LÉPÉSRİL LÉPÉSRE Oktató könyv az AxisVM 10 programrendszerhez
Készítette: Somogyi Zsolt Szerkesztette: Inter-CAD Kft. ©2010 Inter-CAD Kft. Minden jog fenntartva. Minden márka- és terméknév az adott cég védjegye vagy bejegyzett védjegye.
Ez az oldal szándékosan üres.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
3
TARTALOM 1.
GERENDA MODELL............................................................................................................. 5
2.
KERET MODELL................................................................................................................. 21
3.
LEMEZ MODELL ................................................................................................................ 47
4.
TÁRCSA MODELL .............................................................................................................. 87 4.1. 4.2.
5.
ADATBEVITEL PARAMETRIKUS HÁLÓ ALKALMAZÁSÁVAL ................................................ 87 ADATBEVITEL GEOMETRIAI TARTOMÁNYOK ALKALMAZÁSÁVAL ..................................... 95
HÉJ MODELL..................................................................................................................... 111
4
AxisVM 10
Ez az oldal szándékosan üres.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
5
1. GERENDA MODELL Indítás
A program elindításához kattintsunk a számítógép Desktop-ján létrehozott AxisVM mappában elhelyezkedı AxisVM 10 ikonra.
Új
Az Új ikonra kattintva hozhatunk létre egy új modellt. A megjelenı ablakban írjuk át a gép által felkínált Modellfájl nevet „gerenda”-ra, és a Szabványok közül válasszuk ki az Eurocode-t:
Ha befejeztük nyomjuk meg az OK gombot. Feladat
Határozzuk meg az alábbi ábrán látható háromtámaszú vasbeton gerenda igénybevételeit, hosszvasalását, és kengyelezését az önsúly és a késıbb megadott egyéb terhelések hatására.
Mindkét nyílásban alkalmazunk egy 40cm*60cm-es téglalap keresztmetszetet és vizsgáljuk a tartót az Eurocode szerint. A következıkben létrehozzuk a többtámaszú gerenda geometriáját. Koordinátarendszer választás
A szerkesztı felület bal alsó sarkában látható a globális koordináta rendszer (melyet úgy tudunk megkülönböztetni a lokális koordináta rendszertıl, hogy tengelyei nagybetősek, pozitív irányítottságukat pedig a nagybetők helyzete mutatja). Minden új feladat indításakor a program által felkínált globális koordinátarendszer az X-Z. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gravitáció alapbeállítás mellett –Z irányba mutat.
6
AxisVM 10
Geometria Geometria
A szerkezet geometriai modelljének megalkotásához kattintsunk a menüsor alatt elhelyezkedı Elemek „fülre” ekkor elérhetıvé válnak a szerkesztési funkciók.
Objektumok közvetlen rajzolása
Az Objektumok közvetlen rajzolása ikonra kattintva a következı ábra jelenik meg:
Vízszintes gerenda
A felsı sorban lévı ikonok közül kattintsunk a Vízszintes gerenda funkcióra. A következı párbeszédpanel jelenik meg:
Válasszuk ki a Szelvényszerkesztıt, majd kattintsunk az OK-ra. Szelvényszerkesztı
A következı ablak jelenik meg:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Téglalap szelvény
7
A Téglalap szelvény ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
A h[cm]= felirat mellé írjunk 60-at, majd klikkeljünk az Elhelyezés gombra. A kurzorral a munkafelület bármely pontjára klikkelve el tudjuk helyezni a téglalap szelvényt. A következı ábra látható:
Az OK-ra klikkelve a megjelenı ablakban tudjuk elmenteni az Új szelvényt:
Az OK-val zárjuk be az ablakot.
8
Betöltés anyagtárból
AxisVM 10
A következı üzenetet kapjuk:
Az OK-ra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Itt a görgetısáv segítségével válasszuk ki az Anyagok oszlopban a BETON C25/30-at, majd az OK-val zárjuk be az ablakot. Referencia
A Referenciát Automatikus beállításon hagyva a rúd lokális rendszerének x iránya a rúd tengelybe fog esni, a lokális z iránya pedig az x tengelyen átmenı függıleges síkba esik. Az Objektum rajzolón a következıt látjuk:
Gerenda töröttvonal
Hozzuk létre a háromtámaszú gerenda tengelyét! Az Objektumok közvetlen rajzolása ablakon válasszuk ki a Gerenda töröttvonal funkciót A tengelyvonalat megrajzolhatjuk grafikusan, vagy megadhatjuk koordinátákkal. Bevitel koordinátákkal: A vonal kezdıpontjának beviteléhez nyomjuk meg az x gombot a billentyőzeten. A kiemelt aktuális érték helyére írjunk 0-t a koordináta palettán. Ezután nyomjuk meg az y gombot és írjunk 0-t. Ugyanígy tegyünk a z koordináta megadásakor is. Majd üssük le az Enter billentyőt.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
9
A további két pont beviteléhez nyomjuk meg a Koordinátapaletta baloldali „d” betővel jelzett gombját, ekkor ugyanis relatív koordinátákat adhatunk meg a globális koordináta rendszerben (ugyanígy lehetıségünk van relatív- és globális poláris koordinátákat megadni, ehhez a koordináta paletta jobb oldali oszlopába kell a kívánt értékeket megadni). A relatív koordináta rendszer origóját egy 45°-kal elforgatott kék színő kereszt jelzi. Ha a „d” betővel jelzett gomb be van kapcsolva, akkor relatív koordináta rendszerben dolgozunk.
Relatív koordinátarendszer
A további két csomópont megadásához üssük le a billentyőzeten egymás után a következıket:
x y z x y z
12, 0, 0 ENTER-t, 10, 0, 0 ENTER-t,
majd nyomjuk meg az egér jobb gombját és válasszuk a gyorsmenübıl a Mégsem parancsot. Ezzel megszakítottuk a poligon vonal húzását, majd ismét kattintsunk az egér jobb egérgombjával és a gyorsmenübıl másodszor is válasszuk a Mégsem parancsot, ezzel kilépünk a parancsból. Zoom
A gerenda megfelelı méretőre való nagyításhoz vagy kicsinyítéséhez mozgassuk az egeret a nagyítóikon fölé. Ekkor egy hat ikonból álló elıugró ikonsor jelenik meg. Ezen kívül a + és - billentyők benyomásával tudunk nagyítani vagy kicsinyíteni.
Teljes ábra
Most válasszuk a jobb áttekinthetıség kedvéért a harmadik ikont, mely a geometriai modellünket teljes képernyı méretőre nagyítja (vagy használjuk a CRTL+W billentyőkombinációt). A következı ábra látható:
10
Geometriai ellenırzés
AxisVM 10
A gerenda geometriájának ellenırzésére használjuk Geometria „fül” Geometriai ellenırzés funkciót. Az ikonra való klikkelés után megjelenı ablakban azt állíthatjuk be, hogy mekkora legyen az a távolság, amelynél közelebb lévı csomópontokat a program „eggyé olvasztja”.
Az ellenırzés után újabb ablakban láthatjuk az eredményt:
Perspektíva
Ellenırizzük a modellünk térbeli elhelyezkedését! Kattintsunk a baloldali ikontáblán található Perspektíva ikonra. Ha akarjuk módosíthatjuk a nézetet úgy is, hogy az egér baloldali gombját lenyomva tartva elmozgatjuk vagy elforgatjuk a modellt.
A palettát bezárva a megjelenítési mód rögzítıdik. Megjelenítés
A baloldali tálcán található Megjelenítés ikonra kattintva láthatóvá tehetjük a modellünk lokális koordináta rendszereit, csomóponti számozását, grafikai szimbólumait stb. (A Megjelenítés beállítási ablakához gyorsabban úgy is eljuthatunk, hogy a képernyın a modell mellett jobb egérgombra elıugró menü legutolsó sorát válasszuk.) A Lokális rendszerek-nél pipáljuk ki a rúd melletti jelölınégyzetet, és a Feliratozás „fület” választva a Szelvénynév mellett található jelölınégyzetet is. Az OK-val zárjuk be az ablakot. Ekkor a rúdelemen megjelenik az egyes rudak lokális koordináta rendszere valamint szelvényneve. Az egér kurzorát a rúd referencia vonalához közel mozgatva a rúdelem más tulajdonságai is láthatóvá vállnak.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
11
Az egér kurzorát a rúdra mozgatva a rúdelem sorszáma, hossza, anyaga, szelvényneve, önsúlya és referenciája láthatóvá válik:
Végül a perspektivikus nézetbıl váltsunk az X-Z síkra. Teljes ábra
A jó láthatóság érdekében használjuk a Teljes ábrát megjelenítı funkciót.
Csomóponti támasz
Válasszuk a Csomóponti támasz funkciót és jelöljük ki a középsı támaszt elsıként. A megjelenı ablakban a csomópontok egyes irányaihoz tartozó megtámasztási merevségeket tudjuk megadni. Válasszuk a globális irányú megtámasztást és állítsuk be a megtámasztások merevségeit. A baloldali oszlopban az eltolódás elleni megtámasztások rugóállandóit kell megadni kN/m-ben. Az alapértékként beállított 1E+10 kN/m a teljesen merev megfogáshoz tartozik, míg a 0 kN/m szabad eltolódást biztosít. A jobboldali oszlopban az elfordulás elleni megtámasztások rugóállandóit kell megadni kNm/rad-ban. Az alapértékként beállított 1E+10 kNm/rad a befogáshoz tartozik, míg a 0 kN/m a szabad elforduláshoz. Az elfordulási merevségeket állítsuk nullára, csak X és Z irányban támasszuk meg a szerkezetet eltolódással szemben.
Az OK-val nyugtázzuk a bevitelt. Jelöljük ki a két szélsı támaszt és alakítsuk ki az elıbb említett módon hengerszekérnek megfelelıen:
12
AxisVM 10
Ha helyesen állítottuk be a megtámasztási viszonyokat, akkor a gátolt elmozdulás komponensek irányába barna szimbólum, a gátolt elfordulás vektor irányában pedig narancssárga szimbólum látható. Terhek
A szerkezetre ható terhelı erık és –mozgások megadásához kattintsunk a Terhek „fül”-re.
Teheresetek és tehercsoportok
A különbözı terhelı erıket és –mozgásokat célszerő teheresetekre szétválasztani. Kattintsunk tehát a Teheresetek és tehercsoportok ikonra. Ekkor a következı ablak jelenik meg:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
13
A bal felsı sarokban láthatjuk a program által létrehozott elsı statikus teheresetet: ST1 névvel. Kattintsunk az ST1 felirattal jelölt teheresetre és ezután írjuk át a nevét ÖNSÚLY-ra. Ezután nyomjuk meg az OK gombot és máris a szerkesztıfelületre jutunk az ÖNSÚLY teheresetbe. Errıl onnan bizonyosodhatunk meg, hogy az Infó palettán megnézzük az aktuális tehereset nevét. Megjelenítés
A Megjelenítésben kapcsoljuk ki a Szimbólumok fül alatt a Szelvény alak, a Rúd Lokális rendszer és az Objektumok 3D körvonallal funkciót és a Feliratozás fül alatt a Szelvénynév funkciót.
Önsúly
Válasszuk ki az Önsúly funkciót, majd válasszuk ki az összes elemet a Mindenre alkalmaz ( )funkcióval. Az OK-ra kattintva mindkét gerendán egy-egy kék szaggatott vonal jelenik meg azt mutatva, hogy a vonalelemre valóban hat a saját önsúlya (g=9.81 m/s2 gyorsulás figyelembevételével a globális Z tengely negatív irányában).
Statikus tehereset
Válasszuk ismét a Teheresetek és tehercsoportok funkciót és a megjelenı ablakban az Új tehereset közül a Statikus gombot megnyomva hozzunk létre a HASZNOS 1, HASZNOS 2 és a TÁMASZMOZGÁS nevő tehereseteket. Tegyük aktuálissá a HASZNOS 1 teheresetet egy egérkattintással majd nyomjuk meg az OK gombot.
Megoszló teher vonalelemen
A Megoszló teher vonalelemen funkciót választva jelöljük ki a baloldali rudat, majd nyomjuk meg az OK gombot, ekkor a következı ablak jelenik meg:
A pz1 és pz2 mezıkbe a teher értékének írjunk be -17.5-et majd nyomjuk meg az OK gombot.
14
Teheresetek és tehercsoportok
AxisVM 10
A Teheresetek és tehercsoportok ikon jobb oldalán a lefele mutató nyílra klikkelve a következı jelenik meg:
Itt látható az összes tehereset, és ki van jelölve az aktuális tehereset. A kurzort lefele mozgatva egy klikkeléssel válasszuk ki a HASZNOS 2 nevő teheresetet. Az elızıekben bemutatott módon definiáljunk mindkét rúdra -17.5 kN/m egyenletesen megoszló terhet. Támaszmozgás
Legvégül válasszuk ki a TÁMASZMOZGÁS nevő teheresetet. Kattintsunk a Támaszmozgás ikonra, jelöljük a középsı támaszt majd nyomjuk meg az OK-t, ekkor a következıt láthatjuk a képernyın:
az ez mezıbe gépeljünk 20-at. Teherkombinációk
Klikkeljünk a Teherkombinációk ikonra, így a Táblázatkezelıbe jutunk:
Új adatsor
Az Új adatsor funkció aktivizálásával hozzunk létre egy új teherkombinációt. Ilyenkor az egyes teheresetekhez biztonsági tényezıket rendelhetünk. A biztonsági tényezık értékeit a következı módón hozzuk létre: ÖNSÚLY 1,35 ENTER HASZNOS 1 1,5 ENTER HASZNOS2 0 ENTER TÁMASZMOZGÁS 1,0 ENTER
Lépésrıl lépésre kézikönyv
15
Írjuk be ezeket az értékeket a megfelelı mezıbe. Majd készítsünk még egy teherkombinációt, melyben ÖNSÚLY 1,35 ENTER HASZNOS1 0 ENTER HASZNOS2 1,50 ENTER TÁMASZMOZGÁS 1,0 ENTER Az OK-val fejezzük be az adatbevitelt. Statika
A Statika „fül”-re klikkelve tudjuk elvégezni a számítást:
Lineáris statikai számítás
A Lineáris statikai számítás ikonra kattintva a program elindítja a számítást.
Szabadságfok beállítása
A számításhoz be kell állítani a modell csomópontjainak szabadságfokát. A program megvizsgálja a modellt, és felajánl egy beállítást:
A megjelenı párbeszédpanelen jelöljük be A beállított szabadságfokok mentése a modellel funkciót, és a késıbbi futtatások alkalmával nem kell újra beállítani a szabadságfokokat. A többtámaszú gerenda az X-Z síkban beállítást fogadjuk el, és az Igen-re klikkelve zárjuk be az ablakot. Részletek
A számítás folytatódik, és a következı jelenik meg:
A Részletek gombra kattintva a számítás elıkészítésérıl a számításról és az eredmények feldolgozásáról kapunk tájékoztatást:
16
AxisVM 10
Statika
Ha számítás lefutott, kattintsunk az OK gombra. Így automatikusan a Statika „fül” ÖNSÚLY tehereset, ez elmozdulás komponens, és Szintfelület 2D megjelenítésbe jutunk, mely az önsúly hatására a globális Z tengely irányában bekövetkezı elmozdulásokat mutatja.
Eredmény ábrázolási paraméterek
Az Eredményábrázolási paraméterek ikonra kattintva az elıugró ablakban a következıképpen állítsuk be a paramétereket:
Az Ábrázolási paraméterek ablakban válasszuk ki az ÖNSÚLY teheresetet. Ha az ábrázolási alakot Eredetin hagyjuk, akkor ábrázoláskor a szerkezet eredeti geometriájára rajzolja fel a program a különbözı ábrákat. A Komponensek közül válasszuk ki az Elmozdulások közül az ez-t. Az Ábrázolási módot állítsuk Diagramra. Az Érték felírásnál pipáljuk ki a Csomópontra és Vonalra jelölınégyzeteket. Az OK-val bezárva az ablakot a következı ábra látható:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
17
Nézzük végig és ellenırizzük szemlélet alapján a különbözı teheresetekben kapott elmozdulás ábrákat. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az Eredményábrázolási paraméterek ikon melletti elsı legördülı ablakra kattintunk és itt kiválasztjuk a számunkra megfelelı teheresetet. Legyen ez az 1.teherkombináció (1.Tk).
Min, max értékek
A maximális elmozdulás helyének és értékének meghatározásához kattintsunk a Min, max értékek ikonra. Erre a következı ablak jelenik meg a képernyın:
Itt válasszuk ki és OK-val nyugtázzuk az ez elmozdulás komponenst. Ekkor megjelenik egy elıugró ablakban a legnagyobb minimális elmozdulás értéke és helye. Ezt az OK-val nyugtázzuk. Ezután automatikusan megjelenítésre kerül a legnagyobb maximális elmozdulás érték és helye is. Ezt is az OK-val vegyük tudomásul. Ha most a második legördülı ablakra kattintunk, akkor a különbözı igénybevétel- és feszültség eredményeket vehetjük szemügyre. Nézzük meg elıször - a Rúdelem igénybevételre egyszer kattintva - az My hajlító nyomaték ábráinkat az 1.- és a 2. teherkombinációkban (1.Tk és 2.Tk).
18
AxisVM 10
Vasbeton terve tervezés
A vasbeton gerenda vasalási mennységeinek meghatározásához klikkeljünk a Vasbeton tervezés „fül”-re:
Gerendavasalás tervezés
A Gerendavasalás tervezés ikonra klikkelve, majd a Mindenre alkalmaz ( csillag ) ikont választva és az OK-val befejezve az adatbevitelt megjelenik a Gerenda paraméterek ablaka:
Gerenda paraméterek
Állítsuk át az Anyagjellemzık közt lévı Hosszvasalás és a Kengyel típusát B500B-re:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
19
Az OK-val bezárva az adatbevitelt a következı ablak látható:
Észrevehetı, hogy az My nyomatéki ábrában az eredeti görbe (vékony vonal) mellett megjelent annak a szabványban megadott értékkel eltolt (vastag vonal) ábrája is. Az My ábra alatt megjelent az As ábra, a Vz ábra alatt pedig az s ábra. Az As ábra a gerendában szükséges hosszvasalás mennyiségét, az s ábra pedig a szükséges kengyeltávolságot mutatja. A szükséges húzott hosszvasalás kékkel, a szükséges nyomott hosszvasalás pirossal jelenik meg. Az OK-ra klikkelve tudunk a funkcióból kilépni.
20
AxisVM 10
Ez az oldal szándékosan üres.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
21
2. KERET MODELL Indítás
A program elindításához kattintsunk a számítógép Desktop-ján létrehozott AxisVM mappában elhelyezkedı AxisVM 10 ikonra.
Feladat
Határozzuk meg a következı ábrán látható keretszerkezet igénybevételeit, és ellenırizzük az A1 oszlopot, valamint az alatta lévı pontalapot.
A keret vízszintes elemei legyenek IPE 400-as, a függıleges elemek HE 280 A-as, a ferde elemek pedig O 194.0 x 5.0 SV szelvénybıl. A szerkezet anyaga legyen ACÉL S235 és az Eurocode 3-es szabvány szerint vizsgáljuk. Új
Az Új parancs indításával hozzunk létre egy új modellt. A parancs aktiválása után a megjelenı ablakban írjuk át a Modellfájl nevét „keret”-re, és a Szabványok közül válasszuk ki az Eurocode-t:
22
AxisVM 10
A továbbiakban a szerkesztési funkciók bemutatásával létrehozzuk a szerkezet geometriáját. Alaphelyzetben a globális Z tengely mutat függılegesen felfelé. Ez a gravitációs irány beállításánál fontos, késıbb még szó lesz róla. Geometria
A szerkezet geometriai modelljének megalkotásához kattintsunk a menüsor alatt elhelyezkedı Elemek „fülre” ekkor elérhetıvé válnak a szerkesztési funkciók.
Objektumok közvetlen rajzolása
Az Objektumok közvetlen rajzolása ikonra kattintva a következı ábra jelenik meg:
Betöltés anyagtárból
Az Anyag felirat melletti Betöltés az anyagtárból ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Itt a görgetısáv segítségével válasszuk ki az Anyagok oszlopban az S235-öt, majd az OK-val zárjuk be az ablakot.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Betöltés szelvénytárból
23
Az Szelvény felirat melletti Betöltés az szelvénytárból ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Itt a görgetısáv segítségével válasszuk ki a Szelvénytáblák közül a HE Európai szélesövő gerendákat és a Szelvények oszlopban a HE 280 A-t, majd az OK-val zárjuk be az ablakot. A Magasságot 3,5 m-re állítva a következı ablaknak kell látszania:
Koordinátarendszer változtatás
Állítsuk át a koordinátarendszert a X-Y síkra!
24
Oszlop
AxisVM 10
Az Oszlop ikonra kattintva elhelyezhetık az oszlopok. Kattintsunk sorra a (0,0) - (6,0) – (0,5) – (-6,0) – (0,5) – (6,0) pozíciókra. A következı ábrának kell látszania:
Koordinátarendszer változtatás
Állítsuk át a koordinátarendszert a perspektívára! A Perspektívát kiválasztva a megjelenı ablakban a koordinátaértékeket állítsuk H= 15 V= 320 P = 0-re:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
25
Vízszintes gerenda
Az Objektumrajzolón váltsunk át a Vízszintes gerenda funkcióra.
Betöltés szelvénytárból
Az Szelvény felirat melletti Betöltés az szelvénytárból ikonra klikkelve válasszuk ki az IPE Európai I-gerendák közül az IPE400-at:
Az OK-val zárjuk be az ablakot.
Poligon
A Poligon funkció segítségével hozzuk létre a szerkezet geometriáját. Az oszlopok tetejére kattintgatva rajzoljuk meg a gerendák. Elıször a
külsı oszlopokat kössük össze, majd ezután az -t egyszer megnyomva meg tudjuk szakítani a poligon rajzolást, és össze tudjuk kötni a két középsı oszlopot is . A következı ábrát kaptuk:
26
AxisVM 10
Gerenda
Az Objektumrajzolón váltsunk át a Gerenda funkcióra.
Betöltés szelvénytárból
Az Szelvény felirat melletti Betöltés az szelvénytárból ikonra klikkelve válasszuk ki a Szelvénytáblák közül a Magyar csıszelvényeket, a Szelvények közül pedig a 194.0 x 5.0 SV-t:
Az OK-val zárjuk be az ablakot. Gerenda töröttvonal
Az A1 rúd alsó pontjából húzzunk poligont az A1-be bekötı, Y tengelyő gerenda felezıpontjába:
majd ezt húzzuk tovább a középsı keret támaszpontjába:
ESC-vel kilépve a poligon funkcióból ismételjük meg az elızı lépéseket a másik oldalon is:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Eltolás
27
Az Eltolás funkciót használva másoljuk a szerkezetet a X-Y síkra merılegesen. A funkciót aktivizálva a Kijelölı palettán klikkeljünk a Mindenre alkalmaz (csillag) ikonra. A következı ablak jelenik meg:
Válasszuk ki az Eltolás Többszörösen funkciót, majd az OK-ra klikkelve kattintsunk elıször az A1 oszlop aljára, majd tetjére. A következı ábrát kaptuk:
Geometriai ellenırzés
A szerkezet geometriájának ellenırzésére használjuk a Geometriai ellenırzés funkciót, melyet a geometriai funkciók között találunk:
A megjelenı ablakban az ellenırzés „mértékét” állíthatjuk be, és az ellenırzés során talált független pontokat és hálózatokat jeleníthetjük meg.
28
AxisVM 10
Az ellenırzés lefutása után tájékoztatást kapunk annak eredményérıl:
Teljes ábra
Látványterv
A jó láthatóság érdekében használjuk a Zoom funkciók közül a Teljes ábrát megjelenítıt.
A megjelenítési módok közül válasszuk a Látványtervet:
A következı ábrát kaptuk:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
29
Megjelenítés
A Megjelenítés–re klikkelve a Szimbólum „fül”-re klikkelve kapcsoljuk ki az Objektumok 3D körvonallal kapcsolót:
Drótváz
Lépjünk vissza a Drótváz megjelenítési módba:
Csomóponti támasz
A Csomóponti támasz funkcióval tudjuk definiálni a szerkezet támaszait. Az ikonra klikkelve, majd az oszlopok alsó csomópontjait kijelölve, és a kijelölést az OK-val befejezve a következı ablak jelenik meg:
Az elfordulási merevségeket állítsuk nullára, az eltolódással szembeni merevségeket hagyjuk 1E+10 értéken:
majd az OK-ra klikkelve fejezzük be a támaszok definiálását.
30
AxisVM 10
Terhek
A szerkezetre ható terhelı erık és –mozgások megadásához kattintsunk a Terhek „fül”-re.
Teheresetek és tehercsoportok
A szerkezet vizsgálata során célszerő a különbözı terheléseket önálló teheresetekre szétválasztani. Egy új tehereset megnyitásához klikkeljünk rá a Teheresetek és tehercsoportok funkcióra. Az ekkor a következı ablak jelenik meg:
A bal felsı sarokban megjelenı ST1 (elsı statikus tehereset rövidítése) helyére egy ráklikkelés után írjuk be, hogy HASZNOS1. Az ablakot az OK gombbal bezárva megnyitottuk az HASZNOS1 nevő teheresetet. Az Infó palettán aktuális eset neve olvasható:
Megoszló teher vonalelemen
Adjunk meg vonalmenti terhet a vízszintes rudakra: az alsó rudakra 50 kN/m , a felsı rudakra 25 kN/m hasson. Aktiváljuk a Megoszló teher vonalelemen funkciót, majd a kijelölı téglalap segítségével jelöljük ki a felsı rudakat:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
31
Az OK gombbal befejezve a kijelölést a következı ablak jelenik meg:
Írjunk a pZ1 és pZ2 melletti fehér mezıbe –25-öt, majd az OK gombbal zárjuk be az adatbevitelt. A következı ábrát láthatjuk:
32
Megjelenítés
AxisVM 10
Klikkeljünk a bal oldali palettán a Megjelenítés ikonra. A következı ablak jelenik meg:
Válasszuk ki a Feliratozás „fül”-et, majd klikkeljünk a Teherintenzitás melletti fehér négyzetbe:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
33
Az OK gombbal lezárva az ablakot látható a terhek intenzitása:
Megoszló teher vonalelemen
A Megoszló teher vonalelemen funkció aktiválása után jelöljük ki a középsı rudakat, majd az OK gombbal lezárva a kijelölést, és adjunk meg pZ1 és pZ2 értékére –50-et. Az OK gombbal bezárva az adatbevitelt a következı ábra látható:
Teheresetek és tehercsoportok
Klikkeljünk a Teheresetek és tehercsoportok ikonra!
Új tehereset, Statikus
Aktiváljuk az Új teheresetek közül a Statikus funkciót, majd a SZEL nevet adjuk az új teheresetnek. Az ablak bezárása után látható, hogy minden eddig definiált teher „eltőnt”, és az Info palettán a tehereset neve: SZEL
34
Megoszló teher vonalelemen
AxisVM 10
A Megoszló teher vonalelemen funkció aktiválása után jelöljük ki a szélsı oszlopokat,
majd adjunk meg a kijelölt rudakra 6 kN/m x irányú vonalmenti terhet. A funkció újbóli használatával adjunk meg a középsı rúdra a 12 kN/m x irányú vonalmenti terhet. A következı ábra látható:
Teherkombinációk
A Teheresetekbıl hozzunk létre Teherkombinációt. A Teherkombinációk funkciót aktiválva a következı ablak jelenik meg:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Új adatsor
35
Az Új adatsor funkció használatával adjunk meg egy új teherkombinációt. A teherkombinációk használatával tudjuk az egyes teheresetek alapértékeihez a biztonsági tényezıket hozzárendelni. Mostani vizsgálatunkhoz a biztonsági tényezıkre vegyük fel a következıket: HASZNOS1 SZEL
1,5 1,5
Írjuk be az értékeket a megfelelı adatmezıbe, majd az OK gombbal elfogadva létrehoztuk az új teherkombinációt. Ezzel befejeztük a szerkezet vizsgálatához szükséges adatok bevitelét. Megjelenítés
A Megjelenítés funkciót aktiválva kapcsoljuk ki a Szimbólumok „fül”-re klikkelés után a Csomópont, Szelvény alak, Teher szimbólum megjelenítést, majd a Feliratozás „fül”-re klikkelve kapcsoljuk ki a Teherintenzitás feliratozását.
Statika
A statikai számítás elvégzéséhez és az eredmények megjelenítéséhez lépjünk át a Statika „fül”-re.
Lineáris statikai számítás
A Lineáris statikai számítás funkcióra klikkelve elindul a számítás és a következı ablak jelenik meg:
Részletek
A Részletek gombra klikkelve megjelennek a számítás részletei.
Statika
Az OK-ra klikkelve automatikusan a Statika „fül” HASZNOS1 tehereset, ez elmozdulás-komponens, és Szintfelület megjelenítésbe jutunk, mely a HASZNOS1 tehereset hatására keletkezı függıleges elmozdulásokat mutatja. A teherkombinációhoz tartozó eredmények megjelenítéséhez válasszuk ki az 1.Tk teherkombinációt a legördülı mezıbıl.
A felsı palettán kapcsoljuk át a Szintfelület megjelenítési módot Diagramra:
36
AxisVM 10
Koordinátarendszer változtatás
Váltsunk át az Z-X síkra! A következı ábra látható:
Részlet
A baloldali ikonsoron a Részlet ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Új
Az Új gombra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
A részlet neve melletti adatmezıbe írjunk 1-est, majd az OK gombbal zárjuk le az ablakot.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
37
Ki kell jelölnünk, hogy a szerkezetnek mely részei tartozzanak bele az 1-es nevő részletbe. A következı ábrán látható módon jelöljük ki a kijelölı téglalap segítségével a jobboldali rudakat:
Az OK gombbal befejezve a kijelölést a következı ablak jelenik meg:
Az OK gombbal az ablakot lezárva létrehoztuk az 1-es nevő részletet. Koordinátarendszer változtatás
Váltsunk át a Z-Y koordinátasíkba!
38
Eredmény ábrázolási paraméterek
AxisVM 10
Aktiváljuk az Eredményábrázolási paraméterek funkciót, majd a megjelenı ablakban klikkeljünk az Érték felírás Csomópontra és Vonalra melletti fehér mezıbe.
Az OK gombbal lezárva az ablakot a következı ablak látható:
Min, max értékek
A maximális elmozdulás helyének meghatározásához használjuk a Min, max értékek funkciót. A funkciót aktiválva a következı ablak jelenik meg:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
39
Itt ki lehet választani valamelyik elmozdulás-komponenst. OK gombbal elfogadva megjelenik a negatív maximum értéke, és a maximális érték helye is:
Az OK-ra klikkelve megjelenik a pozitív maximum értéke és helye:
A felsı palettán az ez felirat melletti legördülımenü segítségével válasszuk ki a Rúdelem igénybevételek közül az Nx-et:
40
AxisVM 10
A következı Nx normálerı ábra látható:
Az elıbbi módszerrel jelenítsük meg az My nyomatéki ábrát:
Az elıbbi módszerrel jelenítsük meg az Rz csomóponti támaszerı ábráját:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
41
Acéltervezés
Az A1-es jelő oszlop ellenırzéséhez kattintsunk az Acéltervezés „fül”-re:
Tervezési paraméterek
Az oszlop jellemzıinek megadásához klikkeljünk a Tervezési paraméterek ikonra, majd jelöljük ki az A1 oszlopot, és az OK-val fejezzük be a kijelölést. A következı ablak jelenik meg:
Ky-t állítsuk át 1,25-re, majd az OK-val fejezzük be az adatbevitelt. NormálerıHajlítás-Nyírás
A megjelenítendı vizsgálatok közül válasszuk ki a Normálerı-HajlításNyírást:
42
AxisVM 10
A következı ábra látható:
Kihasználtság
A megjelenítendı vizsgálatok közül válasszuk ki a Kihasználtságot. A Kihasználtság következı ábra látható:
Az A1-es rúdra klikkelve megtekinthetjük az összes vizsgálat eredményét az A1-es rúdra:
Az OK-ra klikkelve léphetünk ki a funkcióból.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
43
Vasbetontervezés
Klikkeljünk a Vasbetontervezés „fül”-re:
Alaptest-tervezés
Az A1 oszlop alatti pontalapot az Alaptest-tervezés funkcióval tudjuk méretezni. Klikkeljünk az ikonra, majd jelöljük ki a csomóponti támaszt, és az OK-val zárjuk fejezzük be a kijelölést.
Alaptest-tervezés paraméterei
Az AlaptestAlaptest-tervezés paraméterei ablak jelenik meg:
Talaj-adatbázis
A Talaj „fül” alatt található Rétegrend beállításnál lévı Talajadatbázisból fel tudunk venni elıre definiált talaj paramétereket a pontalap alatti rétegnek. A funkcióra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
44
AxisVM 10
Válasszuk ki az Egyenletes szemnagyságú, durva és közepes homok sorból a száraz vagy nyirkos oszopban lévı elemet, és az ablak bal alsó sarkában megjelennek a tulajdonságai:
Az OK-ra klikkelve zárjuk be az ablakot. Réteg vastagsága
A Réteg vastagsága melletti mezıbe írjunk be 4,0m-t.
Talajréteg hozzáadása
A Talajréteg hozzáadása funkcióval adjuk hozzá a talajt a Rétegrendhez.
Talaj-adatbázis
A Visszatöltés beállításnál található Talaj-adatbázis funkcióval tudunk felvenni elıre definiált talaj paramétereket a pontalap feletti földvisszatöltésre. Az ikonra klikkelve válasszuk ki a Vegyes szemnagyságú homokos, de iszapmentes kavics sorból a száraz vagy nyirkos oszlopban lévı elemet, majd az OK-val zárjuk be az ablakot. A következı ábra látható:
Alaptest
Klikkeljünk az Alaptest „fül”-re:
A megjelenı pontalap típusokból válasszuk ki a Négyzetes lemezalapot, a Beton szilárdságát állítsuk át C30/37-re. A Geometria részben állítsuk át a takarást t[cm]=170-re, és pipáljuk ki a Vasalás számítása melletti mezıt. A következı ábra látható:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
45
Az OK-ra klikkelve a program kéri, hogy mentsük el a rétegrendet:
A Név melletti mezıbe „talaj1”-et beírva, és az OK-ra klikkelve mentsük el a talaj rétegrendet. Ekkor a program kiszámítja a pontalap szükséges méreteit és vasalását. A következı ábra jelenik meg:
Az alaprajzon és az info ablakban is látható a pontalap szükséges mérete. A funkcióból az OK-ra klikkelve léphetünk ki.
46
AxisVM 10
Ez az oldal szándékosan üres.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
47
3. LEMEZ MODELL Indítás
A program elindításához kattintsunk a számítógép Desktop-ján létrehozott AxisVM mappában elhelyezkedı AxisVM 10 ikonra.
Új
Az Új parancs indításával hozzunk létre egy új modellt. A parancs aktiválása után a megjelenı ablakban írjuk át a Modellfájl nevét „lemez”re, és a Szabványok közül válasszuk ki az Eurocode-t:
Feladat
Határozzuk meg a következı ábrán látható lemezszerkezet maximális lehajlását, maximális nyomatékait, és maximális vasalását.
A lemez vastagsága legyen 20 cm, C20/25-ös szilárdsági osztályú betonból készüljön és az Eurocode 2-es szabvány szerint vizsgáljuk. A továbbiakban a szerkesztési funkciók bemutatásával létrehozzuk a lemezszerkezet geometriáját. Koordinátarendszer változtatás
A képernyı felületének bal alsó sarkában kék színnel jelenik meg a globális koordinátarendszer elhelyezkedése. A koordinátarendszer nézetét az alábbi módon tudjuk változtatni: a képernyı bal oldalán elhelyezkedı palettának az alábbi ikonja fölé mozgatva az egeret a következı ikonsor jelenik meg:
48
AxisVM 10
A program úgy van beállítva, hogy globális Z tengely mutat függılegesen felfelé. Ez a gravitáció beállításánál jelentıs, késıbb még szó lesz róla. Válasszuk ki az X-Y síkot. Geometria
Ehhez a szokásos Windows-os menük alatt elhelyezkedı „fülek” közül válasszuk ki az Elemek feliratút. Ekkor a kapcsoló alatt a szerkesztési funkciók ikonsora jelenik meg:
Objektumok közvetlen rajzolása
Az Objektumok közvetlen rajzolása ikonra kattintva a következı ábra jelenik meg:
Födém
Állítsuk át az elem típusát Födémre. (Ha az Objektumrajzolóban a Födém funkció aktív, akkor is klikkeljünk rá.) A következı ablak jelenik meg:
Betöltés anyagtárból
Az OK-ra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Itt a görgetısáv segítségével válasszuk ki az Anyagok oszlopban az C20/25-öt, majd az OK-val zárjuk be az ablakot.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
49
Típus
Az Objektumrajzoló Típus sorában lévı Héj típust állítsuk át Lemezre.
Vastagság
Az Objektumrajzoló Vastagság [cm] sorában lévı értéket írjuk át 20-ra.
Komplex födém
Kattintsunk az alsó ikonsoron a Komplex födém ikonra. A geometriát megrajzolhatjuk grafikusan vagy megadhatjuk koordinátásan. Bevitel koordinátákkal: Az elsı pont beviteléhez az adatbevitel a következı: nyomjuk meg a billentyőzet x gombját, majd a koordinátapaletta eddigi értéke helyére írjunk 0-t, az y gombot lenyomva írjunk 0-t, a junk 0-t, majd nyomjuk meg az ENTER -t.
Relatív Koordinátarendszer
z gombot lenyomva ír-
A további pontok beviteléhez válasszuk a relatív koordinátarendszeres bevitelt. A relatív koordinátarendszert a koordinátapalettán elhelyezkedı d feliratú kapcsolóval szabályozzuk. Az aktivált (benyomott) gomb jelenti a relatív koordinátarendszer használatát. Ekkor a koordinátaértékek elıtt egy d bető jelenik meg, ami jelzi, hogy a relatív koordinátarendszerben dolgozunk. A relatív koordináta Origóját egy 45°-kal elforgatott kék színő kereszt jelzi. Kikapcsolt nyomógombbal az abszolút koordinátákat tudjuk bevinni.
Relatív koordinátarendszer
Folytassuk a relatív koordinátaértékek bevitelét. A következı pont létrehozásához nyomjuk le a billentyőzeten a következı gombokat egyesével:
x, 7, (pont), 9, y, 0, z, 0, majd nyomjunk ENTER -t. Amelyik számítógépen a tizedesjegy a vesszı szimbólumra van állítva, ott a „(pont)” helyett a vesszıt kell használni.
Ívrajzolás három ponttal
Az Objektumrajzoló alatti segédpalettán válasszuk ki az Ívrajzolás három ponttal funkciót:
A következı pontok létrehozásához nyomjuk le a billentyőzeten a következı gombokat egyesével:
x, 0, (pont), 5, y, 3, (pont), 4, z, 0, majd nyomjunk Entert -t. x, 0, y, 6, (pont), 8, z, 0, majd nyomjunk Entert -t. Vonal
Az Objektumrajzoló alatti segédpalettán válasszuk ki a Vonal funkciót:
A következı pontok létrehozásához nyomjuk le a billentyőzeten a következı gombokat egyesével:
x, -, 7, (pont), 9, y, 0, z, 0, majd nyomjunk Entert –t, majd az objektum definiálásának befejezéséhez nyomjuk meg még egyszer Entert –t.
50
AxisVM 10
Az Objektumok közvetlen rajzolása funkcióból az Esc gomb egyszeri megnyomásával léphetünk ki. A következı ábrát kaptuk:
A lokális koordinátarendszert helyezzük át a téglalap bal alsó pontjára! Ehhez a kurzort vigyük a bal alsó pont fölé, és nyomjuk meg az Insert billentyőt. Geometria
Lépjünk át a Geometria „fül”-re!
Csomópont
A Csomópont funkciót aktiválva gépeljük be a billentyőzeten a következıket:
x 6,40 y 2,2 ENTER x 0 y 2,4 ENTER A billentyőzet Esc gombjával lépjünk ki a funkcióból. Ekkor a következı ábra látható:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
51
Jól megfigyelhetı a tartomány szimbólumát jelentı - a tartomány körvonala mentén, a tartomány közepe felé esı oldalán lévı - piros színő vonal. A tartomány kontúrjára mozgatva a kurzort megjelennek a tartomány jellemzıi:
Teljes ábra
A jó láthatóság érdekében használjuk a Teljes ábrát megjelenítı funkciót.
Háló
Lépjünk át a Háló „fül”-re!
Hálógenerálás
A Hálógenerálás ikonra klikkelve, majd a Mindenre alkalmaz (csillag) funkciót használata után az OK-val fejezzük be a kijelölést. A megjelenı ablakban az Átlagos végeselem oldalhossz [m] értékére adjunk meg 0,66-ot:
Az OK-ra klikkelve elindul az automatikus hálógenerálási folyamat. Az automatikus hálógenerálás pillanatnyi állapotáról a megjelenı ablakban kapunk tájékoztatást:
52
AxisVM 10
A folyamat után a következı ábra látható:
A felosztott hálózatban a végeselemek középpontját egy piros pont jelzi, amely fölé mozgatva a kurzort megjelennek a végeselem tulajdonságai:
Sőrítés
A felsı palettán található sőrítési módok közül válasszuk ki a Tartomány sőrítést:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Tartomány sőrítés
53
A Tartomány sőrítés ikont aktiválva jelöljük ki a következı ábrán látható területeket:
Az OK-val befejezve a kijelölést a következı ábra látható:
54
Megjelenítés
AxisVM 10
Jelenítsük meg a definiált végeselemek lokális koordinátarendszerét! Ezt a baloldali paletta Megjelenítés funkciójával a következıképpen tudjuk beállítani:
A Lokális rendszereknél a felület melletti négyzetet jelöljük be. A változások érvényesítését az OK gombbal nyugtázzuk. A felületelemek definiálása után egyszerően lekérdezhetık a felületelemek paraméterei. A lokális koordinátarendszer megjelenésekor a piros színő nyíl mutat a lokális x tengely, a sárga a lokális y, a zöld a lokális z tengely irányába. Megjelenítés
A baloldali palettán található Megjelenítés ikonra klikkelve kapcsoljuk ki a Lokális rendszerek Felület megjelenítését.
Elemek
Lépjünk át az Elemek „fül”-re!
Lépésrıl lépésre kézikönyv
55
Csomóponti támasz
Adjuk meg a lemezszerkezet megtámasztási viszonyait. Elsıként válasszuk a Csomóponti támasz funkciót, majd jelöljük ki az oszlopok középpontjain lévı csomópontokat, és az OK-val fejezzük be az adatbevitelt.
Számítás
Klikkeljünk a Számítás gombra! Ekkor a következı ablak jelenik meg:
Ebben az ablakban tudjuk beállítani a csomóponti támaszok helyettesítı megtámasztási merevségeit.
56
AxisVM 10
Új szelvény
A Szelvény felirat melletti Új szelvény ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Téglalap szelvény
A Téglalap szelvény ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
A felsı két mezıbe (b[cm]= ;h[cm]= ) írjunk 30-at, majd klikkeljünk az Elhelyezés gombra. A kurzorral a munkafelület bármely pontjára klikkelve el tudjuk helyezni a téglalap szelvényt. A következı ábra látható:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
57
Az OK-ra klikkelve a megjelenı ablakban tudjuk elmenteni az Uj szelvényt:
Az L [m]= melletti mezıben adjunk meg 3-at, majd az OK-ra klikkelve a Globális ponttámasz számítása ablakban lévı megtámasztási merevségek értékei átíródnak a Csomóponti támaszok ablakba. Az OK-val bezárva az ablakot létrehoztuk a csomóponti támaszokat. A következı ábra látható:
Vonalmenti támasz
A vonalmenti támaszok definiálásához használjuk a Vonalmenti támasz funkciót, majd födém peremeire ráklikkelve jelöljük ki a megtámasztandó éleket. Ezek a két vízszintes él és a baloldali függıleges él:
58
AxisVM 10
OK-val továbblépve a következı ablak jelenik meg:
Számítás
Klikkeljünk a Számítás gombra! Ebben az ablakban tudjuk beállítani a vonalmentii támaszok helyettesítı megtámasztási merevségeit. A megjelenı ablakban állítsuk be az L [m]= 3-at és a d[cm]=30-at:
A Csuklók beállításainál klikkeljünk mindkét gombra:
Az OK-val bezárva az ablakot a Lokális vonaltámasz számítása ablakban lévı megtámasztási merevségek értékei átíródnak a Vonalmenti támaszok ablakba.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
59
Az OK-ra klikkelve zárjuk be az ablakot. A következı ábra látható:
Terhek
A következı lépés a lemezszerkezeten mőködı terhek megadása. Ehhez kattintsunk a Terhek „fül”-re:
Teheresetek és tehercsoportok
A lemezszerkezet vizsgálata során célszerő a különbözı terheléseket önálló teheresetekre szétválasztani. Egy új tehereset megnyitásához klikkeljünk rá a Teheresetek és tehercsoportok ikonra. Az ekkor a következı ablak jelenik meg:
60
AxisVM 10
A bal felsı sarokban megjelenı ST1 (elsı statikus tehereset rövidítése) helyére egy ráklikkelés után írjuk be, hogy ÖNSÚLY. Ezt elfogadva megnyitottuk az ÖNSÚLY nevő teheresetet. Az Infó palettán aktuális eset neve olvasható:
Önsúly
Válasszuk ki az Önsúly megadása funkciót, és a Kijelölı palettán válasszuk ki az összes elemet a Mindenre alkalmaz (csillag) funkcióval. Az OK-ra klikkelve az összes elem határán - az önsúly teher jelenlétét szemléltetve - egy piros szaggatott vonal jelenik meg:
Megjelenítés
Klikkeljünk a Megjelenítés ikonra, majd a megjelenı ablakban kapcsoljuk ki a Hálózat és a Felület középpont megjelenítését, majd OK-val zárjuk be az ablakot.
Új tehereset, statikus
Ismét a Teheresetek és tehercsoportok funkciót választva adjunk meg egy új Statikus teheresetet. A neve legyen BURKOLAT. Ebben a teheresetben adjuk meg a lemezszerkezeten lévı burkolatok terheit. Egy 10 cm vastagságú betonréteggel azonos súlyú burkolati teher legyen 2.5 kN/m2.
Megoszló teher tartományon
A Megoszló teher tartományon funkciót kiválasztva a következı ablak jelenik meg:
A Teherintenzitás alatti részen a pZ [kN/m2]= melletti mezıbe írjunk 2,5-et ( a negatív érték a lokális tengellyel ellentétes irányt jelent). Az egész tartományon megoszló teher
A teher definiálásához klikkeljünk Az egész tartományon megoszló teher funkcióra, majd klikkeljünk bele a tartományba belsejébe.
Vonalmenti teher tartományon
A korlát terhének megadásához klikkeljünk a Vonalmenti teher tartományon funkcióra. A következı ablak jelenik meg:
A pZ1 és pZ2 értékére adjunk meg -1-t.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
61
Ívrajzolás három ponttal
Az alsó sorban lévı tehermegadási módok közül válasszuk ki az Ívrajzolás három ponttal funkciót, majd klikkeljünk az íves perem alsó, középsı és felsı pontjára, majd még egyszer az íves perem felsı pontjára. Az Esc-vel lépjünk ki a funkcióból.
Teherintenzitás
A képernyı jobb alsó sarkában lévı Gyorskapcsolóknál kapcsoljuk be a Teherintenzitást! Ehhez vigyük a kurzort a Számozás feletti részhez. A következı ablak jelenik meg:
Itt pipáljuk be a Teherintenzitás és a Mértékegységek felirat melletti kapcsolót. A következı ábrát kaptuk:
Új tehereset, statikus
Nyissunk egy új, HASZNOS nevő statikus teheresetet. Ebben a teheresetben definiáljuk a lemezszerkezetre mőködı hasznos terhet. Az elıbb bemutatott módszerrel hozzunk létre Felületi terhet pz=-1,5kN/m2-es értékkel.
Teherkombinációk
Ezzel megadtuk a lemezszerkezet tehereseteit. Most két teherkombinációval vizsgáljuk meg a szerkezetet. Aktiváljuk a Teherkombinációk funkciót. A következı ablak jelenik meg:
62
Új adatsor
AxisVM 10
Az Új adatsor funkció használatával adjunk meg a két teherkombinációt! A teherkombinációk használatával tudjuk az egyes teheresetek alapértékeihez a parciális tényezıket hozzárendelni. Az elsı teherkombináció neve legyen 1.Tk és a kombinációhoz vegyük fel a következı szorzókat: 1,00 ÖNSÚLY BURKOLAT 1,00 HASZNOS 0,30 Írjuk be az értékeket a megfelelı cellába, figyelve arra, hogy a következı mezıbe csak az ENTER gomb használatával léphetünk. A Teherkombináció típusának válasszuk az SLS (használhatósági határállapot)-ot.
Új adatsor
Az Új adatsor funkció használatával hosszuk létre a következı teherkombinációt is. A második teherkombináció neve legyen 2.Tk, Típusa legyen ULS ( teherbírási határállapot) és a kombinációhoz vegyük fel a következı szorzókat: ÖNSÚLY 1,35 BURKOLAT 1,35 HASZNOS 1,50 Az OK-val elfogadva létrehoztuk az új teherkombinációkat. Ezzel befejeztük a lemezszerkezet vizsgálatához szükséges adatok bevitelét.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
63
Statika
A statikai számítás elvégzéséhez és az eredmények megjelenítéséhez lépjünk át a Statika „fül”-re.
Lineáris statikai számítás
A Lineáris statikai számítás ikonra kattintva a program elindítja a számítást.
Szabadságfokok beállítása
A számításhoz be kell állítani a modell csomópontjainak szabadságfokát. A program megvizsgálja a modellt, és felajánl egy beállítást:
A megjelenı párbeszédpanelen jelöljük be A beállított szabadságfokok mentése a modellel funkciót, és a késıbbi futtatások alkalmával nem kell újra beállítani a szabadságfokokat. A Lemez X-Y síkban beállítást fogadjuk el, és az Igen-re klikkelve zárjuk be az ablakot. A számítás folytatódik, és a következı ablakban látható a számítás állapota:
64
AxisVM 10
A Részletek gombra klikkelve megjelennek a számítás részletei:
A felsı sorban az éppen aktuális számítási folyamatról kapunk tájékoztatást. Az alsó kék csík a teljes számítás állapotát mutatja. A Becsült teljes memóriaigény a számításhoz használt virtuális memória méretét mutatja. Amennyiben a számítógép konfigurációjában beállított érték kisebb lenne ennél, hibaüzenetet kapunk a virtuális memória szükséges méretére vonatkozóan. A számítás végezte után a következı ablak jelenik meg:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Statika
65
Az OK-ra klikkelve automatikusan a Statika „fül” ÖNSÚLY tehereset, ez elmozdulás-komponens, és Szintfelület 2D megjelenítésbe jutunk, mely az önsúly hatására keletkezı függıleges elmozdulásokat mutatja. A szerkezet használhatósági határállapotához tartozó eredményeinek megjelenítéséhez válasszuk ki az 1.Tk (SLS) teherkombinációt:
Az elmozdulások értékei negatívok, mivel a lokális z tengely pozitív iránya a teher irányával ellentétes. Min, max értékek
A maximális elmozdulás helyének meghatározásához használjuk a Min, max értékek funkciót. A funkciót aktiválva a következı ablak jelenik meg:
Itt ki lehet választani valamelyik elmozdulás-komponenst. OK-val elfogadva megjelenik a negatív maximum értéke, és a maximális érték helye is:
66
AxisVM 10
Az OK-ra klikkelve megjelenik a pozitív maximum értéke és helye:
Színskála paletta
A Színskála palettán beállított értékeknél jelennek meg a színek közötti határok. A Szintek számát a Színskála paletta aljának mozgatásával tudjuk szabályozni:
Keressük meg a 2.1 mm-nél nagyobb elmozdulású területeket! A Színskála paletta értékeit a palettára való klikkeléssel tudjuk változtatni. Itt a bal oldali oszlopban elhelyezkedı értékekre való klikkelés után írjuk be az alsó (-2,408) érték helyére a –2,1-t:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
67
Az Enter gombbal befejezve az adatbevitelt az Automatikus interpoláció beállítja a köztes szintek értékeit. Az OK-val elfogadva a parancsot a következı ábra jelenik meg:
A 2,1 mm-nél nagyobb lehajlású területek a ferdén sraffozott területen helyezkednek el. Szintvonal
Nézzük meg a lehajlást Szintvonalas megjelenítésben! Ehhez kattintsunk a Szintfelület 2D felirat mellett elhelyezkedı nyílra, és a legördülı listából válasszuk a Szintvonalat.
68
AxisVM 10
A kapott szintvonalas ábra a következı:
Koordinátarendszer változtatás
Nézzük meg az elmozdulásokat perspektív megjelenítésben is. A koordinátarendszerek beállításánál válasszuk ki a Perspektívát:
A Perspektíva beállítását állítsuk a következıre:
majd a jobb felsı sarokban lévı X gombbal zárjuk be a perspektíva beállító ablakot . Eredmény ábrázolási paraméterek
A deformálódott alak megtekintéséhez kattintsunk az Eredményábrázolási paraméterek ikonra. A megjelenı ablakban válasszuk ki az Elmozdult Ábrázolási alakot és OK-val zárjuk be az ablakot. Ekkor a szerkezet valós deformációit fogjuk látni:
Koordinátarendszer változtatás
Váltsunk át az X-Y koordinátasíkba!
Lépésrıl lépésre kézikönyv
69
Az elmozdulás-értékek megtekintése után vizsgáljuk meg a lemezszerkezet igénybevételeit. A korábbi módszerrel válasszuk ki a 2.Tk (ULS) teherkombinációt. Az ez [mm] felirat mellett elhelyezkedı nyílra kattintva beugrik a vizsgálandó komponenseket kiválasztó menü:
Válasszuk ki a Felület igénybevételt, ezen belül az mx-et. Ekkor megkapjuk a lemezszerkezet mx nyomatékainak szintvonalas ábráját. Az mx fajlagos nyomaték azt a nyomatékot jelenti, amelynek felvételére x irányú vasalást helyezünk el. Ezek után az elıbbi módszerrel meg tudjuk tekinteni a lemezszerkezet y irányú fajlagos nyomatékát, fajlagos csavarónyomatékát, és fajlagos nyíróerıit is. Válasszuk a Csomóponti támaszerı menüpontot, ahol megtekinthetjük a csomóponti támaszban, azaz a pillérben keletkezı igénybevételeket. Válasszuk ki az Rz komponenst! Eredmény ábrázolási paraméterek
Ekkor az Eredményábrázolási paraméterek funkciót választva a következı ablak jelenik meg:
Itt válasszuk ki az Érték felírás Csomópontra funkciót, és OK-val elfogadva megjelenik a pillérek függıleges reakcióerıje:
70
AxisVM 10
A Vonalmenti támaszerı Rz [kN/m] kiválasztásakor pedig az Eredményábrázolási paraméterek beállításaiban az Érték felírás Vonalra funkciót kell bekapcsolnunk a megjelenítéshez:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Vasbeton terve tervezés
71
Lépjünk át a Vasbeton tervezés „fülre”:
Itt a lemezszerkezet igénybevételeibıl számított vasmennyiségeket határozzuk meg. Vasalási paraméterek
Válasszuk ki a Vasalási paraméterek funkciót, majd a Mindenre alkalmaz funkcióval jelöljük ki mindegyik felületelemet. Az OK-ra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
A beton paraméterei a Tartomány definiálásakor megadott értékeket veszik fel, a betonacél határfeszültségét viszont be kell állítani:
A Vaspozíció értékeire állítsunk be x irányban 2,5 cm-t, y irányban 3,5 cm-t.
Az ablakot az OK-val zárjuk be. Az Ábrázolási módot állítsuk át Szintfelület 2D-re! Ekkor megjelenik az axa ábra, amely az alsó x irányú vasalás szintfelületes ábrája. A Komponensek közül ki tudjuk választani az alsó, ill. felsı vasalás x, ill. y irányú vasalási értékeit. A Színskála paletta értékeinek fent említett módszerrel történı megválasztásával (bizonyos vasalási keresztmetszetek értékeinek megadásával) elkülöníthetık a megadott vasalással megfelelı területek. Vizsgáljuk a felsı x irányú vasalást, azaz térjünk át az axf vasalási komponensre.
72
Min, max értékek
AxisVM 10
A maximális betonacélmennyiség értékének és helyének meghatározásához használjuk a Min, max értékek funkciót. A funkciót aktiválva a következı ablak jelenik meg:
Az OK-ra klikkelve megjelenik a maximális acélbetét mennyisége és helye:
Az OK-ra klikkelve lépjünk ki a funkcióból. Használjunk 0,3%-nyi vasalásként Ø12/18-as vasalást, melynek értéke 628mm2/m, megerısítésként használjunk Ø12/9-es vasalást, melynek értéke 1257 mm2/m. Látható, hogy a maximális vasalási érték (817mm2/m) az erısített vasalási érték alatt van, tehát a szerkezet az erısített vasalással a legnagyobb igénybevétel helyén is megfelel. A vasalási területek egyértelmő elkülönítéséhez állítsuk be a Színskála palettán a Szintek számát 3-ra.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
73
A fenti két értéket köztes értékként írjuk be a Színskála paletta értékének:
Ekkor a színskála palettán látható színekkel kirajzolódnak azok a területek, amelyekre a megadott vasalási értékek megfelelnek:
Látható, hogy a lemezszerkezet középsı területén nincsen szükség felsı x irányú vasalásra, a szélein a Ø12/18-as vasalásra van szükség, míg az oszlopok környezetében a Ø12/9-es vasalásra van szükség. Az oszlopoknál kialakuló vasalás meghatározásához térjünk vissza a nyomatékok vizsgálatához. Válasszuk a Statika „fület”, és válasszuk ki a Felület igénybevételek közül az mxV fajlagos nyomatékkomponenst.
74
Metszet
AxisVM 10
Válasszuk ki a baloldali palettasorból a Metszet funkciót. Klikkeljünk rá az Új metszısík feliratú gombra, és a következı ablakban adjuk meg az új metszısík nevét, amely legyen OSZLOP1:
Az OK-ra klikkelve meg kell határozni, hogy a metszısík hol legyen értelmezve. Ehhez klikkeljünk elıször a felsı csomóponti megtámasztáshoz, majd utána az alsó csomóponti megtámasztásra. Ekkor a következı ablak jelenik meg:
OK-val elfogadva a parancssort csak az OSZLOP1 metszetsík elemszélein keletkezı fajlagos x irányú nyomatékokat fogjuk látni. Koordinátarendszer váltás
A koordinátarendszerek közül válasszuk ki a Z-Y koordinátarendszert, és megjelenik az oszlopsoroknál kialakuló nyomatéki ábra metszete:
Kapcsoljuk ki a Metszetek megjelenítést! A Gyorskapcsolók között klikkeljünk a Metszet ikonra.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Gyorskapcsolók
75
A Gyorskapcsolóknál a Számozás fölé mozgatva az egeret kapcsoljuk ki az Eredményfelírás Vonalra és a Mértékegységek funkciót:
Lépjünk át a Perspektív megjelenítési módba, majd a Metszet ábrázolási módot váltsuk fel a Szintfelület 3D-re. A következı ábra jelenik meg, amely az x irányú fajlagos nyomatékokat mutatja:
Koordinátarendszer váltás
Lépjünk át az X-Y koordináta-rendszerbe!
Vasbetonterve Vasbetontervezés
Lépjünk át a Vasbetontervezés „fül”-re!
Alkalmazott vasalás
Klikkeljünk az Alkalmazott vasalás funkció ikonjára! A következı ablak jelenik meg:
76
AxisVM 10
A Vaskiosztásnál állítsuk át a Ø[mm] melletti mezıt 12-re, a Kiosztás [mm] melletti mezıt 180-ra, és a Vaspozíció [cm]-t 2,5-re, majd baloldalon a Vasalások közül válasszuk ki az x irány Alsó vasalást, és klikkeljünk a Hozzáadás gombra. Ekkor a következı ablakot látjuk:
A Vasalások közül válasszuk ki az x irány felsı vasalást, és klikkeljünk a Hozzáadás gombra. Ezzel definiáltuk az x irányú vasalásokat. Az y irányú vasalások definiálásához klikkeljünk az y irány alsó vasalásra, majd a Vaskiosztásnál állítsuk át a Vaspozíció [cm] melletti mezıt 3,5-re, és klikkeljünk a Hozzáadás gombra, és az y irányú felsı vasalás kiválasztása után ismét klikkeljünk a Hozzáadás gombra. Ekkor a következı beállításokat kell látnunk:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
77
Tartományt lefedı vasalás
A vasalás megadásához klikkeljünk a Tartományt lefedı vasalás funkcióra, majd klikkeljünk bele a tartomány belsejébe, majd a Bezárás gombra klikkelve zárjuk be az ablakot. A megjelenı ábrán látjuk a tartományhoz hozzárendelt vasalásokat:
Vasalási különbözet
A Komponensek közül válasszuk ki a Vasalási különbözetek közül az xaaxa komponenst:
78
AxisVM 10
A következı ábrát kaptuk:
Mivel negatív értéket sehol sem látunk, ez azt jelenti, hogy a tartományhoz hozzárendelt x irányú alsó vasalás mindenhol megfelel a 2. Tk (ULS) teherkombinációban. Ugyanezt tapasztaljuk az ya-aya komponensnél is. Váltsunk át az xf-axf komponensre:
Itt már látható, hogy a csomóponti támaszok környezetében megjelentek negatív értékek, tehát itt pótvasalás elhelyezésére van szükség. Alkalmazott vasalás
Az Alkalmazott vasalás funkcióval adjunk meg pótvasalást a csomóponti támaszok 2x2m-es környezetére! A funkciót aktiválva a Vaskiosztásnál állítsunk be o12/180-as vasalást 2,5 cm-es Vaspozícióval, majd válasszuk ki az x irány felsı vasalást, majd klikkeljünk a Hozzáadás gombra.
Téglalap alakú vasalási tartomány
Az erısítı vasalást alul a Téglalap alakú vasalási tartomány funkcióra klikkelve tudjuk megadni. Az ikonra klikkelve, majd a lokális koordinátarendszer origóját az Ins billentyővel a csomóponti támaszra átállítva adjuk meg koordinátásan a négyzet alakú vasalási tartományt.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
79
A billentyőzeten adjuk meg a következı értékeket: X, -1, Y, -1, Z, 0, ENTER X, 2, Y, 2, Z, 0, ENTER, majd az Esc kétszeri megnyomásával lépjünk ki a funkcióból. A következı ábrát kaptuk:
Az xf-axf ábra értéke a csomóponti támasz felett pozitív lett, tehát az alkalmazott vasalás megfelelı. Eltolás
A bal oldali ikontáblán válasszuk ki az Eltolás funkciót:
majd a vasalási tartomány kontúrja fölé mozgatva a kurzort jelöljük ki a vasalási tartományt, és a Kijelölı palettán az OK-ra klikkelve fejezzük be a kijelölést. A megjelenı ablakban válasszuk ki az Eltolás Növekménnyel funkciót, az N= felirat melletti mezıben adjunk meg 1-et:
majd az OK-val zárjuk be az ablakot és az eltolás vaktorának adjuk meg az egyik csomóponti támasztól a másikig terjedı szakaszt.
80
AxisVM 10
Ezzel átmásoltuk a vasalási tartományt az egyik támaszról a másikra és a következı ábrát kaptuk:
Most már nincs negatív értékünk az xf-axf ábrán, tehát az Alkalmazott vasalás megfelelı. Váltsunk át az yf-ayf komponensre! A csomóponti támaszok felett ismét negatív értéket látunk, tehát itt is pótvasalásra van szükség. Alkalmazott vasalás
A billentyőzet gombját nyomva tartva jelöljük ki a két csomóponti támasz feletti alkalmazott vasalást a kontúrra való klikkeléssel, majd klikkeljünk az Alkalmazott vasalás ikonra. A következı ablak jelenik meg:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
81
Klikkeljünk az x irány felsı vasalásnál lévı o12/180-as mezıre, majd az y irány felsı vasalásra, és állítsuk át a Vaspozíciót 3,5 cm-re, és klikkeljünk a Hozzáadás gombra. A következı beállítást látjuk:
Az OK-ra klikkelve zárjuk be az ablakot, ezzel létrehoztuk az x irányú erısítı vasalással megegyezı y irányú erısítı vasalást. A következı ábrát látjuk:
Most már az yf-ayf komponensben sincs negatív érték, tehát mind a négy komponensben megfelelıek az alkalmazott vasalások. Ellenırizzük a szerkezet repedéstágasságát a használhatósági határállapotra! Repedéstágasság
Váltsunk át az 1. Tk (SLS) teherkombinációra és a Komponenst állítsuk át a Repedéstágasságok közül a wk(a)-ra.
82
AxisVM 10
A következı ábrát kaptuk:
tehát a szerkezet alsó repedéstágassága az 1. Tk (SLS) teherkombinációban 0 értékő. Váltsunk át a komponensek közül a wk(f)-re, itt látható, hogy a felsı oldalon a csomóponti támaszok környékén a repedéstágasság 0,08 mm értékő:
A szerkezet használhatósági határállapotában létrejövı berepedt lehajlásának meghatározásához a szerkezet 1. Tk (SLS) teherkombinációban futtatott Nemlineáris statikai számításra van szükségünk.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
83
Statika
Váltsunk át a Statika „fül”-re!
Nemlineáris statikai számítás
A Nemlineáris statikai számítás ikonjára klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Az OK-ra klikkelve megkezdıdik a számítás és a következı ablak jelenik meg:
84
Részletek
AxisVM 10
A Részletek gombra klikkelve láthatjuk a számítási folyamat részleteit:
Az számítási folyamat végén az OK-ra klikkelve tudjuk bezárni a számítási ablakot és az 1. Tk (SLS) nemlineáris (berepedt) lehajlási ábráját kapjuk:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Lemez átszúródás vizsgálata
85
Az átszúródás elleni vasalás számításához lépjünk át a Vasbetontervezés „fül”-re, válasszuk ki a 2. Tk (ULS) teherkombinációt. Klikkeljünk a Lemez átszúródásvizsgálata ikonra, majd válasszuk ki a felsı csomóponti támaszt, és az OK-ra klikkelve fejezzük be a kijelölést. A következı ablak jelenik meg:
Az átszúródási paramétereknél a program átveszi a beton, a betonacél, és az alkalmazott vasalás eddigi beállításait és felajánlja a szabvány szerinti nyírási vasalási paramétereket. Az ablak beállításait elfogadva, az OK-ra klikkelve zárjuk be az ablakot. A következı eredményt kaptuk:
A számítás szerint „Nincs szükség átszúródási vasalásra”.
86
Eredmények összefoglalása
AxisVM 10
A részletes számítást az Eredmények összefoglalása ikonra klikkelve tudjuk megnézni:
A Bezárás gombra klikkelve tudunk kilépni az ablakból, és ismét a Bezárás gombra klikkelve tudunk kilépni az átszúródásvizsgálatból.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
87
4. TÁRCSA MODELL 4.1.
Adatbevitel parametrikus háló alkalmazásával
Indítás
A program elindításához kattintsunk a számítógép Desktop-ján létrehozott AxisVM mappában elhelyezkedı AxisVM 10 ikonra.
Új
Az Új parancs indításával hozzunk létre egy új modellt. A parancs aktiválásával és a megjelenı ablakban a Modellfájl neve felirat melletti mezıbe írjuk be a Modell1 helyére a „tarcsa” szót. A Szabványok közül válasszuk ki az Eurocode-t:
Feladat
Határozzuk meg a következı ábrán látható faltárcsa igénybevételeit, és maximális vasalását!
A tárcsa vastagsága legyen 20 cm, C25/30-ös szilárdsági osztályú betonból, B500A típusú betonacélból készüljön és az Eurocode 2-es szabvány szerint vizsgáljuk. A továbbiakban a szerkesztési funkciók bemutatásával létrehozzuk a faltárcsa geometriáját. Koordinátarendszer változtatás
Ellenırizzük a koordinátarendszer beállítását! A képernyı felületének bal alsó sarkában kék színnel jelenik meg a globális koordinátarendszer elhelyezkedése. A koordinátarendszer nézetét az alábbi módon tudjuk változtatni: a képernyı bal oldalán elhelyezkedı palettának az alábbi ikonja fölé mozgatva az egeret a következı ikonsor jelenik meg: A program úgy van beállítva, hogy globális Z tengely mutat függılegesen felfelé. Válasszuk ki az Z-X síkot.
88
AxisVM 10
Geometria
A szerkezet geometriai modelljének megalkotásához kattintsunk a menüsor alatt elhelyezkedı Geometria „fülre” ekkor elérhetıvé válnak a szerkesztési funkciók.
Négyszögfelosztás
A Négyszögfelosztás funkció segítségével hozzuk létre a faltárcsa geometriáját. A funkciót aktivizálva a következı ablak jelenik meg:
A „felsı rész” létrehozásához írjuk át N1 értékét 20-ra, N2 értékét 8-ra:
Az ablakot az OK gombbal lezárva adjuk meg a „felsı rész” sarokpontjait. A négyszöghálót elhelyezhetjük grafikusan vagy koordináták megadásával. Koordinátás megadás: Az elsı pont beviteléhez az adatbevitel a következı: nyomjuk meg a billentyőzet x gombját, majd a koordinátapaletta eddigi értéke helyére írjunk 0-t, az y gombot lenyomva írjunk 0-t, a írjunk 3-t, majd nyomjuk meg az ENTER -t. A további adatbevitel a következı:
x x x
12 0 -12
y y y
0 0 0
z z z
0
ENTER
3
ENTER
0
ENTER.
z gombot lenyomva
A billentyőzet Esc gombjának egyszeri lenyomásával lépjünk ki az adatbevitelbıl. A következı ábrát látjuk:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Négyszögfelosztás
89
A „lábak” geometriájának létrehozásához aktivizáljuk a Négyszögfelosztás funkciót. A megjelenı ablakban N1 értékére írjunk 3-t, N2 értékére írjunk 6-ot:
OK gombbal zárjuk le az ablakot. Be kell vinni a faltárcsa bal „lábának” négy sarokpontját. A pontok megadásához gépeljük be a következı adatsort:
x x x x
0
y0 1 y 0 0,8 y 0 -1,8 y 0
z -6 ENTER z 0 ENTER z 3 ENTER z 0 ENTER
A billentyőzet Esc gombjának egyszeri lenyomásával lépjünk ki az adatbevitelbıl. A következı ábrát kaptuk:
Tükrözés
A „lábat” tükrözzük az X=6 értékő szimmetria-tengelyre! A funkció ikonját a baloldali ikonsoron találjuk:
Az ikonra klikkelve megjelenik a kijelölı paletta :
90
AxisVM 10
A kijelölı téglalap segítségével
jelöljük ki a „láb”-hoz tartozó csomópontokat, és annak környezetét. Ekkor a kijelölt elemek színe megváltozik:
OK gombbal lezárva a kijelölést a következı ablak jelenik meg:
Az OK gombbal lezárva az ablakot meg kell adni a tükörsíkot. Ennek elsı pontja legyen a „felsı rész” függıleges középvonalának alsó pontja
Lépésrıl lépésre kézikönyv
91
a második pont pedig legyen valamelyik e feletti csomópont. A következı ábra látható:
Elkészültünk a faltárcsa geometriai adatbevitelével. Zoom
A faltárcsára való nagyításhoz (Zoom-olás) a baloldalon található ikonsorból a nagyító fölé mozgatva az egeret a következı ablak jelenik meg:
Teljes ábra
A jó láthatóság érdekében használjuk a Teljes ábrát megjelenítı funkciót.
Geometriai ellenırzés
A faltárcsa geometriájának ellenırzésére használjuk a Geometriai ellenırzés funkciót. Az ikon aktiválása után megjelenı ablakban az ellenırzés „mértékét” állíthatjuk be, és az ellenırzés során talált független pontokat és hálózatokat jeleníthetjük meg. A funkció aktiválása után a következı ablak jelenik meg:
Klikkeljünk ki a Független pontok és hálózatok megjelölése funkciót, majd az OK-val zárjuk be az ablakot.
92
AxisVM 10
Az ellenırzés lefutása után tájékoztatást kapunk annak eredményérıl:
Elemek
A felületelemek definiálásához kattintsunk az Elemek „fülre”.
Felületelemek
A Felületelemek ikonra klikkelve, majd a Kijelölı palettán a Mindenre alkalmaz (csillag) ikonra klikkelve és az OK-val bezárva a kijelölést a következı ablak jelenik meg:
Állítsuk át a definiálandó felületelemek Típusa legyen Tárcsa (síkbeli feszültség). Betöltés anyagtárból
Az Anyag felirat melletti Betöltés az anyagtárból ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Itt a görgetısáv segítségével válasszuk ki az Anyagok oszlopban a C25/30-at, majd az OK-val zárjuk be az ablakot. Vastagság
A Vastagság melletti mezıbe írjunk 20-t, majd az OK-val zárjuk be az ablakot, ezzel definiáltuk a végeselemeket.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Megjelenítés
93
Jelenítsük meg a definiált végeselemek lokális koordinátarendszerét! A baloldali paletta Megjelenítés funkciójának aktiválásakor a következı ablak jelenik meg:
Klikkeljünk a Lokális rendszerek csoportban elhelyezkedı Felület felirat melletti négyzetre! A változások érvényesítését az OK gombbal nyugtázzuk. Amennyiben a Grafikus szimbólumok közül a Hálózat, a Csomópont és a Felület középpont megjelenítése is be van kapcsolva, akkor látható, hogy a programrendszer 9 csomópontú négyszög végeselememmel dolgozik. Ez a kilenc kitüntetett csomópont a négyszög sarkai, oldalainak felezıpontja, és a középpontja. A kurzort a felület középpontja fölé mozgatva megjelennek a felület elem tulajdonságai: a sorszáma, a felület elem anyaga, a vastagsága, a tömege, és a referenciái. A következı ábra ezt mutatja:
A lokális koordinátarendszer megjelenésekor a piros színő nyíl mutat a lokális x tengely, a sárga a lokális y, a zöld a lokális z tengely irányába.
94
Vonalmenti támasz
AxisVM 10
Adjuk meg a faltárcsa megtámasztási viszonyait. A vonalmenti támaszok definiálásához aktiváljuk a Vonalmenti támasz funkciót, majd a kijelölı négyzet segítségével jelöljük ki a megtámasztandó éleket. Ezek a „lábak” két legalsó vízszintes élei:
OK gombbal továbblépve az alábbi ablak jelenik meg:
A vonalmenti csuklós megtámasztáshoz a következı ábrán látható (Globális) értékeket vegyük fel:
Ezzel végeztünk a végeselemdefiniálási folyamattal.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
4.2.
95
Adatbevitel geometriai tartományok alkalmazásával
Indítás
A program elindításához kattintsunk a számítógép Desktop-ján létrehozott AxisVM mappában elhelyezkedı AxisVM 10 ikonra.
Új
Az Új parancs indításával hozzunk létre egy új modellt. A parancs aktiválásával és a megjelenı ablakban a Modellfájl neve felirat melletti mezıbe írjuk be a Modell1 helyére a „tarcsa” szót. A Szabványok közül válasszuk ki az Eurocode-t:
Feladat
Határozzuk meg a következı ábrán látható faltárcsa igénybevételeit, és maximális vasalását!
A tárcsa vastagsága legyen 20 cm, C25/30-ös szilárdsági osztályú betonból, B500A típusú betonacélból készüljön és az Eurocode 2-es szabvány szerint vizsgáljuk. A továbbiakban a szerkesztési funkciók bemutatásával létrehozzuk a faltárcsa geometriáját. Koordinátarendszer változtatás
Ellenırizzük a koordinátarendszer beállítását! A képernyı felületének bal alsó sarkában kék színnel jelenik meg a globális koordinátarendszer elhelyezkedése. A koordinátarendszer nézetét az alábbi módon tudjuk változtatni: a képernyı bal oldalán elhelyezkedı palettának az alábbi ikonja fölé mozgatva az egeret a következı ikonsor jelenik meg:
96
AxisVM 10
A program úgy van beállítva, hogy globális Z tengely mutat függılegesen felfelé. Válasszuk ki az Z-X síkot! Geometria
A szokásos Windows-os menük alatt elhelyezkedı „fülek” közül válasszuk ki az Elemek feliratút.
Objektumok közvetlen rajzolása
Az Objektumok közvetlen rajzolása ikonra kattintva a következı ábra jelenik meg:
Tartomány
Állítsuk át a rajzolandó objektum típusát Tartományra! A következı ablak jelenik meg:
Betöltés anyagtárból
Az OK-ra klikkelve a Betöltés az anyagtárból ablak jelenik meg:
Itt a görgetısáv segítségével válasszuk ki az Anyagok oszlopban az C25/30-at, majd az OK-val zárjuk be az ablakot.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
97
Típus
A Tartomány Típusát állítsuk át Tárcsa (síkbeli feszültség)-re:
Komplex alakzat
Kattintsunk a jobbról elsı Komplex alakzat gombra. A kontúrvonalat megrajzolhatjuk grafikusan vagy megadhatjuk koordinátákkal. Koordinátás megadás: A poligon kezdıpontjának beviteléhez nyomjuk meg az x gombot a billentyőzeten. A kiemelt aktuális érték helyére írjunk 0-t a koordináta palettán. Ezután nyomjuk meg az y gombot és írjunk 0-t. Ugyanígy tegyünk a z koordináta megadásakor is. Majd üssük le az Enter billentyőt. A további pontok beviteléhez nyomjuk meg a Koordinátapaletta baloldali „d” betővel jelzett gombját, ekkor ugyanis relatív koordinátákat adhatunk meg a globális koordináta rendszerben (ugyanígy lehetıségünk van relatív- és globális poláris koordinátákat megadni, ehhez a koordináta paletta jobb oldali oszlopába kell a kívánt értékeket megadni). A relatív koordináta rendszer origóját egy 45°-kal elforgatott kék színő kereszt jelzi. Ha a „d” betővel jelzett gomb be van kapcsolva, akkor relatív koordináta rendszerben dolgozunk.
A tárcsa további pontjainak beviteléhez adjuk meg a következı adatsort:
x x x x x x x x
1 0,8 8,4 0,8 1 0 -12 0
y0 y0 y0 y0 y0 y0 y0 y0
z 0 ENTER z 3 ENTER z 0 ENTER z -3 ENTER z 0 ENTER z 6 ENTER z 0 ENTER z -6 ENTER.
Az Esc kétszeri megnyomásával lépjünk ki a funkcióból.
98
AxisVM 10
A következı ábra látható:
Eltolás
A bal oldali ikonsoron válasszuk ki az Eltolás funkciót! A kijelölı paletta megjelenése után jelöljük ki a felsı vízszintes vonalat, majd az OK-val fejezzük be az adatbevitelt. Állítsuk be az Eltolás Növekménnyel-t, majd az OK-val bezárva az ablakot meg kell adni az eltolás vektorát. A kezdıponthoz klikkeljünk valahova a szerkezet mellé, majd a billentyőzeten adjuk meg a következı értékeket:
x
0
y
0
z
-0,8, majd nyomjuk meg az
Enter-t.
A következı ábra látható:
Jól megfigyelhetı a tartomány szimbólumát jelentı - a tartomány körvonala mentén, a tartomány közepe felé esı oldalán lévı - kék színő vonal. A tartomány kontúrja fölé mozgatva a kurzort megjelennek a tartomány jellemzıi:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
99
Háló
Az automatikus hálógeneráláshoz térjünk át a Háló „fül”-re:
Hálógenerálás
Klikkeljünk a Hálógenerálás ikonra, majd a Kijelölı palettán a Mindenre alkalmaz (csillag) funkciót használva jelöljük ki a tartományt, majd az OK-val befejezve a kijelölést a következı párbeszédablak jelenik meg:
Az Átlagos végeselem oldalhossz [m]= felirat mellé írjunk 0,7-t. Az OK-val befejezve az adatbevitelt elkezdıdik az automatikus hálógenerálási folyamat. Az automatikus hálógenerálás pillanatnyi állapotáról a megjelenı ablakban kapunk tájékoztatást:
A folyamat után a következı ábra látható:
A kurzort egy végeselem középpontja fölé mozgatva megjelennek a felület elem tulajdonságai: a sorszáma, a felület elem anyaga, a vastagsága, a tartomány sorszáma, és a referenciái.
100
AxisVM 10
A következı ábra ezt mutatja:
Elemek
Térjünk vissza az Elemek „fül”-re!
Vonalmenti támasz
Adjuk meg a faltárcsa megtámasztási viszonyait. A vonalmenti támaszok definiálásához aktiváljuk a Vonalmenti támasz funkciót, majd a kijelölı négyzet segítségével jelöljük ki a megtámasztandó éleket. Ezek a „lábak” két legalsó vízszintes élei:
OK gombbal továbblépve a következı ablak jelenik meg:
A vonalmenti csuklós megtámasztáshoz a következı ábrán látható (Globális) értékeket vegyük fel:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
101
Az OK-val bezárva az ablakot a következı ábra látható:
Ezzel végeztünk a végeselemdefiniálási folyamattal. A továbbiakban a példát a „Tartományok” módszerével folytatjuk tovább. Terhek
A következı lépés a faltárcsára mőködı terhek megadása. Ehhez kattintsunk a Terhek „fül”-re:
102
Élmenti teher
AxisVM 10
A faltárcsára hasson 50 kN/m függıleges vonal mentén megoszló teher. Kattintsunk az Élmenti teher ikonra, majd a kijelölı téglalap segítségével jelöljük ki felülrıl a második élt:
Az OK gombbal befejezve a kijelölést a megjelenı ablakban írjunk be a py [kN/m] értékének 50-et:
Az OK gombbal befejezve az adatbevitelt elkészültünk a terhek megadásával. A következı ábra látható:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
103
Statika
A statikai számítás elvégzéséhez és az eredmények megjelenítéséhez lépjünk át a Statika „fül”-re.
Lineáris statikai számítás
A Lineáris statikai számítás ikonra kattintva a program elindítja a számítást.
Szabadságfok beállítása
A számításhoz be kell állítani a modell csomópontjainak szabadságfokát. A program megvizsgálja a modellt, és felajánl egy beállítást:
A megjelenı párbeszédpanelen jelöljük be A beállított szabadságfokok mentése a modellel funkciót, és a késıbbi futtatások alkalmával nem kell újra beállítani a szabadságfokokat. A tárcsa X-Z síkban beállítást fogadjuk el, és az Igen-re klikkelve zárjuk be az ablakot. A számítás folytatódik, és a következı jelenik meg:
Részletek
A Részletek gombra klikkelve bıvebb tájékoztatást kapunk a számítás folyamatáról:
104
AxisVM 10
A felsı sorban az éppen aktuális számítási folyamatról kapunk tájékoztatást. Az alsó kék csík a teljes számítás állapotát mutatja. A Becsült teljes memóriaigény a számításhoz használt virtuális memória méretét mutatja. Amennyiben a számítógép konfigurációjában beállított érték kisebb lenne ennél, hibaüzenetet kapunk a virtuális memória szükséges méretére vonatkozóan. A számítás végezte után a következı ablak jelenik meg:
Az OK-ra klikkelve automatikusan a Statika „fül” ez elmozduláskomponens, Szintfelület 2D megjelenítésbe jutunk, mely a teher hatására keletkezı függıleges elmozdulásokat mutatja. Megjelenítés
A jobb láthatóság érdekében a bal oldali ikonsoron található Megjelenítés funkciónál szüntessük meg a Teher megjelenítését.
Teljes ábra
A jó láthatóság érdekében használjuk a Zoom funkciók közül a Teljes ábrát megjelenítıt.
A következı ábra látható:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
105
A statika „fül”-ön az ez[mm] felirat melletti nyílra kattintva lépjünk át a Felületi igénybevételek közül az nx-re:
Az nx ábra a tárcsában keletkezı fajlagos normálerı ábrája. Min, max értékek
A maximális érték helyének meghatározásához használjuk a Min, max értékek funkciót. A funkciót aktiválva a következı ablak jelenik meg:
Itt ki lehet választani valamelyik Felületi igénybevétel-komponenst. Az OK gombbal elfogadva megjelenik a negatív maximum értéke, és a maximális érték helye is:
Az OK-ra klikkelve megjelenik a pozitív maximum értéke és helye.
106
AxisVM 10
A Színskála palettán beállított értékeknél jelennek meg a színek közötti határok. A Szintek számát a Színskála paletta aljának függılegesen felfelé irányú mozgatásával tudjuk szabályozni:
Színskála paletta
Keressük meg a -100 kN/m-nél nagyobb fajlagos normálerıvel terhelt területeket! A Színskála paletta értékeit a palettára való klikkeléssel után tudjuk változtatni. Itt a bal oldali oszlopban elhelyezkedı értékekre való klikkelés írjuk be az alsó (-291,86) érték helyére a –100-t:
Az Enter gombbal befejezve az adatbevitelt az Automatikus interpoláció beállítja a köztes szintek értékeit.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
107
Az OK gombbal elfogadva a parancsot a következı ábra jelenik meg:
A 100 kN/m-nél nagyobb igénybevételő területek a ferdén sraffozott területen helyezkednek el. Szintvonal
Nézzük meg az igénybevételeket Szintvonalas megjelenítésben. Ehhez kattintsunk a Szintfelület 2D felirat mellett elhelyezkedı nyílra, és a legördülı listából válasszuk a Szintvonalat.
A kapott szintvonalas ábra a következı:
Az alsó vonalmenti támaszban keletkezı igénybevételeket a Komponenseknél a Vonalmenti támaszerık között találjuk. Válasszuk ki az Rz komponenst! Eredmény ábrázolási paraméterek
Itt válasszuk ki az Érték felírás Vonalra funkciót, és az Ábrázolási módot állítsuk át Diagramra:
108
AxisVM 10
Az OK gombbal lezárva az ablakot megjelenik a megtámasztások függıleges reakcióereje:
Vasbeton terve tervezés
A faltartó vasalási mennységeinek meghatározásához klikkeljünk a Vasbeton tervezés „fül”-re:
Vasalási paraméterek
Klikkeljünk a Vasalási paraméterek ikonra, majd a Kijelölı palettán a Mindenre alkalmaz (csillag) funkcióval jelöljük ki mindegyik felületelemet és az OK-val fejezzük be a kiválasztást. A következı ablak jelenik meg:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
109
Az ablakot az OK-val zárjuk be, majd válasszuk ki a Szintfelület 2D megjelenítési módot! A következı axa ábrát kaptuk:
Az „x” iránynak megfelelı szükséges vasalás az axa és az axf vasalási értékek összege.
110
AxisVM 10
Ez az oldal szándékosan üres.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
111
5. HÉJ MODELL Indítás
A program elindításához kattintsunk a számítógép Desktop-ján létrehozott AxisVM mappában elhelyezkedı AxisVM 10 ikonra.
Új
Az Új parancs indításával hozzunk létre egy új modellt. A parancs aktiválása után a megjelenı ablakban írjuk át a Modellfájl nevét „medence”-re, és a Szabványok közül válasszuk ki az Eurocode-t:
Feladat
Határozzuk meg a következı ábrán látható vízzel teli medence fajlagos igénybevételeit, és vasalási szükségleteit.
A fal és a fenéklemez vastagsága 25 cm, a felsı éleken levı borda 30/60as mérető, C25/30-as szilárdsági osztályú betonból készüljön B500B típusú betonacéllal, és az Eurocode 2-es szabvány szerint vizsgáljuk.
112
Beállítások
AxisVM 10
Aktiváljuk a Beállítások menü Szerviz sorában levı Grid&Kurzor funkciót. A következı ablak jelenik meg:
A Kurzor lépésköz felirat alatti mindhárom 0,100 értéket írjuk át 0,2-re:
, ezzel beállítottuk, hogy a kurzorunk csak 0,2 m-es lépésközzel tudjon mozogni, ezzel elkerülve a szerkesztési pontatlanságokat. A továbbiakban a szerkesztési funkciók bemutatásával létrehozzuk a szerkezet geometriáját.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
113
Geometria
Ehhez a szokásos Windows-os menük alatt elhelyezkedı „fülek” közül válasszuk ki a Elemek feliratút. Ekkor a kapcsoló alatt a szerkesztési funkciók ikonsora jelenik meg:
Objektumok közvetlen rajzolása
Az Objektumok közvetlen rajzolása ikonra kattintva a következı ábra jelenik meg:
Tartomány
Állítsuk át az elem típusát Tartományra. A következı üzenetet kapjuk:
Betöltés anyagtárból
Az OK-ra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Itt a görgetısáv segítségével válasszuk ki az Anyagok oszlopban az C25/30-at, majd az OK-val zárjuk be az ablakot. Vastagság
A Vastagság [cm] melletti mezıbe írjunk 25-t.
114
AxisVM 10
Komplex alakzat
Kattintsunk a jobbról elsı Komplex alakzat gombra. A kontúrvonalat megrajzolhatjuk grafikusan vagy megadhatjuk koordinátákkal.. Elıször a medence oldalfalát rajzoljuk meg az X-Z síkban.
Koordinátarendszer változtatás
Váltsunk át a Z-X koordinátarendszerbe! A bal oldali ikonsoron válasszuk ki az Elölnézet funkciót:
A poligon kezdıpontja a globális origó legyen. Ezt most a bal alsó sarokban találjuk, a barna színő vízszintes és függıleges vonal metszéspontjában. A 45°-os kereszt a szerkesztési koordinátarendszer aktuális origóját jelöli.
Relatív koordináta-rendszer
A további pontok beviteléhez válasszuk a relatív koordinátarendszeres bevitelt. A relatív koordinátarendszert a koordinátapalettán elhelyezkedı d feliratú kapcsolóval szabályozzuk. Az aktivált (benyomott) gomb jelenti a relatív koordinátarendszer használatát. Ekkor a koordinátaértékek elıtt egy d bető jelenik meg,
ami jelzi, hogy a relatív koordinátarendszerben dolgozunk. Kikapcsolt nyomógombbal az abszolút koordinátákat tudjuk bevinni. A kezdıpont után következı pontok létrehozásához mozgassuk a kurzort a következı helyekre, majd az egér bal gombjának egyszeri lenyomásával hozzuk létre a kívánt csomópontokat: jobbra 11,0 és lefelé 0,2 ; lefelé 0,4 ; jobbra 1,0 ; felfelé 3,6 ; balra 12,0 ; lefelé 3,0. A billentyőzet Esc gombjának kétszeri lenyomásával fejezzük be a funkció használatát. A következı látható:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Koordinátarendszer változtatás
115
A bal oldali ikonsoron a koordinátarendszerek beállításánál válasszuk ki a Perspektívát:
A perspektíva beállító ablakban a következı értékek legyenek: H 30,0; V320,0; P 0,0. A jobb felsı sarokban lévı X gombra klikkelve zárjuk be a Perspektíva beállító ablakot. Tükrözés
A bal oldali ikonsoron válasszuk ki a Tükrözés funkciót, melynek használatával létrehozzuk a medence térbeli geometriáját. A funkciót aktiválva megjelenik a Kijelölı paletta:
A Mindenre alkalmaz (csillag) funkció használatával jelöljük ki az öszszes elemet. Az elemek kijelölésekor azok színe megváltozik, rózsaszínő lesz. Az OK-val fejezzük be a kijelölést, és a következı ablak jelenik meg:
Válasszuk ki a Tükrözés Többszörösent és Összekötendı csomópontoknál a Mindet, majd az OK-val zárjuk be az ablakot. Ezután adjuk meg a tükrözési sík két pontját. A koordinátapaletta eddigi értéke helyére írjunk
x 12 y 4 z 0 x1 y 0 z 0
ENTER,
ENTER, majd az Esc egyszeri lenyomásával lépjünk ki a funkcióból.
116
AxisVM 10
A következı látható:
Teljes ábra
A jó láthatóság érdekében használjuk a Teljes ábrát megjelenítı funkciót. Ezt a baloldali ikonsoron a Zoom funkciók között találjuk:
Számozás
Vigyük a kurzort a jobb alsó sarokban elhelyezkedı Gyorspalettán a jobbról harmadik ikon fölé! A következı látható:
Itt lehet be-, illetve kikapcsolni a Számozásokat. Kapcsoljuk be a csomópont számozást. Ehhez a Csomópont felirat melletti rádiógombra kell klikkelni, és azonnal megjelennek a csomópontok számozásai. Eltolás (mozgatás)
A folyóka lejtésének kialakításához a 3. és 4. csomópont között elhelyezkedı vonalat toljuk 0.2 m-rel lejjebb!
Geometria
Váltsunk át a Geometria „fül”-re:
A vonal eltolásához vigyük a kurzort a kijelölt vonal fölé, és a bal egérgombot lenyomva, majd nyomva tartva mozdítsuk el a kurzort! Ekkor meg kell adni egy eltolásvektort. Az eltolás mértékének a megadásához a billentyőzeten adjuk meg a következıket:
x , 0, y,0, z, -0,2 ENTER.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Geometriai ellenırzés
117
A szerkezet geometriájának ellenırzésére használjuk a Geometriai ellenırzés funkciót! Az ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Az ablakban azt állíthatjuk be, hogy mekkora legyen az a távolság, amelynél közelebb lévı csomópontokat a program „eggyé olvasztja”. Jelöljük be a Független pontok és hálózatok megjelölése melletti négyzetet, majd az OK-ra klikkelve a program végrehajtja az ellenırzést. Az ellenırzés után újabb ablakban láthatjuk az eredményt:
Elemek
Az Elemek „fül”-re kattintva adhatjuk meg a szerkezet anyagjellemzıit és keresztmetszeti adatait, referenciáit és típusát.
Referenciapont
A tartományok lokális koordináta-rendszereinek térbeli rögzítését úgynevezett referenciák segítik. Példánkban referenciaponttal rögzítjük a síkra merıleges és referenciasíkkal a síkbeli irányultságot. Klikkeljünk a Referenciapont ikonra, majd klikkeljünk az 5. és 11. csomópontot összekötı vonal felezıpontjába: a vonalon mozgatva az egeret, a felezıpontnál a „vonal” szimbólum helyett egy ½ szimbólum jelenik meg. Az Esc egyszeri megnyomásával lépjünk ki a funkcióból.
Számozás
A Gyorspalettán levı Számozás fölé mozgatva a kurzort, kapcsoljuk be a Referencia számozása funkciót. Ekkor a referenciapont mellett megjelenik az „R2” szimbólum.
118
Referenciasík
AxisVM 10
A tartományok lokális koordinátarendszerének a beállításához hozzunk létre egy referenciasíkot! A referenciasík megadásához annak 3 pontja szükséges. Klikkeljünk a Referenciasík ikonra! Az egyik pont legyen a 6. csomópont, a következı pont legyen az 1. és 2. csomópontot összekötı vonalon, a harmadik pont pedig legyen a 2. csomópont. A következı látható:
Az Esc egyszeri megnyomásával lépjünk ki a funkcióból. Tartomány
A felületszerkezetek definiálásához aktiváljuk a Tartományok funkciót! A Kijelölı paletta megjelenése után jelöljük ki a következı csomópontokat összekötı vonalakat: 12 - 6; 6 - 2;2 - 8; 8 - 12 2 - 8;8 - 7;7 - 1;1 – 2 11 - 10;10 - 4;4 - 5;5 - 11. A kijelölést az OK-val fejezzük be, és a következı ablak jelenik meg:
Vastagság
A Vastagság[cm]= felirat melletti mezıbe írjunk 25-öt.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Referencia
119
A Referencia lokális x-hez felirat melletti legördülı menübıl válasszuk ki az R3 referenciát:
majd az OK-val zárjuk be az ablakot. A létrehozott tartományok kontúrja mentén egy zöld színő vonal jelent meg, ami egyrészt a tartomány körvonalát jelzi, másrészt pedig a színe jelzi, hogy héj típusú a tartomány. Lokális rendszerek
A Gyorspalettán a jobb oldalról 4. ikonra klikkeléssel kapcsoljuk be a Lokális rendszerek szimbólumot.
Tartomány
A Tartomány funkcióval definiáljuk a többi felületszerkezet is. Ehhez aktiváljuk a funkciót, és a Kijelölı paletta megjelenése után jelöljük ki a következı csomópontokat összekötı vonalakat: 7 – 9 ; 9 – 3 ; 3 – 1 ; 1 – 7, majd az OK-val fejezzük be a kijelölést. A megjelenı ablakban válaszszuk ki a Típusok közül a Héj típust, majd a Referencia lokális x-hez felirat melletti legördülı menübıl válasszuk ki az R3 referenciát, és a Referencia lokális z-hez felirat melletti legördülı menübıl válasszuk ki az R2 referenciát, és az OK-val zárjuk be az ablakot.
Tartomány
Ismét aktiváljuk a Tartomány funkciót, majd a Kijelölı paletta megjelenése után jelöljük ki a következı csomópontokat összekötı vonalakat: 9-10; 10-4; 4-3; 3-9 és a kijelölést az OK-val befejezve adjunk meg az elızıek szerinti 25 cm vastag héj elemet Automatikus referenciákkal.
120
AxisVM 10
A következı ábra látható:
Gyorspaletta
A Gyorspalettán a Csomópontszámozás és a Lokális rendszerek megjelenítését kapcsoljuk ki.
Vonalelemek
A medence felsı peremén lévı borda definiálásához aktiváljuk a Vonalelemek funkciót, majd a Kijelölı paletta megjelenése után jelöljük ki a medence felsı 4 élét. Az OK-val befejezve a kijelölést a következı ablak jelenik meg:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
121
Szelvényszerkesztı
A borda keresztmetszetének megadásához aktiváljuk a Szelvény felirat mellett jobbra elhelyezkedı Szelvényszerkesztı funkciót! A következı ablak jelenik meg:
Téglalap szelvény
A 30*60-as négyszögkeresztmetszet definiálásához klikkeljünk a Téglalap szelvény ikonra, és a következı ablak jelenik meg:
A b [cm]= felirat melletti mezıbe írjunk 30-at, a h [cm]= felirat melletti mezıbe pedig írjunk 60-at, majd az Elhelyezésre klikkelve a Szelvényszerkesztı munkaterületére klikkelve helyezzük el a szelvényt! A következı látható:
122
AxisVM 10
A szelvény elhelyezése után láthatóvá válik a keresztmetszet 1. és 2. inercia fıiránya, súlypontja, és a szelvény keresztmetszeti adatai. Az OK-ra klikkelve a megjelenı ablakban mentsük el a szelvényt a program által felajánlott 30*60-as névvel:
Alsó borda
Az OK-val zárjuk be az ablakot és visszajutunk a Vonalelemek párbeszédablakba, ahol az Excentricitást állítsuk az Alsó borda-ra. Láthatjuk, hogy a bordák tengelyvonala kék színővé vált, és megjelent a Szelvény alak szimbólum. A bordaelem fölé mozgatva a kurzort megjelennek a borda tulajdonságai:
Látványterv
A bal oldali ikonsoron felülrıl a negyedik ikon a Megjelenítési mód. Válasszuk ki a jobboldali Látványterv funkciót!
Lépésrıl lépésre kézikönyv
123
Forgatás
A képernyı bal alsó sarkában látható Zoom eszközök közül válasszuk ki a Forgatás funkciót! A munkaterület bármelyik pontjára klikkelve, majd a gombot nyomva tartva és a kurzort mozgatva tudjuk forgatni a szerkezet látványtervét.
Elızı nézet viszszaállítása
A képernyı bal alsó sarkában látható Zoom eszközök közül válasszuk ki az Elızı nézet visszaállítása funkciót!
Teljes ábra
A jó láthatóság érdekében használjuk a Teljes ábrát megjelenítı funkciót.
Drótváz
Az Ábrázolási módok közül válasszuk ki a Drótvázat.
Felületi támasz
A szerkezet megtámasztási viszonyainak definiálásához aktiváljuk a Felületi támasz funkciót! A Kijelölı paletta megjelenése után válasszuk ki a két vízszintes tartományt, majd az OK-val fejezzük be a kijelölést. A következı ablak jelenik meg:
Rx és Ry értékét írjuk át 1E+3-ra, majd az OK-val fejezzük be az adatbevitelt! A következı ábra látható:
124
AxisVM 10
Terhek
A szerkezetre ható terhek definiálásához klikkeljünk a Terhek „fülre”:
Teheresetek és tehercsoportok
Teheresetek létrehozásához kattintsunk a Teheresetek és tehercsoportehercsoportok ikonra! A következı ablak jelenik meg:
Az ST1-re klikkelve írjuk át a tehereset nevét „ÖNSÚLY”-ra, majd az OK-val zárjuk be az ablakot! Önsúly
Az önsúlyteher definiálásához klikkeljünk az Önsúly ikonra, majd a Kijelölı palettán a Mindenre alkalmaz (csillag) funkciót használva jelöljük ki a teljes szerkezetet, és az OK-val fejezzük be a kijelölést. A tartományok kontúrjain megjelenı szaggatott vonal szimbolizálja az önsúlyterhet. A tartomány kontúrjára mozgatva a kurzort a következı felirat jelenik meg:
Statikus tehereset
A következı tehereset létrehozásához klikkeljünk a Teheresetek és tetehercso hercsoportok ikonra, és a megjelenı ablakban az Új teheresetek tehereset közül válasszuk a Statikust, VÍZ” Statikus és a megjelenı mezıbe írjuk be a „VÍZ VÍZ nevet, majd az OK-val zárjuk be az ablakot. OK
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Folyadékteher
125
A vízteher megadásához klikkeljünk a Folyadékteher ikonra, majd a Kijelölı palettán a Mindenre alkalmaz (csillag) funkciót használva jelöljük ki a teljes szerkezetet, és az OK-val fejezzük be a kijelölést. A következı ablak jelenik meg:
Ahhoz, hogy a vízszint magassága a medence statikai vázának a tetejétıl 30 cm-rel alacsonyabban legyen, a Z1 [m]=3,000-t írjuk át 2,7-re, és a legalsó pont víznyomásértékének beállításához a p(Z2) [kN/m2]= felirat mellé írjunk –35-öt, majd az OK-val fejezzük be az adatbevitelt. A következı ablak látható:
Teherkombinációk
A teherkombinációk létrehozásához klikkeljünk a Teherkombinációk ikonra! A következı ablak jelenik meg.
126
Új adatsor
Gyorspaletta
AxisVM 10
Új teherkombináció létrehozásához klikkeljünk az Új adatsor ikonra, majd a teherkombináció neve legyen 1. Tk, típusa legyen egyedi kombináció, az ÖNSÚLY alá írjunk 1,35-öt, a VÍZ alá pedig 1,0-t. Az Enterrel tudunk cellát váltani. Az OK-val fejezzük be az adatbevitelt. A Gyorspalettán a Grafikus szimbólumok közül kapcsoljuk ki a Támaszt, és a Referenciát, és az Objektumok 3D körvonallal megjelenítését.
Háló
A végeselemháló kialakításához lépjünk át a Háló „fül”-re.
Gyorspaletta
A Gyorspalettán kapcsoljuk ki a Teher rajzát, ami jobb oldalról a hatodik ikon.
Hálógenerálás
Klikkeljünk a Hálógenerálás ikonra, majd a Kijelölı palettán a Mindenre alkalmaz (csillag) funkcióval jelöljük ki a teljes szerkezetet, és az OKval fejezzük be a kijelölést. A következı ablak jelenik meg:
Az Átlagos végeselem oldalhossznak adjunk meg 0,6 m-t, és az OK-val zárjuk be az ablakot. A hálógenerálás aktuális állapotáról a következı ablak ad folyamatos tájékoztatást:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
127
A hálógenerálás után a következı ábrát látjuk:
Látható az automatikusan generált hálózat, és a végeselemek középpontjában zöld színő pont szimbolizálja a Felület középpontot. A kurzort egy végeselem középpontja fölé mozgatva megjelennek a végeselem tulajdonságai:
Gyorspaletta
A Gyorspalettán kapcsoljuk ki a Grafikus szimbólumok közül a Csomópont, a Felület középpont, Tartomány és a Szelvény alak megjelenítését, valamint kapcsoljuk ki a Hálózat rajzának megjelenítését is. Ezzel befejeztük a szerkezet vizsgálatához szükséges adatok bevitelét.
Statika
A statikai számítás elvégzéséhez és az eredmények megjelenítéséhez lépjünk át a Statika „fül”-re.
Lineáris statikai számítás
A Lineáris statikai számítás funkcióra klikkelve elindul a számítási folyamat. A következı ablak jelenik meg:
128
Részletek
AxisVM 10
A Részletek gombra klikkelve megjelennek a számítás részletei:
Az információs sorban az éppen aktuális számítási folyamatról kapunk tájékoztatást. Az alsó kék csík a teljes számítás állapotát mutatja. A Becsült teljes memóriaigény a számításhoz használt virtuális memória méretét mutatja. Amennyiben a számítógép konfigurációjában beállított érték kisebb lenne ennél, hibaüzenetet kapunk a virtuális memória szükséges méretére vonatkozóan. A számítás befejezése után a következı ablak látható:
Az OK-ra klikkelve automatikusan a Statika „fül” ÖNSÚLY tehereset, ez elmozdulás-komponens Szintfelület 2D megjelenítéssel látható, mely az önsúly hatására keletkezı függıleges elmozdulásokat mutatja.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Számozás
129
Az elmozdulás értékek megjelenítéséhez kapcsoljuk be a Gyorspalettán levı Számozás funkciók közül a Felületre funkciót. Amennyiben a Csak szélsıértékek megjelenítése funkció nincs bekapcsolva, kapcsoljuk be azt is. Váltsunk át a víz teheresetre! Ehhez az ÖNSÚLY felirat melletti legördülı menüre kell klikkelni, és kiválasztani a VÍZ teheresetet:
Hasonlóképpen az eZ-re klikkelve tudjuk kiválasztani az eY elmozduláskomponenst is, váltsunk át rá. Részlet
A hozzánk legközelebb esı függıleges oldalfal megjelenítésének elrejtéséhez használjuk a Részlet funkciót! Az ikonra klikkelés után a következı ablak jelenik meg:
Új
A részlet definiálásához klikkeljünk az Új feliratú gombra, ekkor meg kell adni a részlet nevét:
A részlet neve legyen: 1. Az OK-val zárjuk be az ablakot, és a Kijelölı palettán lévı Mindenre alkalmaz (csillag) funkció segítségével jelöljük ki a teljes szerkezetet. Ekkor a Kijelölı palettán látható, hogy az eddigi Kijelölés bıvítése ikon inaktívvá válik, és a Kijelölés megszőntetése ikon válik aktívvá.
130
Koordinátarendszer változtatás
AxisVM 10
Váltsunk át a Z-X koordinátasíkra!
A középsı egérgombot egyszer lenyomva, és a gombot nyomva tartva mozgassuk el a szerkezetet a munkafelületen kissé balra annyira, hogy a jobb oldala teljes egészében látható legyen. Amennyiben kétgombos egeret használunk, akkor használjuk az alsó görgetısávot. A kijelölı téglalap segítségével a következı ábrán látható módon szőntessük meg a részletbe be nem vont oldalfal elemeinek a kijelöltségét:
Az OK-ra klikkelve a Kijelölı palettán fejezzük be a kijelölést, majd a megjelenı ablakban az OK-ra klikkelve fejezzük be a részlet definiálását. Elızı nézet visszaállítása
Az Elızı nézet visszaállítása ikonra kattintva a perspektív nézethez jutunk vissza, és jól látható, hogy a hozzánk közelebb esı végfal „eltőnt”:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Min, max értékek
131
A vízszintes elmozdulások szélsıértékeinek megállapításához használjuk a Min, max funkciót! A funkció aktiválása után a következı ablak jelenik meg:
Itt állíthatjuk be a keresni kívánt szélsıérték komponensét. Az eY-t „meghagyva” és az OK-val bezárva az ablakot megjelenik a minimális elmozdulás értéke (ami most a negatív elmozdulások maximuma) és helye is
majd az OK-val bezárva az ablakot megjelenik a pozitív elmozdulások maximumértéke és helye:
Az OK-val zárjuk be az ablakot! Válasszuk ki az 1. Tk teherkombinációt és az eR elmozduláskomponenst!
132
Eredmény ábrázolási paraméterek
AxisVM 10
Klikkeljünk az Eredményábrázolási paraméterek ikonra, majd a megjelenı ablakban állítsuk át az Ábrázolási alakot Elmozdultra, az Ábrázolási módot Diagramra, és a Léptéket állítsuk 2-re:
Az OK-val zárjuk be az ablakot! Takartvonalas ábrázolás
A Gyorspalettán kapcsoljuk be a Hálózat rajza funkciót, és a bal oldali függıleges palettán a Megjelenítési módot állítsuk át Takartvonalas ábrázolásra:
Forgatás
A képernyı bal alsó sarkában látható Zoom eszközök közül válasszuk ki a Forgatás funkciót! Vizsgáljuk meg a szerkezet elmozdult alakos ábráját a szerkezet forgatása közben! Az Esc egyszeri megnyomásával lépjünk ki a Forgatás funkcióból.
Elızı nézet viszszaállítása
A képernyı bal alsó sarkában látható Zoom eszközök közül válasszuk ki az Elızı nézet visszaállítása funkciót!
Eredmény ábrázolási paraméterek
Az Eredményábrázolási paraméterek ablakban az Ábrázolási alakot állítsuk vissza Eredetire, az ábrázolás Léptékét állítsuk vissza 1-re, az Ábrázolási módot pedig Szintfelület 2D-re. A Gyorspalettán kapcsoljuk ki a Hálózat rajzának megjelenítését. A megjelenítendı eredménykomponenst állítsuk át a Felületi igénybevételek között található mx-re!
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Színskála paletta
133
A Színskála palettán beállított értékeknél jelennek meg a színek közötti határok. A Szintek számát a Színskála paletta aljának mozgatásával tudjuk szabályozni, állítsuk 22-re:
Válasszuk ki az my eredménykomponens ábrát! Metszet
Az my nyomatéki ábra metszetbeni megjelenítéséhez klikkeljünk a bal oldali ikonsoron található Metszet ikonra! A következı ablak jelenik meg:
Új metszet definiálásához klikkeljünk az Új metszısík gombra!
134
AxisVM 10
A következı ablak jelenik meg:
A metszısík neve felirat melletti mezıbe írjunk „1”-et, majd az OK-val zárjuk be az ablakot. Koordinátarendszer változtatás
Váltsunk át a Z-X koordinátasíkra!
A metszısíkot vegyük fel a szerkezet közepére! A metszısíkot oldalvagy felülnézetben elég két ponttal megadni, az elsı pont a jelenlegi relatív koordinátarendszer origójától jobbra 6,0 m-re, a második pont pedig legyen ugyanebben a függılegesben, egy kicsivel lejjebb. A megjelenı ablakot az OK-val bezárva létrehoztuk az új metszısíkot. Koordinátarendszer változtatás
Váltsunk át a Z-Y koordinátasíkra!
Az ábrázolási módot állítsuk át Metszetre. Számozás
A Gyorspalettán levı Számozás megjelenítések közül kapcsoljuk be az Eredményfelírás Vonalra funkciót! A következı ábra látható:
Gyorspaletta
A Gyorspalettán kapcsoljuk ki a Metszet megjelenítését!
Koordinátarendszer változtatás
Váltsunk át Perspektívára! A perspektíva beállító ablakot zárjuk be.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
135
A megjelenítendı eredménykomponensek közül válasszuk ki a Felületi támaszerı komponensek közül az Rz-t, és állítsuk át az Ábrázolási módot Szintfelület 2D-re! A következı ábra látható:
Vasbetontervezés
A szerkezet vasalási szükségleteinek vizsgálatához klikkeljünk a Vasbetontervezés „fül”-re:
Vasalási paraméterek
A szerkezet vasalási paramétereinek definiálásához klikkeljünk a Vasalási paraméterek ikonra, majd a Kijelölı palettán klikkeljünk a Mindenre alkalmaz (csillag) ikonra, és az OK-val fejezzük be a kijelölést! A következı ablak jelenik meg:
A Betonacél minıségét állítsuk át B500B-re, majd a Vaspozíciónál található értékek közül az x-re vonatkozó mindkét értéket írjuk át 3,5-re, az y-ra vonatkozó értékeket pedig 4,5-re, majd az OK-val fejezzük be az adatbevitelt! Az axa eredménykomponens ábra megjelenítésébe jutottunk. Az Ábrázolási módot állítsuk át Szintfelület 2D-re.
136
Gyorspaletta
AxisVM 10
A Gyorspalettán kapcsoljuk ki az Értékfelírás Vonalra és Felületre funkciót! A következı ábra látható:
Vizsgáljuk meg az axf, az aya, majd az ayf eredménykomponenst! Vizsgáljuk meg az 1. Tk teherkombinációban létrejövı repedéstágasságot, ha a vasalás mindkét réteg mindkét irányában Ø12/150mm! Alkalmazott vasalás
Az Alkalmazott vasalás ikonra klikkelve a következı ablak jelenik meg:
Itt a jobb oldali részen beállított vaskiosztást tudjuk a bal oldalon látható 4 vasalási réteghez hozzárendelni. A Vaskiosztásnál lévı Ø melletti mezıbe írjunk 12-t, alatta a Kiosztáshoz 150-t, majd a Vaspozíciónál írjunk be 3,5-t, ezután klikkeljünk a baloldalon az x irány Felsı vasalásra, majd a Hozzáadás gombra. Ezzel meghatároztuk az egyik vasalási réteget, és a következıt látjuk:
Lépésrıl lépésre kézikönyv
137
Definiáljuk a többi vasalási réteget is a fenti módszerrel, de az y irányú rétegek Vaspozíciója 4,5 cm legyen:
Kijelölés
A vasalási rétegek definiálása után rendeljük hozzá a tartományokhoz a vasalásokat. Ehhez klikkeljünk az ablak alsó részén található Kijelölés funkcióra, majd a Kijelölı palettán klikkeljünk a Mindenre alkalmaz (csillag) funkcióra, és az OK-val fejezzük be a kijelölést. Az Alkalmazott vasalás ablakot az OK-val zárjuk be, ezzel létrehoztuk a tartományokhoz rendel alkalmazott vasalásokat, és a következı ábrát láthatjuk:
138
Repedéstágasság
AxisVM 10
Az eredmény-komponensek közül válasszuk ki a Repedéstágasság csoportból a wk (a) komponenst, amely a tartomány lokális koordinátarendszer szerinti alsó oldalán (a medence külsı oldala) lévı repedéstágasságot mutatja:
Az ábra mindenhol ferdén sraffozott területtel jelenik meg, ami azt jelenti, hogy a medence külsı oldalán a repedéstágasság nulla. Vizsgáljuk meg a belsı oldali repedéstágasságot is! Ehhez válasszuk ki a wk (f) komponenst. A következı ábra látható:
Itt a belsı oldalon a falsarkoknál láthatóak berepedt területek.
Lépésrıl lépésre kézikönyv
139
Gerendavasalás tervezés
A gerenda vasalási szükségeinek meghatározásához klikkeljünk a Gerendavasalás tervezés ikonra! A Kijelölı paletta megjelenése után válasszuk ki a két hosszanti oldalfal közül a fentinek a borda elemét, majd az OK-val fejezzük be a kijelölést! A következı ablak jelenik meg:
Gerenda paraméterek
Az OK-val bezárva az ablakot a Gerenda paraméterek ablak jelenik meg:
A Keresztmetszet felirat alatti ikonok közül válasszuk a bal oldalit a négyszögkeresztmetszet definiálásához, állítsuk át az Anyagjellemzık között a Hosszvasalás és a Kengyel minıségeket B500B-re, és az OK-val bezárva az ablakot megjelenik a hajlítási vasszükséglet, valamint a szükséges kengyelkiosztás is:
Az OK-ra klikkelve tudunk kilépni a funkcióból.
140
Jegyzet
AxisVM 10
Lépésrıl lépésre kézikönyv
Jegyzet
141
142
Jegyzet
AxisVM 10