20 éves a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor
Takács Adrián Donát
Levéltár és iskola, avagy a szlovén–magyar Nemzetközi levéltári kutatótábor helytörténeti és oktatási aspektusai Népünk és hazánk története a világtörténelem szerves része, a helytörténet pedig összetevője és tükrözője is a nagy egésznek. Ha ismerjük a helyet, ahol élünk, jobban kötődünk hozzá. Ha itt születtünk és élünk, a gyökereink ösztönöznek környezetünk alaposabb megismerésére, s minél jobban ismerjük életterünket, annál erősebb az identitástudatunk. Ez az a megtartó erő, amely támasz a nehéz élethelyzetekben, amely köt és vonz, visszahoz később is, ha másfelé visz az életút, s akarva akaratlanul meghatározza személyiségünket, gondolkodásunkat, életmódunkat. Ezért fontos a hely történetének ismerete. A helytörténet sajátos vonása, hogy speciálisan az adott helyhez kapcsolódik, helyi szóbeli hagyományok, helyi tárgyi és írott források alapján tárul fel, s viszonylag kevesen ismerik mélyebben, részletesebben. A helytörténeten keresztül jobban érzékelhetők, közelebb hozhatók a nagyobb, tágabb történelmi folyamatok, jelenségek, összefüggések, hatások, ezért ezek közvetlenebb érdeklődést válthatnak ki. A helytörténet elemei, tényezői, emlékei mindig körülöttünk vannak, szembetűnnek, jelen vannak a környezetünkben. Mivel közvetlenül érintik a helyi folyamatok a település lakóit, fontosabb megismertetni, megmagyarázni őket. Emellett a helytörténet a közösséget összekötő erő, mert minden helybeli ember saját sorsa részének tekintheti. A globalizáció időszakában kapaszkodót jelent az embereknek, mert a hely története valami olyan dolog, ami csak az övék. Felvetődik a kérdés, hogy miért hasznos a helytörténet megismertetése a történelemtanításban? Mert a konkrét helyi körülményekből kiindulva lehet következtetni a régió, az ország és a világ történetére, s a globális történelem helyi vetületei segítik a „nagy egész” megértését.
83
20 let delovanja slovensko-madžarskega Mednarodnega arhivskega raziskovalnega tabora
A korábbi Oktatási Minisztérium kerettanterve a történelem és állampolgári ismeretek oktatásában lehetőséget ad az iskolák számára, hogy az éves óraszám 20%-ának témáját helyi célkitűzéseinek megfelelően határozza meg. A helyi tantervnek ebbe az órakeretébe ajánlatos beilleszteni és betervezni a helytörténeti ismereteket. Ez a keret természetesen nem elegendő a településtörténet teljes megismertetéséhez, de a helytörténet néhány kiemelkedően fontos vonatkozása ezeken az órákon feldolgozható. A helytörténet tanulásának célja az, hogy ismerjék meg a tanulók népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Alapozzák meg nemzettudatukat, mélyítsék el nemzeti önismeretüket, hazaszeretetüket. Érezzék ösztönözve magukat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A helytörténet tanulása lehetőséget teremt arra, hogy a tanulókban sokoldalú, differenciált és reális múltszemlélet alakuljon ki, azaz ismerjék az adott táj, település valóságos, történelmi, kulturális és egyéb értékeit, a helyi jelentőségű, kiemelkedő tevékenységet folytató személyiségek életútját. A helytörténet tanulása segíthet abban, hogy a tanulók cselekvő, védő és teremtő magatartással viszonyuljanak az értékek megőrzéséhez, megóvásához és megvédéséhez, hogy elutasítsák a természeti és szellemi környezetrombolást. Segíthet továbbá abban is, hogy sokoldalú, differenciált és reális lokális múltszemlélet alakuljon ki bennük. Azaz a település valóságos értékeinek ismerete, a település rejtett értékeit felkutatni és feldolgozni vágyó magatartás; túlzásoktól mentes, megalapozott helyi öntudat, továbbá a lokálpatrióta magatartás és viselkedés alapelemei, valamint cselekvő részvétel a helyi társadalom életében, értékeinek megismerésében, megismertetésében, gyűjtésében. A helytörténet tanulása révén a tanulók képessé válhatnak a családjuk által őrzött emlékek, dokumentumok, tárgyak megbecsülésére, azok tovább őrzésére. Mindemellett a helytörténeti témák feldolgozásával kapcsolatban elmélyülhetnek könyv- és könyvtárhasználati képességeik. Teljesítményeik objektív, elemző értékelésével és e képességeik fejlesztésével finomodhat reális énképük. Igen találónak vélem Vörös Károly megjegyzését, aki számos helytörténeti munkában igazolta megállapítása igazságát: „A helytörténeti kutatás nem alacsonyabb, hanem mélyebb szintű munkát tesz lehetővé – sőt kötelezővé. Alacsony és mély pedig egymástól nagyon is különböző fogalmak...” Vagyis nem a téma, hanem a szakmai színvonal a mérce. Tehát a helytörténet nézőpont, kutatási irány, azaz a helytörténet, a hazai történelem és a világtörténelem nélkülözhetetlen kiegészítői egymásnak, és a látószögtől függ, hogy egyik vagy másik eseményt, folyamatot, tényt, személyt miként kezelem. A mintegy 2 évtizede újra fellendülő helytörténeti kutatások célja többnyire nem egyszerűen egy-egy közösség sorsának áttekintése, hanem a lokálpatriotizmus megalapozása, erősítése, illetve a feledésbe merült értékek, hagyományok feltárása, az összetartozás, közösséghez tartozás érzésének újraélesztése. 84
20 éves a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor
Aki amatőr vagy hivatásos történészként egy-egy község múltjának feltárására adja a fejét, természetesen nem kerülheti meg a levéltárban őrzött iratokat. Akár köztörténeti, akár népességtörténeti, társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, néprajzi, antropológiai, szociológiai, művelődéstörténeti, intézménytörténeti vagy bármilyen más megközelítéssel lát is munkához, a már publikált könyveken, tanulmányokon túl bizton számíthat a levéltári forrásokra. Ezért is vélem különösen meghatározónak minden tanévben, már az általános iskola hetedik osztályában, elvinni diákjaimat a Vas Megyei Levéltárba, ahol rendkívül fontos helytörténeti dokumentumokkal ismerkedhetnek meg – például Mária Terézia urbáriuma vagy az 1828. évi összeírások –, illetve az ötödik osztályosokkal megismertetni a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumot, ugyanezen oknál fogva. A levéltári tábor célja a különböző írásos történeti dokumentumok feltárása, a közös múlt tárgyi, szóbeli és írásos emlékeinek gyűjtése, amely egyben a szomszédos határ menti falvak életét, együttélését, egymáshoz való viszonyát, határ menti kapcsolatait is kutatja. A tábor erősíti a résztvevők tolerancia-készségét, hatékonyan szolgálja a nemzetek közötti történelmi megbékélés ügyét is. A nyelvgyakorlás mellett a rendezvény hasznos elméleti felkészítést ad a diákoknak a dokumentumok összegyűjtése, elemzése, feldolgozása és forrásértékük vizsgálata révén. A kutatótábor ugyancsak fontos céljaként kell megemlíteni a különböző nyelvterületen elő nemzetiségek beszélt nyelvének tanulását, őrzését. 2009-ben – mikor magam is bekapcsolódtam a kutatótábor munkájába – mások mellett Felsőszölnök községet térképeztük fel, házról házra gyűjtve a történeti értékű irat- és fényképanyagot. Eközben bepillantást nyerhettünk a falu lakóinak életébe, megismerhettük a több generációt érintő világégések családi vonatkozásait. A legtöbb írásos dokumentum a 19–20. század fordulójáról, és főként a 20. század első harmadából került elő: keresztlevelek, személyi igazolványok, cselédkönyvek, elemi iskolai értesítők, adásvételi szerződések, vándorkönyvek, bizonyítványok, útlevelek, fényképek, birtokjogot biztosító iratok, beadási könyvek, valamint beszolgáltatási lapok, illetve imakönyvek alkották a gyűjtött anyag legnagyobb részét. Külön szeretném hangsúlyozni a faluban talált gazdag könyv- és fényképanyagot, amely szinte láttatta az ott megalakuló színjátszó- és néptánccsoportot, énekkart, fúvószenekart, a Levente-, Tűzoltó- illetve Polgári Lövész Egyesület megalakulását, a templom bővítését, újjáépítését. A mindig nagy eseménynek számító lakodalmakat, rönkhúzásokat, szüreti mulatságokat, regöléseket, regrutákat ábrázoló képek valóságos lenyomatai és segítséget nyújtó dokumentumai a népi élet és életmód kutatásának. Ez egyben információt is nyújt a levéltári szakembereknek, hogy milyen jellegű irattípusok találhatók még a falvakban. A tábor ideje alatt gyűjtött dokumentumokból a diákok és levéltáros szakemberek által közösen összeállított, számos érdeklődőt vonzó kiállítás nyílt a felsőszölnöki Kultúrházban – a Falunap rendezvényeihez illeszkedve –, amely még 85
20 let delovanja slovensko-madžarskega Mednarodnega arhivskega raziskovalnega tabora
azt követően 2 hétig állt az érdeklődők rendelkezésére. Különösen fontosnak tartottam, hogy valamennyi felső tagozatos osztály egy rendkívüli történelem óra keretein belül megtekintse ezt a kiállítást, amelyen a személyes kötődés hangsúlyozásával, az érdeklődés felkeltésével, tanár és diák együttműködésével, sok szeretettel, nyitottsággal, ötlettel, fantáziával, az egyéni kezdeményezéseknek, önálló munkának teret biztosítva tanítható a helytörténet. Összegezve elmondható, hogy a tábor valóban hasznos elméleti felkészítést adott a diákoknak a hétköznapok történelmének jobb megértéséhez, megismeréséhez, a dokumentumok összegyűjtéséhez, elemzéséhez és feldolgozásához. Véleményem szerint célszerű lenne a feltárt anyagokból helytörténeti gyűjtemények létrehozása, amelyek mind az oktatás–nevelés, mind az idegenforgalom szempontjából hasznosak és vonzóak lehetnek. Úgy gondolom, hogy a globalizálódás hatalmas és alighanem feltartóztathatatlan, ám az egyes ember számára nehezen megfogható, átélhető, ugyanakkor bizonytalanságokkal terhelt áramlatában a nemzeti és a helyi értékek, a történeti hagyományok jelentik a biztos fogódzót, a lelki és erkölcsi támaszt. Ezeknek az értékeknek a feltárásában, megismertetésében, az azonosságtudat, a lokálpatriotizmus erősítésében felbecsülhetetlen szerepe van, és véleményem szerint egyre inkább lesz a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábornak. FELHASZNÁLT IRODALOM Kerettantervek. Nemzeti Erőforrás Minisztérériumának Honlapja: http://www.nemfi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/kerettantervek Németh László: A múlt „vallatói”, avagy 10 éves a szlovén–magyar ifjúsági levéltáros kutatótábor. In: Mednarodni arhivski raziskovalni tabor. Nemzetközi Levéltári Kutatótábor, 1991–2000. Uredniški odbor Peter Pavel Klasinc, Marijan Gerdej, Miroslav Novak. Maribor, 2000. 32-40. p. Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A helytörténet a középiskolai oktatásban Makón. = Honismeret, 2007. 1. sz. 29-34. p. Vörös Károly: A helytörténeti kutatásról. = Valóság, 1972. 42-51. p.
86
20 éves a szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor
Adrián Donát Takács
Arhiv in šola oziroma lokalnozgodovinski in izobraževalni vidiki slovenskomadžarskega Mednarodnega arhivskega raziskovalnega tabora (Povzetek)
Namen učenja lokalne zgodovine je, da se učenci seznanijo s posebnostmi kulturne dediščine svojega naroda in z zakladi narodne kulture. Informacije, ki si jih pridobijo na učnih urah, zagotavljajo možnost, da si dijaki postavijo osnovo za svojo narodno zavest, da si poglobijo narodno samopoznavanje in domoljubje. Vzgojno-izobraževalni proces deluje kot spodbuda za odkrivanje in negovanje zgodovinskih, kulturnih in verskih spominov ter tradicij ožjega in širšega okolja. Naloga arhivskega raziskovalnega tabora je poiskati zgodovinske dokumente; zbirati predmete, ustne in pisne spomine naše skupne preteklosti; raziskati življenje, sožitje, medsebojne odnose in kontakte sosednih, obmejnih vasi. Raziskovalni tabor krepi občutek strpnosti udeležencev in učinkovito služi tudi zgodovinski spravi narodov. Različni pisni dokumenti – krstni listi, osebne izkaznice, služabniške knjižice, osnovnošolska spričevala, potni listi, dokumenti o posestniških pravicah, knjižice oddaj, molitveniki – so predstavljali največji del zbranega gradiva leta 2009 na Gornjem Seniku. Posebej bi želela poudariti bogati knjižni in fotografski material, ki smo ga našli, in ki je dal vpogled v vsakdanje življenje in praznike različnih kulturnih skupin in društev v vasi. Fotografij z borovega gostüvanja, ki je bil vedno poseben dogodek, in trgatvenih veselic so pravi in koristni odtisi in nosilci podatkov o ljudskem življenju. Mislim, da narodne in lokalne vrednote ter zgodovinske tradicije predstavljajo v tem globalizacijskem toku trdno in zanesljivo oprijemališče, duhovno in moralno zaslombo. Pri njihovem odkrivanju, posredovanju, utrjevanju identitete in lokalpatriotizma ima slovensko-madžarski Mednarodni arhivski raziskovalni tabor neprecenljivo vlogo. 87
