LÉTESÍTÉSI SZÁNDÉK BEJELENTÉSE**: egy új atomerımő a hollandiai Zeeland tartományban, Borssele településen, az Energy Resources Holding B.V. számára 2010. szeptember
** Jogilag nem kötelezı érvényő angol nyelvő fordítás. A holland változat az érvényes és joghatályos nyelvi verzió.
-1-
TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám
1
Bevezetés ....................................................................................................................3
2
Háttér és célkitőzés ......................................................................................................7
2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.2
Háttér ..........................................................................................................................7 ERH .............................................................................................................................7 Liberalizálás .................................................................................................................7 Villamosenergia kínálat és kereslet ..............................................................................7 Kormánypolitika .........................................................................................................11 Atomenergia forgatókönyvek.......................................................................................13 A kornak megfelelı új atomerımő ..............................................................................13 Célkitőzések és kritériumok.........................................................................................14
3 3.1 3.2
A helyszín megválasztása...........................................................................................15 Tértervezés ................................................................................................................15 Egyéb telepítési szempontok ......................................................................................15
4 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9
A szándékolt tevékenység leírása ..............................................................................18 Kiindulási pontok az atomerımőhöz ...........................................................................18 Az atomerımő rövid leírása .......................................................................................19 Korszerő atomerımővek ............................................................................................20 Reaktormag ...............................................................................................................22 Nukleáris üzemanyag .................................................................................................22 Elhasznált nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék ..............................................23 Biztonsági rendszerek ................................................................................................24 Energia termelése és szállítása ..................................................................................24 Hőtıvíz és lágyvíz termelés .......................................................................................25
5 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7
A szándékolt tevékenység környezeti kihatásai ..........................................................26 Bevezetés...................................................................................................................26 Radioaktív emisszió a szokásos üzemben .................................................................26 Biztonság ...................................................................................................................26 Radioaktív hulladék ....................................................................................................27 Üzemen kívül helyezés ...............................................................................................27 Szállítási kockázatok ..................................................................................................28 Proliferációs kockázatok ............................................................................................28
-2-
5.8
A felszíni vizekre gyakorolt hatás ................................................................................28
5.9 5.10 5.11 5.12 5.13 5.14
Természetvédelem ....................................................................................................29 Zaj ..............................................................................................................................29 Térbeli szempontok ....................................................................................................30 Építés alatt kifejtett hatás ...........................................................................................31 Egyéb környezeti hatás ..............................................................................................31 Nemzeti határokon átnyúló környezeti hatások ...........................................................31
6 6.1 6.2 6.3
Alternatívák ................................................................................................................32 Egy nulla alternatíva ..................................................................................................32 Kivitelezési alternatívák ..............................................................................................32 Környezetvédelmi szempontból legkedvezıbb alternatíva ...........................................34
7
Jogszabályalkotás és döntéshozás ............................................................................35
8
Tervezés ....................................................................................................................39
2010. szeptember
-3-
1
BEVEZETÉS
Az Energy Resources Holding B.V.
1
(a továbbiakban: ERH) szándékában áll a késıbb 2
megnevezendı partnerrel/partnerekkel Borssele település közelében létesíteni és üzemeltetni egy legfeljebb 2500 MWE villamos teljesítményő atomerımővet. Az elıállított villamosenergia a helyi ipar és a nemzeti és nemzetközi távvezeték hálózaton keresztül más nemzetközi vevık számára kerül értékesítésre. Az erımő egy vagy több termelı egységbıl áll majd. Az erımő egy vagy két ütemben építhetı meg, az országos hálózat teljesítményétıl és a villamosenergia igénytıl függıen. Az erımőrıl további információ található a 4. fejezetben. Az esetleges félreértések céljából szeretnénk rámutatni, hogy ez az ERH terv független a Delta atomerımő létesítési szándékától3 a jelenlegi atomerımő közelében Borssele településen. A létesítés helyszíneként Borsselét választották ki. A harmadik országos villamosenergia ellátási strukturális tervben („Structuurschema Electriciteitsvoorziening”, SEV III) megjelölt nukleáris tevékenységekre vonatkozó három terület egyike, az ú.n. kijelölt telephely („waarborglocaties”). Röviden, e projekt terület elınyei: -
Jelentıs mennyiségő energia termelése észlelhetı üvegházhatású gáz, CO2 és egyéb szennyezıanyag, mint például NOx, SO2 és por kibocsátása nélkül; Villamos energia elıállítása alacsony szintő változó költség mellett; Hozzájárulás a holland és az észak-nyugateurópai energiaellátás biztonságához megbízható technológia és üzemanyag diverzifikálódás alkalmazásával.
Környezetvédelmi hatásvizsgálati jelentés 4 A Környezeti Hatásvizsgálatról szóló rendelet szerint egy atomerımő létesítésére és üzemeltetésére Környezetvédelmi Hatástanulmány (EIA) elkészítése kötelezı. Ez azt jelenti, hogy kötelezı az EIA eljárás (m.e.r.) és az EIA eljárás részeként Környezeti Hatásjelentést (EIR) kell készíteni a döntés meghozatalához, vagy a tevékenység végrehajtásához. Ebben az esetben az EIA eljárás az Atomenergia Törvényhez kapcsolódik („Kernenergiewet”), de ide tartozik még az Állami Tértervezési terv („Rijksinpassingsplan”, RIP), az a térszerkezeti döntés, amely lehetıvé teszi az erımő létesítését (lásd még a 7. fejezetet). 2010. szeptember
1 2
3 4
Egy további jogi személy pályázhat az Atomenergia Törvény alapján az engedélyre (engedélyekre). A Vlissingen-Kelet ipari terület, Borssele / Vlissingen önkormányzat hatáskörében. Delta részvénytulajdonos-társ ERH-val együtt az EPZ-ben. Az EPZ a jelenlegi Borssele-i atomerımővet tulajdonló és mőködtetı társaság. Lásd aC. mellékletet, 22.2. kategória
-4Egy Környezetvédelmi Hatástanulmány: „egy közcélú dokumentum, amely ismerteti egy szándékolt tevékenység által várhatóan a környezetre gyakorolt hatásokat, és az ésszerően figyelembe veendı alternatíváikat, kölcsönös kohéziójukban szisztematikus módon, a lehetı legobjektívebben”. Ezzel az értesítéssel az ERH kimutatja a szükséges eljárásokat és egy projekt MER elkészítése ennek részét képezi. Mivel egy terv-MER dokumentációra is szükség van, az eljárások és a projekt-MER, illetve az állami téralkotási terv, teljesen vagy részlegesen kombinálható. A konzultációt mindkét eljárás koordinálásáról le kell folytatni. Szükséges engedélyek Egy atomerımő megépítéséhez és üzemeltetéséhez számos engedélyre van szükség. Az Atomenergia Törvény („Kernenergiewet”, Kew), a Vízügyi Törvény („Waterwet”, Ww) és a Természetvédelmi
Törvény
(„Natuurbeschermingswet”,
Nbw)
képezik
a
legfontosabb
engedélyek alapját. Az engedélyeket határozatlan idıre kell megkérni. A 7. fejezet ezen kívül foglalkozik a számításba veendı összes szabállyal, és szakmapolitikai irányelvvel. Eljárások A projekthez kapcsolódó Környezetvédelmi Hatásjelentés, és az engedélykiadás eljárásai koordináltak. Ezeknek az eljárásoknak a diagramja a 7.1. ábrán látható. Az ERH törekedik arra, hogy az összes érintett felet megfelelı tájékoztatásban részesítse a teljes eljárás során, és így az ERH e tekintetben meghaladja a jogszabályi kötelezettségeket. Az engedélykérés államilag koordinált rendszere 2009.
március
1-tıl
kezdve
az
Engedélykérelem
államilag
koordinált
rendszere
(„Rijkscoordinatieregeling”, RCR) hatályos. Ennek célja, hogy az energetikai beruházások döntéshozási eljárásait leegyszerősítse és felgyorsítsa. Egyebek között a szabályozás a nagyobb atomerımővekre is vonatkozik (>500 MW e). A gyakorlatban erre az erımőre vonatkozóan az RCR azt biztosítja, hogy a Gazdaságügyi Miniszter által, illetve nevében kell összehangoltan elkészíteni, majd bejelenteni az összes engedélyt. Ezen kívül, a jelen szabályozás gyakran állami térszervezési tervet is tartalmaz. Ez egy tértervezési határozat a kormány részérıl, amely építési övezeti besorolási tervnek tekinthetı. 2010. szeptember
A kezdeményezı: Energy Resources Holding B.V. P.O. Box 534 5201 AM 's-Hertogenbosch
-5-
Az összes engedély koordinálását végzi: Gazdaságügyek Minisztériuma (EZ) ET/TM Igazgatóság Pf. 20101 2500 EC Hága Az NEA eljárásokra vonatkozóan a különbözı illetékes miniszterek közötti koordinációt az alábbi szervek végzik: Lakásügyi, Területtervezési és Környezeti Minisztérium (VROM) Környezetvédelmi Fıigazgatóság Kockázatpolitikai Igazgatóság / IPC 645 Pf. 30945 2500 GX Hága Illetékes hatóság Az Atomenergia Törvény szerint illetékes hatóság a következı miniszterekbıl áll: -
Lakásügyi, Területtervezési és Környezeti Minisztérium (VROM);
-
Gazdaságügyi Minisztérium (EZ);
-
Szociális és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériuma (SZW).
A jelen MER eljárás esetében valószínőleg más minisztériumok is szerepet kapnak, mint például: - Közlekedési, Közmunkaügyi és Vízgazdálkodási Minisztérium (V & W) a felszíni vizekbe való bebocsátás miatt; - Mezıgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszerminıségi Minisztérium (LNV) a felszíni vízbe és/vagy a levegıbe való kibocsátás. Az Állami területtervezés esetében illetékes hatóság a Gazdaságügyi Miniszter (EZ) valamint a Lakásügyi, Területtervezési és Környezetvédelmi Miniszter (VROM). A Vízügyi Törvény esetében illetékes hatóság: A Közmunkaügyi és Vízgazdálkodási Fıigazgatóság, Zeeland tartomány P.O. Box 5014 4330 KA Middelburg, Hollandia
2010. szeptember
-6-
A Természetvédelmi Törvény esetében illetékes hatóság: Zeeland Tartomány P.O. Box 165 4330 AD Middelburg
Az eljárásra, valamint a különbözı kormányszervek szerepére vonatkozó további információval kapcsolatban a jelen értesítés közzétételére hivatkozunk.
2010. szeptember
-7-
2
HÁTTÉR ÉS CÉLKITŐZÉS
2.1
Háttér
2.1.1
ERH
Az ERH energiatermelı és kereskedelmi tevékenységekre összpontosító energetikai társaság. Korábban az ERH tevékenységei az Essent keretében folytak. Amikor az Essent-et értékesítették az RWE számára, a bíróság megtiltotta, hogy az Essent eladja az ERH-ban birtokolt érdekeltségeit, 2009-ben az ERH függetlenné vált, és jelenlegi formájában szervezıdött át. Függetlensége elnyerése óta az összes ERH részvény tulajdonosa a Publiek Belang Elektriciteitsproductie B.V. (a továbbiakban: PBE), amelyben viszont az összes részvényt az Essent korábbi közösségi részvényesei birtokolják, így a tartományok és az önkormányzatok. Egyebek között az ERH 50%-os tulajdonnal rendelkezik az EPZ-ben, és részes fél a Covenant2034-ben, amely szabályozza a jelenlegi atomerımő folytatódó mőködését 2034-ig. A PBE feltételesen eladta ERH részvényeit RWE-nek. Az értékesítés akkor válik jogerıssé, amikor a részvényátadás lehetséges. 2.1.2
Liberalizálás
A tervezett tevékenység alakulását a villamosenergia piac teljeskörő liberalizálódása keretében kell vizsgálni. Hollandia teljesítette az érintett EU irányelvet (96/92/EC), az 1998. évi Villamosenergia Törvényben (Rendeletek jegyzéke 1998-427). Ez a jogszabály ismerteti a kormány változó szerepét az energiapolitika teljes területén, az aktív résztvevı/tulajdonos szerepétıl az üzemeltetési igazgatóig. A liberalizálási jogszabály fontos jellemzıi e projektet érintıen a következık: -
a villamosenergia termelés szabadsága;
-
a villamosenergia termelık szabad főtıanyag megválasztása;
-
a villamosenergia szolgáltatók szabad megválasztása,
-
a villamosenergia szállítás biztosítása független rendszerirányítón keresztül az országos hálózathoz biztosított szabályozott, diszkriminációmentes hozzáféréssel.
2.1.3
Villamosenergia kínálat és kereslet
Folyamatosan bıvül a villamosenergia iránti kereslet. A villamosenergia országos fogyasztása több mint 30%-kal nıtt 1995. és 2009. között (lásd a 2.1. ábrát), ami azt eredményezte, hogy az éves növekedés kb. 2 % volt. 2010. szeptember
-8-
A TenneT országos rendszerirányító a villamosítás bıvülésének következtében hosszú távon 13%-os növekedésre számít, az energiamegtakarítás, és az új alacsony energiájú technikák 5
alkalmazása ellenére .
A gazdasági válság következtében Hollandiában a fogyasztás több hónapon át csökkent 2008 szeptembere óta. Azonban a TenneT adatai 2009-re azt mutatják, hogy abban az évben a termelés változatlan szinten maradt, miközben az import csökkent és az export bıvült. 2009 végén a következtetés szerint a fogyasztáscsökkenés véget ért Hollandiában6. Az általános várakozás szerint a kereslet ismét növekedik, amint holland gazdaság további helyreállása megtörténik.
2.1. ábra
Villamosenergia mérleg Hollandiában, 1995-2009 (bruttó termelés, import és nemzeti fogyasztás, ideiglenes 2009. évi adatok) (forrás: CBS Statline)
7
Az új kapacitások közelmúltbeli létesítésének következtében jelenleg több mint elegendı kapacitás áll rendelkezésre a holland villamosenergia kereslet kielégítésére. Az importfüggıség éveit követıen Hollandia most önellátó a villamosenergia termelésben és az elkövetkezendı évek során növekvı exportkapacitást képes kifejleszteni. Amint az Északnyugat-európai villamosenergia piac növekvı valósággá válik, Hollandia kedvezı pozíciója energiatermelési helyszínként egyre kiemelkedıbb szerepet kap a termelık beruházási terveiben.
2010. szeptember
5 6 7
Kwaliteits- en Capaciteitsplan 2008 – 2014”, TenneT, 2008 február.
Http://www.tennet.org/tennet/nieuws/dalingenergieverbruiklijktteneinde.aspx, 2009. december 21. Rapport Monitoring Leveringszekerheid” 2008-2024, TenneT, 2009. június.
-9-
Az még nem világos, hogy a fejlıdı exportpotenciált valójában kihasználják-e majd. Részben ez az Északnyugat-európai piacon a kínálat és kereslet alakulásától, valamint a külföldi hálózatok átviteli képességétıl függ. Az ERH ezért a Hollandiából az északnyugat-európai országokba irányuló export opcióját nyitva kívánja tartani, mivel az összes északnyugat-európai országban várható a villamosenergia 8 9 fogyasztás megnövekedése. Az UCTE évente 1,6%-os keresletnövekedéssel számol 2020-ig. Az északnyugat-európai termelı kapacitás életkori struktúrájára figyelemmel – ennek jelentıs része 2020-ra 40 éves, vagy még idısebb lesz – rövid-középtávon a termelıkapacitás jelentıs része beszünteti a mőködést. Az új létesítések nagy mennyiségére van szükség Európában a 2.2. ábra szerint, és ez következményekkel bír Hollandia számára, mivel a nemzeti piacok, az összeköttetési kapacitás bıvülése miatt növekvı mértékben beintegrálódnak a nemzetközi piacba.
2010. szeptember
8 9
UCTE = Villamosenergiaszállítás Koordinációs Szövetség. UCTE éves jelentés, 2008.
-10-
2.2. ábra
Az európai termelıkapacitás portfólió alakulása 2005-2030-ban. (forrás: VGB PowerTech, Villamosenergia termelés. Tények és adatok 2009/2010). Az erımővek tervezett üzeme az Európai Unióban jelentıs mértékben változik. „Az elöregedési grafikonok csak minıségi adatokat tartalmaznak..
1)
Ábrafeliratok Demand for new plant capacity…. Wind and other renew. Coal, gas, oil Nuclear Hydro power Installed capacity in … Additional demand 300,000 MW until 2020 Replacement demand Wind Coal, gas, oil Nuclear Hydro power
Új erımővi kapacitás igény elöregedés1) miatt, a portfólióban és a kereslet növekedése miatt Szél- és egyéb megújuló, 8% Szén, gáz, olaj, 57% Atom 17 % Vízenergia 18 % Beépített kapacitás az EU-ban Többlet kereslet 300.000 MW 2020-ig Helyettesítı kereslet Szél Szén, gáz, olaj Atom Vízenergia
Az elmúlt évek során számos tervet mutattak be Hollandiában az új termelı kapacitás létrehozására. Ugyanakkor, jelenleg nem világos, hogy ezekbıl a tervezett erımővekbıl ténylegesen melyek fognak megvalósulni. Amennyiben az összes terv megvalósulna, és az összes jelenleg üzemelı erımő tovább mőködne, Hollandiában többlettermelı kapacitás jöhet létre. Gyakorlatban arra számítunk, hogy nem az összes kezdeményezés kerül kivitelezésre. Ezen túlmenıen leállítják a régebbi (kevésbé jó hatásfokú és kevésbé környezetbarát) erımőveket, vagy pedig tartalék blokkonként maradnak a rendszerben. Az elmúlt évtizedekben Hollandia nettó importra szorult, azonban földrajzi szempontból („mindenütt rendelkezésre áll a gáz”, a szénszállító hajók kikötıket találnak, hőtıvíz emelhetı ki a tengerbıl), Hollandia jól megfelel a villamosenergia exportırré válás fejlesztési terveinek. 2010. szeptember
-11-
Mindent egybevéve, az új beruházások biztosítják azt, hogy a holland erımővek a korszerő technológiával több villamosenergiát állítanak elı. Továbbá, a CO2 gondok növekvı nyomást gyakorolnak a régebbi, rossz hatásfokú blokkokra, amelyeket korszerő, nagy villamos hatásfokú létesítményekkel kell helyettesíteni. A jelenlegi helyzetben a környezetvédelmi célkitőzések annyira ambiciózusak, hogy ezek messzire mutató intézkedéseket követelnek. Az erımővek élettartam meghosszabbítása az egyik opció, azonban a NOx, SO2 és por emisszióra vonatkozóan jelenleg hatályos, és várhatóan jövıben hatályba lépı jogszabályok annyira drasztikus intézkedéseket követelnek meg, hogy az élettartam hosszabbítás rendkívül drágává, és ezért bizonytalanná válik. Ezen túlmenıen a CO2- emisszió kereskedelem növekvı gazdasági nyomást gyakorol a régebbi, rossz hatásfokú erımővekre.
2.1.4
Kormánypolitika
Európa Az Európai Bizottság az „Európai Stratégia fenntartható, versenyképes és biztonságos energia számára (2006 március)” címő Zöld Könyvben azt a következtetést vonja le, hogy sürgıs szükség van a befektetésre az infrastruktúra és a termelıkapacitás területén. Ezen túlmenıen növekvı a függés a korlátozott számú, és politikailag gyakran instabil országokból származó szállításoktól, ezen kívül a gázárak is növekednek. A Bizottság ezért úgy látja, hogy a következı lépéseket kell megtenni: -
Idıszerő és fenntartható beruházások a kapacitásban piaci alapon;
-
Megfelelı, hatékony és diverzifikált energia mix megválasztása;
-
A klímaváltozás integrált megközelítése tovább javítva a hatásfokot, növelve a fenntartható
energiaforrások használatát, és a CO2 tárolást. A Bizottság környezetpolitikája ezen túlmenıen és egyebek között a levegıtisztaságra összpontosít. 10 Ezért minden egyes országra vonatkozóan elfogadták a Nemzeti Emissziós Határértékeket . Ezekben a megállapodásokban az emissziós határértékeket rendszeresen szőkítik. Több EU irányelv célja az emisszió korlátozás11.
2010. szeptember
10 11
Maximális emisszió (tonna/év) az egyes országok számára engedélyezve, egyebek között NOx, SO2 és por tekintetében. Egyebek között az ú.n. IPPC irányelvvel, és az egyes forrásokra vonatkozó ebbıl adódó referencia dokumentumokkal, mint például villamoserımővek.
-12-
Hollandia 2007. június 14-én a Balkenende IV kormány közzétette energiapolitikai programját. Ez a következı célkitőzést tartalmazza (fordítás): „Éves 2 %-os energia megtakarítás, amellyel a fenntartható energiahányadot 20%-ra növelik 2020-ra és az üvegházhatású gázok kibocsátását, 12 preferáltan európai összefüggésekben, 30%-ról lecsökkentik 2020-ra, 1990-hez viszonyítva.’ A Gazdaságügyi Minisztérium „Energia jelentés 2008” címő kiadványa kimondja, hogy a holland szakpolitika három fı pillérjének egyike a fosszilis energiaforrások diverzifikációjának elımozdítására
összpontosít,
típus,
származási
ország,
tranzitország
és
a
primer
energiahordozó összetételben elfoglalt részarány szerint, ide értve a belföldi energiaforrások optimális felhasználását. A holland kormány az energia ágazatban tapasztalható légszennyezéssel kapcsolatban 13 jövıképét a „Tiszta és takarékos” munkaprogramban fogalmazta meg . Ez a munkaprogram ismerteti, hogy Hollandia miként válik 2020-ra az egyik leghatékonyabb és legtisztább energiaellátással rendelkezı országgá Európában. Jelenleg a holland energiaellátás nagymértékben függ a fosszilis üzemanyagoktól, és különösen a földgáztól. Bár egyebek mellett a folyékony földgáz importjával a nem kívánatos függıség csökkenthetı, az egyoldalú üzemanyag függıséggel rendelkezı országok hosszú távon mindig 14 sebezhetıek. Az Energieraad Átalakuló üzemanyag összetétel címő tanácsadó kiadványa, valamint az Energierapport 2008 azt a következtetést vonja le, hogy az egyéb energiahordozókra való diverzifikálás fontos a megbízhatóság és a megfizethetıség szempontjából. Az urán egy olyan üzemanyag, amely hosszú távra rendelkezésre áll és bányászata stabil régióban folyik. Ezért az atomenergia részaránya jelentıs mértékben hozzájárulhat hosszú távon az energiatermelés biztonságához és megfizethetıségéhez. Ez a holland és az északnyugat-európai térségre egyaránt vonatkozik.
2010. szeptember
12 13 14
20%, amennyiben a többi tagállam nem mőködik együtt a szigorú célkitőzésekben. A tiszta és takarékos munkaprogram 30%-ot vállal. (2007 szeptember) „Schoon en Zuinig”, 2007 szeptember. Brandstofmix in beweging”, Energy Council, 2008 január.
-132.1.5
Atomenergia forgatókönyvek
A Holland Képviselıháznak írt levelükben
15
(a hivatalukból távozó) EZ és VROM miniszterek
bemutatják, hogy a Kormány ismét egy esetlegesen releváns szakmapolitikai opciónak tekinti az atomenergiát. A levélben nem esik szó szakmai választásokról, hanem több nukleáris energia forgatókönyvet dolgoznak ki, beleértve egy olyan forgatókönyvet, amely 2020-tól „egy vagy több” atomerımő létesítését irányozza elı Hollandiában. Azonban, a levél szerint a következı kormánynak meg kell határoznia az atomenergia szerepét az energia összetételben. A levél fıleg a következı kormány politikai döntéshozási folyamatában a figyelem középpontjaival és az érdeklıdés elıfeltételeivel foglalkozik.
2.1.6
A kornak megfelelı új atomerımő
Összhangban a kormányügynökségek politikájával, az ERH, az EPZ-ben meglévı érdekeltségen keresztül, a természetvédelem és az emissziócsökkentés ügyén tevékenykedik 16 Hollandiában. Az ERH ezen túlmenıen közvetlenül A SET Alapban birtokolt részesedésén 17 keresztül, és elkülönült innovatív projektekkel , hozzájárul a környezetvédelem kérdéseihez a holland energiagazdaságban. Az ERH véleménye szerint az új nukleáris erımő melletti választása illeszkedik az európai és holland kormánykívánságokhoz, hogy energiát kisebb CO2 és más szennyezıanyag kibocsátás mellett hozzanak létre, és szélesebb körő energiamix bázissal elısegítsék az ellátás biztonságát és a megfizethetıséget. Egy új atomerımő építésével gazdaságilag megvalósítható módon jelentıs lépés tehetı e célkitőzések valóra váltásának irányába.
2010. szeptember
15 16 17
TK 31510-40. Fenntartható energiatechnológiai alap, lásd: www.setvp.com. A Covenant -2034 kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan.
-14-
2.2
Célkitőzések és kritériumok
Az ERH célkitőzése, hogy legfeljebb 2500 MW e beépített kapacitású korszerő atomerımő létesüljön, és üzemeljen a kijelölt térségben, Borssele közelében. Az erımő fıként az országos hálózaton keresztül szolgáltat majd villamosenergiát a különbözı fogyasztók számára. Az ERH az alábbi kritériumok mentén dönti el a javasolt erımő és az alternatív technológiák kérdését: •
•
•
Környezetvédelem -
Optimális biztonság (a reaktormag megolvadási gyakoriságával, az emisszió valószínőségével, és a sugárzási kockázatokkal kapcsolatban), egyebek között a holland kormány szakmapolitikájának megfelelıen;
-
A 4.1. szakaszban leírtaknak megfelelı egyéb környezeti követelmények.
Gazdaságosság: -
A lehetı legszélesebb körben megalapozott nukleáris főtıanyag csomag, garantálva a stabil költségárat (lásd a 4.5. szakaszt);
-
Nyereséges és versenyképes energiatermelés liberalizált piaci feltételek mellett.
Engineering: - Az erımő mőszaki fejlesztése megfelelı mértékben megalapozott legyen kereskedelmi és technikai szempontból egyaránt.
Ezeket a követelményeket részletesebben kifejtjük és magyarázzuk a következı fejezetekben és a MER dokumentációban.
2010. szeptember
-15-
3
A HELYSZÍN MEGVÁLASZTÁSA
3.1
Tértervezés
A villamosenergia ellátással foglalkozó Harmadik nemzeti szerkezeti terv szerint 18 („Structuurschema Electriciteitsvoorziening”, SEV III) három kijelölt területen, az ú.n. „waarborglocaties” helyszíneken lehet atomerımővet létesíteni. A biztosítási politika azt jelenti, hogy az ezen szakmapolitikában meghatározott helyeken nem lehet olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek lehetetlenné teszik az atomerımővek építését, vagy amelyek komoly mértékben korlátozzák annak létesítését. Ezek a kijelölt helyek a következık: a. Borssele; b. Eemshaven; c. Maasvlakte. Ezeket a telepítési helyeket egymáshoz viszonyítva értékelték az ú.n. „a népsőrőség 5 km-en belül” és a „megelızı intézkedések és tartaléktervek lehetségesek és végrehajthatók legyenek”. elnevezéső elıfeltételek alapján. A további értékelésnél több egyéb követelményt is figyelembe vettek, úgy mint „biztonságos üzemeltetés” (egyebek között az idıjárási kockázatok) és a „környezetre gyakorolt hatás”. A három kiválasztott telephellyel kapcsolatos további indoklási információ a MER dokumentációban a SEV III. szakaszban található.
3.2
Egyéb telepítési szempontok
Az új erımővek számára a megfelelı szállítási teljesítménnyel rendelkezı villamosenergia hálózathoz való csatlakoztatás alapvetı fontosságú. (Lásd a 4.8. szakaszt). Egyéb követelmények szintén kulcsfontosságúak, mint például: -
Felszíni víz rendelkezésre állása hőtés céljából;
-
Megfelelı hozzáférés és logisztika: a nukleáris üzemanyag szállítása és a kiégett nukleáris 19 üzemanyag és a radioaktív hulladék elhelyezése;
-
Megfelelı távolság a környezetvédelmi elıfeltételek teljesítésére (elsısorban zaj);
-
A környezetben a védett természeti területeken nem jelentkezhet jelentıs károsodás, illetve nem sérülhetnek egyéb érdekek.
2010. szeptember
18 19
Derde Structuurschema Elektriciteitsvoorziening (SEVIII); Planologische kernbeslissing, 3A. rész; a Képviselıházzal folytatott vita következtében kialakult kormány álláspont. Radioaktív: Egyes anyagok azon tulajdonsága, hogy sugárzást bocsáthatnak ki, amely megváltoztathatja az anyagok tulajdonságait, például az élı szövet elpusztulhat a sugárzás hatására.
-16Az ERH a különbözı telephelyek lehetıségeit értékelte és összehasonlította, majd a Borssele telephelyet választotta. A döntı szempontok a következık voltak: -
Kapcsolat az ERH 50%-os részvénytulajdonában álló Borssele-i telephelyen megtalálható jelenlegi atomerımővel, így lehetıség nyílik az együttmőködésre a különbözı területeken;
-
Releváns társadalmi elfogadottság és igazgatási tapasztalat a régióban;
-
A közelben megtalálható COVRA a radioaktív hulladék tárolására;
-
Helyileg rendelkezésre álló földterület.
Ezeket a szempontokat tovább értelmezzük a MER dokumentációban. A következı két ábrán a telephely elhelyezkedésérıl további információ látható. A kijelölt helyen a tényleges építési területet is a MER magyarázza. Ez a hely azon a területen belül található, amelyet a SEV III a Borssele telephelyként jelöl meg, és megfelelı módon le van határolva, vagy majd lehatárolható lesz.
3.1. ábra
A kijelölt telephely elhelyezkedése Borssele-ben, Zeeland tartományban
2010. szeptember
-17-
3.2. ábra:
2010. szeptember
Az ERH atomerımővének telepítéséhez kijelölt kikötı és ipari térség
-18-
4
A SZÁNDÉKOLT TEVÉKENYSÉG LEÍRÁSA
4.1
Kiindulási pontok az atomerımőhöz
Az ERH véleménye szerint az új atomerımőnek elvben az alábbi kritériumoknak kell 20 megfelelnie : 1
Az atomerımő „bevált technológiájú” legyen, és ne lehessen „prototípusnak” tekinteni;
2
Az atomerımővet korszerő technológiával kell megtervezni, megépíteni és üzemeltetni. A döntéshozatal felgyorsítására a lehetı legnagyobb mértékig igénybe kell venni a korszerő erımővek tanúsításával, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozásokkal rendelkezésre álló külföldi tapasztalatot;
3
Az erımő a lehetı legnagyobb mértékig alkalmazzon passzív és automatizált biztonsági rendszereket;
4
Az atomerımő legalább a holland szabályok szerint feleljen meg a mőszaki követelményeknek (ideértve az Atomenergetikai biztonsági szabályokat és rendeleteket);
5
A biztonság érdekében az alábbiakat kell garantálni: a. egy reaktormag megolvadási baleset valószínősége kisebb legyen, mint egy alkalom egymillió év alatt; b.
legyenek olyan rendszerek, amelyek reaktormag megolvadási baleset esetén megakadályozzák azt, hogy a mag kikerüljön a hermetikus térbıl (például „reaktormag befogó”);
c.
legyenek
olyan
rendszerek
telepítve,
amelyek
reaktormag
megolvadás
után
megakadályozzák a védıintézkedéseket szükségessé tevı nagy emissziók kibocsátását; d. a burkolat álljon ellen a nagy túlnyomásnak belülrıl, és repülıgép bezuhanásának kívülrıl; e. Az atomerımő hosszú reakcióidıvel rendelkezzen balesetek esetén. Ezen elıfeltételek alapján az ERH „harmadik generációs” reaktort részesít elınyben. Ez egy továbbfejlesztett konstrukció a „második generációval” összehasonlítva, amilyen például a jelenlegi erımő Borsselé-ben. Ezek a továbbfejlesztések többek között kiterjednek a reaktormag hőtésére, jelentısen csökkentve a rendkívül komoly balesetek eshetıségeit. Most áll kifejlesztés alatt a negyedik generációs reaktorcsalád, de ezeket nem lehet „bevált technológiának” tekinteni (lásd az 1. szakaszt), és ezek kereskedelmi forgalomban még nem állnak rendelkezésre.
2010. szeptember 20
Ezek az elıfeltételek a VROM államtitkára által 2006-ban a Holland Képviselıháznak benyújtott memorandumára épülnek.
-19-
4.2
Az atomerımő rövid leírása
A nyomottvizes reaktorokkal rendelkezı új atomerımő felépítése elvben megegyezik a Borsseleben jelenleg mőködı atomerımővével. A 4.1. ábrán látható a nyomottvizes reaktor alapvetı 21
ábrázolása .
4.1. ábra
A nyomottvizes reaktor egyszerősített ábrája. Forrás: EPZ
A maghasadás (az „égés”) a reaktormagban játszódik le. A reaktormagot a reaktor tartályban (2) helyezik el, amely egyebek között védelmet nyújt a reaktormagból származó sugárzás ellen. Ebben 22 a körben a nyomás olyan magas, hogy a víz nem forr fel . A csöveken keresztül a felmelegedett vizet a reaktorból a gızgenerátorba szivattyúzzák (3). Ez a generátor szolgál hıcserélıként: a hı egy második körbe kerül át, ahol a nyomás annyira alacsony, hogy gız keletkezik. Ez a gız hajtja meg a gızturbinát, amely a villamos generátorhoz van kapcsolva (5). Ez a generátor termeli a villamosenergiát, melynek nagyrészét a hálózatba juttatják ki. A primer körben jelentkezik a radioaktivitás (1)—(3) a szekunder kör (3, 4 és 6) alig radioaktív. A kondenzátor a gızgenerátor alatt helyezkedik el. Ez egyúttal hıcserélı, amely biztosítja, hogy a gız kondenzálódik, mivel hideg csıkötegek mellett áramlik el, amelyeken keresztül a
2010. szeptember
21 22
Egy forralóvizes reaktorban a reaktorból a víz közvetlenül gızzé alakul.. Ez a típus nevét errıl a magas nyomásról kapja: nyomottvizes reaktor.
Westerschelde
23
-20(7) hőtıvizét szivattyúzzák. Ezt a kondenzátumot ezt követıen ismét
felhasználják gız termelésére a gızgenerátorban. A felmelegedett hőtıvizet visszavezetik a Westerscheldébe. A kiégett nukleáris főtıelemeket a reaktorból áthelyezik a szokásos üzemanyag-csere folyamán a nukleáris főtıanyagtároló medencébe. Ezek az elemek ebben a medencében több évig maradnak, biztosítva azt, hogy a radioaktivitás és a bomlási hı
24
kellı mértékben lecsökkenjen. Ezután
különleges konténerekben elszállítják a szaporító átalakító üzembe, vagy egy tárolóhelyre.
4.3
Korszerő atomerımővek
Az elmúlt években az atomerımővi berendezés szállítók körében bizonyos fokú koncentrálódás játszódott le globális méretekben. Ezért kevés atomerımő létezik, amely megfelel az ERH és a Kormány által támasztott követelményeknek. Gyakorlatban a nyilvánvaló választás a következı szállítók között történik: -
AP1000™ a Westinghouse-tól, amit a közelmúltban átvett a Toshiba, teljesítmény kb. 1200 MW e; 25 Evolutionary nyomottvizes reaktor (EPR™) az Areva-tól, teljesítmény >1600 MW e; Forralóvizes reaktor (BWR) harmadik generációs.
A 4.2. és 4.3. ábrákon láthatók a nyomottvizes reaktorok elsı két típusának egyszerősített vázlatai.
A maximális tervezett 2500 MW e teljesítményen belül a következı lehetıségek állnak fenn: -
Egy vagy két blokk az AP1000 típusból;
-
Egy blokk az EPR típusból;
-
Egy blokk a BWR típusból.
A MER keretében összehasonlítjuk ezeket a reaktorokat egymással (és amennyiben szükséges, másokkal).
2010. szeptember 23 24
25
Valószínűlag a Sloehaven-en keresztül. A bomlási hı a radioaktív anyagok természetes bomlása során keletkezı hı. Eredetileg: „Európai”.
-21-
4.2. ábra
AP1000 Westinghouse típusú atomerımő. Forrás: Westinghouse
4.3. ábra
EPR Areva atomerımő típus. Forrás: Areva
szeptember
4.4
Reaktormag
A 4.4. ábrán egy nyomottvizes reaktor nukleáris üzemanyag elemének vázlata látható. A nukleáris üzemanyagelemek nukleáris üzemanyagrudak kötegei, amelyek között abszorpciós rudak mozoghatnak. Az üzemanyagrudakban maghasadás következik be és energia szabadul fel. Az abszorpciós rudak szabályozzák a reaktor teljesítményét. Ezek neutron-elnyelı anyagból készülnek, amely lelassítja a nukleáris reakciót, ahogy a rudakat mélyebben helyezik el az abszorpciós rudakon belül.
4.4. kép
Nukleáris üzemanyagrudak az abszorpciós rudak fejével és (lent) a nukleáris főtıelemrudak. Forrás: EPZ
4.5
Nukleáris üzemanyag 26
A legfontosabb nukleáris üzemanyag a teljesítmény reaktorokban a hasadó urán . Ennek az anyagnak a kitermelése uránbányákban történik, egyebek között Ausztráliában, Kanadában, Kazahsztánban és Dél-Afrikában. Különbözı feldolgozási folyamatokon keresztül ez az urán átalakul nukleáris „üzemanyag pasztillákká”, amelyek a nukleáris üzemanyagrudak belsejében helyezkednek el. A MER foglalkozik vázlatosan a nukleáris üzemanyag kitermelésével és gyártásával az ú.n. nukleáris üzemanyag ciklus részeként. A természetes urán ára, amelybıl a nukleáris üzemanyag készül, az elmúlt évek során jelentıs mértékben ingadozott. Az ERH ezért úgy véli, hogy nemcsak a természetes uránra épülı nukleáris üzemanyagot kell felhasználni. A nukleáris üzemanyagok szélesebb megalapozottságú csomagját kell igénybe venni, ezzel csökkentve az ilyen típusú fluktuációkat. Ezért, az ERH az alábbi nukleáris üzemanyagokat kívánja felhasználni: 27
a. természetes dúsítású urán nem több mint kb. 5%-os dúsítási fokkal
2010. szeptember
26 27
A természetes uránnak csak egy kis része (urán 235) használható fel nukleáris üzemanyagként. A hasadóanyag súlyszázaléka egy nukleáris üzemanyagban.
b. újrahasznosított urán;
-23-
c. vegyes oxid (urán és plutónium keveréke); d. az összes közbensı forma az a)-tól a c)-ig bezárólag. Az újrahasznosított urán és plutónium egyaránt az elhasznált nukleáris üzemanyagból vonható ki. A nukleáris üzemanyag reaktivitása a b. és c. anyag alapján összehasonlítható a természetes urán (a) alapon készített nukleáris üzemanyaggal.
4.6
Elhasznált nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék
A nukleáris üzemanyag felhasználását követıen még mindig jelentıs mennyiségő hasadóképes anyagot tartalmaz. A gyakorlatban ez a hasadórész különválasztható, és újrahasznosítható az ún. újrafeldolgozó üzemekben, míg a fel nem használt részt visszaszállítják a származási országba hulladékként. Ennek a hulladéknak a kezelésére 28
Hollandiában rendelkezésre áll a HABOG - COVRA létesítménye Borssele-ben.
4.5. ábra
29
Magas sugárzási szintő radioaktív hulladéktároló létesítmény COVRA-ban. Forrás: RIVM
Elvben, az elhasznált nukleáris üzemanyag közvetlenül magas radioaktivitású hulladékként kezelhetı. Azonban, az újrahasznosítás (újrafeldolgozás) legfontosabb elınyei szerint a nyersanyagokat hatékonyabban lehet felhasználni, vagyis kevesebb a hulladék és kevesebb a plutónium. Jelenleg az ERH még nem döntötte el, hogy az elhasznált nukleáris üzemanyagot újrahasznosítja-e vagy sem. Az ERH ezt a szempontot a MER keretében továbbfejleszti, illetve magyarázza. Eltekintve a magas radioaktivitású hulladéktól, vannak különbözı eljárások, amelyek lényegesen kisebb radioaktivitású hulladékanyagokat keletkeztetnek. Ezek az anyagok többek között a
2010. szeptember
28 29
Hoogradioactief Afval Behandelings Gebouw. N.V. Centrale Organisatie voor Radioactief Afval.
különbözı tisztítórendszerekben jönnek létre. Ezeknek az anyagoknak a kezelése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen történik, majd a közeli COVRA telephelyre állítják azokat.
4.7
30
.
Biztonsági rendszerek
A korszerő atomerımővek számos aktív és passzív biztonsági rendszerrel rendelkeznek. Ezek rendeltetése, hogy a radioaktív anyagokat a lehetı legnagyobb mértékig, minden körülmény mellett az erımővön belül tartsák. Ez vonatkozik a normál üzemre, de a rendellenességekre és a balesetekre is. Az aktív rendszerek kezelık vagy automatizált rendszerek részérıl igényelnek beavatkozásokat. A passzív rendszerek a kiválasztott konstrukció és a fizika törvényei alapján mőködnek. A radioaktív nukleáris üzemanyag és a környezet közötti gátak közül néhány a következı: 1
nukleáris üzemanyag;
2
nukleáris üzemanyag burkolat;
3
primer (hőtı) rendszer;
4
a biztonsági containment (hermetikus tér);
5
a szekunder pajzs.
Amennyiben e gátak közül egy vagy több veszélyben van, vagy megsérült, a rendszerek üzembe lépnek és leállítják a reaktort, lehőtik a reaktormagot és elvezetik a keletkezı hıt. Ezekkel a rendszerekkel mélyrehatóan foglalkozik a MER.
4.8
Energia termelése és szállítása
Az új erımő konstrukciója figyelembe veszi azt a tényt, hogy növekszik az igény a felfuttatási sebességgel kapcsolatban. Ez a fenntartható energiaforrások, mint például a szélenergia, nagyobb részaránya miatt szükséges, amely az elkövetkezendı években rendelkezésre áll. Egy nagy erımővet az országos hálózatra kell kapcsolni. A Délnyugat-Hollandiában az országos hálózat kapacitása (380 kV) jelenleg nem elegendı a Vlissingen-Oost/Borssele telephelyen már üzemelı, illetve már tervezett erımővekben termelt energia elszállítására, az ERH új atomerımővének termelvényével együtt. Azonban, kapacitás tervében a TenneT kijelentette,
2010. szeptember
30
A végsı telephelytıl függıen, 1-2 km.
-25hogy megerısíti a kapcsolatot Borssele és az országos körvezeték között. A Borssele elosztóállomást is kibıvítik, illetve megerısítik ebbıl a célból. A TenneT a közelmúltban beindította a dél-nyugati 380 kV-os összeköttetés beruházását Borssele-ben. Ez elegendı kapacitással bír az atomerımő többletteljesítményének elszállítására. Az ERH már lépéseket tett annak biztosítására, hogy a szükséges kapacitás idıben rendelkezésre álljon.
4.9
Hőtıvíz és lágyvíz termelés
Hasonlóan minden gőzciklusú erőműhöz, az atomerőműnek is hűtésre van szüksége. A legnagyobb teljesítmény az ún. egyszeri átömléső hőtéssel érhetı el. Ebben a folyamatban a felszíni vízkivétel után a vizet kondenzátoron
átszivattyúzzák
hőtıvízként,
majd
visszabocsátják a felszíni vízbe. A pontos kivételi és visszabocsátási
pontok
az
erımő
elhelyezkedésétıl
függnek. Amint ez a beépítési hely ismeretessé válik, a hőtıvíz elemzés meghatározza a legkedvezıbb kivételi és visszabocsátási pontokat. A folyamat optimalizálása az erımő üzemeltetése (egyebek között a visszakeringtetés 31
megakadályozása ), hőtıfelhasználókra
illetve
gyakorolt
a
környezetre
minimális
hatás
és
más
figyelembe
vételével történik. Ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkozik a MER. A 4.6. ábrán mutatjuk be a hőtıvíz elemzés eredményeit egy meglehetısen összehasonlítható helyzetben.
4.6. ábra
Hőtıvíz elemzés eredményeinek példája az Eemsharbour (Eemshaven) telephelyen.
A víz/gız kör számára lágy vizet szükséges termelni, ehhez egy vízlágyító üzem épül. Az ehhez az üzemhez szükséges vizet a Westerschelde folyamból emelik ki. Esetleg ivóvíz is felhasználható. A vízlágyító üzem szennyvizét a Westerscheldébe (vagy a kikötıbe) bocsátják vissza.
31
Visszakeringtetéskor a felmelegedett hőtıvíz bizonyos mértékig ismét kivételre kerül. Ez az üzem teljesítménye szempontjából kedvezıtlen.
-26-
5
A SZÁNDÉKOLT TEVÉKENYSÉG KÖRNYEZETI KIHATÁSA
5.1
Bevezetés
Ez a fejezet foglalkozik az új atomerımő környezeti kihatásával. Természetesen a MER ezt a kérdést megalapozottabban vizsgálja. Az 5.2.-5.7. szakaszok az erımő nukleáris jellegébıl adódó következményekkel foglalkoznak. Az 5.8.-5.13. szakaszok azokat a hatásokat vizsgálják, amelyek a hagyományos (nem nukleáris) erımővekben is elıfordulnak. Amennyire lehetséges, a hatásokat mennyiségileg meghatározzák. Amikor erre nincs lehetıség, minıségi leírást alkalmaznak. Szükség kezdeményezések kumulatív hatásaival.
esetén
foglalkozunk
a
területen
más
(ismert)
A maghasadási ciklus azon részeinek hatásával, amelyekre nincs engedélyezési kötelezettség (mint például a nyersanyagok kiterjedése), nukleáris üzemanyag gyártása, radioaktív hulladék újrafeldolgozása és végsı tárolása, az általánosan ismert adatok alapján foglalkozunk.
5.2
Radioaktív emisszió a szokásos üzemben
A szokásos üzemvitel alkalmával minimális radioaktív emisszió kerül ki a levegıbe, és a felszíni vizekbe Az erımő épületeinek határvonalában nem számítunk mérhetı radioaktivitási szint emelkedésre, az épületekbıl kiinduló sugárzás miatt. Normál üzemviteltıl való eltérés esetén (nem kívánt események, amelyeket a biztonsági rendszerek ellensúlyoznak), az emisszió az engedélyezett mennyiségi határértékeken belül marad. A MER konkrétan meghatározza a normál üzemviteltıl való lehetséges eltéréseket. Ezen túlmenıen, a számítások meghatározzák a dolgozókra és a lakosságra megengedett sugárdózisokat. A MER foglalkozik még az emissziók, a sugárzás, a radioaktív hulladék és más környezeti következmények ellenırzésének kérdésével is.
5.3
Biztonság
Az atomerımővekben az emberek és a környezet védelmére, valamint az erımő biztonsága érdekében kiterjed biztonsági óvintézkedéseket alkalmaznak. 2010. szeptember
-27-
Ezeket a technikai és szervezési intézkedéseket ismertetjük. Azonban az összes kockázatot soha sem lehet kizárni. Már az elızı szakaszokban foglalkoztunk a normál üzemviteltıl való eltérésekkel. Az atomerımővekben meg kell különböztetni a konstrukcióból adódó baleseteket és a konstrukción túlmutató baleseteket. Az elsı kategóriába tartoznak azok az eseményeket, amelyeket az erımő tervezésekor számításba vettek. Bemutatjuk, hogy az ilyen típusú baleseteknél a Hollandiában engedélyezett radiológiai dózisok határértékeit nem lépjük túl. A konstrukció alapját meghaladó balesetek nagyon súlyos, azonban rendkívül valószínőtlen balesetek. Az ilyen balesetek közé tartoznak a reaktormag megolvadásával és nagy mennyiségő radioaktivitás kiszabadulásával járó balesetek. A holland kockázatpolitika az ilyen típusú 32
33
balesetekre kockázatot állapít meg: az egyéni kockázatok és a csoportkockázatok . kategóriáját. A harmadik generációs korszerő atomerımővek kockázatai teljes mértékben e határértékeken belül találhatók. . Ezen túlmenıen, egyebek között az erımő védelme a terrorizmus ellen szintén megoldott, anélkül, hogy ezekrıl az intézkedésekrıl túl sok részletet árulnánk el.
5.4
Radioaktív hulladék
A radioaktív hulladékok keletkezésével már foglalkoztunk a 4.6. szakaszban. A környezetvédelmi hatással foglalkozó fejezet érinti e hulladék sugárzási dózisait, valamint a hulladék erımővön kívüli feldolgozását. Ez magába foglalja
34
a tárolást a COVRA üzemben Borsselében, a holland radioaktív
hulladék tervek szerinti végsı tárolását. Azt is bemutatjuk, hogy bizonyosan mindig elegendı kapacitás áll rendelkezésre a hulladék tárolására.
5.5
Üzemen kívül helyezés
Élettartamának végén az üzem lebontásra kerül. A konstrukció ezt figyelembe veszi. A MER meghatározza, hogy az üzemen kívül helyezéskor milyen lépéseket kell betartani. Egyebek között ez foglalkozik az üzemeltetés megszüntetése és a végsı lebontás közötti idıszakkal.
2010. szeptember
32 33 34
Az egyéni kockázat, vagy a helyileg korlátozott kockázat mutatja be azt a valószínőséget, hogy valaki az erımővön kívül életét veszíti egy erımővi baleset okán. . A csoportkockázat mutatja be azt a valószínőséget, hogy egy közvetlenül egy baleset alatt vagy azt követıen több mint 10 áldozat veszíti életét. Körülbelül 100 év.
-28-
5.6
Szállítási kockázatok
Az üzemeltetési idıszak alatt új, és elhasznált nukleáris üzemanyag és radioaktív szállítására kerül sor. Bemutatjuk, hogy ez mennyire gyakori, és milyen környezetvédelmi kockázatok merülnek fel.
5.7
Proliferációs kockázat
Jelentıs nemzetközi és belföldi figyelem irányul arra a lehetıségre, hogy akaratlanul is rossz kezekbe kerülhet a nukleáris üzemanyag, illetve radioaktív anyag. A MER ismerteti ezeket a kockázatokat, és a kockázatok minimalizálására hozott nemzeti és nemzetközi intézkedéseket. Egyebek között ide tartoznak az illetékes hatóságok és a nemzetközi ügynökségek részérıl 35
végrehajtott ellenırzések, mint például az Euratom35 és az IAEA .
5.8
A felszíni vizekre gyakorolt hatás
A 4.9. szakasz már ismertette, hogy a tervek szerint felszíni víz kerül felhasználásra hőtésre. Ez azt jelenti, hogy a felszíni víz lokális felmelegedése következik be. Ennek a felmelegedésnek a számítása korszerő modellekkel történik. Ez bemutatja a hőtıvíz kibocsátás termikus hatásterületét és azt, hogy egyebek között milyen lesz a várható hatás a közeli Natura 2000 védettségő területekre.
Szelektív módon klór adagolása akadályozza meg egyebek között a kagylók elszaporodását a kondenzátorban és a hőtıvíz csatornákban. A MER foglalkozik a klórozás minimalizálásának lehetıségeivel.
Minimális szennyvíz kiáramlás várható a vízlágyítási mőveletekbıl. Ez a vízkibocsátás fıként sóval szennyezett. Ezen kívül idıszakonként csapadékvíz, ipari szennyvíz (egyebek között takarításból adódóan) és (az építés alatt) szivattyúzott talajvíz kiáramlása várható az építési földkitermelésbıl.
2010. szeptember 35
Euratom az Európai Atomenergia-Közösség, IAEA jelentése a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
-29-
5.9
Természetvédelem
A tervezett tevékenységet a természetvédelmi szabályok tükrében is megvizsgálják Ebbıl a célból alapkutatás folyik annak meghatározására, hogy jelentıs negatív hatást gyakorolhat-e a közeli védett Natura 2000 területekre „Westerschelde & Saeftinghe”, valamint a területen
hatályos
természetvédelmi
célkitőzésekre. Amennyiben fennáll a negatív hatások lehetısége, például a hőtıvíz használatával kapcsolatban, engedélyt fogunk kérni a Természetvédelmi Törvénynek megfelelıen. 5.1. ábra
A „Westerschelde & Saeftinghe” Natura 2000 terület elhelyezkedése. Forrás: LNV Minisztérium
Ezen kutatás folyik majd a védett flórára és faunára gyakorolt (esetleges) hatással kapcsolatban az építési helyszínen és annak környékén. Amennyiben ez az eset állna fenn, a Flóra és fauna törvény alapján felmentésre van szükség.
5.10
Zaj
Az erımőben zajcsökkentı intézkedések egész rendszerét vezetik be, így az ipari terület körül a zajzóna határára vonatkozó határértékek, és az épületekre és hasonló létesítményekre vonatkozó határértékek betarthatók. A fı zajforrások a reaktorépületen kívül találhatók, mint például a hőtıvíz szivattyúk. Értelemszerően a MER különbözı zajcsökkentı alternatívákkal foglalkozik. Az építési zaj az emberek (a közelben lévı lakóépületek), valamint a víz fölötti és víz alatti fauna vonatkozásában szintén kezelve lesz.
2010. szeptember
-30-
5.11
Térbeli szempontok
Mivel a MER térszerkezeti értékelések célját is szolgálja, ezeket a szempontokat részletesen elemezzük. Egyebek között ez a következıkre vonatkozik: -
Tájképi szempontok;
-
Vizuális szempontok;
-
Archeológia.
Az új létesítmények tájképi szempontjait egy jelentıs ipari környezethez képest kell vizsgálni, mint például olajfinomító, hajógyár és egy alumíniumkohó. A tervekben szerepel egy új hajózási 36 terminál darukkal és tárolóterületekkel együtt . Ebben a környezetben egy új atomerımő tájképi hatása minimális. Az esetleges szellıztetı akna (mintegy 90 méter magas „kémény”) és a reaktorépület („kupola”, kb. 60 méter magas), a fı elemek, amelyek a távolságból láthatók. Az ERH jelenlegi terveiben még nem szerepel egy nagy hőtıtorony. Az 5.2. ábrán látható e terület régészeti emlék térképe. Ezen látható, hogy csak Borssele központja (árnyékolva), igényel különleges figyelmet e tekintetben. A MER majd tovább elemzi a régészeti értékek indikatív térképét. Az építés során (az esetleges) archeológiai értékekkel bíró területekre vonatkozó eljárásokat veszik figyelembe. .
5.2. ábra
Zeeland archeológiai emlék térképének vonatkozó része. Forrás: SCEZ.nl
2010. szeptember
36
Lásd a Westerschelde konténer terminál elızetes környezetvédelmi hatásjelentés memorandumát, 2008. július.
-31-
5.12
Építés alatt kifejtett hatás
A szoros közelségben tartózkodók számára a legkellemetlenebb hatás gyakran az építési zaj, szag és por. Az építkezés hatást fejt ki a természetre. Ezen kívül ideiglenes lakóépületekre lehet szükség az építési vállalkozók és felügyelık személyzete számára. A MER ismerteti ezeket a hatásokat. Intézkedések kerülnek részletes bemutatásra abból a célból, hogy ésszerő mértékig minimálisra csökkenjen a környezet zavarása. Ez az építési területen folyó tevékenységeket jelenti, de például a nehéz forgalom elterelését is.
5.13
Egyéb környezeti hatások
Elıször is ez pozitív környezeti hatásokat jelent, mint például a CO2 és egyéb szennyezıanyagok kibocsátásának megakadályozását. Ezek az emissziók mennyiségi meghatározásra kerülnek.
Minden nagy építési beruházásnál vannak figyelmet érdemlı területek. Például ide tartozhatnak a társadalmi-gazdasági kihatások a beruházás fejlesztésének különbözı szakaszaiban, a talajkutatás és a talajvédelmi intézkedések.
Az érintett intézkedések és hatások felsorolásra kerülnek vagy a MER-ben, vagy pedig az engedélykérelemben.
5.14
Nemzeti határokon átnyúló környezeti hatások
Az Espo szerzıdés alapján az országok kötelesek egymást értesíteni a területükön folyó olyan fejlesztésekrıl, amelyek a szomszédos országokban környezetvédelmi szempontból érdeklıdésre tarthatnak számot. Bár rendkívül valószínőtlennek tőnik, hogy az új atomerımő bármilyen hatást fejthetne ki Belgiumban (a határtól való távolság legalább 15 km), az ERH feltételezi, hogy az illetékes hatóságok megfelelı módon tájékoztatják a belga hatóságokat errıl a beruházásról. Mindazonáltal, az ERH is megtesz minden erıfeszítést, hogy a belga hatóságokat idıben tájékoztassa.
2010. szeptember
-32-
6
ALTERNATÍVÁK
A szándékolt tevékenység kivételével a következı alternatívákat kell figyelembe venni: -
Nulla alternatíva (“nulalternatief”);
-
Kivitelezési alternatívák;
-
A környezetvédelmi szempontból legbarátságosabb alternatíva.
A MER kifejti a Borssele telepítési hely választása melletti érveket, de figyelemmel a telepítési hely elınyeire, a beruházási MER nem vizsgál telepítési alternatívákat. A védett Borssele-i telephelyen belül a pontos építési terület alig fejt ki hatást számos szempontból. A legtöbb nukleáris következmény, mint például a biztonság és a radioaktív hulladék, alig függ az ipari területen belüli pontos elhelyezkedéstıl. A védett területen belüli építési terület pontos megválasztását a Nemzeti Integrációs Tervvel kapcsolatban is elmagyarázzuk.
6.1
Egy nulla alternatíva
A nulla alternatíva az a helyzet, amikor az üzem nem épül meg. Az üzem környezeti következményeit ebben a helyzetben a környezetvédelmi körülményekhez viszonyítva kell vizsgálni. Ezen alternatíva részét képezi a CO2 emisszió, ami várhatóan bekövetkezik, ha az üzem nem épül meg, jelenleg és a várt fejlıdés figyelembe vételével egyaránt.
6.2 Az
Kivitelezési alternatívák alternatív
áramtermelı
kapacitásnak
ugyanolyan
funkciót
kell
betöltenie,
mint
az
atomerımőnek, azaz fıleg atomerımővi funkciót. A következık vehetık figyelembe: -
Széntüzeléső erımő CO2-megfogással;
-
Hibrid széntüzeléső/biomassza erımő 30%-os biomassza hányaddal (energia alapon).
A kivitelezési alternatívák (amelyek variációkként is szerepelnek) kísérletet tesznek annak vizsgálatára, hogy vannak-e lehetıségek egy projekt környezeti hatásának csökkentésére. Ez különösen vonatkozik a jelentıs környezeti hatásra, ebben az esetben a biztonságra, a radioaktív hulladékra, és hőtıvíz kibocsátásra, valamint az elkerült CO2-emisszióra.
2010. szeptember
-33-
Jelenleg a biztonság fıként az üzem konstrukciójához és üzemviteléhez kapcsolódik. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló reaktorokat, amelyek megfelelnek a 4.1. szakaszban felsorolt elıfeltételeknek, kell egymáshoz hasonlítani biztonsági szempontból. Foglalkozni kell azokkal a lehetıségekkel is, hogy javulhassanak az üzemviteli feltételek, még a szabályok által már megkövetelt szinteken is túlmenıen. A radioaktív hulladék mennyisége és jellege a reaktor kialakításától függ. Ezért alig van bármilyen reális alternatíva a hulladék mennyiségének csökkentésére. A jogszabályok alapján a hulladékot a COVRA telepen kell tárolni. Így a beruházás kezdeményezıjének nem állnak rendelkezésére alternatívák. Az ERH csak abban dönthet, hogy az elhasznált nukleáris üzemanyagot újrahasznosíthatja-e vagy sem. Ennek a részleteivel késıbb foglalkozunk. A hőtıvíz kivétele és visszaeresztése környezetvédelmi hatással bírhat. El kell kerülni az olyan területek megszívását, amelyek halak szaporodó területének számítanak. A kibocsátáskor fontos tanulmányozni azt, hogy a megemelkedett hımérséklet fejt-e ki hatást a természetre, illetve a hőtıvíz más felhasználóira. Ezért a hőtés típusának alternatíváit (egyszeri átmenı hőtés vagy hőtıblokkok), valamint a vízkivételi, illetve visszaeresztési pontokat kell ellenırizni. Továbbá, a szívás módjának alternatíváit kell értékelni a visszabocsátás mellett. Természetesen ezek az alternatívák nem fejthetnek ki hatást a nukleáris biztonságra.
6.1. ábra
Hőtıvíz kivétel a meglévı Borssele-i erımővekben 37
A lerakódás korlátozásánál a hısokk alkalmazásának lehetıségét kell vizsgálni a klórozással szemben.
37
Hısokk alkalmazásakor a hőtıvz csatornákat 45°C fölé melegítik, így a kagylók é s egyéb élılények elhagyják a csatorna falait.
-34-
6.3
A környezetvédelmi szempontból legkedvezıbb alternatíva
A környezetvédelmi legkedvezıbb alternatíva az elemek kombinálása a kivitelezési alternatívák között az atomerımő esetében, amelyek a legkedvezıbb opciókat nyújtják a környezet védelmére. Ennek az alternatívának az ismertetése már nem (jogi) kötelezettség, de a MER foglalkozik vele a környezetvédelmi szempontból legkedvezıbb konstrukciós lehetıség indokolására. Egyebek között ez a fejezet foglalkozik az energia, az emissziók, a biztonság és a vízi környezetre gyakorolt hatás szempontjaival.
2010. szeptember
-35-
7
JOGSZABÁLYALKOTÁS ÉS DÖNTÉSHOZÁS
Egyebek
között
az
alábbi
engedélyekre
van
szükség
az
erımő
megépítéséhez
és
üzemeltetéséhez: -
Atomenergia törvény a kiegészítı végrehajtási rendeletekkel;
-
Vízügyi törvény a kiegészítı iránymutatásokkal, mint például az Integrált Vízgazdálkodás Bizottságának és a BREF Ipari Hőtırendszerekkel kapcsolatos irányelvek;
-
Környezetvédelmi engedélyezés (Általános rendelkezések) jogszabály („Wet algemene
bepalingen
omgevingsrecht”,
Wabo),
az
építési
engedéllyel
kapcsolatban). -
Természetvédelmi törvény;
És esetleg: - A Flóra és fauna törvény („Flora- en Faunawet”, Ffw). Határozataikban
az
illetékes
hatóságok
figyelembe
veszik
a
vonatkozó
szakpolitikai
dokumentumokat, törvényeket és dokumentumokat. A MER felsorolja a betartandó engedélyeket és kormánydöntéseket, valamint szakpolitikai és jogszabályi elıírásokat. Az érintett tartományi és önkormányzati szabályok is felsorolásra kerülnek. A dokumentum tartalmazza még azoknak a nemzetközi szerzıdéseknek és szabályozásoknak az áttekintését, amelyeknek az új atomerımőnek meg kell felelnie, például a nukleáris anyagok proliferációjának megakadályozására és fizikai védelmére vonatkozó területeken. 2009. március 1-jétıl hatályos az államilag koordinált engedélyezési rendszer. Ennek célja, hogy egyszerősítse és felgyorsítsa az energetikai beruházásokra vonatkozó döntéshozási folyamatot. Ez a szabályozás egyebek között az nagy erımővekre vonatkozik (> 500 MW e ). A gyakorlatban az ERH erımő esetében az ERC azt jelenti, hogy az összes engedélyt koordinált módon a Gazdaságügyi Miniszter köteles elkészíteni vagy közzétenni, illetve az ı nevében történik mindez. Maga a döntéshozási eljárás az illetékes közigazgatási testületek hatáskörében marad. Az engedélyezési eljárás minden engedélyezési eljárás esetében, azaz megfelel az Általános Közigazgatási Törvény 3.4. szakaszában foglalt elıírásoknak. Ez azt jelenti, hogy az alábbi lépésekre kerül sor: 1. Határozati javaslat közösségi részvétellel; 2. Végsı határozathozatal. 2010. szeptember
-36-
3.
Esetleges fellebbezés az Államtanácshoz.
A határozati javaslatokat és a határozatokat összegyőjtik és a közvélemény elé tárják. A hatályos értékelési keretrendszer, például a Kew, teljes mértékben hatályban marad.
A Válság és Helyreállítási Törvény kihatásai 2010. március 31-én hatályba lépett a Válság és Helyreállítási Törvény („Crisis- en herstelwet”, Chw). Ennek a törvénynek az a célja, hogy felgyorsítsa a döntéshozási eljárásokat, és csökkentse a területfejlesztési projektek jogi kockázatait. E törvény jelentıs része minden projektre ideiglenes intézkedéseket tartalmaz, amelyeknél hatályos a RIP. Ez fıként a közigazgatási törvény adaptációjára vonatkozik, mint például: -
A gyorsított fellebbezések eljárása;
-
Fellebbezés lehetıségének kizárása kisebb kormányzati ügynökségeknél;
-
A viszonosság elvének bevezetése;
-
A kisebb hibák áthidalása.
Mivel az a beruházás a RIP tárgyát képezi, ez a törvény is hatályos.
A MER jogszabály alkalmazása 2010. július 1-tıl kezdve A MER szabályozása megváltozott 2010. július 1-tıl, megkülönböztetve a „korlátozott” és a „kibıvített” eljárást. Azon tény figyelembe vételével, hogy a projekthez szükséges lehet a természetvédelmi törvény alapján egy megfelelı értékelés („passende beoordeling”) az új atomerımőre kibıvített MER eljárást kell lefolytatni. A jelenlegi jogszabályok szerint jelentıs különbség, hogy ideiglenes memorandumra már nincs szükség, ehelyett „Szándék értesítés” szükséges. Az illetékes hatóság ad tanácsot a kiterjedésre és a részletesség szintjére vonatkozóan a MER tartalmával kapcsolatban (korábban: iránymutatás). Összességében azonban az eljárás ugyanaz marad, különösen ami a következıket illeti: - Lehetıség vélemények beterjesztésére a szándékkal és a MER-rel kapcsolatban; -
Kötelezı értékelési tanács kikérése a MER bizottságtól.
Az alábbi oldal összefoglalja a kiterjesztett MER eljárás lépéseit 2010. július 1-jét követı hatállyal.
2010. szeptember
-37Terv-MER Az állami területfejlesztési terv érdekében egy „terv-MER” dokumentációt is el kell készíteni. Ennek a terv-MER dokumentációnak az elkészítése az EZ és a VROM miniszterek felelısségi körébe tartozik. Az ERH és az illetékes miniszterek közötti egyeztetés keretében eldılhet hogy a terv-MER és a projekt MER dokumentációkat lehetséges-e egyetlen dokumentációba foglalni vagy sem. Elvben a terv-MER, a döntéshozási-MER, az állami területfejlesztési terv, valamint az engedélyekrıl hozott határozatok tervezeti és végsı formájukban egyaránt a nyilvánosság elé kell, hogy kerüljenek.
2010. szeptember
-38-
7.1. ábra
A kibıvített MER eljárás lépésenkénti terve (2010. július 1-i hatállyal kezdıdıen). Forrás: www.infomil.nl Magyarázat: IN = Kezdeményezı
BG = Illetékes hatóság
2010. szeptember
-39-
8
TERVEZÉS
Vázlatosan a feltüntetett tervezés a következıképpen valósul meg: -
Az értesítés beterjesztése
2010 szept.
-
Engedély iránti kérelem és MER benyújtása
2012
-
Engedély kiadása az Atomenergia Törvény stb. alapján
2014
-
Az építés megkezdése
2015
-
Az elsı energiaszállítás a hálózatba
2019
2010. szeptember
