Lewis Mumford: The fourth Migration (1925)

Honsu, Tokyo / J (35°42’N, 139°46’E) – Yann Arthus-Bertrand

Lavaux, Switzerland (46°28’N, 6°48’E) – Yann Arthus-Bertrand

TEMATIKUS VÁROSTÖRTÉNET II.


AVAGY A SPONTÁN ÉS A TERVEZETT


1

A NÉGY MIGRÁCIÓ

- AMI NÉHA TÖBB: URBANIZÁCIÓS FOLYAMATOK

1

A NÉGY MIGRÁCIÓ


2

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

- A SZÁZADFORDULÓ SZELLEMI HAGYOMÁNYAI

2



3

A MŰKÖDŐ VÁROS

- AVAGY A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS

3

A MŰKÖDŐ VÁROS

- AVAGY A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS

4

NAGY SZÁMOK ÉPÍTÉSZETE

- HÁBORÚ UTÁNI TÖMEGES LAKÁSÉPÍTÉS

4



5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

6

TÖRTÉNETI FORMÁK ÚJRATÖLTVE - KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK

6


7

AZ IDENTITÁS KERESÉSE

- SZELÍD VÁROSTERVEZÉS

7

AZ IDENTITÁS KERESÉSE


8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG

- FIGYELEMMEL A KÖRNYEZETRE

8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG


Lewis Mumford: The fourth Migration (1925) „A városfejlődés a népesség és a termelés fokozódó koncentrációjának története.”

első

migráció Pionírok korszaka: a naturálgazdálkodásnak megfelelő település-hálózat kialakulása – középkori Európa, XVIII. sz-i Amerika, jelképe: KATEDRÁLIS

második migráció

- Népesség koncentrációja: a vidéki munkaerő vándorlása az ipari nagyvárosokba ipari forradalmak korszaka jelképe: GYÁRKÉMÉNY

harmadik migráció

- Gazdasági koncentráció: a termelés, a pénzügyi élet, a kultúra néhány nagyvárosba koncentrálódik – XIX. és XX. sz. forduló jelképe: TŐZSDE ÉS IRODAHÁZ

negyedik migráció

- Motorizáció: technológiai forradalom következtében a korábbi koncentrációt szétszóródás követi - XX. sz. első felétől jelképe: AUTÓ

A NÉGY MIGRÁCIÓ

Chicago, IL (41°53’N, 87°44’W) – Google Earth

1

Urbanizáció a városok számának illetve népességének a növekedése,


Szuburbanizáció


a város környékére való kitelepülést, illetve annak a városénál határozottabb növekedését értjük alatta.

1

A NÉGY MIGRÁCIÓ


2



3

MŰKÖDŐ VÁROS

- A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS

Reurbanizáció

4



a folyamatok visszafordulása, az újra lakhatóvá tett városba való visszatelepülés folyamata.

5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

6


7

IDENTITÁS KERESÉSE


8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG


Dezurbanizáció amikor ez a folyamat már rombolóan hat a városi struktúrákra.

A folyamat összetett – a szakaszok sem térben, sem időben nem kizárólagosan érvényesek. „A városnövekedés költségei” 1972, Van der Den - Drewett A NÉGY MIGRÁCIÓ

1804

első gőzmozdony

1825

Angliában megindult a rendszeres vasúti közlekedés,

1865

a távolsági gőzhajózás és ezzel együtt az Európából kivándorlók tömegei is;

1869

befejezték a transzkontinentális vasút építését az amerikai kontinensen.

IPARI FORRADALOM: átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változás, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le. - az átalakulás a szénfűtésű gőzgép feltalálásával kezdődött, - és kezdetben főként a textilipari termelést gépesítették. (1712 első gőzgép, 1763 „Jenny” fonógép, 1765 James Watt gőzgépe, 1785 szövőgép) - az ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a közlekedés gépesítése - gőzhajtású hajók és a gőzvasút bevezetése - adott újabb lendületet. A folyamatok a XIX. században újabb forradalmi változásokhoz vezettek és továbbgyűrűztek az egész világra - második ipari forradalom.

Az ipari termelés munkaerő igénye (és a mezőgazdaság hatékonyabbá tétele) szükségessé teszi, a vasúti közlekedés pedig lehetővé teszi a városok népességének és területének növekedését. A város gyors növekedése miatt „körbenövi” a vasútat – a pályaudvar a város „széléről” a belváros része lesz.

A SZÁZADFORDULÓ SZELLEMI HAGYOMÁNYAI


ipari forradalom előtt

a városközpont dominanciája gazdasági, társadalmi értelemben

városba áramlás, rendkívüli népességnövekedés főként az ipari városokban

alacsony funkcionális differenciáltság, a mai értelemben vett területfelhasználás hiánya

kialakul az ipari város jellegzetes funkcionálisan tagolt területfelhasználása

finom tagoltság etnikai-nemzetiségi, foglalkozási, vallási kötődések szerint

a város belső területein radikális funkcionális, társadalmi átrendeződések - „elit” negyedek és munkástelepek

élelemtermelés a város közvetlen környezetében: a városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő tevékenységek (kert, szőlő, intenzív állattartás), távolabb az extenzív kultúrák (szántóföld, legelők, erdők)

területi növekedés: a város környéki területek élelemtermelés helyett a városi területekként használtak

lehetőség a városi lakosság növekedésére: a vasút megjelenése kitágítja a város ellátásának körzetét

regionális átrendeződés: az ipar az erdős területekről a bányavidékek felé mozdul

a város mérete korlátozott: meghatározza a körülötte fekvő terület élelemtermelő eltartóképessége


ipari forradalom következtében

Az ipari forradalmat követően a XIX. század közepétől a városi népesség és területek expanenciális növekedése a 1760-ban Anglia megkérdőjelezi lakosságának 80%-a továbbiakban az élt vidéken,városfejlődés 1830–ra a városi népesség organikus lehetőségét. száma meghaladta a vidékiekét, a XX. század elejére a lakosság Szükséges lett apedig városmár tervezésére, a 80%-a élt városban. várostervező tervező szakma létrejötte – mely azonban a változás gyorsasága miatt gyakran problémakövető pozícióba kényszerült. Az alacsony státuszú munkás lakótelepek mennyiségi szempontok kielégítésén ritkán mentek túl – minőségi városi környezet, várostervezés csak a magasabb státuszú „elit” negyedekben.


2

URBÁNUS HAGYOMÁNY

Nagyarányú bérlakásépítés a munkások számára az ipari üzemek szomszédságában

■ URBÁNUS HAGYOMÁNY ■ SZOCIÁLUTÓPIÁK HAGYOMÁNYA ■ ANTIURBÁNUS HAGYOMÁNY

elviselhetetlen zsúfoltság

egészségtelen körülmények: közművek, szabad területek, zöldfelületek hiánya,

ipari légszennyeződés

„Az építészet a politika egyik része, tehát nem elég a két dolog között összefüggést megállapítani, hanem figyelembe kell venni a rész és az egész kapcsolatát és az összes problémát, ami ebből származik.” Leonardo Benevolo

Nagyméretű nyomornegyedek - a drámaian alacsony lakóminőség társadalmi problémát jelent: az urbanisztikai gondolkodás a társadalmi és politikai kérdések felé fordulva keres megoldást.

■ KERTVÁROS HAGYOMÁNY Babilon A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE


Róma, a XV-XVI. századi városátalakítások A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE

Hadrianus villája, Tivoli

Császárfórumok, Róma

Róma, Szent Péter tér, 1656-1667, Bernini A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE

barokk: kinetikus térérzékelés – a mozgás közben feltáruló tér

A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE


3



Párizs, út- és parképítések a XVIII. század első feléig

Paris, 1853, Haussmann

A VÁROS MINT FOLYAMATOS ÁTALAKULÁS




4

Barcelona, Ildefonso Cerda, 1858



Bécs 1857

Berlin, 1862, Holbrecht Róma, 1870

Budapest 1870 - Fővárosi Közmunka Tanács döntés sugárút, körút, közművek, rakpartok és új hidak építéséről A VÁROS MINT FOLYAMATOS ÁTALAKULÁS


Kritika és útkeresés

■ URBÁNUS HAGYOMÁNY

Paris (1850, Haussmann), Barcelona (1859, Cerda)

Camillo Sitte

H. Petrus Berlage, Amszterdam déli városrésze, 1917 A VÁROS MINT FOLYAMATOS ÁTALAKULÁS


5

ELŐZMÉNY: Ideális város, utópiák

Ledoux, 1775

Robert Owen ideális ipari falvai, 1817

Olmsted / Vaux, 1869

■ ANTIURBÁNUS HAGYOMÁNY

■ SZOCIÁLUTÓPIÁK HAGYOMÁNYA

Le Corbusier: Unite d'Habitation, 1946-52, J.R. Godin:/ FFamilistére, 1859, Guise / F Marseilles A SZÁZADFORDULÓ SZÁZADFORDULÓ SZELLEMI SZELLEMIHAGYOMÁNYAI HAGYOMÁNYAI


■ KERTVÁROS HAGYOMÁNY

Egy 32 ezer fős „bolygóváros” elvi rajza a városokat összekötő, körbevevő vasúttal és a környező mezőgazdasági területekkel A 32 ezer fős város egy szektorának elvi terve a központi kertet övező intézményekkel, a központi parkkal, a „kristály-palotával”, a két lakóövezettel, közöttük a zöld „avenue”-vel” és az ipari zónával a város szélén Építészeti hatás: Ruskin, Morris – Arts and Crafts mozgalom

F.L.Wright: Broadacre City, 1932.


E. HOWARD kertváros mozgalmának alapvetései 1898 – Tomorrow: a Peaceful Path to Real Reform A holnap: egy békés út a valódi reformhoz „HÁROM MÁGNES”: egyesíteni a város és a vidék előnyeit közösségi földtulajdon – a felértékelődő telkek bérleti díja finanszírozza a város fejlesztését decentralizált városfejlesztés: egy 250 ezer fős kertváros szövetség „központi” várossal és „bolygóvárosokkal”


Howard első kertvárosa Letchworth / EN (1906, B. Parker, R. Unwin)


1923 – RPA – Regional Planning Association State Plan New York (H. Wright) a túlzsúfolt városok további növekedésével szemben regionális „szétterítés” program a regionális tervezésre, regionális kertvárosokra



Wekerle telep, Budapest / H (1908-14, Győri Ottmár, Kós Károly, Árkay Aladár, Birbauer Virgil) - alaprajzában a reneszánsz ideális városok geometriája, épületei nemzeti karakterűek

Radburn, New Yersey (C. Stein, H. Wright, 1929) - az elválasztott forgalmi rend megjelenése A SZÁZADFORDULÓ SZÁZADFORDULÓ SZELLEMI SZELLEMIHAGYOMÁNYAI HAGYOMÁNYAI


6

TEMATIKUS VÁROSTÖRTÉNET II. AVAGY A SPONTÁN ÉS A TERVEZETT Bauhaus

1

A NÉGY MIGRÁCIÓ


2



3

MŰKÖDŐ VÁROS


4



5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

6


7



8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG


Arts and Craft

▪ MANUFAKTÚRA VAGY TÖMEGGYÁRTÁS? ▪ KISVÁROS VAGY LAKÓTELEPEK? ▪ EGYEDISÉG VAGY ELŐREGYÁRTÁS?

A MŰKÖDŐ VÁROS

Werkbund, van de Velde,

A MODERN VÁROSTERVEZÉS MEGÚJULÁSÁNAK FŐBB ASPEKTUSAI: ■

a formanyelv megújulása

■

normatív várostervezési elvek

■

az egység méretének megváltozása

■

a funkcionális területhasználat

Bauhaus - az összművészeti iskola, orosz konstruktivizmus, Le Corbusier, De Stijl

Bauhaus

A MŰKÖDŐ VÁROS

■ A FORMANYELV MEGÚJULÁSA

A MŰKÖDŐ VÁROS

Ernst May: Siedlung Westhausen, 1929-31

■ NORMATÍV VÁROSTERVEZÉSI ELVEK Ludwig Hilberseimer, vertikális város

az egyén minimális szükségletű egységeinek sokszorozása (CIAM II, Frankfurt, 1929)

a kor zsúfolt városainak hatására az egészségesnek tartott körülmények szem előtt tartása: tájolás, szellőzés

NAGY TÖMEGEKNEK ELŐÁLLÍTHATÓ LAKÁSOK - a költségek racionalizálása – előregyártás, telepítésben elsőszámú szempont a darupályák helyzete (CIAM III, Brüsszel, 1930)

A TÖMB DEKONSTRUKCIÓJA „Hommage á Ernst May” Philippe Panerai - a zártsorú egyedi telkes bérlakásépítéstõl az ismételt teleksorokon át a „Zeilenbau”-ig vezet.

De az ember nem gép és nehezen tűri az uniformizálást… A költségek racionalizálása nem veszi figyelembe az emberi tényezőket A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

7

Walter Gropius, Siemensstadt, Berlin, 1930

Dammerstock, Karlsruhe (Walter Gropius, 1927) A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

a funkcionális városelmélet a települést övezetekre, zónákra tagolja - megszünteti a város alaptermészetéből következő összetettséget - a funkciók és tömegek jól átláthatóak

szupertömb – Stuywesant NY/NY ■

AZ EGYSÉG MÉRETÉNEK MEGVÁLTOZÁSA

Perry, a szomszédsági egység koncepciója, 1929

Az Athéni Charta (1933) területfelhasználási összefüggésében szemléli a várost, melynek öt funkcióját határozza meg – lakás, munka, üdülés, közlekedés, történeti emlékek megőrzése

■ A FUNKCIONÁLIS TERÜLETHASZNÁLAT

a tömb méretének növelése számításokkal alátámasztva

A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

Miljutyin

Le Corbusier, Ville radieuse, 1933

heliocentrikus világkép

Le Corbusier: Le ville verte – függőleges kertváros, 1933

Le Corbusier 1887-1965 A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

8

Le Corbusier Unité d’Habitation, 1951

A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

Le Corbusier: Îlots insalubres No 6, 1938

Kabul, Afghanistan 1967-1974

Paris / F 19e arrondissement, 1967 A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

9

"Le Corbusier álomvárosa olyan volt, mint egy csodálatos mechanikus játék. De hogy ez a város hogyan működik, nem mondott mást, csak hazugságokat." Jane Jacobs

Szigony utcai lakótelep, Budapest / H, 1970-es évek A MŰKÖDŐ VÁROS

A MŰKÖDŐ VÁROS

TEMATIKUS VÁROSTÖRTÉNET II. AVAGY A SPONTÁN ÉS A TERVEZETT 1

A NÉGY MIGRÁCIÓ


2



3

MŰKÖDŐ VÁROS


4



5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

6


7



8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG


a világháború utáni helyreállítások alkalmat adnak a modern városépítészeti elvek gyakorlati alkalmazására.......

Hamburg – háború utáni helyreállítás NAGY SZÁMOK ÉPÍTÉSZETE


Tervezett város "tervezett" lakók, a "szocialista emberek" számára – ahol életkereteiket meghatározóan elsősorban a kollektív élet lehetőségét kellett megteremtenie.

A város egyik fontos feladata volt, hogy "nevelje" a benne élő embereket a városi terekkel, az épületek formájával és elrendezésével, valamint a középületekkel.

A kollektivitás szembehelyezése az individuummal a hivatalos ideológia egyik központi eleme volt, és megtalálható volt az ünnepi vagy párttaggyűlési szertartásokban ugyanúgy, mint a városépítészetben.

Egy szocialista városnak a tervezők szemében mindenekelőtt átláthatónak kellett lennie, ami a világos funkcionális szerkezetben valósult meg.

A várost viszonylag kicsi - hatezer lakosú lakónegyedekből állónak képzelték, mindegyik negyedet önálló központtal.

"Mikrorajon"-nak azt a városépítészeti önálló egységet nevezték, amely önellátó egységként is üzemelhetett mind a szolgáltatások, mind a fogyasztási javak elosztásában.

Méretét egy általános iskola vonzáskörzete alapján határozták meg, gyalog kényelmesen bejárható legyen, mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek.

Brasília / BR 1955. 2500 lakás / szupertömb

Sarcelles / F 1955-70.

10 000 lakás

szupertömb, mikrorajon, szomszédsági egység: az egység méretét az intézményi alapellátás vonzáskörzete szervezi


10

Ukrajna, Yann Arthus-Bertrand

Budapest, Óbudai lakótelep



A NÉGY MIGRÁCIÓ


2



3

MŰKÖDŐ VÁROS


4



5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

6


7



8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG


Van den Broek – Bakema, Kleine Driene, Hengelo (1951-59)

A HÁLÓZAT

Labyrinthine clarity

Polyvalent space

Gyermekotthon, Amszterdam, Aldo van Eyck, 1960

HERMAN HERTZBERGER

A HÁLÓZAT

Frankfurt – Römerberg városközpont terve Candilis, Josic & Woods, 1961

A HÁLÓZAT

Central Beheer irodaház, H. Hertzberger, 1968-72

11

Emelt szintű gyalogos „dekkek” a Madách sétány folytatásaként, pályázati terv, 1969

Candilis – Josic – Woods: Freie Universität Berlin (1967-1973)

A HÁLÓZAT

A HÁLÓZAT


A NÉGY MIGRÁCIÓ


2



3

MŰKÖDŐ VÁROS


4



5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

6


7



8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG

- FIGYELEMMEL A KÖRNYEZETRE TÖRTÉNETI FORMÁK ÚJRATÖLTVE

1966 TÖRTÉNETI FORMÁK ÚJRATÖLTVE

TÖRTÉNETI FORMÁK ÚJRATÖLTVE

Léon Krier: The Reconstruction of the European City, 1984

12


Léon Krier: The Reconstruction of the European City, 1984


GIAMBATTISTA NOLLI: RÓMA, 1749

Roma Interrotta





1978

Sartogo, Dardi, Grumbach, Stirling, Rowe, Giurgola, Venturi, Portoghesi, Graves R. Krier, Rossi, L. Krier

Aldo Rossi, Ossary, Cemetery di San Cataldo, Modena, 1971-78

13

Teatro del mondo, Venice, 1979-80

Robert Venturi, Denise Scott-Brown: Welcome Park - Philadelphia, Pennsylvania 1982 Pennsylvania alapításának (William Penn, 1682.) 300. Évfordulójára



Leon Krier: Le Nouveau Quartier des Halles (1979)

Robert Venturi, Denise Scott-Brown: Welcome Park - Philadelphia, Pennsylvania 1982 Pennsylvania alapításának (William Penn, 1682.) 300. Évfordulójára



Robert Krier: Berlin, Friedrichstadt 1977

Leon Krier: Javaslat Luxemburg Európa-negyedének kialakítására

TEMATIKUS VÁROSTÖRTÉNET II. "Versailles pour le peuple"


Ville Nouvelle St Quentin en Yvelines, France. 1979-1981, Ricardo Bofill

1

A NÉGY MIGRÁCIÓ


2



3

MŰKÖDŐ VÁROS


4



5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

6


7



8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG



14

Leon Krier: Poundbury, 1988-

A.van Eyck, T. J. J. Bosch, Nieuwstraat - Waterstraat, Zwolle (1971-75) IDENTITÁS KERESÉSE



A.van Eyck, T. J. J. Bosch, Nieuwstraat - Waterstraat, Zwolle (1971-75)


A.van Eyck, T. J. J. Bosch, Nieuwstraat - Waterstraat, Zwolle (1971-75)


A NÉGY MIGRÁCIÓ


2



3

MŰKÖDŐ VÁROS


4



5

A HÁLÓZAT

- KRITIKA1: TEAM 10

6


7



8

ÚJ ÉRZÉKENYSÉG


Budapest, Ferencvárosi rehabilitáció – Locsmándi Gábor IDENTITÁS KERESÉSE

15

1

2

3 KRITIKA 60’ late modern, strukturalizmus

történeti

zártság

20’ modern

nyitottság

70’ posztmodern

köztesség

transzparencia

zártság Unibank Headquarters / Coppenhaga, 1995-99, Henning Larsen ÚJ ÉRZÉKENYSÉG

16

Lewis Mumford: The fourth Migration (1925)

Recommend Documents