Linux kezelés alapjai Abszolút elérési út: a gyökérkönyvtártól a teljes út, '/' választja el a mappákat. Példa /home/h867142 Nincsenek meghajtók, mint windows alatt. Relatív elérési út: az aktuális könyvtárhoz viszonyított út. . -aktuális könyvtár .. szülőkönyvtár. Példa ../../ kettővel feljebb hivatkozik a könyvtárhierarchiában ./ az adott könyvtárban, olyan, mintha ki sem írnánk.
Parancsok általános formája: név [kapcsolók] [paraméterek] [kapcsolók] -abc alakúak. Meg lehet adni külön – jelekkel is. Lássuk a parancsokat! A man „parancs” használatával meg tudjuk nézni ezeket az infókat, de a kiszh-n nem lesz előttetek terminál. pwd – aktuális könyvtár kiírása cd -könyvtárváltás ls – könyvtár kilistázása, -a: mindent, -d mappákat, szimbolikus linket ne oldja fel, -l részletesen, -h olvashatóbb mértékegységek, -R almappákat rekurzívan, -r rendezés fordítva mkdir – könyvtárat hoz létre, -p a teljes megadott útvonalat megpróbálja, -m mint chmod rmdir – ÜRES könyvtárat töröl, -p megpróbálja az útvonalat is mv – fájl átnevezése/áthelyezése -b létező célokról másolat, -f felülír kérdés nélkül, -i kérdez előtte, -u csak újabbal ír felül cp – másolás -b,f,i ugyanaz, l- linket készít, -R rekurzívan másol, -s szimbolikus link, -u update, mint előbb rm – állományok törlése, -f ne dobjon hibát, -i rákérdez, -r és -R rekurzívan töröl, nem üres mappát is!!! ln -hardlink készítése, -s: szimbolikus link Ha töröljük az eredeti állományt, a hardlinken keresztül továbbra is elérjük, a softlinken nem. Az állomány mindaddig megmarad, míg legalább egy hardlink mutat rá. Könyvtárra nem lehet
hardlinket létrehozni. du – használt kapacitás -a mindent, -h olvashatóbban, -m 1 megás blokkokban, -s összegez chmod – jogosultságok állítása. Háromféle jog adható négy csapatnak. Ezek a Read, Write, eXecute, valamint a User, Group, Others valamint All. Példa chmod g+w irjbelem.txt <- a csoportnak(g) ad meg(+) írási jogot(w) a fájlra. chmod o-x irjbelem.txt <- a mások nem futtathatják a fájlt. chmod g=rw irjbelem.txt<- a csoportnak írni-olvasni szabad. chmod a+w irjbelem.txt <- mindenki csak írhatja Más mód: az UGO csoportokhoz egy oktális számjegy tartozik, olvasás 4-et, írás 2-t, végrehajtás 1et ér, amit szabad, azokat kell összegezni, és az így kapott számot kell megadni. Ha valakinek semmi jogot nem akarunk, ott persze 0-t kell írni. Példa chmod 764 valami.txt <- a tulajdonos mindent tud, csoport csak írni-olvasni, mások pedig csak olvasni. chmod 760 valami.txt <- itt mások hozzá sem nyúlhatnak. Fájlokra a jogok értelemszerűek, mappák esetén olvasási joggal ki lehet listázni a tartalmukat, írásival módosítani lehet rajtuk, végrahajtási jog pedig pl. ahhoz is kell, hogy beléjük léphessünk. Mintaillesztéskor a '*' karakter tetszőleges számú, akármilyen karaktert helyettesít, a '?' egy tetszőletes karaktert. [abc] 'a', 'b' vagy 'c' karakterek közül EGY előfordulást helyettesít. \c speciális karaktert helyettesít, ahol c lehet \, szóköz, ', ", ?, *, [, ],` A '~' a home könyvtárat jelenti. Példa cd ~ <- a home könyvtárba dob, a sima cd is ezt csinálja. Finger, who, w felhasználókról infó. echo : paramétert az outputra touch : frissíti a fájl módosítási idejét, ha nincs még, létre is hozza cat : paraméter nélkül az inputról olvas, és az outputra ír, paraméterrel annak tartamát írja ki more : fájl kiírása oldalanként less: ugyanaz, de vissza is lehet lapozni head : első 10 sor kiírása, -n első n sort tail : utolsó 10 vagy n sor, -f nem áll meg a végén, ha változik a fájl, kiírja a módosításokat grep : fájl mintára illeszkedő sorainak kiírása, -A n illeszkedés utáni n sort is, -B előtte lévő n sort is, C- alatta, felette n sort is. -e reguláris kifejezés megadása, -r, -R rekurzívan minden mappát -wc fáljban újsor jelek, szavak száma és méret, -c bájtok száma(méret), -l sorok száma, -m
karakterek száma, -w szavak száma Programot lehet háttérben is indítani, ekkor a & jelet kell utána rakni, pl „gedit &”. A jobs paranccsal lehet kilistázni a jobokat, a ps-szel a folyamatokat. Fg-vel előtérbe lehet hozni egy folymatot, bg-vel háttérben folytani egy várakozót. Paraméterjént a job id-t kell megadni. kill : adott processzus leállítása, process id alapján ^C (control+c) a futó folyamatot megszakítja, ^Z pedig szünetelteti. A programok alapértelmezett bemenete(inputja) a billentyűzet, a kimenete(outputja) a képernyő. Ezen persze lehet változtatni. A bemenetre irányítani a < karakterrel lehet, kimenetre a >-el. Példa echo „hellobello” > hello.txt Ezzel létrejön egy hello.txt nevű állomány, és „hellobello” lesz a tartalma. Ha létezett már a fájl, a tartalma felülíródik. A létező tartalom mögé fűzni >>-el lehet. Példa echo „hellobello” > hello.txt echo „szevasz” >> hello.txt Ekkor már 2 soros a fájl. A következő hasznos dolog az úgynevezett pipe. A | karakerrel lehet a balra lévő program kimenetét a jobbra lévő bemenetére irányítani. Példa ls -l | grep felhasznalo Ez az aktualis könyvtár részletes listájának azon sorait dobja ki, amelyekben előfordul a „felhasznalo” sztring. Egyszerre több programot indítani úgy lehet, hogy ;-el zárjuk le őket. Példa echo „elso”; echo „masodik” A programok visszaadnak egy értéket a hívónak, ha nem volt sikeres, hamis értéknek tekinthető ez, amúgy igaz. A logikai kifejezéseket csak addig értékeli a számítógép, amíg ki nem derül az értéke, például HAMIS és VALAMI kifejezést kár tovább értékelni, úgyis hamis lesz. [lásd diszkrét matematika kurzus:-)] Kérdés: HAMIS vagy VALAMI <- érdemes-e ezt még értékelni? Ezzel el tudjuk érni, hogy egy program csak akkor induljon el, ha az előző sikeresen lefutott.
Példa echo „ha sikeres,” && echo „akkor ez is lefut” [a && az ÉS operátor] Vaggyal elérhető, hogy a második csak akkor fusson le, ha az első nem volt sikeres. || az operátora.
Ssh : hálózaton át be lehet jelentkezni egy gépre, és úgy használhatjuk, mintha előtte ülnénk(egy terminált kapunk). Példa ssh
[email protected] Ha nem adunk meg azonosítót, azt használja, amivel az adott gépen vagyunk bejelentkezve. -X Grafikus felületet is használhatunk. Pl. a kabinetben a Matlabot is ki lehet próbálni SSH-val. ftp, sftp – fájlok átvitelére szolgál, utóbbi titkosított. Ugyanúgy lehet bejelentkezni vele pl. az ftp.inf.u-szeged.hu gépre. Bejelentkezés után a „help” paranccsal megnézhetjük, mit tudunk csinálni. A „put”-tal feltölteni, a „get”-tel letölteni tudunk fájlokat. Néhány infót környezeti változókban tárolnak, pl ilyen a HOME könyvtár elérési útja. Magunk is létrehozhatunk ilyet: „export UJ=tartalom”. Ekkor létrejön egy UJ nevű környezeti változó, tartalom sztringgel. A set kiírja a beállított változókat, az unset-tel meg lehet szüntetni őket. find- állományok keresése tar- állományok archiválása Példa tar -cvf archive file1 file2 ... <- archívum létrehozása tar -tf archive <- mi van benne? tar -xf archive <- fájlok kibontása tar -f archive -r file3 <- file3-mat hozzáfűzi tar -f archive -A archive2 <- két .tar filet összefűz tar -cvfj archive file1 file2 ... <- archívum létrehozása tömörítéssel tar -cvfz archive file1 file2 ... <- archívum létrehozása tömörítéssel tar -xfj archive <- fájlok kibontása, kitömörít xargs : a bemenet minden sorára végrehajt egy parancsot, mint paraméterre. scp : cp, de távoli gépre, gépről is tud másolni, ekkor azonosító@gépneve: kell az elérési út elejére.
passwd : jelszó megváltoztatása Ha ' '-t használunk szöveghatárolásra, akkor semmilyen behelyettesítés nem történik[pl környezeti változó nevek]. " "-vel bizonyos helyettesítéseket végrehajt. A /dev/null olyan állomány, ami minden beleírt infót eldob. $PWD az aktuális könyvtár címe $HOME a home könyvtáré $PS1 a promptot írja le $PATH az ebéli könyvtárakban keresi a shell a futtatandó programot Nézzétek át az előadás 2. .ppt fájlját is! Purece Bálint
