LENDVA KÖZSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A ÖS IDŐSZAKRA

MUNKAVÁLTOZAT

LENDVA KÖZSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A 2015 – 2025-ÖS IDŐSZAKRA

Lendván, 2015 januárjában

mag. Anton BALAŽEK

© mag. Anton Balažek – minden jog fenntartva

1

ÖSSZEFOGLALÓ A községnek szüksége van egy, a stratégiai döntések meghozatalának és a szükséges fejlesztési partnerségek kialakításának alapjául szolgáló fejlesztési dokumentumra. A rendelkezésre álló elemzésekből a község fejlődési nehézségei is kiviláglanak, hiszen a népesedési mutatók, a foglalkoztatás és a lakosság szerepvállalása terén elmarad a szlovén átlagtól. Az említett lemaradás a fejlődés kerékkötője, hiszen a többi területen a község kedvező fejlődési eredményekkel és átlagfeletti fejlesztési elkötelezettséggel büszkélkedhet. A Nafta Lendava vállalat évtizedeken át a gazdasági fejlődés letéteményesének szerepében büszkélkedett. Az említett cég befolyása oly mérvű volt, hogy problémái jelentős mértékben rányomták bélyegüket a község és a szélesebb térség fejlődésére. A megszűnt munkahelyek rövid távon nem pótolhatók. A község úgy birkózik meg a kihívással, hogy minden működési területen magas szinten tartja a fejlesztési tevékenységeket azon megfontolásból, hogy ezek dinamikusabb fejlődésbe és a munkanélküliség és tétlenség képét tartósan megváltoztató változásokba menjenek át. Erre egyedül nem lesz képes, ezért megalapozottan számít az állami intézmények közreműködésére, és az uniós források felhasználása is részleges megoldást jelenthet. A gazdasági fejlődés a tárgyalt fejlesztési időszak kulcsfontosságú kihívása. Az elemzésekből kitűnik, hogy a községben viszonylag magas életminőség biztosított, jók a közlekedési kapcsolatok az egész közép-európai térséggel, és aránylag sok a vállalatok gazdasági aktivitásán és a természeti adottságokon alapuló vállalkozási lehetőség. A község a fejlesztési lehetőségeket a fenntartható fejlődés, a megújuló energiaforrások és a közlekedési kapcsolatok terén meglévő előnyeiben fogja keresni. Stratégiai jelentőséggel bírnak a népességmozgás, az aktív lakosság arányának növelése, a migrációs többlet lehetővé tétele, a munkanélküliség csökkentése és a helyi lakosság szerepvállalása növelésének terén elérendő konkrét változások. Lendva Községet minden fejlesztési erőfeszítés mellett is meg kell őrizni összetartó és szolidáris közösségként, amelynek a nemzetiségi közösség különleges szükségletei iránt is értő füle van. Épp a nemzeti közösségek köszönhetően a községben magas színvonalon folynak a társadalmi tevékenységek. Abban is fejlesztési lehetőség rejlik, hogy a nemzetiség ezirányú tapasztalatát és eredményességét gazdasági téren is kamatoztatja. A pénzügyi elemzések és a községi költségvetés kivetítései azt bizonyítják, hogy a község nem rendelkezik az összes szükséges beruházás megvalósításához elegendő saját forrással. A szükséges beruházások alapvető jegyzékét a községi költségvetésben szereplő kiadási területek szerint mutatjuk be. A jegyzék a 2025-ig terjedő időszakra készült azzal a szándékkal, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében nagyobb szabadsággal rendelkezzünk a beruházások kiválasztása és optimalizálása terén. Ezek a lehetőségek a szükségletekhez viszonyítva meglehetősen szerények, ezért a célok elérése nagymértékben a projektek kialakítása terén tanúsított kreativitás és a különféle befektetők megnyerésére való képesség függvénye lesz. A községnek meg kell őriznie a költségvetési stabilitást, és növelnie kell a 2

költségvetési szervek hatékonyságát. Ekképpen megőrzi az átlagon felüli fejlesztési aktivitást és a lehetőséget, hogy fokozatosan, az eredményesség függvényében a költségvetési kiadásokat is növeljük. A község fejlesztése a szomszédos községekkel, régiókkal és területekkel együttműködve fog megvalósulni. Érvényes a mondás: „egyedül nem lehet meg mindenünk, együtt mindennel rendelkezhetünk, amire szükségünk van!”

3

Tartalom 1. BEVEZETŐ, A PROBLÉMA ÉS A MEGKÖZELÍTÉS MEGHATÁROZÁSA .................................................... 6 2. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................ 8 2.1 Összehasonlítás a szlovén községekkel ......................................................................................... 8 2.2 Fejlettségi index ............................................................................................................................ 9 2.3 Előrejelzések ................................................................................................................................ 11 2.4 A helyi közösségek és az egyenletes fejlődés .............................................................................. 12 3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ............................................................................................................................ 14 3.1 Jövőkép és küldetés..................................................................................................................... 14 3.2 Stratégiai fejlesztési célok ........................................................................................................... 15 3.2.1 DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁS (C-I-es cél) ........................................... 15 3.2.2 AZ ÉLETMINŐSÉG, A TELEPÜLÉSEK ÉS A HELYI INFRASTRUKTÚRA OPTIMÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA (C-II-es cél) ............................................................................................................... 16 3.2.3 BERUHÁZÁSÖSZTÖNZÉS ÉS A POTENCIÁLOK MŰKÖDÉSBE HOZÁSA (C-III-as cél) ............... 16 3.2.4 A KEZDEMÉNYEZŐ- ÉS AZ ALKOTÓKÉSZSÉG, VALAMINT A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA (C-IV-es cél) ................................................................................................................... 17 4. SWOT ELEMZÉS ................................................................................................................................. 18 5. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ..................................................................................................................... 21 5.1 Fejlődési forgatókönyvek ............................................................................................................ 21 5.2 Fejlesztési stratégia ..................................................................................................................... 22 5.3 Fejlesztési társulások és a tevékenységek megvalósítói ............................................................. 24 6. FEJLESZTÉSI KIHÍVÁSOK AZ EGYES KIADÁSI TERÜLETEK SZERINT ...................................................... 26 6.1 A megfelelő szintű kiadások és a költségvetés működési része.................................................. 26 6.2 A működési – megfelelő szintű kiadások kivetítése .................................................................... 27 6.3 Fejlesztési kihívások és prioritások 2015 és 2020 között – működési kiadások ......................... 29 7. A KÖLTSÉGVETÉS FELHALMOZÁSI KIADÁSAI ÉS A FEJLESZTÉSI AKTIVITÁSOK ................................... 37 7.1. A beruházások és a felhalmozási kiadások ................................................................................. 37 7.2. A felhalmozási kiadások kivetítése ............................................................................................. 39 7.3. A 2015 és 2025 közötti fejlesztési és beruházási projektek jegyzéke ........................................ 40 7.3.1 KÖZIGAZGATÁS és közszolgáltatások (04) ............................................................................ 40 7.3.2 HELYI ÖNKORMÁNYZÁS – HK-ek (06) ................................................................................... 40 7.3.3 VÉDELEM, VÉDEKEZÉS ÉS BIZTONSÁG (07 + 08) .................................................................. 41 7.3.4 MUNKAERŐPIAC ÉS MUNKAFELTÉTELEK (10) ...................................................................... 42 7.3.5 MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS HALÁSZAT (11) ................................................. 44 7.3.6 ENERGIAHORDOZÓK KITERMELÉSE ÉS ELOSZTÁSA (12) ...................................................... 46 7.3.7 KÖZLEKEDÉS, KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ (13) ........................... 47

4

7.3.8 GAZDASÁG (14) .................................................................................................................... 51 7.3.9 KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME (15) ...................................... 52 7.3.10 TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS LAKÁSÉPÍTÉS (16) .......................................................................... 54 7.3.11 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS (17).............................................................................................. 55 7.3.12 KULTÚRA, SPORT ÉS CIVIL SZERVEZETEK (18) .................................................................... 56 7.3.13 OKTATÁS (19) ..................................................................................................................... 57 8. BEFEJEZÉS .......................................................................................................................................... 59

5

1. BEVEZETŐ, A PROBLÉMA ÉS A MEGKÖZELÍTÉS MEGHATÁROZÁSA Lendva Község fejlesztési programja egy stratégiai dokumentum, amelyben meghatároztatnak a 2015 és 2020 közötti időszak fejlesztési prioritásai. E dokumentum alapján fog kialakulni a politikai színtér és jön létre az egyetértés a környezetben azt illetően, melyek a fejlesztési prioritások és milyen a helyi közösség fejlesztési jövőképe. A fejlesztési prioritásokkal kapcsolatos konszenzus jelentős szerepet játszik a szükséges fejlesztési légkör kialakításában, a rendelkezésre álló erőforrások fejlesztési célú felhasználásában és a szinergiahatások elérésében. A fejlesztési program alapul szolgál a községi költségvetés, valamint a községi közigazgatás és a költségvetési szervek éves munkatervének elfogadásához. A dokumentum az itt élő polgárok életminőségével összefüggő általános kérdésekkel foglalkozik, társadalmi helyzetre, nemzetiségre, korra és képzettségre való tekintet nélkül. A helyi közösség fejlődésének kérdéseiről van szó, a helyi lakosság ösztönzési lehetőségei minél szélesebb tárházának megnyitásáról a létszükségletek kielégítése (foglalkoztatás, oktatás, egészség és biztonság) és a szabadidő minőségi eltöltése terén (kultúra, sport, generációk közötti együttműködés, egész életen át tartó tanulás). A fejlesztési program a tágabb és szélesebb térség fejlesztési tevékenységeinek összehangolását is célozza, amelyben közös élettérrel rendelkezünk és amelynek fejlődéséért közös felelősséggel tartozunk. A szűkebb térség a Lendvai közigazgatási egység területét öleli fel, amely a közműszolgáltatások és a különféle társadalmi tevékenységek közös fejlesztése miatt jelentős. A tágabb térség alatt a Muramente és a keleti kohéziós régió értendő, ahol a nemzeti politikák keretében kialakítják a közös fejlesztési projekteket és végrehajtják a szerkezeti változtatásokat, amelyekre aktív választ kell adnunk. A határmenti elhelyezkedés stratégiai volta és a történelmi örökség miatt azonban Lendva Község számára a Magyarország és Horvátország szomszédos megyéivel való együttműködés és a közép-európai térség fejlesztési áramlataiba való beilleszkedés is fontos. A valós időben és térben való eredményesség a világosan meghatározott reális céloktól, a dinamikus változásokra való reakcióképességtől, a partnerekkel való kapcsolatfelvétel képességétől (tekintély, pénzügyi és személyzeti alkalmasság, valamint kommunikáció) és a megállapodások megvalósításáért való felelősségvállalástól függ. A 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó fejlesztés program alapot szolgáltat a fejlesztési és beruházási programok kidolgozásához, amelyekkel pályázni fogunk az állami és európai források megszerzéséért. Olyan dokumentum, amely tömören összegzi Lendva község fejlesztési ambícióit a következő középtávú időszakban. A fejlesztési programok megvalósításához együttműködésre, alkotókészségre, szorgalomra és pénzügyi fegyelemre lesz szükség. Ami a módszertant illeti, a Szlovén Községek Szövetségének a 20102014-es időszakra elvégzett elemzéséből indultunk ki, amelyekből kiolvasható és a többi szlovén községével egybevethető a község fejlettségi szintje és 6

fejlődési dinamikája. A fenti elemzést kibővítettük a község területén elhelyezkedő (és gyakorlatilag a településekkel megegyező) helyi közösségek kommunális ellátottságát és színvonalát bemutató táblázattal. Az elemzés megállapításai és a kitűzött stratégiai célok alapján elvégzésre került a SWOT elemzés (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek). A fejlesztési intézkedések és a tervezett fejlesztési tevékenységek a stratégiai működési területekre és a konkrét célok elérésének támogatására vonatkoznak. A fejlesztési program operatív része meghatározza a költségvetés működési részében jelentkező kihívásokat, és bemutatja a fejlesztési projektek jegyzékét. A fejlesztési célok eléréséhez fejlesztési partnerséget kell kialakítani. Egy lehetséges megoldást az előterjesztett anyag is bemutat. A dokumentum terjedelmesebb is lehetne, amennyiben minden fejlesztési területet külön tárgyalna. E megközelítés kárára lenne az áttekinthetőségnek és az operativitásnak. A dokumentum folyamatosan kiegészíthető ágazati programokkal (kultúra, sport, gazdasági közszolgáltatások, helyi közösségek).

7

2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Összehasonlítás a szlovén községekkel Lendva a hosszú távon legnagyobb fejlesztési kihívásokkal szembesülő községek közé tartozik. Az ISSO elemzés a főbb vonalakban megerősíti ezt a képet, azonban emellett mégis egy sor más, pozitívabb előjelű, kedvezőbb benyomást keltő mozgást is felfedez. A község meglehetősen kedvező aktivitási mutatókkal rendelkezik – az összetett aktivitásindex alapján az elfogadható 58. helyet foglalja el. A mutatók értéke általában nem kimagasló, ami arra utal, hogy van még tér és lehetőség a javulásra. Ez alól a közigazgatásra fordított kiadások csökkentése jelent kivételt, hiszen itt a község nagyon magasan, a 10. helyen található Szlovéniában. Az aktivitási mutatók értéke egyébként valamivel a szlovén átlag felett található. Átlag alatti mindenekelőtt a beruházási aktivitás és a község által a kisvállalkozások ösztönzésére fordított támogatások szintje. A beruházási tevékenység részben közös projektek keretében valósul meg, és a megvalósítás más községeknél kerül feltüntetésre, a kisvállalkozásoknak nyújtandó támogatásokat pedig a költségvetés tartalmazza ugyan, de hiányzik a velük élni tudó helyi vállalkozási kedv. Egészében nézve a község meglehetősen takarékosan, hatékonyan és kiegyensúlyozottan működik. A változási dinamika-index átlag alatti: ennek értékére két, a község számára kritikus terület hat ki, a népesedés és a munkaerőpiac. E két területen még nem láthatók annak jelei, hogy sor kerülhetne a fejlődési fordulatra. Kedvezőbb mozgások tapasztalhatók az életszínvonal terén, amely – a község nehéz szociális viszonyainak figyelembevétele mellett is – mégiscsak javul. Az egy főre jutó átlagos bruttó jövedelmek növekedése terén Lendva az utóbbi években a tisztességes 61. helyen található Szlovéniában. Való igaz, ha az elért életszínvonalat nézzük, a község elmarad a szlovén átlagtól. Néhány pontban azonban Lendva mégis eléri, sőt meghaladja ezt a szintet. A fizetések terén a tisztességes 81. helyet tudhatja a magáénak, a község pedig külön kiemelkedik a csatornahálózatra rácsatlakozott lakások terén. Gazdasági téren a helyzet egészen különleges. A vállalkozói dinamika-mutatók vegyes képet nyújtanak. Az új vállalkozások keletkezési (és túlélési) dinamikáját illetően Lendva a szlovén átlag közelében tartózkodik. A gazdaság bevételeinek növekedése (illetve csökkenése) tekintetében alacsonyan helyezkedik el, és a válság által ilyen szempontból leginkább sújtott községek közé tartozik. Azonban ha a községi gazdaság közös mérlegéből kivesszük a legnagyobb céget – és egyben a község legnagyobb betegét – az elmúlt öt évben elkönyvelt bevételcsökkenés már csak jó 3 százalékot tesz ki, ez pedig sokkal kedvezőbb a Szlovénia egészére vonatkozó adatnál, hiszen ott a bevételek több mint 8 százalékkal csökkentek. A gazdasági állapotra vonatkozó mutatók értéke szolid, valamivel átlag feletti. Ez mindenekelőtt a beruházásokra érvényes, amelyeknél Lendva a 35. helyen található.

8

2.2 Fejlettségi index Az összetett index értéke: 36,84 (a legmagasabb érték Szlovéniában 52,78) Az összetett indexet alkotó alindexek: 1. táblázat: fejlettségi index

Megjegyzés: a legmagasabb értékkel Šempeter – Vrtojba rendelkezik.

1. kép: fejlettségi index

Forrás: Szlovén Községek Információs Rendszere, www.zlatikamen.si

Az ISSO összetett indexének Lendvára vonatkozó értéke alacsony – ez Szlovénia észak-keleti községeinél általános jellemző. A község a következő területeken marad el az átlag mögött: népesedés (a lemaradás itt a legnagyobb), társadalmi összetartozás és munkaerőpiac. Öt területen Lendva eléri a szlovén átlagot, vagy pedig elenyésző a lemaradás. A hatékonyság tekintetében Lendva enyhén meghaladja a szlovén átlagot.

9

A statisztikai adatok fogalomilag múltbeli állapotokat írnak le, ami korlátot szab a mennyiségi elemzésnek. A minőségi tényezőket is megnézve arra következtethetnénk, hogy a községi gazdaság válsága elérte a mélypontot. A nagy vállalatok tulajdonviszonyainak rendezése, az új piacok megnyitása és a stratégiai partnerek érkezése, illetve erőteljesebb jelenléte a kulcsfontosságú vállalatok működésében mind arra utaló jelek, hogy fordulat következhet be. Ha megvizsgáljuk az ISSO index által tartalmazott nyolc területet, megállapíthatjuk, hogy Lendva öt területen a szlovén átlaghoz közel vagy afölött helyezkedik el. 2. táblázat: fejlettségi mutatók Szlovénia* Lendva AS index 35,24 39,58 DIS index 43,34 35,41 QS index 48,68 40,05 * középső érték

Helyezés Index típusa 58 Aktivitási mutatók - AS 180 Dinamika-mutatók - DIS 186 Elért állapot-mutatók - QS

Forrás: Szlovén Községek Információs Rendszere, www.zlatikamen.si

2. kép: fejlettségi mutatók

A fejlettségi szintek logikájának ismerete fontos, hogy megérthessük a község szerepét a fejlődés biztosításában. A községnek jelentős a szerepe a fejlesztési aktivitás megőrzésében, viszont nem rendelkezik elegendő potenciállal a fejlődési fordulathoz; utóbbi csak a gazdasági szereplők együttműködése és az állam jelentős támogatása mellett valósítható meg.

10

2.3 Előrejelzések Lendva 2010–2014: a fordulat első jelei és fejlődési változás a 2015-2020-as időszakban? A Zlati kamen (Aranykavics) projekt keretében Lendva Községről készített ISSO elemzés megállapításai értelmében már észlelhetjük a község fejlődési fordulatának első hírnökeit. Lendva a község és a többi 210 szlovéniai község eredményeit összehasonlító elemzésben elfogadható, átlag közeli eredményeket ér el az ISSO összetett index által tartalmazott nyolc tartalmi terület közül ötön. Ezek a területek a község működésének hatékonysága, az oktatás, a gazdaság, az életszínvonal és a környezet. Külön érdemes szót ejteni a működési hatékonyságról: Lendva a közigazgatásra fordított kiadások csökkentését tekintve az összes község között a 10. helyet foglalja el. A gazdaságnál az eredményeket nagymértékben befolyásolta a legnagyobb lendvai vállalat, a Nafta Petrochem helyzete. E vállalat jelentős bevételcsökkenése hatott ki a legnagyobb mértékben a község üzleti eredményére. A község összgazdaságának bevételei öt év alatt az ötödével csökkentek. A Nafta Petrochem nélkül a bevételcsökkenés 3 százalékos lett volna, ami jóval jobb Szlovénia egészénél. A többi vállalkozási mutató viszonylag kedvező képet nyújt, e téren kiváltképp a beruházások emelkednek ki. Arra, hogy gazdasági téren már a közeljövőben fordulat köszönthetne be a községben, az elmúlt történésekből is következtethetünk: új stratégiai partnerek érkeznek, akik tulajdonosként lépnek be a cégekbe, ugyanakkor új piacok is megnyílófélben vannak. Lendva a legnagyobb fejlesztési kihívásokkal szembesülő szlovéniai községek közé tartozik. Különösen nehéz a helyzet a demográfiai mozgások, a munkaerőpiac és a társadalmi összetartozás terén. Ezenfelül öregszik a lakosság, ami arra utal, hogy főleg a fiatal lakosok vándorolnak el. Ez az elvándorlás a munkaerőpiac állapotával függ össze. Mindeme adatok jelentős mértékben meghatározzák Lendva helyezését két az ISSO index által tartalmazott mutatótípusnál: a dinamikus változás-mutatók és az elért állapotmutatók esetében. E két terület indexe elmarad a szlovén átlagértéktől. Annál jobbak Lendva eredményei az elemzés által tartalmazott harmadik adatcsoport esetében. Ezek az aktivitási mutatók, amelyekből kiviláglik a hatékony és takarékos községirányítás, amely – legalábbis amennyire ez a zárszámadások elemzéséből következetni lehet rá – egy lényeges fejlesztési elemet sem hanyagol el. Az ISSO elemzés az összes szlovén községet összehasonlítja, és a nyolc területről származó 54 mutató segítségével állították össze. Elvégeztünk egy belső elemzést is a kommunális infrastruktúra fejlettségéről a 18 helyi közösség területén. Az elemzés arányos területi fejlettséget mutat, ha a 11

területek kommunális ellátottságát a lakosságszámmal vagy az egyes területek népsűrűségével vetjük össze.

2.4 A helyi közösségek és az egyenletes fejlődés

közúti kapcsolat

járdák

kerékpárút

sportpálya

temető

faluotthon

utcai világítás

hulladéksziget

Hosszúfalu

xx

xx

xx

x

o

x

xx

xx

xx

x

Göntérháza

xx

xx

xx

x

xx

xx

xx

xx

x

x

x x

Radamos

xx xx

xx xx

xx xx

●

xx

●

xx

●

xx

●

xx

xx xx

x x

x x

xx

xx

xx

xx

xx

xx

x

x

x

●

x

x

●

o

x

x

x

●

x

x

x

x x

xx x

HK 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Alsólakos Felsőlakos

xx x

x

x

●

x

Pincemajor

xx

xx

Petesháza

x

Csente

xx

Hotiza

x xx

Lendva Lendvahegy

Kapca Hídvég-Bánuta Kót Gyertyános Hármasmalom Völgyifalu

xx ●

●

x

●

x

xx x

xx x

x

x

xx

xx

●

●

xx

xx

xx

xx

xx xx xx

xx

x

●

●

xx

x

●

xx xx

x xx

xx

x

xx

xx

x

x

xx

x

xx xx

xx

xx

xx

xx

x

x

xx

xx

●

x

x

●

xx

xx

x

x

xx

x

x

●

●

●

●

xx

x xx

xx

xx

Pince Jelmagyarázat: x jó xx nagyon jó o rossz

szélessávú hálózatok

csatornahálóz at

FELSZERELÉS

x x

x

o

x

xx x

●

xx

x

xx

x

xx

o

x xx oo

x

xx x xx

x x

x x x x x x

x

x

xx x

●

x

x

x

x

o

x

x

x

x

x

o

x

x

vendéglátóipa ri kínálat

3. táblázat: A HK-ek kommunális ellátottságának elemzése vízvezeték

Ssz.

x o o o oo

xx x o

x x x x o o

x

o o o

12

o o nagyon rossz ● nincs

A helyi közösségek, illetve települések kommunális ellátottságának táblázatszerű bemutatásából jó kommunális színvonal és a népességkoncentrációtól független kiegyensúlyozott fejlődés olvasható ki.

13

3. FEJLESZTÉSI CÉLOK A 2010–2014-es időszak elemzése azt mutatja, hogy folytatnunk kell az átlag feletti fejlesztési aktivitást, amely idővel jobb fejlődési lendületet és a jelenlegi állapot megváltozását vonja maga után ott, ahol elmaradunk a szlovén átlagtól. A 2015-2020 közötti időszak fejlesztési céljainak meghatározásánál a megállapított szerkezeti problémákból, a tényleges potenciálokból és a tágabb határon átnyúló térségben kínálkozó lehetőségekből kell kiindulnunk. Mindenekelőtt pedig ki kell tartanunk a közép-európai térségben való további fejlesztési aktivitások és együttműködés, valamint a valós időben és helyen jelenkező kihívásokra való reagálóképesség mellett. Lendva Község fejlettségét a 212 szlovén község által alkotott csoporttal kell összehasonlítani, és a fejlődési eredmények vonatkozásában a 60, illetve ahol erre lehetőség van, egyenesen a 30 legeredményesebb község közé kell tartoznia. Nehezebb az összehasonlítás határon túli viszonylatban, hiszen magyar és horvát megyeszékhelyekkel működünk együtt. Ez, amennyiben olyan együttműködési területeket választunk, amelyeken megbízható és érdekes partner lehetünk, fejlesztési szempontból sokat jelent. Ennek során is érvényes a következő elv: „egyedül nem lehet meg mindenünk, másokkal együtt azonban mindent biztosíthatunk magunknak, amire szükségünk van”.

3.1 Jövőkép és küldetés JÖVŐKÉP: Lendva Község Szlovénia, Magyarország és Horvátország határ menti térségeinek gazdasági, idegenforgalmi, kulturális és nyelvi találkozási pontja lesz. Az életminőség, a nyelvi sokszínűség, az idegenforgalmi kínálat, a nyitottság és az együttműködés révén lesz felismerhető. Átlagfeletti fejlődési dinamikát fog elérni, ami tartós fejlődési változásokkal jár majd.

KÜLDETÉS: Lendva Község minőségi (közép-európai) életfeltételeket biztosít polgárainak, és jó minőségű és versenyképes feltételeket a vállalatok működéséhez. Fejlődési lehetőségeket nyit meg, ösztönzi a kezdeményező- és az alkotókészséget, valamint a szolidaritást. Lendva Község elkötelezett a fenntartható fejlődés, az energiahatékonyság, a helyi potenciálok aktiválása és a környezetvédelem mellett. Ugyanez érvényes 14

a természeti és kulturális örökséggel való viszonyra és az együttélés, valamint a nemzeti közösség helyzetének kérdésére is. Lendva Községnek hatékony, szolidáris, nyitott és összetartó közösségnek kell lennie.

3.2 Stratégiai fejlesztési célok A stratégiai fejlesztési célok azok, amelyek közép- és hosszú távon pozitív változásokkal járnak. Minden tevékenységnek és intézkedésnek támogatnia kell e stratégiai célokat, és hozzá kell járulniuk a megvalósíthatóságukhoz. A stratégiai célok hozzájárulnak a fejlesztési jövőkép világosságához, a fejlesztési projektek konkrét meghatározásához és a rendelkezésre álló (személyzeti, pénzügyi és szervezeti) erőforrások optimális felhasználásához.

3.2.1 DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁS (C-I-es cél) Intézkedések: I1:

a munkaerőpiaci változások ösztönzése (a lehetőségek növelése, a községbe irányuló csökkentése, a vállalkozási kedv növelése)

I2:

a községbeli életminőség és az ideköltözési lehetőségek növelése (kihasználatlan lehetőségek, lakáspolitika, a nyelvi akadályok elhárítása, magas minőségű közszolgáltatások, nyitottság és a már jelenleg is a községben munkát vállalók, különösen a fiatal családok ideköltözésének ösztönzése)

I3:

a fiatalok piaci helyzetének javítása (hatékonyabb ismeret- és információáramlás, bekapcsolódás a vállalkozói kezdeményezésekbe és a hálózatépítésbe, az alternatív foglalkoztatási formák lehetőségének megnyitása, generációk közötti együttműködés és tapasztalatátvitel)

I4:

a helyi lakosság munkavállalási lehetőségeinek bővítése (külföldi és hazai vállalkozói beruházások, idegenforgalmi fejlesztések, a helyi gazdaság és kereslet fejlesztése, hatékonyabb piaci fellépést eredményező összefogás)

foglalkoztatási napi ingázás

15

3.2.2 AZ ÉLETMINŐSÉG, A TELEPÜLÉSEK ÉS A HELYI INFRASTRUKTÚRA OPTIMÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA (C-II-es cél) Intézkedések: I5:

a kommunális infrastruktúra és szolgáltatások optimalizálása a tényleges szükségletek és adottságok figyelembevételével (a kapacitások jobb kihasználása, a szolgáltatások árának változatlansága, az ellátórendszerek intelligens bővítése, a szürke foltok megszüntetése)

I6:

a polgárok és a tárgyi vagyon biztonságának növelése (védekezési és mentési központ felállítása, alkalmazkodás és reagálás az éghajlatváltozásra, a felszerelésbe és az emberi erőforrásokra irányuló beruházások, felhagyás az ésszerűtlen környezeti beavatkozásokkal)

I7:

a települések, a közművek és a közlekedési kapcsolatok fejlesztése (falu- és városmagok kialakítása, a települések kommunális és közlekedési ellátottságának növelése, az idegenforgalmi kínálat és a helyi szolgáltatások fejlesztése a kommunális infrastruktúra jobb kihasználása érdekében)

I8:

a helyi polgárok integrációjának és aktivitásának ösztönzése (társadalmi szervezetek és egyesületek, HK-ek, fejlesztési körletek és gazdasági aktivitás)

3.2.3 BERUHÁZÁSÖSZTÖNZÉS ÉS A POTENCIÁLOK MŰKÖDÉSBE HOZÁSA (C-III-as cél) Intézkedések: I9:

a közvagyon hatékonyabb kezelése minden szinten (a HK-ek autonómiája és felelőssége, a községi működési költségvetésének optimalizálása és ésszerűsítése, a község tárgyi vagyonával gazdálkodó költségvetési szervek felelősségének bevezetése, beruházásorientáltság)

I10:

a községi bevételek és a beruházási tevékenység növelése (a közintézetek értékesítési eredményességének és saját bevételeinek növelése, valós árak meghatározása a közcélú infrastruktúra használatáért, projektkidolgozás a pályázati jelentkezésekhez, a felesleges vagyonelemek értékesítése, jövedelmező és ésszerű beruházások) 16

I11:

a köz-és magánegyüttműködés ösztönzése a munkahelyteremtés érdekében (a fejlesztési szempontból érdekes helyszínek fejlesztése és népszerűsítése, a közcélú infrastruktúrához és erőforrásokhoz kapcsolódó idegenforgalmi termékek kifejlesztése és értékesítése)

I12:

a helyi erőforrások és a helyi tárgyi vagyon aktiválása új üzleti lehetőségek teremtése érdekében (új hozzáállás a lakásállomány bővítéséhez, helyi ellátás, zöld munkahelyek, geotermikus energia, ipari övezet)

3.2.4 A KEZDEMÉNYEZŐ- ÉS AZ ALKOTÓKÉSZSÉG, VALAMINT A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA (C-IV-es cél) Intézkedések: I13:

az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése (új programok kínálata a polgárok oktatásának minden szintjén, ösztöndíjak, a diplomamunkáért járó jutalmak)

I14:

a jó gyakorlatok átvitele a helyi környezetbe és a helyi lakosság bekapcsolása (vendégeskedő oktatási programok, diákcserék, műhelyek, hálózatépítés, vállalkozói inkubátorház)

I15:

helyi kezdeményezések, projektek és termékek fejlesztése (fejlesztési területek, helyi ellátás, idegenforgalmi termékek)

I16:

a közvélemény informálása és tájékoztatása (világháló, közlöny, média, tematikus megbeszélések és viták, a lakosság minden téren való tudatosabbá tétele)

I17:

gondoskodás az őshonos magyar nemzeti közösség jogainak megvalósításáról (nyelv, kultúra, bevonás a döntéshozatalba, munkahelyek)

I18:

a helyi közösségek és a pozitív fejlesztési légkör fejlesztése (életminőség, a helyiek kezdeményezőkészsége, együttműködés, szolidaritás)

17

4. SWOT ELEMZÉS A SWOT elemzés célja, hogy a segítségével felmérjük a helyi közösség erősségeit és gyenge pontjait az elvégzett elemzés és a kitűzött célok alapján. A stratégiai hozzáállás lényege, hogy felszámoljuk a célok elérésében minket gátló gyenge pontokat és erősítsük azt, ami már most bizonyos előnyt jelent. A község jövőképe és küldetése fényében fontos, hogy a fejlődés kiegyensúlyozott legyen és így a lehetőségek széles tárháza nyíljon meg, amelyekkel a polgárok szükségleteikkel és képességeikkel összhangban tudnak majd élni. A lehetőségek megnyitásával egyidejűleg a polgárok bevonásáról és kezdeményezőkészségéről is gondoskodni kell. ELŐNYÖK  jó közúti megközelíthetőség Közép-Európában  a többnyelvűség és a nemzetiségi tényező mint a fejlődés mozgatója

HÁTRÁNYOK  az aktív lakosság alacsony aránya és demográfiai problémák  magas munkanélküliség gyenge vállalkozási kedv

és

 környezeti hatékonyság és megőrzött erőforrások

 a közpénzektől való függőség minden téren

 fejlett kommunális infrastruktúra és a kommunális szolgáltatások kedvező ára

 szociális juttatások

 a társadalmi tevékenységek magas színvonala és viszonylag magas életminőség  költségvetési hatékonyság és ésszerűség

 a közcélú infrastruktúra kihasználatlansága és az ebből eredő költségek  a helyi szerepvállalásának szintje

lakosság alacsony

18

LEHETŐSÉGEK  befektetői telekkínálat

érdeklődés

VESZÉLYEK és

 kihasználatlan vállalkozási lehetőségek az energetika, a logisztika és a kisvállalkozások terén  az idegenforgalom, a kereslet és az elhelyezkedési lehetőségek bővítése uniós projektek alapján  a geotermikus energiában és a természeti erőforrásokban rejlő lehetőségek  határon átnyúló együttműködés, többnyelvűség és stratégiai fekvés az országok találkozási pontján  az energiahatékonyságra és a helyi ellátásra irányuló beruházások

GYENGE PONT:

 a számításba jövő befektetők döntését hátráltató gazdasági válság  a közpénzektől való függőség és gyenge befektetési potenciál  a helyi vállalkozási kedv hiánya  a helyi lakosság versenyképtelensége a munkaerőpiacon, napi ingázás  a közcélú infrastruktúra gyenge kihasználtsága és magas költségei minden téren  a helyi fejlesztési erőforrások blokádjai (hévíz, mezőgazdasági ingatlanok, gázmező stb.)

ERŐS PONT:

Gyenge vállalkozó kedv, magas Közművesítettség, szabályozott munkanélküliség és az inaktív közlekedés, stratégiai fekvés, lakosság magas aránya természeti adottságok és fejlesztési aktivitás Az elvégzett elemzés azt mutatja, hogy a környezetben elegendő kihasználatlan erőforrás rejtőzik a helyi környezet ambícióit és igényeit jelenleg nem kielégítő gazdasági fejlődés eléréséhez. Ennek a fejlődésnek az utóbbi évtizedekben a Nafta Lendava szabott gátat, ezért kulcsfontosságú, mi fog történni e vállalat csődjét követően. A községnek szüksége van a helyi vállalkozási lehetőségeket aktiváló befektetőkre. A helyi környezet túl kicsi aktív népességgel rendelkezik a térség természeti erőforrásaihoz képest. E 19

lehetőségek működésbe hozása a külső vállalkozási kedvtől és tőkétől függ majd. A beruházásokra akkor kerül majd sor, amikor megfelelő lesz ehhez a légkör Szlovéniában és az Európai Unióban. Ki kell tartani a község magas fejlesztési aktivitása mellett, mivel a község a gazdasági szereplőkkel együttműködve meg fogja változtatni a fejlődés dinamikáját. A község sok kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik a közcélú infrastruktúra terén, mind a kommunális tevékenységek, mind a kultúra és más társadalmi tevékenységek vonatkozásában. Ez előnyt jelenthet, ha hozzálátunk az értékesítéshez, ami több saját bevételt hozna és a fejlesztési beruházások nagyobb léptékét tenné lehetővé. További fejlesztési források származhatnak a tárgyi közvagyonnal való felelősségteljesebb gazdálkodásból és emennek az új vállalkozási lehetőségek érdekében való aktiválásából. A szélesebb közvéleménynek fel kell ismernie, hogy az ilyen szemlélet a közérdeket szolgálja és nem szabad felhagyni vele. Fejlesztési szempontból kulcsfontosságú lesz a nemzetiségi közösség álláspontja, amely erőteljesen be van tagolva a közfinanszírozásba. Fontos annak felismerése, hogy a közfinanszírozás látszólagos kényelemmel jár, valójában azonban hatékonytalanságot és fejlesztési passzivitást von magával. A valódi alternatíva a gazdasági fejlődés, a saját források nagyobb mértéke és a sikeres egyének és az egész közösség ezzel összefüggő nagyobb kezdeményezőkészsége. A 2015-2020-as időszak lehetőséget kínál, hogy növeljük a saját szerepvállalásunkat és gondoskodjunk a gazdasági fordulatról és a jövőről. E fordulat dinamikája a beruházási források megszerzésének, a foglalkoztatás és az együttműködés eredményességétől függ majd.

20

5. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 5.1 Fejlődési forgatókönyvek A célok elérése érdekében való munkálkodás a kitűzött stratégiai céloktól függ, amelyeknek az adott térben és időben megvalósíthatóaknak kell lenniük, és azoktól a (környezeti) körülményektől, amelyek közt működni fogunk. A cselekvési stratégia elkészítése elvileg különféle forgatókönyvek alapján történik az általunk nem befolyásolható, bennünket ugyanakkor meghatározó folyamatok és körülmények miatt. Az elemzés leszögezi, hogy megbízható fejlesztési kiindulópontokkal rendelkezünk és adottak azon fejlesztési feltételek, amelyek alapján a stratégiai célok megvalósíthatók. A kitűzött célok elérésének dinamikája az össz-szlovén és a községi fejlesztési légkörtől, valamint a teljes környezet a fejlesztési feladatok megvalósítása során kifejtett motivációjától és szerepvállalásától függ. A működési feltételek ismeretének hiányában nehéz megjósolni a mérhető hatásokat, ezért fontos, hogy az összes meghatározott területen látható előrelépés és kedvező trendek biztosíttassanak, tekintet nélkül ezek erősségére. a) Pesszimista forgatókönyv A pesszimista forgatókönyv kialakításánál a jelenlegi szlovén állapotokból és a közpénzek terén a helyzet további kiéleződését okozó gazdasági stagnálásból indulnánk ki. A borúlátó forgatókönyvnek tehát a helyi környezet jelenlegi vállalkozói passzivitása is részét képezné. Ilyen körülmények között lehetetlen kedvező elmozdulást elérni, és a fejlesztési aktivitást illetően már a mutatók jelenlegi értékének megőrzését is eredményként könyvelhetnénk el (az áttörés elmard). b) Optimista forgatókönyv A derűlátó forgatókönyv erőteljes, 3%-ot meghaladó GDP-növekedéssel számolna, és lehetővé tenné a közfinanszírozás nagyobb mértékét, valamint a gazdasági trendek javulását és a foglalkoztatás bővülését a helyi környezetben. Ha optimisták vagyunk, azt is feltételezhetjük, hogy az ilyen kedvező történésekre a helyi lakosság is megfelelően reagálna és érzékelhetően beindítaná a vállalkozói aktivitást. Ilyen körülmények közepette Lendva Községben gyors előrelépést tennénk, és jelentősen javítanánk a jelenlegi mutatószámokon (a helyzet megváltozik). c) Realista forgatókönyv A realista forgatókönyv feltehetően valahol a ború- és a derűlátó között fog elhelyezkedni, ami a gazdasági visszaesés végét és mérsékelt, évi 2-3%-os GDPnövekedést jelent. Ilyen körülmények között sok befektetésre lesz szükség a helyi lakosság kezdeményezőkészségét ösztönzendő, és a máshonnét

21

ideirányuló befektetéseket is ösztönözni kell avégből, hogy kedvező és folyamatosan észlelhető változásokat érjünk el (fejlődési lendület). A beruházási eszközökhöz való hozzáférés feltételei szigorúak lesznek, ami még nagyobb hatékonyságot követel majd meg a beruházási tevékenység terén.

5.2 Fejlesztési stratégia A cselekvési stratégia, amellyel szinergiahatásokat és a mutatószámok tartós növekedését fogjuk elérni, a következő (átmenet a szlovén átlagot meghaladó fejlődési dinamikába és lendületes fejlődés):

STRATÉGIAI TERÜLETEK ÉS CSELEKVÉSI MÓDOK CSELEKVÉSI TERÜLETEK

CSELEKVÉSI MÓDOK

1. Gazdasági fejlődés és 1. Felelősségteljes gazdálkodás a munkahelyteremtés közvagyonnal és beruházások • a már meglévő és új vállalatok • egyensúlyban tartott községi beruházásai költségvetés • az idegenforgalom, a • a községi vagyon mezőgazdaság, a szőlészet és optimalizálása a helyi ellátás fejlesztése • a kezelt eszközökért való • új együttműködési és (fokozottabb) felelősség foglalkoztatási formák • köz- és magánegyüttműködés (támogatások) Kik? A község, a helyi közösségek, a Kik? Vállalkozások, vállalkozási közintézetek és közvállalatok, az szövetségek és kezdeményezések. állam. Támogatás a következő Támogatás a következő intézkedéseknek: I1, I3, I4, I5, I8, I10, I11, intézkedéseknek: I2, I5, I7, I9, I10, I11, I12, I12, I14, I15, I17, I18 I15, I17, I18 2. A városi és települési (HK) 2. Együttműködés és kedvező kommunális infrastruktúra fejlesztése fejlesztési légkör és az életminőség növelése • a helyi önkormányzás • kommunális szolgáltatások korszerűsítése és fejlesztése optimalizálása • az informálás és a tájékoztatás • a városmag, a faluközpontok jobbá tétele és az idegenforgalmi kínálat • a kezdeményezőkészség és az fejlesztése együttműködés ösztönzése • a közszolgáltatások és a • a tudás fejlesztése és társadalmi tevékenységek népszerűsítése minden téren fejlesztése 22

Kik? A helyi önkormányzás minden szintje, a média, az oktatási Kik? A község, a helyi közösségek, a intézmények, a polgárokat (érdekek szolgáltatók és az idegenforgalmi mentén) összefogó egyesületek és kezdeményezések. szervezetek, a politikai pártok •

beruházás-növelés

Támogatás a következő Támogatás a következő intézkedéseknek: I2, I3, I5, I6, I7, I8, I12, I13, intézkedéseknek: I2, I3, I6, I8, I11, I12, I13, I14, I15, I17, I18 I14, I15, I17, I18

3. Személy- és vagyonbiztonság 3. Megnövelt hatékonyság minden • a közszolgáltatások zavartalan téren biztosítása • közberuházások • tűzvédelem és árvízi védelem • vagyongazdálkodás • közrend és közcsend • közintézetek és saját bevételek • közlekedésbiztonság • vállalatok és a szolgáltatások árai Kik? Az állam, a község, a • költségvetési szervek és közszolgáltatások koncesszióba szerződéses kötelezettségek vevői, az egyesületek és a polgárok • a közcélú infrastruktúra használói és ennek Támogatás a következő megfizettetése intézkedéseknek: I2, I6, I7, I8, I11, I13, I14, • köz- és magánegyüttműködés I15, I17, I18 Támogatás a következő intézkedéseknek: I2, I4, I9, I10, I12, I13, I14, I15, I17, I18 A TEVÉKENYSÉGEK KOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSA – I16

A felsorolt cselekvési területek és a megfogalmazott működési elvek erős szinergiahatásokat biztosítanak, miáltal nagymértékben kiküszöböljük a személyzeti és anyagi erőforrások nyilvánvaló hiányát. Minden tevékenységnek a helyi erőforrásokból, de mindenekelőtt az állami és európai támogatásokból származó pénzügyi fedezettel kell rendelkeznie. Figyelembe kell venni a különféle területekre (gazdaság, mezőgazdaság, kultúra, helyi önkormányzás) kidolgozott állami stratégiákat és az Európai Unió elsőbbséget élvező cselekvési területeit (megújuló energiaforrások és energiahatékonyság, köz- és magánegyüttműködés, innováció és technológiai fejlődés). Az állami és európai támogatásoktól való viszonylag nagy függőség nagyfokú szerepvállalást és sok beruházást követel meg a pályázatokra benyújtandó 23

projektek kidolgozásakor. A projekteknek összhangban kell lenniük a jelen fejlesztési programmal és úgy kell őket kidolgozni, hogy viszonylag gyorsan hozzáigazíthassuk őket a különféle pályázati kritériumoknak. Az ilyen támogatások elnyerésére irányuló pályázatok eredményessége számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabbak: • a korszerű, fejlesztésorientált szemlélet, valamint Szlovénia és az Európai Unió fejlesztési prioritásainak figyelembevétele • a régiós és nemzetközi két- és többoldalú projektek kidolgozása érdekében való együttműködés • a projektek időben és jó minőségben való kidolgozása és a pályázati jelentkezéseknél tanúsított rugalmasság • az önrészt fedező pénzeszközök • a projektek minőségi megvalósításához és az előirányzott hatások eléréséhez szükséges személyzeti és szervezeti erőforrások

5.3 Fejlesztési társulások és a tevékenységek megvalósítói Az állami, illetve községi befektetési források szűkössége miatt a kihasználatlan erőforrások működésbe hozása terén nagyobb mértékben kell majd alkalmazni a köz- és magánegyüttműködés különböző formáit. A közérdek és a vállalkozási kedv a megnövekedett fejlődési lendület és a környezetben végbemenő változások kulcstényezői lehetnek. A fejlesztési kezdeményezések összehangolásához és a rendelkezésre álló emberi erőforrások aktiválásához három együttműködési területet kell aktiválni, éspedig:

24

E három tartalmi terület képviselői – a (helyi közösségek csoportjai által alkotott) fejlesztési körletek és a civil szervezetek képviselői mellett – a község fejlesztési tanácsában is helyet kapnak majd. A fejlesztési tanács szakmai és tanácsadó testület, amely együttműködik a javaslatok megfogalmazásánál és a saját környezetében síkra száll azok megvalósításáért. A fejlesztési tanács tagjai olyan személyek, akik tudásukkal, társadalmi hálójukkal és tisztségükkel tevékenyen hozzájárulhatnak Lendva Község Fejlesztési Programjának megvalósulásához.

25

6. FEJLESZTÉSI KIHÍVÁSOK AZ EGYES KIADÁSI TERÜLETEK SZERINT 6.1 A megfelelő szintű kiadások és a költségvetés működési része A fejlesztési kihívásokat és a feladatokat a községi költségvetési kiadások szakágazatok szerinti osztályozása alapján határozzuk meg (működési kiadások). A működési kiadásokat főszabály szerint a fejkvótából (a személyi jövedelemadó községet megillető részéből) és (ha a bevételek nem érik el a szükséges szintet) a szolidaritási kiegyenlítésből, valamint a község különös feladatainak támogatására biztosított és ezért meghatározott felhasználású bevételekből (kétnyelvű ügyintézés, helyi idegenforgalmi adó) finanszírozzuk. 4. táblázat: A költségvetés működési kiadásainak elemzése Működési bevételek

Év

Működési kiadások

Megfelelő szintű kiadások

2006 5.704.583 5.122.290 2007 5.313.371 5.578.044 2008 6.762.936 5.765.404 2009 6.361.560 6.366.908 2010 6.304.383 6.480.007 2011 6.566.038 6.186.956 2012 6.373.501 6.108.748 2013 6.469.423 5.914.482 2014 6.282.127 5.742.720 Forrás: A község zárszámadásai

Meghatározott rendeltetésű bevételek

Összesen

437.725 580.580 785.481 751.119 628.352 749.254 703.628 793.710 615.436

5.560.015 6.158.624 6.550.885 7.118.027 7.108.359 6.981.193 6.812.376 6.708.192 6.358.156

EUR-ban A működési kiadások és bevételek közötti különbség (többlet/hiány) -144.568 845.253 -212.051 756.467 805.976 415.155 438.875 238.769 76.029

Megjegyzés: A meghatározott rendeltetésű bevételek a kétnyelvű ügyintézésre a közös községi közigazgatás, valamint az MPIL működésére biztosított eszközök, a (lakások, üzlethelyiségek és mezőgazdasági ingatlanok) bérleti díjából származó bevételek és a helyi idegenforgalmi adó. Megállapítás: A szlovén községek és a kormány között lezárult tárgyalások értelmében a fejkvóta lakosonként 500 eurót tesz majd ki. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi kivetítéseknél »a 2007-es referenciaévet« veszik alapul, amikor a működési kiadások a leginkább megközelítették ezt a kiindulópontot.

26

3. kép: A működési kiadások és bevételek közötti különbség (többlet/hiány) Presežek/primanjkljaj med prihodki in odhodki za tekočo porabo 1.000.000 845.253 756.467

800.000

805.976

Vrednost v EUR

600.000 415.155 438.875 400.000 238.769 200.000

76.029

0 2006 -200.000

-144.568

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

-212.051

-400.000 Leto

A megjelenítésből megállapíthatjuk, hogy a község a tárgyalt időszakban tiszteletben tartotta a működési kiadások és a meghatározott felhasználású bevételek (fejkvóta) egyensúlyának elvét. Az állam az elmúlt években változatlanul hagyta a fejkvóta összegét, azonban kibővítette a községek feladatkörét, ezáltal pedig valójában megnövelte a községi költségvetések kiadásait. Az ilyen intézkedések a községek beruházási képességének csökkenésében csapódtak le. A Szlovén Községek Szövetsége tárgyalásokat folytat az állammal, amely a községek finanszírozásánál új bevételekre akar szert tenni. A bemutatott elemzésből látható, hogy a működési kiadások olyan szintet értek el, hogy mérsékelnünk kell őket, ha meg kívánjuk őrizni a beruházási tevékenységet. Bár a követelésekben rejtőzik valamelyes tartalék, kétséges ezek behajthatósága. A követelések behajtásának eredményessége esetén kevésbé erőteljes beavatkozásokra lenne szükség a község működési kiadásaiba.

6.2 A működési – megfelelő szintű kiadások kivetítése Az alaptevékenység (működési kiadások) finanszírozására a községnek a 2015. évben 5.602.675 euró áll majd a rendelkezésére; ebből a pénzügyi kiegyenlítés 464.458 eurót tesz ki, és mintegy 600.000 euró származik meghatározott rendeltetésű bevételekből (nemzetiségi program, helyi idegenforgalmi adó, bérleti díjak). A 2014.12.31. napján a költségvetési szerveknél lévő pénzeszközök elemzése azt mutatja, hogy a költségvetési szervek nagy többsége megbízható pénzügyi helyzetben van, és kiaknázatlan lehetőségeik is vannak a saját bevételek

27

növelésére. Ez lehetőséget rejt magában és arra utal, hogy szerepet kell vállalniuk a saját bevételek magasabb arányának biztosításában. A működési kiadásokat két szempont alapján kell majd korrigálni: a) a fejkvóta, illetve a meghatározott rendeltetésű bevételek százalékos mozgása alapján és b) a költségvetési szervek reálisan kitűzött saját bevétel-növelési céljai alapján, amelyeknek az összes bevétel legalább 30%-át kell kitenniük (az EU pénzügyi keretterve a puha projekteket részesíti előnyben) c) a tapasztalatok és „a 2007-es referenciaév” adatai alapján A működési bevételeket a következő módokon fogjuk növelni: • • • • • •

a követelések behajtásával, reális bérleti díj felszámításával a közinfrastruktúra használatáért, az állammal folytatott tárgyalások révén, egyes tartalmak uniós támogatásokból finanszírozott fejlesztési projekteken keresztüli finanszírozásával, a várt eredményeket nem elérő programok finanszírozásának felhagyásával és a működési kiadások változó részének az eredményesen pályázó költségvetési szervek társfinanszírozására való elkülönítésével.

5. táblázat: A költségvetés működési részének kivetítése Év

Működési kiadások

2015 2016 2017 2018 2019 2020

5.900.000 5.900.000 6.000.000 6.000.000 6.100.000 6.300.000

Összbevétel 6.200.000 6.200.000 6.300.000 6.300.000 6.500.000 7.000.000

EUR-ban A működési kiadások és bevételek közötti minimális különbség (többlet/hiány) 300.000 300.000 300.000 300.000 400.000 700.000

28

5. kép: A működési kiadások kivetítésének grafikonja

Megjegyzés: A kivetített működési kiadásoknál 400.000 euróig terjedő változó részt különítünk el a költségvetési szervek projektjeinek társfinanszírozására. A kivetítésekből látható, hogy a 2015-től 2017-ig terjedő időszakban a működési kiadások a 2007-es év szintjén, azaz 5,5 millió euró körül mozognak majd. A hiányzó bevételeket más forrásból kell majd megszerezni.

6.3 Fejlesztési kihívások és prioritások 2015 és 2020 között – működési kiadások Politikai rendszer: a községi tanács és a polgármester (01)

Minőségi községi előírások elfogadása minden téren és a nagyobb fejlődési lendület létrejöttének ösztönzése. Szükségesek lesznek a korszerű információs technológiába és felszerelésbe irányuló beruházások. Fejlesztési kihívások: • egység és a hely és idő által jelentett kihívásokra való reakcióképesség a fejlesztési dokumentum alapján • a községi tanács létszámának a jelenlegi 19-ről 12-re való csökkentése a következő önkormányzati ciklusban • a helyi közösségek szerepének meghatározása • kedvező fejlesztési légkör kialakítása • a közintézetek finanszírozásának és a működési kiadások optimalizálása

29

Gazdasági és költségvetési kérdések: a községi közigazgatás (02)

A községi vagyon optimalizálása és a közvagyonnal való minőségi és hatékony gazdálkodás. Szükség lesz a programeszközökbe, a felszerelésbe és a személyzetbe történő beruházásokra. Fejlesztési kihívások: • a követelések csökkentése és kezelése • saját beruházási források biztosítása • a vagyon aktiválása a fejlődési lendület érdekében • a közkiadások visszafogása • optimális eladósodás Külügyek és együttműködés: a polgármester, a költségvetési szervek és a községi tanács (03)

Együttműködés a szomszédos országok határ menti területeivel és bekapcsolódás a közép-európai fejlesztési kezdeményezésekbe. Szükség lesz a különféle projektekre, a logisztikára és a projektirodára irányuló beruházásokra és a Pannon EGTC keretében való szerepvállalásra. Fejlesztési kihívások: • közös projektek és az EU-s források lehívása • kommunális, fejlesztési és gazdasági problémák közös megoldása • többnyelvűség és együttműködés • a község nemzetközi tekintélye Közigazgatás és közszolgáltatások: a községi közigazgatás (04)

A polgárok és a szervezetek jó minőségű és korszerű kiszolgálása az eközigazgatás fejlesztésébe, a programeszközökbe, a felszerelésbe, a személyzetbe és a közlekedési eszközökbe történő beruházásoktól függ. Fejlesztési kihívások: • e-közigazgatás • kommunális információs rendszer • fejlesztési tervezés és magatartás • hatékony projektiroda (községközi közigazgatás) • a „kommunális pénztár” bevezetése

30

Helyi önkormányzás: a községi és a községközi közigazgatás és a helyi közösségek (05)

Korszerű, hatékony, polgárbarát és fejlesztésorientált tartalommá való átalakítás. Szükség lesz a tatarozásba, a felszerelés korszerűsítésébe, az informatikába és a tudásba történő beruházásokra. Fejlesztési kihívások: • a községi közigazgatás optimalizálása és a hatékonyság növelése • fejlesztési tartalmak kidolgozása községközi szinten • a helyi közösségek jogállásának és működési feltételeinek rendezése • Lendva – az EU ismérvei szerinti város • a vagyon egy részének átvitele a helyi közösségek kezelésébe Védelem és vészhelyzetekben foganatosított intézkedések: a községi közigazgatás, a polgári védelem és a tűzoltószövetség (06)

A szervezettség és az együttműködés javítása, személyzetfejlesztés. Szükség lesz a helyiségekbe, a felszerelésbe, a szervezésbe és a személyzetbe történő beruházásokra. Fejlesztési kihívások: • a védekezési és mentési központ egy helyszínen való megszervezése • a szélsőséges természeti jelenségekre való reagálás a különböző szervezettségi szinteken • az önkéntesség és a megelőző működés fejlesztése Belügyek és biztonság: a községi közigazgatás, az állam és a megelőzési tanács (07)

A polgárok általános- és közlekedésbiztonságának növelése. Szükség lesz a fizikai infrastruktúra karbantartására, valamint az oktatásra és megelőzésre irányuló beruházásokra. Fejlesztési kihívások: • a közlekedési infrastruktúra és közúti jelzések jobbá tétele • a megelőzés fejlesztése a polgárok körében • együttműködés az állami szervekkel és a polgárokkal • a kommunális felügyelőség és a rendészet hatékonyságának növelése

31

Munkaerőpiac: projekt- és fejlesztésorientált szemlélet minden szereplő részéről – fejlesztési tanács (08)

Ez az egyik legfontosabb, a szerkezeti változásokat előmozdító folyamatok beindításán alapuló fejlesztési kihívás. A lehetséges projektek jegyzékét a területi adottságok, a kiaknázatlan lehetőségek és a rendelkezésre álló munkaerő/személyzet alapján kell elkészíteni. Fejlesztési kihívások: • a polgárok bevonása a közmunkákba • a fiataloknak szóló községi közmunkaprogram kidolgozása • a gazdasági beruházások ösztönzése és munkahelyteremtés • a jó gyakorlatok átvitele és együttműködés • a helyi gazdaság és vállalkozói kezdeményezések minden téren való ösztönzése • az elhelyezkedést biztosító szakmák népszerűsítése és a kompetenciafejlesztés ösztönzése Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás: a helyi szolgáltatók és kezdeményezések (09)

A helyi kínálat, a helyi termékek iránti kereslet, a foglalkoztatás és a hatékonyság növelése. Szükség lesz a központi projektekre irányuló beruházásokra és az ilyen rendeltetésű uniós források elnyerésére. Fejlesztési kihívások: • a helyi termelők szövetkezetekbe való tömörülésének ösztönzése • támogatásnyújtás a helyi termékek értékesítésének és népszerűsítésének megszervezéséhez • a használható tudás és kompetenciák megszerzésének ösztönzése • uniós források segítségével megvalósuló közcélú infrastruktúra-létesítés

Energiahordozók kitermelése és elosztása: a község, az állam, a koncesszióba vevők és a fejlesztési tanács (10)

A hévíz és a gázmező a község fejlődésének kulcstényezői lehetnek, ami az államnak is érdekében áll. Kulcsfontosságúak a petesházi gázmező, amely a Nafta Lendava és a hévízhasznosítási potenciállal rendelkező kút helyszíne. Fejlesztési kihívások: • olcsóbb és tartós források biztosítása a gazdasági tevékenységek részére • a helyszínek kommunális és energetikai ellátása • kompetenciaközpont felállítása • a geotermikus energia felhasználásának fejlesztése 32

• •

a koncessziós bevételek növelése környezetvédelem

Közlekedés, közlekedési infrastruktúra és kommunikáció: az állam, a község és a fejlesztési tanács (11)

A kiváló fekvés és Közép-Európán belüli megközelíthetőség kihasználása a fejlődési lendület növelése érdekében. A melléklet bemutatja a fő infrastrukturális projekteket. Fejlesztési kihívások: • a Lendva-Belatinc és a Lendva-Rédics vasútvonal • a várost elkerülő út továbbépítése • a forgalom egy részének átterelése vasútra • a Muraszerdahellyel való közúti kapcsolat megoldása • hídépítés Benicén Gazdaság: a gazdasági alanyok, a község és a fejlesztési tanács (12)

A meglévő vállalatok tevékenységének bővítése, a Nafta Lendava telephelyének fejlesztési célú szanálása és új beruházások. A melléklet bemutatja a fő helyszíneket, amelyek fejlesztésénél a község közre fog működni. Fejlesztési kihívások: • Novartis csomagolóközpont • közművesített telkek aktiválása az új befektetők részére • a szállodai és idegenforgalmi kapacitások bővítése • közreműködés a Nafta Lendava telephelyének fejlesztési célú szanálásánál • a kisipari és vállalkozói kamara programjának társfinanszírozása • az idegenforgalom és a kisvállalkozások fejlődésének ösztönzése • az elhelyezkedést biztosító szakmák népszerűsítése és ösztöndíjazása • a mezőgazdaság és erdészet fő projektjének meghatározása és beindítása Környezetvédelem és a természeti örökség védelme: a községi közigazgatás, az Öko-Park Kft. és a fejlesztési tanács (13)

A környezetvédelem terén mutatkoznak a legnagyobb lehetőségek a község beruházási tevékenységének túlnyomórészt külföldi forrásokkal való növelésére. A kulcsprojekt a záporvíz-kezelés és az árvízvédelmi intézkedések.

33

Fejlesztési kihívások: • a „Regionális vízellátás” c. projekt befejezése • az árvízvédelmi intézkedések kiteljesítése • földcsuszamlásokkal szembeni védőintézkedések • a záporvíz-igazgatás intelligens rendszerének kialakítása • a kommunális szennyvíz-kezelési rendszer kibővítése a dombos területeken • a lendvai szennyvízelvezető endszer korszerűsítése Területfejlesztés és lakásépítés: a községi közigazgatás, a szolgáltatók és községi tanács (14)

A területrendezési tervek módosításának lehetővé kell tennie a fejlődési lendületet, a fenntartható fejlődést és a potenciálok működésbe hozását. A területrendezési tervek meghatározzák majd a területekben rejlő lehetőségeket, a fő fejlesztési helyszíneket és a fenntartható fejlődést biztosító gazdálkodási módot. Fejlesztési kihívások: • az új területrendezési tervek közzététele 2015-ben • terület elkülönítése a közcélú infrastruktúra és a kulcsfontosságú beruházások részére • a környezeti beavatkozásokért való nagyobb felelősség bevezetése • a lakásállomány optimalizálása • a középiskola egykori épülete • a romatelep törvényesítése • a petesházi motorsport • vízi sportok a horvát határ mentén (kavicsbányák) • a hídvégi idegenforgalmi és szabadidős központ és reptér Egészségügy: az egészségház és az intézet alapítói (15)

Az egészségügyi szolgáltatások kínálatának megőrzése és a szolgáltatásvégzés feltételeinek javítása. Szükség lesz a helyszín és a felszerelés fejlesztésére irányuló beruházásokra. Fejlesztési kihívások: • a sürgősségi betegellátás jelenlegi formában való megőrzése • a gyógyszertári kínálat és a hozzáférhetőség bővítése • a szakrendelők működési feltételeinek és kínálatának javítása • megelőző működés (a polgárok tudatosítása)

34

Kultúra, sport és civil szervezetek: a községi közigazgatás, a közszolgáltatók, az egyesületek és a szervezetek (16)

A közérdek világos meghatározása, területi stratégiák kidolgozása, a polgárok, különösen a fiatalok befogadásának növelése. Szükség lesz a tartalomfejlesztésbe és a vállalkozói kezdeményezésekbe történő beruházásokra. Fejlesztési kihívások: • a saját bevételek és a hatékonyság növelése a kultúra terén • kulturális stratégia • ifjúsági stratégia • sportstratégia • finanszírozási és beruházási források pályázatokon való elnyerése • a könyvtár működési feltételeinek javítása • hatékonyabb infrastruktúrakezelés és a kapacitások nagyobb hatásfoka Oktatás: a közintézetek, a községi közigazgatás és az alapítók (17)

Az emberi erőforrások fejlesztése kulcsfontosságú a község számára. Az iskolának oktatnia és nevelnie kell, valamint együtt kell működnie a környezetével. A könyvtárnak és a zeneiskolának megfelelő helyviszonyokat kell biztosítani, úgyszintén biztosítani kell a kulturális örökség megőrzésére irányuló projektszerű beruházásokat. Fejlesztési kihívások: • a zeneiskola átköltöztetése • az általános iskolák és a középiskola finanszírozásának megőrzése • a Lendvai II. sz. KÁI fejlesztési stratégiája • a Lendvai Népi Egyetem és az egész életen át tartó tanulás fejlesztési stratégiája • a Lendvai KKI tevékenységeinek bővítése • az épületek energiahatékonysága • befogadás és szolidaritás Társadalombiztosítás: a Szociális Munkaügyi Központ, a közprogramok szolgáltatói és a községi közigazgatás (18)

A társadalmi befogadás a község leggyengébb fejlesztési tényezői közé tartozik. Ez oka és egyidőben következménye a munkanélküliségnek. A helyi vállalkozási hajlandóság ösztönzésének és az új munkahelyeknek kulcsszerepe lesz a helyzet megváltoztatásában és a kiadások csökkentésében. Fejlesztési kihívások: • a fiatalok gyorsabb bekapcsolódása a munkaerőpiacra 35

• • • • • •

generációk közötti együttműködés minden téren, különösen a szervezetekben és az egyesületekben az önkéntesség fejlesztése új munkatartalmak helyi közösségi szinten a polgárok befogadásának és együttműködésének növelése érdekében a roma közösségnek szóló programok a nehezen foglalkoztatható személyek részére kidolgozandó programok a közösség szelektív szolidaritása

A közadósság kezelése: a községi közigazgatás és a községi tanács (19)

A községnek nincsenek gondjai a közadósság finanszírozásával, és lehetősége van a különösebb kockázatok nélküli hitelfelvételre. Ki kell dolgozni a fejlesztési kulcsprojektek hitelfelvételi stratégiáját. Fejlesztési kihívások: • olyan projektek kidolgozása, amelyekért van értelme eladósodni • produktív (a pénz megtérülését eredményező) hitelfelvétel • eszközértékesítés, valamint a község és a helyi közösségek szükségtelen vagyonának értékesítése • követeléskezelés Katasztrófavédelmi beavatkozások és kötelezettségek: a községi közigazgatás és a községi tanács (20)

A természeti csapások, az árvizek és a földcsuszamlások következményeinek elhárítása különleges intézkedéseket követel meg. Szükség lesz a megfelelő összegű katasztrófavédelmi pénzeszközök és költségvetési tartalék biztosítására. Fejlesztési kihívások: • a helyreállításhoz és a megelőzéshez szükséges források biztosítása • a községi felügyelőség és rendészet fejlesztése • együttműködés az állami intézményekkel

36

7. A KÖLTSÉGVETÉS FELHALMOZÁSI KIADÁSAI ÉS A FEJLESZTÉSI AKTIVITÁSOK 7.1. A beruházások és a felhalmozási kiadások Az utóbbi évtizedekben a község fejlesztési aktivitásai a viszonylag magas beruházási tevékenységen és a különféle közcélú infrastruktúrára (csatornázás, vízvezeték, utak, a telkek közművesítése, középületek stb.) irányuló beruházásokon alapultak. A megépült infrastruktúra még jobb kihasználása is lehetséges (vízvezeték és vízi erőforrások, kultúrotthon, kerékpárutak), ugyanakkor komoly fejlesztési lehetőségeket rejt magában, beleértve a kiaknázatlan természeti erőforrásokat, mint például a földgázkészletek, a geotermikus energia, a vízi erőforrások és a mezőgazdasági ingatlanok. A beruházási tevékenységnél fontos a saját beruházási potenciál, amely 1-1,5 millió EUR között mozog. A beruházási tevékenység költségvetési évenként változó. Átlagosan 4-5 millió EUR-t tesz ki, ami a beruházási források megszerzésénél való nagyfokú eredményességre utal. A saját beruházási bevételeknél érezhetően csökkennek a környezetterhelési díjból származó bevételek, mert jobbá tettük az infrastruktúrát és csökkentettük a környezeti hatásokat. A község beruházási tevékenységéhez való állami hozzájárulás is csökken, úgyhogy 2013-hoz viszonyítva megfeleződött. A legaggasztóbb adat pedig a működési költségvetés többletének csökkenése, amelyet növelnünk kell, ha meg akarjuk őrizni a beruházási tevékenységet. A fejlődési lendület érdekében a közcélú infrastruktúrára irányuló beruházásokkal meg kell őrizni a beruházási tevékenységet, hiszen ennek (közvetlen) pozitív pénzügyi hatásai lesznek (a lakbéreken, a helyi idegenforgalmi adón és a fejkvótából származó megnövekedett bevételeken keresztül). A 2014-2020-as pénzügyi kerettervet túlnyomórészt puha projektnek szánták, ami lehetőséget kínál a már megépített infrastruktúrán megvalósuló tartalmak és bevételek fejlesztésére, illetve növelésére. A közcélú infrastruktúra minden használója nagyobb hatékonysága iránti igény fontos a további fejlődési lendület szempontjából. Olyan fejlődési időszakba lépünk át, ahol az egyes költségvetési szerveknek lehetőségük lesz a saját bevételek növelésére és az általuk végzett tevékenységek bővítésére. Nehezebb lesz állami és európai támogatásokhoz jutni, mert sűrűbb lesz a mezőny és nagyobb a verseny. A győztesek azok lesznek, akik rendelkeznek fejlesztési jövőképpel és az állami és államközi szinten való társulásokat jelentő projektekkel (két- és többoldalú kapcsolatok). Azok a környezetek lesznek eredményesek, amelyeknek lehetőségük lesz az uniós támogatások nagyobb mértékű felhasználására, illetve azok, amelyeknek lehetőségük van a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozására. A község rendelkezik a szükséges természeti, 37

gazdasági és infrastrukturális potenciálokkal, hogy kiaknázza ezeket a lehetőségeket. Kérdés azonban, hogy elég tudás és megfelelő személyzeti erőforrás birtokában vagyunk-e vajon. A beruházási tevékenység nagyobb mértékben fog arra irányulni, hogy beruházási projekteken keresztül nagyobb mértékben finanszírozzuk a puha tartalmakat (fejlesztés, értékesítés, személyzetfejlesztés…). 6. táblázat: a költségvetés felhalmozási kiadásai és a meghatározott rendeltetésű bevételek a 2006-tól 2014-ig terjedő időszakban

A beruházásokat fedező bevételek (állandó bevételek) EUR-ban A ktsv. A Környezet felhalmozási A ZFO Az infrastr. Telekműködési terhelési ÖSSZESEN része 21. §-a bérleti díja adó rész díj többlete 2006 7.810.069 399.668 484.102 169.706 / (-144.568) 1.053.476 2007 3.018.500 597.142 165.518 186.652 / 845.253 1.794.565 2008 4.550.393 680.170 147.357 194.239 / (-212.051) 1.021.766 2009 4.052.841 497.718 93.458 289.152 / 756.467 1.636.795 2010 4.434.316 478.145 300.556 298.735 201.206 805.976 2.084.618 2011 3.204.525 511.651 167.854 240.350 98.384 415.155 1.433.394 2012 3.905.226 518.537 150.556 260.937 124.642 438.875 1.493.547 2013 6.201.701* 655.837 109.486 251.063 149.183 238.769 1.404.338 2014 5.079.308* 782.844 99.994 125.932 88.500 76.029 1.173.299 *Megj.: A 2013. és 2014. évi beruházások összege még tartalmazza a Muravidéki vízvezeték projekt megvalósítását, éspedig 2013-ban 829.857,82 EUR és 2014-ben 2.284.450,50 EUR értékben.

5. kép: A község saját beruházási potenciáljának grafikai ábrázolása 2500000

vrednost v €

2000000 Suficit na tekočem delu

1500000

Najemnina za infrastr. 21. člen ZFO Okoljska dajatev

1000000

NUSZ

500000

0 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Leto

Megjegyzés: A saját beruházási potenciálnak a koncessziós bevételek is részét képezik, amelyek a további beruházási tevékenység fő mozgatórugója 38

lehetnek. Fontos potenciális forrást jelent az eszközök értékesítése, amelyből 12 millió EUR bevétel származhat, és a hozzávetőleg 4 millió EUR-s hitelpotenciál.

7.2. A felhalmozási kiadások kivetítése A kivetítésben egy fontos fejlesztési célt ábrázoltunk, nevesül hogy a beruházási tevékenységet megőrizzük a jelenlegi szinten és a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban bővítsük is. Úgy ítéljük meg, hogy a fejlődési lendületet és a jelenlegi állapot megváltoztatását 6,5 millió EUR-t kitevő működési és 8 millió EUR értékű felhalmozási költségvetési kiadással érhetjük el. A beruházásoknál fontos a befektetések mennyiségétől a minőség felé való elmozdulás. 6. kép: A beruházási tevékenység grafikai ábrázolása

A jelenlegi közpénzügyi viszonyok között a kitűzött fejlesztési cél nagyon ambiciózus, ami nagy fegyelmet és az összes szereplő elköteleződését követeli meg. Az e céltól való eltérések visszafogják a környezet fejlődési dinamikáját, amelyet a nagy beruházási potenciállal rendelkező meglévő és új vállalatok fejlesztési beruházásai lényegesen növelhetnek. A község beruházási tevékenysége nem lesz kulcsfontosságú a fejlődési lendület és a fordulat szempontjából. Ennek ellenére a községi beruházások fontosak a kisvállalatok fejlődése, a vállalkozási kedv és a magas fejlesztési aktivitás megőrzése szemszögéből. E beruházások nélkül a fejlesztési aktivitások csökkeni, a szlovén átlaghoz viszonyított fejlődési lemaradás pedig növekedni fog.

39

Fontos megállapítás: A községnek a saját befektetéseivel meg kell őriznie a fejlesztési aktivitások magas szintjét, hogy ezáltal megnyíljon a lehetőség a vállalkozói kezdeményezések és a nagyobb fejlődési lendület előtt. A fejlődési fordulathoz vezető fejlődési lendület elérhetetlen az állam és a cégek nagyobb beruházásai nélkül. Az állami befektetéseket a közlekedési infrastruktúra és az oktatás-nevelés esetében kell biztosítani. A kulturális örökség védelme, az idegenforgalom és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése EU-s támogatásokból is biztosítható az állami tárcák és a partnerek közreműködése esetén.

7.3. A 2015 és 2025 közötti fejlesztési és beruházási projektek jegyzéke 7.3.1 KÖZIGAZGATÁS és közszolgáltatások (04) A beruházás megnevezése: a városháza épületében található vendéglátó egység helyiségeinek megvásárlása Érték: ~ 150.000 EUR Források: községi + uniós Cél és tartalom: Vinarium bornépszerűsítő és -értékesítési központ (a helyi bortermő terület számára), a város és a község idegenforgalmi kínálatába bevont múzeumi vendéglátóhely. Közérdek: A városháza domináns épülete tulajdonjogának egy viszonylag kedvező vétel általi kiteljesítése. A kisvállalkozások és a vendéglátóipari kínálat köz- és magánegyüttműködés keretében történő fejlesztésének ösztönzése és hozzájárulás a szőlészet népszerűsítéséhez. A projekt állapota: Ötletszintű projekt. Időkorlátos (rövidtávú) megvalósíthatóság (3. árverés).

7.3.2 HELYI ÖNKORMÁNYZÁS – HK-ek (06) A beruházás megnevezése: a faluotthonok energetikai és általános felújítása Érték: ~ 250.000 EUR Források: községi + állami

40

Cél és tartalom: A faluotthonok állandó beruházásokat igényelnek. Célszerű az energetikai felújítás (ablakcsere, homlokzati hőszigetelés), hogy ezáltal rendeztessen a megjelenésük és csökkenjenek a fenntartási költségek. A faluotthonok helyiségeit jobban ki kell használni és többfunkciósan hasznosítani. Közérdek: A rendezett középületek a település képét közvetítik. Az alacsony fenntartási költségek hozzájárulnak ahhoz, hogy több pénz fordítható olyan tartalmakra, amelyek a bevételeket is növelik. Az infrastruktúrát maximálisan ki kell használni. A projekt állapota: 2014-ben lejárt egy négyéves épületfelújítási program, amely nem volt eléggé az energiahatékonyságra kihegyezve, mert az épületek látogatottsága alacsony volt. Az új négyéves programnak figyelembe kell vennie az épületek nagyobb kihasználtságának és az alacsonyabb költségeinek igényét.

7.3.3 VÉDELEM, VÉDEKEZÉS ÉS BIZTONSÁG (07 + 08) a) A beruházás megnevezése: a védekezési és mentési központ helyiségei és felszerelése 1. Változat: az egykori középiskola melléképületének rendbetétele és összekötése a tűzoltóotthonnal Érték: ~ 500.000 EUR 2. Változat: a csődben lévő Integral telke és épülete egy részének megvásárlása Érték: ~ 750.000 EUR Források: községi, a tűzvédelmi alapból származó Közérdek: Egy helyen biztosítani a legjobb felszerelést, személyzetet és szervezést a tűzoltóság és a PV (beleértve az ipari brigádot is) összehangolt működése érdekében. A projekt állapota: Tanulmányoztuk a muraszombati, a velenjei és a ptuji modellt. Elkészült az ötletterv, amelyet a kiválasztott helyszín függvényében kell továbbfejlesztenünk. Az ipari övezet befektetői (a Novartis-Lek) kezdeményezik az ügy rendezését. A középiskola épületének visszaszolgáltatási eljárása folyamatban van. b) A beruházás stabilizálására

megnevezése: ∗

támfalak

építése

a

csúszólapok

Lendvahegy – agyagbánya 41

∗ a Szentháromság-kápolna alatt húzódó út ∗ az esőárkok rendezése Érték: ~ 350.000 EUR Források: önrész + állami

Közérdek: A közcélú infrastruktúra és a helyi jelentőségű útvonalak védelme. A polgárok vagyonának védelme és a nagyobb károk elhárítása. A projekt állapota: A község a legsürgősebb helyreállítási munkálatokat fogja elvégezni az elhagyatott agyagbánya felett húzódó út mentén. A további helyreállítást az államnak – a Mezőgazdasági Ingatlanalapnak kell magára vállalnia. Az ezen a helyszínen és a Szentháromság-kápolna alatt elvégzendő sürgős szanálási munkákra kiválasztottuk a kivitelezőt. A munkák kezdődőfélben vannak. A községnek a zivatarárkok rendezésébe is be kell ruháznia, és erős kezdeményező szerepet kell vállalnia, hogy az egész problémakör átvitessen egy uniós projektbe és uniós finanszírozási formákat nyerjünk a rendezésére (az összes muramenti község együttműködése) c) A beruházás megnevezése: az árvízbiztonság növelését célzó beavatkozások, a csapadékvíz elvezetése és a csúszólapok szanálása Érték: ~ 15 millió EUR Források: uniós támogatások + önrész Közérdek: Az árvizek és földcsuszamlások veszélyének csökkentése, területrendezés és a vízgazdálkodási kommunális infrastruktúra rendezése. A projekt állapota: A 27 muramenti község kezdeményezése.

7.3.4 MUNKAERŐPIAC ÉS MUNKAFELTÉTELEK (10) a) A beruházás megnevezése: Szálláshelykapacitás-növelési telekkiegészítés (szálloda és vendéglátóipari kínálat)

célú

Érték: ~ 500.000 EUR Források: megtérülő községi Közérdek: 42

Megszerezni a labdarúgó-stadion és a Lendvai Mezőgazdasági Vállalat közötti terület teljes tulajdonjogát annak érdekében, hogy azt az idegenforgalmi kínálatba és a szálláshely-kapacitás növelésébe beruházó befektetőknek kínálhassuk fel. Egy ilyen beruházással Lendva városfejlődéséhez is hozzájárulnánk. Különleges közérdeket jelentenek a munkahelyek és a helyi idegenforgalmi adóból származó bevételek. A projekt állapota: A tevékenységek folyamatban vannak. Elvégeztük a Lendva-patak menti terület alapvető kommunális és közlekedési rendezését. Kisebb beruházási projektek is kidolgozás alatt állnak (tekepálya és többfunkciós piac). b) A beruházás megnevezése: Projekt- és helyszínkínálat kialakítása egy többfunkciós idegenforgalmi-vendéglátó létesítmény építése és a helyszín további kommunális felszerelése érdekében (híd, tekepálya, piac). Érték: ~ 250.000 EUR Források: községi + uniós támogatásokból származó Közérdek: A vállalkozásfejlesztés, a kisvállalkozások és a foglalkoztatás ösztönzése. A város urbánus rendezése és az idegenforgalmi kínálat bővítése. Lehetőségek a vállalkozó kedvű fiatalok számára. A projekt állapota: Előkészítettük az alapvető beruházási projekteket. Szükség van a labdarúgó-pálya melletti telkek tulajdonjogának rendezésére. El kell készíteni az építési engedély iránti kérelmet, és pályázni kell az uniós támogatásokért. c) A beruházás megnevezése: A kilátótorony idegenforgalmi kínálat fejlesztése a borúton

megépítése

és

az

Érték: 1,5 millió EUR + ÁFA Források: uniós + községi Közérdek: A tömegesebb turizmus és kereslet ösztönzése, amelyek alapján fejlődni fognak a kis- és egyéb vállalkozások. Bevonni a környezetet a turisztikai csomagokba és az utazási irodák kínálatába. A vállalkozó kedvű fiatalok számára lehetőséget jelentő és új munkahelyeket teremtő promóciós hatás. A projekt állapota: 43

Az építkezés megkezdődött. Nemsokára megkezdődnek a legalkalmasabb bérlők – szolgáltatók jelentkezését és kiválasztását célzó lépések, az értékesítési partnereknek szóló felhívás és a kiválasztásuk, valamint a szélesebb vállalkozói környezet érdeklődésének felkeltése. d) A beruházás megnevezése: Rendezvénytér és piac kialakítása az Elizabeta szálloda mellett (variáns) Érték: nem készült becslés Források: pályázati + községi önrész Cél és tartalom: Az idegenforgalmi-promóciós rendezvények (a Bográcsfeszt) kinőtték a meglévő infrastruktúrát, és növekedési potenciállal rendelkeznek. Ki kell őket használnunk az idegenforgalmi és vendéglátóipari kínálat növelésére, és kialakítani egy teret, amelyen egy hozzávetőleg 2.500 látogatót fogadni tudó rendezvénytér és egy többfunkciós piac is helyet kap. Közérdek: Az idegenforgalmi és vendéglátóipari kínálat fejlesztési feltételeinek biztosítása és a helyi termékek árusítása. A rendezvények nagyobb látogatottsága, több látogató és több elhelyezkedési lehetőség. A projekt állapota: Kezdeti fázis, vagyis az ügy egyelőre ötletszinten van. Feldolgoztuk a piactér lehetséges helyszínét, és elvégeztük a forgalomszabályozás korrekcióit. A Petrol Geotermmel megkezdődtek a telekcserével kapcsolatos megbeszélések.

7.3.5 MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS HALÁSZAT (11) a) A beruházás megnevezése: A helyi termékek értékesítését szolgáló piac kialakítása és kommunális infrastruktúrával való felszerelése Érték: nem ismert Források: pályázati és a község, valamint az érdekelt befektetők által biztosított önrész Cél és tartalom: Különböző községbeli helyszíneken fokozatosan kialakítani a helyi termékek értékesítését szolgáló infrastruktúrát. A polgároknak jobb ellátást, a kisvállalkozóknak pedig ösztönzést biztosítani. Közérdek:

44

A mezőgazdasági tevékenységen nyugvó helyi gazdaság fejlesztése. Az egészséges élelmiszerekkel való helyi ellátás. A vállalkozói kedv és az (akár kiegészítő munka keretében való) foglalkoztatás fejlesztése. A projekt állapota: Az Elizabeta szálloda melletti helyszín ötletterv szintjén áll, a fabódékban végzett kísérleti értékesítés pedig egyféle kísérleti szakaszban. A labdarúgópálya melletti helyszín a projektdokumentációs szakaszig kidolgozott. A göntérházi helyszínt (boltot) megvásároltuk, de nincs kidolgozva a projektdokumentáció. b) A beruházás megnevezése: A geotermikus energia üvegházi termesztés céljára való felhasználása Érték: nem készült becslés Források: a Petrol Geoterm és ingatlanapporttal a község, uniós támogatások Cél és tartalom: A geotermikus energia-potenciál üvegházakban történő növénytermesztésre való hasznosítása és tapasztalatszerzés ezen a téren. Helyszín-előkészítés a Petrol Geotermmel együttműködve. Közérdek: A helyi mezőgazdasági termelés újító megközelítés általi növelése. A vállalkozási kedvet és a foglalkoztatást ösztönző jó gyakorlatok kifejlesztése. A mezőgazdasági célú geotermikus energia-hasznosítás terén való tapasztalatszerzés. Magánbefektetések és foglalkoztatás. A projekt állapota: A Petrol Geoterm visszafecskendező kútja egy hozzávetőleg 3,5 hektáros községi telken fekszik. A visszasajtoló kútban a termálvíz mintegy 40 fokos. Felhívást teszünk közzé a telek meghatározott célra való bérbeadására, és előzetesen megállapodást kötünk a termálvízhasználat feltételeiről. c) A beruházás megnevezése: Mezőgazdasági feldolgozó- és értékesítési központ létesítése Hosszúfaluban Érték: ~ 2,5 millió EUR Források: EU-pályázati + önrész Cél és tartalom: Egy korszerű mezőgazdasági központ infrastruktúrájának megteremtése az egykori hosszúfalui téglagyár helyszínén (raktározás, feldolgozás, csomagolás, árusítás és elosztás).

45

Közérdek: A vállalkozási kedv, a foglalkoztatás és a különféle ágazatokban működő termelők társulásának ösztönzése. Az összetett, a raktározástól az elosztásig terjedő technológiai ciklus feltételeinek megteremtése. A projekt állapota: A helyszínt megvásároltuk, és nagymértékben infrastruktúrával ellátott. Szükségünk van egy szolgáltatóra, aki átvenné a tartalomfejlesztést, és a pályázati jelentkezéshez szükséges projektdokumentáció majd utóbbihoz idomul. A köz- és magánegyüttműködés kialakítására vonatkozó felhívást teszünk közzé. d) A beruházás megnevezése: Szőlészeti központ és borászati szövetkezet létrehozása Érték: nem ismert Források: uniós támogatások, községi és befektetői társfinanszírozás

Cél és tartalom: Egy kisebb kapacitású szőlészeti központ létrehozása, amely a közös érdekek mentén integrálja a nagy termelőket és lehetővé teszi a kis szőlősgazdák együttműködését. Közérdek: Az elmúlt évtizedek számos elvetélt próbálkozása ellenére (különféle szövetkezetek, köz- és magánegyüttműködések, kezdeményezések) folytatni kell a kezdeményezést, hogy a szőlősgazdák is érdeklődést tanúsítsanak. Meg kell változtatni és innovatívabbá kell tenni a megközelítést. A projekt állapota: Számos kezdeményezésre, beruházásra és elvetélt projektre volt már példa. Az ilyen kiindulópont nem jó egy projekt számára, mivel negatív tapasztalatokról és egy olyan légkörről beszélünk, amit teljesen újra kell kialakítanunk. Több helyiség is szóba jöhet, de nincsenek érdeklődést mutató szőlősgazdák.

7.3.6 ENERGIAHORDOZÓK KITERMELÉSE ÉS ELOSZTÁSA (12)  Lendva Község meghatározta, mi a közérdek ezen a téren, és az összekapcsolta a Nafta Lendava helyszínének és az ipari övezet egészének az aktiválásával. A petesházi gázmező Szlovénia számára stratégiai jelentőségű. A község a helyi gazdaság beindítása, a 46

foglalkoztatás és a környezetvédelem szemszögéből közelít az együttműködéshez.  A fejlődés számára a villamosenergia-ellátás és a megbízhatóbb ellátásra irányuló állami, illetve elosztói beruházások megvalósulása is fontos. 7.3.7 KÖZLEKEDÉS, KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ (13) a) A beruházás megnevezése: A Lendva–Pince kerékpárút kiépítése és közúti kapcsolat korszerűsítése Érték: 3 – 4 millió EUR Források: állami, községi társfinanszírozással Cél és tartalom: A kerékpárút kiépítése hozzájárul a közlekedésbiztonság növeléséhez és az idegenforgalom fejlődéséhez. Szükség van az úttest felújítására. Közérdek: Közlekedésbiztonság, a közlekedési infrastruktúra és az idegenforgalom fejlődési lehetőségeinek bővítése. A projekt állapota: Elkészült a teljes projektdokumentáció. A projektet az SZK Útigazgatósága vezeti majd a községgel együttműködve. A 2016-os állami költségvetésben biztosítani kell a forrásokat, és meg kell kezdeni a telekfelvásárlást. b) A beruházás kiépítése

megnevezése:

A

Göntérháza-Radamos

kerékpárút

Érték: 200.000 EUR Források: községi és pályázati

Cél és tartalom: A közlekedésbiztonság növelése a főút melletti kerékpárút kiépítésével és a kerékpárturizmus fejlesztését célzó infrastruktúrabővítés. Közérdek: Közlekedésbiztonság, egyenlő fejlődési lehetőségek biztosítása minden település számára és az idegenforgalom fejlődése. A projekt állapota: A projektdokumentáció elkészült. A híd megépítése e projekt első ütemének megvalósítását jelenti. Meg kell szerezni a telektulajdonosok hozzájárulását.

47

c) A beruházás megnevezése: Hídépítés a Hosszúfalu-Hídvég szakaszon a kerékpáros forgalom számára Érték: 150.000 EUR Források: község és pályázati Cél és tartalom: A kerékpárút-építési megépítésével.

projekt

befejezése

a

három

hiányzó

híd

Közérdek: Közlekedésbiztonság és az idegenforgalom fejlődése. A projekt állapota: A projektdokumentáció elkészült. Megkaptuk a Szlovén Köztársaság Környezetvédelmi Ügynökségének hozzájárulását a vízfolyásokon végzendő beavatkozásokhoz, amelyek hiánya hosszú időn át akadályozta a projekt megvalósítását. d) A beruházás megnevezése: A Kidrič utca rekonstrukciójának befejezése és a Mohor hős utca újraburkolása Érték: 500.000 EUR Források: község + pályázati Cél és tartalom: A kommunális infrastruktúra általános felújítása (Kidrič utca) és az úttest felújítása (Kidrič utca és Mohor hős utca). Közérdek: A kommunális szolgáltatásokkal való megbízható közlekedésbiztonság és a település kinézete.

ellátás,

a

A projekt állapota: A projekt kivitelezése folyamatban van. e) A beruházás megnevezése: A Kranjec utca felújítása és közlekedési rendjének szabályozása Érték: ~ 300.000 EUR Források: községi + állami Cél és tartalom: A hiányzó járdák megépítése, az úttest felújítása és a közlekedési rend szabályozása.

48

Közérdek: Közlekedésbiztonság és az idegenforgalmi és vendéglátóipari kínálat fejlesztése. A projekt állapota: A projekt összhangban áll Lendva város közlekedési tanulmányával. A projektdokumentáció még nem készült el. f) A beruházás megnevezése: Hídépítés Benicén Érték: 450.000 EUR Források: községi + állami Cél és tartalom: A Lendva-patak hídja biztonságos közlekedésre alkalmatlan, újra kell építeni. Közérdek: Közlekedésbiztonság, egyenlő fejlődési lehetőségek biztosítása minden polgár számára és az idegenforgalom fejlődése. A projekt állapota: Még nem rendelkezünk a projektdokumentációval és a Szlovén Köztársaság Környezetvédelmi Ügynökségének hozzájárulásával. g) A beruházás megnevezése: A belvárost elkerülő út hiányzó szakaszának megépítése Érték: ~ 500.000 EUR Források: községi, állami és uniós támogatások Cél és tartalom: Mintegy 300 méternyi összekötő út építésére van szükség a Fő utca és a Malom utca között, ami kulcsfontosságú a város közlekedési rendjének a szabályozása szempontjából. Közérdek: A városi közlekedési infrastruktúra korszerűsítése. A Fő utca és a városmag tehermentesítése, valamint a vendéglátó tevékenység és a kulturális örökségvédelem fejlesztési lehetőségeinek növelése. A projekt állapota: A projekt összhangban áll Lendva város közlekedési tanulmányával. Megvalósítása az új területrendezési tervek elfogadása után válik lehetővé.

49

h) A beruházás megnevezése: Vasúti kapcsolat Érték: nem ismert Források: állami és uniós támogatások Cél és tartalom: Ki kell jelölni A Lendva-Belatinc és a Lendva-Rédics vasútvonal nyomvonalát, és lobbizni kell a megvalósításukért. Közérdek: Lendva korszerű megközelíthetősége és a teherforgalom vasútra terelése, ami összhangban áll az EU irányelveivel. A projekt állapota: A Lendva-Belatinc vasúti kapcsolatra 3 lehetséges nyomvonalváltozatot dolgoztunk ki. Ösztönözni kell a Lendva–Rédics vasútvonal megépítéséről szóló tárgyalásokat Szlovénia és Magyarország között. i) A beruházás megnevezése: A Lendva–Muraszerdahely közúti kapcsolat korszerűsítése Érték: nem ismert Források: állami Cél és tartalom: Muraszerdahely nagy gondokkal küzd a megnövekedett teherautóforgalom és a nem megfelelő közlekedési vonalak miatt. Közösen kell területi megoldást keresni, és korszerűsíteni a közlekedési infrastruktúrát. A kerékpárosok és a gyalogosok számára is megoldást kell találnunk. Közérdek: Állami hatáskörről és egy olyan helyi érdekről van szó, amely a mi szerepvállalásunk nélkül nem fog megvalósulni. A közérdek a közlekedésbiztonságban és az együttműködés minden válfajának fejlesztésében rejlik. A projekt állapota: A kezdeményezést mindkét államnak továbbítottuk. Rendelkezünk a városépítész szakma véleményeivel és állásfoglalásaival. j) A beruházás megnevezése: a hiányzó szélessávú kapcsolatok kiépítése Érték: nem ismert Források: a szolgáltatók Cél és tartalom:

50

A szélessávú kapcsolatok terén a községben meglévő szürke foltok felszámolása és optika lehelése a lefektetett vezetékekbe. Közérdek: A község teljes területének minőségi optikai kapcsolattal való lefedettsége. A projekt állapota: A telekommunikációs szolgáltatókkal együttműködve fokozatosan valósítjuk meg. Az útfelújítások során kitartunk a korszerűsítés és az optikai kábelek lefektetése mellett. Ott, ahol nincs érdeklődés, pedig az optikai vezetékeket magunk fektetjük le.

7.3.8 GAZDASÁG (14) a) A beruházás megnevezése: lehetőségek biztosítása

Közművesített

telkek

és

beruházási

Érték: nem ismert Források: saját források és a telkek értékesítéséből származó megtérülés Cél és tartalom: A község fejlődése a vállalkozások beruházásaitól függ. A befektetők számára ki kell alakítani a közművesített telkek kínálatát, amelynek versenyképesnek kell lennie más környezetek kínálatával. Közérdek: A vállalkozások beruházásainak ösztönzése és munkahelyteremtés. A község hozzájárulásának az elnyert célirányos uniós támogatások kivételével pénzügyileg is meg kell térülnie. A projekt állapota: Előkészítettük az ipari övezetben, a Hosszúfaluban és a Lipa szálloda mögött található helyszíneket. További szerepvállalásra van szükség ezen a téren. b) A beruházás megnevezése: Közreműködés a Nafta Lendava helyszínének felélesztésénél és az ipari kommunális szolgáltatások fejlesztésénél Érték: nem ismert Források: céges, állami, községi és uniós

51

Cél és tartalom: A Nafta Lendava területén el kell végezni a közművek korszerűsítését, össze kell kötni az ipari övezet többi részével, és fel kell gyorsítani a munkahelyteremtési célú beruházásokat. Közérdek: A gazdasági tevékenységek beindítása, munkahelyteremtés környezetvédelem (a tűzvédelmet is ideértve).

és

A projekt állapota: A javaslatokat továbbítottuk az államnak és a Szlovén Állami Holdingnak, a Nafta Petrochem csődgondnokának és a helyszínen működő vállalatoknak. Bejelentettük a Petrochem csődtömege felé fennálló követelésünket. A fejlemények nem előreláthatók.

7.3.9 KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME (15) a) A beruházás megnevezése: „A regionális vízvezeték-hálózat kiépítése” c. projekt befejezése 2015-ben Érték: ~ 3 millió EUR Források: uniós támogatásokból származó, állami és községi Cél és tartalom: Az ivóvízellátás biztonságának növelése és a vízvezeték-hálózat korszerűsítése Közérdek: Megbízható és biztonságos ivóvízellátás, a közműszolgáltatások és a foglalkoztatás fejlesztése. A projekt állapota: A befejező ütem kivitelezése 2015-ben zajlik. b) A beruházás megnevezése: A csapadék- és a szennyvízelvezető hálózat elválasztása és a csatornarendszer korszerűsítése Érték: nem ismert Források: községi (rendszerhasználati díj) és állami (környezetterhelési díj) Cél és tartalom: A csapadék- és a szennyvízelvezető hálózat elválasztása ott, ahol ez lehetséges és célszerű. A rendszer elhasználódott elemeinek cseréje.

52

Közérdek: Környezetvédelem, valamint ésszerű és fenntartható vízgazdálkodás. A projekt állapota: A csatornarendszer egy részéről készültek felvételek. Be vannak jelölve a rendszerek lehetséges elválasztási pontjai. Összetett projekt, időterv, valamint dokumentáció kidolgozása a pályázati jelentkezésekhez. c) A beruházás megnevezése: Beruházás a kommunális szennyvízkezelésbe a csatornahálózattal még nem rendelkező dombos részeken Érték: ~ 350.000 EUR Források: községi (rendszerhasználati díj) és állami (környezetterhelési díj) Cél és tartalom: EU-s irányelv írja elő, hogy 2017 végéig minden háztartásnak csatlakoznia kell a biztonságos csatornahálózatra. Meg kell építeni a hiányzó szakaszokat, illetve ahol ez célszerű, segítségek kell nyújtani a kis biológiai szennyvíztisztítók és az ökológiai emésztőgödrök építésénél. Közérdek: Környezetvédelem és fenntartható vízgazdálkodás. A projekt állapota: A hiányzó gyűjtőrendszert a Szentháromság-kápolna alatt fogjuk megépíteni, ahol viszonylag nagy a háztartások koncentrációja. A projektek elő vannak készítve, és már jó ideje megvalósításra várnak. A problémák egy részét a kilátótornyot is kiszolgáló kis tisztítóművel fogjuk orvosolni. Folytatjuk a projektdokumentáció kidolgozását. d) A beruházás megnevezése: Pótlólagos természetes élőhely kialakítása Gyertyánosban Érték: ~ 2 millió EUR Források: állami és az ELES-től származó Cél és tartalom: Pótlólagos természetes élőhely kialakítása (távvezeték-építés) bekapcsolása a helyi idegenforgalmi kínálatba.

és

Közérdek: Az élőhelyek megóvása, a természeti örökség megőrzése és az idegenforgalmi kínálat fejlesztése.

53

A projekt állapota: A projektdokumentáció elkészült. A kivitelezés előkészítés alatt áll.

7.3.10 TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS LAKÁSÉPÍTÉS (16) a) A beruházás megnevezése: Az új területrendezési tervek kidolgozásával kapcsolatos feladatok befejezése Érték: 150.000 EUR Források: községi Cél és tartalom: A területrendezési terv a legfontosabb községi dokumentum, amely meghatározza a területfejlesztési és a környezeti beavatkozási lehetőségeket. Közérdek: A területrendezési terv meghatározza az összetett területgazdálkodást. A fejlesztési ambíciók megvalósításának a területrendezési tervekben is tükröződnie kell, hiszen azok a fejlődés és egyben a környezetvédelem eszköze. A projekt állapota: A területrendezési tervek dolgozása záró szakaszába lép, ezért megkezdjük az előkészületeket a megvitatásukra, közzétételükre és elfogadásukra. b) A beruházás megnevezése: A középiskola egykori épületének felújítása és lakásokká történő átalakítása Érték: ~ 500.000 EUR Források: községi (saját) és partnerség lehetősége Cél és tartalom: Az épület elülső részét egykor lakásoknak szánták, és ismételten átalakítható erre a célra. Közel van az idősek otthona is, miáltal adottak a „védett lakások” létrehozásának és ellátásának feltételei is. Közérdek: A község elégséges lakásállománnyal rendelkezik, azonban nem elégedhet meg ennek fejlesztésével. Kiváltképp alacsony fenntartási költségű lakásokra van szükség a hátrányos szociális helyzetű családok számára. A projekt állapota: 54

Folyamatban van az ingatlan tulajdonjogának ingyenes megszerzését célzó eljárás. A következő lépésben kidolgozzuk a projektdokumentációt és a pénzügyi tervet. A projekt folytatásában innovatív megközelítésre van szükség. c) A beruházás megnevezése: Az óvárosban létesítendő lakókomplexum közművesítése Érték: ~ 100.000 EUR Források: községi (megtérülő beruházás), talán uniós projekt is Cél és tartalom: Innovatív szemléletű passzívházakból álló korszerű lakópark megépítése feltételeinek megteremtése. A telepet energetikailag optimalizálnánk, építészetileg meghatároznánk, és a fiatal családok számára árban vonzóvá tennénk. Közérdek: A szervezett és hatékony építés feltételeinek megteremtése és az óváros újjáélesztéséhez hozzájáruló fiatal családok megnyerése. A projekt állapota: A telkek községi tulajdonban vannak. Az alapvető kommunális felszerelés biztosított. A projekt folytatásában kreatív megközelítésre van szükség, ami lehetővé teszi a fiatalok bekapcsolódását.

7.3.11 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS (17) a) A beruházás megnevezése: A lendvai egészségház épületének energetikai felújítása Érték: ~ 750.000 EUR Források: községi, állami Cél és tartalom: Az épület energiahatékonyságának növelése az épületelemek, a homlokzat és a fűtési rendszer cseréje által. Közérdek: A működési költségek és a kibocsátás csökkentése, valamint a hely rendezettsége. A projekt állapota:

55

A projekt ötletszinten van. A kivitelezés idejét úgy kell megválasztani, hogy az épület funkcionális amortizációja szempontjából optimális legyen (amikor a régi épületelemek cseréje szükségessé válik). b) A beruházás megnevezése: A gyógyszertári kínálatbővítése feltételeinek megteremtése

szolgáltatások

Érték: nem ismert Források: köz-és magánegyüttműködés Cél és tartalom: A gyógyszerészi tevékenység és hozzáférhetőségének fejlesztése.

ezen

szolgáltatások

könnyebb

Közérdek: A polgárok ellátása, beruházók megnyerése és munkahelyek. A projekt állapota: Kezdeti szakasz, a lehetséges beruházók nem mutatnak érdeklődést.

7.3.12 KULTÚRA, SPORT ÉS CIVIL SZERVEZETEK (18) a) A beruházás megnevezése: Az óváros újjáélesztése a „múzeumi utca és örökség” című projekt segítségével Érték: ~ 12 millió EUR Források: uniós támogatásokból, az államtól partnerektől származó

és

Cél és tartalom: A 2014-2020-as pénzügyi kerettervben az úgynevezett „puha projektek”, a nagy projektek és a köz-és magánegyüttműködés élveznek előnyt. A cél egy versenyképes projekt kidolgozása, amelybe a felmért szükségletek széles tárházát beillesztjük. Közérdek: Elégséges mértékű uniós támogatásokat szerezni a kulturális örökség jó minőségű felújításához, hogy a felújított épületek megfelelő feltételeket biztosítsanak a különféle tartalmak, az idegenforgalmi kínálat fejlesztése és új munkahelyek létrehozása számára. A projekt állapota: A község az európai uniós támogatások odaítélését célzó VIII. pályázati kiíráson mintegy 2 millió EUR értékben pályázott a Fő utca középületeinek rendbetételére, a zeneiskola megfelelőbb helyviszonyainak kialakítására 56

és a Fő utcában végzett múzeumi-turisztikai tevékenység bővítésére. A projekt nem volt eredményes, de nem a tartalma, hanem eljárási okok miatt. Célszerű átalakítani, új tartalmakkal (könyvtár, várfal, összekötő út) továbbfejleszteni, és újra pályázni. Ebben az összefüggésben országos szinten is megbeszéléseket folytattunk, ahol elvi támogatást kaptunk. b) A beruházás megnevezése: A könyvtár jelenlegi épületének beruházási felújítása Érték: ~ 500.000 EUR Források: községi és állami

Cél és tartalom: Az épület felújítása, az udvar rendbetétele és a befogadóképesség növelése. Közérdek: A könyvtári tevékenység, a kulturális események és a kulturális örökségvédelem feltételeinek biztosítása. A projekt állapota: Meghatározásra kerültek a sürgős felújítási munkálatok. Felvetődik az udvari épület rendbetételének kérdése, amely számára be kell szerezni a projekteket és a hozzájárulásokat. c) A beruházás megnevezése: Sportinfrastruktúra A tekepálya építése a fenti fejezetekben van meghatározva. Ugyanazon elv alapján, tehát köz-és magánegyüttműködésben fogjuk bővíteni a motoros sport, a vízisportok és az úszás infrastrukturális feltételeit. Az I. sz. KÁI sportlétesítményei mellett külső öltözők építése szükséges, ami egy a köz- és magánszféra közötti partnerségben megvalósuló projekt tárgyát képezheti, csakúgy, mint a labdarúgóstadion melletti régi létesítmény felújítása. d) A beruházás megnevezése: Civil szervezetek A civil szervezetek működési feltételeit oly módon biztosítjuk, hogy olyan középületeket bocsátunk a rendelkezésükre, amelyek iránt nem mutatkozik különösebb vállalkozói érdeklődés. A civil szervezetek szükségleteit beépítjük a különböző fejlesztési projektekbe, és főleg azokat fogjuk infrastruktúrával támogatni, amelyek új munkahelyek létrejöttét vagy önkéntességet tesznek lehetővé és kiemelt jelentőségűek az egész helyi közösség fejlődése szempontjából. 7.3.13 OKTATÁS (19) a) A beruházás megnevezése: A II. sz. KÁI egykori épületének felújítása 57

Érték: ~ 200.000 EUR Források: községi és állami Cél és tartalom: A kulturális örökség körébe tartozó épület felújítása és a zeneiskola ottani működési feltételeinek megteremtése. Közérdek: A bejelentett finanszírozási önkormányzati zeneiskolákat.

nehézségek

ellenőre

megőrizni

az

A projekt állapota: Elkészült az épület felújításának projektdokumentációja. Ezt ki kell egészíteni a zeneiskola sajátos szükségleteivel, hogy jó munkafeltételeket lehessen biztosítani. b) A beruházás megnevezése: A népi egyetem helyiségeinek bővítése, valamint oktatási központ és archívum létrehozása Érték: ~ 50.000 EUR Források: községi és a partnerektől származó Cél és tartalom: A népi egyetem és az egész életen át tartó tanulás egész koncepciója új fejlődési kihívások előtt áll. Lendva Községnek és az e téren közhatalmi jogosítványokkal felruházott intézményeknek aktívan kell reagálniuk ezekre a kihívásokra, amihez megfelelő helyviszonyokra van szükségük. A LP tér 10 alatti épület megfelelő megoldásnak és helyszínnek kínálkozik. Közérdek: Korszerű oktatási központ létrehozása, amely kutatás-fejlesztési tevékenységgel és a munkaerőpiaci viszonyokon javítandó személyzeti tanácsadással is foglalkozni fog. A projekt állapota: Különösebb elemzések nélküli ötletszint, azonban a környezetben igény mutatkozik iránta.

58

8. BEFEJEZÉS Lendva Községnek lehetősége van rá, hogy a 2015–2020-as rövidtávú időszakban és a 2015 és 2025 közötti középtávú beruházási időszakban döntő fejlődési előrelépést érjen el, és több mint 60 év után ismét helyet kapjon a fejlettebb szlovén községek listáján. A nagyfokú fejlesztési aktivitással megteremtettük a látható fejlődési elmozdulás, a nagyobb fejlődési lendület és a szerkezeti változások feltételeit. Az öt fejlesztési terület eredményeit fokozatosan tovább kell fejleszteni a munkaerőpiaci változásokkal, a kedvezőtlen demográfiai mozgások megállításával és a helyi lakosság nagyobb szerepvállalásával. A Szlovén Községek Információs Rendszere lehetővé teszi az állapot és az előrelépések folyamatos figyelemmel kísérését, ami minőségi támogatást biztosít majd a hatások figyelemmel kíséréséhez. A szerkezeti változások rendszerint lassúak, dinamikájuk és erősségük pedig nem csupán a község tevékenységétől, hanem számos tényezőtől függ, amelyeket meg kell nyernünk az együttműködéshez. A helyi közösség, a gazdaság és a civil társadalom közötti partnerség kulcsfontosságú a fejlesztési célok elérése szempontjából. A község fejlesztési bizottságaiban és fejlesztési tanácsában való részvétel nem lesz elég, ha nem jönnek létre a konkrét projektek megvalósítására szóló érdekpartnerségek. A fejlesztési tervek megvalósításánál szakpolitikáival az állam és az európai támogatások lehívási lehetősége is fontos szerepet játszik. A község nem rendelkezik elégséges saját pénzügyi és személyzeti potenciállal, hogy megvalósíthatná az áhított fejlődési előrelépést. Jelentős szerepe lesz az állami beruházásoknak, a közberuházásoknak általában, valamint a gazdasági szereplők fejlesztési és munkahelyteremtő beruházásainak. Fontos fejlesztési tényező a magyar nemzeti közösség, amelynek viszonylag nagy érdemei vannak a társadalmi tevékenységek magas színvonalának elérésében. Szükség van e tapasztalat gazdasági térre való átültetésére és a közép-európai térségbeli jó elhelyezkedés és megközelíthetőség kiaknázására. Téves az az elvárás, hogy a fejlesztési elmozdulást valaki más hajtja végre helyettünk. A helyi fejlesztési kezdeményezés létfontosságú, hogy az elmozdulás bekövetkezhessen. A fejlesztési program összegzi az erősségeket és a kritikus fejlesztési pontokat, és rámutat a megteendő lépésekre. A stratégiai célok és a meghatározott tevékenységek egyfajta tájékozódást jelentenek, hogy megbízható, hatékony és biztonságos módon elérjük a kitűzött célokat. A fejlesztési tevékenységek magas szintjéhez a községnek meg kell őriznie a viszonylag magas beruházási aktivitást. Valamelyest csökkenteni és ésszerűsíteni kell a költségvetés működési kiadásait. Mindenekelőtt a költségvetési szervek nagyobb hatékonyságára és a saját bevételek biztosítása terén való nagyobb szerepvállalására van szükség. Emiatt szükség van a motivációs tényezőre, úgyhogy az kaphat majd többet, aki elkötelezettebb és eredményesebb. Hosszú távon a működési rész finanszírozását és a társadalmi színvonalat is növelnünk kell majd, azonban oly módon, hogy ez összhangban álljon a költségvetési lehetőségekkel. A beruházási szükségletek nagyszámúak. 59

Fontos, hogy 2025-ig terjedően konkrétan meghatározzuk őket, ami lehetőséget kínál és egyben arra kötelez bennünket, hogy jól előkészítsük és megvalósítsuk őket. Saját beruházási forrásunk viszonylag kevés akad. A különbözetet az államnál, az EU-nál és az érdekelt befektetőknél kell megtalálnunk. Azon vállalkozásoknak kell előnyt élvezniük, amelyek visszahatással vannak a közpénzekre, a munkahelyekre és a polgárok kezdeményezőkészségére. A fejlesztési programot a községhatárokon túli szélesebb térség különböző tényezőivel is egyeztetjük, és velük együttműködve valósítjuk meg. Fontos, hogy közlekedési, kulturális, nyelvi és gazdasági találkozási pont, jó szomszédok és megbízható gazdasági partnerek maradjunk. A fejlesztési program egy megfelelően kommunikálandó és számos területi programmal kiegészítendő dokumentum, ami hozzá fog járulni a megvalósíthatóságához.

__________________________________________________________________________

© A tartalom a törvényileg engedélyezett keretek között szerzői jogi vagy más szellemitulajdon-jogi védelem tárgyát képezi. A szerző engedélye vagy a kiadóval kötött megfelelő szerződés nélkül tilos a szellemi alkotásnak minősülő tartalom mindennemű sokszorosítása, terjesztése, átdolgozása, a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele és kereskedelmi vagy egyéb célú hasznosítása.

60

7. kép: A község térképe a helyi közösségekkel

61