Linux ismeretek GAMFSZXX160N01 ELŐADÁS CÍME
Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék
2014 -2015. tavaszi félév
Elérhetőség E-mail:
[email protected] Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika Tanszék), 1. emelet 116-os iroda www.gocslaszo.hu/oktatas
Irodalom • Nagy Gusztáv : Linux ismeretek • Dr. Johanyák Zsolt Csaba, Kovács Péter, Göcs László: Linux hálózati adminisztráció a gyakorlatban • Bartók Nagy János, Laufer Judit: Unix felhasználói ismeretek • Szeberényi Imre: UNIX : A rendszer használata : Könnyen is lehet! • Jedlovszky Pál: Unix lépésről-lépésre • Tony Bautts, Terry Dawson, Gregor N. Purdy: LINUX hálózati adminisztrátorok kézikönyve
Ajánlott irodalom • Hivatalos és közösségi dokumentáció http://ubuntu.hu/sugo http://edu.ubuntu.hu • Brian K. Jones, Bill von Hagen: Linux bevetés közben Második küldetés Kiskapu Kft., 2006, ISBN: 9789639637191 • Rob Flickenger: Linux bevetés közben, Kiskapu Kft., 2003, ISBN: 963 9301 55 8 • Pere László: Linux - Felhasználói ismeretek I. és II.
Témakörök • • • • • • • •
Történeti áttekintés Felépítés, kernel működés Parancsok, utasítások Grafikus felület Csomagok telepítése Felhasználói programok Szerver oldali programok Virtualizáció
Történet Bill Gates és csapata a Windows-t üzleti céllal, a PC vásárlók piacát megcélozva, és az Apple Lisa nevű programját „nézegetve” fejlesztette ki. Linus Torvalds a Minix nevű ingyenes, szabad forrású operációs rendszerből indult ki, és diákos lendülettel nekilátott, hogy jobbat csináljon.
Történet Az első Windows lassú volt, drága, és tele volt hibával. Az első Linux, ami felkerült a netre, épphogy működött, egy lemezmeghajtót kezelt, tele volt hibával, de ingyen volt, és az írója felkért mindenkit, hogy ha akarja, fejlessze tovább, persze továbbra is ingyen.
Történet A Minix-et Andrew Tanenbaum professzor oktatási célokkal fejlesztette ki, ezért bárki megnézhette a forráskódot, hogy tanulhasson belőle. Ennél akart jobbat készíteni Linus. Tőle távol, Amerikában a Massachusetts Institute of Technology-nél dolgozott Richard M. Stalmann, aki ugyancsak a szabad szoftverek híve volt.
Történet Véletlenül úgy alakult, hogy Linus egy rendszermagot készített, Richard pedig egy héjat (ami a rendszermag kiegészítője), amit ő GNUnak nevezett. Linus a kettőből hozta létre a Linuxot, amit így helyesen GNU/Linux-nak kellene hívni. 1991-ben tette fel az Internetre, hogy mások is dolgozhassanak rajta, és ilyenek az idő múlásával egyre többen akadtak.
Szabad szoftver A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) • szabadon használható, • másolható, • terjeszthető, • tanulmányozható és • módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag.
Szabad szoftver A közkincsként (public domain) terjesztett forráskód egyidős a modern programozással. A szabad szoftver mozgalmat Richard M. Stallman indította 1983-ban a GNU projekttel. Az elvi célkitűzést kiáltvány (The GNU Manifesto, 1984), alapítvány (Free Software Foundation, röviden FSF, 1985) és az első általános szabad szoftver licenc (GNU GPL, 1989) követte.
Szabad szoftver Az FSF szerint a szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzenek: • A tetszőleges célra történő szabad felhasználás; • a szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség; • a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket; • a szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára. Ennek is előfeltétele a forráskód elérhetősége.
Linux disztribúciók A Linux-disztribúció (röviden: distro) olyan összeállítás, mely egy felhasználásra kész GNU/Linux alapú operációs rendszert, és ahhoz tartozó, válogatott programokat tartalmaz. A felhasználó általában a disztribúción belül is szabadon választhatja ki hogy milyen kernelt, milyen grafikus felhasználói környezetet (Gnome, KDE, XFCE, stb.) szeretne.
Linux disztribúciók Disztribúciókat legtöbbször az különbözteti meg, hogy milyen célközönségnek és milyen feladatra készítik őket, így mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelőt.
Linux disztribúciók • • • • • • •
Debian GNU/Linux Ubuntu, Kubuntu, Xubuntu Mandriva PCLinuxOS Red Hat Linux Fedora CentOS
Linux disztribúciók • • • • • •
openSUSE Slackware Gentoo Arch Linux UHU-Linux, magyar Linux-disztribúció Knoppix, Damn Small Linux, Live CD-ként való futtatásra tervezve
Linux - Windows 1.
2.
A fő különbség a licensz. A Windows kiköti, hogy hány gépre lehet telepíteni a megvásárolt terméket, és visszafejteni még hibajavítás címén is tilos. Ezzel szemben a Linux szabadon letölthető, korlátlanul telepíthető és fejleszthető. Telepítés és használat. A Windows minden szempontból a nem szakértő felhasználók tömegeit célozta meg. A telepítéskor mindent fölismer, beállít, az ember már unja a sok „Tovább” gombot nyomogatni. A felhasználás hasonlóképpen egyszerű. A Linux sokáig a számítógép guruk területe volt, akik rangon alulinak tartották Windows-on dolgozni. A kevésbé szakértők egy telepítésnél bizony sokszor megakadtak, és a használat közben is széttárták a karjukat egy ilyen tanácstól: „megy az a CD meghajtó, csak föl kell mountolni!”.
3. Stabilitás: Ez a Linux hívők vesszőparipája. Kb. a Windows98-ig teljesen igazuk volt. A Linux sokkal stabilabb volt a Windows-nál. Saját tapasztalatból mondom, azóta nem sok különbséget látok a kettő között. 4. Szerverek, és munkaállomások: Tény, hogy a Linux szervereken nagyon erős, és az is tény, hogy a Windows a kliens gépeken egyeduralkodó. Manapság a kettő konvergál: A Linux megpróbál PC-n is kényelmes és jó lenni, a Windows pedig szeretne minél nagyobbat szakítani a szerverek tortájából is. Az, hogy a Linux ingyenes, és tökéletesen működik, a legjobb szerver operációs rendszerré teszi. Az Internet gerincét adó webszerverek túlnyomó többsége Linuxos, de a munkahelyeken, irodákban is a legtöbb kiszolgáló, (amiről a dolgozók sokszor nem is tudnak) Linuxot használ.
5. Biztonság: A programhibák javítása terén a Linux sokkal jobb, és ez a szisztémából következik. Ahogy fölmerül egy hiba, a nyílt forráskód és a rengeteg fejlesztő biztosítja a hiba gyors kijavítását (maximum hetek alatt). A Windows nehézkesebb és a programozói csapat sem akkora, mint a Linuxnál. Ők 6-12 havonta adnak ki egy-egy szerviz packot, közben néha egy-egy frissítést. A fájlrendszer sem egyforma, a Linux védettebb. Ott minden fájlnak van létrehozója, tulajdonosa, csoportja, és persze vannak a többiek. Be lehet állítani, hogy ki mire kap jogosultságot. A Windowsnál ilyen nincs. Amit látok, azt akár törölhetem is, legfeljebb figyelmeztet, hogy írásvédett, de a végén megcsinálja. Kevesen tudják, hogy a Linux éppen ezért védettebb a vírusok ellen is, mivel a vírusnak egyáltalán nincs írási joga a fájlokhoz. 6. Frissítés: A fő különbség, hogy a Windows az Update funkcióval csak a Microsoft-os programokat frissíti, míg a Linux az összes telepített programot is.
