LELKISÉG. A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele Pünkösd. Nem elég fellobogni

SZÉCSÉNYI HARANGOK A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele 2008. Pünkösd

LELKISÉG „Nem elég fellobogni...” A feltámadt Jézussal való találkozás hatalmas örömmel töltötte el a tanítványokat. Szívük megtelt bátorsággal: „Újra itt a Mester”, újra itt van az, aki gondoskodik rólunk, aki vezet minket, akihez tanácsért fordulhatunk. Jézus azonban szelíden, gyöngéden fölkészítette őket arra, hogy nemsokára eltávozik tőlük, de nem hagyja magukra őket. Elküldi maga helyett a Lelket, aki tanácsot ad, vigasztal, megtanít minden igazságra, vezet és védelmez. Lelkükre kötötte, hogy addig ne távozzanak Jeruzsálemből, amíg a Lélek el nem tölti őket. Mintha azt mondta volna, nem elég, hogy láttátok csodáimat, nem elég, hogy hallottátok tanításomat, nem elég, hogy lelkesedtek, még más is kell. Eszembe jut egyik kedvenc versem, Váci Mihály Még nem elég című verse: „Nem elég fellobogni, de mindig égni kell!” Az első pünkösdkor a tanítványokban fellobbant a tűz, és ez elképesztette a farizeusokat és később a pogányokat. Ez a tűz olyan erőt sugárzott, hogy a főtanács élet-halál urait is félelem töltötte el (ApCsel 4,13). Ez a tűz égett bennük egész életükön át. Ez vezette őket a vértanúságra. Életük árán is hűségesek maradtak Jézushoz! „Nem elég útra kelni, Az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, Elöl indulni el!” Hogy mit jelentett az apostoloknak kiszakadni a szigorú, zsidó vallási rendszerből, alig tudjuk elképzelni. Talán akkor érezzük meg, hogy ez mit jelentett, amikor Pál apostol megtért, és hirdetni kezdte Damaszkuszban Jézus Messiás voltát, s erre a farizeusok az életére törtek (ApCsel 9,23). Menekülnie kellett előlük, hogy másutt is hirdetni tudja az evangéliumot. Elpogányosodó világunkban bátorság kell kilépni a tömegvélemény szorító bilincseiből és ragaszkodni az evangélium értékrendjéhez. Bátorság kell az egyetemen azt mondani, hogy én másként gondolkodom az ember származásáról, a lélek halhatatlanságáról, az abortuszról, az erkölcsi értékekről, mint a „hivatalos”-nak, vagy „modern”-nek mondott álláspont. Kilépni, akár egyedül is, és vállalni az igazságot, ehhez férfiasság kell, ehhez jellem kell!

„Nem elég a jóra vágyni: A jót akarni kell! És nem elég akarni: De tenni, tenni kell!” Az apostolok kiegyensúlyozott egyéniségét igazolja az a tény, hogy a Szentlélek tüzét nem zárták be egy kis közösségbe, hanem tanúságot tettek róla mindenhol. Jeruzsálem lakói (ApCsel 2,41) háromezren befogadták a Lélek tüzét. A Lélek az, aki formát tud adni az anyagnak. A Lélek azért jön, hogy átformálja a világot. A vágy, az akarat, a tevékenység szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha ezt a kapcsolatot szétszakítjuk, az egész hamissá válik, sőt képmutatássá. A vágynak az a célja, hogy ösztönözze az akaratot. Az akarat diadala az, amikor legyőzi az ember lustaságát, félelmét, közömbösségét és rávezeti a tevékenységre, a jó megtételére. Ez állandó önnevelést igényel, hogy ne legyenek elvetélt vágyaink, halvaszületett ötleteink. Ha jóra törekvő vágyainkat sikerül cselekvésbe vinni, ez személyiségünk fejlődéséhez vezet. Sok emberrel találkoztam, akik éveken át halogatták szentgyónásukat. Mikor végre a Lélek ösztönzésére megtették, felszabadultak, örömöt sugárzók lettek. Bárcsak minden jószándékot el tudnánk vinni a beteljesüléshez! A lelkesedést mindig bele kell vinni a cselekvésbe, legyen az ima, betegápolás, gyermekgondozás, tanító, gyógyító vagy bármely munka. Ekkor válik igazzá és értékké, amely gazdagít és gazdaggá tesz. „Ám nemcsak holmi érzés, De seb és szenvedély, Keresni, hogy miért élj Szeress, szenvedj, remélj!” Az apostolok a Lélek tüzében azonnal felismerték, hogy miért éljenek! Nem volt már számukra kérdés, hogy hogyan egyeztessék össze a halász-mesterséget az evangelizációval. Akiben nincs tűz, az nem tudja eldönteni, hogy miért éljen. Szomorúság, tétovaság, bizonytalanság őrli az idegeit napról napra. Az egyik legveszélyesebb lelki állapot az üresség, az unalom, a céltalanság. Ez képes elsorvasztani az akaratot és elpusztítani a személyiséget. Ezért olyan fontos, hogy a Szentlélek eljövetele beteljesítsen, új vágyakat adjon, bátor akaratot és lendületes tevékenységet hozzon létre benned. Katona István

2

Szécsényi Harangok

Pünkösd – A Szentlélek és az ember beteljesedése Pünkösd elnevezése a „pentecoste – ötven” szóból ered: ez a húsvét utáni ötvenedik nap. Pünkösd a húsvét beteljesedése. Mindkét ünnep természet-ünnepekben gyökerezik. Húsvét a tavasz ünnepe, pünkösd pedig az aratás kezdete. A zsidók mindkét ünnepet az üdvtörténet eseményeivel értelmezték. Húsvétkor az egyiptomi kivonulásra emlékeznek, pünkösdkor pedig arra, hogy a Sínai-hegyen megkapták a Tízparancsolatot. Számunkra, keresztények számára húsvét Jézus feltámadásának, pünkösd pedig a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Minden ünnep egyben mindig az ember önmagára találásának az ünnepe is. Pünkösdkor az emberré válás beteljesedését ünnepeljük. Ahhoz, hogy megértsük, mi köze van pünkösdnek az emberi kiteljesedés folyamatához, vizsgáljuk meg ennek az ünnepnek a gyökereit. Nézzük először az ötvenes számot! 50 évesen az ember az idős kor küszöbén áll. Rómában 50 évesen felmentették az embereket a katonai szolgálat alól. Szent Ágoston szerint szimbolikus jelentése van az ötvenes számnak: „Ennek az ötvenedik napnak van azonban egy másik, titokzatos jelentése is. Hétszer hét az negyvenkilenc, és ha az ember visszatér a kezdethez, és még egy nyolcadik napot hozzászámol, ami egyben az első is, akkor elérjük kereken az ötvenet. Ez az Úr feltámadása utáni 50 nap most már nem a fáradságot szimbolizálja, hanem a nyugalom és az öröm jelképének tekinthetjük őket.” (Betz 152) Az ötven tehát a nyugalom és az öröm jelképe. Ötvenévesen az ember bölcs, a szellem embere lesz – mondja Nagy Szent Gergely Mózes irányelveire hivatkozva, mely a levitákat 25 éves kortól kötelezi a szolgálatra a szent sátorban. Ez a szolgálat 50 évesen ér véget. Attól kezdve a leviták a szent edények őrei. Gergely pápa szerint ez annak a vezetői feladatnak a képe, amilyen vezetővé Benedek 50 évesen vált. (vö. Lev 8,24-25). Tauler visszatér Gergely ezen értelmezéséhez. Szerinte az ember élete közepén, 40 évesen, lelki válságba kerül. Istenképét eddig projekciók homályosították el. A 40 és 50 éves kor közötti időben a Szentlélek megváltoztatja az ember Istenhez fűződő viszonyát, és képessé teszi arra, hogy megértse és megtapasztalja Istent. 50 évesen a szellem emberei, az áldás forrásai leszünk, akik képesek arra, hogy bevezessenek másokat Isten bölcsességébe és megtapasztalásába. Izraelben minden ötvenedik év jubileumi esztendő volt: „ne vessetek, ami a szántón magától nem terem, ne arassátok le, tőkéiteket ne metsszétek, és termését ne takarítsátok be, hogy szent legyen az örvendetes esztendő.” (Lev 25,1112) Ugyanakkor minden adósság eltöröltetik, a rabszolgák visszakapják szabadságukat. Az emberré válás szép képe ez. Az ötvenedik év az elmélkedés éve, egy „sabbat-év”, amikor az ember megáll, hogy átgondolja, eddigi életében mi volt igazságtalan, mi az, ami nem a saját lényének és nem Isten akaratának szellemében növekedett. Az embernek el kell engednie az adósságokat, azaz félre kell tennie a viszálykodást másokkal, tisztáznia kell a kapcsolatait, ugyanakkor ki kell egyeznie magával és az életével is. Az

2008. Pünkösd

embernek szabadon kell engednie a rabszolgáit. Amit eddig rabszolgaként tartott, amit elnyomott, fel kell szabadítania, hogy az tényleg élhessen. Maga sem élhet többé rabszolgaként, aki teljesítménnyel akarja bizonyítani az értékét, hanem csakis Isten szabad fiaként vagy szabad leányaként. Pünkösd mindezt a tudat alatt közrejátszó tartalmat is eszünkbe juttatja. Ha ránk száll a Szentlélek, akkor bennünk is beteljesedik az ötvenes, akkor mi is eljutunk valódi lényünkhöz, nyugalmat és örömöt lelünk, akkor mi is a szent edények őrzőjévé válunk, vagyis mások vezetőjévé és kísérőjévé. A húsvéttól pünkösdig tartó 50 nap az emberré válást akarja begyakoroltatni velünk. A húsvéti evangéliumok és a húsvéti történetek, Krisztus mennybemeneteléről és a Szentlélek kiáradásáról szóló elbeszélések az ember önmagára találásának útját írják le, a sírból való feltámadás útját, a feltámadást a hétköznapokban, az elmerülést önnön emberségünkben egészen a mennyországig, mely bennünk van. Ez az az út, mely a minket vezető feltámadt Krisztustól a hozzánk szóló belső mesterhez vezet. Önmagunkra találásunk a Lélek várásától a Szentlélek pünkösdi kiáradásáig tart. Ha eljön a Lélek, akkor igazán önmagunkká válunk, akkor felébrednek képességeink és lehetőségeink, akkor minden átalakul bennünk. A bimbó kirügyezik és életünk virága kinyílik. Pünkösd az elevenség ünnepe. Ha Isten Lelke, aki kezdetben a világ fölött lebegett, belénk hatol, akkor újjáteremtődünk, akkor saját eredetünkkel kerülünk kapcsolatba, azzal az ősi képpel, amit Isten alkotott rólunk magának. Pünkösd azonban nem csak az egyén önmagára találásáról szól, hanem az Egyház létéről és növekedéséről is. Pünkösd az Egyház születése. Ha a Szentlélek leszáll az emberekre, akkor összehozza őket, akkor olyan közösséget hoz létre, amely minden kereső és kérdező felé nyitott. Olyan közösség jön létre, amely áttöri szűk korlátait, és a világ kovásza lesz. Az ember önmagára találása akkor teljesedik be, ha nyitott a közösségre, ha másokkal együtt azon dolgozik, amit Isten bízott mindannyiunkra: emberibbé tenni, Isten akarata szerint formálni és alakítani ezt a világot, és belevésni Isten Lelkét. Az Egyház azoknak a közössége, akik együtt tanúskodnak Jézus föltámadásáról. Ezért, ahol az emberek reményvesztettek, ahol a halál árnyéka úgy tűnik, legyőzi az életet, hirdetnie kell, hogy az élet legyőzte a halált, a szeretet legyőzte a gyűlöletet, és van feltámadás. részlet P. Anselm Grün: Éld a Húsvét örömét című könyvéből

A Szentlélek kiáradása – minden keresztény közösség születésnapja Ahol Isten Lelke az ember hitével találkozik, befogadókészséggel, vágyódással Istenre; ahol az ember lelke vágyódik Isten Lelkére, ott megtörténik a csoda: lakást vesz benne a Szentlélek, erősíti a hitet. A Szentlélek által bennünk munkált hit révén kapcsolódhatunk az isteni valósághoz, amely egyébként el van zárva előlünk. Az ajándékok osztója maga a legfőbb ajándék. A Szentlélek úgy osztja ajándékait, hogy önmagát adja. Az Ószövetség korában csak egyes embereknek adatott a Lélek: hadvezéreknek (vagyis a „bíráknak”), királyoknak és prófétáknak. Az Ószövetségben félni kellett, hogy Isten visszavonja lelkét az embertől, bűne miatt. Gondoljunk Dávid zsoltárára, amit emberöléssel végződő bűnös tette

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

után imádkozott „Ne vess el engem a Te orcád elől,/ Szent lelkedet ne vedd el tőlem!”(Zsolt 50,13) Az Újszövetség közeledtével Izrael azonban azt az ígéretet kapta, hogy Isten a Lelket minden emberre ki fogja árasztani (Joel 3,1; vö. Ez 11,19; 36,27; 37,14). Pünkösdkor, ötven nappal Jézus feltámadása után ez csodálatos módon megvalósult. Alig két hónappal a golgotai katasztrófa után Péternek bátorsága van arra, hogy életét kockára téve nyilvánosan vallomást tegyen megcsúfolt és kivégzett Mesteréről. Bámulatos, hogy szavaira mintegy háromezren csatlakoznak Krisztushoz. Péter beszéde „mintha szíven ütötte volna őket” tudósít Szent Lukács evangélista (ApCsel 2,37). Ez a Szentlélek munkája! Jézus Krisztus egyháza nem emberi megfontolás, döntés, vállalás, módszerek és szervezés útján jön létre (még ha ezek az emberi közvetítés szintjén szerepet is játszhatnak), hanem a Szentlélek kezdeményezésére, embereket megragadó hatalma révén. Emberek bátorságot nyernek arra, hogy keresztényekké legyenek; Krisztus megragadja, és mozgásba hozza őket, midőn a Szentlélek kiárad rájuk (ApCsel 2,17.33; 10,45). Szent Pál hasonlóképpen fogalmaz: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe a ránk árasztott Szentlélek által.” (Róm 5,5; Tit 3,6) Isten Szentlelke által van bennünk. „Isten temploma” vagyunk, Isten Lelke bennünk lakik (1Kor 3,16; 6,19; Ef 2,21k). Ennek a következménye, hogy Jézus azt mondja: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23) De legyünk őszinték, ott van bennünk a test meghasonlottsága is; ott van terhes albérlőnk: „már nem én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn” (Róm 7,17). Ám ekkor sem eshetünk kétségbe, mert a Római levél épp ezen szakasz után beszél a Lélek által Krisztusban újjászületett ember boldogságáról. Hát nem csodálatos, hogy a Szentlélek által legyőztük a meghasonlottságot?! Isten egészen közel van hozzánk. Nem arról van szó, hogy Isten Lelke kiszorította vagy kioltotta bennünk a bűnre hajló emberi lelket. De lelkünk hangszerén most valaki más játszik. „Maga a Lélek tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten fiai vagyunk.” (Róm 8,15) Az isteni természet részesei lettünk. Kétségtelen, hogy van, amikor érezzük, amint Isten igéje megszólít bennünket; vigasztalást és bátorítást nyerünk; késztetést érzünk valaminek a megtételére; meglátjuk valódi helyzetünket Isten és az emberek előtt; reménység tölt el minket; esetleg lelkiismeretünkben felrázva vagy megszabadítva érezzük magunkat. Érezzük a Lelket! Ám nem csak ez az állapot létezik. Szentlélekkel betöltekezett emberekkel is előfordul, hogy nehézségeik akadnak. A Lélek jelenlétének nincsenek kimutatható következményei. Amikor a korintusiak hiányolták Pálnál a különleges lelki élményeket, például látomásokat, az apostol erőtlenségeire hívta fel figyelmüket (2Kor 12,1-10). Ő ismerte azt az állapotot, amikor nehezen megy az imádság, pedig az imád-

3

sághoz való kedvet egy Szentlélekkel eltelt embertől igazán elvárnánk. Eltávozott volna tőle Isten Lelke? Épp ellenkezőleg! Higygyük erősen, hogy amikor nincs erőnk az imádsághoz, a Lélek maga könyörög helyettünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal (vö.: Róm 8,26). Mivel Isten Lelke közbenjár értünk, nincs szükségünk magunkból kierőltetett, túlfűtött, meghatározott lelkiállapothoz kötődő, lelki élményekben megnyilvánuló imára. Isten Lelke éppen ott tud hatékonyan működni, ahol a mi képességeink véget érnek. Talán épp ezért nevezi Jézus „Vigasztalónak, Pártfogónak” a Lelket, amely minket Krisztus követésében megtart (Jn 14-16). Jézus azt mondja a szamáriai aszszonynak Jákob kútjánál: „Ha ismernéd az Isten ajándékát!” (Jn 4,10) Higgyük erősen, hogy bár már eddig is sok ajándékot kaptunk Istentől, de még annyi minden vár ránk, hogy elképzelni sem tudjuk! Kérjük újra a Lélek „alap”adományait, melyekből minden kibontható! Szeretetet, Isten lángoló szeretetének élő tűzfolyamát: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által.” (Róm 5,5) Igazságot: „Amikor pedig eljön az igazság Lelke, ő elvezet majd titeket a teljes igazságra.” (Jn 16,13) Bizonyosságot: „Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről.” (Jn 16,8) Erőt: Isten nem a félénkség lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a józanságét.” (2Tim 1,7) Szabadságot: „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17) Az imádság lelkületét: „Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, aki azt kiáltja: Abba, Atya!” (Gal 4,6) Örömöt, békességet és más lelki gyümölcsöket: „A Lélek gyümölcsei pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5,22-23) Adományokat a hívő közösség építésére: „A kegyelmi adományok különfélék ugyan, de a Lélek ugyanaz.” (1Kor 12,4) Mennyei Atyánk! Te vagy minden megszentelődés eredete és forrása. A vigasztaló Szentlélek sugallatával hívtál bennünket, hogy kövessük Fiadat: a szeretet édes bilincsével kapcsolódjunk hozzá, és testvéri lélekkel szolgáljuk egymást. Kérünk, Urunk, ma áraszd ránk újra a szentség lelkét, hogy amit évekkel ezelőtt fogadalmainkban örömmel ígértünk, azt hűségben valóra váltsuk. Erősödjön szívünkben a tisztaság, az alázat, a derűs szegénység és az áldozatkész, engedelmes lelkület. Erősödjön szívünkben a remény, hogy továbbra is van terved velünk szent hegyeden; küldesz testvéreket neved dicséretére és szeretetből fakadó szolgálatra. Urunk, Te vagy vezérünk és támaszunk, Te légy pályabérünk is, hogy örök szereteted országában, Szent Benedek atyánkkal, pannonhalmi Szent Mórral és minden szenteddel vég nélkül áldhassunk! Ámen. Hortobágyi Cirill OSB

4

Szécsényi Harangok

Liturgia

2008. Pünkösd

2008 – A BIBLIA ÉVE

„Ó, alkotó Lélek jövel!” – Pünkösd történetéről

Vallomások a Bibliáról

Pünkösd ünnepe Húsvét után a legrégibb ünnepünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve a Húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét. A keresztények kezdettől fogva a Húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ezen a napon három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek, ezt tükrözi az Egyház e napra szóló Esti dicsérete is, amikor örömmel így énekel: „Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe, alleluja; ma megjelent a Szentlélek az apostoloknak a tűzben, és karizmatikus ajándékokat osztott nekik; elküldte őket az egész világra, hogy hirdessék az igét, és tanítsák: Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, alleluja”. Ókeresztény szokás szerint Pünkösd a Húsvét és a húsvéti idő megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Azt azonban nem tudjuk pontosan eldönteni, hogy mikor került be az ünnep a liturgikus naptárba. Vannak, akik Szent Pál apostol megjegyzésében – „pünkösdig maradok Efezusban” (vö. 1Kor 16,8) – már a keresztény Pünkösdöt értik. Az azonban biztos, hogy az Elvirai zsinat (313) tanítja, ha valaki nem tartja meg Pünkösd ünnepét, új tévtanítást vezet be az Egyházba. A IV. században már egyre több említés történik az ünnepről. Főleg annak kapcsán, hogy ez az ünnep húsvét után a másik keresztelési nap. Azokat keresztelik ezen az éjszakán, akik valamilyen ok miatt nem részesülhettek húsvétkor a beavató szentségekben. Ennek emlékei maradtak meg Szent Ágoston és Nagy Szent Leó pápa beszédeiben, akik az újonnan megkereszteltekhez szóltak. A liturgiát éppúgy az Eucharisztia ünneplésével fejezték be, mint Húsvét éjszakáján. Pünkösd napjának jeruzsálemi megünnepléséről a IV. század végén Etéria zarándoknő is megemlékezik. A Gelaziusz- és a Gergely-féle szakramentáriumok több könyörgést és miseszöveget is tartalmaznak erre az ünnepre, a virrasztáskor pedig több szentírási részt olvastak fel. Voltak olyan helyek is, ahol pünkösd vigíliáján még böjtöt is tartottak. Később ez a virrasztás szombat délutánra került át. A középkorban több külsőséggel is emelték az ünnep jelentőségét. Szekvencia is került az ünnephez, és a VI. századtól nyolcaddal ünnepelték, amely egészen a II. Vatikáni zsinat liturgikus rendelkezéséig érvényben volt. Verbényi István

Egy magyar szerzetespap a GULÁG-on Bemutatkozásképpen csak szabadjon annyit mondanom, hogy pannonhalmi bencés tanár vagyok. 56 éve szenteltek pappá. 1946-ban mint budapesti bencés tanárt, letartóztattak. 10 év szabadságvesztés, amit böcsülettel letöltöttem a GULÁG-ban. Amikor elfogtak, teljesen érthetetlen volt számomra, hogy fiatal papi életem miért kezdődik így. Ha valaki ezt meg tudja fejteni, akkor és annak nagy-nagy jutalmat ígérnék. Ma már mindent értek. Nem azt mondom, hogy csoda volt, de az Úristennek valami egészen különleges akarata volt vele. Hadd mondjak el mindjárt egy külön élményt. 1953-ban történt, még Sztálin halála előtt. A fogolytáborban ekkor én mintegy 900 km-re Moszkvától keletre voltam, még az Uralon innen, és tőlünk kb. 2000 km-re, az Északi Jeges tengernél is volt egy hasonló GULÁG-láger. Egyszer átkerült onnan hozzánk egy magyar fogoly, és kezembe nyomott egy kis könyvszerűséget. Fedőlapja nem volt, hátlapja nem volt. A következőt mesélte: Ott fönn az Északi-Jegestenger mellett ő valami rossz fát tett a tűzre, és sötétzárkába csukták, három napra. Ez bizony keserves dolog .Kínjában mit csinál a szerencsétlen? Elkezdi a falat eszegetni. Ahogy a gerendák között tapogat, valamire rátalál a kezével. És egy jó rab-szokás szerint – ne haragudjanak, hogy ezt mondom – mindjárt eltulajdonítja, a gatyája korcába rejti. Teljesen elképzelhetetlen, hogy hogyan tudta azt onnét kihozni, amikor örökké motoztak bennünket, és hogy hogyan tudta megőrizni azt a 2000 km-en át, amikor szállítmányra vitték – de ő bizony elhozta azt a pici kis vacakot. Egyszóval: egyszerűen elképzelhetetlen. Nem azt mondom, hogy csoda, de elképzelhetetlen. És most kapaszkodjék meg mindenki! Ez a valami egy fedő- és hátlap nélküli, a Budapesti Szent István Társulat által 1930-ban kiadott »egypengős« Újszövetségi szentírás volt. Máté első szavától az Apokalipszis utolsó szaváig, fedőlap és hátlap nélkül. Teljesen érthetetlen. A háború után 8 évvel. De ha oda is kerül egy magyar hadifogoly, miért nem találta meg a kutya sem a 8 év alatt? Hiszen annyi büntetett volt már abban a sötétzárkában! Az Úristen azonban nekünk teremtett oda egy Újszövetségi szentírást. Mi pedig ívekre vágtuk széjjel természetesen, és mi, akik akkor már 7-8 esztendeje magyar betűt nem láttunk, elkezdtük olvasni. Nem volt különbség, hívő vagy hitetlen, protestáns vagy katolikus, ateista vagy micsoda... Faltuk! Aztán cseréltünk mindig. Volt úgy, hogy kétnaponként, volt úgy, hogy háromnaponként, ahogyan sikerült. Rendszeresen cseréltük ezeket az íveket. Persze volt úgy, hogy a szalmazsákba kellett eldugni, volt úgy, hogy el kellett ásni, mert ugye, ilyesmit nem szabad volt kézbe venni... De az tény, hogy mi három és fél hónap alatt rongygyá olvastuk azt az Újszövetségi szentírást. Mindenkinek azt

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

kívánom, hogy a Biblia ne a polcán legyen egy díszkötésben, hanem olvassuk ronggyá! Mert mi ott bizony megtanultuk, hogy hogyan kell a Bibliát olvasni. Nem voltunk mi szentírástudósok, de hogy az mit jelentett a számunkra... A mi feladatunk az volt, hogy túléljük ezt a nyomorúságot. Töretlen emberséggel kellett túlélnünk. Erről rengeteget beszéltünk, és ha társaim másról akartak beszélni, én mindig visszatértem erre. Ez volt az én feladatom, hogy tartsam bennük a lelket. A rengeteg beszélgetés során négy szabályt, alapelvet foglaltunk össze: 1. A szenvedést nem szabad dramatizálni, mert attól mindig gyengébb lesz az ember. Tehát, ha valaki reggeltől estig panaszkodik, elégedetlenkedik, siránkozik, az csak gyengébb lesz. 2. Az apró örömöket keresni, kutatni, értékelni kell. És nekünk mindenképpen el kellett jutnunk oda, hogy igenis, abban a nyomorúságban, abban a kilátástalanságban is találjunk okot az örömre. Csak úgy tud életben maradni az ember. 3. Abba kell hagyni a nyekergést, hogy én ártatlan vagyok (kicsi vagyok, de mint kicsi, megmutatom, hogy különb vagyok a géppisztolyos erőnél!). 4. A hívő embernek sokkalta könnyebb szenvedni, mint a hitetlennek, és azért iparkodni kell hinni is a Megváltó Úr Jézusban, aki mindent meg tud változtatni felülről az ő Szentlelke által. Az volt az érdekes, hogy amikor az Úristen odaküldte nekünk az Újszövetségi szentírást, akkor ebben – az Úr Jézus tanításában – megtaláltuk ezeknek a szabályoknak az alapját. Emlékszem, ott figyeltem fel arra, hogy az Úr Jézus sohasem panaszkodott. Ez ugyan nincs benne a Szentírásban, mégis nyilvánvaló. Ez volt a mi első szabályunk is (most sorba veszem ezt a négy szabályt): Nem szabad a szenvedést dramatizálni, nem szabad örökké búsongani és panaszkodni stb. Az Úr Jézus sem panaszkodott, sőt, olyan egyszerűen tudott beszélni szenvedéséről azoknak az akkor még értetlen apostoloknak, olyan hallatlan egyszerűen. Nem siránkozott, nem nyafogott, hanem egyszerűen elmondta előre: elfogják, megalázzák, megostorozzák, megölik. Szépen, nyugodtan mondta mindezt, s az evangélisták gyönyörűen leírták nekünk. Olyan érdekes volt ez az apostoloknak, hogy fölfigyeltek rá, és jól megjegyezték. A Lk 9,22ben például Jézus egészen egyszerűen, jövendölésszerűen beszél a szenvedéséről, mondván, hogy ezért jött a földre. Most még hadd térjek vissza a második szabályra. A legcsodálatosabb az volt – bevallom férfiasan: én tanultam évekig Szentírás-bevezetést és egzegézist, meg sok mást teológiából, arra azonban mégsem én jöttem rá, amire ott az egyik fogolytársam rájött, hogy az Úr Jézusnak az a csodálatos hasonlata a szőlőtőről és a szőlővesszőről azzal fejeződik be, hogy az Úr Jézus megmondja, miért is mondta el ezt a hasonlatot az apostoloknak: „Azért mondtam ezt nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és így az örömötök teljes legyen” (Jn 15,11). Ez nagyon odaillett a második szabályhoz, hogy az örömöket kell észrevenni. Az Úr Jézusnak ez volt ugyanis a célja – lehet, hogy ezzel kicsit messzire megy az ember, de Jézus kijelentése alapján gondolhatunk erre –, hogy ő azért jött a földre, hogy a mi örömünk teljes legyen. Roppant merész dolog, hogy ezt egy fogoly olvassa ki a Szentírásból! Szerintem ez hallatlanul nagy dolog!

5

A harmadik szabály: ne a saját kiválóságunkat, saját ártatlanságunkat hangoztassuk örökké. Megint csak hallatlanul örültem, amikor egy fogolytársam odajött hozzám, és azt mondta, hogy erről az Úr Jézus egy példabeszédet is mondott. – Melyiket? – kérdeztem. – Hát a farizeus meg a vámost. A farizeus egyebet sem csinál, csak dicsekszik az Úristennek, hogy ő milyen kiváló, még azt is megköszöni, hogy köszönetet mond Istennek, s nem olyan, mint az oszlop mögött az a gazember. Csak az az utolsó mondat ne lenne ott a példabeszéd végén, hogy az a gazember megigazultan ment haza, nem úgy, mint az a szent ember. Nem érdemes tehát dicsekedni, nem érdemes a saját tökéletességünkkel eltelni! – Hogy ezt egy fogolytársam találta meg a Szentírásban ehhez az aranyszabályhoz, az számomra valami csodálatos öröm forrása volt. A negyedik szabályhoz is szeretnék még néhány idézetet mondani, amit szintén ott találtak meg, ott abban a csodálatosan nekünk ajándékozott Szentírásban. Az egyik az volt, hogy a hívő ember Jézussal együtt szenved, tehát mennyivel könnyebb a hívőnek a szenvedés, mint a hitetlennek: „Isten fiai vagyunk, Krisztus társörökösei, előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk” (Róm 8,5). A másik a 2 Kor 1,3 volt: „Amilyen bőven részesülünk Krisztus szenvedésében, olyan bőven árad ránk Krisztus által a vigasztalás is.” Erre is ott találtak rá. Befejezésül szeretnék még valamit elmondani a Szentírással kapcsolatban. Ez nemrégiben történt, úgy 5-6 évvel ezelőtt, amikor már régen itthon voltunk. Véletlenül összetalálkoztam egy fogolytársammal az utcán. És ő, jó 30 évvel azután, hogy a lágerben együtt voltunk, azt mondta: „Emlékszel-e még, hogy mit mondtál el nekünk az Ószövetségi szentírásból, Izajás könyvéből? Azóta annyiszor eszembe jut, és olyan sokszor segít nekem az életben. Emlékszel rá, hogy mi volt az?” Én bizony nem emlékeztem már rá, hiszen annyi mindent beszéltem nekik itt is, ott is, amott is, szóval bevallottam, hogy nem emlékezem. Akkor ő így szól: „Azt mondtad el, hogy 'A tenyeremre rajzoltalak téged, hogy mindig a szemem előtt légy'...” (Iz 49,16). Lám, milyen nagy dolog, hogy egy ilyen szentírási szöveg 30 év után is elevenen él valakiben, aki kiállta azokat a szenvedéseket. És ő maga mondja el, hogy nemcsak ott segített neki, hanem utána is, egész életében... A lényeg tehát az, hogy a Bibliának óriási szerepe volt a szenvedéseink idején, és abban, hogy 1953-ban előttünk kb. 3200-an hazajöttek, 1955-ben mi 3314-en. 35 ezren voltunk kint, és kb. 6500-6600-an jöttünk haza, a többi mind meghalt. Azóta lassan megöregszünk mindannyian, nem vagyunk már többen 1100-1200-nál, de az Antall-éra alatt elkezdtük, hogy a Szent Imre templomba, ahol kisegítek, összehívtuk a túlélőket november utolsó szombatján hálaadó szentmisére. Nagyon-nagyon jól esett, hogy majdnem 600-an eljöttek az egész országból. Nem csoda hát, hogy 50-szer, 60-szor is hálát adok a jó Istennek azért, hogy katolikus lehetek, hogy bencés lehetek, hogy pap lehetek, hogy 10 esztendőt ott kint letölthettem, és hogy most ezt itt elmondhattam. Olofsson Placid OSB

6

Szécsényi Harangok

Az Úr válaszai a Bibliában gondolatainkra Azt mondod: „Lehetetlen!” – Isten azt mondja: Minden lehetséges. (Lk 18, 27) Azt mondod: „Túl fáradt vagyok.” – Isten azt mondja: Én felüdítelek Téged. (Mt 11,28-30) Azt mondod: „Engem senki sem szeret igazán.” – Isten azt mondja: Én szeretlek. (Jn 3,16; Jn 13,34) Azt mondod: „Nem tudom tovább folytatni.” – Isten azt mondja: Elegendő az én kegyelmem. (1Kor 12,9; Zsolt 91,15) Azt mondod: „Nem tudom, merre tovább.” – Isten azt mondja: Vezetni fogom a lépteidet. (Péld 3,5-6) Azt mondod: „Nem bírom ki.” – Isten azt mondja: Mindent elviselsz. (Fil 4,13) Azt mondod: „Nem vagyok képes rá.” – Isten azt mondja: De én képes vagyok. (2Kor 9,8) Azt mondod: „Nem érdemes.” – Isten azt mondja: Érdemes. (Róm 8,28) Azt mondod: „Nem tudok megbocsátani magamnak.” – Isten azt mondja. De én megbocsátok neked. (1Jn 1,9, Róm 8,1) Azt mondod: „Nem sikerül.” – Isten azt mondja: Majd mindent megadok szükséged szerint. (Fil 4,l9) Azt mondod: „Félek.” – Isten azt mondja: Én nem adtam neked a félelem lelkét. (2Tim 1,7) Azt mondod: „Állandóan aggódom és csalódott vagyok.” – Isten azt mondja: Minden gondodat hagyd Rám. (1Pét 5,7) Azt mondod: „Nincs elég hitem.” – Isten azt mondja: Mindenkinek mértéke szerint adtam hitet. (Róm 12,3) Azt mondod: „Nem vagyok elég okos.” – Isten azt mondja: Adok neked bölcsességet. (1Kor 1,30) Azt mondod: „Teljesen egyedül érzem magam.” – Isten azt mondja: Én nem hagylak el, nem hagylak Téged cserben soha. (Zsid 13,5)

PLÉBÁNIAI ÉLETÜNK – KÖZÖS ÉLETÜNK Amit a legkisebbnek tettetek, nekem tettétek – a 10 éves Karitász születésnapjára 1997 adventjében, a Szécsényi Harangok első számában felhívás jelent meg: „Szeretettel várjuk azoknak a testvéreknek a jelentkezését, akik szívesen kapcsolódnának be rendszeres munkájukkal az alakuló Karitász csoportba, hogy egyházközségünk szegény, beteg, magányos vagy idős tagjain, illetve rászoruló családjain szükség esetén segíteni tudjunk.” A felhívásra sokan jelentkeztek, így 1998. március végén, éppen tíz éve megalakult a plébánia Karitász-csoportja. Az

2008. Pünkösd

elmúlt évek alatt a csoport létszáma a kezdeti lelkesedés lankadásával együtt ugyan csökkent, de visszatekintve azokra az eseményekre, amelyekben a csoport szolgálta plébániaközösségünket, csak hálával tekinthetünk rájuk és Istenre. A csoport tagjai, akik havonta találkoznak és beszélik meg a teendőket, számos programban, akcióban részt vettek. Emlékezetes a kárpátaljai árvíz idején szervezett gyűjtés és adományszállítás két alkalma. Mennyi apró mosoly, meglepetés és öröm született a hittanos gyerekekkel való karácsonyi betlehemezések során, a húsvéti és évközi beteglátogatások alkalmával! Mennyien kaptak tanévkezdő, ruha-, tüzelő- vagy gyógyszersegélyt, temetési támogatást, alkalmi adományt, segítséget! A csoport tagjai rendszeresen együtt imádkoznak a „zöld szociális otthon” lakóival is, de szívesen imádkoznak – lelki segítséget nyújtva – minden imaszándékra, amit a hívek a templomi dobozon keresztül kérnek. A csoport állandó és biztos pont, ha a plébánián valamilyen rendezvény kapcsán segítségre van szükség: agapé, zarándokok fogadása Szécsényben vagy Szentkúton, farsangi bál, süteménykészítés, templomtakarítás, virágdíszítés, a szentkúti ház éves takarítása… Tíz év alatt tízszer rendezték meg az Erzsébet-Katalin napi jótékonysági bált - így sikerült támogatni többek közt az ipolytölgyesi fogyatékkal élő gyerekeket, a szászvárosi gyermekotthont, a rekecsini csángómagyar iskolát vagy a szűk környezetünkben élő betegeket, a Betánia Idősek Otthonát. Lassacskán, de sokak örömére megújult a Králik Mici nénitől örökölt ház is, és még lehetne sorolni az apró, sokszor észrevétlen szolgálatokat. A csoport tagjai azonban nem csak szolgálnak, Percze Ágnes vezetésével maguk is közösséget formálnak: kirándulásokon, lelkigyakorlatokon, továbbképzéseken vettek részt Szentkúton, Hollókőn, Máriabesnyőn, Vácon, és eljutottak Medjugorjéba is. „Jót tenni jó!” – hirdette néhány éve a Magyar Katolikus Egyház plakátja. Tíz év elteltével megköszönjük plébániánk Karitász-csoportja minden tagjának szolgálatát! Köszönjük, hogy szolgálatukkal, nagylelkűségükkel tanúságot tesznek az isteni jóságról, figyelemről, gyöngédségről, hiszen Neki minden ember egyformán fontos. Nekünk pedig fontos, hogy erre mások jóságukkal figyelmeztessenek. Az Úr segítse továbbra is és jutalmazza csendes békéjével szolgálatukat! „Szegények mindig lesznek veletek,” és „amit egynek a legkisebbek közül tettetek, velem tettétek” – mondta Jézus. Ez a mottó erősítsen minden hívőt, minden keresztényt a tevékeny szeretet, a karitász tanúságtételében. A csoport pedig szeretettel fogad minden fiatalt és időst, aki segítségre szorul, vagy aki szívesen csatlakozik szolgálatukhoz. Zalán atya

Hit és tudomány Az egyiptomiaktól fogva a tudomány gyakorlása elképzelhetetlen volt a természetfelettibe vetett hit nélkül. Az ember az őt körülvevő világ megértésén keresztül akart eljutni az istenihez. Így gondolhatták a középkorban is, amikor a tudomány művelése az egyház feladata és joga volt. Aztán a tudós ateista lett, a valamikori gyermek szembefordult nevelőjével, a tudományosság megtelt az Isten nélküli világba vetett hittel. Napjainkra kiegyensúlyozódni látszódik a viszony. A tudós emberek egyre inkább eljutnak arra a felismerésre, hogy Is-

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

ten nélkül ez a nagyszerű világ nem alakulhatott volna ki, sőt nem is működne. Ezek az írások hit és tudomány olykor ellentmondásos kapcsolatát vizsgálják, felvillantva egy-egy területet. Mindegyik bizonyítékokkal szolgál arra, hogy scientia és fidus tudnak még egymásnak mit mondani.

„Oh áldott, boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félrevezetni már” – (Dante: Isteni színjáték, Paradicsom, 19.ének, A sas szavai)

Dante Alighieri (Firenze, 1265-1321) „áldottnak”, „boldognak” látta és hirdette Magyarországot az 1300-as évek elején, pedig már akkor elkezdődött a magyarság máig tartó, egyre súlyosbodó tragédiája. Dante az „Isteni színjáték” írásakor az „Oh áldott, boldog Magyarország!” felkiáltást Károly Róbert királyságának kezdetén írhatta le, vagyis akkor, amikor már kihalt az Árpád-ház, és elkezdődtek a ránk annyira jellemző belviszályok, a nemzetpusztító testvérháborúk. Mégis, miért láthatta akkor Dante „áldottnak”, „boldognak” Magyarországot? Ez a kérdés nyilvánvalóan megválaszolatlan maradt és marad örökké. De miért került ez az idézet ennek a kis írásnak a címébe? Csak nem akarja a szerző éppen most, amikor a tragédiaáradat a nemzethalál vízióját mint elborzasztó valóságot vetíti elénk, „áldottnak”, „boldognak” látni, láttatni Magyarországot? A tények ismeretében ez valóban képtelennek látszik, s mégis igaz! A szerző éppen most, a nemzeti tragédiasorozatunk legmélyebb pontján eszmélt rá, hogy Dante felismerése ma is és remélhetőleg a jövőben is igaz. A szembetűnő ellentmondást azonban nyilvánvalóan fel kell oldani, mert csak így remélhető, hogy az életet választó, a nemzet jövőjéért aggódó összes magyar ember eljut erre a felismerésre. A Károly Róbert uralkodásának kezdete óta eltelt 700 évben a tragédiasorozat: a török dúlás, az ország három részre szakítottsága, a levert szabadságharcok, a trianoni nemzetcsonkítás, a rohamos nemzetfogyás, a pusztító betegségek, a korán öregedés, az elmúlt fél évszázad alatti 6 millió magzatgyilkosság, a talaj, a vizek és a levegő katasztrofális elszenynyezése első megközelítésben nem „áldottnak”, „boldognak”, hanem sokkal inkább „megvertnek”, „elátkozottnak”, „kipusztulásra ítéltnek” mutatja Magyarországot. Egy nép életében az életellenesség, a gyermekellenesség, a nemzetellenesség akkor uralkodik el, amikor meghasonlik önmagával, amikor eltávolodik a rendtől, az élettől, Istentől. Az ilyen meghasonlottság törvényszerű következményét az Újszövetségi Szentírásban Jézus Krisztus így adja tudtunkra: „Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat tovább fenn”. (Mk 3, 24). Az egyre mélyülő életellenesség, az egykézés, a magzatok meggyilkolása, az általánossá vált gyermekellenesség, vagyis a meghasonlottság sajnos nem új keletű Magyarországon. Már régen, szinte évszázadok óta kezdetét vette, csak mostanra vált nemzetpusztító méretűvé. Mostanra vált nyilvánvalóvá a nemzethalál felé rohanás, most zúdult ránk a nemzethalál közelségének felis-

7

merése. De párhuzamosan a remény is felcsillant. Elindult valami. Elindult és terjed annak felismerése, hogy ha a nemzethalál helyett mégis inkább az életet választjuk, gyökeresen meg kell változnunk! Egyre jobban tudatosul a felismerés, hogy csak várni, tétlenül elszenvedni a ránk zúduló csapásokat, amint tettük eddig, tovább nem lehet! Itt tenni kell! Mit? Nyilvánvaló: újra kell evangelizálni Magyarországot! Eljött az ideje, hogy újra igazán Krisztuskövetők, igazán Krisztusban, Istenben élő nemzet legyünk. Ez a felismerés önmaga a kegyelem. Megtérni, Krisztust követni, Istent imádni most, a XXI. század kezdetén azonban csak a tudomány és az istenhit újraegyesítésével lehet! Itt kell kezdenünk! A tudomány és az istenhit újraegyesítésekor először a lényegünk válik bizonyossá, az, hogy nem egy faj szabta keretek közt élünk. A „törvény”, azaz a világmindenséget átfogó egyetemes törvény nem uralkodik felettünk, mint minden más élőlény felett. Mi a fogantatásunk pillanatától megismételhetetlen egyedek, szabadok, a misztérium világának birtokosai, személyek vagyunk. Ennek tudatosulása az igazi „Én-tudat”, az éltető „egoizmus”. Ez az „egoizmus” az, amely nélkül emberhez méltóan nem élhetünk, amely nélkül a nemzethalált elkerülni nem tudjuk. Kizárólag ez az igazi „egoizmus”, ez az igazi „Én-tudat” vihet el bennünket, külön-külön mindegyikünket a legfontosabbhoz, az istengyermekségünk felismeréséhez. Az élet világától, az igazi éltető „Én-tudattól” eltérően a pénz, a siker utáni vágy által gerjesztett egoizmus, a mindenkit letipró, egyre eluralkodóbb önzés viszont a halál világa. Az egyéné is és a nemzeté is. A második bizonyosság, ami a tudomány és az istenhit újraegyesítésének fényében tárulkozik fel, az, hogy mivel a lényegünkből fakadóan egyedek, személyek, ezért törvényszerűen „energia-hiányosak” vagyunk. A napból jövő sugárzó energia ugyanis csak a sejtek életét biztosítja, a növényekét is, az állatokét is és a miénket is. De minden más élőlénytől eltérően a mi saját életünkhöz, a küldetésünk beteljesítéséhez, az egyéni boldogulásunkhoz, a békés együttélésünkhöz az elfogyasztott táplálékkal a szervezetünkbe jutott energia nem erőforrás. A küldetésünk beteljesítéséhez, a talentumaink megsokasításához, a békés együttélésünkhöz, az élővilág megmentéséhez más forrásból származó energia kell. Ezért vált, ezért válik most mindent elsöprő erővel bizonyossá, hogy csak a köztünk maradt Krisztus, a tabernákulumok mélyén ránk váró Oltáriszentség erejéből töltekezve élhetünk, tölthetjük be küldetésünket, kerülhetjük el a nemzethalált, az élővilág katasztrófáját. A harmadik bizonyosság is a tudomány és az istenhit újraegyesítésében válik megcáfolhatatlan ténnyé. Ez a bizonyosság nem más, mint annak a ténynek a felismerése, hogy az egyetlen igaz kincsünk, a tehetségünk ajándék! A lelkünkben a teremtő Isten által küldött személyes ajándék. Éppen ezért csak most, a tudomány és az istenhit újraegyesítésekor tárulkozik fel, tudatosul bennünk a tehetségkiművelés hatékonynyá tételének igazi technológiája. Csak most értjük meg végre, csak most tudatosul bennünk igazán, hogy miért kell az

8

Szécsényi Harangok

élő nemzet. Miért kell parányi gyermekkortól a nemzettudatot, a nemzeti büszkeséget beitatni. Az anyanyelv valójában a nemzetbe való beágyazódást teremti meg. Azt a beágyazódást, amely nélkül nincs hatékony tehetségkiművelés, amely nélkül az ajándék, a talentumok (a tehetség) megsokasítását előíró szigorú isteni parancs nem teljesíthető. Ezért kell a nemzetet, a nemzettudatot, a nemzeti büszkeséget, a hazaszeretetet mint féltett kincset védenünk. Nemzeti ünnepeinket, szentjeink, hőseink, mártírjaink emlékét kisajátíthatatlannak, tisztának, sérthetetlennek megőriznünk. Az egész emberiség számára a nemzetbe ágyazódás, az igazi nemzettudat, az éltető nacionalizmus fontosságát a gyermekekben küldött isteni ajándék, a tehetség kiművelésében leginkább a zsidó nép élete bizonyítja. Ez a nép a szétszóródottságában is a nemzettudat, a kiválasztottság beitatásával képes volt és képes ma is megteremteni gyermekei számára a tehetségkiművelés különös hatékonyságát. Tudósoknak, művészeknek, alkotóknak, az emberi megmérettetés legkülönbözőbb díjazottjainak számaránya ugyanis a zsidó népnél, minden más néphez viszonyítottan is talán a legmagasabb. Tehát van éltető nemzettudat, nemzeti büszkeség, igazi hazaszeretet, éltető nacionalizmus, amelyet védeni kell, amelyet egyetlen néptől sem lehet elvenni, mert ha erre tesznek kísérletet, valójában a nemzetet akarják kipusztítani. Lényegében ez történik, amikor a más népek gyűlöletére, eltiprására irányuló mozgalmat, a sovinizmust nevezik nacionalizmusnak. Ha a köztük lévő lényegi különbséget elhallgatják, és a sovinizmust, amit minden jóérzésű embernek kötelező elutasítani, nacionalizmusnak nevezik, a nemzet életének legfontosabb pillérét, a nemzeti büszkeséget, a hazaszeretetet, az éltető nacionalizmust veszik el, s ezzel kívülről a saját közreműködésre rászedve, mint becsapott öngyilkosokat taszítanak a nemzethalálba. Végül a tudomány és az istenhit újraegyesítésének bizonyosságában létre kell hoznunk a nemzeti túlélésünk biztosítékát, az „új magyar nemzetőrséget!”. Ennek a „nemzetőrségnek” az a lényege, hogy végre hatni engedjük a köztünk maradt erőforrást, a köztünk maradt Jézus Krisztust. Sürgősen meg kell szerveznünk az egyéni vállaláson alapuló Oltáriszentség őrzést minden magyar templomban, minden nap, minden órában. A tudás, a tudomány és az istenhit újraegyesítése ugyanis egyetemes bizonyosságot teremt arra, hogy belássuk, életünk egyetlen erőforrása az Oltáriszentség, a kenyér színében köztünk maradt Jézus Krisztus. Függetlenül attól, melyik vallási szokást követték őseink és követtük, vagy nem követtük eddig magunk, az élet a halál helyett választásunk után az egyetlen erőforrásból való feltöltekezés törvényszerűen válik bizonyossággá mindannyiunk számára. Éppen ennek a bizonyosságnak az általános volta miatt az Oltáriszentség őrzésére mindenki, aki a nemzethalál helyett az életet választja, katolikusok, protestánsok, sőt a korábban semmilyen vallást sem gyakorlók egyaránt jelentkezni fognak. Így válik végre minden magyar számára nyilvánvalóvá, hogy Szent István, első szent királyunk felajánlásával Magyarország valóban mindenkit, a legkülönbözőbb nyelveken beszélőket, hívőket, nem hívőket, szegényeket, gazdagokat, daliákat, nyomorékokat, szépeket és csúnyákat egyaránt befogadó módon lett Mária országa. Így értjük meg, hogy valóban miért vagyunk örök érvényűen „áldott”, „boldog” ország, nemzet, nép. Dr. Kellermayer Miklós, egyetemi tanár

2008. Pünkösd

A világ teremtése és/vagy a Nagy Bumm Egyáltalán nem vagyok tudós szaki, de kezdettől fogva érdekelnek a teológia és a természettudományok ún. határkérdései. Az úgynevezett „Nagy Bumm” lényege a következő: volt a világegyetemnek egy olyan állapota (jobb szó híján), amelyben (nem mondom, hogy „amikor” mert ekkor még idő sem létezett, – de erre most ne térjünk ki) a világmindenség teljes anyagmennyisége egy hihetetlenül kicsiny tömegbe volt koncentrálódva – kb. akkora lehetett, mint egy futball-labda. Ebben a tömegben még nem létezett sem atom, sem elektron, sem egyéb, az anyagvilág ma ismert legkisebb létezői, hihetetlen volt a nyomás és a hőmérséklet. Ez a képlet kb. 14-15 milliárd évvel ezelőtt „felrobbant”, azaz se szó, se beszéd, tágulni kezdett. Az első 3 percben hihetetlen változások álltak be: a tágulás következtében néhány százmillió C° fokra lehűlt(!), és létrejöttek azok a képletek, amikből aztán kvarkok ill. atomok lettek. Valószínűleg ekkor jöttek létre azok az elemek is, amelyek a periódusos rendszer végén vannak: az un. transzurán elemek. A világmindenség azóta is tágul, ez csillagászati módszerekkel gyönyörűen mérhető. A teológiai probléma itt a következő: a Biblia és nyomában a klasszikus keresztény teológia szerint Isten a világot a semmiből teremtette, tehát egy olyan állapotból, amelyben egyszerűen Istenen kívül nincs létező valóság. Ha pedig a Nagy Bumm elmélete igaz (márpedig nagyon úgy néz ki, hogy igaz), akkor anyagi természetű valóság mindig is volt – már amennyire az időben vissza lehet menni. Bár, mint feljebb céloztam rá, az idő is a Nagy Bummal indul. Ennek mélyebb magyarázatához ajánlom Stephen Hawkins magyarul is megjelent, nagyon közérthető könyvét: Az idő rövid története (Hawkins talán korunk legnagyobb élő elméleti fizikusa). Persze azt is figyelembe kell venni, hogy az idő filozófiai és természettudományos fogalma nem teljesen fedi egymást. Szóval a teremtés teológiai tanítása és vele a világ teremtettségéből vett istenérv (Isten mint első ok) bukni látszik. Nagyon-nagyon leegyszerűsítve a kérdést, így látom: a Nagy Bumm elmélete nem buktatja meg a világ teremtett voltából vett istenérvet. Ugyanis: a Nagy Bumm vagy ezen az anyagtömeg saját belső fizikai törvényeinek (amennyiben ebben az állapotban egyáltalán beszélhetünk fizikáról) következtében, egyfajta belső fejlődési folyamat határállomásaként következett be, vagy valamilyen külső tényező hatására. Az első eset azért lehetetlen, mert ha egy ilyen belső fejlődési folyamat megindul, mivel erre (filozófiai értelemben) végtelen idő állt rendelkezésére, már végtelenszer be kellett volna következnie – akármilyen lassú is ez a folyamat –, így marad a másik lehetőség: a külső tényező. Mivel pedig ez a tömeg magában hordozza a világmindenség minden anyagát, illetve mindazt, amiből majd az anyag lesz, ez a külső tényező nem lehet anyagi természetű. Így

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

Istent semmiképpen sem lehet kizárni. Maradna még az ún. „pulzáló világmindenség” elmélete, ami azt jelenti, hogy a világ tágul-tágul, míg a gravitáció engedi, aztán egyszer csak a tágulás megáll. A mozgás visszafordul, és a mindenség egy gravitációs kollapszusban összeomlik és a szingularitásban ér véget. (Tulajdonképpen ez az a bizonyos valami, ami felrobban.) Aztán újra felrobban, és kezdődik minden elölről. A kozmológusok azonban ma azt tartják, hogy a világmindenség tágulásának megállása és visszafordulása több okból lehetetlen, így ezzel a pulzáló kozmosz elméletével ma már nem nagyon foglalkoznak. Az persze megint más kérdés, hogy a teremtésnek a Bibliában leírt formáját (7 nap) semmiképpen sem szabad szó szerint venni, miután a Biblia első fejezete a teremtés himnusza, amit a maga műfaji sajátosságai szerint kell értelmezni. De ez már a biblikusok asztala... Vagyis: a teremtésről vallott hitünk és a „Nagy Bumm” elmélete nem zavarják egymást. Hívő ember nyugodtan vallhatja. A Biblia nem természettudományos tankönyv, a kinyilatkoztató Isten nem a teremtés mikéntjéről szól, hanem Isten és ember kapcsolatáról, ami végeredményben természetfeletti valóság. T. L.

Tudós fejjel, hű szívvel – Keresztény tudósok arcképcsarnoka A tudomány „a természet, a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszere” (Értsz.), azaz mindazzal foglalkozik, ami megtapasztalható, megfigyelhető, tárgyilagosan leírható. Mindnyájunkat érdekel például, hogy milyen a Föld általunk nem lakott része vagy a belseje, mi van a felhők fölött, miért „működnek” úgy az élőlények, ahogyan, illetve hogyan lehetne megelőzni és leküzdeni a betegségeket. Ez így is van rendjén. Az Atya az emberre bízta a világot: „Uralkodjatok” (Ter 1, 28). Nagy az ember felelőssége: a jó uralkodó nem csak élvezi javait, hanem gondoskodik birodalmáról, és ismeri annak minden fűszálát. A tudósok lehetővé teszik, hogy földi környezetünket jobban megismerjük, és – bár olykor ellenkezőleg sül el, – igyekeznek megkönnyíteni a mindennapokat. Közülük néhány kiemelkedő elme élete és munkássága példaértékű. Aquinói Szent Tamás abban az időben született, amikor Árpád-házi Szent Erzsébet csodálatos rózsái virágzottak. Olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője, angyali doktor (Doctor Angelicus) néven is ismert. Foglalkozott az akkor még tudománynak számító alkímiával és asztrológiával is. Magyar kötődése, hogy Boldog Özséb, a Pálos Rend alapítójának pápai udvarban tett látogatása után ő maga is támogatta a magyar szerzetesrend jóváhagyását. Egyesíti Arisztotelész filozófiáját az egyházi tanítással, ezzel megalkotva a középkor legátfogóbb filozófiai rend-

9

szerét. Szétválasztotta egymástól a tudást és a hitet, mely által egyben a filozófiát és a vallást is különvette. Szerinte az ember kétféle úton juthat az igazság birtokába: egyrészt értelmi munka által, minden külső segítség nélkül. Ezen igazságokat nevezi értelmi igazságoknak. Másrészt az igazság kinyilatkoztatás révén ismerhető meg, melyet hitigazságnak nevez. Azonban a hit és a tudás is Istentől ered, ezért nem mondhatnak ellent egymásnak, így a filozófia és a teológia igazságainak azonosaknak kell lenniük. A filozófia pedig alárendeltje, résztudománya a teológiának. Számtalan művéből és tanításából érdemes kiemelni az etikai gondolatokat: Tamás szerint a jó az, ami a másik számára tökéletesedést képvisel, s így törekvésének a célja, amire minden ember érdeklődése irányul. Az ember legfőbb célja a boldogság. Az erények az ember belső magatartásának a meghatározói, a külső magatartást a törvények határozzák meg. Az ember teljes szabad akarattal rendelkezik, a természet többi dolga viszont nem: Isteni behatás alatt állnak (természettörvények, lex naturalis). Mivel az embernek szabad az akarata, szükség van emberi törvényekre (lex humana) is. A természettudományok fellendülése már a modernizálódó világhoz kötődik. Sir Alexander Fleming (1881– 1955) a londoni Szűz Mária Kórházban tanult orvostant. Kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. Ő adott elsőként embereknek tífusz elleni védőoltást. 1928-ban ő fedezte fel a penicillint (a Penicillium notatum gombában) az influenzavírust kutatva, és 1945ben megkapta az Orvosi Nobel-díjat. Személye manapság bekerült a modern városi legendák dzsungelébe, ugyanis kaptam már olyan körlevelet, amelynek Fleming szegény, ám jólelkű apja volt az uralkodó jótevője, mellyel fiának megszerezte a taníttatás lehetőségét. Louis Pasteur (1822–1895) francia mikrobiológus és kémikus. Neve ismerősen cseng mindannyiunk számára. A pasztőrözés, pasztörizálás szavak bizonyítják, hogy nem csak gyorséttermek alapítójának a neve terjedhet el a köztudatban, hanem a tudomány jeles művelője is hozzájárulhat nevével a szókincs gazdagodásához. Többek között felfedezi, hogy a jól erjedő répalében „gömböcskék”, a „betegben” pedig kis „pálcikák” vannak (ez az alapja a mikrobiológiai kutatásainak), továbbá kifejleszti a veszettség elleni oltóanyagot. A tudósokat kémlelő távcsövet azonban határon innen is érdemes beélesíteni. Fényi Gyula (1845–1927) magyar csillagász Innsbruckban belépett a Jézus Társaságba, majd a kalocsai Érseki Főgimnázium fizikatanáraként működött, pappá szentelték, és nyugdíjba vonulásáig a kalocsai obszervatórium igazgatója volt. Elsősorban a Nap megfigyelésével foglalkozott, e téren nemzetközi hírnevet is szerzett. 1916-tól – több más, külföldi tudós társaság mellett – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Nevét egy kráter őrzi a Holdon, továbbá a miskolci jezsuita gimnázium.

10

Szécsényi Harangok

Öveges József (1895–1979) libapásztorfiúból a Parista Tanító rend tagja, a Közgazdaságtudományi Egyetem Tanárképző Intézet kinevezett tanára, a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára, az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztő bizottsági tagja és – egy internetes cikk szavaival élve – az ország karizmatikus tanítója lett. 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője (az adás 135 alkalommal volt műsoron). A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. A tudományos ismeretterjesztés úttörője volt, korát megelőzve a XXI. században is aktuális kérdésekre kereste a válaszokat. Előadásmódja kuriózumnak számított, szemléletesen, szórakoztatóan és érthetően mutatta és magyarázta a fizikát. „Én valóban a megszállottja vagyok annak, hogy másoknak örömöt okozzak, igen, szellemi örömöt. Én a meglátás, a tudásgyarapítás örömét és boldogságát akarom egyszerű kísérleteimmel mindenkinek megszerezni” – így szólt a professzor ars poeticája. Nevét az országban számos általános és középiskola viseli. Tatán, egykori iskolájában tartják meg az Övegesemlékversenyt. Budapesten tanáregylet vette fel a nevét. A TIT ismeretterjesztő egylete az ő nevét viseli. A Nemzetközi Csillagászati Unió a 67308-as sorszámú kisbolygót Övegesnek nevezte el a tiszteletére. Életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli. A professzor is példázza, hogy még napjainkban is élnek nagynevű magyar tudósok. Időben még közelebb áll hozzánk a 2007 decemberében elhunyt magyar pap és csillagász, Teres Ágoston (Gustav Teres). Sorsa sajnos azt a sort növeli, akik elhagyták az országot. Mielőtt ugyanis képzése véget ért volna, 1950-ben az állam feloszlatta a jezsuita rendet. Szerzetesi elöljáróinak kérésére külföldre távozott, s Frankfurtban szentelték pappá. Ám küldetése nemes volt: a Novégiába szakadt magyarok lelkipásztora lett, és az Oslói Egyetemen matematikai, fizikai és csillagászati diplomát szerzett. Fő kutatási területét a kronológia, napfizika és a kozmológia filozófiai vonatkozásai képezték. 2004-től magyar fizikusokkal és teológusokkal együttműködve megalapította a Manréza Szimpózium előadás-sorozatot, mely kétévente zajlik; a vallás és a tudomány párbeszédét segíti elő. Számos ismeretterjesztő előadást tartott országszerte, szívén viselte az ifjúság informálását a tudomány és vallás kapcsolatáról; gyakori vendége volt a papnevelő intézeteknek is. A tudományos munkásságon kívül van még valami, ami öszszeköti a hat bemutatott tudóst: a hit. Mindannyian tisztában lehettek azzal, hogy bármilyen pontosan megvizsgálják a leírható valóságot, a mindenséget mégsem képesek megérteni. Hogyan is foghatná fel a véges emberi értelem a világ és a Teremtő végtelenségét? S hogyan lehetne akkor a kétségek között mégis megfogalmazni, mi a hit, azt már megírta Szent Pál apostol – az ő tanításánál találóbbat még nem olvastam: „A hit a reménylett dolgok valósága és a láthatatlan dolgokról való bizonyos meggyőződés” (Zsid 11, 1). Gordos Katalin

2008. Pünkösd

A pszichológia és a hit Mi is a pszichológia? Miféle tudomány ez? Orvos- vagy társadalomtudomány? Tudomány-e ez egyáltalán? Pszichológusok és pszichológus-hallgatók egyaránt sokszor szembesülnek ezzel a kérdéssel, mikor a környezet rácsodálkozik, elámul, ha kiderül, hogy mivel is foglalkozik az ember. Néhányan rögtön „meg is némulnak”, kínosan figyelni kezdenek arra, mit mondanak, hogyan is viselkednek, merthogy akkor „te, mint pszichológus biztos belelátsz a fejembe, tudod, mit gondolok, olvasol a gondolataimban” és hasonlók… Ez azonban nincs így – sajnos –, noha az egyetemi évek alatt komoly erőfeszítések által próbálják átadni azt, miként is nyílhat meg előttünk egy ember, milyen segítséggel lehet felszínre hozni ki nem mondott dolgokat, gondolatokat. A pszichológia az emberi gondolkodással (mentális folyamatok) és viselkedéssel, a lelki jelenségek mibenlétével, felépítésével, működésével, fejlődésével, zavaraival foglalkozik. Szerteágazó tudomány, amely erősen összefügg az élet minden területével, és egységben kezeli az embert. Az a jelenségvilág, amelyet a pszichológia tudománya kutat, sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint a biológia világa. Ezért ezen a téren az ismeretek is bizonytalanabbak. Semmi nem fekete-fehér: sokan sokfélét mondanak a mai napig is. Például Freud, aki talán elsőként jut eszébe az embereknek, ha a pszichológiáról esik szó: munkássága mérföldkő, ma már mégsem tartjuk kizárólagosnak, igaznak az egészet. Freudnak is rengeteg valós megfigyelésen alapuló megállapítása van, például a tudattalan felfedezése, az elhárító mechanizmusok, amellyel a kellemetlen tudattartalmaktól igyekszünk megszabadulni, szintén fontos freudi megfigyelés. De ma már senki nem gondolja, hogy a freudi személyiségfejlődési modell önmagában megállná a helyét, miszerint a gyermekkorban, az első 5 évben történtek határoznák meg felnőtt életünket. Azaz kritikusan kell mindent szemlélni, szelektálni kell. Meg kell találni a saját, világnézetünkkel összeegyeztethető szemléletet, amellyel hívőként azonosulni lehet: hogy ez tükröződjön munkánkban is. Önazonosnak kell éreznem magammal azt, amit teszek, amit munkámban „vallok”. A jó pszichológia segít megérteni az egyént, megtalálni a segítségnyújtás módját, de az etikai elvek az ember értékrendjéből származnak. Ha például egy rossz házasság helyrehozataláról van szó, ott vannak bizonyos módszerek, amiket a pszichológus alkalmazhat képzettségétől függően. Persze, ismerhetjük azokat a pszichés jelenségeket, amelyeken emberi kapcsolataink alapulnak, így a probléma hátteréből sok zavar kibogozható pszichológiailag. Viszont az a kérdés felmerülhet, hogy a pszichológus maga mennyire tartja fontosnak mondjuk egy tönkrement házasság rendbehozását vagy hogyan is viszonyul egy drogfüggő fiatalhoz tanácsadási és terápiás helyzetben. Ez pedig már világnézeti kérdés is. Értékeim határozzák meg döntéseimet, életvezetésemet. S mivel a pszichológus személyiségével dolgozik, ez egyik legfontosabb munkaeszköze. Carl Rogers humanista pszichoterapeuta így tartja: a terápia akkor lehet hatékony, ha abban benne van a pszichológus személyisége, hite és meggyőződése. Így annak a pszichológusnak – és bármely más segítő szakma képviselőjének – aki nem játssza meg magát, hanem hitelesen közvetíti valódi, saját értékeit, hite külön ajándék és segítség lehet a gyógyításban. Dér Ágnes

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

Múltbatekintő 1950 „Január: … 15. A házszenteléseket rendben elvégeztük. Csak egészen kevés család nem kérte. … Február: … 12. Az idén a templomban az ablakokat szeretnénk megcsináltatni. Megkezdtük a templomi gyűjtést. - A hívek ugyanolyan buzgósággal kezdték a nagyböjtöt, mint más esztendőkben. - A péntek esti ájtatosságokat rövid szentbeszéddel tartjuk Krisztus kínszenvedéséről. Március: 5. Megemlékeztünk a szentatya megválasztásának évfordulójáról. - 15. Hivatalos misét nem tartottunk. Az ünnepség csendesen zajlott le. Délután az emberek dolgoztak. A nemzeti vállalat traktora már kora reggel kiment szántani. - 16-18. A legények lelkigyakorlata. Sokan vannak távol a munkában, katonaságnál. Így nem voltak sokan. Az itthon levők azonban legnagyobb részt itt voltak. … 26. A Szentatya Rómában nyilvános könyörgést tartott a keresztény erkölcsök megújulásáért és a népek igazságon és szereteten alapuló békéjéért. A hívekkel mi is belekapcsolódtunk ebbe az imaszándékba. … - Márciusban új bírót és az eddigi képzett régi jegyző helyébe új munkás jegyzőt kapott a község. A plébániai földekre egy hold dohány termesztése lett kivetve. Az egyházközség megszüntette a szépen működő könyvtárat, mert egy új jegyzék alapján selejtezést kívántak tőlünk, mely jegyzékben a legvallásosabb könyvek kerültek már selejtezésre. A könyvek ideiglenesen a kolostorra szálltak át. Április: … 4. Fél nyolckor a püspöki kar rendelkezése szerint szentmisét végeztünk a hazánkért. Rendkívüli időben nem volt mise. A felszabadulási ünnepség a jelenlévők szerint nagyon unalmas volt. … - 8. A nagyheti szertartások szépen mentek el. Szép volt a feltámadási körmenet. Csak Csabai rendőrkapitány botránkoztatott meg mindenkit, hogy az egész körmenet alatt civilben, feltett kalapban állt a sarkon. - 13. Szentségimádási nap. 6-tól 11-ig minden órában volt szentmise. Mindegyiken sokan voltak. … - 25. A rendőrség a vásár miatt nem engedélyezte a búzaszentelő körmenet megtartását a Kossuth utcán. Így nagyon szép körmenetet tartottunk a Boldogasszony utcán a temetőhöz, semmi ellen nem tettek kifogást. A Boldogasszony utcai hívek dicséretesen felsöpörték az egész utcát. - A szentély három ablakának munkálatai megkezdődtek, dupla ablakok lesznek. Áprilisban nagyon kedvező időjárás volt a vetésre. Május: 1. Nagy felvonulást rendeztek. Az igákat is kirendelték. Népünknek egyáltalán nem tetszett a nagy kényszerítés, amit az ünnepléssel kapcsolatban kifejtettek. A népgyűlésen kihirdettek bennünket, mint akik háborút akarunk, mert nem írtuk alá az ő békeívüket. A békemozgalommal kapcsolatban egyébként a püspöki kar nyilatkozott a papság és a szerzetesség nevében is. … - 15-16-17. Szokás szerint megtartottuk a keresztjáró körmeneteket. - 18. Áldozócsütörtök. Bár államilag törölt ünnep, mégis rendesen megtartotta a nép. - 21. Hatvan elsőosztályos gyermek járult az első szentáldozáshoz. Előkészítésükben a nővérek is segítettek, mely a társalgóban és sekrestyében folyt. - 27. Reggel keresztkútszentelés most kapott olajjal. Nagycsütörtökön ugyanis nem volt olajszentelés. - Mise után P. Töhötöm vezetésével vagy 120-an mentek Szentkútra. - 28. Este félnyolckor nagy népsokasággal fogadtuk a szentkúti búcsú-

11

sokat. Ugyanezen a napon kötelező majálist rendeztek, ami sehogy sem sikerült. - 29. Búcsú az Urbán kápolnához. Lehettek vagy nyolcszázan, különösen férfiak voltak sokan. Tizennegyedikén az apácákat pesti anyaházukba szállították a balassagyarmati kórházból. Onnan aztán öten, majd később még többen ide is jöttek a nővérekhez. A kórházból egyenesen nem engedték őket idejönni. Huszonegyedikére a három szentélyi ablak elkészült teljesen. Dupla üvegezés, csak részben színes. - A hónap elején kedvező időjárás volt, a hónap második felében azonban nagy volt a hőség és a szárazság. Június: 4. Körmenetünket a Szentháromság szoborhoz a rendőrség intézkedése szerint kora reggel a 6 órás szentmise után tartottuk meg. Délutánra azon indokkal nem engedélyezték, hogy a nemzetközi gyermeknap nehogy „zavarólag hasson” a körmenetre. Annak ellenére, hogy ezt csak szombaton délután 5 órakor tudatták velünk, a körmenetben talán semmivel sem voltak kevesebben, mint lettek volna délután. … - Ma temettük az idén már ötödik csecsemő halottat. Feltűnően sok. - 5. Ma volt az első temetés, melyre a kommunista párt testületileg zászló alatt kivonult. A megboldogult bár kommunista volt, még életében meggyónt, megáldozott, utolsó kenetet kapott. - 8. Úrnapja. Szép, békés körmenetünk volt a szokott útvonalon. - 10. Ludányba 150 apácát vittek teherautókon. - 11. Püspökkari körlevelet olvastak fel, mely a szerzetesi intézménnyel és a szerzetesek mai magyarországi helyzetével foglalkozik. Itt említem meg a Szabad Nép c. újság cikkét, mely Révay miniszter beszédét közli, melyben nagyon támadja a püspököket és a szerzeteseket. A nép teljes együttérzéssel van velünk szemben. A jó isten tudja, hogy mi fog még következni! Erős lélekkel, Istenben bízva várjuk a jövőt. Egyenlőre ezen feljegyzések folytatását beszüntetjük és egyes egyházi értékeket elrejtünk.”

Az én városom Sorozatunkban szécsényiek vallanak, mesélnek arról, mit jelent nekik lakóhelyük, hogyan kerültek közel hozzá, és miért pont Szécsényt vallják otthonuknak. Mondataik, szavaik, hitvallásuk és hűségük elgondolkodtató, példaértékű lehet számunkra, akik ismerjük őket és a helyet, ahol együtt élünk.

Ahol itthon vagyok Falura születtem, és ott is nőttem fel. Szerettem Rimócon élni, tartalmas lelki életünk volt. Barátaim, családom odakötött, de házasságkötésem révén néhány évre volt szerencsém egy másik falu életébe is bepillantani. Hollókőn akkoriban – a település létszámához képest – sok fiatal lakott, és szinte mindenki barátja vagy rokona volt a másiknak. Egészen más volt, mint a szülőfalum. De a gondviselés úgy alakította, hogy azt a házat, amit ott kinéztünk magunknak – közel a szülőkhöz –, mégsem adták el a tulajdonosok. Mérlegeltük a lehetőségeket, iskola, munkahely, és egy kínálkozó alkalmat megragadva telket és egy akkor épülő, sorházi lakást vettünk Szécsényben a Liget mellett. Úgy alakult, hogy a faluból 4 család került egy sorházba… Ennek majd 22 éve.

12

Szécsényi Harangok

Eleinte az ismerkedés az utcabeliekre korlátozódott, mivel éppen a 1,5 éves lányomat neveltem. Vasárnaponként kis családunk együtt vett részt a gitáros szentmisén, amivel régi vágyam teljesült. Amikor Rimócról gyalogosan a Szentkútra zarándokoltunk, mi mindig előbb érkeztünk, mint a szécsényiek, mert az Ő útjuk hosszabb volt. Így rendszeresen tanúja lehettem, amint bevonul a gitáros csapat kíséretében a szécsényi hivősereg. Egyszerre ámultam és irigykedtem. És tessék! Most én is ott lehetek a gitárosok körül. Nagy élmény volt hétről hétre velük dicsérni Istent valami sokkal fiatalosabb, temperamentumosabb módon, mint azt a falusi népénekek világában megélhettem. Ezek voltak az első és legemlékezetesebb benyomások, amit azóta is őrzök. A város világi életébe csak kevéssé kapcsolódtam be. Amíg a gyerekek ide jártak oviba, suliba, a szülőkkel, pedagógusokkal alakult ki szorosabb kapcsolat. Munkahelyet a városban csak rövid időre találtam, immár 16 éve másik városban dolgozom nap, mint nap. Ma is a leglényegesebb kapcsolódási pontom az egyházközség. Gyermekkoromban azt gondoltam, tán nincsenek is szerzetesek, csak a könyvek írnak róluk. És aztán itt, Szécsényben három szerzetesközösséget is megismerhettem. Ők hordozzák a mi nehézségeinket, nyűgjeinket, szenvedéseinket, velünk vannak örömeinkben, együtt ünnepelünk, vezetnek minket. Nagyon sok kegyelmet kaptam általuk Istentől. A kezdeti gitáros misék ugyan megszűntek, de ma nagyon sokat jelentenek nekem a Taizé-i imaórák a szegénygondozó nővéreknél. Itt értettem meg, hogy miért is hívták őket régen „kedves nővéreknek”. Hiszen valamennyien valóban végtelenül kedvesek, Isten szeretetét közvetítik számunkra, az Ő szépségét ragyogják ránk. Hogy elmennék-e innen? Nagyon nem szívesen. Egy biztos, hogy jó ide hazatérni! Itt nincs zaj, forgatag, nincsen hömpölygő emberáradat a járdákon. Nem is város ez, inkább egy nagy falu. Esténként egészen kihaltak Szécsény utcái. (Kivéve a szórakozóhelyek környékét…) Amikor hazatérek, itt béke vár és nyugalom. Szeretem ezt a várost. Szeretem, amikor hajnalban a madarak csicsergésére ébredhetek. Szeretem tavasszal az út szélén pompázó virágágyásokat, amelyek reggelente felüdítenek. Szeretem a templom tornyát, amely minden irányból hazahív. Megörvendeztet, amikor a szentmisén ismerősként köszönthetem a mellettem ülőt. Szeretem a szentségimádások csöndjét. Jó, hogy ide tartozhatok. Úgy érzem, Isten végtelen, gondoskodó szeretete helyezett pont ide, és ezért szüntelenül dicsérem Őt! Szabó Ferencné

A képviselőtestület hírei A Pasztorális Tanács a március 11-i találkozójának elején az egri Lelkipásztori Napokról számoltak be a résztvevők, majd a testület értékelte a téli közösségi programokat. Zalán atya beszámolt a Szent Erzsébet-szobor megvalósításának folyamatáról, majd szó esett a Biblia-évének plébániai programjairól, az elmúlt években keresztelt gyerekek szüleinek találkozójáról, a műszaki feladatokról, köztük a benczúrfalvi és a pösténypusztai templom biztonságának megoldásáról és riasztóval való ellátásáról, az útmenti keresztek felújításának szükségességéről, majd a tavaszi programokról.

2008. Pünkösd

A Szent Erzsébet-szobor születése A templom előtti Szent Erzsébet téren közadakozásból felállítandó szobor ügye jól halad. A gyűjtés és a megvalósítás koordinálására február során megalakult a Szent Erzsébet-bizottság, amely kéréssel kereste meg a szécsényi vállalkozásokat, a külföldre szakadt szécsényieket és magyarokat, a Szent Erzsébet tiszteletét ápoló egyesületeket, intézményeket, hogy támogassák adományukkal a szobor létrejöttét. Szécsény képzőművészei alkotásaikat ajánlották fel a Művelődési Házban február 29-én megtartott aukció keretében, melynek bevételével a gyűjtést támogatták. Március folyamán a Plébánia Szécsény Város Önkormányzatával, az Élő Kövek Alapítvánnyal, a Krúdy Gyula Művelődési Központtal, a Szécsény Műemlékeiért és Idegenforgalmáért Alapítvánnyal és a Szécsényi Alkotóművészek Közösségével együttműködési megállapodást kötött a megvalósításban való közös fáradozás ügyében. Az aukcióra elkészült a szobor 1:3 arányú viaszmakettje is, amely a templomban megtekinthető. A Képzőművészeti lektorátus szakemberei március folyamán megtartották a helyszíni és tervzsűrit, amely alapján jó reményünk van pályázat benyújtására is. Áprilisban az engedélyezési eljárást is elindítottuk az önkormányzat szakembereinek segítségével, és időközben már érkeztek adományok a megvalósításhoz a hívektől, civil és hivatalos szervezetektől és külföldről is. Szeretettel és tisztelettel kérjük továbbra is mindenki támogatását, nagylelkű adományát a plébániai iroda vagy a templomi persely útján, vagy az Élő Kövek kiemelten közhasznú alapítványnak a Szécsény és környéke Takarékszövetkezetnél erre a célra nyitott 75700403– 10005996 számú alszámláján keresztül, hogy őszre elkészülhessen Szent Erzsébet szobra! Zalán atya

A Haynald-emlékmű felújítása és újbóli felállítása templomunkban Egyházközségünk idősebb tagjai talán még emlékeznek arra a Haynald-emlékműre, ami templomunk szentélyében, a keresztelőkút felett volt látható az 1960as évek végéig. Ezt az igen szép alkotást a műemlékesek vetették le egy falkutatás alkalmával. Az eltávolítása során darabokra tört, majd ezek a részek ismeretlen helyre kerültek, egyedül csak a kolostor folyosóján látható emléktábla maradt meg. Az 1993ban a kolostor műemléki feltárása során, a templomkerítés lebontásakor meglepetésünkre az alapokból előkerültek az emlékmű

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

faragott darabjai, amire Kapisztrán atya figyelt fel. Ezt követően ideiglenesen, biztonsági megőrzés végett átszállításra kerültek a Kubinyi Ferenc Múzeumba. Mint ismeretes, kolostorunk 2007-ben ünnepelte alapításának 675. évfordulóját. Erre az eseményre a Szécsény Műemlékeiért és Idegenforgalmáért Alapítvány emléktáblát állíttatott II. Rákóczi Ferenc gyermekkori nevelőjének és a város újratelepítőjének, P. Bárkányi Jánosnak emlékére. Az Alapítvány célkitűzései között szerepel, hogy a város jeles egyéniségeinek hasonló emlékeket igyekszik állítani. A kuratórium – e sorok írójának javaslatára – kezdeményezte a templomból kikerült Haynald-emlékmű restaurálását és visszaállítását. Még 1991-ben a Kalocsai Érseki Levéltár gyűjteményéből előkerült az emlékmű avatásakor, 1895-ben készült eredeti fénykép, s ez alapján teljesen helyreál-

lítható. Kezdeményezésünket örömmel fogadta a Kolostor és a Plébánia. Hivatalos úton visszakértük a kődarabokat, majd a műemléki egyeztetést követően szakvéleményre hívtuk meg Süttő József kőrestaurátort, aki korábban a Szentháromság-szobrot is restaurálta. Süttő úr is csodálattal nézte az igen aprólékos kidolgozású, vörösmárványból faragott mesteri munkát. Készségesen elvállalta e feladatot, zajlanak a további egyeztetések. A terveink szerint 2008 őszén lenne az emlékmű felavatása eredeti helyén, s ezzel az eseménnyel záródna a kolostorunk jubileumi sorozata. Az ünnepi szentmise celebrálására egyházmegyénk főpásztorát, dr. Beer Miklós püspök urat és a Kalocsai Egyházmegye főpásztorát, Bábel Balázs érsek urat tervezzük felkérni. Haynald Lajos érsekről tudnunk kell, hogy 1816-ban Szécsényben született, és 1891-ben Kalocsán halt meg. Jeles egyházi személyiség volt. 1852-1864 között Erdély püspöke volt, majd politikai nyomásra püspökségéről lemondatták. Ezt követően IX. Pius pápa Rómába hívta, és fontos egyházi ügyek intézésével bízta meg. 1867-ben kinevezték kalocsai érsekké, s haláláig viselte ezt a magas tisztséget. Jeles botanikus is volt, számos növényfajt fedezett fel, s ezeket a nevével jegyzi a tudomány. Híres volt jótéteményeiről is, ilyen téren szülővárosáról sem feledkezett meg. 1873-ban édesanyja, Jüttner Franciska 80. születésnapja emlékére zárdát, leányiskolát és kórodát alapított. Ennek vezetésére a vincés nővéreket kérte fel, akik 1950-ig végezték áldásos tevékenységüket. Haynald érsek emlékét 1895-ben a rokonok, a HaynaldVelics család örökítette meg egy igen értékes emlékművel, amit Bécsben készíttettek. Ezt szeretnénk újból visszaállítani, ezzel is emelve templomunk értékét és méltán őrizve a jeles főpap emlékét. Haynaldnak még két emléktáblája volt az 1950-60-as évekig városunk-

13

ban. Az egyik a volt szülőházán, (a Gesztenyéskert kapuján), a másik az említett zárda épületén. Itt szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy felhívással fordulhassunk a hívekhez. Várjuk jelentkezését azoknak, kik adatokkal tudnak szolgálni az emlékmű lebontásáról és a szülőházán volt emléktáblával kapcsolatosan (fénykép, bármilyen feljegyzés, vagy őriznek valamilyen darabot a kőemlékekből, stb.). Bizakodunk abban, hogy az Önök segítségével részletesebben megismerhetjük a leírtak történetét, és ősz felé közösen örülhetünk templomunk újabb értékének. Galcsik Zsolt

Ferences Plébániák Zarándoklata a Biblia évében „Legyen nekem a Te Igéd szerint” – a Biblia évében a Mátraverebély-szentkúti kegyhelyen úgy tekintünk a Szűzanyára, mint az Ige Asszonyára, aki befogadta Jézust, az Atya Igéjét, és megajándékozott bennünket vele. Hozzá hasonlóan nekünk is az a hivatásunk, hogy a szentségekben és a Szentírásban befogadjuk Krisztust, cselekedeteinkben pedig megajándékozzuk vele testvéreinket. Szűz Mária ezért lett a keresztény ember példaképe. De hogyan tudjuk Jézus igazi arcát meglátni a Szentírás eseményeiben? Miként merítenek erőt nap nap után más ferences plébániák hívei a Bibliából? Milyen igehellyel szólít meg az Isten Szentkúton? Ezekre a kérdésekre keressük a választ nemzeti kegyhelyünkön június 21-én, szombaton, a Ferences Plébániák Zarándoklatán, amire szeretettel várjuk a szécsényi plébániához tartozó híveket is. A programok de. 9 órakor kezdődnek a Szentírás előtti tiszteletadással, majd Barsi Balázs atya tart előadást arról, hogy miként olvassuk, értelmezzük Isten szavát. Ezt csendes elmélyülés, gyónási alkalom követi. A nap folyamán korosztályos programok is lesznek gyerekek, fiatalok számára. A szentmisét 11.00-tól tartjuk, főcelebránsa Majnek Antal püspök úr lesz Munkácsról. Ebédet ne hozzon magával senki, mert minden zarándok a kegyhely vendége! 13.30-tól tanúságtételeket hallgathatunk meg, majd Balázs atya válaszol azokra a kérdésekre, amelyeket a nap folyamán lehet leadni neki. A zarándoklatot a zsolozsma imádkozásával fejezzük be kb. 3 órakor. Ferences plébániai zarándoklatot legutóbb 2005-ben, az Eucharisztia évében tartottunk, akkor a ferences egyházközségekből kb. nyolcszázan jöttek el a szentkúti búcsújáróhelyre. Azok, akik akkor itt voltak, tapasztalhatták, mennyire jó látni: sokakat gyűjt maga köré Krisztus, és sokakban sokszorozza meg szeretetét. Jó lenne, ha ezt a megerősítő élményt most is megadnánk egymásnak! Krisztus iránti szeretetünk kifejezése mellett ezért érdemes június 21-én Szentkútra indulni. A ferences plébániák lelkipásztoraival együtt szeretettel várnak minden zarándokot a szentkúti testvérek! fr. Kálmán Peregrin ofm

14

Szécsényi Harangok

IV. Váci Egyházmegyei Találkozó „Az egyházmegye megújulásáért a Biblia erejével” mottóval rendezik meg június 27-28-án az egyházmegyei találkozót Vácott. Június 27-én, pénteken sportnapot rendeznek a piaristáknál, a Karolina iskolában és a Reménység pályán. A Galamb utcai oktatási központban Fedezd fel a Bibliát címmel interaktív programok várják az egyházmegye hittanosait. 12.30-kor szentmisét mutat be Bábel Balázs érsek a székesegyházban. Délután táncházba, este pedig szentségimádásra várják a piaristáknál az érdeklődőket. A Dóm téren a Gável Testvérek adnak koncertet. Június 28-án, szombaton 10 órakor előadást hallgathatnak a megújuló Váci Egyházmegyéről a székesegyházban, majd 11 órától fakultatív programok várják az érdeklődőket. A Felsővárosi (Fehérek) templomban a családközösségek, valamint a Kalász és a Szent Mónika Közösség szervez programokat. A Barátok templomában a fiatalokat, a Credo-házban pedig a gyermekeket várják. A Galamb utcai oktatási központban egyházmegyei kávézóteázó működik, ahol kötetlen beszélgetési lehetőség lesz a meghívott vendégekkel az egyházról és az egyházmegyéről. A kiállítótermekben, múzeumokban szintén számos program várja az érdeklődőket. A találkozót 16 órakor püspöki szentmise zárja a székesegyházban. A találkozóra június 28-ára plébániánkról is autóbuszt indítunk – jelentkezni a sekrestyében lehet.

Eseménynapló • A keresztutat Nagyböjt péntekjein plébániai csoportjaink vezetésével imádkoztuk. • A Betegek Világnapjához kapcsolódóan február 17-én, vasárnap Szécsényben 65, Benczúrfalván 12, a szociális otthonban 19 beteg számára szolgáltattuk ki ünnepi szentmisében a Betegek Kenetét. • A szécsényi képzőművészek képeik és alkotásaik felajánlásával rendeztek aukciót a Szent Erzsébet szobor felállításának támogatására a szécsényi Művelődési Házban 2008. február 29-én. • A plébánia nagyböjti lelki napja március 8-án, szombaton volt. A programot a Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagjai vezették. • Március 15-én délután az elmúlt öt évben megkeresztelt gyerekek szüleit hívtuk találkozóra a plébánia hittantermébe. • Március 17-18-19-én, Nagyhétfőn, Nagykedden és Nagyszerdán az esti szentmise keretében Tarnai Imre nagyoroszi plébános atya tartott lelkigyakorlatos beszédeket. • A templom tavaszi nagytakarítását március 29-én, szombaton tartottuk – köszönjük a segítők szolgálatát! • Március 30-án, vasárnap este Déri András orgonaművész tartott nagysikerű koncertet templomunkban.

2008. Pünkösd

• A Karitász tagjait köszöntöttük a csoport megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából április 2-án az esti szentmisében, melyet Kármán János atya, a Váci Egyházmegyei Karitász vezetője mutatott be. A szentmise után a csoport a hittanteremben szerény agapén elevenítette fel az elmúlt évtized eseményeit, melyet a templomfolyosón elhelyezett tabló is megörökített. • Az elsőáldozók kiválasztási szertartását április 6-án, a családos szentmisében ünnepeltük. Bűnbánati szertartásuk és első szentgyónásuk április 19-én, szombaton volt. • Húsvét 4. vasárnapján, április 13-án, a Hivatások világnapján papi és szerzetesi hivatásokért imádkoztunk. • Április 27-én délben áldottuk meg a felújított lóci úti keresztet, amelyet március elején döntöttek le. Az áldással együtt imádkoztunk a jó termésért. Köszönet Gajzinger István és Horváth József segítségéért! • A Biblia-évéhez kapcsolódóan „Jézus nyomában” címmel játékos bibliai meditációt tartottunk gyerekek, fiatalok, családok számára a Várkertben április 27-én, vasárnap délután. • Május minden estéjén litániával köszöntjük a Boldogságos Szent Szüzet. • Május 4-én, vasárnap a családos szentmisében 26 gyermek járult első szentáldozásához. • Tavasszal kereszteltük: Valkár Zétény Béla, Vincze Edvin Marcell Mihály, Oravecz Lilian Erzsébet, Annus Alexander László, Gyenes Ádám Norbert, Győri Ádám Barnabás, Bablena Borbála Teréz, Erdélyi Lilla Rozália, Szőke Bende Benedek, Tácsik Szilárd Fülöp István. • Házasságot kötöttek Isten színe előtt: Sárközy Béla és Antal Erzsébet. • Halottaink február óta: Gyarmati Attila (39), báró Lipthay Bálint (73), Ádám József (57), Gordos Ferenc (68), Marczi Ildikó (50), Gábor Andorné (82), Bajnóczi Jenő (88), Rácz Péter (70), Gál Jánosné (81), Barna István (79), Skoda István János (54), Szűcs Józsefné (81), Oláh Istvánné (99). Nyugodjanak békében!

HÍRHARANG Nyári programjaink • Május 10-én, szombaton reggel 6 órakor rövid imádsággal indul Szentkútra a szécsényi férfiak hagyományos pünkösdi zarándoklata, melyre minden fiút, fiatalt és férfit szeretettel várunk. A visszaérkezőket a vasárnap esti misén fogadjuk a templomban. • Május 10-én pünkösdi Szentlélek-hívó virrasztás lesz templomunkban szombaton este 20 órától (a mise végétől) éjfélig, a szegénygondozó nővérek vezetésével. Szeretettel hívunk mindenkit! • Pünkösd ünnepe május 11-én lesz. • Pünkösdhétfőn szentmisék 7 és 19 órakor lesznek. • A Ferences Szegénygondozó Nővérek a Betánia otthon kápolnájának búcsúját Pünkösdhétfőn 11 órakor tartják. A szentmisét dr. Stella Leontin főesperes atya mutatja be. • Május 18-án a 10 órás szentmiséhez kapcsolódóan tervezzük megnyitni idei, a Biblia évéhez kapcsolódó, A Biblia és világa című kiállításunkat a templom és a ko-

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

lostor kiállítótermében, amelyen a különleges Bibliakiadványok mellett megtekinthető lesz az ország legrégebbi teljes nyomtatott Szentírása, a Fust-Schösser Biblia, valamint Jézus korabeli szentföldi használati tárgyak, mécsesek, cserépedények, vízvezeték-töredék az ókori Palesztinából, és egyiptomi pecsétnyomók, szobrok is. • Május 24-én délután családos majális lesz a kolostor kertjében, melyre mindenkit szeretettel várunk. Részleteket a templomi hirdetésből lehet majd megtudni. • A nagymarosi ifjúsági találkozó május 24-én lesz. • Az Úrnapi ünnepi szentmisét és körmenetet május 25-én délelőtt tartjuk. • Nyári orgonakoncert-sorozat lesz templomunkban: június 8-án, vasárnap Hajdók Judit orgonaművész, június 14én, szombaton Yashuhiro Yamada japán művész, június 22-én, vasárnap a nagyszombati Stanislav Surin orgonaművész ad hangversenyt. • A gyermekek Szent Antal napjához kapcsolódó megáldása június 15-én a családos mise keretében lesz. • Hittancsoportjaink nyári táborai: Mécs családcsoport – Mátraháza, június 19-22. Ministránsok – Esztergom, június 22-26. Kézműves tábor – a Plébánián, július 7-11. Családos csoport – Perőcsény, július 12-15. Ifjúsági tábor – Bihar, július 15-19. 4-8. osztályosok – Káptalanfüred, július 21-26. 9-11. osztályosok – Gerecse, augusztus 4-9. Ipolymenti ifjúsági tábor – Nógrádmegyer, augusztus 3-9. • Esküvők a nyáron: Jusztin Ferenc – Pap Ágnes június 13. Kiss József – Vartik Darinka július 5. Szőrös Szabolcs – Reznicsek Éva július 12. Berek Tamás – Varga Zsuzsanna július 19. Majoros István – Molnár Ágnes szeptember 13. • A Ferences Plébániák Zarándoklata június 21-én, szombaton lesz Szentkúton, amely a Biblia évéhez kapcsolódik. A gyerekek számára korosztályos programok is lesznek. A találkozóra plébániánkról is autóbuszt indítunk – jelentkezni a sekrestyében lehet. • Az idei Egyházmegyei Találkozó Vácott lesz június 27-28-án. A találkozóra június 28-ára plébániánkról is autóbuszt indítunk – jelentkezni a sekrestyében lehet. • Augusztus 2-án, szombaton tartjuk a Porciunkula búcsút. 17 órától gyóntatás lesz, 18 órakor litánia, 19.30kor ünnepi vecsernye, 20 órakor pedig ünnepi szentmise, melyet Magyar Gergely tartományfőnök atya mutat majd be, és amelyet agapé követ a kolostor folyosóján. Este 10 órától a templomban szentségimádás lesz a klarissza nővérek vezetésével, majd rózsafüzér imádság és zsolozsma, végül éjfélkor szentmisével zárul a program. • Augusztus 6-án, templomunk búcsúnapját ünnepeljük az esti szentmisében. • Augusztus 10-én a 10 órás szentmisében emlékezünk meg Boldog XI. Ince pápáról. • Assisi Szent Klára ünnepéhez kapcsolódóan augusztus

15

10-én, vasárnap a klarissza nővérek monostorában 19 órától ünnepi szentmise és agapé lesz. A templomban ezen az estén nem lesz szentmise. • Augusztus 16-án, szombaton a szokott rend szerint reggel 6 órakor a templomból indul a szentkúti gyalogos zarándoklat. Mindenkit szeretettel várunk! • Az ünnepre autóbuszos utazási lehetőséget szervezünk idén is. Az autóbuszok vasárnap 6.45-kor indulnak a templom elől, és az esti órákban érkeznek vissza. Jelentkezni a sekrestyében lehet majd. • Augusztus 18-án, hétfő este érkezik városunkba a hagyományos, Esztergomból Szentkútra tartó Ferences Ifjúsági Zarándoklat. A fiatalok most is a kolostorban kapnak vacsorát, illetve itt lesznek elszállásolva. A zarándokok kedd reggel indulnak tovább, és minden csatlakozó fiatalt szívesen fogadnak. • Augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén szentmisék 7, 10 és 19 órakor lesznek. A 10 órás szentmise keretében kenyérszentelés lesz. • Augusztus 25-27-e között papi zarándoklat lesz Mátraverebély-Szentkútra. A gyalogos szakasz gyülekezőhelye Szécsény, ahonnan másnap reggel indul a zarándoklat. A kegyhelyen este beszélgetés, virrasztás, görögkatolikus Mária-köszöntő lesz, a zárómise főcelebránsa Spányi Antal megyéspüspök úr lesz augusztus 27-én. • A Temetőkápolna Kisboldogasszony napi búcsúját idén szeptember 6-án, szombaton este 18 órakor tartjuk. Ezen az estén a templomban nem lesz szentmise.

Apró hírek
A plébániai irodán hétfőn, szerdán és pénteken 9.3011.00, kedden és csütörtökön 16.00-17.30 között állunk a hívek rendelkezésére. Kérjük, hogy ebben az időben keressék lelkipásztorainkat!
Gyóntatás a szentmisék előtt és elején van.
A zsolozsmát mindennap 6.35-kor és 18.35-kor imádkozzuk a templomban.
Minden csütörtök este a szentmise után csendes szentségimádást tartunk családjainkért, gyermekeinkért, fiataljainkért és hazánkért.
Minden pénteken 19 órától Taize-i imaóra van a szegénygondozó nővérek kápolnájában.
Minden hónap első péntekén felkeressük a betegeket.
A Karitász-házban minden hónap első péntekén 16-17 óráig lehet adományokat leadni, támogatást kérni.
A Rózsafüzér-társulat minden hónap második vasárnapján tartja a titokcserét. A reggeli szentmisét ilyenkor a társulat élő és elhunyt tagjaiért ajánljuk fel, az esti szentmise előtt pedig közös ima és elmélkedés van a tagok számára a templomban.
A Ferences Világi Rend minden hónap első szombatján az esti szentmise után és a hónap harmadik vasárnapján délután 16.30-kor tartja összejövetelét. A közösség tagjaiért ajánljuk fel a 3. vasárnapokon az esti misét.
A házasságra készülő fiatalok és a szülők figyelmét felhívjuk, hogy az esküvőre – az alapos készület érdekében – 6 hónappal korábban, a keresztelőre 1 hónappal korábban kell jelentkezni a plébánián. Püspök atya rendelkezése szerint (709/2005.) „a szentségek kiszolgáltatása, vétele

16

Szécsényi Harangok

lehetőleg a helyi plébániákon történjen, hogy a szentségben részesülők saját közösségükkel együtt ünnepeljenek. Ettől csak rendkívüli esetben térhetnek el, csakis a plébános engedélyével fordulhatnak más plébánia lelkipásztorához.”
Az egyházközség működésének feltételeit az egyházi hozzájárulás (adó) teremti meg, melynek befizetése minden felnőtt lelkiismereti kötelessége. Összegére a Képviselőtestület – a Püspöki Kar és dr. Beer Miklós püspök atya iránymutatásával megegyező módon – az éves nettó jövedelem 1%-át határozza meg kereső személyenként. A minimális összeg 2008-ban: 3000 Ft. A hozzájárulást a templomban is megtalálható csekkeken a Takarékszövetkezetnél, misék után a sekrestyében, félfogadási időben az irodában, illetve a Szabadság u. 7. szám alatt Ocsovai Józsefnél fizethetik be.
A templom alatti kriptában az örökös urnahelyek megválthatók. Érdeklődni a plébánián lehet.
A Szécsényi Harangok újság ingyenes, hogy mindenkihez eljuthasson. Egy példány előállítási költsége kb. 100 Ft. Kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák az újság előállítását. Köszönjük!

NAPRAFORGÓ Arra a kis időre? Több mint huszonöt évvel ezelőtt történt, 1979-ben. Pannonhalmán a monostorban meghalt egy atya. Nem volt még hetvenéves. A szomszéd szobában lakó – hetvenen túl járó – idős atya szólt az elöljárónak: - Szeretnék átköltözni a szomszéd szobába, mert mérhetetlenül sok könyvem van. A szomszéd szoba húsz centivel szélesebb volt, mint amelyikben ő lakott. Az elöljáró válasza: - Rendben, legyen türelemmel; kimeszelik, fölcsiszolják, lelakkozzák, két-három hét, s átköltözhet. Lajos bácsi, a kapus, aki már ki tudja, mióta – vannak, akik azt mondják, Szent István óta – ott van a kapuban , s tud mindent, és ismer mindenkit, mint egy igazi portás, délután, amikor az atya szokás szerint sétára indult, utána sietett. - Igaz, amit hallok? - Mit hall, kérem? - Hát azt, hogy át akar költözni a szomszéd szobába! - Igen, kérem, mert tudja, mérhetetlenül sok könyvem van... - De atya! Arra a kis időre!? Huszonöt év telt el azóta, s ez az atya 2004-ben a századik évébe lépett. Betöltötte már a századikat, amikor eltemettük. Nincsen kis idő. Van az idő, amely rendelkezésünkre áll, s ez az idő könyörtelenül múlik. A fiataloké talán lassabban, az idősebbeké gyorsabban. Egy idős bácsi mondta egyszer nekem: Tudod, az órák, a percek lassan múlnak.

2008. Pünkösd

De az évek, az évtizedek... Nincs kis idő. Van az idő, ami múlik. De ez az idő telik is. A múló idő telik: teljesedhet, gazdagodhat. Rajtunk áll, elmúlatjuk-e, vagy hogy értelmesen töltjük-e el. Nincsen kis idő. De van az idő, a múló, a mi időnk, amit ajándékba kaptunk. Azért kaptuk, hogy teljen. Korzenszky Richárd OSB

A plébániai könyvtár új kiadványai:  Josh McDowell és Dick Day: Miért várj? - Érdemes várni a szexszel a házasságig? – a könyv a tizenévesek szexuális válságáról ad átfogó képet, és a keresztény tanítás alapján arra hívja a fiatalokat, hogy tiszta életet éljenek a házasságig. Segítséget adhat szülők, nevelők számára a közös gondolkodáshoz, lelki kíséréshez.  Gyökössy Endre: Orvosság a fáradtságra – azoknak, akik választ keresnek arra, hogy miért vagyunk állandóan fáradtak, mik ennek lelki okai, hogyan találunk gyógyírt az állandó megfelelésvágyra, aggodalmaskodásra, a depresszióra.  Henri J. M. Nouwen: A sebzett gyógyító – a szerző arról tanít, hogy aki lelki szolgálatot vállal, maga is fel kell ismerje és vállalja sebzettségét, gyengeségét, hogy segíteni tudja a beteg társa gyógyulását.  Az ismertetett könyvek megtalálhatóak a plébániai könyvtárban. A könyvtár várja az érdeklődőket a szombat esti és a vasárnap délelőtti szentmise után.

Böngésző  http://mars.elte.hu/varak – a nagy Magyarország térképre klikkelve csodákat láthatsz: az egér mozgatásával megjelenik, hogy hol jársz, alaprajzokat nézegethetsz, történelmet olvashatsz, igényes kivitelben. Kiváló segítséget nyújt programok tervezéséhez.  www.godtube.com – a GodTube, a keresztény YouTube olyan videómegosztó és közösségi oldal, amely egyaránt megszólít keresztény és nem keresztény fiatalokat. A honlapon hasonló lehetőségek vannak, mint például az egyik legnépszerűbb portálon, a YouTube-on, de a videók feltöltése és a kapcsolattartás, csetelés mellett az oldal keresztény igényeket is igyekszik kielégíteni.  www.custodia.org – a Szentföldi Ferences Kusztódia honlapja, amelyen beszámolók, képek, videók mutatják be a szentföldi kegyhelyeket, a liturgikus ünnepeket, kutatásokat és a hétköznapokat.

Filmajánló A bakancslista Réges-régen Carter Chambers (Morgan Freeman) filozófiatanára azt javasolta diákjainak, hogy állítsanak össze egy „bakancslistát”, vagyis gyűjtsék össze azokat a dolgokat, amelyeket meg akarnak tenni és tapasztalni az életben, mielőtt feldobják a bakancsot. Carter ugyan szorgalmasan írogatta álmait és terveit, a valóság azonban közbeszólt. A házasság, a gyerekek, a rengeteg felelősség és a 46 évnyi autószerelés közben bakancslistája

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

szép lassan az elszalasztott lehetőségek szomorú lajstromává lett. A milliárdos Edward Cole (Jack Nicholson) soha nem látott még befejezetlen listát. Mindig is túlságosan lefoglalta a pénzcsinálás és birodalmának kiépítése, úgyhogy nemigen gondolkodott azon, hogy mire is volna szüksége azon túl, hogy megkösse következő nagy üzletét, vagy megigyon egy csésze különleges kávét. Aztán egy nap az élet váratlan és sürgős figyelmeztetést küld mindkettőjüknek. Carter és Edward közös kórteremben találják magukat, ahol bőven van idejük azt fontolgatni, vajon mi jöhet még ezután, és hogy mennyire tartják saját kezükben a sorsukat. Nyilvánvaló különbségeik ellenére hamar felfedezik, hogy két nagyon fontos dologban hasonlítanak egymásra. Egyrészt egyikőjük sem tudatosította magában, hogy ki kellene egyeznie végre magával és az élete folyamán meghozott döntéseivel. Másrészt égető vágy ébredt bennük, hogy hátralévő idejükben azt tegyék, amit mindig is szerettek volna. Úgyhogy a bakancslista többé nem csak az agyat tornáztatja, hanem előjegyzési naptárrá lép elő. És a két, csak látszatra nagyon különböző ember, ellenszegülve az orvos utasításának, a család ellenkezésének és a józan észnek, elhagyja a kórházat. Nyakukba veszik a világot, és a Taj Mahaltól a Szerengeti Nemzeti Parkig, a legjobb éttermektől a legsiralmasabb tetoválószalonokig, a régi versenyautók vezetőfülkéjétől a légcsavaros repülőgép nyitott ajtajáig mindenhová elmennek, hogy valóra váltsák megálmodott kalandjaikat. Nem kell hozzá más, csak egy papírcetli, meg a szenvedélyes életösztön, amely hajtja őket útjukon. Azon az úton, amelynek során nemcsak ezer kilométereket tesznek meg a Föld körül, hanem szívük mélyére is leszállnak. Azért, hogy megtalálják önmagukat, szeretteiket és egymást. A film néhány jelenetén könnyesre neveti magát az ember, hogy aztán elérzékenyüljön, és elgondolkodva jöjjön ki a moziból. A filmművészet két nagy öregje pedig igazi jutalomjátékkal ajándékoz meg minket.

GYEREKSAROK Tábori hívogató Nyári szabadidős tábor a plébánia hittantermében 7-14 évesek részére Plébániánk – immár negyedszer – szabadidős tábort szervez 2008. július 711. (hétfő-péntek) között, ahol naponta 10-16 óra között változatos, játékos programokkal és kézműves foglalkozással várjuk a 7-14 éves gyerekeket a plébánia hittantermeiben. A tábor költsége: 5500 Ft/fő (ebéd és alapanyagköltség, amihez még plébániai támogatást kapunk). A jelentkezési lapokat június 22-ig Galcsik Bettinél (pl. vasárnap a 10-es mise után) a tábori költségek befizetésével együtt kell leadni. Hagyd a TV-t, gyere te is! Várunk titeket!

17

Gyerekvers Gryllus Vilmos: Pillangó-dal Reggeli harmat Kelti a lepkét, Virág a réten Tárja a kelyhét. Látja a lepke, Billen a szárnya, Virágkehelyben reggeli várja!

Rejtvény A tavaszi rejtvényre megoldást adtak le: Balogh Dénes (Szeged), és Géczi Kristóf. Jutalmukat a sekrestyében vehetik át.

Rejtvény kisebbeknek: Vajon mi a képen látható mosolygós kislány kedvenc virága? Megtudhatod, ha a fejét alkotó betűket megfelelő sorrendben összeolvasod. Segítségül: illatos, kék színű virága van. Gyógynövényként is használják: a belőle sajtolt olaj kiváló gyógyhatással rendelkezik. A cserje kertek dísze, a szárított virág a lakás illatosítója és ruhásszekrény őre. Még fagylaltot is készítenek belőle.

Rejtvény nagyobbaknak: Átlós bűvös négyzet – A feladat kitölteni az ábra üres négyzeteit az 1-től 4-ig terjedő egész számokkal úgy, hogy minden sorban, oszlopban és a két átló mentén minden szám csak egyszer szerepeljen.

1 4

2  A megfejtésedet a sekrestyébe juttasd el legkésőbb június 15-ig, névvel ellátott borítékban.

18

Szécsényi Harangok

Humor  Bemegy a fickó a boltba. Ránéz a boltosra, hirtelen fülig ér a szája az örömtől, és megkérdi: - Hé, hát nem ismer meg? - Nem - mondja a boltos. Ürge leveszi a szemüvegét: - Így se? - Nem - kontráz a boltos -, így se. Fickó közelebb megy, megigazítja a haját: - Na de így, így már tuti megismer? - Sajnos nem, de elárulná, hogy kicsoda maga? - Én vagyok a vevő.  - Ugye, te tartósítod a füleidet? - Hogy érted? - Hát mert olyan jól elállnak.  Amerikai katona őrt áll az erőd tetején. Egyszer csak lekiabál a parancsnoknak: - Parancsnok úr, jön két indián! - Barátok, vagy ellenségek? - Valószínűleg barátok, mert együtt jönnek!  Hogy hívják a halott indiánt? - Már sehogy...  Apu! Mi az a kolibri? - Az? Az egy… különleges halfajta. - Hal? De hát itt azt írják, hogy a kolibri virágról virágra száll. - Látod, most már azt is tudod, hogy milyen ügyes!  Pistike sétáltatja új kutyáját, amikor találkozik Robival: - Szia! Meg szeretnéd simogatni? - Nem harap? - Én is ezt szeretném megtudni!  Esküvői szertartás. A menyasszony már ott áll az oltár előtt, a násznép is felsorakozott, amikor befut a vőlegény, egy focilabdával a hóna alatt. - Te meg mit akarsz azzal a labdával? - kérdi döbbenten a menyasszony. - Csak nem azt mondod, hogy ez egész nap el fog tartani?  Fociszabályok lányoknak: - Szöglet kerek vagy ovális stadionban is van. - A bedobást nem a szurkolók végzik. - A pálya szélén hiába emelik fel a zászlót, attól még nem indul el a vonat. - A plexitető alatt ülő játékosok nem a buszra várnak. - A 11-est nem csak a 11 számú játékos rúghatja. - A VB abban különbözik a Bajnokok Ligájától, hogy a VBn a Real Madrid játékosai a spanyolok ellen játszanak. - A VB abban hasonlít az EB-re, hogy egyiken sincsenek ott a magyarok! - A pálya közepén futó kapus a bíró.  A kezdő focista leszerződik a keménységéről híres csapatba. Első edzésén az edző eligazítást tart: - A legfontosabb, hogy ha nem tudod a labdát elrúgni, akkor az ellenfélbe rúgj egy nagyot, nehogy elszaladjon. Na, kezdjük! Hol a labda? Mire egy hang a csapatból: - A fenébe a labdával! Kezdődjön a játék!  Új tag a golf klubban, életében először golfozik. Az oktató magyarázza neki: - Látja ott messze azt a zászlót, arrafelé kell ütni a labdát. A tag hatalmasat üt, a labda száll-száll, és két centire a

2008. Pünkösd

lyuktól megáll. - És most, mit kell csinálni? - kérdezi az elképedt oktatót. - Most üsse bele a lyukba. - Ezt mondhatta volna előbb is!  - Mama, a Géza már nem szeret engem! - Ezt meg honnan veszed? - Tegnap azt mondta, hogy kezdek rád hasonlítani...  A paraszt szánt a földjén. Arra megy a barátja. - Hé, Józsi, meghalt az anyósod! A paraszt nem válaszol, csak szánt tovább. - Hé, Józsi, süket vagy? - Nem, csak előbb a munka, aztán a szórakozás!  Két barát beszélget: - Tudod, hogy fogják kipróbálni az új hidat terhelés alatt? - Hogy? - A falu összes anyósát meghívják, hogy nyüzsögjenek a hídon. Ha nem szakad le jó. Ha leszakad még jobb.  Két székely beszélget a kocsmában: - Komám, én ki nem állhatom az Andrást. - Hát én se. - Miért, te mennyivel tartozol neki?  Székely bácsika rohan a vonat után, végül csak elkésik, a vonat akkor gördül ki a peronról, mikor odaér. Erre a bácsi: - Eredj csak, eredj, a jegy úgyis nálam van!  Sherlock Holmes és dr. Watson túrázni mennek. Felállítják a sátrukat, és elalszanak, ám néhány óra múlva Holmes felébreszti hűséges társát: - Watson, nézzen föl az égre, és mondja meg, mit lát! - Millió csillagot látok. - És mit mond ez önnek? Watson eltöpreng egy darabig: - Asztronómiai szempontból ez azt jelenti, hogy milliónyi galaxis létezik, és potenciálisan milliárdnyi bolygó. Asztrológiailag ez azt jelenti, hogy a Szaturnusz az Oroszlánban áll. Az idő tekintetében ez azt jelenti, hogy körülbelül negyed négy van. Teológiai szempontból ez a bizonyíték arra, hogy az Úr mindenható és hogy mi kicsinyek és jelentéktelenek vagyunk. Meteorológiai nézőpontból ez arra enged következtetni, hogy holnap gyönyörű napunk lesz. És önnek mit mond ez? Holmes hallgat egy darabig, majd megszólal: - Watson, maga idióta! Valaki ellopta a sátrunkat!!!

Tanár-diák  - Hány személyes névmás van? - Nyolc. - Sorold fel! - Én, te, ő, mi, ti, ők. - Ez csak hat. - De hátha van még!  - Mióta vannak Magyarországon mészkőhegyek? - Mióta az eszemet tudom!  - Vajon miért volt előnyösebb az ipari forradalom folyamán feltalált gőzmozdony a gőzhajónál? - Mert nem süllyedt el!  - Mi volt IV. Béla kedvenc műsora? - Játék tatárok nélkül.

2008. Pünkösd

Szécsényi Harangok

Gyerekszáj  Anyuka gyorsabb sétára noszogatja kicsi fiát, mire az mentegetőzni kezd: - Már olyan gyorsan szedem a lábamat, ahogy csak a torkomon kifér!  Anyuka mérgesen förmed rá a kisfiára, aki kérdezés és engedély nélkül kinyitotta a kólás üveget. - Miért nyitottad ki? - Nem én voltam… Kidugult!  - Tudod anya, kibe vagyok szerelmes? Téged be!  Alkudozás az esti elalvással kapcsolatban: - Este majd itt fogok aludni veletek! Kölcsön jövök hozzátok!  Az ovis gondterhelten ücsörög a sarokban. Miután nem vesznek róla tudomást, meg is szólal: - Csak növök, csak növök, de sosem leszek már iskolás?  Kétéves számol: - Egy, kettő, három, … nem három…  A kislány rajzfilmet néz, a papája mellette ül, újságot olvas. A kicsinek ki kell mennie, de még odaszól a papának: - Ha jön a boszorkány a tévében, mondd meg neki, hogy bunkó.  A szeretet olyan, mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok, még azután is, miután jól megismerték egymást.  Tudom, hogy a nővérem szeret engem. Onnan tudom, mert nekem adja az összes régi ruháját, és emiatt neki el kell mennie, majd újakat venni.

legott rohanó szél vad erejétől zúgva hasad fel a menyei kárpit, s lángnyelvek ragyogó tüze válik férfi-merészség védpajzsává. Hevétől olvad a dermedt szó, hittel hirdetik útjukat fehér galambok követik száz nép nyelvén a Mester tanát Kellenének most is láng-szemű fények, hogy Földünkön értse milliárd lélek a tűz-áldotta Béke szavát!

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye. Pünkösd előtt - ígéretek zenéje. Pünkösd előtt - esedezés, esengés. Pünkösd előtt - halk hajnali derengés. Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt - koldusszív tárulása. Csendesen várni - várni, hinni, kérni! Aztán - boldog pünkösd utánba érni! S pünkösd után - szent égi erőt-vetten, pünkösd után - Lélekkel telítetten. Pünkösd után - bátor tanúvá lenni, pünkösd után - régit kárnak ítélni. Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után - adni, adni, adni!

Puszta Sándor: A Szentlélek himnusza

Ima, vers, vallomás „A puszta gazdagságra való törekvés, a gyűjtés, a habzsolás láza valamiféle mennyiségi élménnyé változtatja az életet. A lemondás viszont erkölcsi, minőségi élménnyé változtatja a világot. Ily módon az aszkézissel még a szegény is gazdaggá válhat.” Pilinszky: Modern aszkézis

Erdélyi Ilona: Emlékezés Nagyon rég volt, mikor anyám Az ágyam felé hajolt És mosolyát szórva reám, szép altatódalt dalolt. E kis dal is, mint minden szó, Imádság volt az ajkán, Mellyel érettem zörgetett… az Istennek ajtaján. S ma, hogy eszembe jut újra A sok elnémult csata, Letérdelek és folytatom… Ahol ő abbahagyta. De a könny és öröm között, csak suttogom ez imát: ezerszer köszönöm, Uram, őt, a legdrágább anyát!

Téglás-Hajós Éva: Pünkösdi szonett Ott ülnek ők, magukra hagyottan, a csüggedt-gyáván összebújók, az arcukra titkon kámzsát húzók, vacogó félelembe fagyottan,

A Lelket várom, a Nagyszerűt, Mi Szépségekben szíven üt. A Lelket, ki az Atyától lett S a vizek felett lebegett. A Lelket, akiben élet forr, És rózsáival teleszór... A Lelket, mely gyújt, csodát mível, És betölt kegyelmeivel. Mi föntről, egekből árad át, Az örök élet áramát. Mi telít, ürít és újra tölt És újjászületik a Föld! A Lelket várom, az Ihletőt, Ki megvigasztal szenvedőt, Ki megihleti az alkotót, Akartat velünk minden jót! Ő áll mögötted, ha verset írsz, Ha víg vagy és ha sírva sírsz. És rádcsorog, mint hű, szende fény, Mint piros szárnyú költemény. A Lélekre várok, lesem én, Mely örök ifjú, sose vén. Ifjabb, akár e zengő tavasz És szirmaival behavaz. A Lelket várom, dús égi Szél, Ott fú, hol akar és beszél. Mond kimondhatatlan szavakat És kormányoz világokat. Mint Isten zord villáma repül, Pápák szavára települ. Zúgó Vihar, mi úgy rohan át,

19

20

Szécsényi Harangok Hogy elgörbülnek a koronák. Mint irgalmas szellő lengedez, Békéjével simít, legyez. Megkérem, mondjon majd értem szót, Védje az egyedülvalót. Velem, veled, és vele legyen, Hogy minden ember szent legyen! Legyen, aki víg s ki bús, az is, S legyenek mind a holtak is... A Lelket várom, Vigasztalót, Hogy szóljon és mondja azt a Szót, Mi tisztán a Lélekből való, S egyedül örökkévaló! Amely minden szóba beleszól, Melyre a cédrus meghajol, Amely száll a Libanon felett, És Kérdés is, meg Felelet! Amely zengve zúg és zúgva zeng, Magasságban s a mélyben lent! Ki az Infernókban s Poklokon, Az egyedüli Hatalom! És ki egyedüli Úr csupán, Pecsét, az Isten trónusán!

Pünkösdi szomorúság A Lélek ünnepén A Lelket lesem én. A Lelket, amely több, mint költemény. A Lelket, amely sosem volt enyém. A Lelket, amely sosem lesz enyém. A Lélek ünnepén Szomorún zendül egyetlen igém: „Hogy születhetik újjá, aki vén?”

Hálás vagyok...
A feleségemért, aki azt mondja, csak szendvics lesz ma vacsorára, mert az estét velem tölti itthon, és nem valaki mással.
A lányomért, aki azért panaszkodik, hogy mosogatnia kell, mert ez azt jelenti, hogy itthon van és nem az utcán kóborol.
Az adókért, amelyeket ki kell fizessek, mert azt jelenti, hogy alkalmazott vagyok, van munkahelyem.
A takarításért egy buli után, mert azt jelenti, hogy barátaimmal tölthettem egy estét.
A ruhákért, amelyek egy kicsit szűkek, mert van elég ennivalóm.
Az árnyékomért, mert kint lehetek a napfényben.
Hogy nyírhatom a füvet, pucolhatom az ablakot, javíthatom a csatornát, mert azt jelenti, hogy van házam.
A parkoló helyért a parkoló legmesszibb pontján, mert ez azt jelenti, hogy tudok járni és még autóm is van.
A nagy fűtés számláért, mert azt jelenti, hogy melegben voltam.
Hogy a templomban mögöttem ülő hölgy hamisan énekel, mert azt jelenti, hogy hallok.
A mosni- meg vasalnivalóért, mert azt jelenti, hogy van ruhám.
Az esti fáradtságért és izomlázért, mert azt jelenti, hogy tudtam keményen dolgozni.
Hogy meghallom hajnalban az óra csengetését, mert azt jelenti, hogy élek.

2008. Pünkösd

Boldog Teréz anya üzenete
„Azt gondolom, hogy a mai világ fejtetőre van állítva, és a sok szenvedés azért van, mert oly kevés a szeretet az otthonokban és a családi életben. Nincs időnk a gyermekeinkre, nincs időnk egymásra, nincs időnk élni egymás jelenlétében. … Mindenki szörnyű sietségben van, türelmetlenül a minél nagyobb siker, fejlődés, gazdagság és más hasonlók elérésében, a gyermekeknek pedig szüleik idejéből oly kevés jut. A szülőknek nincs idejük egymásra, és így a családokban kezdődik a világ békéjének felbomlása.”
„A legszörnyűbb szegénység a magány, és az az érzés, hogy senki sem szeret minket.”
„A világban nagyobb az éhség a szeretetre és elfogadásra, mint a kenyérre.”
„Olykor azt gondoljuk, a szegénységhez éhesnek, mezítelennek és hontalannak kell lenni. Mégis a legnagyobb szegénység nemkívántnak, nemszeretettnek lenni és tudni, hogy senki sem törődik veled. El kell kezdenünk gyógyítani ezt a szegénységet a saját otthonainkban.”
„Az abortusz a béke legnagyobb ellensége, mert ha az anya megölheti saját gyermekét, mi akadályoz meg engem abban, hogy megöljelek téged, vagy téged, hogy megölj engem? Valójában semmi.”
„Úgy érezzük, mindaz, amit teszünk, csak csepp a tengerben. De a tenger is kisebb lenne a nélkül a csepp nélkül.”
„Nem vagyok biztos abban, milyen lesz a mennyben, de egyet biztosan tudok. Ha meghalunk, és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, nem azt kérdezi majd: menynyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi szeretettel tettük.”
„A szavak, amelyek nem Krisztus világosságát hozzák, sötétséget hoznak.”
„Ha még nem fogadta be Jézust a szívébe, megteheti ezt az alábbi rövid imát ismételgetve: Drága Jézusom, hiszem, hogy Te vagy az Isten Fia és a Megváltóm. Szükségem van a szeretetedre, hogy megtisztítson bűneimtől és gonosztetteimtől. Szükségem van a világosságodra, hogy elűzze a bennem levő sötétséget. Szükségem van a békédre, hogy betöltse és kielégítse a szívem. Megnyitom most szívem ajtaját, és kérlek, jöjj az életembe, és részesíts az örök élet ajándékában. Amen.”

Kellemes pihenést, jó vakációt kívánunk mindenkinek! Szécsényi Harangok A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele - megjelenik alkalmanként Kiadja a szécsényi Ferences Plébánia, szerkeszti a Szerkesztő bizottság Szécsény, Haynald L. u. 9. 3170, tel:32(370-880, fax: 32(370-357, www.szecseny.ofm.hu, e-mail: [email protected] Felelős kiadó: fr. Lendvai Zalán plébános Készült: az Ipoly-Print Kft. Nyomdaüzemében, 800 példányban