LIS ALKALMAZÁSOK 4-2

Végső Ferenc:Térinformatika GIS/LIS alkalmazások

4.

GIS/LIS ALKALMAZÁSOK

4-2

4.1. Földinformációs rendszerek (LIS) 4.1.1. A LIS eredete 4.1.2. A LIS szükségessége 4.1.3. Adatminőség 4.1.4. Földrészlet alapú LIS 4.1.5. A LIS létrehozásának kérdései 4.1.5.1. Szervezeti kérdések 4.1.5.2. Rendszerspecifikáció 4.1.5.3. Rendszerkiválasztás és testre szabás 4.1.5.4. Adatátalakítás 4.1.5.5. Karbantartás

4-2 4-2 4-5 4-7 4-7 4-8 4-8 4-9 4-9 4-10 4-11

4.2. A GIS és a közművek 4.2.1. A közművek típusai, szerkezete, természete 4.2.2. A digitális alaptérkép mint a közműtérkép alapja 4.2.3. Tipikus közmű alkalmazások 4.2.4. A közmű alkalmazások hardver - szoftver szükséglete

4-12 4-12 4-15 4-20 4-26

4.3. Városi alkalmazások 4-27 4.3.1. Az önkormányzati térinformatika helyzete Magyarországon4-27 4.3.1.1. A társadalmi - gazdasági háttér 4-27 4.3.1.2. A Térinformatikai Nemzeti Projekt 4-29 4.3.1.3. Tipikus ökormányzati térinformatikai rendszerek 4-32 4.3.1.4. Esettanulmány 1: Pécs 4-34 4.3.1.5. Esettanulmány 2: Orosházi Térinformatikai Rendszer4-36

© F öldmérési és Földrendezői Főiskolai Kar - SdiLA TEMPUS Projekt

4-1

Végső Ferenc: Térinformatika GIS/LIS alkalmazások

4.

GIS/LIS ALKALMAZÁSOK

4.1. Földinformációs rendszerek (LIS) 4.1.1.

A LIS eredete

„A föld a forrása minden vagyonnak. A földből származik minden ami számunkra értéket jelent: az élelem, a ruházat, az üzemanyag, az óvóhely, a fém, a kőzetek. A földön és a földből élünk, és a föld fogad be minket ha meghalunk. Az ember létezésének kulcsfontosságú eleme a föld tulajdonlása. A földek regisztrálása ezért minden országban alapvető kérdés. A földdel kapcsolatos politikát és annak végrehajtását alapvetően befolyásolja a földnyilvántartás minősége. Ennek nem kielégítő megoldása idő- és pénzveszteséghez vezet.”(Simpson, 1976). Általában is elmondhatjuk, hogy az ingatlannyilvántartás csak egy - de talán a legfontosabb - vonatkozása a földdel kapcsolatos problémák kezelésének. A földek nyilvántartása az ókorba nyúlik vissza. Már Krisztus előtt 4000ből is vannak a földdel kapcsolatos adatok nyilvántartásának nyomai. Babilóniában már ábrázolták a telkek csoportjait, ahol a rajz csak jelképes volt viszont a méreteket ráírták (4.1 ábra). A rajz felső része méretarány nélküli és egy 12x11 cmes kőtáblán ábrázolták. Az ábra alsó részén ugyanennek a rajznak a méretarányos változata látható.


4-2


Forrás: GIS

4.1. ábra A Krisztus előtt 1000-ből származó egyiptomi nyilvántartásokban szerepel a telkek mérete, területe, a tulajdonos neve és a befizetett adó mértéke. A korai Egyiptomban két párhuzamos nyilvántartást vezetett a Kincstár (PM) és a Királyi Magtár (FM). Körülbelül 3000 évvel ezelőtt ismerték fel a nyilvántartások archiválásának szükségességét, vagyis az éves nyilvántartások egy másolatát félretették. A rómaiak szintén jól ismertek földmérési tevékenységükről. Sok irodalmi anyag szerint a „kataszter” és a „kataszteri felmérés” kifejezés a latin capiastrum szóra vezethető vissza, ami a területek és az adózási helyzet nyilvántartása volt. A kataszter tehát egy olyan információs rendszer, amelyiknek a térbeli alapegysége a telek. Az első országos kataszteri nyilvántartást Dániában fektették fel 1660-ban (Trollegaard 1985), míg a kataszter kifejezés korszerű értelemben vett használata a tizenkilencedik századi Ausztriából


4-3


származik. Még ismertebb lett ez a kifejezés, amikor Napóleon Franciaországban is bevezette és az akkori francia birodalomban elterjesztette. A kataszteri felmérés, a kataszteri térkép - bár a világban sok helyen „jogi kataszter”-nek nevezikma már nem kizárólag pénzügyi és adózási célokat szolgál. Olyan országokban is használják, ahol a földhöz jelenleg még nem kapcsolódik adózási kötelezettség. Az 1950-es évektől kezdték használni a „többcélú kataszter” kifejezést a földhöz szélesebb értelemben kapcsolódó adatok kifejezésére, mind például a közművek. 1970 óta - főleg az Egyesült Államokban - a „Földinformációs rendszer” és a „Többcélú kataszter” kifejezéseket egymás szinonimáiként kezdték használni. Később olyan megkülönböztetést tettek, hogy a kimondottan földrészlethez kapcsolódó információs rendszereket nevezték többcélú kataszternek és ezt a földinformációs rendszer egy speciális esetének tekintik. A földinformációs rendszer nem feltétlenül földrészleteken, mint elemi egységeken alapul. Az alábbi felsorolás mutatja, hogy milyen típusú adatok fordulnak elő leggyakrabban a többcélú kataszterben: 1. a földrészlet geometriai adatai - határpontok, méretek, mérési jegyzetre, vázlatra való utalás 2. a földrészlet tulajdoni adatai - a tulajdonlás jogcíme, korlátozások, terhelések, határozatok, a tulajdonosok személyi adatai 3. a földrészlet értéke - földérték, adó mértéke stb. 4. földhasználat - mezőgazdasági vagy egyéb használat, geológiai és geofizikai adatok, vízügyi adatok, növényzet és állatvilág, fölhasználati zónák, a földhasználat korlátozásai 5. épületek és építmények - építmény alapterülete (szintenként), bérelhető terület, szobák száma, az épület magassága és a szintek száma, építészeti stílus, az építőanyag típusa, az építés éve 6. közművek - víz, csatorna, gáz, elektromosság, telefonvonal 7. népszámlálási adatok - a lakó(k) életkora és száma, szociális helyzete, foglalkoztatottsági adatok 8. igazgatás - egészségügyi adatok, biztonság és mentőszolgálati adatok, önkormányzati adatok


4-4


Szorgalmi feladat: Vesse össze a fenti listát a TAKAROS tervezett adattartalmával. Írja fel egymás mellé egy papírra azokat az adatokat amelyeket a TAKAROS tartalmazni fog, és amelyeket nem! A földinformációs rendszer lényegében abban különbözik a többcélú katasztertől, hogy az adatait nem csak helyi szinten, hanem megyei vagy országos szinten kezeli. 4.1.2.

A LIS szükségessége

Az 1960-as években a fejlesztések még a digitális térképezés körül folytak. Az 1971-es FIG kongresszuson merült fel először a Földinformációs rendszer fogalma. A későbbiekben olyan témák kerültek kutatásra és kidolgozásra, mint az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, földrendezés, városfejlesztés, környezetvédelem. Ebben az időben még nem használták a „Földrajzi Információs Rendszer” kifejezést. 1981-ben a FIG-en belül definiálták a Földinformációs Rendszer fogalmát: „A Földinformációs Rendszer a jogi, igazgatási és gazdasági döntéshozatal eszköze és segíti a tervezést és fejlesztést egyrészről az adatbázisával amely a földhöz kapcsolódó térbeli adatokat tartalmaz; másrészről eljárásaival, amelyek lehetővé teszik a rendszeres adatgyűjtést, változásvezetést, feldolgozást és az adatok terjesztését. A Földinformációs rendszer alapja egységes vetületi rendszer, amely lehetővé teszi a földre vonatkozó adatok összekapcsolását más térbeli információs rendszerek adataival.” A definíció természetesen meglehetősen általános és más nyelvekre lefordítva mást is jelenthet. Sok támadás érte az „eszköz” kifejezést, mert sokan inkább „forrás”-nak tekintik a Földinformációs rendszereket. Abban egyetértés van, hogy az utolsó mondat a leglényegesebb. Az utóbbi időkben a Földinformációs rendszer elemeit kiegészítik a humán vonatkozások, mint pl. a szervezési eljárások, a kezelő személyzet stb. Midenesetre a konkrét rendszerek megjelenését mindig befolyásolja az a döntéshozói


4-5


környezet, amelyben kiépült. Ez a környezet lényegében a rendszer szerves részévé válik. Ez azt is jelenti, hogy hiányos vagy alkalmatlan intézményi és szervezeti hátérrel a Földinformációs rendszer egy sor olyan feladat megoldására nem képes, amire egyébként potenciálisan képes lenne.

'

Szakmai körökben vita van arról, hogy Fölrajzi Információs Rendszer csak egy része-e a Földinformációs rendszernek vagy fordítva. Van aki a FIR-t csak hardver és szoftver eszközök összességének tekinti, míg a Földinformációs rendszert elsősorban szervezeti kérdésnek, amely hagyományos módon is működik, csak a kezelendő adatmennyiség és a hatékonyság fokozása teszi szükségessé a számítógépes módszerek bevezetését. Mások a Földinformációs rendszert a Földrajzi Információs Rendszer speciális esetének tekintik. A gyakorlat szempontjából természetesen nincs túl nagy jelentőségük ezeknek a vitáknak. Annyi hasonlóság mégis van, hogy a számítógépesített Földinformációs rendszer is az alulról fölfelé való építkezés elvét követi. A kezdeti időszakban minden ilyen rendszer két függetlennek látszó részre bomlik. Az egyik az alfanumerikus vagy leíró adatok kezelése és ettől elválasztva a grafikus adatok kezelése. Az első tipikusan szekvenciális adatkezelést kíván (lista a tulajdoni lap adatairól), a másik kétdimenziós adatkezelést kíván (térképmásolat készítése). Ebben az időszakban a három dimenziós adatkezelés (ebben az esetben több fedvény kezelését értve ez alatt) a Földinformációs rendszerekben még nem bírt nagy jelentőséggel, viszont ekkor vált a FIR-ek fontos részévé. A Földinformációs rendszerek legnagyobb problémája kezdetben a nagy mennyiségű leíró adat kezelése és nagy mennyiségű digitális térképanyag előállítása valamint a két adatrendszer összekapcsolása volt (Magyarország most körülbelül ebben a fázisban van). Az általános cél mindenhol az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának fokozása volt. Csak kevés helyen gyűlt össze annyi adat, hogy tovább lehessen lépni a változások elemzése és a trendek megállapítása felé. Ez nem is meglepő, ha megnézzük, hogy mekkora adatmennyiségekről van szó. Angliában például 12 millió földrészlet regisztrálásáról volt szó, amelyekről évente 6.4 millió alkalommal kellett adatot szolgáltatni. Az ottani áramszolgáltatók 22 millió fogyasztót szolgálnak ki 100 millió csatlakozóponton keresztül, 1.6 millió km föld alatti és 300000 km föld feletti vezetéket tartanak nyilván. Évente mintegy 19 000 km vezetékkel kell foglalkozniuk és 1.7 millió darab változás


4-6


van a fogyasztói oldal adataiban. Az utakba évente több mint 2 millió lukat fúrnak közműépítés miatt és naponta több mint százezer irat, vázlat keletkezik a munkákkal kapcsolatban. Világos, hogy ilyen esetekben csak a számítógépes megoldások jelentenek kiutat az adatkezelési problémákból.

4.1.3. Adatminőség A Földinformációs rendszernek az adatokat bizonyítható pontossággal kell tartalmaznia, ezért minden műveletet minőségellenőrzésnek kell alávetni. Jellemző, hogy a rendszerben tárolt adatoknak saját pontossági jellemzői vannak. Bármely adat logikai vagy geometriai hibája pénzügyi problémákhoz, jogvitákhoz vagy törvénysértéshez vezethet. Ráadásul az adatok minőségét nem könnyű definiálni és nyomon követni a minőségromlást. 4.1.4.

Földrészlet alapú LIS

A legtöbb Földinformációs rendszer térbeli alapegysége a földrészlet. A földrészlet a helyszíni lehatárolás után a határpontok bemérése és térképezése után születik. A felmérés ára sok esetben magas a földrészlet értékéhez képest, sőt egyes esetekben meg is haladhatja azt. A teljes költségbe beleszámít a mérési és térképezési folyamat által okozott késés is. Sok országban az erőforrások szűkössége és/vagy szervezési problémák miatt ez a késés elérheti a több hónapot, esetleg az egy évet is. Ez nem csak anyagi veszteséggel jár, hanem annak a veszélye is fennáll, hogy az adott térségben lejátszódó folyamatok kikerülnek a központi kontroll alól. Ez a mérték elérheti a 75%-ot is. Ilyenkor nagy esély van helytelen központi, kormányzati döntések megszületésére. A városi területek fejlődése elérheti a 4-6%ot, ami azt jelenti, tíz-tizenöt évenként megduplázódhat egy város területe. A Földinformációs rendszerek szerepe nem merül ki az események regisztrálásában, hanem a városfejlesztéshez is adatokat kell szolgáltatnia. A fejlődő országok példája azt mutatja, hogy ilyen és ehhez hasonló feladatokat nem lehet a források minimális szinten tartása mellett megoldani. © F öldmérési és Földrendezői Főiskolai Kar - SdiLA TEMPUS Projekt

4-7


A Földinformációs rendszerek egyik legfontosabb alkalmazása a földrészletekkel kapcsolatos jogok rögzítése. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy a Földinformációs rendszerek milyen előnyökkel és biztonsági funkciókkal rendelkeznek ezen a területen:

6

•

a tulajdonlás megfelelősége

•

a tulajdonlás biztonsága

•

a területi viták csökkenése

•

a tulajdonjog cseréjének felgyorsulása

•

az ingatlanpiac élénkítése

•

a befektetések biztonsága

•

az ingatlanpiac megfigyelése

•

a földreformok kiszolgálása

•

az állami területek kezelése

•

az adózás hatékonyságának növelése

•

a mérnöki tervezés támogatása

•

a természetes erőforrásokkal való gazdálkodás segítése. 4.1.5. A LIS létrehozásának kérdései

A számítógépesített Földinformációs rendszer létrehozása általában ugyanazt a sémát követi. Az alábbiakban ennek a folyamatnak a lépéseit tekintjük át. Sok ország a Földinformációs rendszer tervezésének és fejlesztésének időszakát éli. Az első lépés általában mindenhol a meglévő rendszer elemzése, az adatmennyiség becslése és az új rendszerre való áttérés várható problémáinak bemutatása. Már ebben a fázisban kiderülhet, hogy számítógépesítés nélkül is növelni lehetne a hagyományos rendszer hatékonyságát. A számítógépesítés inkább a katalizátor szerepét tölti be az új munkamódszerekre való áttérés során.

4.1.5.1. Szervezeti kérdések Amennyiben megegyezés születik a számítógépes Földinformációs rendszer bevezetéséről, általában munkacsoportok jönnek létre a részletek kidolgozása és a javaslatok megté-


4-8


tele végett. Az ilyen csoportokban egyensúlyra kell törekedni az egyes szakmák (számítástechnikusok, rendszerszervezők, földmérők, nyilvántartók stb. ) között. Mivel a rendszer adatait meg kell osztani a felhasználókkal, ki kell térni intézményi kérdésekre is. Sok esetben új szabályozást kell felállítani az adatok gyűjtésével, szolgáltatásával kapcsolatban.

4.1.5.2. Rendszerspecifikáció Országos kiterjedésű rendszerek kialakítását általában mintarendszer kialakítása előzi meg. Ebben a rendszerben modellezni lehet a működést és viszonylag kis költséggel kijavíthatók a hibák. Mód nyílik bizonyos sebességi tesztek elvégzésére is, bár ezek pontosan a mintarendszer kis adatmennyisége miatt nem minden tekintetben mérvadóak. A mintarendszer tapasztalatai alapján lehet megadni a szállítók felé a részletes rendszerszükségleteket, a megkívánt teljesítményszinteket. A specifikációkat erősen befolyásolhatják az egyes nemzeti információ technológiai stratégiák, hiszen a Földinformációs rendszernek célszerű szervesen illeszkedni az egyéb szakmai információs rendszerekhez.

4.1.5.3. Rendszerkiválasztás és testre szabás A mintarendszer kiépítésének és tesztelésének közvetett előnye, hogy a Földinformációs rendszerért felelős csoport közelebbről megismeri a szállító cégeket és tapasztalatokat szerez a legújabb technológiák területén. A rendszerkiválasztásnál a következő tényezőket szokták figyelembe venni: a hardver és a szoftver minősége, a támogatás minősége, a hibaelhárítás ígért határideje, a rendszer sebessége akkor, amikor a lehetséges legtöbb felhasználó bekapcsolódik, az adatmodell szerkezete, a rendszer adatintegráló képessége (különböző adatok elérése a főprogram elhagyása nélkül), a többfelhasználós alkalmazások kifejleszthetősége, a rendszer biztonsága és stabilitása, más rendszereken futó adatbázisok elérése, a keresőnyelv könnyű használata, felhasználóbarát kezelői felület, a felhasználó igényeinek figyelembe vétele, a


4-9


teljes rendszer általános költségei. Ha úgy döntünk, hogy minden adatot gépre viszünk, gondoskodni kell a katasztrófák kezeléséről. Ez nem csak az adatok mentését jelenti, hanem esetenként egy párhuzamos rendszer készenlétben tartását is. Az adatigénylőt nem érdeklik a szolgáltató technikai problémái.

4.1.5.4. Adatátalakítás Mint már említettük, az adatátalakítás és a digitális térkép valamint a leíró adatok karbantartása a legfontosabb és a legköltségesebb művelet. A számítógépesítés költségeinek 80%-a vagy még több lehet a fenti műveletekre szánt hányada. Az adatátalakítás időben a leghosszabb folyamata a számítógépes Földinformációs rendszer létrehozásának, hiszen ma még ezt manuálisan kell elvégezni. Az adatátalakítás előre haladásával egyre több rekordot kell karban is tartani, ami lassíthatja a folyamatot főleg, ha ugyanazok a személyek végzik a munkát. Márpedig a legtöbb esetben élő, állandó változásban lévő adatokat kell digitális formába konvertálni. A várakozásokkal ellentétben a számítógépesítés nem csökkenti jelentősen a szükséges alkalmazotti létszámot (mint ahogy a papírfelhasználás radikális csökkenését jósolták a számítógépes korszak elején), inkább az alkalmazáshoz szükséges képzettség természetét változtatja meg.


4-10


4.1.5.5. Karbantartás A számítógépes technológiák gyors változása előre vetíti az erre alapozott rendszerek néhány éven belüli erkölcsi elavulását. Ebben az esetben a rendszert komplex módon meg kell újítani. A hardverek és a szoftverek cseréje nem olyan nagy probléma ahhoz képest, hogy meg kell őrizni az adatbázis egységességét. Bár a kataszteri adatok folyamatosan változnak, sok adatot akár száz évre visszamenőleg is célszerű megőrizni. A térképek felújítása pusztán műszaki kérdés, a tulajdonláshoz kapcsolódó jogi természetű adatok megváltoztatásához törvénymódosítási eljárás szükséges. Emiatt minden rendszerkarbantartásnak visszafelé és lehetőleg előrefelé is kompatibilisnek kell lennie. Beküldendő feladat:

*

Írja le kb. öt oldalon, hogy a digitális földmérési alaptérkép és a digitális ingatlannyilvántartás felhasználásával hogyan lehetne létrehozni a magyar Földinformációs rendszert. Térjen ki a következőkre: - milyen adatok szerepelnének a rendszerben . milyen adatmodellt alkamazna - milyen hardver-szoftver összeállítást képzel el - milyen kérdésekre adna választ a rendszer - hogyan illeszthető a rendszer a Földhivatal szervezetébe - milyen kapcsolatokkal rendelkezne a rendszer külső szervek felé (önkormányzat, hivatalok, intézmények, magánszféra stb.)


4-11


4.2. A GIS és a közművek

A GIS alapon működő közmű-információs rendszerek célja az, hogy hatékonyan és minél olcsóbban szolgálják ki a fogyasztókat. Talán a közmű-információs rendszerek mutatják a legváltozatosabb formákat nemzetközi összehasonlításban. A hagyományok, a térképi alapok, az országos és helyi törvények mind befolyással vannak a hardver, szoftver, szervezet stb. kiválasztására és működésére. Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy minden közmű-információs rendszer valamilyen térképi háttérrel működtet egy átvitelielosztó hálózatot. Egy ilyen rendszer lehetővé teszi a tervezést, a karbantartást és a többi közműhöz való kapcsolódást. A közmű-információs rendszer az egyike azoknak a GISeknek, ahol nagyon lényeges a naprakész adatbázis, illetve a hálózatból érkező adatok alapján történő azonnali frissítés, hiba esetén a javítást végzők vezénylése. 4.2.1.

A közművek típusai, szerkezete, természete

Mint már említettük, a közművek tulajdonjoga, állapota, kereskedelmi helyzete nagyon eltérő az egyes országokban. Ezek az eltérések természetes következményei az eltérő kulturális, történelmi fejlődésnek és az eltérő politikának (a közműszolgáltatások árának megállapításában sok helyen találunk szociális elemeket, hiszen ezen szolgáltatások többsége az életfeltételeket is befolyásolja). A közműszolgáltatók között van kis, magántulajdonú helyi szolgáltató éppúgy, mint egy egész országra kiterjedő állami tulajdonú szolgáltató. A szolgáltatók állhatnak éles versenyben egymással, de lehetnek monopolhelyzetben is. A GIS vonatkozásában elsősorban a szolgáltató által lefedett terület számít, hiszen erről a területről kell előállítani a digitális térképi alapot, amiről tudjuk, hogy a legköltségesebb része a GIS építésének. Gazdaságossági szempontból az a legjobb, ha az összes közmű egy tulajdonban van, mert a térképi alapot ebben az esetben csak egyszer kell előállítani. Ennek ellenkezőjére ki ki saját környezetében is talál példát.


4-12


A szolgáltatók számos adatot tartanak nyilván a fogyasztóikról. A hagyományos nyilvántartásokban ez elvált a hálózati nyilvántartástól. A GIS bevezetése lehetővé teszi a két adatrendszer összekapcsolását és így mindkettőnek a hatékonyabb menedzselését. A hagyományos nyilvántartások korszerű módon való megoldása a legtöbb helyen olyan rendszereket eredményezett, amelyek más szakmákban vagy más országokban is használhatók. A közművek típusa és elhelyezkedése alapvetően befolyásolja a közmű-információs rendszer funkcióit. Ezért lényegesnek tűnik megismerkedni a közművek alaptípusaival és ezek jellemzőivel. Cső típusú közművek Ide tartozik a víz és a gáz. A csövekhez rendelt leíró adatok általában a következők: átmérő, anyag, kor, csatlakozók típusa, mélység, állapot, üzemi és próbanyomás. Sok módja van a cső helyzeti bemérésének: meglévő létesítményekhez való bemérés, alapponthálózatra való bemérés, grafikus vagy numerikus meghatározás. Az eredmény pontossága persze nem csak a mérési módszertől, hanem a viszonyítási alaptól is függ. Ahhoz, hogy a GIS-ben elemzéseket tudjunk végezni, fontos ábrázolni a hálózatban lévő csatlakozásokat az adatbázison belül. Csatornák Ez egy speciális változata a cső típusú közműveknek. Ez vezeti el a felszíni és a szennyvizeket egyaránt. Ez a közműtípus leginkább a nagyobb fizikai méreteiben tér el a többitől. A csatornarendszer elemzéséhez és a kockázatok kiszámításához számos segédadatbázist kell figyelembe vennünk (gondoljunk a csapadékvíz mennyiségét befolyásoló tényezőkre). Kábel közművek Ide sorolhatjuk az elektromos áramot, a távközlést és a kábeltelevíziót. Mivel ezeknek meglehetősen eltérő tulajdonságaik (szerelvények, hálózati kapcsolatok stb.) vannak, ezért külön tárgyaljuk őket.


4-13


Elektromosság A nyilvántartás alapvetően a feszültség szerint tagozódik. Az áramtovábbító hálózatnak viszonylag kevés eleme van. Az elosztó hálózaton már sokkal több dolgot kell nyilvántartani: a vezeték átmérője, kora, mélysége, szigetelése, üzemi feszültsége stb. Nagy átlagban kétszer olyan hosszú az elektromos hálózat mint pl. a csőhálózat ugyanazon a földrajzi régión belül. Távközlés A távközlési közmű-információs rendszer adatigénye messze meghaladja az egyéb közművekét. Nem csak a szerelvényeket kell nyilvántartani, hanem az elosztók kapacitását, lekötöttségét, az érpárokat fogyasztónként stb. Ez nem csak megnövekedett adatmennyiséget jelent, hanem a GIS rendszertől is fokozott elemző képességet kíván. Mivel az Egyesült Államok és Európa kábelezési rendszere erősen eltér, nem lehetséges vagy gazdaságtalan a már elkészült rendszereket adaptálni. Kábeltelevízió Ez a szolgáltatás történhet föld feletti és föld alatti vezetéken egyaránt. A nyilvántartandó adatok mennyisége elmarad a távközlési hálózathoz képest egyrészt a kevesebb fogyasztó, másrészt az egyszerűbb kábelezési séma miatt.


4-14


Felszín alatti és felszíni hálózatok A közműszolgáltatásokat nem csak a továbbító közeg, hanem a vezeték térbeli helyzete szerint is osztályozhatjuk. A földalatti vezetékek beruházási költsége igen magas. A korábbi vezetékek helyének pontos nyilvántartása a föld alatti vezetékek esetében kiemelt fontosságú. A nehézséget az okozza, hogy a manuális nyilvántartásban a legkülönfélébb helyzetmeghatározásokkal találkozunk (pl. a vezeték helyzetének leírása szavakkal valamely objektumhoz képest, vagy helyi rendszerben való bemérés). Speciális szakértelemre van szükség a vezetékek helyzetének újbóli meghatározásához. A föld alatti vezetékek helyzetének pontatlan nyilvántartása felesleges földmunkákhoz, esetenként súlyos károkhoz vezethet (más közművek rongálása, stb.). A föld feletti vezetékeknél ez nem olyan nagy probléma, mert az áthelyezés, javítás elvégezhető a helyszínen szemlélés során hozott döntések alapján is. A vezeték helyétől függetlenül, mindkét rendszerben kiemelt jelentőségük van azoknak a pontoknak, ahol a fogyasztó átveszi a szolgáltatott anyagot (energia, víz, telefonvonal stb.). Az ilyen pontokhoz jogi adatok is kapcsolódnak, hiszen általában az átadási pont utáni berendezésekért és eseményekért a fogyasztót terheli a felelősség. 4.2.2.

A digitális alaptérkép mint a közműtérkép alapja

A közmű-információs rendszer térképi alapja két komponensből képzelhető el: a „földrajzi” viszonyokat ábrázoló alaptérkép és az ehhez kapcsolódó vezetéktérkép. Az alaptérkép Az alaptérkép létrehozása hozzávetőleg a közműinformációs rendszer költségeinek 10-25%-át teszi ki (ez nem azt jelenti, hogy ebben az esetben olcsóbb az adatgyűjtés, hanem azt, hogy ezen kívül jelentős mennyiségű plusz adat kerül a rendszerbe). Ahol a digitális térkép készen kapható, vagy kis területre terjed ki a nyilvántartás, ott az alaptérkép költsége az alsó határt közelíti. Figyelembe kell azonban ven-


4-15


ni, hogy a vásárolt térképek esetében az megvásárlás csak a licenc (használat) jogát jelenti, ehhez járul sok országban egy időszakosan ismétlődő költség. Az alaptérképet nem csak mint a nyilvántartás hátterét kell tekintenünk, hanem mint a fejlesztés és a tervezés alapját. Ez azt jelenti, hogy egyrészt folyamatosan kell tágítani az ábrázolt terület határát, másrészt olyan témákat is fel kell venni amelyek az eredeti felmérésben nem szerepeltek (környezetvédelmi adatok). A nyilvántartások nem korlátozódhatnak a látható szerkezetekre. Mint már említettük a sikeres menedzseléshez szükség van a föld alatt elhelyezkedő egyéb szerkezetek ábrázolására is. Ilyen összefüggésben szükség lehet „történelmi” adatokra is, amelyeket a felmérő szervek általában nem tartanak nyilván. A fentiek miatt szükség van a közmű-információs rendszerek fedvényeinek idő szerinti strukturálására is, ahol eltérő fedvényben ábrázolják a múltat, a jelenlegi állapotot és a tervezett közműveket. A közműveket üzemeltetők eltérő részletességet várnak el az alaptérképtől. A tervezőt sokszor csak a hálózat sematikus vázlata érdekli (mondjuk egy új szivattyú tervezéséhez), a karbantartók viszont a vezeték és a szerelvények egészen pontos helyét kívánják meghatározni a térkép alapján. Az alaptérkép az előbb mondottak miatt sokszor csak háttérként szolgál. Emiatt sok esetben alkalmaznak vektorostopologikus térképek helyett rasztertérképeket, amelyeknek az előállítása nagyságrendekkel olcsóbb. A rasztertéképeket viszont változás esetén újra elő kell állítani, ezért ott előnyös a használatuk, ahol a környezet és a hálózat nem vagy alig változik (pl. külterületi nagyfeszültségű vezeték). Ésszerűnek látszik a raszteres anyag használata a vektorossal vegyesen is. A legtöbb közműtérkép kétdimenziós. Ahol valamit ki kell fejezni a harmadik dimenzióban (a vezeték mélysége, a nyomás nagysága), a síkbeli adatokhoz leíró adatként rendelik hozzá. Ez csökkenti a költségeket a valódi három dimenziós ábrázoláshoz képest. Az egyéb térbeli információkat is hasonlóképpen szokták kezelni. A talajminőség, a geológia stb. adatait vagy hozzárendelik az őket ábrázoló poligonhoz, vagy raszteres foltként vetítik a háttérbe a tervező számára. A forrástérképek méretaránya


4-16


A forrástérképek méretaránya a nagy méretarányon belül változik. Tipikus az 1:200-tól az 1:1000-ig terjedő méretarány a beépített területeken. Mivel a települések közötti közművek nem olyan bonyolultak, itt elég a közepes vagy kis méretarányú forrástérkép. Ugyanez igaz a föld feletti vezetékekkel dolgozó közművekre. Európában általában az állami földmérés vagy az önkormányzatok által készíttetett térképek képezik a közmű-információs rendszer alapját. Általában nagy a kísértés a közműtérképek előállítására a hagyományos vagy a digitális térképek nagyításával. Ilyen esetben mindig figyelembe kell venni a felmérési módszerből származó pontosságot és a közműveket kezelő személyzet nem földmérő szakembereinek figyelmét fel kell hívni az ilyen térképről lemért adatok használhatóságának korlátaira. A változásvezetés A digitális térképezés bevezetése előtt a közműtervezéshez általában át kellett vezetni az elmaradt változásokat, vagy az adott részen teljes körű felmérést kellett végezni. Ennek az is oka, hogy az terveket általában új környezet számára készítik. Gyakran előfordul, hogy a tervezési adatok hamarabb megvannak, mint azoknak az objektumoknak az ábrázolása amelyek a területen vannak. A digitális térképek frissítésének sűrűsége függ a változások mértékétől és a tervezés céljától. Az ilyen és hasonló problémák miatt sok országban egyeztető fórumok alakulnak ki a közműtársaságok és az állami földmérés között. Így megoldható, hogy ne legyen „felesleges” térképfelújítás és a szükséges adatok a kívánt részletességgel álljanak rendelkezésre. Van, ahol ezt a szerepet az állami földmérés és a közműtulajdonosok közé ékelődő magánvállalkozások töltik be. A GIS másik előnye, hogy be tud fogadni különböző forrásokból származó adatokat, ide értve az állami földmérés, a magán földmérők vagy az önkormányzatok adatait. Ez elsősorban nem technológiai előny, hanem arról van szó, hogy a GIS ez által integráló szerepet tölthet be. Ahol adatokat kell cserélni az egyes közművek között, fontos, hogy az alaptérkép forrása ugyanaz legyen ugyanabból az időből. A közművezetékek ugyanis rendszerint a térkép objektumokhoz képest vannak bemérve, nem pedig az országos


4-17


koordinátájukkal. Ez akkor nagyon előnyös, ha a tervek eltérő koordináta rendszerű térképeken készülnek. A fenti szituáció akkor változhat meg, ha a GPS készülékek árának csökkenésével az abszolút koordináta meghatározás olcsóbb lesz a relatívnál (Goodchild, 1991).

A közművek bemérése A közművek bemérési módja függ a hagyományoktól, az alaptérkép készítési módjától, a közmű típusától, a rendelkezésre álló pénz mennyiségétől. A mérés módja a meglévő objektumokhoz való mérőszalagos beméréstől az elektronikus tachimetrián át a GPS-el való bemérésig terjedhet. Ha meglévő objektumhoz mérjük be a közművet, akkor olyat kell választani ami nemigen változik. A leggyakoribb pontok az útkereszteződések, kerítések, épületek, stb. Ha nincs a közelben ilyen, akkor valamilyen geodéziai módszerrel kell megközelíteni a bemérendő objektumot. A bemérés pontossága A közművek bemérési módja azonos szinte minden típusnál: a vezeték középvonalát regisztrálják. A mélységet amelyet leíró adatként használnak - a terepszinttől a vezeték tetejéig mérik. A földalatti vezetékeket általában +/- 0.1 m pontossággal, míg a föld felettieket nem ritkán +/- 15 m pontossággal mérik be. Szélső esetben mérés nélkül vázolják fel a vezeték helyét a környező tereptárgyakhoz viszonyítva. Adatbiztonság Az adatbiztonság igénye konfliktusokat okoz a szabad adatcsere, a törvényes adathasználat és a téves adathasználat területén. Rossz esetben a téves értelmezés anyagi károkat okozhat és emberéleteket követelhet.


4-18


A belső adatbiztonság a közmű-információs rendszereknél ugyanazokat az eljárásokat követi mint az általános számítógépes adatbiztonság (legális hozzáférés, módosítási jogok elrendezése, stb.). Az adatbiztonság sokkal inkább arra vonatkozik ebben az esetben, hogy szükség esetén a szükséges információk a hibaelhárítók rendelkezésére álljanak. Ennek fontossága miatt gyakran tartanak fenn nem mágneses párhuzamos archívumokat is (mikrofilm). Szerencsére ma már egyre terjednek azok a biztonsági technikák - elosztott adattárolás, hibatűrő számítógép, automatikus merevlemez tükrözés, stb. - amelyek feleslegessé teszik a párhuzamos adatbázisok fenntartását.


4-19


4.2.3. Tipikus közmű alkalmazások A közmű-információs rendszerek mint GIS alkalmazások széles skálán helyezkednek el. Egy részük egyszerű lekérdező rendszer, de van közöttük döntéstámogatásra képes analizáló rendszer is. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk, hogy az egyes alkalmazástípusok milyen kiépítettségű adatbázisokat kívánnak.


4-20


Feladat

Közmű Elektr

Gáz

Távk.

Víz

Térképi megjelenítés

1

1

1

1

Szolgalmi jog nyilvántartása

1

1

1

1

Vezeték karbantartás

1

1

1

1

Belépés a rendszerbe

1

1

1

1

Mérnöki lekérdezés (elemzés)

1

1

1

1

Vezeték építés

2

1

2

1

Vázlatkészítés

1

1

2

2

Tervezés

2

2

2

2

Hálózatelemzés

1

1

1

1

Adatcsere

1

1

1

1

Szolgáltatásbővítés

3

3

Piackutatás

3

3

Valós idejű hálózatfelügyelet

2

2

Hálózati veszteség figyelése Hibahely megkeresése

3 3

3 2

1 2

2

Szabad kapacitás keresése

2

Vízmennyiség menedzselése

2

Vízminőség figyelése

2

Mentés tervezése

3

3

3

3

Szállítás tervezése

3

3

3

3

1

a rendszer kezdeti állapotában lehetséges

2

a rendszer kiépítése után lehetséges

3

a rendszer továbbfejlesztése után lehetséges


4-21


Az alábbiakban részletezzük, hogy a fenti feladatok - mint tipikus alkalmazások - mit is takarnak a közmű-információs rendszerek esetében.

Mérnöki lekérdezés (elemzések) A leggyakoribb keresés a közmű-információs rendszerben valamely terület megkeresése az utcanév, a tulajdonos fogyasztó stb. nevének megadása után. A szokásos kérdések: „ hol van közmű az adott területen?”, „ hogyan kapcsolódnak a vezetékek?”, „ milyen egyéb közmű van az adott területen?”. Az ilyen keresések célja általában a kérdéses helyszín rajzának elkészítése, a munkások vázlattal való ellátása. Vezeték felújítása A közművek vezetékeit megelőző jelleggel periodikusan karban kell tartani. A karbantartás ütemezését és végrehajtását szabályok sora szabja meg. Ezek a szabályok általában nem csak a vezetékre, hanem a környezetére, az építményekre, utak felületére is vonatkoznak (bontás). Ha az ezekre vonatkozó adatok benne vannak a rendszerben, akkor lehetségessé válik a karbantartás gazdaságos, a környezetét kevésbé zavaró és a szolgáltatás folyamatosságát fenntartó megszervezése. Tovább menve, lehetségessé válik a hibák előrejelzése. Vázlatkészítés Itt most számítógépes vázlatra kell gondolni. Sokszor előfordul, hogy a hiba kijavítását akkor kell elkezdeni, amikor a közmű-üzemeltetőnél nincs éppen munkaidő. Ilyen esetben a személyzetnek szüksége van egy olyan vázlatra, amely alapján maga is megtalálja a kérdéses vezetéket. Ez számítástechnikai szempontból egy rajzfájl elkészítését igényli, amit a brigád magával tud vinni a terepre és a hordozható számítógépén használni tudja. Így a központi adatbázisban lévő minden információ a rendelkezésükre áll.


4-22


Tervezés A tervezéshez a közmű-információs rendszerben lévő minden adatot felhasználnak. Egy interaktív eljárás során a mérnökök kiválasztják az új vezetékek minden szempontból optimális helyét. Az egyes közműtípusok természetesen eltérő szoftvereket használnak az optimalizálásra tekintettel a közmű igényeire. A vízvezetéket és a telefonhálózatot eltérő szempontok alapján kell tervezni. Ezek a szoftverek mintegy kiegészítésként készülnek el a közmű-információs rendszer adatbázisa „fölé”. Hálózatelemzés Ennek a feladatnak a megoldásához feltétlenül szükség van a hálózat elemei között meglévő kapcsolatok nyilvántartására. További szükséges adatok a vezetékre vonatkozó kérdések: nyomás, folyásirány, földelés vagy feszültségesés stb. Szükség van továbbá a csatlakozási, elágazási pontok adataira. A további adatszükséglet szorosan összefügg a közmű típusával. A leggyakrabban elemzett kérdés a hálózat viselkedése különböző szituációkban: túlterhelés, vezeték kiesése, stb. A hálózatelemzést célszerű elvégezni a terjeszkedési stratégia megválasztása előtt is. Ha a valóságot jól közelítő eredményt akarunk elérni, akkor a GIS-nek kapcsolatban kell állni a hálózat állapotát figyelő berendezésekkel (nyomásmérő, feszültségmérő, frekvenciaszámláló stb.). Adatcsere Gyakran szükség van adatcserére a közmű-információs rendszerek között, vagy a közmű-információs rendszerek és egyéb rendszerek között. A csere formája alapvetően kétféle lehet: egy kvázi szabvánnyá vált grafikus és karakteres csereformátum útján (DXF, dBase); vagy ha van ilyen akkor nemzeti adatcsere formátum útján (nemzeti digitális térkép szabvány).


4-23


Piackutatás Mivel a közműszolgáltatások egy részét (amelyek nem részei a létszükségletnek) el kell tudni adni, vagy a hasonló szolgáltatókat meg kell előzni, egyre nagyobb szerepet kap a piackutatás a közmű-információs rendszerek lehetséges funkciói között. Ez gazdasági és szociális adatok adatbázisba vitelét követeli meg. Szükség van az önálló ingatlanok geokódjára és megfelelő statisztikai adatokra, amelyek az esetek többségében népszámlálásból vagy piackutatásból nyerhetők. Valós idejű hálózatfelügyelet A víz, gáz, elektromos szolgáltatóknak állandóan figyelniük kell a hálózatot. Ez már jóval a GIS előtt megvolt, és az üzemeltetés egy elkülönített részét képezte. A kezelők elé általában a hálózat sematikus rajzát helyezték el az állapotot jelző lámpácskákkal. A GIS bevezetésével lehetővé vált a helyszín térképének, mint háttérnek a felhasználása. Így baj esetén könnyebben meg lehet szervezni a beavatkozást, hiszen a diszpécser azonnal látja a megközelítési lehetőségeket. Hálózati veszteség figyelése A hálózati veszteségeket sok esetben mozgó mérőkocsikkal próbálják bemérni. A GIS-nek nagy szerepe van a mérőkocsik optimális útvonalának megtervezésében. A fejlettebb rendszerek képesek fogadni a mérőkocsiban mért adatokat, amelyek a karbantartás szervezésében nagyon hasznosak lehetnek. Továbbmenve, kiszűrhetők azok a területek ahol valamilyen okból a hálózati veszteségek az átlagosnál gyakrabban lépnek fel. Hibahelyek behatárolása


4-24


Főleg a távközlésben segíthet a GIS - a hálózat bonyolultsága miatt - a hibahelyek gyors behatárolásában. Erre a célra már speciális programokat is írtak, amelyek a kapcsolásokat kezelő szoftver jelzései alapján elkezdik keresni a hiba logikai helyét a hálózaton, majd ezt a meghibásodott egység környékének térképével együtt kijelzi a karbantartók számára. Vízmennyiség menedzselése Sok országban a vízszolgáltató felelős a vízgyűjtő állapotának megfigyeléséért. Ezek nagy része (lefolyási viszonyok, talajművelés, szennyezés stb.) földrajzi helyhez kötődő adat, amelyet célszerű földrajzi információs rendszer keretében ábrázolni és elemezni. Mentés tervezés Az egyik leggyakoribb feladata a közmű-információs rendszereknek a kis és a nagy katasztrófák esetén a mentés és a kiesett szolgáltatás pótlásának megszervezése. A GIS már a katasztrófa bekövetkezés előtt lehetővé teszi annak modellezését, hatásainak becslését. Az elhárítás teendőinek nagy része szintén a földrajzi helyhez kapcsolódik: megközelítési és kitelepítési útvonalak, segélyhelyek kijelölése stb.


4-25


4.2.4. A közmű alkalmazások hardver - szoftver szükséglete A hardverszükséglet folyamatosan változik a közműinformációs rendszer kiépítése során. A kezdeti stádiumban (digitalizálás, leíró adatok bevitele) elegendő egy önálló PC is, később szükség van hálózatba kapcsolt munkaállomásokra is a lefedett terület nagyságától és az adatbázis összetettségétől függően. A funkciók szerint vannak az adatbázis kezelésére és elemzésekre kialakított teljes jogú munkahelyek és vannak a korlátozott jogú „megtekintő” munkahelyek (pl. ügyfélszolgálat). A perifériákat tekintve a digitális térképek sokasodásával a digitalizáló táblák száma csökkenni fog. Nőni fog viszont a korszerű és egyre olcsóbb rajzoló berendezések szerepe. A közmű-információs rendszerek változatossága a programozókat az objektum-orientált, szabály alapú programozásra ösztönözte. Az már kiépült rendszerek átültethetőségét azonban nagyban korlátozza az egyes országokban eltérő hagyományok és szabványok rendszere. A GIS adatbázis költségessége arra ösztönzi a programozókat, hogy újabb és újabb elemző szoftverek írásával minél jobban kiaknázhatóvá váljanak az adatbázisban rejlő információk.


4-26


4.3. Városi alkalmazások 4.3.1. Az önkormányzati térinformatika helyzete Magyarországon A kilencvenes évek elején a Közép-Kelet -Európai országokban társadalmi változások következtek be. Ezek az országok a korábbinál nyitottabbá váltak. A nyitottság azt eredményezte, hogy egyrészt az egyes tudományterületek szorosabb kapcsolatba kerültek az Európai szervezetekkel, másrészt tömegesen jelentek meg a korszerű technológiák az élet minden területén. Ez a megállapítás igaz a Földrajzi Információs Rendszerek (Geographical Information Systems - GIS) területére is. Az önkormányzatok létrejöttével gyakorlati szükség merült fel a GIS alkalmazására.

4.3.1.1. A társadalmi - gazdasági háttér A rendszerváltozás előtt az élet minden szintjén központi irányítás érvényesült. A rendszerváltozás után párhuzamos irányítás alakult ki. Minden településen megalakultak az önkormányzatok és létrejöttek a minisztériumok hatósági feladatait ellátó decentralizált szervezetek. A települések életének szervezéséért az önkormányzatok felelősek. Az önkormányzatok politikailag függetlenek az állami irányítástól, anyagilag azonban nem. Magyarországon több mint 3000 helyi önkormányzat van. A főváros, Budapest önkormányzata lényegében a kerületek önkormányzatainak szövetsége. A helyi önkormányzatok mellett működnek a megyei önkormányzatok. A helyi önkormányzatok nincsenek alárendelve a megyei önkormányzatoknak. A koordináció korábbi hiányát próbálja kiküszöbölni, hogy 1996-ban megalakultak a Regionális Fejlesztési Tanácsok, amelyek megpróbálják egy régió fejlesztési törekvéseit konszenzusos alapon harmonizálni. A legjelentősebb változást az önkormányzatok munkájában a korábbi rendszerhez képest az jelentette, hogy a területükön


4-27


található korábban állami tulajdonú ingó és ingatlan vagyont megkapták. Emiatt a korábbi - főleg hatósági - feladatokhoz új feladat társult: a vagyonnal való gazdálkodás. Az önkormányzati vagyont három kategóriába sorolták az önkormányzatok: a törzsvagyon (pl. a közterületek, utak), a korlátozottan hasznosítható vagyon (pl. a közművek), és a vállalkozói vagyon (telkek, ipari területek). Ennek azért van jelentősége, mert az önkormányzati feladatok egy részének finanszírozását ennek a vagyonnak a hasznosításából kell megoldani. A vagyonnal való gazdálkodáson kívül nagy vonalakban az alábbi feladatai vannak a helyi önkormányzatoknak: •

a helyi adók beszedése

•

az igazgatási és hatósági feladatok ellátása

•

a szociális és oktatási-kulturális feladatok ellátása.

•

közműszolgáltatások biztosítása

Emiatt már korán megszületett a felismerés, hogy a naprakész nyilvántartást egy bizonyos településnagyság felett csak térinformatikai rendszerrel lehet gazdaságosan megoldani. A helyzet jobb megértése végett szólni kell néhány szót a magyarországi térképellátottságról. Az önkormányzatok szükségleteinek leginkább a nagyméretarányú kataszteri térképek felelnek meg. Ezek tulajdonosa az állam. A nagyméretarányú térképek majdnem 50%-a egységes vetületi rendszerben van és egységes szabvány alapján készült. A többi vegyes vetületi rendszerű, néha kissé eltérő tartalommal. A kataszteri térképek változásainak átvezetése nem éri el a kívánt gyorsaságot. Az önkormányzatok szempontjából lényeges térképsorozat a közműtérkép. Ez a kataszteri térkép nagyításával készül, attól eltérő tartalommal. Frissessége nem éri el még a kataszteri térképét sem, tartalmát szintén szabvány szabályozza. Digitális kataszteri térkép csak kísérleti célból készült az országban, 1996-ig szabvány nélkül. Az önkormányzatok megalakulása után radikálisan nőtt az igény a digitális térképek iránt. Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a piaci igény megelőzte a jogilag hiteles digitális térképi alapok előállításának fázisát. Ezért az idők során két megoldás alakult ki: •

az önkormányzat nem várta meg a digitális kataszteri térképet, hanem elkészíttette attól függetlenül


4-28


•

az önkormányzat és az állam közös finanszírozással (általában 50%-os arányban) készítteti el a digitális kataszteri térképet.

Szólni kell néhány szót az önkormányzatok motivációiról is. A nagy településeken egyszerűen az adatmennyiség miatt szükséges bevezetni a számítógépes információkezelést, beleértve a helyhez kötött adatok kezelését. Sok kisebb településen az önkormányzati menedzsment felvilágosultsága motiválta a GIS bevezetését. Arra is van példa, hogy kis települések szövetségbe tömörülve próbálják csökkenteni a GIS bevezetésének magas kezdeti költségeit. Az eddig leírt problémák azzal fenyegettek, hogy az országban rendkívül heterogén rendszerek jönnek létre a tartalom és az adatformátum szempontjából, továbbá részben elválik egymástól a kataszteri és az önkormányzati térképrendszer. Mindkettőről tudjuk, hogy ezek egységesítése később vagy lehetetlen, vagy csak jelentős költségekkel lehetséges. Ezt felismerve, a magyar műszaki fejlesztés országos szerve az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felvállalta a koordinációt, beindítva a Térinformatikai Nemzeti Projektet.

4.3.1.2. A Térinformatikai Nemzeti Projekt A Térinformatikai Nemzeti Projekt indulásakor (1992) a következő problémákkal kellett szembenézni: •

a tágabb értelemben vett törvényi háttér hiánya

•

a szabványok hiánya illetve elavultsága

•

a szerzői jogok és az adattulajdonosok jogainak tisztázatlansága

•

a földhivatalok infrastruktúrájának elmaradottsága

•

a képzett szakemberek hiánya

•

inkompatibilitás az Európai rendszerekkel

•

a GIS által igényel hardverek és szoftverek magas árszintje

A projekt két ágon indult el. Az egyik ág célja az volt, hogy támogassa az önkormányzati, településirányítási rendszerek


4-29


kiépítését. Mivel az önkormányzatok autonóm szervezetek, ezért a befolyásolás módja a pályázati úton elnyerhető anyagi támogatás volt. A másik ágon a digitális térképi adatok megteremtését elősegítő projekt fut. Ennek négy alprogramja van: •

A GPS technológia hazai infrastruktúrájának előkészítése

•

A távérzékelésen alapuló országos haszonnövényfelmérő és termésbecslő szolgáltatások beindítása

•

A Magyar Köztársaság 1: 50 000-es méretarányú topográfiai térképének létrehozásához szükséges technológia kidolgozása

•

A digitális alaptérképi termékszabványok és hitelesítési technológiák kidolgozása, szolgáltatása (beleértve a digitális adatcsere szabványt)

Annak érdekében, hogy a térinformatikai rendszerek szervesen illeszkedjenek a környezetükbe, létrehozták a Térinformatikai Műszaki Bizottságot, amelyben az alábbi munkacsoportok működnek: 1. Földrajzi névtár 2. Nagyméretarányú digitális (kataszteri) térkép 3. Közepes méretarányú digitális topográfiai térkép 4. Nagyméretarányú digitális topográfiai térkép 5. Adatcsere 6. Adatgazdák 7. Felhasználók 8. Jogszabályi kérdések: adatvédelem, szerzői metaadatbázis, fogalomszótár, adatminőség

jog,

9. Közúti közlekedés 10. Postacím, közterületi kataszter 11. Statisztika, közigazgatási határok 12. Közművek 13. Vízügy Mint már említettük, az önkormányzatok pályázat útján kaphattak támogatást térinformatikai rendszerük megvalósítatá-


4-30


sához. 35 település pályázott, végül 24 kapott támogatást (4.2. ábra).

Forrás: Térinformatika

A pályázattal kapcsolatban meg kell említeni néhány, műszaki szempontból lényeges kikötést: •

a digitális térkép alapja nem lehet rosszabb minőségű a kataszteri térképnél

•

a kevés pénzre való tekintettel a digitális alaptérkép elkészítése lépcsőzetes is lehet (pl. tömbhatáros felmérés, a belső részek digitalizálása)

•

a támogatás nem használható teljesen digitalizálásra, ki kell fejleszteni az önkormányzatot támogató térinformatikai rendszert is.

Az OMFB felismerve a képzés fontosságát, a támogatás egy részét oktatásra fordította. Ennek keretében oktatóközpontok kerültek kialakításra, ahol egy időben 20-25 szakember tanulhat. Az oktatás fő témakörei: •

Térinformatika

•

Általános informatika

•

Vezető-és közigazgatás-szervező képzés

A tanfolyamok összhangban vannak az Országos Képzési Szabályzattal, és államilag elismert képesítést adnak.


4-31


A projekt későbbi sorsában vagy a további projektekben döntő változást hozhat, hogy 1994 végén elindult a Nemzeti Kataszteri Projekt. Ennek a programnak az az egyik célja, hogy a földhivatalok belátható időn belül naprakész, egységes adatszerkezetű, szabványos adatformátumú digitális kataszteri térképet és ingatlan-nyilvántartást szolgáltathassanak többek között az önkormányzati GIS-ek számára. A tervek szerint a 200 millió DM hitelből az ország kb. 15%-án megvalósul a digitális kataszteri térkép. A Nemzeti Kataszteri Projektnek van oktatási modulja is (a teljes költség 2,5%-a).

4.3.1.3. Tipikus ökormányzati térinformatikai rendszerek A pályázaton nyertes önkormányzatok közel harmada kisebb fejlesztést valósít meg, a többiek nyilvános vagy meghívásos pályázaton hirdették meg a térinformatikai rendszer fejlesztését. A következő táblázat a nyertes pályázók, illetve az általuk alkalmazott szoftverek megoszlását mutatja: Település neve

Fejlesztő cég

Szoftver

Békés

Szirt Rt.

n.a.

Biatorbágy

MÉRV Kft.

Mapinfo

Belterület Lakosság (~ha) (~fő) 1002

21400

448

7400

Arc/Info Budapest-Zugló

Geocomp Kft.

Arc/Info

1813

144000

Győr

GEOVIEW Kft.

Arc/Info Greenline

5024

140000

Hajdúszoboszló

GEOVIEW Kft.

Greenline

1173

24700

Hódmezővásárhely

GEOVIEW Kft.

Arc/Info Greenline

1913

20000

Orosháza

PolyGis Kft.

Microstation

2317

36000

Pilis Szövetség

GEOVIEW Kft.

Arc/Info

2340

55000

(4 település)

Greenline

Pécs

GEOVIEW Kft.

Arc/Info Greenline

6261

180000

Szeged

GEOVIEW Kft.

Arc/Info Greenline

5227

180000

Szentlőrinc

AGM Rt.

n.a.

383

10500

Hosszúhetény

Budata Kft. Microstation

3769

81000

Arc/Info Greenline

2829

Szolnok Szombathely

GEOVIEW Kft.

Törökbálint

Isis Kft.

Törökszentmiklós

Alföld Rt.

Microstation

Vecsés

Szirt Rt.

n.a.

385 1247 656


4-32

9600

18000

Végső Ferenc:Térinformatika GIS/LIS alkalmazások Polygon Kft.

Mint láthatjuk, a fejlesztések nagy része, illetve a nagy volumenű fejlesztések két cégen és három szoftverrendszeren alapulnak, ami a homogenitás szempontjából kedvező. Az egyik résztvevő cég - a GEOVIEW Kft.- eddigi munkája alapján az alábbi becslést adta a költségekre és az időszükségletre. 1. sz. táblázat A rendszerek költségeinek százalékos megoszlása Feladat

Százalék

Szervezés, szerződések, belső szabályozás

7,5

Hardverbeszerzés, hálózatépítés

13

Szoftverbeszerzés, szoftverfejlesztés

25

Adatfeltöltés (térképi és alfanumerikus adatok)

50

Beüzemelés

4,5


4-33


2. sz. táblázat A rendszer létrehozásának időszükséglete Feladat

Időszükséglet

Projekt előkészítés

6-12 hónap

Határozatok, rendeletek, szerződések előkészítése

6-18 hónap

Hardver Hálózat (tervezéssel)

5 hónap

Szerverek beszerzése, telepítése

3 hónap

Munkahelyek beszerzése, telepítése

3-4 hónap

Szoftver Alapszoftverek beszerzése, telepítése

3-4 hónap

A rendszer megvalósítása Megvalósítási tanulmány A rendszer létrehozása Beüzemelés, oktatás, hibajavítás, etc.

2 hónap 15-20 hónap 5 hónap

Adatbevitel ütemezése Alaptérképek és közműtérképek Közművek szakági adatai Egyéb - attribútum - adatok

2,5 év 2 év 1,5 év

A következőkben két példán keresztül szemléltetjük, hogyan fest egy önkormányzati rendszer egy nagy és egy kis településen.

4.3.1.4. Esettanulmány 1: Pécs A pécsi rendszer célja a településirányítás teljes térinformatikai alapú megvalósítása. A rendszernek szervesen kell kapcsolódnia az önkormányzat információs rendszeréhez. A térinformatikai rendszer alapja terepi újfelméréssel készülő kataszteri térkép, amelyet a földhivatal fog kezelni és a változások átvezetése után a városnak periodikusan átadni. Mivel


4-34


a munka a digitális kataszteri szabvány megjelenését megelőzte, rétegkiosztása nem teljesen felel meg a földhivatal számára. Ezért a munka végén konvertálásra lesz szükség. A digitális térkép 24 réteget tartalmaz, ezek egy része önkormányzati igényeket elégít ki. A hardvert SUN munkaállomás és a hozzá csatlakozó PC-k alkotják, kiegészítve a szükséges perifériákkal. A térinformatikai keretszoftver az Arc/Info 6.x, az adatbáziskezelő Oracle. A településirányítási rendszer a következő alrendszerekből épül fel: 1. Csatornahálózati Nyilvántartási Alrendszer 2. Elektromos Hálózati Nyilvántartási Alrendszer 3. Gázhálózati Nyilvántartási Alrendszer 4. Önkormányzati folyamatok alrendszer 5. Önkormányzati Nyilvántartási Alrendszer •

Ingatlan adatok

•

Közlekedési adatok

•

Lakossági alapadatok

6. Távhő Ellátási Nyilvántartási Alrendszer 7. Távközlési Nyilvántartási Alrendszer 8. Vízhálózati Nyilvántartási Alrendszer Az önkormányzat a megvalósítás során a következő fő nehézségekkel találkozott: •

az informatikai kultúra alacsony szintje

•

belső és külső ellenállás a szervezetek és a dolgozók részéről

•

a szakképzettség alacsony szintje

•

a fokozat nélküli átmenet problémái

•

a hazai tapasztalatok hiánya


4-35


4.3.1.5. Esettanulmány 2: Orosházi Térinformatikai Rendszer Az orosházi rendszer célja az önkormányzati ingatlanok nyilvántartásának és az útnyilvántartásnak a megvalósítása. A digitális térképi alap a kataszteri térkép másolatainak digitalizálásával jött létre. Ezen kívül további rétegekbe bedigitalizálták az általános és a részletes rendezési terv vonalait. A rendszer hardver komponensei: IBM RS/6000 szerver, 4 db PC-s X-terminál. A fejlesztés alapjául az Intergraph Microstation szoftver és az Oracle adatbáziskezelő szolgált. A kifejlesztett rendszer a következő funkciókkal rendelkezik: •

az önkormányzati ingatlan nyilvántartás lekérdezése

•

tematikus térkép készítése az ingatlanok leválogatásával

•

térképi megjelenítő és kereső funkciók

•

az önkormányzati útnyilvántartás lekérdezése

•

a rendezési tervek vonalainak megjelenítése

•

légifénykép illesztése a vektoros grafikához

•

a kialakított látvány kirajzolása

FONTOSABB FOGALMAK LIS

adatminőség

rendszerspecifikáció

adat-átalakítás

adatkarbantartás

közművek

digitális alaptérkép

önkormányzat


4-36


ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK 1. Melyek a fő lépései egy földrészlet - alapú térinformatikai rendszer létrehozásának? 2. Hogyan jellemezhetők a közművek térinformatikai szempontból? 3. Melyek az önkormányzati térinformatikai alkalmazások fő jellemzői? Irodalom: Bajúsz Balázs: A pécsi térinformatikai rendszer. V. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok. pp 95101. Tamási Jenő-Irimiás László: Az Orosházi Térinformatikai Rendszer V. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok. pp 85-87. Térinformatikai Nemzeti Projekt 2.1 vezió. OMFB Budapest, 1994. szept. Térinformatikai önkormányzati fejlesztések Magyarországon Hungarian GIS 6/1994 Önkormányzati térinformatikai rendszerek megvalósítása Hungarian GIS 4/1996


4-37

LIS ALKALMAZÁSOK 4-2

Recommend Documents