LETETTÉK AZ IDŐSOTTHON ALAPKÖVÉT

A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA ✤ 17. évfolyam, 2. szám 2015. június

LETETTÉK AZ IDŐSOTTHON ALAPKÖVÉT Zselickislakon március 26-án letették a Zselic Katolikus Idősek Otthona alapkövét, melyet Balás Béla megyéspüspök áldott meg. A Kaposvári járásban található településen megvalósuló beruházás egy év alatt készül el, kilencvenöt idős embernek biztosít ellátást. A közel kétmilliárd forint összértékű beruházás 1,6 milliárd forintos állami támogatással valósul meg. (Folytatás a 4. oldalon)

Meleg étel a mélyszegénységben élőknek Mobil népkonyha működik Belső-Somogyban

Aranymisés főpásztor Ötven éve szentelték pappá Balás Béla kaposvári megyés püspököt Balás Béla kaposvári megyés püspököt ötven évvel ezelőtt, 1965. június 20-án szentelték pappá Esztergomban. A fél évszázados papságból huszonkét esztendő Somogyországhoz köti, hiszen II. János Pál pápa 1993. május 30-tól az újonnan alapított Kaposvári Egyházmegye első püspökévé tette. (Folytatás a 2. oldalon)

TARTALOM Péteri atya gyémántmisés Búcsú Maczkó atyától A Somogysárdi Plébánia kezdeményezésére, s a Baptista Szeretetszolgálat támogatásával – hét település tíz pontján – hatszázharminc adag ebédet osztanak ki naponta a mélyszegénységben élő, somogyi családoknak. Erről tartottak sajtótájékoztatót május 19-én a kaposszentbenedeki Porta Pacis Lelkigyakorlatos házban. (Folytatás a 6. oldalon)

Kaposvári diáksikerek Ministránstalálkozó jEgyben

3 4-5 8-9 12 13

Aranymisés főpásztor Ötven éve szentelték pappá Balás Béla kaposvári megyés püspököt (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt két évtizedben a Taszáron élő főpásztor szentelte fel a jelenlegi egyházmegyés papság mintegy hetven százalékát. Tudta, hova kell „becsavarni” százas égőket, ám azt is: közvilágítást lehetetlen csupán százas égőkkel megoldani. Az egyházmegye Zalába és Baranyába is átnyúló területén „lelki laboratóriumok” és „lelki cukrászdák” egyaránt megtalálhatók, s a főpásztor mindenkor arra törekedett, hogy minél több helyre eljusson, ám nemcsak a papokhoz. Szülők, leendő bérmaszülők, tantestületek, polgármesterek élete éppúgy érdekli, mint egyházközségi képviselőtestületi tagok szolgálata, s a fiatalok jelene, jövője – akiket nagyon kell szeretni és segíteni. Bérmálások, ifjúsági találkozók, családi lelki napok programjai éppúgy szerepelnek naptárjában, mint a politikusokkal való találkozók, ugyanis Balás püspök szavára sokan adnak. Még akkor is, ha azt tartja, hogy az ateizmus nemzetbiztonsági kockázat. Ideérkezését követően azt nyilatkozta a Varga Zsolt által készített portréfilmben: „az egyháznak nem kozmonautákra, hanem kubikusokra van szüksége.” Múlt év szeptemberében az Ars Sacra Fesztivál keretében a kaposvári városháza dísztermében dr. Rumszauer Miklós

2

plébános egy beszélgetés keretében mutatta be Zsákutcákból irányfények című, Balás Béla püspök életéről, szolgálatáról szóló „beszélgetőkönyvemet”. A főpásztor az író-olvasótalálkozón sem rejtette véka alá véleményét – csakúgy, mint 2005 adventjén a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium tornacsarnokában rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Balog Zoltán kérdezte Orbán Viktort és Balás Bélát –, azt mondta: a politika embergyártmány. Akkor lesz majd igazi rendszerváltás, ha a jobb- és a baloldal egyaránt megtér. Hiszem, hogy Beton atya – ahogy sokan nevezik – kegyelemként éli meg papságát, és imádkozik egyházmegyéje, papjai és hívei jövőjéért, mint ahogy őérte is sokan. Mivel

rejtőzködő volt az egész élete, szeret csendben, háttérben meghúzódva szolgálni. Kerüli az összetűzést, gyűlöli az indulatot, s amerre jár, mindenütt hirdeti jelmondatát: Mihi vivere Christus – Számomra az élet Krisztus. Nemcsak kispaptoborzó levelei népszerűek az ifjak között, de nagy gonddal megfogalmazott püspöki körlevelei is megszólítják a papokat. A legutóbbiban azt írja: Jézus maga volt a fény, a világ világossága (vö. Jn 1,9), az Oltáriszentség pedig az ő sűrített jelenléte. A feltámadt Krisztus jelenléte, élő, aktív, „irányított” sugarú. Aki belőle él, az maga is „tükröz”. Mécs László szavával: „én azért élek, hogy visszamosolyogjak… / fényre, holdra, csillagokra, szegényekre, gazdagokra, / szenvedésre, vidámságra, jó napokra, rossz napokra, / rózsafára, keresztfára, visszamosolyogjak mindenre, / visszamosolyogjak az Istenre.” Egyedül is minden jót megtehetünk, csak legyen „fényünk”, mint a tükörnek! A buzdítást követően a körlevélben felsorolja gyémánt-, arany- és ezüstmisés paptársait, ám azt „elfelejti” feltüntetni, hogy ő is aranymisés. A Kaposvári Egyházmegye aranymisés főpásztora – aki nemcsak papként, hanem lelki íróként is ismert – a Kairosz Kiadó Miért hiszek? sorozatában megjelent Zsákutcákból irányfények című kötetében így emlékezik pappá szentelésére:

– Felejthetetlen volt a pappá szentelésem, márcsak azért is, mert ez volt a zsinat befejezésének évében az első magyar nyelvű szertartás egy addig sohse látott szembeoltárnál. Meglepetést váltott ki az is, hogy az esztergomi Szabó Imre püspök úr néhány nappal a szentelés előtt balesetet szenvedett, így az Állami Egyházügyi Hivatal kénytelen volt megengedni, hogy egy napra visszatérjen a száműzetésben élő Endrey Mihály. A köztiszteletben álló, üldözött főpap kezébe letenni az engedelmességi fogadalmat, lelkesített, bátorított: Mindennek úgy kell folytatódnia, ahogy kezdődött. Annyira izgultam, hogy szinte azt sem tudtam, hol vagyok. Miközben énekelték felettem a Mindenszentek litániáját. A meg-megszólított vértanúkat mintának éreztem, a fohászok mögött zúgó történelem az enyém is volt. A szertartáselemek, mint evezősversenyen az evezőlapátok utolsó csapásai, végérvényesen átvittek a másik oldalra, Isten oldalára. Átéltem a kockázatot. A jó és rossz párharcában immár nem „gyalogosnak” számítok, hanem „tisztnek”. Biztos, hogy folytatódik ellenem a hajtóvadászat, de hiába, mert már nekem szól Jézus: „Ne féljetek!”, „Veletek vagyok!” „Nem ártanak!” „Nevetek fel van jegyezve!”, immár nemcsak rendőrnoteszbe, hanem az égbe is. Az akkori szokás szerint a szentelés után lejöttünk a bazilikából, és a kicsinyke szemináriumi templomban újmisés áldást adtunk. A második-harmadik keresztvetésnél könnybe lábadt a szemem. Végre én is adhatok, mégpedig olyat, amit államvédelem többé el nem vehet. Szabadnak, boldognak éreztem magam. Átvillant bennem a gondolat, akár meg is halhatok, hiszen a Jóisten megadta, amiről sok éven át csak álmodtam. LŐRINCZ SÁNDOR (Kaposvár)

SPIRITUS ✙ A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA ✙ 2015. JÚNIUS

Gyémántmisés dr. Péteri Pál atya

„Isten kegyelméből vagyok, aki vagyok” Dr. Péteri Pál nyugalmazott plébános, pápai prelátus öt éves volt, amikor eldöntötte, hogy pap lesz. Édesapja megmutatott neki egy Székesfehérváron kiadott Prohászka-emlékkönyvet, amelyet hosszasan „áttanulmányozott”, majd elhatározta: ha felnő, ő is azt szeretné csinálni, mint amit Prohászka Ottokár. Sok személy volt rá nagy hatással, de az egykori székesfehérvári püspök élete, tevékenysége keltette fel leginkább az érdeklődését, s érlelte vágyát a papságra. A hatvan esztendeje szentelt, s öt éve Görcsönyben élő atya, aki hosszú éveken át a kaposvári Szent Kereszt-templomban szolgált nyugdíjazásáig, három helyen tartja gyémántmiséjét. Június 21-én Görcsönyben, 28-án Rómában, július 12-én pedig a kaposvári Székesegyházban ad hálát az Úrnak papságáért, szolgálatáért. – Aki ismeri Péteri atyát, az tudja: nem véletlenül vágyik vissza az „örök városba”, hiszen Róma – melynek templomairól több kiadást megért könyvet is írt – még most is nagy szerelem... – Ez így igaz. Amikor fiatal voltam, a nyugatra szóló útlevél megszerzése papok számára meglehetősen nehéz volt – meséli. – Megjelentek a beszélgetők, előtte érdeklődtek, utána pedig igyekeztek mindent megtudni, és újabb és újabb információkat szerezni. Én ezt nem vállaltam, ezért csak 1981-ben, ötvenévesen jutottam ki először Rómába. Beleszerettem a városba, a templomaiba, s húgommal elkezdtük járnifényképezni Isten hajlékait. Róma templomairól négy kiadásban, s mindig bővülve jelent meg a könyvem. Legutóbb 2005-ben Róma, a templomok városa címmel, s ebben a kötetben 653 templomot mutatunk be. Huszonnégy év munkája és kitartása kellett ehhez, hiszen mi valamennyit végigjártuk. Németh László római magyar főlelkész örömmel támogatta elképzelésemet, s így nemcsak az aranymisémet mutathattam be

Rómában, hanem most – tíz év múltán –, a gyémántmisémet is megtarthatom. – Kaposvári plébánosként miért kérte nyugdíjaztatását? – Megállapítottam, hogy 78 esztendősen, 55 év papság után illendő ezt kérni, hiszen beláttam: ugyan tudok misézni, prédikálni, gyóntatni, de a plébánia összes feladatának az ellátására már képtelen vagyok. Ezért döntöttem így, és nem bántam meg. Odaköltöztem Görcsönyben élő Panni húgomhoz, akit korábban is rendszeresen látogattam. – Akkor nyilván sokan ismerik ebben az 1700 lelkes Baranya megyei faluban. Besegít néha a plébánosnak? – Panni húgom 1960-ban kezdett itt tanítani, s én is megismerhettem a falubelieket. Mióta itt élek, állandó kisegítője vagyok a plébánosnak, így minden második vasárnap én misézek. Pünkösdkor is én álltam az ambónál. – Még mindig leírja prédikációit? – Igen, s ezzel a gondolkodásomat pallérozom. 1955 óta valamennyi elmondott beszédem vázlata vagy teljes szövege


megvan. Meríthetnék belőlük, de minden alkalomra új beszédet írok, s így az agyamat is dolgoztatom. – Érkeznek-e látogatók régi hívei közül? – Időnként bekopogtatnak hozzám a kaposváriak éppúgy, mint a régebbi időkből valók, s ez így természetes. Mindig akadnak, akik hálásak azért, amit kaptak tőlem. Én ugyanis mindig adni szerettem volna; részben a prédikációkban, részben a gyóntatószékben, a lelki beszélgetések során, s így van, aki a mai napig köszöni mindezt. Van olyan egykori tanítványom – még az ötvenes évekből –, akivel minden esztendőben találkozom. – Mit üzen a kaposvári egyházmegyés híveknek? – Azt hiszem, hogy már nem vagyok érdekes személy, tekintettel arra, hogy már öt éve nem élek közöttük. Az viszont meggyőződéssel vallom: az életnek csak Isten tud értelmet adni, ezért az Istennel való kapcsolatot mindennél fontosabbnak kell tartanunk. Akinek ez hiányzik, azt oda kell vezetni az Úrhoz. Én hálás vagyok azért, hogy a Jóisten megadta azt a kegyelmet, hogy az agyam még ép és élénk. Hogy meddig engedi még e földi létet, azt nem tudom, mint ahogy azt sem, hogy melyik betegségem visz majd el, de nyugalomban, békében, Isten és húgom szeretetében élek. Örülök, hogy sok-sok embert elvezethettem Istenhez; köztük olyanokat is, akik évtizedeken át bizony túl messze kerültek Tőle… – Mi lesz a gyémántmisés jelmondata? – Ugyanaz, ami az újmisés jelmondatom volt: „Isten kegyelméből vagyok, aki vagyok.” (1Kor 15,10) Ez került az aranymisés képemre is, és ez lesz a gyémántmisésen is. Szent Pál a legfontosabbat mondja ezzel: vegyük tudomásul, hogy a kegyelem hatására tudjuk csak tenni azt, amit teszünk. LŐRINCZ SÁNDOR Fotó: PERCZEL BÉLA

3

Letették az idősotthon alapkövét (Folytatás az 1. oldalról) Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kabinetfőnöke elmondta: láthatóvá válik az építkezés, láthatóvá válik a gyarapodás, és az is láthatóvá válik, hogy az egyház szeretete és az egyház gondoskodása szó szerint intézményesült formában fog innentől ezen a szép helyen testet ölteni, mert lesz egy olyan intézmény, amely várja az erre rászorultakat, amely törődik velük, és szeretetet ad nekik. Nagy Vendel gazdasági vezető szerint a beruházás első üteme, a parkolók, utak, közművek kialakítása már elkészült. A teljes beruházást várhatóan jövő év márciusra fejezik be. A 63 szobás intézmény közel száz lakónak nyújthat majd

ellátást, ami nagy segítséget jelent a szociális ágazatnak, hiszen az idősotthonok telítettek, a várólisták pedig hosszúak. Az intézet különlegessége, hogy lesz egy papi részlege, hiszen eddig az egyházmegye nem rendelkezett papi otthonnal. Így a bentlakók lelkigondozása is biztosítva

lesz. Zselickislak hosszú távú fejlődése szempontjából is jelentős a beruházás, hiszen az intézmény hatvan embernek, elsősorban helyieknek ad majd munkalehetőséget és megélhetést. Bene Sándor zselickislaki polgármester elmondta: 2016. január elsejétől már

meghirdethetik az álláshelyeket, valamint az ellátottak részére is megnyílik a lehetőség a jelentkezésre. Az ünnepi alkalom végén Balás Béla megyéspüspök megáldotta és elhelyezte az épülő létesítmény alapkövét. Fotó: Kaposvármost.hu (Magyar Kurír)

Isten veled, Gyuszi atya! Eddig egyszer sem számoltam utána, hogy Maczkó Gyula atya már huszonöt éve a papunk volt. Először a csurgói Szentlélek templom plébánosa, majd a Jézus Szíve templom esperese lett Radványi Antal atya halála után. Az ő idejében újultak meg templomaink és plébániáink kívül-belül. Neki köszönhetjük II. János Pál szobrát és a tér nevét, a templomtér parkolóját, a templomunk új kárpitos padjait. A csurgói templomtörténetek megírásának szorgalmazója volt, és hosszú hallgatás után a Jézus Szíve templom toronyórája is újra indult. A csurgói ökumenizmus jeles 4

képviselője volt. Békésen élhettünk egymás mellett a többi keresztény egyházakkal. Fontos egyházi embereket hívott évről-évre közénk, akik ugyanúgy az egyházaink közeledésén dolgoznak napjainkban is. Az egyház-

megyei hittanversenyeket már 18 éve Csurgón rendezhettük az ő irányítása alatt. Élmény volt látni, amikor 4-500 fiatal megjelent egyegy alkalommal a református gimnáziumban és a városka művelődési házában. Ha még kapott volna időt, a templom fűtésének gondját is megoldotta volna és még mi mindent, de túl sokat kellett harcolni és küzdeni. Isten nem engedte tovább rohanni. Szívén viselte a református gimnázium, a Kolping katolikus középiskola és az általános iskolák katolikus diákjainak hitoktatását is. Gondja volt arra, hogy a gyerekek jussanak hozzá az egyházi irodalomhoz iskolánk könyvtárában.

Néha úgy, hogy könyveket adományozott, máskor megszervezte, hogy hagyatékok is kerüljenek hozzánk az ő segítségével. A jótétemények közé tartozott, hogy elolvasás után mindig a könyvtárnak adta az egyházi folyóiratok jelentős részét, hogy minél többen hozzájuthassanak az értékes és legfrissebb információhoz. Így évtizedeken át több tucat folyóiratot olvashattunk a jóvoltából. Amíg köztünk volt, mindig mosolygott. Mindenkihez volt egy kedves szava. Az iskolában a gyerekek is szerették. Nagyon sok gyereknek segített a maga módján. Volt, akinek a Szent Imre ösztöndíjra hívta fel a figyelmét, hogy ki ne maradjon


Ésszel, szívvel, irgalommal...

Egyházmegyei Karitász Nap a püspökségen Hogy miért is gyűltünk össze közel hatvanan ezen az áprilisi szombaton a Kaposvári Püspökség nagytermében? Tapasztalatot cserélni és megismerkedni. Rácsodálkozni, hogy lám, egyforma a szolgálatunk, és rácsodálkozni, hogy mégis mennyire sokszínűek vagyunk. Kiértékelni és tervezgetni, beszélgetni

és megbeszélni. Megtisztelő volt számomra, hogy milyen sokan elfogadták a meghívást, nehéz volt visszautasítani a túljelentkezőket. Hálásan köszönöm Varga László atyának, hogy egyházmegyénk helynökeként megosztotta velünk a karitásszal, a krisztusi szeretettel kapcsolatos gondolatait, tapasztalatait.

Varga László atya többek között arra emlékeztet, hogy egyszerre kell ésszel, szívvel és irgalommal szeretnünk, miközben Krisztust szolgáljuk a szegényekben

egy lehetőség, volt, akinek a Servio Caritati Alapítványon keresztül próbált segítséget adni. Nem véletlenül volt az egyházmegye ifjúsági referense. A bíztatására és segítségével nagyon sok gyerek és felnőtt juthatott el az örök városba, vagy más zarándokhelyekre. Villámcsapásként ért a hír bennünket, hogy „Atyus” beteg lett. Közel egy éve küzdött már a kórral. Nem hittük, hogy nagy a baj, mert rendszeresen köztünk volt, mosolygott, mint mindig, és tette a dolgát. Sosem panaszkodott. Abból sejtettük, hogy valami komolyabb gond lehet vele, hogy néha-néha már nem jött be hozzánk. Mindig hallottuk, hogy kivizsgálásra kell utaznia Budapestre, Pécsre, Kaposvárra. Most egy új gyógymódot fognak kipróbálni reménykedett velünk együtt.

Áprilisban a névnapján mise után odamentünk Hozzá a családdal, hogy megköszöntsük. Kezünkbe nyomta Lőrincz Sándor legújabb könyvét, a Titkok utcáint... Mi szabadkoztunk, hogy neki kellene ajándékot kapni, nem nekünk. Otthon láttam meg, hogy egy szenvedő Krisztus-kép volt beletéve. Napokkal a halála előtt tudtam meg, hogy már húsvéttól morfiumtapaszokat kellett használnia. Egy szót sem ejtett a fájdalmakról. Semmit nem panaszkodott a betegségével kapcsolatban. Amikor kérdeztük, csak annyit mondott: rosszak az eredményeim. A péntek esti misét még elmondta egyedül, szombaton még keresztelt és esketett, vasárnap már Bengyák Vince atyával koncelebrált. Ő már csak a papi széken

Köszönöm minden résztvevő nyitottságát és kedvességét. Jó volt hallani a csoportok bemutatkozását, ötleteiket, tapasztalataikat, és öröm volt látni, hogy a szünetben, hogy ebéd közben, hogy a program után, hogy közös utazással épül-szépül köztünk és bennünk az egység. Lesz még folytatás!

www.kaposvarikaritasz.hu Elkészült a Kaposvári Egyházmegyei Karitász honlapja. A közeljövőben számos fejlesztés várható még, de már most is szeretettel ajánljuk böngészésre. A segítségnyújtás lehetőségei mellett hírekkel, apróhirdetésekkel, érdekes cikkekkel várjuk látogatóinkat.

KAPCSOLAT Kaposvári Egyházmegyei Karitász

7400 Kaposvár, Dr. Kovács S. Gy. u. 2. +36/30 660 95 92 [email protected] www.kaposvarikaritasz.hu

Bemutatkoznak plébániai karitász-csoportjaink: 30 településről érkeztek a közös rendezvényre

ült, a szemét gyakran becsukta. Nagyon gyengének látszott, a mikrofon segített a hangján. A szentmise végén a hirdetéseket felolvasta. „A következő szombaton a megyei hittanverseny meg lesz tartva. Kérem a segítőket, hogy segítsenek. A következő vasárnapon a szentmisék a szokott rendben lesznek.” Itt egy kicsit elcsuklott a hangja. Ő már tudta, hogy nem a szokásos rendben lesznek, de nekünk még biztatóul ezt mondta. A legvégén a szokásos „Menjetek békével!” után ennyit mondott búcsúzóul: „Isten áldjon benneteket!” Ez volt az utolsó találkozásunk Vele. Másnap hallottuk, hogy kórházba kellett mennie a papi korona helyett, kedden délután érkezett a hír, hogy az atya örökre eltávozott közülünk. Mivel a


fiatalok papja is volt, este már ellepte a facebookot a búcsúzók tömege, még aznap este több száz gyertya gyúlt az emlékére a digitális világban Amerikától Oroszországig – a sok-sok tanítvány, a sok kedves ismerős, a sok barát. Másnap reggel, amikor a református gimnázium igazgatója a reggeli áhítaton megrendítő szavakkal búcsúzott Tőle, sok gyereknek és tanárnak könnyes volt a szeme. Kedves Gyuszi atya! Nagyon fogsz hiányozni, még akkor is, ha tudjuk, hogy jó helyre kerültél! VIOLA ERNŐ (Csurgó) (Maczkó Gyula atya lelki üdvéért május 18-án délelőtt mutattak be szentmisét Csurgón, majd délután a kaposvári Nyugati Temetőben kísérték utolsó útjára az esperes-plébánost. A szerk.) 5

Meleg étel a mélyszegénységben élőknek Mobil népkonyha működik Belső-Somogyban (Folytatás az 1. oldalról) Világos Krisztián bárdudvarnoki-somogysárdi plébános, püspöki titkár elmondta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma a somogysárdi plébániával közös tanulmányprogramjában valósul meg e mobil, népkonyha-jellegű szolgáltatás, amelyet egy felmérés előzött meg. A közelmúltban ugyanis Somogysárd, Újvárfalva, Mezőcsokonya, Bárdudvarnok, Kaposfő, Kaposmérő, Kadarkút és Csököly térségében Somos László kaposfői esperesplébánossal feltérképezték az itt élők szociális helyzetét, s bebizonyosodott: sok családban nem kerül mindennap meleg ebéd az asztalra, és a gyerkőcök többsége is csak az óvodában vagy az iskolában jut főtt ételhez. A dél-somogyi falvakban magas a romanépesség aránya, s ezzel együtt a munkanélküliség is. Olykor akad napszámos munka, de

néhány tízezer forintnál így sem magasabb a családi bevétel. Ezért gyakori a kéregetés, a guberálás, s a nélkülözés. A belső-somogyi térség két plébánosa eddig is sokat tett azért, hogy emberhez méltóbb körülmények között éljenek a hátrányos helyzetű családok, eljussanak a gyerekek óvodába, iskolába. Az atyák koordinálásának következtében többen mun-

kához jutottak, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított, mintegy 6 millió forintból vásárolt ételosztó busz további jelentős segítség, hiszen általa a munkanapokon több száz rászoruló, nincstelen, vagy a létminimum alatt élő jut egy tál meleg ételhez. Balás Béla kaposvári megyéspüspök Alsótapazd6


pusztán e szavakkal áldotta meg az ételosztó járművet: „Mennyei Atyánk, Te táplálod az ég madarait, gondozod a mezők liliomát, az embereket viszont egymásra bíztad, így ez lett egész földi életünk értelme, erről kell majd elszámolnunk. Köszönjük,hogy ehhez erőt, alkalmat is adsz. Áldott légy azért az óriási kitüntetésért, hogy minden szeretetünkben benne vagy! Áldd meg ezt az autót, a benne hordott javakat, és minden együttműködő testvérünket, hogy egy kicsivel jobb legyen, szebb legyen e ránk bízott világ, így meghallhassuk Tőled életünk végén: amit egynek is tettetek, nekem tettétek!” A sajtóbejárás keretében a népkonyha-jellegű étkeztetés mellett a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai bébiételeket osztottak az újszülött kisgyermekes családoknak, valamint a Béres Gyógyszergyárak Zrt. is csatlakozott az akcióhoz. Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár, valamint Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke is részt vett a sajtóbejáráson, melynek első állomása Alsótapazd volt, majd Kadarkútra indult a busz, amelyet Újvárfalván, Nadalosban, Kőkúton, Rinyakovácsiban és Csökölyben is sokan várnak délidőben. A Baptista Szeretetszolgálat által biztosított alapanyagból a Szent Ferenc konyha készít ízletes ebédet. Ott jártunkkor rizses húst osztottak savanyú uborkával. Az ételosztó jármű előtt hosszú sor állt. Az éthordót szorongatók közül többen dicsérték e lehetőséget – mondván nem szégyen a szegénység –, míg mások nem szerették volna, ha kamerák kereszttüzében vennék át az egytálételt, pedig ők is tudják: Jót (t)enni jó. LŐRINCZ SÁNDOR

Katolikus majális Marcaliban Mottó: Az eukarisztiában Krisztus teste köt össze bennünket, ezen a majálison a szolgáló szeretet… A pesszimisták filozófiájával, egészen biztos voltam, hogy elmarad… Hetek óta egy csepp eső nem esett. Szomjazott a föld, szenvedtek a vetések. S most, szépen csendesen, egész éjjel esett, a májusi, az aranyat érő… És délelőtt is… Mi lesz ebből a délutáni meghirdetett közös főzésből, szalonnasütésből? S kitisztult. Isten áldása volt az összejövetelen, mintegy üzenve, – ne aggodalmaskodjatok, én veletek vagyok. Nehéz volt megszámolni, hányan voltunk. Ki jött, ki ment, ki maradt elejétől a végéig, s szentmisével zárta a napot. mintegy 100 fő biztosan ellátogatott erre a május 2-ai majálisra. Ez a nap az összetartozásról szólt. Arról, hogy akik vasárnapról-vasárnapra a szentmiseáldozatban, Isten házában találkozunk, most egy kötetlenebb formában, kevésbé ünnepi öltözetben ismét együtt vagyunk. Akikkel eleddig csak kosztümben, öltönyben találkoztam, most megláthattam, hogy mutatnak kötényben, sodrófával a kezükben. Ahány főzőpont, – annyi egyéniség. A kis kondérok, a hozott fa, tüzeket körbefogó spéci védőeszközök mind arról üzentek, én így szoktam, én ilyen vagyok, s most elhoztam ezeket, hogy főzzek magamnak, de legfőképpen NEKED, hogy örömöt szerezzek a pácolási, fűszerezési tudományommal. Felsorolni képtelenség, hogy hányféle étel készült. Mélyen meghajtom fejemet azok előtt, akik akár vidékről is felpakolták az eszközeiket, kondérjaikat, pácolt húsai-

kat, fűszereiket s mindent, ami egy ilyen szabadtéri főzésnél nélkülözhetetlen, csak azért, hogy örömöt szerezzenek a jelenlévőknek. Minden erről szólt. Ki süteményt hozott, ki kalácsot, ki a nagy családi ös�szejövetelről szökött el csak azért, hogy borával jókedvre derítse a jelenlévőket. „Gyere, – kóstold meg! Gyere igyál egy kortyot!” – hangzott mindenki szájából. Az őskeresztények jutottak eszembe, akik erejükhöz, lehetőségeikhez képest összeadták amijük volt, s testvéri közösségben fogyasztották el azt. Fehér András és családja egy komoly konyhai tűzhelyet hozott, hogy sütőjében az akkor gyúrt krumplispogácsát megsüsse. A tűzhely tetején egy hatalmas fazékban, ki tudja hány házi tyúk és zöldséggel főtt, a csodálatos húsleves az összes megjelent részére. Volt, aki szalonnát sütött, ki vaddisznópörköltet készített zellerlevéllel, ki szürke marhaborjúból alkotott finomságot. S míg a „nagyok” a kondérok körül szorgoskodtak, a „kicsik” pingpongoztak, fociztak, játszottak.


Az OXANA zenekar biztosította végig a színvonalas zenét, a gitárok és énekük hangja az erősítőkön át egy hullámra rezegtette szívünket, lelkünket, s az ételeket is a bográcsokban, sütőkben. A nagyteremben csendes gitár és hegedű hangja szólt, készülve a másnapi szentmisékre, hogy az édesanyákat méltóan köszönthessék anyák napja alkalmából. A kötetlen program, beszélgetések, fényképezkedések, a remek idő, a finom ételek, a jó szervezés szép, felejthetetlen délutánnal ajándékoztak meg bennünket. Jó lenne sűrűbben is találkoznunk a jövőben. A 4 tagú zsűri döntése értelmében a főzőverseny fődíját Gelencsér Balázs és Farkas Gábor nyerte szürkemarha pörköltjével. A verseny többi résztvevője pedig egy üveg italt kapott ajándékba. Vesztese nem volt a versenynek! Mindenki nyert ezzel a szép nappal, ahol igazán jól éreztük magunkat. Az viszont sokat vesztett, aki otthon maradt. JÁKI ZOLTÁN (Marcali) 7

Bogáthy Benedek különdíjat kapott xilofonszólójáért

Kiemelt első díj a fúvósoknak Április 25-én Balatonföldváron 7 kategóriában hirdették meg a Dél-Dunántúli Régió zenekarainak második versenyét. Az együttesek magas rangú zsűri előtt mérettethettek meg és szerezhettek nélkülözhetetlen szakmai tapasztalatot a további fejlődésük, szakmai kiteljesedésük megalapozására. A versenyen a zenekaroknak egy kötelező és szabadon választott művet kellett bemutatniuk, melyet a zsűri a WASBE zenekari szövetség szakemberei által pontosan kidolgozott és meghatározott szempontrendszer alapján százalékos pontszámmal értékelt. Így egy pontos, reális, az adott év zenekari felhozatalától független eredmény születhetett (akár több I., II., vagy III. helyezés kiosztásával), mely a zenekarok számára valódi segítséget jelentnek szakmai fejlődésükben, kiteljesedésükben. A versenyen részvevő zenekaroknak a kiírás alapján minden kategóriában kötelezően egy magyar szerző művét kell bemutatni, továbbá szabadon választott műve(ke)t kell a versenyen

előadnia a kategóriában meghatározott időkeretek figyelembevételével. Zsűri elnöke Csikota József, aki a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar egyetemi adjunktusa és Koncert Fúvószenekarának karmestere, a Fúvószenekarok és Együttesek Magyarországi és Közép-Kelet-Európai Szövetsége WASBETagszervezet elnöke, a zsűri tagjai, Rónaszéki Tamás hegedűművész, karmester, egyetemi művésztanár és Gál

Ezüst Tóth Nóra Lilinek A Költészet Napi, Balatonszárszón rendezett József Attila versmondóverseny megyei döntőjéből – kategóriájában másodikként – jutott tovább az országos megmérettetésbe Tóth Nóra Lili, a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola hatodikos diákja. A verseny regionális fordulóját Nagyatádon tartották, ahol a tehetséges versmondó teljesítményét ezüst-díjjal ismerték el. A versenyre Lőrinczné Pálos Éva tanárnő készítette fel. 8

Tamás Liszt díjas karmester, Érdemes Művész,a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt docense, a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője voltak. A zsűri értékelése alapján a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bogáthy Gábor trombitaművész vezette fúvószenekara kiemelt első díjat ért el a versenyen. A zenekar a maximális 100

pontból 95 pontot teljesített, így a kaposvári egyházmegye együttese méltán kaphatta meg a kiérdemelt elismerést. A zenekarból Bogáthy Benedek xilofon szólóját különdíjjal értékelte a zsűri. A zsűri szakmai értékelésében kiemelte, hogy kiváló a zenekari hangzása, nagyon jól együttműködik a karmesterrel. A zenekar létszáma egyébként az előző versenyhez képest nőtt; 52 fővel versenyeztek.


Kaposvári nyelvészsikerek Kalocsán A „Mezzofanti” országos angol-német nyelvi versenyt immár 6. alkalommal rendezték meg az ország katolikus gimnáziumaiban tanulók körében. Idén is négy kategóriában indulhattak a versenyzők: Euro B1 és Euro B2 szinten angol és német nyelvből. A 15 nevező gimnázium között olyan országos hírű intézmények is szerepeltek, mint a Szent Margit Gimnázium és a Patrona Hungariae (Budapest) vagy a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (Győr). Az írásbeli forduló után minden kategóriában az első 20 helyezett jutott tovább a verseny szóbeli vizsgarészére. Az összesített eredmény alapján az első öt helyezett ingyenes Euroexam nyelvvizsga-lehetőséget nyert, mely nem évül el, és bármilyen nyelven, tetszőleges típusú vizsgára felhasználható. A 6-10. helyezett jutalma egy-egy értékes szótár; a másik 10 diák is kisebb ajándékban részesült. A kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium diákjai minden évben sikeresen szerepelnek ezen a megmérettetésen. Idén tavasszal az ország több mint 800 diákja mérettette meg magát a versenyen. A vég-

A boldog győztesek tanáraikkal

diákok ezúttal is kiváló eredménnyel büszkélkedhetnek: Német B1 (75 induló): Spengler Márton 9.b oszt. tanuló – 6. helyezés, Siska Dorottya 9.b oszt. tanuló – 9. helyezés. Felkészítő tanáruk: Tamásné Horváth Katalin

Molnár Benjamin országos 2. helyezett, kezében az ingyenes nyelvvizsgára jogosító oklevéllel; felkészítő tanárát, Iharos Irént, egy 35 ezer Ft értékű, akkreditált módszertani továbbképzéssel díjazták

eredményt eldöntő szóbeli fordulónak – a hagyománynak megfelelően – idén is a

kalocsai Nagyasszonyunk Gimnázium adott otthont április 18-án. A kaposvári

Tamásné Horváth Katalin tanárnő két díjazott tanítványa körében


Angol B1 (145 induló): Steller Noémi 9.b oszt. tanuló – 6. helyezés, Mester Anna Boróka 9.b oszt. tanuló – 14. helyezés. Felkészítő tanáruk: Pozsegovics Gáborné Angol B2 (316 induló): Molnár Benjamin 12.b osztályos tanuló – 2. helyezés, Felkészítő tanára: Iharos Irén

Pozsegovics Gáborné tanárnő sikeres diákjai társaságában

9

Mackó vörös kereszttel... Egy helyett három csoport indul a bázisóvodában Május 7-én lett hivatalosan is a Vöröskereszt Bázisóvodája a kaposvári Szent Margit Katolikus Óvoda. Az eseményre éppen egy nappal a nemzetközi Vöröskeresztes Világnap előtt került sor, mely még emlékezetesebbé tette ezt a jeles eseményt. Az esemény nyitányaként Mészáros Ágnes óvodavezető köszöntötte a nagyszámú – a Vöröskereszt, az önkormányzat, az egyház és a szülői közösség részéről megjelent – közönséget. Beszédében arra utalt, hogy az óvoda mindig nagy hangsúlyt fektetett a kisgyermekek szellemi, lelki és testi egészségének megóvására, valamint a legfontosabb emberi alapértékek – az egymásra odafigyelés, az elesetteken való segítés – fontosságának tudatosítására, mivel ezek elengedhetetlenek a felnövekvő generáció megfelelő életszemléletének kialakulásához. A kicsiket meg kell ismertetni az egészséges táplálkozással, a mozgás fontosságával és olyan dolgokkal is, mint az elsősegély nyújtás folyamata, amire bármikor szükség lehet, és amin akár emberéletek is múlhatnak. Mivel ezek az értékek egyet jelentenek a Vöröskereszt eszmeiségével, ezért kézenfekvő a szervezettel való minél szorosabb együttműködés, melynek szimbolikus állomása Vöröskereszt bázisóvodájává válni. Ezután az intézménybe járó óvodások játékosan, életkoruknak megfelelően, sokkal több ismeretanyagot 10

megszerezve fejlődhetnek a Vöröskereszt segítői, illetve az óvodapedagógusok támogatásával, mely által toleráns, segítőkész és empatikus felnőttekké válhatnak. Sosem szabad elfelejtenünk, hogy legfőbb kincsünk az egészség és ezt mindenkor szem előtt kell tartani. Az óvoda minden-

napjait már a csatlakozás előtt is ez a szellemiség irányította, hiszen a hét minden napján tartanak szervezett mozgást a kicsiknek, rendszeresen viszik őket korcsolyázni, úszni, minden nap friss gyümölcsöt esznek a gyermekek, keddenként gyümölcsnapot tartanak, amikor zöldség vagy gyü-

mölcssalátát készítenek. Az intézmény több udvari mozgásfejlesztő játékot vásárolt, így a lurkók még több időt tölthetnek a friss levegőn, de túrázni, kirándulni is viszik őket. A bázisóvodai pályázatuk sikere újabb lendületet adhat számukra, hogy folytassák a megkezdett munkát, és helyet adjanak vöröskeresztes kampányoknak, vagy gyűjtést szervezzenek rászorulóknak. Azóta már a szülők támogatásával gyűjtést is szerveztek, ahol játékokat, könyveket, ágyneműt gyűjtöttek, és azokat átadták a helyi segély szervezetnek. Kirándulásaik során ellátogattak a mentőállomásra, a gyermekorvosi rendelőbe, megismerkedhettek a gyógyító eszközökkel és a gyógyítás folyamatával is, az ifjúsági Vöröskereszt önkéntesei pedig megismertették velük a baleset esetén elvégzendő teendőket. A gyermekek meghallgatták emellett a véradás fontosságát is. Ez a korszerű, nyitott és humánus szemléletű nevelés nagyon népszerű a szülők szemében is, ami abban is megmutatkozik, hogy a tavaly szeptemberi 1 csoportos létszám után idén ősszel már 3 csoporttal indul a katolikus óvoda nevelési éve, mivel a hozzájuk beíratott kicsikkel létszámuk közel háromszorosára nőtt. Azzal, hogy a bázisovit jelképező vöröskeresztes maci felkerül az intézmény falára elkötelezettségük kerül kifejezésre a fenti értékek és a Vöröskeresztes eszmék képviseletére vonatkozóan.


A megnyitó beszédet követően az óvoda gyermekei adtak elő zenés-táncos műsort a vendégeknek Czmerk Istvánné, Klári óvó néni vezetésével. A Magyar Vöröskereszt igazgatóságának képviseletében megjelent Kovács Dávid játékosan, a gyermekek nyelvén köszöntötte a kicsiket, és elmesélte nekik a Vöröskereszt rövid történetét, és azon értékeket, melyeket már kis óvodásként is képviselni és terjeszteni érdemes, majd Gyarmati László, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Somogy megyei szakmai vezetője köszöntötte a jelenlévőket, és beszélt az óvoda és a szervezet eddigi együttműködéséről és jövőbeli terveiről. Ezt követően Dér Tamás kaposvári alpolgármester lépett a vendégek elé, aki kifejtette az emberi segítőkészség és társadalmi felelősségvállalás fontosságát és teljes körű támogatásáról biztosította az óvodát a megkezdett munka folytatásával kapcsolatban. A katolikus egyház képviseletében dr. Rumszauer Miklós atya, a kaposvári Szent Margit-Szent Józseftemplom plébánosa egy kedves történeten keresztül érzékeltette az emberi értékek fontosságát. A nyitóbeszédek után az óvoda gyermekei átvették a Vöröskereszt Bázisóvoda jelképét, egy Vöröskeresztet tartó macit ábrázoló táblát, majd virágokkal köszöntötték Pintér Petrát, a Magyar Vöröskereszt Ifjúsági elnökét és Hahóti Virágot, a szervezet Somogyi szervezetének elnökét. Az avató ünnepség hangulatát tovább fokozták a Nagyboldogasszony Iskolaközpont Zeneiskolájának növendékei Bogáthy Gábor vezetésével.

Vöröskeresztes sikerek két kategóriában A Csecsemőgondozási versenyről is bejutottak az országos megmérettetésre Újabb Vöröskeresztes sikereket könyvelhet el magának a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Az Elsősegélynyújtó verseny

általános iskolai kategóriájában indulók – Váli Júlia 8/a., Ozsváth Angéla 8/b., Ház Léna 7/a., Pfeifer Karolina 6/b. és Balaskó Kristóf 7/b. osztályos tanulók – nemcsak a területi és a megyei versenyen szerezték meg az első helyezést, hanem a május 29-31 között Pécsett zajló országos


versenyen is a dobogó legfelső fokára állhattak. Az országos versenyen elért eredménnyel az Elsősegélynyújtás Oktatásért Alapítvány 100 ezer forintos elismerő díját is megkapta a csapat. A középiskolai kategóriában a Molnár Anna 10/b., Németh Rebeka 10/a., Pencz Patrik 10/a., Darabos Dominik 10/a. és Witzl Ádám 10/a. alkotta csapata az április 22én tartott területi versenyen második helyezést ért el. A diákokat Godó Viktória 12/a., Hahóti Virág 11/a., Kiss Fanni 11/a., Molnár Anna 10/b. osztályos tanulók és Sudár Viktória védőnő készítette fel. Az országos versenyre az általános iskolai csapat felkészülését a középiskolai csapat tagjai és az Országos Mentőszolgálat szakembere, Kovács István mentőápoló segítették. A Csecsemőgondozási verseny általános iskolai kategóriájában is szép siker született; a Fekete Hanna 7/b., Rohán Zsuzsanna 6/b. és Székely Hanna 6/a megyei versenyen első helyet szereztek. Lapzártánkkor a június eleji országos megmérettetésre „gyúrt” a csapat, amelynek tagjait Sudár Viktória védőnő készítette fel a versenyre. 11

Ministránstalálkozó Kőröshegyen Április 25-én, Szent Márk napján tartotta a Kaposvári Egyházmegye ministránstalálkozóját Kőröshegyen, melyen mintegy kétszázan vettek részt. Varga Péter kőröshegyi plébános, az egyházmegye ministránsreferense elmondta, évek óta tudatosan a Jó Pásztor vasárnapja közelében szervezik meg ezt a rendezvényt, hiszen minden ilyen találkozó hivatásébresztés és -gondozás is egyben. Idén a találkozó szentírási mottója a Jó pásztor-történetből származott: „Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem” (Jn 10,17). A ministránstalálkozó a megszentelt élet évéhez is kapcsolódott: két szom-

12

bathelyi ferences szerzetes: Rácz Piusz és Bézsenyi Rafael beszéltek rendjükről, mindennapjaik szépségéről. Elmondták, hogy milyen munkát végeznek a kollégiumban, de szó volt ministránséveikről is. Török Daniella Emmánuel közösséghez tartozó nővér, aki a kaposvári püspöki hivatalban dolgozik, a világban való megszentelt életről beszélt, és közösségük munkájáról. Ezután megszólalt egy olyan hívő házaspár, Nagy Attila és Tóth Mónika, akik az egymásra találásban megélték a türelmes ima meghallgatását, és ma már boldog házastársak. Tóth Mónika még 1997-ben, a párizsi ifjúsági világtalálkozón kapcsolódott bele az egyházmegye életébe, azóta ő szervezi minden évben Balatonszemesen az egyházmegyei hittanos farsangot. Ezután kiscsoportokra oszlottak a résztvevők: a Ró-

mába induló ministráns zarándokoknak Varga Péter és Fülöp Ákos tartott előadást, a templomkertben Török Daniella kézműves-foglalkozást vezetett a kisebbeknek, a ferences testvérek kiscsoportban osztották meg a gyermekekkel a szerzetesi élet szépségeit, Tóth Mónika és Nagy Attila pedig külön csoportban beszélt a fiataloknak a családi élet szépségeiről. Több mint százötven ministráns öltözött be a szentmisére, hogy körülállják a

kőröshegyi műemléktemplom oltárát. A szentmisén Fülöp Ákos a nap ünnepeltjéről, Szent Márkról beszélt, a ministránsokat pedig így buzdította: „Ti is keresitek Jézus útját. Lehet próbálkozni, de ami lényeges, hogy mindig maradjatok ott Jézus mellett. Az legyen az alapdöntésetek, hogy keresztényként éljetek, akár családban, akár egyházi hivatásban.” KISS IVÁN (Magyar Kurír) Fotó: HUNYADI LÁSZLÓ


Frissen „diplomázott” családtréner csapatunk első közös projektje volt az idén tavasszal a jegyesek két hétvégés, házasságkötés előtti felkészítése. Első alkalommal történt arra próbálkozás egyházmegyénkben, hogy a jegyesek ne kizárólag saját plébániájukon kezdjék el a felkészülést, hanem központi jegyes-tanfolyamon, ahová elvileg bármelyik plébániáról jelentkezhettek. A hagyományoktól eltérően nem az atyák kezében volt a szervezés fonala, hanem kilenc házaspár munkálkodott azon, hogy minden a lehető legjobban sikerüljön. A feladat nagy falatnak tűnt első látásra, de mi nagy lelkesedéssel fogtunk neki a megvalósításnak. A két márciusi hétvége szervezése plakát szerkesztéssel, templomi hirdetés megfogalmazásával indult, és elkezdtünk imádkozni azért, hogy legyen legalább néhány jelentkező. Tudjuk mi is, hogy manapság kevesen döntenek a házasságkötés mellett, akik mégis házasodnak, sokszor csak polgári házasságot kötnek, és nem gondolják fontosnak az oltár előtt kimondott „igen”-t. A program összeállítása során meghatároztuk a legfontosabb értékeket és témákat, melyeket meg akartunk osztani a jegyesekkel. Igyekeztünk úgy elosztani egymás között a feladatokat, hogy az egyes témák olyan házaspárok szájából hangozzanak el, akik hitelesen tudják azt előadni, akik szívügyüknek tekintik ezeknek az értékeknek a továbbadását. Felhívásunkra nyolc pár jelentkezett. Elmondásuk alapján nem tudták elképzelni, mivel is lehet két egész hétvégét eltölteni egy jegyes-felkészítésen. Utólag nehéz eldönteni, hogy az első találkozás előtt ki izgult jobban: a jegyesek vagy mi, előadók. A püspökség nagytermében vártuk a résztvevőket, akiknek az első döbbenetet az okozta, hogy nem lehetetett elbújni a „tömegben”, hanem egy nagy körben foglaltunk helyet. Többen arra számítottak, hogy nem kell egész hétvégén semmit sem csinálni, csak ülni és hallgatni, de az is elhangzott, örülnek neki, hogy nem így történt. A szervezést úgy intéztük, hogy mindig legalább egy-két házaspár jelen legyen az előadókon

jEgyben A „bogár-litániáról” is szó esett a jegyesfelkészítésen kívül is. Az első esti előadás a különbözőségeinkről és a „bogarakról” mindjárt nagy sikert aratott. A Mester Balázs és Juca tolmácsolásában elhangzottakat a jegyesek már másnap, sőt a későbbiekben is rendszeresen idézték, főleg a „bogár-litániát”. (bogaraknak hívjuk azokat a dolgokat, amelyek zavarnak a társunkban, de megengedjük őket) Másnap délelőtt Szeifert Máté és Zsófi mondták el gondolataikat az idő és a pénz beosztása körüli nehézségekről. Azután Udvardy Marci és Lilla következett, akik a konfliktuskezelés fontosságáról beszéltek. Balázs Laci és Bea arra keresték a választ, hogyan tudunk jól szeretni. Az előadások között a témához kapcsolódó játékokkal igyekeztünk kicsit mozgalmasabbá tenni az eseményeket, illetve minden téma után volt lehetőség kettesben beszélgetni. Mindenki számára fontos volt a megosztás, amikor újra elhangzottak a legfontosabb gondolatok. A szombat este újabb vidámságot hozott, elmeséltük egymásnak megismerkedésünk történetét. Vasárnap a Horváth-házaspár beszélt a házasság szentségéről, amely inkább hasonlít egy szövetséghez, mint egy egyszerű szerződésre.

A második hétvégét újra Mester Balázs és Juca indította a kommunikáció fontosságáról és nehézségeiről. Megtudhattuk, hogyan beszélgessünk úgy egymással, hogy a társunknak holnap vagy akár a jövő héten is kedve legyen még velünk leülni egy meghitt házastársi és nem (csak) háztartási beszélgetésre. Szombaton délelőtt Ház Gergő és Tóth Lujzi azt helyezték előadásuk középpontjába, hol is van a szexualitás helye a házasságban. A következő témájuk a természetes családtervezés, ehhez kapcsolódott. Délután Eszik Nándi és Kata Jelenlét vagy betolakodás című előadása következett, amely az anyósapós konfliktusok problémakörét próbálta körüljárni. Szombat este arra kértük a jegyeseket, mondják el, milyen várakozásokkal érkeztek hozzánk, mit kaptak ezen a két hétvégén, mi az, amire még szükségük lett volna, de nem hangzott el. A válaszokból kiderült, hogy nagyon pozitívan élték meg a kurzust, az őszinte légkör mindenki számára fontos volt. Hitelesnek gondolták azért, mert házasságban élő párok beszéltek nekik a különböző problémákról, saját, illetve mások életéből vett példákat hozva elő, hogyan lehet a nehézségeket megoldani. Többen hangsúlyoz-


ták a hálaadás fontosságát, és azt, hogy nyitottabbak lettek a vallás és az egyház irányába. Az esküvőre, lakodalomra sokat készül minden pár. A leggondosabb részletességgel válogatják ki a ruhát, cipőt, gyűrűket, éttermet, azonban arra nem gondolnak, hogy a kapcsolatukat is fel kell készíteni a házasságra, hogy időtálló maradjon. Vasárnap délelőtt zárásként Paulik Balázs és Mazsi előadása hangzott el a Gondviselésbe vetett hitről. Ekkor hallottuk a biankó felhatalmazás kifejezést. A jegyesek tulajdonképpen egy ilyet írnak alá a házasságkötésükkel, mivel senki sem tudhatja, mi vár rá és milyen változásokon megy keresztül a társa a későbbi évek során. A jegyespárok a két hétvége emlékére egy „páros” bögrét és a házastársak imáját kapták útravalónak. A plakátjainkon és szórólapjainkon az alábbi egyszerű képlet szerepelt: te+én=mi. Ennek megvalósítása azonban nem egyszerű feladat, egész életünk során tanuljuk egymást szeretni, néha több, néha kevesebb sikerrel. Nem gondoljuk azt, hogy a mi zsebünkben van a bölcsek köve, és a „mi jegyeseink” felkészültebben indulnak a házasságba, mint mások és biztosan nem fog zátonyra futni a kapcsolatuk. A saját tapasztalatainkból igyekeztünk átadni azt, amit hasznosnak gondoltunk, és egyfajta kapaszkodót nyújtani a későbbiekre. Mint a Magvető, aki elszórja a magot, még nem tudjuk, hogy milyen földbe hullt. A jegyesek nyitott szíve és értő füle azonban nagyon nagy kegyelem volt Istentől, mert ettől sikeresnek éreztük a munkánkat, és ez új lendületet ad a későbbiekre. Szeretnénk köszönetet mondani: Radnai Istvánnak és Mártinak a szervezésért és a két hétvégés folyamatos jelenlétért, a püspökségnek a helyszín biztosításáért, s János bácsinak a finom ebédekért.Több résztvevő részéről elhangzott, ha később is lenne még ilyen hétvége, ők jönnének… Nekünk pedig ennél nagyobb elismerés nem is szükséges! BALÁZS LACI ÉS BEA (Kaposszerdahely)

13

„Nemcsak kenyérrel él az ember…” Lk 4,4

Nagyböjti lelkinap Babócsán A Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet éve alkalmából március 28-án lelki napot rendeztek Babócsán. A nagyböjti lelkinapra szerzetes előadókat – budakeszi domonkos, ill. siófoki ferences nővéreket, csurgói unum nővért, budapesti ferences testvért, miklósi szerzeteseket – hívtak meg. Öt szerzetesrend tíz tagja vállalta, hogy Krisztus keresztjéből erőt merítve átadják a híveknek húsvét örömhírének titkát, hogy evangelizáljanak, bemutassák rendjük történetét, karizmáját és együtt ünnepeljenek a legszentebb áldozatban, a szentmisében a környékbeli plébánosokkal és keresztény hívekkel. A domonkos rendet Héjja Anna Margit és Tódor Katalin nővérek képviselték Budakesziről. A ferences rendet Érsek Mária Anna nővér, Ádám Margit, Lócskai Kinga jelöltek Siófokról, ill. Komáromi Előd szerzetes atya képviselte Budapestről. Az unum rend képviseletében Bartos Mária Ilona nővér jött Csurgóról. A miklósi egyházmegyés szerzeteseket pedig Galbavy Jenő József SJP prior és dr. Sipos Imre SJP atya, valamint Molnár Ákos SJP kispap Miklósiról. A lelkinap mottója a következő volt: „Nemcsak kenyérrel él az ember” (Lk 4,4). A szerzetesek előadásai is a jelmondathoz kapcsolódva szóltak a böjtről, az imádságról, a jócselekedetekről, az Istennel való élő kapcsolatról, a küzdés nehézségeiről, mozgatórugóiról, kegyelmeiről ezzel új nézőpontot, lendületet adva a krisztus-hívőknek. Az elmélkedések lélekemelő gondolatait kiscsoportokban beszélték meg a hívek, megosztva egymással tapasztalataikat, fájdalmaikat, jó élményeiket. Többek között választ kerestek a következő kérdésekre: Mitől szenvedek? Melyek azok, amelyekről nehezen tudom elhinni, hogy az Úr művei? Voltak-e életemben olyan események melyekben megláttam Isten tervét? Aki egy keresztényt lát, Krisztust látja» (Tertullilanus) Gondolunk-e arra, hogy keresztényként Krisztus képmásai vagyunk? Hogyan tudnánk Őt hitelesebben megmutatni környezetünkben? Mit kérünk Jézustól? Mit adunk, mit ajánlunk fel Jézusnak? A lelkinap csúcspontja a szentmise volt, melyet Galbavy Jenő József miklósi prior atya mutatta be. A szentbeszédet Komáromi Előd ferences szerzetes tartotta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Jézus be akar vonulni a mi életünkbe éppúgy, ahogy virágvasárnap bevonul Jeruzsálembe. Igazi istenimádatunk kulcsa pedig az, hogy hogyan fogadjuk Őt. A szentmise áhítatát a barcsi Mustármag zenekar emelte Kricsfalussy Beáta hitoktató vezetésével. A nagyböjti lelkinapot szentségimádás zárta Daniel atya vezetésével, valamint Anna nővér, Margit nővér és Katalin nővér közreműködésével. Méltó befejezése volt a lelki programnak, hiszen mindenki hálát adhatott a kegyelmekért, amelyet a nap során kapott Krisztustól, Krisztust hordozó szerzetesektől, papoktól, és nem utolsó sorban a Krisztusban hívőktől. Istennek legyen hála! ROCA DANIEL atya és KŐHEGYI VIKTÓRIA (Babócsa), a lelkinap szervezői

14

EGYHÁZMEGYEI HÍRSZÓRÓ Papi áthelyezések, kinevezések. Balás Béla megyéspüspök Arányi Zoltánt március 27-i hatállyal felmentette a Siófoki Plébánián betöltött kápláni beosztása alól, és a nagykanizsai Jézus Szíve Plébániára küldte ugyanazon minőségben. Fliszár Károlyt április 7-i hatállyal felmentette a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánián betöltött plébánosi beosztása alól, és kinevezte a Zalaszentbalázsi Plébániára, főesperesi címét megtartva, ugyanazon minőségben. Szűcs Imre plébánost április 7-i hatállyal felmentette az Újudvari Plébánián betöltött plébánosi beosztása alól, és kinevezte a nagykanizsai Jézus Szíve Plébániára ugyanazon minőségben. Molnár Attila visszatért szabadságáról, így a főpásztor április 7-i hatállyal kinevezte az Újudvari Plébániára plébánosnak.

A kiégés ellen Kéthelyen. Egy nap, ami rólad szól címmel a Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona rendezett lelki napot május 26-án, amely a helyi Szentháromság-templomban bemutatott Orbán-napi szentmisével vette kezdetét. Németh József atya homíliájában arra utalt, hogy a csend, s a kiharcolt imaidő lehet a legkiválóbb módszer a kiégés elleni harcban. A konferencián elsőként Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író Amit a legkisebbel tettetek címmel tartott előadást. Ezt követően dr. Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent Margit-Szent József-templom plébánosa arról értekezett, milyen hatékony szerepe van a spiritualitásnak a kiégés ellen való védekezésben. Hajdú Zoltán Levente szóládi református lelkipásztor hivatásának örömeiről beszélt. Fotó: Kovács Tibor Elismert marcali hitoktatók. A Marcali Városi Önkormányzat Képviselő-testülete február 26-i ülésén a marcali katolikus világi hitoktatók munkaközösségét – Bojtorné Király Márta, Teglovics Ágnes, Tombor Erzsébet, Vass Andrea – munkaközösségét Alkotói díjjal tüntette ki. Gratulálunk az elismeréshez! Isten országa a globalizált világban – ezzel a címmel március 18-án a kaposvári Püspöki Székház nagytermében dr. Deme Tamás egyetemi docens, művelődéskutató, a Regnum Marianum Közösség tagja tartott előadást. A 26 éve működő ökumenikus pedagógus műhely, a Sándor Kör vezetője, a neveléstudomány, a művészeti nevelés és a pedagógiai filozófia előadója a közelmúltban Henri Boulad SJ jezsuita szerzetes pap lelkigyakorlatait és előadásait hallgatta, erre alapozva tartott vetítéssel összekötött ismertetést, mintegy „bevezetést” Boulad idén májusban Magyarországon ismét megszervezett lelkigyakorlataihoz.

Hitről, hivatásról Balatonlellén. Kovács Jenő balatonlellei plébános és Lőrincz Sándor, lapunk főszerkesztője volt a vendége a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége balatonlellei csoportjának április 23-án. A hangulatos esten hívásról, hivatásról, szolgálatról esett a legtöbb szó, de a modern kori keresztényüldözés is terítéken volt a Badalik Bertalan közösségi ház nagytermében rendezett programon.


CD- ÉS KÖNYVAJÁNLÓ

Belső iránytű Minden kegyelem Minden kegyelem címmel jelent meg Varga Lászlónak, a kaposvári Szent Imre-templom plébánosának tizenötödik lelkigyakorlatos könyve, amelyhez dr. Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent Margit-Szent József-templom plébánosa írt ajánlást. Ebből idézve ajánljuk olvasóink figyelmébe Laci atya legújabb kötetét, amelyet dr. Fábry Kornél atya fotói illusztrálnak. „Jézus szavaival élve, nem azért gyújtanak lámpást, hogy elrejtsék, hanem hogy a lámpatartóra tegyék. (Mk 4,21) Igazi lámpás ez a könyv! Útmutató egy útját-vesztett, úttalan utakon bolyongó, szeretet-éhes, igazságra szomjas, lelki sebektől vérző világnak. Lámpás e kötet, melynek minden egyes lapján egy-egy régről ismert, örök érvényű igazság megdöbbentően egyszerű megfogalmazásban, és – talán épp ezért – az olvasóra katartikus erővel hatóan új köntösben fénylik fel. Lámpás e kötet, mely az igazi fényt, a Világ Világosságát árasztja, mely életet ad, utat mutat, balzsamoz, lelki sebeket bekötöz, felemel, vigasztal, bátorít, kegyelmet hoz. Újra és újra olvasva a könyvet, döbbentem fedeztem fel a lapokon a számomra is egyre mélyebben feltáruló igazságokat, legyen szó a világ helyzetének elemzéséről, gazdasági, politikai kérdésekről, vagy a lelki sebzettségünk okainak feltárásáról. (…) Hálás vagyok e könyvért, a benne foglaltakért; saját életem bizonytalan pontjaira is válaszra leltem. A szerző azt vallja: „fontosak a spirituális nézőpontok, ahonnan minden látszik.” A „felfelé-zuhanásban”, a kegyelem kiáradásában Laci atya megtalálta azt a kiinduló pontot, ahonnan valóban minden máshogy látszik. Ebbe a titokba kalauzol el minket az ismert lelki író, aki szakavatottan válogat a gazdag anyagban, mindvégig megőrzi saját kompetenciáját és következetesen végig viszi koncepcióját; biztos kézzel vezeti olvasóit a lélek egyébként göröngyös útjain.” A kötet megrendelhető: Szent Imre Plébánia, Telefon: 82/512-394

Ezzel a címmel jelent meg Lőrincz Sándornak, lapunk főszerkesztőjének tizennyolcadik kötete. A Kairosz Kiadó Miért hiszek? című népszerű sorozatában ezúttal Szászfalvi László országgyűlési képviselőt faggatja életéről, szolgálatáról, a közélet állapotáról, nagyító alá véve a csurgói lelkipásztori és polgármesteri éveket is. A „beszélgetőkönyvből” kiderül: Szászfalvi László a lelki-szellemi-spirituális háttér előmozdításán fáradozik. Egy időben egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkárként is ezt tette, hiszen olykor elfelejtjük, hogy Isten alkotta lények vagyunk mindannyian, s nem pusztán hús-vér emberek. Az országgyűlési képviselő a magyar virtusban, az élettel teli, öntevékeny civil közösségek erejében bízik, amelyeknek tagjaiból nem kopott ki a lelkesedés, hiszen maga is azt tartja: a lélektelen munka értelmetlen. Ember voltunk valódi fokmérője pedig nem a vagyonunk és a kapcsolati tőkénk, hanem a szeretet és a hitelesség. A háromgyermekes somogyi honatyának is ez a legnagyobb kincse, és erről nem is akar lemondani. Nemzetben, közösségben gondolkodik, az Örömhírt éli és hirdeti. Még a pártfegyelem kedvéért sem hajlandó lelkiismerete ellen szavazni. Belső iránytűje nem engedi… A kötet megrendelhető: Kairosz Kiadó 1134 Budapest, Apály utca 2. E-mail: kairosz@ hu.inter.net, Telefon: +36 (1) 359-9825, +36 (1) 796-7238, Fax: +36 (1) 359-9825

Református énekek 2014 Igazi gyöngyszem a Periferic Records koordinálásával és gondozásában megjelent Református Énekek című sorozat 13. darabja, amelynek felvétele a XI. Református Zenei Fesztiválon, a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében készült 2014. június 28-án. A sorozat néhány darabja az elmúlt évek során platina-, illetve aranylemez lett, s e tény azt igazolja, a Böszörményi Gergely vezette kiadó Isten kegyelméből tartósan magas színvonalt produkál. A református énekek hangzásvilága, örökérvényű szöveg- és dallamkincse , Istenhez emelő lelki tónusként lehet jelen mindennapjainkban – felidézve a zenei fesztivál pillanatait. Dr. Hafenscher Károly, a Reformációi Emlékbizottság miniszteri biztosa gondolataival ajánljuk a CD-t, illetve a DVD-t: „Nagyszerű volt a teljesen természetes, mégis emelkedett hangvétel, Példaértékűnek


éltem meg, hogy egy közéleti ember olvasta az igéket. (…) Régóta foglalkoztat – mint liturgiakutatót – a tér, a profán és szakrális tér ügye, annak kapcsolatai, töltése. Valóban megtapasztalhattam, hogy a MÜPA szakrális térré változott arra az estére, s nem is csak abban az értelemben, ahogy a művészet felemel és katarzist ad, hanem úgy, hogy az ige (a szóban és énekben hangzó ige ) megszenteli a teret, a művészt, az eseményt.”

Szívvel-lélekkel Szívvel lélekkel – ezzel a címmel rendezte meg születésnapi koncertjét a MOM Kulturális Központban Varga János, a magyar zenei élet reprezentáns képviselője áprilisban. Az ex-East alapító tagjának gitáros maratoni koncertjén pályafutásának néhány állomását érintve átfogó képet kaptunk egy gazdag zenei pályáról, annak különböző stílusú muzsikáiból. A prog-rock, a blues-rock, ugyanúgy megtalálható Varga János zenei palettáján, mint a latin, vagy a fúziós világzene. Az áprilisi koncerten a két, mostani korszakot megelőző zenekara a Zig-Zag Company blues-rock és a Mediterrán Combo virtuóz, temperamentumos latin programja után lépett színpadra a Varga János Project az eddig megjelent három albumuk legjobb dalainak válogatásával. A Projecthez csatlakozott a Sturcz Quartet, akik az utóbbi években olyan világsztárokkal dolgoztak, mint a Jethro Tull, Ian Anderson, és folyamatosan turnéznak és készítenek felvételeket Al di Meolával. A korábban megjelent Elixír című CD is hű lenyomata a Varga János Project által képviselt zenei stílusnak. A CD-k megrendelhetők: 1114 Budapest Bartók Béla út 59. Tel/Fax: 36-1-385-6343, 36-1466-9674, e-mail: [email protected]. hu, honlap: www.PerifericRecords.com

15

Csíksomlyói búcsú 2015 Dr. Hegedüs György képriportja

SPIRITUS ✙ A KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE LAPJA • Szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Tagjai: KISS IVÁN, LÕRINCZ SÁNDOR (elnök), DR. RUMSZAUER MIKLÓS, VARGA LÁSZLÓ • Felelõs kiadó: DR. RUMSZAUER MIKLÓS • Szerkesztõség: Kaposvár, Dr. Kovács Sebestény Gyula u. 2. • Telefon: 82/512-394 • Tipográfia, nyomdai elõkészítés: VÁRNAI KÁROLY – www.igrafika.hu • A lap készült a VUPE 2008 Kft. gondozásában.

LETETTÉK AZ IDŐSOTTHON ALAPKÖVÉT

Recommend Documents