Létesítés 1. ea. (2010. 02. 10.) Nyerges István A tantárgy tartalma: 1. Létesítési folyamat szervezésére és bonyolítására vonatkozó követelmény (megrendelı, befektetı, tervezı, bonyolító, stb = a közremőködık, akik részt vesznek egy munkafolyamatban, azoknak a szervezési részét érintjük.) 2. Az épületek és építmények munkabiztonsági és akadálymentességi követelményei. Ezzel mindenki szembe találhatja magát, pl. egy üzemcsarnok üzembe helyezéséhez munkavédelmi véleményt kell készíteni.
Jogszabályok, amelyek érintik a tantárgyat: (igazából kettı – pirossal) •
1993. évi XCIII. törvény + a végrehajtására kiadott 5/1993 (XII.26) MüM rendelet o 19.§ az együttmőködés (tervezı, kivitelezı) különbözı feladatait írja elı, o 40. § 2. bek. .: a felelısségeket határozza meg.
•
4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet
•
Építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelmények (6-8 oldal az 50-bıl ebben a félévben)
•
191/2009. (IX.15) Korm. rendelet építıipari kivitelezési tevékenység követelményeit határozza meg. A szereplıkre vonatkozó felelısségi köröket ismerteti.
•
1997. évi LXXVII. törvény az építésrıl (épületekre, építményekre vonatkozó elıírások)
•
253/1997 (XII.20.)korm. rendelet (OTÉK)
4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet Építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelmények egy európai fogalomnak az átvétele –az egységes európai követelmények minimális szintjét tartalmazza ez a jogszabály. A csatlakozóknak az európai irányelveket a nemzeti szabályozásban alkalmazniuk kell, hatályba kell léptetni. Ezért hozták ezt a rendeletet is.
A korábbi magyar szabályozásban (Építıipari kivitelezési biztonsági szabályzat) nagyrészt eddig is benne voltak a jogszabály elıírásai, korábban is cél volt a szinkron megteremtése az EU-val, de van 2 új eleme is. Két fontos új elem került bele: -a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatási kötelezettsége, - a biztonsági és egészségvédelmi terv készítési kötelezettsége. Csak a szervezett munkavégzésre vonatkozik!
A biztonsági és egészségvédelmi koordinációt kell neki elvégeznie?
koordinátor
feladatköre,
milyen
Elızményei: Franciaországból ered – felépítették az országot, túl sok volt a szakember és indokolatlanul sok a baleset. Egy részüket kiképezték munkavédelmi szakemberré és elrendelték idıleges vagy teljes tartózkodását a munkahelyeken azért, hogy a biztonság szempontjából koordinálják a az építési munkahelyeken folyó munkát. Ezt azután egész Európa átvette, amikor mi csatlakoztunk – értelemszerően hatályba kellett léptetni Magyarországon is. 2002. II.20-i dátummal került kihirdetésre, de olyan záradékkal, hogy a csatlakozás napján lép hatályba. Addig a felkészülést szolgálta az új feladatokra. 3/2002 jogszabály is vonatkozik az építkezésekre, de nem az építés helyszínére, hanem az építıipari üzemekre, tárolóterekre, központi létesítményekre vonatkozik. Pl. ha van ácstelep és ott elıregyártás folyik, akkor oda a 3/2002 szól – de magára az építkezés helyére nem szól, ott a 4/2002. rendelet van érvényben.
A koordinációs feladatkör elhelyezése a létesítés közremőködıi között A létesítési folyamatnak van egy feltételezett közremőködıi sorozata (írásban is megkapjuk!) •
Építtetı magánszemély v. társaság befektetésekor, beruházó állami v. önkormányzati beruházás esetén Klasszikus döntéshozói a beruházás megindításában, ık hozzák meg az elsı döntést, a pénzügyi fedezetet is nekik kell biztosítani.
•
Tanácsadó konzulens, munkavédelmi szakértı Mindig megvalósul, amikor ingatlanfejlesztések történnek, İk fogalmazzák meg a megvalósítandó épület szakmai követelményeit. (hány négyzetméter legyen, parkoló hogyan legyen kialakítva, forgalom csatlakozás milyen legyen, azaz egy alapdokumentumot készítenek a megvalósítás megindítása érdekében. Itt már megjelenik a munkavédelmi szakértı, hogy a munkavédelmi követelmények meghatározásra – és papírra kerüljenek, amelyek a késıbbiekben a többi szereplıre vonatkozóan kötelezıek.
•
Tervezı és a kiviteli tervezéshez biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A tanácsadó konzulens által meghatározott tartalmi elemekre épülve, ezek alapján végzik a tervezést. A tervkészítésre a pályázatot (akár több körben) is általában a tanácsadó konzulensek írják ki – ezzel költségoptimalizálást kívánnak elérni. Itt már megjelenik az a jogszabályi alapelıírás, hogy a kiviteli terv készítéséhez kötelezı a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor alkalmazása a kiviteli tervet készítı számára. Szerepe:bekapcsolódás a tervezés folyamatába, különbözı körülmények meghatározása, és részt vesz a biztonsági és egészségvédelmi terv készítésében. (L. késıbb)
•
Lebonyolító (beruházó cégek) Versenyezteti és kiválasztja a kivitelezıket, eldönti, hogy az építkezés fıvállalkozóval vagy sok vállalkozó bevonásával valósuljon meg. Ha olyat választ, hogy fıvállalkozó bevonásával (régen generál kivitelezı) valósuljon meg, akkor a kiválasztott fıvállalkozó az adott építkezés minden részéért felel. İ végezteti el az összes munkát akár saját létszámmal (ez ritkább), akár alvállalkozókkal. A fıvállalkozónak kell teljesíteni az építkezésre vonatkozó alapkövetelményeket, így foglalkoztatni kell a felelıs mőszaki vezetıt, illetve a kivitelezési munka megkezdésétıl a munka befejezéséig biztonsági és egészségvédelmi koordinátort kell alkalmaznia.
•
Mőszaki ellenır: mennyiség, esetleg minıség ellenırzése, és a pénzügyi elszámolásban mőködik közre.
•
Üzemeltetı: elıre kiválasztanak embereket, akik az építés során ismerjenek meg mindent, hogy késıbb tájékozottak legyenek.
•
Hatóság: = építéshatóság
•
Szakhatóság: szélesebb körő hatóság pl.tőzoltóság, környezetvédelem, ÁNTSZ, stb…
•
Pénzintézet: egyre inkább hitelbıl valósulnak meg a beruházások, a finanszírozó (pénzintézet) mőszaki ellenıre, és akár munkavédelmi szakembere is jelen van. Ne legyenek valótlan kifizetések, ha nem tartják be a szabályokat, akkor levonásokat eszközölnek.
Munkavédelmi nézıpontra lebontva tehát két kötelezıen kiemelt feladat van amikor munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni: Kiviteli terv készítésekor a tervezı részérıl, A tényleges kivitelezéskor a fıvállalkozónak kell alkalmaznia a koordinátort, illetve annak aki a fıvállalkozói jogokat gyakorolja.
A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor feladatai: A tervezıvel kapcsolatos feladatkörök Kiemelt feladata a biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítésében való közremőködés. A biztonsági és egészségvédelmi terv általános céljai: • Egy építési munkaterületen feltárja a különbözı veszélyforrásokat, • Feltárja az egymás mellett dolgozók egymásra történı veszélyeztetését, • Feltárja a különbözı anyagokból származó veszélyeket, • Olyan ellenırzési gyakorlatot valósítson meg, amivel a munkabiztonsági és a munkából eredı egészségkárosodásokat meg lehet elızni. Tehát nem egy munkavédelmi szakembernek az építési területen való tartózkodásáról van szó, hanem kimondottan az építkezéssel összefüggı munkavédelmi feladatoknak a végzését kell ennek a szakembernek folytatnia. Kiemelt feladata bizonyos esetekben a Biztonsági és egészségvédelmi terv készítésében való közremőködés. Ez ma az egyik legnagyobb nehézség, sok a hiányosság ezen a területen. Ha el akarjuk helyezni ezt a témát (a terv készítését) a munkavédelemi hatósági számonkérésben, akkor azt látjuk, hogy a terv hiánya nincsen benne a Mvt. súlyos veszélyeztetés felsorolásában – emiatt lassabban halad a bevezetése. Ha benne volna, akkor a hiánya megalapozná a súlyos munkavédelmi bírságot (L.: kockázatelemzés bevezetése!)
A mai gyakorlatban egyszerre van jelen: 1. Tartalom nélküli, semmitmondó anyagokat adnak át a tervezık, amelyek munkavédelmi szakember bevonása nélkül készítenek, az elıírásokat általánosságban ismétlik. De már ez is elırelépés, mert legalább tudnak a kötelezettségrıl – magától ad valamit a tervezı. De ez kevés. 2. Munkavédelmi szakember bevonásával utólag készített anyag (a tervezı nem tudja, vagy nem akarja tudni a kötelezettségét – utólag kapkodnak). Ebbıl adódóan nem teljesül a jogszabályi feltétel, hogy a tervezés folyamatában kell a koordinátornak részt venni. Már csak a kész tervdokumentációból lehet levonni következtetéseket, a jogszabály szándékának csak mintegy a fele tud megvalósulni. 3. Igyekeznek azt a feladatot- vagy egy részét - a kivitelezıre átruházni, mondván, hogy még annyira nem tudnak semmit meghatározni, majd a kivitelezés fázisában fognak eldılni. Vannak egyes elemek(de egy rendkívül kis része), amelyek valóban a kivitelezı által lesz eldöntve. A tervezés fázisában már majdnem minden eldıl. 4. Vannak, akik pontosan az elıírások szerint végzik ezt a feladatot is. Részletes ütemterv készítése, veszélyek szerinti csoportosítással. (pl. Excel vonalas ütemtervben)
Mikor kell biztonsági és egészségvédelmi munkahelyi koordinátort alkalmazni ?
tervet
készíteni, illetve
A jogszabály pontosan meghatározza: • Csak szervezett munkavégzés esetén kell, • A 4/2002. jogszabály II. számú melléklete tartalmazza a kiemelten veszélyes munkaköröket, ha ebbe beletartozik, akkor kötelezı – nagyságrendtıl függetlenül! • Amennyiben az adott építési munkaterületre vonatkozóan bejelentési kötelezettséget kell teljesíteni a területileg illetékes munkavédelmi felügyelıség felé, akkor is kötelezı készíteni.
Részletesen kifejtve: •
2. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez
Az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentı munkák és munkakörülmények 1. Azok a munkák, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel vagy magas helyrıl történı leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót. 2. Egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezık expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban idıszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés. 3. Egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történı munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munka. 4. Magas feszültségő vezetékek közelében végzett munka. 5. Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történı munkavégzés. 6. Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak. 7. Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka. 8. Légvezetékeket szállító jármővek kezelıi által végzett munka. 9. Keszonban, túlnyomásban végzett munka. 10. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka. 11. Nehéz, elıre gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka.
•
Bejelentési kötelezettséget teljesíteni kell, ha:
-legalább 20 fı 30 napot meghaladó idıtartamban dolgozik az adott építkezésen, -ha a munka nagyságrendje eléri vagy meghaladja az 500 embernapot. (nyers fordítási hiba) (ez kb. 10.000 Ft/munkanap díjtétellel számolva azt jelenti, hogy az adott munkának a díjtétele nagyságrendje 5 millió Ft. felett van) Építési munkaterület bejelentése (3. sz. melléklet ) 3. számú melléklet a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelethez Az elızetes értesítés tartalma 1. Az értesítés elküldésének kelte: 2. Az építkezési helyszín pontos címe: 3. Az építettı(k) neve és címe: 4. Az építmény rendeltetése: 5. A felelıs tervezı(k) neve és címe: 6. A kivitelezı(k) neve és címe: 7. Az építési munka irányításáért felelıs személy(ek) neve és címe: 8. A kivitelezési munkák megkezdésének tervezett idıpontja: 9. A kivitelezési munkák tervezett idıtartama: 10. Az építési helyszínen dolgozó személyek becsült maximális száma: 11. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor neve, elérhetısége:
Hogyan lehet valaki felelıs mőszaki vezetı? -
építészet, épület gépészet, épület villamosság, közmő építés, út- és mőtárgy építés alapdiploma
Lakhely szerinti Ipari Kamara adja ki, ehhez le kell adni a diplomát, szakmai önéletrajzot és a hatósági erkölcsi bizonyítványt. Tanfolyamot kell végezni, vizsgázni, ezután döntenek: 5 évre szóló határozattal. Meghosszabbítható, kreditpont igazolásokat kell összegyőjteni. Önkormányzati szempontból azaz általuk 1 felelıs mőszaki vezetıt ismernek el, de belül külön-külön kellenek nyilatkozatok.
A Mvt 19. §-a együttmőködési kötelezettséget ír elı a létesítési folyamatban közremőködık részére. Ez azt jelenti, hogy a munkavédelemmel összefüggı kérdésben a saját maga szintjén mindenki valamilyen formában felel. Tehát ez egy egyetemleges felelısséget nevesít. 2. bekezdése a tervezı és a kivitelezı munkavédelmi nyilatkozattételi kötelezettségét írja elı. Ebben a nyilatkozatban szerepeltetni kell a jogszabályoknak a betartását.
Mvt.19. § (1) A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közremőködık feladata, amelynek teljesítésében együtt kell mőködniük. (2) A létesítésben közremőködı (tervezı, kivitelezı) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. (3) A Munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. (4) Olyan Munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz
•
A tervezınek az a helyes magatartása, ha azt szerepelteti, amit ténylegesen betartott. Ez a nyilatkozat természetesen a létesítményre és a munkavédelemre is vonatkozik. (Pl. ha Japán piacra termelı húsüzemet kell tervezni, akkor a japán elıírásokat kell betartania, illetve egyeztetni. Az USA-ban az ASA elıírásokat kell betartani. Ha magyar fogyasztóknak állítanak elı terméket, akkor a magyar elıírásokat kell teljesíteni.)
•
A kivitelezı esetében a felelıs mőszaki vezetı és a cég együtt nyilatkozik, így teljesíti a kötelezettségét.
Munkaterületi koordinációt kinek kell végezni, milyen lehetıségek vannak? Ha több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók egy munkahelyen végeznek munkát a kockázatok megnövekednek az egymásra hatás miatt. Erre vonatkozik az Mvt. 40. § (2) bekezdésbe foglalt összehangolási kötelezettség. A jogszabály négy lehetséges szereplıt sorol fel: Az összehangolásért, koordinációért felel 1. aki szerzıdésben vállalta, hogy felel a koordinációért és az általános munkavédelemi feladatokért.(az a helyszínen dolgozó vállalkozó) 2. ha nem jelölnek ki (nem adják le szerzıdésben ezt a feladatot) vállalkozót, akkor a fıvállalkozó felel (ha van!) 3. a tényleges irányítást gyakorló személy vagy szervezet. (a mai magyar gyakorlatban egyre kevesebbszer bíznak meg fıvállalkozót, aki az egésznek a megépítéséért felel. A bonyolító szervezetek szétbontják elemeire a munkát és épületgépészetre, külön-külön állapodnak meg kımővesmunkára,
épületvillamosságra, stb.. Ez estben a bonyolító személy vagy szervezet az, aki a tényleges felelısséget viseli. 4. Ha bonyolító sincs(mert nem kötelezı hívni, illetve pl csak egy munkamőveletrıl van szó), akkor az a felelıs, akinek a területén az építési munkát végzik.
Mvt.40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. (2) Olyan Munkahelyen, ahol különbözı munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejőleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselıik, illetıleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztetı kockázatokról és a megelızési intézkedésekrıl. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerzıdésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fıvállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelıs, akinek a területén a munkavégzés folyik.
Miért fontos a felelısség? Egy építkezésen sok vállalkozó dolgozik (akár 30-40 is) Aki a munkavédelmi feladatok és a koordináció végzéséért felel, az az épületre vonatkozóan az általános biztonsági követelményekért is felel. (pl. szintenként más-más vakol, akkor egyenként mindenki felel a saját szintjén, de pl a lépcsıért, amin meg lehet közelíteni a különbözı szinteket az felel, akire ezt a feladatkört ráruházták. Tehát van egy többlet általános feladata is amit végeznie kell!
A koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben 1. Koordinálja a jogszabályban meghatározottak megvalósítását, a munkavédelmi elıírások betartását. Azaz az adott építményre vonatkozó jogszabályokat, létesítési követelményeket összegyőjti, ez a jogszabálygyőjtemény képezi a kiviteli terv munkavédelmi részének a tervezési alapját. 2. Szakmailag ellenırzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet a készítés során -tervjegyzéket állít össze és ahogy folyik a tervezés, mindig ellenırzi a tervet és számon kéri a munkavédelmi feladat teljesülését is a tervezıtıl, azaz betartják –e a jogszabályi elıírásokat Összeállítja az építési technológia alapján az egészség- és biztonsági követelményeket a késıbbi munkákhoz (pl. légtechnikai berendezés a tetın hogyan legyen megközelítve a késıbbi karbantartáskor, vagy pl. üvegfalú épület késıbbi tisztításához betervezték – e a rögzítı pontokat) 3. Összehangolja a megelızés és biztonság általános alapelveit, azaz összeállítják a tervezıvel a biztonsági és egészségvédelmi védelmi tervet.
4. A terven belül meghatározzák az egyszerre és az egymás után végezhetı munkafázisokat és munkaszakaszokat, valamint 5. A kivitelezéskor az egyes munkamőveletek, munkaszakaszok idıtartamának -elıre várhatóan- meghatározása (pl. vonalas ütemtervben, de táblázatos formában is lehet, a kivitelezı késıbb akár többször is átvezeti rajta a változtatásokat).
Építési munkahely koordinációs feladatai 1. biztonsági és egészségvédelmi terv végrehajtása, azaz a biztonság és egészségvédelmi követelmények teljesítésének számonkérése. (be legyen tartva!) 2. felül kell vizsgálnia a biztonsági és egészségvédelmi tervet - ha kell kiegészítést tesz még az építkezés megindulása elıtt. (pl. elıre gyártott betonszerkezet helyett helyben készítettet alkalmaznak (mert ugyanolyan értékő, de olcsóbb) – akkor ennek megfelelıen át kell ezt a részét gondolni a biztonság oldaláról is.) 3. munkafolyamatok ellenırzésének megszervezése (maximum kéthetente bejárás – írásban dokumentálni a koordinációs munka végzését) 4. az egyszerre és egymás után tevékenykedı munkáltatók között végezhetı munkák összehangolása (neki is el kell végezni, felülvizsgálni, nehogy baj legyen) 5. illetéktelen személyek építési munkahelyen (!) tartózkodásának megakadályozása Ny-Európai követelmény, Magyarországon még nem, vagy nem úgy tartják még be. (pl. sisak színe = tevékenység jelzése: veszélyes munkahelyeken a munkavállalók piros v. narancsszínőt, a felelıs irányítók fehéret viselnek) Ez a veszélyes munkahely védelmét jelenti, csak az tartózkodhat ott, akit oda beosztottak, illetve az irányítók
A koordinációs munkát mindig dokumentálni kell –akár a késıbbi vizsgálatok miatt isjegyzıkönyvet kell készíteni. Két hétnél nem hosszabb idıközönként kell ellenırzéseket tartani a folyamatos építkezéseken. Három munkamőveletet kell elvégezni a koordinációs bejárásokon: •
az elızı ellenırzésen feltárt hiányosságok megszüntetésére kell visszautalni. Ha valamit elıírtak elızıleg, akkor annak a teljesítését ellenırizni – és dokumentálni kell.
•
elıforduló új hiányosságok feltárása és dokumentálása (fénykép +szöveges leírás is)
•
a soron következı, a következı követelményeinek meghatározása.
bejárásig
végzendı
munkák
biztonsági
A 191/2009-es Korm. rendelet értelmében az Ellenırzési naplóba tehet bejegyzést a koordinátor is – így kisebb munkáknál kézzel írva ebbe is rögzíthetık a koordinációs bejárás megállapításai.
Koordinátorral kapcsolatos elıírások: 1. Munkabiztonsági szaktevékenységnek minısül, ezért legalább középfokú munkavédelmi végzettséggel kell rendelkezni Szigorodik! - a megújított rendeletben várható, hogy csak a felsıfokú végzettségőek láthatnak el koordinátori feladatot építkezésen gyakorlat nélkül 2. a koordinátor indokolt javaslataira a felelıs mőszaki vezetı tesz intézkedést. Vagyis a koordinátor a felelıs mőszaki vezetı alárendeltje – egy helyen egy felelıs! 3. a koordinátor foglalkoztatása nem érinti a megbízó és a felelıs mőszaki vezetı munkavédelemmel összefüggı felelısségét.(ha a koordinátor rosszul végzi a munkáját, a jogi felelısség a megbízóé illetve a felelıs mőszaki vezetıé. 4. Indokolt esetben legalább egy koordinátort kell foglalkoztatni az építkezésen Egy szervezet megbízásából több koordinátor is lehet - ha olyan nagy az építkezés. 5. A munka megkezdésétıl (elıkészítı munkákat (kerítés építés, ideiglenes közmővek kiépítése, felvonulási konténerek telepítése) is beleértve!) a mőszaki átadás-átvételi eljárás megtartásáig kell foglalkoztatni
Egy építkezésen 3 féle bejelentés születik: • • •
Területileg illetékes munkavédelmi felügyelıség felé (a 4/2002 melléklete szerinti formában) Felelıs mőszaki vezetı nevét építési osztálynak a jogosultságot igazoló határozat másolatának becsatolásával) 10 millió Ft. feletti építkezések esetén az önkormányzatnak jelentenie kell a munkaügyi hatóság felé – ellenırzéseket tartanak
Három munkavédelmi feltétel van a munka megkezdése elıtt: bejelentsék a területileg illetékes munkavédelmi felügyelıség felé a tervezı átadja a biztonság- és egészségvédelmi tervet koordináló személy kiválasztása és megbízása megtörténjen.
Létesítés 2. ea.
( 2010. 03. 09. )
OTÉK (253/1997. (II.20.) Korm.r.) Hogy milyen legyen az épület, hová mit lehet építeni, ezt az OTÉK tartalmazza. Országos településrendezési követelményeket tartalmaz – azaz országos szintő szabályozóként tartalmazza az országos követelményeket, mőszaki paramétereket. Ehhez mindig társul valamilyen helyi szabályozás is, amelyik az adott területre vonatkozó részletes szabályozást oldja meg. Ez utóbbi a helyi építési szabályzat, amely a szabályozási tervvel együtt az OTÉK után második szintként a lakóterületre vonatkozó szabályozást készíti. Tehát Magyarországon kétszintő szabályozás van: 1.országosan az OTÉK, 2.területi szabályozás – ami jelenleg egybeesik az önkormányzati szabályozással. Budapesten 3 szint van: 1. OTÉK 2. Fıváros (azopkat a keretkövetelményeket, amelyeket a kerületeknek egységesen be kell tartaniuk (pl. találkozási pontok a városfejlesztésben) 3. Kerületi önkormányzatok
Az ország területét két nagy csoportra határolhatjuk el (6.§ szerint):
a. beépítésre nem szánt területek(út, erdı , mg, természetes vizek, stb..) belterületbe vonás után lehet beépíteni, addig csak a tevékenységgel összefüggı minimális (legfeljebb 5%) beépítést szabad végezni, b. beépítésre szánt területek 1. lakóterület – nagyvárosias-, kisvárosias-, kertvárosias- falusias. 2. vegyes terület 3. gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató-, ipari terület 4. üdülıterület – üdülıházas-, hétvégi házas. 5. különleges terület
A (7.§ szerint) beépítésre nem szánt területeken övezeteket, a beépítésre szánt területeken építési övezeteket hoznak létre (pl. építési övezet, ipari övezet, stb..) Az építési övezetek létrehozásának az a szerepe, hogy egy bizonyos területrészre meghatározzák azokat a mőszaki paramétereket, amelyek az együttélés szabályait, táj- és mőemlékvédelmi követelményeket kijelöli. Mindenkinek a jogát és a kötelezettségét meghatározza, egymást ne zavarják az emberek, valósuljon meg egy „elfogadható„ állapot.
Újonnan beépítésre vagy jelentıs átépítésre kerülı területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább /(3) bek. szerint/: 1. a kialakítható legkisebb telekterületméretet, 2. a beépítési módot, (épület elhelyezésének helyét és paramétereit) 3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, 4. a megengedett legnagyobb építménymagasságot, 5. a beépítés feltételének közmővesítettségi mértékét, 6. a zöldfelület legkisebb mértékét, 7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezetségi határértékeket [a továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)], 8. a terepszint alatti építményeket.
(5)Az önkormányzat további szempontokat határozhat meg: 1. a felhasználás kizárólagosságát, illetıleg korlátozását,(nem adhatnak ki másra engedélyt, mint amire ott lehetıség van) 2. a helyi sajátosságok megırzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemzıit, 3. a nyomvonal jellegő építmények és mőtárgyaik kialakítására vonatkozó egyéb elıírásokat, (pl. villamos áramot földkábelen vezetni) 4. a legfelsı építményszint magasságát. (a kiskaput zárták be ezzel, így már nem éri meg olyan hatalmas tetızetet építeni, amibe belefér még néhány szint.)
Az egyes építési övezetek közmővesítettségének módját és mértékét (8.§) szintén a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani. Négy szint van, valamelyiket hozzárendelik az adott építési övezethez: a. teljes közmővesítettségnek minısül: aa) a közüzemi energia szolgáltatás (vill. energia és vezetékes gáz vagy távhı) ab) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, ac) a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá ad) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerő csapadékvíz-elvezetés együttes megléte. b) részleges közmővesítettségnek minısül: ba) a közüzemi villamos energia szolgáltatás, bb) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, bc) az egyedi közmővel történı szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, ( engedélyezett házi szennyvíztisztító mőbıl kikerülı másodlagos locsolvíz minıségő vizet közvetlenül nem élelmiszer elıállításra lehet használni. pl. gyümölcsfát lehet vele öntözni, de salátát vagy retket már nem)
vagy zárt szennyvíztartályba győjtés és ártalmatlanításra elszállítás (de ha ki van építve a közmő, akkor kötelezı rácsatlakozni, környezetterhelési adóval ösztönzik erre a lakosságot
bd) a közterületi nyílt rendszerő csapadékvíz-elvezetés együttes megléte; ( azaz legalább ároknak kell lenni; a csapadékvizet szabad szkkasztani az épülettıl legalább 2 méteres védıtávolságon kívül)
c) hiányos közmővesítettségnek minısül, ha a részleges közmővesítettségre elıírt feltételek valamelyike nem áll fenn; d) közmővesítetlennek minısül, ha nincs közüzemi közmőhálózat. A lakóterületet négy kategóriába sorolják be (10.§) 1. nagyvárosias (sőrő beépítéső és 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 2. kisvárosias (sőrő beépítéső és 12,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 3. kertvárosias (laza beépítéső és 7,5 m-t meg nem haladó megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület, 4. falusias (7,5 m-t meg nem haladó – a lakóépületre vonatkozó – megengedett legnagyobb építménymagasságú) lakóterület.
Gazdasági terület (18-20. §) (1) A gazdasági terület elsısorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A gazdasági terület lehet: kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület.
A kereskedelmi, szolgáltató terület elsısorban nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhetı: 1. mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 3. igazgatási, egyéb irodaépület, (pl. bank is lehet) 4. parkolóház, üzemanyagtöltı, 5. sportépítmény. A kereskedelmi, szolgáltató területen a 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhetı: 1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2. egyéb közösségi szórakoztató épület.(pl. vigalmi terület)
Ipari terület: olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetık el. Az ipari terület lehet: 1. jelentıs mértékő zavaró hatású terület, (bőz, zaj, tőz-és robb. vesz.) 2. egyéb terület.(városkiszolgáló létesítmények: trafóház, szolgáltatók,)
A jelentıs mértékő zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tőz-, robbanás-, fertızıveszélyes), bőzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Védıtávolságokat is meghatároznak, ezenkívül tilalmat rendelnek el minden az üzemmel összefüggésbe nem lévı építményre. (iroda és szociális helység lehet)
Az egyéb ipari terület elsısorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. Ezeken a területeken 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı: 1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, (gondnoki lakás, munkásszálló) 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó elıírások Mezıgazdasági terület (29.§): A mezıgazdasági tevékenységgel összefüggésben minimális mértékben lehetséges rá építeni, de a lehetıségek a telekmérettel és mővelési móddal vannak összefüggésben: 1. a 720 m2-t el nem érı területő telken építményt elhelyezni nem szabad, 2. a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó mővelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel elsısorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetı el, (lakás nem!) 3. az 1500 m2-t meghaladó területő telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhetı el. (4) A mezıgazdasági területen lakóépület szılı, gyümölcsös és kert mővelési ág esetén 3000 m2, egyéb mővelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhetı el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.(pl.:szolgálati-lakás) A farmergazdaságok kialakítását szolgálja a szabályozás, a földterületek lehetnek több helyen is, nem kötelezı egyben meglenni. A tulajdonos maga határozza meg, hogy melyikre építi fel az épületeit, amivel majd jól tudja kiszolgálni a többi területrészét.
Az építmények elhelyezése (III. fejezet) Telket beépíteni csak jogerıs építési engedély birtokában lehet.
Épület csak olyan telken helyezhetı el, amelynek ( 33.§): 1. megközelíthetısége – beépítésre nem szánt területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével – gépjármővel közterületrıl vagy magánútról közvetlenül, 2. a rendeltetésszerő használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) rendelkezésre álljon. (nem kötelezı a közmő!) 3. a keletkezı szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése, 4. a használat során keletkezı hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetıleg házilagos komposztálásának a lehetısége biztosított, 5. a rendeltetésszerő használathoz szükséges legalább egy gépkocsi elhelyezése (a 42. §-ban elıírtak szerint) biztosítható.
Létesítés 3.ea.
(04. 06)
Beépítési módok:
1. Szabadon álló beépítési mód: az épület a telekhatárokhoz viszonyítva a meghatározott távolság-paraméterek betartásával szabadon elhelyezhetı. 2. Oldalhatáron álló beépítési mód: meghatározzák azt, hogy az épület nem szabadon, hanem vagy a jobb- vagy a baloldali telekhatár környezetében helyezhetı el. Az önkormányzat jelöli ki, hogy melyik oldalra kell az épületeket elhelyezni, ezt azután valamennyi épület esetében be kell tartani. Oldalhatáron álló beépítési módnak minısül ha közvetlenül a telekhatárra kerül az épület határoló fala, és akkor is, ha maximum 1m távolságra távolodik el a telekhatártól. 3. Ikres beépítési mód: a telken (megosztva, vagy megosztás nélkül) két, egymással találkozó és jellegében azonos lakóépületet helyeznek el. Az épületek, még ha külsı megjelenésben hasonlítanak is egymáshoz, de a szerkezeti kialakításukban két különbözı épületrıl van szó. Az egymás melletti falak nem helyettesíthetık egy közös fallal, hanem ugyanúgy meg kell építeni a két falat. (még légrést is hagynak). Ma már a társasházak is hasonlóan épülnek. 4. Zártsorú beépítési mód: a lakóegységeket vagy egy-sorba teljesen egymás mellé, vagy alaprajzi és homlokzati vonalában eltolva építik fel. Ennek egyik alkategóriája a nagyvárosokra jellemzı zártsorú keretes beépítési mód. A lényege, hogy az épületek egymással találkoznak, azaz zárt sort képeznek. A tőzvédelmi elıírásokat be kell tartani: tőzhatároló falakkal. 5. Kötetlen beépítési mód - ezen belül a ”bokros” típusú beépítési mód: egy szabad térre felfőznek építési telkeket úgy, hogy azok egy közösségi térre (park, parkoló, udvar, játszótér funkciója is lehet) legyenek szervezve, ez a közösségi tér biztosítja a telkek bejáratát is. Utcakép, forgalomszervezés és biztonság szempontjából jól szervezhetı az utca.
Az egyes beépítési módokhoz tartozó, az elhelyezéssel kapcsolatos követelmények Az OTÉK meghatározza – általános esetben – hogy az utcai telekhatártól milyen távolságban kell az épületet elhelyezni. Vagy ez az általános szabály, vagy ettıl eltérıen a helyi szabályozás határozza meg a helyi követelményeket. (Ha a helyi önkormányzat nem ír elı mást, akkor az OTÉK szerinti szabályozást kell figyelembe venni.) A beépítési távolságot a beépítési vonallal adják meg, ha ezt bármilyen távolságban - akár az utcai telekhatár vonalában - kijelölik, akkor ez mindenkire nézve kötelezı. Szabadon álló beépítési mód esetében ha nem jelölnek ki beépítési vonalat, akkor ebben a kategóriában az utcai telekhatártól legalább 5 m-re, a hátsó telekhatártól legalább 6 méterre kell elhelyezni.
A szabadon álló épületek esetében mindkét oldalhatártól az épületnek legalább 3 m (vagy a falmagasság felének megfelelı) távolságban kell lenni. Az épületek között tehát minimum 6 m távolságot kell tartani, a tőzvédelmi elıírásoknak kell, hogy megfeleljen (D, E, kategóriájú épületnél 6m). A és B és C de különösen az A és B tőzveszélyességi kategóriába sorolt épületeknél a tőzoltóság –mint tőzvédelmi szakhatóság - határozza meg a telekhatártól a távolságot. Ez úgy történik meg, hogy a tervet a tőzoltóságnak mint szakhatóságnak jóvá kell hagynia.
Az oldalhatáron álló épület esetén a telken belül kell biztosítani az épületek közötti 6 méter távolságot (illetve a falmagasságból eredı követelményt). Ezeknél a jogszabály megengedi, hogy 2 m magasságot meghaladó eresz esetén a tetı 0,5 m-t átnyúlhasson a szomszédos telekre, ilyenkor a csapadékvizet vissza kell vezetni a saját telekre, Az oldalhatáron álló épület oldalfalába, csak szellızı ablakot szabad elhelyezni, amely 0,4 m2-nél nagyobb felülető nem lehet. A parapet magasság legalább 1,8 m legyen, oldalhatáron álló alápincézett épületnél szellızı ablak az oldalhatáron lévı pincefalban nem lehet. Az elıkertre és a hátsókertre vonatkozó szabályok itt ugyanazok, mint a szabadon beépíthetı kategóriában.
Ikres beépítési módra vonatkozó szabályok: A formai egység a követelmény, de a két épület között lehet alaprajzi és méretkülönbség. (a méretkülönbség –szerintem- csak a belsı tér esetleges másként felosztásából következik) Két módon lehet megvalósítani: klasszikus ikres beépítés: két, egymástól teljesen független épület-szerkezetet építenek fel, még a vasbeton alapokat is külön-külön építik fel, nincsen közös fal (hangszigetelés!). Az egymás melletti falak között 3-4 cm légrést hagynak – praktikusan szigetelıtáblákból kialakítva. társasházi forma: a középsı fal közös falként épül fel nagy fajsúlyú –általában mészhomokjó hangszigetelı téglából. Hangszigetelése még elfogadható, a jogszabályi elıírást kielégíti.
Zártsorú beépítési módnál az épületek összeérnek, az elıkertre vonatkozóan ebben az esetben is meg lehet határozni követelményeket. A lényeg az, hogy a találkozásoknál az átégést megakadályozó falszerkezetet kell kialakítani, azaz a tőzfal biztosítja, hogy egy-egy egység le legyen határolva. Bokros beépítési mód: ugyanazok a szabályok mint a szabadon álló beépítési módnál, az eltérést a telkek megközelítése, elhelyezése jelenti.
Kerítésre vonatkozó szabályok (OTÉK 44.§.) Általános szabályok: Ha nem rendelik el a kerítés építését vagy az építés tiltását, akkor a tulajdonos maga hozhat döntést az építésre vonatkozóan. Automatikusan nem rendelik el a kerítési kötelezettséget, akkor rendelik el, ha valamilyen biztonsági- vagy vagyonvédelmi kérdés indokolttá teszi. Kerítéskapu közterületre nem nyílhat. Utcai fronton biztonsági célból szögesdrótot csak 2 méter magasság felett lehet elhelyezni. Tömör kerítés maximum 2,5 méter lehet. Dombos telkek esetén – amikor terepszint ugrások vannak, akkor is érvényes a 2,5 méteres szabály azzal a kiegészítı szabállyal, hogy az összmagasság az alacsonyabb terepszintrıl mérve nem haladhatja meg a 3 métert. (azaz az alacsonyabb terepszintrıl mérve maximum 3 méter lehet, a magasabb terepszintrıl mérve maximum 2,5 méter, ezt a két követelményt egyszerre kell alkalmazni.)
Általános kerítés létesítési esetek:
Általános szabály, hogy a telekkel szemben állva, az utcai fronton a kerítést mindig a telek tulajdonosának kell elkészíteni. A jobb oldali telekhatárra teljes hosszában és a hátsó telekhatárra építendı kerítésnek a felét is a telektulajdonosnak kell elkészíteni.
Ha a bal oldali oldalhatárra kell építeni, akkor a kerítési kötelezettség is átkerül a bal oldalra.
Utca sarki telek kerítési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy mindkét utcai homlokzattal szembe állunk és alkalmazzuk a „jobb oldali szabályt” (L.: „B” telek esetében)
Két utcára nyúló telkek esetén az utcai homlokzatok (utcafrontok) kerítési feladata a tulajdonosé, ezen kívül egyszer az egyik, másszor a másik felére kell felállni. Két út között fekvı telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelıen, illetıleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezıpontjainál - meg volna osztva.
Nyúlvány telek (régebben nyeles telek) esetében a nyúlvány telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyezı irányú közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelıjét, használóját) terheli. Az utcai fronton mindenki a saját szakaszát keríti, az oldalhatáron pedig az általános szabály szerint mindkét tulajdonos a jobb oldali telekhatárra tesz kerítést. Ugyancsak az általános szabály szerint a hátsó telekhatár felét a nyúlványtelek tulajdonosa keríti el.
Létesítési elıírások (elıször összefoglalóan, majd részletesen is) Az építmények és részei megvalósítása során (50.§. (3) bek.): (összefoglalóan) a) az állékonyságra és a szilárdságra, b) a tőzbiztonságra, c) a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre, d) a használati biztonságra, e) a zaj és rezgés elleni védelemre, f) az energiatakarékosságra és a hıvédelemre, g) az élet- és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványok elıírásainak megfelelı, illetıleg azokkal legalább egyenértékő megoldást kell alkalmazni.
A felsorolt követelmények megvalósítását szolgálja, hogy az építıanyagokkal szemben alapvetı követelményeket határoznak meg. Az egyes építıanyagokkal szemben támasztott mőszaki követelmények teljesítését erre szakosodott vizsgáló állomásokon bevizsgálják, megállapítják – és dokumentálják. Ha az építıanyag teljesíti az elıírt követelményeket, akkor ÉME engedélyt kap, amelyben az összes lényeges tulajdonsága fel van tüntetve, még az is, hogy hány évig kell az állékonyságot megıriznie. Csak ennek megléte esetén szabad forgalmazni és beépíteni az adott építıanyagot. Az ÉME engedélyt 5 évre adják ki, de úgy, hogy meghatározott közbensı ellenırzéseket is kell végezni. Minden terméknek kell lenni ÉME engedélyének, de az ömlesztett, bányászott anyagok (pl. homok, homokos kavics) – mivel azok nem minısülnek terméknek – nincsen ÉME engedélyük. Részletesen a vonatkozó szabályok a biztonság szempontjából nézve: 1. Állékonyság és mechanikai szilárdság 51.§ (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a rendeltetésszerő használat során várhatóan fellépı terhek, hatások ne vezethessenek: Az építményben illetve különbözı részeiben ne következzen be a terhelés hatására teljes vagy részleges összeomlás. Ne következzen be a megengedett értéket meghaladó deformáció. ( a deformáció mértéke az építıiparban számítható. Pl. kiszámítható, hogy a kész vasbeton gerenda mennyivel fog meghajolni amikor lebontják róla a zsaluzatot. Ezért úgy készítik, hogy kicsit túlemelik a készítéskor, hogy a behajlás ne zavarja a szemet – a tartó funkcióját ez a „belógás” nem befolyásolná. Ne legyen olyan mértékő deformáció, amelyik a beépített anyagok, szerelvények károsodásához vezet. (pl.: ha a válaszfal teherhordóvá válik, akkor a lefolyócsövek eltörhetnek, vízvezetékek, gázcsövek elnyíródhatnak, csempék repedezhetnek. Ezért a a válaszfalakat csak akkor ékelik ki a mennyezethez, ha a nagy alakváltozást okozó fı terhelések már rajta vannak a teherhordó szerkezeten)
2. Tőzbiztonság (52.§) Az épületeket úgy kell megépíteni, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy egy esetlegesen keletkezı tőz esetén biztonságosan elhagyható legyen. Ennek az a feltétele, hogy a hıhatás ellenére a szerkezetek állékonyak maradjanak arra az idıtartamra, ameddig a bennlévık elhagyják az épületet. (Legkevésbé állékonyak az acélszerkezetek (L. régi Budapest Sportcsarnok) – tőzvédelmi bevonatokkal lehet késleltetni az összeomlását, de mégis ez a legkevésbé állékony szerkezet. A következı kategória a vasbeton- és a faszerkezetek, amelyek tőzállóság szempontjából nagyon közel esnek egymáshoz. A faszerkezet ég, szenesedik
de még mindig ırzi a tartó szilárdságát. A vasbeton esetében a beton tömege miatt lassúbb a felmelegedése, viszont ha átmelegszik, akkor a benne lévı vas kilágyul és erısen csökken a szilárdsága. Nagyon fontos az, hogy az önálló egységek tőzvédelmi szempontból vagy tőzszakasszal vagy határolóval le legyenek választva, hogy megakadályozzuk a továbbégést. A tervezı elkészítse az épületben tartózkodók számára vonatkozó un. kiürítési számítást és a szerkezeteket ennek figyelembe vételével kell megválasztani. (pl.: olyan szélességő kijáratokat alkalmaznak, amelyik lehetıvé teszi a biztonságos kiürítést)
