ti. ;r . 11
SCHONDEzs6
AZ UTOLS6 ALDAs BIete folyaman a Rebe nagyon sok aldast mondott. A Sulchan Aruch napi 100 aldasban szabta meg a minimumot, de a tulteljesftett minden normat. .. A szenteletu szilagysomly6i gaon, teljes neven Slom6 Zalman Ehrenreich, koranak legtekintelyesebb tud6sa voIt. A T6ra fejedelme. Jesivajab61, amelyet fel evszazadon at vezetett, tanftvanyok ezrei keriiltek ki, kozttik e sorok fr6ja is. Most nem a sok aldasr61lesz sz6, hanem egyetlen egyra1. A bizonyosr61. Arr61, amelIyel a Rebe pontot tett eletere. De elOljar6ban korrigalnunk kell egy tevedest, egy kozhiedelmet. A veszkorszakot aItalaban a nemzeti-szocialista part uralomrajutasat61 szamftjak, a val6sagban a 70-dik ev nyarut6jan, azon a bizonyos av h6 9-en kezdadott, amikor elpusztult Jeruzsalem es megszunt a zsid6 nemzet-alIam. Hogy kozben voItak turheta, sat gaIuti 'ertelemben vett szep idak is! Ez mind igaz. Viszont a gett6kban es a koncentraci6s taborokban is voltak turheta idak -:- egyesek szamara. A Halacha av h6 9-dikeben latja a veszkorszak nyitanyat es ennek megfelelaen pontos utasftasokkal, ima- es aldasszovegekkellatja el az embert: ha ugy tortenne, hogy fel kell aIdoznia magat, ne erje meglepetesszeruen a dolog. Haad tudja, mi a teendai.~.
..,
l'
* Rabbi Smuel - a halhatatlan mainzi rabbi. Baruch fia - "Tasbec" cfmu muvenek 40-dik oldalan (Cremonaban, 1556~ban jelent meg) reszletesen kozli a Kidus Hasem, azaz a martfrhaiallai kapcsolatos halachikus rendelkezeseket. A rothenburgi rabbi Meirra hivatkozva, a szerza sz6 szerint a kovetkezaket frja: "Mikor az ember felaldozza eletet az Orok-
e,
keval6 nevenek a megszenteleseert, fiiggetleniil att61, hogy mit csinaInak vele - megkovezik, tuzon egetik, elve eltemetik vagy felakasztjak -, semmi fajdalmat nem erez. Bizonyftek a Maszora, ah 01 ket fzben fordul ela a "hikuni" kifejezes. "Hikuni pecauni (megvertek es megsebesftettek), "hikuni bal chaliti" (megvertek, de nem betegedtem bele) - ami azt jelenti: amikor ak iitottek-vertek es megsebesftettek, nem ert engem seriiles, vagyis nem szenvedtem fizikai fajdalmat. De hiszen nincs ember a vilagon, aki nem kialt fel fajdalmaban, hacsak a kisujjat is megperzseli a tuz. Akkor sem kepes uralkodni magan, ha nagyon akarja. Megis sokan halnak tuzhalalt az Orokkeval6 nevenek megszenteleseert, es ajkuk mindvegig nema marad. Azt sem mondjak: jaj! Igy tartja a 1!ephit is: "Mihelyt az ember az elejen felidezi az Orokkeval6 szent nevet, bizonyos lehet felale, hogy kiaIlja a pr6bat es nem erez fizikai fajdalmat. "
* Pentek voit, Sziwin h6 ll-dik napja, polgari idaszamftas szerint 1944. junius 2-a, amikor a szilagysomly6i gett6 szerelvenye megalIt a birkenaui peronon. Az egyik vagonban voIt Reb Slom6 Zalman Ehrenreich, a 81 eves mester, aki 44 even at tanftotta es iranyftotta kozseget. Vele voltak fiai, lanyai, unokai, leghusegesebb tanftvanyai - mintegy 80 lelek. A teglagyarban megalaztak: a csendarok levagattak a szakalIat, pajeszat es ha ez keves voit, szeme lattara elegettek"Bm labina" cfmu hatkotetes muvenek keziratat, amelyen. tObb mint 50. even at dolgozott es amelyet minden foldi kincsnel tObbre tartott. A hosszu ut is meggyotOrte testet, megis amikor kiszalIt a vagonb61, megelenkiilt.
nevet a sokasag el6tt. Ăldassal Te, Orokkeval6 Istentink, aki megszenteled nevedet a sokasag el6tt. Sema Jiszrael, halIjad Izrael, Isten a mi Istentink, az egyetlenegy Isten!" Eszre sem vette, hogy kozben egy kez balra iranyitotta. Ahogy 81 eves faradt labai birtak, ment magat61 a sorsa fele ...
Nem voltak illuzi6i. Tudta, hogy ez az ut vege es meg egy utols6 nagy micva alI el6tte: melt6 m6don meghalni "AI Kidus Hasem". Ahogy 6seink tettek 2000 even at. Megegyszer vegignezett csaladjan es tanitvanyain. Szokott erelyevel rendreutasitotta azokat, akik sirtak es jajveszekeltek. - Bele kell tăr6dntink az Orokkeval6 akarataba - mondta. - Orvendezztink. Megytink megszentelni az Orokkeval6 nevet. Nem mindenkinek adatik meg, hogy eletet az 6 szent neveert aldozza fel.
* A rabbi nyolc gyermeke kozal kett6 maradt eletben. Reb Sije, aki Del-Erdelyben elt es Reb Simon Wolf, aki Becsben bujkalt arja papirok-
"lIatW ,""'"")1 ,a!n nall" ':l'\
Reb Slomo Zalman Ehrem-eich forabbi
A "kanadasok" kozben elvalasztottak a n6keţ a ferfiakt61 es a sor elejen megkezd6dott a szelekci6. A Rebe latta, hogy meg van egy kis ideje. Zsebeb61 kihuzott egy papirlapot - a frankfurti Reb Ăser altal osszeallitott Viduj-ima szovege voIt. Idejeben vetette papirra, hogy a ke1I6 pillanatban keznellegyen - es kerte kornyezetet, hogy mondjak utana a szoveget. Az ima utan megemlekezett Rabbi Akivar61, aki oromtelt szivvel ment a halalba, mert alkalma nyilt bebizonyitani: testenek minden porcikajaval szereti az Orokkeval6t. Ezutan elmondta elete utols6 aldasat, amely magyarforditasban igy hangzik: "Ăldassal Te, Orokkeval6 Istentink, a vilag kiralya, aki megszentelt benntinket parancsaival es megparancsolta nektink, hogy szeresstik az 6 felelmetes nevet, amely voIt es van es lesz: hogy teljes szivvel es lelekkel szenteljtik meg az 6
kaI. A felszabadulas utan megkezd6dott a kincskereses: vajon megmaradtak-e a Rebe keziratai, es ha igen, hol vannak? Kidertilt, hogy a Rebe szellemi oroksege a teglagyarban elegetett hatkotetes munkan kivtil - csodaval hataros m6don, teljes epsegben megmaradt. Tobb mint 30 mu - nyomdakesz allapotban! Nyolc kotet responzum, ketkotetes kommentar Rambam muveihez, korrekturak a Talmudhoz, korrekt6râk a-Sulchan Ăruchhoz. Negy kotet T6ra-magyarazat, egy kommentar a Zsoltarok Konyvehez, tovabbi kommentar az ot Megilahoz, harom kotet templomi beszed, ot kotet az tinnepekr61, Satăbbi, satăbbi ... Egy gaon eletmuve. Tobb mint hat evtized, szent alkotasban eItăltott elet eredmenye. A Szilagysomly6r61 elszarmazottak es a tanitvanyok segitsegevel bizottsag alakult, amely a Rebe muveinek kiadasât tuzte ki celuI. A
......--
,.
h
•
]o
13
vallalkozas neve: "Mifal Keszet Slom6" - cfme pedig: Jerusolajim, Ta Doar 152. A munka lassan halad, mert a Rebe ket fia kăzben meghalt, de igy is kihoztak eddig ăt pompas kătetet es fokozatosan sajt6 ala rendezik a tăbbi kăteteket is.
* A Talmud leirja a Martirhaldlt halt zsid6 bOlcsekutols6 perceit. (Lam, nem Sztalin voIt az elso, aki a zsid6 ir6kat, kăltoket, miiveszeket kivegeztette, a hatalmas R6ma majdnem 2000 evvel megelozte ... ) Ezeket a leirasokat jom-kipuri imarendlinkbe iktattak, hogy a lelki szamvetes 6raiban eltiinodjlink a zsid6 sors felett. Ime, Rabbi Chanina ben Teradjon kivegzeserol ez olvashat6: "kivezettek es T6ratekercset găngyăltek kăreje, es gallyakkal megraktak a maglyat es
meggytijtottak a tlizet. Vizbe martott gyapjtiszivacsokat hoztak es szivere raktak, hogy az ag6nia mineI tovabb tartson. Mondta a tud6s lanya: "Apa, hat ezt kelliatnom? Ilyen sorsrajutottal?" Valaszolt a tud6s: "Ha csak magam egnek el, nehezemre esne a dolog, de most hogy velem egylitta T6ratekercs is eleg, megnyugszom; mert aki szamon keri a T6ran esett serelmet, a rajtam esett serelmet is szamon keri. Mondtak neki tanitvanyai: "Mit latsz?" Valas2:olta a tud6s: "Ego tekercseket latok, de a betiik a levegoben răpkădnek ... " Csak az emberi test es a pergamen hamvad el, a betii megmarad. Ezt bizonyitja Slomo Ehrenreich 30 kătete is, az o betiii elnek es hatnak azutan is, hogy a test elegett es hamujat szetsz6rtak. Necach Jiszraello j'saker". A Betii ărăkkeval6saga a zsid6 nep ărăkkeval6saganak a titka.
.1 Sziltlgysagi chalucok a Mizrachi hachsaran SepsziszentgyorIgyon 1934-ben Ferenc Abraham (Sanyi) Is Zuszman Juda (Mosobanya, Bogdand)
Munkaszolgalatos
egyseg,
A Mizrachi hachsaraja Marosvasarhelyen 193:3-ban - harman a Sildgysagb6l: Gilddi David (3-ik sar kozepen), Zuszman Juda (szelso 3-ik sar jobbr6l), SpiegeL (szelslJ 3-ik sar balr61)
szilagysagi
resztvevokkel
lS
j
1
E16sz6 a Szilâgysâgi Zsid6sâg Emlekkonyvehez
-
1 l.
1
t
J
•
l
Ezen emlekkănyv sok adatot es lefrast tartalmaz aszilagysagi zsid6sagr61, melyek kăralfrjak făldrajzat es kărUlvonalazzak tărtenetet es eletet. A kirdes az, hogy van-e kUlăn jellegzetessege is e megye zsid6saganak, mely megkalOnbăzteti a hatarain kfvaliekt61. Meg ha tulzasnak is ldtszik a do log, nem tudunk e kerdesre egyirtelmu nemleges valaszt adni. Latsz6lagosan, kulturalis-szellemi miletak nem kalOnbăzătt a tăbbi erdelyi, vagy a regi magyarorszagi zsid6saget61. De mindennek dacara mar j6el6re felfedezhet6k kUls6 jelek, melyek legaldbbis. szervezeti-strukturalis szempontb61 bizonyos kalOnbăz6segre vallanak. Az egyik ilyen jel az, hogy mfg egesz Erdelynek kalOn "kolelja" voIt, ez nem foglalta magaba a Szildgysag zsid6sagat, melynek szinten kUlăn "kolelja" voIt - mintha ket kUlăn orszagr61 volna sz6. Feltehet6, hogyezen elvalasztas oka a multszazad 80-as eveiben megejtett kăzigazgatasi ujjaszervezese magyarorszagnak, amikor Szilagy mint hatarmegye kib6vUlt (amikor is Kraszna megye megszunt) s mint kUlăn entitas szerepelt, se Erdely se Magyarorszag. Ennek megfelel6en keletkezett Szilagy kalOn "kolelja" is. De feltehet6, hogy ezen elkUlănUlesnek bels6 zsid6 okai is voltak. Ugyanis a "kolel" elnăksege Erdelyben a Paneth csaldd privilegiuma voIt, nyerve e ti.sztsegetJechezkel Paneth erdelyi orszagos f6rabbit61, kinek els6szUlătt fia, Becalel-Chaim Paneth a szildgysagi Tasnadon voIt rabbi s az egesz megye f6rabbijanak szamftott. S feltehet6, hogy ărăkăsădesi elosztas keppen megteremt6dătt szamara a szilagysagi kUlăn "kolel". Mindenesetre, a szilagysagi zsid6sagnak egyenes kapcsolatai voltak Jeruzsalemmel sajat "koleljan" keresztal s kalăn "szilagysagi hazakat" epftettek a szent varosban a Szilagysagb61 jăv6 penzekb61. Erre nezve gazdag dokumentaci6t es tanusagot hozunk kănyvankben. VoIt masjele szervezeti-strukturalis jellegzetessege is a Szilagysagnak s pedig - e megyeben nem volt egy hitkăzseg sem mely ne tartozott volna az orthodo:ţiahoz (ez nem jelenti, hogy nem voltak olyanok, kik nem tartottak be az ăsszes vallasi parancsolatokat), ellentetben a szomszedos megyekt61, Bihar, Kolozs es Szatmart61, merthogy Nagyvaradon es Kolozsv'art voltak neol6g, mfg Szatmar es Nagykarolyban voltak status-quo hitkăzsegek is. E kănyv lapjain sok neprajzi jellegzetesseg szerepel, mely gazdagftotta a megye zsid6saganak eletetfalvaikban es varoskaikban, emberălt6k folkl6rja, mely eletak forrasaib61 eredt. Kutat6k vagy tărteneszek kik a dolgok eredetet . k~tafna:k-;-bi-z()nyarafelffl.deznek,hogy a tăbbi erdelyi megyek zsid6saganak "eletkăralmenyei es mindennapja.ugyanazon jellegzetessegeket viseltek magukon s ugyanazon folkl6rt teremtettek. Mert a foglalkozasi agak nem kalOnbăztek - vamosok es birl6k, gabona-feleslegek keresked6i, gyamălcs es tojasexport6răk, palinka f6zdek tulajdonosai, borkeresked6k es korcsmarosok, 6cskdsok, rongy-, vas-, selejt-, tollkeresked6k, vasarosok, cipeszek, szab6k, badogosok, meszarosok stb. - jellegzetes zsid6 foglalkozasok egesz Erdelyben mint a Szildgysagban is. S e gazdasagi alapon alakultak ki
16
egyseges mivoltuk s azonossdguk, tdrsas viszonyaik, vetelkedeseik, eletformdjuk, eletak szfnei. A kerdes az, hogy mds megyekben is szokdsos voit az amir6l a vdrmez6i (Bucium) szdrmazdsu Lichtenstein Moshe beszdmol, miszerint Szelichot els6 napjdna helybeli szilvakeresked6k addig b6jtoltek, mfg nem jott Letrekoztak a megegyezes, hogy mennyit fizetnek majd a vdsdrland6 szilvdert a termel6nek - k6telezve magukat e megegyezes szigoru betartdsdra. Vagy amir6l Bernstein Shlomo-Chaim fr, hogy a szildgykrasznai keresked6k voltak azok akik minden evben felvdsdroltdk a megyei orszdgutak szegelyen lev6 almatermest. Vagy vajon mds megyekbelJ is volt annyi zsid6 "paraszt" mint a Szildgysdgban, mintahogy err6l a szildgycsehi Klein rabbi beszdmol, megnevezve nev szerint sok hfvet kik kezakben tartottdk az ekeszarvat s szdntottak, vetettek, gyamolcsot termeltek, tehenet fejtek s arcuk verejteke dztatta ciddklijukat. Vajon mds megyeben is el6fordult az emir6l Zuszman Iuda beszdmol, hogy a. sakter telen-nydron, fagyban es kdnikuldban, jdrta a falvakat, Bogddnd es Sdmson, Szer es Bikdca kozott, hogy levdgja a szdrnyast vagy a borjut. S fme egy mdsik sakter ki l6hdton jdrja a falvakat a Szildgy-patak es a Szamos kozott. Voltak Szildgyban zsid6 erdeszek, tutajoz6k, kis s nagy birtokosok, sok malom s olajpres-tulajdonos es csepl6gepesek s ... 6rdsok kik felakasztottdk a torony6rdkat a kereszteny templomok tetejere s bddogosok kik befedtek e templomok tetejet. Bizonydra hasonl6 eletformdja voit a tobbi megyek zsid6sdgdnak is. De a t6bbi megyek nem voltak Salaj-Szildgy megye s zsid6ik nem voltak e megye zsid6i. Maguk az esetek, az epiz6dok melyek melyen beves6dtek a szildgysdgi zsid6sdg kozos emLekezetebe, a megtortent dolgok tdjai es h6sei a hitkozsegek es falvak mindennapjdban, mikor osszejottek a szombati vagy annepi imdra vagy csalddi oromteljes esemenyekre, hdtterben a falu vagy a kisvdros Legkore, az illat mely terjengett koroskoral, a hdzassdgok melyek Letrejottek szildgysdgi csalddok kozott, csalddi-torzsi kapcsolatok melyek egy szdzad folyamdn keletkeztek s kialakftottdk a megyei zsid6sdg kaLOngeneol6gidjdt, kaLOn torzsi jelleget, az 6si legenddk es legenddk az 6sokr6l - mindebb6l kaLOnmftosz keletkezett, a szildgysdgi zsid6sdg szdgdja, nepmeseje. Mindegyikank, ha vegiggondolja a dolgot, felfedezheti magdt6l is, hogy a Szildgysdgban zsid6 dinasztidk Leteztek, csalddfdk melyek dtfogtdk az egesz megyet, Cseht6l Somly6ig, Tasnddt6l Zsib6ig s fgy tovdbb, oreg fdk vastag torzsei, melyeknek dgai dtfogtdk a megyei zsid6sdg sok csalddjdt mondhatnânk, a szildgysdgi zsid6sdgot majdnem teljes egeszeben. E dolgokna!5 a bizonyftekait megtaldljuk e konyv lapjai kozott, melyekvezetik akătelekeket csalddok tfzei es szdzai kozt a megyen belal. Ki majd utdna jdrna es feljegyezne a maradek szildgyiak szdjdb6l meseiket a regi mindennapokr6l, a szerepl6 alakokr6l, az anekdotdkr6l, apdkr6l, bdcsikr6l es nenikr6l, mesekr6l es legenddkr6l, bardtsdgokr6l es ellensegeskedesekr6l stb. - neprajzunk gazdag tdra lenne a kezeben. Ott voltak a templomudvarok, a tanhdzak udvarai, gyerekkori jdtekok szfnhelyei, ott voltak a jesivdk (koztak a tasnddi, a legszervezettebb es legnepesebb egesz Erdelyben) s a jeles rabbik s
59
17 "udvaraik" es csalâdfâik melyek sajâtmaguk gazdag forrâsai voltak a szilâgysâgi neprajznak, legendâknak. Mondhatjâk, mindez mâshol is voit. De a szilâgysâgi variâci6k mâsok voltak, a hely es szinezete mâs voit - hadd tanuskodjon e kănyv maga! Hadd tanuskodjon e kănyv meg arr61 is, hogy e megye zsid6sâga, mely tizenhârom es fel ezernel tăbb lelket sosem szâmlâlt, oly gazdag szellemi ertekek birtokâban voit, mely tulszârnyalta min6segben es mennyisegben sok mâs zsid6 kăzăsseg ertekeit. J. J. Kohen tanulmânya a zsid6 tanok kultivâlâsâr61 a Szilâgysâgban n:ely e kănyv egyik ertekes fejezete - kihangsulyozza e tenyt, amikor egy szintre emeli a szilâgysâgi zsid6sâg szellemi es vallâsi eletet azon megyekevel melyekben - mint pl. Szatmâr es Biharban - a zsid6 lakossâg ătszărăshatszoro.san tăbbet szâmlâlt. Kiemeli killănăsen Somly6 es Tasnâd utols6 rabbijait, Ehrenreich es Briszk rabbikat, kik Auschwitz âldozatai lettek kik mint talmud-tud6sok es szellemi nagysâgok az egesz erdelyi zsid6sâg szellemi vezereive vâltak. S hitkăzsegek valamint magântud6sok kik halacha~ ilgyekben kerestek megoldâsokat vagy dănteseket, hozzâjuk fordultak kerdeseikkel s szavuk dănt6 voit szâmukra. Kohen a szilâgysâgi rabbik jelent6s szereper61 Erdelyre kiterjed6leg, reszletes lefrâst ad e kănyvben kăzzetett tanulmânyâban. S ott azt az olvas6 megtalâlhatja1 a heber-nyelvu reszben: +' De van ket kerdes melyekr61 sem Kohen, sem professzor Efrati vagy rabbi S. Ch. Bernstein nem adnak szâmot e kănyvbeli irâsaikban, kh kerdes melyeknek szerepilk van aszilâgysâgi zsid6sâg tărteneteben. Az egyik a somly6i Ehrenreich rabbira vonatkozik. A somly6i f6rabbit meghivtâk Jeruzsâlembe, hogy tăltse be az Eda Châredit f6rabbi tisztjet, mely ilresen maradt Sonnenfeld f-Grabbi halâla utân. Ketszer jârt Somly6 szent rabbija Jeruzsâlemben a harmincas evek elejen - nem voit cionista, tâvol âllt t6le meg ilyen gondolat is - de nagy âlma voit hâtralev6 eveit a szent vârosban leilni. A somly6i hitkăzsegt61 azt kerte, hogy helyezzek Chaim fiât helyebe s 6t mentsek fel, hogy Jeruzsâlembe mehessen. De a somly6iak nem akartak megvâlni mesterilkt61 es nem teljesitettek kivânsâgât. A tulzott szeretet sebei voltak ezek, vagy talân az egoizmus sebei. Egy mâsik szilâgysâgi tărtenelmi teny mellyel a tanulmânyok nem foglalkoznak (s dr. Fuchs Abraham, "Tasnâd"-emlekkănyveben is csak felilletesen-alig erinti) az aza szerep am it a tasnâdi f6rabbi, Maharam Briszk, tăltătt be azon sulyos nezetelteresekben melyek szakadâst okoztak az erdelyi orthodoxiâban a huszas evek elejen es melyeknek tărtenelmi hatâsuk voit e zsid6sâgra elete es lete vegeig. Efejezet is resze a megyei zsid6sâg tărtenetenek es kell emlftest tenni r6la. Nagyjelent6segu tud6s voit a tasnâdi Briszk rabbi, a legnagyobb es legrendezettebb jesiva mestere s halachikus dăntvenyei kihatâssal voltak az egesz erdelyi zsid6sâgra, amikoris rabbik es tanitvânyok vetekedtek responsumaiert. Val6szinuleg e nagy presztizse folytân kertek meg, hogy âlljon azon rabbinikus bir6sâg elen, mely hivatva voit itelkezni a cluji-kolozsvâri
~""'if
I ~
1 t
18 orthodox hitkozseg s az ujonnan alakult ugynevezett "szefdrd" kozosseg civakoddsa felett. Ugyanis a "szefdrdok" melyek elen Halberstamm rabbi dllott (a natanijai Kirjdt-Sanz megalapft6ja es mestere), kalon hitkozseget koveteltek kulOn mikvevel, sakterekkel, gabelldval stb. Tobbek kozt az anyahitkozseg cionizmusdt hoztak fel mint olyasmit ami e hitkozseg vallasi szolgaltatasaitketesse teszik szamukra. A tasnadi rabbi elnoksege alatt all6 bir6sag elfogadta a cionizmust mint elmarasztal6 okot, mely miatt a "szefardok" jogosan kivalhatnak a hitkozsegb6l's megalakithatjak sajat kozsegtiket. Eszerint maga a cionizmus tilt a tasnadi rabbinikus bir6sag el6tt a vadlottak padjan. S ez talan az ujabbi zsid6 tortenelemben egyedtilall6 eset, hogy a cionizmust ilyforman elfteltek. Az erecjiszraeli orszagos f6rabbi, Rav Kuk is kiallott a cluji hitkozseg vedelmere, de velemenyet a Din-Tora nem fogadta el. Ime, Szilagy megye zsid6 tortenelme ezt is produkalta - a cionizmus elfteleset a Tora neveben.
* * *
II
A veszkorszak mdrtfrjainak 1984-es dzkdrdjdn hatdroztuk el ennek az emlekkonyvnek kiaddsdt, amelynek celja a szildgysdgi zsid6sdg tortenelmevel isfoglalkoz ik, nem pedig csak az 1944-es ev gydszos napjainak es pusztuldsdnak dokumentdldsdval es lefrdsdval - mely id6szak utdn e zsid6sdgb61 nem maradt mds, mint emlekek, temet6k es fdjdalom a megmaradottak szfveben. Vegulis ez a konyv szolgdl ut6daink szdmdra majd egyetlen tanulsdgtetelUl arr61, ami tOrtentes ez mar egymagdban is indokolja megjeleneset. A konyv megjeleneser61 sz616 hatdrozat 6ta eltelt 6t ev alatt felmeraltek ketelyek is a kivitelez6k szfveben, hogyvajon erdemes-e hozzdldtni ehhez a munkdhoz, s az a kerdes kfsert, tulajdonkeppen kiert fdradozunk? Mert hiszen a konyv el6zetes megrendel6inek szdma nem haladja tul a 150-et es az el6jegyzesi dfjak nem fedezik a szerkesztes, afordftds, a nyomds, a kerd6fvek terjesztese, az elhunytak neveit tartalmaz6 listdk beszerzeset, a kalfOidi postakoltseg es hasonl6k. egyharmaddt sem, mely osszeg osszesen mintegy 7000 izrdeli sekelt tesz ki. Ha nem akadtak volna fOidijeink koz1itt olyanok, - mint pelddul a Tevjovics- Toren, Judovits, Kaszovitz, Fischman; s utoljdra, de nem utols6 sorban a Csengeri csalddok - akik hajland6k voltak jelent6sebb osszegeket adomdnyozni, 'akkor kitseges, hogy rendelkezesunkre dllt volna-e a megfelel6 osszeg papfr vdsdrldsdra es nyomdakOltsegekre. Mdsreszt viszont erezhet6 voit a nyomds a szi/dgysdgiak,isdr6i, -akik azt kerdeztek, mikor jelenik mdr meg vegre a konyv; az evek mulnak, mi oregszunk, s novekszik az aggodalom, hogyvajon megerjuk-e megjeleneset? Most vegre el6ttunk a konyv! A munka befejeztevel nyilvdn elhangzik majd kritika, felfedezik a hidnyossagokat, a hibdkat; nem minden tortenelmi "teny" tunik pbntosnak, azok pedig, akiknem tartottdk szuksegesnek, vagy pedig kozombossegb61, hanyagsdgb61 nem juttattdk vissza idejeben a kerd6fveket, siemrehdnyasokat tesznek majd maguknak - de mit mondhatunk mindannyiuknak? Legfeljebb azt, hogy ezt tudtuk nyujtani, tobbet nem.
li
'II il
z
--a
,c 19
II
I
I
~
1
Nem dllt rendelkezesilnkre torteneszek, tud6sok csoportja, de leveltdrak sem, melyeket igenybe vehettilnk volna, hogy minei tobb informdci6t szerezzilnk es feliilvizsgdljuk a tortenelmi reszletek pontossdgdt. Ketten voltak olyanok, akiket mindenekel6tt megillet a koszonet ebben a vonatkozdsban: Joszef Kohen tortenesz, bibliogrdfus, akinek ez a konyv tartalmazza tanulmdnyait a szi/dgysdgi valldsi eletr61, rabbijainak kapcsolatait a rabbinikus vildggal, levelezeseiket es muveiket, a T6ra-tudomdnyokkal kapcsolatos kerdeseket es vdlaszokat tartalmaz6 konyvekben, amikben visszatilkroz6dik a szildgysdgi kozosseg mindennapi elete, nemzedekeken dt. Utdna kovetkezik Jdkov Efrdti professzor, Nagyfalu rabbijdnak fia, jelenleg a Bdr-Ildn egyetem Talmud-katedrdjdnak vezet6je, akinek sziil6foldjer61 keszillt tanulmdnya tortenelmi munek nyilvdnithat6, amely dttekinti a szi/dgysdgi zsid6sdg tortenelmet dltaldnos viszonylatban, mert tartalmazza azokat a jellemvondsokat, amelyek rdnyomtdk belyegilket valamennyi kozossegre ebben a kornyezetben. De nem kevesebb alapossdgot es tDrtenelmi hl1seget sugdroznak a konyv mds fejezetei is. Azokra a dokumentumokra tdmaszkodva, amelyeket a nehai Klein Salamon szildgycsehi kerilleti f6rabbi leveltdrdban taldltunk, egy fejezetet szenteltilnk e kozosseg tDrtenetenek. Nem dtfog6 dttekintes ez, f6leg azert, mert csak 50 evet foglal magdban, azaz az els6 vildghdboru vegeig terjed. Egyetlen forrdsra tdmaszkodik csupdn, nincs aldtdmasztva mds forrdsokb61. Az em/{tett forrds - a fenti leveltdr - rendkivill sokat segitett nekilnk abban, hogy megirhattuk a Szi/dgycseh kornyeki falvak zsid6sdgdnak eletet, csalddi es gazdasdgi kapcsolataikat, konfliktusaikat, vitds. ilgyeiket. Ez a leveltdr el6segitette zsib6i es zi/ahi kozossegek torteneter61 sz616 fejezet megirdsdt is, habdr e fejezet, hidnyos, mert csak epiz6dokat ismertet, nem pedig a kozosseg dltaldnos tortenetet. A konyv szerkeszt6sege rendelkezesere dll6 emberi es tudomdnyos appardtus nem tett lehet6ve szdmukra ennel alaposabb munkdt. Be kellett ernilnk azzal - es nem voit mds vdlasztdsunk ami rendelkezesilnkre dllt. Bardtunk es foldink Wohlberg Joshua, a Szochnut jeruzsdlemi tisztvise16je segitsegevel szereztilk meg a "SieHenbergen-Szildgy Kolel" dokumentdci6s anyagăt es adatokhoz jutottunk a Cionista Leveltdrb61 is, melyek segitsegevel ossze tudtuk rakni a szildgysdgi zsid6sdg es Erec Jiszrdel kapcsolatainak rendkivill tarka mozaikjdt. Ez a fejezet tanusitja, hogy a korzet zsid6 lakossdga kozill szdmosan adakoztak - ki-ki tehetsege szerint -a jerux.sdlemi.ţţdely...i~gyi!,dzak letesitesehez, olym6don, hogy reszvenyeket vdsdroltak att61 a tdrsasd'gt61;amely kezdemenyezte es letrehozta ezt az epitkezesi akci6t. Az adakoz6knak ezzel a listdjdval sikerillt felderiteni tulajdonkeppen a szi/dgysdgi zsid6sdg csalddfdjdt ut6daink szdmdra, azt a nemesi csalddfdt am it apdink illtettek Jeruzsdlemben. Ezt a m6dszert alkalmaztuk a "cionista korszakkal" kapcsolatban is, amikor megemlekeztilnk az aktivistdk neveir61; a killOnboz6 alapokra adakoz6k, a cionista sekel-terjeszt6k, a cionista kongresszusi vdlasztdsi bizottsdgok tagjai es hasonl6k neveir61, akiket szinten bevettilnk az Izrdel nepenek megvdltdsdr61 dlmodoz6k es azert harcol6k "nemesi oklevelebe".
10
,
l',
,
'II,
, i' ,
1"
,~,l~ . { !~! 1
I
P l
A konyv mas fejezetei a kornyek zsid6saganak tortenelmevel foglalkoznak a veszkorszak idejeig es gazdag es megbizhat6 forrasul szolgalhatnak torteneszek szamara, akik egykor majd a zsid6 geografia es szociol6giai ezen teriiletere specializaljak magukat, amikoris gazdag tenybeli adatok allnak rendelkezesiikre, a zsid6 eletm6d leirasaval egyidejuleg. Szandekosan keriiltiik azt a fogalmat, amelyet "szemelyi kultusznak" neveznek,amely hibaba tabb emlekkonyv beleesett. A tenyekhez val6 ragaszkodas szemel6tt tartasaval irta Csengeri Cvi (Feri) atfog6 tanulmanyat a szilagysomly6i kozossegr61 s ezt a kozosseg megalapitasanak tortenelmi kepevel kezdi. Utana ismerteti azt a ket korszakot, melyet 6 mag is atelt: a kozosseg elete a roman uralom alatt, a masodik vilaghaboruig, majd pedig a magyar uralom alatti elet a negyvenes .evek els6 feleben, s ehhez hozzafuzi a kozosseg letunesenek leirasat a nagy pusztulas nyomaban, a haboru utan. Sokat nyujtott a konyvnek Slomo Chajim Bernstein rabbi is, aki Kraszna zsid6saganak tOrtenetet ismertette; annal is inkabb, mert 6 maga is reszese voit ennek az eletnek, nagy intenzitassal es odaadassal. Ismert minden egyes embert, ferfit, n6t, gyereket, oreget. Azokb61 a mely gyokerekb61 meritett, amelyeket meg atyai eresztettek. Kraszna foldjebe, s ezekb61 a gyokerekb61 terebelyes fak n6ttek, melyek agaikkal magassagra es szelessegre is kiterjedtek. Ebben az iranyban haladt Mose Lichtensteinis, aki Varmez6Bucium hitkozseger61 irt, melyben sziiletett, s ah01 apja es nagyapja, mint rabbik mukodtek. Ismerte e kozseg' egesz tortenetet, minden epiz6djat, minden csaladjat, minden jellegzetes alakjat - nemcsak Buciumban, hanem a tobbi'kornyez6 faluban is. Az altala irt fejezet a konyvben megismerteti veliink ennek a hitkozsegnek elettel teli tortenetet. ir6k muveit is tartalmazza a konyv, azoket, akiket megihletett a korzet zsid6 elete. Ide tartozik a cfati sziiletesu, de erdelyi anyat61 szarmaz6 Jehosua Bar-Joszef ir6 oneletrajzi muveb61 szarmaz6 fejezet. Ebben a fejezetben ismerteti nyari vakaci6janak tortenetet. Szamosujlakon es Zsib6n. Leirasanak es jellemabrazolasanak huseger61 meggy6z6dhetiink valamennyien, akik a Szlagysagban toltottiik gyermek- es fiatalkori eveinket. Igazi szilagysagi zsid6 drama bontakozik elenk Schon Dezs6 "Oj oltony" cimu muveb61, amely kăteleket sz6 Somly6 es Zsib6, a Szamos es a Krasznakozott (az elbeszelest Jakov Gat kolt6 forditotta heberre.) El6vet~ tiink a feledes homalyab61 egy eredetileg archaikus heber nyelven irt tortenetet, (amely feltetelezhet6en 1901-b61 sz4rma_zik),es-szefz6je ,a.-sziidgy:'- ..,. csehi sziiletesu Smuel Menachem Klein, aki -akkoriban 17 eves lehetett. A "Kep egy falusi zsid6 eleteb61" visszavezet benniinket a mult szazad kilencvenes eveibe, amikor a vasut megjelenese a Szildgysag tajain voit a modern kommunikaci6 utols6 szava. Ehhez a mufajhoz tartozik Weisz Jiszrael leirasa is Szilagysomly6n taltatt ifjusagar61. Magat61 ertet6dik, hogy a szilagysagi emlekkonyvre ranyomja belyeget ezrek, ferfiak, n6k, oregek, gyerekek tragediaja, akiket elnyidt az auschwitzi Moloch, vagy Ukrajna aknamez6in pusztultak el. A szilagysagi zsid6
•
kăzsegekb61 csak a tărtenelem maradt: intezmenyeinek epilletei, templomok, tanintezetek, mikvek, Talmud-t6rdk, elpusztultak, szinte nyomtalanul, es annyi sem maradt beI6/ilk, hogy legaldbbis emlekeztessek anem zsid6 lakossdgot, hogy ott voltak valaha, s figyelmeztessek lelkiismeretilket arra, ami tărtent. Legfeljebb a temet6k maradtak meg, dilledez6 sirkăveikkel, amelyeket a mul6 id6 befed mohdval, s lassan valamennyi a făldbe silllyed. Meg oda mehetilnk, hogy elzardndokoljunk sirjukhoz, azonban ez a nemzedek (S ami maradt bel6le) amely meg elsuttogja az imdt a sirokndl es ontja kănnyeit, egyre jobban ritkul, s csak a betuk maradnak meg ennek a kănyvnek lapjain ...
* * *
...
.'
A Zsid6 Vildgkongresszus kezdemenyezesere 1947-ben, a helyi hat6sdgokkal egyilttmukădve, ăsszeszdmldltdk Eszak-Erdely zsid6 lakossdgdt, beleertve a szildgysdgi (Salaj) kărzetet is. Ennek a nepszdmldldsnak eredmenye azt mutatta, hogy a megyeben 3369 zsid6 el. Bdrhogyan is nezzilk, vagy ne, ennek a nepszdmldldsnak adatait, ahogyan publikdldsra kerilltek, nehez elrendez6dni velilk, reszint felfele kerekitesilk, reszint pedig aritmetikai pontatlansdguk miatt. Az ăsszes kombindci6k zavarosak es nagyon is feltetelezhet6, hogy a Zsid6 Vildgkongresszus emberei nem vettek reszt a szdmldlds munkdjdban, azt a helyi hat6sdgok vegeztek. Egyetlen magyardzata lehet csak ezeknek a pontatlansdgoknak: politikai tendencia. A romdnok 1947-ben mdr nem illdăztek a magyar hdborus bunăsăket, akik kivettek reszilket a zsid6k illdăzeseb61 es a pusztitds munkdjdb61. A kommunista uralom kezdeten az voit a hat6sdgok celja, hogy magukhoz vonzzdk a ketmilli6s erdelyi magyarsdgot, hogy meger6sitsek a kommunista pozici6kat. A magyaroknak val6 udvarlds a veszkorszak zsid6 dldozatainak szdmldjdra tărtent, amikoris az ellenilk elkăvetettbunăket egyre jobban megbocsdtottdk es igyekeztek a feledes homdlydba burkolni. MineI jobban felillvizsgdlja az ember az 1947-es nepszdmldlds adatait, anndl szembetun6bbek a pontatlansdgok, a zavarok. 1944 mdjus-juniusdban a somly6csehi gett6b61 nyolcezer lelek indult el a deportdl6 vonatokon Auschwitz fele. Es ime, 1947-ben a nepszdmldlds azt mutatja, hogy legaldbb 42 szazalekuk •... visszatert ... Az 1947-es'nep"szdmldlds alkalmat ad ăsszehasonlit6 statisztikdra el6z6 nepszdmldldsokkal, amelyek kăzill az egyiket 1930-ban a romdn uralom idejen, a mdsikat pedig 1941-ben, a magyar uralom idejen tartottak. Mindket nepszdmldldsban kilLăn feltilntetik a zsid6kat. 1930-ban az ăssznepesseg ebben a kărzetben 343347 lelket szdmldl es ebb6113 754 voIt zsid6. Miutdn Eszak-Erdely 1940-ben visszakerillt Magyarorszdghoz, csăkkent az ăsszlakossdg szdma, romdnok tizezrei dtmentek romdniai terilletre. A Szildgysdg lakossdga ekkor 283 560 lelket szdmldlt, a csăkkenes tehdt kăzel 20 szdzalek voIt. Ez a nepszdmldlds 10 582-ben dllapitotta meg a zsid6k szdmdt. ftt is nagy csăkkenes eszlelhet6, meg nagyobb, mint az ăsszlakossdg kăreiben - kăzel
'.
i-
,
, I
30 szazalek. A zsid6 lakossag nagyresze bekoltozott Magyarorszag belteraletere, a nagyvarosokba, f6leg Budapeste. Ennek oka f6leg az voit, hogya falvakban es kisvarosokban a rajuk nehezed6 nyomas es megelhetes nehezebb voit, mint a nagy kozpontokban. Ugy tunik, hogy az 1941-es nepszamltilas nem foglalta magaban azt a tDbbszaz ferfit sem, akit mar behivtak munkaszolgalatra. Az 1930-as nepszamlaltis szerint 221 olyan kozseg, illetve varos voit a Szilagysagban, amelyben zsid6k eltek. Ezek kozal a ket varos, Zilah es Somly6, tovabba Sziltigycseh, Zsib6, Tasnad, Kraszna, Nagyfalu, Bucium es Als6-Szopor jarasi szekhelyek voltak. Ebb61 ered, hogy a tobbi zsid6 lakossag szet voit sz6rva 213 faluba, kozulak 79-ben tiznel kevesebb voit a zsid6k szama. Ezzel szemben 50falusi telepulesen a zsid6k szama meghaladta a huszat, tizennyolcban pedig szervezett zsid6 intezmenyek voltak; imahazak, Talmud- T6ra, Chevra Kadisa, temet6, mikve, sakterek. Az "anya-hitkozsegek" rabbijai iranyitottak a vallasi eletet. Voltak olyan falusi kozossegek is, ahol alland6 jelleggel eltek rabbik, tanit6k, vagy dajanok, mint peldaul Sulelmed, Als6- Valk6, Hadad, Ipp, Pir, Als6-Szopor es hasonl6k. Figyelemre melt6 Jehuda Zussman leirasa a falusi sakterr61, aki telen-nyaron jarta az utakat Bogdand, Babca, Samson es a korzet mas falvai kozott. Ez a jelenseg ismeretes voit mas szilagysagi korzetekben is, ahogyan Wohlberg Joshua is leirja. A sziltigysagi zsid6k elete, amely javareszt vallasi jellegu, elenk tarul ennek a konyvnek csaknem minden oldaltir61 es aki meg akarja taltilni, megtaltilhatja a megfelel6 helyen. Nem voit m6dunkban tanulmanyozni a hat6sagi leveltarat Szilagysagban, illetve Zilahon, a megyei szekhelyen, vagy jarasi szekhelyeken, hogy megallapithassuk a zsid6 genealogia pontossagat ebben a korzetben. De ha meg is nyiltak volna szamunkra ezek a leveltarak, akkor sem alltak volna rendelkezesunkre a megfelel6 anyagi es tudomanyos kutat6 eszkozok, hogya dokumentaci6kat kiegeszithessuk a tortenelmi pontossag leellen6rzesevel. A Jad Vasemben lev6 "Hitkozsegek Konyve", amely tartalmazza az Eszak-Erdelyr61 sz616 adatokat, 17sziltigysagi kozosseget emlit, ebb61 csak hetben mukodmt alland6 jelleggel rabbi, A Joszef J. Kohen altal gyujtott adatokb61 kideral, hogy ezek a hitkozsegek - Tasnad es Somly6 kivetelevel - a 19. szazad kozepen, illetve att61 kezdve szervezkedtek. Ez az id6szak __,_fordul6pontot jelentett a magyar zsid6sag eleteben, ekkor kezdtek!ujiiogalni az emancipaci6 szelei (a zsid6k jogegyenl6seget csak-1867-ben iktattak tDrvenybe). A zsid6k addig csak falvakban eltek, ,,:rw:tnagyobb helysegekben varosokban nem engedelyeztek letelepale~uket. Ett61 az id6pontt61 kezdve azonban megkezd6dott a zsid6k aramltisa a falvakb61 a nagyobb varosok fele es szuksegesnek mutatkozott nagyobb hitkozsegek megszervezese, intezmenyekkel es rendezett apparatussal, a vallasi szuksegletek kielegitesere. Az 1880-ban megrendezett nepszamltiltis, melynek celja voit megallapitani, hogya lakossag hany szazaleka tud irni-olvasni, kulOn figyelmet szentelt a felekezeti megoszlasnak. A "Magyar Zsid6 Szemle" ket els6 evkonyve, melyek 1884-ben es 1885-ben jelentek meg, ismerteti a nepszamltilas eredme-
.,- .
nyet 43 szilâgysâgi falusi jellegu telepules zsid6 lakossâga kozott - nagyobb kozossegek nem kerulnek emHtesre ebben a felmeresben, amelyet Pâl6czy Lip6t keszftett (Nem ismeretes, hogy zsid6 volt-e, neve nem szerepel a Magyar Zsid6 Lexikonban). A nepszâmlâlâs idejen 6964 zsid6 elt a korzetben, kozulak 2993 tudott frni-olvasni, azonban Pâl6czy sulyos kivetnival6t talâl a nepszâmlâlâs vegrehajt6inak munkâjâban, amennyiben csak azt vettek tekintetbe, hogy magyarul tudnak-e frni-olvasni es a zsid6kat nem kerdeztek meg, hogy jiddisul, vagy heberal tudnak-e. A nepszâmlâlâsr61 keszult tanulmâny megnevezi azt a 43 falut, ahol a zsid6k eltek es a zsid6k letszâmât minden egyes faluban, kozOttuk olyanokeban, ahol a zsid6k nagy , . szâma csak azzal magyarâzhat6, hogy az urbanizâci6s folyamat akkor meg nem fejez6dott be. KulOnben nem lehet megerteni, hogy miert elt nyolcvan zsid6 Nâprâdon, 60 Szelszegen, 55 Aranymez6n, 45 Mos6bânyân meg 1880-ban, hiszen a zsid6k f6leg vândorkereskedelemmel foglalkoztak es megelhetesuk mindenek el6tt a hetivâsârokon alapult, amelyeket a jârâsi szekhelyeken tartottak. Kivetelt kepeznek, termeszetesen, azok a zsid6k, akik szeszesital, dohâny es s6ârusftâsi monopolt bereltek. Ilyen azonban âltalâban falunkent csak egy akadt es nem is minden faluban voit ilyen "ârenda". Igaz ugyan, hogy miutân az emancipâci6t megel6z6 id6szakban, a zsid6k evtizedeken ât eltek falvakban, voltak akik a falusi eletre alapoztâk megelhetesuket, kisebb-nagyobb foldteraleteket bereltek, vagy vâsâroltak, melyet egyedal, vagy bermunkâsok segftsegevel muveltek meg. Az a kep, amely szâmos, hozzânk visszaerkezett kerd6fvb61 kialakult, râmutat arra, hogy szeszesital-ârusftâs, termenykereskedelem, tojâsfelvâsârlâs es csepl6geptartâs mellett tDbb csalâd foglalkozott mez6gazdasâggal is - ez âltalâban vissza is tukrozi ennek az id6szaknak hu kepet (Lâsd Klein Salamon rabbi vâlaszât a zsib6i dr. Levinek ebben a târgyban). Joszef J. Kohen, aki a Szilâgysâg vallâstudomânyi eletevel foglalkozik, megemlekezik mindazokr61, akik szerepet toltDttek be ebben a vonatkozâsban. Az alantiakban ismertetunk nehâny reszletet arr61 a 17 szilâgysâgi kozsegr61, amely szerepel a zsid6 kozossegek jegyzeke Erdelyr61 sz616koteteben, melyek nagy reszet Joszef Kohen frta. Sulelmeden (Ulmeni) 1920-ban 102 zsid6 elt. Tiz ev mulva, 30-ban, szamuk 116 voIt. A feltetelezes szerint - minden bizonyossag nelkiil - mar a 18. szazad vegen eltek itt zsid6k. (Egy helyen J. J. Kohen, es masok is emlekeztetnek arra, hogy Siilelmeden a 17. szazad els6 feleb61 szarmaz6 zsid6 sirkoveket talaltak). A hitkozseg a szilagycsehi rabbinatushoz tartozott es'a huszas_evek vegen evi Weiszt, a szilagycsehi rabbi vejet valasztottak rabbiva~ f~lu ~;id
--
,
-.
-----------~
14
46 (egyiitt a tăbbi kozeli falu megmaradt zsid6 lakosaival). Megemlftik a Nâftali,"' Gal csaladbkat, aWeisz testvereket, BeIi Cion Perecet, akik fOldbirtokosok es termenynagykereskedok voltak. Ben Cion Perec bokeziien tamogatta a tasnadi jesivat es a Meir Baal Hanesz-penzek megbfzottja is voIt. . . Egerhdton (Arinis) 1920-ban 92 zsid6 elt, 1930-ban 99, 1'947-ben pedig 9. Emlftesre keriilt a Lampel, valamint Friedmann csaladok neve, akik fOldbirtokosok, termeny- es vag6allat-kereskedok voltak,tovabba a Weinberger es Wohlberg csalad6k, melyek fejei nagy ,talmudtud6sok hfreben alltak es gazdag konyvtaruk voţt. (Lasd Jehosua Wohlberg frasat csaladjar61, valamint Siilelmed es kornyeke zsid6sagar61). Vdrmezo (Bucium) zsid6sagaval kapcsolatban lasd Mose Lichtenstein cikket. Hadad (Hodod) zsid6lakossaga 1920-ban 128lelket szamlalt, 1930-ban 102-ot, 1947-ben 30-at. Itt emlftesre keriilt a Blau csalad, amely a ket vilaghaboni kozott bar6 Wesselenyi berloje voIt es az 6 kastelyukban lakott. Hadadon alland6 minjan voIt mar' a 19. szazad elso feleben es miikodtek az osszes hitkozsegi intezmenyek, Chevra Kadisa, Mikve,. temeto stb. Az utols6 metszo Mose Fischl Veg voIt, a dajan pedig Joszef Fisch. A hitkozseg a szilagycsehi rabbinatushoz tartozott (Lasd J. J. Kohen cikket a vallasi eletrol Szilagysagban). Als6~ Valk6 (Valcaul de Jos). Itt 1920-ban 106 zsid6lelket szamlalta~, 1930-ban 96-ot, 1947-ben 45-ot. Egyes zsid6k !llar a 18. szazad vegen is eltek itt es mint a tobbi falusi telepiileseken, itt is szeszfozes es eladas berlemenyebol eltek, ezen kfviil foldet is bereltek es termenyfelesleggel kereskedtek. A 19. szazad kozepetol egyesek koziiliikj6m6du f?ldbirtokosok lettek, masok malomtulajdonosok, etolajgyarosok, mezogazdasagi geptulajdonosok. A kozosseg a nagyfalui (Nusfalau) rabbinatushoz tartozott; a mult szazad hetvenes eveitol kezdve alland6 minjanja voIt, temploma, mikveje, Chevra Kadisaja, Talmud-T6raja, metszoje. (Lasd Efrati professzor frasat Nagyfalur61 es kornyekerol). Egy idoszakban Mose Ăharon Horowitz, a nagyfalusi Weisz rabbi veje toltătte be a rabbi tisztet. Zilahon (Zalau) 1900-ban 317 zsid6 elt, 191O-ben 415, 1920-ban 552, 1930-ban 429, 1941-ben 394, 1947-ben pedig 47. Az ellenseges erzelmi varosi hat6sag kezdetben nem engedelyezte zsid6k szamara, hogy Zilahon lakjanak, illetve csak a mult szazad 70-es eveitol alakult ki itt alland6 minjan, amely az 1880-ban megszervezodott hitkă.-~sţg-alapjat -kepe.zte. Mikve azonban mar elozoleg is miikodottes a~hitkozseg megalakftasaval egyidejiileg templomot epftettek es megszerveztek a Chevra Kadisat is. Az itteni zsid6k szamara nagy megelhetesinehezseget jelentett, hogy a hetiva- . sart szombatonkent tartottak es nem sikeriilt elerni, hogy mas napra helyezzek at. Az 1930-as nepszamlalaskor a zilahi zsid6sag mintegy fele a jiddist vallotta anyanyelvenek. 1911-ig Zilah a szilagycsehi rabbinatushoz tartozott, att61 kezdve pedig erOfeszftesek tărtentek, hogyelszakadjanak es
a
"
kiilon rabbinâtust letesitsenek. Formalisan 1915~ben kezdte meg miikodeset Jungreisz Antal rabbi. 1942-ben 230 zilahi zsid6 ferfit hivtak be munkaszolgalatra es Ukrajnaba kiildtek, ahol legtObbjiik elpusztuIt. (A zilahi cionizmusr61 lasd "A cionista mozgalom a Szilagysaban", cimii fejezetet) . Zsib6n (Jibou) 1920-ban 369 zsid6 eIt, 1930-ban 640, 1947-ben 452 (beleertve a kornyez6 falvak megmaradt zsid6sagat, valamint beszarabiai es bukorvinai menekiiIteket). A Wesselenyi es Karolyi csaladok mar a 18. szazadban szeszf6zesi es eladasi jogot adtak a zsid6knak, valamint fOldeket adtak berbe szamukra, megmiiveles celjaira. Voltak akik megvasâroltak a foldteriileteket, a Stark csalad pedig szeszgyârat letesftett. Zsib6n mar 1840-ben voit alIand6 minjan, akkor letesiilt a Chevra Kadisa, a mikve, a Talmud-T6ra, a temet6 es k6ser vagast is bevezettek. 1911-ben epiilt fel a nagy zsinag6ga, a huszas evekben pdig Nachum Scher udvaran chaszid imahaz epiilt. A hitkozseg a szilagycsehi rabbin3tushoz tartozott es Simon Grosinger (a szilagycsehi Klein rabbi veje) miikodott rabbikent, fizetes nelkiil; tovabba Mose Frenkel dajan. Kett6jiikon kiviil meg tobb mas kival6 Talmud-tud6s is akadt a kozsegben, fgy Naftali Joel Klein (aki kivandoroIt Amerikaba), Jakob Weisz, Jehuda Binder (Janovitz Samuel veje) es masok. A zsib6i cionista mozgalom elen dr. Levi Lajos orvos alIt, akinek neve ismeretes voit egesz Erdely teriileten ugyis, mint cionista harcos, es Zsib6n chaluci hachsarat letesitett (Lasd li cionizmusr61 sz616fejezetet). Szildgy-Nagyfalu (Nusfalau) zsid6 lakossag 1920-ban 202 lelket szamlalt, 1930-ban 214-et, 1947-ben 120-at (a kornyekbeli megmaradt zsid6 lakosokkal egyiitt). A hagyomany szerint mar a 16. szazadban eItek itt zsid6k. VoIt egy teriilet, melyre kohanitak nem leptek, mert ugy tudtâk, hogy 6sregi zsid6 temet6 van ott. A 19. szazad elejet61 voit alIand6 minjan, az6ta voit mikve, temet6 es mas letesftmenyek. (Szilagy-Nagyfalu rabbijair61lasd a J. J. Kohen aItal irt fejezeteket, Nagyfalu zsid6sagar61 pedig Efr3ti professzor tanulmanyat.) AIs6-Szoporban (Supurul de Jos) 1920-ban 123 zsid6 elt, 1930-ban 118, 1947-ben 14. A hitkozseg a tasnadi rabbinatushoz tartozott, voIt temploma, mikveje, temet6je, alIand6 metsz6je es chedere, mintegy 30 tanitvannyal. Elt a helysegben nehany j6m6du zsid6 fOldbirtokos, igy a Taub, Weisz, Katz es Winkler csalâdok. A malom es az olajpres is zsid6k tulajdonaban voit. Ket zsid6 orvos dr. Binder es dr. Benedek miikodott a helysegben, tovâbbâ zsid6 gy6gyszeresz, postatiszt, bankigazgat6, nehany iparos es keresked6. Az ikerfaluban, Fels6-Szoporban (Supurul de Sus) 1941-ben 82 zsid6 lakott. Voit temploma, temet6je, alIand6 saktere. A magyar uralom kezdeteig (1940) zsid6 kozjegyz6 miikodott a helysegben, Lâzar Sandor szemelyeben. Szurdokon (Surduc) 1920-ban 83 zsid6 eIt, 1930-ban 125, a szurdoki zsid6k j6m6du termeny, gyiimolcs es marhakeresked6k voltak. Akadtak kozottiik korcsmarosok, meszarosok, vegyes keresked6k, cipeszek es szab6k is. Szurdok megalapozott hitkozseg voIt, amely a szilâgycsehi
.., !
16
rabbinatushoz tartozott es a 19. szazad elejet61 kezdve alland6 minjanja voIt, templom, mikve, temet6 es metsz6, aki az egesz korzetet szolgalta. Szilagy-Pirben 1920-ban 178 zsid6 elt, 1930-ban 147, 1947-ben 62. Ebben a faluban mar a 18. szazad. hetvenes eveiben eltek zsid6k es mar akkor kaptak engedelyt szeszf6zesre, arusftasra es termenykereskedelemre. Ez a korzet hfres voIt gytimolcsoskertjeir61. A zsid6k birtokaban 7 szeszf6zde voIt. A KandeI, Zeiger es Weisz csaladok fOldbirtokosok, fakeresked6k, malom- es oIajpres-tulajdonosok voltak. Nyolc termeny es borkeresked6 husz keresked6 es korcsmaros, valamint ket iparos elt a faluban. Emlekezetes a Pir faluban tOrtent vervad: 1791. februar 2-an egy Takacs Andras nevii kisflU holttestet talaltak Avraham Salamon kocsmaja kozeleben. A "ritualis gyilkossag" vadja a zsid6 kocsmarosra harult, aki ellen sajat felesege es kisfia is tanuvallomast tett a tOrvenyszeken. Egyes tanuk azt meseltek, hogy a gyilkossag ejszakajan Iattak Mose Arje Dsztreicher nagykarolyi rabbit es egy Aser Simon nevii zsid6 Iakost, amint "a holttest mellett imadkoznak". A helyi borbely, aki kihantolta a holttestet, azt mondotta, hogy megvizsgalta azt es kiderftette, hogy "a vert kiszfvtak abb61 anelktil, hogy er6szak nyomai volnanak Iathat6k". Dt zsid6t halalra fteltek, a fellebbviteli bfr6sag azonban valamennyitiket felmentette, miutan kidertilt, hogy a borbely tanuvallomasanak semmi alapja sem voIt, a kocsmaros feleseget es gyereket pedig kenyszerftettek a tanuvallomasra. Pir hitkozsege a tasnadi rabbinatushoz tartozott (lasd a Tasnadr61 sz616 konyvet Avraham Fuchs tollab6I, valamint a hasonI6 temaju frast J. J. Kohen szerkeszteseben). A harmincas evek kozepen Pir kozsegben a Hasomer es a Betar hachsarai miikodtek, mintegy 100 chaluccaI, akik a Moskovits csalad fOldjein doIgoztak. Egy alkalommai incidensre kertilt sor a chalucok es a csend6rseg kozott, Ietart6ztattak nehany chalucot, valamint vednoktiket, SIomo Simont, akit61 koveteltek a hachsara feIszamoiasat. Vegtil is Iecsillapodtak a kedelyek. A hachsara resztvev6i koztil sokan alijjaztak meg a masodik vilaghaboru eI6tt. Amikor a roman hadsereg 1940-ben visszavonult, nehany katona behatolt Joszef Katz szeszf6zdejebe es meggyilkoltak a tulajdonost. Szildgycsehben (Cehui Silvaniei) 1920-ban 599 zsid6 elt, 1930-ban 553, 1941-ben 531, 1947-ben 200 (a kornyez6 falvak megmaradottjaival). Mar 1830-ban voIt alland6 minjan, Chevra Kadisa es mikve. A hitkozseg kezdetben a tasnadi rabbinatushoz tartozott, Paneth Becaiei rabbi vezetese alatt. 1867-ben valasztottak eI6szor ktilon rabbit, a pozsonyi Pollak Becaiei szemelyeben, aki a vaci rabbi veje voIt. Egyes verzi6k sz.erint harom h6nappai azutan halt meg, hogy szilagycsehi rabbiva valasztottak, egy masik verzi6 szerint viszont masfei evig miikodott. Szilagycseh masodik rabbija Klein M6zes voIt, aki tlZ evig, 1880-ig miikodott, amikoris 37 eves koraban elhunyt. (Szilagycseh torteneteb61 tovabbi reszletek a "Szilagycsehi hitkozseg tortenete" dmii fejezetben). Itt helyesbftentink kell egy teves informaci6t amelyet a Jad Vasemben talalhat6 "Hitkozsegek jegyze-
.--~--~~
27
kebal" vettUnk at. A tevedest a "Jegyzakonyv" megjelenese utan, a nehai Scheiber Sandor professzor korrigalta: Szilagycseh parlamenti kepviselaje 1875 es 1904 kozott Namenyi Ambrus voIt, (nem pe dig Bar6 Bornemissza, akit csak 1905-ben valasztottak meg ebbe a valaszt6keriiletbe) s nem Ambrus, hanem fivere voIt az, aki kitert. Râfael Klein szilagycsehi rabbi fiat61 ere da ertesiiles szerint nem Bornemissza bar6, hanem a gazdag kereszteny Po]jak csalad bocsatotta a hitkozseg rendelkezesere a zsinag6g~ celjaul szolgal6 telket. A zsinag6ga 1901-ben nyllt meg. A szilagycsehi zsid6k szakmai megoszlasa a kovetkeza voIt: 8 textil es rovidaru Uzlet; 10 fiiszer- es edenyaru Uzlet; () kocsma, 7 termeny-, gyUmolcs- es tojaskereskeda; 2 barkereskeda; 3 tiizifa es epiiletraktaros; 1 szalloda es etterem tulajdonos, 1 petr6leum kereskeda; 1 konyv es ir6szer kereskeda; 2 bankar; 9 szab6; 3 cipesz; 2 Uveges; 2 6ras; 2 badogos; 2 lakatos; 2 hordar; 4 barcserza (a Herskovits csalad), 1 asztalos; 2 pek; 2 varr6na; 2 szikvizgyaros; 2 malom es olajpres tulajdonos; 1 nyomdasz; 3 orvos; 5 Ugyved; 2 kozhivatalnok; 2 fOldbirtokos; 7 szalagazda; 1 kisgazda, 1 farabbi, 1 dajan, 2 metsz6, 3 tanit6, 2 samesz . Kraszntin 1920-ban 451 zsid6 elt, 1930-ban 418, 1947-ben 115. A hitkozseg a 19. szazad huszas eveiben szervezkedett, akkor epiilt a zsinag6ga, a mikve, Ietesiilt a Chevra Kadisa es a temet6. A hitkozseg rendezett anyakonyvet vezetett, sziiletesekral, hazassagokr61, elhalalozasokr61, meg 1838 6ta es szervezettsege mintakepiil szolgalt. Sasz-chevraval, chederrel, jesivaval es j6tekonysagi intezmenyekkel is rendelkezett, szamos Talmud-tudasar61 nagyhirii csalad es szemelyiseg elt itt, igy a Kahana es Heller csaladok. Vallasi szempontb61 a legszels6segesebb hitkozsegek koze tartozott Lichtenstein Benedikt Baruch vezetese alatt, aki ugy velte, hogy nem szabad hitkozsegi szavaz6jogot adni azoknak a ferfiaknak, akiknek felesegei nem nyirjak le hajukat, vagy ak maguk cionista szervezetekhez tartoznak. A 418 krasznai zsid6 koziil 395 a jiddist vallotta anyanyelvenek 1930-ban. A hitkozseg els6 rabbija L6winger Lajos Leb, a Chatam Szofer novendeke voIt, aki kesabb bajai f6rabbi lett. A masodik rabbi Mose Schwartz voIt, aki ezut an nagykarolyi rabbi lett, helyet veje Lichtenstein rabbi vette at, aki ~O even at tOltOtte be ezt a pozici6t es 90 eves koraban Auschwitzba keriilt (Lasd a Mose Chajim Bernstein altal irt fejezetet Krasznar61, valamint a cionizmusr61 sz616 fejezetet). Sziltigysomly6 (Simleul Silvaniei) itt 1900-ban 941 zsid6 elt, 191O-ben 1140, 1920-ban 1580, 1930-ban 1568, 1941-ben 1496, 1947-ben pe dig 440. Ez a hitkozseg, amely mind szamszeriiseg, mind pedig minaseg szempontjab61 a legfontosabbak koze tartozott a Szilagysagban, a 18. szazad kozepeig nem szerepelt a magyar hitkozsegekkQ.z.Q!t ~s ~ addig egyetlen zsid6 sem lakott ~ ott. Egy 1696-b61 szarmaz6 okiratban szerepel egy nevtelen zsid6, aki s6szallitassal foglalkozott es a varosi hat6sagok ad6t koveteltek t6le. Val6sziniinek latszik ~zonban, hogy magaban a helysegben akkor nem laktak zsid6k. A hitkozseg birtokaban 1800-t61 voltak jegyz6konyvek es a zsid6k mar akkor kiskereskedelemmel es szeszesital-f6zessel es eladassal
~ !
foglalkoztak. Somly6 aJ9. szazad masodik feleig Kraszna megye sz6khelye voit, kes6bb ezt a megyet megsziintettek es a varost Szilagy megyehez esatoltak. Ebben az id6szakban kezd6dott a varos zsid6saganak gazdasagi fellendtilese. Egyesek 'koziiliik nagy gazdasagokat, foldeket, sz616ket vasaroltak, boraszati ipart teremtettek, szeszesital nagykereskedelemmel foglalkoztak es a bankszakmat is kifejlesztettek; beleptek aszabad palyak teriiletere is. A hitkozseg a 19. szazad harmineas eveiben szervez6dott meg, 1850-ben epiilt fel az els6 zsinag6ga. Mikve, temet6, Chevra Kadisa mar voIt. A hitkozseg alapszabalyait 1891-ben a nagyvaradi hitkozseg mintajara m6dositottak es'ugyanabban az evben nyilt meg a hitkozseg elemi iskolaja. Ket evvelkes6bb avattak fel az tij, diszes zsinag6gat. Lak6hazat epitettek a rabbi es mas hitkozsegi alkalmazottak szamara, kiilon hitkozsegi tanaesterem is epiilt. A szilagysomly6i rabbikr61 J. J. Kohen irt, a "Vallasi elet a Szilagysagban" cimu fejezetben. A hitkozseg tortenetet Csengeri Cvi (Feri) irta meg konyvtinkben. Kiilon fejezetek foglalkoznak a somly6i eionista elettel. Emlitesre melt6 a Heimlieh-nyomda (melyet Slomo Halevi Heimlieh alapitott). A nyomda a varos lakossagat szolgalta, heber betukeszlete pedig lehet6ve tette, hogy az id6k folyaman 30 heber es jiddis nyelvu konyv kesziiljon ebben a nyomdaban. A szerz6k egy resze nem szilagysomly6i voit.
* * *
A fentiekben kiilon megemlekezttink nehany fontos es kevesbe fontos hitkozsegr61, hogy ezekb61 kovetkezteteseket vonhassunk le a korzet altalanos zsid6 eleter61. Osszesen 221 zsid6 kozseg voIt itt, olyan falvakt61 kezdve, amelyekben mindossze ket-harom zsid6 esalad elt egesz Somly6ig, melyben 1600 voIt a zsid6 lakosok szama. Antropol6guskutato ha kezbe venne szamos szilagysagi zsid6 esalad szarmazasi fajat, .sok esaladi kapesolatot fedezne fel kozotttik, igy a szilagyesehi es zilahi Fried esaladok, a szilagyesehi es somly6i Hirsehfeld esaladok, az illesfalvi Klein es a somly6i Hirsehfeld esaladok, a szivagyi vagy vareai Hoffman es a szopori Hoffman csaladok; a szilagycsehi Gottdiener es a krasznai L6winger esaladok; a hadadi Goldfarb es a somly6i Goldfarb es'aladok; a szilagyesehi es somly6i Goldberger esaladok; a bueiumi Binder es a zsib6i Janovitz esaladok; a nagyfalusi rabbi Weisz es a zsib6i Suli Schwartz kozott - es igy tovabb, hogy esak nagyjab61 emlitsiink nehany nevet. .. Ha alaposabban tanulmanyoznank mindezt, feny deriilne erre a nagy es kiterjedt zsid6 esaladra, a ket foly6 partjan, a Magura es Meszes hegyek aljaban, a hadadi erd6 kornyekeri, a Szilagy volgyeben - a Wohlbergek, a Jakabok, a Judovitsok, a Tevjovitsok, Hoffmanok, Hellerek es masok -. szetterjedestikre, elagazasukra, nemzedekr6Inemzed6kre,-âzutolSâ generaei6ig, a pusztulas tragikus nemzedekeig, amikoris esak maradvanyok menektiltek meg a poklok ttizeb61. .. Mi pedig itt, hazankban, mint a hamvaib61 tijja eled6 f6nixmadar, amely ugyanabba a hamuba rakjaa tojasait, s abb61 kelnek ki a remeny tij madarai - mi, a megvaltas fiai, hisztink a megtijul6 eletben es a megvaItasban.
,
