LENTI VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TERVEZET október TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSIKONCEPCIÓ LENTI

LENTI

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSIKONCEPCIÓ

LENTI VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TERVEZET 2016‐2030.

MEGBÍZÓ: Lenti város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR‐T‐REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft.

2016. október

1

LENTI


TARTALOM

TARTALOM TARTALOM ............................................................................................................................................ 2 BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 3 1.1. LENTI JÖVŐKÉPE ............................................................................................................................... 4 1.2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK ............................................................................................................... 5 2.1. CÉLRENDSZER .................................................................................................................................. 8 2.2. AZ ÁTFOGÓ CÉLOK TARTALMA, RÉSZCÉLOK ............................................................................................. 8 3.1. A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA...................................................................................................... 12 3.2. A KONCEPCIÓ TÉRBELI VONATKOZÁSAI, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET‐FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA .............................................. 12 3.3. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSRE ........................................................................................................ 14 4.1. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZ‐ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER ................................................................ 15 4.2. A MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................. 15 4.3. JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE ............................................ 16 FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................................................................ 17

2

LENTI


BEVEZETÉS A településfejlesztési koncepció az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerint a képviselőtestület által elfogadott dokumentum, amely a települések hosszú távú fejlesztési elképzeléseit foglalja össze. A koncepció biztosítja a településfejlesztés összehangolt megvalósulását; rendszerbe foglalja a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket. A koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természetes és épített adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontokat és az ezeket biztosító intézményi rendszereket kell megvizsgálni. Jelen településfejlesztési koncepció a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő metodikával készült. A Korm. rendeletnek megfelelően a koncepciót megalapozó vizsgálatok készítése előzte meg, melyet Lenti Város Önkormányzatának Képviselő‐testülete a 553/2016. (X. 26.) sz. határozatával a továbbtervezés alapjául elfogadott. A Hosszú távú Településfejlesztési Koncepció és Településrendezési eszközök első kötete, a Megalapozó vizsgálat tartalmazza a város adottságainak részletes, a korábbi tervek és a statisztikai adatok, valamint helyszíni vizsgálatok alapján összeállított elemzését (helyzetfeltárás, Helyzetelemzés és ‐értékelés). Jelen, második kötet pedig a település hosszú távú jövőképét és a célok rendszerét tartalmazza – összhangban a 2015‐ben elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiával. A településfejlesztési koncepció hosszú távú terv, egy olyan dokumentum, amelynek alapja a közösség véleményére épülő határozott és hosszú távú jövőkép. A jövőkép, illetve a hosszú távú célkitűzések kiinduló pontot jelentenek a területrendezési eszközök felülvizsgálatához, elkészítéséhez, illetve a középtávú területi és ágazati stratégiai dokumentumok kidolgozásához. A koncepció fontos szerepe tehát, hogy a város adottságait és lehetőségeit figyelembe vevő és végrehajtható fejlesztési stratégia kiinduló alapanyaga legyen. Lenti esetében ez az egymásra épülés fordított sorrendben történt, mert a középtávú stratégiai dokumentum, az Integrált Településfejlesztési Stratégia egy évvel korábban készült. A munka alapvető célkitűzése, hogy Lenti városa megfelelően pozícionálja magát várostérségi és regionális szinten, továbbá, hogy beazonosítsa azokat az egyedi potenciáljait, amelyeket fejlesztve versenyelőnyökhöz juthat. A városvezetés a tervezési munka kezdetekor 216/2013. (V. 29.) számú Ö.H. határozattal elfogadta a partnerségi egyeztetési szabályait, mely meghatározta a fejlesztésében érdekelt szereplők tervezési folyamatban történő bevonását, tájékoztatását, illetve a szakmai munka és döntés‐előkészítés hivatalon belüli koordinációjának megvalósítását.

3

LENTI


1. JÖVŐKÉP 1.1. LENTI JÖVŐKÉPE A jövőkép felvázolja a település elképzelt jövőbeli állapotát a társadalom, a gazdaság és a környezet vonatkozásában. A város előző hatályos településfejlesztési koncepciója 2001‐ben készült. A rövid összefoglaló jellegű dokumentum a következőképp fogalmazta meg Lenti hosszú távú városfejlesztési jövőképét:„Lenti városának elsődleges érdeke, hogy a közigazgatási határon hatásaival túlnyúló fejlesztési elképzelések megvalósulásával a város népességmegtartó ereje növekedjen. A városban megtalálható helyi értékek fennmaradása érdekében azonban erőteljesen munkálkodni kell, hogy aglobálisan terjedő életmódok idomuljanak a helyi kulturális miliőhöz.” A 2009‐ben elfogadott Végleges Akcióterületi Terv nem fogalmaz meg jövőképet a település fejlesztési irányaival kapcsolatban. A 2015‐ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) megfogalmazott jövőkép szerint„ Lenti 2030‐ra vonzó, élhető városi környezettel rendelkező, táji értékekre és fenntartható gazdaságfejlesztésre alapozó település legyen.” A munka alapvető célkitűzése, hogy Lenti város megfelelően pozícionálja magát hazai és nemzetközi szinten, beazonosítsa azokat az egyéni és egyedi tényezőket, amelyeket fejlesztve versenyképes maradhat, versenyelőnyökhöz juthat. Az Országos Fejlesztési‐ és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) meghatározásra kerültek a legfontosabb célkitűzések, kimondva, hogy a városok és térségeik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében meghatározó szerepet játszanak. Az OFTK‐hoz illeszkedve elkészült a Zala megyei területfejlesztési koncepció és program, melyek keretet adnak a településfejlesztési elképzeléseknek. Jelen Hosszú távú Településfejlesztési Koncepció az ITS‐ben megfogalmazott jövőkép és stratégiai célok figyelembe vételével, azokkal összhangban készült. Elérendő társadalmi jövőkép 

A város népességcsökkenése lassul, nő a térség népességmegtartó ereje.



Az elvándorlás csökken; a tanult fiatalok nagy része itt alapít családot.



A képzett munkaerő helyben marad.



Kismértékben nő a születésszám, az elöregedés mérséklődik.



A szociális szolgáltatások bővülnek.

Gazdasági jövőkép 

A település fejlesztése az önkormányzat érdekei és céljai alapján, átgondoltan és rendszerelvűen történik, nem ad hoc módon, a beruházóknak és az aktuális pályázati lehetőségeknek megfelelve.



A város térségi központi szerepe erősödik.



A település gazdaságfejlesztése a környező településekkel együttműködésben zajlik.



Megnő a helyi munkalehetőségek és vállalkozások száma.



A helyi termékek feldolgozása és értékesítése mind szervezettebben működik.



A város folyamatosan korszerűsödő infrastruktúrával és szolgáltatásokkal működik.



Tovább nő a helyi idegenforgalom gazdasági jelentősége (a gyógy‐ és rekreációs turizmus, vendéglátás, programturizmus).

4

LENTI 


A leromlott és potenciális gazdasági területek funkcióval telnek meg, telephelyként szolgálnak (pl. laktanya).

Környezeti és településszerkezeti jövőkép 

Javul a városi szolgáltató rendszerek energiahatékonysága, a megújuló energiaforrások használata kibővül.



Megépülnek az új főúti kapcsolatok, elkerülő utak.



Teljes közművesítettség; korszerű hulladékkezelés.



Több közösségi tér,korszerű pihenő‐, játszó‐ és sportterületek.



A települési értékek megőrzése és karbantartása folyamatos; a kihasználatlan értékek hasznosítása megvalósul (lenti vár).

A fentiek alapján Lenti város jövőképe 2030‐ig a következő:

Vonzó, élhető városi környezettel rendelkező, a táji értékekre és a helyi, fenntartható gazdaságfejlesztésre alapozó ökováros, gyógyhely.

1.2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK A település jövőképének eléréshez vezető hosszú és középtávú célok és tervezett beavatkozások, valamint a településrendezési eszközöket érintő változtatások megvalósítása az alábbi általános – horizontálisan érvényesülő – fejlesztési irányelvek figyelembe vételével történik.  Népesség megtartás és ‐vonzás Egy település egyik legfontosabb, minden fejlesztését meghatározó célja az aktív korú, képzett lakosok megtartása, illetve vonzása. A társadalmi‐gazdasági célok mindegyike azt szolgálja, hogy a hazai és európai demográfiai tendenciák mellett ne romoljanak a természetes szaporodás mutatói, csökkenjen az elvándorlás. A népesség megtartásának és további vonzásának érdekében a képzett fiatal munkavállalók letelepedésének, illetve kiemelten a helyiek megtartásának támogatása az egyik legfontosabb feladat.  Környezettudatos, zöld szemlélet, fenntarthatóság A környezeti erőforrásokkal, értékekkel való felelős és fenntartható gazdálkodást a városfejlesztés minden területén érvényesíteni kell. A környezettudatos szemlélet elterjesztése nem csak a környezeti károk csökkentése, az élhetőbb környezet miatt fontos, hanem a fogyasztási szokások befolyásolásával, az alkalmazott technológiák iránti igény növelésével a zöld gazdaság piacát, s végső soron megerősödését is szolgálja. A környezetbarát építőanyagok, megújuló energiaforrások alkalmazását, a zöldterületek kialakítását, minőségi megújítását az integrált városfejlesztési projekteknél is érvényesíteni kell. A környezetbarát technológiák alkalmazása a gazdasági szektorban és a városi szolgáltatások minden területén fontos cél, különösen a hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás, szennyvízkezelés és városi közlekedés fejlesztési vonatkozásában. Környezetkímélő energetikai rendszerek preferálása, a megújuló energiaforrások használatának támogatása: Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények felújításával mintaadó projektek létrehozása a feladat, a lehető leghatékonyabb energetikai beavatkozások előnyben részesítésével. A szemléletformálásban fontos a lakosság tájékoztatása a szelektív gyűjtés, a komposztálás és a hulladékminimalizálás lehetőségeiről; valamint a környezettudatosság kiemelt kezelése az óvodai és az iskolai helyi nevelési programokban.  Együttműködés és szolgáltató szemlélet

5

LENTI


Az együttműködés jelent egyrészt egy belső összefogást: amikor a város lakossága közösen határoz meg és valósít meg eseményeket vagy fejlesztéseket; és jelent egy külső kapcsolati hálót is, melyre valamennyi településnek szüksége van a harmonikus fejlődéshez. Az együttműködés egyúttal információáramlást, továbbá párbeszédet és konszenzust is jelent. Így a tervezési munkák és a beruházások megvalósítása során valódi partnerség tud kialakulni az egyes szereplők között. A partneri viszonyban beazonosíthatóvá válnak azok az igények, amelyeket a városvezetés saját hatáskörében meg tud oldani, továbbá a folyamatos párbeszéden keresztül a gazdasági szféra városfejlesztésben való szerepvállalása is megerősíthető. Ezzel biztosítható a fenntartható fejlődés, és a hosszú távú szemléleten túl jelen időben sem sérülnek alapvető érdekek. Az önkormányzat vállalkozás‐ és befektetésbarát szemlélettel mind aktívabb településmarketinget folytat (gazdasági területek kiajánlása). Folyamatosan kommunikál a lakossággal (igényfelmérő és elégedettségi kérdőívek, a honlapon aktív kétirányú kommunikáció) és ezekre reagálva fejleszti szolgáltatásait. A helyi közösségekkel aktívan együttműködve szervezi a város életét.  Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség horizontális érvényesítésével mindenki számára biztosítani kell a város használatát, a gazdaság által nyújtott lehetőségeket és mindenekelőtt a társadalmi igények kielégítését biztosító humán szolgáltatásokat. A szolgáltatások elérhetővé tételére kell törekedni azok bővítésekor, minőségi fejlesztésekor is. Az új projektek során biztosítani kell a teljes körű ‐ fizikai és infokommunikációs ‐ akadálymentesítést is.  Minőségi szemlélet, igényesség Az élhető és vonzó kisvárosi környezet biztosításának egyik sarokpontja, egyben a népességmegtartás alapvető feltétele az igényes, minőségi települési környezet kialakítása, kiterjesztése és fenntartása. A modern városközpont továbbfejlesztése és a kapcsolódó beruházások során törekedni kell az igényes és harmonikus anyagválasztásra és kivitelezésre, az egységes arculati elemek használatára. A lakosság érzékenyítése is hozzájárulhat a minőségi környezet megóvására; és a saját környezetük igényes kialakítására. Ehhez segítséget nyújthatnak a közös településszépítési akciók.

6

LENTI


2. CÉLOK A város fejlesztésének alapcélja a lakosság életminőségének és életszínvonalának javítása, a gazdaság versenyképessé tétele és a fenntartható településfejlesztés; melynek érdekében egyenrangú prioritások fogalmazhatók meg (célok). Ezek felsorolása fontossági sorrend nélküli, hiszen egymást feltételezik és egymással párhuzamosan működő további feladatokat generálnak. A fejlesztési irányelvek pedig valamennyi célt áthatják és meghatározzák az egyes célok elérési módját. A koncepció integrált szemlélete miatt az átfogó célok és részcélok komplexen kezelnek bizonyos tématerületeket. A hosszú távú célrendszer megfogalmazása során az alábbi, korábban megfogalmazott célkitűzéseket vettük figyelembe: Lenti Integrált Településfejlesztési Stratégiája az alábbi három átfogó célt határozta meg, melyek mentén törekszik az itt élők életminőségét mind jobbá tenni: 1. Élhető és vonzó település megteremtése 2. 3.

Gazdasági potenciál növelése Térségi szerepkör erősítése

A város 2020‐ig elérendő, középtávú stratégiai célkitűzései városi szintű tematikus célokat, illetve városrészi szintű területi célokat foglalnak magukban. A városközpontra külön kidolgozott program a városi átfogó céllal és az egyes ágazati célokkal is összhangban van, a meglévő funkciók megerősítésére irányul. Az ITS átfogó és tematikus célokat összefoglaló (T1‐T13) rendszere a következő: 1. Élhető és vonzó település megteremtése T1 Közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmények megújítása T2 Megújuló energiaforrások alkalmazása T3 Pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek, játszóterek fejlesztése) T4 Közösségi közlekedési rendszer szolgáltatási színvonalának emelése T5 Települési infrastruktúra kiegészítő elemeinek megépítése

2. Gazdasági potenciál növelése T6 A Termál‐ és Gyógyfürdő szolgáltatási színvonalának erősítése, ennek megfelelően átépítése, bővítése, szolgáltatások fejlesztése T7 Egyedi, innovatív turisztikai attrakciók, és programturizmus fejlesztése T8 Turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó szálláshely‐kapacitás bővítése T9 Meglévő iparterületek bővítése, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése, új iparterületek kialakítása barnamezős területek rehabilitálásával T10 Városmarketing‐tevékenység fejlesztése 3. Térségi szerepkör erősítése T11 Térségi kohézió erősítése a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével T12 Kistérségi helyi termelők támogatása, termékeik feldolgozása és helyi termelői piacok létesítése T13 Regionális és kistérségi kerékpárút‐hálózat fejlesztése

7

LENTI


2.1. CÉLRENDSZER A gazdasági szektor versenyképességének elősegítése és az életminőség feltételeinek javítása, a minőségi települési környezet és szolgáltatások biztosítása egyaránt fontos, egymással szoros kapcsolatban lévő célok. Csak erősödő gazdasági bázis mellett érhető el, hogy a befolyó jövedelmekből a város fenntarthatóan fejleszthető legyen, az emberek számára pedig a jövedelemszerzés lehetőségei biztosítottak legyenek. Az életminőséget meghatározó külső tényezők fejlesztése a munkaerő megtartása és vonzása miatt is lényeges, valamint a fenntartható működést hosszútávon biztosító népességszám és a kiegyensúlyozott korszerkezet szempontjából is, és nem utolsó sorban a város vonzerejét is növeli. A gazdasági prosperitáshoz elégedett, egészséges, képzett, a változásokra kellő rugalmassággal reagálni képes, sokféle értelemben nyitott lakosságra van szükség. Sem a gazdaság, sem az életminőség fejlesztése nem képzelhető el a város életének valamennyi szereplője nélkül. A közös sikerhez az egyéni életmódváltástól a helyi vezetőkön és a gazdasági élet szereplőin át a kormányzati intézkedésekig valamennyi résztvevő tevékeny közreműködésére és felelősségvállalására szükség van.

TFK – hosszú távú célrendszer Vonzó, élhető városi környezettel rendelkező, a táji értékekre és a helyi, fenntartható gazdaságfejlesztésre alapozó ökováros, gyógyhely.

TÁRSADALOM

GAZDASÁG

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK

•A1 Népességmegtartás

•B1 A helyi gazdaság erősítése

•C1 Közlekedésfejlesztés

•A2 Szemléletformálás

•B2 Iparterületek bővítése

•C2 Közösségi terek

•A3 A helyi identitás

•B3 Az idegenforgalom

•C3 Közszolgáltatások és

erősítése

erősítése •B4 Befektetés‐ösztönzés, városmarketing

közintézmények megújítása •C4 Energiahatékonyság

2.2. AZ ÁTFOGÓ CÉLOK TARTALMA, RÉSZCÉLOK Az átfogó célok tartalma: A fenti célok a jobb átláthatóság kedvéért rendeződtek tematikusan, azonban a legtöbbjük szoros összefüggésben van egy vagy több másik párhuzamos céllal, kiegészítik, esetenként feltételezik is egymást.

A) TÁRSADALOM A1 Népességmegtartás  Az elöregedés megállítása, a fiatal népesség megtartása. Ennek legfőbb eszközei a helyi potenciálok hatékony kiaknázása, a települési szolgáltatások fejlesztése és a minőségi lakókörnyezet biztosítása, mind a 6 városrészben a fejlesztésre kijelölt lakóterületek igénybevételének segítése.  A „hatemeletes ház” egy teljes felújítással átépíthető fecskeházzá, melyben pályakezdő fiatal családok számára kialakítható kb. 40 db bérlakás.

8

LENTI


A2 Szemléletformálás  A lakosság szemléletformálása éppolyan fontos a fenntartható település megteremtésében (környezettudatosság), mint a helyi gazdaság erősítésében (ökováros).  A lakosság innovációs potenciálja növelhető ismeretterjesztő előadások szervezésével, az alulról jövő, egyedi kezdeményezések felkarolásával, stb. Mindezek alapvető feltétele a korszerű kommunikációs technikák biztosítása.

A3 A helyi identitás erősítése  Az itt lakók lokálpatriotizmusának táplálása, a lenti identitás erősítése is segít az elvándorlást megállítani. A városukhoz erősen kötődő fiatalok tanulmányaik befejezése után jobb eséllyel jönnek vissza és alapítanak családot a szülőhelyükön. Ezt a célt szolgálná a „hatemeletes fecskeház”.  A környék természeti és mezőgazdasági potenciáljának mind jobb kihasználása, az idegenforgalmi adottságok kiaknázása, a turisztikai vonzerő erősítése és a helyi termékek népszerűsítése növeli a helyben lévő foglalkoztatási lehetőségeket, és egyúttal a helyi identitást is.  Kegyeleti emlékpark kialakítása az üdülőövezetben, a felhagyott temető helyén. B) GAZDASÁG

B1 A helyi gazdaság erősítése  Élelmiszer‐logisztikai hálózat kialakítása a Lenti Járás területén:a helyi termékek és tartós élelmiszerek raktározása, a termékek számára piaci terület biztosítása.  Közösségi élelmiszer‐feldolgozó hálózat kialakítása a Lenti Járás területén.  A helyi termékek előállításának támogatása, helyi terméklánc elterjesztése.  Modern iparágak megtelepülésének elősegítése. B2 Iparterületek bővítése  A laktanya gazdasági célú hasznosítása: innovációs park kialakítása, a meglévő épületállomány hasznosításával, a fizikai infrastruktúra igények szerinti továbbfejlesztése.  A tartalék és az átalakuló ipari és gazdasági területek betelepítése.  Megújuló energiákra alapozott beruházási programok. B3 Az idegenforgalom erősítése  A Termálfürdő fejlesztése, szolgáltatásainak bővítése: új, Magyarországon még egyedülálló létesítmények és szolgáltatások megteremtése (oxigénkamra, szörf élménymedence) a gyógy‐ és rekreációs célközönség bővítése a forgalom növelése érdekében. 4*‐os szálloda építése.  A fürdő területének további, kisléptékű fejlesztései, a szolgáltatások és a szálláskapacitás bővítése (játszótér, kilátó, sportpályák, öko szálloda, szabadtéri színpad, további medencék).  A kemping területének fejlesztése (plusz szálláshelyek: panzió, faház, játszótér).  A több közönség réteget célzó minőségi szálláskapacitás bővítése, a déli városrészben már kijelölt területek igénybevételével.  A fürdőtől független önálló sportterületi fejlesztések, sport‐ és rendezvénycsarnok építése Lenti északi részén.  A lenti vár és környezetének fejlesztése, látványosságának gazdagítása.  Zöldterületi fejlesztés, kerékpározható úthálózat fejlesztése a vízfolyások, a tavak és a turisztikai célpontok között.  A kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése: kerékpáros közösségi ház kialakítása; kerékpárkölcsönző állomások és kapcsolódó kerékpáros szolgáltatások megteremtése, vezetett kerékpártúrák szervezése.  Az ökováros szemlélet keretében elektromos járművek beszerzése és szabadidős szolgáltatások megteremtése.  A lovas turizmus bázisainak erősítése.  Falusi turizmus kínálati erősítése az önálló városrészekben.

9

LENTI


 Lenti‐hegy bekapcsolása az idegenforgalomba, kertes pincés jelleg erősítése.  A fürdőfejlesztéssel párhuzamosan a város gasztronómiai és a programturizmusának fejlesztése.

B4 Befektetés ösztönzés, városmarketing  Lenti térségi szerepének erősítése.  Az Ökováros Lenti program keretében komplex városmarketing stratégia kialakítása. Lenti mint gyógyturisztikai desztináció ismertté és keresetté válásának elősegítése. Arculattervezés, brand kialakítása, hatékony médiahasználat.  Lakóterületi fejlesztések segítése, ösztönzése.  A lakosság és a civil szervezetek bevonása a tervezésbe – összhangban az identitásfejlesztési programmal. C) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK

C1 Közlekedésfejlesztés  Közútfejlesztések: az egyes településrészeket összekötő utak felújítása, a megközelíthetőség és a munkába járás javítása érdekében. A fürdőfejlesztéshez kapcsolódó és Lenti déli városrészének működését segítő az átjárhatóságot biztosító feltáró utak és parkolók kiépítése.  A közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. E‐buszok beszerzése az önálló városrészek elérhetőségének javítása érdekében.  A buszpályaudvar és környezetének infrastruktúra fejlesztése.  A kerékpárút‐hálózat bővítése és összekapcsolása; kerékpáros infrastruktúra kiépítése a város több pontján.  Bérelhető elektromos közlekedési eszközpark beszerzése. E‐gokart komlpexum kialakítása az egykori Tüzép és Zöldért telepek helyén.

C2 Közösségi terek  A buszpályaudvar és környezetének rendezése, parkosítás, esztétikus zöldfelületek kialakítása.  Térségi termelői városi piac megvalósítása  A fürdő nyári bejáratánál színvonalas, reprezentatív közösségi fogadótér kialakítása  A közösségi sportterületek fejlesztése. Az oktatási intézmények környezetében és a déli városrészben sport‐ és rekreációs övezet létrehozása.  További játszóterek kialakítása a lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan. Az amortizálódott játszóterek átalakítása több generációs használatra, szabadtéri edzőtér létesítése.  A városközpont fejlesztése; modern közösségi és rendezvényterek kialakítása, a parkolási gondok megoldása mellett.  Virágosítási program. C3 Közszolgáltatások és közintézmények megújítása  Helyi termelői csarnok, zárt és nyitott piac kialakítása.  A közvilágítás korszerűsítése.  A háziorvosi rendelők korszerűsítése és akadálymentesítése. A szakrendelési kapacitások növelése; a hiányzó szakellátások bevezetése.  Az óvoda korszerűsítése.  Az egészségügyi és kulturális létesítmények teljes felújítása, hőszigetelésük korszerűsítése az egyes településrészeken is.  Új sportcsarnok építése a Vörösmarty Általános Iskolában.  A szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése.  A modern infokommunikációs szolgáltatások elérhetőségének folyamatos javítása. C4 Energiahatékonyság  A közintézmények (elsősorban az oktatási intézmények) energiahatékonysági fejlesztése.  A város központjának energetikai korszerűsítése geotermikus energiaforrás felhasználásával.

10

LENTI


 Megújuló energetikai termékek további, növekvő mennyiségű előállítása (pellet); a Dél‐Zala Megújuló Energia Hálózat kialakítása és működtetése. Illeszkedés A célrendszer Zala Megye Területfejlesztési Koncepciójával összhangban került kialakításra: TFK Átfogó célok ZMTFK Átfogó célok 1. Jól működő, fejlett gazdaság 2. Foglalkoztatás bővítése és társadalmi kohézió 3. Élhető Zala megye

A) Társadalom  

B) Gazdaság  

C) Településfejlesztés, városi szolgáltatások  

11

LENTI


3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

3.1. A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA A Településfejlesztési Koncepció és egyben az Integrált Településfejlesztési Stratégia kialakítását részletes helyzetfeltáró, elemző és értékelő vizsgálat (=Megalapozó Vizsgálat) előzte meg. Ez tartalmazza a statisztikai és egyéb adatforrásból, egyedi adatfelvételből származó számszerű adatokat, kiterjedt továbbá a tendenciák feltárására és értékelésére is.

3.2. A KONCEPCIÓ TÉRBELI VONATKOZÁSAI, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET‐FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA A jelenleg hatályos településszerkezeti és szabályozási tervben rögzített változtatások fejlesztési elhatározások csak részben valósultak meg, így a fejlesztések lehetőségei továbbra is megmaradnak. A településszerkezeti elhatározásokat szükséges a jogszabályi változásokhoz igazítani, vagyis meg kell feleltetni az OTrT‐nek (Az Ország Területrendezési Terve), ZMTrT‐nek (Zala Megye Területrendezési Terve), meg kell feleltetni az építési törvény és OTÉK változásainak és az új 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletnek. Ebből következik, hogy a terület‐ felhasználási besorolásra és lehatárolásra az új jogszabályi környezet szerint kerül majd sor. Területi kiterjedést tekintve a gazdasági fejlesztés volumenei a legnagyobbak, ezt követik a lakóterületi fejlesztési elhatározások, majd a zöldfelületi zöldterületi fejlesztési lehetőségek. A korábbi tartalék területek felülvizsgálata szükséges mind a lakó‐, mind a gazdasági területek vonatkozásában és a zöldterületi kijelöléseknél is. A tartalék területek kijelölésére vonatkozó jogszabályi felhatalmazás ma már nincsen. A város térbeli alakulása szempontjából a tartalék területek egy részén szerencsésebb a jelenlegi használat megőrzése, más részüknél a tényleges célzott terület‐felhasználási besorolás. Az országos közlekedéshálózat fejlesztése országos elhatározás függvénye, térségi területrendezési tervek rögzítik ezek nyomvonalait. Településrendezési eszközökben csak a nyomvonal tengelyét célszerű szerepeltetni, szabályozási tervbe csak a környezetvédelmi engedély, a kiviteli terv és a kisajátítási terv alapján kerülhet. A 75. számú másodrendű főút elkerülő szakaszának tervezett nyomvonala jelentősen megváltozott, Lenti északi részéről a városrész déli részére került. Az északi nyomvonalhoz kapcsolódó terület‐felhasználási besorolásokat a változásnak megfelelően kell újragondolni. Az idegenforgalmi célok eléréséhez turisztikai kínálatot kell erősíteni, szélesíteni. Ennek érdekében kedvező a vár és környékének különleges területi besorolása, a környező területek különleges beépítésre nem szánt terület‐felhasználási átsorolása. Ugyancsak turisztikai célpont lehet a Liponyak patak és a Sóskúti árok bekapcsolása a városi vérkeringésbe. A vízfolyásokat kísérő zöldterületi fejlesztés és a kerékpárutak összefüggő rendszerének kialakítása, valamint az ezt kiszolgáló szolgáltató létesítmények a környezet és zöldfelületi rendszer gazdagítását, a Fürdő‐negyed összefogását szolgálja. Az alábbi térkép és a táblázat összegzi a város közép‐ és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Az egyes fejlesztési területek rendezési szintű bemutatását a megalapozó vizsgálat 1.6.2. fejezete tartalmazza.

12

LENTI


Lenti közép‐ és hosszú távú fejlesztési elképzelései térkép Projekt neve Cél, funkció ssz. Tervezett új beruházások, átalakítások Buszpályaudvar A buszpályaudvar és környezetének modernizálása, összhangban a piac fejlesztésével

Részcélok, feladatok

 Az épület felújítása és modernizálása;  információs és kerékpáros pont

kialakítása  a pályaudvar környezetének

rendbetétele, parkosítása

Piac

Sportcsarnok

Lakóterület‐ fejlesztések

Térségi termelői városi piac megvalósítása Új sportcsarnok építése a Vörösmarty Általános Iskolában. További potenciális lakóterületek kialakítása

Gazdaságélénkítő és idegenforgalmi fejlesztések Az egykori laktanya területének Zajda laktanya gazdasági hasznosítása (innovációs park) Lenti vár A vár idegenforgalmi hasznosítása, a város látványosságainak gazdagítása Lenti Fürdő A termálfürdő további fejlesztése, szolgáltatásainak bővítése

Kemping

Pro‐Arte ház

E‐Gokart komplexum

A kemping területének minőségjavítása, szolgáltatásfejlesztése Kerékpáros közösségi ház kialakítása Az egykori Tüzép és Zöldért telep megújítása és funkcióváltása: szabadidős és sportfejlesztések

 Korszerű, fedett elárusító hely kialakítása 

 Lenti városrészeiben és külterületein az új

lakóterületek kialakításához szükséges rendezési feladatok  A gazdasági vállalkozások

letelepedésének elősegítése  Tulajdonviszonyok rendezése  Idegenforgalmi fejlesztések  A fürdő területének további fejlesztései, a

szolgáltatások bővítése (játszótér, sportpályák, szabadtéri színpad, stb.)  Öko Szálloda építése a strand területén  plusz szálláshelyek, játszótér kialakítása

 A helyi védett épület teljes felújítása és

funkcionális átalakítása  Tulajdonviszonyok rendezése  Elektromos gokart pálya kialakítása  Kapcsolódó projektként: bérelhető elektromos eszközpark beszerzése  Fedett sportpályák kialakítása a meglévő épületekben

Közlekedésfejlesztés

A várost elkerülő, a 75. sz. főút elkerülő településközpontot szakasza tehermentesítő út megvalósítása M 70 és 86. sz. főutak összekötő útja Kerékpárút

 A tervezett északi elkerülő nyomvonal

szerepeltetése a készülő szerkezeti tervben.  Egyeztetések



A városon belüli kerékpárutak rendszerbe szervezése a hiányzó szakaszok kiépítésével



13

LENTI


3.2.1. A TERÜLET‐FELHASZNÁLÁS FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK A fejlesztési szándékok többsége az igény jelentkezésével párhuzamosan beépült az elmúlt években a hatályos településszerkezeti tervbe és a hatályos szabályozási tervbe. A területfelhasználás változik a térségi terveknek való megfelelés okán, valamint a jogszabályi környezetnek való megfelelés okán. Magterületen, NATURA 2000 védelem alatt álló területen, erdőtervezett területen beépítésre szánt terület kijelölés, lakóterületi és iparterületi fejlesztés nem tartható meg. A főúthálózat nyomvonal változásával a kapcsolódó terület‐felhasználások újragondolása indokolt.

3.3. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉ Az épített környezet helyi védelméről szóló 33/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet kitér, a helyi védettség keletkezése és megszűntetése szabályaira, a helyi védelem kategóriáit, ezen belül területi védelmet (helyi védelem alatt álló terület (HT), zöldterület, növényzet (N), utcakép (U)) helyi egyedi védelmet (helyi védelem alatt álló épület, épületrész (É), falikép, dombormű, mozaik (F), kereszt (K), egyéb létesítmény (L), síremlék (S), emlékmű, szobor (SZ), emléktábla (T)). A rendelet kitér a védett építmények támogatására (pénzügyi alapot hoz létre), felhasználására vonatkozó szabályokra. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a védett létesítmények felsorolását, mely lista folyamatosan bővül. A megalapozó vizsgálat építészeti értékvédelemre vonatkozó fejezete is tartalmaz védelemre érdemes épületekre vonatkozó javaslatokat. A településképi véleményezési eljárás szabályairól, valamint az ehhez kapcsolódó előzetes tájékoztatás és szakmai konzultáció biztosításáról szóló 29/2013. (X. 10.) önkormányzati rendelet meghatározza azon építési engedélyköteles tevékenységek körét, melyekben nem kell lefolytatni az eljárást, valamint a beadandó munkarészek tartalmát. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett állapot illeszkedik‐e a kialakult beépítési karakterhez, építési vonalhoz, környezet beépítési adottságaihoz, alkalmazkodik‐e anyaghasználatában, színezésében, építészeti eszközrendszerében a környezet formanyelvéhez, nem korlátozza‐e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét, kilátás‐ rálátás védelmét biztosítja‐e. A fenti helyi rendeletek elfogadása óta hatályba lépett a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, mely alapján egységes önkormányzati rendeletben kell megállapítani a településkép védelmének elemeit és követelményeit. A településképi rendelet részletes tartalmi kereteit kormányrendelet határozza majd meg, ennek előírásai alapján kell majd a fenti rendeleteket összhangba hozni az országos jogszabályok által meghatározott követelményekkel. A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyvet kell készíteni.

14

LENTI


4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 4.1. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ ESZKÖZ‐ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER1 Az önkormányzatok, így Lenti város működése is akkor lehet sikeres az új elvárások rendszerében, ha az irányítás hatékonyan működik, és az az érintett szereplők számára is átlátható. A város fejlesztését meghatározó dokumentumok (TFK, ITS) megvalósítása során a döntéshozói szintet a Lenti Város Képviselő‐testülete jelenti. A döntéselőkészítési feladatokat a Lenti Polgármesteri Hivatal adott szervezeti egységei végzik. A stratégiai menedzsmentet a polgármester, a képviselő‐testület és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság alkotja. Fontosabb feladatuk:  Az ITS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése.  Az operatív menedzsment szint tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. A fejlesztési dokumentumok (TFK, ITS) megvalósításával kapcsolatos döntés‐előkészítő feladatokat a Lenti Polgármesteri Hivatal végzi,elsősorban az Önkormányzati és a Városfejlesztési Osztály bevonásával. Az operatív szintet a Lenti Polgármesteri Hivatal egyes osztályai és az egyes beruházások kapcsán kijelölt pénzügyi, műszaki és vezető projektmenedzserek alkotják. A megvalósításban részt vesz továbbá a helyi lakosság, a civil szervezetek és vállalkozások a Partnerségi tervben meghatározott módon. A folyamat részesei továbbá a külső szakértők: szakági tervezők, és egyéb szakértők. Lenti járásközponti szerepéből adódóan kiemelt fontosságú a nagyobb térségi hatással bíró projektek esetében az érintett településekkel való kooperáció. Ez az előkészítéstől a megvalósításon keresztül a fenntartásig a teljes folyamatot felöleli. A város fejlesztései nemcsak a várost, hanem járásának települését is érintik, mivel a térség lakói a városban veszik igénybe a szolgáltatások többségét, sokan itt dolgoznak, kötődnek a városhoz. Ugyanez fordítva is igaz: amennyiben egy járási település projektje ajárásközpontot, vagy a járás több települését is érinti, a város is részt kíván venni az előkészítés, megvalósítás és fenntartás folyamatában is. 4.2. A MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek:  Településrendezési szerződés A nem fejlesztési jellegű tevékenységek közül gyakran alkalmazott eszköz a településrendezési szerződés eljárás, amely önkormányzati partnerségen alapuló, a magánkezdeményezésű fejlesztői projektek és az önkormányzat közötti viszonyt meghatározó együttműködés. Az egyes fejlesztési projektek volumenének és jellegének eltérése miatt célszerű, ha az önkormányzat az egyes fejlesztőkkel mindig egyedileg köt településrendezési szerződést. Az egyes fejlesztésekkel kapcsolatos elvárások megfogalmazása ‐ beadandó anyagok, a döntés menete, stb. – az illetékes hivatali csoportok bevonásával történik egyedileg, minden esetben az adott fejlesztésre szabva.  

Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor. A helyi gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb önkormányzati eszköze a helyi adópolitika, ezen belül is a helyi iparűzési adó mértékének szabályozása. Helyi adó‐ és illetékkedvezményekkel bizonyos esetekben mobilizálható a magántőke, amelyet a településrendezési szerződésben rögzíthetnek (tervalku).



Arculatformálás és településmarketing

1

ITS alapján

15

LENTI


Egy város pozitív megjelenéséhez, népszerűsítéséhez egyre nagyobb szükség van a beazonosíthatóságra. Az egységes települési arculat nem csak a külső megjelenéshez szükséges, hanem befelé, a helyi lakosság, a gazdasági szereplők felé irányuló kommunikációhoz is. A korábbi racionális, funkcionális megközelítés helyett a hangsúly áthelyeződött az érzelmi, mentális és pszichológiai hatásokra, azaz a legfontosabb cél az lett, hogy a település, mint márka pozitív asszociációkat váltson ki a megcélzott fogyasztókban. A települési marketingstratégiának az alábbi célokat kell szolgálnia:  Egyértelműen beazonosíthatóvá és vonzóvá kell tennie a települést.  Javítani az önkormányzat külső kapcsolatrendszerét.  Befektetőket vonzani.  Növelni a megválasztott városvezetés népszerűségét az állampolgárok körében, illetve  a település lakóinak büszkeségét, erősítve ezáltal kötődésüket. 

Egyéb önkormányzati kezdeményezések

A települési környezet szépítése, élhetőbbé tétele szempontjából hasznos és nem utolsósorban szemléletformáló hatással bír egy‐egy köztisztasági program vagy lakossági virágosítási kampány szervezése. Fenntartható Energia Akcióprogram; Fenntartható Városi Mobilitási terv. 4.3. JAVASLAT A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE A településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósulásának folyamatos nyomon követése, felülvizsgálata elsősorban a város érdeke. A monitoring célja felhívni a döntéshozók és a megvalósításért felelős szervezetek figyelmét a céloktól való esetleges eltérésre és összegezni az elvégzett feladatokat. Figyelni kell arra, hogy a célkitűzések elérése érdekében tett lépések a megfelelő időben és a megfelelő eszközökkel történjenek. A monitoring számos komplex feladatot foglal magában:  Adatgyűjtés és –értékelés; a koncepció esetleges módosítása.  Figyelemmel kell kísérni a külső környezet változásait, amellyel szükség esetén összhangba kell hozni a célkitűzéseket, illetve azok megvalósulási eszközeit.  Évenként megvizsgálni, hogy milyen lépések történtek a koncepció célkitűzésinek elérése érdekében. Eltérés esetén be kell avatkozni, módosítani kell az intézkedéseket.  Ki kell értékelni a már végrehajtott feladatok eredményeit, különös tekintettel a pályázati úton megvalósított fejlesztések pénzügyi és fizikai megvalósulására.  A fejlesztési koncepció teljes felülvizsgálata, aktualizálása tíz évenként szükséges, az elkészült felmérések, a legfrissebb statisztikai adatok, újabb információk, illetve a koncepció megvalósulási folyamataiból levonható következtetések alapján.  A településfejlesztési feladatok teljesítéséről közmeghallgatás során a polgármester évente beszámolót tart.  A közvélemény folyamatos tájékoztatása a helyi sajtón és honlapon keresztül, illetve a helyben szokásos egyéb módokon.

16

LENTI


FELHASZNÁLT IRODALOM Fontosabb jogszabályok, segédletek:        



A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (2014. I. 1‐től hatályos állapota) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény a, 45. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) Korm. rendelet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet

Statisztikák:   

KSH 2011. évi Népszámlálás adatai KSH Területi statisztikai évkönyvek önkormányzati adatszolgáltatás

Tanulmányok:  Ökováros Lenti Weboldalak: www.lenti.hu www.ksh.hu www.teir.hu www.maps.google.hu

17

LENTI VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TERVEZET október TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSIKONCEPCIÓ LENTI

Recommend Documents