LELKI EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika

LELKI EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN Irinyi Tamás Németh Anikó 2012

Szubjektív megállapításaim az ápolók helyzetének változásáról az elmúlt 10 évben • Idegesebbek feszültebbek a szakdolgozók • Nagyfokú fásultság és érdektelenség alakult ki • A hierarchiában fokozatosan teret veszítenek • Megbecsültség csökken • Ápolói hivatás gyakorlása kivész a mindennapi betegellátás területén • Az orvos-ápoló interperszonális kapcsolatában a lekezelő stílus dominál • Elégedetlenség • Negatív kontraszelekció - Pályaelhagyás • Nincs mosolygós nővér!!

• A kiégettség fokozatosan emelkedik!

A KIÉGÉSI SZINDRÓMA • A fogalom Freudenberger (1974) nevéhez fűződik. • A kiégés megelőzhető! • Már több mint 30 éve megvan a gyógymód!

• Országos felmérés szerint az egészségügyi intézmények 18%-a nyilatkozott úgy, hogy van az adott intézményi telephelyen stresszkezelő program.

OBJEKTÍV ADATOK • Vizsgálat célja: • Felmérni a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók pszichés és szomatikus állapotát, illetve mennyire foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata őket. • Felmérésre került továbbá a pályaelhagyási szándék összefüggése a kiégéssel és a pszichoszomatikus tünetekkel.

ADATOK ÉS MÓDSZEREK: • Felmérés: • A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez. • 2008 decembere; 2012 februárja. • A kiégés mértékét egy „Kiégés Önértékelési Skálá”-val mértük. (Pines, A. M., Aronson, E., kérdőíve alapján.) • A kérdőív elemzését SPSS 16.0 statisztikai programmal, khinégyzet próbával, T-teszttel és korreláció analízis alkalmazásával végeztük.

Súlyos kiégés aránya %-os megoszlásban

Szegeden ágy mellett dolgozó ápolók körében jelentkező súlyos kiégettség arányának változása 2001-2012 között y = 0.0064x + 0.1718 R² = 0.915

30.0% 25.0%

21.3% 20.0%

22.9%

24.10%

17.0%

15.0% 10.0% 5.0% 0.0% 2001 (N=103)

2005 (N=47)

2008 (N=608)

Vizsgált évek

2012 (N=651)

Kiégés önértékelő skála az eü.-ben eltöltött évek számának (10 éves bontásban) és az ellátó színtér függvényében (n=980) A kereszttábla elemzés alapján a járó és fekvőbeteg ellátásban a legvalószínűbb a súlyos kiégés (p érték 0,006 illetve 0,032) Milyen területen dolgozik?

alapellátás

kiégés önértékelési skála

járóbeteg ellátás


kiégés fekvőbeteg ellátás önértékelési skála

egyéb


örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges súlyos pszichés állapot örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges súlyos pszichés állapot örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges súlyos pszichés állapot örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges súlyos pszichés állapot

0-9 38,90% 50,00% 5,60% 5,60% 25,00% 56,30% 0,00% 18,80% 27,40% 37,00% 19,20% 16,40% 28,60% 42,90% 4,80% 23,80%

eü. évek 10-es bontásban 10-19 20-29 3034,00% 26,70% 29,30% 36,20% 35,60% 36,60% 21,30% 22,20% 19,50% 8,50% 15,60% 14,60% 18,50% 23,30% 10,30% 41,50% 28,30% 23,10% 24,60% 28,30% 35,90% 15,40% 20,00% 30,80% 15,70% 15,20% 15,90% 33,80% 35,20% 25,60% 27,10% 25,60% 26,80% 23,30% 24,00% 31,70% 26,10% 33,30% 35,70% 43,50% 33,30% 14,30% 13,00% 8,30% 21,40% 17,40% 25,00% 28,60%

Total 31,10% 37,70% 19,20% 11,90% 19,40% 36,20% 24,00% 20,40% 18,70% 33,70% 24,70% 22,90% 30,00% 35,70% 11,40% 22,90%

Kiégés önértékelő skála az eü.-ben eltöltött évek számának (10 éves bontásban) és az ellátó színtér függvényében százalékos változása 2008-2012 A két év közötti százalékpontos eltérések. Itt a 2008-as eredményekből kivonásra kerültek a 2012-es eredmények, és két százalékpontos eltérés már szignifikánsnak (p<0,000) számít. Milyen területen dolgozik?

örökös eufória kiégés jól csinálja alapellátás önértékelési változtatás szükséges skála súlyos pszichés állapot örökös eufória járóbeteg ellátás

kiégés jól csinálja önértékelési változtatás szükséges skála súlyos pszichés állapot örökös eufória

kiégés jól csinálja fekvőbeteg önértékelési ellátás változtatás szükséges skála súlyos pszichés állapot

eü. évek 10-es bontásban

0-9 24% 0% -4% -19% -14% 17% -22% 19% 1% 11% -10% -2%

10-19 16% 3% -15% -4% -6% -2% 8% -1% -4% -3% 4% 3%

20-29 7% -1% -1% -4% 8% 2% -4% -6% -3% 6% 1% -4%

30-18% 21% -9% 5% -8% -4% 13% -1% 3% 3% -2% -3%

Total 5% 6% -7% -4% -2% 4% -1% -2% 0% 4% -1% -3%

NÉHÁNY MEGÁLLAPÍTÁS • Az alapellátásban dolgozók szignifikánsan jobb pszichés állapotban vannak más ellátási területeken dolgozókhoz képest, ez az eredmény megegyezik a 2008-as felméréskor kapott eredményekkel. • A válaszadók úgy érzik, hogy szomatikusan nem lesznek képesek ellátni a hivatásukat nyugdíjas korukig, ez egybevág azzal az eredménnyel, hogy saját egészségi állapotukat is rosszabbnak ítélték meg a válaszadók, mint az első vizsgálatban. • A saját egészségi állapot önértékelésére egy tíz fokozatú skálát alkalmaztunk (1=nagyon rossz és 10=kitűnő közötti válaszadási lehetőségekkel) a következő kérdéssel: „Ön jelenleg milyennek értékeli saját egészségi állapotát?”. Átlag 6,53 pontot (SD 1,857) értek el a válaszadók. Khi-négyzet próbával elemezve, szignifikáns összefüggés volt kimutatható (p<0,000), tehát minél jobb pszichés állapotban van valaki, annál jobbnak ítéli meg saját egészségi állapotát.

KIÉGÉS MÉRTÉKÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL (N=651) % (P=0,021) szakiskola

szakközép/gimnázium 32.1 28

30

25.4

főiskola, egyetem 34

32 25.5

19.6

24.6

24.9 17.9

6

örökös eufória

jól csinálja

változtatás szükséges

súlyos pszichés állapot

KIÉGÉS ÖSSZEFÜGGÉSE A PÁLYAELHAGYÁSSAL (N=651) A válaszadók 6,9%-a biztosan elhagyja az egészségügyi pályát, 45,6%-a még bizonytalan, és 47,5% az, aki biztosan nem hagyja el a hivatását. Khi-négyzet próbával elemezve szignifikáns (p<0,000) kapcsolat volt kimutatható. Minél rosszabb pszichés állapotban van valaki, annál inkább foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata. biztosan nem hagyom el

talán, a helyzet bizonytalan

igen, egészen biztosan elhagyom

67.9% 56.3%

51.8%

50.3%

43.7% 37.7%

34.4%

29.9%

15.2% 2.2% örökös eufória

4.5% jól csinálja

6% változtatás szükséges

súlyos pszichés állapot

A KIÉGÉS ÉS A MUNKAHELY ELVESZÍTÉSÉTŐL VALÓ FÉLELEM KAPCSOLATA (N=651) A válaszadók 46,7% mindennapjaiban valamilyen mértékben szerepet játszik a munkahely elveszítésétől való félelem. Spearman-féle rangkorrelációval vizsgáltuk, hogy a kiégés átlagpontok összefüggnek-e a munkavesztéstől való félelemmel, és szignifikáns pozitív kapcsolat volt kimutatható (p<0,000), örökös eufória

jól csinálja


súlyos pszichés állapot 56.3%

41.7% 36.5%

41.2%

39.4% 27.6%

14.8%

17.6%

15.3%

30.4% 30.2% 26.7% 24.6% 18.5% 15.7% 12.7%

31.3%

12.5%

7.0% 0.0%

egyáltalán nem félek

kicsit félek

nem gondolok rá

félek

nagyon félek

Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya 2004. évben Borsod-Abaúj-Zemplén

3,4% 0,5% Győr-Moson-Sopron

2,0%

Heves Komárom- 4,6% Esztergom

4,0%

5,9% Budapest

3,3% Vas

Hajdú-Bihar

Pest

0,8% Veszprém

Szabolcs-Szatmár-Bereg

1,6%

Nógrád

3,0%

Fejér

Jász-NagykunSzolnok

2,7%

2,4% 3,8% 0,1% - 1,5% Zala

Békés

1,2% Somogy

Tolna

Bács-Kiskun

1,0% 2,7% 4,2% Baranya

Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2004.

1,8%

Csongrád

1,8%

3,8%

1,6% - 3,0% 3,1% - 4,5% 4,6% -

Országos: 3,4%



2,3%


3,7%

7,4% Budapest

2,6% Vas

Hajdú-Bihar

Pest

1,0% Veszprém


1,9%

Nógrád

3,3%

Fejér


2,1%

2,2% 3,1% 0,1% - 1,5% Zala

Békés

1,0% Somogy

Tolna

Bács-Kiskun

1,0% 3,2% 3,1% Baranya


2,4%

Csongrád

2,0%

4,3%

1,6% - 3,0% 3,1% - 4,5% 4,6% -

Országos: 3,8%



1,8%


2,8%

6,0% Budapest

4,1% Vas

Hajdú-Bihar

Pest

2,9% Veszprém


3,7%

Nógrád

2,6%

Fejér


2,8%

3,5% 3,6% - 1,5% Zala

Békés

1,0% Somogy

Tolna

Bács-Kiskun

1,0% 3,3% 3,8% Baranya


3,4%

Csongrád

5,2%

4,6%

1,6% - 3,0% 3,1% - 4,5% 4,6% -

Országos: 3,9%



1,7%


5,5%

6,4% Budapest

1,6% Vas

Hajdú-Bihar

Pest

3,7% Veszprém


3,0%

Nógrád

3,5%

Fejér


1,7%

3,7% 3,4% - 2,0% Zala

Békés

1,5% Somogy

Tolna

Bács-Kiskun

4,1% 3,5% 4,7% Baranya


3,1%

Csongrád

7,0%

3,8%

2,1% - 3,5% 3,6% - 5,0% 5,1% -

Országos: 4,2%

Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya 2010. évben Intézet Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórház

Hiány (fő) 19,5

Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház

48

Dr. Bugyi István Kórház

8

Erzsébet Kórház - Rendelőintézet

23,4

A megyében - Szegedet kivéve

164,9

Szeged? Összesen a minimum rendelethez (2010)

10+10% ~600 szakdolgozó

Munkahely • Ha a legfontosabb munkahelyi stresszártalmakat figyelembe vesszük, ezek a következők: • rossz munkakörülmények, • túlmunka (a túlterheltség, de az alulterheltség is), • hiányos ismeret a munkahelyi szervezet valamely rész- vagy általánosabb céljáról, • munkahelyi karrier?, • gyenge munkakapcsolat a kollégákkal, • alulfizetettség, • a munkahely és a család igényeinek a szembekerülése, • önérvényesítő képesség hiánya, • team munka? (egyenrangú felek) • és végül a szerep kétértelműsége, illetve belső konfliktusa. 19

A kiégéssel szorosan összefügg, hogy az egészségügyi szakdolgozók milyen képet alakítanak ki saját hivatásukról.

A válaszadók 83,9%-a nem javasolná ismerősének az egészségügyi pályán való elhelyezkedést.

A pályát sorra elhagyják (elüldözik) a képzett és jó szakemberek. A frissen végzett nővérek bekerülve a megfásult, gépiesen tevékenykedő kollégák közé, vagy átveszik ezen attitűdöt, vagy kénytelenek elmenekülni.

21

SZAKDOLGOZÓI HIÁNY KETTŐSSÉGE!

Adatok és Módszerek: Objektív adatok mérése: A nyomon követéses vizsgálatunkat saját készítésű, önkitöltős kérdőívvel végeztük. A kiégés mértékét egy „Kiégés Önértékelési Skálá”-val mértük Pines, A. M., Aronson, E., kérdőíve alapján. Az elemzést SPSS 16.0 statisztikai programmal, khi-négyzet próbával, T-teszttel és korreláció analízis alkalmazásával végeztük. Szubjektív adatok: A képzést végzők személyes benyomásai Objektív adatok 4X8 órás képzés Első ütemtervében 6 csoport, csoportonként 9-12 fő (62 fő) Vizsgálatba bevont személyek: 29 fő Három műszakos munkarendben dolgozik 72,4% Átlag 15 évet töltöttek el három műszakban Havonta átlag 189 órát dolgoznak. 18 résztvevő számolt be valamilyen krónikus betegségről

Objektív adatok a vizsgálat alapján II. A kiégés kategóriák változása a szupervíziót követően

kiégéskategória

kiégéskategória_új örökös eufória

jól csinálja


kezelés szükséges

Total

örökös eufória

2

1

0

0

3

jól csinálja

4

5

2

0

11


0

2

8

0

10

kezelés szükséges

0

1

2

2

5

Total

6

9

12

2

29

A kiégés kategóriákban szignifikáns javulás mutatkozott (páros T-próba: p=0,001)

Szubjektív megállapítások Nagyarányú leterheltség Kevés szabadidő Nagy igény a „ventilálásra” Heterogén csoportok miatti szélesebb rálátás a problémákra A fő probléma az ápoló-orvos és az ápolók-vezető viszonylatában voltak Pozitív légkör, nyíltság

Csökkenti a kiégettségi szintet: a munkahelyi légkör javítása a vezetők továbbképzésével, a szabadságolási rend átgondolása, kommunikációs képzések az orvosok részére is, rekreációs tevékenységek növelése, a dolgozók elsőbbséget élvezzenek az egészségügyi ellátás területén, jobb információ áramlás, erkölcsi elismerések adása a szakdolgozói munkavállalóknak, havi rendszerességgel Bálint csoportos megbeszélések,

mindenki csak a kompetencia határain belül végezze feladatát, így sok frusztráció elkerülhető lenne.

Összegzés Rendkívül rossz helyzetben vannak a kollégák Az ÁPOLÁS mint hivatás kihalt az egészségügyből A helyzet javításához kormányzati döntés szükségeltetik illetve munkahelyi vezetők szemlélet váltásán, orvosok szemlélet váltásán, az oktatási intézmények vértezzék fel a hallgatókat megküzdési stratégiákkal Önsegítés

Menedzsment felelősége?!?!?!?!?!?!

LELKI EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN

Recommend Documents