3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének további javítása, különösen az NOx, SO2, a szálló- és ülepedő por, valamint az allergizáló hatású növényi pollenek vonatkozásában. (A levegőminőségi célállapot elérése érdekében fuigyelembe kell venni a 22/1998.(VI.26.) KTM, a 9/1995.(VIII.31.) KTM valamint a 22/1993.(VII.20.) KTM sz. rendelet előírásait.) A célállapot elérése érdekében szükséges: LEVEGÔ 1.: A nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint a Megyei Környezetvédelmi Program célkitűzéseinek szellemében a levegő ülepedő és szállópor tartalmának, illetve annak toxikus vagy rákkeltő komponensei (Cd,Pb,Cr,Ni, furán, stb.) által okozott környezetszennyezésnek 6 év alatt minimum 20 %-kal való csökkentése (bázisév:1998), tartósan határérték alá mérséklése
•
a) pontszerű ipari és egyéb szennyező források által kibocsátott szennyezőanyagok koncentrá-ciójának mérséklése b) a diffúz légszennyező források emissziójának csökkentése, fokozatos felszámolása c) a meglévő települési zöldfelületek védelme és azok kiterjedésének növelése d) a városi közterek és aluljárók fokozottabb tisztántartása, síktalanítási szóróanyagok kellő idejű és gondos eltávolítása.
LEVEGÔ 2.: Az ipari eredetű kibocsátások további csökkentése érdekében - a megelőzés elvét figyelembe véve - csak a korszerű, kisebb energiaigényű, kisebb környezeti terhelést eredményező technológiák telepítését, megvalósítását kell előnyben részesíteni, illetve engedélyezni. LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. LEVEGÔ 4.: Az EU-szabályozással összhangban az imissziós mérések kiterjesztése az eddig nem rendszeresen mért légszennyező anyagokra (pl: PAH-ok, CO2, dioxin, furán, stb.). LEVEGÔ 5.: A közlekedési eredetű emissziók csökkentése
•
a) A nem motorizált közlekedés feltételei megteremtésének elősegítése, a kerékpárút-hálózat fejlesztése településen belül és a települések között. A gyalogos, kerékpáros közlekedés és a tömegközlekedési eszközök használatának népszerűsítése. b) A városi tömegközlekedés további fejlesztése, szolgáltatási színvonalának emelése. A gépjárműállomány korszerűsítésénél a kisebb üzemanyagfogyasztású és alacsony szennyezőanyag kibocsátású járművek beszerzésének preferálása. c) Az üzemelő gépjárműpark emissziós értékének javítása utólagosan beépíthető eszközök alkalmazásának ösztönzésével (pl: adókedvezmény). A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseivel összhangban 6 éven belül a városi járműpark legalább fele rendelkezzen szennyezéscsökkentő beren-dezéssel. d) Törekedni kell a közlekedési-szállítási igények mérséklésére. e) A települést elkerülő utak építésének lehetőség szerinti elősegítése.
LEVEGÔ 6.: A kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások és a fűtési energiaigény csökkentése
•
a) kis szennyezőanyag-kibocsátású, energiahatékony tüzelőberendezések és megfelelő tüzelőanyagok alkalmazásának támogatása b) a káros kibocsátás csökkenését eredményező építészeti, technológiai megoldások megvalósí-tásának támogatása, ösztönzése.
LEVEGÔ 7.: A nemzetközi egyezményekből adódóan a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves (toxikus vagy rákkeltő) vegyületek, az ózon réteget károsító és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítása.
•
a) A kén-dioxid kibocsátást 2000-ig az 1980-as szinthez viszonyítva 45 %-kal, 2005-ig 50 %-kal kell csökkenteni, a meglévő és új szennyező forrásokkal kapcsolatban hatékony kibocsátás csökkentési intézkedéseket kell foganatosítani. b) Az ózonréteget károsító anyagok felhasználásának megszüntetése az egyezményekben elfogadott határidők betartásával d) A "Városok a klímavédelemért kampány" keretében a CO és a CO2 kibocsátás 2005-ig 25 %-os csökkentése az 1990. évi szinthez viszonyítva.
LEVEGÔ 8.: A levegőtisztaság-védelmi információs rendszer és mérőhálózat fejlesztése. LEVEGÔ 9.: A környezeti levegő allergén növényi pollentartalmának csökkentése. LEVEGÔ 10.: Levegőtisztaságvédelmi- klímavédelmi akcióprogram kidolgozása. LEVEGÔ 11.: A radonból származó sugárzás további vizsgála- ta, intézkedési terv kidolgozása, a lakosság megfelelő tájékoztatása. 3.1.2. A VÍZVÉDELEM FELADATAI Célállapot: A városi vízkészletek - mint az élet fenntartását és a gazdaság működését lehetővé tévő természeti erőforrás - megőrzése. A fenntartható vízkészletgazdálkodás feltételeinek megteremtése és biztosítása. A célállapot elérése érdekében szükséges: VÍZ 1.: A takarékos vízhasználatot ösztönző felvilágosító, tudatformáló tevékenység kifejtése. VÍZ 2.: A technológiai és a hálózati vízveszteségek mértékének és a másodlagos szennyezések csökkentése a víztermelőknél és a szolgáltatóknál. VÍZ 3.: A felszíni és felszín alatti vizek terhelésének csökkentése.
•
a) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének folytatása, a rákötések megvalósítása, az ellátott területeken a közműpótlók felszámolása. b) Az illegális szennyvízelhelyezéseket fel kell deríteni, megszüntetésükre intézkedni szükséges (a hidrogeológiai védőidom teljes területén). c) A jelenleg még csatornázatlan területeken a hálózat kiépítése (gazdaságossági-megvalósítható-sági vizsgálatok alapján). d) Gondoskodni kell a 20540/1987. sz. hidrogeológiai védőidom határozatban foglaltaknak megfelelően a vízbázisok védelméről. Javasolt a védőidomok felülvizsgálata,szükség szerinti kibővítése.(Az Ómassához közeli területekkel) e) A vízvédelmi tevékenységben a védőidomon elhelyezkedő települések fokozottabb együttműködést szükséges megvalósítani.
VÍZ 4.: Az Anna-forrás megfelelő minőségét biztosító tisztítási technológiájának megvalósítása. VÍZ 5.: A szippantott szennyvizek fogadását biztosító korszerű leürítőhelyek létesítése, valamint a szippantott szennyvizek minőségi-mennyiségi ellenőrző-nyilvántartási rendszerének kidolgozása és megvalósítása.
VÍZ 6.: A szennyvíztisztítási technológia továbbfejlesztésével a fogadóba (Sajó) jutó tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalmának további csökkentése. Biztosítani kell a szennyvíziszap megfelelő hasznosítását ártalmatlanítását is. VÍZ 7.: Információs ellenőrző-monitoring rendszer továbbfejlesztése, a vízi környezet állapotával kapcsolatos folyamatok nyomon követésére, a vízgazdálkodási vizsgálatok, kutatások és döntéshozatal támogatására. Az Egyetem kezelésében lévő rendszer bővítése, korszerűsítése, a döntéshozókkal a kapcsolattartás erősítése. VÍZ 8.: A környező bükki települések szennyvízhálózata kiépítésének ösztönzése. A felszíni vizek védelme érdekében szükséges: VÍZ 9.: A természetes vízfolyásokban biztosítani kell az öntisztuláshoz és a természetes élővilág fennmaradásához szükséges minimális vízmennyiséget. VÍZ 10.: A városi élővizek vonatkozásában a NKP és a Megyei Környezetvédelmi Program célkitűzéseivel összhangban biztosítani kell a jelenlegi jó vízminőségi állapotok megtartását, illetve törekedni kell a további javításra.
•
a) A vízfolyások medrét és környezetét a hulladékoktól mentesíteni szükséges, különösen Ómassa-Hámor térségében, Lillafüreden, Perecesen, MiskolcTapolcán, Görömbölyön . b) Ómassa-Bükkszentlászló határán javasolt a patakba hordalékfogó építése, melynek folyamatos tisztítását is biztosítani kell. c) A város területén lévő záportározók, valamint árterek tisztántartása, karbantartása.
A felszín alatti vizek tekintetében cél az utánpótlással arányos igénybevétel és az általánosan jó minőség megőrzése. Ennek érdekében szükséges: VÍZ 11.: A működő ivóvízbázisok védőterületeinek lehatárolása, az ivóvízbázisok védelembe helyezési program lehetőség szerinti felgyorsítása. VÍZ 12.: A felszín alatti vizeket szennyező források fokozatos felderítése, a veszélyeztetések megszüntetése és a károsodások felszámolása. (A védőidom teljes területén) VÍZ 13.: Minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének ösztönzése a víztermelésben, szolgáltatásban. VÍZ 14.: A felszíni eredetű diffúz terhelések csökkentésének elősegítése (nitrát, szerves, szervetlen mikroszenynyeződések) VÍZ 15.:Ipari szennyvíz előtisztítási technológiák alkalmazásának ösztönzése. VÍZ 16.: A szennyvízcsatorna és egyéb közműhálózatok állapotának folyamatos ellenőrzése és karbantartása az azokból származó szennyezés megakadályozása érdekében.
3.1.3. FÖLDVÉDELEM Célállapot: A talaj termőképességét és állapotát megóvó területhasználat A célállapot elérése érdekében szükséges: FÖLD 1.: A környezeti kockázatot jelentő talajszennyezések városi szintű vizsgálata, különös tekintettel a veszélyeztetett területekre (iparterületek, hulladék-, salaklerakók környezete). FÖLD 2.: A károsodott területek rehabilitációjának kezdeményezése, elősegítése. FÖLD 3.: A potenciális talajszennyezési lehetőséget jelentő illegális hulladéklerakások folyamatos felszámolása. FÖLD 4.: A Sajó árterületein történő tevékenységek korlátozása (az 1996. évi LIII. tv. 18.§. (4) bek.-ben foglaltaknak megfelelően). FÖLD 5.: Az eróziós hatások megakadályozása érdekében a hiányzó csapadékvíz-elvezetési rendszerek kiépítésének folytatása. 3.2. A települési és az épített környezet védelme 3.2.1. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME Célállapot: Egy kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. A célállapot elérése érdekében szükséges: 3.2.1.1. A települési környezet tisztaságának védelme: TISZTV.1.: A város köztisztasági helyzetének folyamatos javítása, elsősorban a lakossági szemléletformálás eszközével, valamint a településtisztasági feladatok ellátási színvonalának fejlesztésével. TISZTV.2.: A köztisztasági szabályok hatékonyabb betartása, betartatása, különös tekintettel a települési szilárd hulladékokra és az ebtartásra vonatkozó előírásokra. TISZTV.3.: A közterületeken a hulladékgyűjtő edényzet mennyiségének és a működő illemhelyek számának növelése. 3.2.1.2. Kommunális hulladékkezelés feladatai: KOMHULL.1.: A kérdéskör rendezése érdekében komplex városi hulladékkezelési intézkedési terv készitendő - a hulladékgazdálkodási törvény előírásaival összhangban. KOMHULL.2.: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a veszélyes és az újrahasznosítható anyagokra. KOMHULL.3.: Intenzív felvilágosító-tudatformáló tevékenység kifejtése a lakosság körében a hulladékmennyiség csökkentése érdekében. 3.2.1.3. Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás feladatai: KOMVíZ.1.: Növelni kell a csatornázott területek arányát, a nehezen csatornázható helyeken a megfelelő közműpótló megoldásokat kell preferálni. KOMVíZ.2.: A települési folyékony hulladékokra vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak hatékony betartása, betartatása. KOMVíZ.3.: A települési folyékony kommunális hulladékokra vonatkozó helyi közszolgáltatás korszerű feltételeinek megteremtése, biztosítása. 3.2.1.4. Csapadékvíz-elvezetés feladatai: CSAPELV.1.: A csapadékvíz-elvezető rendszerek folyamatos karbantartása, működőképességük biztosítása. CSAPELV.2.: A csapadékcsatorna-hálózat és elvezető rendszer bővítése, különösen az üdülőterületeken, valamint az Avas térségében. CSAPELV.3.: A szennyvízcsatorna-hálózatba történő csapadék- víz-elvezetések megszűntetésére intézkedni szükséges, a hálózatok folyamatos ellenőrzésével.
3.2.1.5. Ivóvízellátás területén jelentkező feladatok: IVÓVÍZ 1.: A meglévő vízkészletekkel történő gazdálkodás, a szolgáltatási színvonal emelése, továbbá a biztonságos vízellátás érdekében:
•
a) Fel kell mérni az ivóvízhálózat műszaki állapotát, meg kell határozni a kritikus szakaszokon a hibák okát és a pénzügyi lehetőségek függvényében programozni kell a szükséges felújításokat. Ezt a termelőtelepek, átemelők, tározómedencék vonatkozásában is el kell végezni. b) A szabályozott, egyben takarékosabb termelés, a vízmennyiség jobb elosztása érdekében a város teljes területére ki kell terjeszteni a telemechanikai rendszert. c) A vas és mangániszap vezetékekben történő lerakódását megakadályozó vezeték tisztítási program folytatása. A vezetékekben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok monitorozása, a vízminőség biztositása érdekében a szükségessé váló intézkedések megtétele. d) A részben meglévő bükki monitoring rendszer fejlesztése, a napi kapcsolat kiépítése a mérők, a hatóságok és a döntéshozók között. e) A kibővített védőidom folyamatos karbantartása.
IVÓVÍZ. 2. Aktív vízgazdálkodást lehetővé tévő alternatív vízbázisok kutatása és kialakítása Miskolc közvetlen környezetében, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra. 3.2.1.6. A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetés, kereskedelem) eredetű zaj-, rezgésvédelem és légszennyezés elleni védelem feladatai: LAKZAJLÉG.1.: A vonatkozó központi és helyi rendeletek fokozottabb betartása (zajrendelet, avar és kerti hulladék égetése, háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó rendeletek). LAKZAJLÉG.2.: A légszennyezés és zajforrások nyilvántartásának elkészítése, naprakészen tartása. LAKZAJLÉG.3.: A településrendezési tervekben a zajvédelmi és a levegőtisztasági követelmények érvényre-juttatása. LAKZAJLÉG.4.: Az új és működő zaj-, és légszennyező forrásnak minősülő létesítmények-tevékenységek vonatkozásában hatósági intézkedésekkel a határértékek betartását elérni. 3.2.1.7. Zöldterületgazdálkodás feladatai: ZÖLDTER.1.: A városi zöldterületek részletes felmérése, az erdősíthető területek számbavétele, zöldterületgaz-dálkodási terv készítése. ZÖLDTER.2.: A meglévő települési zöldfelületek védelme és lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban. A virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság és (elsősorban az oktatási) intézmények bevonásával. ZÖLDTER.3.: A városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell. 3.2.1.8. A helyi közlekedésszervezés feladatai: KÖZLEKEDÉS 1.: A tömegközlekedés feltételeinek javítása, fejlesztése, korszerűsítése, a szolgáltatások színvonalának emelése.
•
a) A tömegközlekedés versenyképes-ségének növelése. b) A tömegközlekedés szervezése és támogatása során a környezetkímélő megoldások előnyben részesítése.
KÖZLEKEDÉS 2.: A meglévő útpályák korszerűsítése. KÖZLEKEDÉS 3.: Az útpályák mentén zöldfolyosók (fa, gyep,cserjesorok), az útpályák alatt átereszek kialakítása az élővilág migrációjának biztosítására. KÖZLEKEDÉS 4.: Az újabb útszakaszok tervezése és építése során figyelembe kell venni a természeti területeket és az ökológiai hálózatot. Az útépítés során el kell kerülni ezek károsodását. KÖZLEKEDÉS 5.: A városi kerékpárút-hálózat fejlesztése, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés népszerűsítése. KÖZLEKEDÉS 6.: A rendezési tervekben szereplő közlekedésfejlesztési javaslatok megvalósításának szorgalmazása. KÖZLEKEDÉS 7.: A tömegközlekedési járművek útvonalainak, megállóhelyeinek felülvizsgálata, szükség esetén azok módosítása és az újonnan felmerülő közlekedésfejlesztési javaslatok érdemi elemzése.( Ilyen lehet pl. annak szakszerű elemzése, hogy a városi közlekedési ártalmak csökkentése érdekében nem lenne-e célszerű HÉV-szerű járatokat működtetni a Tiszai pályaudvart Újdiósgyőrrel összekötő -- az Avas-Délt és a Miskolci Egyetemet is érintő - villamosított vasútvonalon.) 3.2.1.9. Az energiagazdálkodás feladatai: ENERGIA 1.: El kell készíteni a város energiagazdálkodásának komplex értékelését, amely az alábbi területekre terjed ki:
•
a) A potenciális és kihasznált energiatermelés kapacitásai az összes lehetséges energiahordozó és energiaforrás alapján. b) Az energiatermelés, energiaszolgáltatás hatékonyságának, környezeti, társadalmi és gazdaségi hatásainak elemezése Energiaforgalom (input, output, belső energiaforgalom, függőség) a városban. c) Az energia felhasználás hatékonyságának elemzése az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és lakossági szférában. d) Az energiagazdálkodás szereplőinek és a kapcsolódó szabályozók (jogi, közgazdasági, hatósági tevékenységek, tényezők, elvek) elemzése. e) Az energiahatékonyság-növelés és a környezetbarát energiatermelés (pl. napenergia) lehetséges területei, eszközei.
ENERGIA 2.: Az értékelés figyelembevételével az alábbi alapelvekkel összhangban kell kidolgozni és megvalósítani a város energiagazdálkodási koncepcióját.
•
a) Energiahatékonyság növelése b) Az irracionális energiafelhasználás csökkentése c) Energiatermelés minimális környezeti károkozással d) Alternatív energiaforrások kihasználása e) Az energiatakarékosság lehetőségének biztosítása a társadalom minden szereplője számára
ENERGIA 3.: A városban történő beruházásoknál az enegiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák megvalósításának támogatása. ENERGIA 4.: Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, valamint a közintézmények energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseit.
•
a) Energetikai átvilágítások ösztönzése b) Utólagos hőszigetelések, energia megtakarítást eredményező beruházások támogatása c) Alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzése.
ENERGIA 5.: Az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretek népszerűsítése, terjesztése, demonstrálása. 3.2.1.10. Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének települési feladatai KÖRNYBIZT.1.: A városi védelmi tervek, valamint az üzemi-haváriatervek elkészítésének ösztönzése, elősegítése az OECD és EU-követelményekkel, valamint a készítés alatt lévő Nemzeti Profil előírásaival összhangban. KÖRNYBIZT.2.: A rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv naprakészen tartása, alkalmazási feltételrendszerének megteremtése. KÖRNYBIZT.3.: A városi riasztó-szirénarendszer felülvizsgálata, működőképességének folyamatos biztosítása. KÖRNYBIZT.4.: A lakosság kollektív védelmét biztosító létesítmények (óvóhelyek) folyamatos jókarbantartása, a szükséges egyéni védő, valamint felderítő és mérőeszközök beszerzése. KÖRNYBIZT.5.: A környezetbiztonság egységes városi információs rendszerének kidolgozása, a potenciális veszélyforrások feltárása. 3.2.1.11. Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás feladatai: TUDAT 1.: A környezetvédelmi tudati nevelést és a szemléletformálást már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni (óvodai nevelés). TUDAT 2.: A sikeres óvodai környezetismereti programokat folytatni kell, lehetőleg a szülők széleskörű bevonásával. Szemlélődések, vizsgálódások a gyermekek adott szintjén. Közös növényültetés, gondozás, növények, állatok megfigyelése. TUDAT 3.: Iskolás korban lehetőség nyílik magasabb szintű megfigyelésekre, a tapasztaltok összegzésére. Mérések végzése, tanulmányok saját tapasztalatok alapján. A természeti környezet tiszteletének megtanítása szükséges. Környezetvédelmi szakkörök, akciók szervezése. Környezetvédelmi vetélkedők, konkrét feladatok megoldásával. TUDAT 4.: Középiskolákban és az egyetemen mérések, tanulmányok készítése. Tudományos kutatások, terepgyakorlatok. A környezettudatos magatartás-forma magas szintű kialakítása. Környezetvédelmi klubok, akciók szervezése. TUDAT 5.. A lakosság hiteles tájékoztatása környezetünk állapotáról és annak változásairól. Környezettudatos magatartásforma kialakítása a lakosság körében is. Fórumok, klubok, konkrét akciók szervezése. A lakosság széleskörű bevonása a környezetvédelmi tevékenységbe. Ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok szervezése. TUDAT 6.: A helyi televízióban, rádióban környezetvédelmi témájú adások, reklámfilmek közreadása. Visszacsatolás, vélemények kikérése. TUDAT 7.: A sajtóban szükséges a környezetvédelmi jellegű ismeretterjesztő anyagok közreadása, szennyezett-ségi adatok folyamatos közlése, a védelem során elért eredmények közhírré tétele, a visszacsatolás megteremtése. TUDAT 8.: Tanulmányok, kiadványok rendszeres megjelentetése részben tudományos, részben ismeretterjesztő formában. TUDAT 9.: A lakosság tevékeny részvételének elősegítése városunk környezetvédelmi programjaiban, akcióiban. TUDAT 10.: A civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének elősegítése közös programok szervezésével. TUDAT 11.: Környezetvédelmi nevelési központ (erdei iskola) kialakítása, működtetése. TUDAT 12.: A szakmai és civil szervezetek összehangolt környezetvédelmi tevékenységének fokozása. 3.2.2. AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI VONATkOZÁSAI Az emberi egészséggel kapcsolatos problémákat és teendőket részletesen a WHO útmutatása alapján elkészült Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram tárgyalja az NKP keretében. Ezen problémák kezelése minden környezeti elem és rendszer szintjén feladatot jelent. Célállapot: Olyan környezeti körülmények biztosítása, amely hosszú távon sem befolyásolja negatívan az emberi egészséget, hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához. A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram városi szintű lebontása, elemeinek integrálása az ágazati cselekvési tervbe és helyi programokba. Városunkra nézve a legfontosabb teendők a következők: HUMÁN 1.: A szálló por 5 mikrométernél kisebb szemcséinek hitelesített (auditált) méréstechnikával történő koncentráció-meghatározása.Az állapot javítása azok mennyiségének legalább 10 %-os csökkentése által. (6 év alatt az 1998-as szinthez képest) HUMÁN 2.: Az ülepedő és szálló por toxikus nehézfémtartalmának (Cd,Pb,Ni,Cr.) csökkentése.(Bázisév:1998) HUMÁN 3.: Az allergén gyomnövények jelentős visszaszorítása. E növények és a velük kapcsolatos tudnivalók megismertetése. HUMÁN 4.: A háziorvosi rendszeren és a kórházi adatokon keresztül a város szennyezettségével összefüggésbe hozható betegségek feltárása, morbiditási adatok rendszeres nyilvántartása, a szennyezettségi adatokkal való összevetése. HUMAN 5.: A korábban jelentős környezeti expozíciókkal érintett térségekben (vegyipari, kohászati, stb. üzemek környéke), élők expozíciójának feltárása (szerves, szervetlen, mikroszennyezők), különös tekintettel azokra a területekre, ahol egyéni, vagy üzemi élelmiszertermelés is történik. HUMÁN 6.: Aktív szűrő és betegségmegelőző prevenciós program kidolgozása, megvalósítása. HUMÁN 7.: A lakosság egészségi állapotának javítását szolgáló komplex városi környezetegészségügyi akcióprogram kidolgozása és megvalósítása. HUMÁN 8: Törekedni kell arra, hogy a környezetegészségtant városi felsőoktatási intézmények min.2 féléves vizsgaköteles tantárgyként oktassák 3.2.3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Célállapot: Az emberi igényeket kielégítő, esztétikus, kultúra és hagyományőrző épített környezet biztosítása. Ennek érdekében szükséges: ÉPÍTETT 1.: A károsodott, tönkrement településrészek és épületek felmérése és rendbehozatalára a település szociális, gazdasági és környezeti érdekeit figyelembe vevő rehabilitációs, revitalizációs stratégiák kidolgozása és fokozatos megvalósítása. ÉPÍTETT 2.: Városi szintű program és eszközrendszer kidolgozása az épített környezet védett értékei hatékony védelmére. ÉPÍTETT 3.: A településkép harmóniájának fokozott védelme a rendezési tervek, egyeztetése és az engedélyezési eljárások során. Esztétikai, történeti, környezeti szempontokat figyelembe vevő tervezési módszerek kialakításának ösztönzése a városkép javítása érdekében. 3.3. A természet és a táj védelme 3.3.1. TERMÉSZETVÉDELEM
Célállapot: A város természeti értékeinek és környezetének védelme, fenntartható használata. Az országos és helyi jelentőségű véderdő értékek feltárása, a védett és védendő értékek állagainak megóvása, társadalmi ismertségük és elismertségük növelése. A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel összhangban a természetvédelem érdekeinek és igényeinek szem előtt tartása a különböző fejlesztési programok során. A város külterületén lévő nemzeti parki területek jobb bekapcsolása a város életébe. Ennek érdekében szükséges: TERMÉSZET 1.: Fel kell tárni a város további élő és élettelen, illetve tájképi és természethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékeit, az eddig számba vett helyi értékekhez kapcsolódva el kell készíteni ezek térképeit, nyilvántartásait, számba kell venni az ezekre hatást gyakorló, esetlegesen károsító tevékenységeket, tényezőket a Bükki Nemzeti Parkkal együttműködve. TERMÉSZET 2.: A város védett természeti értékeinek megismertetése érdekében tájékoztató kiadvány készítése szükséges. TERMÉSZET 3.: A védett természeti értékek állagvédelméről, fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell, az ehhez szükséges anyagi eszközök az éves költségvetésekben biztosítandók. Az értékek őrzése folyamatos legyen, melynek feltételeit (természetvédelmi őrség) meg kell teremteni. A város részét képező Bükki Nemzeti Park területi védelmére kiemelt figyelmet szükséges fordítani. TERMÉSZET 4.: Szükséges vizsgálatokat végezni a városszerkezet élőhelyteremtő és ezáltal az élővilág mozgását, megtelepedését és egyáltalán életlehetőségét meghatározó összefüggéseinek vonatkozásában. Ugyanilyen szempontból értékelni szükséges a zöldfelületek jelentőségét, javaslatot kell tenni csökkentésük megakadályozására, olyan zöldfelületfejlesztési tervekre, melyek élőhely diverzitásnövelő képességük folytán a városi fajok és a városi környezetben ideiglenesen életfeltételt kereső fajok élet- és táplálkozási lehetőségét is támogatják. TERMÉSZET 5.: A városi élővilág felmérése (alapállapot felvétel) a változások nyomon követése az Országos- és a létrehozandó Megyei Biomonitoring Hálózathoz kapcsolódóan. TERMÉSZET 6.: A városi kiskert-mozgalom támogatandó, a helyi kertbarát szervezetekkel az együttműködést fokozni szükséges. 3.3.2. TÁJVÉDELEM Célállapot: A város és környezete tájainak - mint erőforrásnak fenntartható használata. A felszínroncsolások, tájsebek felmérése, felszámolása, a táj esztétikai értékének megőrzése, illetve javítása. Ennek érdekében szükséges: TÁJ 1.: A rendezési, építési, fejlesztési tervekben kiemelten kell figyelembe venni és érvényesíteni a tájvédelmi szempontokat. TÁJ 2.: A roncsolt felszínek ( felhagyott bányaterületek, tarra vágott erdőrészletek, erózió szabdalta területek, illegális hulladéklerakóhelyek, kavicsbányatavak környéke, stb.) rehabilitációjának - újrahasznosítással történő - megvalósításának kezdeményezése, elősegítése az ilyen területek felmérést, számbavételét követően. TÁJ 3.: A természet alkotta tájak városunkban is megőrzendők, azok nem áldozhatók fel pillanatnyi gazdasági érdekeknek. 3.4. Önállóan kezelt hatótényezők 3.4.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Célállapot: Minimális hulladéktermeléssel járó gazdálkodás és fogyasztás. Komplex városi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. Ennek érdekében szükséges: HULLADÉK 1.: Városi hulladékkezelési intézkedési tervet kell kidolgozni az alábbi (az EU-Tanácsának 75/442/EEC, illetve 91/689/FEL irányelveivel, valamint a Hulladékgazdálkodási tv. tervezetével is összhangban álló) elveknek megfelelően. (A vázolt elvek a priorítási sorrendet is tükrözik.)
•
a) Hulladék megelőzés, hulladék csökkentés b) Hulladékok szelektív gyűjtése c) Újrahasznosítás (újrafelhasználás, további értékesítés, továbbhasznosítás) d) Hulladék szerves komponenseinek biológiai és energetikai hasznosítása (komposzt, biogáz, stb.) e) Ártalmatlanítás (speciálisan kezelendő, környezeti kockázatot jelentő alkotók) f) Maradékanyagok lerakása (minimalizálni kell a lerakásra kerülő hányadot)
A települési szilárd hulladékok tekintetében: HULLADÉK 2.: Az NKP-val összhangban városunkban a hulladékmennyiség ne növekedjék a jelenlegi mértéken túl, a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát fokozatosan csökkenteni szükséges. A cél megvalósítása érdekében komposztáló üzem létesítendő.. HULLADÉK 3.: Az NKP-hoz igazodva a veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív gyűjtését el kell kezdeni az infrastruktúra megteremtésével. HULLADÉK 4.: A jelenlegi kommunális hulladéklerakó telepet az előírásoknak megfelelően szükséges üzemeltetni, megtelte után pedig rekultiválni. HULLADÉK 5.: Az NKP-val összhangban a hulladékhasznosítás arányát növelni szükséges, a keletkező hulladék mintegy 25-30 %-ának újrafeldolgozásával, vagy másodnyersa-nyagként való hasznosításával. HULLADÉK 6.: Új, a követelményeknek megfelelő regionális kommunális hulladéklerakó helyének kijelölése, tanulmányterv készítése, a beruházás előkészítése,majd megvalósítása. A új lerakót el kell látni megfelelő biztonsági védelemmel és alkalmassá kell tenni a hulladékok szelektív elhelyezésére, utólagos válogatására, azok újrahasznosítására és biogáz kinyerésére is. HULLADÉK 7.: A nagyobb arányú újrahasznosítás elősegítése hulladékudvarok kialakításával. HULLADÉK 8.: A hagyományos újrahasznosítási technológiák mellett új, korszerű újrahasznosítási technológiák kidolgozása és bevezetése. Termelési nem veszélyes hulladékok vonatkozásában HULLADÉK 9.: A termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségét teljes körűen fel kell mérni és csökkenteni kell - megfelelő szabályozással, illetve gazdasági ösztönzőkkel - a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák bevezetésével, az újrafelhasználás és újrahasznosítás arányának növelésével. HULLADÉK 10.: Mielőbb tisztázni kell a korábban termelési, jelenlegi szabályozás szerint veszélyes hulladéknak minősülő, óriási tömegű kohászati (salak) és hőerőművi (pernye) hulladékok státusát. Meg kell vizsgálni ezek hasznosítási lehetőségeit. HULLADÉK 11.: Az NKP-val és a nemzetközi egyezményekkel és programokkal összhangban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása városi szinten is. A keletkező veszélyes hulladékok felmérése, korszerű nyilvántartás létrehozása. HULLADÉK 12.: Ösztönözni kell a korszerű, hulladékszegény, illetve a hulladékok recirkulását megoldó technológiák bevezetését önkormányzati szinten is. HULLADÉK 13.: A végleges lerakással való hulladékártalmatlanítás mennyiségi kereteinek lehetőség szerinti csökkentése, egyéb hulladékártalmatlanítási módszerek ösztönzése.
HULLADÉK 14.: Az NKP-val összhangban az átmeneti tárolást fokozatosan meg kell szüntetni. Növelni kell a termikusan ártalmatlanított hulladékmennyiség arányát. HULLADÉK 15.: A hulladékmennyiség csökkentéséhez az NKP-val összhangban technológia- és termékváltás szükséges. Az eddigiekhez képest kevesebb hulladék keletkezésével járó technológia (technológiák) irányában történő üzemfejlesztés, illetőleg ilyen értelmű új technológiák bevezetésének ösztönzése, támogatása. HULLADÉK 16.: Az egészségügyi intézmények veszélyes hulladékainak környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanítása.(a készülő regionális veszélyeshulladék ártalmatlanító műben). A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok tekintetében HULLADÉK 17.: Felmérést kell végezni a veszélyes hulladékfajták és azok pontos mennyiségének meghatározása céljából. HULLADÉK 18.: Szelektív hulladékgyűjtéssel biztosítani kell az ebben a körben keletkezett veszélyes hulladékok ártalmatlanítását. HULLADÉK 19.: Lehetőség szerint évente néhány alkalommal veszélyes hulladék begyűjtést szükséges szervezni, a komplex rendszer megvalósításáig is. 3.4.2. ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Célállapot: A lakosság egészségvédelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése. Ennek érdekében szükséges: ZAJ 1.: Az NKP-val összhangban az általánosan elérendő cél középtávon a nemzetközileg is elfogadhatatlannak tekinthető 75 dB(A) terhelés fölötti helyzetek megszüntetése lehet, míg hosszabb távon a legfeljebb 65 dB(A) terhelési szintet lehet még elfogadhatónak tekinteni, törekedni kell azonban a jogszabályokban rögzített határértékek betartására. ZAJ 2.: Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására. Ezek használatba vétele, üzembe helyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Az engedélyezési eljárások során fokozott gondossággal és figyelemmel szükséges eljárni annak érdekében, hogy az esetleges zaj- és rezgéshatásokat már a telepítéskor lehessen csökkenteni. ZAJ 3.: A meglévő zajforrások feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határértékek megállapítása, városi zajtérkép elkészítése. A meglévő, problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása. ZAJ 4.: A közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében a lehetőség szerinti forgalomszervezési intézkedések kezde-ményezése, illetve megtétele. ZAJ 5.: A várost elkerülő, tehermentesítő utak megvalósításának kezdeményezése, lehetőség szerinti elősegítése. ZAJ 6.: A lakóterületek közé ékelődött zajt okozó üzemi létesítmények ipari területekre, illetve leendő ipari parkokba való áttelepülésének kezdeményezése. 3.4.3. KÖRNYEZETBIZTONSÁG Célállapot: Az állampolgárok és a környezet biztonságát garantáló gazdálkodás és termelés. Ennek érdekében szükséges: BIZT.1.: Az NKP-val, az OECD és az EU követelményekkel összhangban a kémiai biztonsággal foglalkozó országos szabályozás megjelenését követően városi szinten is külön programot szükséges indítani az ipari balesetek és a kémiai kockázatok csökkentésére. BIZT.2.: Haváriatervet kell kidolgozni a városban az 1999. évi LXXIV. tv. ("katasztrófa-törvény") vonatkozó előírásaival összhangban. BIZT.3.: Az NKP-val összhangban helyi környezetbiztonsági informatikai rendszer kiépítése szükséges, ügyeleti rendszer kialakításával és működtetésével. BIZT.4.: Az NKP-val összhangban szükséges kidolgozni a Környezettudatos Irányítás Cselekvési Programját. Ez a program - alkal-mazkodva a piaci elvárásokhoz segítse a környezettudatos irányítás eszméjének és eszköz einek (szabályok, ellenőrző listák, magatartási kódexek) önkéntes bevezetését szervezeteknél, főleg az ipar és a mezőgazdaság körében. BIZT 5.: A lakosság mesterséges és természetes eredetű sugárterhelésének csökkentését szolgáló környezeti-sugáregészségügyi program kidolgozása.
