihirdetése napján lép hatályba.

Budapest, 2008. február 25.

Margittai Miklós s. k., elnök

822

FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Közlemény az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott hagyományos különleges termék bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló megjelentetésérõl

Az FVM Élelmiszeripari Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonsága tanúsítási rendszerének mûködésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 58/2004. (IV. 24.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott hagyományos különleges termék bejelentéshez kapcsolódó IT/TSG/007/0031/09.02.2005 számú összefoglalót az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az összefoglalóban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2008. február 14.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fõosztályára (1860 Budapest).

Kérelem közzététele a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékekrõl és élelmiszerekrõl szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján

4. szám

Név: Associazione Pizzaiuoli Napoletani Cím: Corso S. Giovanni a Teduccio, 55 – Napoli Tel.: – Fax: – E-mail: 2. Tagállam vagy harmadik ország Olaszország

3. Termékleírás 3.1. Bejegyzésre javasolt elnevezés „Pizza Napoletana” A bejegyzést kizárólag olasz nyelven kérik. A „Pizza Napoletana” STG logón/címkén szereplõ „Prodotta secondo la Tradizione napoletana” [nápolyi hagyomány szerint készült termék] feliratot és az SGT [HKT] betûszót az elõállítás helye szerinti ország nyelvére lefordítják. 3.2. Az elnevezés X önmagában különleges a mezõgazdasági termék vagy élelmiszer különleges jellegét fejezi ki 3.3. A kérelem tartalmazza az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását? Az elnevezés fenntartással történõ bejegyzése X Az elnevezés fenntartás nélkül történõ bejegyzése

(2008/C 40/08) Ezzel a közzététellel az 509/2006/EK tanácsi rendelet1 9. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatoknak a közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK BEJEGYZÉSE IRÁNTI KÉRELEM A TANÁCS 509/2006/EK RENDELETE „PIZZA NAPOLETANA” EK-szám: IT/TSG/007/0031/09.02.2005 1. A kérelmezõ csoportosulás neve és címe Név: Associazione Verace Pizza Napoletana Cím: Via S. Maria La Nova, 49 – Napoli Tel.: – Fax: – E-mail: –

1

HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

3.4. A termék típusa 2.3. osztály – Cukorkaáru, kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru 3.5. A mezõgazdasági termék vagy élelmiszer leírása, amelyre a 3.1. pontban megadott elnevezés vonatkozik A „Pizza Napoletana” HKT kerek sütõipari termék, amelynek átmérõje változó, de legfeljebb 35 cm, széle (pereme) kiemelkedik, és középsõ részét feltét borítja. A középsõ rész vastagsága 0,4 cm, amelyre vonatkozóan ±10% tûréshatár a megengedett, a perem pedig 1-2 cm vastag. A pizzának teljes egészében puhának, rugalmasnak, könynyedén kettéhajthatónak kell lennie. A „Pizza Napoletana” HKT sajátosságai a következõk: kiemelkedõ perem, a sütõipari termékekre jellemzõ aranybarna szín, tapintás és kóstolás során a puha érzet; a feltéttel borított középsõ rész, amelyen az olajjal és – a felhasznált alapanyagoktól függõen – a szurokfû (oregano) zöldjével és a fokhagyma fehér színével tökéletesen összekeveredõ paradicsom piros színe, az egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedõ mozzarelladarabok fehér színe, illetõleg a bazsalikomlevelek – sütés következtében többé-kevésbé besötétült – zöldje dominál.

4. szám


A „Pizza Napoletana” állagának puhának, rugalmasnak, könnyedén kettéhajthatónak kell lennie, a termék könnyen vágható; jellegzetes ízû, ízletes, köszönhetõen a peremnek, amely a jól megkelt és megsült kenyér sajátos zamatát adja, és amely keveredik a paradicsom savanykás ízével, illetve a szurokfû, a fokhagyma és a bazsalikom zamatával, valamint a megsült mozzarella ízével. A sütési folyamat végén a pizza jellegzetes, zamatos, aromás illatot bocsát ki; a paradicsom elveszíti víztartalma jelentõs részét, így sûrû és tömör lesz; a „mozzarella di bufala campana” OEM vagy a mozzarella HKT a pizza felületén elolvad; a bazsalikom, továbbá a fokhagyma és a szurokfû intenzív zamatot áraszt, és láthatólag egyik sem ég meg. 3.6. A mezõgazdasági termék vagy élelmiszer gyártási módjának leírása, amelyre a 3.1. pontban megadott elnevezés vonatkozik A „Pizza Napoletana” a következõ fõbb alapanyagok felhasználásával készül: közönséges búzából készült, „00” típusú liszt, adott esetben „0” típusú liszt hozzáadásával, sörélesztõ, természetes ivóvíz, hámozott paradicsom és/vagy friss paradicsom, tengeri só vagy konyhasó, extra szûz olívaolaj. A „Pizza Napoletana” elkészítésekor felhasználható további alapanyagok: fokhagyma és szurokfû; mozzarella di bufala campana OEM, friss bazsalikom és mozzarella HKT. A liszt jellemzõi az alábbiak: – W: 220–380 – P/L: 0,50–0,70 – Vízfelvevõ képesség: 55–62 – Stabilitás: 4–12 – Value index E10: max 60 – Falling number: 300–400 – Száraz glutén: 9,5–11 g % – Fehérje: 11–12,5 g % A „Pizza Napoletana” elkészítése során kizárólag az alábbi munkafázisokat alkalmazzák, amelyeket egyazon készítési folyamat során egymást követõ ciklusokban végeznek: A tésztamassza elkészítése Összekeverik a lisztet, a vizet, a sót és az élesztõt. A dagasztógépbe egy liter vizet öntenek, ebben feloldanak 50–55 g tengeri sót, ehhez hozzáadják a teljes elõírt lisztmennyiség 10%-át, majd feloldanak 3 g sörélesztõt, bekapcsolják a dagasztógépet, és fokozatosan 1 800 g W 220–380 lisztet adagolnak a tésztamasszába a kívánt állag és a meghatározott tésztajelleg eléréséig. Az említett mûvelet 10 percig tart. A tésztamasszát a dagasztógépben a forgó villával lehetõleg 20 percig, alacsony fokozaton dolgozzák ki, míg az egységes, tömör masszává nem válik. A tészta optimális állagának eléréséhez igen fontos az a vízmennyiség, amelyet a liszt fokozatosan felvenni képes. A tészta tapintásra nem ragadós, viszont puha és rugalmas.

823

A tészta az alábbi jellemzõkkel bír, mindegyik esetben ±10%-os tûréshatárt figyelembe véve: – Erjedési hõmérséklet: 25 °C – Végleges pH-érték: 5,87 – Teljes titrálható savasság: 0,14 – Sûrûség: 0,79 g/cc (+ 34%) Kelesztés Elsõ fázis: a tésztát a dagasztógépbõl kivéve a pizzasütõ munkaasztalára helyezik, ahol 2 órán át pihenni hagyják, nedves ruhával lefedve, oly módon, hogy felülete ne keményedhessen meg, és ne alakulhasson ki egyfajta kéregréteg a tésztából távozó nedvesség miatt. A 2 órányi kelesztést követõen a cipó formázása következik, amelyet a pizzasütõ kizárólag kézzel végezhet. Faspatula segítségével levágnak a munkapultra helyezett pépbõl egy darab megkelt tésztát, majd azt cipó formájúra alakítják. A „Pizza Napoletana” esetében a cipók 180–250 gramm tömegûek lehetnek. A kelesztés második fázisa: a cipók formázását (feldarabolásukat) követõen második kelesztésre kerül sor élelmiszertároló dobozokban, 4–6 órán keresztül. Az ilyen – szobahõmérsékleten tárolt – tészta az ezt követõ 6 órán keresztül azonnal felhasználható. Formázás A kelesztési idõ leteltét követõen a cipót faspatula segítségével kiveszik a dobozból, és a pizzasütõ munkapultjára helyezik, amelynek felületét liszttel finoman behintik annak elkerülése érdekében, hogy a cipó a munkapultra ragadjon. Belülrõl kifelé irányított mozdulatokkal és mindkét kéz ujjainak a rendszeresen megforgatott cipóba történõ nyomásával a pizzasütõ tésztakorongot formáz oly módon, hogy annak közepén a vastagság nem haladhatja meg a 0,4 cm-t ±10%-os tûréshatárt engedve –, a szegély pedig nem lehet vastagabb 1-2 cm-nél, és ilymódon kialakul a perem. A „Pizza Napoletana” STG elkészítéséhez egyéb munkamódszerek nem alkalmazhatók, és különösen nem használható sodrófa és/vagy koronggal ellátott, mechanikus présgép. Feltét A „Pizza Napoletana” az alábbi módon ízesíthetõ: – a tésztakorong közepére kiskanállal 70–100 g apróra tört, hámozott paradicsomot helyeznek, – a paradicsomot spirális mozdulatokkal a teljes középsõ felületen elosztják, – a paradicsom felületére spirális mozdulatokkal sót szórnak, – hasonló módon rászórnak csipetnyi szurokfüvet, – egy gerezd elõre meghámozott fokhagymát darabokra vágnak, és a paradicsomra helyezik, – a felületre, annak közepébõl kiindulva, kiöntõvel rendelkezõ olajtartóból spirális mozdulatokkal 4–5 gramm extra szûz olívaolajat öntenek, + 20%-os tûréshatárt engedve.

824


Vagy: – a tésztakorong közepére kiskanállal 60–80 g apróra tört, hámozott paradicsomot és/vagy friss, feldarabolt paradicsomot helyeznek, – a paradicsomot körkörös mozdulatokkal a teljes középsõ felületen elosztják, – a paradicsom felületére körkörös mozdulatokkal sót szórnak, – a paradicsom felületére 80–100 g felszeletelt mozzarella di bufala OEM-et helyeznek, – a pizzára néhány friss bazsalikomlevelet tesznek, – a felületre, annak közepébõl kiindulva, kiöntõvel rendelkezõ olajtartóból spirális mozdulatokkal 4–5 gramm extra szûz olívaolajat öntenek, + 20%-os tûréshatárt engedve. Vagy: – a tésztakorong közepére kiskanállal 60–80 g apróra tört, hámozott paradicsomot helyeznek, – a paradicsomot körkörös mozdulatokkal a teljes középsõ felületen elosztják, – a paradicsom felületére körkörös mozdulatokkal sót szórnak, – a paradicsom felületére 80–100 g felszeletelt mozzarella STG-t helyeznek, – a pizzára néhány friss bazsalikomlevelet tesznek, – a felületre, annak közepébõl kiindulva, kiöntõvel rendelkezõ olajtartóból spirális mozdulatokkal 4–5 gramm extra szûz olívaolajat öntenek, + 20%-os tûréshatárt engedve. Sütés A pizzasütõ fából (vagy alumíniumból) készült lapátra helyezi a feltéttel megrakott pizzát, némi liszt segítségével, továbbá körkörös mozdulatokat alkalmazva, majd a pizzát gyors csuklómozdulattal a sütõ lapjára csúsztatják oly módon, hogy elkerülhetõ legyen a feltét lehullása. A „Pizza Napoletana” STG sütése kizárólag fatüzelésû kemencében történhet, ahol 485 °C-os sütési hõmérsékletet kell biztosítani, amely kulcsfontosságú a „Pizza Napoletana” STG készítéséhez. A pizzasütõ a pizza peremének felemelésével, fémlapát segítségével ellenõrzi a pizza sütését, és a pizzát a tûz felé forgatja, azt mindig a sütõlemez eredeti részén hagyva annak elkerülése érdekében, hogy a két eltérõ hõmérséklet miatt a pizza megégjen. Fontos, hogy a pizza teljes körívét tekintve egyforma módon süljön. A sütés végén a pizzasütõ – továbbra is a fémlapáttal – kiemeli a pizzát a sütõbõl, és azt tálra helyezi. A sütés idõtartama nem haladhatja meg a 60–90 másodpercet. A sütést követõen a pizza a következõ tulajdonságokat mutatja: a paradicsom elveszíti víztartalma jelentõs részét, így sûrû és tömör marad; a mozzarella di bufala campana OEM vagy a mozzarella STG a pizza felületén elolvad; a bazsalikom, továbbá a fokhagyma és a szurokfû (oregano) intenzív zamatot áraszt, és láthatólag egyik sem égett meg.

4. szám

– A sütõlap hõmérséklete: kb. 485 °C – A kemenceboltozat hõmérséklete: kb. 430 °C – A sütés ideje: 60–90 másodperc – A tészta maximális hõmérséklete: 60–65 °C – A paradicsom maximális hõmérséklete: 75–80 °C – Az olaj maximális hõmérséklete: 75–85 °C – A mozzarella maximális hõmérséklete: 65–70 °C Tartósítás A „Pizza Napoletana” lehetõség szerint a sütõbõl való kivételt követõen azonnal fogyasztandó, a készítés helyén; amennyiben azonban a készítés helyén nem fogyasztják el, nem fagyasztható és nem mélyfagyasztható, továbbá a késõbbiek során nem értékesíthetõ. 3.7. A mezõgazdasági termék vagy élelmiszer sajátos jellege Számos kulcsfontosságú elembõl tevõdik össze a kérdéses termék sajátos jellege, és ezek közvetlenül visszavezethetõk az elkészítés idejére és módjára, továbbá a kézmûves pizzakészítõ képességeire és tapasztalatára. A „Pizza Napoletana” készítésének folyamatát különösen a következõk határozzák meg: a tésztamassza, a kelesztés reológiája és jellege (két idõbeli fázist és idõbeli/hõmérsékleti jellemzõket megkülönböztetve); a cipók elkészítése és alakítása; a megkelt tésztakorong kezelése és elkészítése; a sütõ elõkészítése és a sütés jellemzõi (idõ/hõmérséklet), a szigorúan fatüzelésû kemence sajátosságai. Hangsúlyozandó például a második kelesztés, a munkamódszerek és -eszközök, továbbá a kizárólag fatüzelésû kemence, illetve a lapátok fontossága. A második kelesztést követõen a cipó mérete és nedvességtartalma az eltelt idõ függvényében megnövekszik. Amikor mindkét kéz ujjaival nyomást kezdenek gyakorolni a tésztára, a kifejtett erõ eredményeként a tészta üregeiben található levegõ a tészta közepe felõl a korong széle felé mozdul el, és így alakul ki az úgynevezett perem. Ez a technika a „Pizza Napoletana” STG alapvetõ sajátossága, mivel a perem garantálja, hogy a feltét valamennyi alkotóeleme a korong belsõ részén maradjon. Annak érdekében, hogy a cipó átmérõje növekedjen, a munka során a tésztamasszát a pizzasütõ kézzel forgatja, jobb kezét a munkalap síkjához képest 45–60 fokkal ferde helyzetben tartva, és e kézfején helyezkedik el a tésztakorong, amely a bal kéz összehangolt mozgása eredményeként forog. Más munkamódszerek – különösen a sodrófával vagy a koronggal ellátott, mechanikus présgéppel történõ munka – azonban nem eredményezik a tésztában lévõ üregekben található levegõ külsõ részek felé történõ kiáramlását, amelynek eredményeként teljes egészében egységes tésztakorong jöhetne létre. Ilyenkor tehát a korong közepén egy réteges tésztaréteg marad, amelyet az üregekben levegõ tölt ki. Ezért ha az említett eszközöket alkalmazzuk, a sütést követõen a pizzán nem jelenik meg a tipikus perem, amely a „Pizza Napoletana” STG egyik fõ jellegzetessége.

4. szám


A „napoletana” technika ezzel szemben biztosítja, hogy a pizzasütõ, miután 3–6 feltéttel ellátott tésztakorongból álló, változatos sorozatot készített el, pontos és gyors kézmozdulatokkal mesteri módon helyezze a pizzát a munkapultról a lapátra, oly módon, hogy ne vesszen el az eredeti körforma (a pizzasütõ a tésztát mindkét kezével húzogatja, és a pizzát kb. 90 °-kal megforgatva, felszolgálásra alkalmas lapátra helyezi). A pizzasütõ a sütõlapátot egy kevés liszttel hinti meg, lehetõvé téve, hogy a pizza könnyen a lapátról a sütõbe csússzon. Ez gyors csuklómozdulattal történik, és a lapátot 20–25°-os szögben tartják a sütõ síkjához képest, mindezt oly módon, hogy a feltét ne hullhasson le a pizza felületérõl. A fent leírtakhoz hasonló alternatív technikák nem léteznek, mivel a pizzának a lapáttal közvetlenül a munkapultról történõ felemelése nem jelent garanciát arra, hogy a pizza sütés közben is egyben marad. A fatüzelésû kemence a „Pizza Napoletana” sütése és minõsége tekintetében elsõdleges fontossággal bíró elem. Megkülönböztetõ jellegû technikai sajátosságai egyértelmûen szerepet játszanak a klasszikus „Pizza Napoletana” sikerében. A nápolyi pizzasütõ kemence része egy tufatégla alap, felette kör alakú lap – az úgynevezett suolo [talaj] – található, amelynek boltozata felett kupola épül. A kemence boltozatát tûzálló anyagból készítik, vagyis olyan anyaggal burkolják, amely nem engedi át a hõt. A kemence különbözõ részeinek aránya alapvetõ fontossággal bír a megfelelõ pizzasütés szempontjából. A kemence típusai a „suolo” mérete alapján különböztethetõk meg, amelyet négy kör alakú, tûzálló rész alkot, és ezekbõl áll össze a „suolo”. A pizzát acélból és/vagy alumíniumból készült lapáttal emelik fel, és a kemence szája felé viszik, ahová lehelyezik, és 180°-kal megforgatják; ezt követõen a pizzát az elõzõ pontról felemelik, oly módon, hogy megtalálják a pizza által sütés közben felvett hõ minimális értékét. A pizza más pontra történõ helyezése során a kiindulási hõmérsékletet kell megtalálni, de ennek következtében a pizza alsó része megéghet. Mindezen sajátosságok határozzák meg a légkamra milyenségét, és a végtermék vizuális jellemzõit figyelembe véve a „Pizza Napoletana” valóban puha és tömör, pereme magas, belseje megkelt, különösképpen rugalmas, és könnyen, „könyvszerûen” kettéhajtható. Fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen olyan – az elõírttól eltérõ munkamódszerekkel létrehozott – hasonló termék sem rendelkezhet olyan vizuális és organoleptikus sajátosságokkal, mint amilyenekkel a „Pizza Napoletana” rendelkezik. 3.8. A mezõgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos jellege A „Pizza Napoletana” megjelenése az 1715 és 1725 közötti történelmi idõszakra tehetõ. Az oriai Vincenzo Corrado, Emanuele di Francavilla herceg fõszakácsa a Nápolyban leggyakrabban készített ételekrõl szóló értekezésében kifejti, hogy a paradicsom pizza és makaróni ízesíté-

825

sére használható, kapcsolatba hozva ezt két olyan termékkel, amelyek idõvel meghozták Nápoly szerencséjét, illetve beírták a várost a konyhamûvészet történetébe. Ettõl számítható a „Pizza Napoletana”, vagyis a paradicsommal ízesített tésztakorong hivatalos megjelenése. Számos történelmi dokumentum támasztja alá, hogy a pizza Nápoly konyhamûvészetének specialitása, és Franco Salerno, az író, megerõsíti, hogy ez a termék a nápolyi konyha egyik legnagyobb találmánya. Az olasz nyelv szótárai és az Enciclopedia Treccani egyaránt külön megemlítik a pizza napoletanát. A „Pizza Napoletana” kifejezést pedig számos irodalmi szöveg kifejezetten megemlíti. Kétségtelen, hogy az elsõ pizzériák Nápolyban nyíltak, és az 1900-as évek közepéig a termék kizárólag Nápolyban és pizzériáiban volt jellemzõ. Már 1700-tól mûködtek a város különféle, pizzériának nevezett üzletei, amelyek híre eljutott egészen Nápoly királyáig, Bourbon Ferdinándig, aki e hagyományos nápolyi specialitást keresve, megsértve az udvari etikettet, személyesen látogatott el az egyik leghíresebb pizzériába. Ettõl kezdve vált a „pizzéria” divatos hellyé és kizárólag a pizza elkészítésének szentelt helyiséggé. Nápoly legnépszerûbb és leghíresebb pizzája a „marinara”, amely 1734-ben született meg, továbbá a „margherita”, amely 1796 és 1810 között alakult ki, és amelyet 1889-ben Nápolyban tett látogatása során az olasz királyné számára is feltálaltak, éppen feltétjeinek színei miatt (paradicsom, mozzarella és bazsalikom), amelyek Olaszország zászlajára emlékeztetnek. Idõvel Olaszország valamennyi városában és még külföldön is létrejöttek pizzériák, azonban ezek közül azok, amelyek nem Nápolyban, hanem egy másik városban voltak találhatók, mindig is kénytelenek voltak a „Pizzeria Napoletana” kifejezést alkalmazni vagy olyan terminust, amely valamilyen módon emlékeztet a Nápollyal való kapcsolatra, ahol e terméket 300 éve csaknem változatlan formában õrizték. 1984. májusában Nápoly szinte valamennyi régi pizzasütõje részt vett egy szabályzat megalkotásában, amelyet mindannyian aláírtak, ezt pedig a nápolyi Antonio Carannante jegyzõ foglalta közokiratba. A „Pizza Napoletana” kifejezés az évszázadok során mindenütt teljesen elterjedtté vált, még Európa határain kívül is, Közép- és Észak-Amerikától (pl. Mexikóban és Guatemalában) Ázsiáig (pl. Thaiföldön és Malajziában), és bár egyes esetekben nem is ismerik Nápoly városának földrajzi elhelyezkedését, a kérdéses terméket „Pizza Napoletaná”-nak nevezik. 3.9. A sajátos tulajdonságok ellenõrzésének minimális követelményei és eljárásai A „Pizza Napoletana” STG tekintetében elõírt ellenõrzések az alábbi szempontokra vonatkoznak: Az üzletben a tésztamassza készítésének, a kelesztésnek és az elõkészítésnek a szakaszában a megfelelõ folyamat betartása és az elõírt fázisok megfelelõ sorrendje; az üzlet kritikus pontjainak gondos ellenõrzése; az alapanyagok

826


készítési szabályokban elõírtaknak való megfelelése; az alapanyagok tökéletes tartósításának és tárolásának ellenõrzése, továbbá annak ellenõrzése útján, hogy a végtermék jellemzõi megfelelnek az ebben a készítési szabályzatban foglaltaknak. 3.10. Logó Az STG betûszót, a „hagyományos különleges termék” („SpecialitB Tradizionale Garantita”) és „nápolyi hagyomány szerint készült termék” („prodotta secondo la tradizione napoletana”) kifejezéseket lefordítják az elõállítás helye szerinti ország nyelvére. A „Pizza Napoletana” egyedi logója a következõ: vízszintes, világosszürke kerettel ellátott, fehér alapon elhelyezett ovális kép, amely egy tálat ábrázol, amelyen realista módon, ugyanakkor grafikusan stilizáltan ábrázolt pizza jelenik meg, teljes mértékben tiszteletben tartva a hagyományt és a klasszikus alapelemeket, azaz a paradicsomot, a mozzarellát, a fokhagymát, a bazsalikomot és egy olívaolaj csíkot ábrázolva. A tál alján zöld színû árnyékhatás található, amely a többi elemmel együtt kiadja a termék nemzeti színeit. A pizzát tartalmazó tál alatt egy derékszögû, vörös színû ablak jelenik meg, erõsen lekerekített sarkokkal, amely fekete kontúrral ellátott, fehér betûkkel, fehér kontúrral ellátott zöld árnyékkal tartalmazza a következõ szöveget: „PIZZA NAPOLETANA” STG. A felirat felett, enyhén jobboldalt elhelyezve kisebb betûmérettel és más, fehér színû betûtípussal a következõ felirat szerepel: „hagyományos különleges termék” („SpecialitB Tradizionale Garantita”). Lejjebb pedig a középsõ rész alatt a „PIZZA NAPOLETANA” STG logó betûtípusával, fekete kontúrral ellátott, fehér színû kiskapitális betûkkel a „nápolyi hagyomány szerint készült termék” („Prodotta Secondo la Tradizione napoletana”) felirat szerepel. Felirat

Pantone ProSim

C

M

Y

K

Az ovális tál szélének P. Grey – szürke színe 3CV

0%

0%

0%

18

Az ovális tál árnyékának zöld színe

362

76

0%

100

11

A lekerekített szögletekkel rendelkezõ téglalap vörös színe

032

0%

91

87

0%

Fekete szegélyû fehér felirat „PIZZA NAPOLETANA” STG

0%

0%

0%

0%

Fekete szegélyû fehér felirat „Prodotta Secondo la Tradizione napoletana”

0%

0%

0%

0%

Fehér felirat „SpecialitB Tradizionale Garantita”

0%

0%

0%

0%

4. A termékleírásban foglaltakkal való egyezõséget vizsgáló szervek és ellenõrzõ szervezeti egységek

Betûtípus

PIZZA NAPOLETANA STG

Varga

SpecialitB Tradizionale Garantita

Alternate Gothic

Prodotta secondo la Tradizione napoletana

Varga

Pantone ProSim

C

M

Y

K

A perem bézs színe

466

11

24

43

0%

Mélyvörös paradicsomszósz

703

0%

83

65

18

Bazsalikomlevélke

362

76

0%

100

11

A bazsalikomlevél erezete

562

76

0%

100

11

A paradicsom piros színe

032

0%

91

87

0%

Az olívaolaj csíkja

123

0%

31

94

0%

Mozzarella

600

0%

0%

11

0%

A mozzarellán látható árnyékok

5807

0%

0%

11

9

A pizza színei

A grafikus rész és a karakterek színei

4. szám

4.1. Név és cím Név: Certiquality SRL Cím: Via Gaetano Giardino, 4 I-20123 Milano Tel.: – Fax: – E-mail: – Állami szervezet/egység X Magán szervezet/egység Név: DNV Det Norske Veritas Italia Cím: Centro Direzionale Colleoni Viale Colleoni, 9 Palazzo Sirio 2 I-20041 Agrate Brianza (MI) Tel.: – Fax: – E-mail: – Állami szervezet/egység X Magán szervezet/egység

4. szám


Név: IS.ME.CERT. Cím: Via G. Porzio Centro Direzionale Isola G1 I-80143 Napoli Tel.: – Fax: – E-mail: – Állami szervezet/egység X Magán szervezet/egység

827

A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz. ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE „RADICCHIO DI CHIOGGIA” EK-szám: IT/PGI/00484/06.07.2005 OEM ( ) OFJ (X)

4.2. A szerv vagy egység különös feladatai Mindhárom fenti ellenõrzõ szervezet ellenõrzéseket hajt végre az ország területének különbözõ részein mûködõ érintettek vonatkozásában.

Ez az összefoglaló a termékleírás fõ elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

Közlemény az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló megjelentetésérõl

1. A tagállam felelõs szervezeti egysége Név: Ministero delle Politiche agricole, alimentari e forestali Cím: Via XX Settembre, 20 I-00187 Roma Tel.: (39) 06 481 99 68 – 46 65 51 04 Fax: (39) 06 42 01 31 26 E-mail: [email protected]

I. Az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára és a termékek ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó IT/PGI/00484/06.07.2005 számú összefoglalót az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az összefoglalóban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2008. február 15.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fõosztályára (1860 Budapest). Kérelem közzététele a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek, valamint eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján (2008/C 41/15) Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet1 7. cikke alapján létrejön a bejegyzés elleni kifogás joga. 1

HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

2. Csoportosulás Név: Comitato promotore «Radicchio di Chioggia» Cím: Via Valgrande, 27 – S. Anna di Chioggia (VE) Tel.: (39) 041 495 02 84 Fax: (39) 041 495 05 78 E-mail: – Összetétel: Termelõk/feldolgozók (X) egyéb ( ) 3. A termék típusa 1.6. osztály – Zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék frissen vagy feldolgozva

4. Termékleírás [a követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján] 4.1. Név „Radicchio di Chioggia” 4.2. Leírás A Radicchio di Chioggia (chioggiai radicchio) OFJ termesztésére a fészkes virágúak (Asteraceae) családján belül a mezei katáng (cichorium intybus) faj silvestre változatába tartozó növények alkalmasak. A Radicchio di Chioggiának „korai” és „kései” fajtája létezik. A radicchio növény kerekded, szoros rétegekben elhelyezkedõ levelei jellegzetes, gömb alakú fejet, úgynevezett szívet alkotnak: a többé-kevésbé intenzív vörös színû levelek közepén fehér erezet fut.

828


Az említett két fajta az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: – a korai fajta közepes vagy kis méretû, tömege 180 és 400 g között van, levelei jellegzetes, a kárminpirostól a vérvörösig terjedõ színûek, állaga ropogós, íze édes vagy enyhén kesernyés, – a kései fajta közepes vagy nagy méretû, fejrésze igen tömör, tömege 200 és 450 g között van, levelei erõteljes kárminpiros színûek, állaga közepesen ropogós, íze kesernyés. A Radicchio di Chioggia úgy kerül a piacra, hogy a tövön egy rövid, alaposan megtisztított fõgyökérdarabot hagynak. A radicchio-fejeknek épnek, alacsonynak, ránézésre frissnek, továbbá kártevõktõl, illetve ezek vagy a nedvesség által okozott sérülésektõl mentesnek kell lenniük. Ezt az állapotot – amennyiben szükséges – megfelelõ tisztítási mûveletekkel kell elérni. 4.3. Földrajzi terület A „kései” Radicchio di Chioggia elõállításnak területe a következõ települések teljes közigazgatási területét foglalja magában: Velence megyében (provincia) Chioggia, Cona és Cavarzere, Padova megyében Codevigo és Corbezzole, valamint Rovigo megyében Rosolina, Ariano Polesine, Taglio di Po, Porto Viro és Loreo, míg a „korai” típust kizárólag Chioggia és Rosolina településeken termesztik, mivel csak az itteni talaj és éghajlati viszonyok teszik lehetõvé a fajtára jellemzõ különleges tulajdonságok kialakulását. 4.4. A származás igazolása A termelési folyamat valamennyi szakaszát figyelemmel kell kísérni, és az összes bemenõ (input) és kimenõ (output) terméket dokumentálni kell. Ily módon, valamint az ellenõrzõ szerv által a termelõkrõl és a csomagolókról vezetett megfelelõ nyilvántartásokkal biztosítható a termék követhetõsége és nyomon követhetõsége. A Radicchio di Chioggia OFJ-t használni kívánó és az elõállítási területen található földterülettel rendelkezõ termelõknek minden termesztési idényben fel kell iratkozniuk a megmûvelt területek listáját tartalmazó, az ellenõrzõ szervnél elhelyezett jegyzékre. Az ellenõrzõ szerv folyamatosan aktualizálja a jegyzéket, amely tartalmazza a földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait, valamint azt, hogy az adott területen a „korai” vagy a „kései” típust termelik-e. Az említett termelõknek – az erre a célra szolgáló nyilvántartásokba való bejegyzéseken keresztül – arról is nyilatkozniuk kell, hogy ténylegesen mekkora mennyiségben állítottak elõ és hoztak forgalomba Radicchio di Chioggia OFJ-t. Az ellenõrzõ szerv a nyilvántartásokban szereplõ összes természetes vagy jogi személyt ellenõrzi. 4.5. Az elõállítás módja A termékleírás többek között elõírja, hogy a „korai” fajta vetését palántaágyban december 1-jétõl április végéig,

4. szám

míg szabadföldön márciustól kezdõdõen lehet végezni, az átültetésre pedig körülbelül 30 nap múlva kerül sor. A növényeket, amelyekbõl négyzetméterenként 8–10 darabot ültetnek, ívesen kifeszített fóliával lehet védeni, amely késõbb, amint a növény akklimatizálódik, fokozatosan eltávolítható. A betakarítást április 1. és július 15. között végzik. A betakarított termés tömege – a tisztítást követõen – nem haladhatja meg hektáronként a 18 tonnát. A „kései” fajta vetését palántaágyban június 20. és augusztus 15. között, míg szabadföldön július és augusztus során végzik, vetési sûrûség ebben az esetben négyzetméterenként 7–10 növény. A termés betakarítását szeptembertõl márciusig végzik, a betakarított termés tömege – a tisztítást követõen – nem haladhatja meg hektáronként a 28 tonnát. A betakarítás során a gyökeret ott vágják el, ahol az alsó levelek a szívhez kapcsolódnak, általában 2–3 centiméterrel a talaj felszíne alatt, akkor, amikor az egymásra boruló levelek már többé-kevésbé tömör fejet alkotnak. A tisztítási mûveleteket közvetlenül szabadföldön vagy a mezõgazdasági üzemekben végzik, feltéve, hogy azok a 4.3. pontban ismertetett területek egyikén találhatók. A tisztítást a „roncola” nevû, jellegzetes, hajlított pengéjû késsel végzik. 4.6. Kapcsolat A lagúnás vidékre az alábbi két tulajdonság jellemzõ: a napi, illetve az egyes napok közötti alacsony hõmérsékletingadozás, valamint az erõteljes légáramlatok és szelek, az Adriai-tengerre jellemzõ „bórák”, amelyek elõsegítik a talajhoz közeli légrétegek keveredését, és megakadályozzák a nedvesség felgyülemlését, amely kedvezõtlenül befolyásolná a termés növény-egészségügyi állapotát. A „kései” fajta termelésének különösen kedvez az agyagos termõföld, továbbá e fajta esetében a túlságosan magas hõmérséklet nem tenné lehetõvé, hogy a fej összezáródjon, s így kialakuljon a jellegzetes gömb forma, hanem beindítaná a felmagzást. A „korai” fajta ezzel szemben csak a partvidéki településeken, Chioggiában és Rosolinában termeszthetõ, ahol a következõ körülmények együttesen alakítják ki a növény számára kedvezõ feltételeket: a homokos talaj, a tenger közelsége, amely a szárazfölditõl eltérõ hõmérsékleti viszonyokat teremt, az erõsebb széljárás, valamint a talaj felszínéhez igen közeli vízrétegekbõl nyerhetõ öntözõvíz, amelyet a talajba fúrt lyukakon (a helyiek ezeket „buse” néven emlegetik) hozzák a felszínre. Chioggia és Rosolina települések partmenti területeinek talaj- és éghajlati viszonyai ideális feltételeket teremtenek a termék elõállításhoz: kutatások bizonyítják egyrészt, hogy a Radicchio di Chioggia esetében alapvetõ fontosságú, hogy az erõteljes hõmérsékletingadozás, illetve a talaj nedvességtartalmának drasztikus változása ne terhelje meg túlságosan a növényt, másrészt, hogy bármely más területen a termés akár 50–60%-ánál beindul a felmagzás,

4. szám


ezáltal pedig jelentõsen csökken a betakarítható menynyiség, illetve a levelek színe is sokkal kevésbé intenzív. A terméket a többi radicchio-fajtától proteintartalma (amely a növény szárazanyag-tartalmának 1,0–1,4%-a), továbbá magas kálium-, foszfor- és kálciumtartalma különbözteti meg, kalóriatartalma ugyanakkor alacsony, ami táplálkozási szempontból igen kedvezõ. Egészen az 1700-as évekre visszanyúló bizonyítékok támasztják alá, hogy Chioggia környékén régóta folytatják a növény termesztését: többek között a „Villa Episcopale” (püspöki földbirtok) térképei és a „Podesta! di Chiazza” (a mostani Chioggia) területén található iskolákról Alessandro Ortolini által összegyûjtött statisztikák, amelyek szerint a Scuola di S. Giovanni di Ortolani (Szent János kertészeti iskola) a maga 544 növendékével a második legfontosabb iskola volt a halászok iskolája után. Az „Istituto Federale di Credito per il Risorgimento delle Venezie” folyóiratának 1923. márciusi számában, amely a Premiate Officine Grafiche Ferrari kiadásában jelent meg, a termelt zöldségfajták között a radicchio is szerepel. Ezt Pagani-Galimberti 1929-es mûve, a „Cenni di economia orticola” (Kertészeti szemelvények) is megerõsíti, amelyben megtalálható a tengertõl visszahódított partmenti homokos területeken folytatott radicchio-termelés leírása. Miután a termelés területének közelében létrejött egy nagy zöldség- és gyümölcspiac, megoldódott a radicchio kereskedelmének és szállításának problémája is, amely már 1860-tól kezdõdõen a Verona–Chioggia vasútvonalon keresztül folyt. 4.7. Ellenõrzõ szerv Név: C.S.Q.A. Certificazioni S.r.l. Cím: Via S. Gaetano, 74 — I-36016 Thiene (VI) Tel.: (39) 0445 31 30 11 Fax: (39) 0445 31 30 70 E-mail: [email protected] A felügyeleti rendszer teljesíti az EN 45011 szabványban meghatározott feltételeket. 4.8. Címkézés A Radicchio di Chioggia csomagolását az alábbi elõírások betartásával kell végezni, méghozzá oly módon, hogy a tárolót csak a lezáró pecsét feltörésével lehessen kinyitni: – 30×50, 30×60 vagy 40×60 cm külsõ alapterületû, fából, mûanyagból, polisztirolból, papírból vagy egyéb, élelmiszer tárolására alkalmas anyagból készült, 1–5 kg termék egy rétegben való tárolására alkalmas dobozokban. – Az 1 kg-nál kisebb befogadóképességû dobozok fából, mûanyagból, polisztirolból vagy papírból készülhetnek. Egy dobozba csak ugyanolyan fajtájú, kategóriájú és átmérõjû radicchiót lehet csomagolni. A csomagban elhelyezett, kívülrõl látható termékeknek hûen kell tükrözniük a csomag teljes tartalmát.

829

A terméket úgy kell becsomagolni, hogy az megfelelõen védve legyen. A csomagolási egységnek minden idegen anyagtól mentesnek kell lennie. A dobozokon egyforma méretû nyomtatott betûkkel kell feltüntetni a Radicchio di Chioggia I.G.P. (OFJ) feliratot, valamint a dobozban található fajtára utaló „kései” vagy „korai” kifejezést. A logó fehér alapon egy díszes pajzsot ábrázol, amelynek fekete körvonallal és barna peremmel díszített, sárga szegélye egy középkori stílusban ábrázolt, vörös oroszlánt vesz körbe, körülötte pedig vörös színnel és nagybetûvel a „RADICCHIO di CHIOGGIA I.G.P.” felirat olvasható. Betûtípus: Garamond. Betûméret: maximum 50 – minimum 10. A kör átmérõje: maximum 15 – minimum 3. A logó színe: Vörös = Magenta 95% – Sárga 80%, Sárga = Magenta 7% – Sárga 85%, Barna = Cián 12% – Magenta 60% – Sárga 95%, Fekete = Fekete 100%. A dobozon egyszer már elhelyezett Radicchio di Chioggia logót nem lehet újra felhasználni. A csomagoláson továbbá fel kell tüntetni az alábbi adatokat is: – az egyéni termelõ vagy termelõi szövetkezet és a csomagolóüzem nevét vagy cégnevét, illetve címét vagy székhelyét, – az eredeti nettó tömeget és a kategóriát, valamint esetleges további kiegészítõ információkat, azonban ezek között nem szerepelhetnek a terméket dicsérõ, vagy a termék jellemzõivel kapcsolatban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas feliratok. A Radicchio di Chioggia feliraton kívül minden más feliratot az elõzõekben említett földrajzi jelzéshez használtnál jóval kisebb betûtípussal kell feltüntetni.

II. Az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Fõosztálya a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára és a termékek ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján, az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó FR/PDO/117/0140/02.10.2003 számú összefoglalót az alábbiakban megjelenteti. A jogos gazdasági érdeküket igazoló személyek az összefoglalóban foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a bejelentésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétõl (2008. február 15.) számított négy hónapon belül írásban nyújthatják be a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-biztonsági,

830


Állat- és Növényegészségügyi Fõosztályára (1860 Budapest). Módosítás iránti kérelem közzététele a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján (2008/C 43/11) Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet1 7. cikke alapján létrejön a módosítás iránti kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz. MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE Módosításra irányuló kérelem a 9. cikk és a 17. cikk (2) bekezdése alapján „CHASSELAS DE MOISSAC” vagy „CHASSELAS DORÉ DE MOISSAC” vagy „MOISSAC” EK-szám: FR/PDO/117/0140/02.10.2003 OEM (X) OFJ ( ) Kért módosítás(ok) 1. A termékleírás érintett szakaszcíme(i) X A termék elnevezése X A termék leírása Földrajzi terület X A származás igazolása X Az elõállítás módja Kapcsolat X Címkézés X Nemzeti elõírások 2. Módosítás(ok) Elnevezés „Chasselas de Moissac”. A kiválasztott elnevezés a legáltalánosabban használatos és a legismertebb. Így egyazon termék nem szerepelhet különbözõ elnevezések alatt, és felszámolható a fogyasztók körében tapasztalt zavar. Leírás: Friss vagy hosszan eltartható csemegeszõlõ. A szõlõfürtök ruganyosak, egyenletesen tömöttek, aranyszín árnyalatúak, hosszúságuk minimum 12 cm, súlyuk minimum 100 gramm. A szemek nem lehetnek nyomottak, éretlenek, rohadtak vagy betegek. Héjuk kissé hamvas, áttetszõ, kivehetõek a magok, a kocsány vastag és duzzadt.

1

HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

4. szám

A szõlõ minimális cukortartalma 160 g/l, a rendkívüli klimatikus körülményektõl eltekintve, amikor a mutató szintje egy adott szüretre vonatkozóan – legfeljebb 150 g/l-ig – leszállítható. A szõlõ akkor éri el érett állapotát, amikor a cukor/savasság arány értéke legalább 25. A szõlõfürtöket feldolgozzák, megtisztítják és csomagolják. A termékleírás egyszerûsödött és egyúttal pontosabb lett a szubjektív megfogalmazások kiküszöbölése érdekében, csökkentve a különbözõ értelmezések kockázatát. A származás igazolása A szõlõ útja a szüreteléstõl a csomagolásig nyomon követhetõ. A szõlõfürtök kizárólag a földrajzi területen belül elhelyezkedõ, az INAO szakszolgálatai és a független szakértõk által azonosított szõlõtermõ parcellákról származhatnak. A termõterületnek meg kell felelnie a parcellák beültethetõségére vonatkozó geológiai, talajtani és éghajlati kritériumoknak. Az INAO szakszolgálatai jegyzékbe vesznek minden, a kritériumoknak megfelelõ termõterületet. Csak a nyilvántartásban szereplõ parcellákról származó szõlõ tarthat igényt a „Chasselas de Moissac” megnevezésre. A termelõk továbbá kötelesek kitölteni egy éves alkalmazhatósági nyilatkozatot, amelyet eljuttatnak az INAO szakszolgálatainak. Ebben kötelezettséget vállalnak az OEM használatához szükséges szõlõtermelési követelmények betartására, és közlik az adott évben a termelésére kijelölt parcellákra vonatkozó referenciákat. E dokumentum lehetõvé teszi az adott évben a „Chasselas de Moissac” termelésében részt vevõ parcellák azonosítását és a rajtuk elért terméshozamok ellenõrzését. A termelõknek napi nyilvántartást kell vezetniük a feldolgozó- és csomagolómûhelybe beérkezõ szõlõrõl, illetve az onnan kiszállított csomagolt szõlõrõl. Ebben a megfelelõ parcellák megjelölésével fel kell tüntetniük a szüretelt mennyiségeket – a tartós tárolásra szánt mennyiségek megkülönböztetésével –, a csomagolt tételek számát típusok szerint, megjelölve a hosszan eltartható tételeket, valamint az alkalmazott azonosító számokat. Az INAO ellenõrei bármikor hozzáférhetnek ezekhez a nyilvántartásokhoz. Ami a terméket illeti, a csomagolt tételekbõl vett mintákat analitikus és érzékszervi vizsgálatok alá vetik. Ezek célja a „Chasselas de Moissac” megnevezés alatt forgalomba hozott termékek minõségének és jellegzetességeinek ellenõrzése. Minden csomagolást, amelyben „Chasselas de Moissac” szõlõt forgalmaznak, az OEM saját, az INAO által jóváhagyott azonosító jelével azonosítanak. Az elõállítás módja Az azonosított szõlõtermõ parcellákról származó szõlõ szüretelésének, feldolgozásának és csomagolásának a földrajzi területen belül kell történnie.

4. szám


Egyedül a Chasselas B szõlõfajta engedélyezett. A termõterületeken egyesfüggöny vagy kettõsfüggöny mûvelésmód alkalmazható. A minõségi követelmények miatt minden új ültetvény esetében a tõkesûrûséget és a sortávot a mûvelésmódhoz kell igazítani (egyes függöny mûvelésmód esetén 3 300 tõke/hektár minimális tõkesûrûség és 3 méter maximális sortáv, kettõsfüggöny mûvelésmód esetén 2 500 tõke/hektár minimális tõkesûrûség és 3,5 méter maximális sortáv). A tõkesûrûség és a sortáv kialakítási módozatainak meg kell felelniük a „Chasselas de Moissac” OEM-re vonatkozó kormányrendelet 5. cikkében foglalt elõírásoknak. A tõkemûvelési módok tekintetében az egyszerû és a kettõs guyot engedélyezett. A hektáronkénti rügyszám egyesfüggöny mûvelésmód esetében nem haladhatja meg az 55 000-et, kettõsfüggöny mûvelésmód esetében a 60 000-et. A „fürtrendezés” mûvelete kötelezõ, amelynek lényege a fürtök eligazítása a tõkén, szabadon, megfelelõ szellõzést biztosítva. Ez teszi lehetõvé a szõlõ optimális érését. A fiatal tõkék csak az – augusztus 1-je elõtt kialakított – ültetvény telepítését követõ második évtõl válhatnak alkalmassá a „Chasselas de Moissac” eredetmegjelölésre számot tartó szõlõ termelésére. A nem trágyázó öntözés a közözés elvégzésétõl kezdõdõen engedélyezett. A „Chasselas de Moissac” szõlõ termelésére alkalmasnak minõsített parcellák terméshozama két szinten szabályozott (a szõlõgazdaság, illetve a parcella szintjén): A gazdaság maximális átlagos terméshozama: 14 t/ha; A „Chasselas de Moissac” maximális átlagos terméshozama a gazdaság egészében: 13 t/ha; parcellánkénti maximális átlagos terméshozam: 16 t/ha. Rendkívüli éghajlati körülmények esetén azonban egy adott szüret parcellánkénti maximális átlagos terméshozama módosítható, de kizárólag a 18 t/ha küszöbérték túllépése, illetve az egész gazdaság átlagos terméshozamainak módosulása nélkül. Ez az eltérés egyazon évjáratra nézve semmilyen esetben nem kombinálható a cukortartalomra vonatkozó eltéréssel. A szüretelés többszöri szedéssel, kézzel történik. Miután szüretkor a romlásnak indult szemeket eltávolították és a tárolási helyre gyorsan beszállították, a szõlõ – a „Chasselas de Moissac” jellegzetességeinek megõrzésére alkalmas tárolóedényekben – tartósan eltárolható. Ilyenkor a ritkítatlan szõlõfürtök a tárolás helyére érkezésükkor gyors hûtési eljáráson mennek keresztül, majd hermetikus csomagolásban tartós eltárolásra kerülnek egy ellenõrzött atmoszférájú, hõmérsékletû és páratartalmú hidegkamrában. A tartósan eltárolt szõlõ a szüret évét követõ január 31-tõl kezdõdõen nem forgalmazható a „Chasselas de Moissac” OEM védjegy alatt. A termõültetvény és a feldolgozó-, illetve csomagolómûhely között a leszüretelt szõlõt – a tartós eltárolásra szánt tételeket is beleértve – olyan körülmények között kell szállítani, amelyek biztosítják a termék jellegzetessé-

831

geinek – nevezetesen a szõlõszemek hamvasságának – optimális megõrzését. A szõlõfürtök – a tartósan eltárolt tételeket is beleértve – feldolgozó- és csomagolómûhelyekben kerülnek feldolgozásra. A fürtöket ollóval óvatosan megtisztogatják, eltávolítva a romlásnak indult részeket. A feldolgozott fürtöknek meg kell felelniük az OEM termékleírásának. A termelõknek rendelkezniük kell saját feldolgozó- és csomagolómûhellyel, valamint adott esetben a szõlõ tartós eltárolásához szükséges berendezésekkel, amennyiben ezt a gyakorlatot is alkalmazzák. Az ollóval történõ tisztogatást követõen rögtön sor kerül a szõlõfürtök csomagolására, a termék jellegzetességeinek és minõségének megóvására alkalmas csomagolás alkalmazásával. A szõlõ ily módon minimális feldolgozási szakaszon megy keresztül. A fenti rendelkezések egyrészrõl a korábban meglévõ, de mindeddig nem kodifikált gyakorlatokat rögzítik, másrészrõl eleget tesznek a kérelmezõ csoportosulás akaratának a szóban forgó OEM termékleírásának pontosítására illetve hiányosságainak pótlására vonatkozóan. Címkézés A csomagolási egységeken lévõ címkén a következõket kell feltüntetni: – a „Chasselas de Moissac” oltalom alatt álló eredetmegjelölés megnevezését, a címkén szereplõ legnagyobb betûtípussal legalább egyenlõ méretben, – az „Appellation d’origine contrôlée” vagy az „AOC” megjelölést, – a termelõ nevét. Minden csomagolási egységen szerepelnie kell azonosító jelzésnek, amely tartalmaz valamely, az INAO által jóváhagyott szervezet által kiadott és az INAO szakszolgálatai által hitelesített sorszámot. Az azonosító jelzés a címkézést kiegészítõ rendszerként szolgálhat. A címkézésen túlmenõen a kísérõ dokumentumokon és a számlákon is fel kell tüntetni a „Chasselas de Moissac” OEM megnevezését, valamint az „Appellation d’origine contrôlée” vagy az „AOC” megjelölést. Nemzeti elõírások A „Chasselas de Moissac” OEM-re vonatkozó kormányrendelet. MÓDOSÍTOTT ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE „CHASSELAS DE MOISSAC” EK-szám: FR/PDO/117/0140/02.10.2003 OEM (X) OFJ ( ) Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából. 1. A tagállam illetékes szerve Név: Institut National des Appellations d’Origine

832


Cím: 51, rue d’Anjou F-75008 Paris Tel.: (33) 153 89 80 00 Fax: (33) 142 25 57 97 E-mail: [email protected] 2. Csoportosulás Név: Syndicat de défense du Chasselas de Moissac AOC Cím: 1, promenade Sancert F-82200 Moissac Tel.: (33) 563 04 01 78 Fax: (33) 563 04 11 21 E-mail: – Összetétel: Termelõk/feldolgozók (X) Egyéb ( ) 3. A termék típusa 1.6. osztály – Gyümölcsök, zöldségfélék és gabonafélék természetes állapotban vagy feldolgozva 4. Termékleírás [az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében elõírt követelmények összefoglalása] 4.1. Elnevezés „Chasselas de Moissac” 4.2. Leírás Friss vagy hosszan eltartható csemegeszõlõ. A szõlõfürtök ruganyosak, egyenletesen tömöttek, aranyszín árnyalatúak, hosszúságuk minimum 12 cm, súlyuk minimum 100 gramm. A szemek nem lehetnek nyomottak, éretlenek, rohadtak vagy betegek. Héjuk kissé hamvas, áttetszõ, kivehetõk a magok, a kocsány vastag és duzzadt. A szõlõ minimális cukortartalma 160 g/l, a rendkívüli klimatikus körülményektõl eltekintve, amikor a mutató szintje egy adott szüretre vonatkozóan – legfeljebb 150 g/l-ig – leszállítható. A szõlõ akkor éri el érett állapotát, amikor a cukor/savasság arány értéke legalább 25. A szõlõfürtök feldolgozásra, megtisztításra és csomagolásra kerülnek. 4.3. Földrajzi terület A Bas-Quercy elnevezésû terület, amely Tarn-et-Garonne és Lot megyék néhány kantonját foglalja magában. 4.4. A származás igazolása A szõlõ útja a szüreteléstõl a csomagolásig nyomon követhetõ. A szõlõfürtök kizárólag a földrajzi területen belül elhelyezkedõ, az INAO szakszolgálatai és a független szakértõk által azonosított szõlõtermõ parcellákról származhatnak. A termõterületnek meg kell felelnie a parcellák beültethetõségére vonatkozó geológiai, talajtani és éghajlati kritériumoknak. Az INAO szakszolgálatai jegyzékbe

4. szám

vesznek minden, a kritériumoknak megfelelõ termõterületet. Csak a nyilvántartásban szereplõ parcellákról származó szõlõ tarthat igényt a „Chasselas de Moissac” megnevezésre. A termelõk továbbá kötelesek kitölteni egy éves alkalmazhatósági nyilatkozatot, amelyet eljuttatnak az INAO szakszolgálatainak. Ebben kötelezettséget vállalnak az OEM használatához szükséges szõlõtermelési követelmények betartására, és közlik az adott évben a termelésére kijelölt parcellákra vonatkozó referenciákat. E dokumentum lehetõvé teszi az adott évben a „Chasselas de Moissac” termelésében részt vevõ parcellák azonosítását és a rajtuk elért terméshozamok ellenõrzését. A termelõknek napi nyilvántartást kell vezetniük a feldolgozó- és csomagolómûhelybe beérkezõ szõlõrõl, illetve az onnan kiszállított csomagolt szõlõrõl. Ebben a megfelelõ parcellák megjelölésével fel kell tüntetniük a szüretelt mennyiségeket – a tartós tárolásra szánt mennyiségek megkülönböztetésével –, a csomagolt tételek számát típusok szerint, megjelölve a hosszan eltartható tételeket, valamint az alkalmazott azonosító számokat. Az INAO ellenõrei bármikor hozzáférhetnek ezekhez a nyilvántartásokhoz. Ami a terméket illeti, a csomagolt tételekbõl vett mintákat analitikus és érzékszervi vizsgálatok alá vetik. Ezek célja a „Chasselas de Moissac” megnevezés alatt forgalomba hozott termékek minõségének és tipikusságának ellenõrzése. Minden csomagolást, amelyben „Chasselas de Moissac” szõlõt forgalmaznak, az OEM saját, az INAO által jóváhagyott azonosító jelével azonosítanak. 4.5. Az elõállítás módja Az azonosított szõlõtermõ parcellákról származó szõlõ szüretelésének, feldolgozásának és csomagolásának a földrajzi területen belül kell történnie. Egyedül a Chasselas B szõlõfajta engedélyezett. A termõterületeken egyesfüggöny vagy kettõsfüggöny mûvelésmód alkalmazható. A minõségi követelmények miatt minden új ültetvény esetében a tõkesûrûséget és a sortávot a mûvelésmódhoz kell igazítani (egyesfüggöny mûvelésmód esetén 3 300 tõke/hektár minimális tõkesûrûség és 3 méter maximális sortáv, kettõsfüggöny mûvelésmód esetén 2 500 tõke/hektár minimális tõkesûrûség és 3,5 méter maximális sortáv). A tõkesûrûség és a sortáv kialakítási módozatainak meg kell felelniük a „Chasselas de Moissac” OEM-re vonatkozó kormányrendelet 5. cikkében foglalt elõírásoknak. A tõkemûvelési módok tekintetében az egyszerû és a kettõs guyot engedélyezett. A hektáronkénti rügyszám egyesfüggöny mûvelésmód esetében nem haladhatja meg az 55 000-et, kettõsfüggöny mûvelésmód esetében a 60 000-et. A „fürtrendezés” mûvelete kötelezõ, amelynek

4. szám


lényege a fürtök eligazítása a tõkén, szabadon és megfelelõ szellõzést biztosítva. Ez teszi lehetõvé a szõlõ optimális érését. A fiatal tõkék csak az – augusztus 1-je elõtt kialakított – ültetvény telepítését követõ második évtõl válhatnak alkalmassá a „Chasselas de Moissac” eredetmegjelölésre számot tartó szõlõ termelésére. A nem trágyázó öntözés a közözés elvégzésétõl kezdõdõen engedélyezett. A „Chasselas de Moissac” szõlõ termelésére alkalmasnak minõsített parcellák terméshozama két szinten szabályozott (a szõlõgazdaság, illetve a parcella szintjén): A gazdaság maximális átlagos terméshozama: 14 t/ha; a „Chasselas de Moissac” maximális átlagos terméshozama a gazdaság egészében: 13 t/ha; parcellánkénti maximális átlagos terméshozam: 16 t/ha. Rendkívüli éghajlati körülmények esetén azonban egy adott szüret parcellánkénti maximális átlagos terméshozama módosítható, de kizárólag a 18 t/ha küszöbérték túllépése, illetve az egész gazdaság átlagos terméshozamainak módosulása nélkül. Ez az eltérés egyazon évjáratra nézve semmilyen esetben nem kombinálható a cukortartalomra vonatkozó eltéréssel. A szüretelés többszöri szedéssel, kézzel történik. Miután szüretkor a romlásnak indult szemeket eltávolították és a tárolási helyre gyorsan beszállították, a szõlõ – a „Chasselas de Moissac” jellegzetességeinek megõrzésére alkalmas tárolóedényekben – tartósan eltárolható. Ilyenkor a ritkítatlan szõlõfürtök a tárolás helyére érkezésükkor gyors hûtési eljáráson mennek keresztül, majd hermetikus csomagolásban tartós eltárolásra kerülnek egy ellenõrzött atmoszférájú, hõmérsékletû és páratartalmú hidegkamrában. A tartósan eltárolt szõlõ a szüret évét követõ január 31-tõl kezdõdõen nem forgalmazható a „Chasselas de Moissac” OEM védjegy alatt. A termõültetvény és a feldolgozó-, illetve csomagolómûhely között a leszüretelt szõlõt – a tartós eltárolásra szánt tételeket is beleértve – olyan körülmények között kell szállítani, amelyek biztosítják a termék jellegzetességeinek és különösen a szõlõszemek hamvasságának optimális megõrzését. A szõlõfürtök feldolgozása – a tartósan eltárolt tételeket is beleértve – feldolgozó- és csomagolómûhelyekben történik. A fürtöket ollóval óvatosan megtisztogatják, eltávolítva a romlásnak indult részeket. A feldolgozott fürtöknek meg kell felelniük az OEM termékleírásának. A termelõknek rendelkezniük kell saját feldolgozó- és csomagolómûhellyel, valamint adott esetben a szõlõ tartós eltárolásához szükséges berendezésekkel, amennyiben ezt a gyakorlatot is alkalmazzák. Az ollóval történõ tisztogatást követõen rögtön sor kerül a szõlõfürtök csomagolására, a termék jellegzetességeinek és minõségének megóvására alkalmas csomagolás alkalmazásával. A szõlõ ily módon minimális feldolgozási szakaszon megy keresztül, és a bogyók hamvassága megóvható. A csomagolás a szüret helyének közelében külön

833

e célra kialakított feldolgozó- és csomagolómûhelyekben történik. A csomagolási mûveletnek a földrajzi területen belül történõ elvégzése így nemcsak a termék jellegzetességeinek megõrzését biztosítja, hanem a megfelelõbb nyomon követhetõséget is. Ez segít kiküszöbölni a minõségvesztést, és egyúttal az egyéb szõlõfajokkal való keveredést is. 4.6. Kapcsolat Bas Quercy vidékét egyedi földrajzi, mezõgazdasági és éghajlati vonások jellemzik. A parcella-kiosztás a legkedvezõbb talajokat tartja fent a chasselas szõlõ termelésére: a szilikát-agyagos, homokos és jó vízáteresztésû talajokat, illetve a mésztelen agyagos-homokos talajokat. Az éghajlati körülmények, a csekély hõmérsékletingadozás, és fõként a hosszú õszi napsütéses idõszakok biztosítják a szõlõ megfelelõ érését. A „Chasselas de Moissac” termelésére további két talajtípus alkalmas: egyrészrõl a fennsíkok megfelelõen mély és kavicsos fekete vagy sötétszürke talajai; másrészrõl a megfelelõen széles nyílásszögû völgyek oldalában található agyagos-mészköves lankák omladékos talaja. 4.7. Felügyeleti szerv Név: Institut National des Appellations d’Origine Cím: 51, Rue d’Anjou F-75008 Paris Tel.: (33) 153 89 80 00 Fax: (33) 142 25 57 97 E-mail: [email protected] Név: D.G.C.C.R.F Cím: 59, Bd V. Auriol F-75703 Paris Cedex 13 Tel.: (33) 144 87 17 17 Fax: (33) 144 97 30 37 E-mail: [email protected] 4.8. Címkézés A csomagolási egységeken lévõ címkén a következõket kell feltüntetni: – a „Chasselas de Moissac” oltalom alatt álló eredetmegjelölés megnevezését, a címkén szereplõ legnagyobb betûtípussal legalább egyenlõ méretben, – az „Appellation d’origine contrôlée” vagy az „AOC” megjelölést, – a termelõ nevét. Minden csomagolási egységen szerepelnie kell egy azonosító jelzésnek, amely tartalmaz valamely, az INAO által jóváhagyott szervezet által kiadott és az INAO szakszolgálatai által hitelesített sorszámot. Az azonosító jelzés a címkézést kiegészítõ rendszerként szolgálhat. A címkézésen túlmenõen a kísérõ dokumentumokon és a számlákon is fel kell tüntetni a „Chasselas de Moissac” OEM megnevezését, valamint az „Appellation d’origine contrôlée” vagy az „AOC” megjelölést.

834


4. szám

Pályázati felhívás a magyar államot megilletõ halászati jog hasznosítására

A Heves Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vadászati és Halászati Osztálya pályázatot hirdet a következõ vízterület magyar államot megilletõ halászati jogának hasznosítására: 1. Eger-patak (Felnémet–Nagytálya települések közötti szakasz) A pályázat részletes feltételeit, térképi anyagát, valamint jogszabályi feltételrendszerét tartalmazó dokumentum 10 000 Ft díj ellenében 2008. február 18-tól átvehetõ a Heves Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vadászati és Halászati Osztályán. Cím: 3301 Eger, Szövetkezet út 6., telefon: (36) 510-761. Ügyintézõ: Vermes István halászati fõfelügyelõ. A pályázat benyújtási határideje: 2008. április 12.

4. szám


ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó útjára indította a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE címû negyedéves folyóiratot. A KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE a hazai közigazgatás-tudomány képviselõi, közigazgatási szakemberek számára kíván olyan fórummá válni, amely igényes periodika szerepét tölti be a jövõben. A lap teret biztosít a közigazgatás-tudomány területén születõ tanulmányok, kutatási eredmények közzétételére, ugyanakkor feladatának tekinti, hogy a közigazgatásban végbemenõ változásokról, változtatásokról, új megoldásokról, kísérletekrõl is számot adjon; szakmai háttéranyagokat, elemzéseket mutasson be a kormányzati intézkedések jobb megértése érdekében. Egyúttal helyet ad a nemzetközi kitekintések számára, illetve a közigazgatási szakmában közérdeklõdésre számot tartó eseményekrõl, rendezvényekrõl szóló érdekes és hasznos publikációk, könyvismertetések megjelentetésére. Ezen átfogó ismeretanyag teszi a folyóiratot a közigazgatás-tudomány, valamint a közigazgatási szakma gyakorlata iránt érdeklõdõ olvasóközönség számára egyaránt hasznos olvasmánnyá. A Közigazgatási Szemle a Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alapításában, a 2008. évtõl kezdõdõen negyedévente jelenik meg. A Közigazgatási Szemle elõfizetési díja a 2008. évre: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Példányonkénti vásárlás esetén a Közigazgatási Szemle ára: 1990 Ft (áfával) vagy 8 euró.

*** Az angol és magyar nyelvû NEMZETKÖZI KÖZLÖNY – Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat – International Journal of Public Administration in Central and Eastern Europe megjelentetésével a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó erejéhez mérten hozzá kíván járulni, hogy lépéseket tegyünk régiónk országai közigazgatási rendszereinek kölcsönös megismerése terén. Az újszerû és hiánypótló kezdeményezéssel a Kiadó célja, hogy térségünk több mint másfél tucat országából érkezõ cikkek, tanulmányok, közérdekû információk színesítsék minél szélesebb körben a lapot – ugyanakkor teret adván a világ távolabbi részeibõl érkezõ, a közigazgatási szakmát foglalkoztató témáknak is. A közép-kelet-európai térség közigazgatási szervezetrendszereibe, az ott zajló folyamatokba és ott érvényesülõ tendenciákba történõ betekintés hasznos eszköze lehet az egymástól való tanulás folyamatának, a rendelkezésre álló tapasztalatok megismerésének, valamint az érdeklõdõ tudományos és szakmai olvasóközönség számára alapot szolgáltathat összehasonlítások végzéséhez is. A Nemzetközi Közlöny a 2008. évtõl kezdõdõen negyedévente kerül kiadásra. A Nemzetközi Közlöny elõfizetési díja a 2008. évre 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Példányonkénti vásárlás esetén a Nemzetközi Közlöny ára: 1990 Ft (áfával) vagy 8 euró.

*** A Közigazgatási Szemle és a Nemzetközi Közlöny együttes elõfizetési ára: 14 000 Ft vagy 54 euró.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a 2008. évre a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE címû negyedéves folyóiratot …………………. példányban, amelyet kérem, juttassanak el címünkre. Éves elõfizetési díja: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Megrendelem a 2008. évre a NEMZETKÖZI KÖZLÖNY Közép-Kelet-Európai Közigazgatási Folyóirat címû negyedéves lapot …………………. példányban, amelyet kérem, juttassanak el címünkre. Éves elõfizetési díja: 7400 Ft (áfával) vagy 30 euró. Megrendelem a 2008. évre a KÖZIGAZGATÁSI SZEMLE, valamint az angol–magyar nyelvû NEMZETKÖZI KÖZLÖNY KözépKelet-Európai Közigazgatási Folyóirat címû negyedéves lapokat ….......... példányban, amelyeket kérem, juttassanak el címünkre. Az együttes elõfizetés éves díja: 14 000 Ft (áfával) vagy 54 euró. A megrendeléseket kérjük, a következõ faxszámra: (1) 338-4746, vagy e-mail címre: [email protected] szíveskedjenek küldeni! Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze elõfizetési igényét! A megrendelõ (cég) neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe (város/község, irányítószám): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utca, házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyintézõ neve, telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ………………………………………

………….....……………… cégszerû aláírás

835

836


4. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ

Elõfizetési díja 2008. fél évre: 64 260 Ft, negyedévre: 32 130 Ft. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj

fél évre negyedévre

64 260 Ft 32 130 Ft

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszerû aláírás

4. szám


837

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

838


4. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a

MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, a Határozatok Tára, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. Ûrlapkitöltõ programunk a gazdasági társaságok alapításával, mûködésével kapcsolatos formanyomtatványok kitöltésére és tárolására alkalmas. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft + áfa 171 600 Ft + áfa 216 000 Ft + áfa 351 000 Ft + áfa 459 000 Ft + áfa 780 000 Ft + áfa

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2008. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................

Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

4. szám


839

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az

EU-JOGSZABÁLYTÁR Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft + áfa 156 000 Ft + áfa 192 000 Ft + áfa 312 000 Ft + áfa 408 000 Ft + áfa 708 000 Ft + áfa

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR változatát ................. példányban, 2008. ............................................ hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

840


4. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. 2008. évi éves elõfizetési díj: 25 452 Ft áfával, féléves elõfizetés: 12 726 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 25 452 Ft áfával. fél évre: 12 726 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ………………………………………

9 771419 030131

08004

…………………………………………… cégszerû aláírás

Szerkesztésért felelõs: az FVM Jogszabály-elõkészítõ Fõosztály vezetõje. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest 62., Pf. 357. Terjesztés: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2008. évi éves elõfizetési díj: 21 924 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 10 962 Ft áfával. Egy példány ára: 1050 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 14190303 Formakészítés: SPRINT Kft. 08.0738 – Nyomta a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft március 13

Recommend Documents